SZIRMABESENYŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2003

SZIRMABESENYŐ

NAGYKÖZSÉG

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2003.

R É G IÓ

Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft.  3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz.  Tel./fax: 36 - 06 - /46/ 505-435

SZIRMABESENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

R É G IÓ

Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft.  3530 Miskolc, Rákóczi u. 11. sz.  T:36(46)505-435 F:36(46)327-924

Szirmabesenyő Község Településrendezési Terve

Településfejlesztési Koncepció Megbízó: Szirmabesenyő község Önkormányzata 3711 Szirmabesenyő, Kossuth L. u. 5.

Tervező: RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11.

Miskolc, 2003. június

Klein György ügyvezető ig.

RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11.T/F:46/327-924 T: 46/505-435

2


Tartalomjegyzék Előkészítő fázis .................................................................... 4. old. Helyzetelemzés .................................................................. 7. old. Fejlesztési koncepció ...................................................... 14. old.


3


Előkészítő fázis Bevezetés Szirmabesenyő Önkormányzata megbízást adott a település rendezési tervének elkészítésére. A Településrendezési Terv egy olyan műszaki dokumentum, amelyet egységes településfejlesztési koncepcióra kell építeni. Alapja a meglévő termelési-gazdasági és infrastrukturális háttér mellett az a településfejlesztési politika, mely az adott gazdasági társadalmi helyzetben a lehetőségek figyelembevételével meghatározza a település jövőjét, a fejlődés, fejlesztés fontosabb szempontjait. A gyakorlatban sajnos a fejlesztések elsősorban a pillanatnyi gazdasági körülményekre alapozva, azokat előrevetítve határozzák meg a település fejlődését. Ismerve a település és a térség lehetőségeit, a várható fejlesztési tendenciákat, ezt a fejlesztési módot nem tartjuk a településrendezési terv készítése során elfogadható megoldásnak, sokkal inkább javasoljuk egy – a meglévő helyzetre, mint kiindulási állapotra épülő, – de koncepciójában átfogó szemléletű egységes településfejlesztési politika kialakítását, melyre alapozva készülhet a településrendezési terv szerkezeti és szabályozási munkarésze, valamint a helyi építési szabályzat.

B.-A.-Z. megye Területfejlesztési Koncepciójának megállapításai a térségre A térség a vállalkozásfejlesztés és a befektetővonzás kiemelt területe. Célkitűzésként fogalmazódott meg egy térségi összefüggő, egységes marketing stratégiával kiajánlott, ipari és inkubátorházi szolgáltatásokat nyújtó iparterület kialakítása Emőd, Nyékládháza, Mályi, Kistokaj, Sajópetri, Alsózsolca és Miskolc ÉK-i iparterület bevonásával. B.-A.-Z. megye Területrendezési Tervének a település környezetét érintő megállapításai Településhálózati csomópont területe A településhálózati csomópont a változatos földrajzi adottságokon és a településhálózati folyamatok eredményeképpen kialakult nagy laksűrűségű, sűrű településhálózatú, összetett kapcsolatrendszerű, kedvező fejlesztési adottságokkal rendelkező térség.

A településfejlesztési koncepciónak átfogó képet kell adnia a település jelenlegi állapotáról, meg kell határoznia jövőképét, a fejlesztés szempontjait, a kitörési pontokat, az elemzések segítségével adatokat, információkat kell közölnie a rendezési terv számára. Mindezeket az ÉTV. 9. § (2) bekezdés (építési törvény) szerint lefolytatott államigazgatási eljárásban érdekelt államigazgatási szervek nyilatkozataival, a véleményezési eljárásban résztvevő helyi szervezetek állásfoglalásaival, és a település önkormányzatának elvárásaival kiegészítve tárja a Testület elé döntés céljából.

A regionális fejlesztések hatása Az Országos Területrendezési Terv (OTRT) a térséget és a települést érintő meghatározásai A közúthálózat fő elemeinek tervezett változásai: Főútkorrekciók: 26. sz. főút – Miskolc- Sajószentpéter között új szakasz épül

A településhálózati csomópont területén a Miskolc körüli települési területek konglomerátuma a legösszetettebb problémahalmaz. Itt együtt jelentkezik a korábbi kertes területek átalakítása, az ipari telephelyek megújítása, városkörnyéki szuburbanizáció, a környezeti károktól való mentesítés az új követelményeknek megfelelő közlekedési rendszerek kialakítása. Tetézi ezt a város logisztikai-kereskedelmi szerepköre miatti zöldmezős fejlesztések igénye. Ezekre vonatkozóan a területrendezési szabályozásban kell meghatározni a fő térbeli kereteket.


4


Ezeken a területeken ezért egyértelműen meg kell határozni a fejlesztésbe vonható területeket. Célszerű a közlekedési csomópontokban és az intermodális pontokon megadni a nagyobb kiterjedésű beépítésre szánt területeket. Ezek kijelölése során előnyt kell biztosítani az Észak-déli irányú ökológiai folyosók területigénye számára, különös tekintettel az országos jelentőségű elemeket kiegészítő megyei rendszerre. Az M30-M26 találkozásánál logisztikai-ipari-kereskedelmi bázisok létesítése javasolt. Miskolc esetében a városhoz közvetlenül kapcsolódó területek logisztikai és kereskedelmi-gazdasági típusú fejlesztései során kiemelten kell kezelni a város kompaktságának megtartását. Ökológiai folyosók övezete Törekedni kell arra, hogy az ökológiai folyosók területén a természetes és természetközeli élőhelyek folyamatos rendszert alkossanak. A településrendezési terv az ökológiai folyosók területére eső mezőgazdasági területeket csak nem beépíthető korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként, erdőterületként, vagy vízgazdálkodási területként szabályozhatja. A meder kísérő felületeként, településeken kívül legalább a meder természetes átmérőjének háromszorosát elérő területet, folyók esetén a teljes hullámteret, épületmentesen meg kell tartani az ökológiai rendszer fejleszthetősége érdekében.

