SZERVEZETI-MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1

Budapest, XIX. Lehel u. 21-27. – Vak Bottyán u. 54-59. sz. Társasház Hrsz.: 162242/8

SZERVEZETI-MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Társasház közgyőlése a társasház mőködésének szabályozására és a zavartalan együttélés megteremtésére a következı Szervezeti-mőködési Szabályzatot (SZMSZ) alkotja az alapító okirat vonatkozó részeinek egyidejő hatálytalanítása mellett:

1. A KÖZÖSSÉG SZERVEI, HATÁSKÖRÜK. JOGAIK ÉS KÖTELESSÉGEIK: 1.1.A közgyőlés • • •

• • • •

• •

A közgyőlést a közös képviselı és az SZVB közösen készíti elı A közgyőlésen - a határozatot is tartalmazó ,- jegyzıkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyőlésen elnöklı személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít. A közgyőlésen a jegyzıkönyvet –amennyiben esetenként ez ellen senki nem tiltakozikhangfelvétellel is lehet vezetni, mely alapján csak a hozandó határozathoz kapcsolódó lényegi hozzászólásokat valamint a határozatokat és meghozataluk körülményét rögzítı írásbeli jegyzıkönyv készül. Ebben az esetben a hangfelvételt tartalmazó digitális adathordozót a dokumentumok között meg kell ırizni. A közgyőlésen meghozott határozatokról a közös képviselınek valamennyi tulajdonostársat írásban közgyőlés megtartásától számított 8 napon bélül értesítenie kell. a tulajdonosok 10% ának a javasolt napirend és a határozati javaslat pontos megjelölésével tett írásos kezdeményezésére a közös képviselı köteles 15 napon belül a közgyőlést összehívni Minden tulajdonosokat érintı közös képviselıtıl vagy a Számvizsgáló Bizottságtól érkezı dokumentum (meghívó, tájékoztató, felhívás stb.) eljuttatása postaláda útján, személyesen vagy együttlakó útján illetve postai úton történhet. A közgyőlési határozat írásbeli szavazás útján is meghozható. Ebben az esetben a közgyőlési napirendre vonatkozóan a közös képviselı felhívásához mellékeli az írásbeli határozati javaslato(ka)t a számvizsgáló bizottság elızetes véleményének ismeretében. A Számvizsgáló Bizottság kérésére írásbeli véleményét a felhíváshoz csatolni kell. A tulajdonostársak a határozati javaslat kézhezvételét követı 15 napon belül van lehetıségük írásban szavazni és szavazatuk eredményét a közös képviselınek megküldeni. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselı a szavazásra megjelölt határidıt követı 8 napon belül írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

………………………. hitelesítı



2

•

• • • •

Eredménytelen az írásbeli szavazás a) A Szervezeti-mőködési Szabályzat tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonosok tulajdoni hányada alapján számított egyszerő többséget, b) Minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét. Határozatképtelen közgyőlés esetén a megismételt közgyőlés az eredeti közgyőlés napjára is összehívható, ha az eredeti meghívó ezt tartalmazza. A közgyőlési meghívó mellékletben tartalmazza a napirendi pontokhoz főzıdı információkat és a meghozandó határozati javaslatokat A közgyőlés az SZVB tagjait egyszer többséggel választja és hívja vissza A közgyőlésen elnöklı személy feladata a közgyőlés eredményes munkájának biztosítása. Ennek érdekében gondoskodik, hogy a) Mindenki hozzászólni kívánó szót kapjon b) A hozzászóló csak a tárgyalt témához szóljon hozzá c) A közgyőlésre szánt idıkeretben minden megtárgyalandó napirend megtárgyalásra kerüljön, ezért a bekiabálásokat, felesleges témaismétléseket igyekezzen meggátolni demokratikus keretek között

