Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend

Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend

2015.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND

Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 2/46.

Beosztás

Készítette jogtanácsos

Ellenőrizte kancellár

Név

dr. Bíró Barbara

Dr. Csomós Tamás

2016. február 8.

2016. február 9.

Jóváhagyta Szenátus nevében: rektor Helgertné Dr. Szabó Ilona Eszter

Aláírás Kelt

2016. február 17.

Tartalomjegyzék Cél .............................................................................................................................................. 4 Szabályzat hatálya ...................................................................................................................... 5 Kapcsolódó dokumentumok....................................................................................................... 5 A főiskola jogállása .................................................................................................................... 5 A főiskola fenntartója, fenntartói irányítás................................................................................. 6 A főiskola küldetése, céljai ........................................................................................................ 7 A működés alapelvei .................................................................................................................. 8 A főiskola alaptevékenysége ...................................................................................................... 8 Oktatás........................................................................................................................................ 8 Tudományos kutatás................................................................................................................... 9 A főiskola további tevékenységei .............................................................................................. 9 Felnőttképzés.............................................................................................................................. 9 Tehetséggondozás ...................................................................................................................... 9 Hallgatók részére nyújtott szolgáltatások................................................................................. 10 A főiskola alapvető dokumentumai.......................................................................................... 10 A főiskola szervezete és vezetése............................................................................................. 12 A főiskola szervezete ............................................................................................................... 12 A főiskola vezetése................................................................................................................... 12 A főiskola testületi vezetése ..................................................................................................... 13 A Szenátus................................................................................................................................ 13 A Szenátus összetétele ............................................................................................................. 14 A Szenátusválasztás ................................................................................................................. 14 A választásra jogosultak és a választhatók köre....................................................................... 14 Választási Bizottság ................................................................................................................. 15 Szavazatszámláló Bizottság ..................................................................................................... 15 A választás menete ................................................................................................................... 15 Jelölés ....................................................................................................................................... 16 A Szenátus tagjai megbízatásának megszűnése ....................................................................... 18 A Szenátus tagjainak jogai és kötelességei .............................................................................. 19 A Szenátus működésének szabályai ......................................................................................... 20 A Szenátus döntési joga ........................................................................................................... 20 A Szenátus működése............................................................................................................... 21 A Szenátus összehívása............................................................................................................ 21 Az előterjesztés ........................................................................................................................ 22


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 3/46.

A nyilvánosság biztosítása ....................................................................................................... 23 A Szenátus tanácskozásának alapvető szabályai...................................................................... 23 A határozathozatal.................................................................................................................... 24 Szenátusi döntések közlése a fenntartóval ............................................................................... 25 A testületi ülések dokumentálása ............................................................................................. 25 A Szenátus bizottságaira vonatkozó általános szabályok ........................................................ 26 A hallgatók tanulmányi, vizsga és szociális, valamint kreditátviteli ügyeiben eljáró bizottságok ............................................................................................................................... 26 A Szenátus további testületei ................................................................................................... 27 Konzisztórium .......................................................................................................................... 28 Egyéb főiskolai fórumok .......................................................................................................... 29 Vezetői értekezlet ..................................................................................................................... 29 Főiskolai Tudományos Tanács................................................................................................. 30 Igazgatói Értekezlet.................................................................................................................. 30 Szakfelelősi Tanács .................................................................................................................. 31 A főiskolán működő testületek, önkormányzatok.................................................................... 31 Közalkalmazotti Tanács ........................................................................................................... 31 Hallgatói Önkormányzat .......................................................................................................... 32 A főiskola személyi vezetése ................................................................................................... 33 A főiskola vezetői..................................................................................................................... 33 Rektor ....................................................................................................................................... 34 Oktatási rektorhelyettes............................................................................................................ 36 Kancellár .................................................................................................................................. 38 Szakfelelős ............................................................................................................................... 40 A főiskola szervezeti egységei és további vezetői ................................................................... 41 A főiskolai vezetés irányítási eszközei..................................................................................... 41 A szabályzatok, utasítások kezelése......................................................................................... 42 A körlevelek kezelése............................................................................................................... 43 Az intézményen belüli és a külső szervekkel történő kapcsolattartás szabályai...................... 43 Együttműködés a főiskolán belül ............................................................................................. 43 A szolgálati út........................................................................................................................... 44 A hallgatói rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezésének rendje .................................................................................................................................................. 44 Mellékletek............................................................................................................................... 46

Kiadás 00.

01.

02.

03. 04. 05.

Fejezet száma


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 4/46.

Változás tárgya 24/2014/2015. SZN határozat Kiadás Szervezeti és Működési Rend (2012) 07. kiadásának hatályon kívül helyezése 25/2014/2015. SZN határozat 2., 3. és 7. melléklet törlése 47/2014/2015. SZN határozat 2. melléklet beillesztése 48/2014/2015. SZN határozat 3. melléklet beillesztése 52/2014/2015. SZN határozat 7. melléklet beillesztése 105/2014/2015. SZN határozat 8043-2/2015/INTFO iktatószámú fenntartói észrevételek átvezetése 106/2014/2015. SZN határozat 13. melléklet törlése 107/2014/2015. SZN határozat 13. melléklet beillesztése 108/2014/2015. SZN határozat 16. melléklet beillesztése 4/2015/2016. SZN határozat Jogszabályi változások átvezetése 12/2015/2016. SZN határozat Helyettesítés rendjének biztosítása, konzisztóriumi tagok delegálási rendjének módosítása 36/2015/2016. SZN határozat Helyettesítés rendjének meghatározása, adatváltozás

Kiadás dátuma 2015.01.01.

2015.02.01.

2015.07.15.

2015.10.01. 2015.12.14. 2016.02.18.

Cél 1.§ (1) Jelen Szervezeti és Működési Rend (a továbbiakban: Szabályzat) megalkotásának célja a Károly Róbert Főiskola szervezeti felépítésének, tagolódásának, vezetési szerkezetének, a vezetői és magasabb vezetői választások eljárási rendjének, az egyes szervezeti egységek feladatainak, működésének, az intézményen belüli és a külső szervekkel történő kapcsolattartás szabályainak a meghatározása.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 5/46.

Szabályzat hatálya 2.§ (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Károly Róbert Főiskolára (a továbbiakban: főiskola), annak valamennyi telephelyére, tevékenységére tekintet nélkül arra, hogy a tevékenységet belföldön vagy külföldön folytatja, szervezeti egységére, a főiskola valamennyi oktatójára, tudományos kutatójára és más, a főiskola feladatainak megvalósításában részt vevő alkalmazottjára, függetlenül attól, hogy tevékenységüket milyen jogviszony keretében fejtik ki. (2) A Szabályzat hatálya a költségviselés formájától függetlenül kiterjed a főiskolán folyó bármely képzési ciklusban (alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben), bármely szakon és bármely tagozaton tanulmányokat folytató magyar és – a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint – nem magyar állampolgárságú hallgatókra, a főiskolára jelentkezőkre, valamint a főiskolán felnőttképzésben részt vevőkre egyaránt. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ – – – – – – – – – –

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.); a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.); az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet; a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.); a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.); Hallgatói Követelményrendszer (a továbbiakban: HKR); Foglalkoztatási Követelményrendszer (a továbbiakban: FKR); Iratkezelési szabályzat; Ellenőrzési rendszerek szabályzata. A főiskola jogállása 4.§

(1) A főiskola: a) b) c) d)

az Nftv. értelmében Magyarország állami felsőoktatási intézménye; a Ptk. alapján, az Nftv-ben meghatározottak szerint létrehozott jogi személy; az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv; alapító okirata szerint önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2) A főiskolára vonatkozó adatok: a)

a főiskola létrehozásáról szóló jogszabály: a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítására kiadott 2003. évi XXXVIII. törvény


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 6/46.

b) törzskönyvi azonosító szám: 597649 c) alapító okirat kelte: hatályos alapító okirat: 2015. december 22. (hatályos: 2015. december 30-ától)1 eredeti alapító okirat: 2003. augusztus 29. d) alapító okirat száma: 51468/2015. 2 e) alapítás időpontja: 2003. szeptember 1. f) a főiskola székhelye: 3200, Gyöngyös, Mátrai út 36. g) a főiskola telephelyei: 3213 Atkár, Tass-puszta 3356 Kompolt, Fleischmann Rudolf út 4. 3358 Erdőtelek, Fő út 129. 3300 Eger, Kőlyuktető h) Az ellátandó és kormányzati funkciók szerint besorolt alaptevékenységeket az Alapító Okirat tartalmazza. i) Az alaptevékenységeket meghatározó alapvető jogszabályok felsorolását a 3.§ tartalmazza. j) A főiskola engedélyezett létszáma: 430 fő. k) Gazdálkodó szervezetek, amelyek felett a főiskola alapítói, illetve tulajdonosi jogokat gyakorol: név

cégjegyzékszám

Károly Róbert Kutató-Oktató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság KR Spektrum Kutató-Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Mátra Energiaültetvény Termelő Korlátolt Felelősségű Társaság Károly Róbert Pincészet Korlátolt Felelősségű Társaság

székhely

Cg.10-09-028669

3213 Atkár, Tass-puszta 0165. hrsz.

Cg.10-09-028694

3200 Gyöngyös, Mártai út 36.

Cg.10-09-030581

3213 Atkár, Tass-puszta 0165. hrsz.

Cg.10-09-029334

3200 Gyöngyös, Bene u. 69.

A főiskola fenntartója, fenntartói irányítás 5.§ (1) A főiskola felett a fenntartói jogokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja. (2) A főiskola működtetése, a működéséhez szükséges feltételek biztosítása a fenntartó feladata. (3) A fenntartó:

1

Módosította a 36/2015/2016. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „hatályos alapító okirat: 2014. január 1.” Hatályos 2016. február 18-ától. 2 Módosította a 36/2015/2016. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „alapító okirat száma: 55291/2013. (a 7374-8/2014. számú kiegészítéssel).” Hatályos 2016. február 18-ától.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 7/46.

a) kiadja és módosítja a főiskola alapító okiratát; b) megkéri működési engedélyét; c) közli az intézménnyel költségvetésének kereteit (főösszegeit); és értékeli a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; d) támogatást biztosít a felsőoktatási intézmény működéséhez; e) javaslatot tesz főiskolai tanár, egyetemi tanár kinevezésére, felmentésére; f) megvizsgálja a főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ), intézményfejlesztési tervét, költségvetését, ellenőrzi a főiskola gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményét; g) gondoskodik a rektori megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; h) gondoskodik a kancellári megbízásra irányuló pályázat kiírásáról, kezdeményezi a kancellár megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; i) meghatározza a rektor és a kancellár juttatásait, jóváhagyja a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét, valamint a kancellár munkaköri leírását; j) gondoskodik az éves költségvetési beszámoló ellenőrzéséről; k) egyetértési jogot gyakorol a Szenátus alábbi döntései vonatkozásában: − fejlesztés indítása, − az intézmény vagyongazdálkodási terve, − gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése; l) előzetes egyetértési jogot gyakorol a belső ellenőrzési vezető megbízása és a megbízás visszavonása esetén; m) hozzájárulása szükséges: − hatáskörében történő rendszeres pénzjuttatással járó cím, elismerés alapításához, − éves képzési tevékenységének – különösen az indított szakok, a képzés megszervezésének módozatai, a tervezett szakos hallgatói kapacitás – kialakításához; n) a működés, gazdálkodás ellenőrzése céljából jogosult a főiskola tanulmányi, gazdálkodási, illetve egyéb nyilvántartási adataihoz való hozzáférésre az Nftv-ben foglaltak szerint; o) jóváhagyásával határozza meg a főiskola a képzések költségét; p) gyakorolja az Nftv-ben részére meghatározott további jogokat. (4) A fenntartó az Nftv-ben meghatározott körben és módon jogosult a Szervezeti és Működési Szabályzat egységességét, teljességét, törvényességét és hatékonyságnak való megfelelőségét ellenőrizni. A főiskola küldetése, céljai 6.§ (1) A főiskola rendeltetését Küldetésnyilatkozatában, valamint Minőség- Környezeti és Energiapolitikájában határozza meg.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 8/46.

