Nagy Ildikó 2009
Szükségletek - megfigyelés Az egészségügyi ellátás fejlődése a XX. században Vakcinációs korszak (1900-1940): Fő hangsúly a fertőző betegségek elleni küzdelem Epidemiológiai korszakváltás (1941-1960): Antibiotikum széles körben való alkalmazása Technikai korszak (1961-1990): Új diagnosztikus vizsgálóeljárások fejlesztése Új terápiás eljárások (gyógyszerek, orvosi
technikák) fejlesztése
Multidiszciplina korszaka (1991-): Bizonyítékokon Alapuló Orvoslás Alternatív medicina
Az egészség értelmezése „A tökéletes kiegyensúlyozottság állapota” (Hippokrtész) A szervezet valamennyi funkciója egyensúlyi állapotban van a külvilág tényezőivel szemben. Betegség akkor lép fel, ha ez az egyensúlyi állapot felborul. Egészségügyi Világszervezet (WHO) Megalakulása 1946-ban, működés 1948-tól Feladatai: ●
az egészség támogatása,
●
az egészséghez való jog bővítése, valamint hozzájárulás a mindenkori harmonikus, biztonságos életvitel gyakorlásához
●
●
Közreműködik a kormányzati szerveken túl az ún. NGO:(a nem
Nagy Ildikó 2009
állami szervezetek gyűjtőfogalma), tudományos társaságok, szakmai és civil szervezetekkel ○
Nemzetközi vizsgálatokon alapuló stratégiák kidolgozása
„Az egészség a teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota, nem csupán a betegség vagy nyomorékság hiánya.” ●
● ●
az egészség az egyén és a társadalom együttműködésén alapuló alapvető emberi jog, az egészség egyéni és társadalmi érdek, a kormányok felelősek a megfelelő egészségügyi és szociális védelem legitimálásáért.” (Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya, 1946)
Az egészség modellje Elektronikai szennyezésMunkahely mentesség
Tiszta levegő
Család
Vegyszermentesség
Szennyezés mentes talaj
Egészség Szociális ellátás
Eü.-i ellátás Közösség
Egészséges ivó-víz
Zajmentes környezet
Környezet Forrás: Európa Tanács
Nagy Ildikó 2009
Az ápolás nemzetközi definíciója Az ápolás felöleli a bármilyen életkorú egyének, családok, csoportok és közösségek, betegek és egészségesek autonóm és együttműködésre épülő gondozását valamennyi színtéren. Az ápolás magába foglalja az ●
egészség fejlesztését,
●
a betegség megelőzését, továbbá
●
a betegek, fogyatékosok és haldoklók kezelését és gondozását.
Az érdekvédelem, a biztonságos környezet elősegítése, a kutatás, részvétel az egészségpolitika formálásában, valamint az egészségügyi rendszerek vezetésében, továbbá a betegoktatás és egészségnevelés szintén kulcsfontosságú ápolói szerepek.
Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Ápolás 98.§ (1) Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata ●
az egészségi állapot javítása,
●
az egészség megőrzése és helyreállítása,
●
a betegségek megelőzése,
●
a beteg állapotának stabilizálása,
●
a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. - (egészségügyi ismeretterjesztés)
Az igény Óhaj , kívánalom, amelynek bizonyos feltételeknek kell megfelelni. A szükséglet Az élet mindennapi létfenntartásához szükséges dolog, tevékenység, illetőleg az ezzel kapcsolatos szervek működtetése
Nagy Ildikó 2009
Szükségleteket befolyásoló tényezők 1. A beteg kora, neme 2. Egészségi-betegségi állapot szintje (már meglévő és előző egyéb betegség) 3. A betegség típusa, helye és kiterjedése 4. A terápia tartalma, hatékonysága 5. Egyéni adottságok, jellemzők •
Fizikális
•
Emocionális
•
Intellektuális
•
Anyagi
•
Iskolai végzettség
Maslow-féle szükségletelmélet önmegvalósítás tudás és megértés igény tisztelet, elismerés iránti igény Önbecsülés szeretet- és közösséghez tartozás igény
biztonsági szükségletek Fizikai védettség, pszichológiai védettség fiziológiai szükségletek Oxigén, folyadék,táplálék,hőmérséklet, kiválasztás, hajlék, szexualitás
Nagy Ildikó 2009
A szükségletek kielégítésének területei Önmegvalósítás szükséglete Megbecsülés szükséglete: ön és mások Szeretet és valakihez való tartozás szükséglete A biztonság szükséglete Fiziológiás (alapvető) szükségletek A táplálkozás szükséglete Higiénés szükségletek A mozgás szükséglete A pihenés, alvás szükséglete A székletürítés szükséglete A vizeletürítés szükséglete Henderson szerinti 14 alapszükséglet 1. normális légzés 2. kielégítő evés és ivás 3. salakanyagok ürítése 4. bőr tisztán tartása, ápolása és épségének fenntartása 5. normális testhőmérséklet 6. megfelelő ruházat, öltözködés és levetkőzés 7. alvás és pihenés 8. mozgás és kívánt testhelyzetek felvétele 9. környezeti veszélyek elkerülése 10.munkavégzés 11.játék, rekreáció 12.kommunikáció, kapcsolattartás 13.tanulás, ismeretszerzés 14.vallás gyakorlása
Nagy Ildikó 2009
●
Az ápolási helyzetfelmérés Henderson modellje alapján légzés jellemzői ○ ○ ○
száma mélysége ritmusa ■ esetleges kóros légzésminta kóros légzés (pl. asztma) kapacitás ●
○
dohányzás evés, ivás ○
●
○
○
○ ●
testsúly ■ BMI étkezési szokások (diéta is) ■ mit szeret? étkezési képesség (mozgás, fogazat, érzékelés)
alvás, pihenés ○
alvási szokások (mikor, mennyit) ■
○
alvás előtti rituálék
szed-e gyógyszert?
