Szigetelés
Szigetelés rendeltetése Az épületet sokféle nedvesség éri, víz támadja. E hatások egy része kívülről, más része belülről éri. Kívülről: - a terepszint felett a csapadék, - a talajban a talajvíz, a torlaszvíz, talajnedvesség, talajpára Belülről: - a használati víz - az üzemi víz - a pára Ezek káros hatása ellen szigeteléssel védekeznek.
1
Talajvíz: a vízzáró réteg felett levő szabad nedvesség, amely csapadékból vagy szabad vízfelületből származik. Előfordulása véletlenszerű, szintje időben változik. Hidrosztatikai nyomást fejt ki. Védekezés: szigeteléssel és víznyomást felvevő szerkezettel. Időszakos talajvíz: rétegvíz, vagy torlaszvíz a talajvíz feletti vízzáró talajrétegben vagy munkagödörben összegyűlt csapadékvíz, amely ha lefolyás nincs hidrosztatikai nyomást fejt ki. Megjelenése lejtős terepek esetén szinte minden esetben várható. Időszakosan megjelenő. Védekezés: szivárgó rendszerrel és szigeteléssel. A víznyomást felvevő, erőtanilag méretezett szerkezetek készítésére is szükség van. Talajnedvesség: a talajszemcsékhez tapadó kötött víz (nedvesség), a talaj hajszálcsövessége folytán felszívódik, amely az épületre, az épületszerkezetekre hidrosztatikai nyomást nem fejt ki. A talajjal érintkező, a mértékadó talajvízszint feletti épületszerkezeteket minden esetben talajnedvesség elleni szigeteléssel kell ellátni. Védekezés: a kapillárist megszakító nagyszemcsés feltöltéssel és szigeteléssel.
Talajpára: a talajszemcsék közötti hézagokat pára formájában kitöltő nedvesség. A talajpára a hidegebb épületszerkezetek felületén lecsapódik, ezért a talajpárát, mint nedvességokozót is talajnedvességként kell kezelni.
Használati víz: vizes helyiségek pl. fürdőszoba, és kisebb vizes üzemeinek pl. mosókonyha, zuhanyozó, használatakor keletkező víz. Üzemi víz: ipari üzemekben a gyártás során keletkező nedvesség, gőz, csapódó víz. Pára: erősen párás helyiségekben pl. fürdők, és gőzös, vizes üzemekben pl. textilfestő, keletkezik, ahol a légnedvesség meghaladja a 70-75% -ot.
2
A védelem módját és mértékét – a szigetelés jellegét, anyagát, helyét, kialakítását, minőségét, kivitelét: – egyrészt az épület rendeltetése, – másrészt a nedvességokozó jellemző tulajdonságai határozzák meg. - a rendeltetés dönti el, hogy vízhatlan vagy csak vízzáró szigetelésre van-e szükség - a szigetelés jellege megszabja a szóba jöhető anyagokat, technológiákat - az anyag minősége, a rétegszám, a toldás, a ragasztás – ha talajvízről vagy talajnedvességről van szó - másként kell védekezni a belűről, másként a kívülről támadó nedvességokozó ellen. A megoldás sok más tényezőtől is függ, pl.: - a terep, a talaj, - az épület alaprajzi és szerkezeti rendszere, - a pince, - az alapozás módja
A teljes és viszonylagos szárazság Teljesen száraznak azt az épülete, épületrészt, helyiséget nevezzük, amelybe szigetelése következtében adott víznyomás mellett sem víz, sem nedvesség nem jut be. A nedvességre legérzékenyebb anyagok sem mutatnak káros elváltozást – a só, a cukor nem áll össze, a papír nem hullámosodik meg, a vas nem rozsdásodik. A teljes szárazság biztosításához vízhatlan szigetelésre van szükség.