Régészeti területek A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A településrendezési tervek kidolgozása során, a megye területén a földmunkával járó, 5 hektárnál RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11.T/F:46/327-924 T: 46/505-435

5

SZIRMABESENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ nagyobb létesítmények (telephely, bányatelek fektetés, ipari-gazdasági terület, nyomvonalas létesítmények, földnyerőhelyek, tó) kialakítása során régészeti felmérést kell elrendelni.

a meglévő nyomvonal négynyomúsítása – Sajószentpéter déli elkerülés a 26. gyorsforgalmi útig Miskolc megyei jogú város készülő Településrendezési Tervének megállapításai a település térségére A 26. sz. főút melletti keleti iparterületen és az É-i városkapu területén hosszútávon továbbra is a gazdasági funkció dominál. A terv a Szirmabesenyővel szomszédos miskolci területekre alternatívaként logisztikai központ létesítését javasolja. E mellett szól a vasút, a 26. sz. főút és a repülőtér közelsége. Rekreációs fejlesztéseket javasolnak a Sajó melletti kavicsbányák és környezetük adottságainak hasznosítására.

Térségi közút számára biztosított terület Fejlesztések: Megyei gyorsforgalmi út 26-os gyorsforgalmi út: Miskolc (északi csomópont) – Sajószentpéter – Kazincbarcika – Sajókaza – Dubicsánytól meglevő nyomvonal négynyomúsítása – Bánréve (Szlovákia) vagy: Miskolc (északi csomópont) – Sajószentpétertől a meglevő nyomvonal négynyomúsítása – Bánréve (Szlovákia) Főutak

26. sz. főút: M30 Miskolc északi csomópont – Miskolc északi elkerülő – Sajóbábonyi csomópont


6


Helyzetelemzés Természeti adottságok Természetföldrajz

  

Délnyugaton a repülőtér területe lezárja a beépítésre alkalmas területeket. Délkeleten a települést a bányatavak és környezetük zárja le. Keleten az igazgatási terület teljes hosszúságában a Sajó zárja le.

Szirmabesenyő község Borsod-Abaúj–Zemplén megye középső részén, Miskolctól 4 km-re északra fekszik, a Bükk hegység és az Alföld érintkezési pontján, a Sajó folyó jobb partján.

A 26. sz. főút és a vasút közötti ill. a Sajón túli területeken csak kereskedelmi gazdasági ill. ipari területek települtek.

A település természetföldrajzi beosztása: Alföld nagytáj Észak-alföldi hordalékkúp-síkság középtáj Borsod-Zempléni–síkvidék kistáj csop. Sajó-Hernád-sík kistáj

A település Külterületi Településrendezési Terve (1995.) ezen a területen a tervezett és meglévő iparterületek között a főközlekedési úttal párhuzamosan vezetett belső feltáró úttal a területet több ipari funkcióra feloszthatóvá teszi.

Határát a folyó hordaléka építi fel, amely enyhén hullámos síkság, anyaga főként kavicsos üledék.

A sajóvámosi út mellett - a Sajó túlsó oldalán - kialakult iparterület a TSZ major területén helyezkedik el.

Éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Gyér lefolyású, vízhiányos terület. A Sajón a tavasz az árvizek időszaka. Növényzete a tiszántúli és a bükki flórajárásoknak megfelelő. A művelés alá vont földek agyagos, vályogos összetételűek, ezeket elsősorban szántóföldként hasznosítják, de jelentős a rétek és legelők aránya is. Legjellemzőbb mezőgazdasági kultúrái a búza, a vöröshere és az őszi árpa.

A meglévő iparterületet célszerű új iparterülettel bővíteni, figyelembe véve a tervezett M 26 út külön nyomvonalát. A fejlesztéssel felmerülő probléma, hogy a vízügyi szakvélemény a telepítést és az építkezést szigorú feltételekhez köti, mivel ezt a területet töltés nélküli ártéri részként jelöli.

A talajok jelentős része a folyók öntésanyagain képződött hidromorf és szikes talajokból, valamint a magasabb térszínek löszös anyagain kialakult cserjoznomokból tevődik össze.

Közlekedési területek A település területét érintő közúthálózati elemek: 26-os sz. gyorsforgalmi út: Miskolc (északi csomópont) – Sajószentpéter külterület – Kazincbarcika külterület– Bánréve (Szlovákia)

Kistérségi kapcsolatok A település a 39 települést tömörítő Hernádvölgyi és Bükkvidéki Önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Társulás tagja. A társulás központja Felsőzsolcán van. A társulásnak kistérségi irodája működik a településen (Állomás u. 1-3).

A település beépítésre nem szánt területei

26. sz. főút: M30 Miskolc északi csomópont – Miskolc északi elkerülő – Sajóbábonyi csomópont – Sajószentpéter Vasúti területek Miskolc-Bánréve vasútvonal

A település beépítésre szánt területei

Zöldterületek A település célkitűzései közé tartozik a településen belüli zöldterületek növelése. A település központjában a közelmúltban 1300 m2 pihenőpark kialakítására került sor.

A mai település szerkezetében még felismerhető a régi földesúri központ, ám gyakorlatilag területe teljesen szétaprózódott. Besenyő településrész teljesen elsorvadt. A terjeszkedés főként nyugati irányban, a vasút felé történt, szabályos utcarendszerrel. A település fontosabb intézményei a település főutcáján – Állomás u., a volt kastély ill. a Polgármesteri Hivatal környezetében települtek.

A település déli részén, a bányatavak környezetében nagy területű közpark alakítható ki, amely nemcsak a helyi igényeket, hanem a környező települések vízhez kötött sportolási és pihenési igényeit is kielégíti. A tavak környékére rekultivációs és zöldfelületrendezési tervet kell készíteni, amely meghatározza az elhelyezhető funkciókat, a szükséges partkialakítási és tereprendezési munkákat.

Jelenleg a település beépített területeinek nagy része a vasút és a Sajó folyó között helyezkedik el.

A védőgát és a lakóterületek között közhasználatra szánt véderdőt ill. pihenési célú zöldterületet kell kialakítani.

