SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2010. december 15. napjától

Társasház 5630 Békés, Szarvasi u. 2. sz.

Bevezető A Szervezeti Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) a társasházi közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait tartalmazza. Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a mindenkori - a társasházakról szóló - törvény szerint kell eljárni. Az SZMSZ elfogadásának időpontjában a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról jogszabály 2010. június 14.-i változtatásával hatályos. A fentiekben nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959.évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

I. A társasház szervezete 1. Szervezeti-működési szabályzat hatálya. Szervezeti-működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) hatálya kiterjed a Békés, Szarvasi utca 2. sz. társasház szerveire. 2. Társasház alapítása. A Békés, Szarvasi u. 2. sz alatti 4003/11 hrsz. számú ingatlant Békés Város Önkormányzata 1995. október 30án társasházzá alakította. 3. A társasház neve: Társasház, Székhelye: 5630 Békés, Szarvasi u. 2. sz. 4. A társasház érdekképviselete. Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége (LÉTÉSZ) 1146 Budapest XIV. kerület, Zichy Géza utca 4., Telefon: 1 / 220-6513.

II. A társasház szervei, működése és hatásköre. 1. A közgyűlés A társasház ügyeiben a tulajdonostársak közgyűlése, illetve az intézőbizottság, közös képviselő dönt. 1.1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik. 1.1.1. Döntés a közös tulajdonban lévő épületrészek, berendezések; felszerelések karbantartásáról, felújításáról. 1.1.2. Döntés az éves tervben, költségvetésben meghatározott karbantartásról, közös kötelezettségek vállalásáról, a közös bevételek felhasználásáról, a tulajdonostársak által fizetendő hozzájárulás mértékéről, befizetésének módjáról, esedékességéről. 1.1.3. Döntés az év közben felmerülő, mindenkori minimálbér négyszeres összegét meghaladó értékű munkák elvégzéséről (e tárgykörben kivételt jelent a rendkívüli veszély elhárításához szükséges azonnali intézkedés). 1.1.4. Döntés a felújítási alap képzéséről, annak mértékéről és befizetési módjáról. 1.1.5. Döntés olyan építkezésről, amelyek közgyűlési döntést igényelnek. 1.1.6. Döntés az alapító okirat módosításáról. 1.1.7. Döntés a közös tulajdon megszüntetéséről. 1.1.8. Döntés az egész ingatlan elidegenítéséről. 1.1.9. Döntés a jogszabályok és hatósági előírások keretei között a közös tulajdonban álló épületrészek birtoklásáról, használatáról, hasznosításáról, valamint a közös tulajdonban lévő telek vagy egy részének hasznosításáról. 1.1.10. Döntés a közös képviselő megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásának megállapításáról, tevékenységének ellenőrzéséről, a gazdálkodással kapcsolatos jóváhagyás megoldásáról. 1.1.11. Döntés a közös képviselő által előterjesztett költségvetés és elszámolás elfogadásáról, jóváhagyásáról. 1.1.12. Döntés az egyes albetétekhez tartozó közös tulajdoni hányadok biztosításáról. 1.1.13. Döntés a számvizsgáló bizottság megválasztásáról. 1.1.14. Döntés mindazon kérdésekről, amelyeket a közgyűlés saját hatáskörbe tartozónak ítél.