Viszonylag száraznak azt az épületet, épületrészt vagy helyiséget nevezzük, amelybe szigetelése következtében nedvesség víz alakjában nem jut be, de fala és padozata nedvességet közvetít – a közvetített nedvesség nem lehet több, mint amennyit a közvetítő szerkezet szabad felülete egyidejűleg elpárologtatni képes. A viszonylagos szárazság eléréséhez vízzáró szigetelés elégséges.
3
A vízszigetelés anyagai A víz elleni szigetelések céljára széles választékban állnak rendelkezésre különféle anyagok. A bőséges választék viszonylag kis számú anyagféleséget takar: BITUMENES ANYAGOK: Bitumen: A bitumen természetben is előforduló, vagy a kőolaj lepárlása során visszamaradó fekete, hőre lágyuló, lehűlés után megszilárduló (thermoplasztikus) szénhidrogén elegy. A bitumen alkotórészei (nagy molekulatömegű szénhidrogének) folyadékokkal, gázokkal általában nem lépnek reakcióba, „vízátnemeresztőek”. Fizikailag a bitumen nagy viszkozitású folyadék (kolloid diszperz-rendszer). Az ilyen anyagokra jellemző, hogy hőmérsékletváltozással a viszkozitásuk változik. Az alacsony hőfokon szilárd bitumen a hőmérséklet növekedésével képlékeny, majd nehezen folyós, végül hígfolyós lesz, lehűlve pedig ismét megszilárdul. A bitumenes szigetelések készítése során ezt a tulajdonságot használjuk ki. A szabadban lévő bitumen „öregszik”. Hő hatására az illóanyagok eltávoznak, a bitumen rideg, törékeny lesz. Ezt a hatást a napfény még fokozza. Az ibolyántúli sugárzás hatására fotokémiai folyamatok mennek végbe, ami szintén ridegedéshez vezet. Ezért a bitumenes szerkezeteket védeni, árnyékolni kell. A felhasználás szempontjából a bitumenek legfontosabb jellemzője a hideghajlíthatóság és a lágyuláspont. Az a két hőmérsékleti határérték 0 °C-ban amikor a bitumenes termékek még bedolgozhatók illetve alaktartók. A desztillációs bitumeneknél ezek az értékek általában 0 °C és + 60 °C közé esnek, ami nem túl jó érték. Fontos jellemző még a duktilitás (nyújthatóság) és a penetráció (a bitumen állagának kifejezője)
A vízszigetelés anyagai Oxidált bitumenek: A hagyományos desztillált bitumenes vízszigetelés tulajdonságait, oxigén átfúvatásával megváltoztatva, kapjuk az oxidált bitument, ami már javított paraméterekkel rendelkezik hideg hajlíthatósága 0 °C, hőállósága 80 °C-ig nő meg. Ez a bitumenminőség egy nem korhadó üvegfátyol hordozót, erősítést kap. Az így előállított vízszigetelő lemezt ismerjük GV3, GV4 néven is. Az ilyen vízszigetelések használhatók talajnedvesség elleni szigetelésnél, nem mozgó aljazatokban. Abban az esetben, ha erős, kézzel nem szakítható lemezre van szükség (pl. talajvíznyomás esetén), akkor használhatunk polietilén, poliészter, vagy üvegszövet hordozóval ellátott anyagot. Modifikált bitumenek: A modifikált bitumenes vízszigetelő lemezek az oxidált bitumenes vízszigetelő lemezek javított változata. A bitumenhez hozzáadott műkaucsuk (SBS) vagy ataktikus polipropilén (APP) javította a rugalmasságot, UV stabilitást, illetve a hideg és melegtűrését a bitumenes lemezeknek. A javított bitumenminőség javított hordozóanyagot is jelent mint pld. a poliészter, polietilén, üvegszövet. Ezeknek a hordozóknak az erőssége sokszorosa a hagyományos GV3-as GV4-es vízszigetelő lemezeknek.