Települési területek

A település beépítésre szánt fejlesztési területeinek kialakítása korlátozott. A korlátozó tényezők:  A település északkeleti oldalán a lakóterületek egészen az igazgatási határig húzódnak.  Északnyugaton a fejlődés gátja a hajdani Ércelőkészítő területe.  Nyugaton a vasút korlátozza a település fejlesztését.

Zöldterületfejlesztési javaslat:  a kavicsbánya rekultivációval hasznosított területén,  az iparterületeken terv szerinti növénytelepítéssel,  a szeméttelep környezetében, a meglévő lombos erdő szerkezetének feljavításával, továbbfejlesztésével,  külterületi utak mentén - terv szerinti tájfásítással,


7

SZIRMABESENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ  zöldterületi fejlesztés a Sajó ligeterdejében szabadidő központ kialakítása céljából. A szirmabesenyői tavak, a Sajó és a Holt Sajó közelsége lehetővé teszi egy új pihenő és sportközpont létrehozását. Ez tartalmazhatja egy horgásztó,- dísztó kialakítását, csónakázási, kemping lehetőség biztosítását, és a víziturizmus felkarolását a Sajó folyón. Erdőterületek A közhasználatra nem szánt véderdők területének más területek kialakítása miatti csökkentését nem javasoljuk. Ettől eltérően a településtől Ény-ra lévő védőerdő nagyságát felülvizsgálatra javasoljuk abban az esetben, ha a környező iparterületeken a szennyezőforrások jelentős mértékben csökkennek. Közhasználatra szánt véderdő a Sajó-parti védőgát mentén kialakítandó erdőterület, ezek kialakításánál a pihenési funkciót is figyelembe kell venni.

o Az épületek csak saját felelősségre építhetők, azok köré, illetve az ingatlanok lehatárolására kerítést, illetve élősövényt telepíteni nem szabad.

Infrastruktúra Lakásellátás A település jellegzetesen telkes családiházas beépítésű lakóterülettel alakult ki. Az ófalui rész kivételével jellegzetesen kertvárosias beépítési formában épültek a lakóépületek. A fejlesztések során is ilyen lakóterületek kialakítására van igény.

Mezőgazdasági területek A település igazgatási területének nyugati részén a miskolci területekhez kapcsolódva különböző használatú mezőgazdasági területek helyezkednek el. A sík területen szántó, a domboldalon kertes művelésű gyümölcsös terület található.

Megszünt lakás

Házi csatornával ellátott

Házi víz-vezetékkel ellátott

Közmüzemi vízvezetékkel ellátott

4 és több szobás

év db db db db db db 1995 1562 14 1 14 0 14 2000 1585 3 2 3 0 0 Forrás: B-A-Z megye statisztika évkönyvei

Köz-csatornával ellátott

A vadvízi túrázók részére kikötõ, sátorozó helyét lehet kialakítani a Sajó ligeterdejében.

Épített lakás

Vízügyi területek A Sajó a térség szép, érdekes és élvezetes folyója. Medre kanyargós, a sok sziget, zátony, és a bedőlt fák ellenére kajakkal vagy kenuval járható, de csak tapasztalt víztúrázóknak.

ebből Lakásállomány

A terület kedvező megközelíthetősége miatt a mezőgazdasági területek felértékelődése várható. A kertes területeken található pincés területek hasznosítására már most is fejlesztési szándék van.

db 0 3

db 0 1

Árvízvédelmi szempontból a település a 2.32 sz. miskolci ártéri külterületbe esik, amely árvízmentesített öblözetnek tekinthető. Az árvízmentesítést a Sajó jobbparti I. rendű árvízvédelmi fővédvonal (árvízvédelmi töltés és parapetfal) biztosítja, a Q=1%-os előfordulású árvizekkel szemben. A védvonal kiépítési szintje a mértékadó árvízszint +1,0 m. A meghatározott árvízvédelmi töltésekre vonatkozó előírások:  Az árvízvédelmi töltések mentett és vízoldali lábvonalától 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni, ahová semmilyen építmény nem helyezhető el, ezen a területen csak gyepművelés lehet.  A védtöltés mentett oldali lábvonalától számított 110 m-es sávon belül, míg a vízoldali lábvonalától számított 80 m-es sávon belül anyaggödröt nyitni nem szabad.  A mentett oldalon a 110 m-es távolságon belül az épületek alá pince csak megfelelő altalaj állékonysági mutatók alapján építhető, igény esetén az Igazgatóság külön engedélyét meg kell kérni.  Hullámtéri (töltések közötti) területek nem építhetők be.  A nyíltártéri területeken (töltés nélküli ártéri rész) a beépítések csak külön engedéllyel, részletes rendezési terv alapján a következő általános érvényű előírások betartásával engedélyezhetők: o Az épületeket lábra kell helyezni, a lábak magassága a terepszinthez képest max. 2,5 m lehet, ennél mélyebb fekvés esetén a terepszintet fel kell tölteni. (Feltöltés csak az átlagos terepszintig történhet.)

Intézményi infrastruktúra Oktatás Napsugár Óvoda – Déryné u. 24. Szivárvány Óvoda – Vörösmarty u. 12.-14.

Szinyei Merse Pál Általános Iskola – Állomás u. 1. Napközi Otthon – Kossuth u. 24.


8


Egy tanteremre jutó tanuló

Egy pedag ógusra jutó tanuló

Általános Iskola

Egy pedag ógusra jutó gyermek

Férőhely kihasználts ág (%)

Óvoda

év % fő/fő fő/fő 1995 109.70 12 15 1996 113.33 12 16 1997 105.45 12 15 1998 116.67 13 14 1999 110.67 15 14 2000 109.33 15 14 2001 94.67 13 13 Forrás: B-A-Z megye statisztika évkönyvei Óvoda év

férőhely

óvónő

1995 165 15 2000 120 11 Forrás: B-A-Z megye statisztika évkönyvei

Fő/tt 27 26 24 23 23 22 21

Miskolc közelsége és a jó tömegközlekedési viszonyok miatt a településen túlnyomórészt az élelmiszer ellátást biztosító kisebb boltok és áruházak telepedtek meg. Kocsis Fogadó – Bajcsy Zs. u. 2. - Vendéglátás Marczinos Bt. – Kossuth u. 32. – Szépségház TAMÁS Csemege – Kossuth L. u. 17. – Élelmiszer bolt Telekosár Vegyesbolt – Kossuth u. 22. - Élelmiszer bolt PÁZSICA ABC – Pázsit u. 1 UNIO COOP Rt. 402. sz. ABC – Kossuth u. 46. UNIO COOP Rt. 449. sz. Élelmiszer bolt – Állomás u. 80.

