SZMCS Digitális cserkészkönyvtár

Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és Vezet képz táborainak turisztikai vonatkozásai

Bels konzulens neve, beosztása: Dr. Villányi Judit, egyetemi docens

Készítette:

Haász Erika

Gödöll 2014.

SZMCS Digitális cserkészkönyvtár

Tartalomjegyzék 1

Bevezetés ................................................................................................................................... 4

2

Irodal i átteki tés ..................................................................................................................... 6

2.1

A turizmus .......................................................................................................................... 6 A turizmus fajtái, típusai............................................................................................. 6

2.1.1 2.2

A i á ió............................................................................................................................. 7 Turisztikai a i á ió .................................................................................................... 8

2.2.1 3

Mi a serkészet? ....................................................................................................................... 13 3.1

A serkészet és Szlovákia.................................................................................................. 14

3.2

Cserkésztörvé yek ........................................................................................................... 15

3.3

Külsőségek ........................................................................................................................ 17

4

A Szövetség tagjai ..................................................................................................................... 18

5

Korosztályok jelle zése ........................................................................................................... 19

6

7

8

9

5.1

Kis serkészet .................................................................................................................... 19

5.2

Cserkészet ........................................................................................................................ 20

5.3

Rover serkészet ............................................................................................................... 21

5.4

Fel őtt serkészet ............................................................................................................ 23

5.5

Öreg serkészet ................................................................................................................. 23

Vezetőképző tá orok ............................................................................................................... 24 6.1

Segédőrsvezetőképző - tá or ........................................................................................... 25

6.2

Őrsvezetőképző - tá or .................................................................................................... 25

6.3

Kis serkész őrsvezetőképző tá or.................................................................................... 26

6.4

Segédtisztképző tá or ...................................................................................................... 26

6.5

Tisztképző tá or ............................................................................................................... 27

6.6

Segítő Tá or ..................................................................................................................... 27

Fi a szírozási for ák ............................................................................................................... 29 7.1

2012-es kiadások .............................................................................................................. 30

7.2

Költségvetés összegzése................................................................................................... 31

A yag és

ódszer..................................................................................................................... 32

8.1

Kérdőíves fel érés ........................................................................................................... 32

8.2

Interjúk ............................................................................................................................. 32

8.3

SWOT a alízis ................................................................................................................... 32

Kutatáso 9.1

éljai ....................................................................................................................... 34

Hipotézisek ....................................................................................................................... 34 2


9.2

A kérdőív jelle zése......................................................................................................... 34

9.3

A kérdőív .......................................................................................................................... 35

10

Következtetések és javaslatok.............................................................................................. 48

11

Összefoglalás ........................................................................................................................ 49

12

Irodalomjegyzék ................................................................................................................... 50

13

I ter etes hivatkozások jegyzéke ........................................................................................ 51

14

Á ra és diagra

15

Mellékletek ........................................................................................................................... 53

jegyzék....................................................................................................... 52

3


1 Bevezetés Annak ellenére, hogy az információs és kommunikációs technológiák egyre nagyobb szerephez jutnak a hétköznapjainkban, a közösségek szerepe felértékel dni látszik. Fontossá válik a köt dés, az összetartás, egymás kölcsönös támogatása, a kommunikáció. Ez az összetartozás nem csak és kizárólag a családon alapszik, hanem egyéb közösségeken is, ahol kiteljesedhetnek az el bb felsoroltak, ami miatt fontos jelent séget tulajdonítani a családi közösségek mellett a helyi közösségek fejlesztésének, er sítésének is. Szakdolgozatomban a cserkészettel foglalkozom, melyben bemutatom a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséget, Vezet képz Táborait és mindezek turisztikai vonatkozásait. Témám választásának oka, hogy 2001 óta magam is a mozgalom keretein belül foglalatoskodok. Úgy gondoltam, mivel sok esetben belelátok a Szövetség tevékenységeibe, megfelel képet tudok nyújtani a munkájáról. Azért tartom fontosnak ezt a témát, mivel napjainkban a turizmus az egyik legmeghatározóbb húzó ágazat és a legelterjedtebb bevételi források egyike. A turisztikai szolgáltatásokhoz szinte minden esetben hozzá tartozik az animátori program, mely min sége rendkívüli módon hozzájárul a szolgáltatás színvonalához. Szakdolgozatomban éppen emiatt erre tértem ki leginkább, hiszen a cserkészeten belül a vezet k animátorokként is működnek. Legf bb cél a gyerekek és a résztvev k szórakoztatása és aktív id töltése. A cserkészetben mindenki megtalálhatja a maga számára megfelel szakmát, ez által fejlesztheti az ahhoz kapcsolódó jártasságot, hiszen van benne rendezvény- és programszervezés, f zés, természetjárás, turizmus és nem utolsó sorban a pedagógia. Dolgozatomban els ként a turizmust mutatom be, azon belül is kitérve az animációra, mely szoros összefüggésben van a cserkészléttel. Kapcsolatukat a hasonlóságuk kielemzésével ismertetem. Ezek után bemutatom a cserkész mozgalmat, az alapjait, törvényeit és formai világát, a korosztályi jellemzéseket, melyek alapján mindenki betekintést nyerhet a cserkészetbe és annak működésébe. A turizmus és a cserkészet kapcsolata a Vezet képz táborok mentén teljesedik ki, ahol megpróbálok rávilágítani, melyik milyen animátori képzésnek felelne meg. Némely tábort személyes élmények és tapasztalatok alapján, másokat pedig az interjúk és elbeszélésekre alapozva szemléltetem. Mindezek után részletesen vizsgálom a finanszírozási formákat, a 2012-es költségvetési tervekkel kiegészítve. A hasonlóságok összefüggésének alátámasztása érdekében primer kutatást végeztem a vezet képzésben részt vev k kérd íves megkérdezése alapján. Itt f ként a vezet képzéssel való elégedettséget vizsgáltam. A 19 kérdéses 4


kérd ív segítséget nyújtott a hipotéziseim alátámasztásában is. Emellett SWOT analízissel elemeztem a Szövetséget, ami segítséget nyújthat a jöv beli fejlesztések véghezviteléhez. Végül összefoglalom a legfontosabb következtetéseket, szakdolgozatom megírása során fogalmazódtak meg.

5


melyek

a

2 Irodalmi áttekintés 2.1 A turizmus A turizmust már számos alkalommal próbálták definiálni, az egyik legelterjedtebb és ez által általánosan elfogadott a Turizmus Világszervezete (WTO) és az Interparlamentáris Unió által az 1989-es Hágai Nyilatkozatban megfogalmazottak szerint a következ : „A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az ezekb l ered szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat.” (http://tavokt.kodolanyi.hu/ifodemo/vendeglato/vendeg_lecke02.htm) Ez a meghatározás azonban a mai korban már nem teljesen pontos, hiszen a lakó- és munkahely változtatása nem azonos az idegenforgalmi résztvev kkel. Látogató egyaránt lehet turista és kiránduló. Turista, aki 2Ő óránál többet, tehát egy vendégéjszakát tölt el valahol idegenforgalmi céllal, kiránduló pedig, akinek ott tartózkodása nem éri el a 2Ő órát, így nem vesz igénybe semmilyen szálláshely szolgáltatást. (Csákay et.al., 2012) 2.1.1 A turizmus fajtái, típusai A turizmus kategorizálása - bonyolultsága és sokrétűsége miatt - igen nehéz feladat. Sokféle szempont szerint lehet csoportokat kialakítani. A résztvev k származási helye szerint lehet belföldi és külföldi turizmusról beszélni. Az utazás célja szerint lehet üdülés, gyógy-, sport-, kulturális-, üzleti- és látogató turizmus. Szociológiai tartalom szerint lehet luxus és exkluzív, hagyományos, amely magában foglalja az egyéni utakat és a szállodai tartózkodást is, ifjúsági turizmus, feln tt turizmus, szociál-turizmus és szelíd turizmus. A hely igénybevétele szerint lehet folyamatos, évadszerű, hétvégi, ezen belül többnapos és 1-3 éjszakás hétvégi turizmus. A résztvev k száma és egymáshoz való kapcsolódása szerint lehet egyéni-, kollektív turizmusra – itt beszélhetünk a csoportos vagy társasági és a klubturizmusról -, tömeg- és családi turizmusra gondolni. Szállásigény szerint van, aki szállodai szállást igényel, van szállodán kívüli szállást igényl (bungallow, apartman, hétvégi ház, kemping vagy lakókocsi), de lehet kiránduló és átutazó is. A résztvev k életkora szerint két csoportra bonthatók, egyik az ifjúsági, ahova a 1ő-2Ő évesek tartoznak, akik már nem a szüleikkel és még nem a saját családjukkal utaznak, a másik a seniorok, a 60 év feletti nyugdíjasok. Szezonalitás szerint lehet nyári, téli, f szezoni és szezonon kívüli. Lehetnek még a közlekedési eszközök szerinti lehet vasúti-, autós-, hajós- és repül gépes turizmus. A fizetési mérlegre gyakorolt hatása szerint lehet a turizmus aktív - a bejöv mérlegre gyakorol hatást - vagy passzív - a kimen mérlegre gyakorol hatást. 6


A finanszírozási mód szerint lehet szociál-turizmus (gyengébb fizet képességgel rendelkez lakossági rétegb l kikerül vendégek) és az idegenforgalom el - és utófinanszírozású része (hitelkártyával rendelkez résztvev k). Látható hát, hogy a turizmus fogalma számos szempont szerint magyarázható, sokféleképpen megközelíthet . (http://www.unimiskolc.hu/~euint/20031002zzz20031231/feketeeva/gazdf7.p df) Szakdolgozatom témája távolról kapcsolódik csak a turizmushoz, hiszen nem kifejezetten turisztikai beállítottságú, de mégis fontosnak tartom a témával való foglalkozást, az ezzel kapcsolatos ismeretek b vítését, hiszen a mai társadalmakban, a mai világban egyre nagyobb mértékben szükség van a közösségi értékek fenntartására.

2.2 Animáció „Az ANIMÁCIÓ egy szívélyes, szeretetre méltó formája annak, ahogyan az embereket aktivizálhatjuk: szórakoztató, sport vagy kulturális területen.” (Karl o. Hermanns) „Az animáció szó latin eredetű, alapja az „animo” szó, amelynek jelentése:  éltet, elevenít, él vé tesz,  valakit bizonyos érzéssel vagy hangulattal tölt el,  hangol, felhangol, lelkesít, feltüzel.” (Danko, 2010) Ebb l adódik, hogy az animálni szó annyit jelent, mint lelket és szellemet tölteni egy közösségben és/vagy egy társadalomban mennyire fontos, mozgást és aktivitást el idézve. Életet adni egy csoportnak, lehet vé téve, hogy értékelje, fejlessze, kiteljesítse önmagát. Animációval megkönnyíthet az egyéni, illetve csoportos önkifejezés, a cselekvési szándék és a kreativitás. (Danko, 2010) Az animációnak 3 f fajtája különíthet el. Az egyik a filmes (rajzfilm) és számítástechnikai (rövid mozgó képsor az interneten) animáció, a másik a szocio-kulturális animáció (szociális segítés, kultúra közvetítés, művel dés), a harmadik a rendezvény, más néven turisztikai animáció. „A turisztikai animáció kereskedelmi szálláshelyeken, szabadid -centrumokban, sportlétesítményekben, faluházakban és egyéb idegenforgalmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, amelynek célja a vendégeknek maradandó élményt nyújtani emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékos programok lebonyolításán keresztül. Ennek érdekében a közös tevékenységre való ösztönzést, bíztatást, felhívást, ráhangolást tűzi ki els dleges feladatául.” (http://www.jatekvilag.hu/?page_id=18) 7


Limbos szerint az animátor egy olyan csoportvezet i szerepet tölt be, mely a csoport aktivizálásával annak önmegfogalmazására törekszik. Segíti, hogy a tagok elhelyezhessék magukat a társadalomban és azon belül a közösségben, és közös cselekedeteik útján a jobb min ségű élet irányába indítsák el a fejl dési folyamataikat. (Limbos, 198ő) Véleménye szerint, az animáció céljai több rétűek, szám szerint négy részre tagolhatóak. Megadni mindenkinek az önfelfedezés lehet séget, hogy szándékai szerint részt vehessen a csoport és társadalom életében, valamint esetleges javaslataival javításokat tehessen, ez által el idézve a változtatásokat. Megadni a lehet séget a tagok és azok társadalmi csoportjainak a megfelel célokhoz való csatlakozásához, az átélt problémák, a szükségletek és a törekvések által. El segíteni az egyének kapcsolatát és közösségekbe való beilleszkedését. Lehet séget adni mindenki kitárulkozásához az összhang érdekében. (Limbos, 198ő) Témámhoz itt pontosan megtalálható a kapcsolódási pont, mivel a cserkészet is éppen ezen eszméken alapszik. A vezet k segítségével a cserkészek sikeresen beilleszkednek az adott közösségbe, segítve az egyéni fejl dést, támogatva az önállóvá válást. 2.2.1 Turisztikai animáció Az animátor egy életvidám, kreatív embert feltételez, aki felel sséggel képes aktivizálni és lelkesíteni egy közösséget és személyenként ennek tagjait. A legpontosabb hivatalos megfogalmazás talán Dr. Kollarik Amáliától, a Veszprémi Egyetemen animációt oktató tanárától van: „Az animátor… az az életvidám, szellemes, szívélyes és ötletekben gazdag személy, aki jellemz en az üdül falvakban, a klubüdül kben, a kempingekben, a szállodákban, továbbá a kultúrházakban, a különböz bentlakásos intézményekben, esetleg gyógy-intézményekben gondoskodik a vendégek, továbbá a tagok vagy a lakók jó hangulatáról. Segíti a közösségek, a csoportok és az egyének szabadidejének tartalmas eltöltését, a hasznos, értelmes és szórakoztató sport- és kultur-programok tervezését és megvalósítását.” (Kollarik, 199ő) Az animátor feladata megszervezni és irányítani a különböz csoportok és egyének szabadidejének tartalmi eltöltését, azon felül segíteni a hasznos, értelmes és szórakoztató sport és kulturális programok megvalósítását. Az animáció szervezési folyamatai, els ként az el készítés és tájékozódás, hiszen fontos ismerni a hely adottságait, a szálláshely típusát, az árszínvonalat stb. Ismerni kell a berendezést, a befogadóképességet, a sportlétesítményeket. Tudni kell a résztvev k összetételét, az igényeiket és a helyi vezet k kéréseit. Ezek után második lépésben ki kell alakítani egy megfelel animátori csapatot, mind létszámra, mind összetételre vonatkozóan, ki kell jelölni a vezet jüket és a program érdekében (amennyiben szükséges) specializálódott animátorokat kell megkeresni és felkérni. Következ lépésben 8