4
A vízszigetelés anyagai Bitumen emulziók: A víz és a benne finomeloszlású cseppek formájában lebegő bitumen diszperz rendszert alkot. Mivel a víz és a bitumen nem elegyedik, ezért emulgeáló és stabilizáló anyagokkal segítik elő a részecskék keveredését és az emulzió stabilitását. A bitumenemulzió nagy előnye, hogy melegítés nélkül felhordható és nedves felületen is alkalmazható. A felhordott bitumenemulzió kiszáradása után összefüggő, víztaszító védőbevonatot kapunk. Ismertebb termékek: BITUGÉL, EMULBIT, ISO-BIT. FONTOS: A vizes bitumenemulziók a fagyra érzékenyek! Szállítani, raktározni és bedolgozni csak +5 °C-nál magasabb hőmérsékleten szabad! Oldószeres bitumenek: Különféle szerves oldószerekben (benzol, benzin stb.) oldva a bitument, bitumenes lakkokat, alapozó mázakat állítanak elő. Töltőanyagok hozzáadásával pedig szigetelő masszákat készítenek. Az oldószeres bitumenmázakat főleg bitumenes lemezszigetelések alapozójaként, műtárgyak víztaszító bevonataként, vagy korrózió elleni védőbevonatként alkalmazzák. FONTOS! Az oldószeres bitumenek tűzveszélyesek! A polisztirol hőszigetelő habokat és a műanyag vízszigetelő-lemezek jó részét az oldószerek megtámadják. Ezeket oldószeres bitumenekkel rögzíteni TILOS! Műanyaggal modifikált bitumen emulziók: Egy vagy két komponensű, műanyaggal vagy műkaucsukkal módosított, a helyszínen szórással, vagy kenéssel felhordható szigetelő masszák. Előszeretettel alkalmazzák felújításoknál és bonyolult formájú, erősen tagolt felületű szigeteléseknél. Ismertebb termékek: BITEPOX, BITULAX, CONCRETIN (kátrányepoxi).
Bitumenes szigetelő-lemezek A vízszigetelések leggyakrabban alkalmazott anyagai a bitumenes szigetelő-lemezek. A lemezek alkotórészei: - bitumen, - hordozóanyag, - töltőanyagok, - felületképző anyagok. A hordozóanyag a bitumenes vízszigetelő anyagok „tartóváza”. Tulajdonságai nagyban meghatározzák a lemezek mechanikai tulajdonságait (szakítószilárdság, szakadó nyúlás). Régebben nemezhordozójú, majd nyerspapír betétes szigetelő-lemezeket készítettek. Napjainkban egyre inkább tartósabb, nagyobb szilárdságú, nem korhadó hordozóanyagokat használnak. A leggyakrabban alkalmazott ilyen anyagok: üvegfátyol, nem szőtt műanyag textíliák, üveg és műanyag szál szövetek, fém és műanyag fóliák. A vékonylemezekhez 60–80 gr/m2, a hegeszthető vastaglemezekhez 75–90 gr/m2 súlyú fátylakat használnak. A hordozóanyagot általában „V”, vagy „GV” betűjellel jelzik a gyárak. Az üvegfátyol hordozójú lemezeket a kis igénybevételű, szerkezeti mozgásra nem hajlamos felületeken alkalmazzák. Nagy terheléseknek kitett szigetelések hordozóanyaga az üvegszövet. A 100–300 gr/m2 tömegű szövetek szakítóereje igen nagy, 600–2000 N/5 cm. Az üvegszövetet általában „G”, vagy „GG” jelzés mutatja. A műanyag (poliészter, poliamid, polipropilén szál) szöveteket és nem szőtt textíliákat nagy nyúlóképesség, (40–50%) és viszonylag magas szakítóerő jellemzi (600–1200 N/5 cm). Korrózióval szemben ellenállóak és rugalmasak. Betűjelzésük általában: „P, PV”
