Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárának beszéde Gödöllő, 2013. szeptember 16. Jó napot kívánok tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok szeretettel köszöntöm Magyarország önkéntes nagyköveteit. Örömömre szolgál, hogy most már jó néhányukkal személyes ismerősként tudjuk üdvözölni egymást. Mielőtt belevágnék bármilyen mondandóba, engedjék meg, hogy tisztelettel megköszönjem azt a munkát, amelyet Magyarország érdekében Önök önkéntesen végeznek. Nyilvánvalóan a magyar külpolitika és általában Magyarország érdekérvényesítése sem érhetné el a mostani szintjét, ha Önök nem végeznék el azt a munkát, amire vállalkoztak, és amelyért idejüket, pénzüket, kapcsolataikat áldozzák. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy én egy kicsit más szemszögből beszéljek a magyar kormány célkitűzéseiről és ne csak kifejezetten a külpolitikai szemüvegen keresztül közelítsem meg a témát. Annál is inkább, mivel szerintem egyértelmű, hogy a külpolitika jelentős átalakuláson ment át az elmúlt esztendőkben, alapvetően a nemzetközi gazdasági válságként leírt világpolitikai, világgazdasági átrendeződések nyomán. Bár itt azért érdemes már a kifejezésekkel is csínján bánni, hiszen Önök közül, akik ázsiai vagy dél-amerikai országokban teljesítenek szolgálatot, Önök igazán jól tudhatják, hogy ott a válság értelmezése más, mint itt Európában. Mert egy olyan országban, ahol mondjuk 6-8 vagy akár 10%-os gazdasági növekedéssel is számolhatnak, ott nem nagyon szeretik, ha ezt az egész válságjelenséget kiterjesztjük rájuk nézve is. Új a felismerés, hogy megváltozott a külpolitika lényege, hogy a nemzetközi gazdasági válság egészen más kihívások elé állítja a világ különböző pontjait. Ez a felismerés késztetett minket arra, hogy egyfajta új célkitűzési rendszert, új prioritási rendszert helyezzünk a magyar külpolitikai, külgazdasági gondolkodás középpontjába. Ezt az új cél- és szempontrendszert „keleti nyitásként” szoktuk emlegetni. A keleti nyitásnak az az alapvető gondolati hátországa, hogy mára a külpolitika fókusza egyre inkább a külgazdaság területén keresendő. Tehát a külpolitikai tevékenység legfontosabb célkitűzése az, hogy az ország nemzetközi gazdasági érdekeit a lehető legerősebben érvényesítsük, és a nemzetközi átalakulások nyomán előállt kihívásoknak a lehető legjobban megfeleljünk. Ezért aztán nem véletlen, hogy a nagy országok külügyminiszterei is nem burkoltan, hanem egészen nyíltan állnak ki saját országuk egy-egy nagy, nemzetgazdasági szempontból meghatározó vállalatának a nemzetközi gazdasági érdekei mellett. Szerintem nekünk is ugyanígy kell eljárnunk. A saját nemzetgazdasági érdekeink képviselete szempontjából fontos, hogy legyen egészen egyszerűen az a célkitűzésünk, hogy Magyarország gazdasági érdekeit ezekben a törékeny nemzetközi gazdasági időkben a lehető legjobban képviseljük. Ennek alapját adja az is, hogy a magyar gazdaság egy nyitott gazdaság, és mint nyitott gazdaság export-orientált gazdaság, tehát a magyar gazdaság teljesítménye más országoknál nagyobb mértékben függ a magyar export teljesítményének alakulásától. Az idei esztendőben sikerült növekedési fordulatot elérnünk, és ez a növekedési fordulat köszönhető a magyarországi nagy rendszerek itthoni
