Szerszám- és készülékszerkesztő technikus A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A Szerszám- és készülékszerkesztő technikus a fém és gépipari jellegű foglalkozások körébe, azon belül a gépésztechnikus foglalkozási szakmacsoportba tartoznak. 2005-ben a gépésztechnikusok száma 18000 fő körül mozgott Munkahelyek jellege A szerszám- és készülékszerkesztő technikusok többsége szerszámokat-, gépeket- és járműveket előállító cégeknél tevékenykedik. Ezek a cégek lehetnek műanyagokat előállító vállalatok is, sőt építőipari cégek, de a szakma legjellemzőbb foglalkoztatási területe a fémipar. A technikusok jelentős részét a gépipar foglalkoztatja, ugyanakkor legnagyobb részüket a fémfeldolgozási szektorban alkalmazzák, elsősorban a szerszámkészítés területén (forgácsoló kések, -fúrók, fröccsöntő-, stb. szerszámok gyártása). A szerszám- és készülékszerkesztő technikusokat leggyakrabban szerszámkészítő szakmunkás munkakörben alkalmazzák, de a nagy tapasztalattal és komplex szakmai tudással rendelkező technikusok gyakran termelésirányítói beosztásban vannak. A szerszámkészítő munkakör általában jobban megbecsült és magasabb értékű, mint a készülékek összeállításával foglalkozó státuszok (ezeket a pozíciókat általában géplakatosok töltik be). A szakma elnevezése megtévesztő lehet: nem ’fehérgalléros-’, hanem fizikai (kékgalléros) hivatásról van szó. A szerszám- és készülékszerkesztő technikus szakma – komplex elméleti-gyakorlati összetettségéből következően – szerteágazó ismeretanyag birtokosává teszi a végzetteket. Az egyedi szerszámgyártás területén nem ritka, hogy egy-egy szakember egyéni vállalkozóként, 1-2 fős vállalkozás keretében dolgozik, amennyiben lehetősége van/volt a termeléshez szükséges, viszonylag tőkeigényes eszközpark beszerzésre (erre főként a rendszerváltás utáni privatizáció keretében volt lehetőség). Az összes technikus végzettségű körülbelül 8% gépésztechnikus. Technikusokat többnyire a 250 fő alatti cégek, azon belül is főként kis- és középvállalkozások foglalkoztatnak Magyarországon. A szerszámkészítés a kis- és középvállalkozások színtere. A szakmacsoportban foglalkoztatottak aránya szakmánként, 2005 (%) Középfokú műszakiak
Földmérő-, és bánya technikus Gépész technikus Elektro technikus Építésztechnikus Mezőgazdasági technikus Vegyész technikus Közlekedési technikus Környezetvédelmi technikus Fa- és könnyűipari technikus Élelmiszeripari technikus 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%
A szakmacsoport teljes létszáma: 145 ezer fő
mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói
3K Consens, 2007
3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email:
[email protected], www.3kconsens.hu
A fém- és gépiparban foglalkoztatottak - mely ágazat a szerszám- és készülékszerkesztő technikusokat is javarészt foglalkoztatja - a Nyugat-, és Közép-Dunántúli régiókban valamint az ország középső megyéiben vannak jelen legnagyobb mértékben. Arányuk Dél-Dunántúlon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb. A gép- és járműgyártás foglalkoztatási aránya a megyei foglalkoztatás szerkezetében , valamint az alágazati foglalkoztatottak eloszlása a megyék között
6 4 3 2 2
% és felette – 5,99 % – 3,99 % – 2,99 % % alatt
A gép- és járműgyártás alágazatai Kompresszor , turbina , csapágy gyártás Fűtőkészülék , villamos készülék gyártása Vasúti, mg-i, emelőgép , hajógyártás Termelőgép gyártása Közúti jármű gyártása Közúti járműmotor , -alkatrész gyártása Az egyes oszlopok mérete arányos a foglalkoztatottak számával
Munkarend, Bérezés Egy szerszám- és készülékszerkesztő technikus keresete nagymértékben függ attól, hogy milyen munkaköri pozícióban és milyen szervezetnél kerül alkalmazásba, ugyanakkor a szakmai életút színvonala is jelentősen befolyásolja a bér alakulását. A szerszám- és készülékszerkesztő technikusok többnyire kétműszakos munkarendben, heti 40-, napi 8 órában dolgoznak, gyakran túlórázniuk is szükséges. Általában egy szerszám- és készülékszerkesztő technikus értéke a cégnél eltöltött idővel párhuzamosan emelkedik, így az idő és (a pozíció megtartásához is szükséges) minőségi munkavégzés határozzák meg legjobban a kezdő bér növekedésének alakulását. Gyakori, hogy a szakmabeliek továbbképzéssel, pontosabban gépészmérnökké történő átképzésükkel, olyan karrier-utat nyitnak meg maguk számára, amelyben rendszerint jóval magasabb jövedelmek érhetőek el, mint a szerszám- és készülékszerkesztő technikus végzettséggel betölthető munkakörökben. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint a szakmában havonta átlagosan 180 ezer, pályakezdőként 130 ezer forintot lehet keresni. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A szerszám- és készülékszerkesztő technikus szakemberek iránti keresletet a gép- és fémfeldolgozói-pari-, (tágabban a feldolgozóipari) kereslet, illetve a technológia fejlődése határozza meg a legjobban. A szerszámok jelentősége a termékek gyártásában mutatkozik meg, hiszen a megmunkálásban, a különböző alakzatok előállításában kulcsszerepet töltenek be a szerszámok (gondoljunk például a forgácsoló késekre, fúrókra, a ’kiöntőmintaként’ szolgáló szerszámokra, stb). A hazai- és a világgazdaság növekedésével, az egyes iparágak fejlődésével egyre több gépre van szüksége a nemzetgazdaságoknak, így 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email:
[email protected], www.3kconsens.hu
folyamatosan növekszik a jelentősége a gazdaságot/lakosságot gépipari berendezésekkel támogató gép- és járműiparnak, valamint az ágazatot fémszerkezetekkel ellátó fémmegmunkáló iparágnak is, ezek, pedig jelentős keresletet támasztanak a gépi szerszámok iránt. A hazai gazdaság többi ágazatához viszonyítva a külföldi tőke aránya a gép- és járműiparban a legmagasabb és a jövőben is ez az ágazati szektor lesz a tőkebeáramlás egyik legjelentősebb területe. A szerszám- és készülékszerkesztő technikusok továbbra is fontos részét képezik a termelésnek, de egyre inkább egy olyan vállalati törekvés mutatkozik meg, amely a szerszám- és készülékszerkesztő technikusok iránti keresletet középtávon csökkenteni fogja. A szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben csökkeni fognak. A szakmában dolgozok száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 6%-al fog lesz kevesebb. A fém és gépipari foglalkoztatás területén várhatóan a gépipari szakmunkások és a mérnökök iránt fog növekedni a kereslet, a technikusok iránti igény csökken. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) Várhatóan Budapesten, a Nyugat-magyarországi és Közép-dunántúli régióban lesz a szakma iránt igény. A gépésztechnikusok iránti éves kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád
32
48 3
19 4
4
8
5 4
5
3
6
mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói
3 2
4
6
5 2
3
3
4
10
6 6
4 2
2
7
7 5
5
3
6
5
6 2
4 5
1
4
10
100
Életkormegoszlás A jelenleg dolgozó szerszám- és készülékszerkesztő technikus javarészt az idősebb - majd 60%-uk 40 év feletti - korosztály köréből kerülnek ki. A technikusi szakmába való alacsony volumenű belépés és az ismertetett eloszlás miatt középtávon a szakma elöregedése várható. A hivatást választóknak többnyire közös jellemzője a műszaki-, valamint a (termelő)gépek-, iránti elméleti-gyakorlati érdeklődés és hogy viszonylag rövid képzési idő alatt (2 év) relatíve magas minőségű szakmára kívánnak szert tenni. A cserélődés/szakmaváltás okai leggyakrabban a munkakörülményekkel, az elérhető bérekkel, a munkahely távolságával és az egyének – szakmától független – mentális problémáival, egészségtelen életmódjával vannak összefüggésben. Az azonos bér melletti jobb munkakörülmények, a közelebbi munkahely lehetősége sokszor állnak a munkahelyváltás hátterében. A szerszám- és készülékszerkesztő technikusi szakma a változó (álló, guggoló) testhelyzetben, zárt helyen (műhelyben, gyártócsarnokban), főként gépi meghajtású eszközökkel végzett munka iránt érdeklődők számára a legmegfelelőbb, akik – a gyártástechnológiai utasításoknak megfelelően – képesek önállóan termelési-, (forgácsolás, gépösszeszerelés) illetve minőség ellenőrzéshez kapcsolódó munkálatokat végezni. A szakmát többinyire nagyfokú önállóság jellemzi, de gyakoriak az egyeztető megbeszélések a tervezőmérnökökkel (a műszaki dokumentáció kapcsán) és az üzemvezetőkkel. 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email:
[email protected], www.3kconsens.hu
Szerszám- és készülékszerkesztő technikus 20,0
15,0
%
10,0
5,0
0,0 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-X
Forrás: KSH Népszámlálás 2001,
korcsoport (év)
3K Consens, 2007
