Szilikáttechnológiai berendezések tantárgy kommunikációs dosszié
SZILIKÁTTECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK
ANYAGMÉRNÖK KÉPZÉS KERÁMIA ÉS SZILIKÁTTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY
TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ
MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KERÁMIA- ÉS SZILIKÁTMÉRNÖKI TANSZÉK
Miskolc, 2008.
Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyzı, óraszám, kreditérték 2. Tantárgytematika (órára lebontva) 3. Vizsgakérdések, vizsgáztatás módja
1. Tantárgyleírás, tárgyjegyzı, óraszám, kreditérték A tantárgy/kurzus címe:
A tantárgy/kurzus száma:
SZILIKÁTTECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK
A kurzus típusa: ELİADÁS+ gyakorlat
Félév: 8
Óraszám/hét:
3+1
Kreditek száma: 4
Tárgyjegyzı és elıadótanár: Kocserha István egyetemi tanársegéd Intézet/Tanszék: Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia- és Szilikátmérnöki Tanszék A kurzus státusza a tanulmányi programon belül: A kerámia és szilikáttechnológiai szakirányos hallgatók számára kötelezı tárgy A kurzus célja: A szilikátipari berendezések mechanikus és hidraulikus építıelemeinek megismerése mellett a hallgatók betekintést nyernek néhány berendezés méretezésére szolgáló elméletbe és méretezési eljárásba. A kurzus leírása: A tantárgy hallgatása során a hallgatók részleteiben megismerik a kerámia ipari gépek és berendezések mechanikus gépelemeit valamint pneumatikus és hidraulikus építıelemeit. Az elıadások elsı részében gyakorlatias szempontok alapján történik a kerámiai aprítógépek áttekintése, felépítésük és fıbb technológiai paraméterük elemzése. Ezután részletesen tárgyalásra kerül egy-egy aprító illetve örlı berendezés méretezése. A méretezési eljárások ismertetése kitér mind a reológiai mind a mechanikai háttérre. Az aprító berendezések után az alakadó berendezésekkel foglalkozunk elemezve az alakadás nyersanyagi és gépi vonatkozását. A tárgy gyakorlati részében az elıadással párhuzamosan a hallgatók elsajátítják – egyéni feladatokon keresztül – a CAD rendszerek alapjait, a rajzolást. Korszerő gyakorlatias ismeretekhez jutnak hozzá a pneumatikus és hidraulikus vezérlés és szabályozás témakörében. A kreditpontok megszerzésének követelményei: A gyakorlatok és elıadások látogatása és vizsgajegy megszerzése. Oktatási módszer: Elıadások, írásvetítı és projektor használatával, laboratóriumi gyakorlat Elıfeltételek: Portechnológiák II. Oktatási segédeszközök: Dr. Tamás Ferenc: Szilikátipari kézikönyv Péter Gyula: Kerámiaipari gépek Az órákon kiadott fénymásolatok Az órákon megjelölt folyóirat cikkek Vizsgáztatási módszer: Írásbeli és szóbeli vizsga Kell-e jelentkezni a kurzusra: Igen, a félév megkezdése elıtti héten, számítógépen Értékelés: 100% vizsga súllyal
2. Tantárgytematika (órára lebontva) Hét Dátum Elıadás 1. Tantárgyi követelmények, Szilikát-technológiai berendezések mechanikus, építıelemei. . – oldhatatlan és oldható kötések helye és szerepe a gépszerkezetekben 2. Mechanikus építıelemek: tengelyek és tengely rögzítések, fogaskerekek és csapágyak, csapágy beépítések, tömítések 3. Mechanikus építıelemek: tengelykapcsolók, hajtások, hajtómővek, csigakerekek, csigatengelyek. 4. Kerámiaipari aprítógépek áttekintése legfontosabb gépparaméterek tekintetében. A golyósmalmok felépítése, üzeme. 5. A hengeres törık és simahengermővek felépítése. Csapágytámasztási megoldások. A képlékeny agyagok aprításának elmélete I. 6. A képlékeny agyagok aprításának elmélete I. Simahengermővek méretezése.I. 7. ÜZEMLÁTOGATÁS 8. Simahengermővek méretezése.II. 9. 10. 11.
12.
13. 14.
Gyakorlat Tantárgyi követelmények – a Cad programok alkalmazási lehetıségei szilikát-technológiai berendezések szerkesztésénél I. A Solid Edge program alkalmazási lehetıségei szilikát-technológiai berendezések szerkesztésénél I. Rajzfeladat kiadása Az Solid Edge program alkalmazási lehetıségei II. A hidraulikus energiaátvitel és szabályozás rajzjelei.
Hidraulikus szivattyúk felépítése, mőködési elve, alkalmazása.
Hidromotorok felépítése, mőködési elve
ÜZEMLÁTOGATÁS Hidraulikus munkahengerek felépítése, mőködési elve Görgıjáratok mőködési elve, Hidraulikus útváltók konstrukciós méretezésük alapjai. I. kialakítása, mőködési elve. Görgıjáratok mőködési elve, Pneumatikus rendszerek építıelemei, méretezésük alapjai. II. rendszertervezés, próbamérés. Szilikátipari vákuumextruderek Hidraulikus nyomás-szabályozó felépítése és méretezése I. szelepek kialakítása, mőködési elve.