szükség van egy optimális programterv kidolgozására, melynek keretén belül információt gyűjtenek és elemzik azokat, ötletelnek, kidolgozzák a részletes programot, meghatározzák és szétosztják a feladatokat, elkezdik az el készítést. Végül a programot különféle módszerekkel hirdetni, promotálni kell, hogy a célcsoport felfigyeljen rá. Ez lehet plakát, szórólap és lehet séghez mérten akár hangosbemondó is. A turisztikai animációnak 7 típusa létezik: 1. Rekreációs, mely a felfokozott életritmusnak, a stressznek, a mozgásszegény életmódnak köszönhet en a fáradt ember energiájának felfrissítését, feltöltését célozza meg. Ilyenek a rekreációs parkok és élményfürd k. 2. Egészségmeg rz , mint a gyógy-turizmus és sport-animáció. 3. Lelki kondicionálás jegyében segíthet a jóga, a tai-chi, a meditáció, az autogén tréning. 4. Kulturális animáció, mint a múzeum, a színház, a kastélylátogatás. 5. Látvány animáció, mint a természetjárás, a nemzeti parkok, a sivatagok, lakatlan szigetek látogatása. 6. Gasztronómiai animáció, mint a borkóstolók, a gasztrofesztiválok, a f z tanfolyamok. 7. Tipikus szórakozások animációja, mint a sarki expedíció, a katasztrófaturizmus és a túlél túra. A turisztikai animációt szabadid s tevékenységek szerint is csoportosíthatjuk. Így hat csoportot különböztethetünk meg. 1. Mozgás és sport, mely lehet a szabadban (íjászat) vagy zárt térben (pl.edz és fittness termek). 2. Társas tevékenységek, ami feln ttek esetében lehet pl. kvízjáték vagy kaszinó; gyerekeknek jelmezbál; családoknak társasjátékok. 3. Hobbi és kreatív tevékenység, ahol a kézügyesség kerül el térbe, pl. gyurmázás, agyagozás, üvegfestés, lufi hajtogatás. 4. Művel dés és felfedezés, ami feln tteknek lehet pl. olvasóest, pódiumbeszélgetés; gyerekeknek bábszínház vagy erdei iskola; családoknak múzeum- vagy kiállítás látogatás. 5. Kaland, ami gyerekek számára lehet pl. kincskeresés, arcfestés; feln tteknek éjszakai túra, dzsip túra, ejt erny zés stb. 6. Pihenés és nyugalom, ami feln tteknek lehet pl. jóga vagy tai-chi; gyerekeknek mesedélután. Sport-rekreáció mozgásanyagában benne vannak a hagyományos sportok (gimnasztika, testépítés, relaxáció, természetjárás, turizmus, sportüdülés, tanfolyamok), a vízi sportok (evezés, kajak, kenu, vitorlázás, vízi aerobik, 9


vízilabda, vízi röplabda), a természetben űzhet sportok (természetjárás, hegymászás, tájfutás, biciklizés, lovaglás), a téli sportok (sí, snowboard, sífutás, jégkorcsolyázás, szánkózás), a sportjátékok (tenisz, tollaslabda, fallabda, teke, bowling) és egyéb sportok, mint a golf, mini golf, jóga, gördeszka, görkorcsolya. A lifetime sportágak egész életen át, szinte korhatár nélkül gyakorolhatóak. Ide tartozik az úszás, futás, gyaloglás, tenisz, sí, természetjárás és kerékpározás. Gyerek animáció a 3+2K elven működik, mégpedig a kreativitás, komplexitás, közösségi munka, ezekre alapozva kell az animátornak olyan szituációkat teremtenie, melyek a konstruktivitást és a koncentrációs készséget serkentik. Az együtt tevékenykedésre tervezett és együtt végzett munka a legjobb a készségek kibontakoztatására. Az egyéni képesség különbségének nincsen meghatározó szerepe, a részvétel tét nélküli és fokozza az élmény átélési szintjét. Sokszintű, sokrétű és kötetlen foglalkozásokra van szükség. Cél a különböz anyagok, technikák és eszközök használatának elsajátítása. Nem csak az eredmény fontos, hanem a folyamat is, a kollektív munka és a kötetlen tanulás. A foglalkozás tárgyának a megválasztását célszerű a személyi és környezeti feltételekhez igazítani. Kedvelt tevékenységek például a rajzolás, a színezés, a gyurmázás, a bábozás, a jelmez- és ékszerkészítés, az agyagozás, színezés és még sok más kézügyességet fejleszt tevékenység. Ifjúsági csoportok animálásánál számolni kell azzal, hogy a serdül k az aktív tevékenységeket részesítik el nyben, szívesen vannak feln tt nélkül, de igénylik a segítséget. Céljuk az önirányítás feltételrendszerének megteremtése koedukált csoportokban. Az animátornak több változatot kell bemutatnia, amib l kiválaszthatják a számukra megfelel t, majd ezután az animátor visszavonul. A fiatal feln ttek motivációja is hasonló, ám felel sségük nagyobb, figyelmüket lekötik a szabadban végzett tevékenységek, a természet megfigyelése, a manuális műhelymunkák, különböz drámafoglalkozások és audiovizuális technikák megismerése. Feln tt csoportok animálásánál a cél a fáradalmak, a munka, a stressz kipihenése, az er gyűjtés és pihenés, a sportolás és mozgás. Mindemellett kompenzációs tevékenységek, amelyekkel személyiségük kiteljesedhet és társaságban lehetnek. Sokan sokszor csak részt vesznek a programokban, de nem kezdeményeznek, ezért ösztönözni, motiválni kell ket. Családok esetében fontos a kapcsolatok er sítésére. Számukra olyan programokat kell szervezni, melyben a család valamennyi tagja közösen vehet részt és együtt érzi jól magát. Ez lehet például egy közös kirándulás, múzeumok látogatása és minden esetben az együtt étkezés lehet ségének biztosítása. Az animáció megvalósulásához használt eljárási mód lehet vita, tájékoztatás, elemzés, közös munka, döntés, gyakorlás, értékelés, pihenés és lazítás. 10


Mind a gyerekeknél, mind a feln tteknél fontos a játék, a játékosság. A jó játék kiválasztásához sok mindent figyelembe kell venni. Fontos a helyszín és a rendelkezésre álló eszközök milyensége. Függ a csoport létszámától és annak korosztályától, a csoporttagok egészségi állapotától, el képzettségét l és érettségét l. El kell érni, hogy mindenki számára elérhet legyen, hogy mindenki szívesen vegyen benne részt. Csoportokat, csapatokat úgy alakítsunk ki, hogy az esélyegyenl ség megmaradjon. Mindenképp fontos a játékok oktatása, ebben pedig nagy szerepe van a játékvezet nek. az, aki elmondja, megismerteti a játék szabályait, céljait, ötleteket ad a végrehajtás módjára, esetlegesen próbajátékot szervez, hogy mindenki megérthesse a feladatát. Kisgyerekek esetében egyszerűbb játékokat válasszunk, nagyobbaknál pedig már a szabálytartásra is ügyelni kell. A játék folyamán is mindig figyelnie kell, de úgy, hogy a vezet ne zavarja a játékot, a játékosokat. Ha bármilyen probléma adódik, (pl. valaki nem tartja be a szabályokat, valaki testi épsége kerül veszélybe) rögtön tudjon intézkedni, játék közben pedig buzdíthatja, jobb teljesítményre serkentheti a játékosokat. A gyerekanimátort el kell választani az animáció többi típusától, hisz neki képesnek kell lenni arra, hogy viselkedési alternatívákat közvetítsen. A gyerekekt l nem lehet elvárni, hogy azonnal belássanak valamit, fontos a pozitív hozzáállás és els dleges a türelem. Ahhoz, hogy egy animátor tudja, hogy hogyan viselkedjen a gyerekekkel, sok információt kell gyűjtenie róluk. Hagynia kell a gyerekeket játszani, probléma esetén azonban neki kell megoldást keresnie. Kulcsfontosságú a kiegyensúlyozottság, mindig a gyerek legyen el térben, ha a gyerek új feladattal áll szemben, akkor szükség esetén a bátorítása legyen az els dleges. Ha a gyerek feszült, ideges vagy túlpörgött, segíteni kell az ellazulásban. Az esti animáció az animációs program vacsora utáni része. Jelent sége abból fakad, hogy ebben testesül meg az animáció legfontosabb feladata, a kapcsolatépítés és a társasági élet. Az animátoroknak néhány óra alatt fel kell térképeznie a vendégek beállítottságát, hangulatát, összetételét, ki kell tudniuk választani a csapathoz ill programot. Az esti animáció célja, hogy a vendégek saját akaratukból jókedvűen, felcsigázva, megelégedve minden este a szálláshelyen maradjanak. Ez úgy érhet el, hogy az animációs team minden tagja érdekelt a sikerben és megtesz mindent a cél elérése érdekében. Ehhez színes, változatos program-kínálatra van szükség. Az esti animációnak négy típusa van. 1. A welcome programok, amely a vendégek fogadását, informálását és megnyugtatását szolgálják. 2. Az ismerkedési programok, amik a kapcsolatteremtést szolgálják. 11


3. Az élmény programok, melyek a vendégeket a klubban, a társaságban marasztalják. Ő. A csúcspont programok, melyek a heti programot megkoronázó programokat foglalják össze. Az animátoroknak a heti meghirdetett programok alapján figyelembe kell, venniük az id járást, a vendégek hangulatát, a vendégek összetételét és az alapján eldönteni, hogy melyek a legmegfelel bb programok. Az animátor nem csak eljátssza a házigazda szerepét, hanem azt sugározza, hogy minden vendég jó kedvét a szívén viseli. A profi szervezés és el adás sikerét személyesen garantálja. A programok lebonyolításához 3 alapfeltétel szükséges. Els az infrastrukturális feltétel, melyhez olyan étterem, bár vagy színház terem szükséges, ahol elegend asztal és szék van a vendégeknek, könnyen átjárható mozgalmasabb vetélked k esetén, van hely táncolni és a színpad mellett öltöz is található. Második a személyi feltételek megléte, melyekhez szükségesek a képzett animátorok, akik vetélked re, társas játékok vezetésére, moderátori feladatokra, alkalmasak, képesek a vendégeket valamilyen bemutatóra betanítani, tudják a vendégeket inspirálni, lelkesíteni, feloldani. Szükség van felszolgáló személyzetre, esetlegesen bármixeri feladatokat ellátni tudó személyzetre. Harmadik és egyben utolsó feltétel a tárgyi feltétel, hiszen a programokhoz szükség lehet jelmezekre, sminkekre, díszletekre, fény és hang technikára. Látható, hogy az animáció lényege a csoportban, közösségekben rejl lehet ségek kibontása, az egyéni és csoportaktivitás fejlesztése. Mindezek mellett megteremti a találkozás, az emberek közötti párbeszéd lehet ségeit, segíti a kommunikációt, egymás értékrendjének, szokásainak elfogadását és tiszteletben tartását.

12


3 Mi a cserkészet? „A „cserkészet” kifejezés az serd k lakóinak, felfedez knek, vadászoknak, tengerészeknek, repül knek, úttör knek és a természet ölén él embereknek munkáját és jellemz tulajdonságait jelöli.” (Baden-Powell) A cserkészet vagy cserkészmozgalom egy önkéntes, vallásos, politikamentes, ifjúságnevel mozgalom, mely nemt l, kortól, társadalmi és vagyoni helyzett l függetlenül nyitott mindenki számára. (http://www.szmcs.sk/a-cserkeszet/cserkeszet-celja) Korunk egyik legnagyobb kisebbségi, ifjúsági és nevelési mozgalma, melyben jelenleg világszerte mintegy 162 országban és területen több mint Ő0 millió cserkész tevékenykedik. Két legnagyobb összefogó szervezete a World Organization of the Scout Movement (WOSM) – Cserkész Világszövetség – és a World Association of Girl Guides and Girl Scouts (WAGGGS) – Cserkészlány Világszövetség. Ez utóbbi 10 millió f vel, míg a WOSM körülbelül 28 milliós f vel rendelkezik, valamint az ENSZ tanácsadó tagja. (http://www.scout.org/node/67) A cserkészet nem csodaszer a fiatalok nevelésére, ám kétségtelenül bevált a világon mindenütt. A kis gyerekekt l egészen a feln ttekig mindenki egyaránt kedveli, mivel rendkívül jó közösségformáló, önállóságra tanító, kreativitást igényl , egészséges, szabadid s tevékenység. Célja, hogy támogassa a fiatalokat „teljes fizikai, szociális, szellemi és lelki adottságaik” kibontakoztatásában, továbbá, hogy „értékes, hasznos és felel sségteljes tagjai legyenek” az emberiségnek. (Sík-Surján 1998) Alapelvei a Magyar Cserkészszövetség Alapszabályának megfogalmazása alapján „Istenhitre alapozott neveléssel rávezetni a fiatalokat a lelki és szellemi értékek megbecsülésére, életükben és környezetükben azok megvalósítására.” (Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya) Működésének titka valószínűleg az, hogy a mozgalom rzi az alapító azonosságát, arra törekszik, hogy hű maradjon lord Robert Stephenson Smyth Baden-Powell of Gilwell, (cserkésznevén BiPi) a cserkészet megalapítójának a szelleméhez. Képes mindig megújulni és megfelelni az adott korban él fiataljainak. Egységes és sajátos módszerei vannak a cserkészetnek a célok megvalósítására, amik a következ k: „A cserkészfogadalom és –törvények, A cselekedve tanulás, Az rsi rendszer, A fokozatos és vonzó, élményekben gazdag programok.” (Sík-Surján 1998), - „Példaadás, beszéd helyett tettek,

-

13


- Parancsok, tiltások helyett tanácsok, megállapítások, - A komoly munka és a nagy játék egyensúlya, - Cselekedve tanulás, melynek során gyakorlat közben sajátítják el az ismereteket.” (Várnagy 1992) Ezek az elvek a világon mindenütt azonosak, ennek ellenére a cserkészek tényleges munkája, feladatai és programjai eltér ek. A cserkészet tehát nem oktat, hanem csak utat mutat. Egy életforma és közösség, ami a fiatalok lelkiismeretére épül állandó nevelésre ad lehet séget. Az itt szerzett tapasztalatoknak és készségeknek az iskolában, munkahelyen és családban egyaránt, de szinte bárhol máshol hasznát vehetik. Szinte mindenkinek a filmekben látott cserkészek és az ott bemutatott tevékenységek jutnak eszébe. Aki meghallja azt a szót, hogy cserkész, csupán az elnagyolt részeket látja, és emiatt elrettent hatása is megmutatkozhat. Sokan szakköröknek vagy különféle egyesületnek gondolják a cserkészetet, de akár turistacsoportnak is nézhetik a kiránduló csoportokat. Ez mind talán része is a cserkészéletnek, kicsit mindenhez közel áll, és minden benne szerepel, mindennel kapcsolatban van. Az alábbi ábra szemlélteti talán legjobban, mit is foglal magába a cserkészet. 1. ábra: A cserkészet felépítése

Forrás: Romániai Magyar Cserkészszövetség - Egy életrevaló kaland prospektusa alapján

3.1 A cserkészet és Szlovákia Szlovákiában két mozgalmat tartanak nyilván a Slovensky Skauting-ot (Szlovák Cserkészszövetséget) és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséget (SZMCS). (Salló-Csémi 2010) Szlovákia területén megközelíthet en 6000

14


cserkész foglalatoskodik, melyb l jelenleg 1ő00 tag tartozik a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséghez. (http://skauting.sk/skauti) Annak ellenére, hogy teljes egészében a gyerekekre orientálódik, a cserkészet nem csak a fiatalok kiváltsága. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy jelenleg Szövetségünkben 3ő cserkészcsapat és ő öregcserkész klub működik. (http://www.szmcs.sk/csapataink) Az 1. sz. mellékletben megtekinthet k a SZMCS csapatai, azok székhelyei és a parancsnokai.

