SZILÁGYI MÁRIA keramikusművész KIÁLLÍTÁSA!

Kemenesaljai Digitális Könyvtár 2015.05.06. 15:33

SZILÁGYI MÁRIA keramikusművész KIÁLLÍTÁSA!

Összeállította: Kemenes Béla

3

5 4

Még a borsón is szépet álmodott Szilágyi Mária abban a tíz esztendőben, amelyet

-

művész-pályája két izgalmas és ihletett szakasza között ~ egy szövetkezetben, g i c c s tehenek ragasztgatásáva! , szokványpősztorlónykák egybeillesztésével kényszerült föl — t e n i . S mikor onnan kikerült és másodszor is nekivágott annak, aminek hiszen beisó' törvények szerint másfélezerszer is neki kell vágnunk naponta, a művészpályának — akkor a borsón álmodott álmok kiteljesedtek és valósággá rázkódtak, és közölték a művésszel: az az idő sem v o l t meddó'. K I Á L L Í T Á S

Ezt közlik velünk is, most mikor itt vannak, együtt és egymást megvilágítva. És mozgékonyan. Talán ez a legjeílemzó'bb rájuk: a szüntelen mozgás. Vázáira is, m e ­

a

lyek az antikvitástól máig és FÉNYES ADOLF

TEREMBEN

eggyel

tovább,

addig a jövó'ig, amit minden v a ­

lóságos művész egyénisége külön Idó'darabkaként valósit meg térben—hangban, betűben, járnak vízért a forrásra, j á r j á k , nemes és örökölt formákban, nemes és uj színekben

1968. január 12~től

február 2-ig

LEPORELLÓ

táncukat

a szemlélő' előtt. De költészetnek s mitológiának a mai élettel egybefo­

nódott iker-ihletésében készült kompozícióira még ennél is inkább jellemző ez az örökmozgás. V i l l o n ül a kocsmában, s a falon bekeretezett pajzán ábra figyelmeztet a jelenre^ V i l l o n átfogja derekát a kövér M a r g í t - n a k , aki i l l e t l e n nőszemély s e g y ­

Irta: DEVECSERI GÁBOR Kossuth D Í fas köI tő

ben illedelmes geometriai ábra is, mely utóbbi mivoltában szemmel láthatóan jól érzi magán vagy V i l l o n balladájának akasztottja lóg félrecsuklott nyakkal és mintegy d e ­ rűsen, annak rendje és módja szerint, mint aki pontosan a helyére került. meg is nyugodnánk az élet bonyolult izgalmaiból i s m é t dombormű l á t t á n , k é t s z e r e s e n

És már

nyugalommá szelídült fél—

nyugodnánk meg, minthogy azt is mondjuk magunk­

nak: hát persze, kerámia, iparművészeti termék ez a t á b l a , tehát rajta az akasztott ember ís elsősorban díszifmény, akármit á b r á z o l , végső' c é l j a , hogy derűsen díszítsen, tragikumot érzékeltetni nem feladata.

Mondom, már megnyugodnánk. Csak éppen nem

tehetjük, mert rögtön észrevesszük, hogy az akasztott ember feje a kép sarkában l á n ~ goló napkorong felé csuklik, a nap f e í é , amit most már nem lát többé. S ha vidám érzéketlenséggel még ebbe is belenyugodnánk, hadd szóljon hozzánk is s hozzánk is U

hiába a költő szemrehányása: S t i itthagynátok a szegény V i l l o n t ? " , hát akkor azt is kénytelenek vagyunk észrevenni, hogy az akasztott ember feje és a nap mennyire hasonlít

egymáshoz,

akár fel is lehetne őket egymással cserélni. És akkor már

bizonyosak lehetünk benne: ez a kerámia-tábla

azt kiabálja — élő embert fosztanak

7

NEM HŐSIESSÉG-E BARÁTAIM meg a napfénytől, amellyel oly nagyon egymáshoz tartoznak. ketek.

li

Vagy Írt van Trófat faló

15

Nem maradhatunk s ü ­

mintája-

í ' j eie-venülrek meg, és olyan ma! módon helyezkednek el a lóban, mintha egy-egy vonat-szakaszt foglaltak volna maguknak, s azt Is kinőték volna? vagy mintha m a ­ ga a ló játékvonat volna.

Legjobban talán mégis " A r a n y b o r j u " - j á t szeretem.

CSAK ÉPP KEZDETT FÖLTÁPÁSZKODNI ÉS MÁR TRÉFÁLT, CSAK ÉPP FÉLAJKÁT NYERTE VISSZA ÉS MÁR TRÉFÁT M O N D O T T VELE

Ezf,

ugyanúgy, mint a fentebb említetteket, több változatban is elkészítette, s ezt- is

Devecseri Gábor:

rokonérzéssel figyelem? j ó , ha a művészt a munka ennek elkészülte után sem h a g y ­ TÖREDÉK CÍDA BUDAPESTHEZ ja nyugodni. Az egyik változaton napsárga négyszögben ugy ugrándoznak a g y e r e k e ­ sen groteszk, csak pontokkal, vonalkákí
harmónia

töívényeí szerint, amely a ziláltságot rendben, az Őrületet józanul é r z é k e l t e t i ,

íté­

letei vannak Szilágyi Máriának, s nagyon egyéni, nagyon gazdag mondandója m i n ­ d i g . S nagyon sokat szenvedhetett, mert jó humora is van. 1

5

Most azzal tisztel " meg, hogy közö!te:egyík versemet, a "Töredék-óda Budapesthez ' címűt dolgozza fel a maga anyagában, eszközeivel. Ez a vers tizenhétrészes, kerek és egész. A "töredék" szót azért viseli címében, mert ez j e l z i , hogy egész m i v o l ­ tában is csak töredéke annak, ami e városról elmondható. Hogy folytatása mindig követkszhet.

Ö r ü l ö k , hogy Szilágyi Mária foglalkozik v e l e , mert róla tudom, hogy

nem illusztráló, hanem továbbgondolkozó. Folytatni fogja.

DEVECSER! GÁBOR

HOGY VALAHÁNYSZOR

A FÖLDRE ROSKADT

t á b l á j a , mulatságosan rémületes embereivei, akik

u sokévezredes kultusz-szobrok és a legrégibb geometrikus vázák alakjainak

AMIT E VÁROSTÓL T A N U L H A T U N K ,

9

K I Á L L Í T Á S

FÉNYES ADOLF

1968. január 12-fői

TEREMBEN

február 2 - i g

MEGNYÍTC/BESZÉD mondta: VARGA

MÁTYÁS

kétszeres Kossuth Díjas díszlettervező

A megnyitón Devecseri Gábor és Varga Mátyás társaságában

1) 10

Szilágyi Mária kiállítása a Fényes Adolf teremben

A keramikus művész, akinek kiállításával idei programját kezdte a Fényes A d o l f t e ­ rem,

hosszú ideje nem szerepelt nyilvánosság eió'tt. A katalógus előszavából megtud­

juk; a művész évtizednyi időt t ö l t ö t t szövetkezeti munkában. Érthető, a dísztárgycsínálás monoton kényszere nem kedvezett saját művészi világának építéséhez. vüág mégis megépült, és testet ö l t ö t t . Súlyos agyagba

gyúrva,

Ez a

szines mázba égetve,

tapintható, látható valóságban jelent meg most e kiállításon. A z egész anyag együtt, I PARI

MŰVÉSZET

A Z IPARMŰVÉSZETI T A N Á C S T Á J É K O Z T A T

jó,

mértéket bíró kollekciónak t ű n i k , nem látszanak rajta labilis pontok,

"kihagyá­

11

sok . Ellenkezőleg: szívós, következetes, kitartó munkát, f e j l ő d ő , teljesedő t e h e t ­ séget dicsér.

Budapest, 1968. I l i . Szilágyi Mária alkotásai a keramíka széles skáláját átfogják.

Eleven fantáziára v a l l

a müvek műfaji változatossága. A bemutatott anyagban edények, készletek, KIÁLLÍTÁSI SZENTÉ

NAPLC/

LAJOS

vázák,

tálak sorakoznak, meg népballadai és irodalmi ihletésű figurális kompozíciók, aztán elvontabb tárgyú f a l i k é p e k , maszkok és plasztikai igényű, három dimenzióba kompo­ nált figurák.

Érdeklődési körébe szinte minden b e l e t a r t o z i k , ami agyagban megfor­

jegyzete málható, kifejezhető. A műfaji és tematikai sokrétűség, amely Szilágyi Mária m ű v é ­ szetére annyira j e l l e m z ő , természetesen differenciája stílusát, hajlékonnyá teszi f o r ­ mavilágát ís. Nagyméretű vázáin az ókori görög amphorák nemes egyszerű vonalait és arányrend­ szerét látjuk újrafogalmazva. A díszedényeken, vázákon, tálakon a formáé a döntő szó.

A máz rajtuk tompafényü, matt, szürkésfehér, kevés o k k e r r e l , barnával. A

•ísszaFogott puha tónusok engedelmesen szolgálják az egyszerűségében szép, nyugodt formát.

Készletei közül a forró italok tálalására szolgáló mélybarna és ultramartn

színű mázzal futtatott készlet tűnik k i . A sima, hengeres edénytestek a mázszinek merész társításával jól érvényesülnek nyersszínü asztalon vagy alájuk tett raffiaszettekén. Szép edényeket tervez Szilágyi M á r i a , mégis ugy érezzük, hogy alkotókedvét inkább a díszítő ígényü tárgyak, dekoratív faliképek táplálják.

Kiállításán sok ilyen alkotás

szerepel. Jónéhánynak megformálására irodalmi élmények Inspirálták az a l k o t ó t .

Kö­

ríves Kelemenné, a népballada vizuális átköltése Ís helyet kapott az "illusztrációk

11

13

12

a kivitelezés technológiája sok ponton megegyezik a mozaíkkészités folyamán a l k a l ­ mazott módszerrel. sorában. A kerámia kompozíció jói alkalmazkodik a ballada kötött műfajához, s ú ­ Plasztikai munkái közül a háromdimenziós lovasfigurái tömbszerüen architektonikusan lyos hangvételéhez. Az egyes kulcsepizódok plasztikus megragadásával sikerült f e l ­ épített f o r m á i v a l , a teret élesen metsző f e l ü l e t e i v e l hívják fel a figyelmet magukra. idézni a tragédia teljes hangulatát. A kerámiakép a ballada eszmei tartalmát s u ­ E tárgyak-jó arányrendszerük, összefogott erővonalaik révén biztos belső statikával g a l l j a . A V i l l o n illusztrációk konkrétabbak, formálásuk íeíróbb, rajzosabb. A két bírnak, és magukon viselik a monumentalitás plasztikai j e g y e i t . változatban is elkészített barna és zöld sorozat darabjai a középkor hányatott sorsa poétáját i d é z i k . A kisméretű, tenyérnyi lapokon művészi rendbe csoportosítva á l l ­

A kiállitás katalógusának előszavát Devecseri Gábor írta. Bevezető soraiban mond!-

nak eló'ttünk a köitó' életében meghatározó eró'veí bíró motívumok: nő, i t a l , börtön,

ja: "Még a borsón is szépet álmodott Szilágyi Mária abban a tíz esztendőben, ame­

b i t ó . A kevés örömet, vigasztalást és szorongató szenvedést hozók. Az ábrázolás

lyet - művészpályája két izgalmas és ihletett szakasza között egy szövetkezetben

groteszk, vaskos, miként a csavargó élete Ís az v o l t . Ám ezen a nyers fogalmazá­

giccstehenek ragasztásával, szokványpásztorlánykák egybeillesztésével kényszerült t ö l ­

son mégis átsüt a megértő együttérzés és az esendő ember iránti szánalom.

teni.

S amikor másodszor is n e k i v á g o t t . . . a művészpályának, akkor a borsón á l ­

modott álmok kiteljesedtek és valósággá rázkódtak és közölték a művésszel: A tematikát tovább gazdagítja a maszkok csoportja. A kiállításon egész kís g y ű j t e ­ idő sem v o l t meddő." mény v o l t belőlük. A népművészeti indítású maszkok változatos formakombínációről tanúskodnak. Ezek a figurák noha markánsak, nem félelmetesek.

Nem tudnának r i ­

adalmat k e l t e n i , még gyermekek körében sem. ' A viszolygást idézhető vonások e l ­ lágyultak a művész k e z é n , megpuhifofta Őket az alkotó derűje, játékos mulattató kedve.

így hát ötletes, színes mázu apró álarcai bábjátéki hangulatukkal Inkább

emlékeztetnek mesefigurákra, mint riasztó szörnyekre. Ahogyan a hármas tagolású Rózsa Sándor c. faliképén sem a félelmes haramia ölt testet, hanem egy muitba süllyedt kor romantikája nyert Ízes megfogalmazást benne. Szilágyi Mária dekoratív érzékének kítünő példáit adja elvontabb ábrázolásaiban. A nagyobb méretű kerámia figurái geometrikusán á t í r t a k , a formai elemek v o n a l a ­ sán szerkesztettek. A kompozíciók síkjából kiugró vékony élek adják a figura r a j ­ zát. Egyik-másik szinte teljesen grafikus felfogásra v a l l , a tiszta vonalra való kom— ponáitság révén. Ezeknek a müveknek a készítése folyamán a keramika hagyomá­ nyos anyaga mellett ujakat: rezet, üveget ís felhasznált a művész. A fémet főleg figurái karakterének kiemelésére használja. Míg a berakott üveg csillogásával a semleges mezőket m o t i v á l j a . A z így megmunkált felületnek további elevenséget kölcsönöznek a többnyire v i l á g o s , derűs színű mázak. Feltűnően szép darab a h á " romalakos kompozíció. A köralaku nyers anyagszinü alapon apró Idomokból, kís hasábokból és korongokból vannak kirakva a figurák. Ez a technika már átfliGnetef képez a kerámia f a l i k é p és mozaik között. Sőt, az utóbbihoz áll közelebb. Hiszen

Kentaurok tríptiéion, színes 20x35 cm

az az

15

14 Szilágyi Mária

a Fényes A d o l f Teremben mutatta be törhetetlen akaratának lendületével, számos újrakezdés vergődésével müvekké mentett kerámiáit. A z iparművészet és népi f a z e ­ kasság határterületén vonultatja fel agyagdomboritásait formateremtő fantáziájának és a mesevilág hagyományainak egyeztetésével. Tompított színeiben légiesednek a komor témák, és Déva várának befalazott asszonya, az akasztott v i l l o n í figura is kellemes közeggé tisztul zöldre és barnára hangszerelt tárgyaiban. Chagall nyomán kavargó formák népesitik be trójai falovát és szimbolikus "Budapest" ábrázolását, M Ű V É S Z E T

mely Devecseri Gábor egyik versének íparmüvészí átköltése. Érdekes a l e v é l a l a k zafrtal értelmezett "Ádám és Éva". Ujabb müveiben elvontabb plasztikai eszmények

A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA IX. É V F O L Y A M 4 .

lelkesítik kerámiák és szobrok halárvidékén.

