Szigetvári Takarékszövetkezet

Szigetvári Takarékszövetkezet Székhelye: Tevékenységi engedély száma: Tevékenységi engedély kelte:

7900 Szigetvár, József A. u. 19 sz. 883/1997/F. 1997. december 11.

HITELEZÉSI ÜZLETSZABÁLYZAT

Szigetvár, 2012

Jelen szabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága a IX/7/2010.12.14. számú határozatában fogadta el, illetve IV/4/2011.11.09. számú, továbbá I/16/2012.03.12., illetve X/24/2012.12.11. számú határozatával módosította. A szabályzat módosítása hatálybalépésének ideje: 2012. december 15.


A Szigetvári Takarékszövetkezet (továbbiakban: takarékszövetkezet) részére az ÁPTF a 883./1997./F sz. határozatában 1997. dec.11-én engedélyezte a hitel-, és pénzkölcsön nyújtási tevékenység végzését. A takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 3.§ (1) bekezdés b.) pont szerinti hitel és pénzkölcsön nyújtás, pénzügyi szolgáltatás devizában, valutában tevékenység végzésére jogosult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének E-I-724/2006. számú határozata alapján. A takarékszövetkezet 2009. október 15. napján aláírta a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló Magatartási Kódexet, melynek aláírásával vállalta, hogy a lakosság részére végzett hitelezési tevékenység teljes körében alkalmazza a Kódex rendelkezéseit. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Kódex rendelkezéseinek a takarékszövetkezet kötelező érvénnyel alávetette magát. A takarékszövetkezet, jelen szabályzatban alább részletezett finanszírozási tevékenységét, az alább jelölt jogszabályok előírásainak betartásával, azokban biztosított keretek között, végzi: - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló többször módosított1996. évi CXII. törvény (Hpt.) - a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25) Kormányrendelet - a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény, - a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet - a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló196/2007.(VII. 30.) Kormány rendelet - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959 évi IV. számú törvény, - a bírósági végrehajtásról szóló többször módosított 1994. évi LIII. törvény, - 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény, - a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről szóló 381/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet - A Központi Hitelinformációs Rendszerről szóló 2011. évi CXXII törvény. A jelen üzletszabályzat az ügyfélfogadásra nyitva álló hálózati egységek hivatalos helyiségeiben megtekinthető, igény esetén, azt a takarékszövetkezet az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésére bocsátja.

I AZ ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYA 1. A hitelezési üzletszabályzat, a takarékszövetkezet és az ügyfél között, a hitelezési - hitel és pénzkölcsön nyújtási -, bankgarancia vállalási -, kezességi és egyéb bankári kötelezettség vállalási -, tőkebefektetési - adósságra kibocsátott, ill. hitelviszonyt megtes-

Szigetvári Takarékszövetkezet

2. oldal


tesítő -, értékpapír vásárlási jogügyletek, (továbbiakban együtt: hitelügylet) általános feltételeit tartalmazza, amelyek mind a takarékszövetkezetre, mind az ügyfélre külön kikötés nélkül is kötelezőek, de azoktól, az egyes szerződésekben, a felek közös megegyezés alapján eltérhetnek. A Hpt. alapján hitel-, és pénzkölcsön nyújtása: a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében, vagy anélkül - köteles visszafizetni, b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi, c) zálogkölcsön nyújtása. 2. A takarékszövetkezet hitel-, és pénzkölcsönt (továbbiakban: hitel) forintban és devizában nyújt. A takarékszövetkezet - hálózati egységeiben közzétett - saját devizaárfolyamot is alkalmaz. Amennyiben lakossági fogyasztóval devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (azaz: deviza alapú) lakáscélú hitel-, vagy kölcsönszerződést köt, akkor a) a hitel folyósításakor a hitel, b) a havonta esedékessé váló törlesztő részlet, valamint c) a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása, konvertálása, a takarékszövetkezet saját deviza-középárfolyamán történik. A takarékszövetkezet, a fentiek szerint elvégzett átváltással és számítással összefüggésben külön költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. a forintban meghatározott összeg kiszámítására, tárgynapi aktuális deviza középárfolyamon kerül sor. Egyéb lakossági, továbbá vállalkozói ügyfélkör részére devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (azaz: deviza alapú) hitelügyletekben, konstrukciónként meghatározott, a takarékszövetkezet Hirdetményében közzétett és az egyedi szerződésekben is rögzített devizaárfolyamot – vételi, eladási, MNB -, alkalmazhat. 3. A takarékszövetkezet hiteligénylőit vállalkozói, vagy fogyasztói (lakossági) ügyfélként szolgálja ki, önálló konstrukciókat kínálva e két ügyfélkör számára. Vállalkozó ügyfél: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó. (önkormányzat és társulásai, szövetkezet, egyéb szervezetként: alapítvány, KHT, KKT, társasház, lakásszövetkezet, egyesület, polgárjogi társaság, non-profit szervezetek, stb.). Fogyasztó illetve lakossági ügyfél: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

II HITELNYÚJTÁS FELTÉTELEI, FOLYAMATA


3. oldal


A takarékszövetkezet az ügyfeleivel szemben vállalt kötelezettségei teljesítése érdekében mindent megtesz. Nem felel azonban az olyan károkért, amelyeket rajta kívül álló okok idéznek elő. Hitel-, kölcsönkérelem 1. A takarékszövetkezet hitelt csak kérelemre, - egyedi bírálat alapján - a jelen szabályzatban rögzített általános, illetve az egyedi konstrukciók sajátosságaira tekintettel meghatározott – terméktájékoztatókban ügyfelek számára is közzétett -, további előfeltételek fennállása esetén nyújthat. 2. A takarékszövetkezet hitel-, kölcsönkérelmet, vagy egyéb kockázatvállalási igényt (továbbiakban: hitelkérelem) csak írásban fogad el. A takarékszövetkezet, a hitelkérelem kiadásakor az ügyfelet részletesen tájékoztatja a hiteligény és hitelképesség elbírálásához szükséges feltételekről, benyújtandó dokumentumokról, utóbbiak alaki és tartalmi követelményeiről. A hitelt, az e célra rendelt nyomtatványon lehet igényelni, melyhez mellékelni kell az igénybevételre vonatkozó jogosultság elbírálásához szükséges okiratokat, dokumentumokat. A hitelkérelemben az ügyfélnek ismertetni kell a vagyoni helyzetére, likviditására, hitelképességére, gazdasági- és pénzügyi helyzetének korábbi és várható alakulására vonatkozó adatokat, illetve minden olyan körülményt, amelyek ismeretére a hitel összegének és a konkrét szerződési feltételeknek, valamint a hitel megtérülés kockázatának a megállapításához a takarékszövetkezetnek szüksége van. Az ügyfél, aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt, vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a mindenkor hatályos jogszabályok, rendelkezéseinek megfelelően felelősséggel tartozik. Hitel engedélyezése 3. A takarékszövetkezetben működő, adott ügyletben kompetenciával rendelkező döntési fórum, az ügyfél hitelképesség vizsgálatának eredményétől, és a hitelkérelemben közölt adatok, körülmények mérlegelésétől függően teljesítheti, vagy elutasíthatja az ügyfél hitelkérelmében megjelölt igényét, döntését azonban ez utóbbi esetben sem köteles indokolni. A takarékszövetkezet hitelt csak pozitív döntés alapján nyújt. 4. A takarékszövetkezet a benyújtott és befogadható – vizsgálatra, bírálatra alkalmas – hitelkérelmet a lehető legrövidebb időn belül elbírálja; pozitív döntés esetén az ügyféllel szerződést köt. Szerződés, szerződéskötés általános szabályai 5. A hitelszerződés megkötésére és tartós hitelviszony létesítésére akkor kerül sor, ha az ügyfél hitel- és jogképessége a takarékszövetkezet jogszabályi rendelkezéseken alapuló hitelezési követelményeinek mindenben megfelel. 6. A hitelt igénybevevő és a takarékszövetkezet közötti hiteljogviszony írásbeli - magán, vagy közokirati formában rögzített -, szerződés alapján jön létre, és annak későbbi, esetleges módosítása is, csak a szerződéssel azonos módon és formában érvényes. A takarékszövetkezet a hitel összegétől és biztosítékainak típusától függően írja elő a hitelszerződés közokiratba foglalását, vagy annak közjegyző előtt tett egyoldalú, tartozás elismerő nyilatkozatban történő megerősítését. Ezen eljárások költsége az ügyfelet terheli. 7. A hitel-, és kölcsönszerződésben (továbbiakban: hitelszerződés), előforduló fogalmak meghatározása:


4. oldal


7.1. Hitelszerződés: melyben a bank arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében az ügyfél rendelkezésére tartott összeg erejéig - a szerződésben megjelölt időben, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén – kölcsönöket folyósít, vagy egyéb hitelműveletet végez. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönt a bank – az előre meghatározott keret erejéig - az ügyfél igénye alapján megkötött szerződési feltételek szerint biztosítja. 7.2. Kölcsönszerződés: alapján a bank köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződésben foglalt feltételekkel visszafizetni. 7.3. Lakáscélú hitelszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitelszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása. 7.4. Hitelkeret: az a maximális hitelösszeg, amelyet a takarékszövetkezet az ügyfél rendelkezésére tart, és azt az ügyfél, a hitelkeret szerződés futamideje alatt, a hitelszerződés feltételeinek megfelelően felhasználhat. Az ügyfél, a futamidőn belül, a hitelkeret összegéig, külön hitelvizsgálat nélkül igényelheti a teljes összeget, vagy abból általa meghatározott részösszeget. 7.5. A hitel futamideje: hitel folyósításának megkezdésétől, annak szerződés szerinti teljes visszafizetéséig eltelt idő. 7.6. Kamatperiódus: a kamat mértékének meghatározását jelentő azon időtartam – naptári, vagy folyósítási időponthoz igazodó hónap, negyedév, év -, amelyen belül a kamat mértéke állandó, az nem változik. 7.7. Türelmi idő: azon időtartam, amely alatt a felvett hitel teljes összege után csak a kamatot kell fizetni, a hitelt törleszteni nem kell. 7.8. Rendelkezésre tartási idő: azon időszak, amelyen belül az engedélyezett hitel összegét a bank az ügyfél rendelkezésére tartja, amely időtartam végéig a hitelösszeg az ügyfél számára hozzáférhető. Ha az ügyfél ezen időszakon belül nem teljesíti a hitelszerződésben előírt folyósítási feltételeket, vagy nem használja fel a rendelkezésére tartott összeget, akkor az adott szerződés érvényét veszti. 7.9. A hitel végső lejárata: azon időpont, ameddig adósnak a hitel teljes összegét, és annak ezen időponttal záruló időtartamra, a szerződés alapján számított ügyleti kamatát, és egyéb jogcímeken fennálló valamennyi költségét vissza kell fizetnie. 7.10. Esedékesség: az a szerződésben meghatározott időpont, amikor az ügyfélnek a szerződés alapján fennálló bármely fizetési kötelezettségét teljesíteni kell, amíg az ügyfél rész-, vagy végtörlesztési kötelezettségét késedelem nélkül teljesítheti. 7.11. Késedelmi kamat: a fizetés esedékességének elmulasztása esetén, annak jogkövetkezményeként az ügyfél speciális hitelkamatot köteles fizetni, melynek mértékét és felszámításának módját az egyedi hitel- illetve kölcsönszerződések is tartalmazzák. A késedelmi kamat számításának módja a hitelkamattal megegyező. 7.12. Adós: az a kötelezett, akinek a Bank a hitelszerződés alapján meghatározott pénzösszeget bocsát a rendelkezésére. 7.13. Adóstárs: az Adóssal egyetemlegesen felelős természetes személy. 7.14. Hirdetmény: a takarékszövetkezet fiókjaiban közzétett, és jogszabályban meghatározott tartalmú tájékoztató, amely az igénybevett hitel után fizetendő kamatokat, a szolgáltatási díjakat és az ügyfelet terhelő egyéb költségeket tartalmazza.


5. oldal


8. A hitelszerződésnek tartalmazni kell a hitel célját, összegét, devizanemét, lejáratát, igénybevételének módját és feltételeit, az ügyfél által fizetendő kamatokat, díjakat, költségeket, alkalmazott árfolyamot, az elfogadott biztosítékokat, a szerződő felek jogait, kötelezettségeit, illetve minden a felek által kölcsönösen elfogadott, a szerződés teljesítése szempontjából lényegesnek minősülő körülményt. Ld. részletesen: V.1. és VI.3. pontokban 9. A takarékszövetkezet lakossági (fogyasztó) ügyféllel kötött devizahitel szerződés esetén tájékoztatja az ügyfelet az ügylettel kapcsolatos és őt érintő szerződéses kockázatokról, melyek tudomásul vételét az ügyfél aláírásával igazolja (kockázatfeltáró nyilatkozat). Devizahitel szerződés esetén a kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza az árfolyamkockázatot, és ennek hatását a törlesztő részletre. 10. A hitelszerződés azon a napon szűnik meg, amikor az ügyfél minden, a hitel- illetve kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségének eleget tett, illetve minden – a szerződésből származó - takarékszövetkezeti követelés kielégítést nyert. 11. Ha a szerződésben foglalt kikötés nem zárja ki, az ügyfél a megkötött hitelszerződést bármely időpontban, akár azonnali hatállyal is - a hitel és a kiegyenlítés időpontjáig a takarékszövetkezetet megillető kamatok, kezelési költség és egyéb díjak és költségek visszafizetése mellett -, felmondhatja, illetőleg a részére biztosított hitelkeretről, vagy annak egy részéről lemondhat. Ha az ügyfél él ezzel a jogával a takarékszövetkezet köteles a szerződésben meghatározott hitelkamatot időarányosan csökkenteni. Az ügyfelet, az általa igényelt bankgarancia egyoldalú felmondása is megilleti, amenynyiben, a kiadott, eredeti bankgarancia nyilatkozatot a takarékszövetkezet részére viszszaszolgáltatja. 12. A takarékszövetkezet részéről történt felmondás esetén, a felmondás kézhezvételét követően az ügyfél, a hitel még fel nem vett összegét, vagy a hitelkeret még ki nem használt részét, már nem veheti igénybe. 13. A takarékszövetkezet a hitelszerződést, és a hitelügyletre vonatkozó egyéb szerződést a Ptk. 525.§.-ban, illetve az egyedi szerződésekben kikötött esetekben azonnali hatálylyal felmondhatja. Az azonnali hatályú felmondás lehetséges okai az ügyféllel kötött egyedi szerződésben kerülnek részletesen rögzítésre. 14. A hitelszerződésnek a takarékszövet által súlyos szerződésszegésre tekintettel történő azonnali hatályú felmondása esetén az ügyfél köteles a takarékszövetkezettel szemben fennálló valamennyi tartozását, a fizetési felszólításban megadott határidőn belül lejárt követelésként, egy összegben megfizetni. A fizetési kötelezettség előírt határidőben történt elmulasztása esetén, a takarékszövetkezet felhívására az ügyfél köteles a teljesítéshez szükséges fedezetet haladéktalanul rendelkezésre bocsátani. Tájékoztatási, ellenőrzési kötelezettség 15. A takarékszövetkezet és ügyfelei kötelesek egymást késedelem nélkül értesíteni a szerződés teljesítése szempontjából jelentős tényekről és eseményekről, kötelesek a szerződéssel összefüggő kérdésekre időben válaszolni és egymás figyelmét az esetleges tévedésekre, vagy mulasztásokra haladéktalanul felhívni. 16. Az ügyfél, a hitel teljes futamideje alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni a takarékszövetkezetet a biztosítékok értékében, értékesíthetőségében és érvényesíthetőségében bekövetkezett, illetve bekövetkező változásról. A takarékszövetkezet bármikor jogosult ellenőrizni – akár a helyszínen is – a biztosítékok meglétét, és azt, hogy az ügyfél a biztosítékok tekintetében fennálló kötelezettségeinek eleget tesz-e. Az ellenőrzés soSzigetvári Takarékszövetkezet

6. oldal


rán az ügyfél köteles a takarékszövetkezettel mindenben együttműködni, az ellenőrzéshez minden szükséges tájékoztatást megadni és az okmányokba betekintést engedni. 17. Amennyiben a hitel biztosítékául szolgáló fedezet nem az adós vagyonához tartozik, úgy a fedezetet felajánló harmadik személy, az adóshoz hasonlóan köteles biztosítani a vagyontárgy fentiek szerinti ellenőrzését. 18. A takarékszövetkezet fenntartja magának a jogot az engedélyezett hitel rendeltetésszerű - a szerződésben meghatározott célú - felhasználásának ellenőrzésére, valamint arra, hogy az adós fizetőképességéről más pénzintézetnél vezetett bankszámlájáról a hitelezési időtartam alatt megfelelő tájékoztatást kérjen, és az adós fizetőképességét, vagyoni helyzetét, a hitel igényléséhez szükséges saját erő meglétét, üzleti eredményét, illetve a fedezetek létét és állagát ellenőrizze. A hitel folyósítása 19. A hitel folyósításának feltétele a felajánlott és a takarékszövetkezet által igényelt fedezetek biztosítása, ennek igazolásaként előírt hiteles dokumentumok rendelkezésre bocsátása, valamint érvényes hitelszerződés megkötése. 20. A hitel fedezeteként szolgáló biztosítékokról ld. részletesen a III. pontban foglaltakat. 21. Az engedélyezett hitel összegét a takarékszövetkezet a hitelszerződést aláíró, egyetemlegesen kötelezett adóstársak kérése szerint, ennek hiányában bármelyikük javára jogosult teljesíteni. 22. Az engedélyezett hitel folyósítása történhet: a) átvezetéssel az ügyfél takarékszövetkezetnél vezetett számlájára, vagy 23. Folyósítás ütemezése: a) egy összegben, vagy b) az egyedi szerződésben meghatározott időben és feltételekkel több részletben történhet A hitel törlesztése 24. Az ügyfélnek a felvett hitelt az egyedi szerződésben foglalt feltételek, és ütemezés szerint kell visszafizetnie. A törlesztés a hitelszerződésben meghatározott időponttól, az abban megadott rendszerességgel, és rögzített időpontban esedékes. 25. A törlesztés ütemezése jellemzően konstrukciófüggő, havi, negyedéves, speciális konstrukciókban féléves, éves rendszerességgel, történhet. 26. Az ügyfél a hitel, és járulékainak megfizetését a bankszámlája terhére a takarékszövetkezetnek, vagy más számlavezető bankjának adott fizetési megbízással köteles rendezni. A fizetési megbízást olyan időben kell a bankszámláját vezető számlavezető helyre eljuttatnia, hogy esedékességig a befolyó összeg a takarékszövetkezet számláján jóváírásra kerüljön. Teljesítés hiányában a takarékszövetkezet jogosult - az ügyfél, felhatalmazó rendelkezése alapján - a kötelezett bármely banknál vezetett bármely bankszámláját az esedékes kötelezettség, tartozás összegével megterhelni. 27. A takarékszövetkezet az ügyfél által a hitelszámlára teljesített befizetéseket a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján, az alábbi sorrendben írja jóvá: a) függő költségek, késedelmi kamatok, kamatok b) egyéb költségek és kamatok c) tőketörlesztés.


