Szilárdásvány-bányászati engedélyezési eljárások
1
*Alkalmazandó jogszabályok *Hatáskör szerinti eljárások és azok kérdései <előkutatás
2
A bányászati szakigazgatási eljárásban leggyakrabban alkalmazásra kerülő jogszabályok
< Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény < 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet < 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól < 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyag és geotermikus energia fajlagos értékéről és annak számításáról < 101/2004. (VII. 30.) GKM rendelet a KBBSz-ről < 69/1995. IKM rendelettel hatályba léptetett bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat
3
Hatósági engedély alapján végezhető bányászati tevékenységek 5 § (1) bekezdés
A bányafelügyelet engedélyezi:
a) nyílt területen az ásványi nyersanyagkutatást,
b) a bányatelek megállapítását követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését,
c) meddőhányó hasznosítását,
h) a bányászati tevékenység során keletkező hulladék kezelését. 1.§ (1) bekezdés
a) az ásványi nyersanyagok bányászata; b) a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés; c) meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése; k) a felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések.
4. §
Bejelentés alapján végezhető felszíni előkutatás 6. § (2) bekezdés
Hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása 22. § (1) bekezdés b) pont
Meghatározott ásványi kutatására nyílt területen kutatási jog adományozása
4
22. § (3) bekezdés
Kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés
Kutatás eredményéről készült zárójelentés elfogadása, 26. § Bányászatról szóló törvény
Bányatelek megállapítása 27. §, 36.§
Műszaki Üzemi Terv (MÜT) és ezen belül a tájrendezés jóváhagyása 42. §
Bánya bezárása
5
Előkutatás Az előkutatás fogalom meghatározását a Bt. 49. § 7. pontja ismerteti. „Előkutatás' az ásványi nyersanyag lelőhely meglétének kimutatására, valamint az ásványi nyersanyag megközelítő elterjedésének, mennyiségének meghatározására irányuló kutatás. Vhr. 34. § 7. pont Felszíni előkutatás, a: -távérzékeléssel,
-légi geofizikai méréssel, -felszíni geofizikai méréssel – kivéve – a robbantásos szeizmikus mérési módszereket-, - terepi földtani észleléssel és méréssel, - felszíni (felszín közeli) laboratóriumi , értékű mintavételezéssel, vagy - a felsoroltakhoz hasonló és a talaj felszínének megbontását nem eredményező kutatási módszerekkel végzett tevékenység.
6
Előkutatás előnyei és hátrányai a hatósági engedélyes kutatással szemben
Előnyök:
Hátrányok:
>Nem biztosít kizárólagos jogot a bejelentőnek a kutatással érintet területen
<Előírt dokumentációs tartalmi
>Pontatlanabb információt nyújt a
követelménye kevesebb
kutatási területről
< Nem igényel bonyolult szakhatósági közreműködést
7
Hatósági engedély alapján
végezhető ásványi nyersanyag kutatás során fennálló jogosultság
(Bányatörvény 14. §, 22. §, 26/A § Végrehajtási rendelet 6.§)
Cél a bányatelek megállapítása.
Kutatási jog adomány
Kutatási MÜT
Kutatási zárójelentés
8
A Bányatörvény 22/A. § (2) bekezdése alapján
a bányatelek megállapítását kérheti a bányafelügyelettől:
•
* 22. § (1) bekezdés szerinti kutatási joggal rendelkező, továbbá
•
* aki archív adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adata alapján készletszámítási jelentést készít.
Bányatelek megállapítását kezdeményezheti: Kutatási joggal rendelkező, vagy Készletszámítási jelentés készítője A bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, Ha igazolják a tervezett bányatelekben kitermelhető ásványi nyersanyag meglétét Kutatási zárójelentéssel
vagy
9
Készletszámítási jelentéssel
Nem hatósági engedély alapján készült készletszámítási jelentés Archív
Új elméleti
Bejelentés alapján
adattári adatok
földtani
végzett
értelmezés
felszíni
eredményei
előkutatás
Kutatási jog alapján egymásra épülő eljárások
Jogadomány
MÜT
Bányatelek megállapítás Zárójelentés
Bt.14. § (2) bekezdés
10
Különbségek a hatósági és nem hatósági engedélyes kutatás jogosultsága között: •
Hatósági engedélyes kutatás:
* Bt. 22. § (1) és (2) bekezdés értelmében a kutatási jog a kutatási terü-
leten a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványi nyersanyag-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására, az ásványi nyersanyag jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására és elfogadott kutatási zárójelentés alapján a bányatelek megállapításának kezdeményezésére. *14. § (2) bekezdés alapján a bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 év időtartamon belül kezdeményezheti a bányatelek megállapítását. Az 1 éves időtartamba nem számít bele a környezetvédelmi és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás időtartama.