(2) A Küldetésnyilatkozatban, MinőségKörnyezeti és Energiapolitikában megfogalmazottakkal összhangban a főiskola céljait az intézményfejlesztési terv (a továbbiakban: IFT), a hozzá kapcsolódó részstratégiák, tervek tartalmazzák. A főiskola kötelező részstratégiáit, terveit, az azok elkészítéséért felelős személy, testület megnevezését a Szabályzat tartalmazza. A működés alapelvei 7.§ (1) A főiskola ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat. (2) A főiskola szervezete és működése pártoktól független, helyiségeit párt vagy párthoz kötődő szervezet részére működési célra nem engedi át. (3) A főiskola feladatai ellátása során biztosítja az ismeretek és információk tárgyilagos és több oldalú közvetítését. A főiskola nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, működése, munkatársai tevékenysége vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, ezekben a kérdésekben semleges marad. (4) A főiskola működése során biztosítja, hogy feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák. Az egyenlő bánásmód elve sérelmének gyanúja esetén bejelentésre az Esélyegyenlőségi Bizottság jogosult és köteles a panasz kivizsgálására. (5) Jelen paragrafusban megfogalmazottak betartásáért a rektor felelős. A főiskola alaptevékenysége Oktatás 8.§ (1) A főiskola alapfeladatként alapképzést, mesterképzést, felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést, valamint kifutó rendszerben főiskolai képzést és felsőfokú szakképzést folytat gazdaságtudományok, agrár és informatika képzési területeken. (2) Alapképzésben, mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a képzési programok és a részét képező tantervek, felsőoktatási szakképzésben és felsőfokú szakképzésben a szakképzési programok határozzák meg. A programokat az oktatási rektorhelyettes előterjesztése alapján Szenátus fogadja el. A tanterveket szükség esetén, de legalább ötévente felül kell vizsgálni. (3) A képzési programokat, szakképzési programokat a GTR-ben közzé kell tenni. (4) Az oktatás intézményi felelőse az oktatási rektorhelyettes. (5) Az oktatási tevékenység szervezeti kereteit az oktatási intézetek biztosítják.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 9/46.

Tudományos kutatás 9.§ (1) A főiskola alapfeladatként rendeltetésének megvalósítása érdekében alkalmazott kutatási területeken hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt kutatásokat folytató intézmény. A főiskola az alkalmazott kutatások mellett kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez. (2) A főiskola tudományos kutatási stratégiáját az IFT részét képező kutatási-fejlesztési innovációs stratégia határozza meg. A stratégiát a rektor előterjesztése alapján a Szenátus fogadja el. (3) A stratégiát az IFT-vel összhangban négy évre kell készíteni és a főiskola honlapján, valamint a MIR-ben közzé kell tenni. (4) A tudományos kutatás intézményi felelőse a rektor. (5) A kutatási tevékenység szervezeti kereteit a főiskola oktatási intézetei mint tudományos kutatást is folytató szervezeti egységek, valamint a tudományos kutatási egységként működő szervezeti egységek biztosítják. A főiskola további tevékenységei Felnőttképzés 10.§ (1) A főiskola alapító okirata és az Fktv. alapján felnőttképzést folytat. (2) A felnőttképzés keretében a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, a képzés részletes szabályait a felnőttképzési program tartalmazza. (3) Az intézményi felnőttképzési tevékenység felelőse a Regionális Felnőttképzési és Szolgáltatási Központ (a továbbiakban: RFSZK) igazgatója. (4) A felnőttképzési tevékenység szervezeti kereteit az RFSZK biztosítja. Tehetséggondozás 11.§ (1) A főiskola a tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású, valamint a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felkutatása, felismerése, és szakmai, tudományos, művészeti és sport tevékenységének elősegítése érdekében tehetséggondozási programot működtet. Ennek keretében tudományos diákköri konferenciákat szervez, szakkollégiumot működtethet.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 10/46.

(2) A tehetséggondozás intézményi felelőse az oktatási rektorhelyettes, aki munkáját a Tudományos Diákköri Tanáccsal és a szakkollégiumokkal szoros együttműködésben végzi. Hallgatók részére nyújtott szolgáltatások 12.§ (1) A főiskola az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítja az egészségfejlesztést, beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését, amelyet a Hallgatói Információs és Szolgáltatási Központ végez. (2) A főiskola az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítja a könyvtári szolgáltatást, amelynek kereteit nyilvános könyvtárként működő intézményi Könyvtár adja. (3) A főiskola az alaptevékenységéhez igazodóan gondoskodik a tudásalapú gazdasághoz kapcsolódó pénzügyi- és vállalkozói-, az anyanyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztéséről, amelyet az oktatási intézetek biztosítanak. (4) A főiskola az alaptevékenységéhez igazodóan lehetőséget teremt az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére, amelyet az Regionális Felnőttképzési és Szolgáltatási Központ és az oktatási intézetek biztosítanak. (5) A főiskola a hallgatók lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében Diákotthont működtet. A főiskola alapvető dokumentumai 13.§ (1) Alapító okirat: a főiskola létesítő dokumentuma, amelyet a fenntartó fogad el, és amelynek kötelező tartalmi elemeit az Nftv. 2. melléklete tartalmazza. (2) Működési engedély: a főiskola működési engedélyét az Oktatási Hivatal adja ki, kötelező tartalmi elemeit az Nftv. 2. melléklete tartalmazza. (3) Szervezeti és Működési Szabályzat: a főiskola szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó dokumentum. Az SZMSZ-ben minden olyan kérdés szabályozható, amelyet jogszabály nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzat nem rendelkezik. A Szervezeti és Működési Szabályzat részei: Szervezeti és Működési Rend, Foglalkoztatási Követelményrendszer, Hallgatói Követelményrendszer. a)

Szervezeti és Működési Rend: a Szervezeti és Működési Rend mellékleteivel, a szervezeti egységek működési rendjeivel együtt a főiskola szervezeti felépítését, tagolódását, vezetési szerkezetét, a vezetői és magasabb vezetői választások eljárási rendjét, az egyes szervezeti egységek feladatait, működési kereteit, az intézményen belüli és a külső szervekkel történő kapcsolattartás, valamint a hallgatói rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezésének szabályait meghatározó dokumentum.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 11/46.

b) Foglalkoztatási Követelményrendszer: az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, a nyilvános pályázatok elbírálásának rendjét, az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét, a főiskola által adományozható munkaköri és egyéb címek adományozásának feltételeit, az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követelményrendszert, a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, a követelmények teljesítésének értékelését és annak nyilvánosságát, a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit, az oktatók és kutatók részére kiírt kutatási pályázatok elbírálásának rendjét, az oktatók részvételét a főiskola döntéshozatali eljárásában, az oktatók, kutatók és más alkalmazottak intézményi döntések ellen benyújtható jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendjét szabályozó dokumentum. c) Hallgatói Követelményrendszer: a felvételi eljárás, a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét, a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét (a továbbiakban: tanulmányi és vizsgaszabályzat), hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztásának rendjét (a továbbiakban: térítési és juttatási szabályzat), a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának, a diákotthoni jelentkezések elbírálásának eljárási és szervezeti rendjét, a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat, valamint az esélyegyenlőség biztosításának rendjét szabályozó dokumentum. (4) Az Nftv-n kívül más jogszabályokban előírt szabályzatok: így különösen az adatkezeléssel, iratkezeléssel, gazdálkodással, tűz- és munkavédelemmel, informatikai biztonsággal kapcsolatos szabályzatok a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően. (5) Intézményfejlesztési terv: az intézmény fejlesztésével, a fenntartó által a főiskola rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározó dokumentum. A főiskola érvényes Intézményfejlesztési terve 2012–2015 közötti időszakra szól. (6) Részstratégiák: az Intézményfejlesztési terv végrehajtását segítő stratégiák, így például Kommunikációs stratégia. (7) Jogszabályokban előírt tervek a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: a) b) c) d)

Esélyegyenlőségi terv, Tűzriadó terv, Bombariadó terv, Integrált rendszerrel kapcsolatos vezetői átvilágítások terve.

(8) Képzési program: a főiskola komplex képzési dokumentuma, amely az alap-, mesterképzési szakok, valamint felsőfokú szakképzés, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 12/46.

programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. (9) Szakképzési program: a felsőfokú szakképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. (10) Felnőttképzési program: az iskolarendszeren kívüli képzések részletes képzési és tanulmányi követelményeit tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt. A főiskola szervezete és vezetése A főiskola szervezete 14.§ (1) A főiskola feladatai hatékony és gazdaságos ellátása érdekében az Nftv. szerinti: a) b) c) d) e) f)

oktatási, tudományos kutatási, általános szolgáltató, speciális szolgáltató és funkcionális szervezeti egységeket, valamint bizottságokat, tanácsokat, értekezleteket működtet.

(2) A főiskolán: a) b) c) d) e)

oktatási és tudományos kutatási egységként működik az intézet; tudományos kutatási egységként működik a kutatóintézet, a labor; általános szolgáltató egységként működik a központ és a könyvtár; funkcionális egységként működik az igazgatóság és a centrum; a tehetséggondozási és felzárkóztatási szervezeti kereteit a tudományos diákkör, szakkollégium biztosítja.

(3) A főiskola szervezeti egységeinek felsorolását a szervezeti felépítés tartalmazza. Az egységek működésének részletes szabályait jelen Szabályzat mellékleteit képező működési rendjük határozza meg. (4) A főiskola bizottságainak és tanácsainak felsorolását, működésük alapvető szabályait jelen Szabályzat tartalmazza, működésük részletes szabályait ügyrendjük rögzíti. A főiskola vezetése 15.§ (1) A főiskola vezetése az SZMSZ-ben meghatározott módon, a testületek és a főiskola vezetői között megosztott hatáskörök gyakorlása útján, azok együttműködésével valósul meg.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 13/46.

(2) A főiskola testületei: a)

legfőbb döntéshozó testület: − Szenátus b) a hallgatók ügyeiben eljáró bizottságok: − Tanulmányi Bizottság − Kreditátviteli Bizottság − Diákjóléti Bizottság − Hallgatói Fegyelmi Bizottság − Fellebbviteli Bizottság c) a Szenátus további bizottságai, tanácsai: − Intézményi Minőségügyi Bizottság − Esélyegyenlőségi Bizottság − Tudományos Diákköri Tanács − Főiskolai Tudományos Tanács d) a főiskola egyeztető, döntés-előkészítő és tanácsadó fórumai: − Vezetői Értekezlet − Igazgatói Értekezlet − Szakfelelősi Tanács e) a főiskola további fórumai: − összdolgozói értekezlet.

(3) A főiskola vezetői: a)

magasabb vezetők: − rektor − oktatási rektorhelyettes − kancellár b) vezetők: jelen Szabályzat 1. számú mellékletét képező szervezeti felépítésben szereplő szervezeti egységek vezetői.

(4) A Szenátus – megbízási idejére, illetve egy-egy meghatározott feladat elvégzésére – más tanácsadó (szociális, gazdálkodási, szaktanácsadási, közművelődési, könyvtárügyi, sport stb.) testületeket, bizottságokat hozhat létre, illetve adott feladat ellátására alkalmas személyeket bízhat meg. A főiskola testületi vezetése A Szenátus 16.§ (1) A főiskola vezető testülete a Szenátus. A Szenátus elnöke a rektor. (2) A Szenátust illetik meg a főiskola Alaptörvényben rögzített jogosultságai. (3) A Szenátus összehívására, tanácskozására, határozatképességére, határozathozatali rendjére, a testületi ülések és dokumentumok nyilvánosságára, a testületi tagságra, a


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 14/46.

tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket jelen Szabályzat tartalmazza. A Szenátus összetétele 17.§ (1) A Szenátus szavazati joggal rendelkező tagjainak létszáma 17 fő, ebből közvetlenül választott tagjainak száma: 15 fő. (2) A Szenátus elnöke a főiskola rektora, titkára a jogi igazgató, aki tanácskozási joggal rendelkezik. (3) A Szenátus összetétele az alábbi: a)

a Szenátus hivatalból szavazati jogú tagja: − rektor − kancellár b) a Szenátus titkára: jogi igazgató c) a Szenátus választott tagjai: − oktatók és kutatók képviselői − nem oktató, kutató közalkalmazottak képviselői − hallgatók képviselői d) a Szenátus üléseire állandó meghívottak: − magasabb vezetők − vezetők − jogtanácsos − Közalkalmazotti Tanács elnöke − belső ellenőrzési egység vezetője − fenntartó képviselője.

1 fő 1 fő 9 fő 2 fő 4 fő

(4) A Szenátus elnöke az adott ülés napirendjére tekintettel jogosult a meghívottak körét alkalmanként bővíteni. Az egyes napirendek előadói – amennyiben nem tagjai a testületnek – tanácskozási joggal vesznek részt a napirend vitájában. A Szenátusválasztás A választásra jogosultak és a választhatók köre 18.§ (1) A főiskola minden közalkalmazottjának joga, hogy választó és választható legyen. (2) A Szenátus tagjainak választása – a 26.§ (11) bekezdésben foglalt kivétellel – négy évre, hallgatók esetében pedig legalább egy, legfeljebb három évre szól.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 15/46.