Szilikátipari képlékenyalakítás gépei Hidraulikus áramlásirányító szelepek berendezései – a korongozás elméleti konstrukciós kialakítása, mőködési elve. háttere Kerámiák fröccsöntése Hidraulikus elzáróelemek, folyadéktárolók, nyomáskapcsolók Kerámiák utólagos megmunkálásának Hidraulikus kiegészítı készülékek és gépei. tartozékok.
3. Vizsgakérdések, vizsgáztatás módja Számonkérés módja: vizsga A vizsga írásbeli és szóbeli. A hallgatóknak a kiadott 4 darab tételt kell a rendelkezésre álló 2 óra idıtartam alatt kidolgozniuk. A vizsgadolgozatok kiértékelésre kerülnek, majd a hallgatóknak a leírtakat szóban is meg kell védeniük. A szóbeli vizsgáztatás esetén lehetıség van az értékelt írásbeli dolgozat jegyének javítására és rontására is. Amennyiben a hallgató tudja, rajzvázlatokkal egészítheti ki feleletét. 1. Ismertesse a kerámiaiparban leggyakrabban használt aprítógépek és ırlıberendezések mőködési elvét, konstrukciós kialakítását és mechanikai méretezésének alapjait. 2. Golyósmalmok konstrukciós kialakítása; átbocsájtási teljesítményének és villamos energiaigényének meghatározása Péter Gyula és Szapozsnyikov M. Ja szerint. 3. Ismertesse a golyósmalmok örlıtesteinek mozgási viszonyait. 4. A képlékeny agyagok aprításakor a hengerrésbe behúzott anyagban elıállott feszültségállapot levezetése. 5. Kerámiaipari simahengermővek mőködési elve és korszerő méretezésének elméleti alapjai. A simahengermővek résében aprózódó agyagásványok áthaladási deformációs sebességének levezetése a Gömze – Turenko – Nazarov féle méretezési eljárás alapján. 6. Kerámiaipari simahengermővek mechanikai igénybevételének – nyomó- és csúsztatófeszültségek, feszítıerı, villamos teljesítményfelvétel,… - az ÉPÍTİANYAG folyóiratban 1980-ban megjelent négy (5., 9., 10., és 11. számok) cikk alapján. 7. Kerámiaipari görgıjáratok (kollerek) mőködési elve és korszerő méretezésének elméleti alapjai. Vezesse le a görgı alatti résben aprózódó agyagásványban ébredı csúsztatófeszültség egyenletét. 8. Kerámiaipari csigaprések és vákuumextruderek présfejeinek és présszerszámainak geometriai és konstrukciós kialakítása. Vezesse le a különbözı présfej és szájnyílás – geometriák által elıidézett nyomásesések nagyságát az agyagásványokban extrudálás; illetve egyoldalú sajtolás közben. 9. Kerámiák képlékeny alakítása.- Ismertesse a kerámiaipari vákuumextruder mőködési elvét és méretezésének elméleti alapjait. Határozza meg – vezesse le – az alakítandó masszában az extruder csiga által gerjesztett nyomásviszonyokat a csigageometria függvényében. 10.Határozza meg a kerámiaipari vákuumextruderek csigatengelyének forgatásához szükséges forgatónyomaték nagyságát a berendezés geometriai méreteinek és az „átgyúrandó” massza reológiai és tribológiai paramétereinek együttes figyelembevételével. 11.Kerámiák képlékeny alakítása – a be- és rákorongozás mőködési elve; a rákorongozás méretezésének elméleti alapjai. Vezesse le a tányérok rákorongozásakor keletkezı sebességviszonyokat é a masszában ébredı csúsztatófeszültségeket. 12.Vezesse le és határozza meg a kerámiaipari vákuumextruderek villamos teljesítményigényét a berendezés konstrukciós paramétereinek és az „átgyúrandó” massza reomechanikai, valamint súrlódási tulajdonságainak együttes figyelembevételével. 13.Mi a különbség és a hasonlóság mőködési elvét és konstrukciós kialakítását tekintve egy gumiipari extruder és egy kerámiaipari vákuumextruder között. 14.Kerámiák fröccsöntése – kerámiaipari fröccsöntı gépek konstrukciós kialakítás és mőködési elve. A fröccsszerszámban kialakuló nyomásesés levezetése különbözı szabályos geometriai alakzatokra. 15.Kerámiák utólagos megmunkálása, az utólagos megmunkálás gépei és mőködési elvük. Ismertesse a kerámiák köszörülését és polirozását.
Gyakorlati anyaghoz kapcsolódó kérdések 1. Hidraulikus ellenállás, kapacitás, egyenértékő csıhosszúság fogalma. 2. Hidraulikus szivattyúk és motorok fajtái, jelleggörbéi. 3. Hidraulikus akkumulátorok fajtái, rendeletetésük, jellemzı paraméterek. 4. Fojtószelepek, minıségi jellemzıi. 5. Nyomáshatárolók rendeltetése, típusai beépítésük a körfolyamatba. 6. Áramállandósító kapcsolások szerepe. 7. Vezérelt visszacsapószelep és kettıs vezérelt visszacsapószelep rendeltetése és jelölése. 8. Szőrık típusai, elhelyezésük a hidraulikus körfolyamatba. 9. Útváltók feladata, mőködtetési lehetıségei. (Rajz: 2/2, 4/2, 3/2-es útváltók ) 10. Munkahengerek típusai, felszerelési lehetıségek. 11. Rajzolja meg 5/3-as útváltóval hidraulikus motor irányváltását.
