1. évfolyam, 7. szám. SZAKROVATVEZETİK: Apróvad védelme és vadászata: Dénes Zoltán. Bio-logla: Bethlenfalvy Ernı. Fegyvertechnika: Szulovszky Béla, Kynológia: Pazdera K. Nagyvad védelme és vadászata : Jurecký Nándor Vadászati jog: Dux. Vadászati szépirodalom: Orosz Sándor. Vadvédelem: Jurán Vidor. Zoológia és ornithologia : Fritsch Emil.
1927. szeptember l-én.
VADÁSZ A vadászat, vadvédelem és a vadászebtenyésztés érdekeit szolgáló képes szaklap. A „SZLOVENSZKÓI VADÁSZATI VÉDEGYLET"
SZERKESZTİSÉG: Bratislava,Káptalan ucca 2. Ide küldendık a kéziratok, szak-cikkek és egyleti hírek xxxxxxxxxxxxx KIADÓHIVATAL: Bratislava, Alagútsor 71. Mindennemő hirdetés, hirdetmeny, rek-lamáció és lakásváltozás a kiadóhivatal címére küldendı. Elıfizetési árak : A védegyleti tagok a lapot díjmentesen kapják. Nem tagok részére: Csehszlovákiában egy évre 36 Kčs, fél évre 18 Kčs, egyes szám ára 3 Kčs.
úgyszintén helyicsoportjainak hivatalos közlönye.
FELELİS SZERKESZTİ: CSECH CYPRIÁN • MEGJELENIK MINDEN HÓ 1-ÉN
Pálffy P.:
VADÁSZÉLMÉNYEIM ALBÁNIÁBAN. Egyéni nézetem szerint Albánia az az ország, amelyet vadászatikig legkevésbbé aknáztak ki. Mert ahhoz, hogy valaki oda valódi expedíciót szervezzen, nem eléggé ekzotikus és közel fekszik, vadászati kirándulásokhoz pedig nagyon messze van. Másrészt a közbiztonsági viszonyok sem kecsegtetık, mivel bárkinek kellemetlensége származhatik azért, mert az országa függetlenségére és szabadságára büszke albán politikai kémnek minısíti, vagy nézeteltérés támadhat közte és a fölfegyverkezett „szabad polgár" között. A rablóbandákról azonfelül szó ne is essék! Albániának vasutja sincsen. Kevés országulját északon a volt osztrák-magyar hadsereg, délen pedig az olaszok építették. Ezen utak a legfontosabb helységekhez vezetnek és teherautókon elérhetık. Aki azonban ezen utakról letér, vagy az ország belsejébe törekszik, annak vagy karsztos kövezeten, vagy mocsarakon kell átgyalogolnia, ha lovagláshoz elıbb szamarai, öszvért, avagy málhás-állatot nem szerzett. A lakosságnál elhelyezést az ember nem kap. Kulturszinvonaluk, szerintem, az afrikai busmanok alatt áll. A házak a vakondétól csak abban különböznek. hogy utóbbié féregmentes. Az idegen sátorozásra és karaván szervezésére kényszerül, ami tetemes költségeket emészt. Ámbár az ország keleti felében remek ıserdık: a világ legszebb kıris- és bükkerdei és hatalmas mérető hegyóriások vannak, amelyeknek szépsége a svájciakkal vélekszik, néhány zerge, marmola és kevésbé erıs vaddisznó elejtéhez az egész vállalkozás nemcsak nehezen kivihetı, hanem nagyon drága is! A vadászat Albániában mindenki részére szabad foglalkozás. Annak dacára, hogy minden egyes albá-niai a vadászatnak hódol a vadállományban kevés kart okoz azon egyszerő oknál fogva, mivel a középkorra emlékeztetı puskái a vadászra nézve veszedelmesebbek, mint magára a vadra. Vad mindenüt van bıven; a t a v a k és mocsarak , mentén még valóságos vadászparadicsomok találhatók. Ezeknek elırebocsátása után érthetı, hogy az albániai vadászatnak csak akkor van értelme, ha az ember olyanhoz tud társul szegıdni, aki ez országban otthonos. Egyik olasz barátom meghívására kétszeres örömmel ragadtam meg a kínálkozó alkalmat, hogy Albánia
legdélibb, a görög határmenti butrintói tó mocsárvidékén néhány napot töltsek. S mivel remek birtoka Corfu szigetén van, kis gızöst azon célból vásárolt, hogy rajta bármikor Albániába utazhassák. A butrintói tó mellett, a Bisztrica mocsárvidékének közelében, teljesen modern vadászházat építtetett, amely a vaddisznó, víziszárnyasok és szalonkavadászatok nélkülözhetetlen támpontja. 1926. január elsején a „Lloyd Triestino" egyik elsırendő gızösére szálltam és 24 órai, szép idıben töltött utazás után Brindisiben kikötöttem. Mivel itt több napig olyan Lloyd gızösre kellett volna várnom, amely Corfun is kiköt, az idım pedig rövidre volt szabva, kénytelen-kelletlen olyan gızösre szálltam, amely legkevésbbé sem volt bizalomgerjesztı! Sokan talán elıítéletnek minısítik azt a nézetet, hogy a hajón uralkodó szenny és bőz a tengeri betegséggel szemben a test ellenállóképességét csökkenti. De ha fölemlítem, hogy ez a gızös még a múlt század elsı felében szállt vízre, könnyen megérti mindenki, hogy viharedzettségem mellett a nyugtalan hullámokon nem jól éreztem magamat. Brindisibıl este viharban indultunk. A nyílt tengeren megállapítottam, hogy az otrantói tengerszoros hullámverése egy hajszállal sem áll az óceáni mögött. A rozoga hajó bordái recsegtek, ropogtak! Valóságos megváltás volt, mikor reggel felé a szél ereje elernyedt és mi délben Corfun kikötöttünk. Vendéglátó barátom remek birtokán, Corfu szige-tén, egy napot töltöttem. A szigeten autókörutat térünk és a nyert benyomások teljesen lebilincseltek. İszinte benyomásom az, hogy Itália legszebb helyei sivárak a corfuiakhoz képest! Festıi öltözető pásztorok és pásztorleányok ott legeltetik juhaikat az olaj-fák ezüstszürke ligeteinek smaragdzöld gyepszınyegén, mellettük alpesi mérető sziklaóriások, a tengerparton régi görög kolostorok, az ég oly sötétkék, mint másutt sehol és a sötétkék tenger fehér taraját sar-lachvörös sziklákhoz csapkodja. Az égbolton a sas és keselyő vési a légürbe köreit. Minden fordulóban, rejtett zugban aranyszínő narancsfák görnyedeznek. A színek mesevilága ez. A legsajátosabb kék és zöld szín viszi az alaptónust, mintha csak az egész sziget egy óriási zafír és smaragdékes győrő lenne! Ameddig a szem ellát, mindenütt a végtelen tenger, csak kelé-
1
