Údolie Bodvy Bódvavölgye regionálny èasopis
ROÈNÍK XI.
2002/7 - 8 Nepredajné Júl - August 2002
regionális folyóirat
XI. ÉVFOLYAM
Roèník 11 (24) - regionálny èasopis založený r. 1905, obnovený r. 1992 • XI. (XXIV). évfolyam - regionális folyóirat, alapítva 1905-ben, felújítva 1992-ben.
Z obsahu:
Z histórie moldavskej farnosti - 25. èas• - s. 3, G. Köteles: Tak oslavovali… - s. 6, Šport na strane 7, Z uznesením MZ v Moldave nad Bodvou - s. 9, Zo správy primátora Moldavy n/B o svojej èinnosti - s. 11, 50 rokov èinnosti - príspevok L. Szilágyiho na strane 12.
A tartalomból:
A Szepsi Katolikus Plébánia története - 25. rész - 3. oldal, Köteles Gábor: Igy ünnepelték… - 6. oldal, Áji események, versek Mikó Istvántól a 6. oldalon, Sport a 7. oldalon, A Bódva Egyesület közleménye a 9. oldalon, A Csemadok 50 éve Tornaújfaluban - a 10. oldalon.
Ako to videl kronikár v roku 1932 (Spracované na základe rukopisu J. Neupauera: Szepsi Község Monográfiája - Monografia obce Moldava nad Bodvou z roku 1932. - Ide o strojom písaný materiál na stranách A4 o rozsahu 275 strán. Na titulnej strane je uvedené: „Prepísal Ján Mikulík, uèite¾ štátnej školy.“ Pri publikovaní sa snažíme používa• pôvodné výrazy kronikára. Èasti, ktoré sa Moldavy netýkajú vynechávame. Redakcia.) Úvod V roku 1896 napísal krátku prácu o založení Moldavy nad Bodvou vtedajší hlavný notár István Dienes. V òom o vzniku
obce píše: „O pôvode Moldavy niè bližšie nevieme. Pod¾a tradície mesto vzniklo už pred príchodom starých Maïarov. Obývali ho zväèša remeselníci, hlavne kováèi, kolári a pod.“ Pod¾a inej verzie osadu založili skupiny vojakov staromaïarských vodcov Hubu, alebo Tuhutuma. Vedecky podložená nie je ani jedna z týchto verzií. Chýbajú písomné dokumenty. Obidva vyše uvedené názory patria do oblasti povestí a preto pri h¾adaní historických podkladov musíme vychádza• z dejín celého Uhorska, ale hlavne Horného Uhorska. Ak pozorne skúmame geologické prostredie Moldavy, naskytne sa nám zaujímavý poh¾ad.
Územie Uhorska obývali pred príchodom Maïarov, okrem Slovanov, s menšími pauzami germánske kmene. Od roku 175 pred Kristom sa germánske kmene Bastrnákov usadili medzi severnými Karpatami. Posledný krát sa Germáni - Gepidovia spomínajú v roku 870 po Kr. Po Bastrnákoch, pod¾a ktorých istý èas volali aj Karpaty Bastarnskými Alpami, sa v severozápadných èastiach Uhorska objavili Markomani (od roku 9 do roku 550). (pokraèovanie na str. 2)
Hogyan látta városunkat a krónikás 1932-ben (A forrás, melynek alapján az alábbiakat közöljük: Neupauer Gyula: Szepsi Község Monográfiája az ország és AbaujTorna vármegye történelmével a legrégibb kortól 1920. év végéig. Szepsi, 1932.- 275 oldal. Kézirat. - A kézirat ebben az esetben azonban azt jelenti, hogy egy A4-es formátumra gépelt szöveggel állunk szemben. Fel is van tüntetve a címlapon: „Gépelte Mikulik János állami tanító”. A szöveget igyekszünk a lehetõségek szerint az eredeti írásmódban közölni, ezért elõfordulhatnak anakronizmusok. A lapunkban közölt szövegbõl a Szepsit közvetlenül nem érintõ részeket a lehetõség szerint kihagyjuk. A szerkesztõség)
Bevezetés Szepsi város eredetérõl Dienes István volt szepsii fõjegyzõ 1896-ban írt kis megemlékezésében többek között azt írja: „Szepsi város eredetérõl egész bizonyosat, semmit sem tudunk, szájhagyományok szerint már a magyarok bejövetele elõtt is fennállott a mesteremberek, leginkább kovácsok és kerékgyártók lakták.” Egy más hagyomány szerint pedig Huba vagy Tuhutum vezér egy itt maradt csapata alapította volna, de megerõsítve egyik hagyomány sincs, ezekrõl írott bizonyíték sehol sem volt feltalálható. Mindkét fenti feltevés bizony egészen a mondák világába vész, ezért kell nekünk Szepsi eredetét is az egész Magyarország,
Neupauer Gyula sírja a Szepsi temetõben - (foto HP)
de legfõképpen a régi Felsõ-Magyarország történetének prizmáján keresztül vizsgálnunk. Hogy a fenti két idézet csak monda, mi sem bizonyítja jobban, mint az, ha figyelemmel olvassuk kisebb szûk hazánk Szepsinek geológiai alakulását és a népvándorlások idejébeni helyzetét. Magyarország területét a honfoglalást megelõzõ idõben a szlávokon kívül kisebbnagyobb megszakításokkal kb. mintegy 1.000 esztendeig germán népek lakták. (folytatás a 2. oldalon)
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
7 - 8/2002
(pokraèovanie zo strany 1.)
Ako to videl kronikár v roku 1932 Na východ od týchto kmeòov sídlili Kvádi, na sever od Vacova, medzi riekami Hron a Ipe¾ (od roku 50 do roku 500). Lígovia, Viktohálci a Búri obývali územie medzi horným tokom Hornádu a Tisy (2. a 3. storoèie). Slovania prišli ove¾a neskôr, v avarských èasoch (viï. Borovszky: Honfoglalás). Dôkazom a pamiatkou dlhotrvajúcej germánskej éry na našom území sú aj niektoré pomenovania našich väèších riek. Tak napr. rieku Moravu spomína už Tacitus a Flinus Marus. Hron spomína cisár Marcus Aurelius v podobe „Graza“. A napokon Hornád, ktorého staré meno „Hornad“, èi „Chornad“ v starej hornonemeckej reèi „Hornacht“ znamená „k¾ukatú rieku“ (Tamtiež). Na základe toho vidíme, že v predhistorickej dobe obývali naše územie Germáni. Každého môže teda napadnú•, že ak napr. pri Hornáde žili Germáni, preèo neprišli
aj do údolia Bodvy, veï údolia oboch riek odde¾uje od seba iba perínsky kopec a rieèka Konotope, vzdušnou èiarou sú od seba vzdialené iba na 15 km. Odpoveï na to je ve¾mi jednoduchá a zakladá sa na poznatkoch geológie. Rieka Bodva pod Jasovom sa v tých èasoch hneï rozvetvila a vytvárala moèaristé, lesom pokryté územie. Vzh¾adom na túto skutoènos• okolie Moldavy bolo v tých èasoch neobývate¾né. Dôkazom toho sú doteraz existujúce uloženiny štrku. Výsledky geologického výskumu sú podložené aj archeologickými výskumami najbližšie nálezy z doby bronzovej sa našli až v Buzici a v Jasove (viï Monografia Abovsko-turnianskej župy - Abaúj-torna megye monográfiája). Proti osídleniu v najstarších dobách hovorí aj skutoènos•, že severne od Moldavy bola rieka Bodva ešte nedávno ve¾mi k¾ukatá a rozvetvená a na východ od mesta boli moèaristé lúky. Na juhu sa rozprestie-
rala taktiež moèaristé údolie Konotopy. Jedine terajší moldavský kopec, by bol vhodný na ¾udské obydlie, ale ten bol pokrytý hustým lesom a nachádzala sa tam iba jediná obývate¾ná jaskyòa - „Barátlyuk“. Ostatné jaskyne, ako napr. ve¾ká moldavská jaskyòa má tak nízko položený vchod, že v starých èasoch mohla fungova• iba ako odtok vody. O neobývate¾nosti údolia Bodvy svedèí aj stará legenda o Svätom Ladislavovi, ktorý by sa urèite nebrodil s vojakmi nad Debraïom, keby v bezprostrednom okolí Moldavy nebola drsná príroda a pred útoèiacimi Kumánmi by sa snažil uniknú• radšej cez údolie. (Tu uverejnený text sa v originálnom rukopise J. Neupauera nachádza na stranách 6 - 8. Redakcia.) (preklad redakcia) (pokraèujeme)
(folytatás az 1. oldalról)
Hogyan látta városunkat a krónikás 1932-ben