Választási Bizottság 19.§ (1) A választások lebonyolítására 5 tagú Választási Bizottságot kell létrehozni. (2) A Választási Bizottság elnökét és tagjait a rektor előterjesztése alapján a Szenátus választja meg. A Választási Bizottság titkára jogi igazgató, vagy az általa kijelölt személy. A megbízólevelet a rektor adja ki. (3) A Választási Bizottság elnöke és tagja választott főiskolai tisztségviselő (Szenátus tag) nem lehet. Amennyiben a Bizottság tagját ilyen tisztségre jelölik, vagy megválasztják, helyette új személyt a rektor, mint a Szenátus elnöke jelöl. A Választási Bizottság működési rendjét maga alakítja ki. (4) A Választási Bizottság közreműködik a választási eredmények értékelésének törvényességi felügyeletében. Értelmezi a választásra vonatkozó jogszabályi és szabályzati rendelkezéseket, állást foglal az ezzel kapcsolatos vitákban. A választás lebonyolításával kapcsolatos útmutatókat, utasításokat adhat ki. (5) A Választási Bizottság jogorvoslati fórumként dönt a Szavazatszámláló Bizottság tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely a jelöléssel és a választással kapcsolatos. Szavazatszámláló Bizottság 20.§ (1) A szavazatok leadásával kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására (szavazólapok elkészíttetése és kiosztása, választói névjegyzék összeállítása stb.), a leadott szavazatok számlálására 3 tagú Szavazatszámláló Bizottságot kell létrehozni. (2) A Szavazatszámláló Bizottság elnökét és tagjait a rektor előterjesztése alapján a Szenátus választja meg. A megbízólevelet a rektor adja ki. A választás menete 21.§ (1) A Szenátus választása esetén a választás első és második fordulójának időpontját a Szenátus rendeli el a szavazás első napját megelőzően legalább 15 munkanappal. Ezzel egyidejűleg megválasztja a Választási Bizottságot és a Szavazatszámláló Bizottságot. Egy választási fordulót legfeljebb 2 egymást követő napon kell megszervezni. (2) A Szenátus döntése után a Választási Bizottság haladéktalanul közzéteszi a választás pontos időpontját, tartamát, helyét, a szavazás módját és más, a választással kapcsolatos tudnivalókat. (3) Választási Bizottság elnöke intézkedik a választásra jogosultak és a választhatók névjegyzékének összeállításáról. A névjegyzékeket legkésőbb a választás napját megelőző 10. munkanap végéig össze kell állítani.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 16/46.

Jelölés 22.§ (1) Jelöltként bárki indulhat és indítható, ha a választhatók névjegyzékében szerepel. A Választási Bizottság és a Szavazatszámláló Bizottság jelölőívet nem indíthat, de tagjai jelölhetnek. (2) Jelölni a Szabályzat 17.§ (3)c) pontjában meghatározott rétegenként lehet. A választásra jogosult kizárólag saját rétegének közalkalmazottját jelölheti. (3) A jelölés a Választási Bizottság által elkészített jelölőíven történik. A jelölőíveket a 17.§ (3)c) pontja szerinti rétegenként kell elkészíteni. (4) A választási listára történő felkerülés feltétele a választás elrendelésének időpontjában érvényes dolgozói létszámot alapul véve a jelölésre jogosultak 30%-ának támogató aláírása. (5) A jelölőlistát a Választási Bizottság legkésőbb a választás napját megelőző 3. munkanap végéig összeállítja. (6) Eredménytelen vagy érvénytelen első forduló után a Választási Bizottság a választás napja előtt 5 munkanappal közzéteszi a második forduló időpontját a választható jelöltek nevének feltüntetésével. (7) Amennyiben második fordulóra is sor kerül, a választói névjegyzéket felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell. 23.§ (1) Szavazni a választási listára felkerült közalkalmazottakra lehet. A szavazólapon betűrendben, rétegenkénti bontásban kell a választható közalkalmazottak nevét feltüntetni. A szavazólap tartalmazza a megválasztható testületi tagok számát is. A Választási Bizottság és a Szavazatszámláló Bizottság tagjai választhatnak. (2) Választani a Szabályzat 17.§ (3)c) pontjában meghatározott rétegenként lehet. A választásra jogosult kizárólag saját rétegének közalkalmazottjára szavazhat. (3) A választást a főiskola Választási Bizottság által kijelölt helyiségeiben kell lebonyolítani. (4) A szavazás titkosan történik. (5) A szavazólapot a választó a Szavazatszámláló Bizottságtól aláírása ellenében veszi át. A Szavazatszámláló Bizottság jogosult a választótól személyazonossága igazolását kérni. Ez történhet személyi igazolvánnyal vagy más hivatalos, arcképes igazolvánnyal (pl. útlevél, intézményi belépő, jogosítvány stb.). (6) A szavazásnál annyi nevet kell bejelölni, ahány testületi tagot az adott rétegből meg lehet választani. Érvénytelen az a szavazat, amelyen a megválasztható jelölteknél többet jelöltek be. (7) A szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság által lezárt és lepecsételt ládákban kell összegyűjteni. A szavazás lezárása után a szavazatgyűjtő ládákat kizárólag a


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 17/46.

Szavazatszámláló Bizottság bonthatja fel. A szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze és összesíti. (8) A szavazóhelyiségben a választókon kívül kizárólag a Szavazatszámláló Bizottság és a Választási Bizottság tagjai, titkára, és a rektor tartózkodhatnak. A szavazás titkosságáért, illetve a szavazóhelyiség rendjéért a Szavazatszámláló Bizottság elnöke a felelős. (9) A szavazatszámlálásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a tagok aláírnak. A jegyzőkönyvet a Választási Bizottság titkárának kell elküldeni, aki az eredményeket ellenőrzi, és erről tájékoztatja a Választási Bizottság elnökét és a rektort. A szavazólapok őrzéséről az Iratkezelési szabályzat szerint kell gondoskodni. 24.§ (1) A szavazás első fordulója akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint 50%-a részt vesz. (2) Az első fordulóban azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik a szavazatok több mint 50%-át megkapták. Amennyiben a megválasztható testületi tagok számánál többen kapták meg ezt a szavazati arányt, akkor a megválasztásról a leadott szavazatok száma dönt. (3) Az első fordulóban a Szenátus póttagja az elért szavazatok sorrendjében az, aki a leadott szavazatok több mint 30%-át megkapta. (4) Eredménytelen a választás, ha megválasztottak száma nem éri el az előírt létszámot. (5) Amennyiben az első forduló érvénytelen vagy eredménytelen második választási fordulót kell tartani, amely a résztvevők számától függetlenül érvényes. (6) Az első forduló érvénytelensége vagy eredménytelensége esetén azok jogosultak jelöltként indulni, akik az első fordulóban is indultak. (7) A második fordulóban azok tekintendők megválasztottnak, akik a legtöbb szavazatot, de legalább a leadott szavazatok 30%-át megkapták. Azonos szavazatot elért jelöltek esetén sorsolással kell eldönteni a megválasztottak személyét. A sorsolást a Szavazatszámláló Bizottság végzi el. Ennek tényét és eredményét a szavazatszámlálásról készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (8) A második fordulóban a Szenátus póttagja az elért szavazatok sorrendjében az, aki a leadott szavazatok több mint 20%-át megkapta. (9) A választási szabályok megszegésének, vagy a választások tisztaságának veszélyeztetése esetén a főiskola bármely választásra jogosult közalkalmazottja az észleléstől számított 48 órán belül kifogással élhet. A kifogást a Választási Bizottság 3 munkanapon belül kivizsgálja, és határozatban dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A Bizottság határozata ellen a rektorhoz lehet jogorvoslatért fordulni. 25.§ (1) A hallgatók képviselőiket a Szenátusba a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HÖK) Alapszabályában meghatározott rendelkezések szerint delegálják.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 18/46.

(2) A delegált tagokról a delegálást követő 8 napon belül, illetve a Szenátus választásának időpontjáig a HÖK elnöke írásban tájékoztatja a Szenátus titkárát. A tagok részére a megbízólevelet a Szenátus titkárának, illetve a HÖK elnökének előkészítése alapján a Szenátus elnökeként a rektor adja ki. A Szenátus tagjai megbízatásának megszűnése 26.§ (1) Megszűnik a Szenátus közalkalmazott tagjának megbízása: a) a megbízatás lejártával; b) a tag főiskolával fennálló közalkalmazotti jogviszonyának, hallgatói jogviszonyának megszűnésével; c) a Szenátus hivatalból tagjának az erre feljogosító megbízása megszűnésével; d) a választott tag rétegképviseletének megfelelő besorolása megváltozásával; e) a tag lemondásával; f) a tag halálával; g) visszahívással. (2) Az (1)a) pont szerinti esetben választást kell tartani. (3) Az (1)b) pont szerinti esetben a hivatalbóli tag megbízásáig a rektort az oktatási rektorhelyettes, a kancellárt a jogi igazgató teljes jogkörrel helyettesíti.3 (4) A lemondást a tag a Szenátus elnökének címzett levelében jelenti be. (5) A tag megbízatása (1)b), valamint (1)d)–(1)f) pont szerinti megszűnésének tényét a Szenátus a soron következő ülésén tudomásul veszi. (6) A Szenátus választott tagjai visszahívhatók. A visszahívást a Szenátus kezdeményezi. (7) A Szenátus az elnök előterjesztésére kezdeményezi a visszahívást, ha: a)

a tag bármely okból a testületi tagságból származó feladatait 5 hónapon túl nem tudja ellátni, b) taggal szemben utóbb következik be olyan körülmény, amely miatt a testületnek nem lehet tagja.

(8) A visszahívásra a szenátusi választás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az (1)g) pont szerinti megszűnésről a Szenátust a soron következő ülésen tájékoztatni kell. (9) A megbízatás az arra okot adó körülmény bekövetkezésének napjával, visszahívás esetén a visszahívásról szóló döntés napjával szűnik meg. (10) Amennyiben már megválasztott szenátustagot bíznak meg rektornak, kancellárnak, valamint ha a tag tagsági jogviszonya a megbízatás lejártának esetét kivéve megszűnik, helyébe a soron következő póttag lép. A póttag szenátusi tagsága a korábbi tag szenátusi tagsága megszűnésének napját követő naptól kezdődik és a Szenátus megbízásának időtartamáig szól. 3

Módosította a 36/2015/2016. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „…a kancellárt a felnőttképzési igazgató teljes jogkörrel helyettesíti.” Hatályos 2016. február 18-ától.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 19/46.

(11) Amennyiben a kieső tag helyére nincs póttag, az adott réteg képviseletének biztosítása érdekében új választást kell tartani. Ez esetben a választást kizárólag a kieső tag pótlására kell megtartani. Egyebekben a kieső tag pótlására megtartott választásra a szenátusi választás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a megválasztott tag megbízása a Szenátus eredetileg megválasztott tagjai megbízásának időtartamáig szól. A Szenátus tagjainak jogai és kötelességei 27.§ (1) A Szenátus tagjának joga és kötelessége, hogy részt vegyen a Szenátus munkájában, javaslataival, véleményével, döntésével elősegítse annak eredményes működését. (2) A tagok kötelesek: a)

a Szenátus ülésein részt venni, akadályoztatás esetén távolmaradásukat előre bejelenteni a Szenátus titkárának; b) az előterjesztéseket megismerni, azt támogatni, illetve ahhoz véleményt, észrevételt fogalmazni; c) működésük során a jogszabályokat a szabályzatokat betartani, az állami, szolgálati és hivatali titkot megőrizni; d) választóik érdekeit széles körben képviselni, a Szenátus tevékenységéről választóiknak rendszeresen, de legalább félévente beszámolni; e) a Szenátus elnöke által meghatározott feladatot elvégezni; f) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozatot tenni. (3) A tagok jogosultak: a)

a Szenátus ülésén az elnökhöz, tagokhoz, titkárhoz, előterjesztőkhöz, valamint a meghívottakhoz kérdést intézni, az előterjesztésekhez kiegészítést, magyarázatot kérni, arra válaszolni és viszontválaszt kérni; b) a Szenátus ülésein annak hatáskörébe tartozó bármely kérdésben intézkedést (szabályozást, fejlesztést) kezdeményezni; c) minden olyan felvilágosítást, információt megkapni, minden olyan ügyiratba betekinteni, amely a testületi tagságukból fakadó feladataik ellátásához szükséges; d) jelen Szabályzat szerint ülés összehívását kezdeményezni. (4) A tagok felelősek az általuk meghozott döntésekért, megfogalmazott véleményekért. A kisebbségben maradó tag ellenvéleményét jogosult megfogalmazni, illetve jegyzőkönyvbe foglalását kérni. (5) A tagokat megbízatásuk teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenységük miatt hátrány nem érheti. (6) A Szenátus választott tagjait sem a tanácskozásban, sem a szavazásban helyettesíteni nem lehet. A Szenátusban a rektort az oktatási rektorhelyettes teljes jogkörrel helyettesítheti.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 20/46.