5
Bitumenes szigetelő-lemezek alaptípusai A „rejtjelezésnek” tűnő gyári betű és számjelzések általában az alábbiakat takarják: MÁRKANÉV/bitumen típusa/a lemez tömege (gr, kg/m2) vagy vastagsága (mm)/hordozó/felületképzés. A beépítési mód és a felhasználási terület alapján az alábbi csoportosítást tehetjük: - bitumenes vékonylemezek: (forró bitumenes vagy hideg-ragasztás) - bitumenes vastaglemezek: a bedolgozáshoz szükséges bitument a gyártás során viszik fel a hordozóanyagra legalább 4 mm vastagságban (lángolvasztás, mechanikai rögzítés vagy leterhelés) - páratechnikai lemezek: feladata megakadályozni, hogy a szigetelés rétegei közé páradiffúzió vagy légáramlás útján káros mennyiségű nedvesség jusson be. Az ilyen lemezek hordozóanyaga általában alumínium fólia. A páranyomást kiegyenlítő lemezek célja a szigetelésbe bezárt, vagy utólag bejutott, ott felmelegedő nedvesség nyomásának eloszlatása (száraz fektetés vagy pontonkénti ragasztás) - záró-lemezek felületvédelemmel: A záró-lemezek felépítése megegyezik a bitumenes lemezekével annyi különbséggel, hogy a felső oldalukra UV-sugárzás elleni védelmet nyújtó és esztétikai szerepet is betöltő védőréteget helyeznek el. Ez általában 2-3 mm szemnagyságú palazúzalék hintés, vagy ritkábban fémfólia. Ezek a lemezek csak nem járható tetőknél alkalmazhatók! (lángolvasztás vagy leterhelés) - öntapadó lemezek műanyag (SBS) adagolással előállított, nagy rugalmasságú speciális vízszigetelő-lemezek. Az alsó oldalukon szilikonos védőfólia, a felsőn polietilén fólia vagy palazúzalék van. A szilikon fólia eltávolításával a lemez azonnal az aljzatra ragasztható.
A vízszigetelés anyagai Műanyag vízszigetelő anyagok: A műanyag szigetelők a rugalmasság és megmunkálhatóság szempontjából két csoportba sorolhatók. A plasztikus tulajdonságú, nyúlásra kevéssé képes, de hő hatására meglágyuló és alakítható, forró levegővel, vagy oldószerekkel hegeszthető (plasztomer) műanyagok és a nagy nyúlóképességű, rugalmas, hőre nem lágyuló, az oldószereknek ellenálló – így nem hegeszthető – (elasztomer) műkaucsuk lemezek. A műanyag szigeteléseket egy rétegben készítik. plasztomerek: PVC (polivinil-clorid) PIB (poliizobutilén) ECB (etil kopolimer bitumen) EVA (vinil-acetát kopolimer) OCB (olefin kopolimer bitumen) elasztomerek: CSM (szulfoklórozott polietilén) IIR (butilkaucsuk) EPDM (etilén-propilén-dién-monomer) CR (polikloroprén) EGYÉB ANYAGOK anyagszigetelések, fémlemezek, vegyi anyagok, telítő anyagok, bevonatok.