A Kr. e. 175. évtõl kezdve, amikor a germán bastarnák megtelepednek az északi Kárpátok között egészen a Kr. u. 870-ig, amikor a gepidákról utoljára történik említés, egy sereg germán népfaj fordul meg Magyarország területén. A bastarnák után, kikrõl a Kárpátokat akkor Bastarnai Alpoknak nevezték, Magyarország északnyugati részein a markománok neve hangzik közel hatod félszáz esztendeig (a 9. évtõl 550. évig). Tõlük keletre tanyáznak a quádok, a magyarországi Dunának Vác és Pozsony közötti részétõl északra esõ felföldön, vagyis Vág-Garam és Ipoly folyók mellékein (mintegy 50. évtõl az 500. évig). A lígok, viktohálok és búrok kb. a Hernád és Tisza forrásai között laknak a leginkább a második és a harmadik században szerepelnek. A szlávok sokkal késõbb, csak az avarok idejében kezdenek beszivárogni (lásd Borovszky: Honfoglalás). A germánok hosszú ideig tartó itt lakása meglátszik a Felvidék nagyobb folyóinak nevein is. Így pl. Morava folyót Tacitus és Flinius Marusnak említi. A Garam, melyet Marcus Aurelius császár Grazának ír. Végre a Hernád folyó, melynek neve a régi korban Hornad, vagy Chornad alakban használatos, mely ma ó-felnémet nyelvben
2
Hornacht szót tünteti fel, melynek Ágabogas, kanyargós a jelentése (lásd mint fent). Ha figyelembe vesszük az elmondottakat, látjuk, hogy a Hernád mentén a történet elõtti idõkben germán népfaj lakott. Mindenkiben önként felmerülhet azon kérdés, miért nem lehettek ezek a Bódva völgyben, illetve a mai Szepsi helyén is. Feleletet ere egyszerûen a geológia alapján adhatunk, jóllehet, hogy a Hernád völgyet Szepsitõl csak a perényi domb és a Kanyapta völgye választja el, mely légvonalban alig 15 km-t tesz ki és így feltehetõ volna az, hogy a régi nomád germán vándor nép is átbarangolt. Azonban ellentmond ennek azon geológiai tény, hogy a Bódva folyó az õsi idõkben a mai Jászót elhagyva a Bódva völgy síkjára lépett, azonnal deltássá alakult és ezt megtartva egész, míg le nem ért a Kanyapta erdõs-mocsaras területéig, mely terület éppen mocsaras volta miatt emberi lakhatásra alkalmatlan volt. Ennek elvitathatatlan bizonyítéka az, hogy a sík Bódva völgyön végig ma is láthatók a görgeteges kavicsrétegek, melyek folyammeder ágyát képezték. Bizonyítja [ezt] azon régészeti tény is, hogy egész csereháti járásban csak Jászón és Buzitán találhatók régi bronzkori leletek (lásd
Ab.-Torna m. m. [Abaúj-Torna megye monográfiája. Szerk.]). Ellentmond az õsidõbeni telepítésnek az is, hogy a mai Szepsi helytõl északra a deltás Bódva terült el, keletre az erdõs és még ma is vadvizes úgynevezett Keleti kertalja domb. Délre a lápos Kanyapta völgy. Egyedül az akkor még erdõ borította Hazalátó lett volna az a hely, ahol emberi tanya lehetett volna. Itt is azonban csak egy kis pont, az úgynevezett Barátlyuk barlang, mely még máig nincs feltárva. Itt egyedül ez a hely nyújthatott volna lakást és menedéke az õsembernek. Az alsó két barlang, mely szintén nincs feltárva, ez ma is olyan alacsony bejáratú, hogy az õskorban feltétlenül egy vízelvezetõ üreget képeztek. Hogy a Bódvavölgy még a X. században is járhatatlan erdõs vizes terület volt, ezt még a Szt. László legendája is bizonyítja. Mert ha itt száraz hely vagy járható csapás lett volna, úgy Szt. László, mint lovas ember a kunok elõl nem a debrõdi magaslatokon, de a könnyebben járható völgyön menekült volna. (Az itt közölt szöveg az eredeti mûben a 6.-tõl a 8.-ik oldalig található. A szerk.) (folytatjuk)
2002/7 - 8
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
Z histórie moldavskej katolíckej farnosti - 25. èas• Zoznam známych r. kat. farárov a kaplánov v Moldave nad Bodvou (Zostavené na základe známych historických dokumentov, listín z archívov, záznamov v matrikách narodených, sobášených a zosnulých, kroniky Gy. Neupauera [NEUPAUER, Gy.: Szepsi község monográfiája. Moldava nad Bodvou, 1932 s. 215 - 215a.]a pamätnej knihy vydanej k stému výroèiu košickej diecézy [A Kassai Százéves Egyházmegye Történeti Névtára és Emlékkönyve. Kassa : Vitéz, 1904.s.194.].) Ján (1345 - 1351) Jakub (1351) Ladislav (1389) Ján Nikolai (1391) Jakub (1421) Benedikt Rákóczy (1486) Blažej (1507 - 1513) Benedikt (1554) Stefan P. (1566) Jozef Csete (1691 - 1695) Peter Györky (1695 - 1703) Štefan Szerdahelyi (1703 - 1705) Mikuláš Kayca (Kajcsa)(1706 - 1712) Ján František Bartha (1724 - 1739) Pavol Botka (1740 - 1752) Ján Bydeskuty (1752 - 1791) Imrich Horváth (zastupujúci) (1766 - 1780) Jakub Knapp (1791 - 1803) Jozef Fridrichovszký (kaplán) (prelom 18. a 19. storoèia) František Sikar (Sikur) (1803 - 1805)
Štefan Csák (1805 - 1821) Pavol Füzesséry (1821 - 1850) Tomáš Gabányi (1852 - 1871) Imrich Tatay (kaplán) (1852) Anton Zelenko (kaplán) (1852) Ladislav Mihályfi (kaplán) (1853) Ondrej Kákos (kaplán) (1854) Ján Gedeon (kaplán) (1855) Karol Menyhárt (kaplán) (1855) František Vasenszky (kaplán) (1856 - 1857) Jozef Répászky (kaplán) (1856 - 1858) Ferdinand Miklóssy (kaplán)(1858 - 1859) Horvay (kaplán) (1859) Imrich Lubik (kaplán) (1859 - 1861) Matej Pikula (kaplán) (1862 - 1870) Vincent Lacsny (1870 - 1889) Štefan Krucsilák (kaplán) (1870 - 1873) Ján Katinszky (kaplán) (1871 - 1873) Róbert Entlinger (kaplán) (1873) Jozef Loyda (Lojka) (kaplán) (1874 - 1878) Jozef Mihelj (kaplán) (1878 - 1881) Ján Szekeressy (kaplán) (1878 - 1879) Štefan Tischler (kaplán) (1881 - 1882) Štefan Telegdi (kaplán) (1882 - 1883) Ödön Konz (kaplán) (1883 - 1886) Štefan Fokó (kaplán) (1887 - 1888) Jozef Káger (kaplán) (1888) Alexander Fodor (1889 - 1900) Jozef Kiss (kaplán) (1895) Jozef Nagyiváni (kaplán) (1895 - 1897) Jozef Lipták (kaplán) (1897 - 1900) Andrej Magócsi (1900 - 27. 03. 1912) Elek Rajcsák (kaplán) (1900 - 1902) ¼udovít Laczó (kaplán) (1902 - 1904) Anton Levendovszky (kaplán) (1904 - 1906) Matej Tamássy (kaplán) (1906) Marcel Gatté (kaplán) (1906) Jozef Répászky (kaplán) (1907 - 1908)
Emil Égner (kaplán) (1908 - 1909) Ján Oberle (kaplán) (1909 - 1910) Ján Juszkó (kaplán) (1910) Andrej Weigl (kaplán) (1910 - 1911) Jozef Vörös (kaplán) (1911 - 1914) Andrej Mészáros (1912 apríl) Bartolomej Szokolszky (1912 - 17. 11. 1930) Karol Fiedler (kaplán) (1914) Ján Hariovszky (kaplán) (1914 - 1915) Aurel Uhlyárik (kaplán) (1915 - 1916) Juraj Miller (farár z Hidasnémeti, na dôchodku žil v Moldave, + 08. 04. 1928) Anton Csáky (kaplán) (1916 - 1917) Juraj Vaskó (kaplán) (1917 - 1918) Nándor Szabó (kaplán) (1918 - 1919) Ján Mitnyákovics (kaplán)(1919) Andrej Freész (kaplán) (1919 - 1924) Róbert Mikó (kaplán) (1922) Štefan Eperjesi (kaplán, katechét) (1924 - 1945 a potom na dôchodku až do smrti žil v Moldave) Dr. Gejza Jozef Fekete (1930 - 1940) Jozef Hambor (kaplán) (1929) Alexander Bascsúr (kaplán) (1939 - 1941) Juraj Stumph (1941, apríl - 1945) Štefan Isky (kaplán) (1941 - 1944) Barna Csontos (kaplán) (1944) ¼udovít Surányi (kaplán) (1941 - 1945) Jozef Danits (farár, radca Sv. Stolice, na dôchodku žil v Mokranciach (1941 - 12. 03. 1966) Tibor Undstädler (kaplán) (1954) Dr. Alojz Ottó (1945 - 21. 08. 1947) Andrej Kapušánsky (1947 - 1951) Ján Qualich (1951 - 1990, do smrti v r. 1992 žil v Moldave) Ján Benko (kaplán) (1954 - 1955) Štefan Szmolyák (kaplán) (1957 - 1958) Ján Ladislav Józsa (farár na dôchodku, od roku 1982 do smrti v roku 1985 žil v Moldave nad Bodvou) Pavol Kova¾ (kaplán) (1989 - 1990) Vojtech Szmolnicky (1990 - 30. 06. 1998) Mgr. Branislav Varga (kaplán) (1997 - 30. 06. 1998) JCDr. Bartolomej Gábor PhD.(od 01. 07. 1998 - ) Mgr. Róbert Hajduk (kaplán) (01. 07. 1998 - 30. 6. 1999) Mgr. Rudolf Smoter (kaplán) (1. 7. 1999 - 30.6. 2001) ThLic. Daniel Boleš (kaplán) (od 1. 7. 2001 - ) Dezider M. Stász (pomocný duchovný) (od r. 2000 - ) PhDr. Vojtech Szmolnicky (pomocný duchovný) (od 1. 7. 2002 - ).
