Színháztörténeti könyvtár

Színháztörténeti könyvtár STAÜD

GÉZA

A MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET FORRÁSAI I I I . RÉSZ

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI

KÖNYVTÁR

9. szám

STAUD

GÉZA

A MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET FORRÁSAI I I I - RÉSZ

KÉPES ÁBRÁZOLÁSOK JOGSZABÁLYOK T Á R G Y I EMLÉKEK EGYÉB

FORRÁSOK

SZAKIRODALOM

Budapest,

1963

S Z Í N H Á Z T U D O M Á N Y I Országos Színháztörténeti

INTÉZET Múzeum

A szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr J o n ! F e r e n c , a Színháztudomány) intézet Igazgatója Megrendelre : -1963. IV. 4.

Péidanynám : 500

Kéraölt Rotaprint eljárásul n MSZ 5601-54 A ét MSZ 5602-55 Â reabványok szerint 63-42823 —

7.5 (A/5) ív terjedelemben

abrira!

F E L S Ő O K T A T Á S I J E G Y Z E T E L L Á T Ó V Á L L A L A T , BUDAPEST

VII. KÉPES ÁBRÁZOLÁSOK A színpadi mü rekonstrukciójéhoz nélkülözhetetlen ada­ t o k a t szolgáltatnak a különféle képes ábrázolások.Ezek nél­ kül a szóbeli

leiráa csak

halván; kivonatát

a d j a annak a

képnek, amely a nézőközönség előtt megjelent.A látvány f e l ­ támasztásához

f e l k e l l használnunk

minden o l y a n adalékot,

amely szemléletünk képszerű anyagát gazdagítja. A képes ábrázolásoknak ben még

a SÍövegkönyveknél

bizonyos műfajai sok t e k i n t e t ­ i s fontosabbak; mig

arról tájékostat, m i t és hogyan

az utóbbi

mondtak a színpadon, a d d i g

a kép arról számol be, hogy m i t látott a néző. A színház

épületének

a képe,

belső

térkiképzése, a

színpadi tér méretei, a helyszinábrázolás, a színészek j e l ­ mese és maszkja, a szereplők tus mely

képszerű

elhelyezkedése, egy-egy gesz­

rögzítése sokszor élesebben világit meg v a l a ­

színpadi

problémát, m i n t

képanyag megjelenítő

hosszú szóbeli leírások* A

erejének bizonyítására idézzük C a l l o t

h i r e s r a j z a i t , amelyek o l y a n p l a s z t i k u s a n varázsolják elénk a commedia

dell*arte

jelmez-, mozgás- és

mimikai e l e m e i t ,

hogy erről a e s i n játék-típusról, bár csak cselekmény-vázla­ t a i maradtak f e n n , mégis többet tudunk, mint a v e l e egykorú m o l 1 e r e - i színjátszásról,amelynek drámairodalmi szöveganya­ gát t e l j e s egészében Ismerjük. A képanyag módszertani fontosságát,mint a r r a Pukánszkyné már rámutatott, Max Herrmann hangsúlyozta először a szak«

irodalomban.

Ma már színház tudományi

intézetek és muzeu­

mok l e g f o n t o s a b b gyűjtőköréhez t a r t o z i k , a a kiadványok i s mind gazdagabban használják f e l nemcsak egyszerű illusztrá­ cióként, hanem dokumentációs eszközként. A színháztörténeti

szempontból f o n t o s képanyagot

jel­

lege s z e r i n t több csoportba o s z t h a t j u k : 1 . Színházépületek t e r v r a j z a i és távlati képei. 2. Díszlettervek. 3. Jelmeztervek. 4. Jelenetképek. 5. Szinészportrék. 1. A magyarországi színházépületeknek meglehetősen sok tervrajzát és távlati kópét ismerjük. Feltárásuk ós f e l d o l ­ gozásuk munkájának nagy részét művészettörténészeink vógez2/ tók e l .

Helytörténeti monográfiákban a ezinhéz épülettör-

ténetének mindig s z e n t e l t e k h e l y e t , s Így egyes ábrázolások több reprodukcióban i s rendelkezésünkre állnak. Ha az

e r e d e t i forrásokhoz nyulunk

először az eszterházai színház

v i e s z a , akkor l e g ­

részletes leírásét ás t e r v ­

r a j z a i t k e l l említenünk a Beschreibung

des hochfürstlichen

Schlosses Baterhaz cimü egykorú kiadványban.^^ A könyv köz11 a kastély tervrajzát és

távlati képeit, melyekből vilá­

gosan kivehető az Operaház ós a Bábszínház elhelyezése, t o ­ vábbá az opera alaprajzát, hosszmetszetét és h o m l o k z a t i ké­ pét, v a l a m i n t a bábszínház homlokzatát.Az eszterházai s z i n -

Herrmann, Maxi Forschungen zur deutschen Theaterge­ s c h i c h t e des M i t t e l a l t e r s und der Renaissance. B e r l i n 1914. Rados Jenő - Zádor Annat A magyar k l a s s z i c i z m u s épitészete. Bp. 1943. 338-348. p. Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterhaz. Pressburg 1784.

4

házépületek történetét Zádor Anna ^ feldolgozásaiból ismerjük.

5

és Horányi

Mátyás /

A k i s m a r t o n i kastélyszínház alaprajzát, a kastély és a színház Moreau-féle átépítési tervét C s a t k a i Endre közölte az österreichische K u n s t t o p o g r a p h i e - b a n . ^ Az ő nyomán új­ ból közzétette Zádor Anna a k i s m a r t o n i színházról szóló t a 7/ nulmanyában. A pozsonyi Cséky-féle színház t e r v e i t a h e l y i levéltá8/ r i anyag

alapján Benyovszky Károly

publikálta.

Az ennél

régebbi Grünes StUbl nevű ház még ma i s áll, de arról, hogy a színház h o l h e l y e z k e d e t t e l benne, n i n c s pontos adatunk. A p e s t i Rondellát

több egykorú e l r a j z o l t látkép a l a p ­

ján csak kívülről Ismerjük, tervrajzáról és h i t e l e s homlok­ z a t i képéről

n i n c s tudomásunk. A

Színháztörténeti

Múzeum

m a k e t t j e egykorú látkép nyomán készült. A k a r m e l i t a templomból átalakított Várszínház Kempelen Farkas féle Vladár Margit

átépítésével

és épülettörténetével

foglalkozott.^ A

színházépület ma

Clauderné i s áll,

három évtizeddel ezelőtt még játszottak benne.Csak Budapest ostroma

a l a t t ment

maradt f e n n , s ezek páholytartó

tönkre. Belső

berendezéséről több kép

alapján t e l j e s e n

oszlop dombormű díszét

rekonstruálható. Bgy a Színháztörténeti Mú­

zeum őrzi.

^ ^ 6

^ 7/ '

8

/ ^

Zádor Annát Az eszterházai színház. A színpad 1936. 247-256. p. Horánjl Mátyást Eszterházi vigasságok. Bp. 1959. österreichische K u n s t t o p o g r a p h i e . XXIV. 1932. Zádor Annát A k i s m a r t o n i színház. A színpad 1936. 60-65. p. Benyovszky. K a r l : Das a l t e Theater. Pressburg 1926. Clauderné Vladár M a r g i t t A Várszínház története. Ta­ nulmányok Budapest múltjából. 1944. /Külön i s . /

A Reischl-féle bődéről, amely a b u d a i Duna-parton, a Várkert Kioszk helyén állott, csak egy rossz r a j z nyomán van elképzelésünk* A szakirodalomban állandóan mint v a l a m i őcska bődét e m l e g e t i k , e z z e l szemben v i s z o n t C h r i s t o p h Seipp a X V I I I . századi Pest-Buda legjobb színházépületeként em10

nu. ' A Hacker-terem épülete

ma i s t e l j e s e n

7. szám a l a t t . E r e d e t i l e g

körút

egyemeletes

ép

a Tanács

épület v o l t ,

csak a mult század második felében húztak rá második emele­ tet. A

színjátszó

terem

Déryné s z e r i n t

az első emeleten

v o l t . Az épület története n i n c s még kellőképpen földerítve. A rozsnyói levéltárból előkerült Kelemen Lászlónak egy szinházterve, amelyet a város

11

részére készített. / A t e r v

nem került ugyan kivitelezésre, de Kelemen agilitásának ér­ dekes bizonyítéka. Két évtized múlva

Katona József i s f o g l a l k o z o t t

szin-

háztervezésssl. Kecskemét részére készített ezlnhástervét a 12/ város levéltárában találták meg. ' Az 1812-ben megnyílt p e s t i nagy német színház építésé­ nek körülményeit nagyrészt ismerjük. H i l l e b r a n d t és H i l d József t e r v e i után végül i s Johann Aman bécsi épitósz ka­ p o t t megbízást a t e r v e k elkészítésére. Az ő t e r v e i alapján épült f e l a hatalmas színház, amelynek kivitelesésében Pollák Mihály és H i l d József i s r e e z t v e t t . 1 3 /

1 1 /

Johann Lehmans Reise von Pressburg nach Hermannstadt i n Siebenbürgen. L e i p z i g 1785. 112.p. J y i r q g l - Tlcfry Kálmánt Az első állandó magyar színház t e r v e . Búvár 1944. 204-207. p.

IP /

1 3

^

Hajnóczy Ivánt Katona József szinházterve. Napkelet 1926. Kádár Jolánt A p e s t i és budai német színészet történe­ t e 1812-1847. Bp, 1923.

Aman t e r v r a j z a i t a Fővárosi Levéltárban őrzik. Az épü­ letről több távlati kép i s késsült. Legszebb köztük A l t Rudolf r a j z a , de ismerjük a német színház az árvízben és a német színház égése néhány ábrázolását i s . BelsŐ kiképzésé­ ről nem maradt f e n n kép, de részletes leírását Scherns t o ­ pográfiai munkájából ismerjük. / A homlokzatot dlszitő szobrok még 1944-ben a Fővárosi Múzeum városligeti épülete előtt álltak, de a bombázósok következtében tönkrementek. Maradványaik a Történeti Múzeum Újkori Osztályának k l s c e l l i múzeumában láthatók. A Nemzeti Színház épitéstörtánete s i n c s szakszerűen feltárva. Ismerjük K a s s e l i k F i d e l i u s , E b e r l Károly és Telepy György t e r v e i t . / A köztudomás s z e r i n t az épület végül i s Z i t t e r b a r t h Mátyás t e r v e i s z e r i n t készült e l , de ennek körülményei nincsenek t e l j e s e n tisztázva. Bgy ópitési a l a p r a j z o t a Fillértár közölt 1833-ban. / A színházépület­ nek számos távlati képe maradt f e n n , az üvegezett dohányzó­ helyiséggel m e g t o l d o t t homlokzat óról már fényképek i s ké­ szültek. A F e s t e t i c s Leó idején történt átalakításokról 17/ több t e r v r a j z o t nyomtatásban i s közzétettek. " 1875-ben 14

1 5

16

S k a l n i t z k y A n t a l építette a t ugyancsak a h o m l o k z a t i részt a ő emelte a hozzátartozó bérházat i s . Az 1913-ban történt lebontás folyamatáról Báthory István mérnök fénykópsorozata 18/ tájékoztat, ' A Színháztörténeti Múzeumban látható m a k e t t j e a régi metszetek alapján készült. ^/ 1 5

/

16/ 1

^/

1 8

/

Scherns. Franzi Vollständige Beschreibung der König­ l i c h e n F r e y e t a d t Pest i n Ungern. Pest 1821.354-364. p. Rexa Dezsői A Nemzeti Színház megnyitásának törté­ n e t e . Bp. 1927. F i l i e r t e r 1833. Gróf F e s t e t i c s Leó: A Nemzeti Színház átalakításának t e r v e . Pest 1853. - Második kiadás: 1861, Báthory Istváni A Nemzeti Szinház építésének és l e b o n ­ tásénak története. Bp. 1914.

A K i s f a l u d ? Sándor szorgalmazására létrejött b a l a t o n ­ füredi színházat L i b a ; A n t a l metszete és egy r o s s z távlati kép nyomán ismerjük. Alaprajzát 1954-ben Bajcsa András t a ­ lálta meg a veszprémi levéltárban. A helytörténeti kiálli19/ ' tás m a k e t t j e ezen adatok nyomán készült. Építésének kö­ rülményeit Pára József d o l g o z t a f e l levóltóri adatok nyo20 7 /

-to. '

A kolozsvári Farkas u t c a i színház, a régi s o p r o n i , győri, m i s k o l c i és k a s s a i színház épitéstörténetével eddig még k e v e s e t f o g l a l k o z t a k . A d e b r e c e n i színház építésével k a p c s o l a t b a n merül föl Ybl Miklós neve, a k i a városi tanács felkérésére t e r v e k e t készített Debrecen részére. 1865-ben a színhez S k a l n i t z k y A n t a l t e r v e i s z e r i n t készült e l , mert Y b l elképzelése na­ gyon költséges l e t t v o l n a . T e r v e i azonban fennmaradtak, Ybl E r v i n közölte őket Ybl Miklósról szóló monográfiájaban. / Y b l a fehérvári színházhoz és a balatonfüredi színház átalakításához i s készített t e r v e k e t , de ezek közül egy sem valósult meg. Legismertebb alkotása a b u d a p e s t i Operaház, 22/ amelynek épitóstörténetót először L a u r i s i n L a j o s , majd Ybl E r v i n d o l g o z t a f e l . A XIX. század második felében nagy színházi építkezés i n d u l meg* Magyarországon. Szabadka /1854/, M i s k o l c /1857A Debrecen /1865/, Arad /1874/, Székesfehérvár /1874/, Szeged /1883/, Pozsony /1886/, Pécs /1895/, Kassa /1889/» Temes­ vár /1875/, Nagyvarad /1900/, egymás után nyitják meg s z i n 2 1

19/ 2

2

°/ 1

/

2 2 / /

B a j c s a Andrási M i l y e n v o l t Balatonfüred kőszlnhéza? Színház- és Filmművészet 1956. 585-586. p. Fára József: A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizede. Zalaegerszeg 1925. Y b l E r v i n : Y b l Miklós. Bp. 1958. L a u r l s l a L a j o s t A M. K i r . Operaház. Bp. 1941.

házaikat. Ezek ópitéstörténetéről helytörténeti munkákban ós ezinóazettörténeti monográfiákban találunk adatokat. Pesten nagy jelentősége v o l t a Budai Népszínháznak, amelyet Molnár György 1861-ben n y i t o t t meg a budai lánchíd­ főnél. Több h o m l o k z a t i képét ismerjük, de alaprajzáról és belső képéről nem tudunk. Építésének körülményeit Országh Sándor d o l g o z t a f e l . Jelentős szerepet játszott színházépítésünkben a F e l l n e r és Helmer bécsi színházépítő cég. Tervező irodájuk­ ból került k i nemcsak sok osztrák, hanem számos magyaror­ szági színház t e r v e i s . Ők építették a p e s t i Népszínházát /1875/, a Vígszínházát /1896/, a Fővárosi Orfeumot /1898/, a kecskeméti /1896/, a temesvári /1875/, a szegedi /1883/, a f i u m e i /1883/, a t a t a i /1889/, a nagyváradi /1900/ és a kolozsvári /1906/ színházat. Munkásságuk n i n c s f e l d o l g o z v a , akárcsak Medgyaszay Istváné /Sopron, Veszprém, Nagykani­ zsa/ és a többi magyarországi színházépítőé sem. A Nemzeti Színháznak Pogány-Tőry-féle díjnyertes t e r v e i t publikálták, 23/ de kivitelezésükre egyelőre nem került s o r . Érdekes építészeti problémákat vetnek f e l a

szocialis­

t a Magyarország

színházépítései, mint a Vígszínház r o m j a i ­

ból újjáépített

Magyar Néphadsereg

Színháza /később ismét

Vígszínház/, az E r k e l Színház,a Fővárosi Vígszínház /később Madách Színház/, a M i s k o l c i Nemzeti Szinház és a Nyiregyhá-

Az u j Nemzeti Szinház pályatervei. Vas. U j s . 1913.B e r c z i k Gyula, s t b . : Szakértői vélemény a budapesti u j Nemzet^ Szinház tanulmányterveiről. A. M. Mér­ nök- és Epitészegylet Közlönye 1913. 309-311. p. Pogány Móricz, az u j Nemzeti Szinház megteremtője. Literatura 1928. 155-161. p. - Blerbauer V i r g i l ; Az újjáépítendő Nemzeti Szinház. Tőry és Pogány t e r v e i . Tér és Forma 1928. 207-219. p. - Nádav Páli Pogány Mó­ r i c z . M. Művészet 1930. 333-347. p.

z i Szinház épitése. jellegzetesek.

4 /

Uj

nézőtéri

megoldásaik különösen

Sajnos hiányzik szakirodalmunkból olyan szinházépitós z e t i szakmunka, amely feldolgozná színházaimé épülettörté­ n e t i a d a t a i t és összefoglaló képet tudna nyújtani Magyaror­ szág valamennyi színházépületéről. Zádor Anna és Rados Jenő munkája csak a k l a s s z i c i z m u s korának színházépületeiről tá­ jékoztat. / 25

A színházak különféle t e r v e i t többnyire a városok mér­ nöki archívumaiban őrzik. A b u d a p e s t i levéltárak közül a Fővárosi Levéltárban fekvő Szépészeti Bizottság aktaanyaga szolgálhat adatokkal.Akadhat t e r v az Országos Levéltár i r a ­ t a i közt i s , mert az épitósi t e r v e k e t egy időben f e l k e l ­ l e t t t e r j e s z t e n i a Helytartótanács mérnöki osztályára. Az eszterházai Operaház központi fűtésének t e r v e és egy meg nem valósult átépítési t e r v e például az Országos Levéltár­ ban őrzött Esterházy-levéltár " T e r v r a j z o k " clmU elkülöní­ t e t t anyagából került elő 1954-ben. Számos színházi t e r v e t és távlati épületképet tárol a Történeti Múzeum Újkori Osztálya, de van idevonatkozó anyag a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében i s . Színházi t e r v e k reprodukcióit egyes építészeti és művészettörténeti folyó­ i r a t o k i s közölték. Ezek közt megemlíthetjük A Magyar Mér­ nök- és Épitész-Egylet Közlönye, a Tér és Forma, a Művészet és a Magyar Iparművészet cimü l a p o k a t . A színházak elhelyezkedésére a város területén belül pontos felvilágosítással szolgálnak a különféle térképek és

Tarnóczy Tamás; A budapesti Városi Szinház akusz­ tikájának megjavítása. B D . 1952. - Horváth Béla; A M i s k o l c i Nemzeti Szinház átépítésének t e r v e . Miskolc 1957. Zádor Anna éa Rados Jenő; A k l a s s z i c i z m u s építészete Magyarországon. Bp. 1943.

helyszínrajzok. A Reischl-bódó helyét póldóul egy i l y e n , a Színháztörténeti Múzeumban kiállított helyszínrajz alapján lehetett pontosan megállapítani. A térképek leggazdagabb gyűjteménye a Széchényi Könyvtér Térképtára, a helyszínraj­ zokat pedig a Városi Tanácsok Telekkönyvi H i v a t a l a i b a n t a ­ lálhatjuk meg. 2. A díszlettervek a díszlettervezőnek a szinmü szín­ padi megvalósítását szolgáló elképzelését rögzítik. A dísz­ l e t t e r v és a megvalósult díszlet nem m i n d i g azonos, a kettő közötti eltérést többnyire t e c h n i k a i nehézségek, pénzügyi korlótok vagy e s e t l e g a próbák folyamán felmerült művészi meggondolások magyarázhatják. A díszlettervek i g e n f o n t o s adalékok a színjáték r e ­ konstrukciójához. Sajnos, nagyon keveset ismerünk belőlük a XX. század fordulójáig. Csak szórványosan maradtak f e n n , kivéve az Bsterházy-szinházakét, amelyeknek az utóbbi évek­ ben páratlanul gazdag d i s z l e t a a y a g a került napvilágra. Legrégibb Ismert díszletterveink 1722-ből valók. A soproni Storno gyűjteményben megőrizték a soproni jezsuiták e g y i k 5 t l a p terjedelmű diszletkönyvét, amely i s k o l a i szín­ játékokhoz késsült diszletvázlatokat tartalmáz.Ezek a dísz­ l e t t e r v e k semmiken sem maradnak e l az egykorú hasonló a l k o ­ tások mögött, s általában B u r n a c i n i iskolájának hatását tükrözik. A rendkívül értékes vázlatanyag, amelyet 1936-ban C s a t k a i Endre az

iskolai

i s m e r t e t e t t először, u j színjátékok

Csatkai néhány

előadásairól

világításba h e l y e z i 26/ alkotott

illusztrációt i s közölt, de

képet.

'

a t e l j e s anyag

ma i s publikálatlan és f e l d o l g o z a t l a n . Az Esterházy-szinházak

diszletfestőinek t e r v e i várat­

l a n u l bukkantak f e l az utóbbi években.Valószínűleg Girolamo

Ceatkal Endrei Soproni i s k o l a i színjátékok században. A Színpad 1936. 265-270. p.

a 17-18.

Bon néhány eszterházai t e r v e f e k s z i k a Színháztörténeti Osztály gyűjteményében. Horányi Mátyás a Fővárosi O p e r e t t ­ színház e g y k o r i díszlettervezőjének gyűjteményében talált rá F i e t r o Travaglia vázlatkönyveire, ezeket aztán a Széchényi Könyvtár vásárolta meg. Csehszlovákiai tanulmányútja során Klaniczay T i b o r az árvamegyei Alsókubinban lévő Csaplovics Könyvtár kéziratai közt C a r l Maurer vázlatkönyvére l e t t f i g y e l m e s . Ezekben a tervekben ugyancsak Horányi Mátyás i s m e r t e föl a k i s m a r t o n i 27 / h e r c e g i szinház dekorátorának müveit. " Az e r e d e t i vázlat­ könyv Alsókubinban, m i k r o f i l m j e azonban a Színháztörténeti Osztályon található. A Szépművészeti Múzeum g r a f i k a i gyűjteményében Aggházy Mária f e d e z t e f e l Lorenzo S a c c h e t t i több 1793-1800-ból datált vázlatkönyvét.Ezek a vázlatkönyvek azért jelentősek, mert a kulisszák egymás mögé sorakozó rétegeződésének hatá­ sát kivágott és egymásra r a g a s z t o t t papirrétegekkel próbál­ t a maga elé vázolni a tervező. /Hasonló eljárással találko­ zunk már T r a v a g l i a díszletterveiben i s . / Sacchettinek i s v o l t a k k a p c s o l a t a i az Esterházy-szinházakkal, de magyaror­ szági szerepe bővebben még n i n c s tisztázva. S a c c h e t t i néhány díszlettervét 1949-ben kiállították a Szépművészeti Múzeum A színház visszatükröződése a grafiká­ ban cimü kiállításán. A kiállítás katalógusa egyébként a r ­ ról i s tanúságot t e s z , hogy az Esterházy-kópgyüjtemónyben már a XIX. szózad elején gyűjtötték a külföldi d i s z l e t r a j z o k a t , elsősorban Giuseppe G a l l i da Bibiena díszletterveit. / 2

8

Horányi Mátyás; C a r l Maurer díszlettervei. Bp.l95Y. /Szinháztörtónéti füzetek 8./ A szinház visszatükröződése a grafikában. Országos Ma­ g y a r Szépművészeti Múzeum. A G r a f i k a i Osztály L X X X I I I . kiállítása. Bp. 1949.

A X V I I I . századból több színházi diszletfestő nevét ismerjük, de munkásságukról keveset tudunk, díszletterveik pedig nem maradtak f e n n . Garas Klára a X V I I I . századi ma­ gyarországi festészetről szóló munkájában több i l y e n d i s z 29 / letfestőt e m l i t . Biedermann József k u l i e s z a t e r v e k e t ké­ szített

a

Grasselkovichoknak,

Bezterhózán Jakab és festett

festett

Cantini

díszleteket,

Werner Ferenc 1786-ban díszleteket,

Alessio

P r i e d l Károly,

Tregler

a p e s t i városi színháznak

Schellmayer Ferenc

János pedig 1787-ben a pozsonyi

1776-ban

1785-ben,

Mayer

Erdődy-féle opera színházi

festőjeként működött. S c h r o e t t Erasmust 1792-ben mint d i s z letfestőt a k a s s a i színháznál a pozsonyi

találjuk, Vandi

szinház dekorátora, Fesky Mihály

1774-1776-ig a p e s t i német

színházban d o l g o z o t t . Valószínűleg

még számos név merül

majd f e l a további

kutatások során,de díszletterveket ezektől nem remélhetünk. Még kevésbé

maradtak

ből. Mindössze

fenn e r e d e t i

e g y i k díszletéről, amelyet Nálunk

díszletek ebből az idő­

egyről tudunk, a k i s m a r t o n i

nem maradtak

olyan

kastélyszínház

a k i s m a r t o n i múzeumban őriznek. emlékek, mint

Csehországban a

k r u m l o v i ós l i t o m i e l i kaatélyszinházak, e r e d e t i X V I I I . szá­ zadi felszereléssel és díszletekkel. Ezeknek a színházaknak a színpada és díszletei

olyan állapotban vannak, hogy elő30/

adások megtartására ma i s alkalmasak* A XIX. század

első felében

díszlettervet. A dekoratőrök ismerjük, mert a színlapok

sem találunk

s o k k a l több

n e v e l t ugyan szélesebb körben a díszlettervezőt előbb nevezik

Garas Klára; Magyarországi festészet a X V I I I . század­ ban. Bp. 1955. H i l m a r e . J l r i : Zwei böhmische S c h l o s s t h e a t e r /Krumlov, L i t o m i s l . / Maske und Kothurn 1958. 2/3. H e f t , 125-134. P.

meg, m i n t a rendezőt, sőt sokszor, mint a szerzőt, de d i s a l e t t e r v Igen kevés maradt utánuk* A harmincas évek

tájáról fennmaradt

néhány fémlemezre f e s t e t t

T e l e p ; Györgynek

díszletterve, amelyeknek egy ré­

szét a Színháztörténeti Museum, más részét a leszármazottak őrzik* Egyébként

a Nemzeti Színház első

éveiből éppen ugy

nem ismerünk díszlettervet, mint a kolozsvári

szinház első

fél századából sem. A század közepétől kezdve már gyakrabban olvasunk

disz-

letmegoldásokról, i g y többek között a Budai Népszínház lát­ ványos rendeséseiről, vagy

a Budai Színkörben s z i n r e h o z o t t

Bem hadjárata című darabról, amelynek

hátterébe a Gellért­

hegyet i s bevonták, diszletkópek azonban esekről sem marad­ tak. A Nemzeti adnak a

Szinház o p e r a i

Vasárnapi Újság sok

előadásairól

némi fogalmat

önkényességgel r a j s o l t

famet­

s z e t e i * Ezeken a t e l j e s színpadot bemutató j e l e n e t e k e n t e r ­ mészetesen a dekoráció i s világosan látszik és leolvasható róla a díszlet

számos jellegzetessége. /Lásd alább a j e l e ­

ne tképeknól./ Lehmann Mórnak az Operaház és a Nemzeti Szinház részé­ re készített díszletterveiből a Színháztörténeti

már maradt f e n n néhány darab

Osztályon, a Színháztörténeti Múzeumban

és as Operaház s z c e n i k a i

gyűjteményében* Ebben az időben a

díszlettervezők még sablonokkal d o l g o s t a k . V o l t s z a l o n - d i s z l e t , erdő-diszlet, vár-diszlet s t b . , de ezek nem egy megha­ tározott mU meghatározott jelenetéhez készültek, hanem min­ denütt felhasználták őket, a h o l s z a l o n r a , erdőre, vagy vár­ ra v o l t

szükség* A

di8zletkószltós

kizárólag dekorációs,

nem p e d i g d r a m a t u r g i a i f e l a d a t o t j e l e n t e t t ebben az időben* Sok

t e k i n t e t b e n ez

áll még Spannraft Ágoston

operai

diszletfestő díszleteire is.Ezért o l y a n nehés meghatározni, hogy

egyes

tervek

melyik

darabhoz

készültek* Spannraft

Ágoston több

díszlettervét őrzi a Színháztörténeti Múzeum,

a Színháztörténeti Osztály és az Operaház s z c e n i k a i gyűjte­ ménye* Nagyon kevés díszletterve maradt fenn Kéméndy Jenőnek. Kéméndy tudatosan

törekedett as o p e r a i

diszletezés megre­

formálására és újszerű színpadi hatások biztosítására. E r r e vonatkozó

elképzeléseit

tanulmányban f e j t e t t e

egy díszlettervekkel

ki.

Kéméndy Jenő és Ujváry Ignác, az tervezője, nemcsak

illusztrált

3 1 /

a zenés

színpadnak

Operaház másik j e l e s d o l g o s o t t , hanem a

Nemzeti Szinház réssére i s készített díszleteket. Ujvárynak különösen Sándor tett

az a dlszletmegoldása

Shakespeare-színpadon 32

1911-ben. / Érdekes

jelentős, amelyet

Hevesi

r e n d e z e t t Hamletjéhez készí­

díszletterveket ismerünk B a n f f y

Miklóstól i s . Â még fellelhető régi díszletterveket, v a l a m i n t a nem­ rég e l h u n y t

nagy

diszlettervezők.

Gusztáv díszletterveit

Márkus László

és Oláh

rendszeresen gyűjti a Színháztörté­

n e t i Museum és a Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztá­ l y a , de jelentős részük az Operaház gyűjteményében és magá­ nosoknál található. 3. A j e l m e z t e r v e k a sainósz színpadi ruhásatára vonat­ koznak. Az első

jelmeztervet a soproni

jezsuiták díszlet33

könyvéből ismerjük s az ördög barokk jelmesét. / Az e s z t e r ­ házai színházak X V I I I . századi dekorációs anyagához tartozó különálló lapokról Horányi két f i g u r i n t közöl az Armida c i mü operához, **'

"ÏÏ7 '

Kéméndy Jenői A huszadik /Klny. a Művészetből./

század

színpada. Bp. 1907.

32/ 3 3

^

/

Ujváry Ianács : Shakespeare Hamletjének díszletéről. M. Iparművészet 1914. 37-39. p. C s a t k a i Endret Soproni I s k o l a i ssinjátékok a 17-18. században. A Színpad 1936. 265-270. p. Horányi Mátyást Bszterhási vigasságok. Bp. I960.

A barokk

dekorációs

csökkent a színpadi első

törekvéseinek

jelmezek

felének polgári

fontossága i s . A

színházaiban

probléma. Jelmezterveink

elhalványulásával

már nem

XIX. század volt

jelentős

ebből a korból nem maradtak f e n n .

Szinészek szerepképein azonban tanulmányozhatjuk a jelmeze­ ket

i s . Szóbeli leírás i g e n

az első és második vent ári umai

sok maradt. A német színházak,

p e s t i magyar

i s érdekes

könyvillusztrációk

színtársulat ruhatári i n ­

adatokkal

fogalmat adnak

szolgálhatnak.

Bgykoru

a színpadi jelmezre vo­

natkozóan i s . Az

1037-1860

terjedő

időből

Szinház jelmezkönyvei és szép jelmezkimutatásai

a Széchényi

fennmaradtak a Nemzeti

szövetmintákat i s tartalmazó Könyvtár

Színháztörténeti

Osztályán. Ismét

komoly

meinlngeniek

hangsúlyt

kapott

fellépésével. Budapesti

a

jelmez

nálunk

a

vendégjátékaik ebben

az irányban i s befolyásolták színpadi miivé sz et Linket. Kéméndy Jenő

operai

figurinjeibŐl

i g e n sok került S

Szinháztörténeti Múzeumba, a Színháztörténeti az Operaház gyűjteményébe. A magyar

Osztályra és

jelmeztörténet f e l d o l ­

gozására sajnos e d d i g s e n k i sem vállalkozott. 4. Az előadások szolgáltatnak

rekonstrukciójához

a jelenetképek. Ezek

egyes j e l e n e t e l t

legtöbb

a már l e f o l y t

adalékot előadáe

rögzítik, s i g y többé-kevésbé h i t e l e s

for­

rásoknak tekinthetők. Hogy mégsem mindig fogadhatók e l t e l ­ j e s e n h i t e l e s n e k , annak az oka a rögzítő eljárásban r e j l i k . A r a j z o s eszközökkel

készült jelenetképek mindig csak meg­

közelítően adják v i s s z a

a színpadi történés egy-egy p i l l a ­

natát, a mechanikus reprodukció /fotográfia/ e l l e n b e n h i t e ­ l e s képet őriz. Már középkori o s z l o p f e j e k e n ós

egyéb faragvényokon i s

találni színpadi j e l e n e t e k e t és alakokat,ez az anyag azonban nálunk még egyáltalán

n i n c s f e l d o l g o z v a . Ugyanígy

elhanya-

golták i l l u m i n a i t kódexeink m i n i a t u r a i n a k nészettörtónet szempontjából.

elemzését a s s i -

Az első színpadi j e l e n e t e t ábrázoló képünk Comenius O r b i s Pictus cimü müvének 1669-ben m e g j e l e n t három nyelvű / l a t i n , német, magyar/ kiadásában található. -^ A könyvben lévő fametszetek e r e d e t i r a j z a i t valószínűleg 1653-1654-ben maga Comenius r a j z o l t a s Nürnbergben metszették fába. A d i ­ d a k t i k u s célzatú mű CXXX. képe a Komédiás /néznivaló/ já­ ték, amely egy i s k o l a i színpadon folyó j e l e n e t e t mutat be. A kép érdekessége, hogy egyes részei meg vannak számozva, s a számozás jelentését az a l a t t a lévő magyarázó szöveg vilá­ gítja meg. 3

1 . Játék néző h e l y , 2. amely megruháztatik /ókesittetik/ szőnyegekkel 3. és előlfüggesztő kárpitokkal /superlátokkal, sergel e p e l e k k e l / befödöztetlk / v o n y a t t a t i k / 4. a tékozló f l u 5. annak a t y j a 6. a bolond 7. a legfőbbek ülnek a főhelen 8. a köznép áll a közönséges helen. Véli Béla közölt hasonló

A magyar színészet kép Comenius

ben Lőcsén megjelent

története cimü

müvében

munkájának egy későbbi, 168536

kiadósából v a l ó / és sok t e k i n t e t b e n

eltér az 1669-ik évi ábrázolástól. Ennek az ábrázolásnak

nemcsak az az érdekessége, hogy

bár p r i m i t i v eszközökkel, de képet ad

a X V I I . század i s k o ­

l a i színpadáról, hanem az i s , hogy a magyar

színházi n y e l v

szakkifejezéseivel i t t találkozunk először a magyarázó szö­ vegrészben.