1.2.A közös képviselı 1.2.1 beszámolási kötelezettség: Az írásban foglalt határozatok végrehajtásáról az éves közgyőlésen beszámol. Az éves beszámoló közgyőlési elfogadása a késıbbiekben feltárt mulasztás alól nem mentesíti. Az éves költségterv a könyvelési évre szól, január 01-tıl december 31.-ig. A közgyőlésen elfogadott éves közös költség január 01-tıl értendı. A közgyőlés hónapja és a januári hónap között eltelt idıszak közös költség különbözetét el kell osztani az év hátralévı hónapjai között, és ez alapján kell a befizetendı közös költséget megállapítani. Az így megállapított fizetendı közös költség mértékérıl a tulajdonosokat értesíteni kell. 1.2.2. Folyamatos jelenlét: Külsı közös képviselı esetén havonta a társasházban „bejárást" tart, melyen –lehetıség szerint- a gondnok és (vagy) egy SZVB-tag is részt vesz. 1.2.3. Közös költség beszedése: • A tulajdonosi közös költség hátralékról összesítést készít. Az összesítést havonta megküldi a Számvizsgáló Bizottságnak. Az éves összesítést mellékeli az éves elszámoláshoz. • Az 1 hónapnál nagyobb összegő közös költség elmaradásról tájékoztatja az érintett tulajdonost. • A 3 hónapot meghaladó tartozás esetén a késedelmes tulajdonos részére ügyvédi felszólításról intézkedik. Ebben az esetben a Tulajdonos folyószámláját az ügyvédi költséggel megterheli.




3

•

• • • •

4 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén a közös képviselı fizetési meghagyás kibocsátásáról gondoskodik. Ennek jogerıre emelkedésekor végrehajtást kezdeményez. A Végrehajtás eredménytelensége esetén gondoskodik a végrehajtási jog tulajdonlapi bejegyzésérıl, valamint (nagyobb tartozás esetén) ingatlan-végrehajtás (lakás elárverezés) elindításáról. A 6 havi közös költség mértékét meghaladó tartozás esetén jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat felhatalmazása alapján jogosult a társasházi törvényben rögzített módon jelzálog bejegyzésre. Valamennyi jogi lépés esetén a felmerülı többletköltség (illeték, ügyvédi költség, végrehajtói elıleg stb) a tartozó tulajdonost terhelik, melyek folyószámláján követelésként jelennek meg. Minden elindított jogi esetben a késedelmes közös költség és egyéb járulékos költség késedelmes megfizetésekor késedelmi kamatot kell felszámolni a PTK szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamattal. A tartozás akkor tekinthetı kiegyenlítettnek (a jogi szankciók akkor vonhatók vissza), ha a tartozó tulajdonos a közös költség tartozását, a felmerült járulékos költségeket valamint a késedelmi kamatot megfizette.

1.2.4. Pénzügyi megkötések: • csak az a -nem közüzemi- számla fizethetı ki, melyet vagy a gondnok vagy az érintett tulajdonos, vagy SZVB tag illetve a közgyőlés által ezzel a feladattal megbízott tulajdonos leigazol. Az igazolás a számlán, vagy a számla mellékletén illetve munkalapon történhet, melyet a számla mellé csatolni kell • A befogadott számlának mindenkor része a végzett munkára vonatkozó megbízás, szerzıdés vagy munkalap, a munka átvételének igazolása - a számviteli, könyvelési rendelkezések szerint. • A közös képviselı Egyszázötvenezer Ft-ig dönthet saját hatáskörében. Ötszázezer Ft-ig a SZVB hozzájárulása szükséges. Ezen összeg felett - mely az éves költségvetésben nem szereplı munkára irányul, és közgyőlési határozatban nem rögzített - csak a közgyőlés dönthet. Ez alól a közüzemi számlák kivételt képeznek. Fenti értékhatárokat az éves beszámoló közgyőlés megváltoztathatja. • A közüzemi számlákat ellenırzi. • Minden hónapban tájékoztatást ad az SZVB-nek a Társasház pénzforgalmáról. Számítógépes terminál használata esetén a lezárt havi pénzforgalom kinyomtatott példányát küldi meg. 1.2.5. Egyéb: • A ház alkalmazottai részére munkaköri leírást készít, melyet az SZVB-vel egyeztet. • az alkalmazottak munkaköri leírásának teljesítését folyamatosan ellenırzi, • az alkalmazottak munkaköri leírását a tulajdonosokkal ismerteti • Tőz esetére menekülési tervet készít(tet)