7. oldal


28. Amennyiben az ügyfélnek a takarékszövetkezettel szemben több jogcímen áll fenn tartozása, illetve ugyanazon jogcímen több tartozása áll fenn és az ügyfél által teljesített pénzösszeg nem elegendő valamennyi, fennálló esedékes tartozás megfizetéséhez, a takarékszövetkezet választása szerint, - a 27. pontban foglaltak betartásával - szabadon fordíthatja a befolyt összeget az ügyfél bármely tartozásának törlesztésére, illetve résztörlesztésére. 29. A hitelszámlára történt jóváírásról és terhelésről a takarékszövetkezet minden ügyleti év végén elszámolást küld az ügyfélnek (adósnak). A követelés érvényesítése 30. A takarékszövetkezet az esedékes, felszólítás ellenére meg nem fizetett egyedi szerződésekben részletezett követelését, annak kamatát, egyéb járulékait, valamint a követelés érvényesítésével esetleg felmerülő költségeket az ügyféllel (adóssal) illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben - a felek eltérő megállapodása, vagy eltérő jogszabályi felhatalmazás hiányában - bírósági úton érvényesítheti.

III

BIZTOSÍTÉKOK

A takarékszövetkezet ügyfeleivel, hitelezési kockázatának csökkentése céljából, csak biztosítékkal fedezett hitelügyleteket köt. A jogszabályi követelményeknek megfelelő, érvényes és bármikor érvényesíthető, - az előírt, hiteles dokumentumokkal igazolt -, biztosítékok minősülnek elfogadható fedezetnek. A takarékszövetkezet, a felajánlott biztosítékokat, a piaci forgalmi értékből diszkontált, hitelbiztosítéki értéken fogadja be. A forgalmi érték meghatározásához a takarékszövetkezet által kijelölt értékbecslők szakvéleményét lehet igénybe venni, melynek költsége az ügyfelet terheli. A biztosíték (hitelfedezet) nyújtás általános szabályai 1. A takarékszövetkezet, az üzleti kapcsolat fennállása alatt bármely időpontban és valamennyi követelése tekintetében jogosult az ügyféltől megkövetelni, hogy nyújtson számára megfelelő biztosítékot, illetve, hogy a már adott biztosítékot egészítse ki oly mértékben, hogy az a takarékszövetkezet mindenkor fennálló, vagy a jövőben esetleg keletkező követeléseinek megtérülését biztosítsa. Az ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról a takarékszövetkezet felhívása esetén azonnal, illetve a felhívásban adott határidőben gondoskodni. A biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítéséig, illetve a nyújtott biztosíték kiegészítéséig a takarékszövetkezet jogosult az ügyféllel szemben esetleges fizetési kötelezettségeinek teljesítését felfüggeszteni. 2. A biztosíték kikötésekor a takarékszövetkezet jogosult meghatározni, hogy az egyes biztosítékokat milyen hitelbiztosítéki értéken fogadja el. 3. Az ügyfél köteles gondoskodni a takarékszövetkezet számára biztosítékul szolgáló valamennyi vagyontárgy, jog és követelés fenntartásáról, állagmegóvásáról és értéke megőrzéséről. Köteles biztosítani továbbá a követelések érvényesíthetőségét és hogy ilyen esetben a teljesítés, a takarékszövetkezet részére történjen. Amennyiben az ügyfél ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget és ezáltal a biztosítékok fennállását, értékét, érvényesíthetőségét veszélyezteti, akkor a takarékszövetkezet jogosult közvetlenül eljárni az ügyfél helyett, illetve kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást. 4. Az ügyfél jogosult és köteles a használatában levő, a takarékszövetkezet javára zálogfedezetként lekötött vagyontárgyakat rendeltetésszerűen használni, kezelni, üzemeltetni, megőrzésükről gondoskodni mindaddig, amíg a takarékszövetkezet a zálogtárgyat birtokSzigetvári Takarékszövetkezet

8. oldal


ba nem veszi. A zálogtárgyak elidegenítése, vagy megterhelése fedezetelvonásnak minősül, ami a Ptk. 525 §. (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményt vonja maga után. 5. Ha a takarékszövetkezet a hitel biztosítékaként az ügyfél ingatlanára jelzálogjog bejegyzését köti ki feltételként, az ügyfél köteles jelzálogjog érvényesítéséhez igényelt 30 napnál nem régebbi okmányokat /tulajdoni lap, egyéb igazolások/ az ingatlannyilvántartásból saját költségén beszerezni és azt a takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani, vagy a takarékszövetkezet által elektronikus úton – TAKARNET rendszerből -, beszerzett dokumentum költségét viselni. Biztosítékok, fedezetek biztosítása 6. Az ügyfél köteles a biztosítékul lekötött vagyontárgyakat minden kár esetére biztosítani, mely biztosítás minimális értéke, a bármely hitelezővel szemben fennálló tartozások mindenkori összegével egyező mértékű kell, legyen. A biztosítási szerződést, illetve kötvényt köteles az ügyfél a takarékszövetkezetnek bemutatni, illetve átadni. Az ügyfél a biztosítási szerződésből eredő követelését a takarékszövetkezet javára köteles engedményezni, azaz a kötvényben, biztosítási ajánlatban köteles a takarékszövetkezetet, mint kedvezményezettet megjelölni. 7. A fedezetek biztosításával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az ügyfelet terheli. 8. Az ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgyak a takarékszövetkezettel szembeni tartozásának biztosítékául szolgálnak – a takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg. Köteles a biztosítási díjat megfizetni, és mindazt teljesíteni, ami a biztosítási szerződés szerint a biztosítás fennmaradásának feltétele. A biztosítás fennmaradása érdekében a takarékszövetkezet jogosult, de nem köteles e kötelezettségeket az ügyfél helyett teljesíteni. E jog gyakorlása érdekében az ügyfél a takarékszövetkezet kérésére köteles eljárni a biztosítási szerződés olyan tartalmú módosítása érdekében, hogy a biztosító a kötelezettségek megszegése miatt ne legyen jogosult a biztosítást megszüntetni anélkül, hogy a takarékszövetkezetet erről ne értesítené és a takarékszövetkezet számára elegendő időt ne hagyna arra, hogy e kötelezettségeket az ügyfél helyett teljesítse. A takarékszövetkezet a biztosítási díj folyamatos megfizetésének biztosítása érdekében jogosult az ügyféltől rendszeres átutalási megbízást kérni, és az ügyfél ennek visszavonására mindaddig nem jogosult, amíg vagyontárgyak az ügyfélnek a takarékszövetkezettel szembeni tartozásának biztosítékául szolgálnak. 9. A takarékszövetkezet a befolyó biztosítási összeget a lejárat előtt is az ügyfél tartozásának csökkentésére fordíthatja, ha a fedezet tárgya elpusztult, elveszett, stb. és a vagyontárgyakat az ügyfél nem tudja, vagy nem kívánja pótolni. A kártérítési összegnek a takarékszövetkezet követeléseit meghaladó része az ügyfelet illeti meg. 10.A takarékszövetkezet, több biztosíték egyidejű kikötését is igényelheti, vagy egy biztosítékot több ügylet fedezeteként is befogad. 11. A biztosítékot nyújtó köteles igazolni a fedezetül felajánlott biztosíték valódiságát, annak per, teher és igénymentességét, vagy arra már fennálló kötelezettségeket, terheket. 12.A takarékszövetkezet előírhatja életbiztosítás megkötését is, amely biztosítás kedvezményezettjeként a takarékszövetkezetet kell megjelölni. Biztosítékok, fedezetek típusai 13.A takarékszövetkezet, követelései biztosítására különösen a következő típusú jogi biztosítékokat veszi igénybe: - intézményi garancia, kezesség, bankgarancia, Szigetvári Takarékszövetkezet

9. oldal


-

-

-

o garancia: a garantőr kötelezettségvállalása, hogy meghatározott összeget, pontosan megjelölt határidőn belül, az adós fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén, a takarékszövetkezet felszólítására az adós helyett, nyilatkozatába foglalt feltételeket meghaladó kifogás nélkül, teljesíteni fog. o intézményi garancia: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt (Hg.Zrt.), és Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) által nyújtott garancia, kezesség. készfizető kezesség: o a kezes kötelezettségvállalása, hogy a kötelezett nem teljesítése esetén, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes nem követelheti a jogosulttól hogy a követelést először az ügylet adósától hajtsa be. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek a fennálló tartozásért egyetemelegesen felelnek. óvadék, o olyan dologi biztosíték, amely lehetővé teszi, hogy a takarékszövetkezet az adós nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből, bírósági végrehajtási eljárás nélkül, közvetlenül kielégíthesse. Az óvadék tárgya lehet  nyomdai úton előállított értékpapír, illetve értékpapírszerű betéti okirat, vagy  számlán kezelt pénz. Óvadékot bárki felajánlhat. A takarékszövetkezet az átvett óvadékot köteles gondosan őrizni és - mivel az esedékesség előtt nem kerülhet a tulajdonába az egyéb eszközeitől elkülönítetten nyilvántartani és kezelni. Ha a takarékszövetkezet az óvadék tárgyából elégíti ki követelését, az értékesítéséből befolyó vételárnak a követelést meghaladó része az óvadék tulajdonosát illeti, ezért a követelés kielégítését követően a tulajdonossal a takarékszövetkezet egyidejűleg elszámol. zálogjog, (ingóra, ingatlanra, vagyonra, jogra, követelésre alapított egyedi, vagy keretbiztosítéki): o a zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog érvényesítése kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A zálogjog - a felek megállapodásától függően - a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. o A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog átruházható jog vagy követelés. o Ingatlan jelzálog  fedezetként elfogadható • • •


lakóingatlan, üdülő, hétvégi ház földterület, illetve a fentiektől különböző minősítésű egyéb nyilvántartott ingatlanok 10. oldal