3 6

/

Comenius: O r b i s P i c t u s . Norimbergae 1669. Comeniust O r b i s P i c t u s . Lőcse 1685.

Színpadi

jelenetekre

u t a l n a k az

Esztergomban őrzött 37/

garamszentbenedeki

Urkoporső p l a s z t i k u s figurái, ' továbbá Lőcsei Pál fafaragású k a s s a i betleheme i s , amely állítólag karácsonyi játékokban játszott s z e r e p e t . Egész j e l e n e t s o r t vet i t elénk Alsenberg Péter már em­ i i t e t t iskolajátékának 1652. évi kiadása. / Az e r e d e t i 12 illusztrációból sajnos már csak 11 darab van meg. Ezek vál­ t o z a t l a n színpadi háttér előtt jól érzékeltetik a szerepe­ ket játszó gyerekek mozgását. Mór régebbről ismerjük az eszterhózai szinház egyik 1775* évi o p e r a i előadásának o l a j b a n f e s t e t t képét, amelyet 39/ 38

a müncheni

Színháztörténeti

sokszor reprodukált

Múzeumban

színpadképen jól

őriznek.

'

A már

láthatók a színészek

és a z e n e k e r i árokban Ülő zenészek a zongoránál Haydnnal. A zenészsk a h e r c e g i

udvarban előirt

p i r o s egyenruhát h o r d ­

ják. A Hochgräflich Erdődlscher Theaterallmanach két rézmet­ szetéé jelenetképet közöl, amelyek a német színházi zseb­ könyvek illusztrációinak modorában készültek. / A harmadik jelenetkép már e l v e s z e t t a Széchényi Könyvtár e g y e t l e n pél­ dányából. Pukánszkynó A P e s t i és budai német színészet története cimü munkájának második részét P e t r i c h András néhány j e l e ­ netképe d i s z i t l a p e s t i német szinház előadásairól /. Le40

41

37/ 38/ 39/ 40/ 1

4 /

Gerevlch László: A garamazentbenedeki Urkoporső. Gerevich Emlékkönyv 1942. 43-59. p. Eisenberg P e t r u s : B i n zweifacher P o e t i s c h e r Akt und g e i s t l i c h e s S p i e l . B a r t f e l d 1652. Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. I V . k. Barokk és felvilágosodás. Bp. é. n. 612. k. p. Hochgräflich Erdődlscher Theaterallmanach auf das Jahr 1787. L e i p s i g u. B e r l i n . Kádár Jolánt A p e s t i és budai német színészet történe­ t e . 1812-1847. Bp. 1923.

lőhelykónt a szerző a K i s f a l u d y Társaság ereklyetárát j e ­ lölte meg.Azóta a K i s f a l u d y Társaság ereklyetárát beolvasz­ tották a MTA kózlrattórába. I t t azonban a kópék nyomára nem találtunk. L e h e t , hogy csak lappanganak, de l e h e t , hogy végleg e l v e s z t e k . A XIX. század első harmadából való az az egyébként gyenge kivitelű olajfestmény, amely Megyeri Károlyt egy pá­ r o s j e l e n e t b e n ábrázolja. Jelentős elsősorban azért, mert Megyerinek eddig csak Kohlmann metszetében készült e g y e t l e n portréját ismertük, másrészt, mert egy egykorú színpadi j e ­ l e n e t e t rögzít meg. A kép a Színháztörténeti Osztály t u l a j ­ dona. A harmincas évektől kezdve a rézmetszetek m e l l e t t u j sokszorosítási eljárás k e z d e t t meghonosodni, a kőnyomat vagy litográfia. Előnye nemcsak az v o l t , hogy gyorsabban ós olcsóbb eljárással készült, mint a rézmetszet, hanem as i s , hogy a művész közvetlenül a kőre r a j z o l h a t t a az ábrázolást, mig a réametszetben a rézre átvitt r a j z mindig némi módosu­ láson ment át. Ettől kezdve rézmetszetek és kőrajzok vegyesen szere­ pelnek a folyóiratok képmellékletein s ezek között több színpadi jelenetkép i s fennmaradt, A mult század második felében a fametszet kezd megho­ n o s o d n i . Durva r a j z o t ad ugyan, de g y o r s a n készül és o l ­ csóbb. Több h e t i l a p u n k , elsősorban a Vasárnapi Újság, szín­ házi képeit i s hosszú i d e i g fametszetben közölte. A különböző sokszorosító eljárásokkal fennmaradt j e l e ­ netképek közül a következőket említhetjük: L a b o r f a l v i Róza ós Lendvay Márton e g y i k jelenetót Katona Bánk bánjában Röhn A l a j o s rögzítette meg. P u c h s t h a l l e r A l a j o e S z i g l i g e t i Ede Szökött katonájának 2 jelenetót és Nagy Ignác Tisztújítás cimü darabjának 4 j e -

lenetét acólmetszetben közölte a Der Ungar cimü p e s t i német lapban. Jakobel Károly ismerjük

r a j z a nyomón

Lendvay Márton és

Röhn A l a j o s kőnyomatáról

Fóncsy I l k a e g y i k

jelenetét a

Rómeó és Juliéban. A Nemzeti Színház

o p e r a i előadásainak néhány színpad­

képét az ötvenes-hatvanas évekből a Vasárnapi Újság közölte fametszetben. I l y e n e k : Két ból,

kettő

j e l e n e t a Bánk bán

a Hunyady Lószló

operából. Ezek t e l j e s

és három az

cimü operá­

A f r i k a i nő

lőket s Így a diszletmegoldások i s tanulmányozhatók A XIX. század második felében tok

divatjának fokozatosan

ráfia daguerro«typia

cimü

színpadon mutatják az összes szerep­ rajtuk.

a metszetek és kőnyoma­

véget v e t a fotográfia. A f o t o g ­

néven már a negyvenes

v o l t Magyarországon, de hosszú

években i s m e r t

évtizedeknek k e l l e t t

niük, mig a f o t o g r a f i k u s a n megrögzített

eltel­

képet nyomdai u t o n

sokszorosítani i s tudták. A fotográfia nyomán készült ják a képes

nyomatok lassan meghódít­

l a p o k a t . Ezek a mult

század utolsó harmadában

készült fényképes nyomatok azonban a szinháztörténész előtt nem azonos

értékűek a mai

színpadi fotográfiákkal.

ugyanis még nem t u d t a k előadás

közben a nézőtérről

Akkor pilla­

natképet készíteni, A fényképfelvételhez n a p p a l i világítás, vagy különleges fényforrás és huzamosabb idő k e l l e t t . A j e ­ l e n e t e k e t tehát a színpadon az előadáson kívül, e s e t l e g mű­ teremben állították be, s Így

drámai hitelük

v a j m i kevés.

Nem meghatározott drámai h e l y z e t e t örökítenek meg,hanem mű­ teremben beállított c s o p o r t o t . Az utóbbi évtizedekben nak,

már előadás közben fotográfái­

de még ma i s előfordul,hogy a főpróba szünetében vesz­

nek l e egy

o l y a n mesterségesen

beállított h e l y z e t e t , ami­

l y e n az előadás folyamán nem i s f o r d u l elő. Véglegesen megoldottnak látszik az előadás rögzítése a f i l m segítségével. Azonban sajnos ez az eljárás igen drága«, - 20 -

s bár külföldön már alkalmazzák adási

részletek

muzeális

egész előadások, vagy elő­

konzerválására, nálunk erre még

nem kerülhetett s o r . A játékfilmeknek de következtetések

szinészettörténeti értéke i g e n nagy,

csak megfelelő

kritikával vonhatok l e

belőlük. Különösen a némafilm alkotásaiból szabad csak óva­ tos következtetéseket leszűrni, mert a szó hiánya a vásznon túlzott és erőszakolt gesztusokat és mimikát hívott életre, amelyeknek semmi közük gosfilm

sincs az egykorú színházhoz. A han­

mimikája i s eltér a színpadi

játékmódtól, mert a

premier plán o l y a n f i n o m arcjátékot k i v a n a színésztől,ami­ l y e n r e a színpadon soha sincsen szükség. Nagy a különbség a filmbeszéd ós a színpadi beszéd között i s . Ritmusuk, tempó­ j u k , hangszínük és árnyaltságuk lényegesen eltér egymástól. M i v e l azonban

színjátékokat megrögzítő muzeális f i l m ­

j e i n k nincsenek, egyes

színészek játékának

rekonstruálása

érdekében mégis

kénytelenek vagyunk

d u l n i . Sajnos a

Jászai M a r i v a l , Bajor G i z i v e l , Ódry Árpád­

dal f o r g a t o t t csak

a játékfilmekhez f o r ­

f i l m e k e l v e s z t e k , a közelmúlt

Csortos Gyula, Törzs Jenő

n a g y j a i közül

és Somlay Artúr néhány já­

tékfilmjével rendelkezünk. Valamivel

jobb a h e l y z e t

a színpadi j e l e n e t e k

anyagának megőrzése terén. Már jó néhány nek gramofonfelvételeket 1927. óta működő őriz. Ujabban és lehetővé produkció

egyes színészek produkcióiról. As

Magyar Rádió i g e n sok hasonló

a magnetofon f o g l a l t a t e s z i egész

hanganyagának

hang­

évtizede készíte­

színmüvek

hanglemezt

e l a hanglemez helyét rögzítését. A színészi

konzerválása ma

két intézményben

f o l y i k rendszeresen: az egyik a Magyar Rádió gyűjteménye, a másik a Színháztörténeti Múzeum hangtára. 5. A szinósz arcét vagy alakját ábrázoló kép i s f o n t o s a d a t o k k a l szolgálhat zölésok azért

a szinháztörténésznek. A színészábrá-

f o n t o s a k , mert a színész

szerepnek, hanem ő maga az

nemcsak alkotója a

alkotás i s . A színészi a r c ós a - 21 -

színészi t e s t

a színjáték

e l e m e i . Jászai M a r i

arcképéről

nemcsak a z t olvassuk l e , m i l y e n v o l t Jászai harmincéves k o ­ rában, hanem azt i s , hogy Jászai

játszotta.

m i l y e n v o l t E l e k t r a a r c a , amikor

Ódry Árpád

arca

nemcsak

Ódryé, hanem

Hamleté, I I I . Richárdé és Prosperóé i s . Mindebből következik, hogy a színészek képeit nem sza­ bad ugy megítélnünk, mint egy

arcképcsarnok egyedi emléke­

i t , hanem a színpadi alkotás e g y i k legfontosabb elemét k e l l látnunk bennük. Egy Író arcának alkotásához, a

lényegében semmi köze Írói

színész arca azonban

azonosul a s z e r e p p e l ,

amelyet játszik. Á 8ZÍnészábrázolások között meg szoktunk különböztetni egyszerű

portrékat

és szerepképet. Természetesen

a kettő

közül a szerepábrázolás a fontosabb a színháztörtónész szá­ mára. Az első i l y e n magyarországi Judith

Pál hercegé

tanúsága s z e r i n t

szerepábrázolás Esterházy

szerepében, A f i a t a l

- gyakran

ban. E z t az olajfestméhyü

herceg - naplója

lépett f e l i s k o l a i színjátékok­ kópét

Praknó várában

őrzik as

Esterházyak családi múzeumában. A már több Ízben

emiitett

Erdődlscher Thea ter állma nach,

t i z német színész sziluettképét közli, a k i k az Erdődy-opera t a g j a i v o l t a k . Ugyanott Hubert Kumpfnak, a társulat igazga­ tójának rézmetszetéé tehát az első

képével i s találkozunk. Ezek volnának

hivatásos színészek

Magyarországon, akiknek

arcát ismerjük. Időrendben

ezután a magyar színházi

zsebkönyvek s z i -

nészábrázolásai következnek a harmincas években. /A magyar­ országi német almanachok nem ábrázoláeok

azonban 1848-ban

közöltek arcképeket./ Ezek az megszűnnek. Többet f e l s o r o l ­

tunk közülük a "Színházi almanachok" cimü f e j e z e t b e n . Jelentősebbek ások a színészi ugyanezen

évtizedekben a különböző

ábrázolások,

amelyeket

képeslapok közöltek. A

harmincas évektől kezdve Magyarországon a század eleő felé­ ben számos o l y a n

képeslap j e l e n t meg, amelyben többek közt metszeteket

színházi vonatkozású

és kőnyomatokat i s talál­

hatunk: Budapesti Visszhang, Délibáb, D i v a t c s a r n o k , Életképek, Figyelmező, Honművész, Hővilág, P e s t i D i v a t l a p , R a j z o l a t o k , Regélő, Per S p i e g e l , Der Ungar. Később a század második felében már rengeteg képes l a p verseng

a közönség

kegyeiért. Kzek

közlll színészi

képes

anyagot elsősorban a következők közöltek: Hazánk

s a külföld, Magyar Színházi Lap, Magyarország

s a Nagyvilág, Ország Tükre, Ország-Világ, Vasárnapi Újság. A litográfiának a harmincas években nagy művésze támad Barabás Miklós

személyében. Páratlan

méretű munkásságában

fél évszázad arcképcsarnokát t e r e m t e t t e meg. Megírta önélet­ rajzát és jegyzőkönyvet v e z e t e t t képeiről. Az e r e d e t i j e g y ­ zőkönyv

adatait

két jegyzék

Szegedi Maszek Elemérnó egészítette k i . A

együtt 3145 müvet t a r t

kivétellel portrék. önéletrajzában

nyilván, amelyek kevés

42/

Írja, hogy

1825-ben

ismerkedett

meg

Telepy Györggyel és U d v a r h e l y i Miklóssal.Udvarhelyinek sze­ r e p e k e t i s másolt s ezért ingyen járt színházba. Később ba­ rátságba k e v e r e d e t t

a k o r többi neves

i s m e r t e M e g y e r i t , idősebb

színészével i s . Jól

Lendvayt, Szentpéteryt

s t b . Ké­

szített kőrajzokat, a k v a r e l l e k e t , olajfestményeket,

igazi

területe azonban a litográfia v o l t . R a j z a i almanachokban és képes lapokban j e l e n t e k meg. 4 2 / f

Márkosfalvl Barabás Miklós önéletrajza.Bevezetéssel ós j e g y z e t e k k e l ellátta Biró Béla. Bp. 1944. - Hoffmann E d i t : Barabás Miklós. Bp.1950. - J. M.: 24 Író és s a i ­ ne sz arcképe. /Barabás r a j z o k . / Vas. U j s . 1856. 238. sz. - Bedő Rudolf : Barabás Miklós szinészarcképei.Szín­ házt örténetiErtesitő. Bp. 1954. - L. még Biró Béla; A magyar művészettörténeti i r o d a l o m bibliográfiája. Bp. 1955.

A Nemzeti Szinház portréi és

első nagy szinésznemzedékét Barabás

szerepképei

.alapján

ismerjük. Ezek a portrék

nemcsak páratlan technikával m e g r a j z o l t arcképek, hanem k i ­ tűnő - bár o l y k o r idealizált - jellemzések i s . Ezért kesek

szerepképei, amelyeken

a maszk és

érté­

a ruházat pontos

ábrázolásán kivül r e n d s z e r i n t a színész v a l a m e l y i k jellemző gesztusa i s megörökítést n y e r t . Hatalmas munkásságának legszebb alkotásai: S z e r d a h e l y i József

arcképe /Barabás

első litográfiája

1833-ból, mely

Kolozsvárott Barra műhelyében készült/, S z i g l i g e t i Ede a r c ­ képe

/lit.

1844/, L a b o r f a l v i Rósa

arcképe / l i t .

1848./ és

Felekyné Munkácsy Flóra miniatűr akvarellkópe /1856./. Az alábbiakban Barabás jegyzékének sorszámaival közöl­ jük valamennyi színészi vonatkozású kópét,köztük Fáy András, Bajza József,

S i m o n t s i t s János,

E r k e l Ferenc portróját és

egy színpadi jelenetót i s . 60. Schmidt a c t r i x /miniatűr akv. 1831./ 202. Szerdahelyi

József / l i t .

1833./

203. Szerdahelyinó /miniatűr akv. 1833./ 311. Fáy András / o l a j , 1836./ 433. Lendvaynó /1837./ 449. Schodelné / o l a j ,

1840./

590. S z e r d a h e l y i N e l l i / o l a j ,

1840,/

829. Schenkné a c t r i i /miniatűr akv. 1843./ 859. L a b o r f a l v i Róza /akv. 1843./ 891. L a b o r f a l v i Róza férfiruhában /akv. 1844./ 896. L a b o r f a l v i Róza / o l a j , 1844./ 902. S z i g l i g e t i Ede / l i t .

1844./

962. E r k e l Ferenc karmester / l i t . 964. Schodelné / l i t .

965. Fáncsy L a j o s / l i t . 971. Fáy András / l i t . 985. Lendvaynó / l i t .

1845./

1845./ 1845./ 1845./ 1945./

1004. Szentpótery Zsigmond / l i t .

1845./

1019. Bgreaay Gábor színpadi kép / l i t . 1035. Lendvay Márton / l i t . 1067. Schodelné / l i t .

1845./

1845./

1846./

1070. FUredy Mihály / l i t .

1846./

1076. L a b o r f a l v i Róza / l i t .

1846./

1100. J e l e n e t Czakó végrendeletéből / t u s r a j z . 1946./ 1129. Hollósy Kornélia / l i t .

1846./

1135. Hollósy Kornélia / l i t .

1846./

1140.

Szentpétery mint Zóch / l i t .

1155. Wolf t e n o r i s t a / l i t .

I846./

1847./

1174. Egressy Gábor mint Mátyás király / l i t . 1183. Püredy mint F i g a r o / l i t .

1847./

1847./

1205. Hollósy Kornélia /1847./ 1223. Lendvay Márton / l i t .

1848./

1226. L a b o r f a l v i Róza / l i t . 1229. Lendvaynó / l i t .

1848./

1848./

1334. Schodelné mint Szilágyi Erzsébet / o l a j , 1850./ 1381.

Püredy Mihály / l i t .

1850./

1359. Lészlóné Deco Marie / O l a j miniatűr, 1851./ 1441.

Lendvay Márton és f i a Marci / ü t . 1852./

1465. Bulyovszkynó /akv. 1852./ 1473. Komlóssy I d a / l i t .

1852./

1476. Komlóssy I d a / l i t .

1852./

1487. Bgressy Béni / o l a j ,

1853./

1496. Bulyovszkynó Szilágyi L i l l a / o l a j , 1853./ 1501.

Leaniewska Luiza / l i t .

1853./

1502.

I r a A l d r i d g e mór színész / l i t .

1519. Mosonyinó / o l a j , 1854./ 1523. Bajza József / o l a j , 1854./ 1 5 4 1 . Munkácsi Flóra / l i t .

1854./

1547. E l l i n g e r t e n o r i s t a / l i t . 1555. Bulyovszkynó / l i t . 1558. Pürsdy Mihály / l i t .

1854./

1854./ 1855./

1853./

1586. Jókainé L a b o r f a l v i Róza Komlósy I d a Lendvay Latkóczyné Hollóay Kornélia 1603. Vas Gereben Vadnay Károly Peleky Miklós S z i g e t i József 1618. Egressy Gábor Szentpétery Zsigmond

1619.

1622. 1628. 1629. 1630. 1633. 1654. 1670. 1684. 1710. 1715. 1716. 1935. 1951. 1952. 2020. 2483.

>/egy lapon, l i t .

1855./

l/egy lapon, l i t .

1856./

,/egy lapon, l i t .

1856./

Lendvay Márton Tóth József , Réthy Mihály Lendvay Márton /egy lapon, l i t . 1856./ Szerdahelyi Kálmán FUredy Mihály * Munkácsy Plóra /akv. 1856./ Páncsy I l k a m i n t J u l i a / l i t . 1857./ Szigethy József mint V i o l a / l i t . 1857./ Szigethy József mint csizmadia / ü t . 1857./ Hegedüsné / ü t . 1857./ Bulyovszkyné m i n t Mária királynő / l i t . 1857./ Katona József / ü t . 1857./ P r i e l l e C o r n e l i a / l i t . 1858./ B i g n i o L a j o s / Ü t . 1857./ Szerdahelyi Kálmán / l i t . 1859./ HegedUsné / ü t . 1859. három példány/ Páy András / l i t . 1870./ Páy András / ü t . 1870./ S i m o n t s i t s János / o l a j , 1870./ Sztankovichné sz. de l a Grange Anna mint Gara Mária / Ü t . 1872./ Balog István második arcképe természet után / r a j z , 1824./

2873. 2918. 2925. 2969.

Bartha mint Zrínyi / l i t . 1846./ Schodelné /vázlat, 1850./ Kaiser Brnstné a Kunokban / l i t . 1851./ Katona József

2998. P r l e l l e Cornólia /akv. 1858./ 2999. Lendvay a gyászravatalon / l i t . A Barabóa-féle

1858./

színész-arcképcsarnokon kívül még szá­

mos más színészi ábrázolással találkozunk a mult században. Ezek

között a fontosabbak: Kántorné portréját Chladek r a j z a után Perlaszka Domokos

m e t s z e t t e . A Honművész

1834. 104. számában azonban Chladek

r a j z a Kohlmann Lipót metszetében j e l e n t meg, Déryné mint képét a

Liszli a

.Honmüvószben

Havasi rózsában

Szathmáry Károly

cimü közismert

után Chladek r a j ­

z o l t a és Kohlmann metszette.Dérynéről állítólag P r e p e l i t z a y Sámuel i s f e s t e t t arcképet. Hol van, nem t u d j u k . Az Állami Operaház gyűjteményében őriznek egy állítólagos Dérynét áb­ rázoló festményt, h i t e l e s e n

azonban ez n i n c s megállapítva,

szerzőjét sem ismerjük. Megyeri e g y e t l e n

arcképe, amelyet Schwindt r a j z a nyo­

mán Kohl/nana m e t s z e t t , először a Honművész 1834 . 48. számá­ ban j e l e n t

meg. Később két

nemzeti színházi

zsebkönyv i s

közölte. /Lásd Zsebkönyvek./ Parázsónó Nádudvary K r i s z t i n a arcképe Kiss Bálint f e s t ­ ménye nyomán Kohlmann metszetében a Honművész 1836. 32.szá­ mában j e l e n t meg. Lendvay Márton

portréjával

K i s s Bálint r a j z a

nyomán

Kohlmann metszetében ugyancsak a Honművész 1839. 78. számá­ ban találkozunk. Püredy Mihály Sobri

szerepében

S z i g l i g e t i Két p i s z t o l y cimü darabjának K i s s Bálint

r a j z a nyomán

készült képet

Kohlmann metszetében a P e s t i D i v a t l a p közölte. Lendvaynó H i v a t a l Anikó o l a j b a n készült állítólagos önarcképét a Színháztörténeti Múzeum őrzi. U g y a n i t t talál- 27 -

juk Tóth József olajképét, amelyet Hora A l a j o s készített 1844-ben. Rehák Józsefnó Moór Anna olajportrójót 1816-ban Donath János f e s t e t t e . A leszármazottak t u l a j d o n a . Több 8zlnószportrót készített Marástoni Jakab i s . / Munkál közül legismertebb Bulyovszky L i l l a olajképe /1863/ ós Egressy Gábor posztumusz arcképe /1867./. Kőnyomatos szlnészportrékat készített Marástoni József. Egressy Gábor. S z e r d a h e l y i Kálmán, Tóth József, L a b o r f a l v i Róza arcképeit 8-10 k i s szerepkép övezi, koszorú formában zárva körül a középen e l h e l y e z e t t portrét.Minőség tekintetében ezek meszsze elmaradnak Barabás munkái mögött. A két Marástoni mun­ kássága szinészettörténeti szempontból n i n c s még f e l d o l g o z va. ' 4 3

4 4

Rajtuk kivül A l c o n i e r e Hermann Tivadartól, R i c h t e r Fülöptől, Röhn Alajostól, Sikó Miklóstól, S t r i x n e r Ágoston­ tól, Strohmayer A n t a l Józseftől, Torsch Leótól és V i z k e l e t i Bélától ismertünk színészi tárgyú képeket. A Vasárnapi Újság l e g i s m e r t e b b rajzolója Rusz Károly v o l t , a k i valósággal o n t o t t a a színházi képanyagot és a l e g ­ több régi litográfiát áttette fametszetbe. A fotográfia alkalmazása természetesen a szinészarcképek területén i s nagy változást h o z o t t . Kezdetben a műter­ mekben készült un. s t a n d f o t o k v o l t a k d i v a t o s a k , ma már a színpadon többnyire játék közben f e l v e t t pillanatfelvétel rögzíti meg a színészi a?kötés egy-egy mozzanatát. Nem szabad f i g y e l m e n kivül hagyni a századforduló óta e l t e r j e d t levelezőlapok óbrózolásait sem. Színházak, színé­ szek és színpadi j e l e n e t e k fotográfiáinak sokszorosításai

Péter Kornélia: M a r a s t o n i Jakab, Bp. 1936. Nagy Zoltán: A lithográfia története a X I I . században. Bp. 1934.

ezek. amelyek közül sok csak ebben a

formában Ismeretes és

Így értékes forrás l e h e t . A fotografikus

rögzítések ellenére

a képzőművészeket

továbbra l e érdekli a színész mozgékony, örökké változó a r ­ ca, s

egész sereg

képzőművészeti alkotás

született a XX.

században l s színészekről.A modern művészi szlnészábrézolások közül csak néhányat sorolunk föl: Sárkány Gyula: Szerémy Zoltán,

Lühnsdorf Károly: Gom­

baszögi F r i d a , Zádor István: Bajor G i z i mint Haitang a Kré­ takörben, Vasa Elemér: Gaál F r a n c i s k a , Gábor Móric: Hegedűs Gyula,

Rauscher Györgyi

Erzsi,

Lengyel Rheinfuss Edei Lábasa J u c i ,

Honthy Hanna,

Kukán Géza* Bálint

Féchy Rezső:

Palló Imre, Gábor Móric: Góth Sándor s t b . Valamennyi fölött mint páratlan

mestermü áll Karlovszky B e r t a l a n Ódry Árpád­ 45

ról készített olajfestménye. ^ A szobrok közül Dunajszky

Lószlő Lendvay Mártonról ké­

szített

bronzszobra

nevezetes. E r e d e t i l e g

Szinház

udvarán helyezték e l , most a

a régi Nemzeti

Nemzeti Szinház déli

homlokzata előtt áll. Említést érdemel Frim Jenő:

Beregi

Stróbl A l a j o s :

Oszkár,

Jászai M a r i , Körmendy

ua.: Gaál

Gyula és

Kisfalud!

Stróbl Zsigmond Bajor G i z i portréja. A szinház! jelenetképek sége

és szinéssi ábrázolások több­

ma már közgyűjteményekben

Színháztörténeti

Osztálya, az

van. A Széchényi Országos

Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Történeti a Szabó E r v i n

Könyvtár Budapesti

emlékgyüjteménye és S z c e n i k a i Újkori Osztálya

4 5 /

őriz i g e n

Könyvtár

Színháztörténeti Arcképcsarnok,

Gyűjteménye, az Operaház

Osztálya, a Történeti Múzeum

nagymennyiségű

anyagot. Az 1 1 -

Szinészportrék a Tavaszi tárlaton. Színházi Élet 1931. 21. sz.

lusztrált periodikákat pedig a Széchényi Könyvtár Hirlaptárában, az Egyetemi Könyvtárban, a Szabó E r v i n Könyvtárban, a M. T. A. Könyvtárában éa a P a r l a m e n t i Könyvtárban l e h e t megtalálni.

VIII. JOGSZABÁLYOK Nincs a miivészetek amelynek

világában még egy

a n n y i j o g i vonatkozása

Már a levéltári igazgatási

anyag ismertetésében

vonalon

színházat. A uton alakul

milyen

olyan jelenség,

lenne, mint a színháznak.

jogi

láthattuk, hogy köz­

szövevény

felügyeleti j o g törvényhozási k i és változik. Az Így

v e s z i körül a vagy r e n d e l e t i

született törvények és

r e n d e l e t e k azonban a színházzal kapcsolatos

jogszabályoknak

csak elenyésző része. A színházak f e g y e l m i jogköre, a s z e r ­ ződési j o g , a szerzői j o g a jogszabályoknak egész légióját h o z t a létre. A színházakra vonatkozó jogszabályok nem a l k o t n a k egy­ séges r e n d 8 z e r t , 8 egymással csak nagy általánosságban függ­ nek össze. Nem lehet

i s egy

jogforrásból

származnak. Jogforrás

a törvényhozó testület /országgyűlés/, valamely tör­

vényhatóság /megyei önkormányzat, városi

tanács/, kormány­

z a t i szerv /Kancellária, Helytartótanács, Minisztérium,ren­ dőrhatóság s t b . / , lehet maga

a szinház és v a l a m e l y i k szín­

házi érdekképviselet i s . A színházzal k a p c s o l a t o s jogszabályok a történelem f o ­ lyamán állandóan változtak s h i v e n tükrözték a szinház tár­ sadalmi helyzetét és p o l i t i k a i hetünk

egységeB ezinházi

szerepét. Ha nem i s beszél­

jogrendszerről,

de egy-egy

kor

színházi jogszabályait azonos s z e l l e m h a t j a át, s bennük az uralkodó érvényre.

osztály p o l i t i k a i és gazdasági

törekvései

jutnak

A színházi jogszabályok lényegéhez t a r t o z i k a közhírré tétel. a kihirdetés.Ez természetesen nyomtatásban történik, ezért lelőhelyüket a törvénytárakban, h i v a t a l o s ben, rendeletgyiijteményekben Jogszabályokra tehát s hogy o l y k o r

közlönyök­ 1

k e l l megjelölnünk. A szinház. .

nem jellemző a levéltári előfordulás,

egyeseket mégis

levéltári konceptus alapján

idéznek, annak az az oka, hogy valamely

oknál f o g v a nem j e ­

l e n t e k meg nyomtatásban. Módszertanilag az a helyes,ha dig n y o m t a t o t t

min­

szövegre u t a l u n k , vagy a z t Idézzük, még ak­

kor i s , ha kéziratos

példányuk v a l a m e l y i k levéltárban f e l ­

található. A színházi jogszabályok összegyűjtésére és feldolgozá­ sára e d d i g

három kísérlet történt: az egyik

Révai Lajos A 1

magyar színházi j o g mai érvényben cimü könyvében, / a másik Staud Géza

Színházi r e n d e l e t e k és jogszabályok gyűjteménye 2

cimü,csak tördelt l e v o n a t b a n megmaradt munkájában, ' a har­ madik p e d i g legújabban Betűrendes tárgymutató a színházakra érvényes munkaügyi

éa bérvonatkozásu jogszabályokról, e l v i

döntésekről, téjékoztatókról

és közleményekről

cimü k i e d -

3

ványban. / A törvényhozás

által a l k o t o t t jogszabályok a színházi

törvénycikkek. /Nem szabad

őket összetévesztenünk a " a 2 i n -

házi törvények"-nek n e v e z e t t f e g y e l m i szabályzatokkal, ame-

Révai Lajos: A magyar színházi Jog mai érvényben. A Jog 1885. 3., 5., 7., 1 1 . , 14., 16., 20., 28., 29., 49.» 52. sz. - Révai Lajos: A magyar színházi j o g mai érvényben. Bp. 1907. Staud Géza: Színházi r e n d e l e t e k és jogszabályok gyűj­ teménye. 1945-1948. Bp. 1948. Két példány az Országos Széchényi Könyvtárban,egy példány a szerző birtokában. Betűrendes tárgymutató a színházakra érvényes munka­ ügyi és bérvonatkozásu jogszabályokról, e l v i döntések­ ről, tájékoztatókról és közleményekről, összeállította a színházi gazdasági vezetők munkaközössége. K i a d t a a M. Néphadsereg Színháza. Lezárva I960. Jan. 15. Bp. 1960.

l y e k a szinház belső Ezeket lásd alább./

rendjének biztosítására

szolgálnak.

A színházi törvénycikkekben megrögzített törvények többnyire a szinház közjogi helyzetére vonatkoznak.Törvény­ hozásunk ugyan i g e n gyakran és sokat f o g l a l k o z o t t kUlönböző színházi kérdésekkel, de színházi törvényt csak keveset a l ­ kotott. A parlamentben l e f o l y t vitákat a p a r l a m e n t i jegyző­ könyvek őrzik.Részletekben f o g l a l k o z o t t velük Bory István ^ és többször h i v a t k o z i k rájuk Pukánszkynó i s a Nemzeti S z i n ­ ház történetével k a p c s o l a t b a n . 4

5

Első színházi törvényünk az 1836.évi I L I . t c . a Pesten országos költségen felállítandó nemzeti játékszínről .amely­ ben a Buda és Pest közt felállítandó h i d tárgyában k i r e n ­ d e l t országos küldöttség m e g b i z a t i k , hogy j a v a s l a t o t tegyen a játékszín felépítésére. ^A t c . keletkezésének előzményeit 6

Pukánszkynó f o g l a l t a össze

a Nemzeti Szinház százéves tör7/ ténete cimü munkájának második kötetében. A második színházi törvény as 1840. I L I V . t c . a p e s t i magyar színházról már nemcsak javaslattételre ssőlit f e l , hanem a p e s t i magyar szinház közjogi helyzetét szabályoz­ z a . / A p e s t i magyar színházat országos t u l a j d o n b a v e t t e és 3

4/

Bory István. JLmegpeticlonált Nemzeti Szinház. A szín­ pad 1936. 137-141. p. - Bory István: Nemzeti Szinház és kisebbségi kérdés. Nyugat 1937. V I I . 1 . 45-49. p. Bory István: Nemzeti Szinház és p o l i t i k a . P e s t i Napló 1939. V. 1. sz. - Borv István:Adalékok a Nemzeti S z i n ­ ház történetéhez. I t K . 1939.58-63. p. - Bory István: Nemzeti Színházunk a p o l i t i k a gondolatvilágában. S z i n háztörtóneti értesítő 1954. 199-206. p.

5/

Pukánszkvné Kádár Jolán: A Nemzeti Szinház százéves története. I I . k. I r a t o k a Nemzeti Szinház történeté­ hez. Bp. 1938. Magyar törvénytár. Corpus J u r i s H u n g a r i c l . Pukánszkynó Kádár Jolán: l.m. 61-64. p. Magyar törvénytár. Corpus J u r i s H u n g a r i c l .