óvodás gyermek 181 161 Egyházi intézmények

Általános iskola osztály- pedaterem gógus

Kereskedelem, szolgáltatás

ebből

Napközi 8. ellátásban osztályos részesülő év tt fő fő fő fő 1995 22 30 463 51 50 2000 21 28 405 53 48 Forrás: B-A-Z megye statisztika évkönyvei tanuló

Rk. templom – Kossuth L. u. Rk. Kisboldogasszony Plébánia – Kossuth u. 28. Gk. templom – most épül az Iskola u. északi végén

Művelődés, szórakozás Művelődési Ház – Kossuth L. u. 42. Mozi – a volt református templom épületében – Széchenyi u. A művelődési ház épületében elhelyezett könyvtár 14000 kötettel áll a község lakosainak rendelkezésére. Egészségügy, egészségügyi és szociális szolgáltatások

Egyéb intézmények Polgármesteri Hivatal – Kossuth u. 5. Posta - Kossuth u. 34. Felsőzsolca és Vidéke Takarékszöv. – Mátyás kir. u. 9. Rendőrség Körzeti Megbízott – Kossuth L. u. 14.

Egészségügyi Központ – Állomás u. 61-63. Körzeti orvosi ellátás Fogorvosi ellátás Ügyeleti ellátás Védőnői ellátás FÓKUSZ Patika – Arany J. u. 1 Idősek Klubja – Kossuth L. u. 19. Egészségügy Egy háziorvosi körzetre jutó lakosok száma év fő 1995 2517 1996 2450 1997 2454 1998 2449 1999 2442 2000 2410 2001 2406 Forrás: B-A-Z megye statisztika évkönyvei Idősek klubjában Háziorvos és gondozott gyermekorvos év fő fő 1995 23 2 2000 91 2 Forrás: B-A-Z megye statisztika évkönyvei

Műszaki-infrastruktúrális adottságok Közlekedés Közúti közlekedés A település megközelíthető a 26. sz. főközlekedési útról a 2619. sz. úton keresztül, a 3. sz. főközlekedési út felől az Arnótnál induló 2617. sz. úton Sajóvámosig, innen a 2619. sz. úton. Teljes körű az aszfalt-úthálózat kiépítettsége. Vasúti közlekedés A településnek vasútállomása van a Miskolc – Bánréve fővonalon.


9

Az elsődleges futópálya megcserélésével szakaszosan is megvalósítható a tervezett fejlesztés, így a forgalmi igények és a lehetőségek összhangja megmarad. A megoldás előnyei:  Le és felszálláskor nem kell lakott terület fölött átrepülni.  Csökken a miskolci Megyei Kórház és Szirmabesenyő zajterhelése.  Jelentős területeken szüntethető meg az építési korlátozás. Közművek A település a közmű infrastruktúrális hálózatban kedvező adottságokkal rendelkezik, a térségben az összes közműhálózat kiépült, és a település megfelellő kapacitásokkal rendelkezik. A közműhálózatra való rákötés mértéke még fejlesztendő. A meglévő beépített területektől távol lévő fejlesztéseknél (26. sz. út környéke, Sajón túli terület, Királydomb stb.) viszont a meglévő térségi gerinchálózatról a területet feltáró gerincvezeték kiépítése indokolt.

év % % 1995 96.03 0.00 1996 96.15 0.00 1997 96.15 0.00 1998 96.67 44.87 1999 96.79 45.64 2000 95.70 45.54 2001 95.89 46.68 Forrás: B-A-Z megye statisztika évkönyvei

Vezetékes telefon előfizetők

Csatornahálózatba bekapcsolt lakások

Ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások

Lakások közműellátottsága az összes lakás %-ában

%

51.73 51.15 51.60 56.86 57.82 0.00 0.00

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás db 1080 1432

Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás

Közüzemi szennyvíz csatorna hálózat

A “nagygépes” forgalmat fogadni tudó repülőterek közelsége indokolatlanná teszi hosszabb futópályájú repülőtér kialakítását. ( Debrecen 90 km, Kassa 60 km távolság légvonalban).

év db db km 1995 1706 1324 7,0 2000 1772 1405 26,5 Forrás: B-A-Z megye statisztika évkönyvei

Közterületi kifolyó

A repülőtér fejlesztésére készült tanulmány szerint a repülőtér főpálya váltásával (elsődleges pálya váltás) egy korszerű kisgépes leszállóhely valósítható meg, ami a Miskolcra, mint régióközpontra irányuló forgalmat évtizedekig képes kielégíteni. A tanulmány szerint kialakítható az ICAO előírásainak megfelelő 1A , vagy 2B kategóriájú beton felületű pálya. Az Európa Uniós csatlakozásig megteremthetők a régió légi elérhetőségének nemzetközi szintű körülményei.

Közüzemi vízvezetékhálózat

Légi közlekedés A miskolci repülőtér Miskolc város és Szirmabesenyő község közigazgatási határán fekszik. A települések körülölelik a repülőtér területét, ezért fejlesztése a jelenlegi főpályairány megtartása mellett nem valósítható meg.

