Szülőföldem-lakóhelyem

TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0089 Az oktatási-nevelési munka megújítása az Apáczai Iskolában, az Apáczai Középiskola Kollégiumában, a Belvárosi Általános Iskolában és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben, az Erzsébet Óvodában és az Ipari Szakképző Iskolában

Szülőföldem-lakóhelyem Sváb települések Dombóvár környékén

HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT a dombóvári 516.sz. IPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM intézményében

Projektfelelős: Herczeg Mária


Tartalom:

1. A projekt meghatározása, a projektmódszer alapelvei 2. Projekt a Támop 3.1.4 program részeként 3. A három hetet meghaladó projekt 3.1. A projekt témája, témaválasztás indoklása, célja 3.2. A projekt résztvevői, időtartama, helyszínei 3.3. A témához kapcsolódó tantárgyak, területek 3.4. A projekt során alkalmazott módszerek, tevékenységek 3.5. Személyi és tárgyi feltételek. 3.6. Részletes projektmunkaterv 3.7. Projektnapló 3.7.1. Tervezés, előkészítés 3.7.2. Megvalósítás, végrehajtás 3.7.3. Ellenőrzés 3.7.4. Értékelés 3.8. Mellékletek, produktumok 3.8.1. Tanulói portfoliók 3.8.2. Fényképek 3.8.3. Hanganyag 3.8.4. Videofilm részletek


1. A projekt fogalma, a projektpedagógia alapelvei

A projekt egy összetett, komplex feladat feltételeit, folyamatait meghatározó tevékenység. A pedagógiai projekt egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma feldolgozása

célokkal,

feladatok

meghatározásával,

munkamenet

megtervezésével,

eredmények bemutatásával. Egy sajátos tanulási egység, melynek középpontjában egy probléma, elvégzendő tevékenység áll. Olyan tanulásszervezés, stratégia, módszer, amely a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi. A megismerés fő forrása a tanuló érdeklődése, tapasztalata, tevékenysége. A projekt végére olyan produktumot várunk el, mely a lehetőségekhez mérten legteljesebb vonatkozásban tárja fel az adott gondolatkört. Alkalmazása az iskolákban rendkívül fontos. Azoknak a diákoknak, akiknek lehetőségük van projektekben való munkára, meghatározó lehet későbbi életükre, mert az iskolán kívüli világban is otthonosabban oldják meg problémáikat.


A projektmódszer főbb jellemzői: A projektben való tanulás folyamatának jellemzői.



Nemcsak

pedagógiai

módszer,

hanem

a

tanulók

nevelésének,

személyiségfejlesztésének nagyon hatékony eszköze 

A tanulók életéhez, élményeihez, érdeklődéséhez kapcsolódó problémákból indul ki



Valóságos produktumot hoznak létre



Egyéni vagy csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység



Érvényül benne a spontaneitás, a sokféle rögtönzés, de ezzel együtt a tervszerűség Hiba: ha a pedagógus erős tanári kontroll alatt tartja a csoportot, vagy „nekem semmi dolgom” attitűdjével figyeli a projektet, mert az hamarosan anarchiába torkollik. Azaz egyensúlyt kell teremteni a teljes irányítatlanság és a mindenre kiterjedő, Lépésről-lépésre ellenőrzött munka között.



A munka folyamatának megtervezésébe be kell vonni mindazokat, akik majd a konkrét tevékenységek részeseivé válnak



A projekt csak akkor éri el a kívánt hatást, ha olyan probléma megoldására irányul, amely túlmutat az iskola világán, különben elveszik az iskolán kívülre tekintés lehetőségének hatalmas motiváló ereje



Alkalmas a kooperációs kompetenciák fejlesztésére



Nyitott, alkalmazkodó, a gyerekeket elfogadó tanárok



Közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, az „élettel”