3.2 Cserkésztörvények Sík Sándor fogalmazta meg legjobban, mi is a cserkésztörvény: „ A cserkésztörvény nem szabályzat, nem parancsok gyűjteménye, hanem egyszerűen a jellemvonásoknak azt a minimumát foglalja magába, amelyek a cserkészt cserkésszé teszik. Nem parancsol, még kevésbé tilt, egyszerűen leír, konstatál: ez a cserkész” A cserkészet lényegét a cserkésztörvények fogalmazzák meg. Ezek által válik valaki igazi cserkésszé, követésükkel érhet el az igazi ideálkép megvalósítása. Fontos, hogy fontosságukat kell képpen tudatosítsa a vezet rsében, és hogy kés bbi életében megfelel en tudja ket alkalmazni. A SZMCS-ben külön törvények vonatkoznak kiscserkészeinkre és külön a már fogadalmat tett cserkészekre. Kiscserkésztörvények 1. A kiscserkész engedelmes és segít kész. Már gyerekként meg kell tanulniuk, hogy szüleiknek, tanítóiknak és vezet iknek engedelmeskedniük kell. Már ekkor fontos ket rávezeti az önzetlen segít készségre és engedelmességre. 2. A kiscserkész szereti a rendet. Ideális, ha már fiatal korától kezdve hozzá szoktatják a rendszeretésre, ezáltal élete is rendezett lesz. Cserkésztörvények 1. A cserkész egyenes-lelkű és feltétlenül igazat mond. Nem hiába, ez a törvények közül is az els , hisz manapság a becsület az egyik legfontosabb emberi jellemvonás kell/kellene legyen. Az alapelv: az igazmondókat minden esetben megbecsülik és tisztelik, míg a hazugok el bb utóbb lebuknak, ezáltal lassan elfordulnak t lük társaik. Manapság, amikor szinte mindenhol és mindenkinél hazugságot fedezünk fel, ez nagy érték. 15


2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. Isten jelenléte fontos életünkben, hisz szeretete mindig jelen van. Büszkén, de mégsem kihívóan kell vállalnunk hazánkat és nemzetiségünket, annál is inkább, mivel kisebbségi magyarokként ez különös fontossággal bír. 3. A cserkész, ahol tud, segít. Érték, mikor valaki önzetlenül és készségesen segít a rászorulónak. Bizonyos helyzetekben, akár szó nélkül is meg kell látni a segítségnyújtás lehet ségét. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. Az együvé tartozást szimbolizálja, hisz ha valaki cserkész, bárhová is menjen a világban, biztosan talál ott egy másik cserkészt, aki jó szívvel és barátsággal üdvözli, még ha teljesen ismeretlenr l is van szó. A mostani értelmezésében azonban ez a testvériesség nem csupán cserkész és cserkész között áll fent, hanem minden embertársunkra igaz kell, hogy legyen. 5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. Ez a törvény a lovagiasságra, az illend ségre és udvariasságra asszociál. Törekedni kell az önmagunk jobb megismerésére és küzdeni hibáink ellen. Mások gyengeségeihez viszont türelmet és elnéz séget indítványoz. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. Els dleges szempont a természet védelme és tisztán tartása. Óvni kell az állatokat és növényeket, fontos az erd k és vizek tisztasága. 7. A cserkész feljebbvalóinak jólélekkel és készségesen engedelmeskedik. A fogadalom letételekor elfogadjuk, hogy a vezet k irányítanak minket, ám semmiképpen nem vakon. Értelmetlen kéréseknél és parancsoknál mondhatunk nemet. Alapvet emberi igény, hogy kell valaki, aki segít, ha megakadunk és kisegít, ha szükségünk van rá. 8. A cserkész vidám és meggondolt. BiPi szavaival élve: „A cserkész, ahol csak lehet sége van, fügyörészik…”. Hisz nehéz munka végzése közben, ha az ember dudorászik, esetleg énekel, azáltal jobb kedvre derül. 9. A cserkész takarékos. Cserkészként sosem pazarolhatunk sem vizet, sem ételt, sem pénzt, de adott esetben mások idejét sem. Nélkülözhetetlen a szerénység és mértékletesség.

16


10.A cserkész testben és lélekben tiszta. Minden esetben fontos a személyi és szellemi higiénia, amire még a táborok folyamán is rendkívül figyel a vezet . A rendetlen közeg-romboló hatású lehet, ezért a tisztaság nem csak perszonális, hanem környezeti tényez is.

3.3 Küls ségek A cserkészeszmény a cserkészjelszóban, jelben, köszönésben, kézfogásban és tisztelgésben is megjelenik. Minden cserkész ismeri, és adott esetben alkalmazza ket.  Jelvényünk a háromsávos szalaggal körbevett cserkészliliom. BiPi két okból választotta. Egyrészt a hajdani térképek északi irányát mutatta, másrészt akkoriban is már a tisztaság jelképeként ismerték. Három ága a fogadalomból ismert hármas jelz re, a kötelességteljesítésre, segít készségre és törvénytiszteletre utal. A magyar zászló színeiben megjelen háromsávos szalagja pedig magyarságtudatunkat támogatja.  Tisztelgésünk mindig jobb kezünkkel fejezzük ki, kisujjunkat hüvelykujjunkkal leszorítva maradék hármat egyenesen tartva, melyek jelentése: Isten, haza, embertársi szolgálatadás.  Jelszavunk a „Légy résen!”, mely arra emlékeztet, hogy a cserkészek mindig felkészültek és készek kötelességük teljesítésére.  Köszönésünk a „Jó munkát!”, mely az elvállalt feladatainkra való biztatás.  Kezet mindig bal kézzel fogunk, mely hagyomány még az alapítótól ered, aki a szeretet jelének tartotta, mivel közelebb van a szívhez. Kézfogáskor jobbunkkal tisztelgünk.

2. ábra: Cserkészliliom 3. ábra: Tisztelgés

Egyenruha Az egyenruha a cserkészek világszerte ismert jellegzetessége, mely országonként, de akár korosztályonként is más lehet. Szövetségünkben a 17


jelenlegi ruházati szabályzat alapján minden cserkész-ruhaneműn a meghatározott helyen szerepelnie kell a hímzett Szövetségi logónak és/vagy a cserkészliliomnak. (SZMCS Ruházati szabályzata alapján) B vebb kifejtésben a 2. sz. mellékletben olvasható.

4 A Szövetség tagjai Az alapszabály alapján Szövetségünkben két fajta tagság létezik: rendes és pártoló tagság. (Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya alapján)

A rendes tagság Az SZMCS tagja lehet minden személy - nemt l, fajtól, nemzetiségi és vallási hovatartozástól függetlenül – aki az alábbi követelményeket teljesíti: a) legalább 6 éves, b) belépési nyilatkozat benyújtásával igazolja, hogy részese kíván lenni a Szövetségnek (kiskorúak esetében szül i beleegyezés szükséges), c) „fogadalmat tesz, mellyel önként kötelezi magát a cserkészeszmék és cserkésztörvények szerinti életre, valamint a Szövetség Alapszabályának, szabályzatainak, határozatainak és rendelkezéseinek következetes megtartására”, honnan idézel? d) jelöltideje alatt kell képpen felkészül fogadalomtételéhez, e) éves tagdíjat fizet. Korosztályok tagolása A tagság jelöltként kezd dik, majd korosztályának megfelel en vagy kiscserkész, vagy cserkész fogadalmat tesz. Korosztályonként ő csoportra tagolható, melyeknél más-más a cél és az eszköz. a) b) c) d) e)

kiscserkész 6-10 éves korig cserkész 10-1ő éves korig rovercserkész 1ő-20 éves korig feln tt cserkész 20-60 éves korig öreg cserkész 60 éves kor felett

A tagság megszűnhet írásos kilépési nyilatkozat benyújtásával, törléssel, kizárással valamint elhalálozással. Minden rendes tagnak vannak kötelezettségei és jogai.

18


A pártoló tagság Szövetségünk pártoló tagja lehet minden természetes vagy jogi személy, aki tiszteletben tartja az Alapszabályban írottakat és el nem kötelezettségét, valamint erkölcsileg és/vagy anyagilag támogatja munkánkat.

5 Korosztályok jellemzése 5.1 Kiscserkészet A kiscserkészek a cserkészet legfiatalabb tagjai, akik jellemz en 7 évesen (az alapszabály alapján 6 éves kortól lehetséges), az iskolába kerüléssel kezd dik. Ekkor rendez dnek el ször rsökbe és folytatnak rsi tevékenységeket kiscserkész- rsvezet jükkel. Már BiPi is tudatában volt annak, hogy ha valakit gyerekkorában megismertetnek a cserkészettel és ilyen szellemben is nevelnek, akkor a kés bbiekben könnyebben marad meg a közösségben és ezáltal jobb vezet válik bel le. Kezdetben „farkaskölyköknek” nevezték ket, és az id k folyamán sok más megnevezésük megjelent, ám kés bb mégis a „kiscserkész” megnevezés maradt fenn. Ez amolyan el készítés a rendes cserkész életre, hiszen nem olyan tempóban és nem olyan formában foglalkoznak a gyerekekkel, mint a tizenéves cserkészjelöltekkel. Más módszerek és nevelési formák mutatkoznak meg. A gyerekekkel nem lehet tömör anyagot megtanultatni, ezért náluk amolyan játszva tanulás módszerrel zajlanak a foglalkozások, ami által nemcsak az ügyességük és a jellemük fejl dik, de életformájuk is változik, tudásuk gyarapodása mellett. Tanulásuknak fontos része a dalok ismerete, hiszen akár ezáltal is összekapcsolható a táborozás, a játékok és a természet. Els ként mindig egyszerűbb és rövidebb terjedelmű dalokat, népdalokat kell, hogy tanuljanak. Koruk miatt nem vehetnek részt hetekig tartó táborozásokban, éppen emiatt évente két alkalommal, tavasszal és sszel „tanyázást” szerveznek nekik. Ezek 3-4 napig tartó, általában hétvégenként megrendezend események, amikor a cserkészvezet k teljes felügyelete alatt, keretbe foglalva foglalkoztatják ket. Minden esetben, házakban történik a tanyázás, azonban a hálózsák kimaradhatatlan része az élményüknek. Különböz ségük nem csupán a táborozási formájukban és megtanulandó anyagban tér el, hanem törvényeikben, jelvényeikben, jelszavukban,

19


nyakkend jük színében is különböznek. Nyakkend jük sárga, jelvényeiket pedig csak a kiscserkész próbák letétele után kaphatják meg. Csupán két törvényük van: 1. A kiscserkész engedelmes. 2. A kiscserkész szereti a rendet. Nem fogadalmat, hanem csupán ígéretet tesznek, melynek szöveg a következ : Én, … ígérem, hogy jó leszek. Ismerem a kiscserkész törvényeket és azokat megtartom. Kiscserkész jelszavuk: Visszamosolyogni mindenre, visszamosolyogni Istenre. Kiscserkész jó tulajdonságok: igazmondás, vidámság, tisztaság.

5.2 Cserkészet Cserkésszé az a 10. életévét betölt válhat aki: a) kiscserkészként sikeresen megszerezte a sárga nyakkend t. Ez esetben a kiegészít kiscserkész-próba letétele után válhat cserkésszé és hordhat zöld nyakkend t. b) tizenévesen ismerkedtek meg a cserkészettel és szeretnének csatlakozni. Nekik az újoncpróba keretein belül kell sikeresen bizonyítaniuk, ami által megszerezhetik a zöld kend t. BiPi ezzel a korosztállyal kezdett els ként foglalkozni, hisz észrevette mennyire érdekli ket a környezet. Figyelmük ekkor már a külvilágra irányul, emiatt jobban hajlanak a becsületességre és a tudásvágyuk is nagyobb. Könnyebben megszerettethet velük a természet és itt már nem a játékosságon van a f hangsúly. rsvezet jük a 10 cserkésztörvény felé próbálja irányítani rsét és általuk próbál nekik példát mutatni. Tudásukat nem csupán elméleti szinten szerzik. Rengeteg dolgot megtanulnak, amit kés bb mind gyakorlatban, mind az életben hasznosíthatnak és felhasználhatnak. Fontos megtanulniuk a sportszerűséget, mert ezáltal elfogadják a gy zelmet és veszteséget is, mellette pedig szórakozási élménnyel is gazdagodnak. Nagyon fontosak az ügyességi, logikai és gyorsaságfejleszt játékok, mert ezek által válnak igazi cserkésszé és a kés bbiekben vezet kké. A gyerekdalok helyett itt már megismerkednek a komolyabb népdalokkal és cserkészdalokkal is. Éves cserkészmunkájukat a 10 napon túli, általában 1Ő napos nyári táborokkal koronázhatják meg. Itt már mindenki az rs által felállított sátorban alszik a saját izolírjára (vagy polifoam) terített hálózsákjában. A tábori élet 20


során megismerkedhetnek a f zéssel, latrina-ásással, különféle játékokkal és sok más dologgal, ami majd kés bbi cserkész életüket végig kíséri. Munkásságuk a 10 cserkésztörvényen alapszik: 1. A cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik. 3. A cserkész, ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalóinak jólélekkel és készségesen engedelmeskedik. 8. A cserkész vidám és meggondolt. 9. A cserkész takarékos 10.A cserkész testben és lélekben tiszta. Cserkészfogadalmuk szövege a következ : „Én, … fogadom, hogy híve teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, hazámnak, nemzetemnek és embertársaimnak tartozom. Minden lehet t megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartom. Isten engem úgy segítsen/segéljen!”

