A sajátos nevelési igényű gyerekek körében előforduló magatartási- és viselkedészavarok, és ezek családon belüli kezelése
Előadó: Németh Bernadett pszichológus
Füzesabony, 2008. február 1.
A Közoktatási Törvény alapján
121. § (1) E törvény alkalmazásában
29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar);
(1993. évi. LXXIX. tv. a közoktatásról 121.§.(1) bekezdés 29. pont)
A
problémák
hátterében
leggyakrabban
a
SZORONGÁS áll. A szorongás életkori megnyilvánulásai óvodáskorban
Speciális lélektani tünetcsoportok
Szeparációs szorongás
(Sz)elektív mutizmus
Motórium zavarai
Hiperaktivitás
Ujjszopás, körömrágás („rossz szokások”)
2.
Űrítési zavarok
Bevizelés
Bekakilás
Beszédzavar
Dadogás fixálódása
A szorongás életkori megnyilvánulásai kisiskolás korban
Speciális tünetcsoportok
Iskolafóbia (szeparációs szorongás)
Teljesítmény- és szociális szorongás
Szomatizáció
Magatartászavarok
Alvászavarok
Étkezési zavarok
Pszichogén soványság
Elhízás
3.
A sajátos nevelési igényű gyerekek körében előforduló pszichológiai problémák I.
II.
A viselkedés zavarai I.1.
Magatartászavarok
I.2
Hiperaktivitás
A pszichés fejlődés zavarai II.1.
Szelektív mutizmus
II.2.
Autizmus
I. A Viselkedés zavarai I. 1. Magatartászavarok A magatartászavarok definíciója: Visszatérő és tartós agresszív, vagy dacos magatartás. A kornak megfelelő szociális elvárások durva áthágásához vezet. Minimum 6 hónapig fenn kell állnia ahhoz, hogy diagnosztizálható legyen.
A magatartászavaros gyermek jellemzői
Extrém mértékű harciasság,
Fenyegetőzés, kíméletlen viselkedés (emberekkel, állatokkal),
Tulajdonnal szembeni destrukció (tör-zúz),
Iskolakerülés vagy csavargás,
Indulatkitörések,
Szófogadatlanság. 4.
(Ezek többszöri előfordulása a diagnózis feltétele.)
A háttérben meghúzódó lehetséges okok
Külső faktorok
Társadalmi faktorok
TV, számítógép
Szülők
Belső faktorok
Biológiai tényezők
Pszichés faktorok
A magatartászavarok felosztása
A viselkedés egészét érintő zavarok
A viselkedés egy részét érintő zavarok
A viselkedés egy részét érintő zavarok
Szervi- vagy fiziológiai funkciókhoz kapcsolható zavarok
Pszichoszomatikus reakciók
Neurotikus konfliktus
Teljesítményzavar
Szervi- vagy fiziológiai funkciókhoz kapcsolható zavarok 1. Körömrágás
Szimbolikája: szeretteinktől való elszakadás.
A nagyon kötelességtudó, teljesítő gyerekekre jellemző.
Beilleszkedési problémák / elhanyagolás esetén. 5.
Nagyon erős belső tilalmi rendszer jellemzi.
Erős szorongást jelez.
Ha megváltoznak a körülmények, legtöbbször magától megszűnik.
2 . Ti c
Def: a vázizomzat adott izomcsoportjának gyors, ismétlődő, cél és szándék nélküli mozgása.
Rendszertelen időközönként jelentkezik.
Intenzitása szorongásmentes helyzetben csökken.
Sokszor társul egyéb tünetekkel.
Háttere: idegrendszer működésének zavara.
Kezelés:
Nem szabad figyelmeztetni!
Negatív gyakorlás.
Gyógyszeres (ha lehet, kerülni kell).
3. Éjszakai bevizelés (Enuresis nocturna)
Oka lehet: szervi / pszichikus
Háttere:
1. osztályba lépés
Testvér megszületése
Nevelőotthon
Kezelés:
Pszichoterápia
Szülők hozzáállásának változtatása – elfogadás, gyengédség – szorongás csökken
Rendszeres éjszakai ébresztés
4. Alvászavarok
Inszomnia: alváselégtelenség
Hiperszomnia: aluszékonyság
Paraszomnia: az elalvási-felébredési folyamat kisiklása
6.
III.
Ébredési zavarok
Kóros álomittasság: (zavartan ébred, időben-térben dezorientált, meglassúbbodott beszéd és gondolkodás, reakcióképesség gyenge, inadekvát magatartás és tárgyhasználat.).
Szomnambulizmus: alvajárás (utólagos amnéziával).
Pavor nocturnus: éjszakai felriadás (rémület, kiabálás, pánik-tünetek, zavartság). Rendszerint utólagos amnézia, de maradhatnak emléktöredékek. Hátterében szorongásos kórkép.