Fő feladatok, munkakörülmények A szerszám- és készülékszerkesztő technikusok kötelezettségei általában munkakörönként változnak. A termelő-szakmunkások elsőrendű feladata, hogy a műszaki rajzoknak, utasításoknak megfelelően többnyire gépi meghajtású berendezések felhasználásával, rendszerint fémből készült gépszerkezeti elemek szakszerű megmunkálásával és/vagy összeszerelésével gépi architektúrákat, szerszámokat állítsanak elő. A szakmunkások magas kihordási időtartamú-, a biztonsági előírásoknak megfelelő-, mozgásukat nem akadályozó-, vastag anyagú-, általában kék színű munkásuniformist hordanak. A magasabb munkakörökben lévő munkások meghatározott színű köpennyel különböztethetik meg magukat. A védőfelszerelések hordását a termelés/javítás környezete és a végzett munka határozza meg (például hegesztés esetén kötelező a védőfelszerelés hordása). Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások A legfontosabb kompetenciák a gépszerkezeti struktúrák átfogó ismerete, kézi/gépi szerszámok magabiztos használata, NC/CNC gépkezelés, kézügyesség, jó térlátás, kreativitás, precizitás-, fokozott figyelem-, pontos mérés, műszaki rajzolvasás, alapszintű tervezés képessége. Az új szakképzési rendszerben a ’szerszámkészítő’ szakképesítés megszerzésével válhat valaki a terület szakértőjévé, azonban a ’szerszámkészítő’ szakma tulajdonképpen egy részterülete a bemutatott ’szerszám- és készülékszerkesztő technikusi’ szakmának. A képzés átalakításával foglalkozó szakemberek felismerték, hogy a munkaerőpiacon a ’szerszám- és készülékszerkesztő technikusok’ többsége jelenleg kizárólag szerszámkészítői munkaköröket töltenek be, míg a gépek összeszerelését, a gépalkatrészek egymáshoz illesztését lakatosok és/vagy betanított munkásokkal végeztetik. Természetesen van átfedés a két tevékenység között, de ez egyre kevésbé jelentős. A szakma iskolai rendszerben és felnőttképzésben egyaránt tanulható, a képzési idő 2 év, felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra. A cégek a gyakorlott, angol és/vagy német szakmai anyagot olvasni képes szakembereket részesítik előnyben. A közelmúltban a szerszám- és készülékszerkesztő technikus szakmában technológiai újítások jelentek meg (NC/CNC technológiák terjedése), ugyanakkor megmaradtak a korábbi tudások iránti munkáltatói igények is. A vállalatok jelenleg-, illetve a közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei a gépgyártás technikusokkal szemben: - NC/CNC vezérlésű gépek kezelése, - szabványosított NC/CNC programnyelv alapszintű ismerete, - CAD alapismeretek, - gépi kéziszerszámok használata, - mérés- és szakrajztudás, - térlátás és műszaki érzék, 3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email:
[email protected], www.3kconsens.hu
kézügyesség, - jó szisztematikus-következtető gondolkodás (hibakeresés, programozás), ötletgazdagság (műszaki találékonyság a hiba keresésénél), - alapfokú szakmai idegen-nyelv ismeret. A magas fokú precizitás és koncentráció alapelvárások. Az elvárt kompetenciák munkakörönként változhatnak, de a mű-, illetve csoportvezetői munkaköröknél a fenti szaktudások általában kívánatosak, ugyanakkor ezekben a munkakörökben a tárgyalási tapasztalatok, a tárgyalástechnikai készségek is lényegesek lehetnek. Karrier Egy szerszám- és készülékszerkesztő technikus karrier-pályáját saját szaktudásán, munkavégzésénél kívül elsősorban a szervezet mérete határozza meg. A kisebb (2-9 fős) műhelyek esetében általában nincs mód arra, hogy a technikus kilépjen a termelésből és irányítói pozíciót foglaljon el, tehát aki ’mű- vagy csoportvezető’, az gyakran termelőszakmunkás is egyben (kapcsolt munkakör). A nagyobb vállalatoknál már lehetőség nyílik arra, hogy a technikus ténylegesen kiemelkedjen a közvetlen termelői szintről és irányítói pozíciót foglaljon el csoport-, illetve művezetőként. Karriernek lehet minősíteni azt az esetet is, amikor a szerszám- és készülékszerkesztő technikus gyakorlati oktató lesz a cégnél. Általános tapasztalat, hogy ennél feljebb csak akkor léphet egy szerszám- és készülékszerkesztő technikus a hierarchiában, ha egyben iskolai végzettségét is növeli, tehát mérnökké válik. Az anyagi megbecsülés az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb technikusoknak a cég iránti elkötelezettségét relatíve vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni.
3K CONSENS IRODA Változásmenedzsment • Térség- és gazdaságfejlesztés • Munkaügyi kapcsolatok • Humán menedzsment • Szervezetfejlesztés • Tréning Budapest 1125 Diósárok 2. Tel /Fax: 356-1081, 214-6187 Email:
[email protected], www.3kconsens.hu
