SZILVÁSSZENTMÁRTON ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT ARCHEO-CONSULT BT 2003.SZEPTEMBER
Szilvásszentmárton Kaposvártól 14 km-re délre, a zselici dombvidéken helyezkedik el. Első ízben az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. 1456-ban egyes részeit Ipotfalvy Miklós nyerte el adományul V. László királytól, 1457-ben ismét visszabocsátotta azokat Szent – Iváni Bacsó Jánosnak. 1483-ban Ipotfalvy György, Tamás és rokonaik, a Kelemenfalvi János itteni birtokait adták vissza Bacsó Jánosnak. 1496-ban Belchyzenthmarton alakban fordul elő. Az 1554. évi török kincstári adólajstromban Szilvás – Szent – Márton alakban fordul elő. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint az Istvánffy családé volt. 1703-ban puszta, s a Koroknay családé. 1720-ban kezdett ismét települni, s első öt lakosa Zselickisfaludból költözött ide. 1726-1733-ban Bátsmegyey Jánosé és Szily Márton örökösei volt. 1776-ban Szily Ádám, Wlassics övzegye, Sághy Dániel, Somssich Antal, Király József és Hodosy Sámuel voltak a földesurai.
A településen országos védelem alatt álló művi érték az 1844-ben épült késő klasszicista református templom (tsz. 9419). Helyi védelemre érdemes egyedi építészeti érték több lakóház, gazdasági épület (istállók), kőkeresztek valamint présházak. A helyi védelemre érdemes művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazzák. A helyi védett épületekkel kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben az egyéb előírások és a lehetséges önkormányzati támogatások mellett a védett értékek hasznosításának lehetőségeit is (pl. lakófunkció, vendégház, műterem, műhely, lovasturizmus fogadóhelye, stb.) is meg kell határozni. A település területén több nyilvántartott régészeti lelőhely valamint régészeti érdekű terület található. Ezeket a területeket a településszerkezeti és a szabályozási tervek tartalmazzák. A település fejlődése és az idegenforgalmi vonzerő erősítése szempontjából fontos feladat a helyi építészeti értékek megóvása, az új építéseknél – a helyi védelem alatt álló épületekre még jellemző - hagyományőrző építészeti karakter megtartása, valamint a régészeti feltárások szorgalmazása, segítése.
Szilvásszentmárton az első katonai felvételen(1770-es évek).
Szilvásszentmárton a második katonai felvételen(1858-1859).
ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰEMLÉK
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
1
33/4
Főutca
M 9419
LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT Az 1844-ben épült késő klasszicista stílusú református templom műemléki védettség alatt áll. A templom és környezete jókarban tartásáról folyamatos gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
HELYI JELENTŐSÉGŰ MŰVI ÉRTÉKEK
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
1
7/1
Főutca
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A Főutca északi részén áll „Az 1914. évi Világháborúból szerencsés haza jövetelének fogadalmából Isten dicsőségére és Szűz Anya tiszteletére Lukács József és családja 1943” vésett szöveggel ellátott talapzatú kereszt helyi építészeti értéket képvisel. A kereszt környezetének jókarban tartásáról gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
2
26
Főutca
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, nyeregtetős, oromfalas, eredeti tömegét és nyílásrendjét őrző gazdasági épület helyi védelemre érdemes művi érték.
JAVASLAT Az épület és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
3
30/1
Főutca
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, utcavonallal párhuzamos gerincű, nyeregtetős, oromfalas, eredeti tömegét és homlokzatát őrző – erősen romló állagú – polgári lakóépület helyi védelemre érdemes művi érték.
JAVASLAT Az eredeti állapotot őrző homlokzat – felújításról, valamint az eredeti nyílászárók visszaállításáról gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
4
32
Főutca
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK A hagyományos fésűs beépítéssel épült, oldalhatáron álló, nyeregtetős, oromfalas, eredeti formáját őrző népi jellegű lakház sajátos homlokzatalakításával, megőrzött nyílásrendjével helyi védelemre érdemes művi érték.
JAVASLAT A műemléki környezethez méltó, eredeti állapot szerinti jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
5
37
Temető
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT A temető területén álló „Dicsőség az Istennek 1939” felirattal ellátott kőkereszt a korpusszal, valamint az ismeretlen korú és szövegű kereszt a korpusszal és Szűz Mária szoborral helyi jelentőségű művi érték. A keresztek és környezetük jókarban tartásáról gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
6
52
Főutca
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK A lakóépület mögött álló, nyeregtetős, oromfalas, eredeti tömegét, homlokzatát és nyílásrendjét őrző gazdasági épület helyi védelemre érdemes művi érték.
JAVASLAT Az eredeti állapotot őrző homlokzat - felújításról gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
7
62
Főutca
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló, nyeregtetős, oromfalas, eredeti tömegét, homlokzatát és nyílásrendjét őrző gazdasági épület helyi védelemre érdemes művi érték.