A Szenátus működésének szabályai A Szenátus döntési joga 28.§ (1) A Szenátus át nem ruházható hatáskörében: a)

b) c) d) e) f) g) h)

i)

j) k) l) m) n) o)

fogadja el, módosítja, vonja vissza szervezeti és működési szabályzatát, ennek részeként a jelen Szabályzatban saját működésének rendjét, a Foglalkoztatási Követelményrendszerben a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, a HKR-ben a hallgatói tanácsadás rendszerét, külön szabályzatban az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét, a főiskola valamennyi szabályzatát; fogadja el – középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait – az intézményfejlesztési tervet (a továbbiakban: IFT), annak részeként a Kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiát; fogadja el az Esélyegyenlőségi Tervet; határozza meg a főiskola képzési és tudományos kutatási feladatait, és a rektor beszámoltatásával ellenőrzi azok végrehajtását; fogadja el a képzési programot, szakképzési programot; fogadja el a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését; fogadja el a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; a fenntartó egyetértésével dönt − fejlesztés indításáról, − az intézmény vagyongazdálkodási tervéről, − gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről; dönt az alábbi testületek tagjainak és elnökének megválasztásáról: − Tanulmányi Bizottság, − Kreditátviteli Bizottság, − Diákjóléti Bizottság, − Hallgatói Fegyelmi Bizottság, − Fellebbviteli Bizottság, − Intézményi Minőségügyi Bizottság, − Esélyegyenlőségi Bizottság, − Tudományos Diákköri Tanács, − Főiskolai Tudományos Tanács; javaslatot tesz a rektori pályázat tartalmára, elbírálja a rektori pályázatokat, rangsorolja azokat és megválasztja a rektorjelöltet, továbbá a rektori beszámoló véleményezésével értékeli a rektor vezetői tevékenységét; beszámoltatja a szenátusi bizottságokat, tanácsokat; évente egyszer beszámoltatja a rektort; évente egyszer tájékoztatást kér a kancellártól; dönt a rektor felmentésének kezdeményezéséről; dönt ad-hoc bizottságának létrehozásáról, elnökének, tagjainak megválasztásáról;


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 21/46.

p) dönt az egyetemi és főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói, továbbá a kancellári megbízást kivéve a magasabb vezetői pályázatok rangsorolásáról, és a Szenátus hatáskörébe tartozó címek, kitüntetések adományozásáról; q) dönt felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés (ide értve a szakirányokat is), szak duális képzési formában történő indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről; r) a fenntartó általi előterjesztésre véleményezi a főiskola más felsőoktatási intézménnyel történő egyesülését; s) jóváhagyja a HÖK alapszabályát; t) jóváhagyja a szakkollégiumok szervezeti és működési szabályzatát; u) dönt a fenntartói intézkedéssel szemben bírósági eljárás kezdeményezéséről, kérve annak megállapítását, hogy a fenntartó döntése sérti a főiskola Nftv-ben biztosított önállóságát; (2) Az (1) bekezdés b)–e), i), k), l), o)–r) és u) pontjában foglaltak előterjesztéséért a rektor, az (1) bekezdés f)–h) és m) pontjában foglaltak előterjesztéséért a kancellár, az (1)a) pontban foglaltak előterjesztéséért az előterjesztés tartalmától függően a rektor vagy a kancellár a felelős. (3) Ahol a rektor a javaslattételért felelős személy, ott a szenátusi döntés érvényességének feltétele a kancellár egyetértése. A kancellár ezen egyetértési jogát lehetőség szerint a szenátusülésen a határozathozatalt követően gyakorolja. Az egyetértés tényét a szenátusülésről készült jegyzőkönyvben vagy az előterjesztésen rögzíteni kell. (4) A köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről a Szenátustól átruházott hatáskörben Diákjóléti Bizottság dönt. (5) A vezetői pályázatok rangsorolásáról a Szenátustól átruházott hatáskörben a Foglalkoztatási Követelményrendszer szerint megválasztott pályázatot véleményező bizottság dönt. (6) A Szenátus bármely kérdést megvitathat, abban állást foglalhat, javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra 30 napon belül, testület esetén legkésőbb a 30 napot követő első testületi ülésen érdemben választ adni. (7) A Szenátus a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, határozott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. A bizottságok összetételéről a Szenátus esetenként dönt. A Szenátus működése A Szenátus összehívása 29.§ (1) A Szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. A Szenátus szükség szerint, de félévente legalább 2 alkalommal ülésezik.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 22/46.

(2) Az ülések összehívására a rektor jogosult. Ülés összehívását a tagok 25%-a az indok megjelölésével írásban kezdeményezheti. (3) Ha a tagok 25%-a kezdeményezi, a Szenátust 15 napon belül össze kell hívni. Amennyiben az elnök az összehívást elmulasztja, az összehívásra a kezdeményezők jogosultak. (4) A Szenátus ülésének időpontját és napirendjét a rektorral történő egyeztetés alapján a titkár tervezi. (5) Az ülés tervezett időpontjáról a titkár a tagokat és egyéb meghívottakat az időpont megtervezését követően haladéktalanul e-mailben értesíti, egyúttal kéri, hogy az előterjesztésre jogosultak tegyék meg előterjesztési javaslatukat. A javaslatnak a tervezett napirendi pont címét tartalmaznia kell. (6) A Szenátus összehívása meghívó kiküldésével történik, amelyben rögzíteni kell az ülés időpontját és napirendjét. A meghívót az ülés előtt legalább 8 nappal a titkár írásban (emailen) juttatja el a tagoknak, közzéteszi az Intraweben és egyidejűleg elküldi, vagy az Intraweben hozzáférhetővé teszi a napirendhez az előterjesztők által készített írásbeli előterjesztéseket. (7) A Szenátus összehívására jogosultak kivételes esetben rendkívüli ülés összehívását is kezdeményezhetik az indokok pontos megjelölésével. Rendkívüli ülés esetén a meghívót és az ülés anyagát az ülés előtt legalább 3 nappal kell elküldeni. Az előterjesztés 30.§ (1) A Szenátus ülésére előterjesztést a Szenátus tagja, titkára, állandó meghívottja, szenátusi rétegképviselője (tag) útján a főiskola bármely dolgozója, hallgatója tehet. (2) Az előterjesztést a Szenátus hatáskörbe tartozó témában az Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóságra elektronikus úton és papírformában kell benyújtani. Az előterjesztést a titkár által meghatározott időpontig kell eljuttatni. (3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az előterjesztő nevét, beosztását; b) az előterjesztés tárgyát, célját, szakmai indokait, várható hatásait; c) IFT-ben meghatározott azon cél megjelölését, amelynek végrehajtását az előterjesztés szolgálja; d) a végrehajtásért felelős személy és a végrehajtás idejének megjelölést; e) a határozat tervezetét; f) dátumot, az előterjesztő aláírását. (4) Az előterjesztést módosító indítványokra az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. (5) A Szenátus napirendjének véglegesítéséről a titkár gondoskodik. A napirendet a megadott határidőre beérkező előterjesztési javaslatok alapján a rektorral történő előzetes egyeztetést követően kell összeállítani.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 23/46.

(6) Az előterjesztés formájára és tartalmára vonatkozó szabályokat a Szenátus ülésen felvett új napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztésekre is alkalmazni kell. A nyilvánosság biztosítása 31.§ (1) A Szenátus ülései a főiskola dolgozói, hallgatói számára nyilvánosak. A nyilvánosság feltételeinek biztosítása a titkár feladata. (2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a titkár gondoskodik a meghívó és a tájékoztató, továbbá a jegyzőkönyv Minőségirányítás Informatikai Rendszerben történő közzétételéről, valamint a tájékoztató tagok, meghívottak részére elektronikus úton történő elküldéséről. A nyilvánosság biztosítása érdekében a szenátusi meghívó, előterjesztések, jegyzőkönyvek és határozatok eredeti példánya a Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóságon a főiskola dolgozói, hallgatói által munkaidőben megtekinthetik, azokról a külön utasításban meghatározott mértékű költségtérítés megfizetése mellett a jogi igazgatótól hiteles másolat kérhetnek. (3) A Szenátus zárt ülését, illetve a testületi ülés jegyzőkönyveinek, határozatainak bizalmas kezelését – az állami és szolgálati titok felsőbb szerv által minősített eseteit kivéve – a Szenátus rendelheti el. A Szenátus tanácskozásának alapvető szabályai 32.§ (1) Az ülést az elnök vezeti. (2) Az ülés megnyitása előtt a titkár létszámellenőrzést tart, megállapítja a határozatképességet. A Szenátus akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok legalább 60%-a jelen van. (3) A határozatképességet kétség esetén minden határozathozatal előtt vizsgálni kell. (4) A Szenátus jelen lévő tagjai több mint 50%-ának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani. (5) A határozatképesség megállapítása után az elnök ismerteti az ülés napirendjét, amelyről a Szenátus dönt. (6) Az új napirend felvételét, illetve napirend törlését bármely előterjesztésre jogosult kezdeményezheti. A napirend elfogadásáról a Szenátus dönt. (7) Szabályzat módosítására irányuló napirendi pont felvételre az ülésen nincs lehetőség. (8) Új napirend felvétele esetén az előterjesztést a kezdeményező az ülésen osztja ki. Az előterjesztés egy aláírt példányát az ülésen át kell adni a Szenátus titkárának. (9) „Egyebek” napirendi pontban csak Szenátusi döntést nem igénylő bejelentés tehető.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 24/46.

33.§ (1) A Szenátus tagjai az előterjesztést követően az előterjesztőkhöz kérdést intézhetnek, módosítási javaslatot tehetnek. A kérdésre, javaslatra az előterjesztő az ülésen köteles válaszolni. A kérdésre, javaslatra adott válasz után a kérdezőnek viszontválaszra van lehetősége. Amennyiben a kérdező a kapott választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról, illetve elutasításáról a Szenátus vita nélkül határoz. Ha a választ a Szenátus nem fogadja el, az ügy megvizsgálására, illetve a szükséges javaslatok megtételére bizottságot kell alakítani. (2) A Szenátus tagjai a meghívottakhoz kérdést intézhetnek. A kérdésre lehetőség szerint az ülésen kell válaszolni. Ennek hiányában a Szenátus elnöke határozza meg a válasz megadásának formáját és határidejét. (3) A Szenátus ülésén a felszólalóknak az elnök adja meg a szót, valamint az elnök jogosult annak megvonására is. A határozathozatal 34.§ (1) A Szenátus döntéseit határozatokba foglalja. (2) A Szenátus minden tagja egy szavazattal rendelkezik. (3) A Szenátus határozatait a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a jelenlévő tagok többségének egyhangú szavazatával hozza. (4) A Szenátus a tagok 2/3 egyetértésével dönt az alábbi kérdésekben: a) az IFT elfogadása, b) a rektor felmentésének kezdeményezése. 35.§ (1) A Szenátus határozatait általában nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazásnál az elnök utolsóként szavaz. (2) Titkos szavazást kell elrendelni, ha a Szenátus személyi ügyekben dönt vagy véleményt nyilvánít, illetve ha a jelenlévő szavazattal rendelkező tagok 50%-a a titkos szavazás elrendelését kéri. A titkos szavazás lefolytatását szavazatszedő bizottság végzi, amelyet a Szenátus esetenként választ meg. (3) A nyílt szavazás kézfeltartással, a titkos szavazás szavazólapon, az "igen" vagy "nem" szavazat megjelölésével, „+” vagy „x” jellel történik. (4) Ha a Szenátus nem döntési jogkörében jár el, hanem véleményt nyilvánít, vagy állást foglal, a szavazati arányokat közölni kell.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 25/46.

Szenátusi döntések közlése a fenntartóval 36.§ (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat, intézményfejlesztési terv, költségvetés, valamint ezek módosításai fenntartó részére történő megküldésről a Szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül a kancellár gondoskodik. (2) A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti, ezek teljesítéséért a kancellár a felelős. (3) Az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, valamint módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek is meg kell küldeni, amelyért a kancellár a felelős. A testületi ülések dokumentálása 37.§ (1) A Szenátus működésével kapcsolatos adminisztrációt a Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság látja el. (2) A Szenátus határozatait tanévenként újrakezdődően számozva, írásban kell rögzíteni. A határozatokat a Szenátus elnöke vagy a titkára hitelesíti aláírásával. (3) A határozatot a döntéstől számított 15 napon belül az Intraweben közzé kell tenni. 38.§ (1) A Szenátus üléseiről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a Szenátus kijelölt tagja hitelesíti. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) b) c) d)

napirend előtti bejelentéseket; a határozatképesség megállapítását; a napirendi pontok előterjesztőjét; napirendi pont vitájában hozzászólókat, ha szövegszerű módosító javaslatot tesznek, a javaslatukat vagy annak lényegét; e) a határozatok felsorolását, a meghozott határozatok szövegét; f) a határozathozatal arányát; g) mellékletben az előterjesztéseket. (3) A Szenátus elnöke, titkára, az előterjesztő vagy bármely szenátusi tag kezdeményezésére – az indok megjelölésével – szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni. Szó szerinti jegyzőkönyv az egyes előterjesztések vonatkozásában kérhető. (4) A jegyzőkönyvet az Intraweben közzé kell tenni. (5) Az ülések dokumentumainak megőrzése az Iratkezelési szabályzat szerint történik.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 26/46.

A Szenátus bizottságaira vonatkozó általános szabályok 39.§ (1) A Szenátus a főiskola minőségpolitikai, oktatási, kutatási, igazgatási, gazdasági tevékenységével, a hallgatók tanulmányi, diákjóléti, tudományos diákköri és fegyelmi ügyeinek intézésével, továbbá a hallgatók és közalkalmazottak esélyegyenlőségének kérdéseivel összefüggő döntést előkészítő, fejlesztő, elemző, helyzetfeltáró, ellenőrző, valamint érdemi döntéshozó bizottságokat hozhat létre. (2) A bizottságok működési rendjét az általuk elfogadott és a Szenátus titkára javaslatára a Szenátus elnöke által jóváhagyott ügyrend határozza meg. Az ügyrendet a bizottság megalakulásától számított 60 napon belül elkészíti, illetve felülvizsgálja, majd véleményezésre elküldi a Szenátus titkárának, aki javaslatával együtt jóváhagyásra felterjeszti a Szenátus elnöke részére. Az ügyrend a Szenátus elnöke jóváhagyásának napján lép hatályba. (3) A Szenátus a rektor felkérésére évente beszámoltatja a bizottságok elnökeit a testület munkájáról. (4) A bizottságok közalkalmazott elnökét, tagjait és titkárait a Szenátus megbízatásának időtartamára a Szenátus választja, hallgató tagjait két évre a HÖK delegálja (a továbbiakban együtt: tagok). (5) A közalkalmazott tagok részére a megbízólevelet a Szenátus titkárának előkészítése alapján a Szenátus elnökeként a rektor, a hallgató tagok részére a HÖK elnöke adja ki. A delegált tagokról a küldöttgyűlés emlékeztetőjének eljuttatásával egyidejűleg, a HÖK elnöke írásban tájékoztatja a Szenátus titkárát. (6) A Szenátus testületeinek elnökei és titkárai távollétében helyettesítő személy kijelöléséről a testület elnökének javaslatára a Szenátus elnöke dönt. A hallgatók tanulmányi, vizsga és szociális, valamint kreditátviteli ügyeiben eljáró bizottságok 40.§ (1) Diákjóléti Bizottság A Diákjóléti Bizottság a Hallgatói Követelményrendszer, Térítési és juttatási szabályzat alapján, első fokon dönt a hallgatók részére nyújtható állami és főiskolai támogatások odaítéléséről, a költségtérítés és más díjak (térítések) fizetéséről, az ezekkel kapcsolatos kedvezmények meghatározásáról, a kapcsolódó előkészítő feladatok végrehajtásáról, első fokon dönt a jelentkezők diákotthoni felvételéről. A Bizottság titkára szavazati joggal rendelkezik. A bizottság tagjai és titkára az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. (2) Fellebbviteli Bizottság A Fellebbviteli Bizottság a Hallgatói Követelményrendszer, A hallgatói jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének rendje , a hallgatói kérelmek elbírálása,


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 27/46.

a hallgatói jogorvoslat rendje című szabályzat alapján dönt a hallgató által a főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott fellebbezés tárgyában. A Bizottság titkára szavazati joggal rendelkezik. A bizottság tagjai és titkára az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. (3) Hallgatói Fegyelmi Bizottság A Hallgatói Fegyelmi Bizottság a Hallgatói Követelményrendszer, Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzatában foglaltak szerint jár el és dönt első fokon a hallgatók fegyelmi és kártérítési ügyeiben. A Bizottság titkára szavazati joggal rendelkezik. (4) Tanulmányi Bizottság A Tanulmányi Bizottság a hallgatók tanulmányi ügyeiben a Hallgatói Követelményrendszer, Tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján, első fokon eljáró testület. A Bizottság titkára szavazati joggal rendelkezik. (5) Kreditátviteli Bizottság A Kreditátviteli Bizottság feladata az intézmények, szakok közötti átjárhatóság koordinálása, valamint az ismeretanyagok egyenértékűségének vizsgálata. (6) Jelen paragrafusban meghatározott bizottságok létszámát, összetételét, valamint eljárásuk alapvető szabályait a vonatkozó szabályzatok arra figyelemmel határozzák meg, hogy az 40.§ (1), (2) és (4) bekezdésben foglalt bizottságok esetén a HÖK által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak 25%-a, (3) bekezdésben foglalt bizottság esetén a HÖK által delegált tagok száma nem lehet kevesebb, mint a bizottság tagjainak 1/3-a. A Szenátus további testületei 41.§ (1) Intézményi Minőségügyi Bizottság Az Intézményi Minőségügyi Bizottság a Szenátus javaslattevő, ellenőrző testülete. Alapvető feladata a főiskola Minőség- Környezeti és Energiapolitikájához kapcsolódó célok megvalósulásának ellenőrzése, az intézményen belüli minőség- és környezettudatos szemlélet erősítése. Albizottsága az Oktatási Minőségügyi Bizottság, amelynek feladata az alap- és mesterképzési szakok, szakirányok, felsőoktatási szakképzések, szakirányú továbbképzési szakok, iskolarendszeren kívüli képzések, részismeretek megszerzésére irányuló képzések (részképzés) létesítésének, indításának véleményezése. Feladata továbbá a képzési programok, szakképzési programok, felnőttképzési program, ezek módosításainak véleményezése, a szakok minőségértékelése. Véleményt fogalmaz továbbá az alap- és mesterképzési szakok, szakirányok, felsőoktatási szakképzések, szakirányú továbbképzési szakok, iskolarendszeren kívüli képzések, részismeretek megszerzésére irányuló képzések (részképzés) megszüntetésének kezdeményezésére. (2) Esélyegyenlőségi Bizottság


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 28/46.

Az Esélyegyenlőségi Bizottság a Szenátus javaslattevő, koordináló, döntéshozó, ellenőrző testülete. Az Esélyegyenlőségi Bizottság a főiskola működésében figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét, javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére, ellenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja, illetve kivizsgálja a bármely formában jelentkező megkülönböztetések megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket és kezdeményezi megszüntetésüket, javaslatot tesz annak módjára. A bizottság első fokon dönt a fogyatékossággal élő hallgatók kérelmeiről és közreműködik a hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségének előmozdításában. Ez utóbbi körben segíti más bizottságok munkáját. A bizottság munkáját a Foglalkoztatási Követelményrendszer, Esélyegyenlőségi szabályzat, valamint A fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételek szabályzata alapján végzi. A bizottság tagjai és titkára az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. (3) Tudományos Diákköri Tanács A Tudományos Diákköri Tanács a főiskola hallgatóinak tudományos diákköri tevékenységét, a tudományos diákköri konferenciákat, az országos konferenciákon való részvételt szervező és koordináló testület. A Tanács közreműködhet a Főiskolai Tudományos Tanács munkájában. (4) Az e paragrafusban meghatározott bizottságok titkárai szavazati joggal rendelkeznek. Konzisztórium 42.§ (1) A főiskola stratégiai döntéseinek megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából a főiskolán konzisztórium működik. (2) A konzisztórium 5 tagból áll. Hivatalból tagja a rektor és a kancellár. A konzisztórium 3 tagjára a fenntartó megkeresésére a főiskola, a HÖK, valamint a főiskola gazdaságitársadalmi környezete tesz javaslatot. (3) A főiskola javaslatát a rektor a kancellár egyetértésével teszi meg. (4) A konzisztórium előzetes egyetértési jogot gyakorol az intézményfejlesztési terv, a költségvetés, éves beszámoló, vagyongazdálkodási terv, valamint gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzése vonatkozásában. (5) A konzisztórium működési rendjét ügyrendje tartalmazza. Az ügyrend előkészítéséről a jogi igazgató gondoskodik. Az ügyrendet a konzisztórium fogadja el. (6) A konzisztórium titkári és egyéb adminisztrációs feladatait a jogi igazgató látja el.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 29/46.

Egyéb főiskolai fórumok Vezetői értekezlet 43.§ (1) A Vezetői Értekezlet a főiskola hatékony működését segítő, tájékoztató, konzultatív, egyeztető, jelen Szabályzatban meghatározott stratégiai ügyekben döntés előkészítő, javaslattevő, véleményező fórum. A Vezetői Értekezlet célja a rektor és a kancellár közötti együttműködés elősegítése. (2) A Vezetői Értekezlet tagjai a főiskola magasabb vezetői és helyetteseik. A Vezetői Értekezlet üléseire a rektor és a kancellár más személyeket is meghívhat. (3) A Vezetői Értekezlet működési rendjét a jogi igazgató javaslatára a rektor a kancellár egyetértésével határozza meg. (4) A Vezetői Értekezlet szükség szerint, de legalább havonta egyszer ülésezik. (5) A rektor és a kancellár egyeztetett javaslata alapján a jogi igazgató féléves üléstervet készít az időpontok és a tervezhető napirendek meghatározásával. (6) A Vezetői Értekezlet napirendjét a rektor és a kancellár egyeztetett javaslatára a jogi igazgató véglegesíti. (7) A Vezetői Értekezlet összehívása a rektor vagy a kancellár kezdeményezésére a napirendeket tartalmazó meghívó elküldésével a jogi igazgató feladata. (8) A Vezetői Értekezletet a rektor vezeti. (9) A Vezetői Értekezlet feladata különösen: a)

A tagok tájékoztatása a két ülés között zajlott, az intézmény egészét érintő eseményekről, így különösen a fenntartó, vagy más minisztériumok, továbbá egyéb hatóságok által tett, vagy ilyen szervek irányába a főiskola részéről intézett megkeresésekről. b) Egyeztetés a rektor és a kancellár felelősségi területét egyaránt érintő ügyekben, kiemelten az intézményfejlesztési terv, humánerőforrás-állomány változási terv és a pályázatok benyújtása kérdésében. c) A Szenátus döntését megelőzően a rektor előterjesztésére véleményezi az intézményfejlesztési tervet, részstratégiákat, egyéb terveket. d) A Szenátus döntését megelőzően a rektor és a kancellár előterjesztésére véleményezi a humánerőforrás-állomány változási tervet és a kitüntetési tervet. e) Javaslatot tesz pályázatok előkészítésére, az előkészítésért felelős személyre, javaslatot tesz a döntéshozónak az előkészített pályázat elfogadására. f) Előkészít, javaslatot tesz, véleményez minden olyan kérdésben, amelyben a rektor vagy a kancellár kéri. (10) A Vezetői Értekezlet működésével kapcsolatos adminisztrációt az Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság látja el. Az ülésekről emlékeztető készül. (11) A Vezetői Értekezlet tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 30/46.

Főiskolai Tudományos Tanács 44.§ (1) A Főiskolai Tudományos Tanács a Szenátus javaslattevő, koordináló, ellenőrző testülete. Öt tagját a vezető oktatók és tudományos fokozattal rendelkező kutatók, valamint a tudományos közélet kiemelkedő szereplői köréből a rektor javaslatára a Szenátus választja. (2) A Főiskolai Tudományos Tanács feladatkörében: a)

kidolgozza kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiáját, és a rektor irányításával felügyeli annak megvalósítását. Ennek keretében megtervezi a kutatási programot; b) véleményt nyilvánít a kutató által felajánlott szellemi alkotás jogi helyzetéről (szolgálati vagy alkalmazotti jelleg stb.), javaslatot tesz a szellemi alkotáshoz fűződő jog elfogadására vagy elutasítására, a szellemi termék hasznosítására; c) elbírálja az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjakat, pályázatokat.

(3) A Főiskolai Tudományos Tanács működésének részletes szabályait ügyrendje tartalmazza. (4) A Főiskolai Tudományos Tanács tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Igazgatói Értekezlet 45.§ (1) Az Igazgatói Értekezlet a vezetők munkáját támogató, az információáramlást segítő, tájékoztató, konzultatív, egyeztető fórum. (2) Az Igazgatói Értekezlet tagjai az intézmény magasabb vezetői és vezetői. Az Igazgatói Értekezlet üléseire a rektor és a kancellár más személyeket is meghívhat. (3) Az Igazgatói Értekezlet napirendjét a rektor és a kancellár egyeztetett javaslatára a jogi igazgató véglegesíti. (4) Az Igazgatói Értekezlet összehívása a rektor vagy a kancellár kezdeményezésére a napirendeket tartalmazó meghívó elküldésével a jogi igazgató feladata. Az Igazgatói Értekezlet tagjai jogosultak napirendi javaslatokat tenni. (5) Az Igazgatói Értekezletet a rektor vezeti. (6) Az Igazgatói Értekezlet szükség szerint, de legalább félévente kétszer ülésezik. (7) Az Igazgatói Értekezlet a jelen §-ban meghatározott feladatai mellett minden olyan kérdésben véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, amelyben a rektor vagy a kancellár kéri, így különösen véleményezheti: a) az intézetek oktatási, kutatási koncepcióját; b) az intézetek éves munkatervét; c) a beiskolázási tervet,


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 31/46.

d) az intézetek publikációs aktivitását; e) a humánerőforrás-állomány változási terveket. (8) Az Igazgatói Értekezlet adminisztrációs feladatait az Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság látja el. Szakfelelősi Tanács 46.§ (1) A Szakfelelősi Tanács véleményező, javaslattevő és konzultációs testület. (2) A Szakfelelős Tanács tagjai a felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés, az alapés mesterképzés, valamint a szakirányú továbbképzés szakfelelősei. (3) A Szakfelelősi Tanács elnöke az oktatási rektorhelyettes. (4) A Szakfelelősi Tanács üléseit az oktatási rektorhelyettes hívja össze. A tanács szükség szerint ülésezik. (5) A tanács feladatai: a)

A felsőoktatási szakképzési, az alap- és mesterképzési, valamint a szakirányú továbbképzési szakok oktatási programjainak, tanterveinek egyeztetése, összehangolása; az elméleti oktatás tapasztalatainak rendszeres összevetése és értékelése. b) Konzultáció és javaslattétel a képzési minőség fenntartásával, a szak önértékelések elkészítésével összefüggő előírások egységes értelmezésével és érvényesítésével, továbbá utóbbiak összeállításával kapcsolatosan. c) A szakmai gyakorlati oktatás tapasztalatainak összegzése, folyamatos egyeztetés a gyakorlati képzés feltételeiről, belső szabályozásáról, érvényesítendő követelményeiről és tapasztalatairól, a gyakorlati oktatást megalapozó együttműködési megállapodásokról, valamint a gyakorlati helyek értékeléséről. d) A tanulmányi és vizsgaszabályozás módosításait érintő javaslatok véleményezése, összehangolt javaslattétel annak szükség szerinti módosítására.

(6) A tanács adminisztrációs gondoskodik.

feladatainak

ellátásáról

az

oktatási

rektorhelyettes

(7) A tanács az új képzési programokra vonatkozóan költségszámítást kér a kancellártól. A főiskolán működő testületek, önkormányzatok Közalkalmazotti Tanács 47.§ (1) A főiskola közalkalmazottai nevében a részvételi jogokat az általuk közvetlenül választott Közalkalmazotti Tanács gyakorolja. (2) A Közalkalmazotti Tanács választásának és működésének feltételeit és szükséges költségeit a főiskola biztosítja. Erről a Tanács elnökével történt előzetes egyeztetés után, évenként a kancellár dönt.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 32/46.

(3) A Közalkalmazotti Tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerének egyes kérdéseit, beleértve a Közalkalmazotti Tanács feladatkörét, működésének eljárási és jogorvoslatának szabályait is, a Közalkalmazotti Tanács és a főiskola által megalkotott Közalkalmazotti szabályzat tartalmazza. (4) A Közalkalmazotti Tanács és annak elnöke jogait a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és a Közalkalmazotti Szabályzatban rögzített módon gyakorolja. Hallgatói Önkormányzat 48.§ (1) A hallgatói érdekek képviseletét – a főiskola részeként – a Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: HÖK) látja el. (2) Az HÖK szervezetének és működésének részletes szabályait, beleértve az önkormányzati tisztségviselők, testületek választásának, valamint a hallgatói képviselők főiskolai szervekbe történő delegálásának szabályait is az Alapszabályban rendezi. (3) Az Alapszabályt az HÖK Küldöttgyűlése fogadja el, és a Szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az Alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a Szervezeti és Működési Szabályzattal. Az Alapszabály jóváhagyásáról a Szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell. Az Alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a Szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott. (4) A HÖK az éves működési keret meghatározása érdekében éves tervet készít, amelyben rögzíti a HÖK-öt és a főiskolát terhelő forrásigényeket. A tervet az intézmény erőforrásainak ismeretében a kancellár hagyja jóvá. A jogszerű felhasználást a kancellár ellenőrzi. (5) A HÖK feladata: a)

Az Alapszabály, annak részeként a gazdálkodási szabályzat kidolgozása, elfogadása, módosítása, jóváhagyásra bemutatása a Szenátusnak. b) Megbízás alapján a hallgatók képviseletének ellátása. c) Egyetértési jogának, valamint véleményezési jogának gyakorlása. d) A hallgatói önkormányzati választások lebonyolítása. e) Képviselők küldése a főiskolai testületekbe, a képviselők munkájának ellenőrzése, azok beszámoltatása. f) Diákrendezvények szervezése.

(6) A HÖK egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben: a) tanulmányi és vizsgaszabályzat; b) térítési és juttatási szabályzat; c) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje. (7) A HÖK az egyetértési jogát úgy gyakorolja, hogy az Alapszabályban rögzített az együttdöntési jog gyakorlására feljogosított testület véleményét a HÖK elnöke a Szenátus elé terjeszti. Amennyiben a HÖK egyetértési nyilatkozata a Szenátus


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 33/46.

időpontjáig nem áll rendelkezésre az érintett szabályzat nem tárgyalható, azt le kell venni a napirendről. E körben a HÖK-kel való kapcsolattartás, az egyeztetés, valamint annak dokumentálása a Szenátus titkárának felelőssége. (8) A HÖK egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. E körben a HÖK-kel való kapcsolattartás, az egyeztetés, valamint annak dokumentálása a kancellár felelőssége. (9) A HÖK Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzatában rögzített módon közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében. E körben a HÖK-kel való kapcsolattartás a rektor felelőssége. (10) Amennyiben a hallgató jogainak megsértése esetén a HÖK-höz fordul jogi segítségnyújtásért, és ez ügyben a HÖK a főiskolától véleményt, nyilatkozatot, állásfoglalást kér, ennek megadása a rektor felelőssége. (11) A HÖK: a)

javaslattal élhet a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, külső oktató (előadó) meghívására; b) részt vesz a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzétételében, a hallgatók hazai és külföldi oktatási, kulturális és tudományos képzési kapcsolatainak építésében; c) egyetértési jogot gyakorol a nappali képzés munkarendjére Nftv-ben előírtaktól történő eltérésben; d) részt vehet a szociális, kulturális, sport vagy más szabadidős tevékenység szervezésében, és gondoskodik az e célból rendelkezésre bocsátott helyiségek és eszközök rendeltetésszerű felhasználásáról és megóvásáról; e) véleményezi a hallgatók rendelkezésére álló helyiségek, eszközök, felszerelések használatának rendjét; f) dönt a Térítési és juttatási szabályzatban meghatározott ügyekben, továbbá a Térítési és juttatási szabályzatban meghatározottak szerint közreműködik a hallgatók tanulmányi ösztöndíj, szociális és más támogatási ügyeinek intézésében. (12) A (11)a)–c) pontjában foglaltak körében a HÖK-kel való kapcsolattartás a rektor, a (11)d)–f) pontjában foglaltak körében a kancellár felelőssége. (13) A Hallgatói Önkormányzattal folytatott vezetői egyeztetéseken a rektor és a kancellár egyaránt jelen van. A főiskola személyi vezetése A főiskola vezetői 49.§ (1) A magasabb vezetői és vezetői megbízások a főiskolán kizárólag pályázat útján tölthetők be. A pályázat kiírásáról, valamint a kiírás tartalmáról a Foglalkoztatási Követelményrendszerben rögzítettek szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. (2) A kancellári pályázatot kivéve a magasabb vezetői és vezetői pályázatokat a pályázó meghallgatását követően a Foglalkozatási Követelményrendszer szerinti létrehozott


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 34/46.

bizottság véleményezi. Magasabb vezetői pályázat esetén a bizottság elnöke köteles a bizottsági véleményt rangsorolás céljából a Szenátus elé terjeszteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízásról. (3) A rektor és a kancellár kivételével a főiskola magasabb vezetőire és vezetőire vonatkozó alkalmazási feltételeket, a pályáztatási eljárás rendjét, a megbízás időtartamát és megszűnésének részletes szabályait a Foglalkoztatási Követelményrendszer tartalmazza. Rektor 50.§ (1) A rektor a főiskola első számú, felelős vezetője és képviselője. E jogkörében eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, az SZMSZ vagy más főiskolai szabályzat nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (2) A rektor alkalmazásának feltételeit az Nftv. és a Foglalkoztatási Követelményrendszer rögzíti, a pályáztatási eljárás rendjét, a megbízás időtartamát és megszűnésének részletes szabályait a fenntartó határozza meg, hatáskörét, részletes feladat- és jogkörét jelen szabályzat és a fenntartó által kiadott munkaköri leírás tartalmazza. (3) A rektor felelős a főiskola Alapító Okiratában előírt oktatási és kutatási alaptevékenységek megfelelő működéséért, a hazai és nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatokért, együttműködésért, az intézmény képzési programja és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések összhangjáért, a főiskola működési engedélyének módosításához, képzések indításához, a felsőoktatási felvételi eljáráshoz szükséges, jogszabályban meghatározott intézkedések kiadmányozásáért. (4) A rektor felelős: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

a főiskola vezetéséért, az alapító okiratban előírt alaptevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért; a főiskola felnőttképzési tevékenységének szakmai tartalmáért; az IFT és a részstratégiák elkészítéséért, tartalmáért, aktualizálásáért; a főiskola intézményfejlesztési tervében, Minőség- Környezeti és Energiapolitikában megfogalmazottak érvényesítéséért; a főiskola PR stratégiájának kialakításáért, e körben a Kommunikációs Terv elkészítéséért, tartalmáért, módosításáért, folyamatos felülvizsgálatáért, a főiskola Kommunikációs Tervében megfogalmazottak érvényesítéséért; a főiskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztéséért; a Szenátus jogszerű működéséért, a Szenátus jogkörébe tartozó ügyek előkészítéséért, a hozott döntések végrehajtásáért; az intézményi minőségirányítási rendszer működtetéséért; minden olyan feladat ellátásáért, amelyet jogszabály vagy belső szabályzat a felelősségi körébe utal.

(5) A rektor feladatkörében: a)

irányítja a főiskola fejlesztési tervét tartalmazó IFT és a részstratégiák, valamint azok módosításai előkészítését, a Vezetői Értekezlet és a Szenátus elé terjeszti az IFT-t,

b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w)


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 35/46.

ezzel javaslatot tesz a testületnek az oktatási és kutatási irányokra, a főiskola fejlesztési terveire; irányítja a Kommunikációs Terv elkészítését, folyamatos fejlesztését, irányítja az abban foglaltak végrehajtását; kezdeményezi az Alapító Okirat, illetve a működési engedély módosítását, képzések indítását, felvételi eljáráshoz kapcsolódó előterjesztéseket; a Szenátus elnökeként irányítja a Szenátus tevékenységéhez szükséges előkészítő és szervezőmunkát, vezeti a Szenátust, gondoskodik a Szenátus határozatainak végrehajtásáról; gondoskodik a szabályzatok nyilvánosságra hozataláról, és ellenőrzi azok betartását; a Szenátus elnökeként ellenőrzi és beszámoltatja a testületeket; irányítja a főiskolán folyó oktatási és tudományos kutatási tevékenységet, ennek keretében a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottak szerint munkáltatói jogot gyakorol; irányítja az oktatási rektorhelyettes munkáját; koordinálja a főiskola oktatási, kutatási együttműködéseit más felsőoktatási intézményekkel, a felsőoktatás országos szervezeteivel és testületeivel; a kancellárral együttműködve irányítja a tudományos kutatási egységek munkáját; irányítja a felnőttképzés szakmai tevékenységét, irányítja a főiskola PR tevékenységét, meghatározza a főiskola hazai és nemzetközi együttműködéseinek irányait, szervezi a kapcsolatrendszer építését, ápolását; irányítja a főiskola minőségirányítási tevékenységét; felelős a hatáskörébe tartozó területekre vonatkozó szabályzatok, így különösen a kutatási tárgyú szabályzatok előkészítéséért, javaslatot tesz azok módosítására, aktualizálására; a hatáskörébe tartozó kérdésekben gondoskodik a szenátusi döntést igénylő előterjesztések előkészítéséről és testület elé terjesztéséről; gondoskodik a hatáskörébe tartozó utasítások előkészítéséről, betartásáról, aktualizálásáról; hatáskörébe tartozó területen kapcsolatot tart a Hallgatói Önkormányzattal; a kancellárral egyeztetve kapcsolatot tart a Közalkalmazotti Tanáccsal; az Nftv. alapján a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol; a Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés és utalványozás rendje című szabályzatban meghatározott körben, felelősségi területén kiadmányozási, kötelezettségvállalási és utalványozási jogot gyakorol; a gyakorolja a kiadói és terjesztői jogot; gondoskodik az irányítása, felügyelete alá tartozó területek ellenőrzéséről, a kockázatelemzések elkészítéséről, továbbá a vonatkozó szabályzat alapján kockázatkezelést végez; ellát minden olyan feladatot, amelyet a jogszabályok, a főiskolai szabályzatok és a Szenátus a feladatkörébe utalnak.

(6) A rektor átruházható hatáskörébe tartozik: a) a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározott munkáltatói jogok; b) utalványozási jogkör a Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés utalványozás rendje szerint.

és


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 36/46.

(7) A rektor kötelezettségvállalási jogát a Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés és utalványozás rendje című szabályzatban foglaltak szerint átruházza az oktatási rektorhelyettesre. (8) A rektor kiadmányozási jogát az FKR-ben és a HKR-ben foglaltak szerint átruházza az oktatási rektorhelyettesre. (9) A rektor által átruházott hatáskörök tovább nem adhatók. (10) A rektor az átruházott hatáskört a Szenátus egyetértésével a vonatkozó szabályzat megfelelő módosításával bármikor visszavonhatja. (11) A rektor vezetői tevékenységéről köteles legalább évente beszámolni a Szenátusnak. (12) A rektornak feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során utasítási, illetőleg intézkedési joga van. Nem utasíthatja azonban a kancellárt, a Közalkalmazotti Tanácsot, valamint a főiskolán önkormányzatként működő szervezeteket. (13) Az intézmény önállóságát sértő fenntartói intézkedés ellen a Szenátus döntése alapján – ide nem értve az Nftv. szerinti fenntartói észrevételt, visszaküldést, illetőleg kifogást – a közléstől számított harminc napon belül bírósági eljárást kezdeményezhet, kérve annak megállapítását, hogy a fenntartó döntése sérti a főiskola Nftv-ben biztosított önállóságát. (14) A rektor a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén a fenntartóhoz intézett kifogással élhet. (15) A rektor kezdeményezésére a kancellárnak belső ellenőrzési vizsgálatot kell elrendelnie. Oktatási rektorhelyettes 51.§ (1) Az oktatási rektorhelyettes a rektornak közvetlenül alárendelt, a főiskola oktatási és beiskolázási, oktatásszervezési, valamint tehetséggondozási tevékenységét irányító magasabb vezető. (2) Az oktatási rektorhelyettes alkalmazásának feltételeit a Foglalkoztatási Követelményrendszer, hatáskörét, részletes feladat- és jogkörét jelen szabályzat éa munkaköri leírása tartalmazza. (3) Az oktatási rektorhelyettes saját hatáskörben ellátandó feladatai különösen: a)

amennyiben nem tagja, állandó meghívottja a Szenátusnak, tagja a Vezetői Értekezletnek és az Igazgatói Értekezletnek; b) a rektort érintő munkáltatói jogokkal kapcsolatos napirendeknél, valamint a rektor távollététben elnökként vezeti a Szenátus üléseit; c) az oktatási intézetek igazgatóinak javaslata alapján javaslatot tesz a Szenátusnak az intézmény oktatásfejlesztési koncepciójára, irányítja képzési programok, ennek részeként tantervek elkészítését, felelős annak Szenátus elé terjesztéséért; d) összesíti és véleményezésre a rektor elé terjeszti az oktatási intézetek oktatási és kutatási koncepcióját; e) összesíti és véleményezésre a rektor elé terjeszti az oktatási intézetek éves munkatervét;

f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x) y) z) aa) bb) cc) dd) ee) ff)


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 37/46.

összesíti az oktatási intézetek éves munkatervei teljesítéséről szóló éves beszámolót és véleményezésre a rektor elé terjeszti; összesíti az oktatási intézetek publikációs aktivitását, és véleményezésre a rektor elé terjeszti; irányítja a szakok létesítésével, illetve indításával kapcsolatos szakmai tevékenységet, az oktatási intézetek igazgatóinak javaslata alapján javaslatot tesz a Szenátusnak szak létesítésére, indítására, megszüntetésére; a szakfelelősök előterjesztésére jóváhagyja a szakok tanulmányi tájékoztatóját; irányítja a beiskolázási tevékenységet; javaslatot tesz a rektornak a hallgatói létszámkeretekre; irányítja felvételi eljárást; irányítja az időbeosztást, órarendkészítést; felelős a záróvizsgák szakmai megszervezéséért, e körben dönt a záróvizsgabizottságok összetételéről, hallgatók záróvizsga beosztásáról, záróvizsgák témaköreiről; felügyeli a diplomás pályakövetés intézményi rendszerét; felügyeli az oktatói munka hallgatói véleményezésének működését; a szakfelelősök előterjesztése alapján felelős az intézményi önértékelés elkészítéséért, Szenátus elé terjesztéséért; irányítja az oktatási intézetek munkáját; hatáskörébe tartozó területen irányítja a Hallgatói Információs és Szolgáltatási Központ szakmai munkáját, felelős a hatáskörébe tartozó területekre vonatkozó szabályzatok, így különösen a Hallgatói Követelményrendszer előkészítéséért, javaslatot tesz azok módosítására, aktualizálására; gondoskodik a hatáskörébe tartozó utasítások előkészítéséről, betartásáról, aktualizálásáról; a hatáskörébe tartozó kérdésekben gondoskodik a szenátusi döntést igénylő előterjesztések előkészítéséről és testület elé terjesztéséről; felelős azért, hogy a főiskolán az oktatás megfeleljen a jogszabályok és a főiskolai szabályzatok rendelkezéseinek; felelős azért, hogy az irányítása alá tartozó szervezeti egységek betartsák a rájuk vonatkozó szabályokat; irányítja a hatáskörét érintő adatszolgáltatások teljesítését; felügyeli a tudományos diákköri tevékenységet; felügyeli a szakkollégiumok munkáját; a rektor felkérésére kapcsolatot tart a Hallgatói Önkormányzattal; az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közalkalmazottai felett a Foglalkoztatási Követelményrendszer szerint munkáltatói jogokat gyakorol; hatáskörébe tartozó területen ellátja a főiskola képviseletét külső szervezeteknél; gondoskodik az irányítása, felügyelete alá tartozó területek kockázatelemzésének elkészítéséről, illetve a vonatkozó szabályzat alapján kockázatkezelést végez; ellát minden olyan feladatot, amelyet szabályzat vagy a rektor hatáskörébe utal.

(4) Az oktatási rektorhelyettes a rektor általános helyettese, a rektor távollétében a rektor jogkörét gyakorolja.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 38/46.

Kancellár 52.§ (1) A kancellár a főiskola működtetéséért felelős magasabb vezető. (2) A kancellár alkalmazásának feltételeit az Nftv. és a Foglalkoztatási Követelményrendszer rögzíti, a pályáztatási eljárás rendjét, a megbízás időtartamát és megszűnésének részletes szabályait a fenntartó határozza meg, hatáskörét, részletes feladat- és jogkörét jelen szabályzat és a fenntartó által kiadott munkaköri leírás tartalmazza. (3) A kancellár felelős: a)

a főiskola gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést; b) az a) pontban meghatározott területeken szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért; c) azért, hogy a főiskola gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa; d) az intézmény részvételével működő gazdasági társaságok gazdaságos működéséért; e) a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáért. (4) A kancellár feladatkörében: a) tagja a Szenátusnak, a Vezetői Értekezletnek és az Igazgatói Értekezletnek; b) szervezi a főiskola gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységét, az intézmény vagyongazdálkodását, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket, irányítja a jelen pontban foglalt feladatokat ellátó szervezeti egységek munkáját; c) felelős a főiskola számviteli rendjéért; d) a rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik annak feltételeiről, hogy a főiskola gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa; e) javaslatokat tesz a rektornak és a Szenátusnak a főiskola egészét érintő gazdálkodási, működtetési és pénzügyi intézkedésekre; f) gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat; g) felelős az Alapító Okirat módosításának előkészítésért; h) felelős a Szenátus, Vezetői Értekezlet és az Igazgatói Értekezlet ügyviteli feladatainak ellátásáért; i) gondoskodik a szabályzatok Szenátus elé terjesztéséről, véglegesítéséről, kiadásáról, nyilvánosságra hozataláról; j) irányítja és szervezi a főiskola szabályozási, ügyviteli tevékenységét; k) felelős a hatáskörébe tartozó területekre vonatkozó szabályzatok előkészítéséért, javaslatot tesz azok módosítására, aktualizálására; l) felelős azért, hogy az irányítása alá tartozó szervezeti egységek betartsák a rájuk vonatkozó szabályokat;


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 39/46.

m) a hatáskörébe tartozó kérdésekben gondoskodik a szenátusi döntést igénylő előterjesztések előkészítéséről és testület elé terjesztéséről; n) gondoskodik a szabályzatok fenntartó és egyéb jogszabály szerint illetékesek elé terjesztéséről; o) gondoskodik a hatáskörébe tartozó utasítások előkészítéséről, betartásáról, aktualizálásáról; p) gondoskodik a magasabb vezetői utasítások véglegesítéséről, kiadásáról, nyilvánosságra hozataláról; q) biztosítja a gazdálkodással kapcsolatos döntések, határozatok jogszabályokkal való összhangját, felelős azért, hogy a főiskola gazdálkodása megfeleljen a jogszabályok és főiskolai szabályzatok rendelkezéseinek; r) a terület magasabb vezetőjével együttműködve biztosítja a döntések, határozatok jogszabályokkal való összhangját, felelős azért, hogy a főiskola tevékenysége megfeleljen a jogszabályok és főiskolai szabályzatok rendelkezéseinek; s) felügyeli a Diákotthon felvételének rendjét; t) gondoskodik a főiskola jogi képviseletének ellátásról; u) hatáskörébe tartozó területen kapcsolatot tart a Hallgatói Önkormányzattal; v) a vonatkozó szabályzatban meghatározott körben, felelősségi területén kiadmányozási és utalványozási jogot gyakorol; w) ahol nem kötelezettségvállaló, ott egyetértési jogot gyakorol a rektor és a Szenátus intézmény gazdálkodását, szervezetét, működését érintő gazdasági következménnyel járó döntései és intézkedései tekintetében; x) az Nftv. alapján a Foglalkoztatási Követelményrendszerben meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol; y) hatáskörébe tartozó területen ellátja a főiskola képviseletét külső szervezeteknél; z) felelős a hatáskörébe tartozó adatszolgáltatások teljesítéséért; aa) gondoskodik az irányítása, felügyelete alá tartozó területek kockázatelemzésének elkészítéséről, illetve a vonatkozó szabályzat alapján kockázatkezelést végez; bb) ellát minden olyan feladatot, amelyet jogszabály vagy szabályzat hatáskörébe utal. (5) A kancellár (4)w) pontban foglalt egyetértése az érintett döntések érvényességének, illetve hatálybalépésének feltétele. (6) A kancellár feladatai ellátása során a rektor tekintetében fennálló együttműködési kötelezettségének jelen szabályzatban foglaltak szerint köteles eleget tenni. (7) Az Nftv. 13/A. § (2) bekezdés a)–f) pontjaiban meghatározott feladatai tekintetében a intézmény vezetőjeként és képviselőjeként jár el. (8) A kancellár általános helyettese a jogi igazgató. (9) A kancellár akadályoztatása, érintettsége, vagy a kancellári tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a kancellár jogkörét a jogi igazgató gyakorolja. 4

4

Módosította a 36/2015/2016. SZN határozat. Korábban hatályos szöveg: „…a kancellár jogkörét a felnőttképzési igazgató gyakorolja.” Hatályos 2016. február 18-ától.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 40/46.

Szakfelelős 53.§ (1) A szakok felelőseit a szak képzési programjának elfogadásával a Szenátus bízza meg, a megbízólevelet a Szenátus nevében a rektor adja ki. A szakfelelősök alkalmazásának feltételeit a MAB követelményrendszere tartalmazza. (2) A szakfelelős felelős a szakon folyó képzés minőségéért, annak tartalmáért, a teljes képzési folyamatért. Feladatait az oktatási rektorhelyettes szakmai irányításával végzi. (3) A szakfelelős a munkaköri leírásában rögzített szak szakmai munkáját koordinálja. 54.§ (1) A szakfelelősök az általuk gondozott, vagy hozzájuk rendelt szakok tekintetében: a)

b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

l) m)

n)

összeállítják az indítani tervezett felsőoktatási szakképzések, alapképzési és mesterképzési, valamint szakirányú továbbképzési szakok szakindítási dokumentációját, anyagait. A képzési és kimeneti követelmények figyelembevételével kidolgozzák azok képzési programjait, ennek részeként a mintatantervet, tantárgyi programokat és azt az intézetigazgató elé terjesztik; összegyűjtik, illetve elkészítik a szak tantervének módosításával kapcsolatos javaslatokat, összeállítják az ezzel összefüggő szenátusi előterjesztéseket és azt az intézetigazgató elé terjesztik; javaslatot tesznek az intézetigazgatónak szak létesítésére, szüneteltetésére; összeállítják a szak tanulmányi tájékoztatóját. Gondoskodnak arról, hogy a szak tantárgyai a mintatantervnek megfelelően legyenek meghirdetve; összehangolják az oktatási programokat, biztosítják a tantárgyak egymásra épülését; elkészíttetik és kontrollálják a szakon oktatott tantárgyak foglalkozási terveit, ellenőrzik azok oktatási folyamatban való érvényesítését, végrehajtását; meghatározzák és betartatják a szakhoz kötődő gyakorlati képzésből fakadó speciális követelményeket. Ellenőrzik, felügyelik a hallgatók gyakorlatát. Elbírálják a gyakorlattal kapcsolatos felmentési kérelmeket; részt vesznek a Szakfelelősi Tanács munkájában; közreműködnek a beiskolázásban. Értékelik az egyes felvételi időszakok eredményeit; folyamatos és aktív kapcsolatot tartanak fenn az általuk felügyelt szak hallgatóival. az érintett oktatási szervezeti egységekkel egyeztetve meghatározzák a záródolgozati témákat, és gondoskodnak azok meghirdetéséről. A szak képzési célját és elsajátítandó kompetenciáit figyelembe véve véleményezik az intézetek által kiírt témakörök megfelelőségét; részt vesznek a záróvizsgák előkészítésében; folyamatosan ellenőrzik, felügyelik a képzés személyi és infrastrukturális feltételeit, a megfelelőséget és a vonatkozó előírások szerint – az oktatási szervezeti egységek adatszolgáltatásaira, valamint a GTR – oktatási adatbázisára alapozva – elkészítik a szakok önértékelését; a szak oktatási, oktatásszervezési munkájáról, tapasztalatairól félévente beszámolnak az intézet igazgatójának.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 41/46.

