„Szülőföldem- Biharország” honismereti vetélkedő felső tagozat, középiskola 2017. április 26.
Előzetes feladat: Minden csapat elkészíti szülőfalujának, illetve városának jellegzetes egyszerű ételét, süteményét. A versenyen bemutatja és vidám versikével ajánlja a zsűrinek.
1.Kézműves vetélkedő A csapatok egy tagját kézműves foglalkozásra sorsoljuk ki. A mintadarabot a verseny végén kell bemutatni, amelyért maximum 10 pont adható.
2.Híres-neves személyiségek Biharkeresztesen Híres-neves személyiségek szobrai találhatók Biharkeresztesen: Bocskai István, Osváth Pál, Szent László Bocskai István Uralkodása: Erdélyi fejedelem 1604-1606, Magyarország fejedelme 1605. április, Magyarország királya 1605. november Teljes neve: Kismarjai Bocskai István Született: Kolozsvár, 1577. január 1. Elhunyt: Kassa, 1606. december 29. Nyughelye: Gyulafehérvár Elődje: Székely Mózes Utódja: Rákóczi Zsigmond Felesége: Hagymássy Kata (1583) Édesapja: Bocskai György Édesanyja: Sulyok Krisztina Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557.január 1.- Kassa, 1606. december 29.) Erdély fejedelme 1605 és 1606 között. Jelentős szerepet játszott a reformációban. Középbirtokos család sarja, bocskói Bocskai György és lekcsei Sulyok Krisztina fia. A bécsi udvarban apród, majd visszatérve Erdélybe, 1592-től váradi kapitány s a törökellenes párt egyik vezéralakja. Unokaöccse, Báthory Zsigmond fejedelem nevében 1595-ben ő kötötte meg a török elleni szövetséget II. Rudolf császárral, ahogy a törökkel való szakítást ellenző politikai párt megtörésében is ő volt a fejedelem fő támasza. 1595-ben fővezérlete alatt az erdélyi és havasalföldi haderő Gyurgyevónál nagy győzelmet aratott a török seregen. Az ígért császári segítség azonban elmaradt, Erdély pedig egymaga a török erejének nem tudott ellenállni. Báthory lemondott, a fejedelemség területe csatatérré vált és szinte teljesen elpusztult. Amikor 1602-ben Bocskai István tiltakozott Basta tábornok rémuralma ellen, a Habsburgok perbe fogták Prágába internálták és csak két év múlva engedték haza. A Habsburg uralomból kiábrándulva bihari birtokaira húzódott vissza. A török területre menekült bujdosók nevében Bethlen Gábor arra biztatta, hogy álljon a Habsburg-ellenes felkelés élére, s ehhez a török szövetségét helyezte kilátásba. Levelezésük a kassai főkapitány, Belgiojoso kezébe került, ki már régóta leste z alkalmat, hogy lecsapjon Bocskai Istvánra és birtokait elkobozza. A végső veszélyben Bocskai megnyerte a hajdúkat, akik 1604. október 14-én Álmosd és Bihardiószeg között szétszórták a Bocskai István ellen vonuló császári sereget. A hajdúk és a hozzájuk csatlakozó jobbágyok élén indította meg Bocskai az idegen uralom elleni szabadságharcot. Hamarosan csatlakozott hozzá az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605. végére Magyarországnak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a felkelők birtokában volt, miközben Bocskai 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. Rudolf végül tárgyalásokra kényszerült. Bocskai is békére hajlott, egyrészt azért, mert a szabadságharc eredményeit veszélyeztette a felkelők táborán belül a hajdúk és a nemesek egyre
élesedő ellentéte, másrészt pedig azért, mert nem akarta magát a török karjába vetni, ami pedig elkerülhetetlen lett volna, ha szakít a Habsburgokkal.. A Porta a segítség ürügyén további területeket akart magának foglalni. Az 1606. végén megkötött bécsi béke biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, s a hét tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Borsod, Abaúj, Zemplén, Ugocsa) Bocskai élete tartalmára Erdélyhez csatolta. Az ugyanebben az évben megkötött, Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a tizenöt éves török háborúnak is véget vetett. A szabadságharc győzelmeinek kivívóit, a hajdúk zömét István kiemelte a földesúri fennhatóság alól és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le saját birtokán, ahogy a székelységnek is biztosította korábbi kiváltságait. Végrendeletében a független Erdély fenntartását kötötte