Vezetékes gázt fogyasztó háztartás

Villamos-energiát fogyasztó háztartás


év db km db 1995 41 0 0 2000 34 35,8 734 Forrás: B-A-Z megye statisztika évkönyvei Ivóvízellátás A településtől É-i irányban található a községi vízellátó rendszert megtápláló összekötő DN 150 ac nyomócső vezeték, amely a Sajóecseg-Sajókeresztúr-Szirmabesenyő községek elosztó hálózatát érinti. A főnyomó vezeték a Sajó folyóval párhuzamosan haladó, két községet összekötő közút vonalvezetését követi. A rendezési terv készítése során az összekötő főnyomóvezeték közegészségügyi védősávja figyelembe veendő, mely a csővezetéktől jobbra és balra 2-2 m széles sáv. Ugyanez a védősáv biztosítandó a község DNY-i részén is, a 26. sz. út felé haladó vezeték mentén is, mely a benzinkútnál csatlakozik a 250 mm átmérőjű miskolci fővezetékhez. Szennyvízelvezetés A település teljes területén elkészült a szennyvízelvezető rendszer, a település bármely utcájában igénybe lehet venni. A rákötés aránya még nem teljes. Villamosenergia-ellátás Szirmabesenyő a villamosenergia-ellátást a FOVIT 120/35/20 kV-os tápponti transzformátorállomás és a Kazincbarcika 120/35/20 kV-os tápponti transzformátorállomás között meglévő ún. FOVIT-S.péter 20 kV-os 95 mm Ald keresztmetszetű gerincvezetékről kapja. A gerincvezetékről a község belterületére 8 db oszloptranszformátor állomás, a külterület részére pedig 2db állomás ágazik le. A királyhegyi OTR 35/400 típusú állomás a Drótgyár-Sajóbábony 35 kV-os légvezetékről van leágaztatva. Megnevezés Alkotmány u. Kölcsey u. Erdősor u. Akácfa u. Erkel F. u. Tanács Déryné u. Besenyő u.

Tr. állomás típusa FOTR 20/125 OTR 20/400 VOTR 20/125 VOTR 20/400 OTR 20/400 OTR 20/400 OTR 20/400 FOTR 20/125

Tr. teljesítménye kVA 63 160 250 400 160 400 250 250


10

SZIRMABESENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A 20 kV-os vezetéken túlmenően a község külterületén 35 kV-os középfeszültségű és 120 kV-os, valamint 400 kV-os nagyfeszültségű vezetékek is haladnak, melyek az alábbiak:

A településnek az 1911-es népszámlálási adatok szerint mindössze 1600 lakosa volt, ami kb. 30 év alatt (az 1940es népszámlálás adatai alapján) több mint duplájára, 3600 főre növekedett.

A vezetékes telefonhálózat a MATÁV Rt. tulajdonában és üzemeltetésében vannak. A mobiltelefon szolgáltatás igénybevétele a településen biztosított, mindegyik országos szolgáltató rendszerével lefedett a község területe. Gázellátás Szirmabesenyő keleti északkeleti határában halad az NA 300 mm, 60 bar. nyomású Északi gázellátó vezeték, NA 300 mm, Román gázszállító vezeték, NA 300 mm, Testvériség gázszállító vezeték, NA 250 mm, Etilén gázvezeték. A felsorolt gázszállító vezetékek biztonsági övezetével, a figyelembeveendő tilalmakkal a 6/1982. (V. 6.) Ip. M. számú rendelet foglalkozik. Az északi gázszállító vezetékről ágazik le Sajókeresztúr határában az a nagynyomású gázvezeték, amely földgázzal látja el Sajókeresztúr, Szirmabesenyő, Sajóbábony községeket, valamint az iparterületeket. A középnyomású gázvezeték mindkét oldalán 4-4 m biztonsági övezetet kell figyelembe venni. Az összekötő főnyomóvezeték védősávja a csővezetéktől jobbra és balra 2-2 m széles sáv.

Vándorlási különbözet

Természetes szaporodás, ill. fogyás

Távközlés

Halálozás

Az utóbbi évek demográfiaia adatai

Élveszületés

A fenti vezetékek biztonsági övezetei (11/1984. (VIII. 22.) Ip. M. számú rendelet 5.§): 35 kV-os vezeték 5 m 120 kV-os vezeték 13 m 400 kV-os vezeték 28 m

Humán erőforrások

Lakónépesség

Fovit – Sajóbábony 35kV-os Fovit – Sajóecseg 35 kV-os LKM – BÉM 120 kV-os két rendszerű Fovit – BÉM 120 kV-oskét rendszerű Fovit – Sajóivánka 120 kV-os és Fovit – Borsod 120 kV-os közös oszlopsoron Sajószöged – Sajóivánka 400 kV-os.

Erőforrások

év fő fő fő fő fő 1995 4882 45 62 0 -17 2000 4775 43 49 -6 33 Forrás: B-A-Z megye statisztika évkönyve 1995, 2000 A regisztrált munkanélküliek aránya 1996-ban 12% volt, ez a megyei átlag alatti érték. A 222 munkanélküli közül 2 fő rendelkezett felsőfokú, 56 fő középfokú, és 40 fő szakmunkás képesitéssel. 122 főnek nem volt semmilyen szakképzettsége. 91 fő részesül munkanélküliek jövedelempótló támogatásában. Az aktív korosztály jelentős részének munkalehetőséget a településtől 5 km-re fekvő Miskolc, valamint kisebb részének Sajókeresztúr és Sajóbábony nyújt.

Gazdasági erőforrások Ipar Meglevő jelentősebb ipari telephelyek, üzemek:  Besenyői Szerviz Kft. - Arany J. u. 76. – gázkészülék javítás  AGROÉRT Kereskedelmi Kft. - Pázsit u. 30. – Faipari termékfeldolgozás és kereskedelem  AUTÓLAND’96 Kft. – Pázsit u. 16. – Teherautó alkatrész kereskedelem  BESENYŐTRADE Kft.– Petőfi u. 117. - Sörfőző Üzem és Söröző  Kocsis Ipari és Szolgáltató Bt. - Bajcsy Zs. u. 2. – Fémszerkezetek gyártása, felületkezelése  MA-SA Textil – Állomás u. 73. – Textil és rövidáru termékek  LADY „B” Kft. - Erdősor 2.-4. - Harisnyagyártás  Vígh és Társai Kft. Sütőüzem - Széchenyi u. 52. – Sütőipari tevékenység  Autóbontó és autóközvetítő – Erdősor u. 1.  Bükkalja Mg. Szövetkezet Nyomdaipari Részleg TSZ major  Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. Depo Központi tanya  DEXIKER-97 Kft. Ipartelep - Polcrendszerek, haszonvas forgalmazás  IKR Rt. Bábolna Területi Központ – TSZ major  TRANSZFAKER Kft. – TSZ major A település igazgatási területéhez északra kapcsolódik a sajókeresztúri BÉM - Borsodi Érc, Ásvány és Hulladék Hasznosító Mű Rt. – területe. Az ipartelepen jelenleg veszélyes hulladék ártalmatlanítással foglalkoznak.