ten fehérlenek az albániai és görög hegyóriások havas ormai. Ez Corfu! Másnap átkeltünk Albániába. A tenger nagyon mozgalmas volt, barátom kis gızöse a hullámokon vad táncot lejtett, még a kutyák is megkapták a tengeri betegséget. Két és fél órai erılködés után zihálva elértük Albánia legdélibb kikötıjét: Santi Quarantát! Itt valóságos kis karaván várt már ránk és mi elıbb a meredek karszt országútján, aztán végtelennek látszó mocsáron át, pásztorösvényeken vándoroltunk. Részben gyalogoltunk, olykor kis lovainkon lovagoltunk, amelyek a síkos terepen terhök súlya alatt számtalanszor fölbuktak. A híd igazi fogalma az albániai elıtt ismeretlen. A sebes folyású, kisebb-nagyobb patakokon és folyókon, ittamott karvastagságú palló vezet át, de sokkal tanácsosabb a vizet átgázolni, mintsem akaratlanul zuhanyfürdıt venni. Miután hidak nincsenek, olvadáskor és nagy esızések idején a Risztrica és mellékvizei annyira megdagadnak, hogy a lakosság a tengerparttól teljesen el van vágva. Egyetlen hidat láttam a Felsıbisztricán, de azt is még a régi rómaiak építették kıbıl! Nem hiába nevezik az albániait a leglustább és legindolensebb ,,európai"-nak! Mert a férfi egyáltalában nem dolgozik, minden tevékenysége abban merül ki, hogy kunyhója elıtt üldögélve, reggeltıl-estig a legpompásabb aranydohánvból cigarettát sodor. Az emberre azt a benyomást teszi, hogy neki a kékes füst nézése is óriási megerıltetésbe kerül. Ellenben az asszony valóságos igásállal, aki 25 éves korában már vén asszony. Láttam ott 13 éves asszonyt gyerekkel! Több órán át célunk felé gázoltunk. Kutyáink többször szalonkákat verlek föl, a cserjésekbıl jajongva ölyvek, réti héják, sıt két sas is fölszállt. Néhány víz alatt álló kukoricaföldet is kereszleznük kellett, ahol mocsári szalonkák és bíbicek tanyáztak. A meszes dombláncolatok fölött többször párosával, olykor 4—6 fıbıl álló csoportokban megjelentek a kese-lyők is. A síkon, amelyet érintettünk, föltőnt, hogy a döntött puhafák mind mellmagasságban vannak levágva. Fölvilágositásul azt nyertem, hogy a lakosság, ha építési vagy tüzelési célokra fát dönt, a fölösleges megerıltetés és hajlongás elkerülése végett mellmagasságban vágja azt! Este felé a Bisztrica folyó olyan részéhez értünk, ahol a meder széles és sekély. Itt több csónak már várt ránk, amelyekben fehér, igézı lakásunkig, albán néven ,,palati"hoz eveztünk. Végtelenül kedves és kedélyes vadásznapot töl töttem itt! Naponként kimentem a mocsárba és a napesti húzásig künn maradtam. A vadkacsák tulajdonképen egész napon át a Felsıbisztricától a butrintói tóhoz vonulnak és viszont. A csónakokon otthoniasan berendezkedtünk, az élelmiszerek, puskák, golyósfegyverek a különféle töltények, köpeny, magasszáru gummicsizma, szóval minden tárgy megtalálta a maga helyét. A csónak végül is annyira igénybe volt véve a sok különféleségtıl, hogy mozogni sem lehetett rajta. Kivált az én hosszú lábaimnak alig jutott hely. Aki nem szokta meg a csónak keskeny padkáján egész napon át a gubbasztást. aki ilyen guggoló helyzetben, néha gyors egymásutánban, még nem adott le 200 lövési, annak fogalma sincs, hogy milyen nagyszerő élvezet a vadászat ezen neme!
Rendszerint ketten voltunk együtt, mivel a csónakot egy ember ereje a folyó erısebb áramlásaiban nem viszi fölfelé. Olasz kisérım a vízivadászat szenvedélyes specialistájának bizonyult. Vendéglátó házigazdám szolgálatában már több éven át állt, helyismerete ki-váló volt. Rövidesen megállapítottuk, hogy a napnak mely idıszakában, mely helyek a vadkacsák, vad-ludak és szárnyasragadozók legkedveltebb tanyái. Legszívesebben a nád azon fedett leshelyeit keres-lem fel, amelyek elıtt sík víztükör terjedt. Itt kirakatlana az élı- és csalogatásra szánt kacsákat. Ha 50—100 lépésre tılem néhány főz- vagy nyárfa állt. ugy azokat a különféle fajú és rendő szárnyasragadozók állandóan fölkeresték s én zavartalanul megfigyelhettem ıket. A réti sasok vagy egyedül, vagy párosan ültek a fákon, a békázı sasok (aquilla maculatacsoportosan gubbasztottak és a lıtt kacsákat lesték, amelyek vagy a közelökben zuhantak le, vagy a hullámverése a szomszédságukba sodorta ıket. A barna réti héják és gatyás ölyvek kiállhatatlanok voltak, hihetetlen közelben és szemeim elıtt a lıtt vízi szárnyasokra csaptak. Némely napon délelıtt és az esti húzáson valósi gos vadkacsafelhık zúgtak el fölöttem és ıszintén bevallom, hogy nem szívesen hozom nyilvánosságra a kilıtt töltények, a lıtt és a tényleg haza hozott vad számarányát. Mivel a hullámverés rendszerint igen nagy, sokszor a lıtt vad fele is elvész. Egyik kacsafaj villámgyors cikkázásával, másik pedig toronymagas ságú vonulásával kemény feladat elé állítja a vadászt. Öt napon át hozzávetıleg 800 drb. vadkacsát, a következı fajokból lıttem: tıkéskacsa (anas boscas) . csörgıkacsa (nettium craeca), nyílfarkú réce (daplulla acuta), kanalas réce (spatula clypeata), barátréce (nyroca ferina), fütyülı réce (mareca penelope), ker-ceréce (fuligula clangula), böjti réce (quaequaedula circia), stb. Szárnyas ragadozót naponta százszámra láttam. A már említetteken kívül: vándorsólymot (falco pere grinus), héját (astur palumbaris), karvalyt (accipiter nisus), fehérkörmő vércsét (falco tinunculus), kalu sólymot (falco subbuteo). Egy gyors röptő ölyvet (buteo Zimmermannae Ehmke) élve fogtam. Akkora mohósággal látott neki egy lıtt kacsa falatozásának, hogy észre sem vette, amint az erıs hullámverés csüdjei köré nádat és füvet font oly mennyiségben, hogy nem tudott többé földre pülni, mikor csónakkal feléje közeledtem. Néhány napon át fogva tartottam. Egy estén ketrecét üresen találtam, lábairól lerágta zsinórbéklyóit és kiszabadul!. Láttam kócsagokat (ardea alba) és két gödényl is, de nem tudtam rájuk lıni. Partfutók, mocsári sárszalonkák, nagy káró katonák rengeteg mennyiségben voltak jelen, de nem lıttem rájuk. A kis káró katona (phalacrocorax. pygmacus) utálatos madár. Nagy számban találtam itt jégmadarakat is (alcedo ispida), mint a villogó opálok, úgy siklottak el az ember mellett! Noha januárt mutatott a naptár, az idıjárás nyá-rias volt és a láp közepén olyan mérető vihart éltem át, hogy az elképzelhetetlen. Ha az idıjárás nem lenne oly enyhe, átázva az ember nem bírná ki egész napon át a lest. A legkellemetlenebb vizes napom az volt, mikor hármasban erdei szalonkákat hajtottunk. Két kutyával és három albánnal a Felsıbisztrica menti sík erdıket átbokrásztuk. Annak dacára, hogy házigazdám mondása szerint ez az év nagyon gyönge szalonka év volt, rövid pár óra alatt 25 darabot aggatékra
2