5.3 Rovercserkészet Már a cserkészet kezdetén felmerült, hogy a 1ő év körüli nagykamasz cserkészeknek teljesen más igényeik vannak, mint fiatalabb társaiknak. Emiatt a serdül ket leválasztották a cserkészekt l és külön programokat szerveznek nekik. Ebben a korban hatnak rájuk leginkább a társadalmi negatívumok. Napjainkban sajnos gyakran nem viselkednek cserkésziesen, cserkészhez méltóan, emiatt kell nekik egy jó vezet , aki segít nekik, aki mellett jó irányba fejl dhet egyéniségük. A játékokba igyekeztünk becsatlakozni, vagy éppen mi vezettük le ket (ezek voltak a raj-foglalkozások), azonban mivel csapatunk f ként kiscserkész rsökkel büszkélkedhetett, így vagy a gyerekek, vagy mi nem élveztük kell képpen a programokat. Egyik évben azonban a csapat egyik segédtisztje végre úgy gondolta, fel lehetne használni a tudásunkat és cselekedniakarásunkat is különféle rendezvények szervezésénél. Csiba Zoltán, cserkésznevén Hegyimanó volt. Számos alkalommal serénykedhettünk a keze alatt és így végre nem éreztük magunkat feleslegesnek a csapatban és a Szövetségben. Az egyik rendezvényen, a Felcseren például teaházat csinált, amibe teljes mértékig bevett minket, rover korúakat is. Mi végeztük a terem átalakítását, feldíszítését, mi irányítottuk a konyhai munkálatokat, beszereztük 21


a szükséges dolgokat, pincérkedtünk, a rendezvény végén pedig összepakoltunk, mindent az eredeti helyére raktunk, kitakarítottunk és hazamentünk. Nagyon fáradtságos volt, de mindannyian nagyon élveztük az egészet. Ezt lassan a Szövetség többi csapata is alkalmazta, így lassan de biztosan beindult a rover-korúak munkája a Szövetségen belül. A rovercserkészet els sorban olyan cserkészeket fog össze, akiknek vagy nem jutott rs a kevés gyerek miatt, vagy nem is akartak rsöt vezetni. Utóbbiak valószínűleg nem érzik úgy, hogy képesek lennének rá, vagy csak egyszerűen nem vezet típusúak, de ez által is egy közösség részesei lehetnek. Ebb l a közösségb l azonban nincsenek kizárva az rsöt irányító rsvezet k sem, azonban mivel idejük nagy részét az rsükkel töltik, így igazából nem számítanak igazi rovereknek. A rover-munkában három kötelezettségre fektetik a hangsúlyt: az önnevelésre, az önképzésre, valamint a szolgálatra. Rover programokban szerencsére nincs hiány az SZMCS-ben, mivel 1996-tól működik a Rover Szakbizottság, mely biztosítja azokat. Ugyanett l az évt l kezdve minden évben megrendezésre kerül az országos rover-találkozó, 1997-t l szintén évente lelkigyakorlatot, 2000-t l pedig teljesítménytúrákat is biztosítanak. Az ezeken részt vev k többsége azonban vagy rsvezet , vagy segédtiszt, mivel napjainkban sajnos rendkívül kevés rovercserkészünk van. Hiányuk annak tudható be, hogy többségük kikerül régi iskolájába, az újhoz pedig kollégiumi bentlakásra van szüksége, így kiesik magából a cserkész életb l is. A SZMCS Rovercserkészet Vázlatrendszerében kidolgozottak szerint: „A roverek nem csupán egy korosztály képvisel i, ezért a roverré-válás sem lehet automatikus folyamat. Rovernek lenni egy bizonyos fokú kitüntetés: a becsületesség, a lovagiasság, áldozatkészség és a tudás elismerése. A rovercserkészet els sorban cserkészkorból kin tt nem-vezet ket fogja össze. Így a nem vezet típusú cserkészek egy jól működ közösségben kibontakozhatnak, s közös er vel a csapat segítségére lehetnek.” (SZMCS Rovercserkészet Vázlatrendszere) A rovercserkész fogadalmának szövege: (A cserkészfogadalom szövege, majd folytatva) … „Példámmal és munkámmal er mhöz képest azon leszek, hogy a társadalom, a család és az egyes emberek életében a cserkésztörvények szelleme minél jobban valóra váljék. Isten engem úgy segítsen/segéljen!”

22


5.4 Feln tt cserkészet Az alapszabály alapján feln tt cserkész minden olyan cserkész, aki betöltötte huszadik életévét. Sokan egy kategóriába sorolják a feln tt- és öregcserkészetet, ám én mégis külön választanám a kett t, hiszen lényeges különbség van köztük. Feln tt cserkészekhez sorolnám a Szövetség minden vezet jét, köztük a vezet képz táborok kiképz it, k aktívan tagjai a cserkész közösségnek. Fogadalmuk szövege a következ : „(A cserkészfogadalom szövege, majd folytatva) … „Példámmal és munkámmal er mhöz képest azon leszek, hogy a társadalom, a család és az egyes emberek életében a cserkésztörvények szelleme minél jobban valóra váljék. Isten engem úgy segítsen/segéljen!”

5.5 Öregcserkészet Öregcserkészek, akik még anno a cserkészet hajnalán, a 19Ő8-as betiltás után kezdték meg cserkész életüket. Öregcserkészek a cserkészcsapatokkal megegyez klubokban tömörülnek. Havonta egyszer találkoznak összejöveteleken, melyek alkalmával el adásokat, beszámolókat, kötetlen beszélgetéseket tartanak. A SZMCS-ben ő öregcserkészklub működik: Pozsonypüspökin, Érsekújvárban, Rimaszombatban, Paláston és Kassán. Fogadalmuk az alábbiak alapján hangzik: (A cserkészfogadalom szövege, majd folytatva) … „Példámmal és munkámmal er mhöz képest azon leszek, hogy a társadalom, a család és az egyes emberek életében a cserkésztörvények szelleme minél jobban valóra váljék. Isten engem úgy segítsen/segéljen!” 4. ábra: Családos cserkészet logója

Forrás: http://www.szepsicserkesz.sk/akciok/csalados-cserkeszek-tanyazasa-a-szitnyai-vartoveben

23


6 Vezet képz táborok Jóllehet a Magyar Cserkészszövetségben is képeznek vezet ket, ennek ellenére meglátásom szerint a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségben kiemelked bb szerepe van a vezet képzésnek. Ezen képzési rendszerben én is szereztem tapasztalatokat, mivel elmondhatom, hogy mindkét oldalról, mind résztvev i, mind szervez i oldalról, részese voltam. Mivel a szocialista országokban 1989-ig be volt tiltva a cserkészet, ezért a kilencvenes években csak a Külföldi Magyar Cserkészszövetség vállalhatta el szervezésüket. Emiatt Szövetségünknél 1990-ben kezd dtek az els vezet képz táborok. A SZMCS megalakulását követ en, már tartott rsvezet és segédtiszt-képz táborokat, melyek színvonala már akkor kimagasló volt. Napjainkban több tábor keretén belül képzünk vezet ket, mégpedig segéd rsvezet ket (S V), rsvezet ket ( V), kiscserkész- rsvezet ket (KCSVK), segédtiszteket (ST) és tiszteket (CST). Ezek a vezet képz k minden esetben, egy id ben nyáron kezd dnek és némelyik tábornál egy vagy több utótalálkozóval, tehát záró-képz vel fejez dik be. Úgy gondolom, Szövetségünk azért bír ilyen kiemelked vezet képzéssel, mert a kiképz k felkészültsége a lehet legjobb szinten van. Ezt a min séget a kérd ív válaszadói is alátámasztják a maguk 9ő%-ával. Annak ellenére, hogy ezek a vezet k ugyanolyan hétköznapi emberek, mint mi, munkájuk és szakmájuk is van. Mivel a cserkészet f ként jellemnevelési és pedagógiai alapokon nyugszik, így nem meglep , hogy a civil életükben a többség tanárként dolgozik. Azonban, mint az életben mindenhol, itt is akadnak kivételek, hiszen számos esetben találunk orvosokat, turisztikai szakembereket, mérnököket, de akármilyen más szakmában tevékenyked ket is, hiszen a cserkészet kicsit mindenben benne van. 5. diagram: Vezet k felkészültsége Nagyon jó; 70 fő, 60% Jó; 41 fő, 35%

Átlagos; 4 fő, %

Nem Nagyon egfelelő; rossz; 0 fő, 2 fő, % 0%

Forrás: Saját szerkesztés, kérd ív alapján, 201Ő

24


6.1 Segéd rsvezet képz - tábor Ebbe a táborba azon cserkészek vagy cserkészjelöltek jelentkezhetnek, akik már betöltötték 13. életévüket valamint kell tudással és motiváltsággal rendelkeznek az elvégzéséhez és az rsi élet vezetéséhez. A jelentkezéshez szükséges a csapatparancsnoki vagy Mozgalmi Vezet tiszti, illetve lelki vezet i ajánlás. A táborba-érkezésig számos el re beküldött feladat elvégzése szükséges, ezek jól teljesítése után kapják meg végleges tábori meghívójukat. A nyári tábori kiképzésük többnyire 10 napig tart, mely alatt a vizsgák és feladatok sikeres elvégzése biztosítékul szolgál a segéd rsvezet i képesítés megszerzéséhez. A tábor ideje alatt f ként az állóképességet és a tudást fejlesztik, hogy minél hatékonyabban tudjanak a gyerekekkel foglalkozni, amely tudás egy animátori csapatban is kiemelked jelent ségű. A SZMCS S V táborai 1996-tól kerülnek megrendezésre, módszertanát három segédtiszt dolgozta ki: Kocur László, Asztalos Zoltán és Gálik Zsuzsanna. A kezdetekben ez volt az egyik legnagyobb létszámú vezet képz tábor, akkoriban az átlag ő0 f s létszám volt a megszokott. Napjainkban azonban ez a létszám is jócskán csökkent, melyet a 8. ábrában szemléltetek. Fogadalmuk szövege a következ : A cserkészfogadalom, majd folytatva „Segéd rsvezet i becsületemre fogadom, hogy a megszerzett tudásomat a képességeimhez mérten kamatoztatom, az rsöm, a csapatom és az egész mozgalom javára fordítom. Isten engem úgy segélyen.”

6.2

rsvezet képz - tábor

Részt vehet minden olyan cserkész, aki betöltötte a 1ő. életévét és rendelkezik csapatparancsnoki, illetve lelki vezet i ajánlással. Nem feltétele a segéd rsvezet i képzettség, azonban az elsajátítandó készségek és ismeretanyag végett el nyt jelent. Itt f ként a tudás átadására fektetik a hangsúlyt, mely által kitűn f animátorok válhatnak bel lük. A 10 napos tábor folyamán nagy hangsúlyt fektetnek a lelki és szellemi fejl désre, a játékok tanítására és az ismeretanyag megfelel szintre emelésére. A tábor végezte során egyik jelölt sem kaphat képesítést, ugyanis arra csak az sszel megrendezend záró-képz n van lehet ségük. Az rsvezet képzés már a Szövetség megalakulásának évében elkezd dött, tehát 1990-t l évente megrendezik. Jelenleg a 2ő. V képzést szervezik a törzsi tagok. Létszámát tekintve sajnos ez is csökkenésnek indult, a kezdetben Ő0 f feletti létszám mára már alig éri el a 20 f t. A létszámok változása megtekinthet a 8. ábrán. Fogadalmuk szövege: A cserkészfogadalom, majd folytatva " rsvezet i szavamra fogadom, hogy a rám bízott cserkészeket mindig legjobb tudásom szerint és a 10 cserkésztörvény szellemében vezetem. Isten engem úgy segítsen."

25


6.3 Kiscserkész rsvezet képz tábor Ebben a táborban csakis képzett rsvezet k vagy segédtisztek vehetnek részt, a szükséges ajánlásokkal. F hangsúly a gyerekeken van, tehát a 10 év alatti korosztályt célozza meg. Ismeretanyaguk nagyban hasonlít az rsvezet képzés anyagához, ám itt csakis a kiscserkészek vannak a középpontban. Tudásukat rögtön a tábor folyamán alkalmazhatják is, hiszen párhuzamban folyik mellette a Kiscserkész Minta Tábor. Kezdetben kétévente került megrendezésre

6.4 Segédtisztképz tábor Mivel sajnos én még nem voltam részese ennek a kiképz tábornak, így nagyon kevés információ van a birtokomban. Szövetségünkben nagy hagyománya van a vezet képz táborok titoktartásának, így ha valaki nem vett még részt egy vezet képz ben, az nem is tudhat meg semmit róla. Ami a jelenlegi értesüléseim szerint bizonyos, az a következ : 2009 óta teljes körű változtatásokat vezettek be a segédtiszti képzésben, mind tudásanyagban, mind kiképz k személyében. Fiatalodott az egész képzés, ezáltal korszerűsítették a teljes módszertant. Minden olyan cserkész jelentkezhet, aki a csapatparancsnoka, továbbá a lelkipásztora által alkalmasnak bizonyul és betöltötte a 18. életévét. Tudásuk az animátorok koordinálásában nyújthat segítséget, ugyanis sok esetben a segédtisztek irányítják csapatukat, tehát ez által k válnak csapatparancsnokokká. A képzés során arra fektetik a hangsúlyt, hogy minél több lelki és szellemi terhelés mellett a jelöltek el tudják végezni a mindennapi feladatokat (f zés, körlet-építés) és a próbákra is kell képpen felkészüljenek. A mindennapi életben ez amolyan középvezet beosztásnak felel meg. A segédtisztképzés nem zárul be a 10 napos nyári táborral, ugyanis követi még három továbbképz is, melyek sikeres teljesítésével válhatnak igazi segédtisztekké. 2012 óta a Kárpát-medencében lév országok összevont képzést szerveznek a kagylós rendszernek megfelel en, melyet K vári Lajos, „Ubul bá’” talált ki. A kagylójelvény jelentését mindazok ismerik, akik rendelkeznek vele, hiszen a táborok módszertana, tematikája és élményvilága, illetve a kapott tudás a világon mindenhol megegyeznek. A kiképz k mindegyike olyan, akik rendelkeznek kagylóval. Második gyöngyöt azok kaphattak, akik önkéntes munkájukkal, ismeretlen csapatok jelöltjeit kiképezve segítették a képzést, ez amolyan elismerésként szolgált. Egyetlen személy volt csupán, aki négy gyöngyöt hordott, mégpedig maga „Ubul bá’”. Gyöngyöt csakis azon személyek adományozhatnak, akik maguk is rendelkeznek vele, és csakis annyit, amennyi nekik is van. Íratlan szabály a kiképz k között, hogy ehhez legalább háromszor teljesíteniük kell a tábort. (http://vk.cserkesz.hu/stvk%20tortenelem.html) 26


6. ábra: A kagylójelvény és a gyöngyök

Forrás: http://vk.cserkesz.hu/stvk%20tortenelem.html

6.5 Tisztképz tábor Sajnálatosan ebben a táborban sem voltam még, emiatt információim még szűkebbek, mint a segédtisztképz táborokkal kapcsolatos ismereteim. Tudásom kimerül abban, hogy ezt csakis abban az esetben hirdetik meg, ha a tagok kell számban jelzik a Szövetség felé részvételi szándékukat. Nem a testi teljesítésre, hanem sokkal inkább a tudásra fektetik a hangsúlyt.