6/ 7/ 8/

nemzeti színházzá emelte. Előzményeit ugyancsak Pukánszkynó i s m e r t e t t e idézett munkájában. A törvény érdekessége.hogy a színházat k i v e t t e az összes kormányhatóságok hatásköréből és egyenepan az országgyűlésnek v e t e t t e alá. Ebben a t e k i n ­ t e t b e n magyar különlegesség és páratlanul áll az egész színháztörténetben. Legjelentősebb e nembeli jogalkotásunk az 1848. X X I I . ötszakaszo8 törvénycikk: A színházakról. / a törvény már minden magyarországi színházra vonatkozó általános r e n ­ delkezéseket t a r t a l m a z . ^ Az első szakasz a színházak nyitását as illetékes tör­ vényhatóság engedélyéhez köt .. Ssinháznyitási engedélyről /koncesszióról/ tehát csak 1848 óta beszélhetünk. A második szakasz eltörli a cenzúrát.A harmadik szakasz előírja, hogy a színielőadások csak az illetékes h e l y b e l i hatóság tudtával és engedelmével történhetnek, kivéve a Nemzeti Színházat. Ezenkívül minden szinház, a Nemzeti Szinház is,rendőri f e l ­ ügyelet tekintetében a h e l y b e l i hatóság alá t a r t o z i k . A ne­ g y e d i k és ötödik szakasz a büntető szankciókról és eljárás­ ról r e n d e l k e z i k . A r e n d e l e t e l l e n vétőket a színhez bezárá­ sával és 1000 koronáig terjedhető birsággal sújtják. A be­ záratás elnökileg történhetik, a büntetést pedig "szóbeli p e r u t o n " , v a g y i s polgári u t o n mondják k l . 10

1 1

4

Többi színházi törvényünk kevésbé jelentős. Aa 1875. XXXIV. t c . a Nemzeti Szinház átépítéséről r e n d e l k e z i k . A s 1879. XL. t c . / B t k a kihágásokról/ 77. 5-a kótszás F t - l g 1 2 /

9

/ /

1 0

n

/

Pukánszkynó Kádár Jolán: i . m. 136-141. p. Magyar törvénytár. Corpus J u r i s H u n g a r i c l . Staud Géza: Az 1848. X X I I . törvénycikk. Szinház 1948, 12. SS. Magyar törvénytár.Corpus J u r i s H u n g a r i c l . - Pukánszky­ nó Kádár Jolán i . m. 471-472. p.

terjedő pénzbírsággal sújtja azon aki

színtársulat! Igazgatót,

a belügyminisztertől n y e r t jogosítvány nélkül, vagy h a ­

bár azzal,de a hatóság engedélye nélkül,színielőadást t a r t . 13/ vagy a n y e r t engedélyt megszegi. ' Az 1881. LIV. t c . Nemzeti Szinház adósságainak törlesztését tárgyalja. 1883. I I . t c . a Nemzeti Színházban eszközölt építkezésedköltségeiről intózkedik. Végül as 1904. XXXV. t c . a Nem­ z e t i Színházban végrehajtott biztonsági átalakítások költ­ ségeit engedélyezi. / Ezzel a színházi törvények felsorolását l e i s zárhat­ j u k . A törvényeknél sokkal nagyobb színháztörténeti j e l e n ­ tőségük van a különböző h i v a t a l o s szervek által kibocsátott r e n d e l e t e k n e k , amelyek gazdasági és p o l i t i k a i vonalon, sok­ szor művészi irányban i s a szinház mindennapi életét szabá­ lyozzák. A kormánysati és más törvényhatósági r e n d e l e t e k a ma­ guk személytelenségében h i v e n tükrözik egy-egy p o l i t i k a i rendszer mlivészetpolitikájának gazdasági és közigazgatási oldalát. A színházak művészi tevékenységére ezek a r e n d e l e ­ tek v i s z o n y l a g ritkán utalnak közvetlenül, mégis sok követ­ keztetést vonhatunk l e belőlük művészi irányban i s . H i t e ­ lességükhöz semmi kétség nem fér. A r e n d e l e t e k szövege és a hozzájuk gyakran kapcsolódó végrehajtási utasítások világosan megmutatják az irányitó szervek szándékait. Más kérdés azonban, hogy az egyes r e n ­ d e l e t e k e t hogyan hajtják végre. A rendeleteknek általános­ ságban, de o l y k o r alkalomszerűen külön is,büntető szankciói 15/

16

1 3

1 4

/ /

1 5

/

1 6

/

Magyar törvénytár. Corpus J u r i s H u n g a r i c l . Magyar törvénytár.Corpus J u r i s H u n g a r i c l . - Pukánszky­ nó Kádár Jolán, i . m. 527-528. p. Magyar törvény tár. Corpus J u r i s H u n g a r i c l . - Pukánszky­ nó Kádár Jolán 1 . m. 559. p. Magyar törvény tár.Corpus J u r i s H u n g a r i c l . - Pukánszky­ nó Kádár Jolán i . m. 699. p.

vannak, melyeknek végrehajtásáról a közigazgatási ezervek gondoskodnak. Ennek ellenére a végrehajtás módjában mind a közigazgatás, mind a színházak részéről eltérések lehetnek. Igen érdekesen n y i l a t k o s n a k meg ezek az eltérések a rende­ l e t és a tényleges végrehajtás között például a Bach-kor­ szakban, vagy akár a második világháborút közvetlenül meg­ előző fasizmus éveiben. Legrégibb színházi rendeletünknek tekinthetjük azt a színigazgatói engedélyt, amelyet F e l v i n c z l György kapott I . Lipóttól 169b-ban. Ekkor még a fejedelem magának t a r t o t t a fenn az előadósok engedélyezésének és a nyilvános szinügyre vonatkozó fő felügyelet jogát. Bécsben 1753-ban adták k i nyomtatásban az un. normana­ pokat meghatározó rendelkezést. Ezeken a napokon szinielő17 / adások tartása t i l o s v o l t . ' A norma-rendelet egy nyomta­ t o t t példányát a bécsi Theatersammlung őrzi. Rendelet formájában adták k i a színigazgatóknak sióló utasításokat I s . Bayer Ismertet egyet a X V I I I . század végé­ ről'Instruktion für d i e i n k l e i n e r e n Städten s i c h befindete Entrepreneurs der Theater / F o l i o 6 l a p . Német szövegű nyom­ ig/ tatvány.Eszterhézy Jőssef gróf aláírásával ellátva./ ' En­ nek jellemző része as a bekezdés, amel? s z e r i n t c s a k i s azon színdarabokat szabad minden előzetes cenzúra nélkül előad­ n i , melyek vagy a bécsi udvari, vagy más bécsi színpadon az 1793.év január havától számított időközben legalább i s két­ szer adattak elő és e z t az Entrepreneur a bécsi direktorok h i t e l e s igazoláaával bizonyítani i s tudja. Köteles azonban ezen darabok előadásánál a Bécsben elrendelt változtatáso­ kat figyelembe venni. A Bécsben még elő nem adott, akár

Baver József: A nemseti jótéksaln története. Bp. 1887. I I . k. 300. p. Baver József: i . m. I I . k. 299. p.

nyomtatott.akár kézirat! s sindarabokat

csakis c e n s u r a i föl­

terjesztés és a Helytartótanács szuperrevíziója után a d h a t j a elő. A cenzorok

részére k i a d o t t

regulák" ós a "Normatíva

utasítások, a

"Dlrectlva

pro T h e a t r a l l b u s " azonosak v o l t a k

a Habsburg birodalom egész területén. A cenzúrai utasítások azonban csak nagyjából szabták meg a szempontokat, a szöveg elbírálásában a cenzor egyéni műveltségének, Ízlésének,kor­ látoltságának , jó ós rosszindulatának tág t e r e nyílott. A színházi r e n d e l e t e k e t még a XIX. század első felében l s többnyire külön l a p o k r a tékeseknek, sajtó még

nyomtatva küldték szót az i l l e ­

mivel h i v a t a l o s

közleményeket közlő

nem v o l t . A szabadságharc

az osztrák bürokrácia

időszaki

utáni években azonban

kialakulásával egyidőben megindulnak

Magyarországon i s a h i v a t a l o s lapok. Ettől kezdve a színházra

vonatkozó r e n d e l e t e k legfőbb

forrásai a különböző h i v a t a l o s közlönyök, amelyekben az i l ­ letékes törvényhatóság közzéteszi közigazgatási,rendészeti, tűzrendészet!,

pénzügyi s t b . rendelkezéseit. Országos

fővárosi v i s z o n y l a t b a n a következő

h i v a t a l o s lapok

és

tartal­

maznak színházi r e n d e l e t e k e t : Budapesti Hírlap /1853-1860/ H i v a t a l o s Értesítő /1853-1860/ Budapesti Közlöny /1867-1919/ Magyar Közigazgatás /1884-1944/ Fővárosi Közlöny /1890-1950/ H i v a t a l o s Közlöny /1893-1944/ Magyar Közlöny /1893-1906, 1945-/ Belügyi Közlöny /1896-1944/ Népművelési Közlöny /1951-1956/ Művelődésügyi Közlöny /1957-/ Ezenkívül a maguk szűkebb hatáskörében egyes megyei és városi h i v a t a l o s közlönyök i s gyakran közölnek hasonló r e n ­ delkezéseket.Rendeleteket t a r t a l m a z többek közt a Színészek

L a p j a /1883-1938/

és a

érdekképviseleti

Magyar Színészet

l a p i s . Nagy

/1939-1944/ cimü

gazdagodást j e l e n t e n e a ma­

gyar színháztörténetnek* ha v a l a k i összeállítaná a sok ezer színházi

r e n d e l e t bibliográfiáját

s megkísérelné ennek az

e l h a n y a g o l t forrésterületnek a feldolgozásét i s . A rendeletek

jelentőségének

hangsúlyozására idézünk

néhány modern példát: A 47027/1892. nészet! előadási

számú belügyminiszteri

ügynökséget, azaz a szerződtetések jogának közvetítését - a s z e r z e t t

tartásával - az

Országos SzinészegyesUlet

r e n d e l e t a szí­ és a színmüvek jogok épségben részére engedé­

lyezte. A 95 000/1921. számú

VEM. r e n d e l e t a szinésskópző i s ­

kolák engedélyezését és ellenőrzését szabályozza. Az I d e i g l e n e s Nemzeti Kormány 10 210/1945* M. E. számú rendelete el. A

a Magyar Művészeti

Tanács felállítását

rendeli

Tanács színművészeti szaktanácsa javaslattevő szerv­

ként működött a kormányhatóságok felé 1949-ig* A pénzügyminiszter 88 727/1946. I I .

P. M. számú rende­

l e t e kizárólag a magas művelődés színvonalán működő színhá­ zak

kedvezményes

rendőrhatósági

engedélyilletékét szabá­

lyozta. A vidéki színtársulatok együttes utazásainak 50 %-oa menetkedvezményét a közlekedési m i n i s z t e r 62 904/1946-1/3. számú rendeletével engedélyezte. A pénzügyminiszter 127 279/1946-VII. számú r e n d e l e t e a szolgálati jogviszonyban álló színészek illetményének a szolgálati kiadósokkal arányban álló részét mentesítette az illetményadó alól. Ennek következtében 1946.december 20-tól a színészek szolgálati jogviszonyból származó jövedelmének 50 %-át, mint t e r h e s illetményt, az adóalapba nem számítot­ ták be. A 150/1948. számú kormányrendelet az Országos Magyar Színművészeti Akadémiának Színművészeti és Filmművészeti Főiskolává való átszervezését r e n d e l t e e l .

Különösen megszaporodtak a színházi vonatkozású rende­ l e t e k az 1949-ben bekövetkezett államosítás óta. A színé­ szek státuséval kapcsolatban a kinevezések és áthelyezések r e n d e l e t i u t o n történnek. A népművelési Közlöny közzéteszi a kitüntetéseket, jutalmazásokat és f e g y e l m i büntetéseket is. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 1002/1952. számú határozata a hangversenyrendezés állami feladatairól cimü r e n d e l e t az "Országos Filharmónia" nevű irányító s z e r v felállítását eredményezte,amely az un. esztrádmüsorok s z e r ­ vezésével i s f o g l a l k o z o t t . A végtelenségig folytathatnánk a színházi r e n d e l e t e k felsorolását. A f e l h o z o t t példákkal csak a r r a kívántunk rá­ m u t a t n i , hogy a rendeletekben a színházak gazdasági és po­ l i t i k a i történetének gazdag, s eddig kellőképpen még k i nem aknázott forrósa r e j l i k . Külön c s o p o r t o t a l k o t n a k a színházakat illető tüzrendészetl szabályrendeletek. A g y e r t y a , a petróleum és 1839től kezdve a Magyarországon i s b e v e z e t e t t gázvilágítás ál­ landó veszély forrása v o l t a színházakban. A v i l l a n y v i l a g i ­ tés alkalmazásáig /1883/ a legtöbb szinház tüz martaléka l e t t . Hogy csak a legjelentősebb tüzeseteket említsük, a magyarországi színházak közül 1843-ban leégett a m i s k o l c i szinház, 1847-ben a p e s t i német szinház, 1889-ben a Gyapjú 19/ u t c a i szinház. Tűzrendészet! t e k i n t e t b e n azonban a bécsi Ringtheater

égése hozott

lényeges változást. Az

1881-ben

kitört borzalmas tűzvész több száz emberáldozatot követelt. Ennek hatása a l a t t 20

szigorú tűzrendészet!

t e t t e k életbe. ' Bér

a villanyvilágítás

szabályokat lép­ m e l l e t t a tüzve-

Magyar Színművészeti Lexikon IV. k. "Szinhózégések" címszó a l a t t f e l s o r o l j a a többi magyar színházi tűz­ vészt.

szél; lényegesen vasfüggöny

csökkent a színházakban, mégis előírták a

felszerelését, a záporkészülék

alkalmazását, a

nézőtéri vészkijáratok és vészlámpák számát,az állandó tűz­ oltói ügyeletet, a dohányzási

t i l a l m a t , később a díszletek

impregnálását s t b . Ha a színész számára dohányzás vagy tűz­ gyújtás

van előírva, a z t az ügyeletes

tűzoltónál be k e l l

2 1

j e l e n t e n i . ^ A tűzoltó minden előadás előtt felülvizsgálja a színpadot, a biztonsági berendezéseket s az egész előadás alatt

a kulisszák

mögött áll. A

színházban a tűzbiztonsági tűzoltóságnak tiltani.

2 2

modern színházakban

már

tűzjelző készülék van f e l szerelve.Ha v a l a m e l y i k

közvetlen

előírásokat nem

Joga van az előadást

tartják meg, a

a z o n n a l i hatállyal be­

/

Rendelet formájában szinháznyitási

j e l e n t e k meg a h i v a t a l o s lapban a

engedélyek. 186Y óta a fővárosi szlnháznyi-

tásl engedélyeket

Budapest polgármestere, a vidéki színhá­

zakét a belügyminiszter, 1907-től p e d i g a Vallás- és Közok­ tatásügyi

Miniszter adta k i . A

kétféle koncesszió szövege

Lásd Podmanlczky F r i g y e s jelentésót 1882. március 29ről a Nemzeti Színházban végrehajtott tűzbiztonsági átalakításokról. Pukánszkynó Kádár Jolán; A Nemzeti Szinház százéves története. I I . k. I r a t o k . 347-549. p. Helyhatósági r e n d e l e t e k a színházak tűzbiztonsága tár­ gyében. 744/1882. Bp. 1882. - Helyhatósági r e n d e l e t a színházak tűzbiztonsága tárgyában* Érvényes Debrecen m. k i r . város területén. Debrecen 1896. J a k a b f f y Zoltán: A színházak tűzbiztonsága.Bp. 1904. J a k a b f f y Zoltán; A színházépítés fejlődése.Bp. 1908. Máltás Hugó és~Kauaer József: Előterjesztés a Népszinhás tűzbiztonsága tárgyában.Bp. 1892. - Molnár György; J a v a s l a t a szinházógések ós ebből származó szerencsét­ lenségek akadályozására. Szeged 188b. - Nagy Sándor: Színházi borzalmak megakadályozása. Bp. 1904. - /Angol u l és németül i s . / - Rudolfy József; Szinhézégésnól j a v a s l a t b a h o z o t t mentési es oltási művelet,mely a h i ­ v a t a l o s szaklapban tudományos v i t a tárgyát képezte. Szeged 1888.

eltért egymástól, de mindkettő bizonyos kikötéseket t a r t a l ­ mazott, amelyek

nem teljesítése

esetón a hatóságnak

joga

v o l t a játszási engedélyt a z o n n a l i hatállyal v i s s z a v o n n i . Az engedélyokiratok Igazgató köteles a h e l y i

kikötései

között

s z e r e p e l t : Az

hatóságok engedélyét megszerezni,

a Nyugdíjintézetet megillető járulékot b e f i z e t n i , a műsorról utólag a minisztériumnak

jelentést t e n n i , állandó társula­

t o t t a r t a n i , magyar Írók müveit előnyben részesíteni s t b . Az utolsó magyar

szinhóznyitási engedélyeket 1948-ban

adták k i . A színházak

államosítása ugy történt, hogy a ma­

gánkézben lévő színházépületeket

és felszereléseket állami

t u l a j d o n b a vették /az épületek nagy része, elsősorban a v i ­ dékiek mór nem adtak zott

e r e d e t i l e g i s közületi k i u j szinháznyitási

állami igazgatók

Azóta a magyar

t u l a j d o n b a n v o l t a k / éa

engedélyeket, hanem megbí­

szervezték meg az

u j társulatokat.

színházak állami költségvetéssel

dolgoznak,

a műsorukat a minisztérium illetékes ügyosztálya hagyja jó­ vá. A színházak belső bályokat színházi ban - mint

rendjót biztosító f e g y e l m i rendsza­

törvényeknek

n e v e z i k , amelyeknek

már emiitettük - semmi

közük az

azon­

országgyűlés

törvényalkotásához. A színházi törvények jogforrása maga a szinház r e n d e l ­ kezéseik a szinház t a g j a i t kötelezik, s céljuk,hogy a s z i n ­ ház munkájának

nyugodt menetét biztosítsák. A törvényeknek

súlyos anyagi szankciói vannak,amelyéknek kiszabása a szín­ házi bíróság

f e l a d a t a . Ezt a színházi bíróságot minden év­

ben újból megválasztották a szinház t a g j a i közül. A Nemzeti Szinház büntetőkönyve, amely sokszáz

Ítéletet t a r t a l m a z az

1841-1853 közötti időből, a Színháztörténeti Múzeum gyüjte23/ menyében van. ' 23/

Magyar Bálint: A Nemzeti Szinház büntetőkönyve. 18411853. Színháztörténeti Értesítő. 1955. 98-102. p.

A p e s t - b u d a i német színházak első törvénykönyvét Budán a Helytartótanács 1787* június 12-én t a r t o t t Ülésén hagyták Jóvá: T h e a t e r r e g e l n für d i e S c h a u s p i e l e r g e s e l l s c h a f t I n n * f Ofen und Pest.

' Nyomtatásban

merjük. A későbbi

m e g j e l e n t példányát nem i s ­

német színházi törvények 1827-ben, 184425/

ben ós 1857-ben j e l e n t e k meg. *" Az első magyar színházi törvénykönyvet Kármán József s z e r k e s z t e t t e az első magyar színészt ársaság részére. Annak bizonyítására,hogy ezek a törvények a p e s t i német színházak törvényeinek egyszerű fordításai, Bayer József a szövegnek az Országos Levéltárban őrzött konceptusát idézi. Nyomta­ tásban először Endrődy Magyar Játékszínének bevezetésében j e l e n t e k meg. Felvették őket Kármán József munkáinak kétkö­ t e t e s gyűjteményébe i s . Újból közölte Bayer József a Nemze­ t i Játékszín történetének függelékében. Kármán József munkája különösen n y e l v i szempontból ér­ d e k e s . I t t történik először kieérlet a magyar színházi szak­ n y e l v kialakítására. I l y e n kifejezések, mint olvasópróba, főpróba, személyviselés /szerep/ s t b . közül több a mai na­ p i g i s fennmaradt színházi nyelvünkben. A budai szinésztársaság törvényei Könyves Máté Jéték27

színi

2 4

'

25/

2

2 7

^

^

Koszorújának

1834. évi

kiadásában J e l e n t e k meg.

/

'

Baver József: A nemzeti Jótékszin története. Bp. 1887. I I . k. 358. p. Gesetze und Anordnungen für das sämtliche Personale des Königl. städt. Theaters i n Pesth. Pesth 1827. D i 8 c l p l i n a r - S a t z u n g e n für das königlich städtische Theater zu Pesth, Pesth 1844. - Gesetze für a i e v e r e i ­ n i g t e n deutschen Theater zu Pesth und Ofen. Pesth 1857. Bndródv János: Magyar Játók-szin. I I I . k. Pest 1793. I I I - X X X V I I I . p. A Nemzeti Játszó Társaságnak alkotmá­ nya. - Kármán József müvei. Bp. 1880. I I . k. 115-132. p. - Bayer József: A nemzeti játékszín története. Bp. 1887. I I . k. 355-359: Játékszín regulái. Könyves Máté: Játékszín! Koszorú. Pest 1834.

Bayer később újra közölte őket A nemzeti játékszín történe­ te függelékében. ^ A P e s t i Magyar Szinház első törvénykönyvét Bajza József készítette. Nyomtatásban megjelent a szinház megnyitásának évében A p e s t i magyar színészt ár saság törvényei elmen. * ™ Utána az elmúlt század folyamán egész sereg módosított k i 30/ adása került kinyomtatásra. A XIX. század második felétől kezdve egymás utón n y i t ­ ják meg k a p u i k a t a fővárosi színházak. Mindegyik k i a d j a a maga törvénykönyvét is.így ismerjük a budapesti Népszínház, a budapesti Operaház, a Vígszínház, a Magyar Szinház és a 11/ Népopera törvénykönyveit. ' A vidéki színházak közül meg­ j e l e n t e k a debreceni és a kolozsvári szinház törvényei la. / A színházak államosítása után természetesen egységes szolgálati ós f e g y e l m i szabályzat lépett életbe, amely m i n 33/ den magyarországi színházra érvényes. 28

3 2

28/

'

Baver Józsefi A nemzeti játékszín története. Bp. 1887. I I . k. 366-369. p.

29 / 7 /

30 / '

3 1

/

Ba.iza Józsefi A p e s t i magyar színész társaság törvényei. Pest 1837. P e s t i Nemzeti Szinház t a g j a i n a k számára a l k o t o t t Tör­ vények és Rendszabályok. Pest 1841. - A Nemzeti S z i n ­ ház bővített Törvénykönyve.1842-től. Pest 1842. - Nem­ z e t i Szinház Törvénykönyve 1868. Ápril. 1-től kezdve. Pest 1868. - A Nemzeti Színház Törvénykönyve 1884. ok­ tóber 1-től kezdve. Bp. 1884. A b u d a p e s t i Népszínház törvényei. Bp. 1875. - A buda­ p e s t i Népszínház törvényei. 1877. - Magyar Királyi Operaház Törvénykönyve. Bp. 1889. - A Magy. Kir.Opera­ ház házi szabályai. Bp. 1908. - A b u d a p e s t i Vígszínház törvényei. Bp. 1902. - A Magyar Szinház törvényei. Bp. 1900. - A b u d a p e s t i Népopera törvényei. Bp. 1912.

32/ J

A debreceni színhez kolozsvári nemzeti 1881.

törvénykönyve. Debrecen 1866. - A szinház törvénykönyve. Kolozsvár

33/ J J

'

Nyáry László; Színházaink szervezeti.szolgálati és f e ­ g y e l m i szabályai. Bp. 1950.

V o l t f e g y e l m i szabályzata az Országos Színész Egyesü­ l e t n e k , a Színművészeti és Filmművészeti Kamarának és a Ha­ ld / gyár Színészek Szabad Szakszervezetének i s . ' I t t említhetjük meg az állami színházakra vonatkozó szabályrendeleteket, amelyek az igazgatósági ügymenetet szabályozták. ' Magánjogi vonalon a színházak legjelentősebb j o g a l k o ­ tásai a szerződések. Ezek kétoldalú megállapodások,amelyek­ ben a szinház mint munkáltató, a színész vagy más színházi a l k a l m a z o t t mint munkavállaló s z e r e p e l . A k a p i t a l i s t a rendszerben a színházi szerződések álta­ lában 9 hónapra szóltak. Ezeket éves szerződéseknek nevez­ ték. A 12 hónapos szerződós egyhavi f i z e t e t t szabadsággal 1945-ben a Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének közre­ működésével jött létre. / Az éves szerződéseken kivül g y a k o r i v o l t a fellépések számóra szóló szerződés, vagy az un. szerepszerződés. Az elsőben a színész meghatározott számú fellépésre szerző­ dött, a másodikban egy bizonyos szerep eljátszására. A szerződések általában egyéni szerződések v o l t a k . Az Országos Szinészegyesület már kísérletezett k o l l e k t i v szer­ ződésekkel. Ezek a k o l l e k t i v szerződések azonban - a S z i ­ nészegyesület esetében éppen ugy, mint a későbbi Szinmüvó36

A Magyar Színész Egyesület színházi törvényei. Bp. 1882. - Az Országos Színész Egyesület törvényei. Bp. 1901. - A Színművészeti és Filmművészeti Kamara f e ­ g y e l m i szabályai. Bp. 1939. - Staud Géza ; Színházi r e n ­ d e l e t e k és Jogszabályok gyűjteménye. Bp. 1948. A Nemzeti Szinház szervezése, igazgatása és biztosító­ sa ügyében. F e s t . 1861. - Szabályrendelet a Nemzeti Szinház igazgatása tárgyában.Bp. 1875. - Nemzeti S z i n ­ ház. Igazgatósági szabályrendelet.Bp. 1884. - Szabály­ r e n d e l e t a Magyar Királyi Operaház igazgatása tárgyé­ ban. Bp. 1884. Staud Géza: Színházi r e n d e l e t e k ós jogszabólyok gyüjteménye 1945-1948. Bp. 1948.

a z e t i és

Filmművészeti

Kamara esetében

i s - a testületek

korporációs jellegénél fogva mindig a munkáltató anyagi ér­ d e k e i t juttatták kifejezésre. Az első

k o l l e k t i v szerződéseket, amelyek

valóban két

ellentétes érdekű szerződő fél, a színigazgatók és a színé­ szek érdekképviselete

között jöttek létre, a Magyar Színé­

szek Szakszervezete kötötte 1945 után.A Szakszervezet i g y e ­ k e z e t t a színészek érdekeit érvényesíteni a tőkés vállalko­ zóval szemben. A színházak helyébe

államosításával

a statusrendszer

állami tisztviselők

a kollektiv

lépett, amely

szerződések

a színészeknek az

munkajogi biztonságát és állandóságát

nyújtotta. Végül

a szinhózakat i s érintő f o n t o s

jogszabályokat

ölel f e l a szerzői j o g számos rendelkezése.A színpadi s z e r ­ zőkkel, átdolgozókkal, fordítókkal, zeneszerzőkkel

szemben

a színháznak számos joga és kötelezettsége támad. A szerzői j o g százötven év a l a t t zetközi szerződések

sok változáson ment át. Ma már nem­

szabályozzák a külföldi szerzők j o g a i t

is."/

Révai L a j o s ; A magyar szinház! j o g mai érvényben. Bp. 1 9 0 7 . - Falágy1 Róbert: A magyar szerzői j o g zsebköny­ ve. Bp. 1958.

IX. TÁRGYI EMLÉKEK A színháztörténet

o l y k o r tárgyi

kodhat. Az ezen a néven egységes

emlékekre i s támasz­

összefoglalt források nem a l k o t n a k

c s o p o r t o t s értékük

sokatmondó és történetileg

sem egyforma. Akadnak köztük

becses emlékek, többségük azon­

ban jelentéktelen és semmit sem tud a kutatónak mondani* 1* A legjelentősebb l e t e k . A görög és római

tárgyi emlékek a régi színházépü­ színházak r o m j a i értékes adatokkal

gazdagítják színháztörténeti i s m e r e t e i n k e t . Későbbi korokból i s ismerünk

színházi müemlékszámba menő színházépületeket.

I l y e n a P a l l a d i o építette

v l c e n z a i Teatro Olympico ós Pór-

mában a Gran Teatro Farnese, A l e o t t i

müve. Mindkettő p a l o ­

tába beépített u d v a r i szinház. Közismert l o t a 1770-ben épült

a V e r s a i l l e s ! pa­

operaháza s ujabban a Csehszlovákiában 1

helyreállított k r u m l o v i és l i t o m i s l i főúri színházak. / Nálunk I l y e n

muzeális

jellegű színházi

épületmarad­

ványt csak a római korból ismerünk, az aquincumi, az óbudai 2/ és a szombathelyi amfiteátrumok r o m j a i t . Későbbi időből sajnos már nem maradtak fenn épületma­ radványok. Az eszterhézai opera és bábszínház e l p u s z t u l t , a balatonfüredi színházat lebontották, mint ahogy csákány alá H l l m e r a . J l r i t Zwei böhmische S c h l o s s t h e a t e r . Maske und Kothurn 1958. 2-3. sz. 125-134. p. Thorma Károly; Az aquincumi amphitheatrum északi f e l e . Bp. 1881. - Szilágyi János:Az aquincumi amfiteátrumok. Bp. 1956.

került a mult században épült legtöbb színházunk ls« A vár­ b e l i Vörös Sün, a vízivárosi Fehér Kereszt és az e g y k o r i Hacker-terem épületei állnak ugyan, de bennük már nyoma s i n c s azoknak a termeknek, ahol színházat játszottak. A X V I I I . századból való e g y e t l e n színházi régiségünk, a Vár­ színház, mór csak f a l a i t m u t o g a t h a t j a , belső berendezése a második világháború folyamán p u s z t u l t e l . Viszont szó van helyreállításáról.Megőrizte külső képét a csákvári kastély­ színház i s - e g y e t l e n megmaradt főúri színházunk -, de b e l ­ ső terét már ugy átépítették, hogy szinház jellegét f e l i s ­ merni nem l e h e t . Legrégibb, ma i s üzemben lévő színházunkat az 1857-ben épült m i s k o l c i színházat 1959-ben építették át, az 1865-ben épült debreceni szinház átalakítása pedig 1961-ben fejező­ dött be. Általában az üzemben t a r t o t t régi színházak állan­ dó modernizálásnak vannak alévetve, s időnkónt olyan gyöke­ r e s étépitéseken esnek ót, hogy l e g f e l j e b b homlokzatuk ma­ rad épségben. 2. Külön c s o p o r t j a a tárgyi emlékeknek a különféle színpadi felszerelések maradványai. I l y e n e k k e l még kevésbé rendelkezünk. A k i s m a r t o n i múzeumban őrzik a X V I I I . századi kastélyszínház egyik díszletét és gyertyatartóját, a Szín­ háztörténeti Múzeumban pedig a Várszínház egyik páholytartó díszét. Egyéb régi felszerelési tárgyat azonban nem isme­ rünk. 3. Értékes tárgyi emlékek a megmaradt színházi j e l m e ­ zek. A Színháztörténeti Múzeum birtokában több olyan szín­ p a d i ruha található-,amelyekben L a b o r f a l v i Róza,Jászai M a r i . Márkás E m i l i a ós Bajor G i z i játszotta néhány h i r e s szere­ pót. / 3

A magyar színészet hősi harca 1790 - 1849. Bp. 1954.

4. Egyes színpadi kellékek i s segítséget nyújthatnak a színpadi alkotás rekonstrukciójához. Ezek közül több dara­ bot őriz a Színháztörténeti Múzeum. 5. A legnagyobb számban egyes színészek személyes em­ léktárgyai maradtak f e n n , amelyeknek e g y e t l e n érdekességük, hogy v a l a m e l y i k kiváló színész használatóban voltak.Forrás­ értékük n i n c s , pusztán k e g y e l e t e s emlékek, amelyek muzeumok tárlóiban őrzik gazdájuk e g y k o r i életének r o n c s a i t . A kü­ lönféle pipák, órók, ékszerek, t o l l a k , toalettkészletek, festókdobozok s egyéb apró tárgyak, amelyek mind túlélik a színészt, muzeumok gyűjtőkörébe t a r t o z n a k és nélkülük kiál­ lítás nem i g e n képzelhető e l . A kiállításokon és gyűjtemé­ nyekben f e l b u k k a n t emléktárgyakat Cenner Mihály f o g l a l t a össze a Magyar színházi kiállítások és gyűjtemények cimü cikkében. 4/

Rendszeresen gyűjti a színészet! emléktárgyakat az Or­ szágos Színháztörténeti Múzeum, de találunk I l y e n emléktár­ gyakat az Operaház emlékgyüjteményóben, a Magyar Történeti Múzeum Újkori Osztályán, a s z e n t e n d r e i Stóger emlékmúzeum­ ban és nagyon sok vidéki múzeumban i s .

Cenner Mihályi Magyar színházi kiállítások és gyűjte­ mények. Szinh. E r t . Bp. 1954. - Lásd mógt Bánóczi László; Az első magyar szinpadmüvészeti kiállítás. M. Iparművészet 1925. 45-46. p. - Höllrlng József : A 100 éves Nemzeti Szinház emlékkiállítása. Leirő l a j s t r o m . Bp. 1937. - P a t a k i József; A Nemzeti Szinház múzeuma ós könyvtára. A Nemzeti Szinház és Kamaraszínházénak zsebkönyve. Bp. 1930. 73-76. p. - S z i k l a y János : A s z i nószetl kiállítás.M. Szalon 1890. 638-648. p. - Varjú Elemér ós Höllrlng József; Ernst Lajos magyar történe­ t i gyűjteménye. Bp. 1932. - A debreceni színészet száz éves fennállásának tárgymutatója. Debrecen 1898. - Mayar szinószeti kiállítás a városligeti Műcsarnokban, p. 1890. - A M. k i r . Operaház emlókgyüítöményének tárgymutatója. Bp. 1930. - Az Országos Színész Egyesü­ l e t gyűjteménye. M. Müv. Almanach 19Ï1. 58-59. p. - A színház visszatükröződése a grafikában. Bp. 1949.

§

BGYÉB FORRÁSOK Az előbbi f e j e z e t e k b e n

f e l s o r o l t források csak a l e g ­

jelentősebb c s o p o r t j a i a magyar színháztörténet forrásanya­ gának.Ezeken kivül a legkülönbözőbb jellegű adatoknak egész sora nyújthat segítséget a történetirónak. Színháztörténeti 1

forrÓ8só léphet elő egy nyelvészeti adalék ^, egy régi cim2/ jegyzék

vagy akár egy telefonkönyv l e .