IV.
REM-alvással kapcsolatos paraszomniák
„Lidérces” szorongásos álmok: rendszerint ébresztik az embert.
Hipermotoros tünetek: az alvó „lejátssza” álmait.
Hová vezethet a magatartászavar?
Deviáns személyiségfejlődés:
Disszociális = nem megfelelő magatartás.
Asszociális = különc.
Antiszociális = bűnöző.
Deviáns, kriminális életpálya.
Szociális lecsúszás.
Jó a prognózisa, ha a szülő kitartóan támogatja, szeretetteljes, türelmes vele. Jobb a kilátása, ha magasabb az IQ és jók a szociális készségei.
Hogyan bánjunk a magatartászavaros gyermekkel?
Nagyon fontos a szeretetteljes odafordulás!
Türelmesnek, kitartónak kell lennünk!
Támogatni lelkileg!
Biztonságos, és megfelelő határokat szabó környezetet kell biztosítani számára!
7.
Következetesség!!!
I. 2. Hiperaktivitás MCD (Minimális Celebrális Diszfunkció) POS (Pszicho-Organikus Szindróma) Fimota (figyelemzavar, mozgászavar, tanulászavar)
Minimális Celebrális Diszfunkció?
A központi idegrendszer hibás működése.
Háttere: genetika, és a születés időszakában történt károsodás.
Ennek pszichés tünete a hiperaktivitás.
(Ez a 80-as évek túlhaladott elképzelése volt.)
Két típusa: V.
Szituatív
VI.
Valódi
Mai elképzelés: VI I .
A szervezet általános izgalmi szintje alacsony.
VI I I .
Ingerkereső magatartás.
A hiperaktivitás jellemzői
Nagy a mozgásigénye.
Rosszul tűri a monotóniát.
Nagy benne az újdonság iránti igény.
Ami más gyerekek esetében reflexszerű, az részükről koncentrációt igényel.
Több fiú van, mint lány (4-5-ször).
Legnagyobb részben iskolakezdés után diagnosztizálják. Az iskolai normarendszer hozza felszínre.
Teljesítménye nagyon hullámzó.
A nyugtatótól válik izgatottá, és a stimulánsok nyugtatják meg.
8.
Tünetcsoportok 1. Figyelemzavar (3 tünet kell a diagnózishoz)
Gyakran nem tudja befejezni, amit elkezd.
Nem figyel oda.
Figyelme könnyen elterelhető.
Képtelen koncentrálni.
Nem tud tartósan egy játékkal játszani.
2. Impulzivitás (3 tünet kell a diagnózishoz)
Előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodik.
Gyakran és gyorsan vált tevékenységet.
Feladatait képtelen megszervezni.
Túl sok ellenőrzést igényel.
Türelmetlen.
3. A mozgás területén (2 tünet kell a diagnózishoz)
Állandóan futkározik.
Képtelen egy helyben ülni.
Ülve is izeg-mozog.
Alvás közben is mozog.
Mindig úton van.
Hogyan bánjunk Velük?
Ismerjük meg, és fogadjuk el őket!
Világos kéréseket fogalmazzunk meg számukra!
Személyre szóló segítségre van szükségük, és nem büntetésre!
9.
Folyamatos pozitív megerősítésre van szükségük! Az érzelmi kötődés a nevelőhöz sokat segíthet.
Iskolában üljenek elől, és egy segítőkész társuk üljön mellettük, aki segíti őket a rutinfeladatokban (pl. elpakolás)!
Sok aktív tevékenységre, mozgásra, játékra kell lehetőséget biztosítanunk számukra, hogy kifáradjanak!
A szóbeli értékelésük a leghatékonyabb, ahol megerősítést kapnak, és tájékoztatást arra vonatkozóan, mit kell tenniük a későbbiekben!
10.
II. A pszichés fejlődés zavarai
Részképesség - zavarok:
Diszlexia
Diszgrágia
Diszkalkulia
Szelektív mutizmus
Átfogó fejlődési zavarok
Autizmus
II. 1. Szelektív mutizmus A szelektív mutizmus definíciója: Egy olyan viselkedésben megnyilvánuló zavar, mely bizonyos társas, szociális helyzetekben a beszéd teljes hiányával jellemezhető, míg más szituációkban a folyamatos, kifejező beszéd teljesen ép, megtartott.
A szelektív mutizmus kritériumai
Bizonyos szociális helyzetekben a megszólalás következetes elutasítása, miközben más szituációkban beszél.
Kihat a teljesítményre.
A zavar időtartama legalább egy hónap (nem csak iskolakezdéskor).
Nem tulajdonítható a nyelv nem ismerésének.