6.6 Segít Tábor

7. ábra: SeTaVan zászlója

Nem tartozik a vezet képzéshez, ám mégis szerves része. 2009-óta a Vezet képz táborok mellett Gál Erik vezetésével működik a SeTa, azaz Segít Tábor. Ennek a célja, hogy a kiképz táborok vezet inek minél több terhet és küls feladatot levegyen a válláról. F tevékenységi körébe az élelmezés tartozik, de emellett még logisztikai és szervezési munkálatokat is végez. Egyetlen feltétele van, mégpedig a betöltött 17. életév, az is amiatt, mert k már nagy valószínűséggel voltak a S V és V táborokba, melyek mellett a SeTa működik. Forrás: Saját kép, 2009

Elmondható, hogy (Segít Tábort kivéve) mindegyik vezet képz jelöltjeinek már hónapokkal a táborba érkezésük el tt feladatokat kell elvégezniük. Ezeket rendszerint a vezet képz tábor parancsnokának kell vissza küldenie. Általában elmondható, hogy a jelentkez k többsége ezeken a feladatokon bukik el, hiszen soha nincs egyezés a jelentkez k és a tényleges táborba érkez k létszámát illet en. 27


8. ábra: SZMCS VK táborainak éves létszám megoszlása

Vezetőképző táborok létszámai 70 60

60

50 40

59 50

50

48

37 31

30 20

34

31

29

25 23

6

9 6

19 14 8

2009

2010

2011

16

14 10 4 0 2005

29

2006

2007

30

30

0 2008 SŐV

ŐV

ST

20 13 0 2012

SeTa

Forrás: Saját szerkesztés, Vezet képz Vezet tiszt éves beszámolói alapján 9. ábra: Vezet képz táborok alapfelszerelése

Forrás: Szabó Csilla, 201Ő

28


12 8 2013

7 Finanszírozási formák

10. ábra: SZMCS logója

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség egy non-profit szervezet. Az alábbiakban részletesen kifejtem a bevételi forrásokat és kiadásokat az Ügyvezet Elnök, Csémi Szilárdtól kapott, 2012-es másfél éves költségvetési adatokkal alátámasztva. Tagdíjak

Forrás: http://www.szmcs.sk/

Minden hivatalos aktív cserkész köteles tagdíjat fizetni. Ennek befizetése csapatonként különböz . Vannak, ahol az év megkezdése utáni els rsi összejövetelek alkalmával kérik az összeget, van, ahol a csapat által rendezett események alkalmával részletekben fizetik. Családi kedvezményeket minden csapatban biztosítanak, ami azt jelenti, ha egy családban több gyerek cserkész, akkor a második gyermeknek már nem kell a teljes tagdíjat kifizetni, vagy esetenként mindegyik gyerekre kapnak valamennyi kedvezményt. 2012-ben őő6ő euró folyt be ebb l. Rendezvények tiszta bevétele Minden rendezvénynek megvannak a költségei és jó esetben bevételei. Ezek a rendezvények csak akkor mondhatóak sikeresnek, ha nem csupán a befektetett összeg, vagy annak egy része folyik be, hanem plusz bevétellel zárulnak. Pozitívumként mondható, hogy rendezvényeink minden esetben biztosítanak némi bevételt, mely 2012-es költségvetés alapján 1ŐŐ87 euró volt. Ajándékok, adományok Az ajándékok, adományok rendkívül hasznosnak bizonyulnak, mivel pl. egy rendezvény alkalmával segítséget nyújt bizonyos összegek megtakarítására. El fordul, hogy olyan dolgok is adományozásra kerülnek, amit adott esetben nem vennének meg a rendezvényre, a gyerekek viszont rendkívül örülnek nekik. Legutóbbi tábor alkalmával számos doboznyi karamellizált cukrot és egy nagy szatyornyi müzli szeletet kaptunk. A fel nem használtak nagy örömöt és segítséget nyújtottak egyéb rendezvényeken. Támogatások Számtalan formája létezik a támogatásoknak, ilyenek például az állami és iskolaügyes támogatások (60Ő07 euró), az önkormányzati és vállalati támogatások (3301 euró), alapítványi (79Ő26 euró) és magán személyi támogatások (338Ő euró). Állami támogatás és Iskolaügyb l a következ ek voltak: OM központnak gazdasági kiadásokra 3őő70 euró), OM központi rendezvényekre, Cserkész újságra (11670 euró), OM csapatok támogatására (11800 euró), Kulturális Minisztérium támogatása (8ő00 euró), Kormányhivatal és egyéb állami támogatás (ESV, Gruntvig, stb) (16337 euró). 29


Szövetségi intézmények és speciális célú létesítmények jövedelme Szövetségünk rendelkezik telkekkel és épületekkel, melyeket esetenként bérbe kiad rövid és hosszabb távra is. Rövidtávra csoportok vehetik igénybe a palásti Ivánka kastélyt, illetve a tornai házat. A kastély, méretei végett ebb l a szempontból jelent sebb, 11012 euró bevétellel gazdagította a SZMCS-t. Dunaszerdahelyen, a Szövetség székhelyén több helység is bérelhet , ezekb l 1Ő616 eurónyi összeg folyt be. Egyéb gazdasági események Ebbe a körbe tartozik az adóból visszaigényelt támogatás is, mely a már egyébként is befizetett adók 2%-át jelenti. Ez az összeg 2012-ben majdnem elérte a 7000 eurót, pontosabban 6981 euró volt, melyb l őő20 eurót a csapatok támogatására fordítottak. A befektetett összegekb l befolyó kamatokból pedig 19 euró származott. Bevétel származhat még a Cserkészújság el fizetési díjaiból is. Cserkészújságot minden cserkész igényelhet, amit adott esetben a tagdíjjal egy id ben fizetnek be. Az újság el fizetési díja őő06 euró hasznot hozott a Szövetség kasszájába. Ezen kívül találkozhatunk egy cserkész bolttal is a dunaszerdahelyi irodánál, amely biztosítja a cserkész egyenruhát, szövetségi pólókat, imakönyveket és minden egyéb eszközt, ami szükségeltetik egy cserkésznek. Ez azonban csupán 96 eurónyi bevételt biztosított.

7.1 2012-es kiadások Els ként a dunaszerdahelyi épület kiadásait mutatnám be, melyek a sikeres működés érdekében elengedhetetlenek. Ilyenek az energiafogyasztás, az üzemeltetési költségek, a Cserkész újság kiadási költségei, bérköltségek és egyéb kiadások költségei. Az energiafogyasztáshoz tartozik a villany- (3931 euró), víz- (829 euró), gáz(9970 euró) és üzemanyag fogyasztás (2828 euró), melyek összesen 17558 eurót vittek el a Szövetség kasszájából. Az üzemeltetési költségekhez rendkívül sok minden tartozik. Ilyenek az irodaszerek, melyek költsége 2631 euró, az apró kiadások, mint például a tisztító szerek, 66 euróért, újságok és folyóiratok 336 euró, illetékek (okmánybélyeg, közjegyz , banki illeték, autó sztrádajegy) 1213 euró, a házak és földek utáni adók 6ő3 euró, biztosítások a házakra, berendezésekre, autóra és utánfutókra ő37 euró, reprezentációs alap Ő76 euró, postaköltségek ő0Ő, telefon és internet költségek 2313 euró, szemételhordás 60, egyéb kiadások és szolgáltatások (domain, insypo, tisztíttatás) 1902, ebédjegyek 1626. Ezek összessége 12317 euró volt. A Cserkész újság kiadási költségei összesen 7837 euró, ebb l 622ő euró a nyomdai és 1612 euró a postai 30


költségek. Javításokra, melybe f ként a Szövetségi autó karbantartása és javítása tartozik 1700 eurót szántak, ebb l csak 1632 eurót költöttek rá. Útiköltségekre és fuvardíjakra 3036 euró ment el. Bérköltségek az egyik legnagyobb költségekkel járó kiadás. Ide tartoznak az alkalmazottak bérköltségei, akik hárman vannak a központi irodában, bérük összessége pedig 3181ő euró volt, valamint a szociális biztosítás 11199 euróval és a szociális alap (fond) 189 euróval. A legtöbb költséggel mégis a rendezvények járnak Ő9őő6 euróval, aminek csupán egy töredéke térül meg, mégis szükség van rájuk, mivel ez a legfelkapottabb, legnépszerűbb rész. Jelent s összeg, mégpedig 22Ő21 euró a telkek és házak felújításaira, fejlesztéseire mentek el. Legköltségesebb a Szím n épül csónakház volt 609ő euróval, mely az alapoktól kezdve hozzáért cserkészek hétvégi munkája. Beruháztak még a füleki (2312), a palásti (ŐŐ60), a szepsi (1ő70), az ipolysági (Ő900) és a dunaszerdahelyi (308Ő) épületekbe is. Egyéb kiadások kategóriába tartozik még a más alapszervezeteknél fizetend tagsági díj 166 euróval, csapatok és öregcserkészek támogatása 1Ő8ő0 euróval és a már említett adóból befolyó összeggel való csapat-támogatások őő20 euróval. A támogatásokból befolyó összeg Ő076 eurójából pedig különféle használati eszközöket vásároltak.

7.2 Költségvetés összegzése Elmondható tehát, hogy míg a kiadások nagyok, a bevételek kevésnek számítanak, éppen emiatt több támogatásra lenne szüksége a SZMCS-nek. Amiatt mondható nyereségesnek, mert vannak a számlán olyan pályázati összegek is, amik már a vizsgált évben megérkeztek a számlára, de a projektidejük nagy része a következ évben található, tehát a pénz elköltése is majd ekkor valósul meg. A Szövetség munkája nyereségesnek mondható, ám ez f ként az Ügyvezet Elnökünk kiemelked munkájának és szakértelmének tudható be. Az összes kiadás 182172 euró, míg az összes bevétel – az el z évb l maradt 37722 euróval együtt – 2Ő2ő22 euró volt.

31


8 Anyag és módszer 8.1 Kérd íves felmérés A szakdolgozatomban fontosnak tartottam megtudni, mit gondolnak a Szövetség tagjai a vezet képzésr l. Ezt a vizsgálatot kérd íves megkérdezés útján tudtam a leghatékonyabban elvégezni. Els sorban a Szövetség hasznosságát és munkáját vizsgáltam, így kitértem a táborok vezet ségére, lebonyolítására, a tananyagra, az étkezésre valamint a részvételi díjra is. Az összeállított kérd ívet egy kezdetleges kérd ív alapján készítettem, melyet egy, március eleji Segít Táboros megbeszélésen töltettem ki a megjelentekkel. Az ott kapott válaszok alapján állítottam össze a véglegeset, melyet több internetes fórumon is közzétettem, valamint a vezet képz táborok tábor parancsnokait is felkerestem a volt jelöltekkel való megosztás végett. Ezen megkeresések és terjesztések alapján végül 117 f töltötte ki a kérd íveket. Ez a szám rendkívül csekélynek tűnik ahhoz képest, mennyien vannak a Szövetségünkben. Ugyan a kapott válaszok némelyike számomra rendkívül meglep volt, úgy gondolom, a jöv ben pozitív irányba vezethetnénk a táborokat, ha minden tábor végén kérd ív formájában kikérnék a jelöltek véleményét, mivel így hatékonyabban tudnák összpontosítani a fejlesztéseket.

8.2 Interjúk Néhány cserkészvezet személyes beszélgetés formájában is a rendelkezésemre állt. Ezeknek az interjúknak köszönhet en sikerült mélyebben megismernem és belelátnom a szervezési feladatokba. Nagyon pozitív tapasztalatként éltem meg, hogy ugyan tudtam, mennyire összetartóak vagyunk a cserkész közösségben, mégis meglep dtem, mennyire készségesen álltak a segítségemre, mikor megkerestem ket. Sokan a személyes munkájukat félretéve vagy éppen a családjuktól elvett szabadidejükben szakítottak id t a beszélgetésekre.

8.3 SWOT analízis A SWOT analízis a szervezet értékelését segíti. Az er sségek (Strengths), gyengeségek (Weaknesses), lehet ségek (Opportunities) és veszélyek (Threats), tehát a SWOT analízis négy részének csoportosításánál fontos, vane lehet ség a tényez befolyásolására, vagy sem. Az er sségek azok a pozitív, bels tényez k, melyek jól működnek, és befolyással még jobbak lehetnek. A gyengeségek szintén bels tényez k, amik nem jól működnek, de befolyásolással jobbá tehet ek. A lehet ségek azon 32


küls tényez k vagy adottságok, melyeket nem tudjuk befolyásolni, ennek ellenére kedvez ek, és ezen dolgokra való építéssel kihasználhatjuk az er sségeinket. A veszélyek küls negatív tényez k, olyan korlátok, amelyeket nem tudunk sem befolyásolni, sem csökkenteni, ezek kockázatot jelentenek. A tényez k felsorolásakor és besorolásakor alapozok a személyes beszélgetések során elhangzottakra, egy megbeszélésen megvitatott dolgokra, illetve a saját tapasztalataimra. Er sségek

Gyengeségek

Természet

Létesítmények min sége

Vezet k képzettsége

Rossz infrastruktúra

Tudásközpontúság

Mozgáskorlátozottak nehézségei

Történelmi hűség és hagyomány rzés

Támogatásoktól való függés Honlapok rossz szerkesztése

Változatos és érdekes tájkép Innovatív lojális vezet i közösség

Programok nem megfelel terjesztése, híresztelése

Feln tt cserkészek támogatása

Állami támogatás hánya

Rendszeres programok

Elavult felszerelés Marketing és népszerűsítés hiánya

Legnagyobb működ ifjúsági szervezet Kreativitás fejlesztése Lehet ségek

Veszélyek Képzett vezet k kiesése

Egészségtudatosság, betegségmegel zés szerepének növekedése

Szükséges fejlesztések elmaradása

Természetben való tartózkodás

Rossz min ségű utak

Régió tavainak, folyóinak szennyezése

Mozgásigény kielégítése

Kevés t ke, forráshiány

Csapatmunkára ösztönzés

Taglétszámok csökkenése

Közösségi élet

Függés az aktuális „divattól” – manapság már nem men cserkésznek lenni

Önnevelés, céltudatosság fejlesztése egyéni és csoport szinten

33


9 Kutatásom céljai A kitöltött kérd ívek értékelésénél f képp arra szerettem volna tudni a választ, hogy mennyire elégedettek a vezet képzésben részt vev k az ott kapott és átélt „szolgáltatásokkal”. Befolyásolja-e ket az elégedettségben az életkoruk, a lakhelyük, els kapcsolatuk a cserkészettel, és a szervezetben eddig eltöltött id . Mivel már a kezdetekt l tag vagyok, fontos volt számomra, hogy megtudjam a Segít Táborról alkotott véleményüket is. Végül, de nem utolsó sorban, arra is szerettem volna tudni a választ, hogy ki hogyan vélekedik a táborok részvételi díjairól Kérd ívemet egy internetes felületen készítettem el, amit több helyen is propagáltam, három közösségi oldalon, szövetségi levelezési listán, valamint személyes megkeresés útján a S V, V és ST táborok parancsnokai is segítségemre voltak, akik az lehet ségükhöz mérten kiküldték a régi, illetve új jelölteknek. Ezek segítségével 117 választ sikerült begyűjtenem.

9.1 Hipotézisek Nagyon sokan egy hozzájuk közel álló személy által ismerkedtek meg a cserkészettel. A Vezet képz táboroknak nagyon hasznos, ám még csiszolásra szoruló része a Segít Tábor. A Vezet képz táborok megfelel képzést nyújtanak az animátori feladatok ellátásához.