6
Szigetelési elvek és szabályok
A nedvesség – víz, minden útját elzáró szigetelés a, csapadékvíz b, talajnedvesség c, d, talajvíz
Szigetelési elvek és szabályok Az épület és a talajvíz szintjének összefüggése
A teljes pince talajvízben, kerülendő
Csak a pince mélyített szakasza talajvízben
A pince a talajvíz szintje felett marad, kedvező
Az épület teljes kiemelése, legkedvezőbb
7
Szigetelési elvek és szabályok Előmunkák: A szigetelés csak akkor kezdhető meg, ha a felszíni vizek elvezetéséről, távoltartásáról – tereprendezéssel, nyílt árkokkal – gondoskodás történt, és ha kell, a talajvízszint kellő mértékű és időtartamú süllyesztését – szivattyúzás, szűrő vagy csápos kutak, szivárgó rendszerek – biztosítják. A talajban levő szigetelés aljzata akkor megfelelő, ha: - egyenletes süllyedésű talajra kerül – termett vagy jól tömörített - szilárd és térfogatálló – anyaga kavicsbeton - a terhelés nagyságának és jellegének megfelelő vastagságú – személy-, vagy járműforgalom: 6-12 cm beton - az esetleges szivárgó árkokat a süppedés ellen vasalt sáv hidalja át - a mérettől és a süllyedési viszonyoktól függően mozgási hézagokkal osztott - egyenletes és sima felületű - teljesen vízszintes vagy előírt lejtésű - tiszta, piszoktól portól és egyéb szennyeződésektől mentes - száraz, felületén a forró ragasztóanyag vagy a hideg bitumen máz jól tapad - legalább +5 C° hőmérsékletű
Szigetelési elvek és szabályok
a szigetelési munkák távlati képe - b, a szigetelést tartó éltégla fal merevítése - c, a szigetelést tartó féltégla vastag fal merevítése és mozgási hézagai
8
Szigetelési elvek és szabályok A talajban levő szigetelés tartófala akkor megfelelő, ha: - térfogat álló, anyaga tömör tégla - vastagsága és a 2-2,5 m –kénti merevítő pillérei folytán annyira szilárd, hogy sem szigetelés közben, sem a felmenő fal építésekor, sem a felületi beszorításakor káros elmozdulást, alakváltozást nem szenved. - egyenletes és kellősített felületű – vakolt - függőleges felületei egymáshoz íves átmenettel csatlakoznak -a domború sarkokon legalább 4 cm sugarú legömbölyítés -a homorú sarkokon legalább 4 cm sugarú hajlatképzés - a tartófal és az aljzat között legalább 4 cm sugarú hajlat készül - zártsorú építéskor a szomszédos épület falától hézag választja el - az aljzatokra vonatkozó, tisztasági, szárazsági stb. követelményeket is kielégíti.
Szigetelési elvek és szabályok Lemezfektetés: A lemezsávokat a leghosszabb szivárgási ellenállási út biztosítására mindig egy-irányban és rétegenként hézagcserében kell fektetni – fél eltolás. a, függőleges felületen, tartó falon, függőleges irányban b, teknőfenéken egy irányban c, négyrétegű szigetelés esetén és vízszintes felületen a lemezsávok rétegenként váltott irányú vezetése is lehetséges
9
Szigetelési elvek és szabályok Lemezfektetés: d, különböző vastagságú lemezek alkalmazásakor a mechanikai sérülés veszélye miatt mindig az erősebb lemez kerül belülre, ill. felülre
Szigetelési elvek és szabályok Lemezek átfedése:
- vízszintes felületen
- lejtős felületen vízfolyás irányában takarva
- víznyomás esetén
10
Szigetelési elvek és szabályok Lemezek toldása: a munka megszakítása miatt abbahagyott szigetelés folytatásakor, a különböző időpontokban készülő szigetelések utólagos összeépítésekor a lemezeket rétegenkénti átfedéssel kialakított toldással kell csatlakoztatni. - lépcsős toldás - beszivárgó víz útja
- ollós toldás
- lépcsős ollós toldás
Szigetelési elvek és szabályok Ragasztás, forrasztott ragasztás: Az egyes lemezrétegeket az aljzathoz, tartófalhoz és egymáshoz hígfolyósra – kb. 160 C°-ra melegített és az egész felületre hézagmentesen felhordott, legalább 1 mm vastag bitumenréteggel kell ragasztani. A ragasztást teljes felületű tapadással, ránc-, hólyag-, és légzsákmentesen kell készíteni. Függőleges szigeteléseknél a biztonság növelésére, a tartófalat, illetve a már felragasztott réteget és a felragasztásra kerülő lemezek hátoldalát is külön-külön forró ragasztó anyaggal kell bevonni. Víznyomás elleni szigetelés esetén a rétegek egységes kéreggé válását ún. forrasztott ragasztással kell biztosítani – a leragasztott lemezeket, még a ragasztóréteg kihűlése előtt, forrasztólámpalánggal pásztázva fel kell melegíteni, és egyidejűleg simára kell vasalni. Ezt a műveletet addig kell folytatni, amíg a lemezen átszívódó bitumen a felületen meg nem jelenik.