2

1.2. A közgyűlés összehívásának módja, ideje. 1.2.1. A közgyűlést a szükséghez képest, de legalább évente egyszer az intézőbizottság, közös képviselő hívja össze. Az évi egyszeri kötelező közgyűlést minden év május 31.-ig kell megtartani. 1.2.2. A közgyűlés összehívását fontos okból a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak is kérhetik írásban a fontos ok megjelölésével, amennyiben a kérést az intézőbizottság, közös képviselő 15 napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk megbízott - tulajdonostárs személy is összehívhatja. 1.2.3. A közgyűlések összehívását az intézőbizottság, közös képviselő intézi. 1.2.4. A közgyűlésre a tulajdonostársakat írásban kell meghívni, - kivételt képez a sürgős, veszélyhelyzetet elhárító eset - a közgyűlés időpontja előtt nyolc naptári nappal a meghívót meg kell küldeni, illetve egy a meghívó egy példányát a társasházban ki kell függeszteni. 1.2.5. A meghívónak tartalmaznia kell az elnöklő személy, a jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a megszavazásra előterjesztett napirendi pontokat. 1.2.6. A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet, de annak nincs akadálya, hogy az ügyet a tulajdonostársak megvitassák, majd a határozat elfogadását a képviselő utólag írásban kérje. 1.2.7. A meghívót ajánlott levélben kell a tulajdonostársak címére feladni, vagy azt személyes aláírással átvetetni. Abban az esetben, ha a tulajdonostárs címének hátrahagyása nélkül ismeretlen helyre távozott, vagy a meghívót nem vették át, a meghívónak az utolsó ismert címre történő feladásával a kézbesítés megtörténtnek tekintendő. 1.2.8. Abban az esetben, ha a közgyűlés összehívására az intézőbizottság, közös képviselő személye, vagy intézkedése elleni panasz miatt kerül sor, vagy az intézőbizottság, közös képviselő a közgyűlés összehívását indokolatlanul megtagadja, a tulajdonostársak 1/10-ede által megbízott tulajdonostárs - személy is jogosult a közgyűlés összehívására, intézkedni a napirend és ok írásbeli megjelölésével. 1.3. A közgyűlés határozatképessége. 1.3.1. Tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati joga a tulajdonosokat. 1.3.2. Az alapító okirat megszavazásához, módosításához a tulajdonostársak 100 %-a szükséges, kivételt képez, amikor olyan lakásmegosztás történik, amely nem érint közös tulajdont, ebben az esetben az alapító okirat módosításához az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozattal az alapító okirat módosítható. 1.3.3. A Társasház épületbiztosításának (tömb biztosítás) megszüntetéséhez tulajdonostársak 100 %-nak szavazata szükséges. Módosíthatásához egyszerű szavazattöbbségű határozat szükséges. 1.3.4. A közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról, illetve ezen épületrészekkel kapcsolatos döntésékben a tulajdonostársak az összes tulajdoni hányad szerinti legalább 4/5-ös szavazattöbbséggel határoznak. 1.3.5. Az előzőekben felsoroltakon kívül minden más esetben a közgyűlés a határozatát a jelenlévő tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbséggel hozza. 1.3.6. A közgyűlés határozatképességéhez a tulajdonostársak - tulajdoni hányaduk arányában számított - több mint felének vagy, írásbeli meghatalmazással ellátott meghatalmazottjának a jelenléte szükséges. Az írásba foglalt meghatalmazást a közgyűlés elnökének kell átadni. 1.3.7. A határozatképességet a közgyűlés által megválasztott elnök és a jegyzőkönyvvezető állapítja meg. 1.3.8. Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy a közgyűlés folyamán határozatképtelenné válik, megismételt közgyűlést kell tartani. 1.3.9. A megismételt közgyűlést a határozatlan közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos napirenddel, határozatlanná váló közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését követően fennmaradó napirenddel kell összehívni. 1.3.10. A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, ezt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni azzal, hogy ahol a tulajdoni hányad 4/5-öde szükséges a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható.