SZÁM

1968. április

KIÁLLiTÁSO K L O S O N C I MIKLÓS Írása

KomUves Kelemen, zöldmázas, 58x58 c m , 1967

17 16 Szilágyi Mária művészete nyugtalan, mint ő maga. Élete örökös érzékeny, n y u g t a ­ lan válaszolgatős a v i l á g , egy r é t , vagy sétány, egy mondat legapróbb részleteire, művészete: fölmutatása — na részletben — mindig az egésznek. Kerámikus, Még a borsón is szépet álmodott abban a tíz esztendőben, amelyet — művészpályája két izgalmas és ihletett szakasza között — egy szövetkezetben giccs¬ tehenek ragasztgatásával, szokvány-pásztorlánykák egybell lesztésével kényszerült t ö l t e n i . S mikor onnan kikerült és másodszor is nekivágott annak, aminek hiszen belső törvények szerint ezerszer Is neki keli vágnunk naponta — a művészpályának — amikor a borson álmodott álmok kiteljesedtek és valósággá rázkódtak, és k ö z ö l ­ ESTI

HÍRLAP ték a művésszel: az az idŐ sem volt meddő'.

XIII.

É V F O L Y A M , 13.

SZÁM Munkáira legjellemzőbb a szüntelen mozgás. Vázálra is, melyek az antikvitástól

1968. január 16. máig és tovább járnak vízért a forrásra, j á r j á k ,

nemes és örökölt formákban, nemes

és uj színekben táncukat a szemlélő e l ő t t . TESTEK ÉS ÉGITESTEK

De költészetnek s mitológiának a mai élettel egybefonódott ikerihletésében készült

irfa:

kompozícióira még ennél Ís inkább jellemző ez az örökmozgás. V i l l o n ül a k o c s ­

DEVECSERI

GÁBOR

mában, s a falon bekeretezett pajzán ábra figyelmeztet a jelenre: V i l l o n átfogja derekát a Vastag Margot~nak, aki i l l e t l e n nőszemély s egyben illedelmes geomet­ riai ábra is, mely utóbbi mivoltában szemmel láthatóan jól érzi magát: vagy V i l l o n balladájának akasztottja lóg félrecsuklott nyakkal és mintegy derűsen, annak rendje és módja szerint, mint aki pontosan a helyére került. Es már meg is nyugodnánk az élet bonyolult izgalmából ismét nyugalommá szelídült féídornbormü l á t t á n , kétszeresen nyugodnánk meg, minthogy azt ís mondjuk magunk­ nak: hát persze, kerámia, Iparművészeti termék ez a t á b l a , tehát rajta az akasztott ember ís elsősorban diszítmény, akármit á b r á z o l , végső c é l j a , hogy derűsen d í s z í t ­ sen, tragikumot érzékeltetni nem feladata.

Mondom, már megnyugodnának.

Csak éppen nem tehetjük, mert rögtön észrevesszük, hogy az akasztott ember feje a kép sarkában lángoló napkorong felé c s u k l i k , a nap f e l é , amít most már nem lát többé. S ha vidám érzéketlenséggel még ebbe Is belenyugodnánk — hadd szóljon hozzánk ís, s hozzánk is hiába a költő szemrehányása: "S ti itthagynátok a szegény Villont?

11

— hát akkor azt is kénytelenek vagyunk észrevenni, hogy az akasztott t

ember feje és a nap mennyire hasonlít egymáshoz, akár fel is lehetne őket egymás

-

18 19

sal cserélni. És akkor már bizonyosak lehetünk benne: ez a kerámiafábla a z t k i a ­ bálja ~ éló' embert fosztanak meg a nagyfénytől, amellyel o l y nagyon egymáshoz tartoznak.

Nem maradhatunk süketek.

"Trójai f a l ó " táblájának mulatságosan rémületes emberei, akik sokévezredes kultusz szobrok, és Ősi geometrikus vázák alakjainak mintájára elevenüítek meg, olyan mai módon helyezkednek el a lóban, mintha egy—egy vonatszakaszt foglaltak volna m a ­ guknak, s azt is kinőtték v o l n a . Vagy mintha maga a ló — a veszedelmet hordozó, a benne ülők számára is nyilván

K I Á L L Í T Á S

nagyon kényelmetlen - a Sors játékvonata volna. a "Aranyborjú"fának

egyik változatán napsárga négyszögben ugy ugrándoznak a g y e ­

rekesen groteszk, csak pontokkal, vonalakkal jelzett emberkék a behemót borjú k ö ­ r ü l , hogy a nézőnek az az érzése: i t t v a l a k i ököllel csaphatott egy kottalap k ö z e ­ pére, minek folytán a kották megkergültek, és most sodródnak,

kiszolgáltatottan

SAVARiA

MliZEUMBAN

SZOMBATHELYEN 1968. augusztus 11-től augusztus 3 1 -

keringenek, de egy másik harmónia törvényei szerint, amely a ziláltságot rendben, az őrületet józanul é r z é k e l t e t i .

Ítéletei vannak Szilágyi Máriának, s nagyon e g y é ­

n i , nagyon gazdag mondandója. S nagyon sokat szenvedhetett, mert jó humora is

MEGNYITC/BESZÉD

van. mondta: Keramikus.

Minden tárgyat személlyé v á l t o z t a t , hogy beszélgethessen v e l e .

Költő,

DEVECSERI G Á B O R Kossuth Díjas

költő

Jegyzet nélkül mondotta beszédét

21 20

V A S

N É P E

A Z MSZMP VAS MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII.

É V F O L Y A M 188. S Z Á M

1968. augusztus 1 1 .

Ma

vasárnap

ny i 1 ík

S Z I L Á G Y I MÁRIA kerámia kiállítása

A Szombathelyi SAVARIA MÚZEUMBAN ma délben fél 12-kor nyílik Szilágyi

Mária

keramikus művész kiállítása. A megnyitó beszédet Devecseri Gábor Kossuth Díjas k ö l ­ tő' mondja.

1. kép:

Részlet a kiállításról

2. kép:

Pillanatkép Szilágyi Mária keramikus művész k i á l l í ­ tásáról Foto:

je.

Galamb padlóváza - kó'mázas, 45 cm magas, 0 35 mm M e x i k ó i Magyar Nagykövetség tulajdona

23

22

P I N C E T Á R L A T 1969. szeptember 19-től október 2 - i g

RÉSZLET A MAGYAR TELEV1ZIÖ MŰSORÁBÓL A

PINCE-TÁRLAT

1969. szeptember MEGNYITÁSA

19-i

ALKALMÁBÓL

MEGNYITÓBESZÉD mondta: VIZY a KIÁLLÍTÁSI

OTTc/ INTÉZMÉNYEK

Művészeti Osztályának

vezetője

Val lomás Gondolataim agyagba véstem, A szivárványtól színeket loptam, Tüzet szítottam a kemencébe. . . A z t hiszem, hogy nem hazudtam.

Jegyzet nélkül mondotta beszédét. (Szilágyi Mária)

24

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI LEKTORÁTUS Budapest, I . , Urí u. 5 4 - 5 6 .

Tárgy: beruházásként megvalósuló kép-; zó' és iparművészeti alkotás

MEB/158/1969 sz 1969. december hó 17-én

szerzőjének kijelölése, bírálatatiszteletdijának megállapítása H A T Á R O Z A T

j

Vas Megye Tanácsa VB Művelődési Osztálya igényére - a Megyei Beruházási V á l l a l a t i bonyolitósában - Celldömölk Müveló'dési ház előcsarnokába, a bejárattal és lépcsőfel¬ járóval szembeni 295x300 cm falfelületre építészetileg a lépcsőiéi járó szélessége által meghatározott, padlótól a mennyezetig terjedően plasztikus kerámia kompozíció elhe­ lyezéséhez a Képző- és Iparművészeti Lektorátus hozzájárul, egyidejűleg a tervezésre S Szilágyi Mária keramikusművészt (Bp. X I . , Pannonhalmi ut 18.) j e l ö l i ki eló'tervezésí megbizás keretében. ZsÜri tagjai:

Gádor István keramikusművész, a zsűri elnöke Domanovszky György szakértő-lektor G . Staindí Katalin keramikus művész - o - o - o -

1/6/1971. sz. 1971 . január 21 . H A T Á R O Z A T Vas Megyei Beruházási V á l l a l a t igényére a celldömölki Művelődési Házba Szilágyi Mária keramikusművész által tervezett 300x200 cm-es plasztikus (máztalan) kerámia kompozíciót a Képző- és Iparművészeti Lektorátus elfogadja. Bp. 1971. március hó 1-én.

A Művész és a mü

Celldömölkön

27

26

Kerámia biennálé, S Z I L Á G Y I MÁRIA Ohmann Béla volt Biennáfén. KÁLYHASZEM I. KÁLYHASZEM I I .

1970. Katalógusa született Krasznokvajdán, Az Iparművészeti Iskolán Orbán Antal és a mestere. Tanulmányúton járt Itáliában. Részt vett az L Kerámia mázas kerámia, j3 17 cm mázas kerámia, JZÍ 17 cm

M Ű V É S Z E T

SxíCáqqí Mária RÉSZVÉTELÉT

XII.

A II. O R S Z A Q O S K E R Á M I A RENDEZŐ B I Z O T T S A Q A

A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

BIENNALÉ

É V F O L Y A M 6.

SZÁM

1971 . június

NEVÉBEN

KÖSZÖNJÜK ÉS TOVÁBBI

S Z I L Á G Y I MÁRIA

MUNKÁJÁHOZ

SOK SIKERT

KERÁMIKUSMÜVÉSZNÉL irta:

KÍVÁNUNK BAUER JENŐ művészettörténész,

PÉCS, 1970. OKTÓBER 4.

HORVÁTH LAJOS Pici w, !. V A Í O Í T A N A C Í A V Í I I L K O K É

PALKÓ

SÁNDOR

BABANYA M I C Y f TANÁCSA VU f LNOlíí

A JANUS P A N N O N I U S M Ú Z E U M MŰVÉSZETI K I A D V Á N Y A I 3 6 . V . ORSZÁGOS KERÁMIA BIENNÁLÉ, Pécs, 1978. S Z I L A G Y I MÁRIA 1924-ben született Krasznokvajdán, Iparművészeti iskolát v é g z e i t . Részt vett Pécsett az 1. és 11. Országos Kerámia Biennálén (1968, 1970). Egyéni k i ­ állításai: 1968: Budapest^ Fényes A d o l f teremj, Szombathely, Savária Múzeum; 1971: Budapest, Ferencvárosi Pincetárlat^ 1973: Budapest, Derkovíís Teremj 1977: Budapest,, Műcsarnok, HOLDASFEJÜ, 1977, samott kerámia, 95 cm

kritikus

28

29

Sziiágyí Mária kerámiáival először 1968. januárjában a Fényes Adolf-feremben t a ­

más műforma is e változatos sorsú művésznő kincskereső', mesemondó kísködmönének

lálkoztam. Még emlékszem: egy művészlelkű költő műfordítónk, Devecseri Gábor

öblös bugyraiban, zeg-zugos r e j t e k e i b e n ! Van például figurális ember-, vagy á l l a t ­

irt akkor előszóként nemesveretü, lényeglátó és lényeget láttató mondatokat e b e ­

ábrázolás bőviben (emberszabású állatokkal és kissé állatokra emlékeztető emberek­

mutató katalógusához, s ekkor nekem Ís alkalmam nyílt a baráti körben sokat e m ­

kel)/ meg aztán érdekesen komponált bíbliaí j e l e n e t , legendás, szakrális f i g u r a ,

legetett művésszel kezet szorítani.

vagy történelmi anekdotaiecke és népművészeti notivumkíncs-transzpozicíó.

Derűs, nyugodt lénye már első látásra is a mélységes kiegyensúlyozottság benyomá­ sát tette rám, olyan művész benyomását, akinek az alkotó munka teljességgel k i ­ t ö l t i k e d é l y v i l á g á t , a k i formaalakitó fantáziájának ujjai közül előcseperedő g y e r ­ mekeiben ígaz örömét, sőt élethivatásának kiteljesedését találta meg. A Szilágyi Máriával azóta is f o l y t a t o t t ismételt nyíltszívű beszélgetések, s a mű­ helyében tett revelativ látogatások megszilárdították első, futólagos vélemény-fosz­ lányaimat, azokat a kiállításáról leszűrt ítéletcsíráímat, melyekkel annál ís l e l k i ­ ismeretesebben, sőt tán kissé skrupuiózusan is kellett bánnom, mert mindenkor i n ­ kább a grafika - közelebbről az alkalmazott grafika - "benfentesének" éreztem

Utóbbira

elég a kifogyhatatlan változatossággal egyre b ő v ü l ő , f a l i tányér formában festet ö l tő és a diabolikus, fantasztikumba torkolló busófej-sorozatának színgazdag farsangi menetével utalnunk. Friss, mesterkéletlen, inkább anekdotázó, mintsem koturnusos, ünnepélyes, vagy é p ­ pen nagyratörő, a maga erejét, sőt műfaji kereteit netán túlbecsülő ez a biztos l á ­ bakon á l l ó , kifogyhatatlanul ötletgazdag kerámiaművészet. Tányérok, v á z á k , mintás virágcserepek égnek-merevednek-pirosodnak a műhely két hatalmas, csaknem 1000 C fokig hevíthető kemenceóriásában és szomszédságukban a fazekaskorong Ís csak r i t ­ kán ismerkedik a pihenéssel.

magamat és kissé bizonytalankodva indultam el az alkalmazott plasztika - vagyis

Elsősorban g y a k o r l a t i , t á r g y a l a k i t ó , de egyben életünket megszépítő célzatú művé­

a kerámia kevésbé Ismert mezeje f e l é .

szet ez, melyet mesterünk gondtalan k e d é l l y e l , olykor tán túlzottnak is tűnhető

Szilágyi Mária az agyag lírikusa - fogalmaztam meg magamban az első h e l y t ő l l ó ­ nak érzett megállapítást.

Nem Is csoda tehát, hogy k ö l t ő , mégpedig éppen a

klasszikus irodalmat rajongva értő Devecseri Gábor írhatta kiállításának remekmivü katalógus-beköszöntőjét!

Ugy k e l l e t t éreznem: valahonnan a buboskemencék mellett

fogant népmesék világából sarjadt ki és indult el ez a melegszívű, í z i g - v é r i g aszszonyosan gyengéd, választékos művészet a kibontakozás, a megérlelődés, v a l a ­ mint a tudatos, vagy tudat a l a t t i teremtőkoncepcíók f e l é .