átszervezésének is. Úgy alakítottuk át az ország nagy rendszereit, az oktatástól a szociális rendszeren át egészen az adórendszerig, hogy azok ne az államadósság újratermelését, hanem éppen ellenkezőleg, a magyar gazdaság kiegyensúlyozását segítsék. A másik tényező a magyar gazdaság nemzetközi sikereiben keresendő. Ezért, ha azt a kérdést tesszük fel, hogy miben látjuk, vagy milyen tényezőktől függ a magyar növekedési fordulat hosszú távú sikere, akkor két tényezőt tudunk felvonultatni. Az egyik, hogy azt a célkitűzésünket továbbra is sikerre tudjuk vinni, mely szerint mi legyünk Európa termelési központja és minél több termelői beruházást vonzzunk Magyarországra. A másik tényezője a növekedési fordulat hosszú távú sikerének pedig éppen a keleti nyitás végigvitele, sikerre vitele. A keleti nyitást mi alapvetően négy pillérre alapoztuk. Ebből az első az Oroszországgal és a Távol-Kelettel való kapcsolatoknak a stratégiai szintre emelése, folyamatos erősítése és a magyar export folyamatos növelése ezekben a relációkban. Csak hogy egy példát mondjak: Oroszország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, az Európai Unión kívül a legfontosabb. Óriási kereskedelmet folytatunk velük, évente 10 milliárd dollár feletti értékben, ugyanakkor rendkívül kiegyensúlyozatlan a kereskedelmünk, mert van 5 milliárd dolláros mínuszunk. Ezekben a térségekben mint Oroszország és a Távol-Kelet, ki kell egyensúlyoznunk a kereskedelmi kapcsolatainkat és a magyar exportot - legyen az áru, szolgáltatás vagy technológia export -, a lehető legnagyobb támogatással a lehető legmagasabb szintre kell emelnünk. A keleti nyitás stratégiának a második pillére a kaukázusi köztársaságokkal való gazdasági kapcsolatok élénkítése. Ezeken a piacokon megvan az a pozitívum, hogy van egyfajta nosztalgia a régi időkből a magyar termékek és szolgáltatások iránt, ráadásul ezeknek a piacoknak a keresleti struktúrája gyakorlatilag lefedi a magyar gazdaság kínálati szerkezetét, tehát kis befektetéssel vagy kis hozzáadott kapacitással nagy eredményeket tudunk elérni. Harmadik pillérként az arab világgal való kapcsolatokra alapozunk. Az arab országokból érkező tőke iránt óriási verseny van Közép-Európában. Sokszor viszont az a képzet él az arab tőkéért versenyzők gondolataiban, hogy ezek nagyon gazdag emberek, nagyon gazdag országok, így két milliárd dollár alatt meg sem kell nézni semmit, hanem egyből a nagyra kell menni. Ezzel szemben szerintem, az arab világgal kapcsolatban is lépésről lépésre kell előrejutni, vissza kellett szerezni a bizalmat Magyarország iránt. Azt gondolom ezt sikerrel vittük véghez, és külön köszönet illeti azokat a tiszteletbeli konzuljainkat, akik az arab országokban dolgoznak. Különböző okok miatt elég mélyről kellett visszajönnünk, ugyanakkor egy óriási piac tárul elénk, de itt is fokozatosan kell felépítenünk, mind az exportunkat, mind az arab tőke Magyarországra vonzását. Negyedik pontként a nyugat-balkáni térnyerésünket tettük meg stratégiai célnak, mivel korábban a Nyugat-Balkánon abszolút vezetők voltunk a befektetések tekintetében. Aztán ahogy erősödött a verseny, úgy kicsit az elkényelmesedéssel együtt vesztettünk a pozíciónkból, de itt szintén jó alapjaink vannak. Mi támogatjuk legjobban a nyugat-balkáni