4

1. 3. A Számvizsgáló Bizottság (SZVB) Jogkörében eljárva: • bármikor ellenırizheti a közös képviselı ügyintézését, havonként ellenırzi a közösség pénzforgalmát, • véleményezi a közgyőlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint az SZMSZ által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, • javaslatot tesz a közös képviselı díjazására, • összehívja a közgyőlést, ha a közös képviselı az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget. • A SZVB tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg, saját mőködési szabályzatát maga állapítja meg.

1.4. Egyéb bizottságok Célfeladatokra vagy állandó megbízással a tulajdonosközösség egyéb bizottságokat is alakíthat. Így például felújítási, karbantartási, üzemelési feladatok segítésére ellenırzésére Mőszaki Bizottság hozható létre a közös képviselı és a közgyőlés döntéseinek elıkészítése érdekében.

2. A KÖLTSÉGEK VISELÉSE 2. 1. A költségek viselése a külön tulajdonra nézve 2. 1. 1. Víz- és csatornadíj Vízórával nem rendelkezı tulajdonosok esetén része a közös költségnek. Az önálló vízórával rendelkezık a Díjbeszedı Rt.-n keresztül vagy közvetlenül a Vízmőveknek fizetik a vízdíjat. 2. 1. 2. Elektromos áram A tulajdonostársak magántulajdonuk elektromos áram költségeit külön mérıórájuk által mért Kilowattóránként fizetik az Elektromos Mővek Rt. számlázása alapján. 2. 1. 3. Gáz A tulajdonostársak magántulajdonuk gáz költségeit a Gázmővek számlázása alapján albetétenként, mérıóra vagy átalánydíj alapján fizetik. 2.1.4 Távfőtés A tulajdonostársak magántulajdonuk főtési és melegvíz költségét átalány vagy mérıóra alapján közvetlenül a Távfőtı Mőveknek fizetik




5

2.1.5 Szemétszállítás A tulajdonostársak a szemétszállítás költségét átalány formájában közvetlenül a szolgáltatónak fizetik.

2. 2. A költségek viselése a közös tulajdonra nézve 2. 2. 1. Víz- és csatornadíj A tulajdonostársak a közös víz- és csatornadíjat - tulajdoni hányad szerint - közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. A Tulajdonostársak összesen havi 20m3 vízdíjat fizetnek a közös fogyasztás és a hálózati veszteség költségének közös viselése címén tulajdonhányaduk alapján, függetlenül az ingatlan vízórás jellegétıl. Amennyiben egy lakásban nem tartózkodik senki az nem mentesíti a tulajdonost a vízdíj fizetési kötelezettség alól. Vízórás az a lakás, melynek vízórái a vízmővek által befogadott és leolvasott órák. A vízórás közös költség akkortól számolható, amikor az ingatlan vízórái megjelennek a ház vízszámláján, kezdete a vízszámlán megjelenı induló idıpont. Vízórás lakás esetén, amennyiben a tulajdonos 3 egymást követı alkalommal nem gondoskodik a vízóra vízmővek vagy díjbeszedı általi leolvasásáról, akkor az el nem számolt idıszakban a lakás nem számít vízórásnak. Késıbbi leolvasás sem módosítja ezt az idıszakot. A közös képviselı vizsgálja, hogy a fogyasztás mértéke megfelel-e az átlagosnak. Amennyiben nagy fokú eltérést észlel, ennek okát kivizsgáltatja, és errıl a SZVB-ot értesíti. A közös képviselı a tulajdonosok költségén a vízórákat leplombáltatja és folyamatosan (min. évente egyszer) leellenırizteti. 2. 2. 2. Elektromos áram A tulajdonostársak a közös elektromos áram költségeit - tulajdonhányad szerint - közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe.. A közös képviselı vizsgálja, hogy a fogyasztás mértéke megfelel-e az átlagosnak. Amennyiben nagy fokú eltérést észlel, ennek okát kivizsgáltatja, és errıl a SZVB-ot értesíti. 2. 2. 3. Biztosítás A tulajdonostársak külön tulajdonának, mint ingatlannak valamint osztatlan közös tulajdonnak a biztosítás költségeit tulajdonhányad szerint - közvetve fizetik, ez beépül a közös költségbe. 2. 2. 4. Felújítási tartalék A közösség a közös tulajdon felújításának költségeire évente határozatot hoz (Ft/tulajdoni hányad/hó). A felújítási díjat a tulajdonostársak havonta fizetik, ez beépül a közös költségbe. A közgyőlési döntés az alapképzés formájáról is dönt. (felújítási alap vagy lakáskassza vagy lekötött betét vagy egyéb) A felújítási díj SZVB hozzájárulása esetén ideiglenesen felhasználható közmőszámla kiegyenlítésére. Az erre a célra felhasznált összeget a lehetı legrövidebb idı alatt vissza kell tölteni a felújítási tartalék keretbe. A közös képviselı ezen összeg felhasználásáról külön elszámolást készít.' A felújítási tartalék felhasználásáról közgyőlés dönt.




