Szikszói kistérség SZIKSZÓI KISTÉRSÉG

Régió: Megye: Borsod-AbaújZemplén

A Cserehát és a Hernád völgyének találkozásánál lévı kistérség természeti adottságai és földrajzi elhelyezkedése, valamint a közlekedésben (Miskolc-Kassa útvonal), és így a kereskedelemben elfoglalt helye miatt évszázadokon keresztül az ország gazdasági és politikai vérkeringésének fontos része volt. Ez a helyzet idınként elınyökkel, idınként hátrányokkal járt, hiszen gyakran pusztító árvizek, filoxéra járványok mellett saját és idegen hadseregek is dúltak ezen a területen. A pusztításokat követıen a térség lakossága mindig helyreállította házait, templomait, újraindult a földeken a termelés és a kereskedelem. A helyzet gyökeresen a trianoni békerendszert követıen változott meg, amikor a Felvidék nagy részének elcsatolásával a kassai útvonal óriásit veszített korábbi jelentıségébıl. Ekkor a térség háttérbe szorult, gazdasági és politikai jelentısége visszaesett, a megélhetés ennek következtében megnehezült.

Ajánlás: A térségbe látogatók olyan városokat és falvakat ismerhetnek meg, melyek a különbözı történelmi korokban szinte egyik napról a másikra pusztultak el és születtek újjá, így a megmaradt emlékekben hol a gazdagság, hol a szegénység jeleit láthatjuk. Az utóbbi évtizedekben a terület hátrányos helyzete miatt a Cserehát és a Hernád meg tudta ırizni természetes környezetét, amely így alkalmas a nyugodt, csendes szemlélıdésre, megfigyelésre és ezt követıen az összehasonlításokra.

SZIKSZÓI KISTÉRSÉG

Szikszói kistérség

Szikszó A 3-as fıút mellett, Miskolctól 16 km-re a Cserehát hegyvonulatainak és a Hernád völgyének találkozásánál fekszik a település. Régen itt húzódott Borsod és Abaúj vármegyék határa. A település nevének jelentése: szikes völgy. A város északi részén folyik át a Vadász patak, amely szeszélyes vízjárásával – általában 60-70 évenként - már többször okozott komoly gondot a lakosságnak, legutóbb 2010. nyarán, amikor még a II. Rákóczi Ferenc kórházat is elöntötte a víz. A környék természetföldrajzi adottságai kedvezıek, a Hernád-völgy öntés - és mezıségi talaja a gabonafélék termeléséhez nyújt jó feltételt, míg a Cserehát déli fekvéső domboldalai a gyümölcs-, és szılıtermeléshez és borászathoz. A vidék az ıskortól lakott, elsı okleveles említése 1280ból való. A 14-15. században már a lakosságszám eléri az 1000 fıt. Megnövekvı gazdasági szerepe és fontossága a rajta áthaladó Kassa felé tartó útnak köszönhetı. A törökök és a labancok többször elpusztították a települést. Thököly Imre szikszói csatáját még Budapesten a Hısök terén fölállított történelmi arcképcsarnokban is megformálták. Az árvíz mellett többször pusztított tőzvész is a területen. A 19-20. század fordulóján a szikszói szılıket az Európában végigvonuló filoxéra járvány teljesen elpusztította, pedig még 50 évvel korábban Fényes Elek azt írta róla, hogy: „Szikszó bora sok, és jóságra a hegyaljaival vetélkedik.” A fejlett kereskedelemmel rendelkezı mezıváros a trianoni békét követıen a megmaradt Abaúj - Torna vármegye székhelyévé vált. 1962-tıl járási székhely lett, majd városi rangját 1989-ben kapta vissza.

Református templom A ma is látható 40 méter hosszú, háromhajós csarnokrendszerő, sokszög záródású templom gótikus stílusban épült a 14-15. században. Ennek emlékeit ırzik a torony szép pálcatagos, liliomdíszes déli kapuja, pillérsora, a hajó egykori csúcsíves boltozatának festése, díszített maradványai, illetve a Szentély falában lévı ülıfülkék.


Közigazgatási rangja: város (népesség: 6185 fı)

Kálvin tér 2. Tel.: 46/396-666

Római katolikus templom A református templom szomszédságában a Pázmány téren áll. Az eredeti templomot 1778-ban építették, a Szentháromság tiszteletére. Az 1852-es tőzvészben gyakorlatilag megsemmisült, de késıbb újjáépítették. Az 1990-es évek második felében a hívek döntése alapján új templomot emeltek, a régi harangtorony megtartásával. Kossuth L. u. 2 Tel.: 46/396-192

Bethánia kastély A Miskolc-Kassai-i (3-as) út mellett található az 1700-as évek elején épült kastély, és az elıtte elterülı park, a Bethánia-kert. Utolsó tulajdonosa gróf Hunyadi Lászlóné,


A templom több alkalommal leégett, így a korábbi belsı és külsı falfestményeinek többsége megsemmisült a beszakadó boltozatokkal együtt. Mai belsı kiképzése 1823-ból való. A gerendakazettás mennyezete az 1852-es tőzvész után készült. Berendezése Éles Lajos miskolci asztalosmester munkájának eredménye. A templomot körbevevı lırésszerő erıdfala - 15-16. századi – fontos szerepet játszott a török elleni védekezésben, a 18. században átépítettek. Az Európai Unió Kulturális Bizottsága az európai építészeti örökséghez sorolta a templomot és a helyreállítását is támogatta. A templomban lezajlott legnevezetesebb történelmi esemény az 1568-ban itt tartott zsinat, melyben határozat született arról, hogy kenyér is legyen az úrvacsorában. Ma a templomban történeti múzeum is mőködik.