Ingatlan esetén jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg a közös tulajdonban lévő dolognak a zálogkötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető. Ha az ingatlannak nem a hiteligénylő ügyfél a tulajdonosa, vagy annak csak részben tulajdonosa, valamennyi ingatlantulajdonosnak, egyéb joggal terhelt ingatlan esetén pedig a joggal rendelkezőnek, a kölcsönszerződést dologi kötelezettként alá kell írni. Az érvényesen létrejött hitelszerződés, illetve fedezet alapítására irányuló biztosítéki szerződés alapján a takarékszövetkezet megillető jelzálog érvényességének feltétele a jelzálogjog - a kölcsönösszeg és járulékai erejéig – ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése. A bejegyzés illetékköteles, melynek megfizetése a hiteligénylő adóst terheli. o Ingó jelzálog  ingó jelzálogjog alapításához - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál (külön törvény rendelkezései szerint) vezetett nyilvántartásban (zálogjogi nyilvántartásba) való bejegyzése szükséges. o Vagyont terhelő jelzálog  ha a kötelezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a követelés biztosítékául szolgálhat a társaság egész vagyona vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető része. Érvényességéhez, a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása, és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A zálogjog kiterjed a kötelezett által a szerződés hatályba lépését követően vagyonába került valamenynyi dologra, jogra attól az időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett a rendelkezési jogot megszerezte. o Kézizálog  amikor a zálogjog jogosultját illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga. A zálogjogosult, köteles a zálogtárgyat épségben megőrizni, külön rendezés hiányában nem használhatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni, azzal elszámolni. A zálogjogosult köteles a zálogtárgyat visszaadni a zálogjog megszűnésekor. Kézizálogjog nem alapítható a dolog egy részén, sem annak tulajdoni illetőségén. o Keretbiztosítéki jelzálogjog:  minden ingó, ingatlan zálogtárgy esetében lehetőség van – a fentiek szerinti egyedi jelzálogjog helyett – keretbiztosítéki jelzálogjog kikötésére. Ha a takarékszövetkezet és ügyfele között tartós kapcsolatuk miatt hitelviszonyból már keletkeztek, és a jövőben is keletkezhetnek különböző típusú ügyletek, melyek mindegyikét jelzálogjoggal kívánják biztosítani, valamennyi ügyletet lefedő keretbiztosítéki jelzálogjog alapítható. - magánszemély jövedelme


11. oldal


o lakossági (fogyasztónak minősülő) természetes személy ügyfelek rendszeres, igazolt jövedelme lakossági ügyletekben a hitel fedezeteként elfogadható - engedményezés o az engedményezés olyan, megállapodás, amellyel a jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló követelését harmadik személyre (engedményes) ruházza át. Az engedményezés biztosítékként csak akkor fogadható el, ha az, pénzkövetelésre vonatkozik és kötelezettje, jogcíme, összegszerűsége és esedékessége pontosan meghatározott, a kötelezett pedig a fizetési kötelezettségét elismerte. - egyéb szerződési kötelmet erősítő biztosítékok (beszedési megbízás, cross default, pari passu, negativ pledge, comfort letter, ownership clause, financial covenant). o Vételi jog/opció  ha a kötelezett a biztosítékul szolgáló vagyontárgyra szerződésben vételi vételjogot (opciót) enged, az opció jogosultja, egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja az opció tárgyát, a szerződésben rögzített feltételek bekövetkezte esetén, az opciós szerződésben kikötött vételáron. Biztosítékok, fedezetek érvényesítése 14. Ha az ügyfél a takarékszövetkezettel szemben fennálló fizetési kötelezettségeit esedékességkor nem teljesíti, a takarékszövetkezet fennálló követelését jogosult érvényesíteni vele szemben bármely rendelkezésére álló biztosítékból olyan módon, ahogy az, megítélése szerint a banki követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja azzal, hogy az ügyfél érdekét a lehetséges legkedvezőbb módon figyelembe veszi. 15.A takarékszövetkezet az ügyfél bankszámlája terhére a jogszabály által előírt sorrendiséget figyelembe véve, az ügyfél előzetes felhatalmazása alapján, további eseti rendelkezése nélkül jogosult az esedékes lejárt követeléseit érvényesíteni illetve tartozásaival szemben beszámítással élni.

IVA HITELEK KAMATA, KÖLTSÉGE, EGYÉB DÍJA A takarékszövetkezet a mindenkori jogszabályi előírások betartásával határozza meg az egyes konstrukciók kondícióit. Az egyedi hitelszerződésekben a konkrét ügyletre érvényes, aktuális kondíciók, és azok fizetésének esedékessége minden esetben rögzített. A hitel kamata 1. A takarékszövetkezet a különböző konstrukciókban változó, (referencia kamathoz kötött is lehet) és fix, kamatot alkalmazhat. a. fix kamat: amikor a teljes futamidőre a szerződésben rögzített kamatláb érvényes, az a futamidő alatt nem változik. b. változó kamat: a szerződés az induló kamatlábat tartalmazza, valamint azokat a feltételeket, melyek függvényében a takarékszövetkezet a kamatláb változásának mértékéről és időpontjáról dönthet.


12. oldal


i. referencia kamat: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása (ilyen lehet: állampapír átlag hozama, vagy a jegybanki (MNB) alapkamat, illetve a magyar és nemzetközi bankközi pénzpiacok kamatai: BUBOR, LIBOR, EURIBOR) ii. prime rate: a takarékszövetkezet legjobb minősítésű ügyfeleit megillető, Hirdetményben közzétett kamatmérték. 2. A kamat felszámításának kezdő időpontja a hitel folyósításának napja, utolsó pedig, az utolsó törlesztés időpontja. 3. A hitel után fizetendő kamat számítása az alábbi képlet szerint történik: A kamat összege = hitel összege x kamatnapok száma x kamatláb 360 x 100 A kamatnapok száma: a folyósítás időpontjától a teljesítés napjáig terjedő időszak, naptári napokban. A folyósítás napja: az a nap, amelyen az átutalási megbízás alapján a takarékszövetkezet számláját megterhelik, illetőleg, amely napon az adós a hitel összegét a bank pénztáránál felveszi. Ez a nap az első kamatnap. A teljesítés napja: a takarékszövetkezet számláján történő jóváírás napja, illetve a bank pénztáránál történő befizetés napja. 4. A takarékszövetkezet kamatot, díjat, jutalékot és költséget, a mindenkor hatályban lévő jogszabályi rendelkezésekben meghatározott módon számol fel, és fenntartja magának a jogot, hogy ugyancsak a mindenkori jogszabályi követelményeket betartva, azokat egyoldalúan módosítsa. A 6. pontban nem szabályozott hitelügyletekben a takarékszövetkezet a kamatot, késedelmi kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződési feltételt egyoldalúan jogosult az ügyfél számára kedvezőtlenül is módosítani, amennyiben ezt a szerződésben egyértelműen meghatározott feltételek, illetőleg körülmények indokolják. Ilyenkor a takarékszövetkezetnek a kamatot, késedelmi kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződési feltételt érintő módosítást a módosítás hatályba lépését 15 nappal megelőzően a Hirdetményében, illetve elektronikusan a takarékszövetkezet honlapján is közzé kell tenni. 5. A takarékszövetkezet, a változásokat megelőzően a hatályos jogszabályban előírt határidővel teljesíti az ügyfelek felé fennálló előzetes tájékoztatási kötelezettségét. A változás sosem érinti az értesítésben megjelölt időpontot megelőző időszakra esedékes kamat, költség, díj mértékét. 6. Lakossági (fogyasztó) ügyfelekkel kötött hitelügyletekben a takarékszövetkezet az alábbi jogszabályi követelmények betartásával jogosult a kamat, díj költség módosítására: a. A takarékszövetkezet, a hitelszerződésben kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget módosíthatja egyoldalúan az ügyfél számára kedvezőtlenül – a referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a kamat változása kivételével – abban az esetben, ha a szerződés a módosítandó kamat, díj, költségelemre kihatással bíró okokozati feltételek esetére ezt lehetővé teszi. A módosítást a takarékszövetkezet köteles legalább 60 nappal korábban Hirdetményben és elektronikus formában honlapján is közzétenni, és az ügyfelet a módosításról és a törlesztő részlet ebből


13. oldal


adódó változásáról legkésőbb a módosítás hatálybalépését 60 nappal megelőzően postai úton is értesíteni. b. Az ügyfél az ügyleti-, késedelmi kamat, díj, költség vagy egyéb szerződési feltétel kedvezőtlen módosítása esetén – a referencia kamatlábhoz kötött kamat kivételével – a módosítás hatálybalépése előtt jogosult a szerződésnek, írásban történő felmondására. A takarékszövetkezet a felmondást a módosítás hatálybalépésének napjával tekinti felmondottnak. Ilyen okból történő felmondás (végtörlesztés) díjmentes. A takarékszövetkezet az ügyfél által írásban megtett, legkésőbb a módosítás hatályba lépésének napjáig benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. Ilyenkor a felek egymással kötelesek elszámolni, az ügyfél köteles a felmondás napjáig az eredeti, hitelszerződésében foglalt ügyleti kamattal, ill. kondíciókkal a teljes tartozását haladéktalanul visszafizetni. Ennek elmulasztása esetén a takarékszövetkezet a lejárt követeléshez fűződő jogkövetkezményeket érvényesíti az ügyféllel szemben. Ha az ügyfél a módosítás hatálybalépéséig írásban a hitelszerződést nem mondja fel, úgy a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. c. A takarékszövetkezet a Magatartási Kódex aláírásával vállalta, hogy a lakossági fogyasztónak minősülő ügyfelek részére végzett hitelezési tevékenység során, a kamatot – az ügyfél számára kedvezőtlenül -, csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítja egyoldalúan: i. A jogi, szabályozói környezet megváltozása 1. a hitelező – hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása, 2. a hitelező – hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolódó közteher- (pl. adó) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása, 3. a kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. ii. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása - a hitelező forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: 1. Magyarország hitelbesorolásának változása, 2. az ország kockázati felár változása (credit default swap), 3. jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, 4. a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása, 5. a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és swap hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása, 6. a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, 7. a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása. iii. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása: Szigetvári Takarékszövetkezet

14. oldal


1. Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha az, az új kockázati kategóriába történő átsorolást, az értékvesztés, és így az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszik indokolttá. 2. A hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és így az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását indokolja. 3. A hitelezők vállalják, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesítenek kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. 4. A nyújtott hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás. d. Fogyasztónak minősülő ügyféllel kötött lakáscélú hitelszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat, és csak kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja. Fentiek szerint a takarékszövetkezet jogosult az adós számára kedvezőtlen kamatmódosításra, a módosítandó kamatra kihatással bíró alábbi feltételek bekövetkezése esetén: i.

a takarékszövetkezet forrásköltségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek kedvezőtlen változása. Ilyennek minősül az alább felsorolt események közül, legalább egynek a bekövetkezése: 1. jegybanki alapkamat emelkedése 2. bankközi, pénzpiaci kamatlábak emelkedése, 3. a takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának az emelkedése, 4. a refinanszírozást biztosító nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése, 5. a takarékszövetkezet hitelezési tevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg az 1-5. pontokban meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a takarékszövetkezet forrásszerkezetét és annak változását.

ii. a hitelkockázat alább meghatározott változása:


15. oldal


1. a takarékszövetkezet eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az ügyfél, illetve a hitelügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön öszszegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti, vagy

2. a takarékszövetkezet eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá.

Az 1. pont alapján a takarékszövetkezet nem módosíthatja a devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel kamatának mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a kölcsön forintban meghatározott összege az árfolyamváltozás miatt emelkedik.

A 2. pont alapján a takarékszövetkezet csak akkor módosíthatja a kamat mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha az ügyfél 30 napon túli fizetési késedelembe esett. A takarékszövetkezet adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás. e. Fogyasztónak minősülő ügyféllel kötött jelzáloghitel-szerződés megkötésekor ha jogszabály másként nem rendelkezik -, a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatározni: 1. referencia-kamatlábhoz kötve, vagy 2. a kamat mértéke a kölcsönszerződésben meghatározott 3 - 5 - vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzített. 3. Egyéb díj, költség évente legfeljebb a KSH által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelhető. 4. A referencia kamatlábhoz kötött felárat egyoldalúan a fogyasztó számára kedvezőtlenül kizárólag az alábbi esetekben lehet módosítani: a) a fogyasztó egyhavi törlesztő-részlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy b) a fogyasztó a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a pénzügyi intéz ményre engedményezett vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti. 5. A referencia-kamatláb a. forinthitelnél a 3 - 6 - vagy a 12 havi BUBOR, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 - vagy 5 éves állampapír átlaghozam, b. EURO hitelnél és EURO alapú hitelnél a 3 – 6 - vagy a 12 havi EURIBOR, c. svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 - 6 vagy a 12 havi CHF LIBOR mértékével egyező lehet. d. A referencia kamatláb mértékét a kamatperiódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referenciakamatláb mértékhez kell igazítani. iii.


16. oldal


6. Az új kamatperiódusokban alkalmazott kamat mértékét annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal korábban kell hirdetményben közzétenni, illetve az erről és a megváltozott törlesztő-részletről az ügyfelet írásban értesítő levelet postázni. 7. Az új kamatperiódus kezdetét megelőző kilencven nap alatt az ügyfél jogosult a szerződés díjmentes felmondására. Az ügyfél felmondása hatályát veszti, ha a kamatperiódus végéig a felmondással érintett szerződésből eredő tartozás teljes összegét a hitelező részére nem fizeti meg. 8. Ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett kötött kölcsönszerződésben, az ügyfél szerződésszerű teljesítése esetén nem számítható fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díj vagy költség, és a szerződés megkötésekor nem alkalmazható korlátozott időtartamra kedvezményes kamat.

f. A takarékszövetkezet a lakossági hitel folyósítása esetén a 2009. évi CLXII., valamint a 83/2010./III.25/ sz. Kormányrendelet és a 2011. évi CXLVIII törvény ide vonatkozó rendelkezései alapján jár el a teljes hiteldíj mutató – és értékének lehetséges maximális értékére is tekintettel történő - számítása, alkalmazása, valamint közzététele tárgyában. teljes hiteldíj mutató (THM) (83/2010. (III.25.) sz. Kormányrendelet): az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és a hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel/hitellel kapcsolatban - a vonatkozó jogszabályban meghatározott kivételekkel – fizetett, az összes költséggel csökkentett hitelösszeggel. A kiszámított teljes hiteldíj összege, amit az ügyfél a takarékszövetkezetnek a hitel ellenértékeként tartozik fizetni. A THM a hitelért fizetendő terhelésnek a nyújtott hitel éves összegének százalékában kifejezett része. A fizetendő terhelés tartalmazza a takarékszövetkezetnek fizetett kamatokat, és egyéb - a hitel igénybevételéért fizetendő - költségeket, valamint a 3. személynek fizetett költségek közül a) a felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, ha a számlavezetési kötelezettséget a takarékszövetkezet írja elő, d) ha van, a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, f.) a tulajdoni lap másolatának igazgatási, szolgáltatási díja, valamint g.) a biztosítás és garancia díját, kivéve a jelzáloghitel fedezetére fizetett vagyonbiztosítási díjat. A THM számításánál nem vehető figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői díj,


17. oldal


e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a hitelező nem írja elő az adott hitelszerződéshez és költségeit a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették. Teljes hiteldíj mutató számítása Ha a hitel folyósítása egy összegben történik: m

H =∑ k =1

H: Ak: m: i: tk:

A (1+i) k

tk

A hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel k-adik törlesztő részlet összege törlesztő részlet száma a THM értéke . a k-adik törlesztő részlet években vagy töredék években kifejezett időpontja

Ha a hitel folyósítása több részletben történik:

Ak= A k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel A'k’= a k’ sorszámú törlesztő részlet összege m= a hitelfolyósítások száma m '= a törlesztő részletek száma tk = A k-adik hitelfolyósítás években vagy töredékévben kifejezett időpontja tk '= a k’-adik törlesztő részlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja i= A THM értéke

A takarékszövetkezet a lakossági hitelkonstrukciók teljes hiteldíj mutatóját az aktuális Hirdetményében, továbbá elektronikusan, honlapján teszi közzé. Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat, és a THM értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát! Figyelmeztetjük ügyfeleinket arra is, hogy devizahitelek esetén a THM nem tükrözi az árfolyamváltozás kockázatát! Egyéb díj, jutalék, költség 7. A nyújtott hitelek után a kamaton felül a takarékszövetkezet az alábbi jogcímeken számíthat fel díjat, jutalékot, egyéb költséget: a. változó mértékű kezelési költség, i. a kezelési költség felszámításának lehetőségei:


18. oldal


1. egyszeri kezelési költség, melyet az ügyfélnek a kölcsön folyósításakor egy összegben kell megfizetni, 2. évi egyszeri kezelési költség, mely az év elején fennálló tartozás után kerül felszámításra 360 napra, 3. évi kezelési költség, amely a mindenkori tartozás után kerül felszámításra az alábbi képlet alapján, Kezelési költség =

tőke x kamatláb x időtartam napjai 360 x 100

b. hitel-ügyintézési/hitelbírálati díj, i. a takarékszövetkezet az ügyfél hitelkérelmének bírálatáért díjat számol fel, melynek fizetése, a kérelem befogadásával egyidejűleg esedékes. A díj elutasító döntés esetén is megilleti a takarékszövetkezetet. c. előtörlesztési díj, (rendkívüli előtörlesztés esetén, jogszabály szerinti mértékben) d. szerződésmódosítási díj, (az ügyfél által kezdeményezett módosítás esetén) e. zárlati költség, f. számlazárás költsége, g. nyomtatványköltség, h. KHR lekérdezési díj, i. felszólítás, felmondás ügyintézésével kapcsolatos díj, j. helyszínelés díja, (építési hiteleknél) k. földhivatali ügyintézés díja (ingatlan jelzálog biztosíték esetén) l. TAKARNET lekérdezés díja, (ingatlan biztosíték esetén) Késedelmi kamat 8. A takarékszövetkezet, az ügyfél nem szerződésben rögzített esedékességi időpontokban, - azaz késedelmesen -, teljesített törlesztési kötelezettsége esetén, a lejárttá és hátralékossá vált hitel tőke összege után – a mindenkori jogszabályi előírások szerint -, az ügyleti kamaton felül évi 6 % késedelmi kamatot, míg a hátralékossá vált kamat összege után a mindenkori jegybanki alapkamattal megegyező mértékű un.: késedelmi kamat felszámítására jogosult. 9. A lakossági fogyasztónak minősülő ügyféllel kötött lakáscélú hitelszerződés esetén a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a takarékszövetkezet, a fogyasztó nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, (továbbá egyéb költséget, díjat vagy jutalékot) nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. Ha a szerződés deviza alapú, és a szerződés a szerződés felmondásának bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, az előző bekezdésben írtakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés felmondása után, a kilencvenedik napot követően a takarékszövetkezet a fogyasztó nem teljesítése miatt, a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. 10. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség konkrét ügyletre vonatkozó feltételeit és mértékét, az egyedi hitelszerződések tartalmazzák. Kamat, díj, egyéb költség közzététele Szigetvári Takarékszövetkezet

19. oldal


11. A takarékszövetkezet a kamatok, díjak, jutalékok és egyéb költségek mindenkori aktuális mértékéről a hálózati egységekben folyamatosan közzétett, Hirdetményében, illetve elektronikus módon, a honlapján történő közzététellel tájékoztatja az ügyfeleket.

V LAKOSSÁGI HITELEZÉS SPECIÁLIS SZABÁLYAI V.I. Lakossági hitel, fogyasztói hitel

Fogalmak: Lakossági hitel, a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vagy egyéb ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehető hitel. Fogyasztási hitel, a mindenkori élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez továbbá a felhasználási célhoz nem kötötten fogyasztónak – természetes személy -, nyújtott hitel. Lakáscélú hitelszerződés: ingatlanra alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is – fedezete mellett megkötött olyan hitel- illetőleg kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.