Niektorí z uvedených kòazov (od polovice 19. storoèia sú pochovaní na moldavskom cintoríne (Füzesséry, Magócsi, Szokolszky, Miller, Eperjesi, Józsa, Qualich), Jozef Danits na cintoríne v Mokranciach. Na miestnej fare sa na pamiatku duchovných, ktorí pôsobili v Moldavy odhalila pamätná tabu¾a zo sponzorských prostriedkov.
Szepsi r. kat. templom 2002 május
P. Halász
3
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
7 - 8/2002
A Szepsi Katolikus Plébánia története - 25. rész (Ismert dokumentumok, levéltári anyagok, anyakönyvi bejegyzések, Neupauer Gyula Szepsi monográfiájának, Kovács Béla jegyzékének és Szokolszky Bertalan egyháztörténeti írásai alapján készült névjegyzék.) János (1345 - 1351) Jakab (1351) Laszló (1389) Nikolai János (1391) Jakab (1421) Rákóczy Benedek (1486) Balázs (1507 - 1513) Benedek (1554) (innen kezdve terjedt el a reformáció Szepsiben, lehet, hogy maga a plébános is az új felekezet híve lett) P. Stefán (1566) Csete József (1691 - 1695) Györky Péter (1695 - 1703) Szerdahelyi István (1703 - 1705) Kayca (Kajcsa) Miklós (1706 - 1712) Bartha János Ferenc (1724 - 1739) Botka Pál (1740 - 1752) Bydeskuty János (1752 - 1791) (nagy mûveltségû ember volt, híres volt a könyvtára, õ fedezte fel az ún. Gizella-követ Makrancon) Horváth Imre (Bydeskutyt helyettesítette) (1766 - 1780) Knapp Jakab (1791 - 1803) (kinevezését nagy viták elõzték meg, az õ idejében égett le a templom) Fridrichovszký József (káplán a 18. és 19. század fordulóján, latin verseket írt) Sikar (Sikur) Ferenc (1803 - 1805) Uraji Csák István (1805 - 1821) (ujjászervezte a könyvtárat) Füzesséry Pál sági prépost (1821 - 1850) (az 1849-es év egyik hõse) Gabányi Tamás (1852 - 1871) Tatay Imre (káplán) (1852) Zelenko Antal (káplán) (1852) Mihályfi László (káplán) (1853) Kákos András (káplán) (1854) Gedeon János (káplán) (1855) Menyhárt Károly (káplán) (1855) Vasenszky Ferenc (káplán) (1856 - 1857) Répászky József (káplán) (1856 - 1858) Miklóssy Ferdinánd (káplán)(1858 - 1859) Horvay (káplán) (1859)
Lubik Imre (káplán) (1859 - 1861) Pikula Mátyás (káplán) (1862 - 1870) Lacsny Vince (1870 - 1889) (történész, az 1848/49-es szabadságharc aktív résztvevõje) Krucsilák István (káplán) (1870 - 1873) Katinszky János (káplán) (1871 - 1873) Entlinger Róbert (káplán) (1873) Loyda (Lojka) József (káplán) (1874 - 1878) Mihelj József (káplán) (1878 - 1881) Szekeressy János (káplán) (1878 - 1879) Tischler István (káplán) (1881 - 1882) Telegdi István (káplán) (1882 - 1883) Konz Ödön (káplán) (1883 - 1886) Fokó István (káplán) (1887 - 1888) Káger József (káplán) (1888) Fodor Sándor (1889 - 1900) Kiss József (káplán) (1895) Nagyiváni József (káplán) (1895 - 1897) Lipták József (káplán) (1897 - 1900) Magócsi Endre (1900 - 27. 03. 1912) (a makranci templom újjáépíttetõje) Rajcsák Elek (káplán) (1900 - 1902) Laczó Lajos (káplán) (1902 - 1904) Levendovszky Antal (káplán) (1904 - 1906) Tamássy Mátyás (káplán) (1906) Gatté Marcel (káplán) (1906) Répászky Répászky (káplán) (1907 - 1908) Égner Emil (káplán) (1908 - 1909) Oberle János (káplán) (1909 - 1910) Juszkó János (káplán) (1910) Weigl András (káplán) (1910 - 1911) Vörös József (káplán) (1911 - 1914) Mészáros András (1912 április) Szokolszky Bertalan (1912 - 17. 11. 1930) (egyháztörténész, és költõ is volt) Fiedler Károly (káplán) (1914) Hariovszky János (káplán) (1914 - 1915) Uhlyárik Aurél (káplán) (1915 - 1916) Miller György (Hidasnémeti plébános, Szepsiben nyugdíjasként élt, + 1928. 044. 08. Sírja a mai napig megvan a temetõben) Csáky Antal (káplán) (1916 - 1917) Vaskó György (káplán) (1917 - 1918) Szabó Nándor (káplán) (1918 - 1919) Mitnyákovics János (káplán)(1919) Freész András (káplán) (1919 - 1924) Mikó Nándor (káplán) (1922)
Eperjesi István (káplán, katekéta) (1924 - 1945 és késõbb nyugdíjasként élt haláláig Szepsiben) Dr. Fekete Géza József (1930 - 1940) Hambor József (káplán) (1929) Bascsúr Sándor (káplán) (1939 - 1941) Stumph György (1941, április - 1945) Isky István (káplán) (1941 - 1944) (nemrég hunyt el Magyarországon) Csontos Barna (káplán) (1944) Surányi Lajos (káplán) (1941 - 1945) Danits József (plébános, Szentszéki ülnök, nyugdíjasként Makrancon élt (1941 - 12. 03. 1966) Undstädler Tibor (káplán) (1954) Dr. Ottó Alajos (1945 - 21. 08. 1947) (Szepsiben temették el, de a század végén exhumálták és elszállították szülõfalujába) Andrej Kapušánsky (1947 - 1951) (magas kort élt meg, az idén Pünkösdhétfõn temették el szülõfalujában Kassaújfaluban) Qualich János (1951 - 1990, haláláig 1992-ig Szepsiben lakott) Benko János (káplán) (1954 - 1955) Szmolyák István (káplán) (1957 - 1958) Józsa János László (nyugdíjasként 1982-tõl, haláláig, 1985-ig Szepsiben lakott) Pavol Kova¾ (káplán) (1989 - 1990) Szmolnicky Béla (1990 - 30. 06. 1998) Mgr. Branislav Varga (káplán) (1997 - 30. 06. 1998) (jelenleg perényi plébános) JCDr. Gábor Bertalan, PhD. (01. 07. 1998 - ) Mgr. Róbert Hajduk (káplán) (1998. 07. 01. - 1999. 06. 30.) Mgr. Rudolf Smoter (káplán) (1999. 07. 1. - 2001. 06. 30., jelenleg Kassán szolgál) ThLic. Daniel Boleš (káplán) (2001. 07. 01. - ) Sztász Dezsõ Máté (segédlelkész)(2000 - ) PhDr. Szmolnicky Béla (segédlelkész) (2002. 07. 01. - ) Néhányan a felsorolt lelkiatyák közül a szepsi köztemetõben alusszák örök álmukat (ft. Füzesséry, Magócsi, Szokolszky, Miller, Eperjesi, Józsa, Qualich), Danits atya nyughelye a makranci temetõben található. Emlékükre a szepsi parókia kerítésének falán szponzori adományból emléktáblát avattak 1999-ben. Halász Péter
Oslaïte si život (humorom) / Az élet sója (viccek) - Tudtad, hogy a szeptemberi választások után minden MKP-s politikus részeg lesz? - Miért? - Hát, mert a „11-est” be kell rúgni! „Úgy érzi, néha túlzásba viszik a
? Mi is!” VILÁGNAPTÁR: január 32. - Az idétlenség világnapja, február 30. - A leköpöttek világnapja, február 31. - A kibicsaklott bokák világnapja, február 32. - A mellérakott poharak világnapja, március 32. - A kellemetlen ünnepségek világnapja, április 31. - A hívatlan vendégek világnapja, május 32. - Az eltaposott bogarak világnapja,
4
június 31. - Az ürgeöntés világnapja, július 32. - A kecskék által megdöföttek világnapja, augusztus 32. - A foltos ingek világnapja, szeptember 31. - A tintapacák világnapja, október 32. - A levéltetvek világnapja, november 31. - A teli hócipõk világnapja, december 32. - A „sárga földig…” világnapja, ••• Zdá sa vám, že sa to s tými svetovými dòami všelièoho niekedy až preháòa? Aj nám! Kompetentným odporúèame ešte tieto SVETOVÉ DNI: 32. januára - Svetový deò absurdít, 30. februára - Svetový deò op¾utých,
31. februára - Svetový deò nepríjemných výronov, 32. februára - Svetový deò rozbitých pohárov, 32. marca - Svetový deò nepríjemných osláv, 31. apríla - Svetový deò neèakaných a nezvaných hostí, 32. mája - Svetový deò zašliapnutých chrobákov, 31. júna - Svetový deò vylievania sys¾ov, 32. júla - Svetový deò kozami napadnutých a prevrhnutých, 32. augusta - Svetový deò f¾akatých košie¾, 31. septembra - Svetový deò atramentových f¾akov, 32. októbra - Svetový deò listových vošiek, 31. novembra - Svetový deò prepnutých strún, 32. decembra - Svetový deò alá „do nemoty...“
2002/7 - 8
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE Vzácne životné jubileum
Viem, že kým moje riadky budú èíta• naši èitatelia, ubehne od tejto milej udalosti viac èasu, ale napriek tomu si myslím, že ich musím zverejni•. V klube dôchodcov, v obci Háj, oslavovala svoje 80. narodeniny teta Anna Andó. Bola to ozajstná, vzácna oslava. Nie to, že niekto má 80 rokov, ale skôr to, že jej o sedem rokov starší manžel ju priviedol pred oltár pred 60 rokmi. Pri tejto príležitosti ich pozdravila terajšia i bývalá starostka obce a medzi inými aj ja. Kto nepozná Andóovcov, mohol by si pomyslie•, že ide o nejakých senilných starcov. Nuž, ve¾mi by sa mýlil, veï manželia Andóovci sa dodnes vedia o seba postara•. V harmonickom manželstve prežili dlhé roky. Nikdy sa neškriepili, nenadávali si navzájom a ani sa nes•ažovali. Iba jediná udalos• ich vyviedla z miery - pred 20 rokmi im na následky tragického pracovného úrazu zomrel najmladší z troch synov. Pomaly sa zmierili aj s týmto úderom osudu. V håbke duše im však urèite zostala nevylieèite¾ná rana. Napriek tomu to nedávajú najavo. Vrelo sa zaujímajú o dianie v dedine, na okolí i na celom svete.