9.2 A kérd ív jellemzése Kérdéseimre több válasz-lehet séget is adtam, hisz a világosabb, gyorsabb és pontosabb munkához ez volt a legcélravezet bb. Így a kitölt k is könnyebben tudtak választani a lehet ségek közül, mintha nekik kellett volna a választ megfogalmazni. Összesen 11 kérdést tettem fel, melyb l 1 besorolásos volt és 9 tényez t kellett értékelni. A kérdések közül 3 személyes jellegű: nem, életkor és kerület szerinti lakhely. Három kérdés a cserkészettel kapcsolatos: megismerkedése a cserkészettel, mióta tagja és mi miatt maradt ennek a közösségnek a tagja. Három kérdés átfogóan tér rá a vezet képz táborokra, mégpedig, hogy milyen típusúban volt, milyen a 2009-óta mellette működ Segít Tábor és milyen közlekedési eszközzel érkezett a tábor területére. Az utolsó pedig konkrét kérdéseket tesz fel a kitölt nek a vezet képz táborokkal kapcsolatban, melyekre - ha részese volt már valamelyik tábornak - akkor könnyedén választ tudott adni. Ilyenek például a részvételi díjra, az ellátásra, el adásokra, a portyákra, a játékokra vonatkozó kérdések. Értékelhették a nehézségi szintet, segít készséget és keretet is. 34


9.3 A kérd ív Mint ahogy Szövetségünk tagjai között, a kitölt k között is a n k voltak többségben. A 117 kitölt b l 50%-nálkevesebb férfi aktivizálta magát. Ez százalékos arányban őŐ% és Ő6%. 11. diagram: Nemek szerinti megoszlás

Nő

63

54%

Férfi

54

46%


Életkor alapján 29-29 kitölt volt, akik a 21-2ő és a 26-30-as életkort jelölte meg. Mivel ez az a korosztály, ahova én magam is tartozom, úgy gondolom, a kitölt k között szerepeltek a vezet képz táborok kiképz i is. 28an a 17-20-as éveikben járnak, k valószínűleg a már kiképzett rsvezet k. 9 f 31-3ő és 8 f 36-Ő0 éves válaszadó segített munkámban, k aktív résztvev i a feln tt cserkészetnek, többségük vezet beosztásban tevékenykedik. A válaszadók ő%-a, tehát 6 f tartozott a 1Ő-16 évesek táborába, k a már kiképzett segéd rsvezet k, ketten pedig rsvezet k. A Ő0-Őő évesek közül is, és az ő0 év felettiek közül is, Ő-Ő válasz érkezett, egyikük magyarországi és csupán Vízi VK-ban volt, egy Szerbiából érkez férfi szinte minden VK táborban részt vett, vele együtt a többiek mind cserkész tiszti képesítésűek, tehát még 2009-es el tti években vettek részt jelöltekként. 13 év alatti és Ő6-50 éves közötti kitölt je nem volt a kérd ívnek.

35


12. diagram: Életkorok megoszlása 4; 3%

4; 3% 6; 5%

8; 7% 28; 24%

9; 8%

29; 25% 29; 25%

14-16 31-35

17-20 36-40

21-25 40-45

26-30 50-


A kerületi megoszlásoknál egyértelműen látszik, hogy szinte minden kitölt a Felvidéki területeken él, mégis a legtöbb válasz a dunaszerdahelyi székházhoz közeli kerületekb l érkezett. A Szerbiából érkez úgy gondolom, a segédtiszt képz tábor kiképz jeként vett részt. A három magyarországi kitölt k közül, egy f az rsvezet képzés jelöltje ketten pedig a Vízi vezet képzés jelöltjeként volt részese a kiképzéseknek. Ezeket az életkoruk a skálás válaszaik és a „Szerinted a SeTa” kérdésnél bejelölt „2009 el tt voltam VK táborban” válaszadásukból feltételezem. 13. ábra: Szlovákia kerületei

Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/18/Kraje_Slovenska -hu.svg

36


14. diagram: Kerületek szerinti kitölt k létszáma

Kerületi kitöltők létszáma

fő 70

63

60 50 40 30 20 10

21 14

7

7 3

1

1

0

0

0


A harmadik kérdésem arra irányult, hogy megtudjam, miként ismerkedtek meg a megkérdezettek a cserkészettel. Egyértelműen kiderült számomra, hogy a kitölt k 80%-a közvetlen környezete által hallott el ször a cserkészetr l és lépett a cserkészek közösségébe, ám a maradék 20%-nál sem zárható ki ez a tény. Én is édesanyám egykori munkatársának lányától hallottam el ször a cserkészek életér l. Kés bb ez a lány az egyik iskolai toborzó alkalmával felkeltette az érdekl désemet a cserkészet iránt. Az egyéb kategóriát megjelöl k közül volt, aki lelkipásztorától, szomszédtól, öregcserkészt l vagy esetleg az iskolából hallott közösségünkr l. 15. diagram: A cserkészettel való megismerkedés módja

Forrás: Saját szerkesztés, kérd ív alapján, 2014

To orzó alkal ával

23

20%

Barátok által

48

41%

Család által

39

33%

Egyé

7

6%

37


A következ kérdésnél azt vizsgáltam, milyen összefüggés van a vezet képz táborokban való részvétel és a cserkészként eltöltött id között. Legtöbb lehet ségük talán azoknak volt, akik a segéd rsvezet -képz tábor beindulásakor mehettek ilyen táborokba. Akkor még gyerek is sok volt, akiket érdekelt a táborozás és az effajta közösség, manapság azonban egyre kevesebben vannak, akik ilyen irányultságba orientálódnának A kérdés összegzése rámutat, hogy a többség tinédzserkortól vagy egészen fiatal korától cserkész. A 1Ő-16 évesek közül mindegyikük 2006-2012ig voltak jelöltek és többségük barátaik által ismerkedett meg a cserkészettel. A 17-20 évesek közül csak egy f volt 1999-ben, a többi 27 f már a 2000-es években részese volt a táboroknak. Ebben a korosztályban 2 f 6 éves kora óta cserkész. A 21-2ő évesek két részre oszthatóak, 12-en még a z 1990-es években, a többiek a 2000-es években vettek részt táborban. A 26-30 évesek közül a többség a kilencvenes években volt a vezet képzésben, csupán négy f volt a 2000-es években. A 31 évesnél id sebb korúaknál közül 3 f kivételével, mindegyikük 1989 és 1996 között végezett vezet képz t. A Ő0 év felettiek közül egy f t csak Vízi VK-ban volt, a többi kiképzett cserkész tiszt. 16. diagram: Összesítés a cserkész évek számáról és a VK táborban való részvételükr l 14

Létszá

fő és képzések összesítése

12 10 8 6 4 2 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Há y éve serkészked ek SŐV

ŐV

SeTa

ST

CST

KCSVK

Vízi VK

UET


A következ kérdésnél arra próbáltam a választ megkeresni, hogy mi volt az a tényez , ami miatt a közösségben maradtak a megkérdezettek. Úgy gondolom, a felsoroltakban sok olyan szerepel, ami egy jó animátor munkájának nélkülözhetetlen része, mint például a hangulat, a társaság, az 38


összetartás és az új ismer sök szerzése. Ezek majdnem minden válaszadó szerint fontosak. Összegezve: legtöbben (12% - 92 f ) a természetet jelölték meg, mint legfontosabb megtartóer t. Szorosan utána következik (11% - 83, illetve 8Ő f ) a társaság és a hangulat, majd (10% - 75, ill. 71 f ) az összetartás, az új ismer sök szerzése és a táborok, táborozási lehet ségek választása. 9% 6ő f jelölte a csapatmunkát és sok válaszadó számára (8% - 63 f ) fontos a tábortűz. 7% - ő2 f szerint a sok program a vonzó, az önmegvalósítás lehet ségét 6% -Ő1 f tartja fontosnak és még a fegyelem is fontos szerepet játszik ő%- 39 f esetében. Heten az egyéb kategóriát jelölték, szerintük fontosak a közös játékok, a lányok, a felel sségérzet, a vallásos jelleg és a hitélet valamint a magyarsághoz való tartozás kifejezése. 17. diagram: A cserkészet vonzásköre

Mi fogott

eg a serkészet e

Választások szá a

fő 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

92

84

83

75

71

71

65

63 52 41

39 7


Az, hogy milyen vezet képz ben voltak, amiatt is fontos, hogy lássam, mely táborok a legnépszerűbbek és milyen megoszlásban voltak jelen ezekben a megkérdezettek. Elmondható, hogy a válaszadók 90%-a több táborban is részt vett, a maradék 10% pedig vagy nem a Szövetségi vezet képzésben vett részt, vagy id sebb korában ismerkedett meg a cserkészek életével.

39


18. diagram: Vezet képz Táborokban való részvétel SeTa; 11; 4% CST; 13; 5% ST; 54; 19%

Vízi VK; 15; 5%

UET; 1; 0%

KCSVK; 26; 9%

SŐV; 71; 26%

ŐV; 88; 32%


A következ kérdésnél több választ is megjelölhettek a megkérdezettek, itt f ként arra voltam kíváncsi, hogy egyrészt melyik rendszerben voltak táborban, másrészt mi a véleményük a 2009 óta működ Segít Táborról, mely kifejezetten a vezet képz k segítségére alakult meg. Kiderült, amit mi SeTások is érzünk, hogy nagyon jó és hasznos a létünk, de mégis volna még mit csiszolni munkánkon. A két feleslegest jelöl k közül egy rsvezet és egy segéd rsvezet jelölt volt. Az V jelölt szerint lehetne még rajta javítani, szerinte az étkezés is elégtelen volt, mind mennyiségben, mind min ségben. A S V jelölt viszont mindkét kategóriát jónak min sítette. Úgy gondolom, ez a két személy nem tudja, mit is csinálunk a SeTában, mert ha belelátna munkánkba, akkor látnák, mennyire sok terhet és feladatot leveszünk az adott táborok kiképz inek válláról. 19. diagram: Segít Tábor hasznossága

80 70 60 50 40 30 20 10 0

71

31 20 6

2

8

fő


40


Azzal, hogy a közlekedésre is kitértem, kiderítettem, mennyire hasznos, hogy a Szövetség autóbuszt bérel, mellyel több városban megállnak a jelöltekért. A válaszadók ŐŐ%-a használta ki ezt a lehet séget, Ő0% utazott autóval és 16% egyéb lehet ségeket vett igénybe, mellyel a táborba érkezhetett. Az „Egyéb” kategóriát jelölteknél 7 f vonattal, 11 sima buszjárattal érkezett, közülük ketten mindkett t igénybe vették, a többiek közül egy f kerékpárral, egy gyalog és egy tömegközlekedéssel jött. Ez utóbbinál nem tudtam megállapítani, a kitölt pontosan mit értett ez alatt. 20. diagram: Táborba érkezés módja


A skálás értékelésnél több részre is kitértem: az ételekre, a táborok programjaira és még a vezet kre is. Ahogy a diagram is tükrözi, a kitölt k túlnyomó része meg van elégedve a vezet képzéssel. Még a nagyon sokak által utált portya is jó értékelést kapott, így arra a következtetésre jutottam, hogy a mostani vezet képz k kiemelked munkát végeznek, hiszen a tudásuk annak átadása is kiváló. Az életkorokból adódóan azok adtak rosszabb értékelést, akik a régi vezet képzésnek voltak a részesei, amit nem bizonyít jobban más, minthogy a velem egy korúak, akikkel együtt voltam ilyen táborokban, nem voltak túl elégedettek az ételek min ségével és mennyiségével sem. Úgy gondolom, a változás nagyon pozitív volt Szövetségünk és tagjai számára is, hiszen lényegesen magasabb színvonallal találkozhatunk egy ilyen tábor alkalmával.

41


21. diagram: A táborok értékelése

120 16 26

válaszok szá a

100

45

30

44

41

40

47 67

70

80 63

31

47

60

44 54

52

40 35 33

30

41

42

35

28

20 8

5 0

3

3

Nagyon rossz

14

13

3

4 1

Ne

4 2 1

egfelelő

11 3 0

Átlagos

6

4

3

1

1

Jó

Nagyo jó

1

1


Ételek min sége Az új képzésben, tehát aki a 2009 utáni években volt részese valamely tábornak, k több féle étellel találkozhatnak. A reggeli általában édes és sós ételeket is kínál, ezeken belül is b választékkal bír: felvágott, kolbász, szalonna. Az ebédet a palásti Julkin Dvor panzió és étterem f zi, a SeTa parancsnoka, Gál Erik pedig szállítmányozza napi rendszerességgel. A vacsorát pedig Gál Hajnalka vezénylésével a Segít Tábor tagjai készítik. Nagyo jó; 16; 14%

Nagyon rossz; 3; 2%

Nem egfelelő; 5; 4%

22. diagram: Ételek min ségének értékelése Átlagos; 30; 26%

Jó; 63; 54%

1 - Nagyon rossz

3

3%

2 - Ne

5

4%

3 - Átlagos

30

26%

4 - Jó

63

54%

5 - Nagyo jó

16

14%

egfelelő


42


Ételek mennyisége Ahogy már a fentiekben, a min ségi értékelésnél említettem, az ételek választékosak, ám ennél fontosabb, hogy mennyiségük is b ségesen elég legyen mindenki számára. Minden esetben van lehet ség a repetára, így mindenki, aki étkezik, tele hassal vonulhat vissza saját táborának területére. Az ételekb l mindig kell mennyiséget rendelünk és f zünk, ezzel is felkészülve arra, ha valaki többet szeretne kérni. Amennyiben a nyár folyamán túlzottan nagy a h ség, a leves mennyiségét lecsökkentjük, mivel ilyenkor senki nem igényli az amúgy is felforrósító ételt. Szerencsére a Julkin Dvor alkalmazottjai és f nökei is hatalmas adagokat biztosítanak mind a völgyben, mind a községben táborozók részére. 23. diagram: Ételek mennyiségének értékelése Nagyo jó; 26; 22%

Nagyon rossz; 3; 3%

Nem egfelelő; 8; 7% Átlagos; 33; 28%

Jó; 47; 40%

1 - Nagyon rossz

3

3%

2 - Ne

8

7%

3 - Átlagos

33

28%

4 - Jó

47

40%

5 - Nagyo jó

26

22%

egfelelő


El adások Az, hogy milyen egy el adás, az függ az el adótól, ezért is fontos, hogy a táborparancsnokok a megfelel embereket válasszák ki kiképz knek. Ahogy az ábra is mutatja, ezzel nincs is gond. 24. diagram: El adások értékelése Nagyon rossz; 1; 1% Nagyo jó; 45; 38%


Átlagos; 14; 12%

Jó; 54; 46%

1 - Nagyon rossz

1

1%

2 - Ne

3

3%

3 - Átlagos

14

12%

4 - Jó

54

46%

5 - Nagyo jó

45

38%

egfelelő


43


Portya Ez az a programpont, amit ha megkérdezünk egy jelöltet, szívesen kimaradna bel le. A válaszokból azonban kitűnik a portya-szervez k kiváló munkája. Hisz ha k nem járnák végig és nem tudnák pontosan, hogy vezet az út, könnyedén rémálommá válhat a jelöltek számára a túra. Volt már rá példa, hogy eltévedtek, vagy esetleg az id járás miatt nem a tervezettek szerint alakult a portya kimenetele és útvonala. A jó szervez nek azonban minden eshet ségre fel kell készülnie. 25. diagram: Portya értékelése Nagyon… Nayo jó; 47; 40%

Nem egfelelő Átlagos; ; 4; 3% 13; 11%

1 - Nagyon rossz

1

1%

4

3%

3 - Átlagos

13

11%

4 - Jó

52

44%

5 - Nagyo jó

47

40%

2 - Nem Jó; 52; 45%

egfelelő


Vezet k felkészültsége Minden esetben az a vezet adja le az anyagot a jelölteknek, aki gondos utána olvasás és járás után az el adásanyagot összeállítja. Persze akadnak hiányzások, mikor változtatni kell az elképzeléseken, de ilyenkor igyekeznek a legmegfelel bb emberrel pótolni a hiányzót. 26. diagram: Vezet k felkészültségének értékelése Nagyon rossz; 0; 0%

Nem Átlagos; egfelelő 4; 3% ; 2; 2%

Jó; 41; 35%

Nagyon jó; 70; 60%


1 - Nagyon rossz

0

0%

2 - Ne

2

2%

3 - Átlagos

4

3%

4 - Jó

41

35%

5 - Nagyo jó

70

60%

egfelelő

Vezet k segít készsége Azon felül, hogy egy vezet tudásban felkészült legyen, fontos a segít készsége is. Manapság sajnos egyre gyakoribb a tanulási problémával küzd gyerek, akikkel lehet ség szerint külön is kell foglalkozni. El fordulhat, 44


hogy olyan dologgal találja szemben magát a gyerek, ami annyira nem érdekli, nem szerez benne sikerélményt. Ilyenkor egy segít kész, empatikus vezet n nagyon sok múlik, hogy megoldódjanak a problémák. 27. diagram: Vezet k segít készségének értékelése Nagyon rossz; 1; 1%

Nem egfelelő Átlagos; ; 3; 3% 11; 9%

Jó; 35; 30%

Nagyon jó; 67; 57%

1 - Nagyon rossz

1

1%

2 - Ne

3

3%

3 - Átlagos

11

9%

4 - Jó

35

30%

5 - Nagyo jó

67

57%

egfelelő


Játékok mennyisége Hiába, hogy vezet képzés, és hiába a tudás fontossága, mégis a játékok nélkülözhetetlen részei a táboroknak. Akár gyerek, akár feln tt, a játék fontos szerepet játszik az életben. A jó vezet nek tudnia kell a játékokat jól alkalmazni, hiszen azok leköthetik, vagy akár felüdíthetik rsét vagy csapatát, általa is kikapcsolódhatnak, vagy csupán szórakozhatnak a résztvev k. 28. diagram: Játékok mennyiségének értékelése Nagyon rossz; 1; 1%

Nagyon jó; 31; 26%

Nem egfelelő ; 6; 5%

Átlagos; 35; 30%

Jó; 44; 38%

1 - Nagyon rossz

1

1%

2 - Ne

6

5%

3 - Átlagos

35

30%

4 - Jó

44

38%

5 - Nagyo jó

31

26%

egfelelő


Képzés nehézsége Ehhez nagyban hozzá tartozik a táborba érkez el képzettsége, hiszen ha úgy engedik el a táborba, hogy alap-tudás nélkül érkezik, akkor rendkívül nehezen tudja csak teljesíteni a tábort és végezni a feladatokat kiképzett tagként. Az utóbbi években voltak néhányan, akik fel is adták, mert valami miatt nem bírták a megpróbáltatásokat, de ez nem mindig volt így. Ahogy a közéletbe, sajnos a cserkészetbe is befészkelte magát az a tény, ha valami nem 45


sikerül, akkor az csakis a másik hibája lehet. Ez azonban nem így van. Sokan sok mindent megtesznek a táborok sikerességéért és nem ritkán a jelöltek azok, akiknek teljesítése vagy tudása nem olyan, amilyenre lehetne alapozni. értelmetlen mondat Szerencsére azonban a többség kell képp felkészült, ami mind a válaszokból, mind a fogadalmat tett új vezet k számából is látszik. 29. diagram: Képzés nehézségének értékelése Nagyon rossz; 1; 1%

Nagyo jó; 30; 26%


Átlagos; 42; 36%

1 - Nagyon rossz

1

1%

2 - Ne

3

3%

3 - Átlagos

42

36%

4 - Jó

41

35%

5 - Nagyo jó

30

26%

egfelelő

Jó; 41; 35%


Keret kidolgozottsága A tábor lelke és a tábori élmények nagy része a kereten múlik. Ha egy keretre nincs annyi id szánva, mint amennyit megkövetelne, akkor nagy valószínűséggel nem is lesz magas az élvezhet sége. A válaszok alapján, ezzel sincs különösebb probléma. 30. diagram: Tábori keret kidolgozottságának értékelése Nagyon jó; 40; 34%

Nagyon rossz; 1; 1%

Nem megfelel ő; 4; 3% Átlagos; 28; 24%

1 - Nagyon rossz

1

1%

2 - Ne

4

3%

3 - Átlagos

28

24%

4 - Jó

44

38%

5 - Nagyo jó

40

34%

egfelelő

Jó; 44; 38%


A válaszokból kiderül, hogy sokak szerint megfelel ár/érték arányban van a táborok részvételi díja. Ez az összeg a 201Ő nyarán megrendez táborok esetében 63 euró lesz, mely a SZMCS jóvoltából már eleve egy csökkentett összeg.

46


31. diagram: A VK táborok ár/érték arányának értékelése

Ol só

13

11%

Jó ár/érték ará y a va

77

66%

Drága

27

23%


Arra is kerestem a választ, hogy vajon van-e összefüggés a lakóhely és a táborok részvételi díjának értékelése között. Az eredmény érdekes lett. A legmegosztottabb a Nyitrai kerület volt, ahol ugyan túlnyomó részt jó ár/érték arányúnak gondolják a részvételi díjat, mégis voltak, akik szerint drága, de voltak olyanok is, akik olcsónak min sítették. A Nagyszombati, a Kassai és a külföldi kitölt k egyike sem gondolta olcsónak, többségük szerint megfelel az ár, ellenben a Zsolnai kitölt vel, aki olcsónak gondolja. A Besztercebányaiak között a többség a drágára szavazott, de akadt 1-1 személy, akik szerint olcsó, illetve jó ár/érték arányú. A pozsonyi kerületben él k közül 5-ük szerint jó ár a 63 euró, 2 szerint pedig olcsó. 32. diagram: Kerületi megoszlás és ár/érték közti összefüggés

70 60 17 50

fő

40 30

37 2

20 0

10 0

1 3

00 0

1

5 1

5 2

1

2 19 12

9 0

0

Kerületek Ol só

Jó ár/érték

Drága


47


10 Következtetések és javaslatok Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, vajon a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és Vezet képz táborai megfelel képzést nyújtanak e a turizmus területén foglalkoztatott animátoroknak. Erre a kérdésre egyértelműen igen lett a válasz, hisz minden olyan tevékenységi kör megtalálható a cserkészetben, ami egy ilyen szakmához és életstílushoz szükséges. A felmerül hipotéziseim mind beigazolódtak. A cserkészettel kapcsolatban megkérdezettek háromnegyede az ismer se, illetve családja által ismerkedett meg a dologgal, a többiek mind egy toborzó alkalmával találkozott ezzel az életstílussal. A Vezet képzés mellett működ Segít Tábor, mely 2009-óta van jelen a mozgalomban rendkívül hasznos, hiszen sok munkát és fáradtságot levesz a kiképz k válláról. Ugyan a SeTa sokat segít a táboroknak, mégis akadnak hiányosságai, fejleszteni való részei. Ilyen például a megfelel emberek kiválasztása és megszólítása, a tábori életre való felkészülés, a feladatok konkretizálása. Ezeket a hiányosságokat mind fejleszteni fogjuk a 2014-ben megrendezend tábor alkalmával, ugyanis a vezet ségi megbeszélések alkalmával kitértünk ezekre a pontokra. Mindezek fejlesztése azonban csakis úgy lehetséges, ha a SZMCS több bevételi forráshoz jut. A költségvetésb l egyértelműen kiderült, hogy megfelel támogatások és anyagi hozzájárulások nélkül nem lehet sikeres táborokat szervezni. Ennél fogva a Szövetségnek több támogatóra lenne szüksége, valamint különféle Európai Uniós támogatásokra is. Ennek érdekében több olyan személyt kellene megszólítani a Szövetségen belül, aki képes és tud is ilyen pályázatok írására.

48


11 Összefoglalás Szakdolgozatomban a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, és Vezet képz táborainak turisztikai összefüggéseit vizsgáltam. Az általam kifejtett tényez ket figyelembe véve úgy gondolom, a cserkészet kiváló alapja lenne egy, a turisztikában foglalkoztatott ágazatnak, az animátori képzésnek. Ezen kijelentést tapasztalataim, személyes beszélgetéseim és irodalmi áttekintésem alapján fogalmaztam meg. A kisebb-nagyobb hiányosságok ellenére a cserkészmozgalom is része társadalmunknak és formálója a világnak. Vannak megoldásra váró feladatok, melyeket csak becsületes munkával és szorgalommal lehet rendezni. Mivel a cserkészet az élet szinte minden területén jelen van, sok szakmának alapjait találhatjuk meg benne, mint például a turisztikát és rendezvényszervezést. Segíti az egyéni kibontakozást, a tanulmányokhoz való hozzáállást és a tudás gyarapítását. A cserkészet fáradhatatlanul alkalmazkodik a kor kihívásaihoz, ami a mai rohanó világban elengedhetetlen tényez . A cserkészet megfelel a kor kihívásainak, hiszen megtanítja az embert csoportban dolgozni, emberek el tt el adni és a szerepvállalásban, vezet i készségek kialakításában is segítséget nyújt. Ezek alapján mindenkinek csak ajánlani tudom a mozgalom megismerését, hiszen sokak számára érdekességeket és tapasztalat-szerzést rejt magában. Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetemet fejezzem ki mindazoknak, akik a szakdolgozatom elkészítése során a segítségemre voltak. Köszönöm Dr. Villányi Judit konzulensemnek, aki mindenben támogatott a szakdolgozatom megírása során. Továbbá köszönettel tartozom mindazon személyeknek, akik információt és adatokat szolgáltattak a cserkészettel foglalkozó fejezeteimben taglaltak kapcsán. Közülük is kiemelten Csémi Szilárdnak, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Ügyvezet elnökének, Kocur Lászlónak a korábbi Vezet képz vezet tisztnek és a Segít Tábor találkozón részt vev knek, akik id t és energiát szántak rám, és személyes találkozó keretében mondták el tapasztalataikat és véleményüket.

49


12 Irodalomjegyzék Csákay et. al.: (2012): Az idegenforgalmi jog alapjai, Gödöll , Szent István Egyetemi Kiadó, Egyetemi kiadó 213.p., 12.p. Danko Laszlo, Dr PhD, CSc. (2010): Animacio – programszervezes, oktatasi segedlet, Miskolc, 44.p., 4.p. Edoard Limbos (198ő): Kulturális és szabadid s csoportok animálása, Budapest, Népművelési Intézet, 192.p., 7.p. Edoard Limbos (198ő): Kulturális és szabadid s csoportok animálása, Budapest, Népművelési Intézet, 192.p., 17.p. Kollarik Amália (199ő): Animátorok kézikönyve, Budapest, Hunguest kiadó, 155.p, 77.p. Sík Sándor – Surján László (1998.) Magyar cserkészvezet k könyve I/1. A cserkészet pedagógiája, Márton Áron Kiadó 8Ő.p, 13.p Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya Sík Sándor – Surján László (1998.) Magyar cserkészvezet k könyve I/1. A cserkészet pedagógiája, Márton Áron Kiadó 8Ő.p, 1Ő.p Dr. Várnagy Elemér (1992.) Mi a cserkészet?, Budapest, Márton Áron Kiadó 21.p., 15.p. Salló Em ke – Csémi Szilárd (2010.) Cserkészet az összmagyarság szolgálatában - Magyar Cserkész Almanach, Révkomárom (ISBN: 978-80970403-7-6) 135.p., 110.p. SZMCS Rovercserkészet Vázlatrendszere SZMCS Ruházati szabályzata Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Alapszabálya

50


13 Internetes hivatkozások jegyzéke http://tavokt.kodolanyi.hu/ifodemo/vendeglato/vendeg_lecke02.htm (letöltés ideje: 201Ő. március 20.) http://www.jatekvilag.hu/?page_id=18 (letöltés ideje: 201Ő. március 20.) http://www.unimiskolc.hu/~euint/20031002zzz20031231/feketeeva/gazdf7.pdf (letöltés ideje: 201Ő. március 22.) http://www.szmcs.sk/a-cserkeszet/cserkeszet-celja február 23.)

(letöltés

ideje:

http://www.scout.org/node/67 (letöltés ideje: 201Ő. február 23.) http://skauting.sk/skauti (letöltés ideje: 201Ő.február 23.) http://www.szmcs.sk/csapataink (letöltés ideje: 201Ő. február 23.)

51


201Ő.

14 Ábra és diagram jegyzék 1. ábra: A cserkészet felépítése ........................................................................................................ 14 2. ábra: Cserkészliliom ..................................................................................................................... 17 3. ábra: Tisztelgés............................................................................................................................. 17 Ő. ábra: Családos cserkészet logója .................................................................................................. 23 5. diagram: Vezet k felkészültsége .................................................................................................. 24 6. ábra: A kagylójelvény és a gyöngyök .......................................................................................... 27 7. ábra: SeTaVan zászlója ................................................................................................................ 27 8. ábra: SZMCS VK táborainak éves létszám megoszlása .............................................................. 28 9. ábra: Vezet képz táborok alapfelszerelése................................................................................. 28 10. ábra: SZMCS logója ................................................................................................................... 29 11. diagram: Nemek szerinti megoszlás ........................................................................................... 35 12. diagram: Életkorok megoszlása ................................................................................................. 36 13. ábra: Szlovákia kerületei ............................................................................................................ 36 14. diagram: Kerületek szerinti kitölt k létszáma ............................................................................ 37 15. diagram: A cserkészettel való megismerkedés módja ................................................................ 37 16. diagram: Összesítés a cserkész évek számáról és a VK táborban való részvételükr l ............... 38 17. diagram: A cserkészet vonzásköre ............................................................................................. 39 18. diagram: Vezet képz Táborokban való részvétel .................................................................... 40 19. diagram: Segít Tábor hasznossága ........................................................................................... 40 20. diagram: Táborba érkezés módja ............................................................................................... 41 21. diagram: A táborok értékelése.................................................................................................... 42 22. diagram: Ételek min ségének értékelése ................................................................................... 42 23. diagram: Ételek mennyiségének értékelése ................................................................................ 43 24. diagram: El adások értékelése ................................................................................................... 43 25. diagram: Portya értékelése ......................................................................................................... 44 26. diagram: Vezet k felkészültségének értékelése ......................................................................... 44 27. diagram: Vezet k segít készségének értékelése ........................................................................ 45 28. diagram: Játékok mennyiségének értékelése .............................................................................. 45 29. diagram: Képzés nehézségének értékelése ................................................................................. 46 30. diagram: Tábori keret kidolgozottságának értékelése ................................................................ 46 31. diagram: A VK táborok ár/érték arányának értékelése .............................................................. 47 32. diagram: Kerületi megoszlás és ár/érték közti összefüggés ....................................................... 47

52


15 Mellékletek 1. A szövetség cserkészcsapatai 2. Ruházati szabályzat átdolgozása 3. 8. sz. Segéd rsvezet -képz tábor és 1ő. sz. rsvezet képz tábor, saját anyag 4. Kérd ív – A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Vezet képz táborai

53


1. sz. melléklet

A szövetség cserkészcsapatai A csapat neve 1. sz. Gróf Esterházy János cserkészcsapat 2. sz. Jókai Mór cserkészcsapat 4. sz. Hatvani István cserkészcsapat 5. sz. Szent Jakab cserkészcsapat 7. sz. Czuczor Gergely cserkészcsapat 9. sz. Szent György cserkészcsapat 10. sz. Szent György cserkészcsapat 11. sz. Szent Imre cserkészcsapat 12. sz. Bercsényi Miklós cserkészcsapat 16. sz. Széchenyi István cserkészcsapat 17. sz. II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat 19. sz. Árpádházi Szent Erzsébet cserkészcsapat 22. sz. Majer István cserkészcsapat

Helység

Csapatparancsnok

Megalakulás éve

Dunaszerdahely

Gál Erik

1996.10.26.