Néhány.évtizede a különböző hangrögzítő eljárások / f o ­ nográf, hangjának

gramofon,

magnetofon/

megörökítését i s . Az

lehetővé tették

a színész

első színészekről

készült

gramofonfelvételek nem muzeális,hanem üzleti célból készül­ tek az első világháború színész ós s i k e r e s

előtti években s néhány közkedvelt

zeneszám népszerűsítését

legrégibbek Blaha L u j z a , Fedák Sári

szolgálták. A

és Király Brnő hangját

őrizték meg. 1930-tól kezdve k e z d e t t k i a l a k u l n i a Magyar Rádió hang­ lemeztára. G y a k o r l a t i dekében

célból, a műsoranyag biztosítása ér­

v e t t e k f e l többek között

verseket i s . A harmincas i s hanglemezekre ember

színészek által előadott

évek végén mór színpadi j e l e n e t e k

kerültek. Ezek között

tragédiája t e l j e s

hangfelvétele

a legérdekesebb Az 1939-ből, amely 30

Pais Dezső; Árpád- és A n j o u - k o r i mulattatóink. Kodály Emlékkönyv. Bp. 1953. Waldapfel Józaef: Egy régi p e s t i cimtór színészet- és drámatörténeti a d a t a i . I t K 1933. 298-301. p.

lemezen,60 l e m e z o l d a l o n őrzi Madách remekművét Abonyl Gézó­ v a l /Ádám/.

N. Tasnády Ilonával

/Éva/ ós

Uray T i v a d a r r a l

/ L u c i f e r / a főszerepekben. Az előadást Németh Antal rendez­ t e . Ennek az érdekes hangiemez-sorozatnak nyomtatott ismer3/ tetóse i s megjelent a t e l j e s szereposztóssal. Jelentős változást h o z o t t a színészi rögzítésében a magnetofon

produkciók hang­

bevezetése a második világháború

után. A felvétel módja egyszerűsödött, a színházi előadáso­ kat műterem igénybevétele nélkül közvetlenül f e l l e h e t ven­ ni,

s i g y a hanganyag e r e d e t i formájában rögzíthető. Másik nagy előnye a magnetofonnak, hogy a hanglemezzel

szemben biztosítja az előadás vétel és a leadás

folyamatosságát s i g y a f e l ­

megszakítás nélkül

f o l y h a t . Nyereségnek

tekinthető az a körülmény i s , hogy a lejátszások gyengül és

nem deformálódik

során nem

a felvétel, v i s z o n t

bizonyos

idő múlva /5-6 óv/demagnetizólódik a i g y időnként az anyag­ nak u j s z a l a g r a való átjátszása vélik szükségessé. A színjáték rögzítésének

legfontosabb eszköze a f i l m ­

felvétel, i l l e t v e a h a n g o s f i l m

felvétel. A színháztörténet

szempontjóból kétféle f i l m e t k e l l megkülönböztetnünk! a já­ tékfilmet ós a muzeális

megőrzés céljára készült f i l m e t . A

játékfilmek

forrásértéke abban r e j l i k , hogy az utóbbi éve­

k i g szómos

színészünkről csak f i l m s z e r e p e i k alapján tudunk

vizuális képet a l k o t n i . Leolvashatók bisonyos

jellegzetességei,

hanghordozás,

belőlük a játékstílus

h a n g o s f i l m esetén

hangsúlyozás, a tempó

a hangszín,

sajátságai i s . Legke­

vésbé szolgáltat adalékot a játékfilm a színészi alakformá­ lásra

vonatkozólag, mert

filmalakok

a színpadi alkotással

megjátszása a felvétel

szemben a

folyamán nem időrendben

és folyamatosan, hanem mozaikszerű képekben történik, s i g y

Madóch Imre Az ember tragédiája Odeon hanglemezen. Bp. 1939. Athenaeum. 24 p.

a kompozíciós f a k t o r nem a színész, hanem kenységében j e l e n t k e z i k .

a rendezd tevé­

Természetesen más a színháztörténeti értéke azoknak a f i l m e k n e k , amelyek egy-egy színpadi előadás rögzítése cél­ jából készülnek. Az archiválásnak ez a formája, s a j n o s , ná­ l u n k - főleg anyagi fedezet hiányában - még i g e n k e z d e t l e ­ ges f o k o n áll, de remélhető,hogy idővel több lehetőség nyí­ l i k a r r a , hogy legjelentősebb színházi előadásainkat és a legművészibb színészi produkciókat hangosfilmen örökítsük meg. A magyar színházi vonatkozású hanganyagot - hangleme­ zeket és magnetofonszalagokat - a Magyar Rádió és a Szín­ háztudományi Intézet hangtárai gyűjtik és gondozzák. A régi magyar f i l m a n y a g pedig a Filmarchivumban n y e r t szakszerű elhelyezést. A jövő színháztörténeti kutatójának a k l a s s z i k u s n a k nevezhető /szöveges és r a j z o s / forrásanyagon kivül min­ denesetre olyan segédeszközök i s rendelkezésére fognak áll­ ni,amelyek a színjáték rekonstrukcióját lényegesen megkönynyitik.

ZI. SZAKIRODALOM Irodalomtörténeti

vagy művészettörténeti

munkhoz mérten, színháztörténeti elég szegény. Tudományos molyan a magyar

szakirodal­

szakirodalmunk

viszonylag

köreink sohasem vették igazán k o ­

színháztörténetet, s a színészet múltjának

kutatójában v a l a m i e x o t i k u s t lényt láttak, a k i talán hason­ lít i s kissé ahhoz a bohém

társasághoz, amelynek életét és

alkotásait vizsgál ja.Szinháztörtónészelüknek többnyire i r o ­ dalomtörténeti tanulmányokkal

k e l l e t t hitelüket megalapoz­

n i u k . Az Akadémia pályázatain

ritkán s z e r e p e l t

színháztör­

téneti téma, s i g e n csekély azoknak a müveknek a száma,ame­ l y e k h i v a t a l o s támogatásban részesültek. A nagyközönség v i s z o n t mindig élénk érdeklődéssel f o r ­ d u l t a szinház történeti szakirodalmunk

vagy folyóiratokban zog. Ezek

problémái felé i s . Ezért színházi

tekintélyes

része

zsurnalisztikus

közölt könnyed

esszék színvonalán mo­

közt i s vannak hasznos és

jelentős, nagy

színháztörténeti

cikkek

t a r t a l m a s Írások, de

müvek csak

néhány kutató

nevéhez fűződnek. Tudományos folyóirataink közül többnyire csak az Egye­ temes Philológlai Közlöny nyek a d t a k rendszeresen

ós az Irodalomtörténeti Közlemé­ h e l y e t színháztörténeti részletta­

nulmányoknak. Az

osztrák Maske und Kothurn

Revue d ' H i s t o i r e

du Théâtre-hoz hasonló

ma sem áll a magyar kutató rendelkezésére.

vagy a f r a n c i a

szakmai folyóirat

Az alábbiakban vázlatosan tájékoztatást kívánunk a d n i a magyar szinészeti szakirodalomról. Csak a l e g f o n t o s a b b müvek közlésére szorítkoztunk, t e l j e s e b b kép kialakítása egy önálló magyar szinészeti bibliográfia f e l a d a t a v o l n a . FORRÁSKIADVÁNYOK. Színháztörténeti van. Egyes színészek

forróskiadványunk

alig

emlékiratainak és levelezéseinek

kiadósai m e l l e t t legjelentősebb a Nemzeti Szinház tör­ ténetének

válogatott

iratanyaga,

amely

j e l e n t meg, a szinház

gondozásóban

Pukánszkynó

fennállásának 100

éves jubileumára. BIBLIOGRÁFIÁK. Nagy hiányok vannak bibliográfiákban is.Szű­ kebb területről nészeti

tájékoztatnak: Erődi Jenő Magyar s z i ­

szakkönyvek

1922./, Jónás Alfréd szágos

jegyzéke

Széchényi Könyvtárban

Kere8Zty István Művészeti

/Művészeti

/M. Könyvszemle 1940./,

A magyar színházi

és z e n e i sajtó /M.

Almanach 1912./, Lugosi Döme

/M. Művészeti

Almanach

Szlnészettörtónetl adatok az Or­

Almanach

Szinésznaplók

1912./, Lugosi Döme A s z e g e d i

színészet bibliográfiája /M.Művészeti Almanach 1911./, Szatay Ferenc

A debreceni

színészet

bibliográfiája

/M. Művészeti Almanach 1909./. Tlszay Andor alatt a

Magyar

Szinészeti

szinészeti

szinészeti

i r o d a l o m címszó

Lexikonban /Bp. 1930./

szakkönyv

nagyszámú

elmét közli. Staud Géza

Magyar

szinészeti bibliográfiája /Bp. 1938./ az 1938-ig önál­ ló kötetben megjelent elméleti müvek elemző könyvésze­ t e t a d j a . Ugyancsak ő állította össze: A magyar színé­ szet!

szakkönyvek

bibliográfiája

1945-1960-lg. /Bp.

1960./. Gazdag

színháztörténeti

H e l l e b r a n d t Árpád az Egyetemes 1885-1922-ig riumónak

anyagot

tartalmaz

Phllológial Közlönyben

évenként rendszeresen megjelent repertó­

Színészet

cimü

f e j e z e t e . 1922-től

1925-ig

H e l l e b r a n d t az

Irodalomtörténeti Közleményekben f o l y ­

repertóriumát.

tatta

1925-től 1928-ig

Goriupp

Aliz,

majd 1928-tól 1944-ig Kozocaa Sándor közölte i r o d a l o m ­ történeti

repertóriuméban a magyar

magyar i r o d a l o m összeállított

bemutatók, szinó-

éa c i k k e k a d a t a i t . 1945 utau _A

szettörténeti könyvek

bibliográfiájának

Kozocaa

ós évenként m e g j e l e n t

Sándortól

köteteiben talá­

l u n k gazdag színháztörténeti címanyagot.Nem hagyhatjuk f i g y e l m e n kivül Kozocaa Sándor ós Radó György Az orosz i r o d a l o m bibliográfiája cimü munkáját.valamint Kozocaa Sándor ós Radó György összeóllitásában A s z o v j e t népek irodalmának magyar

bibliográfiája cimen m e g j e l e n t kö­

t e t e i t sem /Bp. 1947-1959./. Számos Antal

színháztörténeti a d a t o t

Magyarórazág

helyismereti

1954./ és Biró Béla

szolgáltat Bodor

bibliográfiája /Bp.

A magyar művészettörténeti i r o d a ­

lom bibliográfiája /Bp. 1955./ cimü munkája i s . 1946 óta nagy segítséget nyújt a kutatónak az Orszagos

Széchényi Könyvtár gondozásában havonta megje­

l e n * Magyar n e m z e t i bibliográfia ós a Magyar folyóira­ tok

repertóriuma, amelyekben a szinészeti és drámatör­

téneti anyag

már a decimális szakszémok

alá van cso­

portosítva. A legjelentősebb történeti tudományágat

bibliográfiai kiadvány a minden felölelő Magyar történeti b i b ­

liográfia, amelynek harmadik és negyedik kötetében t a ­ lálunk bőséges színházi vonatkozású címanyagot.Haszon­ nal

forgathatjuk

Kosáry Domokos

Bevezetés

a magyar

történetírás forrásaiba /Bp. 1951-1955./ cimü háromkö­ t e t e s munkáját i s . Az egyes

korszakokon

belül

jelentős

dráma- és

színháztörténeti bibliográfiát közöl. A Színháztudományi óta f o l y n a k

Intézetben

már

megalapítása

bibliográfiai munkálatok. Ezek eredménye-

Jcéppen cédula-katalógusa nyolcvanezer darab .szerzők és tárgyszavak s z e r i n t r e n d e z e t t színháztörténeti r e p e r tóriufflcódulát f o g l a l magába. Fokozatosan feldolgozásra k e r U l minden olyan jelentősebb p e r i o d i k a , amely sziné­ s z e t i anyagot t a r t a l m a z . A Szinhóztudományl Intézet 1957 óta rendszeresen a d j a k i egyes színházak t e l j e s müsorkatalógusót /Víg­ színház, Népszínház, Magyar Szinház s t b . / , v a l a m i n t ne­ ves színészeink szereplistáját a Színháztörténeti fü­ zetek c. kiadványsorozatában. Ezeknek az adattári mun­ káknak a célja, hogy megkönnyítsék a színháztörténeti kutatók munkáját. LEXIKONOK. Szinészeti l e x i k o n n a k sem vagyunk bővében.Az e l ­ ső lexikólis kísérlet Link gyar

színészek

és

Báthory Románcsik Mihály Ma­

színésznők

életrajzai cimü munka

/Kassa 1883./. Szinészeti tárgyú l e x i k o n n a l próbólkoztak

a

Magyar

Művészeti

Almanach

szerkesztői i s . Az

Almanach 1908-tól 1913-ig megjelenő évfolyamainak füg­ gelékeként

közölték

a lexikonnak

A-tól M-ig terjedő

anyagát. A kizárólag magyar színészek személyi a d a t a i t feldolgozó l e x i k o n ezzel meg i s szakadt. 1930-ban egyszerre meg.

Az

Schöpflin

Országos Aladár

színművészeti

két szinészeti l e x i k o n j e l e n t

Szinészegyesület szerkesztette

l e x i k o n ós a

kiadósában

négykötetes

a

Magyar

Győző Andor által k i a d o t t

kétkötetes Szinészeti l e x i k o n Németh A n t a l szerkeszté­ sében. Az

előbbi csak

magyar anyagot

t a r t a l m a z , sok

hibával, az utóbbi általános érdekű és tudományos igé­ nyű munka. Az utóbbi 30 óv anyagából lexikális f e l d o l ­ gozásunk n i n c s . Sok színházi vonatkozású anyagot nyújt a Tóth Aladár szerkesztésében megjelent Zenei l e x i k o n /Bp. 1930./, továbbá a F i l m l e x i k o n /Bp. 1941./ ós a Rádió­ hallgatók l e x i k o n a . /Bp. 1944./. I d . S z i n n y e i József

Magyar Írók élete és munkál és folytatása Gulyás Jó­ zsef Magyar Írók élete és munkál i s igen gazdag sziné­ s z e t i adatokban. Használhatók az 1938-ban megjelent K i kicsoda? cimü l e x i k o n , a Révai l e x i k o n és az 19591962-ben megjelent Uj magyar l e x i k o n szinészeti cím­ szavai i s . A külföldiek közül egyes német színházi l e x i k o n o k ­ ban találunk a magyarországi német színészetre vonat­ kozó anyagot.Az ujabban megjelenő olasznyelvü B n c l c l o pedla d e l l o S p e t t a c o l o magyar címszavai értékes adato­ kat tartalmaznak.

D R Á M A T Ö R T É N E T DRÁMATÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÁSOK. A drámatörténet mint i r o d a ­ lomtudományi stúdium nem t a r t o z i k szorosan a színház­ történet tárgykörébe. A drámairodalom anyagának isme­ r e t e azonban előfeltétele minden színháztörténeti ku­ tatásnak. A drámák filológiai / g e n e t i k a i , szövegkriti­ k a i .forráskutatás! s t b . / problémái csak távolról érin­ t i k a szinhóztörténész érdeklődési körét, amelynek kö­ zéppontjában az előadott mü áll. A drámai szöveg a színháztörténetben a szövegkönyv formájában j e l e n i k meg, v a g y i s az irő szövegének egy meghatározott szín­ pad és közönség részére történt értelmezésében. Hogy ezt a rendező és a színészek által értelmezett szöve­ g e t elbírálhassuk, ismernünk k e l l a mü e r e d e t i irói szövegét i s , v a g y i s f e l k e l l használnunk a drámatörté­ n e t i kutatás eredményeit. A színháztörténet azonban nem azonos a drámatörténettel. Éppen ezért az alábbiakban csak a l e g f o n t o s a b b drámatörténeti összefoglalásokat a d j u k , egyébként pe­ d i g u t a l u n k az irodalomtörténeti kézikönyvek, b i b l i o -

gráfi'ák és

repertóriumok megfelelő

f e j e z e t e i r e , ahol

az egyes drómairók, egyes korszakok vagy egyes műfajok drámairodalmának

irodalomtörténeti feldolgozásai meg­

találhatók. Legjelentősebb mind a mai

drámatörténeti

napig Bayer József

összefoglalásunk

A magyar drámairodalom

története, a legrégibb nyomokon 1867-lg /Bp. 1897./ c. munkája. Folytatását dráma története mel.

Galamb Sándor i r t a

1867-1896-lg

meg A magyar

/Bp. 1937., 1944./ cím­

A huszadik század drámairodalmát átfogó munka ed­

d i g még nem j e l e n t meg. Egyéb

korszakos

vagy

műfaji

feldolgozások:

Cserhalmi Hecht Irón A f r a n c i a romanticizmus korszaka, A magyar drámairodalom történetéből /Bp.1893./.Császár Elemér

A magyar dráma története K i s f a l u d y Károlytól a /Bp. 1 9 2 9 . / , Császár Elemér

szabadságharcig dráma

fejlődése

Császár Elemér Dombi Béla

a szabadságharc

után

A magyar

/Bp.

A drámaírás

kísérletei

Magyarországon

X V I - X V I I . században /Pécs 1 9 3 2 . / , Ember Ernő népszínmű története zad

1930./,

A magyar r o m a n t i k u s dráma /Bp. 1935./, a

A magyar

Tóth Ede fellépésétől a XIX. szá­

végéig /Debrecen 1934./, Frank László T i z év a ma­

gyar népszínmű Sándor téből

történetéből /Kaposvár 1934./,

Galamb

Huszonöt év a magyar társadalmi dráma történe­ /Bp. 1926./,

története

Gombos Andor

A magyar

/Mezőkövesd 1 9 3 3 . / , Janovics Ernő

dráma irányai

népszínmű A magyar

/Bp. 1 9 0 7 . / , Kadocsa L i p p i c h Elek

A ma­

gyar dráma gyermekkora /Bp. 1884./, Kardos T i b o r A ma­ gyar színjáték

k e z d e t e i /Bp. I 9 6 O . / ,

Kertbeny Károly

Magyarország legrégibb drámairodalma /Bp.1878./, Kozma Magdolna

A magyar

történeti

vígjáték

/Bp. 1931./,

Pauley Ede Drámairodalmunk a Nemzeti Szinház megnyitá­ sa óta

/A K i s f a l u d y Társaság

Évlapjai 1885./, Péntek

Irma A történeti vígjáték a magyar Irodalomban /Karcag

1931./, R i e d l F r i g y e s A magyar dráma története /Bp. 1906./,Romhányi Gyula .A magyar p o l i t i k a i vígjáték f e j ­ lődése /Bp. 1930./, Solt S. Andor A magyar dráma szín­ p a d i müformainak kialakulása a XIX. század első harma­ dában /Bp. 1933./, Szabó Ernő A történeti vígjáték a magyar irodalomban /Bp. 1894./, Szász Károly A magyar dráma története /Bp. 1939./, Szerb A n t a l A magyar új­ r o m a n t i k u s dráma /Bp. 1927./, S z i k l a y János A magyar népszínmű története /Bp. 1884./, Szivek Iván A magyar dráma k e z d e t e i /Bp. 1883./, Tóth Dénes A magyar nép­ színmű zenei kialakulása /Bp. 1930./, Tóth Lajos A ma­ g y a r népszínmű története /Bp. 1932./, Vértesy Jenő J l magyar romantikus dráma /1837-1850./ /Bp. 1913./, Vértesy Miklós A magyar dráma 1867-71. /Bp. 1932./. ISKOLADRÁMÁK. Iskoladrámáinknak i g e n nagy irodalma van, de a tanulmányok kivétel nélkül csak egyes részletkérdé­ sekre t e r j e d n e k k i . A magyar i s k o l a i színjátéknak öszszefoglaló monográfiája eddig nem született meg. M i v e l ezekből a színjátékokból csak a szövegek maradtak f e n n , vizsgálatukkal i s az irodalomtörténet f o g l a l k o ­ z o t t . Pedig ezek a drámák nem olvasásra szánt i r o d a l m i alkotások, hanem előadott müvek szövegkönyvei, amiből az következnék, hogy színháztörténeti szempontok érvé­ nyesítése i s szükséges lenne vizsgálatuk során. I l y e n módszerek alkalmazásával azonban eddig s e n k i sem pró­ bálkozott. Az alóbbia^oan a legjelentősebb tanulmányokat so­ roljuk f e l . A. A comlco-tragédlához /BPhK 1912./, Ábel Jenő XV. ós XVI. századbeli színügyünk történetéhez /EPhK 1887./, Alszeghy Z s o l t Az " a c t i o c u r l o s a " ismeretlen kézirata / I t K 1915./, Alszeghy Z s o l t C o r n e i l l e hatásá­ hoz /EphK 1912./, Alszeghy Z s o l t Egy barokk iskoladrá­ ma kora /A Színpad 1"936./, Alszeghy Z s o l t Egy Salamon-

dráma. /EPhK 1911./. 1911. /,

Alszeghy Z s o l t

Alszeghy Z s o l t

Alszeghy Z s o l t

Az erszény /EPhK

A "Fennhé.Iázó"

Iskoladráma

a mohácsi

/EPhK 1909./, vészről

/EPhK

1912. /, Alszeghy Z s o l t I s m e r e t l e n magyar dráma a X V I I . század elejéről /EPhK 1935./, Alszeghy Z s o l t I l l e l Já­ nos

élete

és

Alszeghy Z s o l t

Írói

működése

A jezsuiták

/Nagyszombat

a magyar

1908./,

Irodalomban /A

négyszázévea Jézustáraaság. Bp. 1940./, Alszeghy Z s o l t A Judit-dráma problémája /írod. 1944./, Alszeghy Z s o l t A magyar Bebecus-dráma /EPhK 1910./,

Alszeghy Z s o l t A

magyar nyelvit j e z s u i t a drámák forráaaihoa/Irod.1942./, Alszeghy Z s o l t

Magyar

tárgyú

latin

j e z s u i t a drámák

/EPhK 1911./, Alszeghy Z s o l t Szemelvények a XVIII.szá­ zad

lakoladrámálból

trencaénl

magyar

/EPhK 1910./,

jezsuita

Alszeghy Z s o l t

A.

drámák forráaalhoz /írod.

1943./, Angyal Endre C8lkaomlyó, Brdély /Vigília 1941./, B. P. Magyar

éa a középkor

irodalomtörténeti érte­

kezések az 1891-92 - 1894-95-lk évi középiskolai érte­ sítőkből / I t K 1893-1896./, B. I . Az Iskoladráma emléke /Etnographia - Népélet 1947. 1-2. s z . / ,

a népnyelvben Balassa József

Unitárius

hitviták

/írod. 1913./, Bayer József /Bp. 1913./, Bayer József

a XVI.

Cslksomlyói Molière

században

Iskoladrámák

1'Avare-jának első

magyarositól / I t K 1897./, Bayer József A X V I I I - d i k évszáz

Mollere-fordltása1 / I t K 1895./, Beöthy Z s o l t

első

magyar

Bernéth Lajos

politikai

azinmíi

Protestáns

/Bp. 1876./,

Iskoladrámák

/ I t K 1899./,

Bernáth Lajos A protestáns Iskoladrámákról Bittenbinder

Miklós

Iskoladrámák

1911./, B i t t e n b i n d e r Miklós

Aa

és k o r a

/Bp.1902./,

Körmöcabányán /EPhK

Adalékok a magyar

történetéhez / I t K 1910./, Bodnár V i r g i l

szinmü

Simal Kristóf

/Bp. 1898./, Borbély István B a l a s s i Menyhárt árultatá­ sa és Karádl Pál /írod. 1914./, Borbély István Mégegysaer az "unitárius hitviták"-ról /írod. 1913./.Borbély

István

Unitárius

1913./,

Csaplár Benedek Slmai Kristóf pályája kezdetén

iskoladrámák a

XVI. az.-ban /írod.

/ I t K 1891./, M. Császár Edit Egy .jezsuita dráma vázla­ t a /írod. 1944./, Császár Elemér Adatok Táncz Menyhért életéhez / I t K 1901./, Császár Elemér K i k Írták a pálos drámákat? /EPhK 1908./, Császár Elemér A kegyesrendiek magyarországi

iskoláiban

/ I t K 1915./,

jegyzéke

1670-1778

előadott

Csatkai Endre

színjátékok

a 17-18.

Cslksomlyói

iskoladrámák. A

században

drámák

Soproni I s k o l a i

/A

Színpad 1936./,

csiksomlyói S z t . Ferenc-

r e n d i k o l o s t o r könyvtárának kéziratóból kiadták, beve­ zetéssel és

ós j e g y z e t e k k e l ellátták

Szlávik Ferenc.

Alazeghy Z s o l t d r .

/Bp. 1913. HMK. 32. k./, Czapéry

László Mysterium és Iskoladráma/Székesfehérvér 1895./, Czeczkó A n t a l

Simái Váratlan vendég-e

és Mesterséges

ravaszság-a /Bp. 1895./, Dézsi Lajos Egy magyar nyelvű történeti iakoladráma

töredéke a X V I I . századból / I t K

1906./, Dézsi Lajos Egy protestáns lBkoladréma a X V I I . századból

/Akadémiai

Értesítő 1908./, Dézsi Lajos

régi magyar drámákról /M. Mliv. Almanach 1913./, Lajos

Comico Tragédia cimü

Szle 1 9 0 4 . / , Dömötör Tekla szebeni

előadásához

A

Dóczi

moralitásunk koráról /Bp. A magyar Lázár-dráma nagy­

/ F i i . Közi,

1955./,

Duda János

Endrődy Jánosról /Bp. 1892./, Erdélyi L a j o s A B a l a s a i -Komédla István

szerzőjének Simái Kristóf

/EPhK 1893./, munkái

kérdése

árultatása

Ernyei

"Gyapal Márton"-jának e r e d e t i j e

E r n y e i István

/Nagybecskerek

Menyhért

/írod. 1914./, Slmai

1892./,

és

Farkas Gyula

Karádl

Ferenczi

Zoltán

Adatok

Felvlnczl

György

életéhez

az

Kristóf élete ós.

Pál

iskolai

/írod.

Balassi 1913./,

színjáték

/ I t K 1897./,

és

Fejér J u d i t

XVIII.századi rekonstruált magyar i s k o l a s z l n p a d /Szín­ ház és

Filmművészet 1956./,

Flnáczy Ernő

Adalékok a

jezsuiták

Iskolai

színjátékainak

történetéhe g /BPhK

1900./, P i r t o s Ferenc A Debreceni Disputa /Bp. 1 9 1 5 » / . Firtos

Ferenc A Debreceni D i s p u t a egy eddig i s m e r e t l e n

kéziratáról Disputa

/írod. 1913./, F i r t o s

Ferenc

somlyól misztériumok /A csiksomlyói tesítője Rezső

A Debreceni

kézirat áról /írod. 1912./, Fülöp Árpád az 1891/92.

Falud!

1937./,

évre.

k a t h . főgimn. ér­

Csiksomlyó 1892./, Gólos

Constantlnusának

Gálos RezaŐ

Cslk-

késel

Lestány Mózes

előadásai / I t K

iskoladrámái / I t K

1937./, Gárdonyi A l b e r t A nagyszombati j e z s u i t a

nyomda

XVIII.századi aprónyomtatványai /M.Könyvszemle 1942./, Gerencsér István Adalékok a magyar i s k o l a i drámák tör­ ténetéhes /Bp. 1909./, Gragger Róbert

A Fen-héjáaóhoz

/BPhK 1909./, Gragger Róbert 1 1 1 e l Jánoa Tornyos Péte­ rének

/EPhK 1908./, Gragger Róbert

forrósai

első nyomai

a magyar irodalomban

Bgy p a t a k i

József

Gyárfás Tihamér

kézirat

Adatok az

Molière

/ I t K 1909./, Gulyós

Iskoladrámái / I t K 1939./, i s k o l a i dráma történetéhez

/EphK 1910./, Gyárfás Tihamér Comoedia Erdély s i r a l m a s állapot járói /Bp.1909./, Hahn A d o l f A fösvény első ma­ gyar átdolgozása Ismeretlen

/BPhK 1890./, Harsány1 István

sárospataki I s k o l a i

vígjáték / I t K

Három 1913./,

Harsány! István Sárospataki I s k o l a i drámák /Sárospata­ k i . Hírlap 1921./, H e i n r i c h Gusztáv Juhász Máté miszté­ riuma

/EPhK 1893./,

iskolái halma

Hetsch, J. A u r e l i a n

Magyarországon a 18. század 1938./,

Horváth C i r i l l

A jezsuiták

közepén /Pannon­

Adalékok Pállva István

müveihez /EPhK 1904./, 1 . m. Dugonics András e d d i g i s ­ m e r e t l e n iskoladrámája sz./, Kiadta

I l l e i János és

R.M.K./,

Szegeden /Nemz. üje. 1839« 142

Tornyos Péter. F a r s a n g i játék 1 7 8 9 .

bev. ellátta:

Illéssy János

Alszeghy Z s o l t

Adat

Slmai

/Bp. 1914.

Kristóf életéhea

/ I t K 1894./, Jablonkay Gábor Az iskoladrámák a j e z s u l -

ták Iskoláiban /Kalocsa 1 9 2 7 . / , Jancsó Elemér színielőadás

Marosvásárhelyt

1943./, Juharos Ferenc ladrámák

története

Bornemisza

1792-ben

Iskolai

/Pásztortűz

A magyarországi j e z s u i t a i s k o ­ /Szeged

1933./,

Juhász

Géza

Péter drámái / P r o t . Szemle 1939./, Kárpáti

Aurél Az első magyar p o l i t i k a i ezlnmü.Comoedla B a l a s s i Menyhárt

árultatáaáról /Szinh. és Filmmtiv. 1955. 7-Ö.

sz./,Kárpáti Sándor Két j e z s u i t a vlgjáték/írod.1944./. K a r s a i Géza A j e z s u i t a iskoladráma /Pannonhalmi Szemle 1937./,

K e l l e r Imre

F a l u d l Ferenc

w

C a e s a r " - j a /BphK

1914./.Kemény L a j o s Slmai Kristóf életéhez/ItK 1895./, P. Kiss A r i s z t i d drámáiból piarista

Szemelvények a

/Nagyatád 1908./,

X V I I . század I s k o l a -

Kolozsvári János

Magyar

iskoladrámák /Pécs 1939./, Komor I l o n a I s k o ­

lád ráma és utópia / F i i . Közi. 1958. 3 - 4 . sz./, Bernardin

Kézirat! I s k o l a i drámák

/Kézdivásárhelyi

kath.

I 9 0 5 - I 9 0 6 . évre.

főgimnázium

Kózivósórhely

Kovács

a X V I I I . századból értesítője

1906./,

az

Kovács Dezső

Pállya István "Pazarlay éa Szükmarkosy" c . i s k o l a i drá­ /ItK 1907./,

mája drámák

köréből

Kristóf és a A

piaristák

Lázár Béla

Tanulmányok a j e z s u i t a

/EPhK 1891-1892./,

Lázár Béla

Házi Orvosság /EPhK 1888./, szegedi

színjátékai

Slmai

Lugosi Döme

/Szeged

1930./,

L u k i n i c h Imre Adalék lakoladrámálnk történetéhez /EPhK 1907./, L u k i n i c h Imre Adalék szlnmülrodalmunk történe­ téhez /EPhK 1 9 0 6 . / , Alszeghy Z s o l t Magyar drámai emlé­ kek a

középkortól

drámalráa

B e s s e n y e i i g /Bp. 1914./,

I 9 1 3 . / , Magyary-Szulpitz ban

/Komáromi Lapok

I s k o l a i színjátékok Komárom­

1904./,

Málly Ferenc

Meteataaio / I t K 1 9 3 2 . / , Miklóa Ödön egyháztörténelmi M i a k o l c z i István légiumának

A magyar

története / I s k o l a i drómák. Debreceni Szemle

héttere

/Prot.

Benyák éa

Sztárai drámáinak Szemle

1942./,

A kegyestanitórendiek p r i v l g y e l k o l ­

története /Vác 1 9 0 7 . / , Mócs Szaniszló Kóz-

Irati

pálos

Iskoladrámák

az

/EPhK 1891./, Murányi Róbert

Akadémia

Könyvtárában

Két X V I I I . századi I s k o ­

ladráma d a l l a m a i /Bp. 1 9 5 4 . / , Nagy Lajos

A protestáns

I s k o l a i dráma megalapítása / A békési ev. r e f . gimn.ér­ tesítője az 1898/1899. évre. Békés 1899./, Nagy Sándor Hazai

tanoda! drámák

a Nemzeti

/Bp. 1883./, Hamónyi L a j o s mák

Múzeum

Könyvtárában

A nagyvárad! j e z s u i t a drá­

/EPhK 1897./, Nemesy Medárd

Iskolai

színjátékok

/Székesfehérvóri főgimn. 1912/13.értesítője.Bp.1913./, Ongródi József A piaristák Irodalomtörténeti munkássá­ ga /Bp. 1936./,

Perónyi József

Dugonics András T r i -

nummusa /A veszprémi főgimn. értesítője az 1910/11.év­ r e . Veszprém 1911./, Pinzger Ferenc Iskoladrámák /Pécsi j e z s u i t a gimn. értesítője 1935/36.Pécs 1936./,Possonyi László A cslksomlyói nagypénteki misztériumok /Vigília 1938./, Prónai A n t a l Az i s k o l a i színjáték a XVIII.szá­ zad

társadalmának

életében

1912./, Prónai A n t a l X V I I I . században

/Békefi

Emlékkönyv

A piaristák színjátéka

Bp.

Pesten a

/Bp. 1 9 0 7 . / , Pukánssky Bélóné

Kádár

Jolán d r . Az Országos Széchényi Könyvtár színészettörténetl forrósanyaga /Négy kópmellóklettel./ /M. Könyv­ szemle

1928./,

Pukónszkynó

Kádár

Jolán

A drámaíró

Csokonai /Bp. 1 9 5 6 . / , r . sz. I s m e r e t l e n magyar dráma a X V I I . századból /M. Múzsa 1920./, Rexa Dezső Az utolsó iskolai

drámaelőadás

Salánki Józaef

/Nemz.

Ábécéé vera

Szle 1929./, Szabady Béla

U j s . 1925. 253. az./,

ós iskoladráma /Debreceni Iskoladrámák a győri papne­

velő Intézetben 1 7 9 0 - 1 8 3 0 . /Győri Szemle 1 9 3 0 . / , Szabó Adorján A k a s s a i jezsuiták a Rákóczi-korban. /A k a s s a i főgimn. értesítője. 1908/9. Kassa 1909./, Szabó Dániel Két

minorita

1794-lki

ItK 1905./, /Debreceni

Iskolai

iskoladráma

dráma

Szeremlei Béla P r o t . Lap.