térség európai uniós integrációját, így ezt annak a szolgálatába állíthatjuk, hogy a magyar és nyugat-balkáni gazdasági együttműködés minél szorosabb legyen. A keleti nyitás stratégiát 2-3 éve alkottuk meg és manapság a világ annál gyorsabban változik, mint hogy a stratégiákat 2-3 évig változatlanul és érintetlenül hagyjuk. Figyelve a világban zajló változásokat ezért két újabb pillérrel egészítettük ki a keleti nyitás stratégiáját. Először is szeretnénk újra felépíteni, újjá építeni a jelenlétünket az afrikai kontinensen. Ennek megfelelően a kormány már döntést is hozott: Nigériában, Abudjában nagykövetséget nyitunk. Afrikában, ahogy haladunk előre a különböző politikai rendszerek stabilizálódása terén, egyértelmű a helyzet, hogy, aki elsőként lép be vagy az elsők között lép be egy adott piacra, annak utána óriási lépéselőnye lesz. Ezért az afrikai jelenlétünket építjük újjá, természetesen racionálisan, ésszerűen, azokon a helyeken ahol a politikai stabilitás már eléri azt a szintet, hogy ésszerűen és a nemzetgazdasági érdekeknek megfelelően lehet erősíteni az együttműködést. A másik ilyen a dél-amerikai térség, ahol korábban 12 helyen voltunk jelen misszióval, ma már csak 4 helyen, elég ritkásan, így a kormány döntést hozott a chilei nagykövetségünk újranyitásáról. Szeretnénk Sao Paoloban egy szinttel feljebb lépni, főkonzulátust létrehozni és úgy általában a jelenlétünket erősíteni Dél-Amerikában. Nem kell komoly intellektus ahhoz, hogy megállapítsuk, ez a térség a világ egyik leggyorsabban növekedő régiója lesz. Nyilvánvalóan itthon is átszervezések kellettek, és a miniszterelnök döntése alapján a külgazdasági törekvéseinknek a magyarországi kormányzati hátországát jelentősen átszerveztük és koncentráltuk. Pontosan azért, mert gyorsan változnak a dolgok és gyors reagálásra van szükség a mi oldalunkról is. Ezért a Miniszterelnökségen létrejött egy olyan szervezeti egység, egy olyan államtitkárság, amely a külgazdasági térnyerésünkért felelős. A Nemzeti Külgazdasági Hivatallal, amelyet angolul Hungarian Investment and Trade Agencynek, tehát HITA-nak hívnak, bizonyosan nagyon sokan találkoztak a munkájuk során, ráadásul délután előadást is tart a HITA egyik vezetője. A HITA azért fontos intézmény, mert egyrészt a befektetések, a beruházások Magyarországra vonzásáért, másrészt a magyar exporttevékenység támogatásáért felel. De itt vannak azok a döntés előkészítési jogkörök, amelyek a hozzánk települő vállalatok pénzügyi támogatására tesznek a kormánynak előterjesztést, illetőleg a külpiacokon érvényesülni kívánó magyar vállalatokat segítik különböző pénzügyi ösztönzőkkel, hogy sikeresek legyenek az export területén. Tehát én arra szeretném kérni Önöket, hogy ha magyarországi beruházási szándék vagy annak a fontolgatása az Önök látókörébe kerül, vagy olyan piaci rést látnak, ahova magyar vállalatok be tudnának törni, akkor azt a HITA-hoz legyenek kedvesek azt becsatornázni, a hivatalos út mellett természetesen. Én ebben az esetben tudom Önöknek garantálni a leggyorsabb és leghatékonyabb eljárást annak érdekében, hogy azok a gazdaságpolitikai célok, amelyek az Önök megfontolásai alapján becsatornázódnak hozzánk, azok végbe is menjenek. Az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet szánunk a gazdasági vegyes bizottságoknak. A gazdasági vegyes bizottságok közül a legfontosabb 27-nek az irányítása a Miniszterelnökség
