SZÍNHÁZI MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV

SZÍNHÁZI MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV

Készült 2009 - ben (kézirat lezárva: 2009. 11. 21.), a korábban befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt nyilvános pályázat során a Fiatal Színházművészetért Alapítvány által elnyert támogatásból, az OÉT Munkavédelmi Bizottság jóváhagyásával (Mvt. 80. §.)

Készítette: Kukla Endre Pelyhe Zoltán Varga István Szakmai tanácsadó: Völgyesi Attila

Lektorálta: Fekete Péter Nikházy János

Szerkesztette: Árvai Magdolna Pelyhe Zoltán Varga István

Nyomdai előkészítés, desing: PREVENTIVE ZOOM Bt. 5600. Békéscsaba, Kastély u. 52/3.

Nyomtatás: SIRÁLYKA Kft. 5600. Békéscsaba, József Attila u. Példányszám: 1000 db.

Kiadó: MUVAPI Szakértői, Tanácsadói és Szolgáltató Kft. 5600. Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. I/1. Felelős kiadó: Varga István ügyvezető igazgató Telefon/telefax: (66)-324-145 E-mail: [email protected] www.muvapi.hu 1/98


ELŐSZÓ

Az iskolai képzés, különösen a szakmai képzés és továbbképzés a jövőnk egyik fontos és meghatározó tényezője. Ma a fejlett országokban minden általános és szakmai képzésnek szerves része a munkahelyi biztonságra és egészségre vonatkozó elmélet és gyakorlat oktatása. Ennek megfelelően a különböző szakmák oktatási anyagában, és képzési metodikájában jelen van a gyakorlatban szükséges munkavédelem és a tűzvédelem. Magyarországon az elmúlt években folyamatos képzési reform során sok deformációt szenvedett a szakmai képzések rendszerében ez a szakterület a divatos és elterjedt szakmák vonatkozásában, nem is beszélve a kevésbé divatos szakmákról, mint például azokról, amelyek a színházakkal kapcsolatosak. A színészmesterségnek, a díszlet- és jelmezkészítésnek, a színházi- és színpadtechnikának, a színház üzemeltetésének megvannak a sajátos munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) előírásai, személyi tárgyi, szervezési és egyéb feltételei. Az általános követelmények ismerete, tanítása és alkalmazása mellett azonban sok olyan biztonsági és egészségügyi követelményt is ismernie kell a színházi szakembereknek, amely ma nem találhatók meg összefoglaló módon sehol. Ezt a hiányt szeretnénk átfogóan, kellő körültekintéssel pótolni. A Békés Megyei Jókai Színház mellett működő Fiatal Színházművészetért Alapítvány Kuratóriuma ezért döntött úgy, hogy megpróbál pályázat útján olyan forráshoz jutni, amely lehetőséget biztosít arra, hogy szakemberek bevonásával elkészítsen, elkészíttessen egy kézikönyvet, amely a színházak világában betartandó munkavédelmi követelményeket és helyes magatartást tartalmazza összefoglaló módon. Célunk volt egy olyan átfogó, rendszerszemléletű színházi munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) képzési anyag, képzési program, felhasználói kézikönyv elkészítése, amely hasznosítható a színházi szakemberek alap- és továbbképzése során is, illetve segítség a munkáltatónak és üzemeltetőnek is és a minden napi gyakorlat során is jól alkalmazható. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik lehetővé tették a „Színházi munkavédelmi kézikönyv” elkészítését, közreműködtek annak megvalósulásában. Kívánjuk minden felhasználónak, hogy a képzések és továbbképzések során, a gyakorlati munka során legyen segítőtársa ez a kézikönyv a színházzal kapcsolatos balesetek és egészségkárosodások megelőzésében. Békéscsaba, 2010. március 3. Fiatal Színházművészetért Alapítvány

2/98


Tartalomjegyzék I. FEJEZET............................................................................................................................................ 4 ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI ISMERETEK ........................................................................... 4 1.

Munkavédelmi alapfogalmak .............................................................................................. 4

2.

Munkavédelmi szabályok ................................................................................................... 8

3.

Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatok ..................... 8

4.

Munkavédelmi oktatások.................................................................................................. 12

5.

Egyéni védőeszközök....................................................................................................... 13

6.

Védőital juttatás............................................................................................................... 15

7.

Rend és tisztaság ............................................................................................................. 15

8.

Anyagmozgatás ............................................................................................................... 15

9.

Anyagtárolás ................................................................................................................... 16

10. Munkavédelmi ellenőrzések, szemlék rendszere ................................................................ 17 11. Időszakos biztonsági vizsgálatok, felülvizsgálatok ............................................................. 19 12. Emelőszerkezetek, emelőberendezések munkabiztonsági előírásai ...................................... 22 13. Villamosság biztonsága .................................................................................................... 28 14. Kockázatértékelés, kockázat becslés ................................................................................. 32 15. A munkabalesetek és a foglalk. megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása . 37 16. Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés ............................................................... 39 17. Az elsősegélynyújtás rendje.............................................................................................. 44 18. Mentési terv .................................................................................................................... 47 II. FEJEZET ........................................................................................................................................ 51 A „SZÍNHÁZMŰVÉSZETI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT”-RÓL ............................................. 51 1.

A Szabályzat hatálya ........................................................................................................ 51

2.

A létesítésre és a működésre vonatkozó előírások .............................................................. 52

3.

A színházi munkával összefüggő veszélyes tevékenységek előírásai.................................... 62

4.

Ellenőrzési követelmények ............................................................................................... 70

5.

Dokumentumok, nyomtatványok ...................................................................................... 74

MELLÉKLETEK: 1. Emelőgép Biztonsági Szabályzat 2. Kapcsolódó Jogszabályok

3/98


I. FEJEZET ÁLTALÁNOS MUNKAVÉDELMI ISMERETEK Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása - a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban - a munkáltató kötelessége. Ebben a fejezetben azokat a főbb munkáltatói, munkavállalói feladatok, kötelezettségek kerültek meghatározásra, amelyek megvalósítása - a jogszabályok, szabványok és egyéb szabályok keretein belül – szükséges a munkavégzés során. 1. Munkavédelmi alapfogalmak 1. Munkavédelem a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása, a munkakörülmények humanizálása a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése érdekében. Területei a munkabiztonság és a munkaegészségügy (munkahigiéne + foglalkozásegészségügy). 2. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. 3. Pszicho-szociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. 4. Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése. 5. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. 6. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. 7. Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányászati tevékenység során bármely munkáltatónál következett be. 8. Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; 4/98


b) valamely érzékszerv, érzékelő képesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta; c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. 9. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. 10. Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés mindkét fülön. 11. Munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszicho-szociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére). 12. Munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem. 13. Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a földalatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó munkavégzési helyét a Munkavédelmi törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében. 14. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik. 15. Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

5/98


16. Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek). 17. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka. Szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a 40. § (2)* bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is. *

(Mvt. 40. § (2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.)

18. Létesítés: az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják. 19. Telephely: A tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának - a munkáltató székhelyétől különböző - helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is. 20. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli. 21. Újraindítás: az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együttjáró javítási munkafolyamatot végeztek. 22. Áttelepítés: munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei tekintetében lényeges változást okoz. 23. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz). 24. Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket. 6/98


25. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. 26. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a: • robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, • mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, • fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén, • utódkárosító (beleértve spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését), • egyéb egészségkárosító anyag. 27. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: • a fizikai veszélyforrás, ezen belül a o munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, o szerkezetek egyensúlyának megbomlása, o csúszós felületek, o éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, o tárgyak hőmérséklete, o a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, o szintkülönbség, o súlytalanság, o a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, o zaj, rezgés, infra- és ultrahang, o világítás, o elektromágneses sugárzás vagy tér, o részecskesugárzás, o elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, o aeroszolok és porok a levegőben; • a veszélyes anyag (lásd 26-as pont); • a biológiai veszélyforrás, ezen belül a o mikroorganizmus és anyagcsereterméke, o makroorganizmus (növény, állat); • a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

7/98


2. Munkavédelmi szabályok A munkavédelem alapvető szabályait a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, továbbiakban munkavédelmi törvény tartalmazza. A munkavédelmi törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és más miniszterek által kiadott jogszabályok, illetve az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok. Ezeket biztonsági szabályzatoknak nevezik. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató tartozik - vitás esetben – azt bizonyítani, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással. Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkáltató rendelkezése is. A kapcsolód jogszabályok jegyzékét a Kézikönyv 2. sz. melléklete tartalmazza. 3. Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatok (Jogszabályi hivatkozás: Mvt. 58.§; 27/1995. (VII. 25.) NM r.; 33/1998.(VI.24.) NM r.)

A munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételével köteles biztosítani a munkavállalók előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmasságának vizsgálatát, valamint szükség esetén a záró vizsgálatot. A foglalkozásegészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosítások megelőzésében. Az alkalmassági vizsgálatok célja annak tisztázása, hogy a betöltendő, ill. a betöltött munkakör vagy a választott szakma nem veszélyezteti-e a leendő vagy tényleges munkavállaló egészségét és testi épségét, nem befolyásolja-e kedvezőtlenül az egészségügyi állapotát, nem jelent-e veszélyt az utódai testi és szellemi fejlődésére. A vizsgálattal tisztázni kell azt is, hogy a munkavállaló az egészségi állapota révén nem veszélyezteti-e az adott munkakörben mások egészségét (ide tartozik a járványügyi érdekből kiemelt munkakörök betöltéséhez szükséges alkalmasság ellátása is). Az alkalmassági vizsgálattal tisztázható az is, hogy a munkavállaló az adottságai révén nem okoz-e balesetet, nem jelent-e balesetveszélyt, tisztázható, hogy esetleges betegsége mellett a munkakörben nem szorul-e rendszeres foglalkozási ellenőrzésekre, továbbá az életkora (fiatalkorúak, időskorúak) vagy élettani állapota (terhesség) nem változtatta-e meg az adott munkakörre vonatkozó alkalmasságot. A munkaköri és szakmai alkalmassága, orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli, továbbá a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése záró vizsgálattal egészül ki bizonyos esetekben. A személyi higiénés alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli.

8/98


3.1 Előzetes munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálat Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni: a munkavégzés megkezdését megelőzően minden foglalkoztatni kívánt személynél (fizikai - szellemi munkakörben egyaránt), a munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt minden foglalkoztatott személynél, ha • fizikai munkát végez, • fiatalkorú, • nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben, vagy munkahelyén a korábbinál nagyobb, vagy eltérő jellegű megterheléseknek lesz kitéve, • két hetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a kiutazás előtt, a munkavégzés megkezdését megelőzően a zajos munkahelyen foglalkoztatni kívánt személynél, • a foglalkoztatás megkezdése előtt szem- és látásvizsgálatot a képernyős munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. Előzetes személyi higiénés (járványügyi) vizsgálatot kell végezni: • a munkát végző személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt az ivóvíz minőségű vízellátást szolgáló berendezések, létesítmények működésével, szerelésével és karbantartásával kapcsolatos munkakörökben, • a közfogyasztásra szánt élelmiszer (étel, ital) előállításával, forgalmazásával foglalkozónak,. A járványügyi érdekből végzett vizsgálat az alábbi vizsgálati körökből áll: • bőrgyógyászati, • TBC (ernyőkép-szűrés, érvényes lelet), • a járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben a munkát végző személy részére az előzetes munkaköri, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat keretében "Egészségügyi nyilatkozat"-ot, valamint "Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok " elnevezésű kiskönyvet kell kitölteni. 3.2 Időszakos munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmassági vizsgálat Időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából: • a 18. életévet be nem töltött munkavállalónál: évente • a fizikai, kémiai, kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló (pl. laboratóriumi dolgozó) esetében: félévenként. • a zajos, vibrációs munkahelyen dolgozók esetében (földmunkagép kezelők, bontókalapács kezelők) első ízben a munkába állást követő hat hónap után, aztán az expozíció mértékétől függően: 4, 2, 1 vagy félévenként, halláspanasz esetén soron kívül. • a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörökben: • magasban végzett munka (pl. állványozás, víztoronyban végzett tevékenység stb.), • föld alatti bányászati, mélyfúrási munkakörök, • tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök (A - B - C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek), valamint a tűzvédelmi szabályzatban meghatározott munkakörök, • villamos üzemi munkakörök, • fegyveres biztonsági őrség, személy- és vagyonvédelmi tevékenység, • egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök (mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó- mozgó termékek). (Ide sorolhatók: forgácsolási munkát végzők, faipari gépeken munkát végzők stb.) 9/98


Időszakos orvosi vizsgálatot általában: • 40 éves korig háromévenként, • 40 - 50 életév között kétévenként, • 50 év felett évenként, • a feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörben dolgozóknál: évenként. • A fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál (magasabb vezető állású dolgozók, képernyős munkahelyen történő munkavégzés stb.) évente. • Járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozó munkavállalóknál: évente. • Szem- és látásvizsgálatot a képernyős munkakörben dolgozók esetében kétévente. 3.3 Soron kívüli munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: Soron kívüli munkaköri, szakmai, ill. személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni. • Ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör biztonságos ellátására. • Ha az "Egészségügyi nyilatkozat"-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön. • Heveny foglalkozási megbetegedés, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően. • Ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved. • Ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - hat hónapot meghaladóan szünetel. • A munkavállaló olyan rosszulléte, megbetegedése esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, ill. 30 napos keresőképtelenséget követően. 3.4 Záró vizsgálat Záró vizsgálatot kell végezni: • külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő anyagok 10 éves, • benzol- ill. ionizáló sugárzás 4 éves expozícióját követően a tevékenység ill. a munkaviszony megszűnésekor, • idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén a foglalkoztatás megszűnésekor, • külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően. Nő, fiatalkorú, idősödő munkavállaló foglalkoztatása: A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál figyelembe kell venni a kóroki tényezők esetében az elvégzett kockázatbecslés eredményét, továbbá az egészségkárosító kockázatot jelentő veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzést. 3.5 A vizsgálatot végző személyek, ill. szervek: A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi. Ha a munkavállaló vagy munkáltató a munkaköri alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhez vételétől számított 15 napon belül "Beutalás másodfokú munkaköri alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, szakmai alkalmasság másodfokon történő elbírálását az első fokon eljáró szervnél. 10/98


A munkaköri alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely végzi. A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni. 3.6 Egészségügyi dokumentáció A "Munkavállaló egészségügyi törzslapja" elnevezésű nyomtatványt a munkaköri és szakmai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon végző orvos állítja ki, az egészségügyi törzslapot az első fokon elbíráló őrzi meg. A járványügyi érdekből kiemelt munkakörökben dolgozó munkavállaló kitölti és aláírja - a vizsgálatot végző orvos által rendelkezésére bocsátott - "Egészségügyi nyilatkozatot", amelyet a foglalkozás-egészségügyi orvos őriz meg. A vizsgálatot végző orvos ugyanakkor kitölti, aláírja és a vizsgált személlyel aláírtja az "Egészségügyi nyilatkozat és vizsgálati adatok" c. könyvecskét, amelyet a vizsgált személynek kell megőrizni. A munkaviszony megszűnésekor a munkaköri vizsgálatot első fokon véleményező orvos állítja ki a törzslap kivonatát, amit átad a munkavállalónak. Az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig a munkaköri alkalmasságot első fokon elbíráló szerv őrzi meg. A munkaköri szakmai alkalmassági vizsgálathoz "Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra" elnevezésű nyomtatvány szükséges. 3.7 A munkavállaló kötelessége a vizsgálatokkal kapcsolatban A dolgozó köteles a munkaköri alkalmassági vizsgálaton az előírt védőoltáson megjelenni és magát a vizsgálatnak, oltásnak alávetni. Érvényes előzetes, időszakos alkalmassági vizsgálat nélkül, ill. "alkalmatlan" minősítés esetén az adott munkakörben a dolgozó nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, tevékenységet nem folytathat. Az oltási dokumentációt minden személy köteles megőrizni és azt újbóli védőoltás, illetőleg szűrő vagy ellenőrző vizsgálat alkalmával az orvosnak átadni. A vizsgálatra és védőoltásra kötelezett dolgozókról munkahelyenként és munkakörönként, valamint a vizsgálatok és az elvégzett védőoltások megtörténtéről naprakész nyilvántartást kell vezetni. Megjegyzés: külön jogszabályi rendelkezések alapján történik a munkaköri, pálya alkalmassági vizsgálat és véleményezés: • a gépjárművezetőknél, vontatógép-vezetőknél, autóbuszvezetőknél, • a hajózási dolgozóknál, • a kézi lőfegyvert, lőszert, gáz- és riasztó fegyvert tartani szándékozóknál, ill. lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezőknél.

11/98


4. Munkavédelmi oktatások (Jogszabályi hivatkozás: Mvt. 49.§-52.§, 55.§)

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteit a munkavállalók részére oktatás keretében kell biztosítani. Minden oktatást dokumentálni szükséges. Előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a munkavállalót: • munkába álláskor, • a munkahely vagy munkakör megváltoztatásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, • munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor. Az ismeretek megszerzéséig a munkavállaló csak felügyelet mellett foglalkoztatható. Munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalónak meg kell ismernie: • a munkavédelemmel kapcsolatos, a törvény, a jogszabályok által számára biztosított jogokat és kötelezettségeket, • a munkavédelmi rendelkezések munkájával összefüggő részeit, a munkáltatói szabályozás rá vonatkozó rendelkezéseit, • a munkája biztonságos végzéséhez szükséges technológiai, kezelési, karbantartási, üzemeltetési utasításokat, • a munkával kapcsolatos közlekedésbiztonsági, tűzvédelmi, elsősegély-nyújtási ismereteket. A gyakorlati oktatás segítse elő és biztosítsa az elméleti munkavédelmi ismeretek begyakorlását, következetes alkalmazását. Ahhoz, hogy a munkavállaló a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés ismereteivel ismétlődő oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatást a munkahelyeken szükségszerűen, de legalább évente célszerű megtartani. Oktatásban kell részesíteni a munkáltató területén munkát végző, de nem annak állományába tartozó munkavállalókat, beleértve a diákokat is. Más munkáltatókkal az oktatásról a szerződésben kell megállapodást kötni. Az oktatás tényét dokumentálni kell. A nem fizikai munkát végző dolgozók oktatásban való részvételi kötelezettségüknek oly módon is eleget tehetnek, hogy a rendelkezésükre bocsátott, a munkakörükkel összefüggő ismereteket tartalmazó tananyag elsajátítását írásbeli nyilatkozattal tanúsítják. Az írásbeli nyilatkozatot célszerű kétévenként megismételni. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell megtartani. Az oktatás időtartamára átlagkereset jár. Az előzetes oktatást munkavédelemmel foglalkozó szakember, míg az ismétlődő oktatást munkahelyi vezető feladatává kell tenni. Az ismeretek elsajátításáról az oktató beszámoltatással köteles meggyőződni (szóbeli, írásbeli stb.). Ha a dolgozó rajta kívül álló okból (betegség) az oktatáson nem jelenik meg, pótoktatásban kell részesíteni. Rendkívüli oktatást szükséges tartani, ha a munkáltató területén olyan súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, vagy a dolgozó életét, egészségét veszélyeztető esemény történt, amely a munkavállalók meghatározott köre számára munkakörük vagy

12/98


tevékenységük alapján tanulságul szolgálhat. A rendkívüli oktatás során elhangzottak elsajátításáról meg kell győződni. A munkavédelmi oktatás, pótoktatás, megtörténtét az erre rendszeresített oktatási naplóban kell rögzíteni. Öt évig meg kell őrizni és okmányként kell kezelni. Az oktatás elvégzését a résztvevők aláírásával ellátva kell nyilvántartani. Az oktatási tematika elkészítése munkavédelmi szaktevékenység. 5. Egyéni védőeszközök (Jogszabályi hivatkozás: Mvt. 54.§, 56.§;)

Egyéni védőeszköz: minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, ill. a technológiából eredő kockázatokat az egészséget és a biztonságot nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. Nem minősül védőeszköznek: a közönséges munkaruha és olyan egyenruha, ill. formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, ill. vizsgáltak, a sportfelszerelés és sporteszköz, a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés, a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülék. Amennyiben megelőző műszaki, ill. szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel köteles ellátni és ellenőrizni köteles azok rendeltetésszerű használatát is. A kockázatértékelés védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatait, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen köteles nyilvántartani. Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőnek, hatékonynak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben. A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani, továbbá a karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodni arról. hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. A munkáltató előzetesen köteles tájékoztatni a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi. A munkáltató munkahelyenként és munkakörönként írásban köteles meghatározni - a kockázatok jellegét és mértékét figyelemben véve - azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, ideértve a munkaeszközöket és anyagokat is, amelyek a védőeszköz használatát indokolják, valamint juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat (pl. védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott eszközök veszélyes hulladékként történő kezelése). 13/98


A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként, meghatározott esetekben veszélyes hulladékként kell kezelni és a gyűjtőhelyet ki kell jelölni. A munkavállaló védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve akkor, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik. A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásában a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot köteles bevonni, akik jogosultak védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni. Az egyéni védőeszközök kiadásáról és visszavételéről nyilvántartást kell vezetni. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ JEGYZÉK (minta, példa) Veszély, ártalom, kockázat Védőeszköz Teljes testheveder + biztosító kötél

Védősisak Magasban, mélyben, végzett munka

Vízálló, acélbetétes gumicsizma

Védelmi szint MSZ-EN 565 MSZ-EN 361

MSZ-EN 397

MSZ-EN 347

Csúszásbiztos védőlábbeli

MSZ-EN 346

Időjárás hatása

Védőruházat, Védősapka, Védőkesztyű, Esőkabát

MSZ-EN 340

Villamos kéziszerszámok használata

Védőszemüveg (oldalvédelem)

14/98

Általános, MSZ-EN 166


6. Védőital juttatás (Jogszabályi hivatkozás: 3/2002 EüM - SzCSM (II.8.) r. 7.§)

A 24 oC korrigált effektív hőmérséklet (KEH) értéket meghaladó szabadtéri és zárttéri munkahelyeken a munkavállalók részére legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A hidegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére +50 oC hőmérsékletű teát kell kiadni. Hidegnek minősülő munkahely: ahol szabadtéren a várható napi középhőmérséklet a +4 oC-ot, illetve zárttéri munkahelyeken a +10 oC-ot, a munkaidő 50 %-nál hosszabb időtartamban nem éri el. A védőital készítésére, tárolására, kiszolgálására használt edényeket tisztán kell tartani és rendszeresen fertőtleníteni szükséges. Az edényeket más célra igénybe venni nem szabad. Tisztántartásáról a munkavállalónak kell gondoskodni. Ha a védőital tárolására csak a munkahelyen, üzemi helyiségben van lehetőség, akkor arra a környezeti szennyeződéstől és felmelegedéstől vagy lehűléstől védett részt kell kijelölni. A tárolóedény tisztántartásáról, illetve fertőtlenítéséről is gondoskodni kell. A védőitalt fogyasztásig az alábbi hőfokon kell tartani: melegítőital (tea) 50 °C, szénsavas víz 15-20 °C, ivóvíz 14-16 °C. A védőital elfogyasztásához szükséges ivóedényeket minden dolgozó számára külön (jelzetten) kell biztosítani. Ennek tisztántartása a munkavállaló feladata. A székhelyről, telephelyről másik telephelyre való átirányítás esetén az ellátást a új helyen is biztosítani kell. 7. Rend és tisztaság (Jogszabályi hivatkozás: Mvt. 60.§ (d))

A munkahelyi biztonság és egészség alapja a rend és a tisztaság. A tisztaság és a rend megőrzése fontos kötelezettsége mindenkinek. Ennek érdekében: A munkaterületeket folyamatosan tisztán és rendben kell tartani. Mozgó, forgó, üzemelő berendezést csak a leállítás és a teljes megállás után lehet elkezdeni takarítani. Ilyen esetben gondoskodni kell a ráindítás megakadályozásáról. Minden hulladékot, papírmaradékot, papírpoharat, cigarettacsikket, olajos vagy gyúlékony anyagot az erre rendszeresített tárolóban kell elhelyezni. Tisztán kell tartani a padlót, el kell takarítani minden szennyeződést (törmeléket, olajat, zsírt, vizet és hulladékot stb.), hogy ne okozhasson csúszás-, botlásveszélyt. Étkezni csak a kijelölt helyeken lehet! Rendeltetésszerűen kötelező használni az étkezőt, ebédlőt, öltözőt, a zuhanyzót és a WC-t, meg kell óvni azok rendjét és tisztaságát. A munkaruhát tisztán kell tartani, a védőruhát megfelelően kell gondozni, tárolni. 8. Anyagmozgatás (Jogszabályi hivatkozás: 25/1998. (XII. 27.) EÜM r.) (Megjegyzés: korábban a 2/1972. (I. 25.) KPM rendelet tartalmazta az anyagmozgatás szabályait, de időközben ezt a jogszabályt hatályon kívül helyezték, ezért a munkáltató szabályozása lehet a mértékadó.)

Ha súlyt fizikai erővel vagy mechanikus berendezés segítségével emelni, mozgatni szükséges, a következő szabályokat kell betartani: Mielőtt folyamatos kézi anyagmozgatási munkához kezd, "melegítsen be"! Fokozatosan növelje a terhelést, mert bemelegítés nélkül izmai rándulásnak, húzódásnak vannak kitéve. Amennyiben a munkavégzés megengedi, akkor használja ki a lendületet is anyagmozgatáskor. Sose emeljen túl nehéz vagy túl nagy és nehezen kezelhető terhet! 15/98


Földön lévő terhet hajlított térddel és egyenes derékkal emeljen fel, a láb izmait használja teheremeléskor és ne a hátizmokat! Kímélje a derekát! Biztos egyensúlyban legyen, mielőtt terhet emel! Kerülje az olyan súlyok emelését, amelyeket mellmagasságnál magasabbra kell emelni! Emeléskor a súlyt a testéhez lehető legközelebb tartsa! Ne kezeljen vagy szállítson olyan anyagot, ami elveszi a kilátást! Tartson megfelelő távolságot a szállítandó anyag és a fix tárgyak között szállítás vagy berakodás közben! Ne kezeljen anyagokat, ha csúszós kesztyűt visel! Ne kerüljön soha a szállított anyag és egy rögzített tárgy vagy a fal közé! Ne használja a tárolóedényeket létra gyanánt! A gyúlékony anyagokat az arra szolgáló edényekben szállítsa! Használjon mindig olyan egyéni védőeszközt, amilyet a mozgatandó anyag tulajdonságai (fizikai, kémiai) szükségessé tesznek. Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel és kijelölt helyen és módon, a súly és mérethatárok megtartásával szabad. Az olyan munka és tároló helyiségben, ahol gyalogos és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg anyagmozgatási útvonalat meg kell jelölni vagy el kell választani. 9. Anyagtárolás (Jogszabályi hivatkozás: jelenleg nincs hatályos előírás) (Megjegyzés: korábban a 2/1972. (I. 25.) KPM rendelet tartalmazta az anyagmozgatás szabályait, de időközben ezt a jogszabályt hatályon kívül helyezték, ezért a munkáltató szabályozása lehet a mértékadó.)

Függetlenül attól, hogy a mozgatás kézi erővel vagy mechanikus eszközzel történik, mindenki köteles a következő előírásokat betartani: Meg kell bizonyosodni arról – mielőtt egymásra rakja -, hogy az anyagok biztonságosan (egyensúlyban) legyenek! (Alul legyenek a nagyobb térfogatú és tömegű anyagok, felül a kisebbek.) Több anyagot nem szabad egymásra rakni, mint amit veszélytelenül kezelni lehet. Össze kell kötni az anyagokat, ha lehet, ha kell, rögzíteni is szükséges! A tárolási területet túlterhelni tilos! Meg kell vizsgálni minden esetben, hogy az egymás közelében (mellett, alatt, felett, stb.) tárolt anyagok nincsenek-e káros hatással egymásra, nem lépnek-e reakcióba egymással. Rögzíteni kell, ki kell ékelni azokat a tárgyakat, amelyek elgurulhatnak vagy elcsúszhatnak! Éghető, gyúlékony anyagot csak a kijelölt helyeken szabad tárolni! A tárolóhely alkalmasságáról meg kell győződni mielőtt megterheli. Tilos anyagot rakni elektromos kábelre vagy annak közelébe! A tűzoltó berendezések megközelítését az anyagtárolás nem akadályozhatja! Közlekedési úton, kijáratban, vészkijáratban, villamos kapcsolószekrények előtt tárolni még átmenetileg sem szabad. A tároló felületet (polc, födém stb.) ne terhelje túl. Ennek érdekében a polcok és a födémek terhelhetőségét jelezni szükséges. Erről a munkahelyi vezető gondoskodik.