hoztam. Sokszor a lövést nem adhattam le, mivel vagy a tüskésbozót ölelése miatt mozdulni sem tudtam, vagy pedig csípıig vízben állva, egyik kezemmel a puskát magasra emeltem és a másik kezemmel indákba kapaszkodva gázoltam át a vízereken. A legtöbb szalonkát a mocsaras szálerdıben találtuk, de az is tele volt aljnövényzettel és sőrő szederindákkal. Az albániai cserjék általában mind tüskések és úgy a vadászok, mint ebeik is egy-egy vadászat után siralmas állapotban kerülnek haza. Egyik délutánon több kilométer hosszúságban a dombláncolatokat vadásztuk. Itt szárazabb a talaj és szalonkára a lövés is könnyebben esik. Dacára barátom állításának, hogy e helyek némely évben a legvaddúsabbak, sokkal kevesebb hosszúcsırőre akadtunk, İ maga az elmúlt vadászati idıszakokban olykor 1000 darabot is hozott itt teritékre! A tüskés cserjékkel benıtt domboldalak a vaddisznók igazi tanyái. Eredményesen csak külön e célra idomított kopókkal lehet rájok vadászni. Általában véve: az itt elejtett vadkan agyarai gyöngébbek, mint ami kárpáti remeténkké, miért is nem fájlaltam azt, hogy megfelelı kopók hiánya miatt a hajtóvadászatról le kellett mondanunk. Megfelelı kopók azóta már várják érkezésemet! Nagyon szerettem volna keselyőt lıni. Dögnek kitétettem egy elhullott juhot, de eredménytelenül: a keselyők valószínőleg egy más dögnél lakmároztak. Háziuram egy elhullott lónál 30 mindenféle keselyőt számolt meg, amelyek ott a sírásó hivatását töltik be. Miután a Bisztrica az esızések következtében erısen emelkedett a visszavonulás útjára kellett térnünk.
nehogy az esetleges árvíz a tengerparttól elzárjon. A keselyőlövést azért a jövı évre halasztottam. Tervem, hogy a jövı télen ismét lerándulok. Fölkértem a híres német ornitologust dr. Floerickét, hogy utamban kisérı társam legyen, ı azonban, legnagyobb sajnálatomra, aggkorára való hivatkozással a nehézségek leküzdésére már nem érzi magát elég erısnek. Tekintve azt, hogy az általam érintett vidék áprilistól októberig a dühöngı malária fészke, a vadászat olt csak a többi hónapokban őzhetı. Mint már említett e m a január ott már tavaszias. Elképzelhetetlen, hogy milyen elsırendő területeket lehetne ott kiaknázni, ha a Bisztrica elmocsarasodott medrét szabályoznák. Mindenek elıtt munkásokat kellene oda elıbb telepíteni, mivel az ottani lakosság nemcsak hasznavehetetlen, hanem az ilyen kisérletekkel szemben ellenséges magatartást tanúsítana. Külföldi munkások azonfelül a malária áldozataivá válnának, az ıslakosság pedig ezt a tisztán gazdasági vállalkozást félremagyarázná. A vállalkozó szellem részére Délalbánia valóságos kincsesbánya! A kukorica minden különös megmővelés és trágyázás nélkül a mocsaras talajban 2 méter magasságra megnı. Mellesleg megjegyezve: a kukorica a lakosság egyik fıtápláléka, a jelenlegi viszonyok mellett évenként több millió arany ellenértékeként más országokból kukoricát szállítanak oda. Hiszem, hogy a vállalkozó olaszok a kedvezı feltételeket kihasználva, az úttörık szerepét vállalni fogják. Mert kétségen kívül Olaszország az a nemzet, amelyet a relatív rokonszenv, az érdekeltség és a természeti fekvés arra predisztinált, hogy ezt a vadont betelepítse.
Türelmes emse. M. Gy.:
A CÉL- ÉS AGYAGGALAMBLÖVÉSZET KARLSBADBAN. (Befejezés.) A lövölde elıtt kies park terül el, amelynek kapujában le kell róni a kíváncsiskodónak 1 Kč belépıdíjai. A lövölde ház középen földszintes, két oldalt emeletes. A középsı rész fıajtaja a közeli Schützenmühle vendéglıbe vezet, ahol frissítı étel és ital áll a közönség rendelkezésére. A fıbejárattal szemközti falon vannak nehéz bársonydrapéria mennyezeten közszemlére téve a verseny nyereménytárgyai. Középen Karlsbad városának vándordíja, az arany „Spru-
A közös lövölde azonban útjában állott a város terjeszkedésének és azért építették 1898.-ban a mostani pirkenhammeri lövöldét, ahová 3 nagy autóbusz szállítja a kíváncsi kirándulókat. Pirkenhammer község érdekessége még annak világhírő porcellángyára. Az ezidei céllövı verseny azért volt oly nagyszabású, mert a két említett fuzionált egyesületen kívül a fent említett 2 egyesület is csatlakozott a verseny rendezéséhez.
3
delbecher". A díszes nyereménytárgyak mintegy 70.000 Kč értéket képviselnek. Legtöbbjét gyárosok és kereskedık adományozták. A nagy terem mellett helyezkednek el: a lövészmesterek szobái, a puskamővesek mőhelyei, az elnöki szoba, az emeleten a lövölde felügyelıjének és a puskamővesnek van lakása. A fıterembıl juthatunk a céllövölde elıcsarnokába. A fıterem és az elıcsarnok falait sőrőn aggatott, régi XV. századból való céltáblák díszítik. A csarnokban tolong a türelmetlen céllövık és kíváncsi nézıközönség hullámzó serege. A csarnok folytatásaként, üveg fal mögött 19 lıfülke van. Ezek úgy vannak elfalazva, hogy a céllövık egymást egyáltalában nem zavarják. Minden céllövı mögött, az üvegfalon innen, kis asztalka mellett ül a verseny jegyzıje. A fülkék sorrendje a következı: 1.—2. fülke, kiskaliber 50 m.-re, 3.—4. fülke, ızbakra 50 m.-re, 5.—6. fülke, pisztolyra 35 m.-re, 7.—11. fülke, Feldscheibe Karlsbad und Vereinigte Meisterscheibenschiessen 100 m, 12.—17. fülke, Landesverband Vereinigte Meister-scheibe 150 m, 18.—19. fülke, álló vagy fekvı helyzetben Feldmeisterscheibe Manlieherrel 300 m. A lövölde jobb oldalán végig húzódó magas földsánc melletti
réten van az agyaggalamb lövıtér, egyetlen önmőködı vetıgéppel, amellyel akár egy ember is könnyen vet 7 puskás részére is agyaggalambot. A ver-seny páratlan rendezése, a szakadatlan puskaropogás sok résztvevıt és kíváncsiskodót csalt ide. A lövészet sportja itt nagyon el van terjedve. Férfiak és nık egyaránt, öreg és ifjú mind célba lı. Egy ízben az autóbuszon a lövıtérrıl több zöldkabátossal utaztam hazafelé. Mellettem egy alacsony, hajlottde-rekú, 75 éves öreg úr ült golyósfegyverrel és pisztoly-lyal az ölében. Szörnyen méltatlankodott és panaszkodott, hogy ma rosszul lıtt, jóllehet máskor az elsı díjat vitte el. Találóan jegyezte meg egyik útitársunk, hogy ez a kitüntetés fiatalabb korában érte. Itt a zöld-kabát nem ad okot gúnyos megjegyzésre, minden igazi vadász ezt viseli. Július 11.-én este 8 órakor osztották ki a pirkenhammeri Schützenmühle vendéglıben a versenydíjakat, utána társas vacsora volt. Sajnos, hogy ezeken gyógykezelésem miatt nem vehettem részt. Az itt szerzett tapasztalatom szerint minden dicsekvés nélkül megállapíthatom, hogy az itteni Brúderek jobban lınek golyóval, mint a mi nimródaink, azonban az agyaggalamb lövésben messze mögöttünk maradnak. A mi versenylövıink sok szép eredményt és díjat értek volna el. Szívélyesen üdvözlöm egyesületünk tagjait a mozgalmas és szép Karlsbadból, ahol sok szépet s üdvöset tapasztaltam s ezekbıl idehaza is igyekezni fogunk a kiválóját meghonosítani.