külügyi államtitkárságához tartozik, mint például az orosz és a kínai, de ide tartoznak a kaukázusiak, az arabok, a nyugat-balkániak, tehát a kulcsfontosságú területekkel való együttműködés. Azt gondoljuk, hogy a gazdasági vegyes bizottságok nem a jegyzőkönyv meglétéért szükségesek, hanem azért, mert ezekben a relációkban az állami kapcsolatépítést gyakorlatilag útépítésnek tekintjük a magán üzletek és magán vállalatok egymással való kapcsolatfelvételéhez. Tehát ahhoz, hogy létrejöjjön az üzlet a magánszereplők között, sok esetben állami megalapozásra van szükség ezekben a relációkban. Ezért a gazdasági vegyes bizottságok munkáját komolyan vesszük, ennek megfelelően viselkedünk is, megfelelő sűrűséggel tartjuk az üléseket, amelyek előkészítésében, megszervezésében nagyon komoly segítséget szoktunk kapni tiszteletbeli konzuljainktól, illetve főkonzuljainktól. Legutóbb éppen India kapcsán tartozunk ilyen köszönettel, Egyiptomról nem is beszélve! Aztán beállítottunk egy új eszközrendszert, pontosabban megújítottunk egy eszközrendszert, ez a Magyar Eximbank szerepének megerősítéséből állt. A Magyar Eximbank közös irányítás alá került a Magyar Exporthitel Biztosítóval, így jelentősen megnövekedtek az erőforrásaik és ország kereteik. Ennél fogva, ha Önök olyan lehetőséget látnak, hogy magyar vállalatnak lehetősége nyílhat betörni egy piaci résbe abban az országban, ahol Önök tevékenykednek, de ehhez szükség van valamiféle finanszírozásra, akkor a magyar állam ezt kész biztosítani az Eximbankon keresztül. Megteremtve a lehetőséget az adott magyar cégeknek az indulásra, hogy utána már versenykörülmények között is referenciákkal, kapcsolatokkal, egyebekkel rendelkezve sikeresek tudjanak lenni. Tehát számoljanak az Eximbank erőforrásaival, legyenek tisztában vele, hogy van ilyen! Hogyha csak az az akadálya egy magyar cég piacra jutásának, hogy tud-e piaci finanszírozást hozni magával, akkor a válasz: igen, tud. És ehhez kapcsolódik egy rokonterület, a kötött segélyhitel rendszereknek a megújítása. Úgy látjuk, hogy azokban az országokban, ahol ezt az OECD szabályozás lehetővé teszi, a kötött segélyhitelek a gazdasági expanzióknak nagyon jó eszközei lehetnek, ha valóban ezzel a céllal használják őket és nem valamifajta sötét szándék húzódik meg a kötött segélyhitelezés mögött. Például Vietnámból tudunk sikeres példákat hozni, amikor magyar cégek kötött segélyhitel program keretében lépnek be a piacra és utána már piaci körülmények között is versenyképesek tudnak lenni. Ezért a kötött segélyhitel rendszert szeretnék megújítani és kicsit gyakrabban használni. Kérem azon konzuljainkat, akik olyan országban tevékenykednek, amelyek az OECD rendszere alapján jogosultak kötött segélyhitel fogadására, tegyenek javaslatokat összegre és projektre, mert a magyar kormány nyitott arra, hogy az eddigieknél nagyobb erőforrásokat áldozzon magyar cégek külpiaci érvényesülésének segítésére kötött segélyhitelezés kapcsán. Itt elsősorban a különböző ázsiai és afrikai országokra gondolunk, ahol ilyen szempontból lehet keresnivalónk. Végezetül szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy a kormány a kereskedőházak rendszerének felügyeletét is a Miniszterelnökséghez telepítette. A kereskedőházi rendszernek az a feladata, hogy azon magyar, alapvetően kis- és közepes vállalkozásokat segítsük külpiaci érvényesüléshez, akiknek önmaguktól ehhez nincsen eszközrendszere,