Teta Anna, napriek svojej úctyhodnej nadváhy sa denne zúèastòuje májových litánií a v nede¾u skoro nikdy nechýbajú na omši. Na dedine sa ešte sem-tam stáva, že sa objavia „diamantové svadby“, ale všeobecný trend takýmto vzácnym výroèiam ve¾mi nepraje. Poniektorí ¾udia sa síce dožívajú vysokého veku,
ale èím ïalej, tým •ažšie sa nájde taký pár, ktorý „odkrútil“ spolu tých 60 rokov. Veï sa len poobzerajme dookola - množia sa rozvody, mnohí ¾udia žijú už v x-tých manželstvách. Takýto èlovek sa síce môže doži• vysokého veku, ale nie diamantovej svadby. I. Mikó, Háj
„A képen középütt János bácsi, balján hûséges párjával.“
Ritka szép dolog Tudom, mire írásom az olvasó kezébe kerül, hetek, vagy talán hónapok telnek majd el a kedves esemény óta, de mert olyan megható, és olyan nem mindennapi, érdemes rá, hogy ha késve is, de tudomást szerezzen róla a környék. Az áji nyugdíjasklubban nyolcvanadik születésnapját ünnepelte Andó Anna néni. Az igazi, ritkaság-számba menõ esemény azonban nem ez volt, hanem, hogy nála hét évvel idõsebb férje, János bácsi, hatvan évvel ezelõtt vezette õt oltárhoz. Ez alkalomból, szeretettel köszöntötte õket falunk polgármesternõje, expolgármesterasszonya, végül jómagam, valamint a nyugdíjasklub többi tagja. Aki nem ismeri az ünnepelteket, azt hihetné, hogy valami ápolásra szoruló, szenilis vénségekrõl van szó: Nos hát,
nagyot téved, aki ilyesmit gondol. Õk még, magas koruk ellenére, segítségre alig szorulva, önállóan, békésen élik napjaikat. Ilyen szép, békés harmóniában telt egész, együtt töltött életük. Sohasem veszekedtek, zúgolódtak, vagy sopánkodtak. Csupán az rendítette meg õket nyugalmukban, amikor húsz évvel ezelõtt, három fiuk közül a legfiatalabbik, a munkahelyén történt tragikus baleset következtében, belehalt égési sebeibe. Ez akkor nagyon megrázta õket, de lassanként belenyugodtak a megváltoztathatatlanba. Szívük mélyén biztosan ott van a seb, de ez nem gátolja õket abban, hogy élénken érdeklõdjenek a környék és a nagyvilág eseményei iránt. Bár Anna néninek tetemes súlyfelesleget kell cipelnie, még szorgal-
masan, naponta eltipegett a májusi litániákra. A vasárnapi misékrõl csak ritkán hiányoznak, és a nyugdíjasklubban sem szokott üresen maradni a helyük. Falukon talán ezután is elõfordulnak még majd elvétve gyémántlakodalmak, de általában, e téren nem túl biztató a helyzet, mert azon túl, hogy egy ember-párnak meg kell érni egy bizonyos, nem lebecsülhetõ életkort, az is elengedhetetlen feltétel, hogy abból hatvan évet együtt éljenek le. Ez utóbbi az, ami az egyre-inkább elterjedõ életforma folytán, lehetetlenné válik. Nap mint nap látjuk, halljuk a televízióban, hogy híres és kevésbé híres emberek szinte vetélkednek, hogy ki, hányadik házasságánál tart. Az ilyenek, ha soká élnek, talán sok mindent megünnepelhetnek, de a gyémántlakodalmukat aligha.
Mikó István, Áj.
5
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
Így ünnepeltek „Kisasszony“ elõestéjén a tornaújfalusi asszonyok
Enyhület Vontatottan lendült bele, Végül, csendben eleredt: Áldott esõ! Ennél jobbat Álmodni sem lehetett. Tejelt csendben reggelig az Ég tehene, a ború, Kíséretül nem szegõdött Hozzá égiháború. Zöldülhet már vígan a rét, Kertekben a vetemény: Szinte árad az emberben A bizalom, a remény. Csalhatatlan jele látszik Ebben, ami nem kevés, Hogy bennünket nem hagyott el Az égi gondviselés. Tudod Urunk, nem bízhatunk Senki másban kívüled, Add, hogy egyszer minden vágyra, Szomjra legyen enyhület! A világnak sok-sok részén Legyen nyugalom végre, A háborúk zord romjain Viruljon fel a béke! Hadd juthasson hazához a Földönfutó, hontalan, Nyomorgónak bús élete Legyen egyszer gondtalan! Szûnjön meg a torzsalkodás Nálunk is, mely már untat, Érezhessük otthon mi is Tájainkon magunkat!
Szeptemberben több Mária ünnep is van. Szeptember 8.-án, Kisasszony-Mária születésnapja, szeptember 12.-én Mária neve napja. Szeptember 15.-én a Hétfájdalmú Szûz Mária ünnepe. Kisasszonykor környékünkön, Szádudvarnokiban, Jánokon, Ájfalucskán búcsút tartottak. Tornaújfaluban a búcsú nem Kisasszonyra volt, de a római- és görögkatolikus asszonyok az 1940-es és az 1950-es évek elején már Kisasszony elõestéjén nagyon szép ünnepséget rendeztek. Szeptember 7.-én már nappal kidíszítették az utca felõli ablakokat virágokkal, fõleg õszirózsával, mert ebben az évszakban, a kertekben ez virított a legbõvebben. Mivel háztartásunk akkor még nem nagyon volt vázákkal ellátva, anyám a virágcsokrokat üveg- és agyagkancsókba, valamint félliteres porcelán csészékbe (ezt nálunk akkor „findzsának” hívták) rakta. A csokrok közé decis felfordított üvegpoharak aljára gyertyákat ragasztott. Kisasszony elõestéjén napnyugta után az asszonyok a falu közepén levõ templom mellett gyülekeztek, kezükben virágcsokrokkal és gyertyával. Mikor már kellõ számban összegyûltek, meggyújtották a gyertyákat és Mária énekeket énekelve elindultak a falu északi végén levõ kápolnához, ahol imádkoztak, majd végigvonultak a falun a déli végén levõ kápolnához, ahol szintén imádkoztak és énekelve visszajöttek a templomig.
Mikó, István, Áj
Tak oslavovali V septembri nájdete v kalendári viacero mariánskych sviatkov. 8. 9. je sviatok narodenia Panny Márie, 12. 9. má Mária meniny, 15. 9. je sviatok Sedembolestnej Panny Márie. Na narodeniny Panny Márie sa na našom okolí organizovali viaceré púte - vo Dvorníkoch, v Janíku, v Háji. V Turnianskej Novej Vsi sa síce v tento deò nekonal pú•, ale rímsko- a gréckokatolícki veriaci v 40-tych a 50-tych rokoch 20. storoèia tento sviatok náležito oslávili. Sviatok sa zaèal už v predveèer - 7. septembra. Okná na ulicu sa ozdobili kvetmi a zapálili sa v nich aj svieèky. Po západe slnka sa veriace ženy zhromaždili s kvetmi a so svieèkami pri kostole a zaèal sa sprievod cez dedinu, až ku kaplnkám
6
7 - 8/2002
na severnom a južnom konci dediny. Ženy spievali a modlili sa. Pred každým domom sa sprievod pozastavil. Do roku 1943 sme s otcom boli poverení stráži• svieèky v okne, aby sa nechytili záclony. Potom otca zobrali na frontu, odkia¾ sa žia¾, nikdy nevrátil. Zostal som osamoteným strážcom okien. V 50-tych rokoch sa svetskej moci nepáèili takéto aktivity a procesie zakázali. Vtedy sa ženy zaèali 7, septembra zhromažïova• iba pri kaplnke pri ceste smerom do Žarnova. Spievali a modlili sa. Moja mama, kým bývala v dedine, každý rok na narodenia Panny Márie vyzdobila okná nášho domu. Ing. G. Köteles, Moldava nad Bodvou
Gyakorlatilag az éneklõ menet minden ház elõtt kétszer vonult el. Az otthonmaradtak faladata volt, hogy a menet közeledte elõtt meggyújtsák a gyertyákat és vigyázzanak, hogy az égõ gyertyáktól a függönyök meg ne gyulladjanak. Ezt a feladatot 1943-ig apámmal láttuk el, de hogy apámat elvitték a háborúba, ahonnét sajnos vissza se jött, ezt a feladatot azontúl egyedül láttam el. A gyertyákkal vonuló menet, a feldíszített ablakok, mindig szép, mély élményt nyújtottak számomra. Az 1950-es évek közepétõl nem jó szemmel nézték a világi hatalmasságok ezt a helyi vallási aktivitást és tiltották a falun való menetet. Akkor néhány évig az asszonyok a zsarnai parton levõ kápolnánál gyülekeztek, ott énekeltek, imádkoztak. Lassan azonban ez a szokás megszûnt. Anyám azonban ameddig a faluban lakott, Kisasszony elõestéjén mindig kidíszítette az ablakokat.
Köteles Gábor
Vers Anna néniéknek Legszebb hónapunk a május Üdeséggel, bájjal teli, Boldog az, ki szülinapját E hónapban ünnepeli: Vidám most az ember lelke És nem gond egy virágcsokor, Hisz virul most erdõ, mezõ, Illatozik minden bokor. Anna néninek talán ez Hatja át egész életét, Ettõl nyerte azt a nyugodt, Derûs, vidám természetét. Gondját, baját, fájdalmait Csendben, békésen viseli, Türelmében, úgy látszik a Jó Isten is kedvét leli. Ezért rendelt számára ily Rendes szeretõ jó férjet, Kivel öröm volt leélni Az elröppent hatvan évet. Kívánom, hogy éljenek még Együtt, egymásra vigyázva, Egészségben jó ideig, Hisz még sok híja a százba! Járjanak el ezután is Ide, a nyugdíjasklubba, Búbánat, ha tolakodna, Vágják dacosan a sutba! De tovább már nem folytatom, Azt mondom magamnak - Ácsi! Éljen soká egészségben Anna néni, János bácsi! Mikó István, Áj
2002/7 - 8
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
Naše úspechy / Neúspechy (šport) Sikereink / Kudarcaink (sportrovatunk) Vykroèili do nového roèníka regionálnych futbalových sú•aží III. liga: Trebišov - Michalovce 1:0 Stropkov - Sobrance 2:0 Vranov - Poprad 3:0 Svidník - V. Kapušany 3:2 St. ¼ubovòa - Lokomotíva 3:0 Prešov „B” - Lipany 3:0 Ïurkov - Svit 4:2 Bardejov - TURÒA 1:3 (1:0) (Erdélyi, Korínek, Ballók) IV. liga Juh: Krompachy - Slivník 2:0 Sp.Nová Ves - Lastomír 5:0 Krásna - Betliar 0:2 Haniska - Žakarovce 1:2 Topo¾any - Geèa 2:3 Rožòava - K. Nová Ves 2:2 Seèovce - Palín 1:1 Barca - MOLDAVA n/B 4:2 (1:1) (g: Rybár, Szanisló) V 2. kole III. ligy: TURÒA - Ïurkov
3:1 (0:1) (g: Aboši 2x, Ballók)
V 2. kole IV. ligy: MOLDAVA - Topo¾any 2:2 (1:1) (g: Szanisló a Bacso)
Ví•azi IV. Moldavského Pohára Bodvy
Start IV. Pohára Bodvy ••• Rajtol a IV. Bódva Kupa - (foto HP)
A IV. Szepsi Bódva-Kupa Futóverseny eredménye (Výsledky IV. Moldavského Pohára Bodvy v behu) férfiak 45 éves korig - kategória mužov do 45 rokov 1. - 2. Szabó Imre, Lajtos Márton Karcag (HUN) 3. Langer Olivér Salgótarján (HUN) 4. Országh Gábor Vertelét (HUN) 5. Gombár Péter Forró (HUN) 6. Laborc Sándor Karcag (HUN) 7. Milan Ondrièko MBO Strážske (SK) 8. Róbert Tatrai Košice (SK) ...14. Patrik Gášpár Turòa (SK) 18. PÉTER KOVÁCS MOLDAVA N/B (SK) 19. GÁBOR LUKÁCS MOLDAVA N/B (SK) 20. ISTVÁN DANKO MOLDAVA N/B (SK)
1:11:25 1:12:18 1.15:17 1:15:31 1:16:57 1:18:38 1:18:46 1:27:03 1:35:54 1:40:58 1:41:58
••• 1. 2. 3. ...5. ...7.
férfiak 45 éves koron túl: (muži nad 45 rokov) Tibor Tisza USS Košice (SK) Ján Strömpl Rotor Košice (SK) Géza Vargaeštók AC Michalovce (SK) Ján Imling Medzev (SK) Jozef Lukács Moldava n/B (SK)
1:18:57 1:24:37 1:25:37 1:32:47 1:44:12
••• 1. 2. 3. 4.
Mária Klainová Gabriella Takács Timea Tiszová Boglárka Dobos
Nõk - Ženy: Dobšiná Elán RV Moldava n/B Košice Moldava n/B
(SK) (SK) (SK) (SK)
0:44:54 0:55:59 1:01.11 1.04.23
(SK) (SK) (SK)
0:14:55 0:16:26 0:16:48
(SK) (SK)
0:16:57 0:16:57
•••
A IV. Szepsi Bódva Kupa gyõztesei - (foto HP)
1. 2. 3.
Rodina Dušinská Rodina Szabó Rodina Németh
Családi futás - rodinný beh: Moldava n/B Moldava n/B Moldava n/B •••
1. 2.
Baráti társaságok - Združenia priate¾ov: Majoros Zsuzsanna - Hiblar György Moldava n/B Kenéz Gergõ - Komjáti Péter Moldava n/B
Podrobné výsledky budú zverejnené aj Bulletine na V. roèník Behu Bodvy.
7
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
7 - 8/2002
(pokraèovanie)
Program divadla Thália v Košiciach na september 2002
Naše úspechy / Neúspechy (šport) ••• Sikereink / Kudarcaink (sportrovatunk)
IV. liga: Rožòava - Moldava (g: Vaòo 2) III. liga: Svidník - Turòa (g: Rusinko)
1:2 (0:0)
A Kassai Thália Színház szeptemberi mûsora: Dátum
Názov hry-A darab címe
Miesto-Helysín
Èas-Idõpont
2002.09.17.
Pletky otecka a mamièky Papa és mama bonyodalmai
Košice Kassa
19.00
2002.09.23.
Pletky otecka a mamièky Papa és mama bonyodalmai
Košice Kassa
15.00
2002.09.25.
Budapest Orfeum
Ve¾ké Kapušany Nagykapos
19.00
2:1 (2:1)
V. liga: Buzica - K. Olšany 4:0 (1:0) (g: Spišák 2, Erdélyi, Antoòák) Nacina Ves - Medzev 6:1 (3:0) (g: Szalka)
Zmena programu vyhradená! - A mûsorváltoztatás jogát fenntartjuk!
Obèania Moldavy nad Bodvou a Budulova zosnulí v mesiacoch máj, jún, júl 2002 (A május, június, júlusban elhunyt szepsi és bodollói lakosok névsora)
Alžbeta Koèišová Ladislav Kováè Kristián Vavrek Roman Šuták Oskár Èervený Vojtech Bereczky Teodor Heinrich Priška Szentpéteriová Alexander Szabó Arnošt Szeles Juraj Suszter Šarolta Szücsová Helena Moèilárová Mária Tobákošová Michal Sedlák Eugen Orosz Mária Sokolová Ida Štarková Juliana Bodnárová
80 roèná, 54 roèný, 0 roèný, 32 roèný, 60 roèný, 86 roèný, 70 roèný, 65 roèná, 87 roèný, ••• 67 roèný, 61 roèný, 59 roèná, 56 roèná, 80 roèná, ••• 82 roèný, 75 roèný, 82 roèná, 80 roèná, 75 roèná,
- Nech odpoèívajú v pokoji! - Nyugodjanak békében! -
8
4. 5. 2002, 4. 5. 2002, 5. 5. 2002, 7. 5. 2002, 16. 5. 2002, 17. 5. 2002, 17. 5. 2002, 28. 5. 2002, 29. 5. 2002, 3. 6. 2002, 10. 6. 2002, 12. 6. 2002, 17. 6. 2002, 23. 6. 2002, 7. 7. 2002, 14. 7. 2002, 23. 7. 2002, 23. 7. 2002, 28. 7. 2002.
V
V krátkosti - Kép és a szörnyeteg õszi program V Moldavskej galérii Rovás sa 6. septembra uskutoèní ïalši pokraèovanie cyklu kultúrno-historických prednášok v maïarskom jazyku pod názvom „Kép és a szörnyeteg”. Prednáša M. Molnár L. ••• Obèianskej združenie Teátrum usporiadalo 9. augusta, vo ve¾kej sále moldavského MsKS literárno-hudobný veèer.
Röviden Szeptember 6.-án a Szepsi Rovás Galériában 18:00 órától a 7. és 8. résszel folytatódik a KÉP ÉS A SZÖRNYETEG c. mûvészet- és irodalomtörténeti elõadássorozat. A soronkövetkezõ rész címe: Romlottság vagy életöröm - Boccaccio és Shakespeare világa, Mihályi Molnár László elõadásában. ••• Augusztus 9.-én, pénteken a Szepsi Városi Mûvelõdési Központban „TÖLTSÖN VELÜNK EGY ESTÉT” c. zenés szórakoztató mûsort szervezett Teátrum Polgári Társulás.