Szerződési követelmények 1. Semmis az a fogyasztási, lakossági hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza a. szerződő felek pontos azonosító adatait, b. a szerződés tárgyát, c. az éves, százalékban kifejezett THM értékét, a THM számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést, d. a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves százalékban kifejezett szerződéskötéskor aktuális értékét, továbbá, a késedelmes teljesítés következményeit, e. azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, f. a törlesztő részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat, g. a fedezetül szolgáló biztosítékok azonosító adatokkal történő meghatározását, h. a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését. 2. A fogyasztási hitelszerződésre előírt szabályoktól az ügyfél (fogyasztó) hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis. A szerződés semmisségére csak az ügyfél (fogyasztó) érdekében lehet hivatkozni. 3. A takarékszövetkezet köteles az ügyfelet (fogyasztót) a fogyasztási hitelszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.


20. oldal


4. Fogyasztási hitel esetén az ügyfél – a szerződés megszüntetése érdekében – minden esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (előtörlesztés) jogával. Ha az ügyfél él az előtörlesztés jogával, a takarékszövetkezet köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni. 5. Fogyasztási hitelszerződés esetén a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályaitól – a 329.§-ban foglaltaktól – az ügyfél hátrányára eltérni nem lehet. 6. Fogyasztóval megkötött, ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerződésben a takarékszövetkezet biztosítja az ügyfélnek a jogosultságot, hogy mielőtt a takarékszövetkezet vételi jogát érvényesítené, legalább 90 napot biztosít az ügyfélnek, hogy az érintett ingatlanát saját maga értékesíthesse. 7. Az ügyfél nem kötelezhető arra, hogy váltókötelezettséget vállaljon a takarékszövetkezetnek a fogyasztási hitelszerződésből származó követelései ellenében. 8. A takarékszövetkezet a fogyasztási hitelszerződésből származó követelése biztosítására az ügyféltől csekket nem fogadhat el. Az ügyfél bármikor követelheti a takarékszövetkezettől az olyan váltó vagy csekk visszaadását, amelyet az ügyfél a fogyasztási hitelszerződésből eredő követelése biztosítására bocsátott ki. A takarékszövetkezet felel minden olyan kárért, amely az ügyfelet érte a fentiekben részletezett ellentétes váltó vagy csekk-kibocsátással összefüggésben. V.II. Zálogkölcsön nyújtása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A takarékszövetkezet záloghitelezési tevékenységét, zálogházi tevékenységet folytató vállalkozásokkal kötött megbízási szerződés alapján, a zálogházak által működtetett zálogfiókok közreműködésével végzi. A zálogfiókot üzemeltető vállalkozás, a takarékszövetkezet függő kiemelt közvetítőjeként (továbbiakban: zálogház) olyan hitelügyleteket bonyolít, amely a pénzkölcsön üzletszerű folyósítása, kézizálog (zálogtárgy), mint kölcsönbiztosíték átvétele mellett történik. A zálogfiók tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély, a hatályos jogszabályok, valamint a takarékszövetkezet közvetlen irányítása, felügyelete és ellenőrzése mellett végzi. A zálogháznak rendelkezni kell saját Pénz- és értékkezelési valamint Pénzmosási Szabályzattal is, illetve a zálogtevékenység végzéséhez szükséges feltételekkel. A Hpt. 219/C.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján elsődlegesen a takarékszövetkezet, mint Megbízó felel a zálogház és az általa igénybe vett, a zálogházzal megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által a záloghitelezési tevékenysége során okozott kárért. A Hpt. 219/C.§ (4) bekezdése alapján a zálogház a záloghitelezési tevékenység megkezdését megelőzően az ügyfeleket az alábbiakról köteles tájékoztatni: • •

•

a cégnevéről, székhelyéről, a felügyeleti hatóságának megjelöléséről, a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet, arról, hogy a zálogház függő közvetítőként a Megbízó (takarékszövetkezet) nevében és javára jár el, és a Megbízó (takarékszövetkezet) érdekeit képviseli, és


21. oldal

HITELEZÉSI ÜZLETSZABÁLYZAT •

a záloghitelezési tevékenység folyamatos ellátásáért a zálogház, a Megbízó részéről közvetítői díjazásban részesül.

A függő közvetítő az ügyfelek hiteles tájékoztatása céljából köteles a Takarékszövetkezet Hitelezési üzletszabályzatát, a zálogkölcsön nyújtására vonatkozó érvényes Hirdetményt, valamint az Ügyféltájékoztatót az ügyfelek rendelkezésére bocsátani. A tájékoztatási kötelezettséget a függő közvetítő kifüggesztés útján teljesíti, illetőleg ügyfél erre irányuló kérelme esetén a kért dokumentumot az ügyfélnek átadja. A zálogadósok az igénybevett zálogkölcsönnel összefüggésben esetlegesen felmerülő vitás ügyekkel, panaszaikkal jogosultak a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulni. A Testület elérhetőségei: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., ill. H-1535 Budapest BKKP, Pf.: 172., e-mail cím: [email protected].

ZÁLOGTÁRGY FOGALMA 9. Kézizálog tárgya csak olyan, a személyi tulajdon körébe tartozó ingó dolog lehet, amelynek tulajdonjoga korlátozás nélkül átruházható és zálogkezelésre (zálogőrzésre) alkalmas. A Zálogház által elfogadható kézizálog tárgya értékálló, kiskereskedelmi forgalomba hozatalra, vagy zálogkezelésre alkalmas nemesfém tárgy - rendkívüli esetben (erre PSZÁF engedéllyel rendelkező zálogfiókban) műtárgy - lehet. 1 10. Az átvett zálogtárgy a takarékszövetkezet által nyújtott záloghitel fedezetét képezi, zálogjogosultja a takarékszövetkezet. 11. A zálogtárgy átvétele közérdekből, vagy gazdasági érdekből megtagadható, vagy feltételhez köthető. 12. A zálogtárgy átvételére vonatkozó tilalmat, átvételi korlátozást, feltételtől függő átvétel esetében a feltételeket a takarékszövetkezet hirdetmény formájában teszi közzé, amit a zálogfióknak üzlethelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni, és arról az ügyfeleket szóban is tájékoztatni kell. 13. A Zálogfiók őrzése alatt álló zálogtárgyakban bekövetkezett bármifé1e sérülésért, meghibásodásért, értékcsökkenésért, azok megsemmisüléséért, eltűnéséért, ellopásáért az ügyféllel szemben a Zálogház tartozik felelősséggel, a keletkezett kár teljes összegéig.

AZ IGÉNYELHETŐ KÖLCSÖN MÉRTÉKE Az egy ügyfélnek egy ügylet keretében kihelyezhető zálogkölcsön minimális összege 1.000,Ft maximuma 500.000,-Ft, illetve külön engedély alapján legfeljebb: 1.500.000,-Ft lehet.

A KÖLCSÖN FUTAMIDEJE, KAMATA ÉS EGYÉB DÍJA 1. Az elzálogosítás időtartamaként (a folyósított kölcsön lejárata) 15, 45, 95 vagy 120 nap. A türelmi idő a 15 napos futamidő esetén +15 nap, a 45, 95 és a 120 napos futamidő esetén +30 nap. A Zálogház kérésére akcióban, ettől eltérő időtartamú futamidő is hirdethető. 2. A lejárati határidőt alapvetően a beadás napjától számított 15, 45, 95 vagy 120 napban kell megállapítani, ettől csak engedélyezett akció esetén lehet eltérni. A futamidő kezdő napja megegyezik a zálogtárgy átvételének, illetve a kölcsön kifolyósításának napjával. A fu1

Módosítás aláhúzással és vastag betűvel szedve.


22. oldal


tamidő lejáratának a napja a 15., a 45., a 95. ill. a 120. nap, amennyiben az munkaszüneti napra esik, úgy az azt követő első munkanap. Az adott napon elhelyezett és még aznap kiváltásra kerülő zálogtárgy 1 napi záloghitelnyújtásnak minősül. 3. A futamidő 15, 45, 95 vagy 120 napra (az eredeti futamidővel egyezően) több alkalommal is, meghosszabbítható. A zálogjegy hosszabbítás feltétele minden alkalommal, az addig felmerült ügyleti kamat, és a kezelési díj, az esetleges késedelemmel kapcsolatos késedelmi kamat és tárolási/készlet-nyilvántartási díj, készpénz felvételi díj valamint a hosszabbítási díj megfizetése. 4. Az adós a kölcsön igénybevételéért a Takarékszövetkezet részére zálogdíjat köteles fizetni. A zálogdíj tartalmazza az aktuális hirdetmény szerinti ügyleti kamat arányos részét napi kamatszámítással, és a tőkeösszegre az aktuális hirdetményben meghatározott százalékban felszámított egy összegben fizetendő kezelési díjat. 5. A zálogdíj megfizetése a hitelösszeg visszafizetésekor (vagy hosszabbításkor) történik a tőkeösszeggel együtt. Az ügyleti kamatot a zálogtárgy kiváltásakor kell megfizetni. A kamatszámítás módját jelen üzletszabályzat, az ügyleti kamat mértékét a zálogfiókban kifüggesztett, mindenkor aktuális „Hirdetmény” tartalmazza. 6. A kezelési díj egyszeri, megfizetése a zálogtárgy kiváltásakor történik. Mértékét és esedékességét a zálogfiókban kifüggesztett, mindenkor aktuális „Hirdetmény” tartalmazza. 7. A futamidő meghosszabbítás díja a zálogjegy meghosszabbításakor kerül felszámításra és a mindenkor aktuális "Hirdetményben" meghatározott %, mely a tőkeösszegre felszámított egyszeri díjat jelenti. 8. Készpénzfelvételi díj: Amennyiben az Ügyfél a kölcsönösszeg folyósítását készpénzben kéri, készpénz felvételi díjat köteles fizetni. A készpénz felvételi díj egyszeri, hirdetményben meghatározott %, a Megbízó, mint hitelező által teljesített készpénz felvétel ellenértékeként fizetendő díj. A készpénz felvételi díj alapja ennek megfelelően az Ügyféllel megkötendő kölcsön szerződésben meghatározott kölcsönösszeg, hoszszabbítás esetén a hosszabbításkor meghatározott kölcsönösszeg, s az eredeti kölcsönösszeg pozitív különbözete. 9. Lejárat napja után történő kiváltás esetén késedelmi kamaton kívül, ún. lejárat utáni kiváltási díj kerül felszámításra, megfizetésük a zálogtárgy kiváltásakor esedékes. A késedelmi kamat %-os mértékét és a lejárat utáni kiváltási díj % mértékét is a zálogfiókban kifüggesztett, mindenkor aktuális „Hirdetmény” tartalmazza. A lejárat utáni kiváltás díja is a tőkeösszegre felszámított egyszeri díjat jelenti. 10. A zálogtárgy tárolásáért, őrzéséért a Zálogházat tárolási/készlet-nyilvántartási díj illeti, melynek felszámítása a lejárat napjától történik, megfizetése a zálogtárgy kiváltásakor esedékes. Mértékét, és számításának módját mely a kölcsönösszeg százalékában kerül meghatározásra, a zálogfiókban kifüggesztett, mindenkor aktuális „Hirdetmény” tartalmazza.