●
befolyásoló betegségek
●
megfelelő ruházat, öltözködés
●
○
öltözködés minősége
○
évszaknak megfelelő-e?
normális testhőmérséklet ○
hőmérsékletmérés
○
mennyi az átlagos testhőmérséklete?
van-e akut betegség, fertőzés, kóros állapot? kommunikáció ○
●
○ ○ ●
képes-e rá? kommunikációs szokásai (visszahúzódó-e?)
vallás
Nagy Ildikó 2009
○ ○
gyakorol-e valamilyen vallást? speciális igény (pl. böjt, bizonyos ételek tilalma)
akar-e misére menni? munkavégzés ○
●
○
dolgozik-e fizikai vagy szellemi munkát végez?
○
képes-e dolgozni, milyen jellegűre?
○
A modell kritikája A modell elsődlegessége a testi szükséglet Nem található meg benne minden alapszükséglet Priorizálása vitatható A beteg megfigyelés A megfigyelés alapvető önálló funkció a szükséglet felmérés része A betegmegfigyelés kritériumai ●
Szakszerűség
●
Gondosság, pontosság
●
Rendszeresség
●
Aktualitás
●
Dokumentálhatóság ○
●
Az észlelést követően azonnal és pontosan dokumentált
Döntés képesség ○
Döntési helyzet ○ Mikor jelentse? ○ Kinek jelentse? ○ Hogyan jelentse (írásban -szóban)? A szakszerű megfigyelés a munkánk legfontosabb része
Nagy Ildikó 2009
Általános megfigyelési fogalmak Symptoma: a beteg által elmondott érzett, tapasztalt, és betegen végzett megfigyelések, vizsgálatok alapján feltárt tünetek, kedvezőtlen jelenségek, elváltozások összessége Syndroma: Egyes betegségekre jellemző tünetcsoport. Atípusos: a betegség nem a megszokott tünetekkel jelentkezik
A betegmegfigyelés területei 1. Általános megtekintés a) Alkat b) Testtájakkénti megfigyelés: arc, nyak, mellkas, gerinc, járás c) Bőr, nyálkahártya 2. A fájdalom megfigyelése ● Fej, mellkas,has, ortopédiai, reumás 3. Görcsök megfigyelése 4. Az alvás megfigyelése 5. A beteg magatartásának megfigyelése 6. A tudat megfigyelése a) Tartalmi zavar: tudatbeszűkülés b) A tudat egységére vonatkozó zavar: delirium, stupor c) A tudat éberségére vonatkozó zavar: somnolentia, sopor, coma 7. A testváladékok megfigyelése a) Hányás b) Köpet c) Hüvelyváladék d) Széklet
Nagy Ildikó 2009
e) Vizelet 8. Kardinális tünetek megfigyelése a) Vérnyomás b) Pulzus c) Testhőmérséklet d) Légzés Az információ szerzés forrásai ●
A betegtől elmondása alapján
●
A betegtől megfigyelés alapján, vagy felmérő eszköz segítségével
●
A betegtől/ hozzátartozótól korábbi dokumentumai alapján
●
A kezelő orvosától
●
Más team tagtól (mentőtiszt, mentőápoló, másik ápoló, gyógytornász, dietetikus, szülésznő, asszisztens stb.) Ki / Mi fogalmazza meg az egészségügyi személyzettel szembeni elvárásokat?
ÍROTT szabályzók: ●
CLIV. törvény az egészségügyről (1997.)
●
Adatkezelési, adatvédelmi törvény
●
●
Az egészségügyi minisztérium által kiadott jogszabályok (pld.: szakmai minimumrendelet, 2003) Etikai Kódex Ápolók Nemzetközi Tanácsa, 1985, 2005 Magyar Ápolási Egyesület, 2000 Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 2004, Egészségügyi Dolgozók Etikai Rendtartás, EüM, 2007
ÍRATLAN szabályzók: ●
Erkölcsi, emberi értékek le nem írt normái
Nagy Ildikó 2009
Az egészségügyi személyzettel szembeni elvárások 1. Empátia 2. Titoktartás 3. Példamutatás 4. Határozott, de indirekt betegvezetés 5. Túlzott személyeskedés, a „tapadás” kerülése 6. Feltétel nélküli elfogadás 7. Stigmatizáció kerülése 8. Kongruencia KÉPESSÉG Magába foglalja bármely, az alkalmazottól elvárt, a szellemi vagy fizikai tevékenység elvégzéséhez szükséges, fiziológiai és pszichikus feltételeket, mely adott munkakörhöz társulhat. A képesség valahol az alkalmasság határán van, mely feltételez egy megmérettetést a kritériumok skáláján, s egy minősítést valamely munkakör betöltésének vonatkozásában.
Virtuális szakmai kompetencialista Képzettség szerint - munkaköröknek megfelelően -létrehozható kompetenciahalmaz. A kompetenciahalmaz rendszerezése egy intervallumskála mentén - az integrációképesség és a munkakör speciális sajátosságainak figyelembevételével - történik. (alap és felső szint)
Nagy Ildikó 2009
Az egyén cselekvési kompetenciája
Képzés: virtuális szakmai kompetencia
Munkahely munkaköri kompetencia
Forrás: Bertalan Ildikó, 2003.
Egyéni cselekvési kompetencia
Személyiségi és szociális kompetencia