2002/7 - 8
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE Uznesenia MZ
Mestské zastupite¾stvo v Moldave nad Bodvou na svojom 26. riadnom zasadnutí 25. júna 2002 prijalo toto uznesenie: MZ zobralo na vedomie 1. Správu o èinnosti primátora, MsÚ a MsP v období od 2. mája 2002. 2. Stanoviská komisií k predkladaným materiálom. 3. Kontrolu plnenia uznesení. MZ schválilo: 1. Zriaïovaciu listinu Domova dôchodcov so sídlom v Moldave nad Bodvou na Hlavnej 87. 2. Zriaïovaciu listinu I. Základnej školy Moldava nad Bodvou, Èsl. armády 15. 3. Zriaïovaciu listinu II. Základnej školy Moldava nad Bodvou, Severná 21. 4. Zriaïovaciu listinu Základnej umeleckej školy Moldava nad Bodvou, Hlavná 67. 5. Zriaïovaciu listinu Centra vo¾ného èasu CvrÈek, Školská 5, Moldava nad Bodvou. 6. Zriaïovaciu listinu Základnej školy s vyuèovacím jazykom maïarský, Magyar Tannyelvû Alapiskola, Èsl. armády 15, Moldava nad Bodvou. 7. Zlúèenie Gymnázia a Základnej školy s vyuèovacím jazykom maïarským do jednej právnickej osoby, ktorej zriaïovate¾om bude mesto Moldava nad Bodvou. 8. Zriadenie Obecnej školskej rady v navrhnutom znení. 9. Udelenie ocenení mesta pod¾a VZN è. 3/2000, z príležitosti „VI. Dní Moldavy“ pod¾a návrhu komisie školstva, kultúry a športu pri MZ v Moldave nad Bodvou. - Cenu „Pro Urbe“ pre pána Róberta Máthé, bývalého riadite¾a ZŠ s vyuèovacím jazykom maïarským, - Cenu mesta pre: * Skautský oddiel (12. sz. Bercsényi Miklós Cserkészcsapat), - Pani Katarínu Vincejovú, bývalú riadite¾ku ZUŠ, - Pani Valériu Spišákovú, kantorku v rím. kat. kostole. 10. Dodatok è. 3 k Cintorínskemu poriadku a splnomocòuje MsÚ vyda• úplné znenie Cintorínskeho poriadku. 11. Dodatok è. 6 k Zriaïovacej listine MsBH. 12. Dodatok è. 2 k VZN o predaji bytov a nebytových priestorov v meste Moldava nad Bodvou. 13. Dodatok è. 3 k Trhovému poriadku. 14. Zrušenie uznesení o predaji pozemkov pod Kopcom: - 24/MZ bod B è. 11.3.5 pre Eriku Balážovú, - 24/MZ bod B è. 11.3.6 pre Ivana Smutného, - 24/MZ bod B è. 11.3.2 pre Lenku Horòákovú.
15. Návrh na predaj pozemkov pod¾a bodu 3 dôvodovej správy pre Východoslovenskú energetiku a. s. Mlynská 31, Košice, o výmere 401 m2 v hodnote 80.200,- Sk. 16. Odmeny poslancom a èlenom komisií za I. polrok 2002 pod¾a návrhu. 17. Metodiku stanovenia mesaèného platu primátora na základe zákona è. 253/1994 v znení zmien a doplnkov nasledovne: A) Priemerná mesaèná mzda zamestnanca v hospodárstve SR za predchádzajúci rok x koeficient 2,60. B) + zvýšenie mesaèného platu vo výške 75 % z bodu A). 18. Metodiku stanovenia mesaèného platu zástupcu primátora mesta na základe zákona è. 253/1994 v znení zmien a doplnkov nasledovne: A) Priemerná mesaèná mzda zamestnanca v hospodárstve SR za predchádzajúci rok x koeficient 2,20. B) + zvýšenie mesaèného platu vo výške 75 % z bodu A). 19. Správu o èinnosti hlavnej kontrolórky. MZ v Moldave nad Bodvou menovalo: 1. Do funkcie riadite¾ky Domova dôchodcov pani Annu Dankovú, bytom Fábryho 7, Moldava nad Bodvou. 2. Do funkcie riadite¾ky I. ZŠ pani Mgr. Vieru Makróczyovú, bytom Rudník è. 10. 3. Do funkcie riadite¾ky II. ZŠ pani Zlatu Hošoffovú, bytom Školská 22, Moldava nad Bodvou. 4. Do funkcie ZUŠ Moldava nad Bodvou pána Miroslava Smreka. 5. Do funkcie riadite¾ky CVÈ CvrÈek pani Máriu Tóthovú, bytom nám. ¼. Štúra 14, Moldava nad Bodvou. 6. Do funkcie riadite¾a ZŠ s vyuèovacím jazykom maïarským, Magyar Tannyelvû Alapiskola, pána mgr. Ladislava Molnára, bytom nám. Mieru 17, Moldava nad Bodvou. 7. Za èlenov Obecnej školskej rady: Nadeždu Pajzinkovú, PaeDr. Alžbetu Gajdošovú, Mgr. Helenu Dubinskú, Mgr. Helenu Sýkorovú, Csaba Bartóka, László Kötelesa, Ing. Ladislava Ivána. MZ v Moldave nad Bodvou poveruje: Primátora mesta, aby po nadobudnutí úèinnosti novely zákona rokoval s predsedom Košického samosprávneho kraja o zlúèení ZŠ a Gymnázia s vyuèovacím jazykom maïarským v Moldave nad Bodvou do jedného právneho subjektu. MZ v Moldave nad Bodvou dopåòa: Uznesenie è. 25/MZ/2002 bod C. nasledovne: Mestské zastupite¾stvo v Moldave nad Bodvou súhlasí s prevodom práv a záväzkov vrátane neznámych, súvisiacich s privatizovaným majetkom Poliklinikou Moldava nad Bodvou v súlade s § 15 ods. 1 zákona è. 92/1991 Zb. v znení neskorších predpisov.
Oznam ZBE
A ZBE közleményei
Združenie Bodva „E“ oznamuje svojim èlenom záujemcom, že 2. seminár o minulosti mesta sa uskutoèní dòa 20. augusta 2002 v priestoroch Mestského múzea so zaèiatkom od 18.00 hod.
A Szepsi Bódva Egyesület értesíti tagjait és az érdeklõdõket, hogy a Szepsi múltjáról szóló elõadássorozat második részére augusztus 20.-án este 18.00 órától kerül sorra a Helyi Múzeumban (kovácsmûhely). A program része többek között a kenyérsütés régi módjának gyakorlati bemutatása.
!!! Szepsi Napok
- (foto HP)
9
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
7 - 8/2002
A Szepsi Városi Képviselõtestület 26. ülésének határozataiból Szepsiben, június 25.-én ült össze a képviselõtestület. A részletes határozatokat a szlováknyelvû szövegben olvashatják, ezen a helyen a fontosabb pontokat említjük. A képviselõk elfogadták a polgármester beszámolóját, jóváhagyták a Nyugdíjas-otthon alapítólevelét, valamint az iskolák és a szabadidõközpont alapítólevelét. Ugyancsak jóváhagyták, hogy a város kérje a magyar tannyelvû alapiskola és a gimnázium egyesítését és a város alá helyezését. Ezen az ülésen fogadták el a képviselõk a város díjazottjaira tett javaslatokat is. Módosítottak továbbá néhány kötelezõ érvényû helyi rendeletet és alapítólevelet. Ezen felül a képviselõtestület a következõ igazgatókat nevezte ki:
- A Nyugdíjas-otthon élére Danko Annát, - Az 1.-es számú szlováknyelvû alapiskola élére Mgr. Viera Makróczyovát, - A 2.-es számú szlováknyelvû alapiskola élére Mgr. Zlata Hošofovát, - A mûvészeti alapiskola élére Miroslav Smreket, - A szabadidõközpont élére Tóth Máriát, - A magyar tannyelvû alapiskola élére Mgr. Molnár Lászlót, valamint az Iskolatanács tagjait: Nadežda Pajnzinkovát, PaeDr. Alžbeta Gajdošovát, Mgr. Helena Dubinskát, Mgr. Sykora Ilonát, Bartók Csabát, Köteles Lászlót és Iván László mérnököt.