/ I t K 1918./, Szász Béla

a marosvásárhelyi Iskoladráma

kollégiumban Debrecenben

1914. 22. s z . / , S z i l a s i Klára

Stockei Lénára Zsuzsanna drámája és a bártfai német I s k o l a i színjáték a XVI.században /Bp.1918./, S z i n n y e i József Egy i s m e r e t l e n magyar dráma a mult századból /Figyelő 1876./, Szlóvik Ferenc Egy cslksomlyói I s k o ­ ladráma /A cslkeomlyói főgimn.értesítője az 1907/1908. évre. Csiksomlyó 1908./, Szlóvik Ferenc Egy Iskoladrá­ ma s z i n l a p j a /EPhK 1911./, Szlávik Ferenc Egy vígjá­ ték- toredék /EPhK 1908./, Szlávik Ferenc Kéziratos I s ­ k o l a i drámák /A csiksomlyó! főgimn. értesítője az 1906/1907. évre. Csiksomlyó 1907./, Szombathy János A k a n t a i m i n o r i t a Iskoladrámák /írod. 1942./, Takács József A j e z s u i t a Iskoladráma. I I . k. /Bp. 1937./, Thier László Egy 18. századbeli s o p r o n i j e z s u i t a szín­ darab /Sopronvérmegye 1925. 2 3 1 . s z . / , Timár Kálmán Adatok Táncz Menyhért életéhez / I t K 1929./, Timár Kál­ mán A bencés iskoladréma / I t k 1929./, Timár Kálmán Egy mlkházl f e r e n c e s misztérium /írod. 1929./, Timár Kálmán Katona István történetíró a j e z c u l t a dráma mü­ velője / I t K 1937./, Timár Kálmán Táncz Menyhért szár­ mazása / I t K 1930./, Timár Kálmán Magyar vonatkozású s a l z b u r g i Iskoladráma / I t K 1929./, Tomor Árkád Az i s ­ k o l a i színjátékok és a színház /A pápai bencés főgimn. értesítője az 1912/13. évre. Pópa 1913./, T r i c k József T e r e n t l u a hatása l a t i n és magyarnyelvű Iskoladrámáink­ r a /Kalazantlnum 1910. 9-10. s z . / , Visegrádi János A p o d o l i n l p i a r i s t a rendház története /Bp. 1909./, V i t a Zsigmond A Bethlen-kollégiumi színjátszás a X V I I . és X V I I I . században /Erd. Múzeum 1943./, Vörös Sándor Há­ rom nevezetes I s k o l a i drámai előadás az e p e r j e s i ev. kollégiumban / P r o t . Szemle 1943./, Weitzner Leó Az e l ­ ső magyar Mollére-fordltások /Bp. 1917./, Zambra Ala­ j o s Metastaslo éa a magyarországi iskoladráma a X V I I I . század második felében /EPhK 1919./.

KÜLFÖLDI

DRÁMAIRODALOM

MAGYAR _SZ ÍNPADON. Angyal

Gryphius Andrée magyar

Dávid

színpadon / H e i n r i c h emlékkönyv

Bp. 1912./, A n t a l f f y G i z e l l a

Lessing a magyar színpa-

don /Bp. 1916./,

Bayer József

Shakespeare drámái ha-

zánkban

/Bp. 1909./,

Bayer József

drámái

1-2. k.

a régi magyar színpadon

Schiller

és irodalmunkban /Bp.

1912./, Barna János Los dramas de Calderon de l a Barea su

l a escena

Qrlllparzer

hangara

/Bp. 1930./,

és Magyarország

1912./, Gragger Róbert

Galamb

Sándor

/Heinrich-emlókkönyv.Bp.

Molière

első nyomai

a magyar

irodalomban /Bp. 1909./, Hernádi Lajos F r a n c i a darabok a debreceni

színpadon 1880-tól

1935-ig a h e l y i lapok

tükrében /Homok 1937./»Hermann A n t a l Lessing ja

Magyarországon /Fehértemplom 1883./,

Shakespeare

a magyar

/Kecskemét 1889./, gyar

irodalomban

"Hathat­

Horvéth Döme

és színművészetben

Kozocsa Sándor és

Radó György Ma­

Sophokles-fordltósok és s a i n p a d i bemutatók /Füg­

gelék Falus Róbert "Sophokles" c. müvéhez. Bp. 1954./, Nagy Artúr Olasz színmüvek a Nemzeti Színházban /írod. 1939./, Nagy Péter A f r a n c i a k l a s s z i k u s dráma f o g a d t a ­ tása

Magyarországon /Bp. 1943./,

Pukansky-Kádár, Jo­

lánt ha Goethes Faust auf der Ungarischen Bühne / B e r l i n u. L e i p z i g 1934./, Staud Géza /Bp. 1943./,

Staud Gésa

A Hamlet Magyarországon

Ibsen drámái

Magyarországon

/Bp. 1944./, Staud Géza Orosz és s z o v j e t színmüvek ma­ gyar színpadon /Bp.1960./, Staud Gésa Shakespeare-elÓadások

Magyarországon a századforduló

Benedek M a r c e l l Staud Gésa

"Shakespeare" c. müvéhez. Bp. 1957./,

Bemard Shaw ós Hevesi Sándor /Bp. 1 9 6 O . / ,

Szalozer H i l d a és a magyar

után /Függelék

ifj.

Dumas Sándor a magyar irodalomban

színpadon

/Bp. 1937./,

Szidon G. Károly

Hebbel és Magyarország /Heinrlch-emlékkönyv.Bp.1912./, Tósi E d i t Mária

Plautus Magyarországon /Bp. 1948./, Vicsián

Nestroy hazánkban /Bp. 1927./, Weitzner Leo Az

eleg magyar Mollère-fordltésok

/Nagyenyed 1791./ /Bp.

1917./.

S Z Í N H Á Z T Ö R T É N E T A MAGYAR SZÍNÉSZET TÖRTÉNETE. Váll Béla A magyar 8» iné sa e t története /Bp. 1887./ c. munkája régen e l a v u l t , de már a maga Idejében I s p o n t a t l a n és meg b i s h a t a t l a n v o l t . P a t a k i József A magyar aalnéeaet története 1790-1890. /Bp. 1922./, tudományos apparátust nélkülöző, népszerű munka. Ugyancsak népszerű és erősen váalatoe Paulay Ede magyar színészet története, amely az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben c. kiadványban Jelent meg. Néhány Íven f o g l a l t a össze A magyar színészet történetét Pukánezky Béláné a Kultúra világa c. enciklopédi­ kus mű 3. kötetében. A sorosat feladatának megfelelően tudományos igényességgel, de népszerűsítő céllal ké­ szült. A legújabb és az egész magyar színészet törté­ netét összefoglaló, m a r x i s t a szemléletű munka Magyar Színháztörténet elmen a Színháztudományi Intézet mun­ katársainak tollából Hont Ferenc szerkesztésében j e ­ l e n t meg. /Bp. 1962./ Az egyes korszakokat feldolgozó müvek közül a legjelentősebb Hont Ferenc Az eltűnt ma­ gyar színjáték /Bp. 1940./ c. müve, Kardos T i b o r A ma­ gyar színjáték k e z d e t e i /Bp. 1960./ c. munka és Bayer József A nemzeti játéksain története /Bp. 1887./,amely 1837-ig tárgyalja a magyarorsaági színészet történe­ tét, felölelve az idegennyelvü színészetet i s . A Nem­ z e t i Szinház megnyitása előtti éveket d o l g o z t a f e l rö­ v i d e n Magyar Bálint i s A Nemzeti Szinház előtti magyar színészet története /Bp. 1931./ cimü tanulmányában.

EGYBS

S Z Í N H Á Z A K

ÁLLAMI FALUSZINHÁZ. Az Állami Faluszinhóz, i l l e t v e később Déryné Szinház műsorát Kiesné Földes K a t a l i n állította össze: Az Állami Faluezlnház műsora 1951-1958 /Bp, 1959. /. továbbá ugyanő a Magyar Színházművészet /Bp. 1960. / c. kiadványban i s 1951-1959-ig. ARAD.Benedek Árpád A vidéki szinészvllág Írásban és képben. I * Arad. /Arad 1901./, Vahot Imre A magyar s z i n i ügy Aradon /Vahot Nagy Naptára 1855./, Váli Béla Az a r a d i színészet története 1774-1889. /Bp. 1889./, Váll Béla Az 1849/50-1 a r a d i honvédszlntársulat /Magyar Salon 1891./, Varga János Az a r a d i színház megnyitása /Vas. ÜJs. 1874. 39. az./, Verner László Az a r a d i színészet első évei /Aradi Közlöny 1887. 112. az./, Az a r a d i éa temesvári magyar színészet /PH. 1929. 14. az./. BÁBSZÍNHÁZ. A bábjátszás Magyarországon /Bp. 1955./, Ca. P. Beazélgetée a bábjátékról /Szinház- éa Filmmüvóazet 1954./, Geazteai Gyula A bábjáték /BH.1913. 298. az./, Gragger, Róbert Deutache Puppenspiele aus Ungarn / A r c h i v für das Studium der neueren Sprachen u . L i t e r a ­ turens Braunschwelg u. B e r l i n 1925./, Hlaváts E l i n o r Német bábjátékosaink /Bp. 1940./, Óhidy Lehel As Álla­ mi Bábszínház 10 éves műsora /Bp. 1960./, Orbók Loránd Bábjátékok /M. Iparművészet 1914./, Szekeres Jenő Bl-ba-bo Theater. /Budapester Presse 1912. I I . 18./, Újhelyi Nándor Marionette-mulatozások/Nyugat 1911.1./, Vajda Ernő Marionettek /Uj Élet 1912. I I . / . A további i r o d a l m a t l d . a Bábezinpad c. kiadványsorozatban és az Bthnográfia c. folyóiratban. BALATONFÜRED. K i s f a l u d y Sándor balatonfüredi színházénak és utódának, a későbbi színkörnek története csak vázlato­ san van f e l d o l g o z v a , pedig jelentőségénél fogva megór-

deine I n e egy monográfiát. Bajcsa András Milyen v o l t Ba­ latonfüred

kgsslnhása?

/Sainháa- és

Fllmmüvésaet

1956./, Békey Béláné írók, sslnéssek Füreaen /PH.1933. 203.

s*./,

Bötvöe Károly

1899./» Eötvös Károly

Utasés s B a l a t o n körül /Bp.

Az első magyar

/Ores. V i l . 1900./, Fára József

A balatonfüredi szín­

ház megalapítása és működésének egerszeg

1925./»

elsó évtizedei / Z a l a ­

Haláss Péter

Emlékezés a " h a z a f i u l

mérges fájdalomra". A balatonfüredi tásának Innocent

Jubileuma

/Szinház és

Vlncse Brno

nemzeti színház

kósainhéa megnyi­

Mosi

K i s f a l u d y Sándor

1956. 27. s z . / , és a

szinház

/Újság 1942. 93. sz./» K-s M-n A balatonfüredi u j nyá•1 szinház /Vas. U j s . 1862. 30. sa./» Kulcsár

Adorján

Százéves balatonfüredi panaszkönyv / I t K 1940. 183-185. p./» Molnár

György

a balaton-füredl

nyári

szinház

érdekében /Divatcsarnok 1861. 2, ss./»

Rédey

Tivadar

A füredi magyar

1921./, Rédey Tivadar

Fölhívás

játékszín

/ B a l a t o n i Évkönyv

A füredi magyar Játékszín /Élet

124. 5.» 6. s s . / , Roboz István A balatonfüredi színkör /Hazánk s a Külföld 1865. 33. s z . / , Balaton-Füreden a magyar színészet története

/Honművész 1837. 42. s z . / ,

A balaton-füredl u j magyar szinház /Vas. U j s . 1862./, K i s f a l u d y Sándor 1954.

egykori

színháza

33. sa./, Magyar színészet

/Szinház- és Mozi

Balaton-Füreden /Ha­

zánk 1847. 96. p./.

BALÁZSFALVA. Magyar színészet Baléssfalván /Vas. U j s . 1846. V I . 2 1 . sa. BÁRTFA. Ábel Jenő SzlnlUy Bártfán a XV. és XVI. században /Századok 1 8 8 4 . / , S a i l a s i Klára S t o c k e i Lénárd Zsuzsan­ na-drámája és a bártfai német I s k o l a i s a i n Játék a X V I . században /Bp. 1918./.

BESZTERCEBÁNYA. K e l e t i Vincze A beaztercebányai magyar a a i aéazetpártoló 1887./.

egyesület története /Turócz-Szt. Márton

BRASSÓ. Faragó Ödön írások és emlékek /üzhorod 1933./ F i l t s c h , Eugen Geschichte des deutschen Theaters i n Siebenbürgen / A r c h i v des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. UJ f o l y a m XXI./. Orbán László Adalékok a brassói magyar színészet történetéhez 1848-lg/Kristóf-Emlékkönyv 1939./. BUDAI NÉPSZÍNHÁZ. Erődi Jenő Hetvenöt éve n y i l t meg a b u d a i Népszínház /A P e s t i Városháza 1936. 1 1 . sz./, F e r e n c z i Frigyes

Színművészet /Szeged 1914./,

Toldy István G. A. A budai Császár E d i t

Fésűs György és

T h a l i a . Zsebkönyv 1862-re. /Pest 1862./, Népszínház

/Uj Idők 1911./,

A Budai Népszínház

Mályueznó

megalakulása /Emlék­

könyv Domanovszky Sándor születése h a t v a n a d i k fordulójónak

ünnepére. Bp. 1937./, Mólyusznó

Császár E d i t A

Budai Népszínház műsora /Bp. 1958./, Mályusznó Császár Edit

A Budai

Népszínház

és

közönsége

/Tanulmányok

Budapest múltjából. X I I I . k. Bp. 1959./, Orszógh Sándor Budai Véradl

színházak Antal

és Játékszín

Képek a

1783-1895 /Bp. 1895./,

magyar Író és

/Bp. 1911./, A Budai Népszínház

szinószvllágból

építéséhez /Vas. U j s .

1861. 381. p./, A budai Népszínház épületének lerombo­ lása /Vas. U j s . 1871. 186. p./, A Budai az Erzsébet

téri Színház utolsó

1870. 197. p./, A

Népszínház éa

előadásai /Vas. U j s .

Budai Népszínház

megnyitása /Vas.

U j s . 1862. 442. p./. BUDAI SZÍNKÖR.

György Endre

Emlékezés

a Budai

Színkörre

/Szinház- ós Mozi 1954. 34. s z . / , Országh Sándor Budai színházak és játékszín 1783-1895 /Bp. 1895./, Possonyi László Egy szinház halálára /M.Hirlap 1937. 2 7 1 . s z . / .

DEBRECEN. Debrecen akadt, a

színészetének meglehetősen sok kutatója

szinház története

azonban ma s i n c s t e l j e s e n

f e l d o l g o z v a . Jelentősebb tanulmányok: A. Ze. Két érte­ kezés a

debreceni

színészetről /írod. 1939./»

Barna

János A d e b r e c e n i színészet első esztendeje 1798./Debr e c e n 1934./» Bayer József

A debreceni színpad műsora

1811-ben / I t K . 1898./, Csűrös Ferenc

Debrecen színmű­

vésze te /Debrecen 1935. 294. s z . / , Derese L a j o s A deb­ r e c e n i színház megnyitása: Jókai és Jókainé

/Debreceni

Szemle 1931./, Ferenczl F r i g y e s A debreceni színtársu­ l a t karácsonyi és újévi albuma /Debrecen 1908./, Gálos Rezső A d e b r e c e n i színészet 1811. évi műsorának forrá­ s a i / I t K 1940,/, vázlatos Tibor

Góreei Kálmán

A debreceni színészet

története 1798-1898 /Debrecen 1898./,

A debreceni

színészet

Időktől

a kiegyezésig

Debrecen

színészete

Hegyi

és színház

a legrégibb

/Debrecen 1939./,

H e l t a i Jenő

/Debrecen 1918./, H e l t a i Jenő

magyar színészet r e f o r m t e r v e z e t e különös t e k i n t e t t e l a debreceni

színészetre /Debrecen 1919./» Hernádi Lajos

F r a n c i a darabok a debreceni színpadon 1880-tól 1935-ig a helyi

lapok

kritikáinak

tükrében

/Homok

1937./,

Krémer Jenő Színházi Album 1903-1904 /Debrecen 1904./, Mándoki Béla Emléklapok, apró történetek, r a j z o k , ado­ mák a magyar vidéki

színészet életéből 1860-tól 1891-

l g /Debrecen 1891./, Molnár György

A debreceni városi

színház első négy h a v i idénye 1865. október 7. - 1866. január végéig /Debrecen 1866./, Molnár György A debre­ ceni

állandó szinház /Ország Tükre 1865. 33-34. s s . / ,

Oláh Gábor

A 130 éves d e b r e c e n i

színészet /FH. 1928.

226. sz./, S s a t a i Ferenc A d e b r e c e n i színház megnyitá­ sa

1865-ben /0V. 1909. 27. s z . / , Ssathméry Zoltán

debreceni

szinház

története

/1865-1925./

A

/Debrecen

1924./, Szilágyi Béla A d e b r e c e n i saÍnészet és színház története 1796-1880. /Debrecen 1938./. Vayk Régi magyar

azinéazet /A debreceni azlnháa százéves j u b i l e u m a / /üj Idők 1898. 89. s z . / , Virégh Béla A debreceni színészet százéves jubileuma /0V. 1898. 49. sz./, Adatkák a deb­ receni

színészet és színház

történelméhez /Hortobágy

1861-62.

15., 17-18. sa./, Debrecen

Csokonai

Színháza 1936-37. /Debrecen 1937./, A debre­

c e n i állandó szinház vezetére vonatkozó

sa. k i r ,

város

keletkezésére és j e l e n l e g i szer­ adatok /Debrecen 1869./, Debreceni

magyar

színészet története

sa./,

A debreceni színészet

/Honművész 1837. 37.» 4 1 . száz éves

fennállásának

emlékünnepével kapcsolatos szinészeti kiállítás tárgy­ mutatója

/Debrecen 1898./,

A debreceni

színtársulat

1867-be^ /Debreceni Saemle 1912. 36., 37. sa./, A deb­ r e c e n i szinház megnyitása /Vas. U j s . 1865. 42. sz./. BGER. Magyar

színészet története

Egerben /Honművész 1837.

37. ez./. ELSŐ MAGYAR SZÍNTÁRSULAT. Bndrődy János A magyar Játék s z i n . 1-4. k. /Pest 1792-1793./, Joós Ferenc Uj adat Kelemen László

születési

idejéről /Sainhóz- és Filmművészet

1956. 228. p./, L u g o s i Döme

Kelemen László és az első

Magyar Játszó Színi Társaság /Makó 1927./, L u g o s i Döme Az

első

magyar

játsaó

szinl

társaság

jétékrendje

1790-1801. / I t K 1934. 165-179. p./, Mályussné Edit

Kelemen László

színháza

/Tanulmányok

Csósaér Budapest

múltjából 1956. X I . / , N y i r e s i - T i c h y Kálmán Aa első ál­ landó magyar színház Pukónsakyné

t e r v e /Búvár 1944. 204-207. p./»

Kádár Jolán

Aa első

magyar énekesjáték,

Plkkó Hertaeg és J u t k a P a r z s l . /Zenetudományi tanulmá­ nyok. I X . Bp. 1961./, Staud Géaa Kelemen László napló­ j a és feljegyzései /Bp. 1961./, Staud Géza Aa első ma­ gyar színtársulat Kelemen 1888./.

László,

azlnlapjal aa első

/Bp. 1960./,

magyar

Váll Béla

színigazgató

/Arad

ERDÉLY.

Angyal

Endre

Csiksomlyó,

/Vigília 1941./, Bory István szet és a kolozsvári

Erdély

ée a

középkor

Az erdélyi magyar színé­

Nemzeti Szinház /M. Nemzet 1941.

253. sz./, Ditrói Mór Százötven éves az erdélyi színé­ szet /Uj Idők 1942. I I . / , nészet

története

F e r e n c z i Zoltán

Egressy Ákos Az erdélyi szí­

/Egyetértés Az erdélyi

1908. 292., 298. s z . / ,

magyar játékszín

/Kolozsvár 1892./, Hegyesi Vilmos l y i magyar

színészet

/Kolozsvár

1892./,

százéves

kezdete

Emlékkönyv az erdé­ jubileuma

Horváth Janka

alkalmából

A magyar színészet

Erdélyben 100 óv előtt /Vas. U j s . 1908./, Ignácz Róssa Erdélyi 1937.

vándorszínészek

nyoméban

236. sz./, Jancsó Elemér

/Uj

Magyarország

Az erdélyi magyar szí­

nészet j o b l l e u m a /Ország U t j a 1942./, Káli

Nagy Lázár

Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792-1821./Kolozevár 1943./, Kővári László Kísérletek az erdélyi színé­ szet

történetéhez / H e t i l a p 1853. 12-13., 17-18. s z . / ,

Nagy Elek Erdélyi színjátszás

1792-1942 / K e l e t i Újság

1942. X I . 14. s z . / , Olay Ferenc története 1929./,

az utódállamok P a t a k i József

A magyar színjátszás

területén

Másfél

1918-1928. /Bp.

évszázados

az erdélyi

színészet /Uj Magyarság 1942. 253. sz./, Surbán Zoltán Az erdélyi

magyar

színjátszás /M. Nemzet

1939. 164.

sz./, S z e n t i m r e i Jenő Erdélyi Magyar Játékszín /UJ Ma­ gyarság 1935. 9 1 . s z . / . ESZTERGOM. Körösi László

Blaha Lujza Esztergomban / E s z t e r ­

gom és vidéke 1914. 59-bO. sz./. ESZTERHÁZA. B a r t h a

Dénes - Somfai László

Haydn a l s Opern-

k a p e l l m e l s t e r . D i e Haydn-Dokumente der Esterhásy-Opernsammlung

/Bp. 1960./, Bessenyei György

vigasságok

/Bécs

Musikgeschichte bücher

im

/Eisenstadt

1772./,

Hórich,

Az eszterházi

Johann

Esterházy

Spiegel der zeitgenössischen Text­ 1959./, Hárich, János

Das Reper-

tőire dee Opernkapellmeisters Joseph Haydn l a Eszterháaa /1780-1890/. /The Haydn Yearbook - Das Haydn Jahr­ buch, I . 1962. 9-110. p./, Horányi Mátyás Mozart-ope­ rák Sszterházán és Kismartonban /Zenetud. Tanulmányok 1957./, Horányi Mátyás Carl Maurer díszlettervei /Bp. 1957. /, Horányi Mátyás Az Bsterháay-opera /Bp. 1957./, Horányi Mátyás Aa Esterházy-szlnhézak műsora /Bp, 1958. /, Horányi Mátyás Eszterházi vigasságok /Bp. 1959. /, Landon, H.C. Robbins Hadyn's M a r i o n e t t e Operas and the R e p e r t o i r e of the Marionette Theatre a t Bsterháa Castle . /The Haydn Yearbook - Das Haydn Jahr­ buch. I . 1962. 111-199. p./, P r o b s t , Prana Daten zur Geschichte des Hochf ürstl. Esterhazyschen H o f t h e a t e r s /Burgenlandisehe Heimatblätter 1952./, Szacelláry Pál ünnepségek Sszterházán 1791-ben /Nemz. U j s . 1925. 3. sz./, Váll Béla Esterházy olasz színházáról /Nemzet 1887. 8 1 . sz./, Váll Béla Herceg Esterházy olasz szín­ háza /Szinmliv. Lapok 1894. 18. s z . / , Valkó A r i s z t i d Haydn magyarországi működése a levéltéri akták tükré­ ben /Bp. 1957./, Zádor Anna Az eszterházal színház /A Színpad 1936./. A FELSZABADULÁS UTÁNI SZÍNHÁZ. A felszabadulás utáni évek színházi életének adatanyagát a Színháztudományi Inté­ zet munkatársai állították össze. Főleg a műsor és a k r i t i k a i anyag van részletesen feltárva: Staud Géza A. budapesti színházak műsora 1945-1959 /Bp. 1959./,Staud Géza Az államosított fővárosi színházak műsora 1949-1959 /Bp. 1959./, Kissnó Földes K a t a l i n Az álla­ mosított vidéki színházak műsora 1949-1959 /Bp.I960./, Kis8né Földes K a t a l i n Az Állami Faluszlnháa műsora 1951-1958 /Bp. 1959./,Óhidy Lehel Az Állami Bábszínház t l z éves műsora 1949-1959 /Bp. 1959./, Szakáts Károly A magyar színikritika 1945-től 1949-ig /Bp. 1960./, Szakáts Károly A magyar színikritika t l z éve 1949-1959

/Bp. 1960./ cimü adattári kiadfansok nagy segítséget nyújtanak majd a felszabadulás utáni évtizedek s z i n hástörtónészének. Valamennyi fővárosi és vidéki állami szinház t i z éves műsorét közli az a d i s s e s kiállítású képes album i s , amelyet Magyar Színházművészet /Bp. 1960./ elmen a Művelődésügyi Minisztérium megbízásából a Színháztudományi Intézet a d o t t k i a színházak álla­ mosításának t i z éves évfordulójára. GYÖNGYÖS.

Barna

János

A gyöngyösi

színjátszás

kezdete.

1801-1839. /Gyöngyös, 1933./ GYŐR. A győri német színészet története részletesen f e l van dolgozva, a magyar színészetet azonban csak vázlatosan Írták meg. A részlet tanulmányokban Raimund győri műkö­ dése többször f e l b u k k a n . Barcsai Sándor Kétszázéves a győri színészet,mely Jászait és Blahánét adta a magyar ssinpadnak /Színház 1946. 9. s z , / , Bérezik Árpád Raimund pályakezdése hazánkban /Szeged 1958./, Koitál V i r g i l Dr. Kovács Pál élete és működése /Győr 1889./, Koitál V i r g i l Győr színészete. 1-2. k. /Győr 1889., 1890./, Lám F r i g y e s Bgy győri polgár a reformkor szak­ ban /Győr 1929./. Lám F r i g y e s A győri német színészet története 1742-1885 /Győr 1938./, Lám F r i g y e s I r a A l d r l d g e győri vendégszereplése /Győri Ssemle 1930./, Lám F r i g y e s Színházunk külső története dióhéjban /Győr 1928./, Molnár György A győri színtársulat /1855-1856/ /BB. 1881. 39. sz./, Pukánszkynó Kádár Jolán A száz­ éves Raimund és magyar k a p c s o l a t a i /A Színpad 1936./, Magyar színészet története Győrött /Honmüvósa 1837. 41. sa./, A régi győri színészetről /Győri Hírlap 1887. 33. s z . / . KASSA. Kassa

színészetével

szívesen

és elég

részletesen

f o g l a l k o z t a k a kutatók. Bnnek ellenére modern szempon­ tú feldolgozása hiányzik. Benczúr Vilmos Kassal játék-

s z l n . A száaévss kassal magyar színészet története 1816-1916 /Kosice-Kassa 1924./, Benyovszky Károly A sslpvenszkól magyar színészet vázlatos története / B r a t i s l a v a - Pozsony 1933./, Császár Elemér és Kemény Lajos A magyar színészet történetéhez Kassán és Mis­ k o l c o n / I t K 1915./, Csobor Alfréd A k a s s a l színészet története /Kassa 1916./, Böttevónyi Nagy Olivér Emlék­ beszéd a k a s s a l magyar színészet százéves jubileumán /Kassa 1916./, Flórián Kata A kassai német színészet története 1816-lg /Bp. 1927./, Hevesi Sándor A száz­ éves kassal színjátszás / P I . 1916. 134. s z . / , K l e s t i n s z k y László A k a s s a l magyar színészet 1781-1877 /Kassa 1878./»Klestinszky Lásaló A k a s s a i magyar s z i n ­ ház története rövid vázlatban /Kassa 1881./,Tamás Brnő A Felvidék és Kassa színészete /PH. 1938. 264. sz./, Véradl A n t a l Buda |elé /Aa Újság 1908, 115. sz./, Váradi A n t a l A kassaiak vándorút j a /Az Újság 1908. 109. sa./, Váradi A n t a l A nyomorúság napjaiból /Egyet­ értés 1908. 252. sa./, Várkonyi T i t u s a Hogyan szüle­ t e t t meg Kolozsvárott és Kassán a Nemzeti Szlnhás első együttese /MH. 1938. 18. sz./, A kassal magyar színé­ szet százéves j u b i l e u m a /Kassa 1916./, Báró Berzevlcay Vince és a magyar színjátszás /UJ Magyar Múzeum 1942. Külön i s . Kassa 1942./, Kassal magyar színészet törté­ nete /Honművész 1837. 37. s s . / , Kassai sainháa 1826-1846-ik évig / P e s t i D i v a t l a p 1946. 14. sa./ Aa u j k a s s a i szinház / U j Idők 1899. 194. p./, A legrégibb sainháa Magyarorsaógon /Egyetértés 1881. 330. sa./, L

KECSKEMÉT. Hajnócay Iván Katona Jóasef Kecskeméten /Kecske­ mét 1926,/, Hajnócay Iván Katona emlékkönyv /Kecskemét 1930./, Joós Ferenc A vándorszínészettői aa állami sainháalg. Kecskemét szlnászetének krónikája. /Kecske­ mét 1957./, L i s z k a Béla A színészet első nyomai Kecs­ keméten /Kecskemét 1898./, L i s z k a Béla A kecskeméti

színház ég színészet múltja /Kecskemét

1930./.Szabados

László és Somlér Zsigmond Szlnhózl Élet. Visszaemléke­ zések, mozaikképek éves

a kecskeméti városi

múltjából /Kecskemét

színház négy­

1900./, Kecskeméti

magyar

színészet története /Honművész 1837. 37. s z . / , Kecske­ mét u j színháza /Vas. U j s . 1896. 46. s z . / . KESZTHELY. Sági János Magyar Színház a szabad természetben /Vas. Ujs. 1909. 6. sz./, A k e s z t h e l y i nyári állandó színház /Vas. U j s . 1862. 29. s z . / . KIRÁLY SZÍNHÁZ. K-t Király Szinház /Uj Idők 1903./, Koch L a j o s A Király Szinház műsora /Bp. 1958./, A főváros u j színháza /Vas. U j s . 1903./. KISMARTON. Csatkai,André Beiträge zur Geschichte der Musik­ k u l t u r I n E i s e n s t a d t / B i s e n s t a d t 1931./, Caatkai,André Raimund-Erinnerungen i n E l s e n s t a d t /Deutscn-Ungarlache Heimatblätter 1930./, Horányi Mátyás Eszterházi v i ­ gasságok /Bp. 1959./, Walheim A l f r e d G r i l l parzer i m Burgenland / V o l k s z e i t u n g /Wien/ 1925. X I I . 20. s z . / , Zádor Anna A k i s m a r t o n i szinház /A Színpad 1936./. KOLOZSVÁR. A kolozsvári színjátszás történetét meglehetős részletességgel tárták f e l a kutatók,s F e r e n c z i Zoltán tollából kitűnő monográfia i s rendelkezésűnkre áll. Barna János Hollósy Kornélia éa a kolozsvári d a l s z l n társulat b u k a r e s t i vendégjátékai 18bO-ban/Makó 1932./, Bayer József Színházi élet báró Wesselényi társulatá­ nál / I t K 1893. 15-36. p./, Bory István Az erdélyi szí­ nészet és a kolozsvári Nemzeti Színház /M. Nemzet 1941. 253. s z . / , E r n y e i Gáspár A kolozsvári Nemzeti Színház prózai műsora /Termés 1943»/» Felhózy K o r o l y A kolozsvórl magyar Nemzeti Szinház /Hazánk s a kül­ föld 1867. 709-710. p./, F e r e n c z i Zoltán A kolozsvári színészet ég színház története /Kolozsvár 1897./» Guoth Kálmán Kolozsvár város és a magyar szlnügy kap-

c e o l a t a l a XlX.ssáaad elején /Könyvtári Szemle 1942./, Hegyes! Vilmos Bmlékkönyv az erdélyi magyar színészet százéves Jubileuma alkalmából /Kolozsvár 1892./, Horváth Elek A kolozsvári színjátszás és zeneélet em­ lékei /Erdélyi H e l i k o n 1942. 48-52. p./, Jancsó Elemér A kolozsvári Nemes Jádzó Színnek felállítása /Pásztor­ tűz 1942. 543-544. p./, Janovics Jenó A kolozsvári o r s z . nemzeti szinház Shake speare-előadói 1867-1900 /M. Shakespeare-Tár 1913. 312-314. p./, Janovics Jenő A kolozsvári Nemzeti Színház megnyitása 1906-ban /PH. 1941. 256. s z . / , Jakab Elek A kolozsvári Nemzeti Szín­ ház és Schwarzenberg Károly herceg /Ország-Világ 1880./, Jakab Elek A kolozsvári Nemzeti Szinház törté­ nete /M. Polgár 1871. 204-248. s z . / , Jakab Elek A ko­ lozsvári színészet története / N e f e l e j t s 1857./, Kós Károly A kolozsvári színjátszás hajlékai /Erdélyi H e l i k o n 1942. 340-343. p./, Kőműves Nagy Lajos Kolozs­ vári művészek b u k a r e s t i expedíciója 1860-ban /Pásztor­ tűz 1938. 16-21. p./. Kővári László Az erdélyi orszá­ gos színház keletkezése /Kolozsvári közlöny 1871. 59-72. sz./, Longhy A. István 150. évéhez érkezett a kolozsvári magyar színjátszás /Erdélyi Szemle 1942. 1 1 . sz./, Molnár Géza Adatok a kolozsvári elaő szín­ játszó társaság történetéhez /Erdélyi Múzeum 1912. 301-369. p./» Molnár György A kolozsvári és nagyváradi szlnügy /Kolozsvár 1879./, S e r l y Lajos A kolozsvári szinház szebb napjaiból /Pásztortűz 1932.132-133. p./, Somody István Séta Kolozsvár színháztörténeti emlékei között /Magyarság 1941. 240. s z . / , Szabó L a j o s A 150 éves kolozsvári színjátszás /Termés 1942./, Emléklapok a kolozsvári országos Nemzeti Szinház megnyitásának félszázados örömünnepére /Kolozsvár 1871./, Kolozsváry szlnósz-album /Cluj-Kolozsvár 1923./.

KOMÁROM. A l a p i Gyula 1909.

A komáromi színészet

13. sz./, A l a p i Gyula

/Komáromi Újság

A komáromi színészet tör­

ténetéhez /Komáromi Újság 1911.

18-21. s z . / , Baranyay

József "Déryné i f j - a s s z o n y " Komáromban /Komáromi Újság 1914.