[gy az sem lehet egé­

szen v é l e t l e n , hogy éppen a szinesmázu kályha-szemek, a kedvesen dekoratív, jó formájú égetett kemencék j e l z i k e művész formáló tevékenységének általa nagyon is sokra tartott - ha nem éppen a legmegbecsültebb - ágazatát mesélő kedvének egyik legszebb virágba borulását.

tehetségének,

Legalábbis ez v o l t a kerámiá­

ban kissé kezdőként tapogatózó művésznek első spontán benyomása, ám behatóbb

szerénységgel (majdnemhogy szeméremmel) gyakorol. Igy aztán a napjainkban (de persze, a hajdankorok napjaiban is) annyira elterjedt bombasztok,

mellébeszélések

és üresen kongó szemfényvesztések e! Is kerülik ezt a távoli kis budai alkofóbázíst, amely (sértődés ne essék!) inkább k e l t i a műhely, a raktár, vagy éppen kohó b e ­ nyomását, mintsem egy hagyományos értelemben vett műteremét.

"Lakómüheíy"

le­

hetne fán a legtalálóbb neve ennek az egyébként rangos domboldali házacskának, melyben Szilágyi Mária mázas, mázatlan, kész, vagy f é l i g kész szobrocskák, v á ­ zák, domborművek és csempék szinte a mozgást is megnehezítő, vidám és szivgyönyörködfefŐ rengetegében sok -érdekeset tud elmondani művésszé válásának történe­ téről. Nemcsak alkotásai derűsek: még élettörténetének is v á r a t l a n , vidor csattanói vannak, méginkább azoknak a sztoriknak, melyeket pályatársaihoz és szülőhazájá­ hoz kapcsolódó, Krudy-novellákba kívánkozó hajdan volt figurákról mesél.

szemléletre k i d e r ü l t , hogy művészünk semmivel sem kevesebb odaadással csüng s z e l ­

Elmondja, hogy pihentető műfaja is van a kerámia mellett - nevezetesen az irás.

lemi gyermekei népes táborának további t a g j a i n . A kemence, a kályhaszem, s a

Könyvet W ~ mondja - , melyben a "Szenfandrási babonákat" g y ű j t i össze. A jász­

formailag utóbbira hasonlító pompás busó-maszkok mellett van még jónéhány egyéb

sági Szentandráson (Jászszentandrás) töltötte ugyanis élete első tizennégy évét. M I -

30

31

vei itt v o l t édesatyja gyógyszerész, a Jászság e részének furcsa, népi miszticizmus ba veszó' hagyományaival gyermekkorában bőven ismerkedhetett.

Nagyatyja

tokaji

szőlőmüvelő v o l t , ő maga Krasznökvajdán született, s 1931 és 35 között végezte az Iparművészeti Iskolát Budapesten Orbán A n t a l , Simay Imre, majd Domanovszky Endre neveltjeként.

Egy éví I t á l i a i tartózkodás, római tanulmányi időszak Víttorio

de Colbertaldo plasztikai irányításával már "sínre á l l í t j á k " a f e j l ő d ő , stílusában önállósodó kerámikus művész'.

Idehaza azonban sajnos, csak a szentendrei honvéd­

ségi alakulatok terep-maketteket készítő alkalmazottjaként tud némiképp plasztikai

nyérok között. Ahogy műhelye rejtekéből egy-egy ujabb darabot hoz elő', mind n a ­ gyobb formagazdaság bontakozik ki szemeink előtt. Z ö l d - és zöldesbarna mázzal bevont alakos plasztikái közül a Mátyás-kori v i t é z lovas szobrocskája és egy farsan­ gi menetből kölcsön vétt busó pár tán a [egmegkapóbb. Gazdag f e l ü l e t i v í b r á c i ó j u , különös, bozontos subákat utánzó alakzatokat Ís elŐ tud á l l í t a n i , melyeket - mint elárulja - az agyagnak szinte, gilisztává nyújtott hosszú szalagjainak felrakásával ér e l .

jellegű megélhetést formához j u t n i . Ám a második világháborúnak, s első házassá­

Ha a népi elemek művészetébe való felszívódása felől faggatjuk, elmondja, hogy

gának szövődményes adottságai egy Időre meghiúsítják hivatásának még oly szerény

akkor fordult a népi formakulfura f e l é , amikor a hagyományos plasztikai-kerámiai

gyakorlását Is. 1947-ben még mindig csak konyhalány ( ! ) a rádió menzáján.

kifejezésmóddal a különböző zsűriknél, bíráló bizottságoknál semmiképp sem tudott

Lassú talpraőllás következik az ötvenes években, jobbára szövetkezeti munkák kere tében és néhány társaskíáílifáson való részvétel is j e l z i az aszketizmusig hűségesen

zöld ágra vergődni. Most azonban már annyira megszerette ezt a kifejezésmódot, hogy az művészetének valóságos anyanyelvévé v á l t . A kerámia hazai mesterei közül Gádor a példaképe, aki az üvegmázas f e l ü l e t k o m ­

megőrzött kerámiai géniusz újbólí kibuggyanását.

binációknak megalapozója v o l t az országban. Ez a megbecsülés, melyet Gádor iránt Kiállításai sorában az 1968. évi Fényes Adolf-terembei i bemutatkozás már díszelő­ érez, - mint megállapíthatjuk,

- főleg egyes szépmivü vázáinak

motivumkincsében

adásnak számít. A megértő" elismerés, a nehezen kiharcolt méltányló siker, s a b a ­ hagyott egyértelmű nyomokat. rátok, családtagok segítsége, biztatása másodszor is í'jjínre á l l í t j a " a szívós a k a r a ­ t ú , hatalmas szorgalmú művészt. Azóta ís többször szerepelnek ujabb alkotásai ö n ­

Persze, mindeme hatások ellenére, Szilágyi Mária művészete immár teljesen ö n á l l ó ­

á l l ó a n , vagy más művészek társaságában rendezett kiállításokon. Így még 1968-ban

sult és kifejezően egyéni nyelvezettel szól hozzánk, melynek vibrálása, sokoldalú

került sor szombathelyi, és 1969-ben a Budapesti Pincetárlatban Breuer Klári texfi

formagazdagsága, ötletes mofivumkeresése, a művész fantáziájának agyagban vagy

művész társaságában rendezett kiállítására.

színesen csillogó mázakban megtestesülő, egyre szebb variációit hozza létre.

Mint nagyobb lélekzetü feladatot kell

említenünk a celldömölki Kultúrház belső falfelületének hat négyzetméter terjedel­ mű dekoratív k e r á m i a - f a l i k é p é t , mely szimbolikus emberábrázolásával szépen illuszt ráija a mü mottójául felhasznált, Berzsenyitől származó gondolatot: " N e m sokaság, hanem l é l e k , /

Szabad nép tesz csuda d o l g o k a t " .

Ez évben ís készül egy ujabb kiállításra a Balaton egyik ismert fürdőhelyén, ahol munkáí Varga Mátyás festményei társaságában fognak megjelenni és ahol valójában a hely! idegenforgalom számára annyira fontos emléktárgyak művészi színvonalának emelésére kíván ujabb ötletekkel szolgálni. Apró sellők, halak, fémmázas kavicsok rendkívül vonzó mintadarabjai már ott sorjáznak műtermében a sok változatos, r é ­ gebbi k e l e t ű , varázslatos színekben csillogó, mázas r e l i e f e k , kerámiaszobrok,

tá-

33

32

ESTI XVII.

HÍRLAP

É V F O L Y A M 130. S Z Á M 1972.

június 5 .

Szilágyi Mária keramikusművésznek különösen érdekesek busófigurái és magyaros mo­ tívumokkal díszített lakásművészeti tárgyai. Jelenleg a celldömölki általános iskola

ORSZAG-VILAG

18 négyzetméteres falikerámiáján dolgozik. XVII.

É V F O L Y A M 9. 1973. február 28.

BUS
Képünkön: Szilágyi Mária hází kiállítása

SZÁM

34

35

Ravasz műfaj a kerámia. Hivatalosan természetesen iparművészet. De ugyanakkor

valósággal arc már, nem ís á l a r c . Torz vagy bánatos f i n t o r a i k , karaktert formáló

nehéz lenne a szobrászattól elszakítani és a színek éppolyan jelentó'sek lehetnek

szines f o l t j a i k , a hegyes fogak vagy a f é l r e á l l ó szájak, felemás lukaszka-szemek

egy kerámiafigura kialakításában, mint egy táblaképnél. Vagyis egy jó keramikus­

segítségével önt lelket a keramikus a Mohács-vidéki népszokás álarcainak kerámia­

nak egyszerre jő festőnek és szobrásznak is keli lennie, nem beszélve a r r ó l , hogy

változataiba. Es ahogy a köcsögök a köcsögfán, ugy sorakoznak a rafíakőccal d í ­

mérnöki színvonalon kell ismernie az anyagok és mázak tulajdonságait meg a k ü ­

szített busómaszkok egy ágason, színes díszéül a műteremnek.

lönböző hőfokok hatását.

Maga az alkotás folyamata ugyanakkor nehéz testi munka.

Es ezt a műfajt mégis annyi nő műveli sok ezer év óta — mégpedig több Ízléssel, találékonysággal, mint a f é r f i a k .

A paraszti v i l á g és a paraszti művészet ismeretén, á t é l n i tudó megértésén tul i s ­ merhető fel Szilágyi Mária minden munkáján a művész egyénisége. A leginkább ráillő szó: ízes. Egyszerű és önmagát az első pillantásra megkedveltető, mint a

Szilágyi Mária budai műtermében a sokoldalúság ragadja meg először a látogatót.

frissen sült kenyér. De bár azonnal megnyerő, kellemes, derűs látványt nyújtanak

A jó kerámia mindig az Ősi és a népi művészethez kötődik — ez alól a szabály

ezek a munkák, mégsem törekszenek a tetszetősségre. Harsány színek, vaskos és

alól Szilágyi Mária munkássága sem k i v é t e l . Ez a kötődés azonban nem mindíg

darabos formák váltakoznak a b o k á l y o k r ó l , aratókorsókról ellesett harmóniával. A

szoros, néha sokszoros á t t é t e l l e l , asszociációk közbeiktatásával jelentkezik.

művész szoborszerű kompozícióin a karikaturisztikus formák nem csökkentik a f i g u ­

Edé­

nyeinek lecsiszolt, harmonikusan gömbölyödő formái ugyanazt az egyszerű összhan­

rák valőságizét, reális hatását, legyen az valamilyen meseszerű jelenet vagy t y ú k -

got keresik, mint az aratókorsók vagy páí inkásbutykosok, amelyeket a vásárhelyi

itatóféle, érdekes formájú díszedény, középen egy gazdasszony mulatságos és ember

fazekasok készítettek.

arcképével.

Korong segítségével vagy szobrászmódra készült figuráin

azonban már másképp, bonyolultabban érvényesül a népi Í z , az a l f ö l d i gyermekkor nosztalgiája, a parasztmesék hangulata,

Humánus, közvetlen és őszinte művészet r e j l i k azokban a tárgyakban, amelyek Szilágyi Mária műhelyéből kikerülnek. Es akí megszerez egy-egy darabot b e l ő l ü k ,

A keramikus asztalán a magyarországi boszorkányperek történetének néhány r i t k a ,

a busómaszkkal vagy ördögszobrocskával nemcsak egy dísztárgyat, hanem egy d a ­

tudományos publikációja fekszik.

rab melegséget v i t t a szobájába.

Ezek a munkák nemcsak mint érdekes művelődés­

történeti adalékok érdeklik. A tanúvallomások mindegyike a régi hiedelmek, b a b o ­ nák gyűjtőinek kincsesbányája és Szilágyi Mária egyike azoknak műkedvelő n é p ­ rajzkutatóknak, akík vállalkoznak az Ősi magyar hitvilág megőrzésére. Egy a l f ö l d i kisvárosban töltötte gyermekkorát. Dajkája meséi táltosokról, boszorkányokról s z ó l ­ tak. Akkor bizonyára hitt is ezekben a mesékben — ma már kutatja őket. De m ű ­ vészeiébe beszivárgott a gyermek mesehite, s ez segített megformálni a kisördög szarvas, szőrös, a népmesék pórul járó ördögéhez méltán csöppet sem félelmes a l a k ­ ját. Hasonlóképpen ebből a " f o l k l o r i s z t i k u s " , de a szokástól eltérően nem modorként f e l v e t t , hanem mélyen átélt művészi szemléletből származnak Szilágyi Mária v i ­ szonylag nagyobb sorozatban készített busómaszkjai ís. Ezek a maszkok azonban nem szériagyártmányok, még ha sok van ís belőlük: mindegyik önálló egyéniség,

Busó pár Kisplasztika

Mátyás k i r á l y Kályhacsempe

Busó maszk

37 36

e

"Ha a világ a titkok városa, ostorozója légy, S a szépségnek ne lelfárosa, sokszorozója l é g y " . Devecseri Gábor

\ kerámia, iparművészet. C é l j a , hogy díszítsen Szilágyi Mária is ezzel a céllal iyult az agyaghoz huszonöt évvel ezeló'tt. Azóta szinbóT és formából önálló világot •eremtett. Ez a világ nem sziget. Eró's gyökerekkel kapaszkodik a régmúlt mítoszai-

K I Á L L Í T Á S

j a , rétjein álomvirágok és valósággyümölcsök teremnek. Sajátosan magyar világ és a

-.ajátosan egyéni. A magyar népművészet nyelve magától értó'dó' természetességgel

galmazódik át Szilágyi Mária költészetében. Tág ez a v i l á g . Magába zárja az e m ­

DERKOVITS TEREMBEN 1973. november 15-fó'l december

fo­

l-ig

ber mikrovilágának reáltárgyait, használati eszközeit és a kozmikus világ összefogó gondolatait. Ez a v i l á g jelenik meg mostani kiállításán Is, ahol a sulykolótól Bábel •ornyáig, az ivóedénytóT Dózsa György fejéig egy összhangba olvad mindaz, ami

LEPORELLÓ

.Szilágyi Mária kezén nyugtalan nyugalmat árasztva életrekelt. S az egész kiállítás :

írta:

elett ott ó'rködik a páva, a művészet történelmi madara.