Ifj. Szulovszkij Béla.
A SÖRÉTLÖVES. (Folytatás.)
Lıpor, sörét, terítés és átütıerı. Füstös lıporhoz alkalmas minden töltényhüvely, mert itt a gyutacs erıssége csak másodrangú kérdés. Füstös lıpor maximális adagolása a következı: 12-es kaliber 5.5 g. 14-es ,, 5.25 16-os ,, 5 20-as ,, 4 24-es ,, 3.75 ,, 28-as 3.5 ,, 32-es 3
sörét 33 g 35 g 38 g 27 g 30 g 24 g 26 g 20 g 22 g
lıpor, 33 ,, 30 ,, 28 „ 25 ,, 22 ,, 20 „ 18
A füstnélküli töltényeket legjobb, ha készen veszszük, mert minden jobb puskamüves villanymérleggel adagol és mint tudjuk 0.05 g füstnélküli por már nagyon befolyásolhatja a terítést, mindenkinek pedig nincs módjában pontos mérleget beszerezni, másrészt ideje sem engedi, hogy kellı pontosságai és figyelem-mel készítse töltényeit. Vigyázzunk azonban arra, hogy hol vásárolunk, mert holmi szatócsok által szakértelem hiányában töltött, nem nagy bizalomra gerjesztı municiójával, nem sokra megyünk. Az olympiai és rottweili lıpor behozatalát már másod éve nem engedélyezik. Belföldön Semtinben készül a régi osztrák I. sz. füstnélküli lıpornak megfelelı utánzat, jó minıségben. Condor 25 készítését már beszüntették. Kiárusítás alá kerülnek az angol lıporok, mint E. C, Schultze és Diamond. Az itt említett lıporok közül a legkisebb gáznyomása az új I. sz. semtini pornak van, azért ezt ajánlom mindazoknak, akik otthon töltik töltényeiket, mert a legkevésbbé veszélyes. Adagolása a következı:
Közönséges (Adler) gyutacs. 2.7 g 2.6 g 2.5 g 2.8 g 2.2 g 1.9 g 1.8 g 1.7 g 1.6 g
Gévelot és Rekord gyutacs. 2.5 g 2.4 g 2.3 g 2.1 2.0 g 1.7 g 1.6 g 1.5 g 1.4 g
A lıporfojtások közül a legjobbak a kétoldalt ragasztott, zsíros tehénszır-fojtások. Nemragasztott szırfojtások alá és fölé kátránylemezt, vagy sörétfojtást kell tenni, egyrészt azért, hogy megakadályozza a zsír bomlasztó hatását a lıporra, fölül pedig azért, hogy gátolja a sörétszemek benyomódását a fojtásba. A kétoldalt ragasztott szırfojtással ugyanazt a lıképességet érjük el (a legtöbb fegyverbıl), mint az úgynevezett angol töltéssel, amelynél a tiszta szırfojtás alá kátránylemezt, föléje pedig sörétkartont teszünk. A fojtás magassága ne legyen 10-12 mmen alul, 15 mm felül pedig legtöbbször szükségtelen. 70 mm hüvelybe használjunk inkább 2 alacsonyabb fojtást, kartonlemezekkel kombinálva (francia töltés). Nagyobb kaliberő fojtás nem nyújt elınyt. Az elöltöltıknél iparkodott minden vadász a lıport lehetıleg jól ledugaszolni, leszorítani, hogy nagyobb átütıerıt érjen el. Ilyen töltési módszerrel nagyobb kezdısebességet érünk el ugyan, de a gáznyomás is rendkívül nagy lesz! Füst-
4
nélküli poroknak fojtás által való erıs leszorítását minden körülmények között kerülni kell! A fojtást, illetve kátránylemezt, csak a hüvelyben lévı papir, illetve „fém"béiésig szabad gyengén leszorítani, nem törıdve azzal, hogy az a lıport esetleg nem is éri el. A fojtás, illetve fojtások magassága olyan legyen, hogy a becsavarásra a sörétkarton rátevése után 5—6 mm maradjon. A töltény nagyon erıs (tehát 6 mm felüli) becsavarása emeli a gáznyomást, nagyobbítja a sörétszemek elsı deformálódását és elıidézheti a hüvelypapirnak leszakadását a rézkupakról. A becsavarógép erıs legyen, mert az erıs, de nem sok becsavarás is egyik koefficiense az átütıerınek. Gömbölyő vagy félgömbölyü becsavarás a legjobb. Minden vadász lehetıleg sőrő terítést óhajt, mert ez az elıfeltétele a messzelövésnek. Azonban a vadászpraxisban elıfordulnak esetek (pl. erdei vadászatnál, vagy üregi nyúlnál), hogy sőrő terítéssel vagy könnyen hibázunk, vagy szétlıjjük a vadat. Nagyobb szórás elérésére tegyünk a sörét közé két sörétfojtást, párhuzamosan a lıporfojtással, egymástól egyenlı távolságra. A szórás kb. 30 % nagyobb lesz. A sörétkarton lehetıleg vékony legyen, hogy a csınyílás elhagyása után rögtön a földre essen, vagy szétszakadjon, nehogy a sörét röppályáját zavarja. Ami a sörétet illeti, a német keménysörét vívta ki magának a legjobb nevet. Hosszú években át tartott a pro és kontra nézet a lágy és kemény sörétet illetıleg, mert mindkettınek vannak elınyei és hátrányai. A keménysörét, a nyersólomhoz hozzáadott 2-4 % antimon és 1 % arzén következtében kisebb fajsúlyú, mint a lágysörét (keménysörét 11, lágy 11.35 fajsúlyú). Természetes a lágysörétnek ugyanazon volument mellett nagyobb kezdısebessége van, mint a keménysörétnek és lágyrészeket érve a hatása is jobb. A keménysörét viszont kemény tárgyakhoz ütıdve (pl. csont) kissebb deformálódásnak van kitéve épen keménysége folytán és ezen deformálódásmegtakarítás által az átütıerı is nagyobb. A keménysörétnek még az az elınye, hogy a fegyvercsövet nem piszkítja (ólmozza) annyira, mint a lágysörét, kisebb fajsúlya folytán több szem sörét megy ugyanazon súlyra, továbbá a keménysörét kevésbbé van kitéve a gázok által a esıben elıidézett deformálódásnak és így egyenletesebb és jobb terítést kapunk. Szabályként állíthatjuk fel, hogy minél brizánsabb a lıpor (nitroceluloze), minél kisebb a fegyver kalibere és minél lágyabb a sörét annál nagyobb a sörétszemek deformálódása és ennek következményeként: egyenlıtlenebb a terítés, Hogy nimródjaink a vadászaton az egyes vadnemekre milyen számú söréttel lıjenek, annak bizonyos határai vannak, amelyek a vad ellenállóképességétıl függnek. Itt mégegyszer utalok arra, hogy a sörétlövés