Nem hatósági engedélyes kutatás:
**Kizárólagos jogot nem biztosít a bányatelek megállapítására **A bányatelek megállapítási kérelemhez szükséges környezetvédelmi engedélynek az eljárása ez esetben nem hosszabbít meg határidőt.
11
Néhány változás a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet legutóbbi módosításáról
12
•
Végrehajtási rendelet
•
* 1/A § Az építésre, a tereprendezésre, illetve a vízgazdálkodási célból
végzett mederalakításra hatósági engedéllyel rendelkező a tevékenysége
során kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyében meg-határozottak szerint felhasználhatja, vagy azon a külön jogszabály szerint tulajdon jogot szerezve üzletszerűen (törölve) azt hasznosíthatja, vagy értékesítheti. •
* 1/B. § teljes előírása kikerült a végrehajtási rendeletből, amely szerint „A bányavállalkozónak – a külön jogszabály szerint – előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmet a kutatás befejezése után legkésőbb 9 hónappal be kell nyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.”
Így a továbbiakban a Bt. azon előírása érvényesül, amelynek értelmében a (kutatási jogadomány - kutatási műszaki üzemi terv-kutatási zárójelentés-bányatelek megállapítási kérelem) egymásra épülő eljárásai esetén a környezetvédelmi engedélyezési eljárás meghosszabbítja a bányatelek megállapítási kérelem benyújtására vonatkozó határidőt. A koncessziótól eltérően a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása a bányászatról szóló törvény 6. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében: „A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a
bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő nyújtja be.”
A végrehajtási rendelet 3. (2) bekezdés két új pontja, amelynek alapján a kérelemhez mellékelni kell: *h) az átadó nyilatkozatát a bányászati jogot terhelő jogokról; 13
*i) az átadás időpontjára vonatkozóan kiegészített bányaművelési
térképet.
A bányászatról szóló törvény 21. § (2) bekezdés: „A hatósági engedély alapján történő bányászati tevékenység végzésére a Bt. 13. §-ának előírásait kell megfelelően alkalmazni.'
13. § A jogosult bányászati tevékenységet akkor kezdheti meg, ha a szerződés aláírásától számított 90 napon belül igazolja, hogy
a) bányászati tevékenység végzésére belföldi gazdálkodó szervezetet hozott létre, b) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben meghatározott külföldi vállalkozás bányászati tevékenység végzésére saját részvételével magyarországi fióktelepet hozott létre. Végrehajtási rendelet 6.§ (4) bekezdés Kutatási jog nem adományozható annak a bányavállalkozónak szilárdásványi nyersanyag esetében 5 éven belül arra a területre, amelyet a bányavállalkozó már megkutatott, és a kutatás eredményéről készült zárójelentést a bányafelügyelet jogerős és végrehajtható határozatban elfogadta; •
Végrehajtási rendelet 14. § (1) bekezdés „Ha a jóváhagyásra kért műszaki üzemi terv ingatlan igénybevételi terve eltér a 11/A. §(9) bekezdésének c) pont szerinti ütemétől, úgy az érintett ingatlantulajdonosokat erről az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatni kell. Az ingatlan igénybevételi ütemterv módosításáról a bányakapitányság a műszaki üzemi tervet vagy annak módosítását jóvá14
hagyó határozatban dönt.” 14. § (3) bekezdés *Kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv - amennyiben a környezetvédelmi engedély érvényességi ideje ennél nem rövidebb – külfejtések esetében legfeljebb 15 év időtartamra hagyható jóvá. *A műszaki üzemi tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kezdeményezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, azt jóváhagyó határozatnak a teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható.
(4) bekezdés
*A műszaki üzemi tervet, illetve a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően legalább 60 nappal kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani.