Kék-zöld csillogásával

összefogva és eszmei szintre emelve ezt a v i l á g o t . HUSZÁR KLÁRA Színek káprázató, formák f i n t o r a , boldogság és tragikum ellentéte v á l i k egységgé m ű ­ vészetében. Nem hazudja ki a világból a keservest és rémületest: tudomásul veszi, ennek a tudatnak birtokában teremt derűs összl^isngot. Humorral ábrázolja a szépet és szépen a csúnyát. Szorongás és vigasztalás együtt j e ­ lentkezik alkotásaiban^ hiszen a művészet vigasz, akár egy váza formájában, akár a Bábel-tornya szörnyűségeit ábrázolva indít meg. Szilágyi Mária művészete megindít, ert ostorozőja a világnak és sokszorozója a szépségeknek.

HUSZÁR KLÁRA

39

38

K I Á L L Í T Á S

MAGYAR

a

XXIX.

ÉVFOLYAM 2 8 1 . S Z Á M 1973. december 1.

DERKOVITS TEREMBEN 1973. november 15-től december

NEMZET

1-íg KERÁMIA KIÁLLÍTÁS a Derkovíts teremben

MEGNYITÓBESZÉD mondta: K O C Z O G H ÁKOS művészettörténész

FEKETE JUDIT irása

40 41

A Derkovits-teremben rendezték meg Szilágyi Mária kiállítását.

"A kerámia

Ipar­

művészet ~ Írja a kiállítási katalógus. — C é l j a , hogy diszitsen. Szilágyi Mária Ís ezzel a c é l l a l nyúlt az anyaghoz huszonöt évvel

ezelőtt."

Útját az önálló művész egyéni nyelvet k i a l a k í t ó , gazdag képzelete j e l ö l t e k i . Keramikusaink közül sokan választják a kis díszítő tárgyak, enteriőrben használatos kerámiák készítésének ú t j á t , s hogy közülük k i hogyan találja meg az egyéniségé­ nek legjobban megfelelő kifejezési formát, elsősorban attól f ü g g , mennyire találja meg — s megtalálja-e azt a helyet —, ahol kerámiáival a leghasznosabban s z o l g á l ­ hatja a társadalom mai igényeit.

Össze tudja-e egyeztetni ezeket az Igényeket

egyéni kifejezésének, sajátos formavilágának belső igényeivel?

jellemzi edényeit. A fehér, mázatlan edényeket legtöbbször csak a csurgatott s z i nes máz d í s z í t i , s ez a veszélyesen szétterülő rajzolat hagyja érvényesülni az edények formáját, mintegy " a l á j á t s z i k " a formának. Másik jellegzetessége művészetének a derűs, népi hangvétel. Szívesen használja Egyéniségét elsősorban a

belekarcolt minta, a figurális ábrázolás t ü k r ö z i . Ugyanebbe a népi ihletésű f o r m a ­ világba tartoznak kis figurái ís. A korongoít test, az edények alakja tér vissza figurális alkotásain s ugyanaz a forma szolgál alapul többféle v a r i á c i ó h o z ,

többféle

Hol a Háromfejű kís ördög játékos ötletéhez nyújt lehetőséget, hol pedig

a Debeila alakja bontakozik ki ugyanabból a három t á l k á b ó l . A z utóbbi években Szilágyi Mária érdeklődése egyre inkább a samott felé fordult: a korongot a kézi formálás.

felváltja

Ilyen uj próbálkozás a magas tűzön égetett Dózsa-fej és a mozaik­

szerűen kirajzolódó Páva.

1975.

február 15.

Szépsé­

gük elsősorban formájukban r e j l i k . A biztos anyagismeret, a hibátlan formavilág

ötlethez.

IRODALOM

Igen g y a k ­

ran még csak nem ís diszití mázzal padlóvázáit vagy nagyméretű t á l j a i t .

vázákon, tálakon egyaránt a népi fazekasok zöld mázait.

ÉS

IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP

Szilágyi Mária azok közé a művészek közé t a r t o z i k , akik felismerték helyüket és felismerték alkotásaik helyét ís. Lakásdíszítő kerámiái nem hivalkodóak.

ÉLET

A HORTOBÁGY

VILLONJA

SÜPEK O T T Ó professzor Írása

42

43

Ismeretes, hogy a történelmi kiválasztódás törvényszerűségei meghatározott korsza­ kokban a társadalom peremfiguráira Irányítják a figyelmet:, a bolondokra, a b e t y á ­ rokra, a csavargókra, esetleg még a " c l o w n " - o k r a is. A f r a n c i a V i l l o n szintén ilyen módon, elsó'sorbcn csavargó é l e t e , pikareszk alakja miatt került bele a m a ­ gyar c i v i l i z á c i ó történetébe, s lett a befogadási folyamatban sajátosan magyarrá. Magyar vonásait fó'ként Faludy Györgytó'l kapta, aki 1937-ben, nemzeti létünk egyik legválságosabb pillanatában, V i l l o n nevében, s elképzelt hetyke és csavargó modorában teljes tagadással fordult szembe a hivatalos óllamrenddel. Faludy Györg) átköltött v i l l o n l z á l ó verseiben művészileg és hangulatilag ugyan semmi v i l l o n i nincs, s maga V i l l o n is nagyszájú, erotikus és érzelmes csavargóvá z ü l l i k , de Kakukk Marci és Rózsa Sándor sorstársaként még Így is történelmi küldetést teljesít, s a neki tulajdonított versek futótűzként

terjednek.

>|t, hanem a Sorbonne magisztere is, hogy nevelőapja közjegyzőként gazdagodott meg,

hogy a Kís Testamentumot 1456 kántorböjtjének szombatján, a Nagy Testamen

mot pedig 1461 végén i r t a , hogy soha nem költött kalózverset, sem haláltánc bal ládát, hogy nemcsak surranó vagány v o l t , hanem filozófus művész is, a versépités— tGD olyannyira tudatos mestere, hogy egy-egy strófáját, sot számtalanszor egy-egy srssorát ís több jelentésrétegből alkotta meg, vagyis ugy, ahogyan azt a középkor ..-igoru szerkesztési elvei megkövetelték. Napjainkban tehát tudni i l l e n é k , hogy Francois V i l l o n elfáradt a nagy magyar csa­ vargásban:, belefáradt a pállott kocsmák hangulatába; kifáradt a "szája széléig á r a ­ dó sárban" ebben a F a l u d y - v i z i ó b a n , amelyben azóta caplat, amióta széllel b i r k ó z ­ va, ködben és egymagában, ámde fütyülve ő is nekivágott a "hires magyar Horto— bágynak". S mert

közben "fehér derével lángveres hajára a halántékára ís az ősz

Sajnálatos azonban, hogy ezeket a verseket még mindig V i l l o n alkotásaként tartják

feküdt" intelmeit már inkább szemlélődő bölcsességével, az ellentétes életjelensé—

számon némelyek: hiába a sok szép és megbízható fordítás, hiába a sok remek i l ­

gek szorításában gyötrődő ember testvéreként: magísfer Franciscus Villonként küldi

lusztráció, az u j , meg uj kiadás, hiába a tudományos kutatás:, Faludy György J é ­

nekünk. Amint az például Barabás László, Farkas András, Horváth János, Lelkes

zus hercegének kiontott vére harmatozza továbbra is az irgalmat.

István és Tóth Árpád V i l l o n - f e s t m é n y e i , Szilágyi M^ria Víl Ion-kerámiája, Kósa

1974 karácsonyfája alá Faludy-kötetet csempésztek élelmes emberek, akik f é n y m á ­ solatot készítettek az 1946—os, azaz tizenkettedik kiadásról, a keménytábíába k ö t ­ v e , cikornyás címbetükkel, aranyvírággal ékesítve, 150 forintért, szemérmes üzleti

György V i l l o n - o r a t o r í u m a , Németh Amadé V í l Ion-operája, s többek közt Nógrádi Gábor, Petri György, Szentmihályi Szabó Péter és Szepesi A t t i l a Víl Ion-versei t o l ­ mácsolják.

manó'verrel bocsátották áruba azt karácsonyi ajándéknak. De ennél ís meglepó'bb és sajnálatosabb, hogy a Huszonötödik Színház még mindig "Egy csavargó Párizsból" címmel á l l í t o t t a össze V i l l o n - e s t j é t ,

S még meghökken-

tőbb, hogy a V i l l o n - e s t e t hirdető "Pesti Müsor"-ban (1975. január 1 6 - 2 2 , 5 1 - 5 2 . oldal) olyan tájékozatlanságról tesznek tanúságot, ami napjainkban már megenged­ hetetlen. Mert V i l l o n nevelőapja a s z e l í d , ámde vagyonos káplán nemcsak nagybá­ csivá r o k o n u l , hanem Párizs érsekévé Ís e l ő l é p i nemcsak uj keletkezési dátummal látják el a Testamentumokat, hanem V i l i o n t tudálékosan még meg is ajándékozzák Faludy György balladájával a kalózok szeretőjéről. Viszont a V i ! Ion -forditók

kö­

zött meg sem emiitik a kitűnő Mészöly Dezsőt, aki először ültette át nyelvünkbe V i l l o n összes müveit, még a tolvajnyelven írottakat is. Mindez 1975-ben, akkor, amikor már tudni i l l e n é k , hogy V i l l o n nemcsak csavargó

Süpek O t t ó

44 45

" A z emberélet utjának felén egy nagy sötét erdő jutott belém a születő halálnak tudata. Sok ágbogával, árnyával növekszik; s én hordozom - ha nem tetszik, ha t e t s z i k . " hirdetik Devecseri Gábor gondolatait Szilágyi Mária kerámiájának sorai, kinek az élet s a benne született halál olyan természetes v o l t , mint maga a valóság és az elmúlás. E jelentős szavak a kerámia falon az ember köré nőnek, körbeveszik s

K I Á L L Í T Á S

kegyetlenül, de egyben megnyugtatóan bezárják.

a KEMENESALJÁI

MŰVELŐDÉSI

KÖZPONTBAN

CELLDÖMÖLKÖN

Hosszú ut vezetett Szilágyi Mária főiskolai tanulmányaitól ezekhez az é r e t t , gon¬ dolatokkal t e l i alkotásokhoz.

Mert az O életpályáján Ís az elmúlás érzete után a

megújhodás öröme következett. Számunkra, Vas megyeiek számára az alkotás szép­ 1975. május 11-tó'l

június 3 - i g

sége Devecseri Gábor utolsó éveinek gondolatait t ü k r ö z i , éppen abból az időszak­ ból, mikor Vas megye emberséges és előremutató gondolatokból oly sokat kapott a költőtől. Még visszaemlékszünk Szilágyi Mária

LEPORELLÓ Írta:

kiállításának szombathelyi megnyl

tására, mikor Devecseri Gábor ilyen szavakkai méltatta a művésznőt: " í t é l e t e i van nak Szilágyi Máriának, s nagyon e g y é n i , nagyon gazdag mondanivalója m i n d i g . "

SZENTLÉLEKY TIHAMÉR

Most Celldömölk ismerkedik az alkotóművész gazdag anyagával, abban a müvelő-

a Szépművészeti Múzeum főigazgató helyettese

:lési központban, melynek kiállítási csarnokát már évek óta disziti az Ő kerámia fala. A látogatók csodálattal láthatják, hogy megújult Ifjú erőt sugároznak Szí Iá " i Mária legújabb alkotásai. Igen érett alkotásokkal vesz részt a kiállításon Baksa—Soós György szobrászművész, de eddig igen hosszú ut vezetett.

Podolini Volkmann Artúr Munkás Szabad A k a d é ­

miáján kezdte tanulmányait oly korban, mely szoritóan vette körül a munkás törek veséket, s mely ellenségesen fordult minden sallangmentes eredeti, humánus hangú ember dolgozó-alkotó oldalát kiemelő és ábrázoló törekvés f e l é . Á korai évekből származó férfifej tisztán mutatja az egyenes utat, mely művésze­ dben egészen az 1974-ben készített alkotáshoz vezet. Az ihletést e szoborhoz Nemeskürty István Requien című munkája adta. A z emberit, az értékeset fogalmaz l

^ meg a mester, ki saját zárt és szigorú világának egyszerű vonalaival adja

•issza az emberi lényeget, a küzdést és a bukáson tul is az emberi felemelkedést.

46

47

Külön kell még említeni sajátos f e l ü l e t k i a l a k í t ő módszerét, hiszen éppen a legmaibb művészeti irányok egyik fó' problémaköre ez

SZENTLÉLEK^ TIHAMÉR

K I Á L L Í T Á S a KEMENESALJA! MŰVELŐDÉSI

KÖZPONTBAN

CELLDÖMÖLKÖN 1975. május 11 -tó'I junius.':2-Íg

MEGNYITÓBESZÉD mondta: DR. P O G Á N Y

Ö.

GÁBOR

a Magyar Nemzeti Galéria fó'igazgatója

Devecseri emlék, 1972. 150x70 c m , színes Vas megye tulajdona

Kerámikus (falikép) 74x40 c m , színes

A megnyitóbeszéd elhangzott - jegyzet n é l k ü L

48

49

Sok sző esik mostanában a müveló'dési házak munkájáról, az eredmények mellett a csüggesztő' tapasztalatokról, a felszerelés hiányosságairól, a mechanikusan, f a n t á ­ ziátlanul végzett kulturális munkáról, a rosszul eió'késziteff, érdektelenségbe f u l l a ­ dó rendezvényekről, kiállításokról. Annál'nagyobb öröm, ha olyan müveló'dési h á ­ zakkal ismerkedhetünk meg, amelyek valóban otthonai a kultúrának.

Ilyen korszerű

kulturális munka f o l y i k az u j , celldömölki művelődési központban. Egy-egy sikeres képzőművészeti kiállításnak gyakran kétezer látogatója is akad. Legutóbb Szilágyi Mária keramikus és Baksa Soós György szobrász mutatta be uj munkáit. N É P S Z A V A Szilágyi Mária nem ismeretlenként érkezett Ide, 1972-ben készített kerámia fal í — 1975. június 13.

kompozíciója a művelődési ház egyik dísze. Kiállítása zömmel uj anyagot tarral mez, régebbi korszakára csupán egy-két reprezentatív darab u t a l . Uj müveiben s i ­

KIÁLLÍTÁS I

KALAUZ került megszabadulnia a kerámia műfajával ellenkező festői nosztalgiáktól, igy p l . a Kalocsai asszony fó'kötővel cimü kompozíciójában a finom színharmónia nem g á ­ t o l j a , hanem a mondanivaló szellemében segiti a játékos formai hatások érvényesü­ lését.

MÜVÉSZVENDÉGEK

CELLDÖMÖLKÖN

Kerékgyártó István

A kiállítás legjellemzőbb darabjaiban azonban lemond a szinekben r e j l ő változatos kifejezési lehetőségekről, uj korszakának uralkodó színe: a fehér. A hatalmas fehér vázák ünnepi tisztaságot árasztanak, fehérségüket még inkább kiemelik a f e l ü l e t ü ­ kön végigfutó, ritmikusan kígyózó vasszürke, szeszélyes alakzatok. Figurális kompo zicióit pedig teljesen uralja a fehér, csupán a berakásként alkalmazott tükörlapok és gyöngyök ezüstös ragyogása és a formai tagolás révén fellépő fény-árnyék h a t á ­ sok bontják meg a fehérséget. Kerámiái tulajdonképpen önállósult, körplaszfíkává alakított r e l i e f e k - tagolásuk épít menyes és dekoratív. Formái elemí egyszerűségű geometrikus formák, párhuzamos, sávos díszítések, körívek, körök, félgömbök, domború és mélyített alakzatok.

Mun­

káiban a népi kegyszobrok, öltöztetett madonnák, falitükrök formai megoldásai t é r ­ nek vissza. Ám a népművészeti hatás nem csupán tematikusán, s nem Ís egyes mo­ tívumok egyszerű átvételében n y i l a t k o z i k meg, hanem szuverén módon újjáteremtve 15

Ez a szemléleti-formai egység jellemző minden uj figurális kompozíciójára, v e -

9/e bár témáját a mitológiából (Párka), a népmeséből (Tündér Ilona) vagy a népha9yományből (Menyasszony, Napasszony, Parasztmadonna s t b . ) .

51

50

Kedves Elvtársnak, Elvtársak! Vendégeink!

A járási pártbizottság nevében szeretettel köszöntöm mai szoboravató ünnepélyünk valamennyi résztvevó'jét, dr.

Marczali László elvtársat, kulturális

miniszterhelyet­

test, Dancs János elvtársat, a megyei tanulmányi osztály vezetó'jét. Külön szeretettel és tisztelettel köszöntöm a körünkben megjelent Szilágyi

Mária

müvésznó't, keramikus, akinek nagylelkű és nemes gesztusa hozta létre ezt az ü n ­ nepélyt a z z a l , hogy felajánlotta Dózsa Györgyöt ábrázoló alkotását valamelyik SZOBOR-AVATÓ CELLDÖMÖLK 1977. május 20.

közintézményünk számára. Történelmünknek e kiemelkedő' egyéniségét ábrázoló m ű ­ alkotás ugy v é l t ü k ,

legméltóbb helyen itt a pártbizottság nagytermében van.

Dön­

tésünket a haladó hagyományok ápolása, a mindig ujat akarás eszméjének hirdetése is motiválta.

A beszédet mondta: KÁLMÁN

JENŐ

Itt ülésezik a járás legfó'bb párftestülete, amely a felszabadulás óta i r á n y í t j a , s e ­ g í t i , szervezi a járásban folyó szocialista épitó'munkát. E szobor itteni elhelyezésével Ís reprezentálni akarjuk, hogy 1945 után a kommu­ nisták voltak és ma is ó'k a haladó eszmék fó' hirdetó'i, f o l y t a t ó i ; reprezentálni a z t , hogy a parasztság több évszázados álma — Dózsa eszméinek folytatásaként — n a p j a ­ inkra valóság l e t t . Megvalósult az a szabadság, az a rend és harmónia, amelyért máglyára álltak a z o k , akik többre törtek:, amelyért kínlódtak és égtek l á n g o l ó , drága szellemek. annyi századév, de a tanulsága megmaradt: a példa, a l o g i k a , é r v ,

Elröppent

küzdelem,vágy,

akarat — mind megannyi fegyver az ember kezében, a k i tör velük az ellen f e l é . A k i tör a még jobb, a még szebb, a még igazabb, a teljesebb harmónia és a s z a ­ badság f e l é . Az ítt avatandó műalkotás kerámiamüvészetünk kiemelkedő' darabja. Annak az ó'si művészetnek a folytatása, amely a mai modern értelmezését az uj technológiai

le­

hetőségekkel, az uj a n y a g o k k a l , a kifejezés határainak kiterjedésével, valamint a művészet és mesterség viszonyának a változásával alakította k i .

A I I . világháború után az agyag alapanyaggal dolgozó keramikusművészeink eió'keló' helyet vívtak ki maguknak, művészeti életünkben.

52

A kerámia napjainkra, népszerűvé v á l t .

Lakás - és környezetkultúránk

53

megújulásában

\ parasztfelkelés legendás hőse a máglyán halt meg, fejére tüzes koronát kapott. A korona formája lángnyelveket idéz, a patinázás, a felületen megjelenő" piros

jelentós szerepe v a n . A nagy mesterek — Gádor István, Gorka Géza és Kovács Margit — művészetének

oltok tovább mozgatják képzeletünket.

Ebben nyújtanak további segítséget a tal —

iazat égetett betüí, azok tudatosan megválasztott formái.

méltó folytatása Szilágyi Mária művésznő munkássága. Gratulálunk sikeres és látogatott bemutatkozásaihoz, amelyekre eddig 19ó8~ban a

-\z ábrázolt történelmi hős alakja kissé n y ú j t o t t , felmagasodik előttünk!

Fényes Adolf teremben és Szombathelyen, 1969-ben a pincetáríaton, 1973—ban Bu­

jgy magasodott Dózsa György személye a magyar történelemben is. Az arc vonásai

dapesten a Derkovíts teremben, 1975—ben pedig nálunk Celldömölkön került sor.

latározottak, szimpatikusak. Ősi magyar típus jelent meg előttünk a művésznő keze

Köszönetünket fejezzük ki a z é r t , hogy jelentós szerepet v á l l a l t a Kemenesalján ék emberek szép iránti fogékonysága, igényessége, kialakításában, növelésében. Művé • szi alkotó munkáját ugy érezzük segíti a Kemenesalja szépsége, az itteni m i l í o ; a:hogy sokezernyi szállal kötodík ehhez a t á j h o z , az itt élŐ emberekhez.

Bizonyitjá

lyomán. Alkotása egyszerű és éppen egyszerűségében monumentális! Közérthető műalkotás és ezért képes tömegekhez s z ó l n i ! Nagyközségünk egy jelentős szoborral, egy hozzánk közelálló alkotással gazdago— lott.

ezt itt elhelyezett alkotásai, mint a Kemenesaljái Művelődési Központ emeleti g a ­ lériájának kerámia f a l í k o m p o z i c i ó j a , mint a Míkes utí óvoda csodálatos,

lenyügözc

pávája, ~ de bízonyitják az írt élő emberekhez fűződő baráti kapcsolatai h.

Na­

gyon jelentősnek és példamutatónak érezzük az ilyen művészi magatartást. A kultu rális forradalom megvalósítását szolgálja a vidékre való kitekintéssel.

Nézzük meg többször, mert minden találkozás alkalmával u j a t , többet fog nekünk nondani 1 Köszönjük, hogy Őrzői lehetünk ennek az alkotásnak. Köszönjük, hogy ezzel a műalkotással még egy lépéssel előbbre juthatunk annak az

A Celldömölkön megrendezett kiállítása jelentős állomása volt a Kemenesaljái M ű ­

'gazí értelemben vett és klfeljesüít szabadságnak az eléréséhez, amelynek a kultu—

velődési Központ szemléletformáló, művészi értékeket népszerűsítő kiállítási p r o g ­

ális értékek megismerésének szabadsága ís szerves része, annak a szabadságnak és

ramjának.

kultúrának, amely milliók kincse. M i n t a reménység, a napsugár, a tavasz.

Mint

"i virág, mely dus kelyhét k i t á r v a , ráönti i l l a t á t a szomjazó v i l á g r a , hogy abból Tisztelt Művésznő!

"ótestvér! jusson, minden embernek ugyanannyi jusson.

Hálánkat tolmácsolom a most avatandó műalkotásért, amelyben megvalósította a kül só' és belső, a máz és agyag művészi egységét, az elemi erők, a drámai feszültség

Köszönjük tehát járásunk lakossága nevében! Kívánjuk, hogy még sok értékes alko— ássa! örvendeztesse meg az Ont ismerő, fisztelő és szerető közönségét!

keramikus megfogalmazását, művészi formába öntve a nem-elég szent himnuszát, a E gondolatok jegyében szeretném leleplezni a szobrot!

gyötrő', az ösztönző varázst. E szobor az első pillanatban megragadja, talán meg ís hökkenti a nézőt.

Felidézi

a történelem tragikus eseményeit. Ebben az évszám is segít, bár a felidézés a n é l ­ kül ís sikerülne. A formai megoldás a tartalom erőteljes kifejezését szolgálja, a darabosabb, f e l ü l e t i megmunkálás a tragikus esemény hiteles közvetítésének eszköz* Dózsáról, 15T4-ró'l nem lehet finomkodva szólni a szobrászat nyelvén sem.

54

55

l/j XIV.

T Ü K Ö R

ÉVFOLYAM 22.

SZÁM

1977. május 29.

V A S

N É P E HAZAI

XXII.

É V F O L Y A M 117.

TÜKÖR

SZÁM KEMENESALJA!

NAPOK

1977. május 20. Az elmúlt hét végén a kemenesaljai napok rendezvénysorozatának egyik legfelen— tó'sebb eseményeként Celldömölkön tartották meg a közmüveló'k napját. Ezen négy megye — Gyó'r-Sopron, Komárom, Vas és Zala — szakemberei vettek részt. A nép— Uj szobor Celldömölkön müveló'k meghallgatták Marczall László kulturális miniszterhelyettes elemzó' eló'adá— sát müveíó'déspol itíkánk idó'szerü kérdéseiró'l. A gazdag program további részében Ma délután Celldömölkön, a járási pártszékház nagytermében felavatják

Szilágyi megismerkedtek az uj sághegyi múzeummal. A járás! pártbizottság székházában részt

Mária keramikusművész Dózsa Györgyöt ábrázoló mellszobrát. A müvésznó', akinek vettek Szilágyi Mária keramikusművész Dózsa Györgyöt ábrázoló melíszobrának a v a ­ sok szép alkotása díszíti Celldömölk közintézményeit, eró'sen vonzódik az a l k o t ó ­ tásán. munkára serkentő', szép kemenesaljaí tájhoz, az i t t éló', szorgalmas és művészetet becsülő' emberekhez.

Képünkön látható Dózsa-szobrát ajándékként adta C e l l d ö m ö l k ­

nek a Kemenesaljái Napok alkalmából.

(kulcsár)

57 56

Szilágyi Mária müvészereró'l Napjainkra a kerámiaművészet rohamos térhódítása a jellemző', bár ez a mennyisé­ gi fellendülés nem mindig jár minó'ségi eredményekkel. Az anyagszerüség elve — más iparművészeti ágakhoz hasonlóan — e téren is jelentós befolyásra tett szert, néha azonban az emberi elme és kéz alakító képessége nem jelentkezik elég h a t á ­ rozottan az Igénybe vett anyag bűvölete mellett. Gyakran tapaszfal ható, hogy az K I Á L L Í T Á S

agyag, samott kupacai megmunkálaflanul is kemencébe kerülnek, az esetlegességek formái műalkotásokként kezeltetnek. Szilágyi Mária három évtizedes pályája épp

a MŰCSARNOK

az ellenkező' irányba t a r t , mind müvesebben k i d o l g o z o t t , mind körültekíntó'bben

KAMARATERMÉBEN

átgondolt megoldásokat k í n á l . Uj kiállításának minden darabja páratlan szorgalom, alapos tervezés terméke, miként korábbi tárlatai ujabb és ujabb többlettel egészí­

1977. szeptember 3 0 - t ó ! október 23-ig

tették k i működését, ezutta! is koncepciózus műgond, elmélyült intellektuális k ö z ­ lendő' és érzelmi érzékenység motiválja müveit, s amint gazdagodik, bó'vül é l e t m ű ­ v e , ugy bizonyosodik b e , hogy tehetsége még milyen nagy szellemi tartalékok b i r ­

LEPORELLÓ

tokában folytathatja művészetének kiteljesedését.

Írta: A k i k a könnyebb ellenállás útját választják, azon csodálkoznak, hogy Szilágyi DR. P O G Á N Y

Ö.

GÁBOR

a Magyar Nemzeti Galéria fó'igazgatója

Mária miért szab magának nehéz f e l t é t e l e k e t , mi a célja a sok ídó't, energiát igénybe vevó' megoldásokkal? Bizonyosnak látszik, hogy azért nem kíméli magát, mert komolyan veszi hivatását. Ma már talán nem kell magyarázgatni, hogy egy Iparművész is alakítója lehet a társadalmi tudatnak, mérnöke az emberi léleknek, olyan müveket alkothat, melyek jó hatást gyakorolhatnak egyesek és közösségek közérzetére, szerepet kaphatnak az ízlésnevelésben, fogékonnyá tehetnek a müveit ség befogadására. Szilágyi Mária következetesen halad az egyre rangosabb műtár­ gyak megtervezésének, kivitelezésének az u t j á n , anyagtan! tapasztalatai, gyarapo­ dó szakmai ismeretei mind nemesebb szépségek, zavartalanabb harmóniák létrehozó sára késztetik ó't. A sikerek, az elismerések nem szoktatják kényelemre, a bevált vívmányok nem csábítják önismétlésre; művészetének egy-egy kimagasló állomása kllátópont neki ahhoz, hogy végigtekintve törekvéseinek értékei felett a további tennivalókhoz ujabb eró't merítsen. Megírták már Szilágyi ' M á r i á r ó l , hogy müvei világosan tükrözik a népművészethez

58

59 fűződő viszonyár.

Ez a viszony íhletőjeílegü/termékeny, de mentes a t t ó l , hogy e g y ­

oldalúvá tenné a művésznőt, a kipróbált örökség sírna átvételére ösztönözné ő t . Mintiszta forráshoz, ugy fordul a falusi kézművesség tanulságaihoz, a mesterségbeli t u ­ dás, a fenntartás nélküli odaadás, a töretlen hit áll őrt műhelye f e l e t t , s az a jám­ bor szándék, hogy munkássága gyümölcseivel örömet okozzon embertársainak, nak és utókorának.

korá­

Ugy d o l g o z i k , mint a régi fazekasok, fáradhatatlanul, türelme­

sen, tisztelve a hagyományt és egyben uj hagyományt teremtve, követve az elődöket és ugyanakkor érvényesítve egyéni elképzeléseit.

Lechner Ödön a márvány, gránit

mílléniumí pazarlása idején le merte i r n i , hogy a plasztika díszítő műfajokban az a

K I Á L L Í T Á S

helyi j e l l e g ű , nemzeti színezetű nálunk, amit mint cserépország produkálunk.

a

Szilágyi Mária öntudatosan, emelt fővel műveli a szakmáját, azt ís tudhatja már, MŰCSARNOK

KAMARATERMÉBEN

hogy amit csinál, nem sorolható az időleges teljesitmények k ö z é , az agyag maradan dóvá nemesedik formálása, színezése, égetése folyamán. Mint vérbeli keramikusai ka-

1977. szeptember 3 0 - t ó i október

23 -íg

nemcsak díszít, de meg is szólal müveiben, vallomást tesz, b i z t a t , elandalít és f i ­ gyelmeztet.

Ő s i , csodálatos és ma is érvényes hiedelmeket kelt é l e t r e , s t i l i z á l t f i ­

gurával igazságokat, vágyakat jelképez.

Már a celldömölki kiállításán is elismerést

vívott kí magának, feltűnést keltett fehérmázas munkáival, melyek esetenként g y ö n ­ g y ö k k e l , tükrökkel kirakva a meghitt vasárnapok, kegyes Ünnepek hangulatát á r a s z ­ tották maguk k ö r ü l . A Műcsarnok kamaratermében Szilágyi Mária most afelől ís meg­

MEGNYITÓBESZÉD mondta: SZENTLÉLEKY

TIHAMÉR

a Szépművészeti Múzeum főigazgató helyettese

győzi h í v e i t , b a r á t a i t , a műértőket, hogy építkező, struktív stílusa nagyszabású tér" kompozíciók megalkotására is képessé teszi ő t . Kisebb dolgaiban éppen ugy, mint nagyméretű szerkezeteiben az agyagszalagok h a j iítása, variálása, dekoratív elrendezése, szerves összeillesztése architektonlkus hang vételhez s e g í t i , ami szűkszavú vagy zsúfolt, nagyvonalú vagy aprólékos traktálásban egyaránt alkalmas a modern környezet művészi alakítására. S mert környezetünk, életformánk esztétikusabbá, népi vonatkozásai miatt családiasabbá v á l i k Szilágyi M" ría m ü v e i t ő l , a szűkebb és tágabb otthon kulturáltságáért őszinte hála i l l e t i ezekní a kerámiáknak a mesterét.

POGÁNY

Ö.

GÁBOR

Jegyzet nélkül hangzott el a megnyitóbeszéd.

60

A

KIÁLLÍTÁS

MEGNYITÁSÁN

1977. szeptember 3 0 - á n , pénteken délután 5 órakor

61

62

03

Amikor belépünk a Műcsarnok kamaratermébe, ugy érezzük, mintha Tündérkertbe

vannak a mozgás dinamikájával. Eredeti, érdekesen komponált alkotások a Tánco­

léptünk volna be: a fehéren i z z ó , gyöngyökkel díszített kerámiák csillogása bűvöl

lók és a Boszorkányfánc vászonra a p l i k á l t f i g u r á i v a l . In memóriám Gagarín c. mű

el bennünket. Van ebben a varázslatos kertben minden, még " i g a z i " Tündér ís:

méltó emléket á l l i t a hősi halált halt első űrrepülőnek: csillagokból komponált r a ­

virágszirmok közül kandikál ki és csodálkozva bámulja a tündérkert többi lakóját; a félelmetesre ábrázolt K i r á l y t , aki hatalmas szájában fésűs fogaival falja fel a¬ l a t t v a l ó i t , egész lényében a tírannizmust ábrázolva. Ezt a riasztó hatást nyomban feloldja a madarakkal ábrázolt Assisi szent

Ferenc szeretetet sugárzó figurája.

Szent Kristóf Ís gyengéden vigyáz a vállán üló' kisdedre, a kerámia jobb sarkában

kétán röpíti a művész a hőst a világűrben a halhatatlanság szférájába. A l e n y ü göző alkotást nézve, a művész lelkí szemei előtt minden bizonnyal megjelentek a tejút csillagmiriádjai: a hadak u t j a , ahol - a legenda szerint - az Ősmagyarok portyáznak, s vigyáznak most is minden magyarra a v i l á g minden t á j á n , bárhová ís sodorta végzetük.

levó' halacska a v i z e t , a tengert juttatja eszünkbe, melyen keresztül viszi át a

A művész alkotásai élnek, ő lehelt beléjük é l e t e t . Ezt csak az a művész tudja

gyermeket. Szent Erzsébet kezében a szegényeknek szánt alamizsna már rózsává

megtenni, aki önmagát a d j a , aki az életében maga Is átélte a mennyek minden

v á l t o z o t t , szimbolizálva, hogy a jótett virágot fakaszt.

jyönyörét és a poklok minden t ü z é t , s a pokol salaktisztitó tüzében nemes fémmé:

Szilágyi Mária virágoskertjében szinte az egész v i l á g benne van: az emberiség születése, jelene és vége. Csodás ihlefettséggel ábrázolja a Kezdetet.

Itt Adám és

színarannyá v á l t o z o t t . Ez a szinaranykincsünk: a kerámia-művészetünk csillaga: Szilágyi Mária.

Éva még szinte egybeforrva, eggyélényegülve tartoznak egymáshoz, majd s z é t v á l ­

Amint Kodály és Bartók visszatértek a néphez, s a népdalból merítettek

va k ü l ö n - k ü l ö n - ' figurákban Is megjelennek a művész avatott keze a l ó l .

nüveikhez, így merített ihletet a nép kimeríthetetlen kincsesházából Szilágyi M á ­

Invencíozus, lyraí alkotások az Életfák is: azt szimbolizálják, hogy mindennek

ria is, művészete ezért annyira eredeti, i g a z , Őszinte és magyar

központja a nő: belőlük /akad az élet s minden szép és j ó . Az Életfák madárfi­ gurái pedig a női szeretetet j e l k é p e z i k . a kis Jézussal szamárháton

Megragad a Menekülés c. akotás^ Mária

menekül Heródes üldöző bandáí e l ő l . Elbűvöl Madon­

na gyermekével c. kompozíció.

Minden idők egyik legszebb, magyar motívumok­

kal ábrázolt kerámia Madonna. Meghat egyszerűségében a G o l g o t a : Jézust a kereszten két asszony siratja, az é g i ­ eket pedig két kis angyal szimbolizálja. Szilágyi Mária művészete ígaz magyarsággal t e l i t e t t művészet. Alkotásaiban e g y ü ­ vé Ötvözi a pogány magyarok szokásait, Erdély babonás misztikumát, szinte minden magyar táj jellegét (kalocsai, mezőkövesdi, kalotaszegi s f b . ) . A már méltatott a l ­ kotásokon kívül ezt igazolja: a Falusi asszonyok, Anya gyermekével, Menyasszony, Maskara, Lótusz ülésben, Holdas f e j ű , Vendégváró, Fejkötős nő, Kopjafák stb. M i n d , némaságukban Is beszédes alkotások. Megkap Szilágyi Mária művészetében, hogy a figurák statikus voltuk ellenére tele Életfák

ihletet

65

64

Bensó'séges és egyben ünnepi légkör fogadja a látogatót Szilágyi

Mária kiállításán.

A szürkés-fehér paravánokkal burkolt teremben fehér kerámia-szobrok sorakoznak egymást gazdagítva, uj és uj formában szólaltatva meg a kiállítás alapmondanival ő j á t , az élet lebirhatatlan erejét, a keletkezés, az elmúláson úrrá levó', f o l y t o ­ nos újjászületés élményét. Szilágyi Mária régebbi munkáit a spontán alapító kedv, a változatos színvilág j e l ­ lemezte. Mostani uj periódusában lemondott az élénk hatású, színes mázakról, tudva, hogy a színeknek csak akkor lesz hiteles, szuggesztiv hatása, ha az élmény, S Z I L Á G Y I MÁRIA KERAMIKUSMŰVÉSZ

KIÁLLITÁSA

a MŰCSARNOK

KAMARATERMÉBEN

a mondandó parancsoló ereje hívja ó'kef eló'. A müvek születését meghatározó é l e t ­ érzés azonban csak egyetlen szint sugallt: a fehéret. Szilágyi Mária hallgatott e r ­ re a sugallatra. A máz csillogását Ís megszüntette: így a mattitotf felületek mégInkább puritán hatásúak. A fehér mellett csak a keramikusok által fazekassárgának

Irta és felöl vasra:

nevezett máz jelenik meg tompa barnás-vörös v á l t o z a t b a n , a testes, rusztikus meg­ oldású, füles virágtartóedényeken és az Ádám, Éva figurán.

KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN kritikus, műtörténész

Mínó'ségi változás történt a formai megjelenésben is. Művészetében hangsúlyos sze­ repet kap az intellektualitás. A játékos elevenség megmarad, de mindinkább t i s z ­ t a , ppítményes tagolással párosul. Formái elemi egyszerűségű alakzatok: körivek, k ö ­

Kossuth Rádióban 1977.

október

rök, hengerek, félgömbök, gömbök, domború és mélyiteft alakzatok, sávos díszít~ mények. Uj müvei a hagyományos műfaji kereteket ís átlépik: a kerámiát ü v e g - / " i gyönggyel d í s z í t i , kerámia-textil faliképeket t e r v e z , és biztató kísérleteket tesz a maí építészet sívár és rideg anyagának, a betonnak humanizálására, s a b e t o n l a ­ pokba kerámiatesfeket ágyaz. Szerkezeti megoldásai sohasem mesterkéltek és szárazak: a jelszerü tömörítésben, a mofivumalkotásban, a formák dekoratív megsokszorozásában a népművészet megoldá­ sait hasznosítja. A Pa r a sz 11 k o n o k , Kristóf, sei, A

a

Menekülés,

a

Madonna,

a

a népi üvegképek, kegyszobrok, világának egyéni hangulatú u j r a k ö i t é -

Maskura

a prekolumbíánus kultúrákra emlékeztető' motívumokból é p ü l . A

mű felemás megoldású: egyes részek dekoratív, másík nyugtalan, expresszív hatású­ ak. A kerámiaszobrok többsége azonban egységes megoldású. A A d á m - É v a - portré, a M e n y a s s z o n y , szonyok,

a

Király,

az

Életfák

az Ö r e g a s s z o n y ,

Kezdet, a

az

Parasztasz-

szerves alkotói szemléletről, öntörvényű

66

67

kompozíciós rend megalkotásáról tanúskodnak. Szilágyi Mária kapcsolódása a nép­ művészethez nem érzelmesen nosztalgikus, nem bátortalanul másoló, hanem ú j r a ­ teremtő'.

Kiállítása egyéní arculatú művészettel ismertet meg bennünket, olyan

művészettel, amely magában r e j t i a tovább-bontakozás és gazdagodás lehetó'ségét.

MAGYAR

NEMZET

1977. október 1 1 .

SZILÁGYI MÁRIA KERÁMIÁI A Írta: FEKETE

A kezdet

JUDIT

MŰCSARNOKBAN

69

68

A falusi kís templomok tükrösszemü, paraszti szentjei, vásárok bokrétás leányai és •

t o t t , szeretett - munkájával vívta k i . Vannak keramikusok, akik olyan tárgyakat

egy ó'si pogány szertartás istenei adtak i t t egymásnak találkozót a Műcsarnokban.

készítenek, amilyeneket megrendeió'ík várnak tó'lük, olyanokat, amilyeneket a l e g ­

Sokszínű volna az egybegyűltek tömege, zajos lenne ez a találkozás, és hogy

inkább vásárolnak az emberek. S mert a verseny igazán nem erős ebben a szakmá­

mégsem a z , annak a fehér áhítatnak köszönhető', amely körülveszi a tárgyakat,

b a n , igy még inkább tiszteletet ébreszt a z , ha v a l a k i maga emeli magasabbra a

Szilágyi Mária kerámiáit.

mércét önmaga számára. Nem valószínű, hogy gazdaságos egy ílyen elhatározás

A farkaság hozzá tartoznék ezeknek a kerámiáknak a lényéhez, a származásához,

és nem valószínű az sem, hogy ílyen módon átléphetne egy keramikus a t á r g y k é -

a természet közelségéhez, a t á j h o z , amelyből ihletüket meritették. A fazekasok

szitők k ö z ü l , mondjuk, a beruházásokkal foglalkozók táborába. Ha tehát v a l a k i

színes kirakodóvására kínált ílyen jóizü formákat és a változatoknak ezt a s o k f é ­

megújítja önmagát, nem bizonyos, hogy mindennapos munkájában is ígény lesz uj

leségét. S a származtatás természetesen adódik: a keramikus akkor sem tudja m e g ­ tagadni a népi kerámiák hatását, amikor életének uj korszakához érkezett és már egészen más módon formálja az agyagot, mint ahogy edényeit formálta, vagy s z í nes mázas busófejeif.

Mire való akkor az ilyen megújhodás? Talán arra, hogy k i - k i bebizonyítsa: t i s z ­ ¬

Az itt látott kerámiák csak ihletésükben ó'rzík a népi f a z e ­

kasok hagyatékát, Szilágyi Mária nagy kerámiaplaszfíkái már nem korongon s z ü l e t ­ tek.

Ugy építette ó'ket, ahogyan elemekből építkezik az ember.

Néhány a l a p f o r ­

mából, néhány egyszerű m i n t á b ó l , körökből, mértani idomokból a változatok g a z ­ dagsága bomlik ki és épül össze f i g u r á v á , növénnyé, maszkot tartó oszloppá. Hasonlít ez a módszer a mértani dlszifésü, faragású szufcékok mintáihoz vagy a kapuk, a fejfák díszeihez: ezek is néhány elembó'l állnak és ó'rzik a vegetáció gazdag burjánzását, a formák soha meg nem unható szépségét. Szilágyi Mária építkezik — körökbó'l, háromszögekből, pálcikákból és egy kicsit elgondolkodtat is kiállításán ez a módszer.

Nem szoktuk meg, hogy egy népi k e ­

rámiákat készitó' keramikus ilyen szokatlan módon frissítse föl önmagát. Ritka eset, hogy a jól bevált módszereket fölcserélje valaki a kísérletezéssel. S ez a k i s e r l e tezó' kedv, ez a múlttal szakitani tudó bátorság a z , ami a leginkább tiszteletre ébreszt ezen a kiállításon. Á l l h a t t a k volna itt azok az edények is, amelyek eddig jellemezték a keramikust. És rnegtölthefte volna a termet az eddig elkészült m u n ­ káival is — életpályája adott hozzá elegendő' anyagot.

Nem vethette volna senki

a k i á l l í t ó művész szemére a z t , ha tárlatát azokhoz hasonló tárgyakkal

szellemű, uj formájú munkájára.

rendezi

meg, amelyeket eddig készített és amelyekkel eddig sikert aratott. Csöndes sikert, igaz. Szilágyi Maria körül nem kavarogtak a szenvedélyek, és nevét a tisztes munkával, a szakma által elismert — mert elfogadott, mert támoga—

tes szándékkal, friss gondolatokkai készült a kiállításra.

Így készül föl Szilágyi

Mária az elkövetkező évekre is. Hosszú ideig töprengett, dolgozott, és lám, van még benne annyi kurázsi, hogy sutba vesse a z t , amit eddig ismertek t ő l e , amit elismertek ís — és van mersze szokatlan munkába f o g n i . Szép munkába f o g n i , hogy áhítatot ébresszen a tárgyakkal és megmutassa, érdemes v o l t az Igyekezete.

70

ef J IRODALMI XVIII.

Í R Á S

MŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI

FOLYÓIRAT

É V F O L Y A M 4 . 1978. ÁPRILIS

Szilágyi Mária alkotásaiból 8 képet közöl Foto: Kovács Ferenc

A boritón:

Menyasszony

A hátoldalon:

Fésülködő

Mellékleten:

A kezdet A kezdet - részlet Anya gyermekével

- Ikon

Kristóf

- ikon

C e l l i Madonna Éva

72

73

ESTI HÍRLAP 1978. október 28. Ajándék a leendő' városnak Szilágyi Mária kerámikusmüvész elhatározta, hogy életmüvét a leendő' városnak, Celldömölknek adományozza. A fó'városban élő-művészt évek óta szoros kapcsolat fűzi Celldömölkhöz. A z ó' kerámia fala díszíti a Kemenesaljái Müveló'dési Közpon­ t o t , Dózsa György mellszobra a járási pártbízottságon, egy másik alkotása a Mikes uti óvodában f a l á l h a t ó . A várossá nyilvánítás napján több mint 50 munkáját bemu­ tató kiállítás nyílik a Kemenesaljái Müveló'dési Központban. A celIdömölklek a k é ­ sőbbiekben külön épületben helyezik el a művész állandó életmütárlatát. (MTI) NÉPSZAVA 1978. október 29. Szilágyi Mária keramikusművész f e l a j á n l o t t a , h o g y müveit Celldömölknek adományoz­ z a . A hamarosan várossá nyilvánítandó Celldömölkön a művész 50 munkáját bemuta­ tó klállifás n y í l i k . MAGYAR HÍRLAP 1978. október 29. Szilágyi Mária keramikusművész egész életművét a hamarosan várossá nyilvánitandó Celldömölknek adományozta. A z ünnepi alkalommal több mínt 50 munkáját bemuta­ tó kiállítás n y í l i k majd a Kemenesaljái Művelődési Központban. Később külön é p ü ­ letben helyezik el a művész állandó életmütárlatát. MAGYAR NEMZET 1979. január 10. Szilágyi MasI keramikus életművét Celldömölk városának adományozza. Művel most a kemenesaljai művelődési központban láthatók, majd pedig állandó tárlaton kapnak helyet Celldömölkön. NÉPSZAVA 1979. január 10. Ajándék

Celldömölknek

Évek óta szoros kapcsolat füzí a fővárosban élő és alkotó Szilágyi Mária keramikusművésznőt Celldömölkhöz, a Kemenesaljához. A művésznő most ugy határozott,hogy életmüvét az uj városnak, Celldömölknek adományozza. Alkotásait - vázákat, k e ­ rámia f i g u r á k a t , dombormüveket, körplasztikákat, az anya és gyermek kapcsolatát megjelenitő kompozícióit - jelenleg a kemenesaljai központban mutatják be.

K I Á L L Í T Á S a KEMENESALJAI MŰVELŐDÉSI

KÖZPONTBAN

CELLDÖMÖLK VÁROSSÁ AVATÁSA A L K A L M Á B Ó L 1979. január 6 - t ó l

február 2 7 - i g

LEPORELLÓ irta: KERÉKGYÁRTÓ^ ISTVÁN művészettörténész,

kritikus

75

74

Tiszta, emelkedett, ünnepi légkör fogadja a látogatót Szilágyi Mária celldömölki

uj és uj játékos kombinációba rendeződve é l e t f á v á , Ádámmá, Évává, jelképes é r ­

kiállításán. A vázák és a kerámia f i g u r á k , a domborművek, a körplasztíkák uj és

telmű meseí figurákká válnak.

uj formában szólaltatják meg művészetének alapmondanivalóját, az élet leírhatatlan Régebben változatos színvilágával hívta fmagára fel a figyelmet. Ujabban kerámiái, erejét, a keletkezés, az elmúláson úrrá levó' folytonos újjászületés élményét, az néhány darab kivételével fehérbe öltözöttek.

Ez a fehér a müvek é r z e l m i , gondo­

Őszinte és tiszta emberi kapcsolatok példáját. Talán legszebben és leginkább sokét— lati mondanivalóját kifejező-erősítő szín telmüen az anya-gyermek kapcsolatát megjelenítő kompozícióiban és szimbolikus

ezért nem v á l i k monotonná, e l l e n k e z ő ­

leg bensőséges hangulatot, tisztaságot sugall.

életfaábrázoiásaiban. De nem hiányzik ebből a világból a játékos elevenség, a h u ­ mor, a csipkelődő guny sem (Busó-sorozat,

Értelmesen, szervesen önmagát korrigáló és bennünket gazdagító módon bontakozó

Aranyborjú).

alkotói világ a Szilágyi Máriáé. Ö n á l l ó , motivumrendszerre! b í r ó , egyéni arculatú Szilágyi Mária felismerte, hogy a kerámiaművészet nem türi a festőíes megoldásokat,

művészet.

sem a részletező, szobrászl míntázgatást: t i s z t a , dekoratív formai és színbeli rendet kell teremtenie. Alkotó fantáziája mesterségbeli leleményessége rendkívül gazdag. A hatvanas évek KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN elején például egyéni módon a l a k í t o t t repesztett mázu kerámia vázákkal

jelentke­

zett: a máz repesztését nem bizta a v é l e t l e n r e , hanem a kifejezés kívánalmai sze­ rint Irányítani tudta. A későbbiek során komázzál kísérletezett, majd azok a matt fehér padlóvázái és tálai keltettek elismerést, melyeknek felületén szeszélyes, r i t ­ musban índázó vasszürke alakzatok jelennek meg. Figurális kerámiáiban a mitológiából és a népművészetből merit ösztönzést. A népművészeti hagyományt sokféle módon lehet kamatoztatni. Vannak, akik buzgón és értelmetlenül másolgatják a motívumokat, vagy a felszerüen tömör megfogalmazást kényelmes, életképszerü ábrázolássá h í g í t j á k , s a b b ó l , ami eredetileg hiteles és erős v o l t , bágyadtan szépelgő, sziruposon giccses v i t r i n művészetet csinálnak.

Szilágyi

Mária azon kevesek közé t a r t o z i k , akik nem sekélyesitik el ezt a hagyományt, h a ­ nem a l k o t ó , újrateremtő módon közelítenek hozzá. A mesei témakezelésen, sürítésmőd mellett a leglényegesebb dolgok egyikét tanulta meg, a z , ami a modern,konst­ ruktív szellemű művészetnek ís alapvető követelménye: az elemi formák megsokszo­ rozódását, a formák épitményes rendjét. A játékos elevenség megmarad, de a spon­ tán alakítókedv a rendező értelem ellenőrzésével, matematikaion tiszta tagolással párosul. Formál elemi egyszerűségű alakzatok: körívek, körök, hengerek, félgömbök, gömbök, domború és mélyített a l a k z a t o k , sávos díszitmények. Ezek az elemí formák

77

76

K I Á L L Í T Á S

VAS

a

1979.

KEMENESALJAI MŰVELŐDÉSI CELLDÖMÖLK

NÉPE január 13.

KÖZPONTBAN

VÁROSSÁ AVATÁSA ÜNNEPÉRE KŐCSIPKÉK,

1979. január 6-tól február 2 7 - i g

KERÁMIÁK FEHÉRBEN Írta:

PÓSFAI J Á N O S

MEGNYITÓBESZÉD mondta: KÁLMÁN

JENŐ

A megnyitóbeszéd a kiadóban e l k a l l ó d o t t .

78 79

Kaphaf-e a születő város becsesebb ajándékot a n n á l , hogy egy nagytehetségű m ű ­ vész alkotásainak tekintélyes részét adja hozományként.

parasztíkonokat mutatta b e. Ennek a fehér-korszaknak a kiteljesedett művészetét

Kemenesalja központja —

adta közre a tavalyi műcsarnoki Jtióllifása Budapesten: "szimbolikus, sokértelmű

vele együtt természetesen egész megyénk - gyönyörű művészi gyűjteménnyel g a z d a ­

életfa-ábrázolásokkal, nagyméretű kerámiafigurákkal, a betont és a kerámiát együt­

godott, amikor megkapta Szilágyi Mária keramikusművész legszebb alkotásait. A

tesen alkalmazó f a l i k é p e k k e l " -

Idézzük az ismertetői*?!.

megajándékozott hosszú idők óta pártfogója a művészeteknek, támogatója a p á l y a ­ A j e l e n l e g i , a csaknem száz darabból á l l ó kiállítás alkotásai a művésznő l e g k í t e l -

kezdő tehetségeknek és a már híressé vált alkotóknak egyaránt. A művelődési k ö z ­

jesedettebb korszakából v a l ó k . pont galériája rendszeresen helyet ad kiállításoknak — nevelve, kíalakitva egyúttal "Jó ezek között a kerámiák között j á r n í - k e l n í , nézelődni. Nyugalom és elevenség,

a müélvező, műértő közönséget Ís.

erő és gyöngédség, költőiség és kedves humor, vagy csipkelődő, szatirikus guny, Szilágyi ' Mária Is ezen az uton érkezett Celldömölkre. Amikor a Kemenesaljai játékosság és komolyság árad ezekből a formákból, ezekből a figurákból" Művelődési Központ é p ü l t , pályázatot hirdettek egy nagyméretű f a l i kompozícióra.

hang­

zott el a megnyitón.

A zsűri az ő pályamunkáját találta a legalkalmasabbnak, amely azóta é k e , dísze a ház k i á l l í t ó csarnokának. A művésznő azóta celldömölkinek v a l l j a magát: korábbi

A néző a mesterségbeli tudás gyors felismerése mellett meggyőződhet például arról

gazdag ajándékain kívül többször tartottak írt kiállítást müveiből.

is, hogy a művésznő kerüli az érzelmességét.

Igy tehát az i s ­

Madonna gyermekkel cimü kompozí­

ciója mégis a legemberibb gyengédséget, az anyai szeretetet és büszkeséget s u g a l l ­

meretség is kölcsönös a művésznő és Kemenesalja közönségével.

ja. A mai kor jelképes anya-figuráját az Űrhajós Madonna testesíti meg.

Kompo­

Szilágyi Mária művészete -rendkívül vonzó. A népművészeti hagyományt sokszínűen, z í c i ó i , fig uráí a kerámiaművészet legmagasabb fokán szólalnak meg, a művésznő sokféleképp kamatoztatja, de mindig ugy, hogy alkotó módon ujat teremt, g a z d a ­ színekben gazdag érzelemvilágát Ís belekomponálva. gítva az örökséget ís. Eddigi kiállításai egy-egy lezáruló, vagy újra kezdődő k o r ­ szakáról adtak átfogó képet. Tiz évvel ezelőtt a meséket, balladákat, az ókori

Devecseri Gábor, a kiváló költő irta Szilágyi Máriáról 1968-ban: " í t é l e t e i vannak,

görög mítoszok világát idéző kerámia faliképéi őszinte csodálatot váltottak ki a

s nagyon e g y é n i , nagyon gazdag mondanivalója m i n d i g " . A műcsarnoki kiállítás

nézőbői.

alkalmából Pogány Ö . Gábor azt Írta róla: "Szilágyi Mária öntudatosan, emelt f ő ­

Különösen kiemelkedtek e sorból V Ü l o n - i l lusztrációi (a hányatott é l e t ű ,

gazdag világú költő azóta is vissza-visszatér művészetében), és a Busó-sorozat s z í n ­

vel műveli szakmáját, azt is tudhatja már, hogy ámít csinál, nem sorolható az

pompás darabjaira is szivesen emlékeznek, akik látták.

időleges teljesitmények k ö z é . " S a legújabb kiállítását rendező Kerékgyártó István

Ez a klállitós rendkívüli

módon emelte alkotói kedvét, érzelmekben, indulatokban már lényegesen gazdagabb,

szerint "értelmesen, szervesen önmagát korrigáló és bennünket gazdagító módon"

figurális kompozíciókkal bizonyít az 1969-es ferencvárosi bemutatkozáson. Négy é v ­

bontakozik ki Szilágyi Mária művészi v i l á g a .

vel később a Derkovíts teremben rendezett kíállitásán pedig ismét uj edény- és v á ~ zatípusokkal, játékos figurális alkotásokkal lepi meg a közönséget.

Itt mutatta be a

Celldömölknek korábban ajándékozott Dózsa portréját és a Páva cimü kompozicióját.

Az a nemes gesztus, amellyel a művésznő e gazdag kiállítás anyagát Celldömölknek adományozta, bizonyltja azt a ragaszkodást és szeretetet, amely őt e tájhoz k ö t i . Csak a szülőföldhöz való ragaszkodás hevülhet ílyen magas fokon. Szilágyi Mária

A devecseri emlékművel együtt ezek váltották ki akkor a legnagyobb elismerést.

azonba n nem cel Idömöl k í , az ország más ík fel ében él te gyer mekkorá f, vál t fel nó'f—

Celldömölk adott otthont a következő, 1975-ben rendezett kiállításának, amely a

té. Az ajándékozást Indokolva azt mondta: az ember hálával és szeretettel gondol

művésznő fehér-korszakának első legsikerültebb darabjait: vázákat,

a felnevelő szülőföldre. A szülőföld szeretetén tul azonban a művész számára még

gyertyatartókat,

s

s a népművészetből gazdagon merítő, de újszerűen

átfogalmazott jelképes figurákat,

ok minden szükséges, hogy Ílyen jelentős elhatározásra jusson. Talán még nagyobb

fontosságú a művésznek a müveit kisérő szeretet és f i g y e l e m , az alkotói bontakozást s

egitő gondoskodás.

Ez az amit Celldömölk adott Szilágyi Máriának,

81

Várossá avatás Kiállítás megnyitó Beszédet mondja: Kálmán Jenó'

••••••

liHi mm

Fájdalommá! tudatjuk, hogy horogszegi

SZILÁGYI MÁRIA keramikus miivé sz

MASI 1979. április 1 9 - é n eltávozott az élők sorából. Hamvait 1979. május 9 - é n , szerdán de. 10 órakor kísérjük utolsó útjára a Farkasréti temető halottasházából. Gyászolja:

Utolsó autogramok

Mokcsay Zsuzsanna Szilágyi Erzsébet Kemenes Béla Koncz Imre Géza testvére férje gyermekei valamint rokonai és barátai.

Cim: 1118 Budapest. XI. Pannonhalmi út 18.

32

83

N É P S Z A V A 1979. április 22.

MAGYAR

NEMZET

1979. április 22.