11

SZIRMABESENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Veszélyes hulladék Jele V 54922

Megnevezése Bontásból származó aszfaltmaradék

Kezelési mód Jele

Megnevezése

D 906

Aprítás, törés

Tonna/ év

Értékek

10000

Forrás: INTERNET

Idegenforgalom A település üdülési potenciálja nem számottevő, a műemlék Szirmay kastély azonban hasznosítható idegenforgalmi szempontból. A település sportterületét a hajdani kastélypark területén alakították ki. Távlatban a volt kastély terület és a sportterület felhasználásával rövid - 1 napos konferenciák megrendezésére alkalmas konferenciaközpont kialakítása lehet az egyik cél. A készülő Miskolc megyei jogú város Településrendezési Terve rekreációs fejlesztéseket javasol a Sajó melletti 11,5 ha területű kavicsbányák és környezetük adottságainak hasznosítására. Horgászati lehetőséget nyújt a Sajó-folyó és a Bányató. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa (Észak-magyarországi Horgász Egyesület). A tavak rendezése, a környezet ligetesítése után komplex szabadidőközpont alakítható ki itt. A szabadidőközpont területére önálló, zöldterületi rendezési terv készítése szükséges. A település igazgatási területének nyugati oldalán található kertes mezőgazdasági területeken belül található pincesorok hasznosítása már felmerült a településen. A szép környezetben lovarda épült, pincevendéglátó helyek, ill. szabadtéri programokra is alkalmas hely kialakítására van igény. A pincefalu területéhez kapcsolódva lovas turisztikai bázis kialakítására terv is készül. Az érvényben levő Külterület Rendezési Terv a 26. sz. főút nyugati oldalán, az úttól 400-700 m-re egy kb. 150 m-es sávban üdülőterület telepítését javasolja.

Történelmi értékelemzés A jelenlegi település helyén hajdan több kisebb település helyezkedett el, középen a Szirmay-majorsággal és birtokközponttal, kastéllyal, egyetlen hosszú útra szervezve. A falurészeknek volt révátkelése, az egyik ezek közül ma híd, a másik helyét a templommal együtt az emlékezet szerint elvitte a Sajó egyik áradása. Alkotórészei voltak:  Alsókelecsény (1544-ben a törökök elpusztították a falut, csak puszta maradt – Kelecsény puszta)  Besenyőpuszta  Sajókeresztúr puszta  Sajóbesenyő Amikor a falu kizárólagos birtokosa a Szirmay család lett, igyekeztek a településeket egyesíteni. 1694-ben I. Lipót engedélyezte, hogy az akkori birtokos, Szirmay István a közeli Szirma községrész (amely a háborús események és a Sajó áradását okozta pusztítások miatt lakhatatlanná vált) lakosait átköltöztesse Kelecsény, Besenyő és Sajókeresztúr pusztákra, s azt saját nevéről Szirmabesenyőnek nevezhesse el. Az így létrejövő Szirmabesenyő és Sajóbesenyő 1939-ben egyesült. A faluképből leolvashatóan közép-módos falu volt abban az időben, amikor a megélhetést a mezőgazdaság biztosította. Ma inkább az ipari foglalkoztatottság a jellemző. Az eredeti lakóépület típus oldaltornácos, füstlikas vagy kontyolt tetős volt, több példány áll még belőle a Sajó menti településrészen. A község Sajó-part közeli, történelmi utcavezetése megtartandó. Az utcák bővületeinek, szélesebb szakaszainak, teresedéseinek kialakulásának valószínűleg földrajzi ill. talajtani okai voltak. Védendő az utcák beépítési módja és jellege is. Az épületek átalakítása, átépítése során meg kell őrizni a jellegzetes épületszélességet, párkánymagasságot, tetőidomot. (Pl. Petőfi u., Alkotmány u. kontyolt, kisoromzatos házai.) Az új épületet a lebontott helyére kell visszaépíteni. A falu arculatát az ipari környezetben felüdítő folyópart, a karbantartott környezet, a régi településszerkezetben még meglevő régi utcák és beépítésegyüttesek kertvárosi jellegének összessége képezi.

Műemlékek A településen található műemlékek: Volt Szirmay kastély – M III. – Állomás u. 1.-3. (206/5. hrsz.) Törzsszám: 1218 Határozatszám: 22509/1958. Egy kúria már 1686-ban állt a helyen, a mai barokk stílusú épületet a XVIII. században emelték, majd a XIX. században átépítették. A négy saroktornyos épület főbejárata feletti orommezőben, a Szirmayak címerpajzsa látható, a kastély kápolnája megőrizte eredeti, 1754-es formáját. A világháború viharai alaposan megviselték az épületet, rendbetétele után évtizedekig általános iskola működött a falai között, az erős igénybevétel során azonban tönkrement, s állagmegóvása sokáig nem volt megoldott. 4 hektáros angolparkja sem maradt meg, értékes központi helyzete miatt sajnos RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. 3530 Miskolc, Rákóczi u. 11.T/F:46/327-924 T: 46/505-435

12

SZIRMABESENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ csúnyán megcsonkították, a parkból sportpálya és lakótelkek céljára területeket hasítottak ki belőle.

Az egykori parkban álló épület szabadon álló, földszintes, részben alápincézett. A négyszögletű saroktornyok egyemeletesek, a közöttük levő részt a kastély mindkét végén két-két szinten beépítették, mindkét oldalon konzolokon nyugvó vasrácsos erkély volt. A toronypároknál van a külső bejárat, a négy bejárathoz csatlakozó előterekből, középfolyosókból történt a helyiségek közötti közlekedés. A sokáig általános iskolaként működő épület erős átalakításokon ment keresztül.