Kassai utca

Magyar-hegyi borpincék A nagy múltú szılıtermesztés és bortermelés idején a város északi oldalán található Magyar-hegy volt a bortermelés központja, jelenleg is több mint 200 pince található a hegyoldalban, melyek közül a legrégebbiek helyreállítása önkormányzati és civil összefogással megkezdıdött. Ha idınk engedi érdemes kilátogatni a régi hangulatot idézı pincesorra.

Izraelita temetı A Magyar-hegy délnyugati oldalában található a szépen karbantartott és rendezett zsidó temetı, mely Szikszó város korábban jelentıs létszámú zsidó közösségére emlékeztet. A II. világháború és a holokauszt borzalmait csak kevesen élték túl, de a túlélık többsége is elhagyta Szikszót. A temetı felújítását a többségében Kaliforniában élı Szikszóról szétszóródó zsidó diaszpóra adományából végezték el. Látogatás elızetes bejelentkezés alapján: Gondnok Kerekes Sándor Szent Anna u. 1. tel.: 46/398-395.

A temetı mellett, a volt zsinagóga falán elhelyezett tábla ırzi a tragédia emlékét.

6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 8. 10. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelem, hon-, és népismeret, illetve kisebbségi problémákkal, multikulturalitással foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.


Csáky Sarolta grófnı végrendeletében olyan társaságra hagyta az épületet és a parkot, aki leányneveléssel és szikszói gyerekek tanításával foglalkozik. Az Orsolya rend apácáit követıen a missziós nıvérek kezébe került. Az 1952-es államosítás után a helyi termelıszövetkezet tulajdonába ment át. Jelenleg a Szociális Misszió Társulat óvodát és öregek szociális otthonát mőködtet az épület falai között. Felújítása az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében most folyik. Az épület történelmi nevezetessége, hogy 1783-ban a Kassára tartó II. József itt töltött egy éjszakát.

3800 Szikszó, Rákóczi u. 20. Tel: 46/396-055.

Garbóczi Panzió és Cukrászda Összes férıhely: 17 fı Kassai u. 2. Tel: (46) 396-600 Fax: (46) 396-006

Kis Matróz Étterem II. Rákóczi Ferenc u.10. Tel: 46/396-571

Turul Ételbár Bolt u. 38/c Tel.: 46/395-896

Kitekintı: Idınket érdemes úgy beosztani, hogy meg tudjuk látogatni az Edelényi kistérséghez tartozó, Szikszótól 22 km távolságra lévı Boldva községet, a Bódva partján, ahol különlegesen szép Árpád-kori templomot láthatunk. A Keresztelı Szent János tiszteletére szentelt egykori bencés apátsági templom, román stílusban épült 1175 és 1180 között. Érdekes építészeti megoldást figyelhetünk meg, hisz a téglát és a követ a megszokottól eltérıen alkalmazták: a belsı felület rétege kı kváder, a külsı pedig tégla. 1200 körül a monostorban írták a Pray-kódexet, mely elsı összefüggı nyelvemlékünket, a Halotti beszédet tartalmazza. 1285-ben a második tatárjáráskor a monostor


Uszoda Szikszó zöldövezetében, a Sportcsarnok mellett található meg a Városi Uszoda korszerő épülete. Egy nagymedence és egy kismedence épült a 28 - 30 °C termálvízre.

Monostor tér 2. Tel.: 46/399-150 A templom rendszerint zárva van, kulcsát a templom melletti házból tudjuk elkérni.


szerzetesei Somogyvárra menekültek, azóta plébániatemplom. Belsejét míves, különleges értékő freskók díszítik. 1552 után kerül a reformátusok kezére az épület. A templom északi oldalán a kolostorépület maradványai, déli oldalán pedig a 12 méter átmérıjő körtemplom (rotunda) alapjai láthatók.

Kázsmárk Szikszótól észak felé haladva Aszaló község után balra letérve egy mellékúton érhetı el a község. Elsı okleveles említése 1332-bıl származik. A 14. század végén Alsó- és Felsıkázsmárk néven létezett. A törökvész hatására a 17. században elnéptelenedik, aztán újra benépesült, de 1711-ben egy pestisjárvány következtében a falu népessége teljesen kihalt. 1726-ban újra betelepítik. A két község 1936-ban egyesül Kázsmárk néven.