11
Szigetelési elvek és szabályok Bevonás - felső kenés: A szigetelés tartósságát, ha a legfelső réteg csupasz- vagy fedéllemez, hígfolyósra olvasztott bitumenből hézagmentesen felhordott, teljes felületű bevonó réteggel kell biztosítani.
Beszorítás: - vízszintes és enyhe lejtésű felületen az ellenszerkezet fenéklemezének megépítésével biztosítható - függőleges felületen csak az ellenfal, felmenőfal építésével egyidejűleg és rétegenként készített, gondosan tömörített cementhabarcs csömöszöléssel, valamint a tartófal mögé töltött szemcsés talaj aktív földnyomásával érhető el.
Szigetelési elvek és szabályok Védelem, védőszerkezetek: A szigetelést az elpiszkolódástól, elrongyolódástól, sérülésektől, átnedvesedéstől, a napsütés okozta felmelegedéstől védeni kell. - homokterítésre helyezett, utólag elbontható 5 cm vastag betonréteggel - szárazon rakott téglasorokkal
- védőtáskával
- pallótakarással
12
Szigetelési elvek és szabályok Az elkészült szigetelési felületek munka közbeni védelme
-leárnyékolással
-hidegvíz permetezéssel
-habarcsréteggel
Szigetelési elvek és szabályok Az elkészült szigetelési felületek munka közbeni védelme
-meszeléssel
-pallóval
13
A talajnedvesség, talajpára elleni szigetelés A talajnedvesség beszívódását, a felszálló talajpára behatolását megakadályozó vízhatlan szigetelés a felmenő falakat, általában az egész épületet védi. Vízszintes falszigetelés A talajnedvesség elleni szigetelés alapesetei: Csak vízszintes falszigetelés
Teknőszigetelés
Vízszintes fal- és padlószigetelés
Csak vízszintes és függőleges falszigetelés
A talajnedvesség, talajpára elleni szigetelés A vízszintes falszigetelés helyes és helytelen kialakítása:
A nedvesség a szigetelést megkerülve a falba felszívódik Fagyálló lábazati fal, a szigetelés a felszívódó nedvesség útját elzárja
A nem fagyálló lábazati fal átnedvesedik és kifagy A szigetelés a nedvesség felszívódását megakadályozza, és a lábazati falat is védi
14
A talajnedvesség, talajpára elleni szigetelés A vízszintes falszigetelés helyes és helytelen kialakítása:
A váltósoros lábazati fal a falfelület teljes felületű leszigetelését megakadályozza, a nedvesség felszívódik A falszigetelés az átmenő falazati hézagokba fektethető
Az anyagváltási szint fölé helyezett szigetelés csúnya, és az alatta levő nem fagyálló falazati rétegek kifagynak A szigetelés anyagváltási szintre helyezése a legkedvezőbb
A talajnedvesség, talajpára elleni szigetelés Vízszintes fal- és padlószigetelés
a, azonos szinten -kő lábazati fal -hőszigetelt soklyukú tégla felmenő fal -hézag nélküli padozat
b, azonos szinten -fúrt cölöpökre támaszkodó vasbeton talpgerenda -blokkfalazat -hézagmentes padozat
15
A talajnedvesség, talajpára elleni szigetelés Vízszintes fal- és padlószigetelés
d, eltérő szinten -függőleges falszigetelési szakasz közbeiktatásával -nem fagyálló tégla lábazati fal -műkő lábazat -parketta padozat
A talajnedvesség, talajpára elleni szigetelés Vízszintes fal- és padlószigetelés
c, eltérő szinten
e, középső főfal alatt
f, középső főfal alatt
-függőleges falszigetelési szakasz beiktatásával -nem fagyálló – kőfelületű beton lábazati fal -tégla felmenő fal -aszfaltba rakott parketta
-azonos szintű padlószigeteléssel összeépítve -beton alapfal -tégla felmenő fal -hideg és meleg padozat
-különböző szintű padlószigeteléssel összeépítve
16
A talajnedvesség, talajpára elleni szigetelés Vízszintes fal- és padlószigetelés – válaszfalak szigetelése
téglaalapra
előre gyártott vb gerendára
aljzat megvastagított szakaszára
A talajnedvesség, talajpára elleni szigetelés
A teknőszigetelés: az épület földben levő részeit a körítőfalak külső oldalán legalább 15 cm-nyire a terepszint fölé vezetett függőleges falszigetelés és az e szigeteléshez csatlakozó vízszintes fal- és vele azonos szintű padlószigetelés teljesen körülburkolja – a teknőszigetelés az egész épületet teljes szárazságát biztosítja. Kétféleképpen oldható meg: -a teljes felületet előre és a tartófalra ragasztva szigetelik -az utólag készített függőleges – a felmenőfalra ragasztott – falszigetelés rétegeit alul a vízszintes falszigetelés kinyúló, és gondosan védett sávjához csatlakoztatják.