30. sz./, Baranyay Józaef A komáromi magyar szí­

nészet

története 1811-1941 /Komárom 1941./,

József

A komáromi színészet

Baranyay

száz év előtt /Komáromi

Lapok 1944. 135. sz./, Pülöp Zsigmond Egy komáromi sugókönyv

/Adatok a

komáromi

színészet

történetéhez/

/Komáromi Újság 1914. 29. sz./, H e i n r i c h Gusztáv Faust Komáromban /BPhK 1900./, K i s s Gyula Régi komáromi szí­ nészekről /Komáromi Lapok 1934. 74. sz./, I d . S z i n n y e i József

A komáromi magyar színészet története /Komárom

1881-1884./, Magyar Játékszín Társaság /Komáromi Lapok 1923.

35. sz./.

MAGYAR SZÍNHÁZ. A még

budapesti Magyar

nem a k a d t . Budapest

fontos

Színháznak monográfusa

színházi életében

szerepe indokolttá

feldolgozását. Budai Péter

játszott

tenné történetének Az 50 éves

alapos

Magyar Szinház

/Szinhás 1947. 43. sz./, Koch Lajos A b u d a p e s t i Magyar Színház

műsora

/Bp. 1959./,

R e l i e Pál As u j Magyar

Színház /Magyar Iparművészet 1915./. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

SZÍNHÁZAI. A Magyar

Tanácsköz­

társaság színházi életének adattára a Színháztörténeti Fűzetek három kötetében

j e l e n t meg: Mályusznó Császár

E d i t A Magyar Tanácsköztársaság szlnűgyi i r a t a i as Or­ szágos

Levéltárban /Bp. 1 9 5 9 . / , Ardó Moria

A Tanács­

köztársaság színházi élete a sajtó tükrében/Bp.l959./» és Staud Géza

A Magyar Tanácsköztársaság színházi mű­

sora /Bp. 1959./ cimü munkájukban

az adatok l e g j e l e n ­

tősebb részét közölték.Monografikus feldolgozása azon­ ban ennek a kornak még n i n c s .

MAKÓ.

Barna János F e j e z e t e k a makói színészet múltjából /Makó 1928./, Barna Jónos A makói Hollós? Kornélia Színház története /Makó 1929./, Barna Jónos Makó szí­ nészete és Irodalma /Makó 1930./, Barna János B l a h a L u j z a makói vendégjátékai /Makó 1930./, Barna János J, makói második színkör és a Bzlnpórtoló egyesület tör­ ténete /Makó 1933./.

MAROSVÁSÁRHELY. Fodor István Déryné Marosvásárhelyen /Ma­ rosvásárhely 1939./» Fodor István Marosvásárhely színi élete /Marosvásárhely 1933./, Molnár Gábor A legrégibb marosvásárhelyi színházépületről. 1803-1820. /Székely Napló 1911. 44., 45. sa./, Molnár Gábor A régi Maros­ vásárhely. Színészetünk aranykoróból /Marosvásárhely 1912. 1 . 2. ez./, S z e n t i m r e i Jenő Harc aa állandó színházért Marosvásárhelyen 1780-1945 /Marosvásárhely 1957./. MISKOLC. Abaf1 Lajos A m i s k o l c i színház történetéhez / F i ­ gyelő 1882./, Bayer József Miskolc színészete 1800-tól 1803-lg / I t K 1908./, Csószór Elemér és Kemény Lajos A magyar színészet történetéhez Kassán és M i s k o l c o n / I t K 1915./, Fodor Oszkár Színházi séta. A m i s k o l c i Nemzeti Szinház t a g j a i n a k arcképcsarnoka /Miskolc 1910./, Hevesi Sándor A százéves m i s k o l c i magyar szín­ ház /Keresztessy Sándor: Emlékalbum Miskolcon 1823-ban megnyílt első magyarországi kőszinház 100 éves j u b i l e ­ umára. Miskolc 1923./, Keresztessy Sándor Magyarország legelső színházéról /PH. 1907. 66. sa./, Keresztessy Sóndor Miskolc színészetének története 1753-tól 1904l g /Miskolc 1903./, Keresztessy Sándor Salnházi j u b i ­ leumi album 1857-1907 /Miskolc 1907./, Keresztessy Sándor Emlékalbuma M i s k o l c o n 1823-ban megnyílt első magyarországi kőszinház 100 éves jubileumára / M i s k o l c 1923./, Mauks Ernő Színházi élet Miskolcon 1859-ben / M i s k o l c i Szemle 1927./, S t e l l a Gyula és Gedő Gusztév

A m i s k o l c i 82Intáraulát

albuma /Miakolc 1909./, V. J.

Adalék a m i s k o l c i színház történetéhes /M. Könyvszemle 1909./, Zoltán Vilmos Játékazlnl mozgalmak a mult szá­ zad elején /M. Művészeti Almanach 1905./, M i s k o l c i ma­ gyar színészet története /Honművész 1937. 37. az./. NAGYBÁNYA. Törökfalvi Pap Zsigmond

A nagybányai műkedvelők

társulatának történelme /Nagybánya 1895./. NAGYENYED. V i t a Zsigmond Magyar ezinéezet Nagyenyeden 1828ban /Erdélyi Múzeum 1940./. NAGYKANIZSA. Uj magyar színház /Uj Idők 1927./. NAGYKÁROLY. Hautke Emil A váradi színészek nagykárolyi sze­ replése 1814-ben /Nagykároly és vidéke 1898. 34-. ez./. NAGYVÁRAD. Lázár Béla A váradi színészet /Nemzet 1898. 234. s z . / , Lengyel Géza Ady és a színház /Színház- és F i l m ­ művészet 1955./, Molnár György A kolozsvári és nagyvá­ r a d i szinügy /Kolozsvár 1879./, M a r t i n F r i g y e s Színhá­ zi

Napié

/Nagyvárad 1859./, K. Nagy Sándor

színészet

története

Námónyl Lajos

1799-1884

A váradi

/Nagyvárad 1884./,

Emléklap a nagyváradi

magyar színészet

jubileumára /Nagyvárad 1898./, Naményi Lajos

százéves

A váradi színészet története /Nagyvárad 1898./,Náményi L a j o s Nagyvárad színészete /Borovszky

Samu: B i h a r vár­

megye. 388-395. p./, Emlékalbum a nagyváradi S z i g l i g e ­ ti

Színház megnyitó

ünnepére /Nagyvárad 1900./, Nagy­

váradi állandó magyar színház /Vas.Ujs.1857. 39. sz./, A nagyváradi színvilág /Vas. U j e . 1858 . 4. s z . / , Nagy­ váradi magyar színészet története

/Honművész 1837. 40

ss./. NÉMET SZÍNÉSZET dea

MAGYARORSZÁGON.

deutschen

V e r e i n s für XXI./,

Theaters

Geschichte

i n Siebenbürgen / A r c h i v dee

Siebenbürgische

Kaindl

F i l t s c h Eugen Landeskunde.

Raimund Zur Geschichte

Uj

folyam

des deutschen

Theaters

i n den

Karpathen^

Ländern /Die Karpathen

1914./, Pukénszky-Kádár J o l a n t h a

Geschichte dee d e u t ­

schen Theaters i n Ungarn /München 1933./. NEMZETI

SZÍNHÁZ. A magyar

feldolgozott

színháztörténet

területe

a Nemzeti

legalaposabban

Sainháa

története.

Több Jelentős monográfia és számtalan részlettanulmány foglalkozik

az ország

első színházának

életével. Aa

előzményeket Bayer Jóasef A nemzeti játékszín történe­ te

/Bp. 1887./ C

munkájában d o l g o z t a

f e l a Nemzeti

Szinház megnyitásáig. A szinház magyar műsorát 1867-ig A magyar ben

drámairodalom története /Bp. 1897./ c. müvé­

tárgyalja. Biró

Lajos

Pál

A

Nemzeti

Szinház

1837-1841 /Bp. 1931./ c. tanulmányában ház első

éveit t e t t e

vizsgálat

története

a fiatal

szin­

tárgyévá. A százéves

j u b i l e u m alkalmával j e l e n t meg Rédey Tivadar A Nemzeti Sainháa

története /Bp. 1937./, amelyben

a saeraŐ

aa

Operaház megnyitásáig tárgyalja a sainháa pályafutását népszerű, olvasmányos időben j e l e n t

formában. Rédey

meg Magyar Bólint

Magyar Szemle Kincsestárában

könyvével egy-

k i s összefoglalása a

A saázóves Nemzeti S z i n ­

ház /Bp. 1937./. A legjelentősebb Szinház

monográfia ugyancsak

fennállásának

Pukánszkynó

100.

évfordulójára

tollából. 1938-ban

kötet. I r a t o k

a Nemzeti Szinház

eleő kötet, A 100 éves

j e l e n t meg

a Nemzeti készült a második

történetéhez, mig aa

Nemzeti Színhez, csak 1940-ban

hagyta e l a sajtót. A Magyar Történeti Társulat kiadá­ sában Szinház László

megjelent mü 100 éves

kiegészítésének szánták a Nemzeti

műsorét i s , amelyet

Hajdú Algernon

A százéves Nemzeti Színház statisztikája cimen

állított össze. A azonban a

második világháború

munka m ár nem

kitörése m i a t t

j e l e n h e t e t t meg. Mindössze 3

kefelenyomata

maradt fenn,

Színháztörténeti

amelyekből egyet

Osztálya, kettőt

as OSZK

a Színháztudományi

Intézet könyvtóra őriz. A nagyszámú

rósalettanulmónyból

az

alábbiakat

idézzük: Ábrányi Kornél

A Nemzeti Szinház hőskoráról / V i ­

lág 1913. 206. s z . / , Alpór, Ignaz Die Entwürfe für das neue N a t i o n a l t h e a t e r /P. L l o y d 1913. 20. s z . / , B. A. A százéves Nemzeti Szinház emlékkiállítása /Magyarország 193Y. 272. sa./, Báthory István A Nemzeti Szinház épí­ tésének és

lebontásának

története /Bp. 1914./, Bayer

József A magyar játékszín mint közügy /Bp.Sale Benkócay Emil

Adalékok

a budapesti

1900./,

Nemaetl Sainháa

alapításának történetéhez /Uránia 1912./, Bérezik Gyu­ l a 8tb.Szakértői vélemény a b u d a p e s t i u j Nemzeti Sain­ háa

tanulmányterveiről

/M. Mérnök- és Épitészegylet

Közlönye 1913./, Bierbauer V i r g i l Az újjáépítendő Nem­ z e t i Színhez /Tér és Forma 1928./, Bory István a Nemzeti Színház

Adalék

történetéhez / I t K 1939./, Bory I s t ­

ván A megpetlclonált Nemzeti Szlnház/A Színpad 1936./, Bory István

A Nemaetl Színház első külföldi vendégjá­

tékai /Ujeág 1941. 95. s z . / , Bory István Nemzeti Szin­ ház

éa

István az./,

kisebbségi Nemaetl

kérdés

Színház

/Nyugat

1937. I I . / ,

és p o l i t i k a

Bory István A Nemzeti Szinház

pad 1936./, Bory István

Bory

/PN. 1939. 104. 1861-ben /A szín­

A Nemzeti Színházat Pest vár­

megye alapította /M. Hírlap 1937. 259. az./, Bory I s t ­ ván

Széchenyi

1947./,

István

Dénes Szilárd

dunaparti

szinházterve /Bp.

A Nemzeti Szinház

n y e l v /Nyelvőr 1914./, Dömötör

és a magyar

A régi Nemzeti Szinház

/Uj Idők 1913. 27. ez./, F e s t e t i c s Leó A Nemzeti Szín­ házról /Pest 1856./, F e s t e t i c s Leó Néhány saó a művé­ szet

és

a

Magyar

Nemzeti

Színház

érdekében /Pest

1867./, Gábor Gyula Néhány adat a Nemzeti Színház tör-

ténetéhez /PH. 1912. 213. s z . / , Hevesi Sándor Az I d e ­ ális színház /Bp. 1912./.Hevesi Sándor Százesztendős-e a Nemzeti Szlnhóz?/Uj Idők 1937. I I . / , Höllrigl József A 100 éves Nemzeti Színház emlékkiállítása /Bp.1937./, Jókai Mór A Nemzeti Színhez múltjából /Bp. 1914./, Kéky Lajos A Nemzeti Színház első müvésznemzedéke /Bp. Szle 1937. Külön i s . / , Komor János A Nemzeti Színház kálváriautja /Tér és Forma 1928./, Magyar Vilmos A Nemzeti Színház tervpályázata /Épitő I p a r 1913. 4-9. sz./, Magyar Bálint A Nemzeti Szinház átköltözése a Népszínházba 1908-ban /írod. 1953./, Magyar Vilmos A. régi és az u j Nemaetl Színházról /Épitő I p a r 1913./, Nagy Artúr Olasz színmüvek a Nemzeti Színházban /írod. 1939./, Faál Jób A Nemzeti Szinház i s m e r e t l e n t e r v e l /Vaa. U j s . 1914. 18. sa./, P a t a k i Jóasef A l e r o m b o l t Nemaetl Sainháa /Nyugat 1923./, P a t a k i Jóasef Százesz­ tendős a Nemzeti Színház /UJ Magyarság 1935.220. s z . / , Pukánszkynó Kádár Jolán Nemzeti Színházunk és a közvé­ lemény a XIX. században /Bp. 1937./, Rédey Tivadar A Nemzeti Sainháa első j u b i l e u m a /Bp. Sale 1937./, Rédey Tivadar A Nemzeti Szinház megnyitása /Tükör 1937./, Rexa Dezső Az első dramaturg-kérdés a Nemzeti Színház­ ban / I t K 1942./, Rexa Dezső írói tiszteletdíjak a Nem­ z e t i Színházban 1858-1860 / I t K 1933./, Rexa Dezső A Nemzeti Színház megnyitásának története /Bp. 1927./, Rexa Dezső A Nemzeti Színház t a g j a i és a f o r r a d a l o m /PH. Vasárnapja 1934. 10. sz./, Rexa Dezső A régi Nem­ a e t l Színház udvara /Képes Krónika 1939. 32. sa./, Rozinay István Az u j Nemzeti Szinház /Épitő I p a r 1907. 5. s z . / , Szása Károly A Paulay-korszak /Tükör 1937./, S z i g e t i László A Nemzeti Színház első müvésznemzedéke /M. Hírlap 1937. 185. sz./, SztrakonicZky Károly A Nem­ z e t i Színház kövei /M. Figyelő 1913./, U r a l Dezső A_ Nemzeti Színház a nagy árvíz n a p j a i b a n /Délibáb 1939.

10./, Váradi A n t a l Beszélő kövek /BH. 1913. 277. s z . / Váradi A n t a l A Nemzeti Színház d i r e k t o r a i /Az Újság 1910. 22. s z . / , Váradi A n t a l Képek a magyar Író- ée szlnészvilágból. 1-3. k. /Bp. 1911./, Vértesy Jenő A_ Nemzeti Színház megnyitása előtt /BPhK 1909./, V o i n o v i c h Géza A Nemzeti Színház és a nemzeti kultúra /M. Otthon 1934. 2. sz./, Voinovich Géza A Nemzeti Színház és f e l a d a t a i /BH. 1932. 115. s z . / , Zoltán V i l ­ mos Hogyan épült f e l a Nemzeti Szinház? /Bp. Napló 1908. 150. s z . / . NÉPSZÍNHÁZ.

Bánróvy

György

A Népszínház

1945. 1 . s z . / , B e r e z e l i Károlyné

alapítása

/Bp.

A b u d a p e s t i Népszín­

ház könyvtára /Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1958. Bp. 1959. 369-378. p./, B e r e z e l i Károlyné A Nép­ színház műsora /Bp. 1958./, Faragó Jenő Az u j Népszín­ ház /M. Hírlap 1907. 234. s z . / , k. g. Az elnémult Nép­ színház

/Alkotmány

1907. 80. sz./, Molnár

György A

népszínházi eszme /Buda 1868./, Puks Ferenc A budapes­ ti

Népszínház színfal

A pestj

Népszínház

t i t k a i /Bp. 1882./, Tors Kálmán /Vas. U j s . 1874. 23. sa,/, Verő

György Blaha L u j a a ós a Népszínház Budapest színi éle­ tében

/Bp, 1926./, Verő György

A Népszínház Budapest

s a l n l életében. 1875-1925. /Bp. 1925./. NYÍREGYHÁZA. Barna János

Nyíregyháza

színészete, Irodalma

és sajtója /Bp. 1931./, Belohorszky Ferenc A száz éves nylregyhézal színészet / S z a b o l c s i Szemle 1934./. NYITRA.

Kenézy

Csatár

A

színészet

Nyitra

vérmegyében

/Borovszky Samu: N y i t r a vármegye 298-303. p./. OPERAHÁZ. Balogh Pál Száaötven éves a magyarnyelvű opera­ játszás /M. Színészet 1943./. Bubik Árpád A M. K l r . Operaház válsága /Bp. 1925./, Csajthay Ferenc Az Ope­ raház válsága /M. Figyelő 1911./, Kereszty István A M. Klr. Operaház első negyedszázada /M. Müv. Almanach

r

1910./, Keresaty István A M. K l r . Opera húsz éve /M. Müv. Almanach 1905./, Koch Lajos A budapesti Operaház műsora /Bp. 1959./, L a u r i s i n Lajos A M. K l r . Operaház /Bp.1941./,Sebestyén Ede Magyar operajátszás Budapes­ ten 1793-1927 /Bp. 1937./, Ybl E r v i n Ybl Miklós /Bp. 1956./, Y b l E r v i n Y b l Miklós operaháza /M. Művészet 1925./, A hetvenötéves Operaház 1884-1959 /Bp. 1959./, A Magy. K l r . Operahás 1884-1909 /Bp. 1909./, Magy. K l r . Operaház, 50 év /Bp. 1934./, A Magy. K l r . Opera­ ház emlékgyüjteményének tárgymutatója /Bp. 1930./. ORAVICABÁNYA. Kubán Endre Magyarország legrégibb kŐszinháza. Az oravlcabányal színház története /Incze Sándor: Művészeti Almanach 1919*/. PÁPA. Emlék-lapok az /Pápa, 1881./.

állandó színház megnyitása alkalmából

PÉCS. A pécsi színészet nyagoltabb

német időszak van szet

f e l d o l g o z v a . A pécsi

történetéről a l i g

Pécs és két renc

története sajnos egyike a l e g e l h a ­

területeknek. Csak as 1800-1840-lg terjedő

Adattár a pécsi

Pécs, I 9 6 0 .

valamit.

Berky Barna

színháza /Atheneum 1840. I . / , Hernády Fe­

/1818-1848/. /A Janas /Vas. U j s .

tudunk

magyar színé­

magyar színjátszás

kezdeteihez

Pannonius Múzeum évkönyve 1959. pécsi u j

szinház

1890. 661-662. p./, Kardos Emília

187-213. p./, K. M. A

A pécsi

német sajtó éa színészet

története /Bp. 1932./, Komor

M a r c e l l Péca városának u j színháza /Magyar Mérnök- éa Épitószegylet Közlönye 1895./, Váradi A n t a l Pécel szí­ nészet /Ország-Világ 1909. 15. s z . / . PESTI ÉS

BUDAI NÉMET

szinház Almanach

SZÍNHÁZ. Gábor

megnyitásának

100-ik

Gyula A p e s t i évfordulója

1913./, Gragger Róbert / s z e r k . /

/M.

német Müv.

Phllológlal

dolgozatok a magyar-német érintkezésekről /Bp. 1912./, Kaindl Raimund

Zur Geschichte

des deutschen

Theaters

i n dan Karpathen Ländern /Die Karpathen 1914./, Kádár Jolán A budai éa p e s t i német szlnóazet története 1812I g játékszíni éa drámaíródalml szempontból /Bp.1914./, Kádár Jolán A p e s t i és budai német színészet története 1812-1847 /Bp. 1923./, Kelényl B. Ottó Gazdaságtörté­ n e t i adatok a p e s t i német szinház építéséhez 1808-1812 /Bp. 1934./, Prée Anton Beschreibung des Brandes vom König1. atädt. Theater i n Pesth am 2. Februar 1847. /Ofen én./, Pukónazkynó-Kódár J o l a n t h a Geschichte des deutschen Theaters i n Ungarn /München 1933./. POZSONY. Pozsony színészetének

történetét Jól feldolgozták

már több Ízben l e . De szükség volna az ujabb kutatáso­ kat l e értékesítő, modern Adorján Sándor

szempontú összefoglalásra.

A pozsonyi

színház /Vas. U j s . 1886.

675-676. p./, Benyovszky, K a r l Das a l t e T h e a t e r / B r a t i a lava-Preasburg pressburger

1926./,

Benyovszky> K a r l

Volksschauspiele

1934./, Benyovszky Károly

Die

alten

/Bratislava-Preasburg

A pozsonyi magyar színészet

története 1867-lg/Bratlslava-Pozsony 1928./»Benyovszky Károly A szlovenszkói magyar azlnéezet vázlatos törté­ nete

/Bratialava-Pozaony 1933./, Havaa Gyula

b i z t o s mint színi

Rendőr-

tudósító Pozsonyban. 1863 /Fővárosi

Lapok I 8 6 0 . 247. s s . / , Reppner A n t a l

A pozsonyi német

színészet története a XVIII.században /Pozsony 1910./, Kaltenburg

Emil

Das

deutsche

Pressburg

/Pressburger

Theater lm 18. Jh. zu

Zeitung

1914.

191-195.» 198-202., 206. sz./, K a r s a i Géza színháztörténet

/Etnográfia, 1939./,

Théâtralla

A l t Pressburg

aus

184-188., Főrév és a

Kvet,

/Pressburger

Jindrich Zeitung

1925. 52. s z . / , E. Nagy Olivér Pozsony yórmegye színé­ szete /Borovszky

Samu: Pozsony vármegye. 394-401. p./»

Normann,G. P l a u d e r e i über das a l t e Pressburger /Preeeburger

Zeitung

Theater

1912. 8., 16., 30. s z . / , Pávay

Vájna Gábor

A pozsonyi

azlnügyl

kérdésről

/Pozsony

1901./, Samarjay Károly A pozsonyi régi é s u j színház. Das a l t e und neue Theater Seipp, C h r i s t o p h

I n Pressburg/Poasony 1886./,

Geschichte der Schaubühne zu Press-

burg /Pressburg 1793./. SÁTORALJAÚJHELY. A sátoraljaújhelyi színház /Vas.Ujs. 1883. 158., 169. p./. SOPRON. A s o p r o n i színészet

színészet

anyagát, de

történetét, különösen a német ujabban

a magyar

nyelvűt i s ,

elég részletesen feldolgozták. Angyal Endre Sopron ba­ r o k k színháztörténetéből /Soproni Szemle 1939./, Bayer József

Adatok a soproni magyar színészet történetéhez

/EphK 1910./,

Csatkai

Endre

Az első

s o p r o n i magyar

sslnlelóadás /1792/ szereplőinek levélváltáséból /Sop­ r o n i Szemle 1942./, Csatkai Enure s o p r o n i 8zinhásról /Fecsegő Endre

Grlllparzer

jrrankenburg az első

1920. I I I .

25./, C s a t k a i ,

i n Oedenburg /Oedenburger

Zeitung

1922. X I . 12. s z . / , Csatkai Endre Oedenburger

Theater­

leben lm Jahre 1848 /Oedenburger Z e i t u n g 1920. I V . 24. 25« sz./, C s a t k a i biedermeier C s a t k a i Endre idejében Endre

Endre

korban

Sopron

szinház! élete a

/Sopronvármegye

1922.

I X . 20./,

A soproni színház gróf Széchenyi István

/Uj Sopronvérmegye

Soproni színházi

1941. I X . 27./,

élet 1860-ban

1918. V I I I . 1 1 . s z . / , Csatkai Endre színészettől a

mozivászonig /Uj

V. 8. sa./, C s a t k a i Endre ronban /Soproni Napló

/Soproni Napló

A s o p r o n i vándor-

Sopronvármegye 1943.

Színházi élet 1834-ben Sop­

1919. I . 1 . sz./, C s a t k a i Endre

Kinek müve a s o p r o n i régi szinház oromcsoportja? r o n i Szemle adatok

1941./,

Csatkai

Csatkai

Endre

/Sop­

Színháztörténeti

s o p r o n i anyakönyvekben /Soproni Szemle 1941./,

C s a t k a i Endre Az első s o p r o n i magyar színielőadás sze­ replőinek levélváltásából

/Soproni Szemle 1942. Klny.

i s , 44 p./, C s a t k a i Endre A s o p r o n i színészet történe­ t e /Sopron 1960./, Gantner A n t a l

A s o p r o n i színház és

művészet

története

/Sopron 1941./, I . J.

soproni

színészet

/Szinház

és

200 éves a

Filmművészet

1954.

518-519. p./> K u g l e r A l a j o s A s o p r o n i színészet törté­ n e t e . 1841-1891 /Sopron 1891./, Kugler A l a j o s A sopro­ n i színészet története /Sopron 1909./, Medgyaszay ván

A

soproni

színház

Medgyaszay István ről

/M.

Ist­

1910./,

A s o p r o n i városi szinház átépítésé­

Mérnök- ós

Váradi Antal

/M. Építőművészet

Épitószegylet

Sopron régi

Közlönye

1910./,

színészetéről /Egyetértés

1910. 84. sz./, V a t t e r I l o n a A s o p r o n i német színészet története

1841-lg /Bp. 1929./, Sopron

ban /Soproni Szemle

szinhéza 1943-

1944./, Sopron színházi gyűjtemé­

nye /Soproni Szemle 1944./. SZABADKA.

Garay Béla

Kilencvenéves

a szabadkai

színház

/Kalangya 1944./, A szabadkai színház /Vas. U j s . 1885. 20. sz./. SZABADTÉRI SZÍNPADOK. A magyarországi szabadtéri színpadok­ nak i s elég

tekintélyes

századi kezdeményektől

irodalma

van, amely

a mult

a s z e g e d i szabadtéri játékokig

a téma több részletét megvilágítja. C s a t k a i Endre Sza­ bad színpad

a régi

Hevesi Sándor

évszázadokban

/UJ Idők 1940./,

Szabad szó a szabadtéri Játékokról /Ma­

gyarország 1934. 112-113. s z . / , Janovics Jenő A szege­ d i szabadtéri játékok jövője /A Színpad 1937./, Kállay Miklós Szinház Péter

és szabadtér /M. Szemle 1934./, K a f f k a

Budapest

szabadtéri

színháza

/Tér

ós Forma

1935./, Koncz János A m a r g i t s z i g e t i szabadtéri színpad /Élet

1938./,

Lázár Béla

Elektra

a szabad ég a l a t t

/Nemzet 1897. 222. sz./, L u g o s i Döme A szegedi szabad­ téri játékok Lassie

története 1931-1937 /Bp.

Szabadtéri passió-játékok

1938./, Mihály

Budaörsön /Napkelet

1935. /, Mohácsi 1936. I I . / , kok

Jenő Szegedi

ünnepi

játékok /Nyugat

Ortutay Gyula Magyar népi szabadtéri játé­

/A Szinpad 1935./, Pásztor József

badtéri

játékok története

első magyar

A szegedi sza­

/Szeged 1938./, / - s./ Az

szabadtéri előadás

/PH. 1942. 157. s z . / ,

S. A. A szabadtéri színhez alkonya /Tükör 1940./, Sági János

Magyar színház a szabad természetben /Vas. U j s .

1909. 6. s z . / , S z e n t i m r e i Jenő

A szegedi

szabadtéri

játékok /Pásztortűz 1936./, T. E. Szabadtéri előadósok a mult

században Magyarországon /PH. 1942. 159. s z . / , Szabadtéri

Tamás Ernő

jétékok /PH.

Vasárnapja 1933.

34. sz./, As ember tragédiája mint szabadtéri tömegjá­ ték /Szeged 1936./, A szegedi szabadtéri játékok múlt­ j a , j e l e n e és jövője /Szeged 1959./. SZATMAR. A szatmári azinház /Vas. U j e . 1956. 430. p./. SZEGED. A szegedi színészet kutatói eddig inkébb csak rész­ letkérdésekkel f o g l a l k o z t a k . Monografikus e fontos

színházi

Közgyűlési

beszéd a

érdekében

/Szeged

azinház

szegedi azlnéazet

1896./,

t i z esztendeje

1954./,

Czimer Károly

társasága szegedi

1840-1876

feldolgozása

városnak még n i n c s . Balassa Ármin állandósítása

Caobádi Péter

/Szinház- és A szegedi

A

saegedl

Filmművészet

Kaszinó színjátszó

/Szeged 1928./. Kálmán László _A

színház 1918-1919-ben /Szeged

1959./, Krómer

Jenő Szegedi színházi album. 1906-1907 /Szeged 1907./, Lugosi Dömötör Müv. Almanach vázlatos Gyula

1911./, Lugosi Döme A szegedi színészet

története /Szeged 1929./, Osváth Béla Juhász

mint az

Igazgatója pek a

A szegedi színészet bibliográfiája /M.

szegedi

Pásztor József pólyája és

1919-es

szegedi színházi

direktórium

/írod. 1951. 231-234. p./, Osváth Béla Ké­ színészet történetéből /Szeged 1956./, Juhász Gyula egyhónapos

I s m e r e t l e n színházi

színigazgatói

v e r s e i /Szinház 1946.

19. az./, Szmollóny Nándor

A szegedi magyar színészet

100 éve /Szeged 1898./, Szmollóny Nándor A szegedi ma­ g y a r nemzeti színészet százéves története /Bp. 1906./, Szmollóny Nándor

A azegedl

színművészet

kritikája

/Szeged 1912./, A száz éves szegedi színészet /M. Müv. Almanach 1904./. SZÉKESFEHÉRVÁR. Székesfehérvér színészete ugyan n i n c s rész­ l e t e s e n f e l d o l g o z v a , de néhány értékes némi tájékozódást

tanulmány már

t u d nyújtani. Chalupka Rezsó A szé­

kesfehérvári városi állandó színház története /Székes­ fehérvér

1899./, Lauschmann

Gyula

színészet múltja /Székesfehérvár mond

A székesfehérvári

1899./, Márkus Z s i g ­

A székesfehérvári színészet ötven óv előtt /Sza­

badság 1887. 127. sz./, P h i l i p p István vári színészet

100 éves

1913./, Rexa Dezső

A székesfehér­

jubileumára

/Székesfehérvár

Székesfehérvár százéves színészete

/Vas. Ujs. 1913. 45. sz./, Váradi Antal A székesfehér­ vári vándorok /Egyetértés 1908. 189. sz./, A székesfe­ hérvéri szlnügyet pártoló társulatnak... alapszabályai /Székesfehérvár 1861./, Székesfehérvári

magyar színé­

szet története /Honművész 1837. 41-42. s z . / . SZENTTORNYA. Justh Zsigmond

parasztszínháza érdekes epizód

v o l t színészetünk történetében. Több tanulmány f o g l a l ­ kozik a szenttornyai Zsigmond Sándor

parasztszlnháza Justh Zsigmond

Filmművészet rasztszlnháza Ferenc

/A Színpad

1936./, Kozocsa

parasztszlnháza

1951./, Rózsa Miklós / P e s t i Napló

/Szinház- és

Justh Zsigmond pa­

1938. X. 10. s z . / , Szabó

Emlékek J u s t h Zsigmond paraaztazlnhézéról /Ne­

veljünk g y a k o r l a t i amely az e r e d e t i idézi:

kísérlettel. Galamb Sándor Justh

munkára 1956./ A forrásokat és

Gálos Magda

Juath

legrészletesebb,

további i r o d a l m a t i s

Zelgmond

parasztszlnháza

/Színháztörténeti Értesítő 1954. 103-114. p./.

*

SZERB SZÍNÉSZET MAGYARORSZÁGON. Bor Kálmán Joakim Vu.116 és a pest-budai színjátszás / F i i . Közi. 1958./, Bory István Szerb nemzeti színházi törekvések Magyarországon /Kalangya 1944./, Hadzsics A n t a l A szerb színészet Magyarországon /Főv. Lapok 1891. 82., 83. -z./, Poth István I v o Vojnovlc drámái a b u d a p e s t i színpadon / F i i . Közi. 1958./, Poth István Obernyik-Egressy B r a n k o v l c s György c. tragédiája a szerb színpadon / F i i . Közi. 1958./, Waldapfel József Balog István gyorgye-drámája és a szerb színészet 1932./. SZOLNOK. Gopcsa László

ünnepi beszéd

egykorú Karakezdete /EPhK

a s z o l n o k i állandó

színház megnyitása alkalmából /Szolnok 1912./. SZOMBATHELY.

Balogh Gyula

A szombathelyi

állandó

magyar

színház /Sopron 1880./, Vende ErnŐ Szinház és zene Vas vármegyében /Borovsaky Samu:Vas vármegye.354-359. p./. SZOMOLNOK. Vértesy Jenő A szomolnokl műkedvelő színtársulat "

könyvtára

jr-.

a M.

Nemzeti

Múzeumban

/M. Könyvszemle

1912./. TATA. Dornyay Béla r o s i Hiradó t

A t a t a i színészet múltjából /Tata-Tóvá­ 1914. 21-24. sz. Külön i s . Tata 1914./, A

t a t a i Eszterházy-szlnház /Uj Idők 1914./. TEMESVÁR. B e r k e s z i István Temesvár színészete a X V I I I . szá­ zadban

és az

első magyar

színi előadások

/Temesvár

1898./, Fekete Mihály A temesvári színészet történeté­ ből /Dólmagy. Közi. 1909. 291-293. sz./, Fekete Mihály A temesvári

színészet

Gálos, Rudolf Rundschau

Das

története

Theater

i n Temesvár

1913./, Krecsanyl Ignác

színészekről

/Temesvár 1911./, /Ungarische

Régi dolgok - régi

/Temesvár 1914./, Krecsányi Ignác Temes­

vár magyar színészete hajdan és most /Temesvári Hírlap 1907.

295. s z . / , Krecsányi és

Temesvár. 23 év sziné-

szetünkbői

/Délmagy. Közi. 1914. 97-100. az./, Temes­

vári T h a l i a . Képea színházi album, 1901-1902 /Temeavár 1902./, A

temesvári

u j Ferenc

József

Színház /Vas.

Ujs. 1875. 4 1 . s z . / . THÁLIA. Bálint Lajos

A magyar szabad

30. s z . / , Bánóczy Dezső ház-

ós

gyar

színpad /A Hót 1914.

Az utolsó

szó jogán

/Szín­

FilmmUvósset 1956./, Bánóczl László Az u j ma­

reformkorszak

1934./,

és a Thália-Társaság

Bánóczi László

A Thálla

/Literature

megszűnése /M. Müv.