fıhatása nem a vad átütésén, hanem az idegbénitáson alapszik! A vadász figyelme tehát oda irányuljon, hogy a vadat lehetıleg sok szem söréttel találja, mert egyedül így lehetséges sok ideget és véredényt összeroncsolni és ezáltal a vad gyors kimúlását elıidézni. A sörétlövés hatása tehát legnagyobbrészt az egységes és sőrő terítéstıl függ. Az egyes sörétszemek átütıereje csak annyiban fontos, amennyiben a vad testébe való behatolásra és esetleges ellenállások (csont stb.) legyızésére, átütésére szükségesek. Az átütıerınek, a sörét kezdısebességének nagyobbítása álta elért fokozása nem fogja a sörétlövés hatását a vadászaton is megnagyobbítani, ha általa a terítés rosszabbodik, tehát nagyobb szórást kapunk. A sörét átütıereje a kezdısebességtıl, a szemek nagyságától, keménységétıl, alakjától függ. Az erıs lıporadagolás által elért nagy csıtorkolatisebesség okozza sokszor, hogy a sörétszemek, illetve a söréttömeg a csı elhagyásakor, tehát már röptében, egyes szemekre bomlik szét, amelyek azután, a levegı ellenállása folytán, a célhoz érkezésig többet veszítenek sebességükbıl, mint egy valamivel lassabban, de épen ezért sőrőbben, zártabban repülı söréttömeg. A kezdısebességet, illetve átütıerıt magasabb lıporadagolással nagyobbítani csak addig lesz lehetı, míg azáltal a terítés nem szenved és még elég sőrő. Normális adagolással és jó terítéssel az átütıerı a vadászpraxisban is elegendı lesz. Mert egyoldalúkig, a csıtorkolati sebesség nagyobbítása által, emelni az átütıerıt, rendesen elhibázott dolog. A sörétszemek alakja annyiban van befolyással az átütıerıre, hogy nem gömbölyő, deformált szemek kezdısebessége alacsonyabb, mint a teljes gömbölyőké, tehát munkaképességükben is korlátozva vannak és így behatolási mélységük is legtöbbször kisebb. Kísérletekkel bizonyították be, hogy a lıképeken látható kerületi sörétszemek kissebb sebességgel érkeznek célba, mint a belsık és megállapították, hogy az átütıerı is csökken a lıkép középpontjától számítva a kerület felé. Ezek a leginkább deformálódott sörétszemekbıl álló kerületi szemek kb. 10—15 % veszítenek átütıerejükbıl a középen fekvıkkel szemben. Hasonlóképen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy télen ugyanazon adagolású tölténynek, ugyanazon fegyverbıl kilıve 8—11 %-al kisebb átütıereje van, mint nyáron. A sörét átütıereje, mint fentebb említettem, a lıporadagolástól és az evvel kapcsolatos kezdısebességtıl függ. A csı furatszőkítésének csak annyiban van befolyása, hogy szőkített furatú puska átütıereje valamivel nagyobb, mint a cylinder furatúé, ennek azonban a vadászpraxisban nincs jelentısége, mert az átütıerıt elsısorban a töltény adja meg és nem a fegyver! (Folytatjuk.)
İzek májusi üzekedése. Úgy a vadászok, mint a természettudósok által elfogadott nézet, hogy az özek évenként kétszer még pedig július—augusztusban és november—decemberben üzekednek. Erre alaposan rácáfolnak az alábbi észleletek: K. I. és I. L. helybeli vadászok ez év július elsı felének egyik napján esti lesre mentek ki, hogy maguknak egy késıbb lelövendı ızbak forgóját kikémleljék. Elıttük bokrokkal gyéren benıtt tisztás, hátuk mögött erdı terült el. Sokáig mi sem jelentkezett s már erısein sötétedett, amikor végre I. L. fölött harasztzörgés, galyrecsegés hallatszik s egyet-egyet sipítva kiszökik az erdıbıl egy ız, utána néhány lépésnyire egy másik
ız és I. L. mellett elrohannak anélkül, hogy ı e vad iramodás okát megtudta volna érteni, vagy hogy a vadak nemét megállapíthatta volna; az esthomály miatt már csak azt konstatálhatta, hogy az elsı ız sipítva menekül az ıt őzı második elıtt. Mikor I. L. ezt nekem elbeszélte, úgy vélekedtem: hogy talán két ızbak lehetett s az erısebb megkergette a gyöngébbet; de késıbb gondolkodóba ejtett a dolog, mert hiszen tudtommal az ızbak csak üzekedés idején tanúsít hasonnemőjével szemben verekedı, harcias magaviseletet és a megkergetett gyengébb bak nem szokott sipítozni, hanem hang nélkül rohan el. — Itt tehát más valamirıl lehet szó.
5
Nem volt nyugtom, bizonyítékot kerestem s ezt néhány nap múlva meg is, találtam. — Ugyanis május 14.-ikén egyik vágásban lévén elfoglalva, a farakatok között több helyen ızbak kaparásának nyomát láttam s egy sáros helyen külömbözö nagyságú nyomokat találtam; e jelekbıl következtetni lehetett arra, hogy a vágásba néhány ız jár legelni s mert sejettem, hogy azok a vágás melletti rudas erdıben hősölnek, dolgom végeztével minden út kikerülésével ezen ballagtam keresztül. — Sejtelmem nem csalt, alig tettem meg a vágástól 150— 180 lépési, két ızet látok elırefelé futni; azt hittem, fekhelyeikrıl ugrottak föl, rögtön állva maradtam s szemeim ezeket keresték, de ime a két ız fordul s most szembe jönnek velem 14—16 lépésnyire, akkor megint elıre futnak, megint vissza; jól megnézem ıket, az elsı ünı, a második jól kifejlett s már lehámozott agancsú bak. — Most körbe futnak s ezt ugyanazon nyomon háromszor megismétlik; a kör átmérıje 6—8 lépés s a bak állandóan 1 1/2 lépésnyire van az ünı mögött, mely több ízben hallattja piää, piää hangját. A köröket elıttem 10 lépés távolságban futották meg oly helyen, ahol 40 lépésnyire is még tisztán lehet látni, azután oldalt elrohantak anélkül, hogy jelenlétemrıl tudomást látszottak volna venni s én mindezt vállra vetett puskával néztem végig. Hiszen május 14.-ike volt! A mint eltávoztak, órámra néztem, 11. óra 40 percet mulatott. Tovább menve a rudas erdıben, a haraszton jól kive-hetı körözések nyomát másutt is találtam annak jeléül, hogy ott az üzekedés már a megelızı napokon is folyt.