17
A talajnedvesség, talajpára elleni szigetelés- teknőszigetelés
a, előre gyártott műkő lábazat mögött b, kőlábazat mögött - utólag toldott c, mint b, - mélyített fészekben d, mint b e, mint c – kongótégla lábazat mögött
A szigetelés áttörése
a, csővezeték számára
b, elektromos kábel számára
18
Az üzemi és a használati víz elleni szigetelés
Lényegében több rétegű teknőszigetelés: -földszintre, födémre kerül -a határoló falakat, az épület szerkezeteit – födém, alap – védi az átázástól -a padozat lejtése folytán a vizet a csatorna összefolyóhoz vezeti -utólag és teljes felületen egyidejűleg készítik
A víznyomás elleni szigetelés Az épület talajvízbe nyúló részeit külső, több rétegű teknőszigeteléssel védik. A víz nyomását a szigetelés belső oldalára kerülő, felmenő falakból és alaplemezből teknőszerűen kialakított ellenszerkezettel veszik fel. A szigetelés menete: - az adott építési helyen a talajvíz legmagasabb szintjének megállapítása – + 50 cm a függőleges felvezetés magassága - a mértékadó víznyomás megállapítása – leterhelő szerkezet nagysága, anyaga - a szigetelés készítése - a teknőfenék szigetelése - függőleges felületek szigetelése
19
A víznyomás elleni szigetelés a, a sarokszigetelés helyes módja és távlati képe A csatlakozó felületek egymáshoz képest 15 cm eltolódású lemezrétegei a legömbölyített élt, sarkot átfedik. A toldás mindig a felületre és sohasem az élre, sarokba kerül. Általában a második és harmadik réteg közé 25-33 cm széles csupaszlemez erősítés kerül.
b, a sarokszigetelés egyszerűsített módja és távlati képe A hajlatok képzésének megoldásai hasonlóak az élekéhez. A toldás helyét a teknőfenék lemezeinek fektetési iránya dönti el.