Almanach 1910./, Benedek M a r c e l l A Thália-Társaság /M. Müv. Almanach 1907./, Benedek M a r c e l l n e t e /1904-1908./

/Szinház- és

sz./, Benedek M a r c e l l

Filmművészet 1935. 3.

A harmincéves Thálla /Századunk

1934./, Benedek M a r c e l l bölcsőjénél

A Thálla törté­

A modern magyar

színjátszás

/M. Hírlap 1934. 90. sz./, Ignotus

Thalia

r e d i v l v a /Nyugat 1908. I I . / , D e b r e c z e n l Ferenc A T h a l i a történetének legújabb irodalma /A MTA Nyelv- és I r o d a ­ lomtudományi Lajoe

Osztályának Közleményei

Emlékek

a Tháliáról

/Csillag

1956./, Gellért 1955.

1 . s«./i

Katona Ferenc Az ötvenéves Thálla /Szinház- és Filmmű­ vészet

1954./, Katona

története

Ferenc - Dénes T i b o r

/1904-1908./

Thálla Társaság

A Thálla

/Bp. 1954./, Lukács György

A.

alapításának 50. évfordulójára / C s i l ­

l a g 1955./, Márffy Károly

A Thálla Társaság félévszá­

zados évfordulójára /írod. 1954. 4. sz./, Aa ötvenéves Thálla /Szinház és Mozi 1954. 42. sz./. TRENCSÉNTEPLIC. Turcsényi Gy. T o p l i c z e n az első magyar elő­ adás /1833./ /Színházi Látcső 1863. 67. s z . / . ÚJPEST.Nyári színház Ujpesten/Tér és Forma 1940.95-96. p./. VÁC.

Tragor Ignác Vác az előadómüvészetben /Vác 1934./.

VÁNDORSZÍNÉSZET. Balogh Jóasef

Értekezés

a vándorszínésa

társaságokról /Honművész 1837. 82. sz./, F e l e k i Miklós A magyar

vándorszínészet

/Laczikonyha. Szerk. Beöthy

László. Pest 1855./, Mátrai B. Béla és a

színpad c o u l i s s a i

1880./, Molnár György

Az élet színfalai

t a r k a vázlatokban

/Kolozsvár

Vándorszínészek karácsonya /Or­

szág-Világ 1884./, P a t a k i József Szlnéezvásár /M. Szí­ nészet 1942. 3. sz./, Váradi A n t a l

Primadonna-keresés

/Egyetértés 1908. 115. sz./, Váradi A n t a l

A vándorlás

1908. 132. sz./, Váradi A n t a l

utolsó ével /Egyetértés

Vidéki komédiák /Magyarország 1909. 189. sz./, Váradi Antal

Régi

Antal

Képek a magyar

magyar

színészvilég iró és

/Bp. 1911./, Váradi

szlnészvilágból. 1-3. k.

/Bp. 1911./. VÁROSI SZÍNHÁZ. Maleczky Román nak emlékirata 1910.

/Bp.

A Városi Színház társulatá­

1932./, Punin U j

28. s z . / , Tarnóczy

Tamás

Színház /A Hét

A budapesti

Városi

Szinház akusztikájának megjavítása /M. Híradás-techni­ ka 1952. 3-4. s z . / . VÁRSZÍNHÁZ. Clauderné Vladár M a r g i t /Tanulmányok Budapest András szinészeti

A Várszínház története

múltjából 1944. Külön i s . / , Fáy

tanulmányai /Bp. 1940.

M. I r o d a l m i

Ritkaságok./, Gárdonyi A l b e r t A budai színészet kezde­ t e i /História 1929./, Kádár Jolán A budai és p e s t i né­ met színészet irodalmi és

budai

története 1812-ig

játékszlnl és dráma-

szempontból /Bp. 1914./, Kádár Jolán A p e s t i német

színészet

története

1812-1847 /Bp.

1923./, Kunszery Gyula A Várszínház védelmében /M.Nem­ zet

1941. 237. sz./,

Lestyán Sándor

150 éves a Vár­

színház /Az Újság 1936. 45. sz./, Országh Sándor Budai színházak és játékszín 1783-1895 /Bp.l895./.Pukánszkyné Kádár Jolán Budai színészet /A Színpad 1936./,Szász Károly Várszínházi emlékek /Bp. 1921./, S z i g l i g e t i Ede

A budai játéksain idejéből/FóvérosI Lapok 1873. 85-93. sa./, S z i g l i g e t i Ede A régibb magyar színészet Budán 1833-3Y-ig / B u d a p e s t i Közlöny 1868. 159., 165., 1 7 1 . , 177. ez./, T o n e l l i Sándor Nagyapáink Pest-Budája /Bp. 1944./, Váradi A n t a l Régi magyar színész világ /Bp. 1911./. VESZPRÉM. Medgyaszay István

A veszprémi színház /M. Építő­

művészet 1909./, Óvóry Perenc A veszprémi színház tör­ ténete János

/Veszprém

vármegye

Veszprém város

1909. 4-7. s z . / , S z i k l a y

az Irodalomban

és művészetben

/Veszprém, 1933./. VIDÉKI SZÍNÉSZET. Bártfai /Paczona/ A n t a l Reformjavaslat a magyar vidéki színészet rendezéséhez /Bp. 1886./, Benedek Árpád A vidéki szlnészvllág Írásban és képben /Arad 1901./, Benyel István Színészetünk rendezéséről /Bp. 1893./, Császár E d i t Vidéki játékszín /Bp. Szle 1944./, Faragó Ödön A vidéki színészet újjáépítése /Kassa 1918./, Faragó Ödön írások és emlékek /Uzhorod 1933./, F e s t e t i c s Andor A vidéki színészet rendezése /M. Müv. Almanach 1904./, Fodor Oszkár A vidéki színé­ szet az állam szolgálatában /Győr 1913./, Keöd József A színfalak t i t k a i . Leleplezések a vidéki színészet ügyében /Nagy-Kanizsa 1876./, Kerek György Hogy szüle­ t e t t meg az ország első vidéki kamaraszínháza /M. Ut 1944. 6. s z . / , Kissné Földes K a t a l i n Az Állami F a l u szlnház műsora 1949-1958 /Bp. 1958./, Kissné Földes Katalin Az államosított vidéki színházak műsora 1949-1959 /Bp. 1960./, Komor Gyula A vidéki színészet­ ről /M. Szin. Almanach 1902./, Mándokv Béla Emlékla­ pok, apró történetek, r a j z o k , adomák a magyar vidéki színészet életéből 1860-tól 1891-ig /Debrecen 1891./, Orbán Jónos Thálla vidéken /Bp. 1909./, Recht Sándor Zeneművészet s szinház a vidéken /M. Müv. Almanach 1903./, Rumy Sándor A vidéki színészet rendezése /Győr

1897./, Siméndi Béla A vidéki színészet válsága / K e l e t Népe 1938./, Staud Géza A vidéki színészet problémái /Színház 1946. 2 1 . az./, Szentiványi Béla A vidéki színészet élet-halál harca Trianon után /Baja 1933./, S z i n n y e i Merse Jenő Déryné éa a vidéki színészet /M. Színészet 1944. 1 . ez./, Váll Béla A haldokló vidéki színészetről /Bp. 1889./, Várad! A n t a l A vándorlás utolsó ével /Egyetértés 1908. 132. sz./, Váradl A n t a l Jutalomjáték /Magyarország 1909. 173. sz./.Wenner Sán­ dor A magyar színészet válsága /Szeged 1928./, Zoltán Vilmos Az első magyar salnkerület /Bp. Napló 1909. 10. sz. /. VÍGSZÍNHÁZ. A Nemzeti Színház m e l l e t t a Vígszínház játszot­ t a a l e g f o n t o s a b b szerepet u j a b b k o r ! színházi életünk­ ben. Ennek ellenére f e l . Ez

hiánya. Bárdi Ödön 1946.

történetét még s e n k i sem d o l g o z t a

színháztörténeti irodalmunk 16. sz./,

Az ötven éves

Bárdi Ödön

1957./,

B e r e z e l i Károlyné

1960./,

Beöthy László

e g y i k legnagyobb

Vígszínház /Színház

A régi

Vígszínház /Bp.

A Vígszínház

A Vígszínház

műsora /Bp.

/Uj Idők 1896./,

P a l u d i Gábor A Vígszínház születéae,fénykora és eladá­ sa /Az Újság 193b. 108. sz./, Góth Sándor A 40 eszten­ dős

Vígszínház régi szép

85. sz./,

Hunyadi Sándor

napjairól. /M. Hírlap 1936, A Vígszínház

40 éve /Bp.

1936./, Kovács Zsuasanna A Néphadsereg Színháza,a Víg­ színház István

újjáépítése /M. Építőművészet 1952./, Lengyel A Vígszínház aranykora

/Színház- és Filmművé­

szet 1955. 814-825. p./, Márkus László A Jubiláló Víg­ színház

/Bp. 1 9 4 6 . 5. az./, R e l i e Pál

A negyvenéves

Vígszínház /MH. 1936. 102. s a . / , Szócsi Ferenc

Hogyan

született meg a Vígszínház? /M. Nemzet 1941. 99. az./, Valér Sándor

Pál A negyvenévea

Vlgazlnház /Az

Ujaág

1936. 5 1 . az./, Váradi A n t a l A Vígszínház történetei­ ből /Egyetértés 1941. 103. s z . / . ZOMBQR. Bayer József

Az első magyar színtársulat

Zomborban

/Bécs Bodrog megyei Tört. Társ. Évkönyve 1904./.

EGYES

S Z Í N É S Z E K

A színházak és színtársulatok történeti f e l d o l g o ­ zásainál l s szegényebb

az egyes színészekre vonatkozó

szakirodalom. Monografikus feldolgozásunk ezen a terü­ l e t e n l s a l i g van, legtöbb

színművészünk emléke csak

kisebb tanulmányokban és cikkekben él. Művészetük tűnő árnyékát néhány

óletrajzgyüjtemény i g y e k e z e t t megmen­

t e n i , ezek

azonban csak

Szigligeti

Ede

halvány körvonalakat

Nemzeti

színházi

adnak.

képcsarnok /Pest,

1870./, majd második bővített kiadása Magyar színészek életrajzai

címmel /Bp. 1878./,

hály Magyar színészek és 1883./,

Újházi Ede

Szósz Károly Károly

színésznők életrajzai /Kassa

Régi

Várszínházi

Színésznők

Báthory-Románcslk Mi­

színészekről emlékek

/Bp. 1926./, a

/Bp. 1908./,

/Bp. 1921./, Szász Gyárfás

Miklós és

Hont Ferenc szerkesztésében megjelent Ntgy Magyar nészek

/Bp. 1957./,

C8athó Kólmón

Szí­

Ilyeneknek láttam

őket /Bp. 1957./, Csathó Kelmén A régi Nemzeti Színház /Bp. 1960./, G y a l u i Farkas nagyjai

/ C l u j 1929./,

A magyar színészet székely

Gyárfás

/Bp. 1958./,

Kórpáti

Ignócz Rózsa

Prospero szigetén

Aurél

Miklós

Színház

Színész könyv

/Bp. 1959./, és

/Bp. 1960./ több szí­

nész portrójét közli.Ezek azonban mind a népszerűsítő, ismeretterjesztő i r o d a l o m színvonalán mozognak tudomá­ nyos apparátus nélkül.

AMBRUS ZOLTÁN.

Caathó Kálmán

1957./, Csiszár Béla Ambrus Zoltán

Ilyeneknek láttam

5ket /Bp.

Ambrus Zoltán /Bp. 1936./, G. P.

/írod. 1932./,

Gergely

Ietván

Ambrus

Zoltán /BH. 1932. 49. s z . / , I g n o t u s

Ambrus Zoltán /M.

Hírlap 1932. 70. s z . / , I j j a s A n t a l

Ambrus Zoltán /M.

Kultúra

1932./,

Just Béla

Ambrus Zoltán

/Napkelet

1932./,Kovács László Ambrus Zoltán /Pásztortűz 1932./, Lakatos László

Ambrus Zoltán

Pásztor Árpád Schöpflin

/PH.

Ambrus Zoltán Ambrus

Aladár

/PN.

1932. 49. s z . / , 1932. 49. s z . / ,

Zoltán

/Nyugat

1932./,

Spectator Ambrus Zoltán /Brd. H e l i k o n 1932./, S z i n n y e l Ferenc

Ambrus Zoltán

/A K i s f a l u d y

Társ.

Évlapjal

1936./, S z t r a k o n i c z k y Károly Ambrus Zoltán, a k r i t i k u s /Élet

1913.

1 1 . sz./, Thurzó

Gábor

Ambrus

Zoltán

/Perspektíva 1932./. APRAXIN JULIA.

Barna

Catherine

Une

second Empire, l a Comtesse J u l i e oeuvres. Battyényné

femme de

l e t t r e s du

A p r a x l n , sa v i e , ses

A p r a x l n J u l i a grófnő élete és mü­

v e i /Szeged 1934./. ARANY JÁNOS. Bayer József

Arany színészi pályája /Bp. Szle

1888. 134. s z . / , Dóczy Jenő

Arany János vándorszínész

korából / P r o t . Szmle 1936./, Kardos L a j o s

Arany János

színészi pályája és a Bolond Istók /írod. 1913./, Kéky Lajos 1908./,

Arany János

pályakezdése

Szathmáry Zoltán

/Érd. U j s .

/Beőthy-Emlékköhyv

Arany János

1923. 2. s z . / , V o i n o v i c h Géza

mint

színész

Arany János

és a színház /BH. 1932. 239. sz. és Arany János Emlék­ könyv 1932./. BAJOR G I Z I . B a j o r Giziről még nem egy képes

készült monográfia, csak

album látott napvilágot

kesztésében

Vajda Miklós s z e r ­

B a j o r G i z i /Bp. 1958./ címmel.

Szerepeit

Staud Géza óllitotta össze B a j o r G i s l /Bp. 1958./. K i ­ sebb c i k k e k :

Faragó Sándor

Bajor G i z i

/Társadalmunk

1933. 3. sz./, Hunyady Sándor B a j o r G i z i mint rendező /Magyarország 1938. 95. sz./, Kárpáti Aurél Emlékezés Bajor Gizire /Szinház és Filmművészet 1956./, Nagy István B a j o r Glzlro"! /M. Hírlap 1928 . 268. s z . / , Nagy magyar színészek /Bp. 1957./. BAJZA JÓZSEF. Baló József Bajza József d r a m a t u r g i a i munkál­ kodása /Bp. 1891./,

Farkas Zoltán

és müvei /Bp. 1912./,

Bajza József élete

H a i t s c h I l o n a Drámaelméleti po­

lémiák története Bajzától G y u l a i i g /Bp. 1917./, Lóránd Lajos

Bajza József

dramaturgiája.

Bp. 1949.

Szűcsi

József Bajza József /Bp. 1914./. BALOG ISTVÁN. Sajnos csak

keveset f o g l a l k o z t a k v e l e , pedig

érdemes volna működését bővebben feltárni. Az első j e ­ lentős magyar

vóndortársulatok életére

derülne fény.

Bayer József Mikor került Ludas M a t y i színpadra? /EPhK 1899. 284. p./. Bor Kelmén Joakim V u j l c és a p e s t b u d a i színjátszás. / F i i . KÖzl. 1958. 252-257. p./, H a r a a z t i Árpádné

Balog latvén hagyatéka a Színháztörténeti Mú­

zeumban /Bp. 1957./, Kard08 A l b e r t

Mikor került Ludaa

M a t y i színpadra? /EPhK 1899.189-190. p./, Váradi A n t a l Balog látván

/Az Ujaág

1910. 2. az./, Váradi A n t a l

Balog István ifjúsága /Az üjság 1911.174. az./, Váradi A n t a l Balog István színész l e s z /Egyetértés 1911. 229. sz./,Waldapfel Józaef Balog István egykorú Karagyorgyedrámája és a szerb színészet kezdete /Bp. 1934./. BARTHA JÁNOS. Gáspárné és

Filmművészet

Magyar színészek

Dóvid M a r g i t Bartha János /Szinház1955. 275-279. p./, S z i g l i g e t i

Ede

életrajzai /Bp. 1878./, Váradi Antal

B a r t h a /Az Ujaág 1911. 105. ez./. BERZEVICZY éa Mozi dána

VINCE. Kárpáti Aurél

Berzevlczy Vince /Szinház

1954. 32. az./, Váradi A n t a l /Egyetértés

Egy régi i n t e n -

1908. 130. s z . / , Báró

Berzevlczy

Vince

és a magyar

színjátszás

/Uj M.

Múzeum 1942.

179-213. p. Külön l s . / . BLAHA LUJZA. Blaha Lujza feldolgozás mozog.

i r o d a l m a elég jelentős, de minden

csak a

népszerű közlemények

Abonyi Gyula

1934. 284. sz./, Bálint 1913.

színvonalén

Déryné, Blaháné, Egre8sy L a j o s Blaha L u j z a

20. sz./, Barna János 1930./,

játékai

/Makó

1905./,

Csathó Kálmán

/Újság

/M. Hírlap

Blaha L u j z a makói vendég­

Bródy Sándor Ilyeneknek

Színésznők /Bp. láttam őket

/Bp.

1957./, Csűrös Ferenc Blaháné első d i a d a l a i /Vas. U j s . 1908. 4. s z . / , Deróki A n t a l szág

1913.

Blaha Lujzáról /Magyaror­

281. s z . / , Hevesi Sándor

szerepkihordója

Amikor

Blaháné

v o l t a m /BH. 1933. 142. sz./,

Ignotus

Blaháné emlékezete /M. Hírlap 1936. 57. sz./, Janovics Jenő Blaha Lujza /Pásztortűz 1937. 163-166. p./, Jókai Mór

Blaháné /Vas. U j s . 1896. 145-147. p./, Kóry Gyula

Blaha L u j z a

élete

/Bp.

1896./, Nagymihály Sándor

nemzet csalogánya /Bp. I 9 4 I . / ,

A^

Paulay Ede Blaha Lujzá­

ról /Uj Idők 1908. 83. p./, P o r z s o l t Kálmán Blaha L u j ­ za emlékalbum /Bp. 1926./, Verő György a Népszínház Budapest

Blaha L u j z a és

e z l n l életében /Bp. 1926./, Nagy

magyar színészek /Bp. 1957./. BULYOVSZKÏNÉ SZILÁGYI Bulyovszky und

LILLA.

und der

Leipzig

1914./,

Gauthier M a r g i t

Gragger,

Munchener Hevesi

Róbert

Lilla

Dichterkreis Sándor

Az

von

/München

első magyar

/BH. 1933. 126. s z . / , Vértes Alfródné

Bulyovszky L i l l a életéből /BH. 1909. 305. sz./. CSILLAG TERÉZ.

Csathó Kálmán

I l y e n e k n e k láttam

1957./, h.a. C s i l l a g Teréz Hevesi Sándor C s i l l a g Teréz

őket /Bp.

/M. Szemle 1900. 36. s z . / , /Szinhézi Élet

1925. 25.

sz./, Sebestyén Károly C s i l l a g Teréz /Az Orsz. M. K l r . Szinmüv. Akad. Értesítője 1926. 11-12. p./.

CSQRTOS GYULA. Balázs Béla A színész. CsortoB Gyula emléke­ zete

1 9 4 6 . 27. s z . / , Bálint L a j o s

/Szinház

Csortos

Gyula /Uj Idők 1 9 4 5 . 43. p./, Gyárfás Miklós A szerep, Csortos Gyula

életregénye

/Bp.

1956./,

Kosztolányi

Dezső Shylock és Csortos /UJ Idők 1930. 19. p./, Rédey Tivadar

Ceortoe Gyula

/Napkelet 1934. 102-103. p./,

Reményi László Csortos Gyula /M. Csalód 1929. 48. p./, R i b i Sóndorné Csortos Gyula /Bp. I 9 6 I . / . Vándor Kálmán Csortos Gyula /Újság 1934. 238. sz./, Nagy magyar szí­ nészek /Bp. 1957./. DÉRYNÉ

SZÉPPATAKI RÓZA. Bár Dérynéről

igen gyakran i r t a k ,

naplóját több i z b e n kiadták, a l a p o s életrajzával azon­ ban

még ma

Blaháné,

sem

rendelkezünk.

Egressy /Az

Abonyi Gyula

Újság 1934.

Déryné,

284. sz./, Balassa

Imre Déryné. Egy régi színésznő élete /Bp. 1942./, Ba­ l a s s a Imre

Ki volt

Balkónyi Enikő Baranyay

Déryné

József

levelei

/Bp.

/Uj Idők

1939. 528. p./,

Széppataki Róza

/Bp.

1937./,

Déryné " i f j a s s z o n y " Komáromban /Komá­

r o m i Újság I 9 4 I . Déryné Róza

Déryné

30. sz./, Bayer József Déryné. Déryné

1944./, /Pozsony

Endrődi Sándor 1889./,

Erődi

Dobó Klára Jenő

és

Emlékezés

Dérynére /Újság 1942. 217. s z . / , Flórián K a t a l i n Déry­ né /M. írás I 9 3 6 .

10. sz./, Fodor István Déryné Maros­

vásárhelyen /Marosvásárhely 1939./, Gálffy Mária Déry­ né Széppataki Róza /Paedagógiumi Lapok Garay Béla

Déryné

35-36. s z . / , /Literature

Széppataki

Gyalui

Farkas

1933. 5 . p./,

színházi Igazgató

1910. 1 . ez./,

Róza /Kalangya Déryné

igazi

1944. arcképe

G y a l u i Farkas Déryné mint

/BH. 1929. 36. sz./, H-a Déryné Sá­

r o s p a t a k o n /Sárospatak 1913. 38. sz./, M.Juhász Margit Déryné és

a Bank bán költője / S z a b o l c s i

184-191. sz./, /Színpad

Keresztessy

és Élet

Déryné a hanyatlás

1904.

Sándor

Szemle 1934.

Déryné

30. 3 1 . sz./,

Miskolcon

Naményl Lajos

éveiben /M. Közélet 1902. 285-292.

p./, Namónyi Lajos Déryné visszavonulása a színészet­ től /Vas. Ujs.1902. 26./, P a t a k i József Déryné /Kerek­ a s z t a l 1 9 3 7 . 20-25. p./, Pukánszkynó Kódór Jolán Két napló /M. Női Szemle 1940. 5-9. p./, Slklóssy László Déryné arcképe /A PH. Vasárnapja 1932. 2. sz./, S z a t a i Ferenc Déryné és Debrecen /Ország-Világ 1909, 40. 2. Szetsényi Márta Déryné Egerben /Képes Krónika 1933.12. sz./, Váradi A n t a l Dérynéről /Az Újság 1908. 22. ez./, Vertessy Sándor Déryné Széppataki Róza /Ország-Világ 1905. 1-2. sz./, Nagy magyar színészek /Bp. 1957./. EGRESSY GÁBOR.Egressy Gábor azon kevés színészeknek e g y i k e , akiknek életét és művészetet monografikusán i s f e l d o l ­ goztok. Rakodczay Pál mindig magános

Írott z s u r n a l i s z t i k u s Déryné.

hatalmas kétkötetes munkája még

szigetként emelkedik k i a színészekről

Blaháné.

müvek tengeréből.

Egressy /Az Újság

Abonyi Gyula

1934. 284. s z . / ,

Ábrányi E m i l Egressy Gábor /M. Nemzet 1908. 262. s z . / , Czakó Pál Bmlókbeszód Egressy Gébor leleplezése Gábor

emléke

fölött arcképének

alkalmából /Bp. 1912./, Gerő Ödön Egressy / P e s t i Napló

1908. 264 sz./,

Janovits

Jenő Egressy Gáborról /Ellenzék 1908. 216. sz./, Kende István

Egressy Gábor

színművésze t e

/Szinház- és Filmművészet Vencel

és szinielmélete

1954. 58-62. p./, Keresztes

Egressy Gábor /Ellenzék 1908. 1 2 6 . sz./, Kőrös

Endre Hugo ós

Egressy /Pépai Jókai-kör evkönyve 1909.

17-25. p./, Kenyeres

Agnes

Égresay

Gábor

levelei

Kazinczy Gáborhoz /Bp.I960./, Körtvélyea Ágnes Egressy Gábor

I r a t a i az

Országos

Levéltárban /Bp. 1957./.

Lugosi Döme Egressy Galambos Gébor /Vas. U j s . 1908.45. sz./, M i t r o v i c s Gyula

Egressy Gébor /Bp. Szemle 1909.

137. sz. 47-66. p./, Molnár Léazló

Egressy, Bajza és

Radnótféy /BH. 1908. 262. sz./, Poth István Obernylk Egressy

Brankovics György c. tragédiája a szerb s z i n -

padon

/ F I I . Közi.

Egressy Gábor Antal

éa

1958. 133-138. p./ kora.

1-2. k.

Bgreaay Gábor emlékezete

1909. 49-56. p./» Váradi A n t a l

f

Rakodcaay Pál

/Bp. 1911./» Váradi

/ K l e f . Tára. Évlapjai Képek a magyar Író- éa

ezlnéazvilágból /Bp. 1911./, Váradi Béla Bgreaay Gábor mint

Shakeapeare-azinéaz /M.

Shakeepeare

Tár 1909.

190-214. Külön l a . / , 280ld08 Jenő Bgreaay Gábor ezinéa z l fizetése

/UJ Idők 1941. 597-598. p./» Nagy magyar

színéezek /Bp. 195Y./. B. KOVÁCS GYULA. Deréki A n t a l B. /Magyarorazág Kovács Gyula szÍnpadon Gyula

Kovóca Gyula h a t f o r i n t j a

1913. 253. az./, Perenczi Zoltán Bcaedi /Koloz8vár 1885./,

/UJ Idők

/Kolozsvári

H. É.

I g a z i halál a

1940./, Hegyesy Vilmoa Hirlap

E. Kovács

1910. 176. s z . / , H. V. E.

Kovács Gyula /Erdélyi Lapok 1909. 14. sz./,Rsncz Jónos B. Kovács Gyula /Bp. 1896./, Rozsnyai Kálmán B. Kovács Gyula

/UJ Idők 1902./,

UJhási Bds Régi színészekről

/Bp. 1908./, B. Kovács Gyula

emlékünnepély /Kolozsvár

1899./. PÁNCSY LAJOS. Balassa Imre Öt régi ezlnészarckép /PH. 1928. évi

nagy naptára./,

életrajzai

S z i g l i g e t i Ede Magyar színészek

/Bp. 1878./,

Vértesy Jenő

A Páncsy-féle

szinlapgyüjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtáréban /M. Könyvszemle 1908./,Páncay L a j o s /1809-1854./ /Vas. U j s . 1862. 52. s z . / , Fáncsv-Album /Pest 1855./. PELEKY MIKLÓS.

G y a l u i Parkas

A magyar

színészet

székely

n a g y j a i /CluJ 1929./, Hgy. Feleky éa F. Munkácsi Flóra hagyatékából

/PN.

1913. 218. sa./, UJhésy Ede Régi

színészekről /Bp. 1908./. FBNYVESSY EMIL.BálInt Lajos Szlnésaportrék /M. H i r l a p 1912. 280. sa./.

GABÁNYI ÁRPÁD.Alfa Gabáfljj /BH.1912. 89. s z . / , B.L. Gabany1 Aprád /PN. 1915. 297. az./, Bélint L a j o s Gabányl Árpád /M. H i r l a p 1912. 80. sz./.Bársony l8tván Gabányl Árpád /Ország-Világ 1890. 42. az./, Caathó Kálmán Ilyeneknek láttam őket /Bp. 1957./, D. A k l a s s z i k u s öreg. Gabányl Árpád az Iné az portré .1a /A Hét 1912. 13. az./, Heveai Sándor Az elnémult k v a r t e t t /PN. 1916.10. az./, Heveai Sándor Gabányl Árpádtól C h a p l i n i g /BH.1930. 285. az./, Ivénfi Jenő Gabányl Árpád /Vaa. U j a . 1912. 14. 8Z./, Kosztolányi Dezső Gabányl /Nyugat 1915. I I . k./. GÁL GYULA. Csathó Kálmán Ilyeneknek láttam őket /Bp.1957./. Kárpáti Aurél Sándor

Örök Shakespeare /Bp. 1948./, Vajda Pál

Fél évszázad

a színpadon /M. H i r l a p 1938 . 9 1 .

sz./. GYENBS LÁSZLÓ.

Caathó Kálmán

1957./, Galamb Sándor 8./, Kéky Lajos

Ilyeneknek láttam

őket /Bp.

Gyenes Léazló /Szózat 1924. X I ,

Gyenes László /Az Orsz. M. K l r . Szín­

művészeti Akadémia

értesítője Bp. 1926./, Rédey T i v a ­

dar A magyar beszéd színpadi művészei II.Gyenes László /Napkelet

1924./, Ssóss Károly

Gyenes László /8 Órai

Újság 1924. X I . 9./. HEGEDŰS GYULA.

Galamb Sándor

Hegedűs Gyula

/M. Színészet

1941. 10. ez./, Kosztolányi Dezső Hegedűs Gyula /A Hót 1914.

18. sa./, Lázár Jenő

Hegedűs Gyula

1914. 100. sz./, Lengyel Menyhért Idők

1909./, Molnár Ferenc

1907. 15. az./, Rajna Ferenc

/P. L l o y d

Hegedűs Gyula / U j

Hegedűs Gyula f e j e /A Hét Hegedűé Gyula /Neuee P.

Journal 1914. 100. sz./,Sebestyén Károly Hegedűs Gyula /PH. 1914. 101. sz./, Szász Zoltán Hegedűs Gyula 1914. 1 0 1 . sz./, Kosztolányi Dezső

/PH.

Hegedűs Gyula /Uj

Idők 1931./, Nagy magyar színészek /Bp. 1957./. HEVESI SÁNDOR. Csathó Kálmán Hevesi Sándor /Uj Idők 1946. 815-816. p./,Csathó Kálmán Ilyeneknek láttam őket /Bp.

1957./, Fodor Gyula

Hevesi Sándor /Zenei Szemle 1917.

9. s z . / , Galamb Sándor

Hevesi Sándor

/Bp. 1930./,

H a l a s i Andor Hevesi Sándor /Élet 1913.18. sz./, László Anna Hevesi Sándor /Bp. 1960./, Móricz Zsigmond Hevesi Sándor

/Nyugat

1932. 715-717. p./, R e l i e Pál

Hevesi

Sándor /Világ 1947. 2 5 1 . sz./,Staud Góza Hevesi Sándor rendezései dalmi

/Bp. 1957./, Staud Géza Hevesi Sándor i r o ­

és azinház! működése /Bibliográfia/ /Bp. I 9 6 0 .

K l n y . / , Staud Géza G. B. Shaw l e v e l e l Hevesi Sándorhoz /Világirod. F i g y . I 9 6 0 . 4. sz. Külön l s . / , Staud Géza Bemard

Pares

levelei

Hevesi Sándorhoz

F i g y . 1961. 2. s z . / , Z s o l t Béla

/Világirod.

Hevesi Sándor /Társa­

dalmunk 1932. 13. az./. JANCSÓ PÁL. G y a l u i Farkaa A magyar színészet székely nagy­ jai / C l u j 1929./, G y u l a i Pál Az elaő magyar komikus /Bp. 1906./, P a t a k i József Gldófalvi Jancsó Pál /Művé­ s z e t i Almanach 1919./. JÁSZAI MARI. Bálint Lajos

Szinéazportrék

/M. Hírlap 1912.

286. s z . / , Bárdos Artúr Jászai Mari /Színjáték 1910./, Borgl8Z Sándor

Jászai Mari /Népszava Színésznők

1936. 227. sz./, Bródy

/Bp. 1905./, Cenner Mihály

Jászai

M a r i /Bp. 1957./, Csathó Kálmán Ilyeneknek láttam őket /Bp.

1957./, Dénes Zsófia

Jászai Mari

szilvesztere

/Müveit Nép 1955. 1 . s z . / , Ditrói Mór Hogyan ismerked­ tem meg Jenő

Jászai M a r i v a l ?

/PH. 1929. 33. s z . / ,

sz./,

Fülep Lajos

1906.

7. s z . / , Galamb Sándor

Színészek

1926./, Gergely István 1936.

227.

"Blektrá"-Ja Mari

Dóczy

A szerelmes Jászai Mari /UJ Magyarság 1935. 118.

mint

Jászai Mari

a színészetről /M. Szle Jászai Mari

/Napkelet

Jászai Mari utolsó n a p j a i /PN.

s z . / , GyöngyÖBsi

László

Jászai

Mari

/Főv. Lapok 1891. 222. sz./, h.s. Jászai komika

/PN. 1897. 99. sz./, H a l a s i Andor

/Élet ós I r o d a l o m 1959. 3. sz./, Harsány!

Kálmán

Jászai M a r l /Magyarság 1922. I I I .

Sándor

E l e k t r a /UJ Idők 1926. 42. sz./, Hevesi Sándor

Jászai Mari Sándor

bálványképei /BH.

14./, Hevesi

1933. 36. sz./, Hevesi

Jászai Mari három l e v e l e és három szerepe

Vasárnapja

1933. 47. sz./, Hevesi Sándor

/PH.

A jubiláns

Jászai Mari /PN. 1922. 59. s z . / , Hevesi Sándor A nagy­ váradi

Elektra-előadás

Sándor

Jászai Mari

utcája

sz./, Hoffmann Sándor /M.

Szle 1893.

/PN. 1897. 227. sz./, /Magyarország

Jászai M a r i

Hevesi

1934. 250.

legújabb alkotása

42. sz./, Janovics Jenő

Jászai Mari

/Pásztortűz 1937./, Janovics Jenő Jászai Mari /Uj Idők 1941. I . / , VII./,

Justh Zsigmond Jászai M a r i /M. Salon 1887.

Kárpáti Aurél

Kazataayné

Örök

Lázár Jolán

Shakespeare

1936. 1 . s z . / , Keszler József 1922.

III.

12./, Királyné

Jászai Mari /Az Jászai G i z i

Cenken

/BH. 1933. 109. sz./, Királyné

színek

Jászai Mari

sz. m e l l . / , Mari

Lázár Béla

E l e k t r a a szabad

Lehel István

Jászai Mari

Lengyel Menyhért

Jászai G i z i UJ.

Reviczky Gyula

Laczkó Géza

Újság

Jászai Mari

arcképéhez /BH. 1932. 75.

Kozocaa Sándor

/ I t K 1937./,

/Bp. 1948./,

Jászai Mari /Műkedvelők Lapja

és 84.