Református templom Gótikus stílusban épült a 14. században. Két alkalommal, 1867ben és 1760-ban átépítették. Karzata festett, kazettás. Mai formáját az 1873ban épült homlokzat elıtti toronnyal nyerte el. Elızetes bejelentkezéssel látogatható. Kossuth u. 12. Tel.: 46/474-279 [email protected]

Görög katolikus kápolna A görög katolikus kápolnát Szent Márk evangélista tiszteletére szentelték.

Kossuth u. 1. Tel.:46/456-340


Közigazgatási rangja: község (népesség: 1056 fı)

Hegyalja u. 4.

6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, mővészettörténet) hon-, és népismeret, illetve középkori vallástörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök résztvevıi számára.


Péchy-kúria A kúriát egy korábbi épület átalakításával, klasszicizáló, késı barokk stílusban az 1780as években építették. Fıbejárata az épület domb felöli oldalán nyílik, mely timpanonnal díszített. A komoly felújításra szoruló épület magántulajdonban van és nem látogatható.

Felsővadász A község Szikszótól északi irányban 22 km-re található a Cserehátban, a Vadász patak völgyében. A Kassai–, és a Miskolci Hermann Ottó Múzeumban ırzött régészeti leletek alapján tudjuk, hogy már az ıskorban lakott hely volt. Az államalapítást követıen királyi birtokká vált és nevét az itt letelepített királyi szolgáltató népek közül a vadászokról kapta. Elsı okleveles említése 1279-bıl származik. A 13-14. században a Vadász család, majd ezt követıen 1517-ig a Perényiek tulajdona, akiktıl a Rákóczi család vásárolja meg. Rákóczi György a század közepén egy erıdített várkastélyt is épít a birtokon. A Rákóczi szabadságharc után az elkobzott birtok királyi adományként a Meskó családhoz kerül. Utolsó tulajdonosai a Vay család tagjai voltak. A környék elsı postahivatalát itt nyitották meg 1871-ben. Az innen származó elsı-takarékkönyv váltókat Budapesten a Postamúzeumban találhatjuk meg. A településen áthalad az országos kék túra útvonala is.

Rákóczi-kastély A néhány éve elkészült várkastély 1567-ben Hasszán, temesvári pasa megostromolta és felgyújtotta. A helyreállítást és megerısítést követıen itt született (1544-ben) és nevelkedett Rákóczi Zsigmond, a család vagyonának és hatalmának megalapozója, aki elıbb a szendrıi, majd az egri vár fıkapitánya, késıbb királyi tanácsos. Erdély fejedelmévé is megválasztják, de pozíciójáról lemond Báthory Gábor javára. A politikai hatalomtól visszavonult fıúr a kastélyban tölti utolsó éveit 1608-ban bekövetkezı haláláig. Az


Közigazgatási rangja: község (népesség: 547 fı)

1860-as években a kastélyt felújították, megmagasították, és kétszintes épületté alakították. Az épület ma általános iskolaként mőködik, dísztermében II. Rákóczi Ferenc portréja és korabeli bútorok láthatók, és itt található a helytörténeti kiállítás is. SZIKSZÓI KISTÉRSÉG

Csak elızetes bejelentés alapján látogatható. Rákóczi Ferenc tér 1 Telefonszám: (46) 444 106, (46) 544 204

Római katolikus templom A régi katolikus templom a 15. században épült gótikus stílusban. 1601-ben és 1697ben a Rákócziak felújíttatták. Mai formáját a torony elkészültével 1862ben nyerte el. Dózsa György u. 13. Telefonszám: +36-46444-130

Görög katolikus templom A templom 1864-ben készült el, és az Istenszülı születésének tiszteletére szentelték. A korábbi templom toronykeresztjét a szentélyben helyezték el. Gazdag díszítéső, jó állapotban lévı ikonosztáza, - melyen kiválóan tanulmányozhatjuk a görög katolikus liturgia jellegzetes ábrázolásait - 1885-ben készült. Elızetes bejelentéssel látogatható. Kossuth u. 42. Telefonszám: +36-46-444-165

Kitekintı:

Petıfi u. 10. szept. 21. Tel.: 46/454-202 Nyitva: elızetes bejelentés alapján szombaton 13-18 óráig, vasár- és ünnepnapokon 10-18 óráig

5. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 7. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelem, hon-, és népismeret, illetve paraszti életmód-, és technikatörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.


Mezıgazdasági Tájmúzeum Szikszó felé menet 5 km-re Kupa községen haladunk át, ahol érdemes egy rövid idıre megállnunk és megtekintenünk a gazdaságtörténeti állandó kiállítást. Magyar Mezıgazdasági Múzeum Barátainak helyi köre gondozásában összegyőjtötték az abaúji hagyományos paraszti gazdálkodás emlékanyagait: a növénytermesztés, az állattartás és a paraszti kézmőves foglalkozások (szövés-fonás) tárgyait. Különlegesen gazdag a mérıeszköz győjteménye, de berendezett paraszti szobát is láthatunk.

Szikszói kistérség SZIKSZÓI KISTÉRSÉG

Recommend Documents