SZERZŐDÉSKÖTÉS, A ZÁLOGKÖLCSÖN FOLYÓSÍTÁSA A szerződéskötést megelőzően az Ügyfél átadja az elzálogosításra felkínált zálogtárgyat. A nemesfém zálogtárgyon a becsüs a zálogtárgy nemesfémtartalmának megállapítása céljából - szükség esetén - próbasavval és reszeléssel vizsgálatot végezhet. A szerződéskötést megelőzően a zálogfiók munkatársa tájékoztatja az Ügyfelet a záloghitel/kölcsön feltételeiről, majd megállapodnak a kölcsön futamidejéről (lejáratáról), a zálogtárgy becsértékéről és a kölcsön összegéről, illetőleg az Ügyfél kifejezetten rendelkezik a kölcsön folyósításának módjáról. Szigetvári Takarékszövetkezet

23. oldal


A Szerződés a zálogtárgy átadásával, valamint a Szerződés (zálogjegy; nevesített szerződéseknél zálogjegy + azonosítási adatlap + ÁSZF, továbbiakban nevesített kölcsönszerződés) Ügyfél részére történő átadásával jön létre, készpénz-felvétel esetén további feltétel a kölcsönösszeg ügyfél részére történő átadása. A kölcsön folyósítása az Ügyfél döntése alapján banki átutalással vagy készpénzben történik. Banki átutalásnak csak nevesített kölcsönszerződés alapján lehet helye, mely esetben az Ügyfél köteles megjelölni azt a bankszámlaszámot, amelyre a folyósítást kéri; a tévesen megadott bankszámlaszámért a Takarékszövetkezet nem felel. Banki átutalás esetén a kölcsön folyósítása 5 munkanapon belül, készpénz-szolgáltatással történő folyósítás esetén a Szerződés megkötésével egyidejűleg történik. A banki átutalás esetében folyósításnak a Takarékszövetkezet bankszámlájának terhelése értendő. Banki átutalás esetén a Zálogfiók munkatársa kitölti az átutalási megbízást és az elzálogosítás napján beviszi és leadja a partner takarékszövetkezeti fiókban. (Amennyiben az átutalás aznapi teljesítésére nincs mód, a zálogprogramban a kamatnapok számát egyedileg korrigálni szükséges.) Nevesített kölcsönszerződés esetén az Ügyfél köteles önmagát és személyi azonosító adatait a megfelelő, érvényes igazolványok alapján igazolni; illetőleg köteles adatainak változását késedelem nélkül bejelenteni; az ennek elmulasztásából eredő mindennemű kár, illetőleg hátrány kizárólag az ügyfelet terheli. A nevesített kölcsönszerződésből eredő követelés átruházásának (engedményezésének) nincsen helye.

A KI NEM VÁLTOTT ZÁLOGTÁRGYAK KÉNYSZERÉRTÉKESÍTÉSE Ha a zálogadós a záloghitelt a türelmi idő lejártáig sem fizeti vissza, úgy a zálogtárgy kényszerértékesítésre kerül. Nem vonhatók be a kényszerértékesítésbe a letiltott, a megsemmisítési eljárás, vagy más korlátozás alatt álló zálogtárgyak. A zálogtárgy értékesítésének megtörténte után az értékesítésből származó esetleges többletbevétel (eladási ár és a lejárt tartozás, valamint a felmerült összes költség kü1önbözete) az értékesítés napjától számított 5 éven belül a zálogadóst illeti meg. Amennyiben az általános elévülési idő alatt (5 év) a jogosult nem jelentkezik a letétért úgy a zálogadósnak járó összeg a Zálogház bevételét képezi. .

MEGSEMMISÍTÉSI ELJÁRÁS Az elveszett, megsemmisült zálogjegyek esetén - a tény Zálogház részére történő bejelentését követően -, a megsemmisítés, az ügyfél kezdeményezésére, a 2008. évi XLV. törvény előírásai alapján, a közjegyzőnél indított megsemmisítési eljárás keretében történik.

VI.VÁLLALKOZÓI HITELEZÉS SPECIÁLIS SZABÁLYAI Vállalkozói hitel a termelési, szolgáltatói tevékenység elősegítésére a saját anyagi erő kiegészítésére vállalkozónak minősülő ügyfél részére nyújtott hitel. Vállalkozói hiteligénylés tartalma 1. Vállalkozó ügyfél hiteligénylésének minimális kötelező tartalmaként az alábbi adatokat kell megadnia: Szigetvári Takarékszövetkezet

24. oldal


a. b. c. d. e. f. g. h. i. j. k.

vállalkozó nevét, címét, telephelyét, működési engedély vagy igazolvány számát, vállalkozói tevékenység rövid ismertetését, vállalkozásba vitt tőkéjét annak alapításakor és jelenleg, alkalmazotti létszámok, egyéb vállalkozásba való részvételét, igényelt hitel típusát, célját, összegét, a törlesztés igénylő által kért ütemezését, futamidejét, a vállalkozás üzleti tervét a törlesztés idejére, a felajánlott fedezetet, a már fennálló hiteltartozás összegét lejáratát, törlesztésének ütemét, a hitelt folyósító pénzintézet nevét, l. esedékessé vált, de nem teljesített kötelezettségeket pénzintézettel, adóhivatallal, társadalombiztosítással, szállítókkal szemben, m. köztartozásokról igazolás, n. mérleg-eredménykimutatás, egyéb számviteli beszámoló. A nem számlavezetett ügyfelek hitelkérelme, a fentieken túl kiegészül az alábbi dokumentumokkal o. cégkivonat, p. adóbejelentkezési lap, q. társasági szerződés, r. aláírási címpéldány. 2. A hitelbírálat részeként, illetve engedélyezés esetén a hitel teljes futamideje alatt is, a takarékszövetkezet fenntartja magának a jogot, hogy a vállalkozás működését, a hitelcél megvalósulását, sajáterő létét és felhasználását, illetve a fedezeteket bármely időpontban a vállalkozás helyszínén rendszeresen ellenőrizze. 3. A takarékszövetkezet és a vállalkozó ügyfél között aláírandó szerződés rögzíti: a. a szerződő felek pontos, azonosító adatait, b. a hitel célját, összegét, futamidejét, felhasználásának módját, c. a hitel folyósításának feltételeit, d. kamatot, kezelési költséget, egyéb jutalékot, díjakat, azok aktuális mértékét, e. a hitel visszafizetésének ütemezését, összegét, esedékességét, f. a szerződő felek jogait, kötelezettségeit, g. a hitel futamideje alatt a felek tájékoztatási kötelezettségeit, h. a takarékszövetkezet ellenőrzési lehetőségeit, i. a fedezetül szolgáló biztosítékok azonosító adatokkal történő meghatározását, j. szerződő felek által lényegesnek tartott egyéb kikötéseket.

VII KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZER Amennyiben az ügyfélnek, a takarékszövetkezettel szemben az alább részletezett típusú ügylete, vagy ezen ügyletekben lejárt tartozása áll fenn, a takarékszövetkezet, a 2011. CXXII.


25. oldal


számú törvény előírásai szerint jogosult az ügyfél és a szerződés adatait, központi nyilvántartás céljára, a Központi Hitelinformációs Rendszer (továbbiakban: KHR) adatbázisát kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadni. 1. A KHR nyilvántartás célja, a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók - többek között a pénzügyi intézmények – biztonságának érdekében. Az átadott adatok a hivatkozott törvényben meghatározott célra, a pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához, vagy az ügyfél által bármely referencia adatszolgáltatónál kezdeményezhető tájékoztatás céljára használhatók fel.

2. Adatszolgáltatási kötelezettség tárgya: A takarékszövetkezet, mint referenciaadatszolgáltató, a KHR részére köteles átadni annak a természetes személynek, és vállalkozásnak a referencia adatait, aki részére: a. hitel és pénzkölcsön nyújtásra b. olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, továbbá c. kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tárgyában szerződést köt. d. A takarékszövetkezet köteles átadni a természetes személyként kezelt ügyfélnek az a-c. pontokban nevesített azon szerződésének adatait: 1. amely szerződésében vállalt fizetési kötelezettségének a természetes személy oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb öszszegű havi minimálbért és ezen minimálbér összeget meghaladó késedelem, folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt, illetve 2. amely szerződés megkötésének kezdeményezése során a természetes személy valótlan adatot közöl, és ez okirattal bizonyítható, illetve 3. amely fenti jogcímen bonyolított ügyletében, hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. (1978. évi IV. tv.) 274-277 §. szerinti bűncselekmény elkövetését állapítja meg, illetve 4. azon természetes személlyel szemben, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg. e. A takarékszövetkezet köteles átadni a vállalkozóként kezelt ügyfélnek: 1. az a-c. pontokban nevesített azon szerződésének adatait, melyben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása, több mint harminc napon keresztül fennállt, továbbá 2. azon fizetési számlájának adatait, amellyel szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, 1.000.000.-Ft-nál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván, valamint 3. azonosító adatait és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésének adatait, melyben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a takarékszövetkezet felmondta, vagy felfüggesztette.