utódai lelkére, amelyik kedvezőbb külpolitikai körülmények között majd megvalósíthatja a szultán és a császár birodalma közt az ország egységét és a nemzeti királyságot. Emlékezete A reformációért a legtöbb tevő nagy magyar politikusok egyike volt, ezért Genfben a Reformátorok fala egyik szobra az ő alakját őrzi, alatta felirat egyik jelmondatával: „Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek szabadságát minden aranynál feljebb becsüljük.” Számos közterületet, utcát, teret neveztek el róla. Az ő emlékére a hajdúk fejfedőjét Bocskaisapkának nevezik. Hajdúk A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. Feladatuk volt a csordát időnként Ausztriábaí terelni, ahol jó pénzért eladták. Nevük a hajtó, hajdó szavakból eres. A török háborúk katonaigényét kihasználva fegyverforgató csoporttá alakultak át. A hozzájuk csatlakozó kisnemessekkel, végvári katonákkal és szökött jobbágyokkal fegyveres (lovas és gyalogos) réteget alkottak. A 15 éves háború alatt jelentősen megnőtt létszámuk. 1604-ben a Habsburgok által perbe fogott Bocskai István a hajdúkat felfogadva, szembeszállt a Habsburgokkal. Letelepítésük A hajdúk telepítése a Bocskai István erdélyi fejedelem nevéhez fűződik, aki több mint 9000 vitézt telepített le a saját birtokán. Itt jöttek létre a hajdúvárosok, melyek a ma is jellegzetesek mértani, logikai elrendezésük miatt. Ezt a régiót Hajdúságnak nevezik. Hajdúsági települések listája Hajdúbagos, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Hajdúvid, Kis-Hajdúvárosok: Berettyóújfalu, Nagyszalonta, Harsány, Komádi, Derecske, valamint Nyíregyháza, Újfehértó, Vámospércs. Hasonló névvel jelölik a lengyel katonáskodó bojtárokat is. Újabbkori hajdúk az amerikai cowboyok. Említés méltó a hajdútánc ami nem azonos a román hajdau tánccal: népviseletben fegyverrel történő tánc.
Osváth Pál
Osváth Pál 1831. január 4-én született Kismarján. Népiskolai tanulmányai után (ami kb. a mai alsó tagozatnak felel meg) középiskolai tanulmányait a debreceni Kollégiumban végezte el. 1848ig Nagykállóban tanít, majd Kossuth hívószavára beáll honvédnek, illetve tizedesi rangot kap egyből. Alakulata az osztrákok által felbujtott szerb zavargók ellen vezénylik a Bácska, Bánát vidékre. 1849. január elején a Görgei seregében szolgál Kmetti hadtestében. Az 1849. január 1-i Windisgratz- betörésekor- amikor a magyar kormány Debrecenbe kénytelen menekülnicsapatával fedezi a visszavonulást, utóvédharcokat folytat. Részt vesz a Dicsőséges Tavaszi Hadjárat felvidéki ütközeteiben, így a híres branyiszkói ütközetben is. Ott küzd Vácnál, Isaszegen, Nagysallónál. Itt sebesül meg, majd felgyógyulása után a lovassághoz kéri magát. Itt szolgál immár mint huszárőrmester. A szabadság csillagának hanyatlásakor, amikor a Kormány már Debrecent is kénytelen kiüríteni, Szegednél találjuk a kormány véderőinél. Itt kap hadnagyi, majd főhadnagyi rangot. Küzd a vesztes szőregi, majd temesvári ütközetben. Lugosnál igen nagy nehézség árán vágja ki magát kis egységével a cári dzsidások lándzsái közül. Ez annál is inkább nagy hőstett, mert nehezítette a sorsát a Temesvárnál szerzett fejsebe. Hű embereivel, a bihari fiatalokkal a Sárrét mocsaraiban kénytelen bujdosni, hogy elkerülje a császári önkény kegyetlen leszámolását. A viszonyok viszonylagos rendeződése után vándortanítóként keresi kenyerét, mely státusz a koldusénál nem sokkal volt rangosabb azidőtájt. Mint tanult ember, a későbbiek folyamán elérte azt, hogy községi jegyző lehetett Berettyószentmártonban, ahol rövid működése alatt községházat, iskolát építtetett és falusi olvasókört létesített. Szervezőkészségére, precizitására felfigyelhettek a megyei szervek, mert 1859-ben kinevezik a Sárréti Járás csendbiztosának. E járás a biharkeresztesi járásnál nagyobb területet ölel fel, de székhelye már akkor is Keresztes (akkor Mező-Keresztes) volt. Tehát itt szolgált községünkben. Furfanggal itt faggatta a korabeli Zöld Marcikát, Savanyú Jóskát a nem éppen szabályos úton szerzett „Ló” vagy tehén ügyében. Ügyelt a közcsendre, a lakosság biztonságára.