Komárom

Balogh Katalin

1990.10.21.

http://www.jokai.c serkesznet.sk/

Weblap

Rimaszombat

Varga Gábor

1991.4.20

https://sites.googl e.com/site/hicscs4 /

Nyékvárkony

Ing. Tamás

1991.5.25.

http://varkonyicser kesz.real-net.sk/

Érsekújvár

Kantár Kristóf

Palást

Matyó Márió

Dunaszerdahely

Ing. Ajpek 1990.6.16. Gabriella

Egyházfa Hegysúr

Gujber Mónika

1991.11.16.

http://kpdskauting hu.blogspot.sk/

Szepsi

Molnár Bence

1992.2.7.

http://www.szepsi cserkesz.sk/

B s

Szeif György

1992.5.10.

Kassa

Horváth Dániel

1992.5.20.

http://www.kassai cserkesz.sk/news.p hp

Pozsonypüspöki

Ing. Judit

1992.5.31.

http://szenterzseb et.nolimit.cz/

Kürt

Süt Szilvia

-

Matus

Wuster

1991.5.25. http://palastcserke sz.webnode.sk/

1992.6.20.

54


23. sz. Arany János cserkészcsapat 24. sz. Szent László cserkészcsapat 27. sz. Szent Imre cserkészcsapat 28. sz. Kaszap István cserkészcsapat 30. sz. Szent István király cserkészcsapat

Nagymegyer

Pónya Krisztián

1992.6.28.

http://web.naex.sk /23cscs/

Fél

Kocúr Márta

1992.10.10.

http://www.felicse rkesz.sk/

Ipolyság

Zachar Pál

1992.9.19.

Udvard

Salgó Viktória

1993.5.8

http://www.udvar dicserkesz.sk/

Királyhelmec

Bodzás Gergely

1993.5.13.

http://helmecicser kesz.blogspot.com

31. sz. Szent Márton Szím cserkészcsapat 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat 35. sz. Baranyay János cserkészcsapat 43. sz. Szent László király cserkészcsapat 46. sz. Kittenberger Kálmán cserkészcsapat Ő7. sz. Koháry István cserkészcsapat 48. sz. Szent Imre cserkészcsapat 50. sz. Szent Gellért cserkészcsapat 53. sz. Farkas Jen cserkészcsapat 56. sz. Kossányi József cserkészcsapat

Bombicz Roman 1993.5.22.

http://www.szimoi cserkesz.sk/index1. php

Sz gyén

Turcsik Anikó

1993.9.18.

Marcelháza

Mgr. Angelika

1993.9.18.

Lelesz

Papp Ingrid

1994.5.29.

http://leleszicserke sz.atw.hu/

Léva

Szűcs Szabolcs

1995.4.19.

http://www.levaics erkesz.szm.com/

Fülek

Kovács Ferenc

2002.3.23.

http://www.fulekic serkesz.wbl.sk/

1995.6.3.

http://5mp.eu/we b.php?a=csenkeics erkesz

Csenke

Gál

Ravasz Renáta

Ipolyfödémes

1996.5.5

Nádszeg

Bartal Adriána

Szentpéter

Melicher Mónika

Csóka

1998.10.25.

1998.10.24.

55


58. sz. Nagyboldogass zony cserkészcsapat 60. sz. Sík Sándor cserkészcsapat 62. sz. K rösi Csoma Sándor cserkészcsapat 63. sz Kodály Zoltán cserkészcsapat 66. sz. Szent Jakab cserkészcsapat 69. sz. Mrenna József cserkészcsapat 72. sz. Szent L rinc cserkészcsapat 501. sz. Szent László öregcserkészklub 502. sz. Széchenyi György öregcserkészklub 503. sz. Tompa Mihály öregcserkészklub ő0Ő. sz. Ivánka öregcserkészklub Kassai öregcserkészklub

Deáki

Szalóci Eleonóra 1999.6.12.

Tardoskedd

Bencze Dávid

Kéménd

2000.8.20.

2000.10.15.

Nyitrageszte

Ing. Gál Erik

2002.3.9.

Csallóközcsütörtök

Elek Klára

2002.5.19.

Nagykér

Andruskó Gyula

2005.6.26.

Fels szeli

Halász Imre

2012.8.18.

Pozsonypüspöki

Schniererné Dr. Wurster Ilona

Érsekújvár

Török József

http://szelicserkesz .webnode.hu/

Rimaszombat

Palást

Péter Ottó

Kassa

Forrás: http://www.szmcs.sk/csapataink

56


2. sz. melléklet

Ruházati szabályzat Ezt a részt teljes egészében a SZMCS Ruházati szabályzata alapján dolgoztam át. Általános viselet: 1. Kiscserkészek: - homokszínű sildes baseball sapka, sült feletti hímzett szövetségi logóval; - középzöld galléros póló; - sárga színű kiscserkészkend 2. Cserkészek és roverek:

- zöldesbarna kalap, 8-9 cm széles egyenes karimájú, karimája felett körbe barna műb rszíj, bal oldalt csattal, fels részén négy benyomással, szíj felett elöl cserkész kalapjelvény, jobb oldalán fém csapatszám, bal oldalán árvalányhajtartó boglár van, zöld viharzsinórral rögzíthet a fejre, mely használaton kívül hátul hordandó; - homokszínű sildes baseball sapka, sült feletti hímzett szövetségi logóval; - zöld cserkészkend hosszú vagy rövid, ünnepi alkalmakon barna, tábori körülmények között zöld nadrág; - barna, b r, fém cserkészcsattal, mellyen „Légy résen!” felirat található nadrágszíj  Férfi viselet: világos homokszínű cserkészing - nadrágba simítva, legfels gombot kigombolva;  N i viselet: világos homokszínű cserkészing - szabást nadrágra vagy szoknyára kívülr l rásimítva, legfels gombot kigombolva; minimum combközépig ér ünnepi alkalmakon barna, tábori körülmények között zöld szoknya;

57


3. Feln tt és öregcserkészek: Ruhájuk a cserkészkend színén kívül, mely világosszürke, megegyezik a cserkészek és roverek egyenruhájával. társaságban, ha a protokoll megköveteli, a feln tt- és öregcserkészek öltönyt, illetve kosztümöt viselnek, a bal galléron társasági jelvénnyel. 4. Vízicserkészek: Kalapot és sildes sapkát egyaránt hordhatnak, azonban egy adott alakulaton belül csak egyfélét. Egyenruhájukat csakis szervezett vízicserkész- illetve vízicserkészvezet képzésben részesült cserkész viselheti. A hagyományos egyenruhában csupán kalapjuk és nyakkend jük különbözik. Kalapjuk fehér vagy világos homokszínű, egyenes karimájú, nem benyomott fels résszel. Elején és középen vízicserkész kalapjelvény, jobb oldalt fém csapatszám. Vízicserkészkend jük kék színű, 1 cm-es fehér szegéllyel. Általános jelvények és egyenruha tartozékok 1. Nyakkend gyűrű: fa, csont, gubacs és egyéb természetes anyagokból készül. 2. Cserkész kalapjelvény: a liliom fémb l készült, meghatározott méretű, bronzszínű változata. 3. Vízicserkész kalapjelvény: liliom és horgony ötvözete, kizárólag a képzésen részt vettek hordhatják. 4. Árvalányhajtartó boglár: meghatározott méretű liliom „Légy résen!” felirattal. 5. Árvalányhaj 6. Társasági jelvény: meghatározott méretű, szövetségi jelvény kicsinyítése.

7. Alapjelvény: meghatározott méretű, színű és viselésű. 8. A Magyar Cserkészszövetségek Fórumának jelvénye 9. Szövetségi logó 10. Hímzett cserkészliliom 11. Településjelzés

58


12. Csapatszám: felvarróként, fémb l készült változatként és az 1. sz. gr. Esterházy János Cserkészcsapat csapatszáma használatos. 13. Cserkészetben eltöltött évek jelzése: ovális tölgyfamakkot ábrázoló jelvény. 1 év bronz, ő év ezüst, 10 év arany.

Alkalmi tartozékok az egyenruhához 

    

Cserkészpulóver: V nyakkivágású, sötétzöld pamutból kötött, szívtájékon, a mellkas bal oldalán vagy cserkészliliom, vagy szövetségi logóval. Cserkészpóló: Szinte bármilyen alkalom alkalmával viselhet , hétköznapokon és tábori viseletként egyaránt. Készülhet cserkészrendezvények kiváltsága által, bizonyos táborok alkalmával valamint a szövetség, cserkészcsapat vagy szakág népszerűsítése végett. Cserkész térdzokni: Sötétzöld színű pamut vagy gyapjú zokni. Sípzsinór: Az ing bal vállán kialakított síptartóra kell fűzni, illetve a sípot rákötve a bal oldali zsebbe süllyeszteni. ő0-70 cm hosszúságú,, 3-4 mm vastag hurokkal megkötött fonott zsinór. Cip : Ünnepi alkalmakon barna félcip . Fehér kesztyű: Zászlóviv k illetve dísz rség ünnepi tartozékai.

Megbízatási, képesítési és szakképesítési jelzések Megbízatási jelzést csakis az adott évbe megbízott vezet k viselhetik, ellenkez esetben kötelesek leszedni. Mindig csak a legmagasabb megszerzett próba jelzését viseljük. Szakképzési jelzést a képzést sikeresen elvégzését l varrható fel. Megbízatásként lehetünk segéd rsvezet k, rsvezet k, rajparancsnokok, ezek zöld színűek és csapatparancsnokok, Szövetségi Cserkésztanács tagok valamint ügyvezet elnökök (SZCST elnök), amik sárgával színezettek.

59


Képesítés Ovális jelvények, középen hársfalevéllel. Segéd rsvezet i képesítésen a levél függ legesen félbevágott. A bal ingzseb hajtókája fölé varrandó középre. Segéd rsvezet knek és rsvezet knek bronz, segédtiszteknek ezüst, tiszteknek pedig arany színű.

Szakképesítés Az ingzseb bal hajtókája feletti zseb ingujjhához els sarkában viseljük. 2 fajtája van: vízicserkész és kiscserkész vezet .

Cserkészpróbák és cserkész különpróba jelvények Az összes itt felsorolt jelvény az egyenruha jobb oldali ingujjára varrjuk. 1. 2. 3. 4. 5.

Az 1. próba jelvénye A 2. próba jelvénye A kiscserkészpróba jelvénye: 3 részb l áll Különpróba jelvények: kör alakúak Három sastoll jelvény

Emlékjelvények A táborok alkalmával kapott, illetve egyéb emlékjelvények az egyenruha jobb ingzsebére varható, azonban háromnál több nem viselhet .

60


Kivételek Néhány esetben lehet ség van a Szövetségi egyenruhától eltér egységes viseletre. Ilyenek például:

 Szervez i kend , mely országos rendezvényeken a szervez k megkülönböztetésére szoltál, kizárólag az adott rendezvényen viselhet . Színének a cserkészkend két l eltér nek kell lennie.  Nemzetközi cserkészrendezvényeken (pl. jamboreek) gyakori, hogy a szervez k külön kend t adnak szervez ik számára, melyet a rendezvény ideje alatt kötelez viselniük. Ezen rendezvényen a mindenkori SZMCS kontingens parancsnoka dönt a kend és egyenruha viselésér l. Amennyiben a tábori és a szövetségi kend mérete engedi, ajánlott egybetekerve viselni. „Az ilyen alkalmakon megszerzett kend k (kizárólag a rendez k által kiadott illetve megvásárolható emlékkend kr l van szó, az elcserélt kend kre nem vonatkozik) cserkészrendezvényeken a leírt módón a kés bbiekben is viselhet k a szervez jóváhagyásával.”  A tábori cserkészruha, legtöbbször keret ruha a cserkészegyenruha helyett viselhet bizonyos tábor illetve cserkészrendezvény ideje alatt. „Ennek elbírálása a táborparancsnok, ill. a rendezvény f szervez jének dolga.”

61


3. sz. melléklet 8.sz. Segéd rsvezet -képz tábor, Próbakönyv füzetem

15.sz. rsvezet képz tábor, Táborkapu próba és Leckekönyv füzetem, 2004

15.sz.

rsvezet képz tábor, Legutolsó meghívó levelem, 200Ő

62


4. sz. melléklet

Kérd ív – A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Vezet képz táborai Nemed * N Férfi Életkorod *

Lakhelyed * Pozsonyi kerület Nagyszombati kerület Nyitrai kerület Trencséni kerület Zsolnai kerület Besztercebányai kerület Kassai kerület Eperjesi kerület Egyéb: Hogyan ismerkedtél meg a cserkészettel? * Toborzó alkalmával Barátok által Család által Egyéb: Mióta cserkészkedsz? *

Mi fogott meg a cserkészetben? * Több válasz is jelölhet . Összetartás Fegyelem Új ismer sök szerzése

63


Társaság Csapatmunka Tábortűz Természet Hangulat Önmegvalósítás lehet sége Táborok, táborozási lehet ség Sok program Egyéb: Milyen vezetőképző táborban voltál? * Amennyiben többen voltál, kérlek mindet jelöld. S V V KCSVK ST CST SeTa Vízi VK Egyéb: Szerinted a SeTa * Segít Tábor, az Olvári-völgyben volt el ször 2009-ben. Több válasz is jelölhet . Nagyon hasznos Lehetne jobb is Felesleges 2009 el tt voltam VK táborban Egyéb: Milyen közlekedési eszközzel érkeztél a táborba? * Ha több táborban voltál, a legutóbbi amin részt vettél. Autó Szövetségi autóbusz Egyéb:

64


Hogyan értékelnéd a felsoroltakat? * Több tábor esetén, a legutolsó amin részt vettél.

1 - Nagyon 2 - Nem 3 - Átlagos 4 - Jó rossz megfelel Ételek min sége Ételek mennyisége El adások Portya Vezet k felkészültsége Vezet k segít készsége Játékok mennyisége Képzés nehézsége Keret kidolgozottsága Szerinted a részvételi díj * Most 63 euró Olcsó Jó ár/érték arányban van Drága

65


5 - Nagyon jó

Konzultációkon való részvétel igazolása

A hallgató neve: Haász Erika A bels konzulens neve és beosztása: Dr. Villányi Judit, egyetemi docens A témát kiadó önálló oktatási szervezeti egység neve: Közgazdaságtudományi, Jogi és Módszertani Intézet Nevezett hallgató a 2013/201Ő tanévben a diplomamunka készítésével kapcsolatos konzultációkon rendszeresen részt vett. Az elkészített dolgozatot

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és Vezet képz vonatkozásai

táborainak turisztikai

címmel bemutatta. A dolgozatnak a Záróvizsgához kapcsolódó bírálati eljárásra való beadásával egyetértek.

Gödöll , 201Ő. március 28.

....................................... konzulens aláírása

66


Nyilatkozat

Alulírott Haász Erika a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Turizmus – vendéglátás szak Animáció – szervez menedzser szakirány IV. tagozat végz s hallgatója nyilatkozom, hogy a A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és Vezet képz táborainak turisztikai vonatkozásai címmel védésre benyújtott szakdolgozat saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerz i jogi szabályoknak megfelel en kezeltem.

Gödöll , 201Ő. március 28.

(a hallgató aláírása)

67



SZMCS Digitális cserkészkönyvtár

Recommend Documents