3

1.3.11. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a közgyűlésen elnöklő személy és két tulajdonostárs aláírásával hitelesít. 1.3.12. A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolati költség megfizetésével másolatot kérhet. 2. A társasház által meghozott határozatok nyilvántartása, végrehajtása. 2.1. A közgyűlésen hozott határozatokat a közgyűlésről készített jegyzőkönyvben kell dokumentálni. 2.2. A közgyűlésen hozott határozatokról az intézőbizottságnak, közös képviselőnek minden tulajdonostársat, a közgyűléstől számított nyolc napon belül értesíteni kell. 2.3. Az intézőbizottság, közös képviselő kötelessége a határozatokról és azok végrehajtásáról nyilvántartást (Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni a törvényi élőírások szerint. 2.4. Határozatot írásban is meg lehet szavazni, de csak olyan ügyben, amelyre IGEN vagy NEM válasz adható. 2.5. Ha a hozott határozat bármelyike jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg e szabályzat (SZMSZ) rendelkezését sérti, vagy a kisebbség a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. 3. Írásbeli szavazás módja. 3.1. Az intézőbizottság, közös képviselő által megfogalmazott határozati javaslatot minden tulajdonostársnak ajánlva postázni kell, vagy személyes aláírással át kell vetetni. 3.2. A tulajdonostársaknak nyolc napon belül kell válaszukat visszaküldeni, szavazni csak IGEN vagy NEM válasszal lehet. 3.3. A válaszokat az intézőbizottság, közös képviselő összesíti, majd meghozza a határozati javaslatot az összesítés végeredménye alapján. 3.4. Az írásbeli szavazat alapján hozott határozatról az intézőbizottság, közös képviselő - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni. 3.5. Az írásban hozott határozatról és annak végrehajtásáról is az intézőbizottság, közös képviselő kötelessége nyilvántartást (Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetni a törvényi előírások szerint. 4. Az intézőbizottság, közös képviselő. 4.1. A közös ügyek intézésére intézőbizottságot, közös képviselőt kell választani. 4.2. Az intézőbizottság, közös képviselő kötelességei. 4.2.1. A közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani a jogszabályok, az alapító okirat, valamint az SZMSZ rendelkezéseinek megtartása mellett. 4.2.2. Minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében. 4.2.3. Közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét. 4.2.4. A legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzáloggal való megterhelése. A hátralék megfizetésének biztosítékául a jelzálogjog bejegyzésének elrendelését közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglaltatnia, a jelzálogjog bejegyzésének elrendelését hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételheti. 4.2.5. A bejegyzés alapjául szolgáló hátralék kiegyenlítése esetén kiegyenlítést követő nyolc napon belül a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni, az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltatni. 4.2.6. Az intézőbizottság, közös képviselő köteles a Földhivatalhoz benyújtott alapító okirat és az SZMSZ egy példányát megőrizni. 4.2.7. Köteles a közgyűlés határozata esetén társasház-kezelői tevékenységet ellátni. 4.2.8. A közgyűlés határozatban előírhatja a közös képviselőnek társasház-kezelői képesítés megszerzést, a megszerzéssel járó költségeket ebben az esetben a társasház viseli.

4

4.2.9. A közös képviselő feladata a társasházi közösség által hozott határozatok és azok végrehajtásának nyilvántartása, a Közgyűlési Határozatok Könyvének vezetése a társasházra vonatkozó jogszabályban előírtak szerint. 4.2.10. A közös képviselő köteles megengedni, hogy bármely tulajdonos betekintsen a Közgyűlési Határozatok Könyvébe, illetve a határozatokról - a másolási költség megfizetése esetén - másolatot adjon. 4.2.11. A közös képviselő köteles a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - szerződő felek kérésére - a Közgyűlési Határozatok Könyvét, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat bemutatni, továbbá a tulajdonostárs kérésére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség tartozásról, tartozás esetén a hátralék összegét is feltüntetve. 4.2.12. A közös képviselő köteles a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készíteni, amely tartalmazza a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költség nemenként, a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, a közös költségekhez való hozzájárulás összegét tulajdonosonkénti bontásban. 4.2.13. Az intézőbizottság, közös képviselő a számviteli szabályok szerint évente elszámolást készít a kiadások költség nemenkénti, a bevételek forrásonkénti részletezésével, a pénzkészletek kezelési helye szerinti bontásban, továbbá elkészíti az esetleges vagyontárgyak tárgyi eszköz leltárát, a társasházat terhelő kötelezettségek felsorolását, a közös költségekhez való hozzájárulás előírását és teljesítését tulajdonosonkénti bontásban. 4.2.14. Az éves elszámolás elfogadása esetén a közgyűlés az intézőbizottság, közös képviselő ügykezelő tevékenységét jóváhagyja, amely nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást. 4.2.15. Ha a közgyűlés az intézőbizottságot, közös képviselőt felmenti megbízatása alól, köteles az új intézőbizottság, közös képviselő megválasztásától számított 30 napon belül írásbeli jegyzőkönyv alapján a társasházra vonatkozó összes iratot, az erről szóló teljességi nyilatkozattal együtt átadni. 4.3. Az intézőbizottság, közös képviselő jogosultságai. 4.3.1. Az intézőbizottság, közös képviselő jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt. 4.3.2. A munkáltatói jogok gyakorlása az intézőbizottság, közös képviselő jogosultsága.

III. A tulajdonostársak egymás közötti viszonya 1. A társasházi tulajdon egysége. 1.1. A társasházban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek az egyes tulajdonosok külön-külön tulajdonában vannak. 1.2. Az épület azon részei, továbbá azon felszerelések, berendezések, amelyek nincsenek külön tulajdonban, a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. 1.3. A tulajdonostársak közös tulajdonában van a telek is. 1.4. A társasház - öröklakás a közös tulajdonból a tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányaddal együtt önálló ingatlan. Az öröklakás és a közös tulajdonban lévő vagyonrészek eszmei hányada jogi egységet képez, amelyet csak együtt lehet elidegeníteni vagy megterhelni. 2. Birtoklás, használat, rendelkezés joga. 2.1. A tulajdonostársat a társasház - öröklakásra megilleti a birtoklás, a hasznok szedése és a rendelkezés joga, a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmére. 2.2. A tulajdonosnak kötelessége a külön tulajdonban álló tulajdonát fenntartani. 2.3. A tulajdonostárs a külön tulajdonával és a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdonra vonatkozó hányaddal együtt szabadon rendelkezhet. 2.4. A tulajdonjog védelmében bármely tulajdonostárs önállóan is felléphet. 2.5. A társasházon belül a tulajdon jognak adás-vétel útján történő átruházása esetén bármelyik tulajdonost egy harmadik személlyel szemben elővásárlási és előbérleti jog nem illeti meg. 2.6. A tulajdonostársak egymással szembeni kárfelelőssége a Ptk. szabályai az irányadók.

5

3. A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek birtoklása, használata. 3.1. Az épülethez tartozó telek és közös tulajdonban álló épületrészek birtoklására és használatára - a mindenkori jogszabályok és a hatósági rendelkezések keretei között - a tulajdonostársak mindegyike jogosult, e jogát azonban egyikük sem gyakorolhatja a többiek jogának vagy jogos érdekének sérelmére. 3.2. A tulajdonostársak a közgyűlésen hozott többségi határozatukkal a fenti megállapodástól eltérően is megállapodhatnak. 3.3. A telekrész vagy valamely épületrész kizárólagos használata nem változtat a vagyonrészek közös tulajdoni jellegén. 3.4. Az intézőbizottság, közös képviselő jogosult - a közgyűlés által meghatározott keretek között - a közös tulajdon (közös helyiségek) bérbeadására egyedi szerződést kötni. Amennyiben valamelyik tulajdonostárs olyan közös tulajdont bérelne, melyet más tulajdonostárs bérel, a már megkötött szerződést csak akkor lehet felmondani, ha a tulajdonosok több mint fele megszavazza és ezt határozatban rögzítik. 4. Építkezés. 4.1. A tulajdonostárs lakásában építési munkát végezhet. 4.2. Az építkezési szándékot a közös képviselőnek a megkezdés előtt 30 nappal be kell jelenteni. 4.3. Abban az esetben, ha az építkezés más tulajdonostárs jogát, jogos érdekét sérti, az építkező tulajdonostársnak ki kell kérni ahhoz az érintett tulajdonostárs előzetes engedélyét. 4.4. A közös tulajdonban lévő vagyonrészben építkezni csak a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájárulásával lehet. 4.5. Az írásbeli engedély megszerzése esetén is szükséges a jogerős hatósági építési engedély megszerzése. 5. A közös tulajdonban lévő telek, épületrészek, berendezések, felszerelések fenntartásával (karbantartásával, felújításával) járó költségek viselése. 5.1. A közös költség viselésére vonatkozó szabályok. 5.1.1. A tulajdonostársak a közös tulajdon fenntartási feladatainak ellátására közös költség megfizetésére kötelezettek tulajdoni hányaduk alapján. 5.1.2. A közgyűlés évente dönt az éves költségvetés alapján a közös költség mértékéről. 5.1.3. A társasházzal kapcsolatos közös kiadások (kezelési, üzemeltetési költség, közüzemi díjak) külön tulajdoni alapterület (Ft*m2) alapján történik, a biztosítási díjak külön tulajdoni hányad alapján kerülnek megfizetésre. 5.2. A felújítási alap képzésére és felhasználására vonatkozó szabályok. 5.2.1. A tulajdonostársak a felújítási munkák fedezetének biztosítására felújítási alapot képeznek. 5.2.2. A társasház közgyűlése évente dönt a felújítási alap mértékéről, a befizetendő összeg nagyságáról, illetve annak felhasználásáról, a befizetés külön tulajdoni alapterület (Ft*m2) alapján történik 5.2.3. A döntést a közgyűlésen jelenlevők egyszerű szótöbbséggel hozzák meg. 5.3. Eljárás közös költség hátralék fennállása esetén. 5.3.1. A közös képviselőnek feladata a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelése a hátralék megfizetésének biztosítékául, a jelzálogjog bejegyzésének elrendelését közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglaltatnia. 5.3.2. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelését az intézőbizottság, közös képviselő hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételheti, vagy a hátralék összegét a jelzálog alapján, bírósági úton behajttathatja. 5.3.3. Hátralék behajtásával kapcsolatos mindennemű költség az adóst terheli. Adós a hátralék összegének a mindenkori jegybanki kamat kétszeresével növelt összegével köteles megfizetni a Társasház részére. 5.3.4. Az intézőbizottság, közös képviselő kötelessége bejegyzés alapjául szolgáló hátralék kiegyenlítése esetén a kiegyenlítést követő nyolc napon belül a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltatni.

6

5.4. Eljárás a Társasház közösségét érintő, de adott tulajdonos(ok) által okozott károkozás esetén. 5.4.1. Amennyiben a társasház közös részeit érintő, egy, vagy több tulajdonos által okozott, olyan jellegű kár éri, mely bizonyíthatóan az egy vagy több tulajdonos okozott és a kár jellegéből adódóan a biztosító nem fizet, a Társasház az okozott kár összegét és annak minden anyagi vonzatát haladéktalanul, jogi úton behajthassa az érintett tulajdonos(ok)tol. 5.4.2. Amennyiben a Társasházat, -a társasház közös részeit érintő-, egy, vagy több tulajdonos által okozott, olyan jellegű hatósági bírság éri, mely bizonyíthatóan az egy, vagy több tulajdonos okozott, a Társasház az okozott bírság összegét és annak minden anyagi vonzatát haladéktalanul, jogi úton behajthassa az érintett tulajdonos(ok)tol. 6. Tulajdonosok nyilvántartása. 6.1. A tulajdonosoknak kötelességük - tulajdonos váltás esetén - az intézőbizottságnak, közös képviselőnek bejelenteni az ingatlan eladás/vétel tényét. 6.2. A nem a társasházban lakó tulajdonosoknak kötelességük az intézőbizottságnak, közös képviselőnek bejelenteni lakcímüket és telefonszámukat. 6.3. Az intézőbizottság, közös képviselő a tudomására jutott lakcím és telefon adatokat nem adhatja ki más tulajdonosnak, az adatokat a mindenkori adatvédelmi törvényben leírtak szerint köteles kezelni. 7. Házirend. 7.1. A lakástulajdonosok, a lakásbérlők, valamint a velük együtt lakó személyek (továbbiakban lakók) a lakásokat és azok berendezéseit, az épület közös használatra szolgáló helyiségeit, területeit és tartozékait rendeltetésszerűen, gondosan, a közösségi együttélés szabályai, valamint az ezekre vonatkozó jogszabályok és rendeletek (Pl.: csendrendelet, szemétkezelés szabályai…) szerint kötelesek használni. 7.2. Az épületen belül bárminemű építészeti átalakítást a Közös képviselőnek előzetesen be kell jelenteni, aki a tervezett átalakításnak a lakóépület egészére, vagy az egyes lakásokra gyakorolt hatására vonatkozó szakértői véleményt kérhet, melyet az átalakítást tervező lakónak kell beszereznie. Ennek elmaradása esetén a Lakóbizottság/Közös képviselő a városi Építésügyi Hatóságtól kérheti az eredeti állapot visszaállíttatását. Az épület homlokzatá(n)ban (erkély, függőfolyosó falazata is!) történő változást előidéző minden nemű változtatásra előzetesen meg kell kérni a városi Építésügyi Hatóság engedélyét. 