Nem magyarázható kommunikációs zavarnak (dadogás) és nem kizárólag átfogó fejlődési zavar vagy skizofrénia résztünete.
11.
Milyen egy mutista kislány / kisfiú?
Idegenekkel szemben nagyon visszahúzódó, extrém félénkség jellemzi.
Nagyon okos. (IQ átlagos, vagy a feletti)
Szereti a rendet, az állandóságot maga körül.
A családban tökéletesen, és legtöbbször sokat beszél.
Lányoknál gyakoribb.
Hogyan bánjunk mutista gyermekünkkel?
Nagyon türelmesnek, elfogadónak kell lennünk vele szemben!
Nem szabad erőltetni a megszólalást!
Sokat kell dicséri, el kell ismerni a jó teljesítményét!
Minden apró lépést apró jutalmakkal kell értékelni!
Nem szabad hatalmas örömmel fogadni, az első megszólalását!
Fontos a szorongás oldása, de nem feltétlenül kulcs a megszólaláshoz!
Teremtsünk lehetőséget számára, hogy az intézményen kívül is találkozzon társaival!
Az iskola is teremtsen számára lehetőséget arra, hogy figyelembe vegyék speciális nevelési igényét!
II. 2. Autizmus
Def: a humán idegrendszer egész életen át fennálló, átható fejlődési zavara, mely a születéstől meghatározza a gyermek fejlődését és viselkedését.
Az autizmus az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következménye.
A gyermekek a legsúlyosabb tüneteket 2-5 év között mutatják.
20-22 ezer lehet Magyarországon az autisztikus személyek száma.
Fiúk között 3-4-szer gyakoribb, mint a lányok között.
12.
Az autizmus tünetcsoportjai 1. A szociális interakciót érintő tünetek
(2 tünet kell a
diagnózishoz)
Sérült az összetett non-verbális kommunikáció területén.
Nehezen alakít ki életkorának megfelelő kapcsolatokat.
Nem osztja meg másokkal érdeklődését, és sikerét.
A társas és érzelmi kölcsönösség hiánya jellemzi.
2. A kommunikáció zavarát jelző tünetek
(1 tünet kell a
diagnózishoz)
A beszélt nyelv elsajátításának teljes vagy részleges hiánya; és nem kompenzál alternatív kommunikációs módokkal.
A beszélgetéshez szükséges készségek minősége nem megfelelő (pl. nem válaszol, ha kérdezik).
Sztereotip / repetitív szóhasználat jellemzi.
Az életkorának megfelelő szintű játéktevékenység nem valósul meg.
3. A viselkedés zavarát jelző tünetek
(1 tünet kell a
diagnózishoz)
Legalább egy sztereotip viselkedés.
Rugalmatlan (nem tud alkalmazkodni).
Sztereotip / repetitív mozgásos furcsaságok jellemzik.
Sokat foglalkozik a tárgyak részeivel.
13.
Típusos erősségeik
A vizuális információkat jól értelmezik.
Tanult rutinokhoz, szabályokhoz alkalmazkodnak.
Jó a mechanikus memóriájuk.
Érdeklődésüket kiváltó témánál kiemelkedő a koncentrációjuk, kitartásuk.
Nem szociális jellegű tantárgyakban viszonylag jó képességekkel rendelkeznek.
Típusos gyengeségeik
A tanultak alkalmazásának hiányosságai.
A szimbolikus gondolkodás hiánya.
A valóság hibás értelmezése, a realitás és a fantázia terméke keveredik.
Gyermekközösségben bűnbakká válnak.
Félelmek, fóbiák, szorongások gyötrik őket.
Gyermekkori autizmus
3 éves kor előtt kezdődik.
Jó a prognózis a gyógyulásra, ha korán kezdik a kezelést.
Ha 6 éves korig nem kezd el beszélni, akkor nagyon kevés az esélye.
Jelei:
Szociális kapcsolatok sérülnek.
Megkésett a beszédfejlődése, és nem a megfelelő ütemben halad.
Rigid a viselkedése.
Indulatait nem képes korlátozni.
Asperger - szindróma
Ugyanúgy nem jók a szociális interakcióik, mint az autistáknak.
Érdeklődési, és aktivitási sztereotípiák is jellemzik. 14.
DE: Hiányzik a nyelvi vagy kognitív fejlődés késése vagy retardációja.
Gyakran társul kifejezett ügyetlenséggel.
Kora felnőttkorban pszichotikus epizód társulhat hozzá.
III. A gyermekek pszichoterápiájáról általában:
Nincs betegségbelátása.
Nem önként megy pszichológushoz.
Mindig az Anyától tudjuk meg az elsődleges információkat (Első interjú).
Legfontosabb terápiás eszköz: a játék.
Fontosak a keretek.
A pszichológus még a szülőnek sem mondhat el mindent!
15.