és Jászai

M l r l a /Tükör 1937./,

ég a l a t t /Nemzet 1897./,

utolsó szerepe /Bp. 1931./,

Jászai Mari

/Nyugat I 9 1 5 . / ,

Luczián

Jászai M a r i /M.Szle 1892./, Márkus E m i l i a Jászai M a r i ­ ról

/Bp. N. 1896. 128. sz./, Nagy Adorján Jászai Mari

1872-ben

/Világ

1922.

III.

12./, Nagy Méda

Jueth

Zsigmond ós Jászai Mari /M. Nők L a p j a 1940. 210. s z . / , Paulay,

Elisabeth

Siebenbürgen und

Lloyd 1940. 294. s z . / , Paulay E r z s i

Marie Jászai /P. Üzenet Jászai Ma­

r i n a k /PH. 1940. 294. s z . / , Péchy Blanka A Nagyasszony és a s t a t i s z t i k a / C s i l l a g 1956. 10. s z . / , Péchy Blanka Jászai M a r i /Bp.1959./, Pukánszkynó Kádár Jolán Jászai Mari /M. Női Szemle 1937./, Rakodczay Pál

Jászai Mari

mint E l e k t r a /Bp. 1881./, Ráakai Ferenc Aram a t e n g e r ­ ben /Bp. 1938./, Rédey Mária 1935./,

Rédey Mária

Kasaalné i f jasazony /Bp.

Klasszikus

távolban

/Kalangya

1944./, Rédey Mária

Utó.léték Elektrához /Nyugat 1933.

I I . / , Rédey Tivadar

Jászai Mari

/Élet 1922. 6. az./,

Rónai Mihály András A ezinésznő szerelme sz./, Rónai Mária

/PN. 1939. 6.

A "nagyasszony" asszonyi

élete /M.

H i r l a p 1937. 17. sz./, s. Jászai Mari "legelső emléke" /PH. 1942. 177. sz./, Siebertnó P. B e r t a

Jászai M a r i

Bírja

Jászai M a r i

/PN. 1939. 65. s z . / ,

Szabó Lőrinc

/Uj Idők 1944. I./,Szász Károly Színésznők /Bp.1926./, Tamás Ernő Jászai Mari művészete /PH. Képes Vasárnapja 1939. 23. s z . / , Tóth Imre

Jászai Mari /Nemzeti Újság

1926. X. 8./, T u r i Elemér 1942./, Viharos

Jászai

Jászai

Debrecenben /Élet

Mari /Világ

1913. 283. az./,

Zsipp Jászai Mari /Színház és Élet 1904.30. ss./, Nagy magyar színészek /Bp. 1957./. KABOS GYULA. Nagy magyar színészek /Bp. 1957./. KÁNTORNÉ Anna

ENGELHARDT ANNA. Barna János /M. Otthon

Kántorné Engelhardt

1934. 4. ez./, Balassa Imre

öt régi

szinászarckép /PH. 1928. évi nagy naptára/, Fodor I s t ­ ván Kántorné, az első magyar sárhely

t r a g l k a i hősnő /Marosvá­

1933./, Garay Béla Kántorné /Kalangya 1944./,

Hegedüa Lóránt Kántorné /Vas.UJa. 1895. 13., 14. az./, Jászai M a r i

Az elaő

éa utolsó nagy

1895. 10. s z . / , Kólmán I l o n k a

Sappho

/Uj Idők

Kántorné /Művészeti A l ­

manach 1919./, Karaca Teréz A régi magyar színészetről /Arad 1888./, Kárpáti Aurél

Kántorné /Szinház és Mozi

1954. 38. az./, Kárpáti Aurél

Kántorné

/Bp. 1954./,

Molnár György Kántorné /BH. 1887. 267. 8Z./, Nagy Elek A legelső magyar

t r a g i k a /Erd. H e l i k o n 1938./, P a t a k i

József Kántorné születésének 150-ik évfordulójára / Ú j ­ ság

1941. 198. s z . / , s . l . Kántorné

/Uj Idők 1907./,

Siklósey Pál

Kántorné levelesládájából

/8 Órai Újság

1924. 188. sz./, S z i g l i g e t i Ede Magyar színészek élet­ r a j z a i /Bp. 1878./, Szűcs László Kántorné /Színház- és Filmművészet 1954./, Tamás Ernő

Kántorné /Szinház- és

Filmművészet 1954./, Nagy magyar színészek /Bp.1957./. KASSAI VIDOR. Bán Márton

Kassal Vidor /Képes Krónika 1940.

23. s z . / , Kozocsa Sándor Egy nagy magyar színész emlé­ keiből

/Diárium 1940./, Rédey Mária

Kassainé i f j a s z -

szony,

Jászai Mari

s z e r e l m i regénye

és KasBal Vidor

/Bp. 1935./. KAZINCZY FERENC. Czeizel János Kazinczy Ferenc és a nemzeti színészet /1795./ /BPhK 1906. 125-134. p./, Eródi Jenő Kazinczy Ferenc

a magyar színművészet tükrében /Újság

1941. 189. sz./. KELEMEN LÁSZLÓ. Bayer József Kelemen László Zalre-fordítása 1793. /EPhK 1891./, Czimer Károly szegedi színészet adat

Kelemen László és a

/BH. 1926. 76. sz./, Joós Ferenc Uj

Kelemen László

születési idejéről

Filmművészet 1956./, Kristóf Károly

/Szinház- ós

Emlékezés az elaő

magyar színigazgatóra /Szinhéz- és Mozi 1954.52. s z . / , Lugosi Döme

Kelemen László

utolBÓ

ével /M. Müv. Alma­

nach 1907./, Lugosi Döme Kelemen László és az első ma­ gyar

Játszó S z i n l Társaság /Makó 1927./, Mados György

Az utolsó próba /Müv.Almanach 1919./,Mályuszné Császár Edit

Kelemen László

színháza

/Tanulmányok

Budapest

múltjából XI.1956.//P.M./K1 v o l t Kelemen László?/Nemz. Újság 1938. 115. sz./, Tamás Ernő Kelemen László szob­ r a ÓB rejtélyes arcképe /PH. vasórnapi m e l l . 1937. X I . 11. számóhoz./, Tamás Ernő A magyar színészet úttörői­ nek nyomóban

/ L i t e r a t ura 1937./, Tópay Szabó László A.

magyar színészet a t y j a /Az Újság 1940, 234. sz./, Váll Béla

Kelemen László

sz,/, Váll Béla

/1760-1814./ /Nemzet

Kelemen László

az első

1888. 249. magyar s z l n -

Igazgató /Arad 1888./, Váradi A n t a l László

azinéez? /Ország-Világ

Hogy l e t t

Kelemen

1912. 12. s z . / , Z o l n a i

Béla Kelemen László Csapó Péteréről /írod. 1913./. KRECSÁNYI IGNÁC.

Pukánazkynó

Kádár Jolán

Krecsányi Ignác

hagyatéka a Nemzeti Múzeum Könyvtárában /M. Könyvszem­ l e 1925. 81-92. p./. KÜRTI JÓZSEP. Izsáky Margit Kürti József Öt árvá.la /M. Nem­ zet 1939. 143. s z . / , Kárpáti Aurél Kürti József halála /PN. 1939. 137. sz./, Kárpáti Aurél /Bp. 1948./,

Németh A n t a l

PUnkösti Andor

örök

Shakespeare

Kürti József /Élet 1944./,

Kürti Józaef

/Újság

1939. 138. sz./,

Rédey Tivadar Kürti József /Napkelet 1939. I I . / . KÜRY KLÁRA. Bródy Sándor Színésznők /Bp. 1905./, G. P. Küry Klára / I r o d . 1935./, Kovács Dénes Küry Klára /Vas.Ujs. 1892. 803. s z . / , S y r l o n Küry Klára /A Hót 1904./, Küry Klára

jubileuma /Vas. U j s . 1898./, Küry Klára

/A Hót

1906. 17. s z . / . LABORFALVI RÓZA. - á-r Bory István

Jókalné /Vas. U j s . 1869. 17. sz./,

Jókai

házasságlevele

/írod. 1958. 3-4.

sz./, C. L. L a b o r f a l v i Róza /P. Lloyd 193b. 2b6. sz./, Dvortsák Gyula éyes

művésznői

Emléklapok Jókalné jubileumának

L a b o r f a l v i Róza 50

megünneplése alkalmából

/Kassa 1883./,Endrődi Sándor Magyar hölgyek életrajzai /Pozsony-Bp. 1885./, Feszty Ma sa

L a b o r f a l v i Róza /PN.

1937. 248. sz./,Galamb Sándor L a b o r f a l v i Róza /Magyarság 1936. 266. sz./,Hegedűs Sándornó Jókai Jolán Jókai és L a b o r f a l v i Róza /Bp. 1927./, Ignácz Rózsa

Róza l e ­

ányasszony /Bp. 1942./, k. 1 . L a b o r f a l v i Róza /Uj Idők 193b. I I . / ,

N i l L a b o r f a l v i Róza

1937. 219. s z . / , P. A.

U j s . 1857. 10. sz./, P a t a k i József Róza

garderobjából /Újság

Jókalné" L a b o r f a l v i Róza /Vas. Jókalné L a b o r f a l v i

/Élet 1925. 4. s z . / , R. F. L a b o r f a l v i Róza

/PH.

1936. 264. sz./, a.g. G e r t r u d l a

mentében és mamuszban

/ L l t e r a t u r a 1936./, Szósz Karoly

Én még láttam Jókal­

né t /Tükör

1935. 4. sz./, Tamás Ernő

/PH. Vasárnapja

L a b o r f a l v i Róza

1936. 47. sz./, Törs Kálmán

Jókalné

/Egyetértés 1886. X I . 2 1 . / , Újházi Ede Régi színészek­ ről /Bp. 1908./, Nagy Magyar Színészek /Bp. 1957./. LÁSZLÓ JÓZSEF. M. Császár E d i t László József /Bp. 1959./. LENDVAY MÁRTON IP.Ábrányi Emil Lendvay Márton /Bp. N. 1900. 310. s z . / , Egressy Ákos

Lendvay Márton

/Uránia 1907./, Galamb Sándor

/1807-1907./

Lendvay Márton /Magyar­

ország 1937.208. s z . / , p . i . M a r t i n Lendvay sen. /Neues Pester Journal 1907. 265. sz./,Törökfalvi Pap Zsigmond Lendvay Márton emlékezete /Nagybánya 1881./, S z i g l i g e ­ t i Ede

Magyar színészek

életrajzai

/Bp. 1878./, Vén

sas Lendvay emlékezete /Hazánk 1900./, Váradi A n t a l Az öreg Lendvay

/Az Újság

1905. 222. s z . / , Zsoldos Ernő

Lendvay Márton /Bp. 1958./, Nagy Magyar Színészek /Bp. 1957./. MÁRKUS EMILIA. Bródy Sándor Mihály

Színésznők /Bp. 1905./, Cenner

Márkus E m i l l a /Bp. 1962./, Csathó Kelmén I l y e ­

neknek

láttam őket

Emilia

/PN. 1934. 2 9 1 . s z . / , Gerenday István Márkus

/Bp. 1957./, Fazekaa Imre

Emilia

/Orsz. Világ

1933. 11-12. s z . / , Kovács

Márkus E m i l i a

otthonéban

Márkus E m i l i a

/M. Szle 1892./, r . Márkua Emma

Márkus Lydia

/Vas. U j s . 1913./, Luczián /A Hót

1904./, Szüry Dénes A Nemzeti Színház és Márkus Emília /Vas. U j s . 1898. 4. s z . / , Nagy

magyar

színészek /Bp.

1957./. MÁRKUS LÁSZLÓ.Császár Elemér Márkus László /Koszorú 1938./, K.S. Márkus László /P. L l o y d 1932. 234. s z . / , Kólmán Jenő Márkus László /Szinhóz 1948. 18. az./.

MEGYERI KÁROLY.Gabányj Árpád Megyeri Károly /BH. 1887. 267. s z . / , Kárpáti Aurél 1954.

30. sz./,

Megyeri Károly

Kórpáti

Aurél

/Szinház és Mozi

Megyeri Károly /Bp.

1956. /, Kerékgyártó Imre "Vándorszínész koréban Megye­ ri"

/Élet 1 9 4 2 . / . S z i g l i g e t i Ede Magyar színészek élet­

r a j z a i /Bp. 1878./, Szentgyörgyi Ödön Megyeri /Magyar­ ország 1902. 2 9 1 . sz./, Balassa Imre

öt régi szinész-

arckép /PH. 1928. évi nagy naptára./, Nagy magyar szí­ nészek /Bp. 1957./. MIHÁLYFI KÁROLY. Csathó Kálmán 1957. /, FUlep Lajos 1906./, Kürthy Emil

I l y e n e k n e k láttam őket /Bp.

Színészek a színészetről /M. Szle Mlhályfl Károly

jubileuma /Vas.

U j a . 1920./. MOLNÁR GYÖRGY.

Galamb Sándor

/Színészek Lapja György.

a

realista

1958. /, Sever

Az első nagy

magyar rendező

1927. 1 . s z . / , Kálmán László színjátszás

Viszonzás

előfutára

Molnár György

Molnár /Szeged

búcsúszavára

/Kolozsvár 1880./. NÁDAY FERENC. I f j . Ábrányi Kornél A Néday-jubileum /PN. 1902. 729. sz./, Ábrányi Emil Negyven év /Bp. N. 1903. 9 1 . s z . / , A l f a Náday Ferenc /Bp. H. 1903. 90. az./, Caathó Kálmán Ilyeneknek láttam őket /Bp. 1957./, Hevesi Sándor Náday Ferenc /Élet 1909. 17. az./,Hevesi Sándor Az elnémult k v a r t e t t /PN. 1916. 9. s z . / , I g n o t u s Náday Ferenc /M. H i r l a p 1909. 89. sz./, Rakodczay Pál Nádav Ferenc /PH. 1903. 90. az./, Rothauaer, M. Franz Náday /P. Lloyd 1903. 76. ez./, Sebeatyón Károly Náday Ferenc j u b i l e u m a /Magyarország 1903. 79. s z . / , Szíiry Dénes Náday Ferenc /Vas. U j s . 1903. 14. sz./. ÓDRY ÁRPÁD. B e r s i Ödön Ódry Árpád /Szinház 1947. 15. sz./, B a r e l Ödön Ódry Árpád hangja /Tükör 1939./, Csathó Kálmán I l y e n e k n e k láttam őket /Bp. 1957./, Csathó Kál­ mán Ódry Árpád /UJ Idők 1937./, Egry István Emlékezés

Ódry Árpádra /PN. 1939. 195. sz./, G. P. Ódry Árpád / I r o d . 1937./, Galamb Sándor Ódry Árpád /Élet 1937./, Hevesi Sándor Ódry Árpád /1876-1937./ /Bp. 1937./, Kárpéti Aurél Ódry Árpád /PN. 1937. 76. sz./, Németh A n t a l Ódry Ellákja /Élet 1923.9. sz./, Mészáros Sándor Ódry Árpád /Bp. 1958./, Rédey Tivadar Ódry Árpád /Nyu­ gat 1937. I . / , Rédey Tivadar Ódry Árpád /Napkelet 1937./, Rédey Tivadar Ódry Árpád /Bp. 1942./,Schöpflin Aladár Ódry Árpád /Nyugat 1937./, Schöpflin Aladár Ódry Árpád /Tükör 1937./, Sebestyén, K a r i Ódry Árpád /P. Lloyd 75. s z . / , Tamás Ernő Ódry Árpád /PH. Vasár­ n a p j a 1933. 5. sa./, Nagy magyar színészek /Bp.1957./. PAULAY EDE. A l f a Paulay Ede /Bp. H. 1894. 72. s z . / , Csathó Kálmán Ilyeneknek láttam őket /Bp. 1957./, E.N. Paulay Ede /Az Est 1936. 63. sz./, Galamb Sándor Paulay Ede /Magyarorazág 1936. 63. s z . / , Harkányi Z s o l t Paulay Ede /PH. 1934. 14. s z . / , Hevesi Sándor Paulay Ede /Uj Idők 193b. I . / , Kárpáti Aurél Néhány régebbi Tragédiaelőadásról /Szinház- és Pilmmiivéazet 1954./, Keszler József Paulay Ede /Az Újság 1936. 63. sz./, Nagy Ador­ ján Paulay Ede /M. H i r l a p 1934. 14. sz./, Németh A n t a l A Csongor és Tünde első színre alkalmazása /Papp Károly-Bmlókkönyv 1939./, Robin Paulay Ede /PN. 1894. 72. sz./, S i l b e r s t e i n , Adolf Eduard Paulay /P. Lloyd 1894. 62. sz./, Újházi Ede Régi színészekről /Bp. 1908./. PETHES IMRE. Bálint Lajos

Színész portrék

/M. H i r l a p 1913.

7. s z . / , Bathó Sándor Intimitások Pethes Imre életéből /Bp. 1924./, Csathó Kálmán Ilyeneknek láttam őket /Bp. 1957./, Csathó Kálmán Pethes Imre /Szinház- és Filmmű­ vészet 1956./, Galamb Sándor Pethes Imre /Szózat 1924. II.

15./, Galamb Sándor

Gáspár Jenő

Pethes Imre /Napkelet 1925./,

Pethes Imre /Uj Nemzedék 1924. I I . 16./,

Hevesi Sándor

Pethes Imre a "Császár és Komédlás"-ban

/Színházi Élet

1919. 10. sz./, Kárpáti Aurél E R 3 / nagy

színész Aurél

emlékére /Szabad Nép

1954. X I . 26./, Kárpáti

örök Shakespeare /Bp. 1948./, Kosztolányi Dezső

Pethes Imre /Színjáték 1910./, D. Lengyel Laura Pethes Imre

/Bp. 1924. X I . 15./, Nagy Adorján

Pethes

Imre

/Újság 1934. 256. sz./, Pethes Gyula Pethee Imre élet­ rajza

/Jászberény

/Forrás /Az

1929./, Rédey Tivadar

Pethes Imre

1944. 2. sz./, Sebestyén Károly

Pethes Imre

Orsz. M. K l r . Színművészeti

Bp. 1926./, Staud Géza Béla

Beszélgetés

Akadémia értesítője

Pethes Imre /Bp. 1957./. S z i r a

Pethes Imrével /Élet 1924. 3. s z . / ,

Nagy magyar színészek /Bp. 1957./. PETŐFI SÁNDOR. Rexa Dezső Petőfi első székesfejérvéri f e l ­ léptéhez 1842.nov. 10. / I t K 1913./, S. I . Petőfi u t o l ­ só színpadi szerepe /Eger 1911. 2. s z . / , Székely J u l i a P e t r o v i c e Sándor, a magyar színész /Szinház 1948. 1 1 . sz./, Tamás Ernő Petőfi mint ezlnblréló /PH. Képes Va­ sárnapja 1939. 1 1 . sz./, Váradi A n t a l Petőfi ezlnészv e r s e i /Orsz.-Világ 1908. 19. s z . / , Z a l a i Mihály Petőfi mint színész /A c i s z t . rend székesfehérvári főgimn. értesítője az 1904/1905. évre. Székesfehérvár 1905./. PRIELLB KORNÉLIA. - á - r P r i e l l e Kornélia /Vas. U j s . 1869. 25. sz./, A. P r i e l l e Kornélia /A Hót 1890. 43. s z . / , Cenner Mihóly P r i e l l e Kornélia /Bp. 1957./»Feleki Géza Két színésznő /M. H i r l a p 1933. 126. ez./, Mólyuezné Császár E d i t Egy színészházaspár élete /Bp. 195b./» Rakodczay Pól P r i e l l e Kornélia él ete és művészete, 50 éves a z i n l pólyája emlékéül /Bp. 1891./, Rákosi Jenő P r i e l l e Kornélia /Uj Idők 1926./» Sidney Carton Emlé­ kezés P r i e l l e Kornéliáról /Bp. Napló 1907. 138. s z . / , Váradi A n t a l Kornélia emlékezete /Egyetértés 1908. 37. sz./, Nagy magyar színészek /Bp. 1957./.

RÁKOSI SZIDI. Bálint Lajos SaInésa portrék /M. Hirlap 1912. 292. s s . / , Csathó Kálmán Ilyeneknek láttam ókat /Bp. 1957./, Paragó Jen« Rákosi S a l d i emlékei közt /8 Órai Újság, 1934. 48. ss./, Gergely István Rákosi S z i d j 80 éves /BH. 1932. 117. s a . / , Kosztolányi Deaeó Rákosi S a l d i /Uj Idők 1929./, Miklós Jenő Rákosi S a l d i ünnep­ lése /Magyarság 1932. 118. ss./, Nógrádi Béla Besaálgetés Rákosi S a i d i v s l /M. Hirlap 1933. 295. s z . / . RÁTKAI MÁRTON.Bbecaky György Rátkal Márton /Uj Idők 1930./, Kristóf Károly

Rátkai Márton

Írásaiból

/Sainháa- és

PilmmUvósaet 1956./, Nagy magyar színészek /Bp.1957./. SOMLAY ARTÚR. R i b i Sóndornó

Somiay Artúr /Bp. 1957./, Nagy

magyar színészek /Bp. 1957./. SUGÁR KÁROLY. Babay Jóasef Sugár Károly /M. Hírlap 1936. 176. s a . / , Ebecaky György Sugár Károly /Uj Idők 1936. I I . / , Csathó Kálmán Ilyeneknek láttam őket /Bp.1957./, Hajdú Henrik Sugár Károly /Nyugat 1921./, Kárpáti Aurél örök Shakespeare /Bp. 1948./, Kárpáti Aurél Sugár Károly /PN. 1936. 176. s a . / , Kovács Tivadar Sugár Károly /Bp. 1957./, Németh Antal Sugár Károly /Napkelet 1936./, Reményi Lésaló Sugár Károly 1937./, S. K. Sugár Károly /P. Lloyd 1936. 174. Schöpflin Aladár Sugár Károly /Nyugat 1936. Tereánsaky J . Jenő Sugár Károly /Nyugat 1936. Nagy magyar eainésaek /Bp. 1957./.

/Bp. ss./, II./, II./,

SZACSYAY IMRE. Bálint Lajos Sainósaportrék /M. Hirlap 1912. 209. sa./, Bólint L a j o s Aklkat még láttam /Sainháa- és Pilmmüvésaet 1956./, C. L. Bmmerich Saacsvay /P. Lloyd 1939. 117. s a . / , Csathó Kálmán Ilyeneknek láttam őket /Bp. 1957./, G. P. Saacsvay Imre / I r o d . 1939./, Galamb Sándor Saacsvay Imre /M. Nemaet 1939. 117. sa./,Galamb Sándor A nyolcvanéves Saacsvay Imre /Magyarorsság 1934. 216. s»./, Ivánfi Jenő Saacsvay Imre /Vas. U j s .

\

1913. 40. sa./, Rédey Tivadar A magyar beszéd színpadi müvésaei

/M. Muasa 1920./, Schöpflln Aladár

Amikor a

színész túléli önmagát /Tükör 19*0./, Sebestyén Károly Saacsvay Imre /Bp. H. 1913. 124. s a . / , öreg

Saacsvay

/Magyarság

Török Sándor Aa

1936. 286.

sz./,

/jk./

Szacsvay Imre /Alkotmány 1913. 2 3 1 . sz./. SZATHMÁRYNÉ. F a r k a s f a l v y Imre Szathmárynéről /Gömör-Kishont 1913. 26. s z . / , H. Szathmáryné /A Hót 1891./, H. S. Szathmáryné meghalt /A Honvéd 1893.71. ez./, S z i g l i g e t i Ede Szathrnóry-Latkócavné /Vas. U j s . 1874. 43. s a . / , Ujházy Ede Régi salnésaekről /Bp. 1878./. SZENTGYÖRGYI ISTVÁN. Bory István Saentgyörgyl István /Erdé­ l y i H e l i k o n 1942. 715-719. p./, Deréki A n t a l P i s t a bá­ c s i /Magy arorsaág 1913. 299. s a . / , G y a l u i Farkas Szentgyörgyi István a Cigány szerepében /Pésztortüa 1926.595. p./. H. S. Saentgyörgyl István /Élet 1911./, Hevesi Sándor Egy magyar színész /M. K r i t i k a 1900. 10. sz./, Hevesi Sándor Szentgyörgyi István /Uj Idők 1920. 1 1 . sz./, Janovics Jenő Nagy hlstrlók I . Szentgyörgyl István /Kolozsvári Lapok 1899. I . 9. s z . / , Janovics Jenő A k i k e t nem t u d o t t Budapest elhódítani /Pósztortüz 1937. 106-108. p./, Janovics Jenő Szentgyörgyl István T i b o r c a /Pásztortűz 1935. 413-415. p./, Janovics Jenő Saentgyörgyl István /M.Hirlap 1912.107. s z . / , Kaufmann István Saentgyörgyl István /Torontál 1908. 287. sz./, K i s s Ernő Szentgyörgyl István /Vas.Ujs. 1911. 359-360. p./, Laczkó Géza Szentgyörgyl István és a magyar szín­ játszás /Nyugat 1911. I . 926-928. p./, Máriusz Szent­ györgyl István /Erd.Lapok 1910. 19. sz./, Márki Sándor Szentgyörgylről éa a színházról /Kolozsvári H i r l a p 1911. 95. sz./,Szász Endre Szentgyörgyl-Album /Kolozs­ vár 1911./, S z e n t i m r e i Jenő Szentgyörgyi István élete és művészete /Bukarest 1955./, Szokolay Kornél Szent-

györgyi István

/Fővárosi Lapok 1886. 66. sz./, Zuboly

Szentgyörgyl István /Kolozsvári H i r l a p 1912,105. s z . / . SZBNTPÉTBRY ZSIGMOND. Balassa Imre öt régi szlnészarckép /PH. 1928. évi Nagy Naptára./, S z i g l i g e t i Ede Magyar színészek életrajzai /Bp. 1878./, Várdal Béla F a l s t a f f és első magyar ábrázolója /M. Shakespeare-tár 1911./, Szentpétery Zsigmond /Vas. U j s . 1862. 40. sz./. SZERDAHELYI KÁLMÁN. Hevesi Sándor Bmlékbsszéd S z e r d a h e l y i Kálmán m i s k o l c i centenáriumán /BH. 1929. 278. s z . / , Mólyusznó Császár E d i t Egy színészházaspár élete /Bp. 195b./, Rakodczay Pól P r i e l l e Kornélia élete és művé­ szete, 50 éves s z i n l pályája emlékéül /Bp. 1891./, Újházi Ede Régi színészekről /Bp. 1908./, Nagy magyar színészek /Bp. 1957./. SZILÁGYI PÁL, á - r Szilágyi Pál /1790-1874./, /Vas. U j s . 1874. 26. s z . / , S z i g l i g e t i Ede Magyar színészek élet­ r a j z a i /Bp. 1878./. TIMÁR JÓZSEF. Koch Lajos Timár József /1961./. TÓTH IMRE. Bálint L a j o s Tóth Imre /Szinház- és Filmművészet 1956. /,

Csathó Kálmán

Ilyeneknek

láttam

őket /Bp.

1957. /, K. R. Tóth Imre /M. Szle 1906./, Sebestyén Károly Tóth Imre /Az Orsz. M. K l r . Szinmüv. Akadémia értesítője. Bp. 1929./, V. A. Tóth Imre /Ország-Világ 1908. 30. s z . / , Tóth Imre /A Hót 1912. 26. sz./, Tóth Imre síremléke /Koszorú 1935./. TÓTH JÓZSEF. Balassa Imre öt rógl szlnészarckép /PH. 1928. évi nagy naptára./, Hevesi Sándor Tóth József emléke­ zete /Nemz. U j s . 1923. 123. az./, Kóky Lajos A nagy magyar jellemszlnész triász /Uj M. Szemle 1921./, Kóky Lajos Tóth József /Színészek Lapja 1926./, Komócsy József Tóth József /BH. 1887. 267. sz./, Rédey T i v a d a r Tóth József centenáriuma /Élet 1923. 13. s z . / , Takács

Béla Tóth Jóasef /Nagykőrösi H i r l a p 1903. 43. aa./, Újházi Bde Régi aalnéaaekrgl /Bp. 1908./, Váradi A n t a l Tóth Jóaaef /Egyetértéa 1908. 259. aa./, Váradi A n t a l Aa utolsó nagy azlnóaz /Főv. Lapok 1900. 24. aa./, Hagy magyar szinóazek /Bp. 1957./. TÖRZS JENŐ. Bólint L a j o s

Torza Jenő

/M. H i r l a p 1912. 304.

aa./,Bálint L a j o s Toraa Jenő /Sainháa- éa Filmművészet 1956. /, Bálint L a j o a Toraa Jenő

Láaaló

Töraa Jenő

/Bp.

Törzs Jenő /Uj Idők 1946./, Bóka

/Sainháa 1946. 6. sa./, Staud Gésa

1962./, Hagy

magyar

aaináeaek /Bp.

1957. /. UDVARHELYI MIKLÓS.

Lucián

1907./, Váradi A n t a l

Színész

végrendelete

/Uj Idők

U d v a r h e l y i bátyó /Aa Újság 1909.

1 6 1 . sa./, Váradi A n t a l U d v a r h e l y i Kecskeméten /Egyet­ értés 1909. 207. s a . / , Vadnál Károly U d v a r h e l y i Miklós /Vas. U j s . 1858. 28. sa./. ÚJHÁZI EDB. Ifj.Ábrányi Kornél Ujháal Bdéról /A Hét 1890./, Alexander Bernát Zoltán

Ujháal Edéről

Ujháal /Nyugat

/A Hét

1915. I I . / ,

180./, Ambrus

Badaud

A jubiláns

Ujháal /Világ 1910. 233. sa./, Balassa Imre Ujháal Bde /Élet 1913. 44. sa./, Csathó Kálmán

Ilyeneknek láttam

őket

/Bp. 1957./, Bsatergár Lásaló

Ujháal Bdéról /M.

Sale

1891./, Fenyvessy Ferenc

1890./, H a l a s i Andor

Ujháal Edéről

/A Hót

Ujháal Edéről /Sainháa- éa F i l m -

mlivéeaet 1956./, Harmat G. Ujháai Bde /Sainéaaek Lapja 1887. 32. aa./, Heveai Sándor /FN.

Aa elnémult

1916. 10. aa./, Heveai Sándor

1910./, Heveai Sándor Hoffmann Sándor

Újházi Bde

kvartett

A meater

/Élet

/NópmUveléa 1911./,

Újházi Ede Mathls szerepében /M. Szle

1893. 2 1 . aa./, Janovics Jenő

Ujháal Ede /Koloasvári

Lapok 1899. 13. sa./,Lengyel Menyhért Ujháai Ede /Nyu­ gat

1911. I . / ,

- m.

A mester

/A Hét

1906./, Mórica

Zsigmond Ujháal Ede /Nyugat 1913./.Rákosi S a i d i Ujháai

Bdéről

/A Hét 1890./, Podmanicaky F r i g y e s Újházi Edé­

ről /A Hót 1890./, Sz. Z. U.lházi Szása Károly Gyula

U.lháai

/PH. 1908. 23. s s . / ,

"Mcater" /Uj Idők

1944./, S z i n i

U.lháai Ede /Vas. Ujs* 1 9 1 1 . 1 . sa./, Ujháal Ede

és a Nemzeti Sainháa /Uj Idők 1898./, Nagy magyar szí­ neszek /Bp. 1957./. VARSÁNYI IRÉN.Bródy András Varsányi Irén /Szinház- és F i l m mlivóeaet 1954./, Bródy Sándor Fóthy János sa./,

Varsányi Irón

Győaő Lajos

Színésznők /Bp. 1905./,

/PH. Vasárnapja

1932. 46.

T l a éve h a l t meg Varsányi Irén /Új­

ság 1942. 237. s s . / ,

K. T. Varsányi Irén

/Ujaág 1932.

234. a a . / , Kárpéti Aurél Varaónyi Irén /PN. 1932. 234. aa./,

Koaztolányi Deaaő

8a./,

Lengyel Menyhért

Merely Ietván 88./, Aladár

Vareányl

Varaányl Irén

Rédey Tivadar

R i b i Sándornó

Varaányl Irén /A Hét 1914. 2.

Varsányi Irén

Varsányi Irón

Varsányi Irén

/Nyugat 1916. I . / ,

/ E s t i Kurir

/Nyugat

1942. 236.

/Napkelet 1932./,

/Bp. 1958./,

Schöpflin

1932. I I . / ,

Sebestyén

Koroly Vareányl Irén /P.Lloyd 1932. 234. s a . / ,

Szomory

Emil Varsányi Irén /Az Újság 1932. 239. az./, Nagy ma­ gyar szinéazek /Bp. 1957./. VÍZVÁRI GYULA.

C8athó Kálmán

1957./, Galamb Sándor

Ilyeneknek láttam

Vízvári Gyula

200. az./, Hevesi Sándor

őket /Bp.

/M. Nemzet 1941.

Az elnémult

kvartett

/PN.

1916. 10. sz./,Hevesi Sándor Vlavárl Gyula /Élet 1909. 2. s a . / ,

Ignotus Vízvári Gyula meghalt /M.Hirlap 1908.

300. s z . / , Kristóf Károly Értékes dokumentumok Marlaka

Vízvári

hagyatékában /Szinház és Mozi 1954. 28. s z . / ,

Kürthy Emil Vízvári Gyula /1841-1908./ /Vas.Ujs. 1909. 1. sz./, 18.

S. A.

Vízvári Gyula

ez./, Zöldi Mihály

18. az./.

/Szinház és Élet 1905.

Vízvári Gyula /Vas. U j a . 1905.

TARTALOMJEGYZÉK Oldal

V I I . Képes ábrázolások

3

V I I I . Jogszabályok

31

IX.

Tárgyi emlékek

46

X.

Egyéb források

49

XI.

Szakirodalom

52

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR Megjelent :

1. Staud Géza

Kelemen László naplója és f e l jegyzései

2. P f i i t z n e r - W o l f

A német

3 . Kubr, F r a n t i S e k

A c s e h munkásszinjátszás

4. Cenner Mihály

Márkus

5. L e w a n s k i t J u l i u s

A l e n g y e l szinház Báthory I s t vén királysága idején

6.

A magyar színháztörténet rásai I .

f or-

7. M. Császár E d i t

Adatok a magyar rendezés évtizedeihez

első

8. Staud Géza

A magyar színháztörténet rásai I I .

f or-

9. Staud Géza

A magyar rásai

Staud Géza

munkásszinjátszás

Emilia

színháztörténet f o r III.

Legközelebb m e g j e l e n i k :

M. Császár E d i t

Adatok a magyar rendezóa tör­ ténetéhez a X I X . s z . máso­ d i k felében