7.3. A lakóközösségben együtt élőknek egymás személyét, személyi tulajdonát valamint a közös tulajdont megbecsülő,- megóvó magatartást kell tanúsítaniuk, ennek érdekében az alábbi szabályok betartása kötelező: 7.3.1. A lakóépület bejárati ajtóit éjjel-nappal zárva kell tartani. A kaputelefon felőli ajtót az automata zár rendszer tartja zárva, a másikat csak a Lakóbizottság/Közös képviselő megbízottja nyithatja ki különleges esetben! (pl.: bútorszállítás) 7.3.2. Virágokat, dísznövényeket az erkélyek korlátain csak biztonságosan felerősített virágtartókban szabad elhelyezni. 7.3.3. Mosdóba, mosogatóba, WC csészébe nem szabad olyan hulladékot beleengedni, amely dugulást okozhat a lakóépület vezetékrendszerében. 7.3.4. A lakóépület emeleti szintjein 200 kg-nál nehezebb tárgyakat nem szabad elhelyezni. 7.3.5. Az épületben erős zajt okozó tevékenységet folytatni, különösen éjjel 22 órától reggel 06 óráig hangosan rádiózni, tévézni, stb. nem szabad. Egyéb időpontokban is törekedni kell arra, hogy ne zavarjuk az esetlegesen pihenni vágyók nyugalmát, ezért például a zajjal járó háztartási gépeket, eszközöket (porszívó, mosógép, húsklopfoló, stb.) 06 és 20 óra közötti időben kell használni. 7.3.6. Megsérti a házirendet továbbá az is, aki a folyosókon, lépcsőházban egyéb közös helyiségekben szemetel, azok padozatát, falait bepiszkítja, megrongálja, aki az épületből bármilyen tárgyat, szemetet, cigaretta csikket kidob, folyadékot kiönt, aki lakása takarítása közben port ráz ki az erkélyeken keresztül. Az is megsérti a házirendet, aki az erkélyt, függőfolyosót úgy mossa le, hogy arról a víz alsóbb szintekre, esetleg valakire, vagy valamire, (pl.: gépkocsi, járókelők) ráfolyik. 7.3.7. Az erkélyen és a függőfolyosókon csak a városképet és a közízlést nem sértő tárgyak helyezhetőek el. 7.3.8. A függőfolyosók lakások előtti szakaszát az egyes lakások használói kötelesek tisztán és rendben tartani. Téli hónapokban az esetlegesen bekavart havat el kell távolítani, sózni TILOS és jogszabályba ütköző! 7.3.9. A függőfolyosók és a lépcsőház nem a lakások részei, ezért oda a lakók személyes holmikat, berendezési tárgyakat, kerékpárt, díszeket csak a folyosót használó összes többi lakó hozzájárulásával rakhatnak ki, saját célra ezeket a területeket csak ilyen hozzájárulással lehet használni. 7.3.10. A közös helyiségek és területek takarítása a Tulajdonosi közgyűlés határozata alapján a tulajdonosok feladata a Takarítási Szabályzat alapján.