A takarékszövetkezetnek meg kell küldenie a KHR részére az ügyfél azonosítására alkalmas, valamint az érintett szerződésre vonatkozó, alább a 3-4. pontokban részletezett azonosító adatokat. 3. Adatszolgáltatási kötelezettség tartalma a természetes személy ügyfelekről: a Takarékszövetkezet a KHR rendszerbe, az alábbiakban részletezett adatokat továbbítja. Személyi azonosító adatok: név, születési név, születési hely, idő, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) száma, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok sze


26. oldal

HITELEZÉSI ÜZLETSZABÁLYZAT mélyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint al kalmas igazolvány száma, lakcím, postacím. Szerződésének adatai: szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, ügyféli minőség (adós, adóstárs) szerződés összege, szerződéses összeg törlesztő részletének összege, devizaneme, valamint a törlesztés módja, és gyakorisága, a késedelmes fizetés bekövetkezésének időpontja, a késedelmes fizetés bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, a követelés másik referenciaadatszolgáltató részére történő átruházására, vagy perre utaló megjegyzés, az előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tartozás összege, pénzneme, végül a fennálló tőke tartozás összege és pénzneme. Valótlan adatközlés, okirat hamisítás miatt meghiúsult szerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok: az igénylés elutasításának időpontja, indoka, okirati bizonyítékok, jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tar talma. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma), letiltás időpontja, letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege, jogosulatlan felhasználások száma, az okozott kár összege, bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, perre utaló megjegyzés. KHR-ben ügyfél részéről adattovábbítás megtagadása esetén közlendő adatok: nyi latkozat kelte (hely, dátum), referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai, ügyfél azonosító ada tai, hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés. 4. Adatszolgáltatási kötelezettség tartalma vállalkozóként kezelt ügyfelekről: a Ta-

karékszövetkezet a KHR rendszerbe, az alábbiakban részletezett adatokat továbbítja. Vállalkozást azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám. Szerződések adatai: szerződés típusa és azonosítója (száma), a szerződés megkötésének lejáratának, megszűnésének időpontja, szerződés megszűnésének módja, szerző

dés összege, szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, törlesztés mód ja, a késedelmes fizetés bekövetkezésének időpontja, a késedelmes fizetés bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, a lejárt meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, a lejárt, meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, vagy perre utaló megjegyzés, az előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőke tartozás összege, valamint pénzneme, a fennálló tőketartozás összege és pénzneme. A pénzforgalmi számlával kapcsolatos adatok: pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma), a sorba állított követelések összege és devizaneme, a követelé sek sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja, perre utaló megjegyzés. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződés adatai: a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja, perre utaló megjegyzés.

5. Az adatkezelés határideje: A 3-4. pontokban felsorolt adatokat a KHR rendszere – a törvényi előírásnak megfelelően, illetve abban meghatározott kivételekkel – az adatátadás időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően véglegesen és vissza nem állítható módon törli. Kivétel: a szerződésből eredő késedelmes tartozás nyilvántartása, ami a tartozás teljesítése esetén, a teljesítéstől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törlésre kerül. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul, és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referencia-adatszolgáltató nem állapítható Szigetvári Takarékszövetkezet

27. oldal


meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be. A 2.ac. pontokban felsorolt szerződéses jogviszonyról a KHR rendszerében nyilvántartott adatok a szerződéses jogviszony megszűnését követően haladéktalanul és vissza nem állítható módon törlésre kerülnek, kivéve, ha a nyilvántartott természetes személy él a törvény biztosította azon lehetőséggel, hogy további öt évig, kéri az adatai nyilvántartását. A természetes személy, ezen nyilatkozatát, bármikor visszavonhatja,amit a jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltatónál, ezt követően pedig a KHR pénzügyi vállalkozásnál írásban kezdeményezhet. 6. Bármely referencia-adatszolgáltatónál, bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR rendszerében, és ezen adatait, mely referenciaadat szolgáltató adta át. Az érdeklődő saját adatai lekérdezésének teljesítése költség és egyéb díj felszámítása nélkül történik. A referencia-adatszolgáltató a kérelmet a KHR részére haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül köteles továbbítani, amely három napon belül zárt borítékban meg kell, hogy küldje a referenciaadatszolgáltatónak a kért adatokat, aki haladéktalanul, de legkésőbb további két munkanapon belül, ugyancsak zárt módon, tértivevénnyel, köteles azt továbbítani az igénylő ügyfél részére. Az érdeklődő ügyfél - a saját adatainak megismerésén túlmenően ingyenesen jogosult tudakozódni az iránt is, hogy ki, mikor, milyen jogcímen fért hozzá az adataihoz. 7. A takarékszövetkezet a természetes személyként kezelt ügyfelet, a referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő tervezett megküldését megelőző 30 nappal, írásban köteles értesíteni arról, amennyiben nem tesz eleget a kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségének, úgy az adatait – tekintettel a KHR fenti pontok szerinti működésére – megküldi a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak. Vállalkozóként kezelt ügyfél részére ezen adatszolgáltatásról szóló tájékoztatást, ugyancsak írásban, a szerződéskötést megelőzően kell megadni. 8. Amennyiben az adatátadásra sor kerül – az adatátadást követő legfeljebb 5 munkanapon belül – a takarékszövetkezet, köteles írásban tájékoztatni minden ügyfelét az adatszolgáltatás megtörténtéről. 9. Az adatátadást követően, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a vállalkozóként kezelt ügyfelek referenciaadatait, további referenciaadat-szolgáltatók, illetőleg az ügyfél kérésére, a jelen fejezet 1. pontjában meghatározott célból továbbadhatja. Természetes személy ügyféltől, hitelkérelme benyújtásakor, illetve szerződéskötéskor, be kell szerezni írásbeli nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul-e, hogy a KHR rendszerbe a referencia-adatszolgáltató részéről átadott, a jelen fejezet 2.a-c. pontokba foglalt jogcímeken továbbított adatai lekérdezésre kerüljenek, illetve, hogy felvitt adatai más referenciaadatszolgáltató részére átadásra kerülhessenek. Az ügyfél nemleges nyilatkozata esetén, ennek rögzítése kerül a rendszerbe. A természetes személy ezen nyilatkozatát, bármikor módosíthatja. Nincs szükség az ügyfél nyilatkozatára, a jelen fejezet, 2.d.14. pontokban felsorolt jogcímeken keletkezett adatai továbbításához, lekérdezéséhez. 10. Jogorvoslati lehetőségek A nyilvántartott ügyfél kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését. A nyilvántartott ügyfél a kifogást a. a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy


28. oldal


b. a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz írásban nyújthatja be. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást – az érintett ügyfél egyidejű értesítése mellett - 2 munkanapon belül köteles az átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz megkül deni, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszol gáltatási szerződésből eredő követelés átruházására másik szolgáltató részére nem ke rült sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató kiléte nem állapítható meg. A kifogást, annak kézhezvételét követő 5 munkanapon napon belül ki kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a kifogásoló ügyfelet írásban, tértivevénnyel feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni kell. Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, 5 munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott ügyfél egy idejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni. 11. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás – az érintett értesítése mellett - akkor is köteles a változást a fenti időn belül átvezetni, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és a szerződésből eredő követelés átruházására nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató kiléte nem állapítható meg és így a benyújtott kifogást a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálta ki, és annak helyt adott. 12. A 14. pont szerinti helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül értesíteni kell valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amely a nyilvántartottról a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított. 13. A nyilvántartott ügyfél referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. Az ügyfél a keresetlevelet, a kapott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz nyújthatja be vagy ajánlott küldeményként postára adhatja. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. 14. A nyilvántartott ügyfelet 13. pont szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a fenti 10. pontban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. 15. A 13.-14. pontok szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit a KHR-re vonatkozó szabályaiban foglalt eltéréseivel kell alkalmazni. 16. A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a hozzáérkezéstől számított 3 munkanapon belül megvizsgálja és – alkalmasság esetén - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevél az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább 3 nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított 8. (nyolcadik) munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást 8 napon belül kell megtartani. 17. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani. A bíróság végzésével már a


29. oldal


tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként 2 munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés, a fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. 18. Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendeli el, akkor a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás. 19. A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, és a perben visszkeresetnek sincs helye. A peres eljárás szünetelése csak a Pp. 137. § (1) bek. c) és d) pontja alapján lehetséges. 20. A referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli a bizonyítás, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennállnak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. 21. Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadat kezelését akkor is zárolni kell, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el. 22. A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozata kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. 23. A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Felügyeletnek is megküldi. 24. A peres eljárás, előző 17- 22. pontokban foglalt rendelkezései a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadóak.


30. oldal


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen szabályzat 1999. március 9. napjától hatályos. Hatálybalépését a Takarékszövetkezet Igazgatósága a 2./7./1999.(03.09.) számú határozatával rendelte el. A jelen szabályzat az Igazgatóság jóváhagyásával módosításra került a 4./5./1999.(08.11.) számú, valamint a IX/7/2010.12.14 számú, a IV/4/2011.11.09. számú, továbbá a I/16/2012.03. számú X/24/2012.12.11. számú határozataival.

Kelt: Pécs, 2012. december 15.. SZIGETVÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA


31. oldal

Szigetvári Takarékszövetkezet

Recommend Documents