6

2. 3. A közös költség fizetésére vonatkozó szabályok A Társasház folyamatos üzemeltetésének biztosítása érdekében a mindenkori közös költségeket (üzemeltetés, felújítás) minden hónap 15. napjáig be kell fizetni a társasház üzemeltetési számlájára. A befizetésért a mindenkori tulajdonos tartozik felelıséggel. Az önhibájából közös költséget nem fizetı tulajdonos a Ptk. Szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamattal köteles befizetni. Abban az esetben, ha egy tulajdonostárs 6 havi közös költség befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a közös képviselı - a 2003. évi CXXXIII. törvény 30. § alapján és annak elıírásaihoz igazodva - jogosult az adós tulajdonosi lapját az adósság mértékével megterhelni, jelzálogjogot alapító határozatával. Az önhibájukon kívül hátralékba került fizetési hajlandóságukat kinyilvánító tulajdonosokkal hátralékuk kiegyenlítésének megkönnyítése érdekében- részletfizetési megállapodást köthet a közös képviselı. A megállapodásban rögzítettek betartása esetén a közös képviselı a jogi lépéseket felfüggeszti. Az önálló albetétben lévı nem lakás célú bérleményeknél a közgyőlés meghatározhat eltérı teherviselési módot, pontosan megjelölve annak szempontjait, illetve egyes albetétekre bontva is dönthet a teherviselés módjáról. Ingatlan eladásakor, ha az eladó nem kéri a közös képviselıtıl közös költségének nullás egyenlegközlıjét és a vevı e nélkül vásárolja meg az ingatlant, abban az esetben az eladó esetleges közös költség tartozását a Társasház az új tulajdonostól követelheti és mint induló egyenlegként tartja nyilván. A közös költséget lehetıség szerint OTP-n keresztül kell fizetni. Abban az esetben, ha a tulajdonos postai úton fizeti a közös költséget, akkor a postai fizetés Társasház által fizetett költségét meg kell téríteni. Ennek költsége 100,- Ft./alkalom. Ezt a költséget az éves beszámoló közgyőlés módosíthatja.

3. AZ ÉVES ELSZÁMOLÁSRÓL, KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖTELEZİ ÉVES KÖZGYŐLÉS LEGKÉSİBBI IDİPONTJA A közös képviselı köteles az éves elszámolásról és a költségvetés megállapításáról szóló éves közgyőlést legkésıbb minden év április 30-ig összehívni.