Helyi védelemre javasolt épületek és objektumok: Bessenyei u. 23. előtti feszület Bessenyei u. 58, 60, 68 Sajó u. 8. előtti harangláb Sajó u. 15.-25. 112, 149, 160, 270/1, 272, 273, 274, 280/1, 284, 294, 35, 37, 420, 436, 47, 533, 535, 583, 647, 676, 69, 693, 75, 766, 77, 786, 81, 82, 91 Rk. templom épülete Gk. templom épülete Ref. templom épülete

A műemlék épületek bővítése, átépítése a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről előírásai alapján történhet. A helyi védelemre javasolt, és a településképi jelentőségű épületek telkeinek beépítésére, az épületek átépítésére a Településrendezési Terv munkarészei adnak majd részletes szabályozást. Általános irányelvként rögzíthető, hogy településképi jelentőségű területeken a teresedések megőrzendők, az épületek átépítése során meg kell tartani a területre jellemző beépítési módot és lehetőség szerint az épület léptékét, tömegét. Bontás esetén az épületről részletes (a szokásos bontási tervnél részletesebb) felmérési tervet kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell. A még megmaradt szép, népi építészeti hagyományokat őrző házak támogatott megőrzéséről – védelméről ill. megfelelő átépítéséről, felújításáról - ill. bontásuk esetén archiválásukról gondoskodni kell.

Táji értékek

Településképi jelentőségű épületek: 107, 124, 126, 191, 192, 193, 194/2, 197, 198, 230, 238, 26., 268/4., 292., 316., 318/1., 330., 333., 335., 343/2., 35., 359., 40., 419., 424., 430., 492., 493., 496., 497., 501., 502., 503., 514., 518., 544., 546., 549/2., 556., 581/2., 595., 599., 60., 625., 629., 630., 63/1., 642., 646., 65/2., 652/2., 657., 659., 66., 661., 662., 663., 710., 738., 741., 746., 754., 759., 767., 778., 790., 806., 84., 867., 868., 889/1., 89., 891/1., 899/5., 936., 950., 956. hrsz. Településképi jelentőségű területek: Petőfi u.- Alkotmány u. – Rákóczi u. – Bessenyei u. – Sajó u.


13


Fejlesztési koncepció Problématérkép A település helyzetének, fejlődésének értékelése során az alábbi fő problémaköröket állapítottuk meg:  Térségi szerepkör o A település térségben elfoglalt szerepe nem kellően erős, a környező kisebb településekkel a szervező szerepkört erősíteni kell.  Identitás o Nem elég határozott a település szerepköre, - (mit, miért, hogyan kíván felvállalni, csinálni)  Gazdasági aktivitás o A településen alacsony a gazdasági erőforrás (alacsony a helyben előállított érték)  Térszerkezet o A külső közlekedéshálózati kapcsolatok megoldására még nem született elfogadott megoldás o Nem alakult ki a területen a térségi hálózatba illeszkedő ökológiai folyosó o A nagyváros közelségének jobb kihasználása (jobb közlekedési kapcsolat)  Területhasználat o A település belterülete homogén területhasználatú, erősítendő a településközpont és az eltérő használatú elemek funkcionális kialakítása (kastély környezete, pincék környezete, Sajó-part, stb.

Jövőkép, fejlesztési célok A település adottságai alapján az alábbi fejlesztési célokat határoztuk meg:  A kistérségen belül szervező, irányító szerepkör kialakítása.  Az erősödő közlekedéshálózat kiépülése során az „elővárosi” és az elosztó szerep kialakítása a település belső nyugalmának megtartása mellett.  Egyes nagyvárosi szerepkörök felvállalása (repülőtér üzemeltetése, szabadidőközpont kialakítása, konferenciaközpont).  Gazdasági területek kialakítása, fejlesztése, kínálata az új frekventált területeken.  Kertvárosi lakóterület kínálata.  Kulturális-idegenforgalmi lehetőségek kihasználása, fejlesztése, a meglévő értékeiben rejlő lehetőségek kiaknázása – kastély, szőlőhegyi pincesor.

A fejlesztés lehetőségei Településszerkezet A területet érintő közlekedésfejlesztésekkel együtt a térszerkezet alakítása, gazdasági területek kialakítása. (M26, 26 út, Miskolc elkerülő út, repülőtéri kapcsolatok) Gazdaságfejlesztés, gazdasági területek Ipari-gazdasági területek kijelölése (Sajón túli terület, 26os út K-i és Ny-i oldala

Lakóterületek Új lakóterületek kialakítására a repülőtér lehatárolása után a település déli részén van lehetőség. A Királyhegy K-i oldalán megvizsgálandó, hogy a terület alkalmas-e új lakóterületek kijelölésére, lakópark kialakítására. Zöldfelületek A település déli részén, a bányatavak környezetében nagy területű közpark alakítható ki, amely nemcsak a helyi igényeket, hanem a környező települések vízhez kötött sportolási és pihenési igényeit is kielégítheti. A tavak környékére rekultivációs és zöldfelületrendezési tervet kell készíteni, amely meghatározza az elhelyezhető funkciókat, a szükséges partkialakítási és tereprendezési munkákat. Zöldterületi fejlesztések: a kavicsbánya rekultivációjával hasznosított területén az iparterületeken - terv szerint történő növénytelepítéssel, a működő szeméttelep környezetében a meglévő lombos erdő szerkezetének feljavításával, területének továbbfejlesztésével a külterületi utak mentén - terv szerint történő tájfásítással zöldterület fejlesztés a Sajó ligeterdejében szabadidő központ kialakítása céljából - terv alapján Erdőterületek A védőgát és a lakóterületek között közhasználatra szánt véderdőt ill. pihenési célú zöldterületet kellene kialakítani. Mezőgazdasági területek A szántóterületek csökkenése várható. A Királyhegyen a kiskertes területek átértékelése szükséges, részben mezőgazdasági, részben üdülőterületi funkciókkal. Vízgazdálkodási területek A Sajó és árterének rendezése során a terület intenzív hasznosítását kell elérni. Infrastruktúra A kiépült infrastruktúra mellett az információs hálózat továbbfejlesztését javasoljuk. Üdülés-idegenforgalom A Sajó folyó és a bányatavak lehetőségeinek kihasználása, az újra megrendezésre kerülő Sajó vadvizi túrák számára táborozásra alkalmas területek kialakítása – sport és rendezett zöldterületek kialakítása A település új rekreációs területeinek kialakítása A bányatavak és környezetük hasznosítása A tórendszer több-funkciós hasznosítása – horgászat, strand funkciók ill. üdülőterületek kialakítása Lovas turisztikai bázis kialakítása, útvonalak kialakítása Konferencia turizmus meghonosítása Szakmai Műhely – Kis létszámú (40-70 fő) szakmai konferenciák, tréningek, munkahelyi workshopok lebonyolítására alkalmas szálláshelyet, étkezési lehetőséget, tanácskozótermeket biztosító épület, a műemlék Szirmay kastély felújítása, a célnak megfelelő átalakítása. A konferencia turizmus a turizmusnak, mint iparágnak az egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága. Igényes közönség és magas hozzáadott érték jellemzi. Arra kell