pénze, szakembere, kapacitása, ugyanakkor van exportképes terméke és szolgáltatása. Mondok Önöknek egy példát: ma a magyar export teljesítményt nagymértékben határozza meg, hogy a nálunk termelő multinacionális vállalatok hol szereznek maguknak piacot, és az ott lévő keresletet a világ mely pontján lévő gyárukból elégítik ki. Például azok, akik a keleti nyitás sikertelenségének kommunikációjában érdekeltek, jó esetben az ellenzék, ők most azt kritizálják, hogy amióta van a keleti nyitás, azóta az Egyesült Arab Emirátusokba felével csökkent az exportunk. Ami így a pőre számok alapján valóság is lehetne. A helyzet az, hogy a NOKIA döntött úgy, hogy bizonyos piacra szánt termékeit nem a Magyarországon lévő gyárában, hanem valahol Kínában állítják elő, és valószínűleg a piaci körülmények is változtak számukra. Semmi olyan dolog nem történt tehát, amivel a magyar gazdaságpolitikának bármilyen teendője van, mégis azt mondják, a felével lecsökkent az exportunk. Ennek viszont van egy tanulsága: a magyar cégeket kell felerősíteni annyira, hogy a szerepük minél nagyobb legyen az ezekbe a relációkba irányuló export tekintetében, és a kereskedőházaknak pontosan ez a feladata. Jelenleg már három magyar kereskedőház működik magántulajdonban, velük tárgyalásokban vagyunk, hogyan osszuk meg a működést. Van egy Moszkvában, egy Bakuban és egy Asztanában. Hamarosan nyílik egy Pekingben, viszont állami kereskedőházat hozunk létre még idén Abu Dhabiban és Rijádban. Szeretnék ezt a rendszert 2014-re Észak-Afrikára, 2015-re Dél-Amerikára kiterjeszteni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül csak annyit szeretnék mondani Önöknek, hogy a keleti nyitás stratégia következtében, vagy legalábbis szeretnénk ezt hinni, hogy a keleti nyitásnak köszönhetően a magyar export az év első öt hónapjában 11%-kal nőtt Oroszország irányában, ebből 22%-ot visz el az élelmiszeripar. A számaink szerint a kereskedelmi forgalmunk Japánnal, Oroszországgal, Koreával, Katarral, Kuvaittal és Kínával is nőtt. Van egy célkitűzésünk, amelynek teljesítésében nélkülözhetetlen az Önök közreműködése. Ma a magyar export 76%-a az Európai Unióba irányul, 12,1% megy Európába az Európai Unión kívüli országokba és 11,9% megy Európán kívülre. Jelenleg ez egy elég egyoldalú helyzet, és mint minden egyoldalú helyzet kiszolgáltatottságot okoz. Ha a magyar export háromnegyede egy kifejezett térségbe megy, és ott valamifajta kihívások állnak fent, mint manapság az Európai Unióban, akkor ez nagyon negatívan tud hatni az exportteljesítményre, és mint az elején leszögeztünk, az egész magyar gazdaság teljesítményére rossz hatással van. Ezért a magyar külgazdasági gondolkodás és stratégia legfontosabb célkitűzése, hogy öt éven belül, praktikusan 2018-ra a teljes magyar export egyharmada Európán kívülre menjen. Ez kettős feladat, egyrészt jelentősen bővíteni kell a teljes magyar exportteljesítményt és a jelenlegi 11,9%-ról 33%-ra, tehát a teljes magyar exportteljesítmény egyharmadára szeretnénk emelni az Európán kívülre irányuló kivitelünket. Ennek a nem kis erőfeszítéseket igénylő tervnek a végrehajtásában szeretném kérni az Önök segítségét, és engedjék meg, hogy még egyszer köszönetet mondjak azért az áldozatos munkáért, amelyet Önök Magyarország érdekében folytatnak. Akiket személyesen is ismerek, és akikkel személyesen volt tapasztalatom, azoknak személyesen is köszönöm. Akiket pedig még nem ismerek, azokkal remélem egyszer majd személyesen is megismerkedünk, és személyesen is átadhatom a magyar emberek köszönetét! Köszönöm szépen a lehetőséget!