A Tornaújfalusi Csemadok 50 éve - Megkésett riport -
Ünnepelt a falu. Ezt szó-szerint értem, mert a tornaújfalusi CSEMADOK szervezet 50 éves jubileumán a falu legkisebbjeitõl a legidõsebb lakosig (Juhász Józsi bácsi 90 éves) majd mindenki ünnepelt a 2002. május 11.-én megtartott Csemadok jubileumi ünnepélyes évfordulón. De nem csak a falubeliek ünnepeltek, hanem meleghangú meghívót kaptak a már falujukból elköltözött régebbi Csemadok tisztségviselõk és a régi Csemadok tagok is. Egy mondat a meghívóból: „Szeretnénk Önnel együtt megünnepelni ezt a jeles évfordulót s feleleveníteni a múlt kellemes pillanatait.”. És akik ott voltunk, bizonyíthatjuk, hogy a mostani Csemadok vezetõség odaadó munkájának köszönhetõen ez sikerült is. Köteles Anikó titkár megnyitója és a Szózat elhangzása után a legkisebbek léptek a színpadra: az óvodások és a kisiskolások, hogy mûsorukkal köszöntsék az ünneplõ Csemadok tagokat, fõleg pedig a nagymamákat és nagyapákat, akik részt vettek a helyi Csemadok szervezet megalakításában. Nekik és az õket betanító tanítónõknek tapsolt a kultúrházat betöltõ majd másfélszáz fõnyi közönség. De ugyan- úgy tetszett a közönségnek a „Rátóti csikótojás” c. magyar népmese színpadra vitele is, amelyet a felsõbb osztályosok adtak elõ. A fiatalok kultúrmûsora után a nem régiben megválasztott Csemadok helyi szervezetének elnöknõje Köteles Istvánné a régi jegyzõkönyvek és a falu krónikájában feltalálható bejegyzések alapján keresztmetszetet adott az elmúlt 50 év sikereirõl és nehézségeirõl is. Az elsõ említést a falu krónikájából idézte, ami a jegyzõkönyv stílusában van beírva: „A jegyzõkönyv felvétetett a Turnianska Nová Ves községben 1952. január hó 27.-én a Nemzeti iskola nagytermében a Csehszlovákiai Magyar Kulturális Egyesületének helybeli megalakulása alkalmából. Jelen voltak: A községi választmány összes tagja, a Párt tagjai, a község lelkipásztora, tanítója, a Csemadokba belépett új tagok, férfiak, nõk, a tanulói ifjúság, Tóth Dezsõ a Csemadok járási titkára, a Csemadok vendégi alapszervezetének titkára Kurucz László. Az alakuló
10
gyûlés a Munka dalával kezdõdött…” - eddig az idézet. Az új szervezet 40 taggal alakult meg. A tagság Bencsik Sándor kanonok, helyi plébánost választotta meg a szervezet elnökévé, alelnöknek Szemán Bartók Józsefet, titkárnak pedig Petro Vilmos tanítót. Egy év elteltével Bencsik Sándor lemondása után a szervezet vezetésével Szamán Bartók Józsefet bízták meg, aki 13 éven keresztül sikeresen egyengette a szervezet útját. A Csemadok szervezetének még a következõ elnökei voltak: Ternei Árpád - 9 évig, Horváth Sándor - 20 évig, és Köteles Gábor - 7 évig. Mindannyian tisztességgel és nagy odaadással végezték ezt a nem kis idõt kívánó társadalmi munkát. A Csemadok helyi szervezete hû maradt a megalakulásakor kitûzött céljához. Fõ feladatai közé tartozott, hogy minél több szervezett tagja legyen, a falu hagyományainak felelevenítése, kultúrmûsorok és színielõadások szervezése, valamint más falu kultúrcsoportjainak fogadása. A kezdeti nehézségek különösen a kultúrház hiányából adódtak. Megépítéséig, ami 1958-ban kezdõdött, az alapiskola tantermében tevékenykedett. A szervezet fiataljai itt mutatták be színdarabokat, kultúrmûsorokat és itt voltak megtartva az állami ünnepségek is. A kultúrház felépítése után (amibe az egész falu bekapcsolódott) a falu kulturális élete virágzásnak indult. A színjátszó csoport nem csak itthon, hanem a környezõ falvakban is fellépett, de ugyanúgy fogadta más falu színjátszóit is. Megalakult a férfi és nõi énekkar, amelyek nem csak idehaza, hanem több magas szintû népdalvetélkedõkön kimagasló eredményekkel szerepelt. Ilyenek voltak a Somodi Dal és Táncünnepély, a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyek, valamint részt vettek a zselízi Országos folklórfesztiválon is. De az irodalmi estekrõl sem lehet megfeledkezni. Ilyen volt, pl. a Petõfi este, vagy az Ady este is. A színjátszó csoportokban, az énekkarban, vagy az irodalmi estek szervezésében és szereplésében a falu majd minden lakosa részt vett: ki mint szereplõ, vezetõ, szervezõ, vagy egyéb kissegítõ.
A Csemadok szervezet jelenlegi munkája kisség megváltozott. Nagyobb színdarabok bemutatása már elmarad. A férfi-, illetve a vegyes kórus is csupán kétszer-háromszor lép fel. A mostani kultúrmunka a fiatal generációval, sõt a legkisebbekkel, az óvodásokkal folytatódik, fõleg a pedagógusok segítségével.” Az elnöki beszámoló után megemlékeztek azokról a Csemadok tagokról, akik az 50 év alatt elhunytak, szimbolikusan a színpadra helyezték a megemlékezés koszorúját és emlékmécsest gyújtottak tiszteletükre. A vezetõség tagjai koszorút helyeztek és mécsest gyújtottak Szemán Bartók József és Koleszár János sírján, akik nagyon sokat tettek az újfalusi, illetve országos szinten is a Csemadok fejlõdéséért. A volt Csemadok elnökök röviden visszaidézték a korabeli idõket, felelevenítve egy-egy epizódot, amikre az idõsebb Csemadok tagok is szívesen visszaemlékeznek. Boda Ferenc - területi Csemadok titkár kiemelte az 50 év alatt végzett folytonos munkát és megelégedéssel szólott a jelenlegi kultúrmunkáról is. A falu polgármestere, Bodnár Albert méltatta az önkormányzat és a Csemadok szervezet sikeres együttmûködését. Az est egyik fénypontja a nõi és férfi vegyes kar még jelenleg is aktív tagjainak fellépése volt, akik az „énekkar fénykorában” dalolt nótacsokorból válogatott dalokat adtak elõ, felidézve az elmúlt emlékeket. A jubileum alkalmából emléktárgyakat adtak át. A legaktívabb tagoknak színes porcelán készletet és minden olyan tagnak, akik az 50 év alatt tevékenyen részt vettek a szervezet munkájában „jubileumi emlékpoharat” ezzel a felirattal: Csemadok 1952 - 2002, 50, Tornaújfalu. 110 darab poharat osztottak szét. Jelenleg az újfalusi Csemadok szervezetnek 120 tagja van, ami egy ilyen kis faluhoz viszonyítva nagyon szép. Kívánjuk, hogy a következõ évtizedben is a Csemadok szervezete teljesítse küldetését, és a 75. évfordulón is az akkori Csemadok vezetõsége ilyen szép eredményekrõl számolhasson be. Szilágyi László
2002/7 - 8
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE Zo správy primátora mesta Moldava nad Bodvou o svojej èinnosti v období od 2. mája 2002
- V dòoch 2. - 4. mája boli v Moldave a na okolí na návšteve vedúci inštitúcií samosprávy partnerského mesta Karcag. - Primátor mesta rokoval s pánom R. Bauerom o prechode zriaïovate¾skej funkcie gymnázia s vyuèovacím jazykom maïarským pod mesto a súèasne zlúèenie maïarského ZŠ a gymnázia. - V dòoch 15. a 16. mája sa primátor zúèastnil zasadnutia Predsedníctva a Rady ZMOS, ktoré sa konalo na Táloch. Hlavnými bodmi rokovania boli prechody kompetencií na samosprávy v oblasti školstva, sociálnych vecí, zdravotníctva, ako aj osud niektorých zákonov, ktoré sa dotýkajú samosprávy. Hovorilo sa aj o osude peòazí, ktoré majú by• preplatené z privatizácie SPP tým obciam, ktoré od roku 1992 stavali plynovody z vlastných prostriedkov. Pre Moldavu by tento príjem mohol znamena• navýšenie rozpoètu mesta cca. o 3,5 milióna korún. - Úrad práce má zámer rozšíri• budovu, v ktorej sídli. K tomu by potrebovali odkúpi• od mesta budovu. - Dòa 21. mája sa konalo zasadnutie predstavenstva, dozornej rady a valnej hromady TEHO a.s. Na základe zákona o verejnej službe bola väèšinovým akcionárom na vlastnú žiados• z predstavenstva odvolaná p. Valéria Vincová a na jej miesto bol
väèšinovým akcionárom menovaný Ing. Jozef Fabian. Zasadnutie sa zaoberalo aj myšlienkou využitia vyprázdnených priestorov kotolne K5. - Dòa 29. mája primátor podpísal v Bratislave so Štátnym fondom životného prostredia dva zmluvy. Jednou je zabezpeèená dotácia vo výške 5 mil. Sk na výstavbu èistièky odpadových vôd v Budulove, druhá zabezpeèí 1,2 ml. Sk na dostavbu mestského vodovodu v lokalite výstavby 32 rodinných domov pod kopcom. - Dòa 3. júna primátor rokoval v Bratislave so štátnym tajomníkom MF SR, p. Podstránkym. Témou rokovania boli informácie, ktoré hovorili o tom, že Poliklinika má vo svojej správe aj rekreaèné zariadenie v katastri obce Ve¾ký Folkmár a o ktorom sa pri privatizácii Polikliniky zatia¾ niè nevedelo. Primátor požiadal štátneho tajomníka, aby MF nedalo súhlas na privatizáciu tohto zariadenia oddelene od ostatných nehnute¾ností patriacich k poliklinike. - 26. júna sa zaèala rekonštrukcia reklamných tabúl a parku na Školskej ulici v priestore pred potravinami Lõrinc. Prácou bol poverený p. Ulmann z Krásnohorskej Dlhej Lúky. - 21. júna sa zástupca primátora zúèastnil jednania na Ministerstve výstavby SR