JAVASLAT Az eredeti állapotot őrző épület állagmegóvása biztosítandó.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
8
67
Főutca
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az 1910-ben épült nyeregtetős lakóépület – téglaarchitektúrás melléképületével együtt – helyi építészeti értéket képvisel.
JAVASLAT Az épületek és környezetük rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
9
72
Főutca
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK A templom műemléki környezetében álló, oldalhatárra épült hajlított-házas tömegformálással épített kontyolt nyeregtetős, polgári stílust képviselő lakóépület tömegével, homlokzatkialakításával jelentős helyi építészeti értéket képvisel. JAVASLAT Az épület és környezete rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
10
74/2
Főutca
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK Az oldalhatáron álló manzárd tetős lakóépület helyi építészeti értéket képvisel.
JAVASLAT Az épület felújítása során az eredeti homlokzatdíszítés visszaállításáról és környezete folyamatos jókarban tartásáról gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
11
221
Szőlőhegy
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK A Felső hegy területén álló nyeregtetős présház helyi jelentőségű művi érték.
JAVASLAT A présház állagmegóvásáról és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
12
241/1
Szőlőhegy
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK A kis pincéki dűlőben álló nyeregtetős, tornácos présház helyi jelentőségű építészeti értéket képvisel.
JAVASLAT Az eredeti homlokzatkialakítást őrző felújításról gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
SORSZÁM
HELYRAJZI SZÁM
CÍM
VÉDETTSÉG
13
335
Szőlőhegy
HV
LEÍRÁS, JELLEMZŐK A tűzfalas, nyeregtetős présház az eredeti kialakítást őrző homlokzattagolásával, nyílásrendjével és kéménydíszével helyi jelentőségű művi értéket képvisel. JAVASLAT A présház eredeti állapotot őrző homlokzat - felújításról gondoskodni kell.
HELYSZÍNRAJZ
Régészeti munkarész
Készítette: Virágos Réka, régész
2003. augusztus 31.
Értékfelmérés a.) régészetileg védett területek
A település közigazgatási területén jelenleg nincs külön rendeletben védetté nyilvánított lelőhely. b.) nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete
A település közigazgatási területén jelenleg az alábbi korú és jellegű lelőhelyekről van ismeretünk: -
Római kori település Középkori telep, temető és templomok Ismeretlen korú csontvázas temető
A régészeti lelőhelyek jellegéből adódóan a pontos lokalizáció, még inkább pedig a pontos kiterjedés általában nem határozható meg pusztán a felszíni jelenségek alapján. Az adattári és szakirodalmi adatok, valamint az időjárási és terepviszonyok (sok helyen álló gabona) által lehetséges mértékig elvégzett helyszíni beazonosítások alapján jelenleg az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az alábbiak: 011; 028/6 K-i széle; 051 ÉNy-i negyede; 054 DK-i fele. c.) Régészeti érdekű terület
Minden olyan területet, amelyen a jövőben - a rendezési terv szerint – nagyobb, várhatóan a talaj bolygatásával is járó beruházás lesz, régészeti érdekű területnek kell tekinteni. Szintén ilyen kategóriába tartoznak azok a területek, amelyeken a földrajzi elnevezés, történeti adatok, vagy a földrajzi elhelyezkedés a tapasztalatok szerint régészeti lelőhely meglétét feltételezi. Egyelőre ide kell sorolni azokat a területeket is, melyeken a nyilvántartott, de helyhez pontosan nem köthető lelőhelyek lokalizációját feltételezni lehet. Így régészeti érdekű területnek számít különösen: 028/6 ÉNy-i negyede, valamint a Berki-patak, a Nagy-gáti-árok, a Szentiványi-árok és a Rigó-kutai-árok, illetve az ezekhez tartó árkok és vízfolyások mentén fekvő lankás domboldalak.
Hatásvizsgálat és javaslatok
A község régészeti lelőhelyei és régészeti érdekű területei ma a külterületekre esnek. E területek hasznosítása vegyes: a régészeti értékek jelenlegi fedettsége/használata részben szántó (jelenleg kukorica és tárcsázott tarló), részben beépített telek (templom, ill. állattartó telep), továbbá kis mértékben erdő. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden lelőhelyet vagy régészeti érdekű területet érintő munkálat esetében, továbbá minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) értesíteni kell. a.) b.) A nyilvántartott és azonosított lelőhelyek nagyobb része szántás. A szántás – különösen a mélyszántás, a talajlazítás – folyamatos állagromlást okoz az érintett lelőhelyekben, tartós, több évtizedes ilyen jellegű használat során pedig teljes megsemmisüléssel fenyeget. Ezeken a területeken a szántóként való használatot, mint az eddigi használati módot, korlátozni ugyan nem szükséges, de javasolt a művelési ág megváltoztatása úgy, hogy az a lelőhelyek tartós és további romlással nem járó fennmaradását garantálja: javasolt a gyep művelési ág és ennek megfelelően a füvesítés utáni legelőként való hasznosítás bevezetésének megfontolása. A felszínen is látható, szétszántott jelenségek által mutatott súlyos károsodottság, végső megsemmisülés-közeli állapot egyik lelőhely esetében sem áll fenn, ezért sem a szántás azonnali beszüntetését, sem a területek azonnali régészeti feltárását nem tartjuk szükségesnek. Szükséges azonban a mélyszántás (a 30-40 cm-nél mélyebb talajbolygatás) megtiltása. A régészeti lelőhelyek egy kis része erdővel fedett (Cserkuti-dűlőben). Itt a már álló fák növekedésük során súlyosan károsíthatták a lelőhelyet, de a jelenleg kialakult állapot további állagromlást már nem okoz. A fák tuskózással történő kiemelése, vagy a talaj rigolírozása, továbbá új fák ültetése azonban ezen a területen csak a KÖH előzetes szakhatósági hozzájárulása esetén végezhető.
A Beltelkek alatt névvel jelzett területre eső lelőhelyen vízparti erdősáv kialakítása szerepel a fejlesztési tervezetben. A fák telepítése egyértelműen a jelenségek súlyos károsodását, megsemmisülését okozzák, ezért a lelőhelyként jelölt részen a fejlesztést a gyep/rét/legelő célú hasznosítás érdekében át kell gondolni. A gyep, rét, legelő művelés a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvező, ezért az itteni környezetben ennek megvalósítása javasolt. A lelőhelyen történő új használathoz mindenképp a KÖH szakhatósági hozzájárulása kell majd a tervezett változtatások kivitelezési engedélyezése során. Amennyiben a
fejlesztési koncepciót nem akarják, vagy nem lehet megváltoztatni, úgy a KÖH majdani döntésétől függően a fejlesztés várhatóan megelőző régészeti feltárás után történhet meg. A KÖH állásfoglalásának kialakítását külön hatástanulmány elkészíttetéséhez is kötheti és a kérelmet örökségvédelmi érdekből el is utasíthatja. Két lelőhely jelenleg részben beépítettség alatt áll, egyik a belterületbe is esik. A beépítésből adódó bolygatás az állattartó telep területén lokalizálható lelőhelyet részben megsemmisítette. A további károsodás megelőzése érdekében a lelőhellyel érintett, részben már beépített területeken és azok környezetében azokat az építési munkálatokat, melyek a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják (pl. pince-, kerítés-, vagy házalap ásása, közművek – víz, villany, gáz, szennyvíz, telekommunikációs vezeték, stb. – vezetése, tereprendezés, oszlopállítás, árokásás, stb.), csak a KÖH előzetes szakhatósági állásfoglalása alapján lehet és szabad engedélyezni. Javasolt minden esetben legalább a régészeti felügyelet biztosítása. A templom környezetében továbbá középkori téglák gyűjthetők, s bár ezek pontos eredete nem ismert, a templom környezetében minden esetre a fent leírtakkal azonos módon kell eljárni. A településen jelenleg nincs sem tervszerű kutatásra, sem bemutatásra javasolt lelőhely. c.) A régészeti érdekű területen a talaj 30cm mélységet meghaladó bolygatásával járó fejlesztések esetén javasolt a KÖH előzetes véleményének beszerzése. Mivel ezeken a részeken a lelőhelyek megléte nem ismert vagy bizonytalan, a hatások is nehezebben kalkulálhatók. A jelen használattól vagy a tervezettől ezért eltérni nem kell, jelenségek, vagy leletek észlelése esetén azonban értesíteni kell a Hivatalt (KÖH), hogy a lokalizáció alapján a lelőhelyet fel tudja venni nyilvántartásába, s a területet attól kezdve nyilvántartott régészeti lelőhelyként kell kezelni. A lelőhely jellegétől függően a további teendőkről a KÖH tud majd nyilatkozni. Újabb földmunkával járó építkezés egyik régészeti érdekű területen sem javasolt, egy-egy nagyobb területet érintő beruházás esetén pedig külön hatásvizsgálat elkészítése lenne célszerű. Egy konkrét tervezés megkezdésekor ezért mindenképp értesíteni kell a KÖH pécsi irodáját. Amennyiben a régészeti érdekű területeken kívül kerülne elő lelet vagy jelenség, akkor a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
A régészettel érintett kötelezettségek
területeken
követendő
eljárás,
jogok
és
(Vonatkozó hatályos jogszabályok és tartalmuk)