16/98


10. Munkavédelmi ellenőrzések, szemlék rendszere A Munkáltató munkavédelmi ellenőrzésének célja annak megállapítása, hogy a munkavégzés feltételei, a munkakörülmények, tárgyi és személyi feltételek megfelelnek-e a jogszabályokban, a kötelező alkalmazású nemzeti szabványokban, a munkáltatói utasításokban meghatározott munkavédelmi követelményeknek. A Munkáltatónál az ellenőrzés következő formáit szükséges külön-külön vagy együttesen alkalmazni: • folyamatos, általános vezetői ellenőrzés, • egyedi vezetői ellenőrzés (szemle), • munkavédelmi vezetői ellenőrzés, • alkoholszondás ellenőrzés, • speciális műszaki ellenőrzések (időszakos biztonsági felülvizsgálatok, nyomástartó edény-vizsgálat, emelőgépek felülvizsgálata, villamos berendezések szabványossági vizsgálata, gépjárművek, targoncák felülvizsgálata). A rendszeres (folyamatos) ellenőrzésbe – lehetőség szerint – be kell vonni a munkáltató munkavédelmi vezetőjét, -megbízottját és a munkavédelmi képviselőt is. 10.1 Folyamatos, általános vezetői ellenőrzés Minden olyan munkavállaló, aki mások munkájának irányításával van megbízva és így felel azok testi épségéért, egészségéért a munkavégzés során, saját hatáskörében köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek. Az ellenőrzés megállapításai alapján köteles megtenni a hatáskörébe tartozó megfelelő intézkedést (figyelemfelhívás, felettes értesítése, munkavállaló eltiltása, tevékenység, eszközhasználat megtiltása, veszélyhelyzet megszüntetése, intézkedés kérése, kárenyhítési, elsősegély-nyújtási kötelezettség). A vezetői ellenőrzés főbb módszerei: A vezetői és felsőbb döntések végrehajtásával kapcsolatos műszaki, gazdasági és más jellegű információk elemzése, értékelése, az eseti vagy rendszeres statisztikai, számviteli és egyéb adatszolgáltatás felhasználása. A feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a beosztott vezetők és munkavállalók rendszeres és eseti beszámoltatása. Az aláírási, láttamozási jog gyakorlása során a lényeges gazdasági vagy egyéb kihatással járó intézkedések, kötelezettségvállalások, engedélyek, műszaki dokumentációk indokoltságának, tartalmi helyességének ellenőrzése. A közvetlen tapasztalatok szerzése érdekében helyszíni ellenőrzés. A vezetői ellenőrzés gyakorisága, súlyozása a munkafolyamat kockázati tényezőihez igazodjon. 10.2 Egyedi vezetői ellenőrzés (szemle) Az első számú vezető (igazgató) évente egyszer általános munkavédelmi szemlét tart. Az igazgatói szemle bizottságában részt vesz a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi képviselő (vagy a munkavédelmi képviselő bizottság elnöke), a

17/98


munkavédelmi vezető, a munkavédelmi területi megbízott (ha van) és az ellenőrzött munkahely vezetője. Az elsőszámú vezető műszaki helyettese évente egyszer általános munkavédelmi szemlét tart. A szemle bizottságában részt vesz a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi képviselő (vagy a munkavédelmi képviselő bizottság elnöke), a munkavédelmi vezető, a munkavédelmi területi megbízott (ha van) és az ellenőrzött munkahely vezetője. Munkavédelmi vezető rendkívüli szemléje: Súlyos munkabalesetek, üzemzavarok, rendkívüli események kivizsgálását követően a hiányosságok megszüntetését – az adott munkaterület, munkatevékenység vezetőjének felelősségét nem érintve – átfogóan ellenőrzi. Munkahelyi vezetők, területvezetők – a mindennapos ellenőrzés mellett - negyedévenként tartanak szemlét a saját területükön. A szemlén a területileg illetékes munkavédelmi képviselő is részt vesz. 10.3 Alkoholszondás ellenőrzés rendje A Munkáltató teljes területén a teljes munkaidőben minden munkavállaló részére tilos az alkoholfogyasztás, csak teljesen alkoholmentes állapotban végezhető a munka és szeszesitalt a Munkáltató munkahelyeire tilos bevinni. Az alkoholszondás vizsgálatot a területileg illetékes vezető végzi és gondoskodik a vizsgálat eredményének jegyzőkönyvben történő rögzítéséről. Ilyen vizsgálat elvégzésére jogosult lehet a munkavédelmi vezető vagy a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott is. A munka megkezdése előtt előre nem tervezett napokon szúrópróbaszerűen alkoholszondás ellenőrzéseket kell végrehajtani: • minden olyan más munkakörbe beosztott munkavállalónál, akinél az alkoholos befolyásoltság mások testi épségének veszélyeztetését jelentheti, • fokozott hatóképességű veszélyforrás területén, vagy közelében végzett munka esetén, • a nem zárt munkahelyeken, ahol a munkavállalók munka közbeni ellenőrzése nehezen hajtható végre, • azoknál a munkavállalóknál, akiknél az alkoholos befolyásoltság gyanúja fennáll. Amennyiben a munkavállaló az alkoholos befolyásoltság vizsgálatát megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet a munkaviszonyából származó kötelezettségeinek vétkes megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazására (rendkívüli felmondás). Az ilyen vizsgálat elvégzését megtagadó munkavállaló a munkavégzéstől eltiltható és emiatt jogszerű a munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára. A vizsgálatot végző kötelessége, hogy az ellenőrzést a munkavállaló emberi méltóságának tiszteletben tartásával, udvariasan hajtsa végre. Ha a munkavállaló az ilyen vizsgálat eredményét vitatja, e kérdés eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól véralkohol-vizsgálatot lehet kérni, ezt a munkáltató köteles biztosítani. A vizsgálat lefolytatására az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levelében foglaltak szerint kerül sor (0.2 o/oo eredmény esetén az alkoholfogyasztás nem bizonyítható).

18/98


11. Időszakos biztonsági vizsgálatok, felülvizsgálatok Veszélyes munkaeszközök, technológiák ellenőrzése Az Mvt. 23. § (1) szerint a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. A fentiek szerint időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni azt a veszélyes technológiát és munkaeszközt: • • • • •

amelynek használatbavételéhez hatósági engedély szükséges, amely munkavédelmi megfelelőség tanúsításra kötelezett, amelynél a felülvizsgálati kötelezettséget jogszabály, szabvány, vagy a gyártói üzemeltetési dokumentáció előírja, amelyet saját hatáskörben veszélyesnek minősítettek, és a fentiek, ha azokon nagyjavítást, rekonstrukciót végeztek.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatok szervezéséért, elvégeztetéséért, dokumentálásáért, a vizsgálati dokumentumok megőrzéséért az üzemeltető gazdasági egység vezetője a felelős. Az igazgató köteles évente egy alkalommal ellenőrizni a felülvizsgálatok előírásszerű elvégzésének és dokumentálásának gyakorlatát. Az ellenőrzésről köteles jegyzőkönyvet készíteni és azt az iratkezelés szabályai szerint megőrizni. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatok megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet összefoglaló értékeléssel kell zárni. A vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetéséről az üzemeltető gazdasági egység vezetője intézkedik; saját hatáskörében intézkedhet a technológia, munkaeszköz üzemeltetésének felfüggesztéséről a feltárt hiányosságok megszüntetéséig. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakintézmény, munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetőleg erre akkreditált intézmény végezhet. Kézi szerszámok, nem veszélyes munkaeszközök ellenőrzésének rendje A kézi munkavégzés szerszámait és egyéb mindennemű gépi energiával működtetett munkavégzésnél használt kézi szerszámokat műszakkezdés előtt a felelős munkavezető kötelessége felülvizsgálni, hogy azok állapota megfelel-e a biztonságos munkafeltételeknek. A villamos kézi szerszámok ellenőrzésénél szemrevételezéssel meg kell győződni a szigetelések épségéről és a kezelési utasításban meghatározott követelmények meglétéről. Ez nem helyettesíti az időszakos biztonsági felülvizsgálatot. Szerelőipari kéziszerszámok biztonságos állapotáról a munkavállalónak rendszeresen meg kell győződni és a sérült, vagy átalakított szerszámok kicseréléséről gondoskodni kell.

19/98


A fentebb leírtak alapján az egyes berendezések, technológiák időszakos felülvizsgálati kötelezettségét az alábbi táblázat részletezi: Időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett eszközök, berendezések: Hatósági felülvizsgálatnak azok a vizsgálatok tekinthetők, amelyek elvégzését jogszabály kizárólagos vagy elsősorban valamelyik állami biztonságtechnikai felügyelet (pl. Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, Közlekedési Főfelügyelet) hatáskörébe utalja, és a felülvizsgálatokat is általában a hatóság szakértője végzi. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha ezt a jogszabály lehetővé teszi, s az érintett biztonsági felügyelet az egyedi engedélyt kiadta. A hatósági felülvizsgálatok köre nem terjed ki valamennyi hatósági felügyelet alá vont berendezésre, illetve technológiai folyamatra (pl. bányászati termelő-berendezések, villamos berendezések). HATÓSÁGI FELÜGYELET, ILLETVE VIZSGÁLAT ALÁ TARTOZÓ MUNKAESZKÖZÖK Sor- Munkaeszköz A felügyeletet ellátó, vizsg. szám megnevezése végző hatóság 1.

Gázpalackok

Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal

2.

Gépjárművek

Nemzeti Közlekedési Hatóság

3.

Nyomástartó edények

Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal

Előírások a A vizsgálat vizsgálat gyakorisága / módja elvégzésére 14/1998 (XI.27) GM 2 év Szemrevételezés Gázpalack Bizt. 5 év Nyomáspróba Szab. új jármű esetében 4 év, 5/1990.(IV.12)KÖH használt jármű esetében az első ÉM használatba vétel évét követő rendelet 11-12.§ bek. három naptári éven belül 3 év, 3 naptári éven túl 2 év; 3 év Külső szerkezeti 63/2004 (IV.27) 5 év Belső szerkezeti GKM + NYMBSZ 10 év Szilárdság., nyp.

Üzemeltetői felülvizsgálatoknak azok a vizsgálatok tekinthetők, amelyek kötelező elvégzését, gyakoriságát, illetve módját jogszabály vagy nemzeti szabvány írja elő. Esetenként a jogszabály a felülvizsgálat elvégzését szakképzettséghez (pl. közép- vagy felsőfokú műszaki) képesítéshez (pl. szakvizsga) köti, viszont nem írja elő hatósági személy igénybevételét. Üzemeltetői felülvizsgálatnak tekintjük azt is, amelyet a munkavédelemről szóló törvény, illetve a végrehajtásra kiadott 5/1993.(XII.26) MüM. rendelet előír. Ugyanebbe a körbe tartoznak - fentieken túl - azok a munkaeszközök is, amelyekre a vizsgálati kötelezettséget a gyártómű írja elő az üzemeltetési dokumentációban, használati utasításokban.

20/98


ÜZEMELTETŐI IDŐSZAKOS VIZSGÁLAT ALÁ TARTOZÓ MUNKAESZKÖZÖK Sorszám

Munkaeszköz megnevezése

Előírások a vizsgálat elvégzésére

1.

Veszélyes munkaeszköz (Mvt. 21§ (2))

1993. évi XCIII. törvény – 23§(1) 5/1993. (XII. 26.) MüM – 3 §

2.

Veszélyes technológia

1993. évi XCIII. törvény – 23§(1) 5/1993. (XII. 26.) MüM – 3 §

3.

4.

Emelőgépek

Targoncák

Szakirányú képzettséggel és mv.-i szakképzettséggel rendelkező személy vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, ill. erre akkreditált intézmény. Szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy

44/1999 (VIII.4) GM - EBSZ

Emelőgép Biztonsági Szabályzat MSZ 9721-1:1988 2.4 alapján

44/1999 (VIII.4) GM - EBSZ

Emelőgép szakértő

MSZ 16225-2

5.

6.

7. 8. 9.

10.

Függesztékek, kötöző elemek Zuhanásgátlók (testheveder, munkaöv, rögzítőkötél, energia elnyelő…) Kéziszerszámok és hordozható biztonsági transzformátorok Áramvédő kapcsoló KLÉSZ alá tartozó villamos berendezések Egyéb villamos berendezések érintésvédelmi felülvizsgálata

44/1999 (VIII.4) GM – EBSZ

A vizsgálat gyakorisága / módja

Szakképzettség

44/1999 (VIII.4) GM – EBSZ 7.2.10 pontja

5 évenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő

5 évenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő Szerkezeti vizsgálat 1-4 hónap vagy üzemóra Fővizsgálat 0,5-3 év vagy üzemóra Időszakos biztonsági felülvizsg. 5 év Szerkezeti vizsgálat 3-8 hónap Fővizsgálat 9-24 hónap besorolás szerint Időszakos biztonsági felülvizsg. 5 év Acélsodrony 3-6 hónap Műanyag – gyártó általi előírás

Szemrevételezés Tapintásos vizsgálat Működtetési próba Terhelési vizsgálat Mérőeszköz mérés Műszeres mérés Szemrevételezés, tapintás Műszeres mérés Működési próba Mérőeszközös mérés Szemrevételezés, Terhelési vizsgálat

MSZ EN 354, 355, Akkreditált 360,361,363:2003 felülvizsgáló, vagy MSZ 1502:1988 gyártó

6 hónap, illetve gyártói előírás szerint

Szemrevételezés, Terhelési próba

14/2004 (IV.19) FMM

Villamos végzettség

évenként

Szerelői ellenőrzés

14/2004 (IV.19) FMM


havonta


14/2004 (IV.19) FMM


6 évenként


14/2004 (IV.19) FMM

Speciális villamos végzettség

3 évenként

Szabványossági ellenőrzés

21/98


Sorszám

Munkaeszköz megnevezése

Előírások a vizsgálat elvégzésére

A vizsgálat gyakorisága / módja

Szakképzettség

Használatba helyezés előtt; rendszeresen, meghatározott időközökben; módosítás, vagy használaton kívül helyezés, kedvezőtlen, viharos időjárást követően, földrengés okozta rázkódás esetén, vagy minden olyan esetben, amely a szilárdságát vagy a stabilitását befolyásolhatta.

11.

Építkezési állványok

4/2002(II.20) SZCSM-EÜM r.

Felhatalmazott személy

12.

Tűzoltóberendezések és készülékek

2/2002(I.23.)BM r. 1.sz. melléklet I.-II fej

27/2009. (XI. 10.) BM r. - tűzvédelmi szakvizsga

3 hónap 1 évenként 5 évenként

13.

Vészlétra, 2/2002(I.23.)BM vészkijárati lépcső r. 1.sz. melléklet vészhágcsó V.fej

_

5 évenként

14.

Villamos berendezések szabványossági vizsgálata

9/2008. (II.22.) ÖTM r. Villamos és villámvédelmi berendezések I. fejezet

15.

Villámvédelem

9/2008. (II.22.) ÖTM r. Villamos és villámvédelmi berendezések III. fejezets

16.

Hegesztő berendezések és biztonsági szerelvényeik

143/2004. (XII. 22.) GKM – HBSZ 8.pont

Villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatára érvényes vizsgabizonyítvány Villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatára érvényes vizsgabizonyítvány Középfokú szakirányú szakképesítés és 5 éves szakmai gyakorlat

Ellenőrző vizsg. Javítás Nyomáspróba Szemrevételezés Próbaterheléssel (120 kg homokzsák)

"A-B" 3 év "C" 6 év "D" 9 év

Szemrevételezés Működtetés Műszeres mérés

"A-B" 3 év "C" 6 év "D" 9 év

Szemrevételezés Műszeres mérés

Biztonsági HBSZ 8.1. pontjában lévő funkciók táblázat alapján működése és szerkezet épsége

12. Emelőszerkezetek, emelő-berendezések munkabiztonsági előírásai (Jogszabályi hivatkozás: 47/1999 (VIII.4.) GM r.)

A Munkavédelmi Törvény a kézi működtetésű és gépi hajtású emelőszerkezeteket, emelőberendezéseket és darukat a veszélyes gépek kategóriába sorolja. Használatuk, karbantartásuk-javításuk és időszakos ellenőrzésük legfontosabb szabályait a 47/1999 (VIII.4.) GM rendelet mellékleteként kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) tartalmazza. Ennek legfontosabb előírásait a kézikönyv 1. sz. melléklete tartalmazza. Akik a színházi munkahelyeken a napi munkavégzés keretében gyakran végeznek munkát különböző kialakítású emelő szerkezetek, gépek, daruk igénybevételével, fontos, hogy olyan oktatásokat kapjanak, amelyek biztosítják azt, hogy a készség szintjén ismerjék az emelőgépek használatára vonatkozó legfontosabb előírásokat. Ügyrend (kötelezettségek, jogosultságok) Az emelőgépek üzembe helyezését, újraindítását elrendelni, a karbantartásukat és javításukat, a felülvizsgálatokat megszervezni a kijelölt vezető feladata.

22/98


Az emelőgép állandó kezelésével a munkaköri leírásban kell a megbízást rögzíteni, mivel az emelőgépeket a technológiai folyamatok kiszolgálását végző munkavállalók működtetik. Az emelőgép kezelői tevékenységet közvetlenül a kijelölt vezetők felügyelik. Az emelőgépek karbantartását, javítását külső szolgáltató végezi. Az emelőgép ügyintéző feladatai tartalmazzák az emelőgépek, kötözőeszközök nyilvántartását, dokumentációinak naprakész vezetését, az üzembe helyezést megelőző és az időszakos felülvizsgálatok elvégzését. Üzembe helyezési eljárás rendje Emelőgép, kötözőeszköz beszerzése előtt a kijelölt vezető szakmai véleményt kér az emelőgép ügyintézőtől. Új emelőgép, kötözőeszköz használatbavétele előtt a kijelölt vezető felkéri az emelőgép ügyintézőt az üzembe helyezési eljárás lefolytatására. Az üzembe helyezést megelőző felülvizsgálat kedvező eredményeképpen a kijelölt vezető elrendeli az emelőgép használatbavételét. Üzemeltetés, használat rendje A mobil emelőgépeket sorszámaik (házi szám) alapján munkaterületekhez kell rendelni. Azon emelőgépek esetében, amelyet egy műszakon belül többen is kezelhetnek, ki kell jelölni a felelős gépkezelőt, aki a műszakos vizsgálatot elvégzi és dokumentálja, figyelemmel kíséri a soron következő karbantartási és felülvizsgálati ciklusidőket. A ciklusidőt az emelőgép naplóban jól láthatóan fel kell tüntetni. Az emelőgép kezelők a használati követelmények között megfogalmazott elvárások szerint kötelesek a gépet üzemeltetni. A karbantartás, javítás rendje Az emelőgép kezelő a biztonságos üzemeltetést akadályozó hiba esetén azonnal gondoskodik a további használat felfüggesztéséről és tájékoztatja felettesét, aki intézkedik a javításról. Az emelőgép kezelőjének a karbantartási vagy felülvizsgálati ciklusidő letelte előtt húsz üzemórával jeleznie kell azt a felettesének, aki kezdeményezi az esedékes művelet elvégzését. A javítást, karbantartást a szolgáltatónál a kijelölt vezető írásban megrendeli, a teljesítést igazolja, a keletkezett bizonylatot és a beépített részegységek műbizonylatait megőrzi. A kijelölt vezető gondoskodik az elkészült gép átvételéről, szükség szerint az újraindítási eljárás lefolytatásáról. Időszakos felülvizsgálatok rendje Az emelőgépek Mvt. szerinti időszakos biztonsági felülvizsgálatát 5 évenként kell elvégezni. A szerkezeti és fővizsgálatok alapjául szolgáló üzemi csoportszámot az üzembe helyezéskor az emelőgép dokumentációjában kell meghatározni. A vizsgálatokat az üzemóra-állás alapján kell elvégezni, számlálóval nem rendelkező típusoknál a naptári időt kell alapul venni. Az üzemóra-állás szerint esedékes vizsgálatokról a kijelölt vezető írásban értesíti az emelőgép ügyintézőt. A kijelölt vezető gondoskodik a vizsgálathoz szükséges feltételek megteremtéséről (a gép termelésből való kivonása a vizsgálat idejére, megfelelő hely, próbateher, kezelő biztosítása). Az emelőgép ügyintéző a vizsgálati jegyzőkönyvet az emelőgép dokumentációjában tartozik elhelyezni. 23/98


Kezelők oktatása Oktatási tematikát emelőgép fajtánként a használati követelmények között megfogalmazott elvárások alapján kell összeállítani. Évenkénti gyakorisággal, szemléltetve és dokumentálva kell az oktatásokat lebonyolítani. Dokumentáció Az egy-egy emelőgéppel kapcsolatosan keletkezett dokumentumot időrendben gépenként összegyűjtve a kijelölt vezető irodájában kell megőrizni és tárolni. Valamennyi emelőgépen vagy a használati hely közelében el kell helyezni az emelőgép naplóját. Valamennyi emelőgép kezelési és karbantartási utasításának egy példányát meg kell őrizni a kijelölt vezetői irodájában. Minden emelőgép kezelő számára elérhető helyen biztosítani kell az általa kezelt gép kezelési utasításának egy másik példányát. Emelőgép használat követelményei Munkakezdés, használat előtt ellenőrizze a jármű hibamentes működését, annak biztonsági berendezéseit! Ezeket az ellenőrzéseket javítást követően is el kell végezni! Szemrevételezéssel győződjön meg arról, hogy a munkaeszköz nem sérült, nincs-e akadálya a kipróbálásnak. (Olajfolyás, sérült gumiabroncsok stb.). Ezt követően próbálja ki a targoncát: • kormány (holtjáték), • fék, (fékpedál fékpróba, féklámpa), • világítás („látni és látszani” elv), • veszélyt jelző fény és hang működése. • Csak akkor vezessen targoncát, ha van jogosultsága! • Mindig tartsa be az 5 km/óra sebesség-korlátozást! Az emelőgép napló vezetése A 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. Fejezet 8.2. pontja értelmében az emelőgép kezelő köteles: Az emelőgép naplójába az előző műszak alatt beírt bejegyzéseket figyelembe venni és ellenőrizni az esetleges hiányosságok megszüntetését. Minden műszak megkezdése előtt megvizsgálni az emelőgép biztonságát érintő berendezések hatékonyságát. Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelőgép naplójába bejegyezni. Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, amely az emelőgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti, az emelőgépet csak a hiányosság vagy a rendellenességek megszüntetése után helyezheti üzembe. A műszakos vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjednie: Belsőégésű motoros targoncáknál Targoncaváz: sérülés, elhúzódás Motorolaj- és hűtővízszint Üzemanyag-ellátó rendszer A kezelőszervek működése Védőburkolatok Irányjelző, féklámpa, világítás Akkumulátor: állapot, savszint Hangjelző Kormánymű Hidraulika rendszer: olajfolyás, csepegés Üzemi és rögzítőfék Teherfelvevő szerkezet Kerékcsavarok Emelés, süllyesztés, buktatás előre-hátra Gumiabroncsok állapota Egyéb védő- és kiegészítő berendezés Műszerek: működés, állapot 24/98


Villamosmos targoncáknál Targoncaváz: sérülés, elhúzódás Védőburkolatok Akkumulátor: állapot, savszint Kormánymű Üzemi- és rögzítő-fék Kerékcsavarok Gumiabroncsok állapota Műszerek: működés, állapot

A kezelőszervek működése Irányjelző, féklámpa, világítás Hangjelző Hidraulika rendszer: olajfolyás, csepegés Teherfelvevő szerkezet Emelés, süllyesztés, buktatás előre-hátra Egyéb védő- és kiegészítő berendezés

A műszak kezdeti üzemóra-állást is be kell jegyezni a műszakos vizsgálatot végzőnek az üzemóra-számlálóval rendelkező targoncák esetében! AZ EMELŐGÉPNAPLÓ NAPI (műszakonkénti) VEZETÉSE KÖTELEZŐ! 12. Létesítés és üzembe helyezés (Jogszabályi hivatkozások: Mvt.19.§, 21.§; 4/2002 (II. 20.) SzcsM - EüM r.; 253/1997 (XII. 20.) Korm. r.)

A Munkavédelmi Törvény vonatkozó előírásai A létesítés követelményei: Mvt. 19. § (1) A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük. (2) A létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy a 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta. (3) A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. (4) Olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a fizikai környezetnek illeszkednie kell az emberi test megváltozott tulajdonságaihoz. Munkavédelmi üzembehelyezés: 21. § (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). (2) A 21. § alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül az Mvt. 87. § 11. pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz. (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Létesítés alapvető előírásai: A létesítéssel kapcsolatos legfontosabb előírásokat Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet és az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet tartalmazza. A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők együttes feladata és felelőssége.

25/98


A létesítés komplex feladat, részei az alábbiak: Előkészítés (tervezés, engedélyek, ajánlatok beszerzése, szerződések megkötése), Megvalósítás (beszerzések, munkaterület - kiviteli terv átadás, műszaki ellenőrzés, műszaki vezetői kijelölés), Műszaki átvétel (mennyiségi, minőségi ellenőrzés, dokumentumok, pl. megvalósulási terv átvétel), Munkavédelmi előzetes vizsgálat (eljárás, jegyzőkönyv), Üzembe helyezési, használatba vételi eljárás (bizottság, helyszíni), Lezárás (aktiválás, pénzügyi elszámolás, utó- felülvizsgálati eljárás). A tervező köteles a kiviteli tervdokumentációhoz munka- és tűzvédelmi tervfejezetet készíteni. Kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek - ezek hiányában az építtetőnek - figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat: Figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát; Biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. Az építőipari, kivitelezési tevékenység megkezdésekor az előírt tervnek és a kiviteli tervnek az építési és munkahelyen rendelkezésre kell állnia. A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során biztonsági és egészségvédelmi koordinátor igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A koordinátor feladatait a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § részletezi. A kivitelezési munka megkezdésekor az építési munkahelyet a műszaki ellenőr a kivitelező részére átadja, elvárásait, feltételeit jelzi, az építési naplót megnyitja. Az építőipari kivitelezési tevékenység csak akkor végezhető, ha az építés műszaki munkálatait az építési munka jellegének megfelelő és jogszabályba meghatározott szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja. A felelős műszaki vezető felel a teljes kivitelezés szakszerűségéért, a szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért, valamint az építési napló szabályos vezetéséért. A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt előzetes bejelentést köteles megküldeni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnek az építési munkahely szerint illetékes felügyelőségéhez, abban az esetben, ha a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát; b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot. A munkahelyek, munkaeszközök kialakítása, telepítése, továbbá a munka megszervezése során az ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. A munkahelyek kialakításával kapcsolatosan előírásokat tartalmazó ide vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe kell venni. A műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kiviteli terveket a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással a műszaki ellenőrnek átadni. A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor feladatait a kivitelezés során 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 8. § részletezi. A kivitelező köteles írásban nyilatkozni, hogy a munka, - tűz- és környezetvédelemre vonatkozó szabályokban foglaltakat megtartotta.

26/98


Az üzembe helyezés alapvető szabályai Az üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. A vizsgálatnak minimum az alábbiakra kell kiterjednie: • az azonosításokra, • a munkavédelmet érintő dokumentumok meglétére és tartalmára, • a mechanikai veszélyek elleni védelemre stb. Az előzetes vizsgálatról munkavédelmi jegyzőkönyvet kell készíteni az alábbi tartalommal: • a vizsgálat megnevezése, • az építmény, gép, eszköz, jellemző adatai, • az üzemeltetés során fellépő egészségkárosító hatások mérési eredményei és értékelése, • a munkaeszköz ergonómiai követelményeit (kezelő-, jelzőelemek, stb.), • a feliratok, a jelképek, a szín-, alak- és hangjelek, jelzések ellenőrzését, • a munkaeszközök és az üzemeltetési körülmények változásaiból és zavarából adódó veszélyek és hatásuk elhárítására, • a gépek gépsorrá összekapcsolódásából eredő veszélyekre, hatásuk elhárítási módjára, a karbantarthatóságára, • az üzemeltetési dokumentációban előírt vizsgálati követelményekre, • a villamos megfelelősség vizsgálatára. Használatbavételt, üzembe helyezést megelőző vizsgálatok műszeres mérésének rendje:

Azoknál a termelőeszközöknél, ahol az országos szakhatósági előírások időszakos biztonsági felülvizsgálatok elvégzését írják elő, azokat minden üzembe helyezés, illetve használatbavétel előtt el kell végezni. A fenti vizsgálatok esetleges műszeres mérések elvégzésére a Munkáltató részéről az a személy jogosult, akinek szakhatósági engedélye van. Amennyiben a munkáltató saját hatáskörben a fenti feladatokat nem tudja megoldani, úgy megfelelő profilú szakvállalatot kell keresnie a műszeres mérések lebonyolítására. Az üzembe helyezés elrendelésének feltételei: • EK megfelelőségi nyilatkozat, • EK típusvizsgálati tanúsítvány (ha szükséges), • jegyzőkönyv a munkavédelmi szempont előzetes vizsgálatról, mely bizonyítja, hogy a létesítmény, gép, munkaeszköz az egészséget és biztonságot nem veszélyezteti, • hatósági engedélyek megléte (ha szükséges), • esetlegesen a munkáltatói belső szabályozásban előírt egyéb követelmény (pl. szerelői nyilatkozat, stb.). A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a következőket: • a létesítmény, munkaeszköz, technológia pontos megnevezését, rendeltetését, telepítési, alkalmazási helyét, nyilvántartási számát, • a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat eredményét, • az újraindítást megelőző vizsgálat eredményét, • a villamos berendezés érintésvédelmi, tűzvédelmi és villámvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról készült mérési adatokat tartalmazó jegyzőkönyv meglétét, • a tervező, kivitelező, építészeti, gépészet, villamos képviselő nyilatkozatát, • munkaeszköz esetében a munkavédelmi megfelelősséget igazoló tanúsítás meglétét, • hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz esetében a hatósági engedély meglétét, a tapasztalt hiányosságokat, azok megszüntetésének határidejét, • az engedély jellegét (próbaüzemi, ideiglenes, végleges).

27/98


Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásba köteles elrendelni. Az üzembe helyezést elrendelő neve, beosztása, aláírása szükséges az engedély kiadásához, a létesítmény, berendezés, üzemszerű használatához, működtetéséhez (főmérnökök, üzemvezetők, osztályvezetők, stb.). A fentiekben előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes munkaeszköz és technológia újraindítása esetén is. Az újraindítás előfeltétele, hogy a veszélyes munkaeszköz és technológia megfeleljen legalább az újraindítást megelőző munkavédelmi üzembe helyezés idején hatályos munkavédelmi előírásoknak. Veszélyes munkaeszközt, technológiát annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető próba- vagy kísérleti jelleggel - kizáró jogszabályi rendelkezések hiányában legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltetheti. 13. Villamosság biztonsága (Hivatkozott jogszabályok: 72/2003. (X. 29.) GKM r.;MSZ 2364…)

Általános szabályok Az európai szabványok átvétele során a HD 384 jelű európai szabvány alapján közzétették az MSZ 2364 azonosító jelű létesítési szabványsorozat egyes fejezeteit is. Az új szabványsorozat, amely gyakorlatilag az MSZ 1600, az MSZ 172 és az MSZ 10900 szabványok témaköreit tartalmazza, műszakilag viszonylag kevés változást jelent, viszont szerkezetileg és szövegezésében nagyon eltér a nálunk megszokott formától, ezért igen nehéz az új szabványban megtalálni a megfelelő előírást és azonosítani annak rendelkezéseit a régiekkel. A szabvány alkalmazását segíti az MSZ 2364-es szabványsorozat 2005. évben megjelent magyarázatos kiadása, melynek beszerzését minden üzemeltető részére létfontosságúnak tartjuk. A villamos berendezésen végrehajtandó bármilyen munkavégzésnek a megkezdése előtt fel kell mérni a villamos veszélyek kockázatának a mértékét. A felmérés során meg kell határozni a munkavégzés biztonságos végrehajtásának a módját. Ne végezzenek semmilyen nem engedélyezett módosítást bármely üzemi berendezésen vagy kapcsolódó készüléken! A tevékenység megkezdése előtt meg kell állapítani, hogy a végrehajtásra megfelelően lettek-e kiválasztva (beosztva) szakképzett, kioktatott vagy szakképzetlen személyek. A munkavégzés módszerének megválasztásához minden esetben figyelembe kell venni a nagyobb biztonságra való törekvés elvét, azaz a kiválasztás alábbi sorrendjét: • feszültségmentes munkavégzés; • feszültséghez közeli munkavégzés; • feszültség alatti munkavégzés (Csak abban az esetben, ha az előző két módszer üzemviteli, vagy biztonsági okokból nem kivitelezhető!) Feszültség alatti, vagy feszültséghez közeli munkát legalább két személyből álló munkacsoport (szerelő pár) végezhet! (Kivételt képez a FAM szerinti feljogosítással rendelkező KiF-1 szerelő, aki egyedül végezhet FAM-tevékenységet kisfeszültségű fogyasztói vezetékhálózaton épület belsejében.) Meghibásodott villamos berendezések bekapcsolását, automatikus működését és használatát meg kell akadályozni és szükség szerint az üzemképtelen állapotot figyelmeztető felirattal jelezni kell! A villamos berendezésnek a munkavégzés céljából történő leválasztására használt összes kapcsolóeszközt biztosítani kell a visszakapcsolás ellen, célszerűen a működő mechanizmus reteszelésével. A beavatkozás letiltására figyelmeztető táblát („ Bekapcsolni tilos!”) kell használni!

28/98


Feszültség alatti és feszültséghez közeli munkavégzés többlet követelményei Tilos a munkát ing nélkül, rövid ujjú ingben, rövidnadrágban végezni. A munka során viselt ruházat ne tartalmazzon 5 cm-nél nagyobb kiterjedésű fémrészeket (pl. csatot, villámzárat, díszt). A ruházat zsebeiben ne legyenek fémes vagy más, zárlatot okozható tárgyak olyan módon elhelyezve, hogy azok a várható mozgások következtében a zsebekből kihullhassanak. Feszültség alatt álló villamos berendezésen munkát végző üzemi személyzet egyik tagja legalább villamosan szakképzett, kioktatott és orvosi alkalmassági vizsgálat szerint erre alkalmas személy, a másik (többi) legalább ”nem villamos szakképzettségű”, de a végzendő munkák villamos veszélyeire és ezzel kapcsolatos magatartásra bizonyítottan kioktatásban részesült személy(ek) legyen(ek)! A feszültség alatti munkához minősített szigetelt szerszámot és egyéni védőeszközt (védőkesztyű) kell használni. A szerszámok és védőeszközök szigetelőképességét (sérülés) a munka megkezdése előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell. A szerszámokat, védő- és segédeszközöket a gyártó vagy szállító előírásainak megfelelően kell használni, tisztítani és tárolni, illetve az ott feltüntetett időszakonként kell biztonsági felülvizsgálatukat elvégeztetni. Minden védő- és biztonsági rendszert ellenőrizni szükséges a munka befejeztével. Részletes szabályozás a FESZÜLTSÉG ALATTI MUNKAVÉGZÉS BIZTONSÁGI SZABÁLYZATÁBAN (72/2003. (X. 29.) GKM r. ) található. Villamos termékek vizsgálata és megfelelőségi tanúsítása Kisfeszültségű villamossági termék (amelynek névleges feszültsége váltakozó áram esetén: 50 és 1000 V közötti, egyenáram esetén: 15 és 1500 V közötti) Magyarországon csak akkor hozható forgalomba, ha a termék szabályos üzembe helyezés, karbantartás és rendeltetésszerű használat esetén kielégíti az alapvető biztonsági követelményeket és így nem veszélyezteti az emberek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot. Ennek bizonyítására a gyártónak, illetve a forgalmazónak az adott termék forgalomba hozatala előtt el kell végezni a termék megfelelőség-értékelési eljárását. A megfelelőség-értékelési eljárás eredménye csak akkor lehet pozitív, ha megfelelő eredménnyel elvégezték a szabványban előírt, a termékre vonatkozó összes típusvizsgálatot. A honosított, harmonizált szabványok követelményeit kielégítő villamossági terméket úgy kell tekinteni, hogy az kielégíti az alapvető biztonsági követelményeket, azaz nem veszélyezteti az emberek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot. A megfelelőség-értékelési eljárás során rendelkezésre kell állnia a termék teljes műszaki dokumentációjának. A kézikönyvben tárgyalt szakterületeken ezeket is figyelembe kell venni, mert sajnos sokszor csak az üzembe helyezéskor derül ki ennek hiánya. Feliratozás, dokumentálás Villamos hálózatról, berendezésekről naprakész, mindig elérhető leírás és kapcsolási rajz szükséges A változásokat (pl: villamos hálózat) mindig felül kell vizsgálni, dokumentálni és kommunikálni kell az érintettek felé.

29/98


120 V és nagyobb feszültség esetén, a leválasztókon, megszakítókon fel kell tüntetni a betáplálási feszültséget (beleértve a vezérlőszekrényeket is: ventillátorok, szállítószalagok…). Minden áramelosztó kapcsolószekrényen (> 150 V) fel kell tüntetni a kimenti feszültséget és a betáplálási információkat egyaránt. Például: Színpadtér – 400 V – betáplálás, Transzformátor 6A. Minden berendezést, amely több forrásból kerül betáplálásra meg kell jelölni. (Pl. „Többirányú betáplálás”.) A kapcsoló, ill. elosztó berendezés közelében annak szabványos jelekkel készült egyvonalas kapcsolási rajzát tartós kivitelben el kell helyezni vagy a kapcsolóberendezésen magán kell az egyes leágazások kapcsolását feltüntetni. A villamos kapcsoló szekrényeken meg kell jelölni a szükséges egyéni védőeszközöket (EVE), melyeket az átívelési védőtávolságon belül viselni kötelező, vagy amikor feszültség alatt vagy közelében (élő vezetéken) végzünk munkát. A megközelítési távolságról készült táblázatot a melléklet tartalmazza. A villamos áramkörök kapcsolótereinek, szekrényeinek ajtóit mindig zárva kell tartani. Illetéktelenek nem nyithatják ki. Tartsuk be a meghatározott átívelési védőtávolságokat. Amennyiben az ajtók zártak a távolság a távolság 1 m, ha a feszültség szint nem haladja meg 750 V-ot. Amennyiben lehetséges, sárga vonal felfestésével jelöljük ki a határvonalat, melyet minden munkavállalónak, látogatónak be kell tartani a villamos vezérlő központoktól. Villamosság kockázatának felmérése, értékelése Fel kell mérni a normál üzemmenet során, a villamosságból adódó kockázatokat. A felméréshez ismerni kell a villamos berendezés, vezetékek azonosítását, viselendő egyéni védőeszközöket, a rendszerek, eljárások változásait. A feltárt villamos hibákat azonnal javítani kell! A hibák javítását dokumentálni kell a dátum és a javítást végző személyek feltüntetésével. Villamos hatások elleni egyéni védőeszközök (EVE) A szükséges egyéni védőeszközök beszerzéséről, karbantartásáról, tisztításáról, használatáról, szükség szerinti cseréjéről gondoskodni kell. A feszültségmérő szükséges része az egyéni védőeszközöknek. A feszültségszint és a távolság ismeretében meghatározható a szükséges védőtávolság, melyen belül csak az áram hatásai ellen védő eszközökkel lehet munkát végezni. A villamos átívelés kockázatának elkerülése érdekében be kell tartani a meghatározott védőtávolságokat. A védőtávolságokon belül – megfelelő elhatárolás (pl.: zárt berendezés) hiányában – csak a kockázatértékelés során meghatározott, megfelelő védelmi képességű egyéni védőeszközökben lehet munkát végezni. (Pl. tűzálló védőruha.) Minden személynek, aki feszültség alatt vagy közelében dolgozik, megfelelő szigetelő képességű (ellenállású) védőeszközt (pl. védőkesztyű) kell viselni a vezető részek érintése okozta áramütés ellen. Biztosíték-megfogó szerszám használata kötelező a biztosítékok visszahelyezése során, amennyiben a biztosíték-csatlakozás áram alatt van.

eltávolítása,

Védő elhatárolásokat, védőkorlátokat vagy szigetelő anyagokat kell használni, hogy minden munkavállalót megvédjünk a villamos áram hatásaitól (áramütés, égési sérülés,

30/98


más villamossággal összefüggő sérülés), melyek véletlen érintés vagy hőhatás következtében érhetik őket. Az elhatárolást mindig a szükséges jelölésekkel együtt kell használni, melyek felhívják a figyelmet a szigeteletlen vezetőrészekre és a megközelítés tiltására. A villamos áram élettani hatásai, elsősegélynyújtás A következmények elsősorban az áram erősségétől, jellegétől, a behatás időtartamától, valamint a szervezetben megtett útjától függ. Fontos tényező a szervezet pillanatnyi fizikai állapota is. Az általánosan használt 50 Hz frekvenciájú, 220 V feszültségű váltóáram fájdalomküszöbe 3-10 mA-nél jelentkezik, 75 mA-nél erősebb áram már végzetesen befolyásolhatja a szívműködést. A váltóáram biológiailag veszélyesebb, mint az egyenáram. Nagy energiahatás esetén ún. áramjegy keletkezik, mely szürkésfehér, fájdalmatlan tömöttség a bőrben és az áram belépési helyén található. Az áramütés következtében izomgörcsök, szívmegállás, légzésbénulás léphet fel. Szükség esetén tehát az újraélesztés szabályai szerint kell eljárni. Az áramütött megközelítése előtt tisztáznunk kell, hogy a balesetes teste feszültség alatt van-e még vagy sem. 1000 V feletti feszültségű áramkörből való mentésre ne vállalkozzunk! (Tűzoltóság, Elektromos Művek). Az áramütés ritka formája a lépésfeszültség. Ez leszakadt, nagyfeszültségű vezeték közelében adódhat, ahol az esetleg több 100 kV-os feszültség a talajon néhány méteres körzetben igen meredeken esik 0-ra. Így a talaj két, egymástól lépésnyi távolságban levő pontja között akkora potenciálkülönbség van, mely halálos áramütést okozhat. Villámcsapás: Rendkívül nagy feszültség és 20-30 ezer A áramerősség van jelen. A behatás ideje aránylag rövid, ezért inkább a mechanikus energia hatása az elsődleges (csonttörések). Villámcsapás után olykor faágszerű rajzolat marad a bőrön. A villám sebessége igen nagy, 180 km/sec. Az áramütés mellett számolnunk kell hallászavarok, látászavarok létrejöttével is, mert az erős fény és hanghatás is károsíthatja az érzékszerveket. Zivatar idején lehetőség szerint kerüljük a kiemelkedő tárgyak, valamint a barlangbejáratok közelségét. Magashegyi túránál meg kell szabadulnunk fém tárgyainktól (csákány stb.) és törmelékes kőzettel borított helyet keressünk magunknak. Nedves helyiségek villamos biztonsága Létesítésük az OTSZ. előírásai, valamint az MSZ 2364-100, MSZ 2364-410-Áramütés elleni védelem, MSZ 2364-703, MSZ 2364-460,-Leválasztás és kapcsolás, MSZ 2364-300 erősáramú villamos berendezések számára. Időszakosan nedves helyiségek) szabványok alkalmazásával. Különösen vigyázni kell az alábbi előírásokra, mivel ezeket még ma is sok helyen figyelmen kívül hagyják: A nedves helyiségben a villamos berendezéseket víz behatolásától védetten és úgy kell szerelni, hogy a berendezést a víz ne tegye tönkre és az ne okozzon áramütést. Leválasztás: Minden áramkör legyen leválasztható, minden egyes aktív tápvezetőről legyen leválasztva. Megfelelő módon meg kell akadályozni, hogy a villamos táplálású szerkezet a mechanikai karbantartás során nem szándékosan újra induljon; kivéve, ha a tiltókapcsoló(k) állandóan a karbantartást végző személy(ek)felügyelete alatt állnak.

31/98


Közterület villamos biztonsága Létesítésüket az OTSZ. előírásain, az MSZ 2364-100, szabvány előírásain túlmenően az MSZ 1600-14:1983-Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Közterület - szabványt kell alkalmazni. Közterületi villamos berendezést csak a berendezés villamos jellegére utaló, az MSZ 453 szerinti kivitelű figyelmeztető felirattal kell ellátni. (pl. vigyázz, 400 V + villám jel) 14. Kockázatértékelés, kockázatbecslés Általános előírások A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 1998. január 1-jétől hatályos módosítása (54. § (2) bekezdés) kimondja, hogy "a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat". A Munkaügyi Közlöny 2006/4. számában megjelent A munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához, mely részletiben foglakozik a kockázatértékelés formai és tartalmi követelményeivel. Az útmutató jól ragadja meg a kockázatértékelés lényegét: A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. Elvégzéséhez nem feltétlenül kell minden esetben laboratóriumi vizsgálatokat, illetőleg műszeres méréseket végeztetni, esetleg tudományos apparátust, költséges szolgáltatásokat igénybe venni. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus ellenőrzését, a hiányosságok megszüntetését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a széles körű munkavédelmi ismeret és a józan ész. A kockázatértékelés lényege: A meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal (jogszabályokkal, szabványokkal, üzemeltetési dokumentumokkal), tehát a „van” és a „kell” összevetése. Biztosítható legyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele, azaz ne merüljön fel a heveny és idült egészségkárosodás kockázata az adott munkakörben. Az Mvt. szerint: 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a) a veszélyek elkerülése; b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. 32/98


Az 54. § (2) bekezdés értelmében a kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Természetesen célszerű, ha a szakember az adott tevékenységet megfelelően ismeri, gyakorlattal, sőt helyismerettel rendelkezik. A kockázatértékelés folyamata a következő műveleteket foglalja magában: • A veszélyek azonosítása • A veszélyeztetettek azonosítása • A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése • A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele • Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata • A fentieket kiegészítő és végigkísérő feladat • A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása Veszélyek azonosítása Első lépésként részletesen számba kell venni a munkakörnyezetben lévő valamennyi munkafolyamatot, technológiát, munkaeszközt, felhasznált anyagokat (különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre), munkamódszert. Rendkívül fontos, hogy ez a "leltár" kiterjedjen a nem mindennapos tevékenységekre is, mint például a karbantartás. Emellett figyelemmel kell lenni egyes munkafeladatok évszakhoz kötött jellegére is, valamint gondot kell fordítani a kisegítő jellegű tevékenységekre, mint például a takarítás, anyagtárolás vagy szemétszállítás. Ezután kell meghatározni minden jelenlévő veszélyt, amely a munkavállalókat és más személyeket fenyegethet. Ezeket lehet a tevékenységek, a technológiák, a hely vagy más alkalmas szempont szerint osztályozni, azonban mindig úgy, hogy minden lényeges veszély számbavétele megtörténjen. A veszélyek számos tényezőből adódhatnak, ezért a kockázatértékelés során a munkáltató felelősségi körébe tartozó valamennyi vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni (fizikai, kémiai, biológiai, fiziológiai, pszichés…) Veszélyeztetettek azonosítása A lehető legteljesebb körben számba kell venni azokat a személyeket, akiket az előzőekben azonosított veszélyek fenyegethetnek. Meg kell állapítani, hogy kockázatonként hány fő a fenyegetett munkavállaló, hatókörben tartózkodó. a) A legkézenfekvőbb veszélyeztetett csoportot a munkahelyen foglalkoztatottak jelentik (például gépkezelők, karbantartók, irodai személyzet, stb.), tehát azok, akik a veszéllyel járó munkafolyamatokat ténylegesen végzik, illetve ott tevékenykednek. b) Különös figyelemmel kell számba venni továbbá azokat a munkavállalókat, akiknek a munkája nem közvetlenül kapcsolódik az adott munkahelyen folyó tevékenységhez, valamint azokat a személyeket, akik nem munkavállalóként kerülhetnek a munkavégzés hatókörébe. Ilyenek lehetnek például: alvállalkozók, takarítók, belső vagy külső karbantartók, látogatók, vendégművészek, tanulók, gyakornokok, járókelők, szolgáltatást igénybevevők, ügyfelek, stb. A kockázatok minőségi vagy mennyiségi értékelése A kockázat megítélésénél figyelembe kell venni egyrészt a veszély súlyosságát, vagyis az okozható kár mértékét és kiterjedését, ide értve a veszélyeztetettek számát is, másrészt a veszély bekövetkezésének valószínűségét.

33/98


A kockázatok minőségi vagy mennyiségi értékeléséhez célszerű a gyakorlatban használható kategóriákat felállítani. Erre nincsenek kötelező szabályok, de a besorolás alapjai lehetnek például a következők: A károsodás jellege, súlyossága Fokozatok Súlyosság 1. fokozat Nincs következmény, amely életet vagy egészséget károsítana Jelentéktelen következmény, amely legfeljebb három munkanap kiesésével 2. fokozat jár és orvosi beavatkozás nélkül is, gyógyul. Sérüléses és betegségi következmények, amely három munkanapnál 3. fokozat hosszabb munkaképtelenséget okoz, orvosi kezelést igényel Enyhe maradandó egészségkárosodás, következmény legfeljebb 20%-os 4. fokozat munkaképesség csökkenéssel jár 5. fokozat Súlyos, maradandó egészségkárosodás vagy halál A veszélyeztetés bekövetkezésének valószínűsége Fokozatok Valószínűség A baleset, megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége igen kicsi, 1. igen ritka esetleg elhanyagolható. A baleset, megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége viszonylag 2. viszonylag ritka kicsi. 3. ritka A baleset, megbetegedés bekövetkezésének valószínűsége kicsi. 4. lehetséges A baleset, megbetegedés bekövetkezése lehetséges. 5. gyakori A baleset, megbetegedés bekövetkezése nagyon valószínű. Az átlagos veszélyek kockázatok értékeléséhez, becsléséhez, a szükséges intézkedések kialakításához a mellékletben megadott, táblázatok is alkalmazhatók: Következmény Valószínűség 1 2 3 4 5 Osztály 1. osztály (0 - 2) 2. osztály (3 - 5) 3. osztály (6 - 7) 4. osztály (8 - 9) 5. osztály (10)

1

2

3

4

5

0 0 0 0 0

0 1 1 2 3

2 3 4 5 6

3 4 6 7 8

6 6 8 9 10

Kockázati érték

Intézkedési sürgősség A kockázat jelentéktelen, intézkedésre nincs szükség A kockázat olyan mértékű, hogy intézkedést igényel, de sürgősség nélkül A kockázat olyan mértékű. hogy sürgős intézkedést igényel A kockázat olyan mértékű, hogy azonnali beavatkozást, intézkedést igényel A kockázat olyan mértékű, hogy a munkavégzés azonnali leállítását, igényli

A fentiek alapján a kockázatokat célszerű súlyossági (fontossági) sorrendbe állítani. A legsúlyosabb (legsürgősebb intézkedést igénylő) kockázatok természetesen azok, ahol a veszélyek a legsúlyosabb kárt okozhatják, a legtöbb személyt érinthetik és a legnagyobb valószínűséggel következhetnek be. 34/98


Ha a kockázatértékelés veszélyes rendszerre vonatkozik, a rendszer működésével összefüggő ismereteket tartalmazó dokumentumokra van szükség, mint például: folyamatábrák, helyszínrajzok, díszlettervek és -rajzok, üzemeltetési utasítások (technológiai, műveleti, kezelési, egyéb belső utasítások), villamos- és műszerkapcsolási rajzok, logikai diagramok, számítógépes programok, veszélyes anyagok jegyzéke, mennyiségi adatok, biztonsági adatlapok, az ellenőrzési-, vizsgálati tervek, karbantartási tervek-, utasítások-, bizonylatok, gyártói műbizonylatok, hatósági engedélyek, megbízhatósági jellemzők. Ezen túlmenően össze kell gyűjteni a következő, az elemzéshez szükséges további adatokat: • munkabaleseti-, és foglalkozási megbetegedési, fokozott expozíciós eset vizsgálati jegyzőkönyveket, adatokat, • mérési jegyzőkönyveket (zaj, világítás, levegőszennyeződés, stb), • kvázi balesetek, események leírását, meghibásodások, üzemzavarok dokumentumait, • selejtanalízis adatait, javítások, karbantartások dokumentumait, • a korábbi ellenőrzések, vizsgálatok tapasztalatait. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele Az előzőek elvégzése után a fenti szempontok alkalmazásával a munkáltatónak konkrét intézkedési tervet kell készítenie a kockázatok megelőzése vagy csökkentése érdekében a felelős és a határidő megjelölésével. Az Mvt. 54. § (2) bekezdése szerint "az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe." A munkáltatónak ehhez el kell döntenie, hogy • meg lehet-e teljes mértékben szüntetni a kockázatot, • hogyan lehet biztonságosabbá tenni a munkafolyamatokat, technológiát, anyagokat, munkaeszközöket, • milyen munkavédelmi intézkedésekre van szükség a kockázat alacsony szinten tartásához. Az intézkedéseknek mindig az adott munkahelyhez, munkavállalókhoz és munkakörülményekhez kell igazodniuk, az általános meghatározásuk ezért nem lehetséges. A szükséges intézkedéseket célszerű sürgősségi sorrendbe állítani, például a következők szerint: • azonnali, • rövid vagy középtávú, • hosszú távú. A kockázatértékelés során észlelt közvetlen veszélyt azonnal meg kell szüntetni, tehát a közvetlen veszélyt jelentő munkavégzést vagy munkaeszközt, technológiát azonnal le kell állítani, összhangban az Mvt. 54. § (7) bekezdés e) pontjával. A kockázatértékelést végző személy (aki természetesen külső munkavédelmi szakember is lehet) csak javaslatot tehet a kockázatok megítélése érdekében. A munkáltatót, illetőleg megbízottját terheli a felelősség a feltárt hiányosságok megszüntetésével, a fennmaradó kockázatok vállalásában.

35/98


Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata: A munkáltatónak ellenőriznie kell, hogy a kockázatértékelés megállapításaként, a kockázatok csökkentése érdekében meghatározott és végrehajtott intézkedések valóban hatásosan és stabilan csökkentették a kockázatokat. A kockázatértékelést legalább évente felül kell vizsgálni akkor is, ha nem történik különösebb változás. Amennyiben jelentősebb változás következik be, például a munkakörülményekben, a technológiában, a munkaeszközökben, a felhasznált anyagokban, a munkaszervezésben, a munkavállalói állományban, a munkavédelmi követelményekben, a műszaki fejlődésben vagy a rendelkezésre álló ismeretekben, akkor szükségessé válik a kockázatértékelés ismételt elvégzése, illetőleg felülvizsgálata. Erre nem lehet általános, minden körülményre érvényes szabályt meghatározni; a munkáltatónak, illetőleg a munkavédelmi szakembernek az adott munkahely konkrét körülményei alapján kell megállapítania, hogy melyek azok a változások, amelyeknek jelentős kihatásuk van a kockázatokra. A kockázatértékelés írásba foglalása A dokumentációnak nincs előírt formája. Tartalmi szempontból be kell tartani az Mvt. 54. § (5) bekezdésében foglaltakat, amely a következő: A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai, b) a veszélyek azonosítása, c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma, d) a kockázatot súlyosbító tényezők, e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása, f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése, g) a tervezett felülvizsgálat időpontja, h) az előző kockázatértékelés időpontja. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni. Az értékelést felül kell vizsgálni, és át kell dolgozni szükség szerint, ha: Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. A jelenlegi megelőző, biztonsági intézkedések már nem megfelelőek, pl. új elérhető információ van hatékonyabb és máshol már bevezetett ellenőrző intézkedésekről. A majdnem balesetek és a „veszélyhelyzetek” kivizsgálása is fontos információkat szolgáltathatnak a kockázatról, és segítséget adhatnak a kockázat megelőző intézkedések meghatározásához.

36/98


A munkáltatónak be kell tudnia bizonyítani a munkavédelmi hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges intézkedést a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére. Ezen túlmenően a Mvt. szerint a munkáltató köteles tájékoztatni a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól: • a nála munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt, • az általa foglalkoztatott munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, • a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, • a munkavédelmi képviselőt vagy bizottságot. A kockázatértékeléshez kapcsolódó jogszabályok Egyes szakmai részterületeken a kockázatértékelés (a kémiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben a kockázatbecslés) megalapozásához, végrehajtásához vagy az intézkedésekhez támpontot adnak a következő jogszabályok: 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról; 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról; (5-7§) 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól; 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről; 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről; 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről; 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról, 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról, 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról, 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről, 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodás megelőzéséről, 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgés expozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről.

15. A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása (Jogszabályi hivatkozás: Mvt. V. fejezet; 27/1996. (VIII.28.) NM rend., 33/1998 (VI.24.) NM rend.)

A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A kapcsolódó fogalmakat a kézikönyv 1- es pontja tartalmazza. A munkabaleset kivizsgálása A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére. 37/98


A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni (tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, helyszínrajz, fényképfelvétel stb.), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell és annak eredményét nyilvántartásba kell venni. Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan munkaeszköz, ill. technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni és az előírt határidőre a jegyzőkönyveket az érintettek részére meg kell küldeni (a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának). A halálos, ill. a 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség területileg illetékes szervének, a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak is. A munkabalesetek nyilvántartása A munkáltató minden munkabalesetet köteles nyilvántartani a törvényben, valamint a kiadott végrehajtási rendelkezésben meghatározott, alább részletezett adatok figyelembe vételével. a) a munkabaleset - minden évben 1-es sorszámmal kezdődő - számát; b) a sérült munkakörét; c) a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását; d) a sérült ellátására tett intézkedést; e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját. A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén összesítve és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön - külön vezetni kell. A sérült munkáját közvetlenül irányító személy minden - a sérült által bejelentett, illetőleg tudomására jutott balesetet - ideértve a keresőképtelenséggel nem járó sérülést is - köteles a munkahelyi baleseti naplóba bejegyezni. Egyéb előírások A munkáltatónak minden bejelentett, ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Abban az esetben, ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos balesete esetén a hozzátartozót értesítenie kell. A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában. A munkabaleset bekövetkeztétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Ha a sérült (halál esetén hozzátartozója) a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, úgy a területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséghez fordulhat. Foglalkozási betegségek és fokozott expozíció A betegségek bejelentését, a betegség kórisméjét megállapító orvosnak kell bejelenteni az OMMF területileg illetékes felügyelőségének, amely a szükséges vizsgálatot elrendeli.

38/98


A munkáltató köteles: • a dolgozó megbetegedésével, fokozott expozíciós esetével összefüggő munkahelyre, munkakörülményekre vonatkozó információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének a rendelkezésére bocsátani, • a kivizsgálást elősegíteni, ill. abban közreműködni, a kórisme felállításához szükséges orvosi és higiénés vizsgálatok elvégeztetéséről, a hasonló esetek előfordulásának megelőzése érdekében a szükséges intézkedések végrehajtásáról gondoskodni. Az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül a munkáltató azonnal köteles értesíteni a területileg illetékes OMMF igazgatóját, ha a munkáltató területén halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkoztatási megbetegedés fordult elő. A dolgozók egészségének vagy testi épségének sérelméből eredő károk megtérítése A munkáltató a munkabaleset bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a dolgozót (halála esetén hozzátartozóját) felhívni a kárigény előterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére 15 napon belül írásbeli indokolt választ köteles adni. A kárigény kiterjed az elmaradt jövedelemre, a dologi kárra, a felmerült és indokolt költségekre, valamint a nem vagyoni kárra. A kárigény az esedékességtől számított 3 év elteltével elévül. Vita esetén jogorvoslati lehetőséggel a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. 16. Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés (Jogszabályi hivatkozás: Mvt. VI. fejezet)

„A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában.” [Mvt. 70.§ (1) bekezdés] A munkavédelmi képviselők választásának feltételei Az Mvt. 70/A. § (1) bekezdése szerint: „A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül – a következők szerint – képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:” A munkavállalók alanyi joga a munkavédelmi képviselő választás. Azaz a választás nincs kötve semmilyen minimális munkavállalói létszámhoz. A munkavállalók néhány főt foglalkoztató munkáltatónál is jogosultak képviselőt választani. Munkavédelmi képviselő választása törvény által biztosított jog, nem szükséges hozzá a munkáltató engedélye, csak a választással kapcsolatos egyeztetési kötelezettség áll fenn (körzetek kialakítása, választás körülményei, időpont stb.). „a) munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltatónál, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő. A választás megtartásának a lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.” A munkavédelmi képviselő választását kezdeményezik: a munkavállalók, a munkahelyen működő üzemi tanács és/vagy képviselettel rendelkező szakszervezet. Amennyiben ilyen kezdeményezés nincs, a munkáltató – a munkahelyen szokásos módon – tájékoztassa a munkavállalókat e törvényi kötelezettségről, azaz a munkavédelmi képviselőválasztás megtartásáról.

39/98


Az Mvt. a választás eredményességét, illetve érvényességét nem tudja garantálni, ezért csak a választás kötelező megtartását írja elő. A választás eredménytelensége, illetve érvénytelensége esetén a választást kötelező megismételni. [Mt. 51/A. § (2) bekezdés] A képviselők lehetőleg olyan számban kerüljenek megválasztásra, amit a területen folyó tevékenység jellege indokol, illetve ahányan el tudják látni a munkavédelmi képviseletet, és egyben érvényesüljön a gazdasági racionalitás is. „A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.” [Mvt. 70/A § (3) bekezdés] A munkavédelmi képviselővé választás személyi feltételei „Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább hat hónapja a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Az újonnan alakult munkáltatónál a munkavédelmi képviselő ilyen jogviszonya időtartamát feltételként nem kell figyelembe venni.” [Mvt. 70/A. § (2) bekezdés] Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki munkáltatói jogot gyakorol, illetve a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, továbbá, aki a választási bizottság tagja, valamint az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként munkavédelmi (munkabiztonsági, foglalkozás-egészségügyi, stb.) feladatokat lát el. [Mt. 46. § (2) illetve (4) bekezdések] „A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják.” [Mvt. 70/A. § (3) bekezdés] A választásra jogosult, valamint választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. [Mt. 47. § (2) bekezdés] Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy legalább tíz fő választásra jogosult munkavállaló is. A munkavédelmi képviselőválasztás egyéni és nem listás szavazással dől el. A jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni, és el kell juttatni a választási bizottsághoz. A jelölteknek írásban kell nyilatkozniuk, hogy a jelölést elfogadják. A választási bizottság – a jelöltlistának megfelelően – elkészítteti a szavazólapokat. A szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni. A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottságok összeállításáról. A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában: • keresőképtelen beteg, • szülési vagy egyéb munkaidő-kedvezmények igénybevétele okából fizetés nélküli szabadságon van, • sor-, vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, továbbá • egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van, feltéve, hogy a választáson nem vett részt.

40/98


Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Ebben az esetben a képviselő megválasztása csak két évre szól. Ha a megismételt választás is érvénytelen, újabb képviselő választást egy év múlva kell tartani. Azokat a jelölteket, akik az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezték, a körzet pótképviselőjének kell tekinteni. A körzet megválasztott képviselőjének esetleges kiesésekor a megbízatás időtartamára képviselővé behívható. A munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik: • megbízatási ideje lejártával, • lemondással, • visszahívással, • cselekvőképességének elvesztésével, • ha hat hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlójává válik, • ha a munkáltatónál munkaviszony keretében munkavédelmi (munkabiztonsági, munka-egészségügyi, stb.) szakfeladatokat lát el, • ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik, • ha mandátuma lejárt, • munkaviszonya megszűnésével, • a képviselő halálával. A munkavédelmi képviselet mandátuma ugyancsak megszűnik, ha: • a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve a telephely (részegység, üzemigazgatóság, stb.) megszűnik, • több munkáltató vagy telephely egyesülése (összevonása) következtében a munkáltatónál vagy a telephelyen több munkavédelmi képviselő működne, • a munkáltató vagy telephely szétválása esetén. • A munkavédelmi képviselő mandátumának megszüntetésétől számított három hónapon belül – kivéve ha az a mandátuma lejárta miatt, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg – új képviselő-választást kell tartani. A munkahelyi munkavédelmi bizottság „Amennyiben a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hozhatnak létre. Bizottság létrehozása esetén a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat – ha azok a munkavállalók összességét érintik – a bizottság gyakorolja.” [Mvt. 70/A § (4) bekezdés] A bizottság létszámát a törvény nem szabályozza. A munkáltatóval történő egyeztetés során célszerű olyan létszámú bizottságot kialakítani, amelyben biztosított a területek létszámarányos képviselete és a racionális működtetés feltétele. Azoknál a munkáltatóknál (rt, holding, stb.), ahol több olyan részegység van (telephely, részleg, üzemigazgatóság, divízió, stb.), amelyek élén munkáltatói jogkört gyakorló, s ezáltal munkavédelmi jogosítvánnyal is rendelkező vezetők állnak és az egységnél legalább három munkavédelmi képviselőt választottak, indokolt létrehozni a helyi munkavédelmi bizottságokat. A bizottság létszámát úgy célszerű kialakítani, hogy annak munkájában valamennyi képviselt terület képviselője jelen legyen. E helyi bizottságok gyakorolják a képviselői jogokat, ha azok az érintett munkavállalók összességét vagy jelentős részét érintik.

41/98


A munkavédelmi képviselő, a bizottság jogosítványai és kötelezettségei „E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban – így különösen az Mt.- ben, a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben – szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait.” [Mvt. 5. §] Az Mvt. felhatalmazása alapján a munkavédelmi képviselő és a bizottság széles körű jogokkal és jogi eszközökkel rendelkezik. Így rendelkeznek tájékozódási, tájékoztatást kérő, véleményezési, konzultációs, részvételi, döntés-előkészítési, kezdeményezési joggal. Ezek az Mvt. 70-74. §-aiban, valamint az Mvt. egyes joghelyein, az adott témához kapcsolódóan garantálják a joggyakorlást. Például az Mvt. 54. § (7) bekezdés d) pontjában: „új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőkkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit.” Képviselői, bizottsági jogosítványok intézményesítetten szerepelnek az Mvt. végrehajtását jelentő speciális – munkabiztonsági, munkaegészségügyi, munkahelyi kémiai biztonsági tárgykörű – jogszabályokban is. Az Mvt. vagy más jogszabály által a munkavállalók, vagy képviselőik számára biztosított jogokat alapvetően a munkavédelmi képviselők gyakorolják. Amennyiben a munkahelyen bizottság jött létre, akkor a képviselőt megillető jogokat – ha azok az adott munkahely munkavállalói összességét érintik – a bizottság gyakorolja. Az Mvt. egyes joghelyein – zárójelbe téve a bizottság szót – a munkavédelmi képviselő mellett az adott jogosultságok gyakorlójaként a bizottságot is feltünteti. „A munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) a kellő időben egymás részére megadniuk.” [Mvt. 71. §-a] „A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja az Mvt. VI. fejezetében meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.” [Mvt. 86/A § (6) bekezdés] A munkavédelmi képviselő kötelezettségei egyben feladatokat is jelentenek. Tevékenysége egyrészt jogérvényesítési feladat, másrészt érdekérvényesítési teendő. Ennek megfelelően a képviselő köteles: Az eljárási kötelezettsége keretében a megválasztását követően a munkavállalók érdekében gondosan eljárni a munkáltatónál. A választókkal való kapcsolattartási kötelezettsége keretében a munkavállalók kezdeményezéseit megvizsgálni, az indokoltakat továbbítani a munkáltató felé, valamint a munkavállalókat tájékoztatni a rendelkezésére álló ismeretekről, véleményekről, információkról. Rendeltetésszerű joggyakorlás keretében lehetőség szerinti együttműködés kialakítása a munkáltatóval, tekintettel a munkáltatói érdekekre is. Így a munkáltató alapdokumentumainak, működési rendjének tiszteletben tartása, szakszerű, megalapozott álláspont kialakítása, a költségek, a munkaidő ráfordítások stb. reális mérlegelése, a hatósághoz fordulás komoly fajsúlyú ügyekre történő korlátozása stb.

42/98


A paritásos munkavédelmi testület létrehozása és működése „Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő és munkavédelmi képviselők működnek, összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testület (a továbbiakban: testület) működik, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltatók képviselői.” [Mvt. 70/B § (1) bekezdés] A paritásos munkavédelmi testület létrehozásának elsődleges célja a munkáltató és a munkavállalók között az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos, valóságos és hatékony munkahelyi folyamatos párbeszéd, döntés-előkészítés intézményes fórumának megteremtése. A testületet a legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatónál hozzák létre. A testületnek a munkavállalói és a munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A póttag írásbeli meghatalmazás alapján helyettesíti a rendes tagot (szavazati joggal bír), illetve a rendes tag megbízatásának valamilyen ok miatti megszűnése esetén helyére lép. A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 188. §-a) delegálni. Az Mt. szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese. A munkáltató vezetője saját maga, vagy szakirányú helyettese útján vesz részt a testületben. „A testület az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében: [Mvt. 70/B § (7) bekezdése] „a) rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal értékeli a munkahelyi munkavédelmi helyzet és tevékenység alakulását, és az ezzel összefüggő lehetséges intézkedéseket;” A munkavédelmi helyzet és tevékenység évenkénti kötelező áttekintése mellett indokolt a testület ülésén megtárgyalni a munkáltató munkavédelmi helyzetét érintő vagy befolyásoló jelentősebb események tapasztalatait és a teendő intézkedéseket. Ilyen lehet például a rendkívüli esemény, halálos baleset, felügyeleti ellenőrzés. A felek által kezdeményezett témákat is ajánlott a testületi ülésen megvitatni. A képviselő (bizottság) működési feltételei „A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogot gyakorolhassa, így különösen: • a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka; • a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat; • egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követően egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 óra továbbképzésben való részvétel lehetőségét.” [Mvt. 75. § (1)bekezdés] A törvényszövegben szereplő „különösen” kifejezés azt jelenti, hogy a leírt biztosítandó feltételeken túl a felek további lehetőségekben is megállapodhatnak. A „legalább” szó pedig arra utal, hogy ez a kötelező minimum. A felek a kedvezmény mértékében az Mvt.ben szereplő minimumtól eltérően, kedvező irányú mértékben is megállapodhatnak. Tekintettel arra, hogy a bizottság tagjai egyben képviselők is, a bizottság működtetésénél csak a felmerülő plusz igények fogalmazhatók meg. A testület működésének feltételeit a munkáltatónak kell biztosítani. A feltételekről szóló egyezkedés eredményét ajánlott írásos megállapodásban rögzíteni. A munkavédelmi képviselők képzési, továbbképzési lehetőségei, feltételei korszerűsödtek. Az egy választási ciklusban legalább 40 órára növekedett időkeret lehetőséget ad az „indító” képzésre és az évenkénti továbbképzésre. Biztosítja azokat az alapismereteket, 43/98


amelyek alapján a képviselő „partnerként” tud részt venni a közös munkában. A Bizottság által ajánlott módszerek, formák pedig kellő rugalmasságot nyújtanak a képzéstovábbképzés megvalósítására, a munkáltatók számára is elfogadható ésszerű megoldásokra. Az Mvt. 75. §-a (1) bekezdés c) pontja előírja, hogy „egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvételi lehetőséget” a munkáltatónak biztosítania kell. A képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható. A törvény a képzést csak munkaidőben engedi megtartani, összhangban a munkáltatók oktatásra, képzésre, továbbképzésre vonatkozó általános kötelezettségeivel, szabályaival. 17. Az elsősegélynyújtás rendje Jelenleg hatályos jogszabályok és vonatkozó részei:

1993. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY (Mvt.) A MUNKAVÉDELEMRŐL … Mvt. 46. § A munkahelyen – jellegének, elhelyezkedésének, a veszélyforrásoknak, a munkavállalók létszámának, a munka szervezésének megfelelően – biztosítani kell a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeit. 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EÜM EGYÜTTES RENDELET A MUNKAHELYEK MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEINEK MINIMÁLIS SZINTJÉRŐL … Elsősegélyhelyek 20. § (1) Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló hordággyal is könnyen megközelíthető - helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja. (2) Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a tevékenységtől függően hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani. (3) Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról. (4) Az elsősegélyhelyeket és a hozzájuk vezető utakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelölni. (5) Az elsősegélynyújtó felszereléssel, az elsősegélynyújtó hely kialakításával és az elsősegélynyújtás megszervezésével kapcsolatos további követelményeket, valamint a kijelölt elsősegélynyújtók képzése, továbbképzése tekintetében az irányadó előírásokat külön jogszabály tartalmazza. 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EÜM EGYÜTTES RENDELET AZ ÉPÍTÉSI MUNKAHELYEKEN ÉS AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMATOK SORÁN MEGVALÓSÍTANDÓ MINIMÁLIS MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEKRŐL … 13. Elsősegély 13.1. A munkáltatónak biztosítania kell az elsősegélynyújtási lehetőséget, és azt, hogy a munkavállalók közül külön előírások szerint kiképzett és vizsgázott, elsősegélynyújtásra kijelölt személy mindig rendelkezésre álljon. Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a balesetet szenvedett vagy hirtelen rosszul lett munkavállalókat orvosi kezelésre bármikor el lehessen szállítani. 44/98


13.2. Ha az építési munkahely mérete vagy a tevékenység fajtája szükségessé teszi, egy vagy szükség esetén több elsősegélynyújtó helyiséget kell kialakítani. Elsősegélynyújtó helyiség létesítési kötelezettsége akkor áll fenn, ha az építési munkahelyen egyidejűleg több mint 50 munkavállalót foglalkoztatnak. E helyiséget a vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak szerint jelölni kell. E helyiséget úgy kell kialakítani, hogy oda hordágy - a rajta fekvő sérülttel - könnyen bevihető legyen. 13.3. Az elsősegélynyújtó helyiségeket el kell látni megfelelő elsősegélynyújtó felszerelésekkel és berendezésekkel. 13.4. A 13.2. pontban meghatározottakon túl, elsősegélynyújtó felszerelésnek kell rendelkezésre állni minden olyan helyen, ahol a munkakörülmények ezt megkívánják. Az elsősegélynyújtó felszerelések őrzési helyeit a külön jogszabály szerint kell jelölni, és azokhoz könnyű hozzáférést kell biztosítani. Jól látható helyen és jelöléssel fel kell tüntetni a legközelebbi mentőszolgálat címét és telefonszámát. Jogszabálytervezet: (ezt a részt a rendelet megjelenési időpontjától függően kezeljük!) A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER…/2009. (…) SZMM RENDELETE A MUNKAHELYI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSRÓL.(KIVONAT A TERVEZETBŐL) …Az elsősegélynyújtás tárgyi és szervezési feltételei 3. § (1) Minden munkahelyen és műszakban az 1. számú mellékletben meghatározott számú és tartalmú elsősegélynyújtó felszerelést illetve mentődobozt (továbbiakban: elsősegélynyújtó felszerelés) kell biztosítani. (2) Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, karbantartásáról, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált kötözőszerek és anyagok, továbbá a használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlásáról a munkáltató gondoskodik. (3) Ha ugyanannál a munkáltatónál több munkahelyen kell elsősegélynyújtó felszerelést készenlétben tartani, az elsősegélynyújtó felszerelésen jól rögzítve fel kell tüntetni, hogy melyik munkahelyhez tartozik. Az elsősegélynyújtó felszerelést a rendeltetésétől eltérő célra felhasználni nem szabad. Az elsősegélynyújtó felszerelés kezelésével elsősegélynyújtót kell megbízni, ennek hiányában a kezeléséről a munkáltató gondoskodik. (4) Az elsősegélynyújtó felszerelést megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett és elsősegélynyújtásra alkalmas helyen (a továbbiakban: elsősegélyhely) kell készenlétben tartani. (5) Az elsősegélyhelyen - az elsősegélynyújtáshoz szükséges tisztálkodásra is elegendő mennyiségben - ivóvizet kell biztosítani. Ha ivóvíz minőségű folyóvíz nem áll rendelkezésre, zárt, csapos tartályt kell biztosítani. Az elsősegélynyújtáshoz megfelelő tisztálkodás feltételeit biztosítani kell. (6) A munkahelyen az elsősegélynyújtó riaszthatóságát biztosítani kell. (7) Az elsősegélyhelyen fel kell tüntetni az elsősegélynyújtók, nevét és elérhetőségét, a tűzoltóság és a mentőszolgálat segélyhívó telefonszámát. (8) Az elsősegélynyújtó felszerelés, valamint az elsősegélynyújtás helyét, az oda vezető utat a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet szerinti jelzéssel kell ellátni. (10) A munkáltató köteles gondoskodni súlyos munkabaleset, illetőleg sürgős szükség esetén a mentőszolgálat – segélyhívó telefonszámán történő – értesítéséről.

45/98


Az elsősegélynyújtás személyi feltételei 4.§. (1) Az elsősegélynyújtást a munkáltató által biztosított elsősegélynyújtó végzi. Szükség esetén minden munkavállaló köteles képességeinek megfelelően közreműködni az elsősegélynyújtásban, ideértve a mentőszolgálat – segélyhívó telefonszámán történő – értesítését is. (2) Az elsősegélynyújtók biztosításáról a munkáltató köteles gondoskodni. a munkáltató – a (3) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – egy munkahelyen dolgozó minden megkezdett 50 fő munkavállalóra, minden műszakban, folyamatosan elérhető, legalább 1 fő elsősegélynyújtót köteles biztosítani. (3) Munkahelyenként egyidejűleg 10, illetve 10 fő alatti számú munkavállalót foglalkoztató munkáltatónak csak akkor kell legalább 1 fő elsősegélynyújtó személyt biztosítani, ha a kockázatértékelés eredménye és a veszélyeztetettek száma alapján az indokolt. (4) Az elsősegélynyújtó személyeket elsősorban a munkavállalók közül kell kijelölni, de részben vagy teljes mértékben biztosítható a munkáltatóval szervezett munkavégzésnek nem minősülő jogviszonyban álló személy illetve megállapodás alapján más szerv útján is. (5) Az elsősegélynyújtó személy ellátási kötelezettségébe több munkahely, de összesen legfeljebb 50 fő munkavállaló tartozhat, továbbá biztosítani kell azt is, hogy riasztás esetén az ellátási kötelezettségébe tartozó munkahely(ek) bármely munkavállalójához legfeljebb 3 percen belül odaérjen. (6) Nem kell elsősegélynyújtót kijelölni azokon a munkahelyeken, ahol – szervezett munkavégzés vagy a munkáltatóval kötött megállapodás alapján – működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatás keretében legalább a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő számú orvos, mentőtiszt vagy mentőápoló van jelen. Elsősegélynyújtásra kijelölni azt a munkavállalót lehet, aki arra egészségileg alkalmas, továbbá olyan munkakörben dolgozik, amelyet szükség esetén elsősegélynyújtás érdekében mások veszélyeztetése, illetve biztonsági kockázat nélkül bármikor elhagyhat. Az egészségi alkalmasság vizsgálatát a 2. számú mellékletben foglalt javaslat figyelembevételével munkavállalók esetében előzetes, illetve soron kívüli alkalmassági vizsgálat keretében a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi. (7) A munkáltató nyilvántartást vezet az elsősegélynyújtó személyekről, a képzettség megszerzéséről, az ismétlő képzés esedékességéről és megtörténtéről, továbbá az ellátási kötelezettségükbe tartozó munkahelyekről. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ SZEMÉLYEK KÉPZÉSE, ISMÉTLŐ KÉPZÉSE HATÁLYBA LÉPÉS, ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 9 §. (1) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 60. napon lép hatályba. (2) Az elsősegélynyújtó személyeknek – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az r. 5-7.§ában előírt képzésben legkésőbb e rendelet hatályba lépését követő egy éven belül kell részesülniük. (3) Jelen rendelet hatályba lépését megelőzően a magyar vöröskereszt akkreditált, 3. számú mellékletben meghatározott tartalomnak megfelelő, tanúsítvánnyal igazolt munkahelyi elsősegélynyújtó képzésén részt vett személyeknek nem kell újabb képzésben részesülniük, amennyiben a képzés megszerzését követően kétévenként ismétlő képzésben vettek illetve vesznek részt.

46/98


MUNKAHELYI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ FELSZERELÉS 1) Mentőláda: valamennyi munkahelyen – az alábbi tartalommal – kell legalább egy mentőládát elhelyezni, 10-50 fő között kettőt, további minden 50 fő felett pedig újabb mentőláda elhelyezése kötelező. MENTŐLÁDA TARTALMA (A KÖZÚTI JÁRMŰVEK FORGALOMBA HELYEZÉSÉRŐL ÉS FORGALOMBAN TARTÁSÁRÓL SZÓLÓ 6/1990.(IV.12.) KÖHÉM R. 106.§ (1) BEKEZDÉS FIGYELEMBEVÉTELÉVEL) STERIL GYORSKÖTÖZŐ PÓLYA, 5 CM X 5 M STERIL GYORSKÖTÖZŐ PÓLYA, 10 CM X 5 M EGYENKÉNT CSOMAGOLT VÁGOTT MULLPÓLYA, 10 CM X 5 M EGYENKÉNT CSOMAGOLT VÁGOTT MULLPÓLYA, 15 CM X 5 M STERIL MULL-LAP, 50 X 80 CM

DB

2 4 4 4 3

STERIL MULL-LAP, 6 X 6 CM/100 LAP KÉZTISZTÍTÓ/FERTŐTLENÍTŐ LAP HÁROMSZÖGLETŰ KENDŐ, FÓLIAKESZTYŰ, RAGTAPASZ, 1.25 CM X 5 M BIZTOSÍTÓTŰ, 40 MM-ES OLLÓ, (ROZSDAMENTES ACÉLBÓL, 110-150 MM-ES)

2 4 2 1 1 4 1

POLIVIDONUM JODATUM HATÓANYAG TARTALMÚ SEBFERTŐTLENÍTŐ OLDAT, (30 ML) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÉPEKBEN GUMIS RÖGZÍTÉSŰ SEBÉSZETI SZÁJMASZK HIGIÉNIKUS ARCMASZK (LÉLEGEZTETÉSHEZ)

1

SEBTAPASZ VÁGHATÓ /6 X 10 CM)

2

1 1 1

2. Azokon a munkahelyeken, ahol fizikai kóroki tényezők vannak jelen: • kihűlés elleni takaró (izolációs takaró) • speciális égési kötszer • szemöblítő folyadék 3. Azokon a munkahelyeken, ahol kémiai kóroki tényezők vannak jelen: • szemöblítő folyadék 18. Mentési terv (Jogszabályi hivatkozás: Mvt. 45. §) A rendellenes körülmények kialakulása esetére - amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be - a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is tekintettel mentési tervet kell készíteni és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. A rendkívüli események körét a tervben célszerű meghatározni. Ezek a következők: Természeti katasztrófa:- árvíz, belvíz - meteorológiai tényezők miatt bekövetkezett jelentős változások. Ipari katasztrófa: - tűzeset, - robbanás, - mérgezés (gázömlés stb.), - a levegő, a vizek, a föld, jelentős szennyeződése. 47/98


Súlyos munkabaleset stb. A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett dolgozóval ismertetni kell. A szükséges gyakoroltatásról is gondoskodni kell. A mentési terv szerkezeti felépítése, tartalma: • a dokumentum azonosító adatai, • megnevezés, • azonosító jel, • terjedelem (számozott oldal), • módosítási jelzet, • nyilvántartási száma, • a terv készítőjének, az ellenőrző és jóváhagyó személynek a neve, • a jóváhagyás időpontja, • elosztási jegyzék, az átvétel igazolása és időpontja, • a terv rendszeres (pl. évente történő) felülvizsgálatának adatai. HATÁLYA • területi, • a munkáltató székhelye, • a munkáltató telephelyei, • személyi, • a munkáltatónál szervezett munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek, • külső személyek (más munkáltatók munkavállalói, látogatók, tanulók, ellenőrzést végző személyek és egyéb okból a telephelyen tartózkodó személyek), • időbeli, • a hatályba léptetés időpontjától visszavonásig vagy egy megadott időpontig, • tárgyi, • a működés során előforduló rendkívüli események (súlyos balesetek, robbanások, nagyobb üzemzavarok, üzemvész-helyzet) esetén követendő eljárás. VESZÉLYHELYZETEK • veszélyes körülmények és okaik, illetve a lehetséges következmények, hatások felsorolása, amelyek elhárítására a gazdálkodó szervezet felkészült, • műszaki védelmi módok megadása, • a kárelhárításhoz szükséges anyagok, eszközök, létesítmények jegyzéke, hozzáférhetőség. A KÁRELHÁRÍTÁS, MENTÉS IRÁNYÍTÁSA • az irányító vezető feladatai, hatásköre, • az irányító vezető közvetlen alárendeltségébe tartozó vezető beosztású személyek (vagy megbízottaik) és a szakszemélyzet feladatai, hatáskörük, • műszaki és egyéb vezetők (energetikai, villamos, technológiai raktár), • munkavédelmi, tűzvédelmi vezető (megbízott), • környezetvédelmi vezető (megbízott), • rendészet, ügyelet, porta, • foglalkozás-egészségügyi szolgálat, • vállalati tűzoltó alakulat, kárelhárító egység.

48/98


A SZEMÉLYZET FELADATAI • általános magatartási és eljárási szabályok (a riasztáskor és az elhárítás alatt), • speciális munkacsoportok feladatai és eljárási szabályai (karbantartók, a veszélyes anyagraktárak és tárolók munkahelyeire beosztott személyek, az átmeneti hulladéktároló helyekre beosztott személyek, gépjárműüzemi személyzet). VESZÉLYHELYZETI TEVÉKENYSÉGEK • riasztás, vezetők kiértesítése, • külső beavatkozók kiértesítése, • a kapcsolattartás módja • életmentési eljárás, személyek (külső- belső) biztonságos helyre irányítása, • elsősegélynyújtás helye, szervezése, a kezelt sérültek elhelyezése/elszállítása, • a közlekedés rendje riasztás esetén, • a helyszín biztosítása, • biztonsági eljárások, kárelhárítás, • energiaellátásra vonatkozó intézkedések (villamos, hő, anyag), • technológiák, gépek, berendezések leállítása, • vészhelyzeti eszközök üzembe helyezése, • veszélyes létesítmények kiürítése (pl. raktár), • védelmi szakaszolások, elhatárolások, szomszédos építmények védelme, • veszélyes berendezések leürítése, védelme, • veszélyeztetett anyagok, eszközök (javak) biztonságos helyre szállítása, őrzése. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY BEJELENTÉSE • bejelentésre jogosult személy(ek), • a bejelentési kötelezettség. HELYREÁLLÍTÁS • elrendelésre illetékes vezető feladatai, hatásköre, • helyreállítási eljárás, • hulladékkezelés módja, • újraindítási feltételek és ezek meglétének ellenőrzése. VÉSZHELYZETRE FELKÉSZÍTÉS • szükséges általános ismeretek, • a veszélyes létesítményekhez, gépekhez, berendezésekhez beosztottak felkészültségi követelményei, • a vészhelyzeti szakszolgálatok felkészültségi követelményei, • a felkészítés módja, • oktatási, képzési, továbbképzési formák, az ismeretek elsajátításának ellenőrzése, • mentési gyakorlatok. FELKÉSZÍTÉSI CIKLUSOK. KÜLSŐ SZEMÉLYEKRE VONATK. INTÉZKEDÉSEK: • ciklusidők az egyes létesítményeknél, illetve a telephely egészére vonatkozóan, • a gyakorlat szervezésének, lefolytatásának módja, • dokumentálás, • a szerzett tapasztalatok visszacsatolásának módja, szükség esetén a mentési terv módosítása.

49/98


KARBANTARTÁS • telephely érzékelő-, jelző-, riasztó-, felügyeletének, karbantartásának rendje.

beavatkozó

stb.

védelmi

MELLÉKLETEK • telephelyi helyszínrajz, a veszélyességi övezetek feltüntetésével, • környezeti térkép, a telephely megközelítési útvonalak feltüntetésével, • meteorológiai alapadatok (indokolt esetben): o szélirány valószínűség, o szélsebesség valószínűség, o stabilitási kategória valószínűség, o Hó-terhelés valószínűség,

50/98

berendezések


II. FEJEZET A „SZÍNHÁZMŰVÉSZETI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT”-RÓL Bevezetés A színpadi látvány sajátos, komplex műfaj, amely az előadás egész időtartama alatt állandó változásban, mozgásban mutatkozik meg a színpad terében. A színházi munkavégzés sok tekintetben különbözik más munkahelyekétől, amit a kívülállók a színpad világában varázslatosnak, megigézőnek tartanak, az egy alkotó közösség napi művészi, technikai, szervezési feladatainak eredménye, ahol a résztvevőknek előadásról-előadásra helyt kell állniuk. A színház épülete célját tekintve magába foglalja a nézőközönség fogadását, elhelyezését szolgáló nézőteret, valamint a színpadot és a színpadi megjelenést, működtetést kiszolgáló üzemi területet. A próbákból és az előadásból álló folyamatos működés minden területen koncentrált szervezett működést igényel. A múlt és a jelen nagy magyar színészei, színházi vezetői is hangsúlyozták a szervezettség és a fegyelem fontosságát a színházban. A művészi tevékenység megfelelő színvonalú teljesítéséhez elengedhetetlen a színpadi munkához és az üzemeltetéshez szükséges ingatlanok, eszközök megfelelő állapota, azok folyamatos karbantartása és fejlesztése, az üzemeltetés feltételeinek biztosítása. A színházi üzem működtetéséhez a szakmai tapasztalatokkal együtt rendelkezésre állnak azok a jogi normák, műszaki szabványok, amelyek segítik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést. Az előírások azon kívül, hogy eltérő részletezéssel határozzák meg a feladatokat az idő múlására is tekintettel, nem mindig a legfrissebb műszaki, technológiai megoldásra tartalmaznak rendelkezést. A jogalkalmazó érdeke, hogy figyelemmel kísérje a szakmai anyagokban megjelenő új ismereteket és a szabályokon végrehajtott korszerűsítéseket. A kézikönyv következő részében a színház munkavédelmi tevékenységét alapvetően összefoglaló szabályozással, így a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: Szabályzat) mellékletében megjelent előírásokkal és azok alkalmazásával valamint az ehhez kapcsolódó, az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó speciális szabályokkal foglalkozunk. A következőkben a dőlt betűkkel jelzett szakaszok a szabályzat kapcsolódó részleteit idézik, az alábbi fejezeteket tárgyalva: 1. A Szabályzat hatálya 2. A létesítésre és a működésre vonatkozó előírások 3. A színházi munkával összefüggő veszélyes tevékenységek előírásai 4. Ellenőrzési követelmények Mellékletek 1.

A Szabályzat hatálya

A Szabályzat hatálya kiterjed azokra a színházakra, intézményekre, játszóhelyekre, amelyekben színpadi és egyéb előadás előkészítésére, megtartására, az azt követő munkálatokra és a színház üzemeltetésére irányuló szervezett munkavégzés keretében rendszeresen vagy időszakosan színházi előadást, hangversenyt tartanak. Kivételt jelent, hogy a szabályzat létesítési és időszakos munkavédelmi vizsgálati előírásait az eseti színházi jellegű előadásokra és hangversenyekre, játszóhelyekre azok építészeti és műszaki adottságainak megfelelően kell alkalmazni.

51/98


A szervezett munkavégzés fogalmát a kézikönyv előző fejezete tárgyalta, így annak megfelelően itt is az Mvt. 87. § 9. bekezdés előírása az irányadó. 2. A létesítésre és a működésre vonatkozó előírások A színházi előadások előkészítésében, korszerű kivitelezésében és élményt nyújtó megjelenítésében jelenős szerep jut a technikának. A színházi létesítmény feladata: a színpadteret az előadásnak legjobban megfelelő, a legnagyobb művészi hatást nyújtó formára kell kialakítani, biztosítani kell a helyszín gyors megváltoztatásának művészi hatást elősegítő lehetőségét, a legkülönfélébb hatások létrehozására alkalmas technikai eszközöket, a közönség részére jó közérzetet nyújtó környezetet kell biztosítani mind az előadás tartamára, mind annak szüneteire. A színjátszó vándortársulatok után a XIX. sz. végén épült a hazai színházaink jelenős része. Így a Fővárosban a Vígszínház, vagy az Operaház, de számos vidéki városban is ekkor érlelődött meg az elhatározás és a gazdasági helyzet a színház építésére. Hasonlóan történt ez a mai Békéscsabán is ahol a Jókai Színház, akkor még Vigadónak nevezett épülete 1879-ben készült el és többszöri átalakítás és felújítás után 1994-ben nyerte el mai formáját.

1. ábra A Jókai Színház főbejárata A fejezetben tárgyalt előírások célja, hogy az építmény megfelelő keretet nyújtson a különböző funkcionális egységek elhelyezéséhez, kedvező lehetőséget teremtve ezzel a hétköznapi munkavégzéshez. A színház létesítésére és működésére vonatkozó szabályokat az adott kor elvárásainak megfelelően igyekeztek korszerű, alkalmazható előírásokban rögzíteni. A Szabályzat a hatályba lépésekor – és még ma is alkalmazhatóan- a minimálisan elvárható körülményeket az alábbi részletezésben szabályozza:

52/98


- Elhelyezés - Közönségforgalmi terek és útvonalak - Elsősegély- és orvosi ellátó helyiség - Nézőtér - Súgólyuk, zenekari árok, zenekari tartózkodó és hangoló - Színpadtér - Kiszolgáló és üzemi helyiségek (öltözők, mosdók, pihenők, mellékhelyiségek, műhelyek, tárak és próbatermek) - A fűtési és szellőzési rendszer kialakítása - Világítás és villamos berendezések 2.1. Elhelyezés 2.1.1. A színpad (próbaterem) mint munkaterület kialakításakor, az ergonómia szempontjait figyelembe véve, gondoskodni kell arról, hogy a különböző anyagok és eszközök szállítási útvonalai biztonságosak, könnyen megközelíthetők és a nehéz fizikai munkát a legszükségesebbre csökkentők legyenek. 2.1.2. A kialakítás során törekedni kell arra, hogy a díszletet és egyéb anyagot szállító járművekről, lehetőleg szintkülönbség nélkül kerülhessen sor a ki- és berakodásra. 2.1.3. A létesítmény szállítási útvonalai megfelelő teherbírásúak, csúszásmentesek, valamint a személyközlekedési és teherszállítási feladatoknak is megfelelő szélességűek legyenek. Az ajtók, rakodónyílások mérete tegye lehetővé, hogy a mértékadó díszleteket és egyéb tárgyakat akadálytalanul lehessen szállítani. (2. ábra)

2. ábra. A díszletszállítás útvonala és a nagyméretű ajtó 2.2. Közönségforgalmi terek és útvonalak 2.2.1. Az épületben olyan ruhatárat kell létesíteni, amelyben a fogasok száma megegyezik az épület befogadóképességével.

53/98


2.2.2. A ruhatár által kiszolgált minden 25 ülőhely után, 1,00 m pulthosszúságot kell számításba venni. A pultot a padozathoz kell rögzíteni. Elválasztott forgalom esetén, a beadórész hosszúsága 20%-kal csökkenthető. 2.2.3. A ruhák tárolására szolgáló terület - beleértve a pult által elfoglalt és a pult mögötti közlekedő területet is - legalább 0,08 m2 legyen, kiszolgált ülőhelyenként. 2.2.4. A ruhatárnak a személyzet akadálytalan közlekedését lehetővé tévő kijárata legyen. 2.2.5. A ruhatári fogasok mozgó fogassor esetén se okozzanak sérülést. (3. ábra)

3. ábra. Elfordítható ruhatári fogas sor 2.2.6. A nézőtéri személyzet részére elkülönített öltözőt kell kialakítani. 2.2.7. A pénztárfülke legyen minden egyéb helyiségtől, valamint a jegyváltó közönségtől is elkülönített. A fülke tartózkodási zónájában a légsebesség, nyitott kiadó ablak esetén sem haladhatja meg a 0,25 m/s értéket. 2.2.8. A pénztárhelyiségben kézmosót kell elhelyezni. 2.2.9. A létesítményben a közönség részére dohányzóhelyet kell biztosítani. 2.2.10. A büfé helyiségében asztalokat és székeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy közöttük a kijárat irányában legalább 1 méter széles út maradjon szabadon. 2.3. Elsősegély- és orvosi ellátóhelyiség 2.3.1. Az elsősegélynyújtáshoz és az orvosi ellátáshoz, lehetőleg a közönségforgalmi részen, megfelelő felszereltségű helyiséget kell kialakítani, amelyet a nézők, a szereplők és az üzemi területen dolgozók egyaránt könnyen megközelíthetnek. 2.4. Nézőtér 2.4.1. A nézőtér első üléssora és a zenekar, illetve a színpadi mellvéd között legalább egy széksornyi távolságot kell hagyni. 2.4.2. A nézőtéren minden személy részére legalább 4,50 m3 légteret kell biztosítani. (4-5. ábra) 54/98


2.4.3. A nézőtéren elhelyezett szőnyegeket a padlóhoz kell rögzíteni, kivéve, ha a teljes nézőteret egybefüggő szőnyegpadlóval burkolták. 2.4.5. A nézőtér emeleti mellvédjét úgy kell kialakítani, hogy az a ráhelyezett tárgyak (látcső, táska stb.) akaratlan leesését megakadályozza és legalább 0,10 m mélységű legyen. A mellvédek magassága feleljen meg a biztonsági követelményeknek.

4. ábra. Előcsarnok

5. ábra. Nézőtér, a próbák idejére letakart székekkel 55/98


2.5. Súgólyuk, zenekari árok, zenekari tartózkodó és hangoló 2.5.1. A súgólyukat úgy kell kiképezni, hogy a súgó előrehajlás nélkül áttekinthesse a teljes főszínpadi játékteret, ugyanakkor a szereplők lássák szájmozgását. 2.5.2. A súgóhely legalább 0,80x0,90 m alapterületű, kényelmes ülésű, biztonságos megközelítésű, kellő hőmérsékletű és huzatmentes, a szövegkönyv megvilágítása pedig a helyszínen szabályozható fényerejű legyen. 2.5.3. A zenekar részére személyenként legalább 1,20 m2 alapterületet kell biztosítani. 2.5.4. A zenekari árok legfeljebb 1,20 m széles sávja kerülhet az előszínpad alá, amelynek a belmagassága 2,20 m-nél kisebb nem lehet. 2.5.5. A zenekari árok járható fedésének teherbírása egyezzen meg a színpadpadlóéval (5000 N/m2). 2.5.6. Zenekari árok dekoratív célból történő, nem járható takarását eltérő színnel kell jelölni, és úgy kell kivitelezni, hogy akaratlan rálépés estén ne szakadjon át. Hangáteresztő takarásnál erre a célra fémháló is használható. 2.5.7. Az előszínpad és a zenekari árok között jól megkülönböztethető színű párkányvonal jelzést kell felfesteni vagy elhelyezni. 2.5.8. A zenészek részére a zenekari árok közelében, nemenként elkülönített, legalább 1,00 m2/fő alapterületű, melegpadlós tartózkodóhelyiséget kell kialakítani személyenkénti öltözőszekrénnyel és a hangszerek tárolására szolgáló, zárható szekrényekkel. 2.5.9. A zenészek számára személyenként 1,00 m2, de legalább 30,00 m2 alapterületű hangolót kell létesíteni. A hangoló az előző pontban meghatározott tartózkodóhelyiséggel azonos is lehet, ha személyenkénti alapterülete legalább 1,20 m2 és hőmérséklete megegyezik a zenekari árok hőmérsékletével. 2.5.10. A zenekari mellvéd magassága a padlószinttől számítva 0,90 m-nél alacsonyabb nem lehet. 2.6. Színpadtér 2.6.1. A díszletek mozgatásának és a személyek közlekedésének érdekében, a főszínpad oldalfalai között mért belső szélesség a szcenikailag hasznosítható legnagyobb színpadnyílás szélességének legalább kétszerese legyen. Oldalszínpaddal rendelkező színpadoknál a nyílás és az oldalfal közötti méret 3,00 m-ig csökkenthető. 2.6.2. A főszínpadnak az előfüggöny vonalától a hátfalig mért belső mélysége a szcenikailag hasznosítható legnagyobb színpadnyílás szélességének legalább másfélszerese legyen. 2.6.3. A közvetlenül utcáról nyíló díszletszállító kaput a színpadszinttel összekötő 10%nál meredekebb lejtőt kapaszkodókkal kell ellátni. A lejtő meredeksége a 20%-ot nem haladhatja meg. 2.6.4. A színpadi díszletek és anyagok tárolására színpadhoz csatlakozó díszletraktárt kell létesíteni, melynek alapterülete a színpadtér főjátéktér-területének legalább 40%a legyen. 2.6.5. A színpadhoz közvetlenül csak a színpad kiszolgálásához szükséges helyiségek (pl. oldalszínpad, alsószínpad, díszletraktár, göngyöltdíszlet-tároló, világosító-, kellék, kéziraktárak) csatlakozhatnak. A gyártóműhelyeket zajvédelmi megoldások alkalmazásával, elkülönítetten kell elhelyezni. 2.6.6. A színpad vasszerkezetének, a beépített színpadgépezetnek álló és mozgó részeit eltérő színűre kell mázolni.

56/98


2.6.7. Az alsószínpad legkisebb belmagassága - a mozgó részek legalsó pontjától legalább 2,20 m legyen. 2.6.8. Az alsószínpad padozatának terhelhetősége egyezzen meg a színpadpadló 5000 N/m2 teherbírásával. A padozat felülete könnyen tisztítható, szálka- és csúszásmentes legyen. 2.6.9. Az alsószínpadot a főszínpaddal közvetlen feljárattal kell összekötni. A feljárat legkisebb szélessége 0,80 m lehet. A feljáratot korláttal kell ellátni. 2.6.10. Az alsószínpad két ellentétes oldalára állandóan használható és könnyen kifelé nyíló ajtókat kell beépíteni. Az ajtók a környező folyósokra vagy olyan helyiségekbe nyíljanak, amelyekből a szabadba vezető útvonalak közvetlenül megközelíthetők. 2.6.11. Záporberendezéssel felszerelt színpad alsószínpadán fedett vízgyűjtő csatornát, illetve aknát kell létesíteni. A víz elvezetésének útját a csatornarendszer elhelyezkedésének figyelembevételével kell kiépíteni. 2.6.12. A záporberendezéssel ellátott színpadok állandó használatra rögzítetten felszerelt kisfeszültségű, erősáramú villamos berendezéseinek védettsége legalább IP22, illetve csepegő víz ellen védett legyen. 2.6.13. A szcenikai célra használt hatásgőz előállításához szükséges berendezéseket, vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a gőzvételezési csatlakozások a színpad bármely pontjától, legfeljebb 5 m hosszú toldalékvezetékkel elérhetők legyenek. 2.6.14. Gépi mozgatású forgószínpadok és forgótárcsák korongjának külső kerülete, a meghajtó erőforrás kikapcsolása után, az átmérő 0,25%-ánál nagyobb mértékben nem fordulhat el. 2.6.15. A forgószínpadok és forgótárcsák gépi működtetésének vezérlését úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő a forgószínpad és forgótárcsa teljes felületét akadálytalanul beláthassa. 2.6.16. A forgószínpadokat és forgótárcsákat - az indítás és leállítás lökésszerű mozgásának elkerülésére - fokozatindítóval kell ellátni. 2.6.17. A forgószínpadok padozatába villamos padlócsatlakozókat kell beépíteni. A csatlakozási helyek száma arányos legyen a teljes, beépített, színpadi szcenikai világítással. 2.6.18. Hátsó- és oldalszínpadon alkalmazott színpadi kocsik mellett és mögött legalább 0,80 m széles utat kell hagyni. 2.6.19. A színpadi kocsik mozgását olyan helyről kell irányítani, ahonnan a mozgási zóna áttekinthető. Szükség esetén jelző, illetve visszajelző rendszert kell kiépíteni. 2.6.20. A színpadi kocsit a nyugalmi helyzet elérésekor rögzíteni kell. 2.6.21. A színpadi kocsi indításakor, illetve leállásakor, nem veszélyeztetheti a kocsin tartózkodó szereplők testi épségét és a ráépített díszlet stabilitását. A színpadi kocsin elhelyezett díszletelemek stabil rögzítéséről - próba, illetve előadás előtt - meg kell győződni. 2.6.22. A színpadi munkakarzatok, -hidak és tornyok padozatát és a padozatban lévő csapdák, csapóajtók fedelét a várható legnagyobb terhelésre kell méretezni. A munkakarzatok padozata tömör, hézagmentes és legalább 2500 N/m2 teherbírású legyen. 2.6.23. A munkakarzatok, -hidak és tornyok fallal közvetlenül nem érintkező oldalait az ellensúlyok kezelésére szolgáló szakasz kivételével - oldalterhelésre méretezett korláttal kell szegélyezni. Az esetleges megszakításokat az e korláttal egyenértékűen méretezett nyílászáróval kell áthidalni. 2.6.24. Minden, azonos szinten lévő munkakarzat, -híd kezelőszemélyzete kétoldalú összeköttetésében legyen egymással. Ezeket a munkahelyeket a színpadszintre levezető, a színpad ellenkező oldalain elhelyezett lépcsőkkel lehessen megközelíteni, lehetőleg a színpadon kívüli közlekedőtérből.

57/98


2.6.25. A munkakarzat szélességét úgy kell méretezni, hogy az elhelyezett tárgyak mellett legalább 0,60 m széles, szabad, egyenes vonalú közlekedési út legyen. A munkahidak legkisebb szélessége 0,60 m lehet. 2.6.26. A kézi díszlethúzók működtetésére szolgáló munkakarzat legkisebb szélessége, a húzószerkezet színpad oldali szélső pontjától mért 1,40 m-nél nem lehet kevesebb. Ezen a szélességen belül, a padozattól mért szabad belmagasság legalább 2,20 m legyen. 2.6.27. A felsőgépezet megközelíthetőségét lépcső, illetve hágcsó tegye lehetővé. A lépcsők két oldalán, lábléccel ellátott korlátot kell elhelyezni. A lépcsők szélessége 0,80 m-nél kevesebb nem lehet. 2.6.28. A színpadszint feletti, 20 m-nél magasabban lévő munkakarzat, -híd megközelítésére a színpadtérhez csatlakozó, minden munkaszinten megállásra képes, legalább kétszemélyes felvonót kell létesíteni. 2.6.29. A felsőgépezet kezelésére és karbantartására szolgáló munkahelyeken a legkisebb belmagasság 2,20 m lehet. 2.6.30. Színpadtechnikai emelőberendezések (a felsőgépezet berendezései) létesítésére és üzemeltetésére az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata (a továbbiakban: EBSz) előírásai vonatkoznak.(lásd: mellékletben) 2.6.31. A díszlethúzók 100 kg teherbírásig kézi, 400 kg teherbírásig ellensúlyos kézi működtetésűek lehetnek. A 400 kg-nál nagyobb teherbírású díszlethúzó berendezést gépi meghajtással kell ellátni. 2.6.32. A díszlethúzók és a függesztett világítási berendezések tartórúdjai fémből, függesztőkötelei - a kézi húzókötelek kivételével - acélsodronykötélből legyenek. 2.6.33. A díszlethúzók ellensúlyainak tárolása a munkakarzat fal felőli oldalának lábdeszkája mellett történjék úgy, hogy az ellensúlyok a karzatról ne eshessenek le. A lábdeszka legalább 0,40 m magas legyen. Az ellensúlyok tárolására kialakított munkakarzat teherbírása 4000 N/m2-nél nem lehet kevesebb. (6. ábra.)

6. ábra. Ellensúlyos díszlethúzó munkakarzat 2.6.34. Az ellensúlyos díszlethúzó köteleinek fékberendezése a kötelet minden helyzetben biztonságosan tudja rögzíteni, és megszaladás esetén a kötelet

58/98


biztonságosan meg tudja állítani. A nyugalmi állapot elérésekor a díszlethúzót rögzíteni kell. 2.6.35. A díszlethúzók és a függönytartók kezelésével megbízott személynek (zsinórmesternek) olyan munkaállást kell kialakítani, hogy a munkaterületét akadálytalanul átláthassa. 2.6.36. A gépi mozgatású díszlethúzók vezérlését a színpadtér olyan részén kell elhelyezni, ahonnan a rálátás, irányítás akadálytalan. Az előfüggönyt a színpad ügyelőhely felőli oldaláról kell működtetni. 2.6.37. A díszlethúzók kötélzetét és ellensúlypályáit - a mozgatás és súlyozás végzéséhez szükséges szakasz kivételével - az ellensúlyok kiesését megakadályozó, oldhatóan rögzített védelemmel kell ellátni (védőrács, védőháló stb.). 2.6.38. Az olyan ellensúlyok pályáit, amelyeknek üzemszerű hozzáférése nem szükséges (pl. vasfüggöny, horizont stb.), a pálya teljes hosszában burkolni kell. 2.6.39. A felhúzható horizont mérete és kivitele olyan legyen, hogy felső állásában, alatta legalább a szcenikailag szükséges színpadmagasság szabadon maradjon. 2.6.40. Az épített horizont nyílászárói egy fogással kifelé nyithatók legyenek. A nyílászáró és a horizont mérete akkora legyen, hogy a díszletek a színpad oldalsó és hátsó terébe közvetlenül és biztonságosan beszállíthatók legyenek. 2.6.41. Színpadi filmvetítés esetén a vetítőhelyiségek ideiglenes kialakítását a filmszínházakra vonatkozó előírás szerint kell végezni. 2.6.42. Mozgóhidak, tornyok, repülőszerkezet és egyéb mozgó színpadtechnikai berendezések tervezésére és létesítésére az EBSz előírásai az irányadók. A telepítésük, működtetésük és ellenőrzésük belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. 2.6.43. A színpadpadló egész felületét legalább 5000 N/m2 egyenletesen megoszló, és 2500 N koncentrált terhelésre kell méretezni. A koncentrált terhelés legkisebb hatófelülete 0,01 m2 (100 cm2). 2.6.44. A színpadpadló legyen sima és egyenletes, de nem lehet csúszós. A felületkezelő anyag legyen könnyen tisztítható, de ne okozzon káprázást. 2.6.45. A színpadpadlót csak rozsdamentes facsavarral szabad rögzíteni. A padlóelemek érintkezési vonalában 1 mm-nél nagyobb rések nem lehetnek. A szintkülönbség az egyes elemek között a 2 mm-t nem haladhatja meg. 2.6.46. A színpadpadló létesítéséről vagy cseréjéről technológia tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az anyag minőségét, megmunkálásának módját, finomságát, valamint a lerakásra és rögzítésre vonatkozó előírásait. 2.7. Kiszolgáló és üzemi helyiségek (öltözők, mosdók, pihenők, mellékhelyiségek, műhelyek, tárak és próbatermek) 2.7.1. A művészöltözőket nemenként elkülönítve kell elhelyezni, a helyiségekben személyenként legalább 1,00 m2 szabad alapterületet kell biztosítani. Két öltözőasztalsor között legalább 3,40 m, egy sor előtt legalább 1,80 m széles szabad területet kell hagyni. Az ablakok magasított mellvéddel készüljenek, illetve belátásgátló függönnyel vagy üvegezéssel lássák el azokat. 2.7.2. A művészöltözőket lehetőleg a színpad közelében helyezzék el, azonban a gyorsöltöztetésre kialakított helyiség kivételével, közvetlenül színpadra nem nyílhatnak. 2.7.3. A művészöltözőkben személyenként egy, tükörrel, zárható fiókkal és helyi világítással felszerelt öltözőasztalt kell elhelyezni. A csoportos szereplők (statiszták) öltözőasztalaira helyi világítást szükség szerint kell felszerelni. 2.7.4. A művészöltözőkben - öltözőnként - hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdót és a helyiségből nyíló zuhanyfülkét kell létesíteni. Csoportos öltözőkben, minden öt

59/98


öltözőhelyhez egy-egy, hideg-meleg folyóvizes mosdót és egy zuhanyozót kell létesíteni. 2.7.5. A műszaki dolgozók öltözőjét, mosdóját és zuhanyozóját a művészöltözőktől elválasztottan kell kialakítani. 2.7.6. Az egyéb mellékhelyiségeket (WC, mosdó stb.) a művészeti, a közönségforgalmi és a műszaki, kiszolgálói területenként elhatárolva kell létesíteni. A létesítés során figyelembe kell venni az adott épületrészben foglalkoztatottak, illetve a területet egyidejűleg használók teljes létszámát. 2.7.7. A művészek és a művészeti munkában résztvevők számára megfelelő méretű társalgót, illetve dohányzóhelyet kell kialakítani a színpaddal közvetlenül nem érintkező, de onnan könnyen elérhető helyen. 2.7.8. A színpadi műszak dolgozói részére a színpaddal közvetlenül nem érintkező, de onnan könnyen megközelíthető tartózkodási helyet, valamint dohányzót kell létesíteni. A tartózkodóhelyiség a csoportos öltözővel azonos is lehet, de ebben az esetben - az öltöző kialakításán túl - biztosítani kell a pihenéshez szükséges feltételeket is. 2.7.9. A próbatermeket a színpadi körülményekkel megegyező feltételek szerint kell kialakítani. Az ott alkalmazott összes berendezési és felszerelési tárgyra a színpadra vonatkozó előírások az irányadók. 2.7.10. A balett-termekhez csatlakozó mellékhelyiségek (öltöző, mosdó stb.) a próbaterem hőmérsékletével megegyező hőmérsékletű közlekedőn át legyenek megközelíthetők. 2.7.11. Ahol a parókák tisztítását benzinnel végzik, ott parókamosó helyiséget kell kialakítani - a fodrászhelyiségtől elkülönítetten - az épületen kívül vagy az épület tűzés robbanásbiztosan kialakított részén, a tűzvédelmi előírások betartásával. 2.7.12. A jelmezkészítő helyiség padozata melegpadlós, hézagmentes és könnyen tisztítható legyen. 2.7.13. A díszletfestő terem padlózata - technikai okok miatt (díszletvászon feszítése) fából készüljön. A festőterem egybefüggő szabad alapterülete nagyobb legyen, mint a színpadon használt, legnagyobb vászonra festett díszlet, illetve háttérfüggöny mérete. Legkisebb belmagassága (a világítótestek és egyéb épületelemek, pl. szellőzőcsatorna, tartóelem stb. alatt) legalább 5 m legyen. 2.7.14. A díszletgyártó műhelyekhez kapcsolódó szerelőtér díszletek felállítására alkalmas részének szabad belmagassága 2,00 méterrel magasabb legyen a színpadnyílás legnagyobb magassági méreténél. 2.7.15. A kárpitos műhelyben könnyen tisztítható meleg padló legyen. 2.8. A fűtési és szellőzési rendszer kialakítása 2.8.1. A színházi létesítményekben központi fűtőrendszert kell kiépíteni. 2.8.2. A színpadot és az öltözőket összekötő közlekedők fűtöttek és az öltözőkkel azonos hőmérsékletűek legyenek. 2.8.3. A zárt - természetes szellőzéssel nem rendelkező - nézőtéren túlnyomásos szellőző-légfűtést kell létesíteni. 2.8.4. A nézőtéren a légcsere óránként és személyenként legalább 20,00 m3 legyen. Ha -10 °C külső hőmérséklet alatt az előírt légmennyiség felmelegítése nem lehetséges, részleges visszakeverést lehet alkalmazni. Ennek mértéke azonban nem haladhatja meg az 50%-ot. 2.8.5. A nézőtéri közlekedőknek, az előcsarnoknak és a ruhatáraknak a légcseréje legalább kétszeres, a büfék és a dohányzók légcseréje legalább ötszörös, a színpadé pedig legalább kétszeres legyen óránként. A zsinórpadlással rendelkező színpadok esetében, 20 000 m3 légtér fölött, óránként egyszeres légcsere is elegendő.

60/98


2.8.6. A szellőzéssel bevezetett levegő a port ne kavarja fel, huzathatást a tartózkodási zónában ne keltsen, és a helyiség minden részét egyenletesen öblítse át. 2.8.7. Az egészséget veszélyeztető bűzös, gőzös üzemű helyiségeknél (pl. akkumulátor és főkapcsoló helyiségek, hegesztőműhely, festékszóró helyiség) a környezethez képest kiegyenlített nyomást vagy depressziós légállapotot kell biztosítani. 2.8.8. Színházépületben csak alacsony nyomású kazánok telepíthetők. 2.8.9. A fűtőtesteket úgy kell a színházakban elhelyezni, hogy azok a helyiségeket egyenletesen fűtsék. Ahol a fűtőtesteket védőkorláttal vagy védőburkolattal kell ellátni, ott az a közlekedést és a szabad mozgást nem akadályozhatja. 2.8.10. Lehetőleg természetes szellőzéssel rendelkezzenek a művész- és a műszaki öltözők, valamint a társalgók, mosdók, zuhanyzók, próbatermek és irodák. Ahol a természetes szellőzés nem lehetséges, ott mesterséges szellőzéssel kell a légcserét megoldani. 2.8.11. Az üzemi helyiségek megfelelő szellőzéséről gondoskodni kell. 2.8.12. A légfűtés és mesterséges szellőzés esetén a beszívott levegőt - mindenkor légszűrőkkel portalanítani kell. Gondoskodni kell a szellőzőgépek zajának és rezgésének olyan mérvű csillapításáról, hogy azok az előadások alatt is üzemeltethetők legyenek. 2.9. Világítás és villamos berendezések 2.9.1. A nézőtéri világítás kapcsolása-vezérlése csak a fényszabályozó helyiségből, szakképzett világosító vagy kioktatott személy által, elkülönített, zárható kapcsolóhelyiségből vagy a kioktatott személy elkülönített üzemi tartózkodási helyéről történhet. 2.9.2. A színpad játéktéren kívüli területén olyan munkavilágítást kell létesíteni, amely sötét színpadkép esetén is lehetővé teszi a biztonságos közlekedést. 2.9.3. Az ügyelőhelyen olyan világítást kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a jelzőrendszerek és a szövegkönyv jó megvilágítását anélkül, hogy a színpadképet zavarná. 2.9.4. A zenekar részére szabályozható fényerejű kottavilágítást kell alkalmazni. 2.9.5. A színpadi és a zenekari szabályozható világítás legyen együtt vezérelhető. 2.9.6. A súgó szövegkönyvének megvilágítását a 2.5.2. pontban foglaltaknak megfelelően kell biztosítani. 2.9.7. A mozgatható és a központi vezérlő-irányítórendszerbe kötött színpadi berendezések, függönyök működtetésének megkezdésére, illetve leállítására egyértelmű és biztonságos jelzőrendszert kell kialakítani. 2.9.8. Az ügyelő-utasító kommunikációs berendezés az ügyelőhely és a színpadi munkahelyek, valamint öltözők között egyértelmű, szelektív utasítást, illetve nyugtázást tegyen lehetővé. 2.9.9. A színházi létesítményben a váratlanul fellépő veszély (baleset, tűz, havária) jelzésére a portával, illetve a központi, elektronikus diszpécserberendezéssel közvetlen összeköttetésben lévő, kézi működtetésű vagy automatikus jelzőrendszert kell kiépíteni. 2.9.10. Az üzemi világításon felül, biztonsági és irányfény-világítást kell létesíteni a színház üzemi és közönségforgalmi területén. 2.9.11. A színpadon és a nézőtéren elhelyezett fényvetők lencséje elé lehullásgátlót (védőhálót) kell helyezni. Védőhálót kell elhelyezni az 5 m-nél magasabb színpadi munkavilágítás lámpatestjei (lámpaburái) alá is. 2.9.12. Az alsógépezetet kiszolgáló munkahelyeket, a munkakarzatokat, -hidakat, tornyokat, lépcsőket és a kezelőhelyeket a munkavégzéshez szükséges, de az előadás alatt is megengedhető helyi világítással kell ellátni.

61/98


3. A színházi munkával összefüggő veszélyes tevékenységek előírásai A biztonsági szabályokat, közte a most tárgyalt Szabályzatot is, az érintett tárcák a szakmai tapasztalatok és az egyeztetések alapján a „veszélyes” fogalom értékelése eredményeként adják ki, amely fogalom értelmezésének jogszabályban rögzített alakja a következő: „Mvt. 87. § 11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.” Azokat a súlyosító hatásokat, amelyeknek a munkavállaló egészsége és testi épsége a védelem hiánya miatt lehet kitéve az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: „Mvt. 87. § 12. Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a - robbanó, - oxidáló, - gyúlékony, - sugárzó, - mérgező, - maró, - ingerlő, - szenzibilizáló, - fertőző, - rákkeltő, - mutagén, - teratogén, - utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), - egyéb egészségkárosító anyag. Mvt. 87. § 13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen: - a fizikai veszélyforrás, ezen belül a = munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása, = szerkezetek egyensúlyának megbomlása, = csúszós felületek, = éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, = tárgyak hőmérséklete, = a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése, = szintkülönbség, = súlytalanság, = a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása, = zaj, rezgés, infra- és ultrahang, = világítás, = elektromágneses sugárzás vagy tér, 62/98


= részecskesugárzás, = elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség, = aeroszolok és porok a levegőben; - a veszélyes anyag (lásd 12. pont); a biológiai veszélyforrás, ezen belül a = mikroorganizmus és anyagcsereterméke, = makroorganizmus (növény, állat); - a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.” Amennyiben a felsorolt veszélyes anyagok, készítmények , továbbá veszélyforrások valamelyike veszélyezteti a munkavállalót, attól függően, hogy a veszélyeztetés a munkahellyel, a munkaeszközzel, a technológiai folyamattal összefüggésben fejti ki a hatását, azt veszélyesnek kell minősíteni. Az Mvt. a munkaeszközök esetében további feltételeket is meghatároz, ami alapján az adott munkaeszköz a jogszabály erejénél fogva tekinthető veszélyesnek. Ez alapján veszélyesnek minősülnek az 5/1993. (XII. 26) MüM rendelet 1/a. és 1/b. számú mellékleteiben felsorolt munkaeszközök valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközök. A Szabályzat a színházi munkahelyek tekintetében a következő tevékenységeket sorolja fel ahol megfelelő védelem hiányában nincs biztosítva a munkavállaló egészségének testi épségének védelme, ezért szükségesnek tartja az ágazati szintű szabályozást: - Alsó- és színpadszinti gépezetek (süllyesztők, forgószínpadok, színpadi kocsik) kezelése, szereplők mozgása az alsógépezeten - Felsőgépezet kezelése és működtetése - Díszletépítés, -bontás; próbák, előadások és gyorsváltozások - Szúró-vágó és lőfegyver kezelése és tárolása - Pirotechnikai munka, tűzveszélyes cselekmény - Artista és kaszkadőr tevékenység - Gyermekek szerepeltetése - Állatok szerepeltetése - Jelmez, kellék, bútor - Színpadvilágítás A Szabályzat több alkalommal is hivatkozik az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendeletre ( továbbiakban EBSz) amelynek alkalmazása a színházban is kötelező. Az EBSz kivonatos közlését a melléklet tartalmazza. Különösen a színpadon, a felfüggesztett díszletelemek , világítási eszközök alatt folytatott munkák veszélyességét jelzi az EBSz 8.1.12. pont előírása amely szerint: „Amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, megemelt terhet csak olyan terület felett szabad vinni, ahol személyek nem tartózkodnak, kivéve a színpadi munkát.” A színpadi munkák jelentős részét azonban a díszlettartók alatt kell elvégezni és ezen túlmenően további veszélyt jelenthetnek az egyéb színpadi mechanizmusok is, mint a forgószínpad, a színpadi kocsi vagy a művészi hatáskeltés eszközét szolgáló pirotechnikai elemek, illetve a gyorsváltozások végrehajtása. A díszletmozgatást segítő gépi berendezések, a látványt szolgáló technikai eszközök nagyban segítik az anyagmozgatást és a rendezői elképzelésnek megfelelő képi megjelenítést. Azonban ezeknek a színpadi elemeknek a színpadi előadással összhangban kell működni, ezeket sohasem szabad mechanikusan, csupán egy szoftverre bízva működtetni, a figyelő és a beavatkozásra kész műszaki személyzetnek folyamatosan jelen kell lennie.

63/98


A színpadon kívül jelentős és nagy munkaerő igénye van a különböző szállítási feladatoknak, amit a napi előadásokhoz igazítva a raktárak és színpad között kell elvégezni. Ez a feladat jelentkezik a díszlet, a bútor, a világítási eszköz és a jelmezek szállítása során. A színházi előadást létrehozó munka kora délelőttől, a próbadíszletek beállításától az előadást követő díszletbontásáig tart. Ez a munka az ebben résztvevő művészektől és műszakiaktól is fokozott igénybevételt kíván, ami gondos szervezéssel, a megfelelő műszaki létszám biztosításával nem a sokszor tapasztalt kapkodást és a bizonytalankodást, hanem a művészi munka sikerét jelentheti. A színházi munkával összefüggő részletes előírásokat a Szabályzat az alábbiak szerint határozza meg: 3.1. Alsó- és színpadszinti gépezetek (süllyesztők, forgószínpadok, színpadi kocsik) kezelése, szereplők mozgása az alsógépezeten 3.1.1. A színpadi süllyesztő berendezést, nyugalmi állapotának elérésekor, minden helyzetben, biztonságosan rögzíteni kell. 3.1.2. A színpadpadlóba közvetlenül beépített süllyesztők mindegyikének 5000 N/m2 teherbírásúnak kell lennie, nyugalmi állapotukban. Emelés és süllyesztés esetén a teherbírás legalább 3000 N/m2 legyen. 3.1.3. A süllyesztő mozgási tartománya, dőlése, ferdülése mindenkor a gyártómű által megengedett határértéken belül legyen. 3.1.4. Az alsógépezeten történő bármely mozgást (pl. fel- vagy lelépést) az erre kioktatott szereplő, a megbízott műszaki dolgozó irányítása mellett, az ügyelő jelzésére végezheti el. 3.1.5. A süllyesztők felfelé mozgását a kezelő csak akkor indíthatja, ha a fölötte lévő fedőrészek nyitottak. A süllyesztési folyamat befejezése után a nyílást biztonságosan le kell zárni. 3.1.6. Mobil süllyesztő használata esetén a színpad alatti térben, a szereplő és a kezelő részére biztonságos útvonalat és tartózkodási helyet kell kialakítani és azt szabadon kell hagyni. 3.1.7. Az alsógépezetet, illetve a süllyesztő berendezést olyan helyről kell irányítani, ahonnan a mozgási zóna - még bedíszletezett állapotban is - látható. Szükség esetén jelző-, visszajelző rendszert kell kiépíteni. 3.1.8. Ha a szakmai képesítéssel rendelkező kezelő a süllyesztő berendezés kezelőhelyét elhagyja, gondoskodnia kell arról, hogy illetéktelen a berendezést ne használhassa. 3.1.9. Amennyiben a süllyesztőt zenekari ároknak is kialakítják, akkor a süllyesztő mozgása közben a zenekari árokban személyek nem tartózkodhatnak, és az árok minden bejárati ajtaját zárva kell tartani. 3.1.10. A süllyesztőket és alsógépezetet használó személyeket (szereplőket) rendszeresen ki kell oktatni a berendezések működéséről, annak veszélyeiről és a veszélyeket megelőző helyes magatartásról, továbbá a működtetéssel kapcsolatos jelzésekről. 3.1.11. A színpadi süllyesztők és alsógépezetek személy emelésére is szolgáló emelő berendezéseknek minősülnek, ezért tervezésükre és üzemeltetésükre az EBSz előírása vonatkozik. 3.1.12. Személyt vagy személyeket szabadeséssel süllyeszteni nem szabad. Szabadeséssel süllyesztett tárgyak esetében a környezet biztonságáról gondoskodni kell. 64/98


3.1.13. A forgószínpadon és forgótárcsán elhelyezett díszletelemek biztonságos rögzítéséről - próba és előadás előtt minden esetben - mindkét irányú forgatással kell meggyőződni. 3.1.14. A forgószínpadra vagy forgótárcsára forgás közben fellépni vagy arról lelépni csak külön rendezői utasításra, nyíltszíni forgásnál lehet. A szereplő(ke)t erre külön ki kell oktatni és a mozgást be kell gyakoroltatni. 3.2. A felsőgépezet kezelése és működtetése 3.2.1. A felfüggesztett díszleteket, díszletelemeket és repülőszerkezeteket, valamint azok kötözőelemeit az EBSz-ben előírtak szerinti névleges biztonsági tényezőkkel kell méretezni és kivitelezni. 3.2.2. Lógó díszletet legalább három bekötéssel (két végén és súlyvonalban) kell biztosítani. Törött, hibás díszletet vagy tárgyat bekötni tilos. 3.2.3. A kötözői feladatot elvégezheti minden színpadi műszaki dolgozó, ha a szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik. A díszletelem bekötését egyszerre többen is végezhetik, ekkor azonban egyszemélyi, felelős irányítás szükséges. 3.2.4. A kötözésre használt elemeket használatbavételük előtt, a munka irányításával megbízott egyszemélyi felelősnek ellenőriznie kell. 3.2.5. Díszlet vagy díszletelem felfüggesztésénél, a függesztőelemeket úgy kell rögzíteni, hogy azok ne tudjanak kioldódni és mindenkor biztonságosan tartsanak. 3.2.6. Statikailag határozott felfüggesztéseknél legalább tízszeres, határozatlan felfüggesztéseknél pedig legalább tizenkétszeres biztonság szükséges. 3.2.7. Domború, síkból kiálló (plasztikus) díszletet, illetve díszletelemet úgy kell bekötni, hogy mozgás közben ne akadhasson össze más díszlettel vagy díszletelemmel. 3.2.8. Több darabból álló díszlet merevítőszerkezetét elemenként külön is biztosítani kell úgy, hogy beakadás, törés esetén ne eshessen le, és felfüggesztése mindig súlyvonalban maradjon. 3.2.9. Az ellensúlyos kézi díszlethúzó súlyait úgy kell, váltakozva, felhelyezni a súlypálcára, hogy a súlyoszlop ne dőlhessen ki. 3.2.10. Az ellensúlyokat, a funkció szerinti megkülönböztetés végett, eltérő színűre kell festeni. 3.2.11. Az ellensúlyos díszlethúzókat mindig kiegyensúlyozva, illetve oly mértékig túlsúlyozva kell tartani, hogy hiba vagy a fékszerkezet kioldódása esetén a díszlet, illetve a díszletelem csak felfelé mozdulhasson el. 3.2.12. Az ellensúlyos kézi díszlethúzó helyzetrögzítő fékberendezését, a működtetés időtartamának kivételével, állandóan rögzítő-fékező állapotban kell tartani. ( 7. ábra)

7. ábra. Ellensúlyos díszlethúzó, fékező karokkal

65/98


3.2.13. A húzó(kommandó)kötél mindig feszesen illeszkedjen a terelő-feszítő kerekek hornyába. Megnyúlása esetén utána kell állítani. (8. ábra.)

8. ábra Ellensúlyos díszlethúzó alsó csigasor

3.2.14. Az ellensúly nélküli kézi díszlethúzót mindig biztonságosan ki kell kötni. 3.2.15. A rudas díszlethúzóra vagy a ponthúzóra felfüggesztett terhet felhúzása előtt úgy kell az emelőberendezés alá helyezni, hogy a teher tömegközéppontja a függési pont alatt legyen. Felhúzás közbeni lengés bekövetkezésekor, annak megszűntéig, a díszletet vagy díszletelemet tovább emelni nem szabad. 3.2.16. Körhorizont-függönyön olyan méretű nyílást (hasítékot) kell vágni, vagy azt olyan magasra kell emelni, hogy díszletezéskor benne a legmagasabb díszlet se akadhasson el. 3.2.17. Előfüggöny nyitásánál és zárásánál, a működtetéssel megbízott személynek olyan helyet kell elfoglalnia, ahonnan a függöny mozgási síkját teljes szélességében figyelemmel tudja kísérni. 3.2.18. A bayreuthi függönyszárnyak lesúlyozására kemény tárgy nem használható (azonban pl. homokkal töltött zsákok használhatóak). A súlyok alsó szintje a padlószint felett legalább 2,20 m legyen. 3.2.19. A biztonsági fő- és színpadi vasfüggönyök működtetésének, használatának, esetleges szcenikai alkalmazásának szabályait, belső rendjét, a helyi adottságoknak megfelelően, a munkáltató írásban határozza meg. 3.2.20. A színpadi felsőgépezet terébe, a munkakarzatokra és a zsinórpadlásra csak az ott szolgálatot teljesítő vagy ellenőrzést, karbantartást végző dolgozók mehetnek fel. A feljáratoknál, erre vonatkozóan, figyelmeztető-tiltó táblát kell elhelyezni. 3.2.21. A színpadi felsőgépezet irányításával megbízott vezető részére, az előadás vagy a próba során használt díszlet- és ponthúzók által behatárolt egész színpadi területre, bedíszletezett színpad esetén is rálátást kell teremteni. 3.2.22. Mozgóhidak és repülőszerkezetek tervezésére és üzemeltetésére az EBSz előírásai az irányadók. 3.2.23. Repülőszerkezetet és a repüléshez alkalmazott védőfelszerelést, amellyel személyt vagy személyeket mozgatnak, minden próba és előadás előtt át kell vizsgálni és azt ki kell próbálni. A terhelési próbához ember nem vehető igénybe. A repülőszerkezet minden alkatrészét tízszeres biztonsággal kell méretezni. 66/98


3.2.24. A repülőszerkezetek szerelésére, ellenőrzésére és raktározására vonatkozó szabályokat a munkáltatónak írásban kell meghatároznia, és azokat a velük dolgozók tudomására kell hoznia.

9. ábra. Gépi díszlethúzó, illetve vasfüggönyt mozgató kötéldob szabályos és szabálytalan kötélvezetéssel

A „Díszletépítés és -bontás” előírásainak ismertetése előtt kijelenthetjük, hogy a technika mai fejlettség ellenére sem lehet kikerülni a színházban a kézi anyagmozgatást, hiszen ez a díszletszállításon túl számos helyen szükségessé válhat, így többek között kézzel kell szállítani a bútorokat és a világítási eszközöket, de a kézi díszlethúzók működtetése is jelentős fizikai erőt igényel. Aki ilyen munkát végez, annak jó egészségi állapotban kell lennie, mert gyenge fizikumú, gyorsan elfáradó személy erre nem alkalmas. Kellő testi erővel kell rendelkeznie, ismernie kell az anyagmozgatás szabályait, a saját teherbírását és a baleseti kockázatot. Nem mindegy az sem, milyen ruházatot, cipőt visel, ha el akarja kerülni a sérüléseket. A kézi anyagmozgatás során leggyakrabban a váz- és izomrendszer sérülései fordulnak elő, ezért nem hagyható figyelmen kívül a kézi anyagmozgatás következő jogszabályi háttere: A közlekedési baleset-elhárító és egészségvédő óvórendszabály IV. fejezetében foglalt „Anyagmozgatás, anyagtárolás” (2/1972. KPM rendelet) előírásai a Szabályzattal egyenrangúan írták elő a kézi anyagmozgatás tételes szabályait. Ezt az előírást azonban a 2007. évi LXXXII. törvény hatályon kívül helyezte, ezért 2008. január 1-jétől már csak iránymutatásul szolgálhatnak az ott meghatározott súlynormák: „4.25.2 Teheremelés és -szállítás segédeszköz nélkül: - A fiúk 14-16, a lányok 16-18 éves korig sík talajon, kézben 15 kp-ot, ketten 30 kp-ot emelhetnek és vihetnek. Ha a teherszállítás emelkedőn történik, az egyedi szállításnál a súlyhatárokat 1%-os emelkedőnél 10 kp-ra, 2%-os emelkedőnél 5 kp-ra kell csökkenteni. 67/98


- 2%-nál nagyobb emelkedőnél a fiúk 14-16, a lányok 16-18 éves korig segédeszköz nélküli teherszállítást nem végezhetnek. - A fiúk 16-18 éves korig, és a 18 évesnél idősebb nők sík talajon, kézben 20 kp-ot, ketten 40 kp-ot emelhetnek és vihetnek legfeljebb 60 m távolságra. - A 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kp-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kp-ig, sík terepen 90 m, 10%-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kp-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. Lépcsőn legfeljebb 3 m magasságig 50 kp-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kéziszerszámán kívül más terhet. - A 200 kp és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelelő szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni.” A hatályos előírás, az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet (a 90/296/EGK irányelv alapján) nem tartalmaz anyagmozgatási normákat, általános szabályok között rögzíti a hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő tényezőket, amely körülményeket munkahelyenként kell értékelni. Hazánkban a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet alapján bejelentésre kötelezettek a foglalkozási eredetű mozgásszervi betegségek. Ez minden munkáltató kötelezettsége és a munkavédelmi hatóság ellenőrzése során feltárhatja az eltitkolt baleseteket, foglalkozási megbetegedéseket. A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás néhány fontosabb szabálya: - A nagy tömegű terhet csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad csak megemelni. - Nagy tömegű teher emelése előtt biztos alátámasztási helyzetbe kell a lábakat elhelyezni. - A terhet mindig biztonságosan, vagyis egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni. - Ügyelni kell arra, hogy a teher tömegközéppontja a lehető legközelebb legyen a testhez. - Nagy tömegű, terjedelmes terheket nem a test előtt, hanem a vállon vagy a háton kell szállítani. - A teher egyenletes elosztása kisebb terhelést eredményez. - Hosszú tárgyak (pl. csövek, díszletfalak) vállon vagy háton történő szállítása esetén ügyelni kell arra, hogy a tárgy első vége legalább 2 m-rel a padlózat felett legyen és szállított tárgy ne érjen szigeteletlen villamos vezetékhez. - A teher letevése előtt mindig meg kell győződni arról, hogy az adott helyre biztonságosan letehető-e, nem fog-e felbillenni, leesni vagy felborulni. - A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás lehet egyéni vagy csoportos, (ha kettő vagy több személy együttesen végzi azt). - Az anyagmozgatási munkát végzőnek orvosi szempontból alkalmasnak kell lennie és munkavédelmi oktatásban kell részesülnie.

68/98


3.3. Díszletépítés, -bontás; próbák, előadások és gyorsváltozások 3.3.1. A színpadi építményt (lépcső, emelvény, híd stb.) mindig az igénybevételnek megfelelő, de legalább 2700 N/m2 terhelésre kell méretezni és kivitelezni. Díszlet esetében az építményt az igénybevételnek megfelelően kell méretezni. 3.3.2. A színpadi lépcsőre, emelvényre, hídra - ha az a színpadszinttől 1,00 m-nél nagyobb szintkülönbséget hidal át - korlátot vagy azzal egyenértékű díszletelemet kell szerelni. 3.3.3. Ha a színpad, illetve a díszlet képe miatt a díszletajtó nyílása alacsonyabb 1,90 m-nél, akkor a szokásos fejmagasságban akadályozó elemet észrevehető módon jelölni és megfelelően burkolni kell. Erre a dolgozók és a szerelők figyelmét külön fel kell hívni. 3.3.4. Emberi erővel mozgatott díszletelem, segédeszköz nélkül, kézzel mozgatva 200 kg-nál, díszlethúzással (segédeszközzel) mozgatva 400 kg-nál nagyobb tömegű nem lehet. 3.3.5. A díszlethúzók megengedett (egyenkénti) legnagyobb összterhelését feltüntető táblákat kell elhelyezni a színpadszint két oldalán és a súlyzókarzaton. 3.3.6. A színpadi emelőgépek és süllyedők kezelője-irányítója, próba és előadás alatt a kijelölt helyét nem hagyhatja el. 3.3.7. A színpadra, az emelvényekre, a lépcsőkre és a hidakra helyezett alap- és más szőnyegeket rögzíteni kell. 3.3.8. Díszletelemként tilos beépíteni szilánkosan törő anyagot (pl. üveg, csempe, pala stb.). 3.3.9. Amíg a színpadon műszaki munkák folynak, a színpadtérben és a zenekari árokban az oda beosztott, munkát végzőkön kívül más nem tartózkodhat. 3.3.10. A szcenikai tervek részeként, a díszletek felépítéséről, bontásáról és szállításáról technológiai tervet kell készíteni, amely tartalmazza a műveletek sorrendjét, a használandó eszközöket, egyéni védőeszközt és a biztonságos munkavégzéshez szükséges helyi előírásokat. 3.3.11. A színpadon végzett műszaki munkát (díszletépítés és -bontás, gyors változás, kellékezés, világítóberendezések elhelyezése stb.) csak szakképzett és ezzel megbízott vezető (színpadmester, színpadi felügyelő stb.) irányíthatja és hangolhatja össze, egyszemélyi felelősséggel. Az egyes tárak (műhelyek) szakmai munkájáért a tárvezetők felelősek. 3.3.12. A színpadi előadások és próbák megkezdése előtt az ügyelőnek a díszletek, bútorok, kellékek és azok felállításának, elhelyezésének, működésének biztonságát ellenőriznie kell, valamint felül kell vizsgálnia az általa kezelt jelző-utasító és egyéb berendezések működőképességét is. Az esetleges hibák elhárításáig az ügyelő nem adhat utasítást az előadás megkezdésére. 3.3.13. A szereplőknek a színpad játékterébe történő akadálytalan és biztonságos belépését, illetve onnan kilépését az ügyelőnek kell vezényelnie. 3.3.14. A próbák és az előadások ideje alatt a színpadtérben történő összes egyéb tevékenységet (a díszletváltozást, magát a játékot, a berendezések működését stb.) is az ügyelő irányítja. 3.3.15. A színpadi munkát végzők (díszítő, kellékes, bútoros, világosító stb.) részére szükséges egyéni védőeszközöket, illetve felszerelést a munkáltató a munkatevékenységnek megfelelően a munkahelyi veszélyekre és ártalmakra tekintettel határozza meg. 3.3.16. A díszletek mozgatása közben, valamint a színpad építési vagy bontási munkái során (amennyiben a fejsérülés veszélyével járó tevékenységet folytatnak), a védősisak viselése a munkaterületen tartózkodók számára kötelező. Ez alól - az előadás (jelenet) - idejére csak a színpadi munkát irányító vezető adhat időszakosan felmentést. 69/98


3.3.17. A próbák tartama alatt, az új darab beállításánál vagy beugrás esetén a rendezőnek fel kell hívnia a szereplők figyelmét a díszletekkel (jelződíszletekkel) és színpadi cselekményekkel kapcsolatos biztonsági előírások. 4.

Ellenőrzési követelmények 4.1. A Szabályzat végrehajtásának ellenőrzésére a felügyeletet gyakorló szerv, a munkavédelmi előírások tekintetében az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi munkavédelmi felügyelősége jogosult. 4.2. Az üzembe helyezést és az időszakos vizsgálatokat, ellenőrzéseket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásai szerint kell végrehajtani. 4.3. A színpadi felsőgépezet berendezéseinek időszakos vizsgálatát negyedévenként kell elvégezni, de a külsőleg is láthatóvá vált hibákat ennél gyakoribb szemrevételezéssel kell feltárni. A függesztékeket, minden harmadik felülvizsgálat után, statikai terhelési vizsgálatnak kell alávetni a névleges terhelés 1,25-szörösével. 4.4. A színpadtechnikai emelő berendezés fő- és szerkezeti vizsgálatát minden évadzárás és évadnyitás között, de legalább évente egyszer el kell végezni. 4.5. Minden olyan előadás (vagy próba) előtt, amelyhez emelőgépet vagy emelőszerkezetet használnak, meg kell vizsgálni a biztonságot érintő berendezések hatékonyságát, így különösen: - a vészleállítót, amely az emelő berendezés üzemét bekapcsolja, - figyelmeztető-, jelzőberendezéseket, - a hajtóművet, köteleket, láncokat, - a végálláskapcsolókat, - a hajtóműféket, - a reteszeléseket, - a teherbírás-, illetve a kinyúlásjelzőket, - a gép használati utasításában előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket. 4.6. A beépített és hordozható létrák időszakos biztonsági felülvizsgálatát legalább évenként kell elvégezni. 4.7. A záporberendezés vizsgálatát új, felújított vagy javított berendezés esetén és az üzembe helyezést követően legalább 4 évenként vízzel kell elvégezni. A közbeeső időszakban a csőhálózatot és a záporrózsákat füstpróbával is lehet vizsgálni. A záportartály nyitószerkezetének és a nyomásfokozó (töltő)szivattyúnak az ellenőrzését mindig vízzel kell elvégezni. 4.8. A színházi létesítmény munkavédelmi ellenőrzését legalább negyedévenként kell megtartani, és annak megállapításait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az évadzáró és évadnyitó vizsgálat is egy-egy ellenőrzésnek számít.

A Szabályzat az ellenőrzési feladatok között külön is meghatározza a díszlettervezés és a használatbavétel dokumentumait. A díszlet a színpadi mű cselekményének helyszíne, a színpadkép meghatározó eleme. Változtatható, mozgatható és cserélhető színpadberendezés, ami az előadásra kerülő mű által meghatározott stílust, a szerző instrukcióit, a rendezői és díszlettervezői koncepciót megjelenítő építészeti-képzőművészeti alkotás. A díszlettervező rendkívül változatos képzőművészeti, és technikai eszközökkel számolhat: Perspektivikusan festett, kétdimenziós kulisszákkal és hátterekkel, háromdimenziós plasztikus megoldásokkal, mechanikus színpadtér-változtatásokkal, vetítésekkel, különböző fejlettségű világítástechnikákkal. (14. a.- c. és 15. ábrák)

70/98


Varga Mátyás díszlettervező, festő- és iparművész, grafikus (1910-2002) nyilatkozta egy alkalommal: „Természetesen a színpadi művészet ma már nem ugyanaz, mint a shakespeare-i időben, amikor a helyszín megjelölésére még elég volt egy "Velence" feliratú tábla. Ma már a díszlettechnika és a képzőművészet minden eszközét igénybe veszi, hogy a színpadi jelenetek köré megfelelő keretet adjon. A tervező azonban anyaggal dolgozik: fával, vászonnal, gipsszel, festékkel stb., ami mind – pénzbe kerül. A díszlettervező tevékenységének kereteit így elsősorban mindig a színházi büdzsé szabja meg. Ha kell, lehet plasztikus színpadot építeni, de lehet festett, sőt vetített hátteret is használni. A jó díszletnek ilyen vagy olyan módon, kicsiben vagy nagyban, olcsó vagy gazdag kivitelben – tartalmilag kell jónak lennie, tehát olyannak, amely a művet szolgálja: eltalálja annak alaphangulatát, jó és stílusos keretet ad a jeleneteknek és megteremti a képekhez kívánatos hangulatot is. Hogy ezt a tervező hogyan éri el, az művészeti érzékétől, technikai tudásától és gyakorlatától függ.” A Szabályzat 3.3.10.pontja tartalmazza, hogy a díszletépítés- és bontás, valamint az előadások biztonságos megtartása érdekében: „A szcenikai tervek részeként, a díszletek felépítéséről, bontásáról és szállításáról technológiai tervet kell készíteni, amely tartalmazza a műveletek sorrendjét, a használandó eszközöket, egyéni védőeszközt és a biztonságos munkavégzéshez szükséges helyi előírásokat.” Az előírás a tervezés előkészítő fázisától a kivitelezési munkán keresztül a használatba vételig szabályozza a munkavédelmi feladatokhoz tartozó egyeztetéseket és megjelöli a feladat szakmai felelőseit. Az előadásonként változó díszletek a munkavállalók számára változó környezetet és ezzel munkavédelmi kockázatot jelentenek, amely kockázat minimálisra csökkentését célozzák az alábbiak szerint részletezett eljárások és szcenikai dokumentumok: 4.9. Az új előadások díszletterveit, a kivitelezés előtt, a színház igazgatója által kijelölt színházi, munkavédelmi szakemberrel véleményeztetni kell. 4.10. Új díszlet színpadra állítása előtt a létesítésben közreműködő tervező az 1. számú mellékletben foglaltak, a kivitelező a 2. számú mellékletben foglaltak szerint köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a munkavédelmi követelményeket megvalósították. 4.11. A díszleteket és a színpadi berendezéseket használatba venni a 4.10. pontban meghatározottak, valamint a 3. számú melléklet szerint kitöltött felelős üzemeltetői nyilatkozat alapján a színház igazgatója által a 4. számú melléklet szerint írásban kiadott Díszlet-használatbavételi engedély alapján lehet. 4.12. Minden előadás és próba előtt a színpadi munka irányításával megbízott személynek (színpadmester, színpadi felügyelő stb.) és az ügyelőnek együttesen kell meggyőződnie a játéktér biztonságáról. Az ellenőrzés után az ügyelő veszi át a színpadi munka irányítását. 4.13. Minden előadás és próba előtt, a nézőtéri felügyelőnek, ennek hiányában a gondnoknak vagy az ügyeletes műszaki vezetőnek meg kell győződnie a nézőtér biztonságos állapotáról. 4.14. Vendégjátékok alkalmával, a fogadó- és a vendégegyüttes vezetőjének egyaránt az előadás előtt meg kell győződnie a fogadó-,- illetve vendég felszerelések, berendezések biztonságos állapotáról. 4.15. Külföldi vendégszereplések alkalmával a munkavédelmi feltételeket is szerződésben kell rögzíteni, és a próba, valamint az előadás megkezdése előtt a vendég együttes vezetőjének e feltételek meglétét is ellenőriznie kell.

71/98


14.a. ábra. A nézőtér és a színpad alaprajza az Aida című előadáshoz

14.b. ábra. Nézőtér és díszlet makett az Aida című előadáshoz

72/98


14. c. ábra. Békés Megyei Jókai Színház Porondszínháza építés közben (2009.május) Elton John - Tim Rice: AIDA

A koprodukció alapját képező díszletek tervezője: Libor Katalin Porondszínházi díszlettervező: Howard Lloyd Porondszínház játéktér kialakítás: Howard Lloyd - Fekete Péter

15. ábra. Békés Megyei Jókai Színház, 1955. Díszletterv, akvarell Heltai Jenő: A néma levente - vígjáték (OSZK) Vogel Eric emlékkiállítás (Gödöllői Királyi Kastély, 2003.)

73/98


5.

Dokumentumok, nyomtatványok 1. Díszlettervezői nyilatkozat Az intézmény neve: ................................................................................................ A színdarab címe: ................................................................................................... A bemutató tervezett időpontja: ........................................................................... A nevezett darab díszlete az érvényben lévő munkavédelmi rendelkezéseknek megfelel, egészséges és biztonságos munkavégzésre alkalmas. A tervtől való eltérések a következők: ................................................................... ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. .................................................................................................................................

Az eltéréseket az ......... év ............... hó ...... napján a színház igazgatóságának átadott tervrajz és leírás tartalmazza. .............................................. 20 .. év ................................ hó .. nap ............................................... Tervező

2. Díszletgyártói nyilatkozat Az intézmény neve: ................................................................................................. A színdarab címe: .................................................................................................. A díszlet az érvényben lévő munkavédelmi előírások és az átadott tervrajz alapján készült el. A díszlet kivitelezése az alábbiakban tér el a tervezetben leírt követelményektől: ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. ................................................................................................................................. .............................................. 20 .. év ................................ hó .. nap ........................................... Gyártásvezető

74/98


3) Üzemeltetői nyilatkozat a díszlet színpadi használatba vételéhez Az intézmény neve: .................................................................................................. A színdarab címe: ................................................................................................... A díszlet a munkavédelmi követelmények szerint színpadi használatra: Alkalmas Nem alkalmas .............................................. 20 .. év ................................ hó .. nap

…......................................... színpadi munka irányításával megbízott vezető

……………………………….. Fővilágosító

4) Díszlet-használatbavételi engedély Az intézmény neve: ................................................................................................ A színdarab címe: .................................................................................................. A tervezői és gyártó nyilatkozatok, valamint a színház üzemeltetőjének javaslata alapján a díszlet az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfelel, színpadi használatra alkalmas. A nevezett színdarab díszletének használatbavételét engedélyezem. .............................................. 20 .. év ................................ hó .. nap

.............................................................. igazgató

75/98


SZÍNHÁZI MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV MELLÉKLETEI 1. sz. melléklet Kivonat az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet mellékletéből Emelőgép Biztonsági Szabályzat I. Fejezet 1. Általános előírások 1.1. Jelen szabályzat hatálya a II., III. és IV. fejezetében foglalt emelőgépekkel végzett tevékenységre, továbbá teherfelvevő eszközökre terjed ki. 1.2. Nem tartozik a szabályzat hatálya alá a zárt technológiai láncba (géprendszerbe) beépített és csak a gépet kiszolgáló emelőszerkezet és azok teherfelvevő eszközei, a felvonó, az úszólétesítményeken lévő emelőgép, valamint a földmunkagép, kivéve, ha az emelőgép (daru) üzemmódban működik. 2. Fogalom-meghatározások 2.1. Emelőgép Emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja. 2.2. Üzemeltető Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérlője és az emelőgép üzemeltetését kiszolgáló személyek - emelőgép-kezelő, kötöző - munkáltatója vagy megbízója. 2.3. Gyártó Emelőgép gyártó (szavatos) az, aki - az emelőgép tartószerkezetét vagy önálló részegységét (emelőcsörlő, futómacska stb.) gyártja; - az emelőgépet összeszereli és átadja az üzemben tartónak vagy a forgalmazónak; - az emelőgép villamos, hidraulikus, illetőleg pneumatikus berendezését összeszereli; - olyan jellegű átalakítást végez, amely az emelőgép tartószerkezetének, önálló részegységének, villamos, hidraulikus, illetőleg pneumatikus berendezésének biztonságát érintő módosításával jár együtt. 2.4. Emelőgép karbantartó Aki erre a tevékenységre jogosult, illetőleg akit az üzemeltető ezzel a feladattal megbízott. 2.5. Emelőgép kezelő Aki az emelőgépet jogosult működtetni, és ezzel a feladattal megbízták. 2.6. Teherkötöző Aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták (a továbbiakban: kötöző). A terhet automatikusan megfogó, elegendő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet esetén - amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható - az emelőgép kezelője egyben a kötöző. 2.7. Emelőgép szakértő Aki szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, és a jelen szabályzat szerinti szakértői engedélyhez kötött feladatok ellátására jogosult.

76/98


2.8. Emelőgép ügyintéző Az a személy, akit az emelőgép üzemben tartója, bérelt gép esetén az emelőgép üzemeltetője ezzel a feladattal írásban megbízott, és rendelkezik a szükséges képesítéssel. 2.9. Emelőgép vizsgáló Aki az emelőgép jelen szabályzat szerinti időszakos vizsgálatának elvégzésére jogosult. 2.10. Üzemben tartó Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérbe adója, illetve aki az emelőgépet üzemelteti. 2.11. Teherfelvevő eszköz A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet szerint. 2.12. Irányító Az a személy - kijelölt kötöző -, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az üzemeltetőtől megbízást kapott. 2.13. Emelőgép szerelő Aki rendszeresen átszerelhető emelőgépek le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra megbízták. 2.14. Emelést irányító Akit az emelőgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenőrzésével, a különleges körülmények között végzett emelési műveletek irányításával az üzemeltető - munkáltató megbízott. 3. Az üzemeltető kötelezettségei Az emelőgép üzemeltetője: 3.1. köteles gondoskodni a jelen szabályzatban, a vonatkozó nemzeti szabványokban, valamint az emelőgép dokumentációban foglaltak végrehajtásáról; 3.2. köteles az emelőgép, üzembe helyezéséről, a teherfüggesztő eszközök használatba vételéről, rendeltetésszerű használatáról, biztonságos állapotának megőrzéséről, az időszakos vizsgálatról és a karbantartás szakszerű és rendszeres elvégzéséről gondoskodni; 3.3. az emelőgép a teherfüggesztő eszköz minden, az e szabályzatban, illetőleg a nemzeti szabványok szerinti okmányát az emelőgép, illetőleg a teherfüggesztő eszköz kiselejtezéséig köteles megőrizni különösen: - az időszakos vizsgálatok eredményeit, dokumentálását, - a karbantartási munkák, a fődarab-, a kötél-, a horog- és a lánccserék előírás szerintibizonylatait, tanúsítványait, emelőgép naplóit, - az egy műbizonylatú teherfüggesztő eszközök bizonylatait; - szerelői nyilatkozatot; 3.4. köteles az emelőgép, a teherfüggesztő eszköz üzemeltetési dokumentációját, nyilvántartását naprakészen vezetni és azokat az emelőgép selejtezéséig megőrizni; 3.5. köteles gondoskodni arról, hogy az emelőgép használati utasítása - az emelőgép kiselejtezéséig - az emelőgép kezelő rendelkezésére álljon; 3.6. az e szabályzatban meghatározott feladatait, felelősségét és az ezzel összefüggő hatáskörét csak írásban ruházhatja át az irányítása alá tartozó megfelelő műszaki képesítésű személy(ek)re (pl. emelőgép ügyintéző), vagy e tevékenységre szakosodott szervezetre, illetőleg emelőgép szakértőre; 3.7. gondoskodik az emelőgép, valamint a teherfüggesztő eszköz rendeltetésszerű használatáról, illetőleg használaton kívül, előírás szerinti tárolásáról;

77/98


3.8. köteles az ütemterv szerinti időszakos vizsgálatok és a javítások idejére az emelőgép üzemeltetését felfüggeszteni; 3.9. az időszakos vizsgálatok eredményeit köteles figyelembe venni és a szükséges intézkedéseket megtenni; 3.10. gondoskodik arról, hogy az emelőgép kezelő a vonatkozó jogszabály szerint képesített személy legyen, az emelés irányító és a kötöző a munkájához szükséges ismereteket elsajátítsa; 3.11. az emelőgéppel kapcsolatos üzemeltetői tapasztalatokat és üzembiztonsággal kapcsolatos eseményeket köteles írásban rögzíteni vagy rögzíttetni emelőgép naplóban, valamint e feljegyzéseket megőrizni. 3.12. az emelőgép megfelelő biztonságos állapotáról, ideértve az előző pontokban foglaltakat is - ettől eltérő írásbeli megállapodás hiányában - az emelőgép tulajdonosa köteles gondoskodni. 4. A karbantartó kötelezettségei Az emelőgép karbantartója köteles: 4.1. az emelőgép eredeti (dokumentáció szerinti) vagy azzal egyenértékű biztonsági állapotát fenntartani. Vita esetén az egyenértékű biztonság megítélésére emelőgép szakértő jogosult; 4.2. a karbantartás vagy a javítás közben, vagy a megbontás eredményeként az általa felfedezett, az eddig rejtett olyan hibákról, amelyek az emelőgép biztonságos működését veszélyeztetik, haladéktalanul az üzemeltetőt írásban tájékoztatni; 4.3. a karbantartásra, a javításra olyan alkalmas helyet kijelölni vagy kijelöltetni, amely biztosítja a munka biztonságos végzését; 4.4. az emelőgép dokumentációjába (emelőgép napló, darukönyv) bejegyezni és tanúsítani a javítás utáni vizsgálat, a karbantartás, a javítás, illetve a darun végzett bármilyen tevékenység tényét, illetőleg ha szükségesnek ítéli, akkor a további működés letiltását, vagy a működést korlátozó feltételeket; 4.5. az üzemeltető részére átadni: - az egy műbizonylatú, folyamatosan felhasználható anyagok, részegységek (sodronykötél, acélszerkezeti anyagok, teherviselésben részt vevő kötőelemek stb.) bizonylatainak hiteles másolatait, - a karbantartással kapcsolatos dokumentumokat; 4.6. a karbantartási tevékenységet megfelelően bizonylatolni, különösen: - az elvégzett munkákat, - a munkák időpontját, - a felhasznált anyagokat, - a munkát végző(k) nevét, - az ellenőrzést végző(k) nevét. 5. Személyi feltételek 5.1. Emelőgép-kezelő Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. 5.2. Emelőgép karbantartó Emelőgép karbantartását önállóan az a személy végezheti, aki

78/98


- a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - szakirányú szakmai képzettséggel (pl. lakatos vagy erősáramú végzettségű szakmunkás bizonyítvánnyal), - legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, - az általa karbantartott emelőgéphez szükséges kategóriájú emelőgép kezelői jogosítvánnyal rendelkezik, ha az emelőgépet egyedül kezelő távollétében kell javítania. 5.3. Emelőgép szakértő A jelen szabályzat szerinti emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki - az adott emelőgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy - szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik. 5.4. Emelőgép vizsgáló A jelen szabályzat szerinti emelőgép vizsgálói tevékenység ellátásával az emelőgép karbantartó (5.2 pont) bízható meg, aki legalább 5 éves emelőgép karbantartói gyakorlattal rendelkezik. 5.5. Emelőgép ügyintéző A jelen szabályzat szerinti emelőgép ügyintézői tevékenységgel az a személy bízható meg, aki a vonatkozó jogszabály szerinti képesítést megszerezte. 5.6. Kötöző, irányító A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezelő irányítását önállóan az a személy végezheti, aki - 18. életévét betöltötte, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította. 5.7. Emelőgép szerelő A rendszeresen átszerelhető emelőgépet az a személy szerelheti fel és le, aki - a gép-, illetve a működtető energiafajta szerinti (villany-, hidraulika-) szerelő szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel, kivéve, ha az előírt képesítéssel rendelkező kezelő a szerelésnél jelen van. 6. Munkavédelmi oktatás 6.1. Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - a munkába állása előtt, - legalább hat hónapos távollét után. 6.2. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal, - az emelőgép kezelőt, a más - általa korábban még nem kezelt - emelőgéptípus kezelése előtt. 6.3. A munkavédelmi oktatásokhoz az üzemeltető munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személlyel tematikát készíttet, amelynek ki kell terjednie a munkahelyek, munkaeszközök, a technológia kockázataira, annak elhárítására, a vonatkozó jogszabályok betartására. 6.4. Igazolható módon meg kell győződni a munkavédelmi ismeretek elsajátításáról.

79/98


7. Emelőgép vizsgálatok 7.1. Az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok 7.1.1. Az emelőgép üzembe helyezésének feltétele a munkavédelmi üzembe helyezés. 7.2. Időszakos vizsgálatok 7.2.1. A jelen szabályzat alkalmazásában időszakos vizsgálat - a vonatkozó szabványok szerint - az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat is, amelyek elvégzéséről vagy elvégeztetéséről - eltérő megállapodás hiányában - az emelőgép tulajdonosának kell gondoskodni. 7.2.2. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozásakor) kell elvégezni, kivéve, ha a gyártó ennél rövidebb gyakoriságot ír elő. 7.2.3. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat alkalmával vizsgálni kell, hogy az emelőgép szerkezeti kialakítása, gépészeti és villamos berendezése, valamint az emelőgép biztonsági berendezései megfelelnek-e az üzembe helyezés időpontjában érvényes biztonsági és egészségvédelmi követelményeknek, eredeti funkciójának megfelelően üzemel-e, a környezetének jellemzői azonosak-e a tervezéskor és gyártáskor figyelembe vettekkel. 7.2.4. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat során vizsgálni kell az emelőgép korszerűsítésének szükségességét elsősorban a veszélyek csökkentése érdekében. 7.2.5. Meg kell vizsgálni az emelőgép dokumentációjának meglétét, valamint azt, hogy a dokumentáció megfelel-e a tényleges állapotnak. 7.2.6. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a vizsgálatot végzőnek aláírásával kell hitelesítenie. 7.2.7. A szerkezeti, valamint a fővizsgálatok módjára és gyakoriságára az emelőgépre, fajtára/típusra - vonatkozó nemzeti szabványt vagy a gyártó utasításának rendelkezéseit kell figyelembe venni. 7.2.8. A vizsgálatok elvégzését a vizsgálatokat végzőnek az emelőgép dokumentációján kell rögzítenie, utalva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv azonosító jelzésére. A vizsgálatot végzőnek nyilatkoznia kell az emelőgép állapotáról. 7.2.9. Teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálatáról az üzemeltető köteles gondoskodni. 7.2.9.1. A teherfelvevő eszközök közül a merev teherfelvevők időszakos vizsgálatát a vonatkozó nemzeti szabvány szerinti időközönként és módon kell elvégezni. 7.2.9.2. Az acélsodronykötélből készült teherfelvevők időszakos vizsgálatát, amennyiben a használat során tartósan a névleges terheléssel vannak igénybe véve, legalább negyedévenként, egyéb esetben félévenként kell elvégezni. 7.2.9.2.1. A felülvizsgálat előtt a teherfelvevőket meg kell tisztítani olyan eljárással, amely annak károsodását nem okozza. 7.2.9.2.2. A külsőleg is látható hibákat szemrevételezéssel kell megállapítani. A teherfelvevőket legalább minden harmadik felülvizsgálat során statikai terhelési vizsgálatnak kell alávetni, a névleges terhelés 1,25-szörösével. 7.2.9.2.3. A műanyag teherfelvevő kötelek és hevederek időszakos vizsgálatát a gyártó által előírt gyakorisággal és módon kell elvégezni. 7.2.9.2.4. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben vagy a teherfelvevő eszköz nyilvántartásában kell rögzíteni, és fel kell tüntetni - a teherfelvevők azonosító adatait, - a vizsgálat eredményét, - a vizsgálat időpontját, - a vizsgálatot végző személy nevét, beosztását. 7.2.10. Az emelőgép időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára - kivéve az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél

80/98


magasabbra emelhető - és szerkezeti vizsgálatára emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult. 8. Az üzemeltetésre vonatkozó szabályok 8.1. Általános előírások 8.1.1. Az emelőgépet csak a használati utasításban meghatározott módon és célra szabad használni. 8.1.2. A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell rendszeresíteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényét rögzíteni kell. 8.1.3. Az emelőgépre, illetőleg annak szerkezetére, gépházába, vezetőhelyére csak az azon szolgálatot teljesítő kezelő, ellenőrző és karbantartó személyek mehetnek fel. Tanulóvezető csak felügyelet mellett tartózkodhat az emelőgépen. 8.1.4. Az emelőgépre felmenni vagy arról lejönni csak a gép álló állapotában, annak feljárásra alkalmas helyzetében és csak az erre a célra kialakított úton szabad, kivéve a veszélyhelyzetet. 8.1.5. Az emelőgépen tartózkodni, arra felmenni csak az üzemeltető hozzájárulásával és a kezelő tudtával szabad. 8.1.6. Ha bárki olyan rendellenességet, veszélyes helyzetet észlel, amely az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor köteles a kezelőnek „Vigyázz! Azonnal állj” jelzést adni. Ezt a kezelő köteles végrehajtani. 8.1.7. Amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, emelőgéppel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel, illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőgéppel szabad. 8.1.8. A teher megemelése, haladása előtt és alatt a kezelő jelzésére az emelőgép hatókörzetében tartózkodó személy köteles úgy eltávolodni, hogy az emelőgép és az emelt teher őt ne veszélyeztesse, kivéve a színpadi munka esetén. 8.1.9. Emelőgéppel csak függőleges irányú erőhatást szabad közvetlenül kifejteni, kivéve, ha azt más, ettől eltérő üzemmódra a gyártó alkalmassá tette. 8.1.10. Az emelőgép tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS ! 8.1.11. A kezelőnek és az irányítónak a terhet, illetőleg a kezelőnek az irányító jelzéseit a tehermozgatás egész folyamata alatt figyelemmel kell kísérnie. 8.1.12. Amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, megemelt terhet csak olyan terület felett szabad vinni, ahol személyek nem tartózkodnak, kivéve a színpadi munkát. 8.1.13. Amennyiben megemelt terhen vagy alatta munkát kell végezni, csak akkor szabad ha a teher tartását biztonságos alátámasztás vagy egyéb szerkezeti megoldás biztosítja (pl. önzáró menetorsó), kivéve a gépjármű szerviz- és a vasúti emelőt, valamint a színpadi tevékenységet. 8.1.14. A véghelyzetek határán minden mozgást úgy kell vezérelni - a sebességet csökkenteni -, hogy a biztonsági véghelyzet határolókapcsoló működtetésére ne legyen szükség. 8.1.15. A kezelőt az emelés megkezdése előtt egyértelműen tájékoztatni kell, hogy kinek a jelzéseit köteles figyelembe venni. Amennyiben szükséges, az irányítással megbízott személy felismerhetőségét karszalaggal, eltérő színű ruházattal vagy eltérő színű fejvédő sisakkal kell biztosítani. 8.1.16. Ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíznak meg, az egyiket közülük meg kell bízni az emelőgép kezelő irányításával. 8.1.17. Ha a kezelő a kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, akkor annyi irányítót kell biztosítani, amennyi az emelés biztonságos végrehajtásához szükséges. 8.1.18. A kezelőfülkével ellátott emelőgép esetében az üzemeltetőnek biztosítania kell a kezelő biztonságos kimentésének személyi - pl. kiképzett mentőszemély(ek) - és tárgyi (pl. 81/98


kötélhágcsó, biztonsági hevederzet, mentőkötél) feltételeit, üzemzavar, baleset vagy a kezelő rosszullétének esetére. 8.2. Az emelőgép kezelőre vonatkozó előírások 8.2.1. Köteles figyelembe venni az emelőgép naplójába az előző műszak alatt beírt bejegyzéseket és ellenőrizni az esetleges hiányosságok megszüntetését. 8.2.2. Az emelőgép üzembe helyezése előtt köteles meggyőződni arról, hogy annak szerkezetén nem tartózkodik senki. 8.2.3. Minden műszak megkezdése előtt meg kell vizsgálnia az emelőgép biztonságát érintő berendezések hatékonyságát, így különösen: - a vészleállítót, amely az emelőgép üzemét lekapcsolja; - figyelmeztető, jelző berendezéseket; - minden hajtóművet és a köteleket, láncokat; - a véghelyzet kapcsolókat; - minden mozgás fékjét; - a reteszeléseket; - a teherbírás, illetőleg a kinyúlás jelzőket; - az emelőgép egyéb biztonsági berendezéseit, amelyek az emelőgép felszereléséhez tartozó eszközökkel megvizsgálhatók; - valamint a használati utasításban előírt egyéb berendezéseket és védőeszközöket. Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelőgép naplójába bejegyezni. 8.2.4. Ha olyan hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, amely az emelőgép biztonságos üzemeltetését veszélyezteti, az emelőgépet csak a hiányosságok vagy rendelleneségek megszüntetése után helyezheti üzembe. 8.2.5. Az emelőgépet csak a használati utasításban leírt módon szabad üzembe helyeznie. 8.2.6. Köteles minden mozgás megkezdése előtt hangjelzéssel figyelmeztetni az emelőgép hatókörzetében tartózkodókat, ha van az emelőgépen hangjelző készülék. A hangjelzések a következők legyenek: - egy rövid jel: figyelmeztetés az egyes munkaműveletek megkezdése előtt; - két rövid jel: ha az utasítás nem egyértelmű, vagy a terhet nem lehet biztonságosan mozgatni; - folyamatos jel: veszélyhelyzet. 8.2.7. Felelős a kötöző által alkalmazott teherfelvevő eszköz helyes megválasztásáért, a függesztés helyes módjáért, a kötöző (rakodó) munkájáért, amennyire azt munkahelyéről megítélheti. Hiba esetén a kötözőt (rakodót) utasítania kell annak azonnali megszüntetésére. Az emelést, illetve a szállítást csak akkor kezdheti meg, ha a felerősítés biztonságos és az emeléssel senkit nem veszélyeztet. 8.2.8. A terhet úgy kell először megmozdítani - emelni vagy süllyeszteni -, hogy az éppen csak elmozduljon eredeti helyzetéből, majd a mozgatást meg kell állítania. A terhet tovább emelni, illetve a süllyesztést folytatni csak akkor szabad, ha a felerősítés, az emelőmű fékjének működése rendben van, és a teher további mozgatása az emelőgép stabilitását nem veszélyezteti. A színpadi díszletváltozás során az emelés és süllyesztési művelet ez alól kivételt képez. 8.2.9. Nem végezheti az emelést addig, amíg a teher veszélyes körzetét az ott tartózkodó személyek el nem hagyják. 8.2.10. Az irányítótól kapott jelzés vagy utasítás végrehajtását köteles megtagadni, ha az - ellentétes a jelen szabályzattal vagy használati utasítással, és/vagy - megítélése szerint az balesetet vagy anyagi kárt okozhat. 8.2.11. Nem emelhet meg az emelőgéppel olyan terhet: - amelyen személy tartózkodik, kivéve: a személy emelésére is alkalmas, illetve személytartóval rendelkező emelőgép; - amely tömegközéppontja emelés közben veszélyes mértékben eltolódik; 82/98


- amely nem tartja meg a saját tömegét; - amely leerősített; - amely lefagyott; - amely beépített, kivéve, ha az emelőgépet erre a célra tervezték és gyártották; - amelyen más rögzítetlen tárgyak is vannak; - amelyhez más tárgyakat nekitámasztottak; - amely a teherfelvevő eszközt rongálja, illetve - amely tömege meghaladja az emelőgép, illetőleg a teherfelvevő eszköz teherbírását. Ez nem érinti a vonatkozó szabvány szerinti statikai és dinamikai vizsgálatokat. 8.2.12. Ha nem biztos benne, hogy egy tárgyat szabad-e megemelni, akkor köteles az emelőgép üzemeltetőjétől vagy az emelőgép ügyintézőjétől utasítást kérni. 8.2.13. A megemelt terhet csak olyan útvonalon és olyan magasságban szállíthatja, ahol a mozgás során az nem veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. 8.2.14. Köteles üzem közben az emelőgép helyes működését figyelemmel kísérni. 8.2.15. Ha olyan rendellenességet vagy hibát észlel, amely veszélyezteti az emelőgép, illetőleg a körülötte dolgozók biztonságát, köteles a terhet azonnal lerakni és az emelőgépet leállítani. A hibát köteles az üzemeltetőnek haladéktalanul jelenteni és az emelőgép naplójába beírni. 8.2.16. Átalakítást nem végezhet az emelőgépen, javítást is csak a használati utasításban előírt mértékig. 8.2.17. Az emelőgépen végzett bármilyen javítási munka közben csak a karbantartást végzők vezetőjétől fogadhat el utasítást az emelőgép kezelésére. 8.2.18. Az emelőgép főkapcsolóját azonnal ki kell kapcsolnia: - energiaellátás zavara esetén (feszültségkimaradás); - akkor, ha a vezérlőkapcsolóval a mozgatás nem állítható meg. 8.2.19 Az emelőgép üzemeltetésének befejezésekor, vagy a munkaszünetek megkezdésekor, ha a kezelő az emelőgépet elhagyja, az alábbi intézkedéseket kell megtennie: - a terhet és a merev teherfelvevő eszközt biztonságosan le kell helyezni; - az emelőgépet a használati utasításban előírt helyzetbe kell hozni; - az emelőgép kezelőelemeit kikapcsolt állásba kell helyezni; - szabadban lévő emelőgépnél a szélterhelésből eredő elindulás vagy elmozdulás ellen védő biztosításokat fel kell helyezni; - a belső égésű motorral működő (pl. mobil) emelőgép esetén a motort le kell állítani; - az emelőgépet a használati utasításban üzemszünetre előírt állapotba kell hozni; - meg kell akadályozni, hogy az emelőgépet illetéktelen személy üzembe helyezhesse. 8.2.20. Villamos üzemű emelőgépet üzemszünet alkalmával le kell választani a hálózatról és a főkapcsolót kikapcsolt helyzetében biztonsági zárral (lakattal) le kell zárni. Ellenőrizni kell, hogy a leválasztás után feszültség alatt maradó részek (tokozott szekrények, melegítő, fagyásgátló ellenállások, biztonsági világítás) nem okozhatnak-e tüzet. A kezelőhely fűtésének, szellőztetésének elektromos berendezései nem maradhatnak feszültség alatt. 8.3. Teherkötözésre és irányításra vonatkozó előírások 8.3.1. A kötöző feladata a teherfelvevő eszköz helyes kiválasztása és alkalmazása, a terhek biztonságos felerősítése, rögzítése és - amennyiben az üzemeltető ettől eltérően nem rendelkezett - az emelőgép kezelő irányítása jelzésekkel a vonatkozó jogszabály szerint. 8.3.2. A kötöző, illetőleg az irányító a teher kötözésekor és az oldásakor, valamint az emelőgép kezelő irányítása, továbbá az emelőgép minden mozgása során helyzetét úgy válassza meg, hogy a terhet állandóan figyelemmel tudja kísérni, illetőleg kapcsolatban (jelzés vagy beszéd) legyen a kezelővel. 8.3.3. Az irányítónak az emelőgép kezelőt minden esetben irányítania kell: - olyan terhek kötözésénél, felemelésénél, amelyeket nem önműködő vagy a kezelőhelyről működtetett teherfelvevő eszközökkel vesznek fel; 83/98


- olyan mozgások végrehajtásánál, amelyeknél a biztonságos mozgási folyamatot beleértve a közlekedési viszonyokat - nem lehet a kezelőhelyről minden fázisában áttekinteni; - a feszültség alatt álló légvezeték vagy munkavezeték meg nem engedett megközelítésének megakadályozására. 8.3.4. A kötöző használat előtt köteles a teherfelvevő eszközöket szemrevételezéssel megvizsgálni, hogy - azokon van-e egyedi jel; - a teherpróba a beütött jelzés szerint érvényes-e; - alkalmas-e teher emelésére; - nem sérült, nem deformálódott. 8.3.5. A teherfelvevő eszközök méretét és elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy a kötözőágak egymással bezárt szöge a 120°-ot ne haladja meg. 8.3.6. Ha a teherfelvevő eszköz terhelést viselő ágai (kötél, lánc, rudazat) meghaladják az egymástól mért 15°-os eltérést, akkor az ebből eredő teherbírás csökkenést a következők szerint kell figyelembe venni: Kötözőágak által bezárt szög két ágon terhelve

0°- 15° 15°- 45° 45°- 90° 90°-120°

Teherbírás (%)

100 90 70 50

8.3.7. A kötözőágak számát csak addig és csak olyan módon szabad növelni, amíg az ágak ellenőrizhető módon együttesen vesznek részt a teher tartásában és egymást érintve nem keresztezik. 8.3.8. A kötöző két- vagy háromágú kapcsot vagy sarut csak akkor alkalmazhat, ha a tárgy tömegközéppontja a tárgy felfüggesztési helyénél mélyebben helyezkedik el. 8.3.9. Az emelőgép horgára úgy kell felfüggeszteni a terhet, hogy annak tömegközéppontja a horog függőleges tengelyvonalába essék. 8.3.10. A teherfelvevő eszközt csak az emelendő tárgy megfelelő teherbírású részeire szabad felerősíteni. 8.3.11. Ha a teher emelés közben elbillenhet vagy elcsúszhat, olyan teherfelvevő eszközt vagy rögzítési módot kell alkalmazni, amely a terhet emelés közben nemcsak támasztja, hanem szorítja is. 8.3.12. Ha a teher rögzítése csak szorításon alapul, tilos az egymáshoz szoruló felületek közé idegen anyagot tenni. 8.3.13. A teherfelvevő eszközt úgy kell a terhen elhelyezni, hogy az azon emelés közben ne tudjon elmozdulni, elcsúszni, elferdülni, vagy leugrani, és a függesztési pont a teher tömegközéppontja fölött legyen. 8.3.14. A teherfüggesztő eszközt az emelt teher sarkainál, éleinél fellépő megtöréstől megfelelő megoldással (pl. kötélvédő saru alkalmazásával) védeni kell. 8.3.15. Az irányító az emelőgép-kezelőt az emelés és szállítás műveletei alatt egyértelmű jelzésekkel köteles tájékoztatni és irányítani, a vonatkozó jogszabály szerint. A karjelzés helyettesíthető megfelelő és megbízható kétoldalú rádiókapcsolattal, kötelező visszajelzéssel. 8.3.16. Az irányító a teher megemelésére jelzést csak akkor adhat, ha: - megítélése szerint a terhet a teherfelvevő eszközre az előírásoknak megfelelően és biztonságosan rögzítették;

84/98


- az emelőgép hatókörzetében lévő személyek úgy helyezkedtek el, hogy a teher mozgatása nem veszélyezteti őket. 8.3.17. Ha a teher az emelés pillanatában elferdül, vissza kell ereszteni és a kötést meg kell igazítani. 8.3.18. Tilos a terhet tömeg ráhelyezéssel vagy rákapaszkodással egyensúlyba hozni. 8.3.19. A megemelt teher szállítás közbeni megvezetéséhez használt segédeszköz legyen biztonságos. 8.3.20. A terhet emelés és lehelyezés közben kézzel megfogni és vezetni, - ha indokolt csak az alább felsoroltak betartásával szabad: - a tehertől nyújtott kartávolságnyira úgy kell elhelyezkedni, hogy a mozgást semmi ne akadályozza; - a terhet olyan pontján kell megfogni, hogy a kéz ne sérülhessen meg; - a terhet vállmagasságig szabad vezetni. 8.3.21. Az irányító köteles gondoskodni a közlekedés leállításáról, ha a szállított teher közlekedési útvonalat keresztez. 8.3.22. A terhet csak akkor szabad lerakni, ha: - a terület a teher lerakására előkészített állapotban van és rakodásra alkalmas; - a terület közlekedés, szállítás vagy egyéb munkavégzés céljára nincs kijelölve; - a hely teherbírása megfelel a teher tömegének. 8.3.23. A teher felerősítését a teherfelvevő eszközről csak akkor szabad levenni, ha a teher elmozdulás, megcsúszás, gurulás, billenés, eldőlés stb. ellen megfelelően biztosított és szilárd teherviselő alapon van. 8.3.24. Ha a teherfelvevő eszköz a teher alá nyúlik, akkor a terhet csak alátétekre szabad helyezni a teherfelvevő eszköz kímélése és könnyű eltávolíthatósága érdekében. 8.3.25. A teherfelvevő eszközt úgy kell szállítani és tárolni, hogy az károsodást ne szenvedjen. 8.3.26. Egy horogba egyidejűleg csak annyi kötélhurkot, gyűrűt stb. szabad beakasztani, hogy azok a horog öblébe jól befeküdjenek. 8.3.27. A kötöző köteles a meghibásodott teherfelvevő eszközt a munkából kivonni. 8.3.28. A kötöző köteles a használaton kívüli teherfelvevő eszközöket azok kijelölt tárolási helyére visszavinni, ott szakszerűen lerakni, a hibásakat elkülöníteni, a meghibásodást az üzemeltetőnek jelenteni. 8.3.29. Ha a teherfelvevő eszköz tehertartó ágának állandó helyzetét az emelt terhen csak a súrlódás biztosítja, és az megcsúszhat, akkor emelőgerendát kell alkalmazni. 8.3.30. A teherfelvevő eszközöket úgy kell tárolni, hogy védve legyenek a káros behatásoktól (nedvesség, sav, gőz, vegyi anyagok, mechanikai sérülés, megengedhetetlen hőhatás stb.). 8.3.31. A teherfelvevő eszközt csak a gyártója által szavatolt alsó és felső hőmérsékleti határok között szabad használni. 8.3.32. A kötél- vagy a láncágak hosszúságát csomózással, megcsavarással rövidíteni tilos! 8.3.33. Emelőláncként csak erre a célra gyártott láncot szabad használni. 8.3.34. Láncon ideiglenes kötés csak erre a célra tervezett és gyártott szemmel végezhető, lazulás, kiakadás elleni biztosítással. 8.3.35. Láncot törő, illetve ütésszerű igénybevételnek tilos kitenni! 8.3.36. Négyágas lánc felfüggesztésnél legfeljebb két ág teherbírását szabad figyelembe venni. 8.3.37. Az összetekeredett láncokat használat előtt ki kell egyenesíteni. 8.3.38. Ha a láncot többször a teher köré kell tekerni, akkor a láncszemek nem keresztezhetik egymást. 8.3.39. Láncot tilos teherfelvevő eszközként tovább használni, ha: - egy láncszem 5%-os nyúlást szenved; - a láncszemet alkotó anyag átmérőjének a névleges értéke 10%-kal csökkent; 85/98


- a láncszem belső nyílása több, mint 10%-kal tágult; - egy láncszemen deformáció, bevágás vagy repedés látható; - hiányzik a terhelhetőség jelölése, vagy felismerhetetlenné vált. 8.3.40. Acélsodronyköteleket nem szabad teherfelvevő eszközként használni, ha: - átmérője a névlegeshez viszonyítva 10%-kal csökkent; - az acélsodrony kötelet alkotó látható elemi szálak felületén a korrózió maradandó nyomot hagy (vakrozsda); - maradó nyomódásos, gyűrődéses, kibomlásos deformációt szenvedett; - 80 °C-nál nagyobb hőhatás érte; - egy pászma elszakadt; - az elemi szálak törése, a kötél bármely szakaszán a megengedett értéket meghaladja. 8.3.41. Műanyag teherfelvevő kötelet és hevedert csak a gyártó használati utasításában meghatározott feltételek között és módon szabad használni. 8.4. Szélsőséges környezeti hatások 8.4.1. Amennyiben erős hóesés, köd vagy más időjárási vagy környezeti hatások miatt a teher vagy a közvetlen környezet a teljes szállítási folyamat alatt már nem figyelhető meg, vagy az irányítási jeleket már nem lehet egyértelműen felismerni, az emelőgép üzemét le kell állítani. 8.4.2. Szabadban üzemelő emelőgépet - ha a gyártó az emelőgép használati utasításában, a gépkönyvében ettől eltérően nem rendelkezik, vagy szerelési technológia alacsonyabb határt nem állapít meg - csak legfeljebb 18 m/s szélsebesség határig szabad üzemeltetni. 8.4.3. Az üzemi vagy területi szél előrejelzés esetén az emelőgép üzemét úgy kell leállítani, hogy az emelőgép szükséges biztonsági intézkedéseit a megengedett szélsebesség elérése előtt végre lehessen hajtani. 8.4.4. Szél hatásának is kitett emelőgépeknél biztosítani kell, hogy az üzemszünetben esetleg fetámadó szél mozgató, felborító, károsító hatásával szemben az emelőgép rögzített, illetve védett legyen. 8.5. Közterületek környezetében végzett emelés 8.5.1. Ha az emelőgépet közforgalmi utak, vasúti vágányok, repülési útvonalak és repülőterek, valamint vízi létesítmények vagy útvonalak (közterületek), lakott épületek hatósugarával érintett közelébe telepítik, illetőleg üzemeltetik, akkor a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének, kezelőjének előírásait is figyelembe véve - a várható kockázatok csökkentése érdekében - a biztonságos üzemeltetés feltételeit utasításban kell rögzíteni. 8.5.2. A közterületekre kihatóan felállított emelőgép esetén az emeléstechnológiai utasításban rögzíteni kell legalább a következőket: - az alkalmazásra kijelölt emelőgép típust a felállítási hely pontos megjelölésével, - az engedélyezett emelési műveleteket, - az üzemelési terület behatárolását, - a felállítandó jelzőtáblákat és irányító berendezéseket; - a pótlólagos biztonsági berendezéseket és intézkedéseket (pl. hajtómű kiiktatás, illetőleg reteszelés), - forgalom-szabályozást, -elterelést, - védőtető alkalmazását. 8.5.3. Ha indokolt, az emelőgép mozgás területét, kinyúlását úgy kell behatárolni vagy ellenirányban villamosan reteszelni, hogy a közterület veszélyeztetése ki legyen zárva. 8.5.4. 15 m emelőmagasságig az emelőgép munkatere kerettel (fa- vagy acélszerkezet) is behatárolható, ha a munkaterület legalább kétharmada ezen belül van. Az elkerítést a vonatkozó jogszabály szerinti színjelöléssel és sötétben megfelelő világítással kell ellátni. 8.6. A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében végzett emelés. 8.6.1. A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében üzemeltetett emelőgépnél a vezetékeket feszültségmentesíteni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor a külön 86/98


jogszabályban feszültségszinttől függően meghatározott biztonsági távolságot kell biztosítani. A vonatkozó jogszabályban foglaltakon túl a telepítés, üzemeltetés megkezdése előtt ki kell kérni a vezeték kezelőjenek (áramszolgáltató) írásbeli nyilatkozatát is a feszültség nagyságáról és a biztonsági távolságról. 8.6.2. Amennyiben az emelőgép magassága a 4 métert meghaladja és a vezeték szakasz nem feszültségmentesíthető, az emelési utasításban rögzíteni kell: - hogy a legkisebb biztonsági távolság határára jelzőőrt kell állítani, - hogy a legkisebb biztonsági távolságot a vezetékkel párhuzamosan meg kell jelölni (pl. karók, jelzőszalag), - hogy a jelzőőrnek minden mozgást le kell állíttatnia, ha az emelőgép, a teher vagy a teherfelvevő eszköz megközelítette a jelzett vonalat, - a jelzőőr tartózkodási helyét. A jelzőőrt egyéb feladattal megbízni nem szabad. 8.6.3. A nagy- és kisfeszültségű föld feletti szabadvezeték veszélyes közelébe telepített, illetőleg üzemeltetett emelőgép kezelőjével és a kötöző, irányító személyzettel a munkálatok megkezdése előtt a biztonságos munkavégzés feltételeit el kell sajátíttatni, ellenőrizhető módon. 8.6.4. Ha az emelőgép vagy valamelyik része érintkezésbe kerül a feszültség alatt álló nagyés kisfeszültségű föld feletti szabadvezetékkel, akkor az emelőgép-kezelő: - adjon hangjelzést, amely az ott tartózkodó személyek figyelmét felhívja a veszélyhelyzetre, - kísérelje meg az emelőgépet eltávolítani a vezetéktől, vagy kérjen intézkedést a vezeték feszültségmentesítésére, - csak a biztonsági előírások betartásával hagyja el az emelőgépet úgy, hogy egyszerre ne kerüljön kapcsolatba az emelőgép fém részével, valamint a talajjal. Ebben az esetben az ott tartózkodó személyek kötelesek a veszélyes teret elhagyni. 8.6.5.-8.6.6. 8.7. Egyéb különleges emelési műveletek 8.7.1. A távirányított emelőgépet a kezelő csak akkor kapcsolhatja be, ha az emelőgép hatáskörzetét teljes mértékben át tudja tekinteni. 8.7.2. Távirányított emelőgép kezelője olyan teherfelerősítési munkáknál, ahol egyidejűleg több kötöző szükséges, mint irányító kötöző is tevékenykedhet. 8.7.3. Olyan teherfelerősítési munkáknál, ahol csak egy kötöző szükséges, azt a talajszintről vezérelt emelőgép, illetőleg távirányítóval vezérelt emelőgép kezelője is elvégezheti, amennyiben: - a teher fel- és levételekor biztonságos munkaállást foglalhat el; - a teherszállítás lehetővé teszi az emelőgép akadálytalan irányítását; - a teher vezetése nem szükséges; - olyan teherfelvevő eszközt alkalmaz, amely a biztonságos teherfelerősítést és levételt biztosítja. 8.7.4. Folyékony izzófémet, izzó salakot, robbanó, illetőleg radioaktív anyagot mozgató emelőgépen két kezelőnek kell a kezelőhelyen tartózkodnia, kivéve, ha az emelőgépet olyan berendezéssel látták el, amely az emelőgép-kezelő rosszulléte esetén az emelőgépet leállítja. 8.7.5. Sugárveszélyes térségben csak olyan emelőgépet szabad alkalmazni, amely a emelőgép-kezelőt védi a sugárzás káros hatásától. 8.7.6. Az egymás hatósugarába működő emelőgépek biztonságos üzemeltetésének feltételeit meg kell tervezni és utasításban kell rögzíteni. Az utasításnak ki kell terjednie: - a telepítésből, - az üzemeltetésből, - az együttes üzemeltetésből,

87/98


- a környezetből az együttes üzemeltetésre ható veszélyek megakadályozására a várható kockázatok alapján. Az utasítás tartalmát az érintettekkel ismertetni kell igazolható módon. 9. Az emelőgépek telepítésének és szerelésének általános előírásai… ∼∼∼ 10. A hidraulikus és pneumatikus emelőgépek kiegészítő előírásai… 11. Az emelőgépek karbantartása 11.1. Az emelőgép műszak előtti karbantartását (gépápolását) a kezelője végzi a használati utasításban leírtak és az üzemeltető utasításai szerint. 11.2. A műszak előtti karbantartás az emelőgép azon részeire terjedhet ki, amelyek biztonságosan megközelíthetők. Villamos karbantartást a kezelő nem végezhet. 11.3. A karbantartó köteles munkája megszakítása vagy elvégzése után az emelőgép naplóba beírni a karbantartás eredményét és azt, hogy az emelőgép üzemképes, vagy nem. 11.4 Az emelőgép szerkezetén végzett gépápolási, karbantartási munkák megkezdése előtt az üzemeltető köteles gondoskodni: - az emelőgép üzemen kívül helyezéséről és akaratlan vagy az illetéktelen bekapcsolás megakadályozásáról; - a tárgyak leeséséből származó veszélyek elhárításáról, a veszélyes tér lezárásával, elkerítésével, figyelő személy kijelölésével; - az összeütközés kizárásáról, ha egy pályán több emelőgép üzemel. 11.5. A gépápolási, karbantartási munkák megkezdése előtt a meghajtómotort le kell állítani és/vagy a villamos berendezéseket feszültségmentesíteni kell. A hálózati kapcsolót lezárással kell az újrabekapcsolás ellen biztosítani. 11.6. A karbantartó feladata az emelőgépen veszélyes helyen vagy módon elvégezhető karbantartáskor a biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítása (ideiglenes pódium, szerelőállás stb.). 11.7. A karbantartó javításkor, cserekor köteles gyári eredeti vagy azzal egyenértékű alkatrészt cserélni, ennek hiányában csak tervező vagy emelőgép szakértő által előírt és elfogadott cseredarabot használhat fel. 11.8. Biztonsági berendezésen végzett karbantartás, javítás után köteles a karbantartó azt üzemi körülmények között kipróbálni, ellenőrizni. 11.9. Olyan karbantartási, gépápolási munkánál, amelyet csak üzemben lévő emelőgépnél lehet elvégezni, a hajtómotort csak akkor szabad bekapcsolni és/vagy a feszültségmentes állapotot megszüntetni, ha kifogástalan beszéd- és látási kapcsolat van az emelőgép-kezelő és a munkát végzők között. A kapcsolat zavara vagy megszakadása esetén a karbantartási, gépápolási munkát azonnal le kell állítani, és a munkát végzőknek a mozgó részek által veszélyeztetett területet el kell hagyni. 11.10. Az emelőgép szerkezetén tevékenység csak a járdák és a kezelőállások korláttal határolt területén végezhető. Egyéb részeken csak azzal megbízott, a magasban végzett munkáknál biztonsági hevederzettel, zuhanás ellen biztosított módon és helyen (pl. munkaállás, pódium) szabad. 11.11.Az emelőgép szerkezetén végzett gépápolási, karbantartási munkákhoz a szerszámokat és kisebb alkatrészeket úgy kell szállítani, hogy a munkát végző személyt mozgásában ne gátolja (pl. vállra akasztható szerszámtáskában). 11.12.A kenőanyagokat és tisztítószereket nem éghető anyagból készült, tömítetten záró edényzetben kell tárolni és szállítani. 11.13.A működtetési próbák megkezdése előtt a munkaterületet az emelőgép hatókörzetében tartózkodó személyek veszélyeztetése ellen biztosítani kell.

88/98


11.14. A munkák befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a szerszámok és más rögzítetlen alkatrészek az emelőgép szerkezetéről történő eltávolítását. 11.15.Az emelőgépen végzett gépápolási karbantartási munkák befejezése után az üzemeltető köteles meggyőződni: - a munkák teljes befejezéséről; - az emelőgép működőképes és biztonságos állapotáról; - arról, hogy a munkában résztvevő személy(ek) az emelőgépet elhagyja. II. Fejezet DARUK 1. Hatály Jelen fejezet hatálya a gépi hajtású darukra és futómacskákra (a továbbiakban: daruk) terjed ki. 2. Fogalommeghatározások 2.1. Daru Olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével rögzített teher térbeli mozgatására alkalmas. 2.2. Futómacska Olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével megemelt teher síkbani mozgatására alkalmas. 2.3. Darukezelő Aki a darut jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták. ∼∼∼ III. Fejezet EMELŐBERENDEZÉSEK 1. Hatály Jelen fejezet hatálya azokra a gépi hajtású emelőberendezésekre terjed ki, amelyek a terhet függőlegesen, a két véghelyzet között és egy meghatározott vonal mentén mozgatják (a továbbiakban: emelőberendezések). 2. Fogalommeghatározások 2.1. Emelő asztal A teher függőleges vonalú mozgását és közben vízszintes helyzetben való tartását csuklós mechanizmusokkal biztosító emelőberendezés. 2.2. Emelőberendezés kezelő Aki az emelőberendezést jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták. 2.3. Emelőberendezés szerelő Aki a rendszeresen átszerelhető emelőberendezések le- és felszerelésére jogosult, és erre a feladatra megbízták. 2.4. Emelőláb Egyedi teheremelési feladatokra áttelepíthető tartószerkezet, ami emelőberendezéseket vagy annak vonó elemét terelő szerkezetet hordoz. 2.5. Építési személy-, teheremelő Személy emelésére is alkalmas építési teheremelő. 2.6. Építési teheremelő Építési helyen használt vezetékek közt mozgó teherfelvevő eszközű emelőberendezés. 2.7. Felrakógép Raktári, polcrendszert kiszolgáló emelőberendezés. 89/98


2.8. Gépi hajtású emelővillás targonca A vonatkozó szabvány szerint. 2.9. Ideiglenesen személyemelésre használt emelőberendezés Nem személyemelésre készült, de személyek magasba emelésére ideiglenesen alkalmassá tett emelőberendezés. 2.10. Konténer emelő oszlop A konténert a sarokelemeinél megfogó négy egységből álló közös vezérlő egységgel rendelkező emelőberendezés. 2.11. Körülkerített emelőterű emelőberendezés Függőleges vezetékek között mozgó teherfelvevő eszközű emelőberendezés, amely két vagy több technológiai szint között végez anyagmozgatást. 2.12. Mentés A magasban rekedt személy biztonságos lehozása a talajszintre. 2.13. Mozgó munkaállvány Személyek és munkaeszközeik magasba emelésére és munkavégzés közbeni megtartása céljára készült emelőberendezés. 2.14. Önmentés A magasban rekedt személytartó önerőből való elhagyása biztonságos módon és eszközökkel. 2.15. Parkoló emelő Parkoló létesítményekben a járműveket a parkoló helyükre szállító emelőberendezés 2.16. Személytartó A személyemelő személyek befogadására alkalmas teherfelvevő eszköze, amely a biztonságos magasbaemelést és munkavégzést szolgálja. 2.17. Szerviz emelő A járműiparban használt emelőberendezés, amellyel megemelt jármű alatt személyek dolgoznak. 2.18. Színpadtechnikai emelőberendezés Színpadok díszleteit, a vasfüggönyt, világító berendezéseit emelő, esetleg süllyesztő és megtartó emelőberendezések. 2.19. Szintkülönbség kiegyenlítő Viszonylag kis szintkülönbségeket állítható lejtő segítségével áthidaló gépi szerkezet, amelynek járófelületén közlekedés lehetséges. 2.20. Vasúti emelő A vasúti járművek gyártó, javító és kerékpár cserélő helyeire telepített emelőberendezés, amely egy vagy több függőleges mozgatóműből áll. 2.21. Vészleeresztés A személytartó bármely helyzetéből való alaphelyzetbe juttatása üzemzavar esetén abból a célból, hogy a benntartózkodók biztonságosan elhagyhassák azt. 2.22. Villamos emelődob Villamos hajtású, szakaszos működésű, a teherfelvevő eszközre függesztett teher emelésére és süllyesztésére alkalmas önálló emelőgép. 3. Az üzemeltetésre vonatkozó sajátos szabályok 3.1. Parkoló emelők kezelése… ∼∼∼ 3.2. Emelőtargoncák kezelése… ∼∼∼ 3.3. Különleges körülmények között végzett emelési műveletek… 90/98


∼∼∼ 3.4. Személyek (ön)mentése… ∼∼∼

4. Színpadtechnikai emelőberendezésekre vonatkozó követelmények 4.1. Az emelőberendezések és elemeik tartószerkezetét a vonatkozó szabványsorozat előírásai szerint kell méretezni. 4.2. Az emelőművek egyes elemeinek biztonsági tényezői az alábbiak legyenek: - kötelek: 10 (a névleges szakítóterhelésre), - fékek: 1,5 (a megcsúszásra), - hidraulikus fémcsövek: 3 (az anyagfolyás határa), - lánchajtások: 5 (a szakítóerőre), - hidraulikus tömlők: 5 (a szétrobbanási nyomásra), - egyéb teherviselő gépészeti elem: 8 (az anyagfolyás határára). 4.3. A vasfüggönyt legalább két egymástól független vonóelemmel kell mozgatni úgy, hogy bármelyik elszakadása esetén a vasfüggöny még leengedhető legyen. 4.4. A vasfüggöny és ellensúlya vezetékek között mozogjon. 4.5. A vasfüggöny leeresztésekor figyelmeztető hangjelzésnek kell szólni. A vasfüggöny zárási ideje legfeljebb 30 sec lehet. 4.6. 400 kg-nál nagyobb teherbírású díszlethúzó berendezést gépi hajtással kell ellátni. 4.7. Gépi mozgatású díszlethúzók önműködő, zárt rendszerű fékkel legyenek ellátva. A fék állítsa meg a terhet 0,1 m-en belül a legnagyobb terhelés esetén is és lépjen működésbe, ha a hajtóenergia a terhet emelni nem tudja. 4.8. Minden állandó tömegű ellensúly mozgási terét burkolni kell. A burkolat karbantartás céljából leszerelhető is lehet. 4.9. A díszlettartó merev függesztékek (rudak) legalább hárompontos felfüggesztésűek legyenek. A díszlettartó csatlakozó kapcsait akaratlan kikapcsolódás és kiakadás ellen biztosítani kell. 4.10. Személyek emelésére szolgáló mechanikus emelőberendezés két egymástól független fékkel rendelkezzen. Az egyik fék ne a motortengelyt fékezze. 4.11. Személyek emelésére két egymástól független vonóelemet (kötelet) és függesztéket kell alkalmazni. 4.12. Kétfékes hajtóegység fékei egymástól függetlenül is kipróbálhatók legyenek. 4.13. Súrlódásos kötélhajtást a felvonókra vonatkozó nemzeti szabvány előírásai szerint kell méretezni és kivitelezni. 4.14. Dobra csak egy rétegben csévélődhet fel a kötél. A dob palástja hornyolt legyen. A dobperem 1,5-szeres kötélátmérőnyit nyúljon túl a felcsévélt kötél burkoló hengerén. 4.15. A kötél hosszát úgy kell meghatározni, hogy a teherfelvevő eszköz alsó állásában még két teljes kötélmenet maradjon a dobon a rögzített kötélvég előtt. 4.16. A kötéldob/kötélátmérő viszony 20, a korong/kötél átmérő viszony 25 (vagy annál nagyobb) legyen. 4.17. A kötél a dobtengely merőlegesétől max. 4°-ot térhet el. 4.18. Ékszíjhajtás alkalmazható, ha - legalább 3 ékszíj van; - szakadás esetén működésbe lép a védelem; - a fék a szíjhatás és a teher között van. 4.19. A mozgó kötelek kiugrását meg kell akadályozni meglazulás esetén is. 4.20. A mozgó géprészeket burkolni kell ott, ahol személyek sérülését okozhatják. 91/98


4.21. A ponthúzók és díszlettartók sebessége 1,5 m/s-t, a süllyesztők sebessége 0,8 m/s-t nem haladhatja meg. 4.22. Az emelőberendezések alsó és felső üzemi és biztonsági végállás-kapcsolókkal legyenek ellátva, kivéve a hidraulikus hengert. A biztonsági végállás-kapcsoló legyen ellenőrizhető és működését a kezelőhelyen lámpa jelezze. 4.23. A kezelőszerveket illetéktelen kezelés ellen műszaki megoldással védeni kell. 4.24. Minden emelőberendezésnek legyen leválasztó főkapcsolója. Csoportos emelőké lehet közös. 4.25. A vezérlőhelyről minden mozgás legyen leállítható veszély esetén. 4.26. A működtető szerveket, vészleállítókat véletlen működtetés ellen elhelyezésükkel és kialakításukkal is védeni kell. 4.27. Hidraulikus emelőknél csőtörés esetén sem következhet be zuhanás. 4.28. Hidraulikus emelő és a vasfüggöny süllyedése önsúly hatására is végbemehet a süllyedés vezérléskor, de a sebesség nem nőhet a névleges sebesség 1,3-szorosa fölé. 4.29. Ha a vasfüggöny önsúly hatására nem süllyed, kézi hajtás beépítése is szükséges. 4.30. Kézzel is működtethető gépi hajtás esetén a két működtetési mód kényszerműködtetéssel zárja ki egymást. 4.31. A kézzel működtető elem sima küllő és borda nélküli kerék legyen, a kerék mellett a kiváltott mozgásirányt jelölni kell. 4.32. A kézi mozgató erő 250 N-t nem haladhatja meg. 4.33. Emelőművek nyomatékátvitel kapcsolatában zsugorkötés nem lehet. 4.34. A kenési helyeket meg kell jelölni. 4.35. A színpadtechnikai emelőberendezés fő- és szerkezeti vizsgálatát minden évadzárás és évadnyitás között kell végezni, de legalább évente. 5. Egyes emelőberendezés fajtákra vonatkozó szerelési előírások 5.1. Emelőcsörlő 5.1.1. Csörlőt telepíteni csak telepítési terv alapján szabad. 5.1.2. Csörlő telepítésekor az emelőkötelet úgy kell vezetni, hogy az a dobtengely merőlegesétől és a terelőkorong síkjától ne térjen el nagyobb mértékben, mint 1:15. 5.1.3. A csörlő terelőkorongjait csak igazolt teherbírású helyre szabad rögzíteni úgy, hogy az a fellépő erők hatására ne mozduljon el (az üzemi és a próbaterhelésnél). 5.1.4. A csörlő mozgó kötelét nem szabad személyek tartózkodására szolgáló helyen átvezetni. 5.1.5. A csörlő kötelének járószint feletti szakaszát 2 m magasságig el kell keríteni, vagy más módon kell védeni a személyek vagy járművek nekihaladása ellen. 5.1.6. Gondoskodni kell arról, hogy az emelőkötél a dobra szabályosan csévélődjön fel. 5.2. Emelőláb 5.2.1. Az emelőláb felszerelését csak telepítési terv és a hozzá tartozó szerelési utasítás alapján szabad végezni. 5.2.2. A telepítési terv tartalmazza: - a telepítési hely természetes és műtárgyait; - a talajmechanikai adatok alapján készítendő alapok, kikötések helyét, kialakítását, a szerelésben közreműködő gépek adatait, helyét; - az elhelyezésre kerülő gépészeti berendezések (csörlők) helyét, típusát; - a szükséges energia csatlakoztatás módját és eszközeit; - a szükséges közmű kiváltásokat, elkerítéseket, működtetési korlátozásokat és a figyelmeztető feliratok, jelek és jelzőeszközök elhelyezését; - a felszerelésre kerülő géprészek, alkatrészek elhelyezését. 5.2.3. A szerelési utasítás tartalmazza:

92/98


- a szereléshez szükséges személyek számát, a szükséges szerszámok, eszközök fajtáját, számát; - a szerelési fázisok sorrendjét; - a szerelés közbeni és a végső vizsgálatokat, próbákat. 5.2.4. A szerelést megkezdeni akkor szabad, ha - a szükséges géprészek, szerszámok, segédanyagok és eszközök a helyszínen vannak; - a telepítéshez készített helyszíni alapok, kikötések megfelelő teherbírású állapotban vannak; - rendelkezésre állnak és biztonságosak a szükséges közműcsatlakozások. 5.2.5. A szereléshez csak az előírt anyagokat, kötőelemeket, segédanyagokat szabad használni. 5.3. Mozgó munkaállvány 5.3.1. Felbillenés elleni biztonság 5.3.1.1. A mozgó munkaállvány rendeltetésszerű használat mellett teljes mértékben biztosított kell legyen felbillenés ellen mind terheletlen, mind terhelt állapotban, minden helyzetében és mozgásainál. 5.3.1.2. Ha a mozgó munkaállványt egyenetlen és/vagy csökkent teherhordóképes talajon állítják fel, a berendezés saját hordfelületét úgy kell szükség esetén megnövelni (például járdalapok, pallóterítések vagy más megoldások alkalmazásával), hogy a felbillenés ellen biztosított legyen. 5.3.1.3. Olyan mozgó munkaállványt, amelynél a kinyúlás változtatható, és így az engedélyezett terhelés nagysága a kinyúlás mértékének függvénye, el kell látni a kinyúlás mértékét és a hozzá tartozó terhelést jelző berendezéssel. Ezt úgy kell elhelyezni, hogy a kezelő a kezelőhelyről egyértelműen le tudja olvasni. 5.3.2. Felállítás 5.3.2.1. A rögzítetten felállított mozgó munkaállványt megfelelő számú, megbízható alátámasztási ponttal, kitalpalásokkal kell ellátni. Az olyan kerekeket, amelyek nem rögzíthetők, nem lehet megbízható alátámasztási pontnak tekinteni. Ha az alátámasztó pontok kihajtható vagy kitolható karok talptányérjai (talptámaszai), akkor ezeket üzemi helyzetben és nyugalmi helyzetben rögzítéssel kell biztosítani. 5.3.2.2. Amennyiben a talptányérokat kézi erőhatással rögzítik, nem szűnhet meg az alátámasztó hatás akaratlan működtetés hatására (pl. kezelőgomb megnyomása, kézi fogantyú átállítása, rugó vagy más hatás következtében). 5.3.2.3. Ha a karok és/vagy a talptányérok rögzítése mechanikus úton történik, akkor az ezeket működtető kezelő elemek illetéktelen személyek által történő működtetését meg kell akadályozni. 5.3.2.4. A mozgatható, önjáró mozgó munkaállvány a felemelt teherrel haladás közben megfelelően biztosított legyen felbillenés ellen, mind teherhordó-képesség, mind a talajfelületi adottság figyelembevételével (pl. engedélyezett területen megfelelő intézkedéssel vagy a haladási sebesség korlátozásával). 5.3.2.5. Az egy irányban mozgatható mozgó munkaállvány a pályán oly módon legyen mozgatható, hogy a mozgás közben a berendezésre külön erők ne adódjanak, a pálya pontos fektetése a mozgó munkaállvány stabilitását biztosítsa. 5.3.2.6. A pálya kivitele és lerögzítése olyan legyen, hogy az ellenálljon az üzemben előforduló erők hatásának. A pályavégeken ütközőket kell felszerelni. 5.3.2.7. Megfelelő intézkedéssel kell megakadályozni (pl. a haladási sebesség korlátozása), hogy a mozgó munkaállvány a végállás-ütközőknek történő haladta után azon átbillenjen. A haladási fékhatást oly módon kell összehangolni, hogy az üzemi fékezés alkalmával a berendezés a felemelt teherrel ne billenjen fel. 5.3.3. A kezelő kilátási lehetősége 5.3.3.1. A kezelő kilátási lehetősége olyan legyen, hogy a munkahelyéről (helyeiről) a teher minden helyzetét beláthassa. 93/98


5.3.3.2. A minden irányban szabadon mozgatható mozgó munkaállványnál a kezelőnek a munkahelyéről (munkahelyeiről) olyan kilátással kell rendelkeznie a mozgási tartományra, hogy az esetleges összeütközési lehetőségeket idejében elkerülhesse. 5.3.4. Hozzáférhetőség Azok az alkatrészek, amelyek rendszeres ellenőrzést igényelnek, veszély nélkül megközelíthetők legyenek. 5.3.5. A személyzet védelme 5.3.5.1. A mozgó munkaállvány kezelő, kiszolgáló munkahelyei és a berendezés egyéb helyei, ahol személyek tartózkodhatnak, biztonságosan elérhetők legyenek. 5.3.5.2. Az 5.3.5.1. pont szerinti helyeket legalább egy méter magas térdtámasszal és lábléccel felszerelt védőkorláttal kell ellátni. Ha a védőkorlát elmozdítható, akkor úgy kell rögzíteni, hogy a váratlan eltávolítás ne legyen lehetséges. 5.3.5.3. A védőkorlát nem szenvedhet maradandó alakváltozást, a tetszőleges helyen és irányban 700 N-os pontszerű erővel végzett vizsgálat után. 5.3.5.4. Olyan mozgó munkaállványra, amely rakodást végez, a berendezésen dolgozó személyek feje felett méretezett védőtetőt kell felszerelni az esetleg aláhulló tárgyak elleni védelem céljából. 5.3.5.5. A védőtetőnek mindkét irányba ki kell terjednie a mozgó munkaállvány azon részei fölé, ahol személyek tartózkodnak. Ha a kezelő tartózkodási helye állandó, akkor a védőberendezés a hátsó oldalon 10 cm-rel nyúljon túl, vagy egy függőleges összekötőt kell elhelyezni a személy mindkét oldalán a védőtető és a korlát között. 5.3.5.6. A védőtető lefelé 10 cm-nél nagyobb mértékben nem deformálódhat, ha arra olyan tömeg esik, amely a mozgó munkaállvány névleges teherbírásának a fele és az esési magassága a berendezés emelési magasságának a felével egyenlő. 5.3.5.7. A védőtetőt úgy kell kialakítani, hogy a kezelő a munkáját megfelelő védelem mellett tudja elvégezni, de egyben megfelelő kilátást és helyet kell biztosítania ahhoz, hogy a munkájával kapcsolatos tevékenységeket biztonságosan és akadálytalanul el tudja végezni. 5.4. Ideiglenesen személyemelésre használt emelőberendezések 5.4.1. A horogszerkezetre felfüggesztett személytartóval üzemelő emelőberendezés emelőkötelét személyemelés előtt felül kell vizsgálni és a vizsgáló személynek írásban kell nyilatkoznia annak megfelelőségéről. 5.4.2. A személyemelésre ideiglenesen felhasznált emelőberendezésnek munkabiztonsági szempontból kifogástalannak és üzemképesnek kell lennie, hibás géppel személyemelést megkezdeni nem szabad. 5.4.3. Villamos hegesztési munkálatokat a személyemelő berendezésből csak akkor szabad végezni, ha: - a személyemelő felfüggesztése szigetelt, vagy - olyan mértékű elektromos ellenállású, elektromosan vezető kapcsolat áll fenn külön a villamos hegesztő készüléken a személyemelő és a munkadarab csatlakozókapcsa között, amely áramütést nem okozhat. 5.4.4. Silóberendezéseken motorral hajtott csörlők alkalmazásakor a silónyíláson történő áthaladásnál csak kézi hajtás alkalmazható a személyemelő eszközök mozgatásához. A kézi üzemmódot akkor kell bekapcsolni, amikor a személyemelő eszköz kb. 2,0 m-rel a nyílás alatt helyezkedik el, a kézi üzemmód alkalmazásáért a kezelőszemély felelős. 5.4.5. Gémszerkezetre függesztett személytartót csak a kijelölt személyek szerelhetnek fel a gémfejre. A szerelés olyan legyen, hogy a véletlen kilazulás kizárt legyen. 5.4.6. Minden esetben, amikor a személytartót az emelőberendezéssel összekapcsolják, az összes előírt ellenőrzőműveletet és vizsgálatot el kell végezni, és annak eredményét az emelőberendezés naplójában írásban kell rögzíteni. 5.4.7. Tilos a személytartóra létrát, dobogót, pódiumot, kilépőt, egyéb magasító, szélesítő járdát, segédeszközt felszerelni, vagy azon felmászni. 94/98


5.4.8. Az emelőberendezés telepítésével kell kizárni annak lehetőségét, hogy a személytartó olyan irányú mozgást végezhessen, amellyel veszélyes térbe kerülhet, vagy a veszélyeztetést kell megszüntetni. 5.4.9. A személytartók leszerelése után az emelőberendezést vissza kell állítani teheremelő üzemmódba. Minden ehhez előírt műveletet ellenőrizni kell. IV. Fejezet EMELŐSZERKEZETEK 1. Hatály Jelen fejezet hatálya a kézi hajtású darukra és futómacskákra továbbá emelőszerkezetekre (a továbbiakban: emelőszerkezet) terjed ki. 2. Fogalommeghatározások 2.1. Emelőszerkezet Olyan szakaszosan és kézi erővel működtetett emelőgép, amely a teher vagy személy térbeli mozgatására alkalmas. Egyéb emelőszerkezetek az olyan emelőeszközök, amelyek lényeges szerelés nélkül tetszőleges helyen felhasználhatók. 2.2. Emelőszerkezet kezelő Aki az emelőszerkezetet jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták. 3. Személyi feltételek 3.1. Emelőszerkezetet önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás; - a munkavégzés helyszínén igazolható módon rendelkezik a biztonságos kezeléshez szükséges ismeretekkel. 3.2. Az emelőszerkezetek időszakos vizsgálatát emelőgép ügyintéző végezheti. 4. Oktatás, képzés, vizsgáztatás 4.1. A kézi hajtású daru kezelői igazolvány legalább 5 órás elméleti és 3 órás gyakorlati követelményeket magában foglaló tanfolyam sikeres elvégzése (vizsga) után adható ki. 4.2. Az egyéb emelőszerkezetek kezelői részére a szakmai és munkavédelmi ismeretek elsajátítását munkavédelmi oktatás keretében az üzemeltető köteles biztosítani. 4.3. A kézi hajtású darukezelői igazolvány egyúttal a teher felerősítésére - kötözésére - is jogosít. 5. Munkavégzésre vonatkozó előírások egyéb emelőszerkezetekre 5.1. Biztosítani kell, hogy a felemelt teher alatt, valamint a veszélyeztetett területen emelés és leeresztés közben senki ne tartózkodjon. 5.2. A teher emelését úgy kell végezni, hogy a teher más tárgyhoz ne ütközzék. 5.3. Emelésre csak fémből vagy azzal szilárdság szempontjából egyenértékű anyagból készült olyan csigasort szabad használni, amely a kívánt terhelésnek megfelel és a teherbírás azon jól láthatóan fel van tüntetve. 5.4. A csigasor kialakítása olyan legyen, hogy a kötél oldalt ne ugorhasson ki. Ha a csigasor olyan kivitelű, hogy a kötelet csak egy biztosító lap elmozdítása után lehet a tárcsára helyezni, azt a lapot elfordulás-gátló csappal kell biztosítani. 5.5. Csigasornál a kötélvezetést biztosítani kell. 5.6. A csigasort sodronykötéllel vagy bilinccsel kell rögzíteni. Lágyvashuzallal a csigasort felerősíteni nem szabad.

95/98


5.7. Csak olyan differenciál csigasorokat szabad használni, amelyeknél a húzókötél kiugrás ellen biztosítva van, és a teher süllyesztése is csak a húzókötél működtetésével történhet. Differenciál csigasoroknál a kézi húzókötelet úgy kell biztosítani, hogy a kézből való kiugrás esetén a teher ne zuhanhasson le. 5.8. A húzólánc vagy a kötél a kezelőszintről könnyen elérhető legyen. Végtelen lánc vagy kötél esetén a húzóelem alsó vége a kezelőszinttől 50 cm-nél magasabban nem lehet. 5.9. A csörlőt az erőhatások figyelembevételével elmozdulás ellen biztosítani kell. 5.10. A csörlőkre az emelőkötelet a talajhoz képest 30°-os vagy ennél kisebb szög alatt kell vezetni, a 30°-nál meredekebb kötélvezetésnél méretezett lekötést kell alkalmazni. 5.11. Ha a csörlőt nem lehet megbízhatóan a talajhoz vagy az alaphoz rögzíteni, azt a felemelkedés ellen leterheléssel, az elcsúszás ellen lecövekeléssel vagy hátrakötéssel kell biztosítani. A számítás szerint szükséges leterhelő súlyokat úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy azok ne mozdulhassanak el. 5.12. A csörlővel történő emelésnél az emelőkötél vezetése, illetve terhelése csak erre a célra szolgáló biztonságosan rögzített terelőelemekkel végezhető. 5.13. A kézi hajtású csörlőknél a tehernek emelése és leeresztése közben egyaránt meg kell állnia, ha a hajtókart elengedik. A teherleeresztés, ha sebességkorlátozó berendezés és kiiktatható forgatókar nincsen, csak a hajtókar visszaforgatásával történhet. 5.14. A forgattyús csörlőknél a kézi hajtókar visszacsapódását meg kell akadályozni. Amennyiben a visszacsapódást megakadályozó szerkezet nem önműködő, úgy a kezelőnek kell a munka megkezdése előtt azt beállítani. 5.15. Az emelőt csak függőleges emelésre és hibátlan kilincszárral, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó szerkezettel szabad használni. 5.16. Az emelőt a terhelésnek megfelelő szilárdságú alapzaton úgy kell elhelyezni, hogy az emeléskor ne mozdulhasson vagy billenhessen el. 5.17. Az emelés megkezdésekor ellenőrizni kell a teher biztonságos elhelyezkedését az emelő tartószerkezetén. 5.18. Az emelő működtetésekor az emelt terhet figyelni kell. Süllyesztéskor a teher vagy az emelő mozgó alkatrészei alól minden tárgyat el kell távolítani. 5.19. A megemelt teherre fellépni, azon tartózkodni, munkát végezni csak akkor szabad, ha biztosított: - hogy a teher ennek hatására nem billenhet, csúszhat el; - a biztonságos fel- és lelépés. 5.20. Emelés-süllyesztés közben a terhen tartózkodni tilos! 5.21. Az emelt terhen végzett szereléskor biztosítani kell, hogy az alkatrészek, részegységek eltávolításával vagy felszerelésével a teher megoszlása ne változzon olyan mértékben, amely veszélyeztetheti annak stabilitását. 5.22. Több emelővel történő emelésnél ellenőrizni kell a teher súlyeloszlását az egyes emelési pontokon. 5.23. Ha a teher emeléskor csak részben válik el a talajtól, akkor a teher talajon maradó részét elmozdulás ellen biztosítani kell. 5.24. Szabadtéren emelt teher esetén a szélhatástól várható veszélyre is figyelemmel kell lenni. 5.25. Az emelők támasztó elemeinek magasságát csak az emelő tartozékát képező magasítóval szabad növelni.

96/98


2. sz. melléklet

Kapcsolódó jogszabályok Törvények -

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

Kormányrendeletek: 89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkel kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 18/2006. (I. 26.) Kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 295/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről Miniszteri rendeletek: Munkabiztonság: -

-

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

97/98


Munkaegészségügy: -

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatról és véleményezésről 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságról 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális munkabiztonsági követelményekről 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről Biztonsági szabályzatok: 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 47/1999. (VIII. 4) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet a Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 108/2001. (XII. 23.) FVM-GM együttes rendelet a felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet a mutatványos berendezések biztonságosságáról Tűzvédelem

-

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről 27/2009. (X. 18.) ÖM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

98/98

SZÍNHÁZI MUNKAVÉDELMI KÉZIKÖNYV

Recommend Documents