Lehetővé teszi az aktív tapasztalást, a saját élményű tanulást



A különböző tanulási technikák elsajátítása fontos feladat



A tanulás irányításában a pedagógus indirekt módon működik közre



A projekt a diákok együttműködésére épül, egyes fázisaiban azonban egyéni munkát is igényel



Végső formája valamilyen közös termék, melyben a részletek egésszé állnak össze




A tanulók a projekt alakításának aktív közreműködői a tervezésben, szervezésben, kivitelezésben és az értékelésben



Projektfeladatok során csökkennek a magatartási anomáliák



Élményszerű megismerés, a tananyag összefügg a gyerek tapasztalatával, így nem válik formálissá



Tanulói önállóság- személyes kapcsolatok fejlesztése



Gyakorlatiasság, a cél nem az ismeretek felhalmozása, hanem a képességek kifejlesztése



Frontális, kooperatív és egyéni munkaformák



Nemcsak a tanulók, pedagógusok, hanem a szülők bevonása is



Munkamegosztás, gyakorlatias, életszerű tudás megszerzése



Egymástól való tanulás, cselekvésre épülő feladatmegoldás



Tolerancia- más értékek szerint élők elfogadása, megértése



Tantárgyközi szemlélet, a problémahelyzet egyéni megoldása



A gyermek kerül a középpontba- katalizáló tanári szerep



Nagyobb sikerélményhez juttatja a diákot



Egyéni érdeklődés figyelembe vétele, hipotézisek kipróbálása a gyakorlatban ésígy eljutni a helyes megoldáshoz



A kiindulópont a tanuló problémafelvető kérdése legyen, a tervezés közösen történjen



A projekt megoldása a tevékenységen keresztül kapcsolódjon a valóságos helyzetekhez



Módot ad individualizált munkára



Kidolgozása összefüggő, hosszabb időre elnyúló folyamat



A pedagógusok és a tanulók egyenrangú, ám különböző kompetenciákkal rendelkező partnerekként dolgozzanak együtt



A tanulók önállóan döntenek, és felelősek saját döntéseikért



A pedagógus szerepe elsősorban az, hogy szervezzen és tanácsot adjon




A tanulók közötti kapcsolatok erősek, kommunikatívak



A tanár indirekt tanácsadó, a folyamat katalizátora, időnként direkt beavatkozó, Kézben tartja a projekt működési rendszerét

PROJEKTMUNKÁVAL FEJLESZTHETŐ KÉSZSÉGEK, KÉPESSÉGEK, KOMPETENCIÁK  Kooperativitás, együttműködés  Értő olvasás, szövegértés, szövegalkotás- anyanyelven és idegen nyelven is  Íráskészség, nyelvi kifejezőkészség  kreativitás  az önálló ismeretszerzés készsége, információszerzés  szociális érzékenység  információátadás  informatikai

és

kommunikációs

technikák

alkalmazása

(keresőprogramok,

PowerPoint, szövegszerkesztés, információk, képek letöltése, felhasználása)  logikus gondolkodás  elemzés  kommunikáció (diák-diák, diák-tanár, tanár-szülő)  felelősségvállalás  kitartás  tolerancia, nyitottság, empátia  problémakezelés  szabályalkotás  esztétikai és stílusérzék  véleményalkotás, vitakészség


8. A projekt során alkalmazott módszerek: -

ötletbörze

-

kutatás, anyaggyűjtés

-

interjú

-

vita

-

kiállítás megtekintése

-

megfigyelés

-

szövegfeldolgozás

-

rendszerezés

-

elemzés

-

értékelés

-

kreatív felfedező, kutató módszerek

-

tapasztalás

-

eszközök kipróbálása

-

előadás meghallgatása, rögzítése jegyzeteléssel, technikai eszközökkel

-

előadás megbeszélése

-

szerepjátékok

-

szövegek önálló tanulmányozása, feldolgozása

-

film elemzése

-

cikkek értelmezése

-

munkakártyák a tanulói munka irányítására

-

fényképek készítése

-

videofilm készítése


A pedagógiai projektek típusai:

Témaválasztás módja szerint az iskola tanárai hirdetik meg a diákok több témából választanak ki egyet adott téma feldolgozására szerveződnek csoportok több témából választhatnak, van értékelés, osztályozás

Tartalma, témája szerint tananyaghoz kapcsolódó

Interdiszciplinaritás szerint szűk tartalmú projekt

tananyagsok hoz részben tantárgykapcsolódó hoz kapcsolódik tananyaghoz nem kapcsolódó

A tanítási időhöz való viszonya szerint hagyományos órakeret marad epochális oktatás, megszünteti az órakeretet tanítási időn kívül (pl. táborok)

Időtartam alapján

rövid távú: 1-2 nap

Résztvevők száma alapján egyéni

Produktum alapján

tárgy, modell, játék

közép kistávú: 1-2 csoportos hét (team) (témahét)

írásmű videofelvétel

hosszú közepes távú: min. létszámú 3-4 hét projekt

kiállítás, színpadi előadás

nagy létszámú

kirándulás, rendezvény


2. A projekt a TÁMOP-3.1.4 program részeként:

„Kompetencia alapú oktatás egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben”. Az Európai Unió és az Európai Szociális Alap támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében iskolánk egy közoktatási projektben vesz részt.

„A projekt alapvető célja a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Ennek érdekében a pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. A pályázat további célja, hogy a regionális operatív programok keretében megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket összekapcsolja a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztésekkel, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához.”

Ezen célok megvalósítás érdekében iskolánkban a 2009/2010-es tanévben komoly változások történtek. Elindult egy szervezeti és módszertani kultúraváltás, amely a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, ill. új oktatásszervezési és tanulásszervezési módszerek bevezetésében mutatkozik meg. A pályázat kötelező eleme a három hetet meghaladó projekt kidolgozása, megvalósítása és az iskola Pedagógiai Programjába való beépítése.


A PROJEKT FOLYAMATA, FŐBB MUNKASZAKASZAI

FOLYAMAT

TERVEZÉSELŐKÉSZÍTÉS SZERVEZÉS

MEGVALÓSÍTÁSKIVITELEZÉS

ELLENŐRZÉS

ÉRTÉKELÉS

1. TERVEZÉS-ELŐKÉSZÍTÉS 1.1. A téma kiválasztása 1.2. Javaslat kidolgozása a komplex feladat elvégzésére 1.3. A célok meghatározása 1.4. A megvalósíthatóság elemzése: személyi, tárgyi feltételek és anyagi erőforrások összeírása, a végrehajthatóság előzetes becslése 1.5. Előzetes ismeretek számbavétele 1.6. Lehetséges, névre szóló munkamegosztás, tevékenységek átgondolása 1.7. Források, helyszínek számbavétele 1.8. A projekt tartalmi szerkezetének átgondolása 1.9. Tantárgyközi vonatkozások átgondolása 1.10. Logikai rendszer- folyamatterv készítése 1.11. Időtervezés 1.12. Téma összekapcsolása az oktatás tartalmával 1.13. Az eredmények bemutatásának módja 1.14. Külső kapcsolatok körének (szülők, intézmények…) meghatározása, Kapcsolattartás módja


2. MEGVALÓSÍTÁS-VÉGREHAJTÁS 2.1. A projektterv véglegesítése, csoportmunkaterv 2.2. Munkaelosztás- és elfogadás, felelősök, részvétel a munkában 2.3. Párhuzamos egyéni, páros és csoportmunkák 2.3. A tanár irányít, megfigyel, naplót vezet a tevékenységekről 2.4. Tisztázódnak az együttműködés szabályai, esetleges konfliktusok megoldása 2.5. A projekt elkészítése: tanulói portfoliók, produktumok

3. ELLENŐRZÉS

3.1. A tanulók ellenőrzik saját munkáikat 3.2. A tanár ellenőrzi a diákok munkáját 3.3. Megbeszélik a produktumok bemutatásának formáját

4. ÉRTÉKELÉS

4.1. A közös munka, a produktumok bemutatása, tapasztalatok összegzése 4.2. A közös munka a produktumok és a folyamat értékelése a csoport által 4.3. Az egyes résztvevők, tevékenységük hatékonysága 4.4. A pozitívumok megerősítése 4.5. Tanári értékelés 4.6. Korrekció


3. A HÁROM HETET MEGHALADÓ PROJEKT

„ Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, Nekem szülőhazám…”

A projekt címe: „Szülőföldem-lakóhelyem”

Témája: Sváb települések Dombóvár környékén Mágocs, Bikal, Csikóstőttős, Kaposszekcső, Egyházaskozár

A témaválasztás indoklása: Az iskolánkban tanuló hozzávetőlegesen ezer diáknak csak egy része dombóvári, a legtöbben környékbeli településekről, falvakból járnak be naponta. Tolna, Baranya és Somogy megyéből –Dombóvár mellett- 86 településről érkeznek diákjaink. Sokan nem ismerik Dombóvárt és egymás lakóhelyét sem.

A projekt célja: Felhívni a diákok figyelmét a szülőföld értékeire, megőrzése iránti közös felelősségünkre. Ismerjék meg szűkebb pátriájukat, a dombóvári kistérséget, találjanak kapcsolódási pontokat településeik között. Ismerjék meg lakóhelyük nevezetességeit, híres szülötteit, a régmúlt idők történetét, népszokásait, viseletét, tájjellegű étkeit. Saját munkája és csoportmunkái által tapasztalja meg a világban való lét felelősségét, őseink hagyományában rejlő értéket. Mélyítse el a hazához való kötődést és a nemzeti azonosságtudatot.


A projekt résztvevői:

Iskolánk tanulói és tanárai. Összesen három osztály. Kettő orientációs osztály: 9.a és 10.b. Ezekben szaktárgyi tömbösítés és TÁMOP 3.1.4. program is zajlik, valamint mindkét osztályban vannak fejlesztő foglalkozásokra rendszeresen járó tanulók. Az orientációs osztályok mellett egy szakközépiskolai osztály is részese a programnak: a 9.szk. A pedagógusok közül az említett osztályok osztályfőnökei és szaktanárai:

9.szk osztályban:

Nagy Roland

9.a osztályban:

Gyeneiné Rada Beáta

10.b osztályban:

Fekete Tamás

Bubori Balázs

Zsiga Renáta

Herczeg Mária

Fekete Tamás

Pécsiné Kemény Kornélia

Éri Tamás

Hambuchné Német B.

Gyurkáné Jobbágy Emese

Bauer Krisztina

Herczeg Mária

Kataticsné Szollár Emese

Gyurkáné Jobbágy E.

Deák Ágnes

Dr. Varga Zoltánné

Pápai László

Pápai László

Deák Ágnes

Herczeg Mária

Rajtuk kívül a szervezésben, a projekt lebonyolításában jelentős segítséget nyújtott a német nyelvi munkaközösség vezetője, Kemler Regina, és a TÁMOP 3.1.4 program koordinátora Tóth Tibor.

A projekt időtartama: 2010.március 30-tól – április 30-ig


A projekt helyszínei: az iskola tantermei, sportcsarnok, a szekszárdi Német Színház, Mágocs, Bikal, Egyházaskozár, Csikóstőttős, Kaposszekcső települések az egyházaskozári német nemzetiségi tájház, az egyházaskozári evangélikus templom a dombóvári Német Ház, a dombóvári József Attila Általános Iskola kiállítása

A projekt témájához kapcsolódó tantárgyak, területek: 

Történelem



Magyar nyelv és irodalom (szövegértés-szövegalkotás)



Társadalomismeret



Osztályfőnöki



Informatika



Földünk és környezetünk



Rajz és vizuális kultúra



Ének-zene



Pályaorientáció



Német nyelv



Pályaorientáció

A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁHOZ HOZZÁJÁRULÓ TÉNYEZŐK (SWOT analízis)

Erősségek  Jól motiválható, érdeklődő diákok  A tanulók többsége részese a TÁMOP 3.1.4 programnak, osztályaikban 2009-től kompetenciaalapú tanítás és tantárgytömbösített oktatás is van.  Ezekben az osztályokban az oktatói-nevelői munka során a diákok már sokféle módszerrel megismerkedhettek, a hagyományos tanítási módszerek mellett.  Együttműködő, egymást segítő tanárok


 A tanárok jelentős része módszertanilag jól képzett, többen ismerik a projektmódszert is  A választott téma jól beépíthető a mindennapi tanórákba  Az iskola jó informatikai, technikai felszereltsége  A diákok közül sok a vidéki, többen a kiválasztott öt településről érkeztek, kiváló a helyismeretük  Sok tanuló rendelkezik megfelelő informatikai ismerettel, tudnak szöveget szerkeszteni, bemutatót készíteni, internetes honlapokon tájékozódni

Gyengeségek –lehetséges kiküszöbölésük  Sok tantárgy ilyen jellegű együttműködésében kevés a tapasztalatunk – ezért folyamatosan figyelnünk kell a projektben résztvevő tanulók és tanárok visszajelzéseire  Mindegyik osztályban számos gyenge illetve közepes képességű gyerek található, egy

részük

rendszeresen

fejlesztő

foglalkozásokra

jár

tanulásban

való

akadályozottsága, tanulási nehézsége miatt- rájuk különösen figyelni kell, ne legyen kudarcélményük a projekt idején!  A legtöbb tanár még nem dolgozott együtt, és néhányan csak a frontális munkát használják óráikon- egymással való kommunikáció, jó módszerek átvétele, tapasztalatcsere folyamat közben is!  A három osztály diákjai még nem dolgoztak együtt, és kevés tapasztalatuk van a csoportmunkában- egymás megismerésére nagyobb hangsúlyt fektetni, erre különösen

alkalmasak

lesznek

az

iskolán

kívüli,

kötetlenebb

délutáni

foglalkozások, kirándulások. Ezen kívül fontos, hogy megismerjék csoportmunka szabályait.


Lehetőségek  Tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is tudunk tevékenykedni  Egymástól való tanulás ( diák-diák, tanár-tanár, diák-tanár, tanár-diák!)  A technikai, informatikai adottságok kihasználása  Folyamatos kommunikáció, állandó visszacsatolás  Kirándulás a környéken  Ha sikeres lesz a projekt, a diákok örömmel töltik el a több, mint három hetet, és közös munkájuk pozitív visszhangra talál társaik, a pedagógusok és a vendégek körében, akkor ennek óriási motiváló ereje lesz a következő tanévekben is!

Kockázatok - lehetséges kiküszöbölésük  A szervezés során problémák – mindegyik tanár és diák még a projektindítás előtt kézhez kapja a közösen megfogalmazott és összeállított projekttervet, benne a részletes időtervvel, határidőkkel, felelősökkel, feladatokkal.  A csoportmunkában problémák mutatkoznak – csoportfelelősök is legyenek, akik állandó kapcsolatot tartanak a projektben résztvevő tanárokkal, osztályfőnökökkel és a projektfelelőssel.  Időhiány, nem tartják be a határidőket a portfoliók, produktumok elkészítése során – Többször kérünk állandó visszajelzést, ha szükséges a csoportok segítenek Egymásnak.  Konfliktus a diákok között – ilyen hosszú ideig tartó közös munka során sajnos ezzel is számolni kell, fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban oldjuk meg a feszült helyzeteket, mert az csoporton belüli anarchiához is vezethet, ez pedig akadályozza a projekt folyamatos működését.


A projektben résztvevő osztályok órarendje, és a beillesztett projektfoglalkozások:

10.b osztály A hét

Ssz.

HÉTFŐ

1.

KEDD

SZERDA

informatika

matematika matematika

2.

testnevelés

alapismeretek informatika

3.

német

testnevelés

4.

osztályfőnöki informatika rajz

5. 6.

rajz

7.

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK gyakorlat

földünk és környezetünk földünk és környezetünk

földünk és környezetünk földünk és környezetünk földünk és környezetünk

matematika

kémia

kémia

gyakorlat

matematika

kémia

informatika mechanika

gyakorlat

magyar

ember és társadalom

testnevelés

matematika

8.

gyakorlat gyakorlat gyakorlat

német

B hét Ssz.

HÉTFŐ

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

ember és társadalom ember és társadalom ember és társadalom ének

informatika

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

gyakorlat

testnevelés

technológia informatika

technológia

gyakorlat

magyar

magyar

testnevelés

gyakorlat

magyar

magyar

osztályfőnöki

gyakorlat

magyar

német

informatika mechanika

gyakorlat

alapismeret

német

matematika

gyakorlat

informatika


9.szk osztály A hét

Ssz.

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

1.

informatika

német angol

angol

gyakorlat

magyar

gyakorlat

magyar

2. 3. 4.

rajz matematika matematika földrajz

biológia

osztályfőnöki

bioanalitika matematika

biológia

történelem

történelem

matematika gazdasági környezet

fizika

informatika földrajz

rajz

német angol

testnevelés

analitika informatika

testnevelés

bioanalitika

ének

magyar

magyar

kémia

fizika

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

mérés 5. matematika 6. 7. 8.

informatika gyakorlat matematika gyakorlat

testnevelés német angol

kémia

B hét Ssz.

HÉTFŐ

1.

informatika

2.

matematika

német

osztályfőnöki

3.

matematika

biológia

testnevelés

4.

kémia

informatika

német

matematika

gazdasági körny.

angol

gazdasági körny.

fizika

magyar

analitika matematika

magyar

fizika

magyar

magyar

testnevelés

történelem

5.

bioanalitika

6.

KEDD

SZERDA

ének

7.

gyakorlat

testnevelés

bioanalitika informatika

8.

gyakorlat

informatika

földrajz

rajz földrajz rajz gazdasági körny.

német angol biológia történelem

kémia matematika mérés matematika


9.a osztály A hét Ssz.

HÉTFŐ

1. 2. 3. 4.

ember és társadalom ember és társadalom ember és társadalom

pályaorientáció

gyakorlat

testnevelés

gyakorlat

5.

KEDD

SZERDA

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK informatika

gyakorlat

gyakorlat német

szövegértés- és szövegalkotás szövegértés-és szövegalkotás szövegértés-és szövegalkotás testnevelés

szövegértés- és szövegalkotás szövegértés-és szövegalkotás

biológia fizika

pályaorientáció

osztályfőnöki

gyakorlat

informatika

CSÜTÖRTÖK

PÉNTEK

6.

német

fizika

7.

informatika

informatika

biológia

Ssz.

HÉTFŐ

KEDD

SZERDA

1.

fizika

matematika

gyakorlat

2.

biológia

matematika

gyakorlat

osztályfőnöki

gyakorlat

3.

szövegértés- és szövegalkotás

matematika

gyakorlat

biológia

gyakorlat

4.

matematika

testnevelés

ember és társadalom

fizika

gyakorlat

testnevelés

német

pályaorientáció

német

rajz

informatika

informatika

8.

B hét

5. 6. 7. 8.

gyakorlat

informatika pályaorientáció informatika

testnevelés


9.a osztály időpont

hét

óra

tantárgy

szaktanár

2010. 03. 29.

B

3.

szövegértésszövegalkotás

Herczeg Mária

2010. 03.31.

B

1.

gyakorlat

Zsiga Renáta

2010.04.01.

B

2.

osztályfőnöki

Gyeneiné Rada Beáta

2010.04.07.

A

2-3


Herczeg Mária

2010.04.12.

B

7.

informatika

Pápai László

2010.04.13.

B

6.

informatika

Pápai László

2010.04.14.

B

4.

történelem

2010.04.14.

B

5.

német

2010.04.14.

B

6.

német

2010.04.15.

B

2.

osztályfőnöki

2010.04.15.

B

6.

rajz

2010.04.16.

B

tanórák után

2010.04.19.

A

1-3

történelem

2010.04.19.

A

6.

német

2010.04.19.

A

6.

német

2010.04.19.

A

7.

informatika

2010.04.20.

A

6.

német

2010.04.20.

A

6.

német

2010.04.20.

A

7.

informatika

2010.04.20.

A

15 órától a szekszárdi német színház műsorának megtekintése ( felelős: Herczeg Mária)

2010.04.21.

A

2-4


Herczeg Mária

Településtörténet : eddigi ismeretek rendszerezése, vázlatkészítés csoportmunkában

2010.04.22.

A

2-3

Szövegértésszövegalkotás

Herczeg Mária

Kérdőív és totó összeállítása

2010. 04.28

B

1-3

gyakorlat

Zsiga Renáta

Portfoliók elkészítése

2010. 04.29.

B

2.

osztályfőnöki

2010. 04.30.

B

Projektzáró nap

Dr. Varga Zoltánné Gyurkáné Jobbágy Emese Kataticsné Szollár Emese Gyeneiné Rada Beáta Pécsiné Kemény Kornélia

Tanóra témája, címe

megjegyzés

Ötletelés, a projekt témájának kiválasztása A projekt résztvevőinek, felelőseinek összeírása A projekt indítása, csoportalkotás Szövegfeldolgozás: Dombóvár környékének német nemzetiségűek által lakott települései Internetes források keresése, összegyűjtése: helytörténet Képek gyűjtése a települések nevezetességeiről Németek betelepítése a XVIII.században, helytörténet Jellegzetes sváb népi ételek, receptek Jellegzetes sváb népi ételek , receptek Helytörténeti kiállítás megtekintése Címerek rajzolása, festése

Herczeg Mária

Egyházaskozár, német nemzetiségi tájház megtekintése

Dr. Varga Zoltánné Gyurkáné Jobbágy Emese Kataticsné Szollár Emese

Heraldika- címertan. Miről mesélnek a települések jelképei? Tájszavak, sváb kifejezések a magyar köznyelvben Tájszavak, sváb kifejezések a magyar köznyelvben

Pápai László

Prezentáció készítése

Gyurkáné Jobbágy Emese Kataticsné Szollár Emese Pápai László

Gyeneiné Rada Beáta Gyeneiné Rada Beáta

A német nemzetiségi viselet A német nemzetiségi viselet Prezentációkészítés

Projektzárás, a projekt értékelése Produktumok bemutatása: kiállítás és társasjáték


9.szk osztály

időpont

hét

óra

tantárgy

szaktanár


megjegyzés

2010. 03. 31.

B

2.

osztályfőnőki

Nagy Roland

2010. 04.01.

B

7.

történelem

Herczeg Mária

2010.04.07.

A

2.

osztályfőnöki

Nagy Roland

2010.04.09.

A

1-2.

magyar

Nagy Roland

2010.04.13.

B

8.

informatika

Bubori Balázs

2010.04.14.

B

7.

informatika

Bubori Balázs

2010.04.15.

B

7.

történelem

Herczeg Mária

2010.04.14.

B

4.

német

Hambuchné N. Bernadett

Jellegzetes sváb népi ételek, receptek

2010.04.16.

B

4.

történelem

Herczeg Mária

Helytörténeti kiállítás megtekintése

2010.04.16.

B

1.

Ének-zene

Deák Ágnes

Címerek rajzolása, festése

2010.04.16.

B

tanórák után

Herczeg Mária


2010.04.19.

A

4.

történelem

Herczeg Mária

2010.04.20.

A

1.

német


Heraldika- címertan. Miről mesélnek a települések jelképei? Tájszavak, sváb kifejezések a magyar köznyelvben

2010.04.22.

A

3.

informatika

Bubori Balázs


2010.04.23.

A

4.

német


A német nemzetiségi viselet

2010.04.23.

A

4.

történelem

Herczeg Mária

Prezentációkészítés

2010.04.20.

A


2010.04.23.

A

1.

Ének-zene

Deák Ágnes

Sváb dalok, zenék gyűjtése

2010.04.23.

A

5.

magyar

Nagy Roland

Településtörténet- vázlatkészítés

2010. 04.26

B

3.

földrajz

Fekete Tamás

Portfoliók elkészítése

2010. 04.28.

B

2.

osztályfőnöki

Nagy Roland

Projektzárás, a projekt értékelése

2010. 04.30.

B

Projektzáró nap

Nagy Roland

Produktumok bemutatása: kiállítás és társasjáték

Ötletelés, a projekt témájának kiválasztása A projekt résztvevőinek, felelőseinek összeírása A projekt indítása, csoportalkotás Szövegfeldolgozás: Dombóvár környékének német nemzetiségűek által lakott települései Internetes források keresése, összegyűjtése: helytörténet Képek gyűjtése a települések nevezetességeiről Németek betelepítése a XVIII.században, helytörténet


10.b osztály időpont

hét

óra

tantárgy

2010. 03. 29.

B

4.

2010. 04.01.

B

2.

2010.04.01.

B

3.

2010.04.07.

A

3-4

Földünk és környezetünk

Fekete Tamás

2010.04.12.

B

6.

informatika

Pápai László

2010.04.12.

B

5.

Ének-zene

Deák Ágnes

Sváb dalok, zenék gyűjtése

2010.04.12.

B

2-3.

történelem

Éri Tamás

Németek betelepítése a XVIII.században, helytörténet

2010.04.15.

B

5.

német

2010.04.15.

B

6.

német

2010.04.16.

B

3.

osztályfőnöki

Fekete Tamás

Helytörténeti kiállítás megtekintése

2010.04.16.

B

4.

Informatika

Pápai László

Internetes források gyűjtése, képek keresése

2010.04.16.

B

tanórák után

Herczeg Mária


2010.04.19.

A

3.

német


2010.04.19.

A

3.

német

Bauer Krisztina

Tájszavak, sváb kifejezések a magyar köznyelvben Tájszavak, sváb kifejezések a magyar köznyelvben

2010.04.19.

A

5.

informatika

Pápai László


2010.04.22.

A

6.

német



2010.04.22.

A

6.

német

Bauer Krisztina


2010. 04.21

A

7.

történelem

Éri Tamás

Miről mesélnek a címerek? Heraldikacímertan

2010.04.19.

A


2010.04.28.

B

2-4


Herczeg Mária

Településtörténet : eddigi ismeretek rendszerezése, vázlatkészítés csoportmunkában

2010.04.29.

B

2-3

Szövegértésszövegalkotás

Herczeg Mária

Kérdőív és totó összeállítása

2010. 04.29

B

1.

informatika

Pápai László

2010. 04.30.

B

Projektzáró nap

Fekete Tamás

Ember és társadalom Szövegértésszövegalkotás Szövegértésszövegalkotás

szaktanár Éri Tamás Herczeg Mária Herczeg Mária

Gyurkáné Jobbágy Emese Bauer Krisztina Gyurkáné Jobbágy Emese Bauer Krisztina


megjegyzés

Ötletelés, a projekt témájának kiválasztása A projekt résztvevőinek, felelőseinek összeírása A projekt indítása, csoportalkotás Szövegfeldolgozás: Dombóvár környékének német nemzetiségűek által lakott települései Internetes források keresése, összegyűjtése: helytörténet

Jellegzetes sváb népi ételek, receptek

Jellegzetes sváb népi ételek , receptek

Portfoliók elkészítése, a projekt értékelése Produktumok bemutatása: kiállítás és társasjáték


Szülőföldem-lakóhelyem

Recommend Documents