Ugyanezen két ızet, ugyanazon vágás aljában május 19.-ikén erdei utakat javitó munkások is látták ebédelés közben, a bak akkor is hajszolta az ünıt. E megfigyelések arra engednek következtetni, hogy itt kétséget kizárólag üzekedésrıl van szó, mely május középsı napjaiban folyt le. — Átkutattam a rendelkezésemre álló német- és magyar szakkönyveket, Brehm-et, Vadászati ismeretek kézikönyvét, de errıl nem találtam említést; mindegyik a július—augusztusi borításkor megtermékenyített pete hónapokig tartó változatlan voltáról és a decemberi álüzekedésrıl beszél: csupán egy kis füzetben, amelyet „egy öreg vadász" Állandó vadász naptár cím alatt szerkesztett s amely Hoffmann és Molnár kiadásában 1872-ik évben Pesten az új vadászati törvény kapcsán jelent meg, bukkantam a következı feljegyzésre: „az ızbak májusban az ünıket keresi fel", de hogy mi célból teszi ezt, arról hallgat a szerzı, azonban üzekedési idıül ı is július végsı napjait jelöli meg. Felkérem vadásztársaimat, akiknek alkalmuk volt az ızek májusi üzekedését megfigyelni (bízom benne, hogy vannak többen olyanok is) szíveskedjenek tapasztalataikat a „Vadász" hasábjain közölni, mert csak így fogunk köze lebb juthatni a még mindig homályba burkolt kérdés meg oldásához az ızek üzekedési- és vemhességi idejére vonat kozólag.*) Birgling Gyula.
EGYLETI ÉLET
VI. A bratislavai J. Roth r. t. tiszteletdíja. 30 agyaggalamb 10 m. 1. Hávor József 30-29. 2. ifj. Szulovszky Béla 30-28. 3. Jancsovics Károly 30-28. 4, Melcsiczky Miklós 30-28. 5. Bryda mérnök, Brno, 3027.
A szepesi helyicsoport tagjait ez úton értesítjük, hogy a megtartott rendes évi közgyőlés elhatározta a helyicsoport jelenlegi szervezetének ez év végével való tel jes l i k v i d á l á s á t és az új egyesületi alapszabályok nak megfelelıen: Iglón (Nováves), Késmárkon (Kežmarok) és L ı c s é n (Levoča) j á r á s i helyicsopor toknak szervezését. A többi járás, ahol ezidı szerint új helyicsoport alakítása nehézségekbe ütközik, a szomszédos járáshoz fog csatoltatni. Az e 1 n ö k s é g.
A golyólövıverseny aug. 14.-én folyt le aug. 7. helyett technikai akadályok miatt. Eredmények: I. Kiskaliberő lövészet. 50 lövés 75 lépésre nemzet közi piskal-céltáblára. 1. ifj. Szulovszky Béla 432. 2, idb. Szulovszky Béla 397. 3, Tilly Miklós, Trnava 388. 4. Szu lovszky Géza 368. 5. Dr. Simkó Gyula 359. 0. Varga Tivadar 356. II. Hadseregfegyvercéltábla. 20 lövés 400 lépésre ere deti hadseregfegyverrel. 1. ifj. Szulovszky Béla 118. idb. Szulovszky Béla 115. 3. Türk Ferencz 100, 4. Énekes Ferencz 85. 5. Tilly Miklós 62. III. Vadkan-céltábla. 20 lövés 100 méterre 1. ifj, Szu lovszky Béla 116. 2. ifj. Melcsiczky Gyula 108, 3. Tilly Miklós 84. 4. Varga Tivadar 69. 5. Vrabec Albert 62.
A V. V. Ľ, bratislavai csoportjel által rendezett nemzetközi lövészverseny eredménye. Szépszámú versenyzı és érdeklıdı jelenlétében nyitotta meg a lövészversenyt augusztus 31-én idb. Melcsiczky Gyula, ügyv. alelnök, az idegen vendégek meleg üdvözlésével. A verseny részletes eredménye a következı: I. A V. V. E. bajnoksága. 50 agyaggalamb 18 méterrıl. 1. ifj. Szulovszky Béla 50-44. 2, Hávor József 50-41. 3. Vieweg Frigyes 50-38. 4. Melcsiczky Miklós 50-30. 5. Dibelka József 50-32. II. Néhai Červíček tábornok vándorserlege. 50 agyag galamb 15 méterrıl. 1, Riedi Kurt, Prága 50-50. 2. Vrabec Albert 50-40, 3. ifj, Szulovszky Béla 50-44,
Mindkét versenyen 43 versenyzı vett részt, köztük két külföldi. A verseny eredményei lövıink jó teljesítı képességérıl tesznek tanúságot. Fıleg Riedi Kurt, a republika kettıs bajnokának biztos higgadsága és bravúros mővészete váltott ki a jelenlévık körében megérdemelt tapsot. Gyönyörő eredményt ért el és megérdemelten vívta ki a V. V. E bajnokságát ifj. Szulovszky Béla, Szlovenszko fiatal tehetségő versenyzıje. A V- V. E. lövészeti szakosztálya teljes elismerésünket érdemli meg a szervezés és rendezés tartós munkájáért. E munkák oroszlánrészét idb Szulovszky Béla fılovászmester végezte, aki fáradhatatlan odaadással és rendkívüli szakavatottsággal oldotta meg feladatát. A verseny anyagi oldalát tekintve köszönettel tartozunk Szulovszky B. cégnek, amely kitőnı fegyvereket és elsırendő töltényeket bocsájtott a ver-
III. Szulovszky Béla cég jubileumi vándorserlege. 40 agyaggalamb 18 m ,1. ifj. Szulovszky Béla 40-39. 2, Vie-weg Frigyes 40-34. 3. Vrabec Albert 40-33. 4. Br. Payer György 40-28. IV. Kártyalövészet idb. Pállfy János tiszteletdijáért. 50 galamb 15 m. 1. Riedi Kurt 50-48, 2. Hávor József 50-47. 3. Vrabec Albert 50-47. 4. Vieweg Frigyes 50-44. 5. Szulovszky Géza 50-44. V. A prágai Sellier & Bellot cég tiszteletdija. 30 agyag galamb 20 m, 1. Szulovszky Géza 30-28. 2. Vieweg Frigyes 30-28. 3. Vrabec Albert 30-27. 4. Melcsiczky Miklós 30-25. 4. Hávor József 30-25,
*) Az üzekedés elıjátéka még nem bizonyítja az ünı részérıl való felvevést, Szerk,
6
senyzık rendelkezésére s ezáltal a verseny anyagi sikerét biztosította. Az összes elsı dijak »Szulovszky-Extraspe-cial» töltényeivel lettek megnyerve, amelyek várakozáson felül váltak be! Kár hogy a V. V. E. tagjai oly lanyha érdeklıdést tanúsítottak a verseny iránt. Tilly ezredes, orosz olimpikon reváns versenyre hívta ki ifj. Szulovszky Bélát, aki a kihívást elfogadta. Ezen érdekes küzdelem három fegyverrel, három távolságra, 150 lövés, hadsereg — kiskaliberő — és golyós vadászfegyverrel 75-100—300 méterre lesz megtartva. Ezen dıl el Szlovenszkó golyólovı bajnoksága. Szerk. F e l h í v á s ! Több újonnan alakult és egyes régi helyicsoport vezetısége azon kéréssel tisztelt meg, hogy az egyesület jelvényével (szarvasfej, kettıskereszt, hármas halom) ellátott levélpapirosokat és borítékokat szerezzem be részükre. Miután a klisé birtokomban van, készségesen akarok eleget tenni ebbeli kérelmüknek, miért is ez úton felkérem az összes helyicsoportokat, hogy szept. 15.-éig közöljék velem, hogy hány drb, levélpapirost és borítékot óhajtanak? A tömeges rendelés olcsóbbá teszi az árút. mindenki elıállítási árban fogja azt megkapni. A pontos címet kérem velem közölni. Vadászüdvvel: Jurán Vidor, Spišská Bela.