(2) A szakfelelősök hatásköre: a)

az általuk felügyelt szak képzési céljára, illetve az elsajátítandó kompetenciákra tekintettel a szakfelelősöknek javaslattételi, egyetértési és ellenőrzési joguk van a szakon oktatott tantárgyak tantárgyfelelőseinek, valamint a tárgyak tartalmának meghatározásában, továbbá az oktatás-módszertani megfelelőségek megítélésében; b) a képzés tervezése és végrehajtása során együttműködnek az oktatási intézetek, valamint más oktatásban közreműködő szervezeti egységek vezetőivel; c) a szakfelelősöknek véleményezési joguk van a képzés minőségét meghatározó, az oktatásban közreműködő intézetek tudományos kutatási és publikációs stratégiáját és tevékenységét érintően. A főiskola szervezeti egységei és további vezetői 55.§ (1) A főiskola egyes szervezeti egységeinek és további vezetőinek feladat és hatáskörét az SzMR mellékletét képező működési rendek tartalmazzák. (2) A kancellár az államháztartás rendjére vonatkozó szabályok betartása, a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása érdekében a megfelelő kontrollkörnyezet kialakításáról az Ellenőrzési rendszerek szabályzata szerint gondoskodik. A kancellár függetlenített belső ellenőrt foglalkoztat. A belső ellenőr jogállását és feladatait az Ellenőrzési rendszerek szabályzata tartalmazza. A főiskolai vezetés irányítási eszközei 56.§ (1) A főiskola vezetése a jogszabályi keretek között az alábbi jogi eszközökkel történik: a) b) c) d) e)

szabályzat; szenátusi határozat; testületi határozat; utasítás; körlevél.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogi és egyéb eszközök kiadására a következő személyek vagy testületek jogosultak: a) b) c) d)

szabályzat, szenátusi határozat: Szenátus; testületi határozat: a Szenátus testületei, egyéb testületek; utasítás: magasabb vezető; körlevél: magasabb vezető.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott eszközök kötelező érvényűek. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott rangsornak megfelelően, alacsonyabb szintű jogi eszköz nem lehet ellentétes magasabb szintű jogi eszközzel.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 42/46.

A szabályzatok, utasítások kezelése 57.§ (1) A szabályzatok, utasítások formai követelményei rögzítettek, megtalálhatóak a Minőségirányítási Informatikai Rendszerben. Tartalmi követelményeit a vonatkozó jogszabályok és vezetés döntései határozzák meg. (2) A szabályzatok és utasítások előkészítéséért és ellenőrzéséért a terület magasabb vezetője, a véglegesítéséért és kiadásért a kancellár felelős. (3) A szabályzatok elfogadásának rendje megegyezik a szenátusi határozathozatal rendjével. (4) A szabályzatok, utasítások azonosítása névvel történik. Az egyes változatokat kiadási számokkal kell ellátni. (5) A szabályzatok, utasítások kiadásán azok nyomtatott, eredeti aláírással ellátott példányainak (törzspéldány) illetékeseknél történő elhelyezését, valamint aláírás után azok elektronikus változata valamennyi érintett számára történő hozzáférhetővé tételét értjük. A szabályzatok, utasítások nyomtatott, eredeti aláírással ellátott példánya (törzspéldány) az Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóságon érhető el. (6) A szabályzatok, utasítások módosítására a kiadásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. (7) A szabályzatok, utasítások karbantartása a)

A módosítás a névvel és számmal azonosított dokumentum kicserélésével történik. A szabályzat változásait, a Szenátusi határozat számát a változáskövető táblázatban kell rögzíteni. A módosított bekezdéseket lábjegyzettel kell ellátni. A lábjegyzetben a következő módosításig feltüntetjük a korábban hatályos szöveget úgy, hogy a változatlan részeket (lábjegyzetben) dőlt betűvel kell jelölni. A módosított dokumentumot meg kell jelölni az újabb változat számával és dátummal, s azt fel kell jegyezni a módosítás nyilvántartásban. b) A kiadásért felelős személy felel a módosított szabályzatok, utasítások kiosztásáért. c) Az érvénytelen dokumentumok másolatainak megsemmisítéséről a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. d) Az érvénytelen törzspéldányokat a kiadásért felelős személynek vissza kell vonnia és az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelnie. (8) Az elavult szabályzatok, utasítások alkalmazásának minőségirányítási rendszer keretében kell intézkedni.

megakadályozására

a

(9) A szabályzatok, utasítások tárolására, védelmére, irattározására, kikeresésére, megőrzési idejére és selejtezésének szabályaira a Belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat, az Iratkezelési szabályzat és az Informatikai biztonsági szabályzat vonatkozik.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 43/46.

A körlevelek kezelése 58.§ (1) A körlevél kötetlen formátumú, tartalmát tekintve kötelező, eseti jellegű dokumentum. (2) Körlevelek kiadására az intézmény magasabb vezetői jogosultak. (3) A körlevelek azonosítása a „KÖRLEVÉL” elnevezéssel és sorszámmal történik. (4) A körlevelek kiadására, elosztására, hozzáférésének biztosítására a szabályzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A körlevelek tárolására a szabályzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az intézményen belüli és a külső szervekkel történő kapcsolattartás szabályai 59.§ (1) A belső kommunikáció a főiskola vezetőinek, munkatársainak, hallgatóinak, illetve ezek szervezeti egységeinek, csoportjainak egymás közötti szervezett információcseréje. Ez magába foglalja mind a belső és külső dokumentumok, egyéb intézményi döntések, mind a szóbeli információk áramoltatását, előterjesztés, kérés, javaslat, beszámoló tételét. (2) Az intézmény a munkatársak közötti, megfelelő írásbeli információcsere biztosítása érdekében intrawebet működtet. (3) A hallgatók tájékoztatása Globális Tanulmányi Rendszeren, a nyilvánosság biztosítása a főiskola honlapján keresztül történik. A főiskola honlapján valamennyi szervezeti egysége saját oldallal rendelkezik, amelynek folyamatos aktualizálásáért a szervezeti egység kijelölt munkatársa felelős. Együttműködés a főiskolán belül 60.§ (1) A főiskola vezetése a szervezeti egységek között olyan munkamegosztás és együttműködés létrehozására törekszik, amely a feladatok hatékony megoldását segíti. Ennek érdekében a munkatársak egymásra épülő, több szervezeti egységet vagy főiskola egészét érintő feladataik ellátása során lehetőség szerint keresztfunkcionális teamek keretében végzik munkájukat. (2) Az oktatási intézetek szakmailag elsősorban közös képzési, szakképzési programok kidolgozásban, közös kutatásokban, a kutatóintézetek egymással elsősorban közös kutatások, projektek megvalósításában, az oktatási intézetekkel oktatási (előadás, konzultáció, vizsgáztatás, tankönyv-, jegyzetírás) és közös kutatási feladatok ellátásában pályázati tevékenységben működnek együtt. (3) Az Regionális Felnőttképzési és Szolgáltatási Központ szakmailag elsősorban az oktatási intézetekkel működik együtt az iskolarendszeren kívül képzések megvalósítása során, valamint az idegen nyelvi képzés területén.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 44/46.

(4) A Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum szakmailag együttműködik az oktatási és a kutatóintézetekkel a technológiai innováció és a technológiatranszfer területén. (5) A szolgáltató szervezeti egységek valamennyi oktatási, tudományos kutatási és funkcionális szervezeti egységgel együttműködnek, azok feladatainak ellátása során. (6) A szervezeti egységek közötti együttműködéshez a szervezeti egység vezetőjének jóváhagyása szükséges, az együttműködés kereteit és szabályait a hatáskörrel rendelkező magasabb vezetők határozzák meg. A szolgálati út 61.§ (1) Előterjesztést, kérést, javaslatot, beszámolót (a továbbiakban: előterjesztést) kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott főiskolai szolgálati út betartásával lehet a főiskola vezetőihez tenni. (2) A főiskolán belüli szolgálati út a következő: a központi szervezeti egységek közalkalmazottja kizárólag közvetlen vezetője útján élhet előterjesztéssel. A közvetlen vezető a továbbított, illetve az általa tett előterjesztést köteles a hatáskörrel rendelkező magasabb vezetőhöz felterjeszteni. (3) A szóban tett megkeresés esetén az illetékes vezetők előzetes jóváhagyása szükséges. (4) A szolgálati utat az intézmény magasabb vezetőinek, vezetőnek is be kell tartaniuk azzal, hogy a döntésről, utasításról a közalkalmazott közvetlen vezetőjét és a hatáskörrel rendelkező magasabb vezetőt előzetesen értesítik. A hallgatói rendezvények és a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások szervezésének rendje 62.§ (1) A Hallgatói Önkormányzat a főiskolán vagy azon kívül hallgatói rendezvényt (a továbbiakban: hallgatói rendezvény) kizárólag a rektor előzetes, írásbeli engedélyével szervezhet. Az engedély iránti kérelmet a vonatkozó kancellári utasítás szerinti formában és tartalommal kell benyújtani, amelyet az utasításban megjelölt vezetők – elsősorban jogi, műszaki-üzemeltetés és gazdasági szempontból – előzetesen véleményeznek a benyújtás időpontjától számított 10 munkanapon belül. A hallgatói rendezvény megtartásához a kancellár egyetértése szükséges. A véleményezés és egyetértés rendjét kancellári utasítás tartalmazza. Amennyiben a kancellár elutasítja a rendezvény kérelmét, abban az esetben írásban indokolja döntését a HÖK irányába. (2) A HÖK által szervezett hallgatói rendezvény hallgatói felelőse a HÖK elnöke, és minden egyéb hallgatók által szervezett rendezvény hallgatói felelőse esetében a HÖK elnöknek véleményezési joga van a rendezvény és a felelős személyét illetően. A hallgatói rendezvény intézményi felelőse a jogi igazgató.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 45/46.

(3) A hallgatói rendezvény szervezésében kizárólag a főiskola közalkalmazottai, a HÖK tagjai, a HÖK elnöke által írásban felkért hallgatók, valamint írásbeli szerződéssel külső szolgáltató vehet részt. A külső szolgáltatóval kötendő szerződés esetén a kötelezettségvállalás általános szabályai érvényesek azzal, hogy a teljesítésigazolásra a HÖK elnöke és a jogi igazgató együttesen jogosult. A közreműködők listáját a HÖK elnök köteles írásban átadni a jogi igazgatónak. (4) A hallgatói rendezvények lebonyolításának rendjét, a rendezvényen történő részvétel szabályait a HÖK elnök által elkészített és a jogi igazgató által jóváhagyott forgatókönyv tartalmazza. A forgatókönyvet a HÖK elnök köteles írásban átadni a jogi igazgatónak. (5) A hallgatói rendezvényen részt vevő hallgatók részvételükkel tudomásul veszik és elfogadják a rendezvényen történő részvétel szabályait. (6) Amennyiben a hallgatói rendezvényen bármilyen olyan körülmény bekövetkezik, amely a főiskola vezetésének beavatkozását igényli, a HÖK elnök köteles haladéktalanul telefonon értesíteni a jogi igazgatót, aki megteszi a szükséges lépéseket. (7) A hallgatói rendezvény lezárultát követően a HÖK elnök írásban jelentést készít a rendezvény eredményességéről, amelyet 15 napon belül átad a jogi igazgatónak. (8) A hallgatói szolgáltatások szervezésének rendjére a (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.


Kiadás: 05.

Szabályzat

Oldal: 46/46.

Mellékletek 1. melléklet: Károly Róbert Főiskola szervezeti felépítése 2. melléklet: Igazgatási, Jogi és Szervezési Igazgatóság működési rendje 3. melléklet: Gazdasági Igazgatóság működési rendje 4. melléklet: Könyvtár működési rendje 5. melléklet: Hallgatói Információs és Szolgáltatási Központ működési rendje 6. melléklet: Regionális Felnőttképzési és Szolgáltatási Központ működési rendje 7. melléklet: Műszaki és Vagyongazdálkodási Igazgatóság működési rendje 8. melléklet: Agrár- és Környezettudományi Intézet működési rendje 9. melléklet: Közgazdasági, Módszertani és Informatikai Intézet működési rendje 10. melléklet: Turizmus, Területfejlesztési és Idegen Nyelvi Intézet működési rendje 11. melléklet: Üzleti Tudományok Intézete működési rendje 12. melléklet: Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum működési rendje 13. melléklet: Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet működési rendje 14. melléklet: Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet működési rendje 15. melléklet: Oktató-kutató Laboratórium működési rendje 16. melléklet: Fleischmann Rudolf Kutatóintézet működési rendje

Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend

Recommend Documents