Közben nyitott szemmel járta a körzetét, feljegyzett minden említésre méltó mondát, néphagyományt, népszokást. Kincsesbányát hagyott hátra a ma kutatóinak. Sajnos abban a korban nem volt jellemző az efféle ember vidékünkön, a vidéki csendbiztosnak sem ez volt a jellemző „hobbyja”. Pótolhatatlan információnk Ő. Önmagát „történelmi adatgyűjtőnek” tartotta. Összegyűjtötte anyagát saját pénzén könyv alakban is megjelenítette. Nagyváradon jelent meg 1875-ben a „Bihar Vármegye Sárrét Járása Leírása” című forrásértékű munkája, megírja Kismarja történetét- ezzel adózva szülőfaluja emlékének. Megírja „Pandur korom Emlékeit”-t is. Idősebb korára „békésebb” foglalkozást választ: 1882-től mintegy 10 évig Mező-Keresztes postamestere volt. Nyugdíjas korában Budapestre költözik, ahol 1908. február 11-én halt meg. Végakarata szerint a számára oly kedves Mezőkeresztesen- tehát a mai Biharkeresztesen- temették el 1908. február 13-án. Ki volt tehát Osváth Pál? Nem könnyű a rövid válasz: Mindig az volt amire a hazának, a nemzetnek szüksége volt. Ha kellett: honvéd, a szabadság védője, hal kellett csendbiztos, bűnözők üldözője, ha kellett: olvasóköri szervező, néprajzkutató, hagyományőrző. Méltó-e Ő az utókor, a mi tiszteletünkre? A válasz nem lehet kétséges. Őrizzük híven örökségét, emlékét. Sírkövére is illene az ókori görög költő szava: „Vándor, ki megállsz e kő előtt: vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, mit a haza tőlünk kívánt…”.
Szent László
3.Szókincstár - páskum: legelőterület - dévánkoznánk: kéretnénk magunkat - dágvány: mély, veszélyes mocsár - combó, compó: ismert lápi halfajta - boglya: kerek alapú, nagy széna vagy szalmarakás - kucik: A szobában a kemence és a fal közötti épületrész, sut - asztag: házalakú nagy csomó, amelyet kévékből készítenek. - elsőember: Ő szedi össze a cséplőgéphez szegődő munkásokat. A gépnél ő teszi fel, figyeli és veszi le a zsákokat, amikor megtelnek maggal. - esztike: Kicsi, ásószerű, nyeles szerszám. Ezzel tisztogatják a megragadt ekét és hengert. - tokosbakó: nyitott szájú zsákocska madzagjával - üllő: Domború tetejű, a faüllőbe illeszthető vas, amin a kaszát kapálják. - bilyog: Bélyeg, jegy, az állat bőrébe, gyapjába hosszú nyeles kovácsolt vasbélyegzővel beégetett tulajdonjegy. - morotva: eliszaposodott, növényekkel benőtt vízfolyás - pelyva: A kicsépelt kalászból a cséplőből kihulló törmelék. - böngyöle: A gyékény lisztes gumója, kenyérpótló. - barázda: Az ekevas nyomában maradó árok. - aszottméz: A méhkas csúcsában megcukrosodott méz. - csikasz: farkas - pákász: halászattal, vadászattal, madarászattal foglalkozó ember - rocska: faveder (vízhúzásra, tartásra)
4. 200 éve született Arany János A következő művek ismerete: (Nem memoriter! Szereplők, fogalmak, tárgyak felismerése!) -
Toldi A walesi bárdok Mátyás anyja Családi kör A fülemile
5. Madarak és fák napja
AZ ÉV MADARA A TENGELICE
6. Néprajz: Régi tárgyak felismerése