VADASZHÍREK
koronájá»-ból kitör az üvöltés zenéje, ha megpillantja. Sıt akad; soksok olyan alak is, aki az élı vad megpillantásakor azonnal pisztolyt ránt elı és lövöldöz. A tömeg mővelıdése nálunk még nem érte el azt a fokot, mikor benne a természet élı állatainak megpillantásakor nem a pusztítás ösztöne, hanem a lélek nemes öröme kerekedik felül. Azon vadászterületek, amelyeket erısen látogatott utak szelnek át, sokat szenvednek a háborgatásoktól és az esztelen lövöldözéstıl. Az eredményes cserkészetek ideje már elmúlt. Más panaszok is hangzanak mindenfelıl. Elsısorban sehol sem láthatók ezidén a zergegidák, a májusi hidegek és hóviharok áldozatai lettek, alig egy-kettı maradt életben. Ugyancsak nagyon kevés ezidén az ızgida, a fagyos szentek jeges ölelésétıl ık is elpusztultak. A szarvasok szaporulata rendes. Más években piros pünkösdi tájékán az arasznyi vetésekben megszólalt a fürjecske pitypalaty szava. Ezidén elnémultak a mezık, nincsen fürj. És a Tátraalján sokkal korábban, mint más években, már j ú l i u s derekán megjelentek kiköltött fiókáikkal a piroscsırő gólyák. Az élelem hiánya, avagy a repülésben való gyakorlatozás elhozta ıket közénk. A vadászok zöme erısen készül, a közeledı szarvas-bıgésre, mindenkinek van egy-két vén bikája, amelyet most szeretne teritékre hozni. Vederemo! Vadászüdv.! L. D. Hódpatkány a zabosban. Senica mellett történt aug. 8-án fogolyvadászás közben, hogy egyik vadásztársunk ámulatára a zabtáblából hódpatkány bukkant elı. Limbachból jelentik, hogy ott az egyik erdıır sárgarépáját dézsmálják. Ezek az apró esetek is bizonyítják, hogy a hódpatkány növényevı.
A mindennapi élet soksor igazolta már e közmondás igazmondását: Mindenkit érhet baleset. Alig mosódott el emlékezetünkben Filip B. tagtársunk szerencsétlenvégő szalonkavadászata, újból vadásztragikumról kell beszámolnunk. Az aug. 15.-ki modori fogolyvadászat súlyos balesettel végzıdött. Galas János, ,38 éves modori földmőves, feleségével és 3 éves kisfiával kocsin haladt a mezın, amikor közvetlen közelükben puskadurranás hallatszott. Háger Lajos, modori molnár, foglyászás közben megsörétezte Galas feleségét és gyermekét, egyik célját tévesztett sörét pedig Galas jobb szemébe fúródott és mire autón a bratislavai klinikára beszálitották, szeme már kifolyt, Galas nem kívánja Háger megbüntetését, mert szerinte nem szándékosan lıtt feléjük, azonban kármegtérítésétıl nem mond le. Ezen szerencsétlen foglyászás legyen vádoló és hívó memento a lanyha és közömbös vadászok fülében. Mily fontos és bölcs dolog a biztosítás és szervezettség!
Enyhe bírság. A V. V. E. majdnem hetenkint kap a járási hivataloktól végzéseket, amelyek a vadorzók példás megbüntetésérıl beszélnek. Amily megnyugvással tölt el bennünket a legtöbb járási hivatal erélyes intézkedése, ép oly csodálattal tekintünk az egyik járási hivatal »méltányos ós túlemberséges» végzésére, amelynek értelmében két intelligens vadorzó csekély 10 koronára lett megbüntetve beigazolt vadorzás miatt fejenként.
A vipera éneklımadarainknak is ellensége, Egyik erdésztársunk levelébıl közöljük az alábbi eset leírását: A tavaszi ültetések idején a domboldal egyik kökénybokra közelében letelepedtem, hogy a munka, menetét ellenırizhessem. Körülöttem sármánytojó röpködött ijedt csipogással, fészke a kökénybokorban volt. Négy csupasz tátotta, benne éhes száját. Elmentem. Másnap megnéztem a fészket, csak három sármányka tátogatta a száját. Itt valami tolvaj járt. Félrehúzódtam. Egyszerre éles madárcsipogás hallatszik a kökénybokor felıl. Mi lehet, a vészkiáltás elıidézıje? Óvatosan közelebb húzódtam. A fészek melletti vastagabb ágon ott tekereg egy vipera, a fészek fölé hajlik és a száját az egyik madárfiók feje felé tátja. Az anyamadár jajjongva ott röpködött körülötte. A kigyó kihúzta az egyik fiókát a fészekbıl, kiejtette a, szájából és azonnal az ágak tövéhez siklott, ahol a mozdulatlan apróságot, hosszas fáradozás után lenyelte. A madár fejével birkózott a leghosszab ideig. Figyelınek a közelbe az egyik erdıırt rendeltem. Este már elhozta a hüllı fejét, fokosával akkor szelte le, mikor az ágon az anyamadár vészcsipogása mellett ismét felkúszott,
A vadászidény margójára. Már több ízben fordultunk tagjainkhoz azon kéréssel, hogy lapunk számára felvéte leket, apró élményeket küldjenek. Most, amikor legjobb jaink is sutba dobták a tollat, kérjünk lapunk munka társait és tagjainkat, hogyne feledkezzenek meg lapunkról a, vadászidény alatt, a szenvedély vak lázában. 8 lábú nyúl. E csodapéldányt Dél-Csehországban fogták a múlt hónapban. Feje és törzse teljesen szabályos volt, hasa alatt és hátán 4— 4 lába.