15
Szakhatóságok állásfoglalásainak tartalma
16
Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény határozza meg a szakhatóságközreműködését. 44. § (2) bekezdés * A szakhatóságot az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság keresi meg, amely döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóságnak – a hatásköre keretei között kialakított – jogszabályon alapuló állásfoglaláshoz. (5) bekezdés * Ha a hatóság és a szakhatóság egymással – egészen vagy részben – ellentétes egyedi előírást állapít meg vagy feltételt támaszt, a megkereső hatóságnak és az érintett szakhatóságoknak álláspontjukat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyolc napon belül egyeztetniük kell. 45. § (1) bekezdés * A szakhatóság hozzájárulását, a hozzájárulása megtagadását, az egyedi szakhatósági előírást vagy feltételt, valamint ezek indoklását az ügyben érde mi döntésre jogosult hatóság – a közreműködő szakhatóság megnevezésével határozatba foglalja. (2) bekezdés * a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvos lati jogát.
17
Nem bányahatósági engedély alapján folyó bányászat
37/2007. (XII. 13.) ) ÖTM rendelet építésügyi hatósági eljárásokról
18
I. A következő építési tevékenységeket – II. és III. fejezetben foglaltak kivételével- építési engedély alapján végezhetőek:
11. pont.
A telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása
* külterületi védett természeti területen, Natura 2000 területen, és jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen 1,0 m-t meghaladóan, * egyéb területen 2,0 m-t meghaladóan
II. A következő építési tevékenységek – az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével -
bejelentés alapján végezhetőek: 6. pont * a telek természetes terepszintjének 3.0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása az I. fejezet 11. pontjában foglaltak figyelembevételével,
III: A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek: 7. pont * a telek természetes terepszintjének 1,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása
19
Jogszabályok bányászat „közérdek”
szerepének védelmében *A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. (10. §(1) bekezdés; A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. (13.§ (1) bekezdés; A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. (44/A. § (2) bekezdés; *A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény: Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak a föld méhének kincsei (172. § a) pont. •
*A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény:
Az állam joga: az ásványi nyersanyagok természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag, kitermeléssel a bányavállalkozó tulajdonába megy át. (3. § (1) bekezdés; Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló1997. Évi LXXVIII.
törvény (Étv.)
A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos
településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön
jogszabályban meghatározott fogalmak alkalmazásával kell elkészíteni. Külön jogszabály az Országos Településrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OT tv.). (9. § (1) bekezdés.
Az egyes területeken belül fel kell tüntetni a nyilvántartott ásványinyersanyag20
vagyont, továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb
tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja. (11.§ (3) bekezdés;
* Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi
LXXVIII. törvény (Étv) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak alkalmazásával kell elkészíteni. Külön jogszabály az Országos Településrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OT tv. ). (9. § (1) bekezdés; Az egyes területeken belül fel kell tüntetni a nyilvántartott ásványinyersanyagvagyont, továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja. (11. § (3) bekezdés A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a beépítésre nem szánt területek tagozódását, felhasználásuk feltételeit, szabályait, az érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat. A terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 39.§ (3) bekezdése.
„A területrendezési tervek, illetőleg a területrendezési eszközök kidolgozásánál – a bányafelügyelet megkeresésével – figyelembe kell venni a nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyont tartalmazó területeteket.”
*Az Országos Településrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI.
törvény:
A bányatelek-megállapítás és bányanyitás akkor engedélyezhető, ha azt az 21
érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárja ki. (11.§ a) pontja;
A fentiek alapján összegezhető, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 39. § (3) bekezdésben foglaltak értelmében a településrendezési tervek elfogadásakor – a bányakapitányság megkeresésével – az önkormányzat köteles a tervében szerepeltetni a nyilvántartott ásványi nyersanyag vagyont tartalmazó területet. Ennek ellenkezője esetén a helyi önkormányzat korlátozza a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 10. § (1) bekezdésben előírtakat, amelyeknek alapján a magyar állam tulajdona nemzeti vagyon. Valamint a 13. § (1) bekezdésében szereplő előírást arra vonatkozóan, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(Forrás: Bányászati Szakigazgatási Konferencia, Zalakaros 2008. Veres Imre osztályvezető Budapesti Bányakapitányság)
22