oh¾adom dávno plánovanej výstavby podnikate¾ského inkubátorového domu v meste. Náš projekt sa po rôznych peripetiách vtedy dostal na 6. miesto. Možno sa teraz podarí získa• prostriedky z tohoroèného a budúcoroèného Phare, jednak z programu verejných prác vlády SR. - Dòa 21. júna primátor mesta, ako predseda sekcie informatiky ZMOS v Bratislave rokoval spolu s firmou ISOMI a viceprezidentom Slovenských telekomunikácií o možnosti pomoci telekomunikácií pri urýchlení informatizácie miest a obcí, ako aj o možnosti inštalácie internetových kioskov v obciach a mestách Slovenska. - Dodávate¾ dokonèuje práce na kanalizácii a vodovode v lokalite pod kopcom. Na financovanie vodovodu pre túto lokalitu mesto obdržalo dotáciu vo výške 1,2 mil. Sk z FŽP. - Prebieha konkurz na verejné obstarávanie pre rekonštrukciu verejného osvetlenia v meste. Dodávate¾ bude známy do konca augusta. - Mesto vypísalo verejnú sú•až - rokovacie konanie so zverejnením na výstavbu nájomných bytov so zníženým štandardom. Dodávate¾ bude v tomto prípade známy do polovice augusta. (Skrátené z vystúpenia primátora na 26. zasadnutí MZ v Moldave n/B)
A polgármester a júniusi képviselõtestületi ülésen elhangzott beszámolójából - Május 2.-tól 4.-ig Szepsiben vendégeskedtek Karcag partnerváros önkormányzati vezetõi. - A polgármester tárgyal a megyei önkormányzat elnökével Bauer úrral a Szepsi Magyar Tannyelvû Alapiskola és Gimnázium egyesítésérõl és az iskolának a város irányítása alá helyezésérõl. - Május 15.- és 16.-án Szepsi polgármestere a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége vezetõségének tagjaként az önkormányzatok új hatáskörérõl tárgyal a vezetõségi ülésen. Szóba került a Szlovák Gázmûvek privatizációjából származó bevétel is. Ebbõl azok a községek is részesülnek, melyek 1992-t követõen önerõbõl fejlesztették a gázvezeték hálózatát. Szepsi így cca. 3,5 millió korona többletbevételhez juthat. - A Munkaügyi Hivatal szeretné kibõvíteni szepsi irodáját. Ehhez úgy tûnik szükség lesz megvásárolnia az eddig használt épületet a várostól. - Május 21.-én a TEHO r. t. közgyûlésén a közszolgálati törvény értelmében lemondott
a vezetõségi tagságról Valéria Vincová, a helyére Fabian Jozef mérnök került. - Május végén Pozsonyban a polgármester aláírt két szerzõdést az Állami Környezetvédelmi Alappal. Ezek alapján Szepsi 5 millió koronát kap a bodollói szennyvíztisztító felépítésére és 1,2 millió koronát a hegy alatt építendõ családi házakhoz tartozó vízvezeték kiépítéséhez. - Június 3.-án Pozsonyban a polgármester tárgyalt a Pénzügyminisztérium államtitkárával Podstránsky úrral a Szepsi Poliklinika által birtokolt Nagy Folkmár-i üdülõközpontról. Megegyeztek abban, hogy A Minisztérium nem járul hozzá, hogy ezt a létesítmény különválasztva privatizálják. - Június 20.-án megkezdõdött a Lõrinc élelmiszerüzlettel szembeni park és az ottani reklámtáblák helyreállítása. A munkálatokat a várhosszúréti Ulmann I. végzi. - Június 21.-én a polgármester helyettese az Építésügyi Minisztériumban tárgyalt a szepsi Inkubátor-ház ügyében. Eredetileg ez a projekt a 6. helyen végzett. Most
remény van rá, hogy az idei, valamint a jövõ évi Phare pénzekbõl támogatást kap. Ugyancsak felhasználható erre a célra a Kormány közmunkákra készült projektje. - Június 21.-én a polgármester, mint a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége informatikai szekciójának vezetõjeként az ISOMI céggel és a Szlovák Telekommunikáció vezetésével tárgyalt a községek „internetes kioszkokkal” való ellátásáról. - Befejezéséhez közeledik a bodollói vízés szennyvízvezeték építése. Az építkezéshez a Szlovák Környezetvédelmi Alap 1,2 millió koronával járult hozzá. - Folyik a közbeszerzési eljárás a városi megvilágítás felújítására. A gyõztes cég neve augusztus végére válik ismerté. - Augusztus közepére lesz ismert az a cég amely megnyerte a csökkentett színvonalú lakások építésére kiírt pályázatot.
- rövidített változat
11
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE
7 - 8/2002
50. výroèie Csemadoku v Turnianskej Novej Vsi (opozdená reportáž)
Dedina oslavovala. Doslova, veï na oslavách 50. výroèia miestnej organizácie Kultúrneho zväzu Maïarov na Slovensku sa zúèastnili skoro všetci obyvatelia. Od 90 roèného uja Juhásza (Jóži báèi) po najmladších, 11. mája všetci oslavovali. Dokonca nie len miestni obyvatelia, lebo pozvanie obdržali aj tí, ktorí sa do života Csemadoku niekedy zapojili, ale z Novej Vsi sa už ods•ahovali. „Oživi• príjemné spomienky“ - takto lákali organizátori na oslavy. Prítomných najprv privítala tajomníèka MO Anikó Köteles. Po nej nastúpili na pódium najmenší: škôlkári a prváci, ktorí svojim programom pozdravili èlenov jubilujúcej MO, ale predovšetkým svoje babièky a dedkov, ktorí boli pri zakladaní Csemadoku v obci. Vyše 150 èlenné publikum ich a ich uèite¾ky, ktoré program pripravili a nacvièili s de•mi, odmenil ve¾kým potleskom. Páèila sa aj adaptácia ¾udovej rozprávky, ktorú naštudovali žiaci vyšších roèníkov ZŠ. Po tomto úvode sa dostala k slovu nedávno zvolená predsedkyòa MO, pani Kötelesová, ktorá citovala zo starých záznamov kroniky a zo zápisníc. Prvý záznam o Csemadoku v kronike obce hovorí: „Záznam zapísaný 27. 01. 1952 vo ve¾kej sále Národnej školy o založení MO Kultúrneho zväzu Maïarských pracujúcich v ÈSR: prítomní boli všetci èlenovia
výboru, èlenovia Strany, miestny duchovný, obecný uèite¾, èlenská základòa, žiaci, D. Tóth, okresný tajomník Csemadoku, a L. Kurucz, tajomník MO Csemadoku z Hos•oviec. Zakladajúca schôdza sa zaèala zaspievaním Internacionály...“ Novovzniknutá organizácia s poètom 40 èlenom zvolila za svojho predsedu miestneho farára - kanonika vdp. A. Bencsika. Podpredsedom sa stal J. Szemán Bartók, tajomníkom uèite¾ V. Petro. Predseda Bencsik sa po roku vzdal funkcie, nahradil ho J. Szemán Bartók, ktorý vo funkcii zotrval 13 rokov. Po òom nasledovali vo funkcii Á. Ternei - 9 rokov, A. Horváth - 20 rokov, G. Köteles - 7 rokov. Všetci odviedli poctivú prácu. MO Csemadoku ostala verná svojim pôvodným cie¾om, ktoré si stanovila pri založení: vybudovala pomerne ve¾kú èlenskú základòu, starala sa o tradície obce, organizovala kultúrne programy a divadelné predstavenia. Poèiatky boli •ažké. Kultúrny život ožil až po vybudovaní kultúrneho domu, ktorý zaèali stava• v roku 1958. Dovtedy využívali školské priestory. Do výstavby „kulturáku“ sa zapojila celá obec. Po dokonèení ožila celá dedina. Ochotníci, mužský a ženský spevokol sa pustili do horlivej èinnosti a zožali úspech doma, na okolí, ale aj na celoštátnych podujatiach.
Pri spomínaní nemôžeme opomenú• ani literárne veèery, ako bol napr. Petõfiho veèer, Adyho veèer a pod. Dnešná èinnos• Csemadoku sa však podstatne zmenila. Je menej ochotníckych predstavení, spevokol vystupuje už iba 2 - 3 krát roène. •ažisko práce sa preorientovalo na deti a mládež. Prítomní si uctili aj pamiatku zosnulých èlenov Csemadoku. Na javisko položili veniec a na hroboch J. Szemán Bartóka a J. Koleszára, ktorí pre MO a celý Csemadok urobili ve¾mi ve¾a, zapálili svieèky. Po vystúpení predsedkyne MO nasledovali spomienky bývalých predsedov. Po nich starosta obce Albert Bodnár, vo svojom prejave zdôraznil význam spolupráce samosprávy a Csemadoku. Vyvrcholením osláv bolo vystúpenie spevokolu s výberom najúspešnejších piesní repertoáru. Na oslavách každý aktívny èlen MO dostal „jubilejný pohár“ s nasledujúcim nápisom: „Csemadok 1952 - 2002, 50, Turnianska Nová Ves“. Rozdali tak 110 pohárov. Najaktívnejší èlenovia dostali porcelánové súpravy. Dnešná MO Csemadoku v Turnianskej Novej Vsi má 120 èlenov, èo je vzh¾adom na ve¾kos• obce úctyhodný poèet. Oslávencom prajeme, aby na 75. výroèie sa mohlo vtedajšie vedenie pochváli• s rovnako peknými výsledkami. Ladislav Szilágyi
„A Csemadok énekcsoportjának fellépese a kultúrházban“ (Na fotografii: vystúpenie zmiešaného speváckeho zboru)
ÚDOLIE BODVY - BÓDVAVÖLGYE Regionálny dvojtýždenník. Regionális híradó. Reg.è.: OkÚ 1/92, Vydáva/Kiadja: Mestský úrad v Moldave nad Bodvou, Školská 2. Vedúci redakènej rady: PhDr. Peter Halász. Technický redaktor: Pavel Stromp. Telefónne spojenie cez MÚ Moldava nad Bodvou - 055/460 27 51 Tlaè: Vienala, Košice - Kassa, Letná 42, tel.: 055/62 27 520.