N É P S Z A V A 1979. december 29.

NÉPSZABADSÁG 1979. április 24.

ALKOTÓMŰHELYBEN B U C S l / ÉS SZÁMVETÉS HORVÁTH ÉVA

Szilágyi Mária kerámikusmüvész 1 9 / 9 . április 19-én eltávozott az élők sorából. Hamvasztás e l ő t t i búcsúztatása 1979. április 25-én temetőben.

14 órakor lesz a Farkasréti

Írása

84 85 Szilágyi Mária

keramikusművész néhány hónapja már nincs köztünk, számomra a z o n ­

ban, akit még személyesen tájékoztatott pályafutása legfontosabb eseményeiró'l, t e r ­

Vissza-visszatéró' motivum az anyaság, a szüld és a gyermek kapcsolatának á b r á z o ­

mészetesen éló' ember. S éíő ember azért is, mert megmaradtak utána a müvek, a m e ­

lása is. A színpompás üvegmázas felületkombínációk fó'ként a nagyméretű t á l a k o n ,

lyekből a modern magyar kerámiamüvesség egyik legérdekesebb, legegyénibb k o n c e p ­

vázákon kaptak helyet. A sokféle v a r i á d ó tudatos kisérietezó'kedvét, technikai e | -

ciója rajzolódik k i .

mélyüítségét bizonyítja.

Szilágyi Mária a jászsági Szentandráson született, itt töltötte első,

A több mint harmincesztendős pályát változó állomások jelezték - a szerencsés, s z a ­

legfogékonyabb

éveit is. Az A l f ö l d jellegzetes, népi hagyományaival már gyermekkorában megismer­ kedett, ugyanúgy a népszokásokkal is, hisz nagyapja szó'lőmüvelő gazda v o l t .

Az

bad és tilosba forduló, falakba ütköző, majd újra meginduló útszakaszok. Legendák, költészet és mese - a b i b l i a i és mitológiai történetek agyagba képzelt

iparművészeti iskolát Budapesten végezte e l , majd i t á l i a i tanulmányútra ment. A m á ­

parafrázisai kifogyhatatlan ötletességgel készültek. Egyik, kissé fantasztikumba hajló

sodik világháború és az utána következő' évtized nem kedvezett hivatása gyakorlásá­

sorozatán V i l l o n balladái elevenednek meg, egy másikon, a Bábel-tornya cimün a

nak.

soknyelvű, sokágú emberiség izgalmas ábrázolása. Ujradolgozta a trójai faló és az

Később egy kerámiaszövetkezetben dolgozott és kollektív tárlatokon vett részt.

aranyborjú történetét is - a sajátosan mai történelem szemlélet és művészi technika

Az 19ó8~as év fordulópont életében. Önálló kiállításon mutatkozik be a Fényes Adolf Teremben, majd Szombathelyen szerepel ugyancsak egyéni k o l l e k c i ó v a l , 1969ben a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében á l l i t kí Bencze Klára iparművésszel, k é ­ só'bb Balatonfüreden Varga Mátyás díszlettervező' társaságában. Néhány adat még k ö z ­ szerepléseinek sorából: 1973: Derkovits Terem, 1975: Celldömölk, 1977: Műcsarnok, 1979:

Celldömölk,

Kemenesaljái Müveló'dési Központ.

jegyében. Derűs, harmonikus kedélyében a játékosság, a groteszk iránti vonzalom is helyet kapott. Eletének

utolsó éveiben készültek főművei, a dekoratív hatású, fehérmázas kerámia

kompozíciók, melyekben a gyermekkor falusi hangulatai elevenedtek meg a népi d i -

Itt az eló'csarnok falát is hat

szitó'müvészet elemeiből építkező stílusban. Agyagszalagokat, hurkákat hajlított g y a k ­

négyzetméteres kerámiaképe d í s z í t i . A kifejező' alkotás Berzsenyi Dániel egyik költó'i

ran mérfanias formákká, Idomokká, amelyeket aztán apró gyöngyökkel, tükrökkel d í ­

gondolatának szimbolikus ábrázolása: " N e m sokaság, hanem l é l e k / — Szabad nép tesz

szített. Ezeknek az alakzatoknak a díszítés! funkción tul tematikai kötődése is v o l t ,

csuda dolgokat".

hol az első emberpár, hol pedig az anyai szeretet vizuális megnyilvánulásait hor¬ dozták.

Egyik legjobb figurális müvét, a magas tűzön égetett Dózsa György fejet a c e l l d ö ­ mölki pártbizottság székházában á l l í t o t t á k f e l .

Izgalmas, sikerekben, küzdelmekben bővelkedő művészpálya volt az övé.

Portréjához

Gazdag életmüvében a népművészeti motívumok, a hagyományos formakincs átértékel "

hozzátartozott - embersége. Segítette a hozzáfordulókat, a bajbajutottakat, nemcsak

felhasználásával találkozhatunk. A buboskemencék v i l á g a , a régi fazekasok, falusi

a szerencsés, sikeres ismerősök érdekelték.

kézművesek ihlető' munkái, a népmesékbó'l sarjadt gondolatok is termékenyen hatottal

lémákra is. Életének során többször megújította önmagát, ars poeticáját, ezért Is t u ­

rá. A szines mázu kályhaszemek különösen vonzó falidiszeí.

dott lépést tartani művészetében is az i d ő v e l .

1

Ritkaság, de odafigyelt a gondokra,prob­

Érzékeny míntázókészség, kedves humor érvényesül busó-sorozatán. A szines farsangi menet egyik busópárja, bozontos subával — különleges felületkezelésével ~ , az agyag hosszú, szalagszerü felrakásával igen eredeti figurának számit.

Egyéni átéléséről tan

nuskodík a zöldes barna mázzal bevont Mátyáskori v i t é z lovasszobrocskája Is. A z életfa ~ a kezdet és a vég egyik jelképe — gyakran megjelenő' elem művészetében.

-

HORVÁTH ÉVA

86

87

KIÁLLÍTÁSOK A N Y A G Á B Ó L A MINISZTÉRIUM ÉS A KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAP V Á ­ SÁRLÁSA

MŰCSARNOKBAN MINISZTÉRIUMI

MÜGYÜJTEMÉNY

106131/68

Padlóváza, két fülU, 50 cm magas

106128/68

Urhajósnó', f a l i k é p , 33x18 cm

106134/68

Dóm, f a l i k é p , 20x10 cm Fehér - sárga váza 5 3 , 5 cm Margaréta tál 0 4 2 , 5 cm Menyasszony

110857/69

Barlangrajzos tál 0 44 cm

110871/69

Ispánné g u l y á j a , f a l i k é p ,

119559/73

Flamingó - padlóváza, 85 cm

119583/73

Sivatag - fehér, zöldes t á l , 0 4 3 , 5 cm

119622/73

Szürke, fehér, piros v á z a , 52 cm

119622/77

Életfa I . ,

119622/77

Életfa I I . , plasztika, 80 cm

106127/68

Házak, kerámia falikép (Országos Állategészségügyi

106209/68

Szürke t á l , JÓ 30 cm (Debrecen Városi Kieg.)

106248/68

Galamb, padlóváza 49 cm (Mexikói Magyar

Páva-tál

An ya

106x54 cm

plasztika, 90 cm

Intézet)

V a k leány

ö r e g párka

Nagyanyó

Nagykövetség)

Piros-fekete t á l , lukas-füles (Iparművészeti Múzeum) Szürke, háromlábú tálka (Minisztérium) Szürke - sárga kehely, nagyváza (Iparművészeti Múzeum) 119619/73

Fehéren zöldfoltos váza, 39 cm (Minisztérium)

119558/73

Pokol - padlóváza, 52 cm (Minisztérium)

Munka közben

Alázat

József A t t i l a: A város peremén

1950-tó'l 1962-ig a Kerámia HTSZ modellező művésze. Alaptag. Több közös kiállításon résztvett. Néhány az I. d i j a t nyert darabjaiból.

89

88

Wí

..10!

Földi örömök

Keresztfán

Három barát

Arany borjú

V i l l o n Margóvá!

Börtönben

Vérpad eló'tt

Öregasszony

Legyózte a halál

Kraklés tál

Padlóváza

Kandaló

Co 11 i n - M a r g o - Cotard V i l l o n sorozatból

90 91

Kó'mázas kaspó Anya

Család

Forradalmárok

Háromlábú kaspó

Z ö l d , rezes kaspó

92 93

Fésülködő Kentaur

Páncélos lovag

Páncélos lovas

Páncélos paraszt v i t é z

Aranyborjú

Hornlódi Zsuzsanna szomorú története

94

95

Hagymakupolás váza 1969

Padlóváza

Jegenye-váza

Pucros kancsó

1969

Klopfoló 1969

Anya 1969

97 96

"Pompadur"

V á z a , rózsaszi n-fehér

Csurgatott váza

Felszdlloff a páva 200x200 cm

Nagy-jegenye váza, 105 cm

Bábel-tornya

Műterem részlet

fiffWm

J

M é l y tál Váza

Miska és Miskáné kancsó Mézeskalácsnó' 165 cm

Három lopótök váza

99

98

Leporelló - munkában

Pokol - padlóváza

Zöidfoltos váza Minisztérium tulajdonában

Sivatag-tál

M I N I S Z T É R I U M

Amphora,49 cm magas, 0 15 m C

"Flamingó" -

padlóváza

T U L A J D O N Á B A N Mindent elhisz Nagymama

Róz< Szent Péter

Gladiátor-tál Fehér váza

Kobak-tök padlóváza

Karnyóné

Piri néni

Rézi J E L L E M F E J E K -

1973

101 100

Kemenesaljái Művelődési Központban

Gyertyatartók

Megint más lesz a következő kiállítás

Fésülködő 1975.05.11. Autógramok Kiállítás megnyitás Pogány Ö . G . - S z i l á g y i M.-Baksa S . G y .

Búcsúzás

V é g e az ünnepségnek

Menyasszony

C e l í i Madonna

"Szobor-avató" e l ő t t i pillanatok

Indulás haza az Igazgatónő társaságában Mária gyermekével |j < 0 n

Kandalé dr. Pintér István l g . főorvos tu lajdonában

Kandala részlet

102

Színek özvegy királynéja vagyok, Bennem daloltok piros viharok. Én fürödtem meg sárgába, zöldbe,

kékbe...

és beburkolództam hófehérbe (1937) S Z I L Á G Y I MÁRIA

Lótuszülésben -

Maskurafa (totemfa)

Idol

1977.

Életfa - részlet

Holdasfej Ü

104 105

Megnyitóbeszédei- mond Kálmán Jenó'

KiálÜfás megnyitása 1979. január 6 . 17,00 óra

Celldömölk várossá avatása ünnepére

107

106

SZÖVEG KÖZÖTTI KÉPEK JEGYZÉKE

Oldal

SZILÁGYI MÁRIA keramikusművész KIÁL ITÁSAI Oldal

1.

Szilágyi Mária 1968. kiállítás megnyitásán

3

l/a

Devecseri Gábor és Varga Mátyás társaságában

9

•6.

Kó'müves Kelemen 1968.

]5

Kó'mázas tál 1968.

21

8.

9 . Galamb - padlóváza 1968.

21

18. Rózsa Sándor, triptihon

]3

19. Kentaurok, triptihon

13

20. Szilágyi Mária házikiállítása

32

21.

35

Busó pár, kisplasztika 1969.

2 2 . Mátyás király kályhacsempe

35

2 3 . Busó maszk

35

24. Devecseri emlék 1 9 7 1 .

4^

25. Keramikusnó' 1973.

4

6

7

2ó. Töredék óda Budapesthez 1968. 27. Életfák 1977.

ó 3

28. A Művész és

25

29. A mü Celldömölkön 1971.

25

3 0 . A Kiállítás Megnyitásán 1977.

o

0

3 1 . A kezdet 1977.

ó

6

3 2 . Paraszt Madonna 19ó9.

7]

33.

26

I I . Országos Kerámia Biennálé

3 4 . Cim oldal 35.

^

Kereszt - *

3 5 . Fájdalommal

Bra.vtf$sliy tudatjuk

81 81

3 7 . Celldömök várossá avatása

80

3 8 . Utolsó autógramok

80

1968. január 12.

FÉNYES ADOLF terem

.Devecseri Gábor Varga Mátyás Szenté Lajos Losonci Miklós Devecseri Gábor

Leporelló Megnyitóbeszéd Ipari Művészet MŰVÉSZET Esti Hírlap

4 8 10 14 16

SAVARI A MÚZEUM Megnyitóbeszéd Vas Népe

1968. augusztus 11. Devecseri Gábor Megnyí l i k . .

19 19 20

PINCE TÁRLAT Megnyitóbeszéd Magyar Televízió

1969. szeptember 19. V i z y Ottó Szilágyi Mária: Vallomás

22 23

KEMENESALJAI MŰVÉSZETI K Ö Z P O N T I I . Országos Kerámia Biennálé Művészet Esti Hírlap Ország-Világ

1971.

DERKOVITS TEREM Leporelló Megnyitóbeszéd Magyar Nemzet Élet és Irodalom

1973. november 15. Huszár Klára Koczogh Akos Fekete Judit Süpek O t t ó

37 38 39 41

1975. május 11 Szentlélek! Tihamér Pogány Ö . Gábor Kerékgyártó István

44 47 48

SZOBOR-AVATCÍ Vas Népe Uj Tükör

1975.május 20. Kálmán Jenő Kulcsár Kemenesaljái napok

50 54 55

MŰCSARNOK Leporelló Megnyitóbeszéd Szilágyi M . keramikus kiállítása Kossuth Rádió Magyar Nemzet Uj Irás

1977. szept. 3 0 . Pogány Ö . Gábor Szentléleki Tihamér Dr. G á l f i Kerékgyártó István Fekete Judit Boritón és melléklet

56 59 61 64 67 70

SZÉP TÁRGYAK DICSÉRETE

Koczogh Ákos

71

KEMENESALJAI MŰVÉSZETI Leporelló Megnyitóbeszéd Népszava

KÖZPONT

Bauer Jenó' 1972. 1973. február,

Busó álmok

24 26 27 32 33

108

CELLDÖMÖLK VÁROS AVATcf Ajándék Celldömölknek Leporelló Megnyitóbeszéd Vas Népe

1979. január ó . Kerékgyártó Isfván Kálmán Jenó' Pósfai János

Fájdalommal tudatjuk 1979. április 19. Népszava - Magyar Nemzet - Népszabadság Népszava Horváth Éva Minisztérium és Képzőművészeti Alap vásárlása A K I Á L L Í T Á S O K KÉPEI Szöveg közötti képek jegyzéke Tartalomjegyzék

72 73 76 77 81 82 83 86 87 106 107