4. TULAJDONOSI SZABÁLYOZÁSA

REGISZTER

ÉS

LAKÓNYILVÁNTARTÁS

A tulajdonos köteles bejelenteni a közös képviselınek: a. külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást, (mind az eladó, mind a vevı) b. lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthetı személyes adatát, illetıleg a jogi személy nyilvános adatát, c. a külön tulajdonát bérlı, használó személy b. pontnak megfelelı adatát, d. a külön tulajdonában lakó személyek számát, e. haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvezı személy nevét.




7

A közös képviselı a bejelentett adatok alapján gondoskodik a tulajdonosi regiszter és a lakónyilvántartás vezetésérıl, a mindenkori gondnokon vagy a tulajdonosok által megbízott tulajdonoson keresztül a változások naprakész átvezetésétıl. Minden tulajdonos saját érdekében köteles állandó elérhetıséget, vagy megbízott útján a tulajdanába való bejutást biztosítani. Az elérhetıség hiányából adódó következmények sem a társasházat, sem a közös képviselıt nem terhelik. Kártérítési igény közérdekő beavatkozás esetén nem érvényesíthetı.

5. Egyéb Osztatlan közös területen a tulajdonosközösség engedélye nélkül magántulajdon nem tárolható. Amennyiben a tulajdonos felszólításra a holmik eltávolításáról nem gondoskodik az engedély nélkül tárolt dolgok eltávolításáról -–az érintett tulajdonos költségén- a közös képviselı intézkedik. Üzletek és lakások reklámtáblát, klíma berendezést és bármely más berendezési tárgyat csak a tulajdonosközösség engedélye alapján a közös képviselıvel kötött bérleti szerzıdés alapján helyezhetnek el. Közös helyiséget csak a tulajdonosközösség engedélyével lehet kizárólagosan használni, bérleti szerzıdés megkötése után. A kizárólagosan használt közös helyiségek kulcsának másolatát a gondnoknak át kell adni. A bérelt közös területek gondnok általi nyithatóságának megakadályozása a bérleti szerzıdés azonnali megszüntetését eredményezi. A bérelt területek tisztántartásáról a bérlınek folyamatosan gondoskodni kell. Közös víz és villamos áram vételi lehetıségeket csak közös célra lehet használni. A lépcsıházak tisztántartásáról a tulajdonosok kötelesek gondoskodni oly módon, hogy lakásuk elıtti elıtér és a megelızı szintre vezetı lépcsı (ill. földszint esetén a bejáró) takarítását kell havi rendszerességgel illetve szükség szerint gyakrabban elvégezniük vagy elvégeztetniük. Ezért minden esetben a tulajdonos felelıs attól függetlenül, hogy ingatlanában ki tartózkodik. A téli csúszásmentesítésérıl a gondnok gondoskodik a tulajdonosok bevonásával. Amennyiben valamely tulajdonos nem gondoskodik a téli csúszásmentesítés rá esı részérıl, abban az esetben a közös képviselı a mulasztó tulajdonos költségén köteles biztosítani a hóeltakarítást, csúszásmentesítést.

6. A TÁRSASHÁZ HÁZIRENDJE A házirend a fıvárosi és helyi önkormányzati idevonatkozó rendeletek alapján készült. A házirendben foglaltak a tulajdoni formától függetlenül kiterjednek mindazokra a személyekre, akik a lakóépületet állandó vagy ideiglenes jelleggel használják. minden esetben a tulajdonos felel bérlıiért, vele egy háztartásban élı családtagjaiért vagy lakótársaiért illetve a hozzá érkezı látogatóiért a házirend betartása, betartatása vonatkozásában A szemétgyőjtı edényeket a kijelölt helyeken kell tartani. amennyiben valamelyik tulajdonostárs az épület bármely területét beszennyezné, a szennyezést minden külön felszólítás nélkül köteles eltakarítani.