14

SZIRMABESENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE – TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ törekedni, hogy minél nívósabb, lehetőség szerint nem vagy nem csak egy napos rendezvények színhelye legyen a település. Ösztönözni kell a hagyomány jellegű, szakmai konferenciák tartását. Ki kell építeni a konferencia turizmushoz ma már szorosan kapcsolódó kísérő programok és rendezvények körét. Borturizmus meghonosítása a pincesorhoz kapcsolódva. A turizmusnak ez a válfaja, mint kiegészítő attrakció és borászati-gasztronómiai élmény jelenik meg, hiszen nem várható el a turistáktól, hogy több napon, esetleg héten keresztül csak a pincéket látogassák. Jellemzően konferenciák és szervezett utak kiegészítő rendezvénye, eseménye, de mindenképpen egy igényesebb vendégkört céloz meg, ezért rendívül fontos a minőségi kiszolgálás megteremtése. A program célja, hogy megteremtse a minőségi borturizmus alapjait, tehát rekonstruálja a pincesort, javítsa azok megközelíthetőségét, létrehozza a háttér kiszolgáló infrastruktúrát (parkolók, szociális helyiségek, illemhelyek) és végül, de nem utolsó sorban szervezze,

koordinálja a rendezvényeket, gasztronómiai eseményeket, borkóstolókat, borászati bemutatókat. Pincék, pincerendszerek vendégfogadási feltételeinek kialakítása, fejlesztése. Gasztronómiai és borászati rendezvények szervezése Szervezett pincelátogatások, borkóstolási programok megszervezése. Értékvédelem A természeti és kulturális örökség értékének növelése, védelme A településkép hagyományos, ill. követendő példáinak feltárása, bemutatása Épületfelújítások kedvező feltételeinek megteremtése „Ófalu” megőrzési program – a település központi részén ill. a Sajó mellett elhelyezkedő eredeti településmag szerkezetének, eredeti épületállományának megőrzése, helyi védelemre érdemes elemeinek funkcióval való megtöltése – közösségi ház, kézműves ház, tájház, szálláshely stb.


15


Prioritások Az elsődlegességek (prioritások) A természeti erőforrások megőrzése A települési együttműködés előnyeinek kihasználása Idegenforgalom fejlesztése

Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, humán erőforrás fejlesztése

A települési lakó és települési környezeti körülmények javítása

Infrastrukturális fejlesztések

A prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, programok A természeti - táji értékek megőrzése és értéknövelő fejlesztése, kiegészítése, a Sajó folyó, mint ökológiai folyosó környezetének rendezése Kistérségi szerepkör erősítése, a társulási kapcsolatok fenntartása, erősítése A Sajó folyó és a bányatavak lehetőségeinek kihasználása Lovas turisztikai bázis kialakítása, útvonalak kialakítása Konferencia turizmus meghonosítása - Szakmai Műhely – Kis létszámú (40-70 fő) szakmai konferenciák, tréningek, munkahelyi workshopok lebonyolítására alkalmas szálláshelyet, étkezési lehetőséget, tanácskozótermeket biztosító épület – a Szirmay kastély Borturizmus meghonosítása a pincesorhoz kapcsolódva A település népességmegtartó erejének növelése (munka-helyteremtés és lakásépítés feltételeinek biztosítása) Intézményi ellátás javítása Csatlakozva a megyei, ill. térségi tervezett közútfejlesztésekhez gazdaságfejlesztési, vállalkozásélénkítő programok kidolgozása, kapcsolódás a Miskolccal kapcsolatos tervekhez a várossal határos területeken Humán erőforrás program kidolgozása (szakképzési program, felkészülés az EU csatlakozás utáni pozícióból adódó foglalkoztatási területeken A településközpont rekonstrukciós átépítése, fejlesztése Miskolc város közelségéből adódóan új lakóterületek kialakítása a városból kiköltözőkre is számítva, önkormányzati lakásprogram kidolgozása Új üdülőterületek létrehozása Területhasználat korszerűsítése A zöldterületek növelése, közterületek felújítása, karbantartása Utcafásítás, virágosítás, új rekreációs területek létrehozása Települési értékvédelem A tervezett közműfejlesztések végrehajtása

Társadalmi, gazdasági hatásvizsgálat A településfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi, gazdasági változások és társadalmi reakciók a településen pozitív hatásokat és gazdaságélénkítést eredményez. A feladatok végrahajtása során új munkahelyek jönnek létre, mellyel a munkanélküliséget lehet csökkenteni. Az idegenforgalom fejlesztésével a terület értéke jelentősen megnő.

Az intézkedési tervben rögzítendő feladatok: gazdaságfejlesztési koncepció, vállalkozásélénkítő program, humán erőforrás program, idegenforgalmi koncepció, vagyongazdálkodási koncepció, környezetvédelmi koncepció, helyi értékvédelmi program, értékvédelmi rendelet alapján, kistérségi SAPARD programok kidolgozása.


16

SZIRMABESENYŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2003

Recommend Documents