Fémlemez szigetelések Elsősorban ipari épületek és ipari létesítmények (medencék, kádak) szerkezetei. Magas áruk következtében alkalmazásuk ritka. Csak akkor használják, ha a bitumenes lemez szigetelés nem alkalmazható. Ólomlemez szigetelés: anyaga 0,75- 3 mm vastag ólomlemez. Az ólomlemezeket két csupaszlemez védőréteg közé építik be. A lemezeket ha vékonyak 2-4 cm átfedésű forrasztott lapolással, ha vastagok tompa illesztéssel és V alakú forrasztással szerelik össze. A forrasztásokat 5 mm vastag védő acéllemez felett készítik. Acéllemez szigetelés: anyaga 2,5-6 mm vastag hegeszthető fekete acéllemez. A szigetelést egymáshoz vízhatlan kötéssel, hegesztéssel alakítják ki. Az acéllemezek korrózióját meg kell akadályozni. Alsó felületüket a lemezek alá sajtolt cementhabarcsréteggel, felső felületüket az ellenszerkezet védi – védőmázolással
20
Fémlemez szigetelések Bitumenes fémlemez szigetelés: anyaga: dudorokkal bütyközött 0,1 mm vastag alcuta, vagy 0,2 mm vastag Al-Mn ötvözetű fémlemez. A lemezeket jellemzi: -a teljes tömörség – átvilágítással ellenőrzik -a nagy szakítószilárdság – 7-10 kg/mm2 -a bütyközés okozta nagymértékű nyújthatóság – 30-40%-os szakítónyúlás -az alakíthatóság – fakalapáccsal a lemez vékonyítása nélkül sarokdarabok alakíthatók ki. A lemezeket a vegyi hatások ellen vegyi oxidációs eljárással felhordott krómoxid bevonat védi. A fémlemezeket a hideg bitumenmázzal alapozott aljzathoz, tartófalhoz és egymáshoz teljes felületen forró bitumenréteggel ragasztják. A 60 cm széles lemezsávokat 10 cm átfedéssel toldják. A kész szigetelést beton, vasbeton réteggel védik.
Műanyag szigetelések A szigetelés hőre lágyuló, reverzibilis (visszafordítható) tulajdonságú műanyag lemezekből, fóliákból készül. Műanyag: azok a szerves eredetű óriás (makró) molekulájú anyagok, melyeket szintetikus úton, vagy természetes nagy molekulák átalakításával állítanak elő. Az óriás molekulák az alapmolekulák kapcsolódása révén (polimerizáció, polikondenzáció, poliaddíció útján) épülnek fel. Az óriás molekulák nagyságát a molekulasúlynak, a polimerizációs foknak vagy a lánctagok számának megadásával jellemzik. Szigetelési célokra polimerizációs úton előállított műanyagokat használnak.
A műanyag szigetelést vízhatlan lemezekből, fóliákból hegesztett kötésekkel készítik. A szigetelés így egységes anyagú, teljes felületén azonos tulajdonságú, minden keresztmetszetében egyforma viselkedésű, vízhatlan. - A műanyag lemezek nem korhadnak, nem öregszik. - Nagy terhelés felvételére is alkalmas - Nyúlékony, jelentős mértékű alakváltozásra képes Az aljzatot és tartófalat a bitumenes ragasztott szigetelés szerint készítik, de a felületet fasimítóval bedolgozott cementhabarcs burkolattal teljesen simává teszik, majd bitumenmázzal alapozzák.
21
Vízzáró szigetelés Vízzáró az a szigetelés, amely vízzáró anyaga következtében kevesebb víz, nedvesség szívódik át, mint amennyit a túlsó szabad felülete ugyanazon az idő alatt elpárologtatni képes. E követelményeket az ún. cementszigetelés elégíti ki. Tömegszigetelés: az anyaga és tömege (vastagsága) folytán vízzáró beton, vasbeton szerkezet. A vízzáróság és a pórustömörség vegyszerek adagolásával fokozható. Habarcsszigetelés: több réteg vízzáró cementhabarcsból készült szigetelőburkolat, folytonosan kell készíteni. E szigeteléssel csak viszonylagos szárazság érhető el. Anyaga nedvességközvetítő, a teljes szárazságot igénylő tértől vízhatlan szigeteléssel kell elválasztani. Csak akkor alkalmazható, ha a támadó víz vegyileg közömbös, és nincs kitéve 100 C°-nál nagyobb hőmérsékletnek, 50 C°-ot meghaladó hőingadozásnak, és + 20 C°-nál magasabb hőfokú talajvíznek.
Pincepadló és pincefal csatlakozása
22
Pincefödém, pincefal és külső fal csatlakozása elkülönített koszorú és lábazati zóna esetén
Pincefödém, pincefal és külső fal csatlakozása összevont koszorú és lábazati zóna esetén
23