8

Amennyiben ez nem történik meg, a gondnok ill. a közös képviselı a takarításról soron kívül gondoskodik, és a közös képviselı ennek költségét a tulajdonosnak közös költség kötelezettségként elıírja. A kukákba kizárólag háztartási szemét önthetı. Építkezési törmelék, egyéb más jellegő szemét elszállíttatásáról a munkálatokat végeztetó tulajdonostárs köteles haladéktalanul gondoskodni. Amennyiben ez nem történik meg, a közös képviselı elszállíttatja, és a költséget kiszámlázza a tulajdonostársnak. Nem lakáscélú tulajdonok csak háztartási hulladékot helyezhetnek el a Társasház kukatárolóiba. Egyéb hulladék elszállításáról maguk gondoskodnak. A lépcsıházban és a pince közös elıtereiben tilos hulladék és egyéb berendezési tárgy tárolása. Az osztatlan közös tulajdonban lévı udvarra, pincébe, közlekedıre járdára és úttestre szemét és bármi más tárgy lerakása tilos! Porképzıdéssel járó takarítást végezni, növényeket ápolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad. A tulajdonostársak külön tulajdonukban álló lakásukban maximum két kutyát vagy macskát tarthatnak (A mindenkori érvényes állatvédelmi törvény és a helyi rendelet szabályozza). Az állatokat közös használatú helyiségekben tartani, etetni, kóbor állatot vagy madarat az épületbe szoktatni tilos! Az állatok által okozott szennyezıdést az állat gondozója, tulajdonosa köteles haladéktalanul eltakarítani. Madarat tilos úgy tartani, hogy mások erkélyét, ablakpárkányát vagy az épület közhasználati területét szennyezze. Közös tulajdonban lévı, de külön tulajdonként használt helyiségekben (pince, folyosó, lépcsıház) a gyúlékony, tőz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása tilos! A lakóépületben és a hozzátartozó közıs használatú helyiségekben és területen napszaktól függetlenül tartózkodni kell minden mások nyugalmát zavaró magatartástól és tevékenységtıl. Ide tartozik a zaj és szagártalom. Rovarfertızés megszüntetése érdekében a lakás tulajdonosa köteles a lakásában a rovarmentesítési munkát elvégeztetni, illetve a közgyőlés határozata alapján eltőrni. A tulajdonosok a társasház állagában, berendezési tárgyaiban, más tulajdonában okozott szándékos rongálási károkért anyagilag felelnek. Amennyiben idegen személy szándékosan okozott kárt a társasház osztatlan közıs tulajdonában, azt jelezni kell a gondnok, illetve a közös képviselı felé. A tulajdonostársak az egymás közti vitákat, amennyiben nincs kihatása a társasház közösségére vagy annak zavartalan mőködésére, egymás között rendezik. A házirendben nem szabályozott kérdésekben, illetve azok módosításáról a közgyőlés határozatban dönt (ez vonatkozik a társasház osztatlan közös tulajdonában lévı zöld területre is). A házirend szabályai vonatkoznak: - a tulajdonosokra, haszonélvezıkre - a bérlıkre - a velük együtt lakó személyekre A házirendben nem szabályozott kérdésekben elsısorban a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló 1959. évi IVes törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. HÁZIREND KÖRÉBE TARTOZÓ EGYÉB KÉRDÉSEK A Társasház elektromos, gépészeti, víz-, csatorna- stb. rendszert használ, amelyek megfelelı mőködése a ház életvitelét biztosítja, ugyanakkor számos veszélyforrást, baleseti lehetıséget is magukban hordoznak. Megfelelı mőködésük minden tulajdonostársnak elemi érdeke.




9

7. 1. Közös tulajdon használata A lépcsıházban és a folyosókon tilos berendezési tárgyak tárolása. A lépcsıházi ablakokat szellıztetés után - mindenki köteles bezárni, a ház állagának megırzése miatt is. A közös területek világítását - ahol nem automata szabályoz - távozás után ki kell kapcsolni. Tilos a közös tulajdonok belsı és külsı falára bármit ráfirkálni, spray-vel lefújni. A közös tulajdonban bekövetkezett meghibásodást - függetlenül attól, hogy ismert-e a károkozó - a gondnoknak, vagy a közös képviselınek haladéktalanul jelezni kell.