7

7.4. A lépcsőházban és a lakóépület zárt közös helyiségeiben, tárolókban tilos a dohányzás! Továbbá tilos tűzés robbanásveszélyes anyag tárolása is (pl. benzin, gázolaj, gázpalack)! 7.5. A házirend betartása és az esetleges rendbontók figyelmeztetése minden lakó kötelessége! A figyelmeztetés hatástalansága esetén, vagy az egyébként tapasztalt rendbontásról értesíteni kell a Lakóbizottságot/Közös képviselőt. 7.6. Aki a közösségi együttélés szabályait, illetve a házirendet súlyosan, vagy rendszeresen megsérti, az ellen a Lakóbizottság/Közös képviselő a Polgármesteri Hivatal Szabálysértési Osztályán eljárást kezdeményezhet. Vele szemben a szabálysértési hatóság a megfelelő jogszabályok szerint jár el. 8. Takarítási Szabályzat 8.1. Minden lakó köteles az alábbi szabályzat és ütemterv szerint elvégezni takarítási feladatait. 8.2. A takarítási beosztást lakások számának jelölésével a lépcsőházban elhelyezett hirdető táblára a Közös képviselő kifüggeszti és a Társasház weblapján (www.tarsashaz.wilcon.hu) elhelyezi. A takarítási beosztást a táblázat szerint köteles minden lakó betartani. A beosztás szerinti időszakra vonatkozólag a tisztaságért az ingatlan tulajdonosok a felelősek, abban az esetben is, ha akadályoztatás esetén másik lakóval időszakot cserél, nem lakik a lakásban, vagy más módon biztosítja a kijelölt időszakára a takarítás elvégzését. 8.3. Takarítási intervallum lakásonként: 3 hét. 8.4. PORTALANÍTÁS: hetente 2 alkalommal. - Lépcsőház (lépcsők, fordulók, lépcsőszegélyek), bejárati ajtó előtti kiemelt járda, lépcsőház előtti kerékpártároló területének alapos felseprése. - Szemét összegyűjtése, kukák ürítése. 8.5. FELMOSÁS: hetente 1 alkalommal. - Lépcsőház (lépcsők, fordulók) bejárati ajtó előtti kiemelt járda fertőtlenítőszerrel kevert mosószeres felmosása, minimum 2 szeri felmosó víz cseréjével. Fontos: - Felmosást 0 ˚C, vagy alacsonyabb hőmérséklet esetén TILOS elvégezni, de enyhülés esetén ezt kötelező pótolni takarítási intervallumon belül. - A folyosókon és a lépcsőházban a lefagyott csapadék, hó eltávolítására sót használni TILOS! 8.6. TISZTÍTÁS: hetente 1 alkalommal. - Lépcsőkorlátok kapaszkodó felületeinek fertőtlenítőszeres vízzel való lemosása. - Lépcsőház ajtók fogantyúinak fertőtlenítőszeres vízzel való lemosása (mindkét oldalon). 8.7. EGYÉB TISZTÍTÁS: intervallumonként 1 alkalommal. - Ajtó szegélyek, ablakok, üvegfelületek, párkányok, ablakvédő csövek, postaládák stb. portalanítása, lemosása, bejárati ajtó előtti területen található lábtörlő rács kitakarítása, pókhálók eltávolítása. 8.8. CSÚSZÁSMENTESÍTÉS: szükség esetén. A kijelölt takarító köteles hóesés esetén a havat eltávolítani és lejegesedés esetén a jégmentesítést elvégezni a következő területeken: a hátsó szervíz úttól a kerékpárútig, a lépcsőház keleti oldalánál és az épület északi oldalánál lévő járdaszakasz, külső kerékpártároló területe. Hólapátot, jegesedés mentesítő anyagot (pl. homok, kavics, fűrészpor) a Közös képviselő biztosítja. 8.9. Általánosan a soros takarító lakó köteles folyamatos tisztaságot és rendet tartani a lépcsőházban és a lépcsőház előtti területen. Takarítási időszakának végeztével köteles e szabályzatban leírt legmagasabb szintű tisztasággal átadni a lépcsőházat és egyéb takarítandó területeket a soron következő lakó részére! 8.10. Nagyobb szennyeződés esetén, amennyiben ismert a szennyeződést okozó lakó, vagy annak vendége, köteles a szennyeződést előidéző lakónak azt maradéktalanul feltakarítani. 8.11. Amennyiben állatpiszok található a lépcsőházban, annak feltakarítására bármelyik négylábú állatot tartó lakó kötelezhető, amennyiben az elkövető állatnak a gazdája nem ismert, vagy a szennyezés okozását az ismert állattulajdonos nem ismeri el. 8.12. Lakók minden év márciusában és október körüli hónapban (a lombhullatás után) lehetőségeikhez képest kötelesek részt venni a következő tavaszi és őszi nagytakarításban: - a lakótömb körüli területek, parkolók, járdák, zöldterület, stb. takarítása, rendberakása. A nagytakarítás időpontját a Közös képviselő határozza meg, melyről írásban értesíti a lakótársakat. A nagytakarítás napján, eső, nagy szél esetén új időpont kerül kitűzésre. Kelt: Békés, 2010. december 15.

Érvényes visszavonásig.

8