Szijjártó Péter kérdésekre válaszolva még elmondta: A Külügyminisztérium és a Miniszterelnökség közös előterjesztésére a kormány úgy döntött, hogy újranyitjuk a nagykövetséget Nigériában, Abujában. Szívügyének tekinti, mivel van egy nagyon fontos szempont: azokkal az országokkal, amelyek messze vannak tőlünk, és nincsenek közös történelmi gyökereink vagy vonatkozásaink, azokkal a stabil gazdasági együttműködés felépítéséhez a legegyszerűbb út az emberek közötti kapcsolatok megteremtése. Ezt a politika kétféleképpen tudja elősegíteni, oktatással és kultúrával. Magyarország ezért úgy döntött, hogy indít egy ösztöndíj programot Stipendium Hungaricum néven. A program legfontosabb célkitűzése, hogy ezekből az országokból fiatalokat hozzunk Magyarországra tanulni, aztán amikor ők visszatérnek a saját hazájukba, legyenek Magyarország nagykövetei, konzuljai, tiszteletbeli konzuljai. Azokkal az országokkal sokkal gördülékenyebben megy az együttműködés, ahol döntéshozói pozícióban Magyarországon végzett emberek vannak. Bár az egyik legmesszebbi távol-keleti ország, Vietnámmal mégis az egyik legintenzívebb a kapcsolatunk Ázsiában, mivel több ezren végeztek Magyarországon a jelenlegi politikai osztály tagjai közül. Egy nigériai-magyar gazdasági együttműködés legjobb megalapozása az lesz, ha lesz ott nagykövetségünk, beszállunk a versenybe és minél több nigériait tudunk idehozni tanulni. Egy „Nigéria Csomag” összeállításában gondolkodunk a külügyminisztériummal együtt, amelynek része a nagykövetség, a gazdasági együttműködési megállapodás, az ösztöndíjasok, a magyar vállalatok térnyerése, a gazdasági vegyes bizottság - ezt mi így komplexen szeretnénk kezelni és a nagykövetség újranyitásával elindítani. Törökországgal kapcsolatban két jó hírem is van. Létrejön a kulturális központ, és az a cég, aki Oroszországban létrehozta a Magyar Kereskedőházat, elkezdte a törökországi kereskedőház alapítását is. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Kereskedőház Zrt. elkezdte a Török Kereskedőház Kft. bejegyzését. A magyar kereskedőház koncepciója Törökországban már megfogalmazódott és létrehozása folyamatban van. Törökországra azért is tekintünk fontos célállomásként, mert a két miniszterelnök között kifejezetten jó személyes kapcsolat van, a gazdasági vegyes bizottsági tevékenység aktív, így a magyar cégek törökországi piacon való boldogulása és viszont, talán könnyebb, mint más relációkban. Marokkó, Észak-Afrika és a légi kapcsolatok. Látjuk, hogy a légi összeköttetésnek a hiánya óriási gát, a megléte pedig óriási könnyebbség, viszont nincsen légitársaságunk, ami ebből a szempontból egy komoly hátráltató tényező. Úgy tűnik, a mi keleti nyitás stratégiánk egybeesett egy üzleti érdekkel a légi közlekedés területén, a WizzAir nevű, magyarok által vezetett légitársaságnak keleti terjeszkedési stratégiájával. Szeptember 23-án indul a Budapest-Moszkva járat, néhány hónapja üzemel a Budapest-Baku járat, és már most kétszer annyi vízumot adtunk ki a bakui nagykövetségünkön, mint az előző évben. Október közepén indul a Budapest-Dubai járat, és a WizzAirt arra kértem, végezzen számításokat az északafrikai relációkat illetően is. Ha ezek a számítások pozitívak, és az állam valamilyen ösztönzést tud találni, akkor itt hamarosan előre tudunk lépni.
A szíriai üzleti közösség tagjait is pont olyan feltételekkel várjuk és fogadjuk tisztelettel Magyarországon, mint a többieket. 2013. december 31-ig van érvényben a jelenlegi támogatási rendszer, amelyet majd meg kell változtatnunk, mert új hétéves költségvetési periódus jön az Európai Unióban. A jelenlegi támogatási rendszer nagyon vonzóvá tudja tenni Magyarországot: a beruházás teljes összegének 10-15%-át oda tudjuk adni készpénzben, a társasági adó 80%-át 10 éven keresztül el tudjuk engedni, emellett 2 millió eurós nagyságrendben képzési- és munkahely teremtési támogatást tudunk adni, és mind emellett van egy stabil politikai, egy kiszámítható gazdasági és jogi környezet. Tavaly óriási rekordot döntött az FDI (Foreign Direct Investment), mert 10 milliárd eurónyi közvetlen külföldi befektetett tőke érkezett Magyarországra, ebből a magyar makrogazdasági teljesítményt valóban és érdemben befolyásoló FDI mértéke tavaly 3,15 milliárd euró volt. Az előző évben ez az egyharmada sem volt. A szíriai befektetőket, akik közül két vállalat már jelen van az élelmiszeripar területén, szívesen látjuk és várjuk Magyarországon.