A Magas Tátrából. Soha, annyi fürdıvendéget és hegymászót nem csalt ki a Magas Tátra, mint ezidén. A fürdık megteltek, még a fürdıszobák is átalakultak hálószobákká, a hegymászó boldog, ha este valamely padláson szalmán megpihenhet. És ez a sok vendég mind tátrai virágot, tátrai gombát, tátrai erdei gyümölcsöt akar magával vinni. Az erdıket ellepi a csatangolok, a lármás csoportok raja. A szegény vad a legelrejtettebb zugokba menekül, mivel a »teremtés
7
Kennelhirek. A »Perun» kotorék és vadászeb kennel, tulajdonosa dr. Fencik Jenı tanár, Beregszász, vadászeb-kennelét tetemesen kibıvítette. A kennel fennállása óta kiállítás és verseny több mint 100 I. és II. különbözı fı- és mellékdíjakkal díjaztatott és múlt év folyamán nyerte el a legnagyobb kitüntetést az »Állami nagy tenyészdíjat». Különösen ki kell emelni, hogy a kennel által kiadott foxter-rierek két jelentıs nagy gyızelemhez is jutottak, amennyiben »Emir Perun; drótszırő foxterrier kan az 1920. évi brünni kiállításon mint Csehszlovákia gyızıje és »Extra Perun» a poprádi kiállításon mint tátrakiállítás gyızı hagyták el a birói kört. A kennel részletes jelentése a következı: Kiállítás gyızı »Extra Perun» drótnövő foxterrier szuka (Ch. Usksider-Butzi von Liethenbusch) 1926. dec. 10.-én a közismert »Bube von Plessberg» kan után 1 kan í szuka kölyköt vetett. »Kolorék-Champ. Lıni v. Schelkstein» szálkásszırő tacskó szuka, a poprádi kotorékverseny legjobb kutyája, 1927. április 16.-án 2 kan 2 szuka kölyköt vetett, Németország legjobb és legfogósabb használati tacskókanja »Strolch v. Schorthonthal» után. K kan 4 generción át a neves használati »Sonnenstein» vér örököse, mely vérág uralja a fogós Loniét is.
Feltételek a dernıi közjegyzıi hivatalnál közszemlére ki vannak téve. Drnava, 1927. aug. 3.-án. Jegyzıihivatal.
APRÓ HIRDETÉSEK. Eladó 1 drb.3/4 éves barna rövidszırő vizsla és 3 drb. 3 hónapos barna rövidszırő vizsla. Cím a kiadóban. Keresek 3—4 éves teljesen ferm törzslapozott elsırangú kanvizslát. Höcher Károly, Pozsony, Palacky 10. Fajtacskó másfél éves hosszúszırő, sárga, nıstény eladó, ára 200 Kčs, cím: Baross Gábor, Košice, Kováčska ul. číslo 24. Eladó teljesen új állapotban egy »Mentor» tükörreflex-kamara 6,1/2x9, hátul redınyzár, elıl 1-2.50 Compaund-zár. Zeiss Tessar. 1:6 3 objektível, táskával együtt ára Egy amerikai winchester, 10 lövető, 44 kai. ólomgolyós, 100—200 lépésre belıve, keveset használt, 500 Kčs-ért eladó. Érdeklıdni lehet Soltész Gyula, Jelšava, ž. XIX.
SZERKESZTİI ÜZENETEK.
Törzskönyvezett, német
Információ kedvéért közöljük, hogy a »Vadász» lapzárta minden hó 15.-én van. Azért tisztelettel kérjük a helyicsoportokat, tudósítóinkat és munkatársainkat, hogy közleményeiket, kézirataikat és cikkeiket ezen, idıpontig küldjék be, mert ellenkezı esetben nem felelhetünk a beküldött hirdetmények és szakcikkek pontos megjelenéséért.
rövidszırő
vizslakölykök: Anyjuk ,,Cora Goldbach". Apjuk ,,Rek von der Weiber-treu" eredeti német import. Mindkettı többször díjazott. Rendkívül éles orruak. Kölykezés ideje 1927. július 19. Már most elıjegyezhetek. Hathetes 200 Kč. Héthetes 250 Kč. Nyolchetes 300 Kč. Lelkiismeretesen és erısen táplált állatok lesznek. GRESZNÁRYK LÁSZLÓ, Sala n. Váhom, župa Bratislava.
A Vadász 6. számában »A cél- és agyaggalamb lövészet Karlsbadban» c. cikkünk utolsóelıtti bekezdésének szövegébe súlyos nyomdahiba csúszott be. A 7. sorban 1830 helyett 1630 olvasandó. Tisztelettel értesítjük a V. V. E. helyicsoportok vezetıségeit és tagjainkat, hogy szept. 1.-vel átadtuk lapunk kiadóhivatalát szerzıdéses nyomdánknak »Universum»-nak, Bratislava, Jaskový rad 71 (Alagútsor 71 ) s közöljük, hogy mindennemő levelezés, hirdetések, lapreklamációk, címváltozás ügyében ide címzendık.
RIUNI0NE ADRIATICA Dl SICURT Ä TRIEST Alapíttatott 1838 ívben. Vezérigazgatóság Triest. Fiókigazgatóság Szlovenszkó és Podkarpatská Rus részére: BRATISLAVA, VENTÚR UCCA 3.
A KIADÓHIVATAL ÜZENETE.
Készvénytöke ...................... 100,000.080 lira Erre befizetve .... 40,000.000 lira Biztosítéki alap .... 284,015.000 lira Átvesz tőz-, betörés-, harangtörés-, szállítmány-, chomage-, géptörés-, élet-, baleset-, szavatosság- 'és jégbiztosításokat a legelınyösebb feltételek mellett. Az intézet saját házai Trieslben, Rómában, Milánóban, Nápolyban, Velencében, Genuában, Ferrarában, Görzben, Prágában, Reichenbergben, Bra-tislavában, Brünnben, Bécsben, Grazban, Budapesten, Berlinben, Athénben.
Ismételten elıfordult, hogy egyes csoportok oly tagok számára sürgetik a szaklapot, akik azt esetleg már. több ízben és tévedésbıl vagy tájékozatlanságból visszaküldték. Kérjük a helyicsoportok vezetıségeit, hogy tagjaikat pontosan tájékoztassák afelıl, hogy a tagsági díjban a lap elıfizetési díja is benfoglaltatik. A többszöri lapszállítás tetemes és felesleges költséget okoz. Lapunk negyedik száma teljesen elfogyott,
»PERUN«
ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY.
kotorék eb és tacs-kókopó kennel.
A köztársaság legnagyobb drótszırő foxterrier telepe. Díjazva több mint 100 , küönféle fı- és mellékdíjjal. Ktiüntetve az 1926. évi prágai országos kiállításon az állani nagy tenyészdijjal. A kennelben kés kotorék és használati ebek, ugyancsak ver-senygyıztes szülık mán válogatott kölykök kaphatók. Fedezıkanok rendelkezésre á l l a n a k Hivatásos vadászoknak jelentékery árkedvezmény. Meg nm felelıt készséggel kicserélem Tulajdonos: Fencik Jenı dr. tanár, a „Kárpáti Vadász" cimü vadászati és kyno-logiai szaklap fıszerkesztıje, Berehovo, (Podk. Rus).
A d r n a v a i j e g y z ı i h i v a t a 1 t ó l. 1577-1927 szám. Hárskút község szept. 5-én délután 3 órakor, Dernı község szept. 6.-án délután 3 órakor és Lúčka község szept. 8. délután 3 órakor megtartandó nyilvános árverés útján haszonbérbe adja 1927- évi aug. 1. napjától kezdı-dıleg hat évi idıtartamra a saját és az úrbéri vadászterületét.
Nyomtatott „UNIVERSUM" r. t. Bratislava, Alagútsor 71 sz
8