a.) Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység (pl. mélyszántás, rigolírozás, oszlopállítás, faültetés, pinceásás, házalap ásása, közmű vezeték fektetése, stb.) végzéséhez a KÖH hatósági engedélye (határozata) szükséges függetlenül az adott beruházásnál egyébként illetékes államigazgatási szerv engedélyétől. A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2)a). Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben foglaltakat kell követni és betartani. b.) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) előzetes (hatósági vagy szakhatósági) engedélye szükséges (2001. évi LXIV. tv. 63. § (2)a és (4)a). Ezért már a tervezés előtt érdemes a hivatal előzetes nyilatkozatát kérni (2001. évi LXIV. tv. 65. § (1)), hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, belterületbe vonás, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. A beruházás feltételeként esetleg előírt régészeti feltárás költségei ez esetben a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása (2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. §). Az ilyen területeket ezért a talaj 30 cm mélységet meghaladó bolygatásával járó tevékenységekkel vagy beruházásokkal (pl. építkezések) lehetőleg el kell kerülni, amennyiben pedig a beruházás máshol nem valósítható meg, vagy ez esetben a költségek aránytalanul megnövekednének, akkor a lelőhelyet előzetesen fel kell tárni. A beruházás megvalósíthatóságáról, ill. ennek feltételeiről a KÖH szakhatósági állásfoglalásában tesz nyilatkozatot. A lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Lelőhelyen engedéllyel végzett tevékenység során nem várt esetben előkerülő jelenség vagy lelet előkerülésekor – a jogszabályokkal összhangban – a végzett tevékenységet e területeken is azonnal fel kell függeszteni, s a területileg illetékes múzeum, ill. a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről. A kutatás költsége ilyenkor is a bolygatást okozó tevékenység végzőjét terheli, de más forrásokat is be lehet vonni. A hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85§; 191/2001 Kormányrendelet) c.) Régészeti érdekű területeken a talajt 30 cm-nél mélyebben megbolygató beruházás előtt kívánatos a teljes régészeti terepbejárás elvégzése, a talaj gépi vagy kézi megnyitásakor pedig lehetőleg régész jelenlétének biztosítása. Lelőhely
előkerülése esetén szakszerű feltárást kell végezni, s amennyiben a lelőhely olyan egyedi jelentőséggel bírna, hogy annak megsemmisítését mindenképpen el kell kerülni, akkor az adott beruházást más területen kell kivitelezni. A fenti elvárások biztosítása érdekében ezeken a régészeti érdekű és régészetileg érintett területeken – a jogszabályokkal összhangban – a beruházások terveit lehetőleg minél korábbi tervezési fázisban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal [KÖH] is érdemes véleményeztetni. A KÖH részéről kiemelt figyelmet érdemelnek az e területre vonatkozóan beadott dokumentumok. Bár jelenleg nem ismert e területek konkrét régészeti érintettsége, fokozott figyelemmel kell kísérni a fejlesztéseket, hogy nem kerül-e elő munka közben régészeti lelet vagy objektum. Ezért a kivitelezés során helyszíni szemle javasolt, amihez a munka megkezdéséről a beruházó tájékoztassa az illetékes régészeti szervet. Amennyiben ezeken a hivatalosan nem nyilvántartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, az örökségvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei előírásai szerint kell eljárni. A tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli! A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult szerv köteles állni (2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. §). A lelet, ill. a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg (2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. §). A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság kirovását eredményezi (2001. évi LXIV. tv. 82-85§; 191/2001 Kormányrendelet).
A KÖH a 4/2003 (II.20.) NKÖM rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez vonatkozik egyrészt a már ismert lelőhelyekre, másrészt a nagyobb felületet érintő beruházásokra bármely területen. Régészeti érintettség és a tervezés: Megjegyzendő, hogy a talaj bolygatásával járó tevékenységek során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó területek általában véve a tervezett aszfaltos utak építésével érintett területek, belterületbe vonni kívánt új területek, ipari hasznosításra kiszemelt területek, egyéb beépítésre szánt területek, ill. az erdősíteni vagy vízzel elárasztani tervezett földrészletek. Ezeken a területeken beruházás tervezése esetén, már a tervezés legelején javasolt a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzése. Ebben a hivatal nyilatkozni tud arról, hogy az érintett területen időközben vett-e nyilvántartásba régészeti lelőhelyet, illetve hogy az adott beruházás megvalósításához milyen feltételekkel fog majd hozzájárulni. A KÖH állásfoglalásának kialakításához a 4/2003 (II.20.) NKÖM rendelettel összhangban elrendelheti örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetését.
A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült. A község területén időközben előkerülő lelőhelyekről a KÖH vezet közhiteles nyilvántartást. Javasolt minden tervezett beruházás előtt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni.
A HÉSZ-be javasolt szövegrész: „Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató munkavégzéshez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.”