7. 2. Tőz- és balesetvédelem A Társasháznak külön tőzvédelmi szabályzatot és tőzriadó tervet kell készíttetni. (elkészülte után megtalálható kifüggesztve a lépcsıházban). A lezárt ajtók kulcsait tőzvédelmi kazettában kell tárolni. Ezek betartása. illetve figyelembevétele minden tulajdonostárs kötelessége, de egyben elemi érdeke is. A szeméttároló edényekbe lomot, éghetı anyagot dobni szigorúan tilos! A lépcsıházakban tilos eldobni olyan anyagokat, amelyek balesetet okozhatnak! E tárgykörbe tartozó eseményekrıl a gondnokot vagy a közös képviselıt haladéktalanul tájékoztatni kell.

7.3. Bejáratok A tulajdonostárs, családtag, bérlı látogató köteles a lakóépület kapuját állandóan zárva tartani. A tulajdonos tájékoztassa vendégeit, látogatóit a kapu nyitásának és csukásának módjáról és kísérje figyelemmel ennek megvalósulását.

7.4. Tetızet A tetıt csak a közös képviselet tudtával, a gondnok jelenlétében lehet mőszaki okokból használni. (A tetıre és a társasház homlokzatára csak közgyőlési engedéllyel, ideiglenes jelleggel, valamint térítés ellenében szabad mőszaki berendezéseket elhelyezni.)

7. 5. Nyugalmat, pihenést zavaró tevékenységek A házban egyeseknek természetes tevékenység az, ami másnak a nyugalmát, pihenését zavarja. Ilyen pl.: a falfúrás, vésés, kalapálás stb. Tilos ilyen tevékenységet végezni hétfıtıl szombatig este 19 óra után, reggel 8 óra elıtt, vasárnap és ünnepnap 0-24. óráig! Ide tartoznak olyan tevékenységek is, amelyek helytelen beállításból adódóan okoznak felesleges zajt (pl.: nincs vízszintbe állítva a mosógép, és ezért „üt"). Tilos az olyan tevékenység, amely a lakás nem lakásként való használatából adódik, és zajjal jár!




10

7. 6. Fenyegetés Amennyiben tulajdonost, bérlıt írásban vagy szóban megfenyegetnek, jelezze azt a társasház gondnoka vagy a közös képviselı felé.

7.7. építkezés a saját tulajdonban A tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdésérıl, várható idıtartamáról és a munka típusáról értesíteni köteles a közös képviselıt és lakótársait, elsısorban a közvetlen érintett szomszédait. Az építkezés, átalakítás csak a közös képviselı értesítése után lehetséges. Építési engedély köteles építkezés esetén a tulajdonos az építési engedély mellé köteles beszerezni a tulajdonosok 80%-ának hozzájáruló nyilatkozatát. Az építkezéssel kapcsolatos esetleges keletkezett szennyezıdést vagy károkozást az építtetı saját költségén köteles eltávolítani, ill. helyreállítani.

7.8. A házirend betartatása A házrendben szabályozott együttélési szabályok megszegıivel szemben (ez alatt minden esetben az érintett tulajdonos értendı akár bentélıként, családfıként, bérbeadóként, fıbérlıként vagy vendéglátóként felelıs a lakótársaiért, családtagjaiért, bérlıiért, albérlıiért vagy vendégeiért) a közös képviselı köteles eljárni. Eredménytelen felszólítás esetén az érintett tulajdonossal szemben szabálysértési eljárást kezdeményez az Önkormányzatnál vagy a rendırségen.

A társasház 2004. decemberében írásbeli szavazáson az SZMSZ-t és a házirendet 6032/10000 tulajdoni hányad arányában ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

Budapest, 2004-12-08




SZERVEZETI-MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents