SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT

SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT

Zsigmond Király Általános Iskola Tagintézménye 7951 Szabadszentkirály Ady Endre u. 37. Telefon: 73/472-252, e-mail: [email protected]

Helyi tanterv Szabadszentkirály 2009

1. sz. módosítás 2010/2011-es tanév 2. sz. módosítás 2013/2014-es tanév

Felülvizsgálva és módosítva: 2015.03.10. TARTALOMJEGYZÉK 1

1.

Az általános iskola helyi tanterve....................................................................................... 4 1.1. A tantárgyi rendszer és heti óraszámok a normál általános iskolai képzésben ............... 4 1.1.1. Az 1-4. évfolyamokon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben....................... 4 1.1.2. 5–8. évfolyamon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben................................ 6 Kerettantervek ........................................................................................................................ 8 2. Kiemelt fejlesztési területek ............................................................................................... 9 3. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei ................................................................... 10 3.1. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai-célok, feladatok............................................... 10 3.1.1. Célok és feladatok: Alsó tagozat ............................................................................ 10 3-4. évfolyam ................................................................................................................... 10 3.1.2. Célok és feladatok: Felső tagozat........................................................................... 11 5-6. évfolyam ................................................................................................................... 11 7-8. évfolyam ................................................................................................................... 12 4. Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei......................................... 13 5. Magasabb évfolyamra lépés feltételei .............................................................................. 14 5.1. Az első évfolyamon .................................................................................................. 15 5.2. Második évfolyamtól................................................................................................. 16 6. A tanuló esélyegyenlőségét biztosító intézkedések területei: .......................................... 16 7. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái ............... 17 7.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a tanulók teljesítményének értékelése.................................................................................................. 17 7.1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .......................................................................................................................................... 17 7.1.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .............................................................................. 18 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. ................................................................................. 20 7.2. Értékelés módja ............................................................................................................ 20 7.2.1. Értékelés az alsó tagozaton .................................................................................... 21 7.2.2.Értékelés érdemjeggyel ........................................................................................... 22 7.3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................... 23 7.3.1. A vizsgálatok megszervezése:..............................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái ................................................................................................................................... 26 8.1. Magatartás értékelése .................................................................................................... 27 8.2. Szorgalom értékelése..................................................................................................... 30 Helyi tantervek 1-8. évfolyam -2013/2014-es tanévtől 6. évfolyamtól kimenő rendszerben......................................................................................................................... 32 9. Záró rendelkezések........................................................................................................... 34

2

Az iskola rövid bemutatása

Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola, évfolyamonként egy osztállyal működik. Tantárgyi rendszerünk megegyezik a NAT és a kerettantervek műveltségterületeivel és tantárgyaival. Újszerű tanulásszervezési technikákat és módszereket alkalmazunk az oktatásban. Erősítjük az digitális tartalmak, és az IKT taneszközök gyakorlatban való használatát. Az osztálytanítók és osztályfőnökök négy évig kísérik osztályukat. A kötelező tanórán kívüli tevékenységeket – informatika, színjátszó könyvbarát, matematika, angol, ügyes kezek, fizika szakkörök egészíthetik ki. A tömegsport foglalkozásokon lehetőség nyílik a rendszeres testmozgásra. Délutánonként kosárlabdázni, korcsolyázni, úszni, túrázni lehet, valamint a Bozsik programban való részvétellel futballozni. A 8. évfolyamosok részére felvételire való felkészítést szervezünk matematika, magyar és angol tantárgyakból. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítását a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakításával biztosítjuk. A szociális gondoskodást az Útravaló ösztöndíj, az IPR, a mentortanári program, alsóban a napközi, továbbá az iskolai étkeztetés biztosítja. A tehetséggondozás megvalósításának lehetősége a tanulmányi versenyeken való részvétel. Az IPR és a pályázatok lehetőségeit kihasználva széles körű szabadidős kínálata van intézményünknek (őszi-tavaszi túrák, erdei iskola, nyári táboroztatás). Rendezvényeink az öszszetartozás élményét erősítik. Iskolai ünnepélyek, amelyek egyben települési ünnepélyek is, iskolagyűlések, farsangi bál, Kisdiák Fesztivál, Adventi, Márton napi és a Zsigmond projekt, gyermeknap, egészség és sportnap, ÖKO programok. A tanulók érdekeinek képviseletét diákönkormányzat látja el, mely negyedévente iskolagyűléseken tájékoztatja a tanulóközösséget terveiről és az elvégzett munkáról. Az iskola munkájához segítséget nyújt a Szülői Szervezet és az iskola alapítványa.

3

1. Az általános iskola helyi tanterve

1.1. A tantárgyi rendszer és heti óraszámok a normál általános iskolai képzésben Óraterv a kerettantervekhez (51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet szerint

1.1.1. Az 1-4. évfolyamokon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+1

Angol nyelv Matematika

4. évf. 6+1 2+1

4+0,5

4+1

4+1

4+1

Hit- és Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Roma népismeret

+1

+1

+1

+1

Szabadon tervezhető órake-

2

2

3

3

25

25

25

27

ret Rendelkezésre álló órakeret

4

Az 1-4 évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámok a normál általános iskolai képzésben- 2013/2014-es tanévtől 2. évfolyamtól kimenő rendszerben Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

VÁLASZTHATÓ: Idegen nyelv

3

VÁLASZTHATÓ:

1

Matematika

4,5

4,5

4

3,5

VÁLASZTHATÓ:

0,5

0,5

1

1 1

Informatika VÁLASZTHATÓ: Környezetismeret

1,5

1,5

2

2

VÁLASZTHATÓ:

0,5

0,5

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

2

2

VÁLASZTHATÓ:

0,5

0,5

Technika és életvitel

1

1

1


3

3

5

3

VÁLASZTHATÓ:

2

2

Összesen:

24

24

24

25,5

A tanulók terhelésének felső határa NAT: 243/2003 22

22

22

24,5

+ Tánc-dráma modul

-

(XII.17.) 7 § (1) (kötelezőnél 1-4 évf. max. kettővel több) Választható órák:

3

3

3

3

Kötelező óra:

20

20

20

22,5

Tanulócsoportra kiosztott óraszám:

23

23

24

25,5

5

1.1.2. 5–8. évfolyamon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4

3

4

1

1

Választható Angol nyelv

3

3

3

3

Választható

1

1

1

1

Matematika

4

3

3

3

1

1

1

2

2

2

2

Hit- és Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

2

1

Választható Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Választható

1

Biológia - egészségtan Választható

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon-és népisme-

1

+1

+1

+1

1

1

1

ret Roma népismeret

+1

Informatika Választható

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

6

Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok- 2013/2014-es tanévtől 6. évfolyamtól kimenő rendszerben

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom VÁLASZTHATÓ

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3,5 0,5

8. évf. 3,5 0,5

Történelem és állampolgári ismere- 2 tek Idegen nyelv 3 VÁLASZTHATÓ 1

2

2

2

3 1

3 1

3

Matematika VÁLASZTHATÓ

3 1

3 1

3 1

1 3 1

Informatika VÁLASZTHATÓ

1 1

1 1

1 1

1 1

Természetismeret Fizika

3

3 1,5

1,5

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

2,5 0,5

3 2

5

3

1

1

1

27

28

28

Tanulók terhelésének felső hatá- 25,5 ra NAT: 243/2003. (XII. 17.) 7§.(1) ( kötelzőnél 1-4. évf. max 2-vel, 5-6. évf. max 3-mal, 7-8. évf. max 4-gyel több )

25,5

29

29

Választható órák

2,5

2,5

3,0

3,0

KÖTELEZŐ ÓRA:

22,5

22,5

25,0

25,0

Tánc- dráma Testnevelés és sport VÁLASZTHATÓ

Osztályfőnöki + Ember és társada- 1 lomismeret, etika modul(7-8. évf.) VÁLASZTHATÓ Összesen:

25,5

7

Tanulócsoportra összesen kiosztott 25 óraszám:

27

28

28

Kerettantervek A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Biológia-egészségtan Fizika Kémia Ének-zene Ének-zene (alsó tagozat)

Változat B A A B A A

8

2. Kiemelt fejlesztési területek A pedagógiai eredményesség szempontjából kiemelkedően fontos kereszttantervi követelmények (a NAT által meghatározott Kiemelt fejlesztési feladatok):

Kiemelt fejlesztési feladatok:

Erkölcsi nevelés

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Önismeret és társas kultúra fejlesztése

Családi életre nevelés

Testi, lelki egészségre nevelés

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Környezettudatosság

Pályaorientáció

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

Kulcskompetenciák:

Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

A hatékony, önálló tanulás

9

3. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei 3.1. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai-célok, feladatok 3.1.1. Célok és feladatok: Alsó tagozat

1–2. évfolyam A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolában való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. Feladatok: -

A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése.

-

A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése.

-

A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, játék- és mozgásigényének kielégítése.

-

Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban.

-

Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

-

Társas kapcsolatok kialakítása és a hozzá szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása, közös tevékenységekből fakadó élmények megerősítése.

-

A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése.

-

Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

3-4. évfolyam

10

Ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóak – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a teljesítményekre összpontosít.

Feladatok: -

A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése.

-

Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése.

-

A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlati ismeretek nyújtása.

-

Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről.

-

A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása.

-

Önismeret fejlesztése.

-

Koncentrációs képességek fejlesztése, amely a tanuláshoz való viszonyban, a közös játékokban és feladatokban jelenik meg.

-

Az egészséges életmód megismertetése, a mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése.

3.1.2. Célok és feladatok: Felső tagozat

5-6. évfolyam

Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozása.

Feladatok: -

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak és elsajátíttatása, gyakoroltatása.

-

A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása.

-

Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. 11

-

A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

-

A kreativitás fejlesztése.

-

A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléletek és alapfogalmak megismertetése.

-

Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése.

-

Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása.

-

Más népek és kultúrák megismerésének igénye.

-

A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése.

-

Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív magatartások és szokások megerősítése.

-

Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése, a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. 7-8. évfolyam

Alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése.

Feladatok: -

Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása.

-

Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése.

-

A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, értelmezése, indoklási, bizonyítási képességekre.

-

A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése.

-

Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása.

-

Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása, felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra.

-

A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása.

-

Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából.

-

Az emberiség előtt álló globális problémák megismertetése. 12

-

A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.

-

Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése.

-

A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés.

-

Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése.

-

Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

4. Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tartalmi és minőségi kritériumok között fontos, hogy -

a tanulmányi segédletek és taneszközök szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek (ismeretekbe ágyazott képesség fejlesztés),

-

feleljen meg a kompetencia fejlesztés kritériumainak,

-

legyen jellemzője a probléma központúság, és a tanulói felfedezést biztosító feladatok,

-

feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak,

-

jól struktúrált szerkezetű, megfelelő betűtípusú, betűméretű legyen,

-

az ábra és képanyag igazodjon a tananyag tartalmához,

-

a tananyag feldolgozását illetően elsősorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülő módszereket részesítsék előnyben,

-

differenciált tanítást támogató legyen,

-

az egyéni haladást jól szolgálja,

-

helyezzen hangsúlyt a képességfejlesztésre,

-

a mindennapi élethez kapcsolódó nyelvezetű legyen,

-

feladatokban gazdag és változatos legyen,

-

ösztönözzön az önálló tanulásra,

-

ára elfogadható, reális legyen,

-

megfeleljen a tartósság kritériumának,

-

külső megjelenésében esztétikus legyen,

-

lehetőleg környezetbarát papírból készüljön. 13

Vizsgált Funkciók

A minőség összetevői

Motiváció

- Illusztráltság - Érdekesség - Problémák bemutatása - Gondolkodást ösztönző egyéb megoldásokat tartalmaz

Ismeretátadás

- Érthetőség - Életszerűség - Tudományos pontosság

Rendszerezés

- Strukturáltság

Koordináció

- A többi tankönyvekkel való összehangoltság

Differenciálás

- Szintezett tananyag

Tanulásirányítás

- A tanórai és az otthoni tanulás folyama-

Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elősegítése

tát orientáló eszközök - Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok

Értékekre nevelés

- Érzelmi hatást keltő eszközök - Helyes értékrendet közvetítenek

5. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az intézmény tanulója magasabb évfolyamba akkor léphet, ha teljesítette a tantárgyi tantervekben előírt továbbhaladási követelményeket. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. 14

5.1.

Az első évfolyamon

Szöveges értékelést alkalmazva, évfolyamvesztés nélkül haladnak tovább a tanulók. Ha az iskolába gyermeknek nehézségei támadnak a tanulási követelmények teljesítésében, akkor a szülő az alábbiak közül választhat: -

Kéri az igazgatót, mentesítse gyermekét az értékelés alól, és előkészítő évfolyamként végig járja az első évfolyamot, majd szeptemberben újra kezdi tanulmányait az általános iskolában (ez nem számít bukásnak).

-

Kéri, hogy egyéni fejlesztési terv alapján évfolyamismétlés nélkül folytathassa tovább tanulmányait, és behozza lemaradását.

-

Kéri, hogy gyermeke évfolyamot ismételhessen.

Előkészítő évfolyam: Az első évfolyamra felvett tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A következő tanévben osztályozás nélkül újra kezdheti tanulmányait az első évfolyamon Egyéni továbbhaladás, egyéni fejlesztési terv A szülő kérésére az előkészítő év átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. Szakértői vélemény alapján az igazgató az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig engedélyezheti a tanuló részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást. Egyéni továbbhaladás esetén - a szakértői vélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a pedagógus - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési

15

tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam végéig nem teljesíti a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket, a negyedik évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait.

Évfolyamismétlés: A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Szülő kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

5.2.

Második évfolyamtól

Valamennyi tantárgyból év végi osztályzatot és bizonyítványt kapnak tanulóink. Az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés a döntő. A tanítói, tanári döntést az osztályozó értekezlet véleményezi. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: -

Felsőbb osztályba az a tanuló bocsátható, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott.

-

Az a tanuló, aki legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, felsőbb osztályba csak sikeres javítóvizsga után léphet.

6. A tanuló esélyegyenlőségét biztosító intézkedések területei: Az iskolai háttérből adódó esélyegyenlőséget sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása: 16

- Az oktatásba történő bekapcsolódás területei: a beiratkozás, az osztályba sorolás, a tanulói tankötelezettség elmulasztása, a mulasztások. - Az iskolai teljesítmények segítése: fejlesztő foglalkozások, IPR tevékenység, Útravaló. - Továbbtanulásra való felkészítés: tantárgyi felkészítő foglalkozások, pályaorientációs foglalkozások. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelésének módja: - gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység - szociális támogatások (ingyenes tankönyv, étkezés) - napközis és tanulószobai ellátás - iskolai könyvtár szolgáltatásai - délutáni sport és kulturális programok

7. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái

7.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a tanulók teljesítményének értékelése

7.1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanév során ügyelni kell az írásbeli és a szóbeli számonkérések arányára. A tanév során minden tanuló legalább egyszer kapjon lehetőséget szóbeli beszámolóra. Azért kell minden műveltségi területen törekedni arra, hogy rendszeresen legyen szóbeli számonkérés is, mert ez egyúttal fejleszti a tanulók beszédkészségét, aktiválja a szókincsüket, s módot ad a szóbeli megnyilatkozás különböző formáinak gyakorlására. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a 17

pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt a naplóba dátummal ellátva be kell jegyezni.

A számonkérés gyakorisága A számonkérés gyakorisága legyen összhangban a heti óraszámmal: - heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább három, - minden más esetben havonta legalább egy alkalommal kerüljön rá sor. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. -

Szóbeli számonkérések: o szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján, o óraközi munka: az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége, o önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása o projekt beszámoló o a témahét kiselőadásai

-

Írásbeli számonkérések: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Fajtái: o írásbeli felelet (max. 15-20 perc időtartamban), o házi dolgozat, o témazáró dolgozat (45 perc időtartamban), o projekt munka, o a témahéttel összefüggő írásbeli munka, o erdei iskola írásbeli munkái.

-

Gyakorlati számonkérések: o A számonkérés ezen formája elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható. o Ide tartozik az önállóan végzett gyűjtőmunkák ellenőrzése és értékelése is. (Projektben, témahéten, erdei iskolában végzett gyűjtőmunka is.)

7.1.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Írásbeli beszámoltatások formái: -

írásbeli felelet: teszt, szódolgozat, tudáspróba,

-

házi dolgozat, 18

-

témazáró dolgozat,

-

év eleji és év végi felmérések,

-

projekt /témahét erdei iskola beszámolói, produktumai.

Írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai -

Írásbeli számonkérés havonta legalább egyszer történjen.

-

Írásbeli felelettel alkalomszerűen tájékozódunk a tanulók pillanatnyi tudásáról.

-

Házi dolgozatot egy félévben legfeljebb egyszer írassunk.

-

Témazáró dolgozat írására a témaköröknek megfelelően évente 3-4 alkalommal kerüljön sor.

-

Két témazárónál többet egy napon nem lehet íratni.

-

A témazáró dolgozatokat egy héttel előbb be kell jelenteni, és azokat a felső tagozaton a naplóba dokumentálni kell.

-

Az év eleji felmérés célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk.

-

Az év végi felmérés a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg.

Az írásbeli beszámoltatások értékelésben betöltött szerepe, súlya: A félévi és tanév végi osztályzatok kialakításánál kiemelt szerepe van a témazáró dolgozatnak. A témazáró dolgozatok valamint az év eleji és év végi felmérők osztályzatánál az alábbi százalékos teljesítményeket kell figyelembe venni:

Első évfolyamon

2-8. évfolyamon

0-40 %

Nem felelt meg

0-30 %

elégtelen

(1)

41-75%

Megfelelt

31-50%

elégséges

(2)

51-70%

közepes

(3)

76-90%

Jól megfelelt

71-84 %

jó

(4)

91-100%

Kiváló

85-100 %

jeles

(5)

19

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.

A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – a tanítási órán feldolgozott ismeretek gyakorlását, elmélyítését szolgálják. A házi feladat érdemjeggyel történő minősítése nem elfogadható. De a kiemelkedő munka, pl. önálló gyűjtőmunka, (a projekt, a témahét, az erdei iskola ideje alatt végzett munka is) szaktanári dicsérettel jutalmazható. A hiányzó házi feladat pótlólagos elvégzését szükségesnek gondoljuk, többszöri hiány esetén szaktanári figyelmeztetést javaslunk. Fontosnak tartjuk, hogy a napközis és otthoni felkészülés mellett a gyerekeknek maradjon idejük életkori sajátosságuknak, gyermeki személyiségüknek megfelelő tevékenységekre; pihenésre, regenerálódásra, mozgásra, játékra. Ennek tükrében az otthoni és napközis felkészüléshez az alábbi elveket és korlátokat alkalmazzuk. -

A tanultak begyakorlása érdekében a tanulók otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés formájában szóbeli és írásbeli házi feladatot kapnak.

-

Az osztályfőnökök és szaktanárok a házi feladatok, feladásakor figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, életkori sajátosságait, aktuális állapotát és ezekből kiindulva differenciált formában adnak feladatokat az otthoni és napközis felkészüléshez.

-

Emellett folyamatos konzultációt folytatnak a napközis nevelővel, akik visszajelzésekkel tájékoztatják a délelőttös nevelőket a házi feladatokkal kapcsolatos tapasztalataikról.

-

A házi feladatok mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a szóbeli és írásbeli felkészülés tantárgyanként az alsó tagozaton napi 20 percnél, a felső tagozaton napi 35 percnél többet ne vegyen igénybe.

-

A tanítási szünetekre kötelező házi feladatot nem adunk, csak verstanulás, szorgalmi feladat és kötelező olvasmány elolvasása várható el a tanulótól.

7.2. Értékelés módja Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés kiterjed az iskolai élet egé-

20

szére: a tanulmányi, a szabadidős, illetve a közösségi munkára. A tanulmányi munka értékelésének alapja a tantárgyanként megfogalmazott követelményrendszer. A nevelők a tanulók tanulmányi előmenetelének és teljesítményének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e, vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. Az ellenőrzés és értékelés csak akkor tölti be szerepét, ha folyamatos, objektív és előre meghatározott, és az ismertetett követelményeken alapul.

7.2.1. Értékelés az alsó tagozaton Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

Alkalmazott minősítések: Kiváló=K (5),

Jó=J(4),

Megfelelő=M(3,2),

Felzárkóztatásra

szorul=F(1)

Második évfolyam második félévétől az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk.

Értékelés 1. osztály, 2. osztály félév: • A heti egy órás tantárgyak esetén félévente legalább 3 alkalommal %-os vagy szöveges bejegyzés a naplóba illetve a tájékoztatóba (K,J,M,F). A többi tantárgy esetén havonta %-os vagy szöveges bejegyzés a naplóba illetve a tájékoztatóba (K,J,M,F). • 1.negyedévben: a magatartás és szorgalom értékelésének beírása a naplóba, tájékoztatóba (mindkettőbe piros színnel 5,4,3,2). • Félév: szöveges minősítés a naplóba, tájékoztatóba + (K,J,M,F tantárgyanként betűvel kiírva). • 3.negyedévben: a magatartás és a szorgalom értékelésének beírása naplóba,tájékoztatóba (mindkettőbe piros színnel 5,4,3,2). 21

• Év vége: szöveges minősítés naplóba, bizonyítványba + (K,J,M,F, tantárgyanként betűvel kiírva). Értékelés 2. oszály év vége, 3. és 4. osztály: • A heti egy órás tantárgyak esetén félévente legalább 3 alkalommal érdemjeggyel (5,4,3,2,1) történő értékelés a naplóba illetve a tájékoztatóba. A többi tantárgy esetén havonta érdemjeggyel (5,4,3,2,1) történő értékelés a naplóba illetve a tájékoztatóba. • 1.negyedévben: a magatartás és szorgalom értékelésének beírása a naplóba, tájékoztatóba ( mindkettőbe piros színnel 5,4,3,2) • Félév: érdemjeggyel kifejezett bejegyzés a naplóba, tájékoztatóba (5,4,3,2,1) • 3.negyedévben: a magatartás és szorgalom értékelésének beírása a naplóba, tájékoztatóba (mindkettőbe piros színnel 5,4,3,2,) • Év vége: érdemjeggyel kifejezett bejegyzés a naplóba, bizonyítványba (5,4,3,2,1) Témazáró dolgozatok írására a fő tantárgyakból (matematika, magyar, környezet, nyelv) a témaköröknek megfelelően, évente 3-4 alkalommal. A témazáró dolgozatok valamint az év eleji és év végi felmérők értékelésénél az alábbi százalékos teljesítményeket kell figyelembe venni: 1.o. - 2.o.félév 0% - 40% = F 41% - 75% = M 76% - 90% = J 91% - 100% = K

2.o.év vége - 3.o.,4o. 0% - 40% 41% - 55% 56% - 75% 76% - 90% 91% - 100%

=1 =2 =3 =4 =5

7.2.2.Értékelés érdemjeggyel A pedagógus a tanulók teljesítményét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli. Az érdemjegyek tartalma:

5 (jeles): Kifogástalan tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, képesség az önálló ismeretszerzésre, anyagfeldolgozásra, tanórai aktivitás. 22

4 (jó): Megfelelő tárgyi tudás, a tananyag összefüggéseinek értése, elfogadható kifejezőkészség, az önálló ismeretszerzés képessége, tanórai aktivitás. 3 (közepes): Bizonytalan tudás, egyenetlen teljesítmény és aktivitás, önállótlanság, a beszámoltatások alkalmával tanári segítség igénylése, hiányos füzetvezetés, kifogásolható külalak. Önálló tanulásra, ismeretszerzésre csak segítséggel képes, ismereteiről nem tud összefüggő szöveg formájában számot adni. 2 (elégséges): Tudása töredékes, a tananyag összefüggéseit nem képes megérteni, ismereteinek alkalmazásában önállótlan, füzetvezetése tanulását nem segíti. Számonkérések alkalmával jelentős segítséget igényel, csak kérdésekre válaszolva tud ismereteiről számot adni. 1 (elégtelen): Tudása nagyon hiányos, a továbbhaladáshoz nem elegendő. Önálló ismeretfeldolgozásra segítséggel sem képes, taneszközei hiányosak. Füzetvezetése rendezetlen, összefüggéstelen, hanyag. Tanára segítő kérdéseire sem tud válaszolni a számonkérések alkalmával, a feladatok szövegét sem érti. A házi feladat és a felszerelés hiányára illetve a tanuló magatartására nem adható tantárgyi elégtelen, kivétel az a házi dolgozat, melynek értékelését a szaktanár előre jelzi.

-

Értékelés osztályzattal

A tanuló osztályzattal történő értékelésére félév végén a tájékoztató füzetben, a tanév végén a bizonyítványban kerül sor. A tanév végi osztályzat az egész tanévben nyújtott teljesítményt minősíti. Az osztályzat az érdemjegyeken alapul, melyek közül a témazáró dolgozatok, a félévi- és év végi dolgozatok súlyozottan számítanak. -

Nevelőtestületi dicséret: tanév végén kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért együttesen.

7.3.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérése Az 5-8. évfolyamon testnevelés tantárgyat tanító pedagógus – az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban – a Nemzeti Egységes Tanulói Fitt23

ségi Teszt (NETFIT) mérési módszerrel, és a hozzá kifejlesztett eszközök alkalmazásával elvégzi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos feladatokat. A mérés eredményeit rögzíti a NETFIT informatikai rendszerbe. Tanévenként elemzik és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének továbbfejlesztése szempontjából szükséges intézkedéseket. A mérések iskolai adatai alapján a testnevelés tantárgyat tanítópedagógusok tanévenként javaslatot tehetnek a nevelési program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendéjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával kell feltölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi érés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást. A mérés célja: a tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése, a tanulók fittségi szintjének növelésén keresztül, az egészséghez szükséges fittségi állapot fejlesztése, megőrzése, javítása (fejlesztése). A mérés megszervezése: a köznevelési intézmények rendelkezésére bocsátott útmutató („Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához”) alapján az éves tervben kerül rögzítésre. NETFIT tartalmi területei (három tartalmi területhez négy fittségi profil kapcsolódik:

24

A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai: 1. Testtömeg mérése 2. Testmagasság mérése 3. BMI (az előző két érték alapján számítva) 4. Testzsírszázalék mérése A tanulók aerob kapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések, tesztek:

25

8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái Magatartáson értjük a tanuló: -

iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát,

-

önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát,

-

hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban,

-

házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását,

-

a közösség érdekében végzett tevékenységét,

-

viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét.

Szorgalmon értjük a tanuló: -

tanulmányi munkához való viszonyát,

-

munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát,

-

önálló feladatai elvégzésének minőségét,

-

rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását,

-

többletfeladatok vállalását, teljesítését,

-

tanórán kívül szerzett ismereteinek felhasználását,

-

aktivitását.

Az osztályfőnök minden tanév első napján ismerteti a tanulókkal a magatartás és szorgalom értékelésének alapelveit, az egyes minősítések feltételeit, a követelményekről a szülőket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatja. Az értékelés formái -

Az osztályfőnök a szaktanárok véleményét kikérve havonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát a pedagógia programban megfogalmazott kritériumok alapján. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe.

-

Negyedévkor és háromnegyedévkor – negyedéves értékelés formájában – a szaktanárokkal együtt értékeli az osztályfőnök a gyerek magatartását és szorgalmát. Ez a novemberi, illetve április havi jegy mellett jelenik meg, a naplóba és a tájékoztató füzetbe eltérő színnel kerül bejegyzésre.

-

Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol. A havi jegyek figyelembevételekor a negyedéves ill. háromnegyedéves értékelés dupla értékű jegynek számít. A félévi és év végi magatar26

tás és szorgalom jegyekről az osztályozó konferencia dönt a havi jegyek átlagának lefelé ill. felfelé történő kerekítésével. A tantestület indokolt esetben eltérhet a matematikai kerekítés szabályától. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van.

8.1. Magatartás értékelése A tanév során 2-től 5-ig terjedő skálán érdemjegyekkel értékelünk. A magatartás érdemjegyei és minősítései a következők: 5:

példás

4:

jó

3:

változó

2:

rossz

Iskolánkban a magatartás minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

-

Nincs igazolatlan órája.

-

Nincs írásbeli figyelmeztetése.

-

Az önként vállalt vagy rábízott közösségi feladatokat teljesíti.

-

A Házirendet betartja.

-

Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, udvarias.

Jó (4) az a tanuló, aki:

-


-

Nincs osztályfőnöki vagy annál magasabb fokozatú írásbeli figyelmeztetése.

-

Részt vesz a közösség életében, a rábízott feladatokat elvégzi.

-


-

Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, udvarias

Változó (3) az a tanuló, aki: 27

-

Van igazolatlan órája.

-

Osztályfőnöki figyelmeztetésnél magasabb fokozatú írásbeli figyelmeztetése nincs.

-

A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, a rábízott feladatokat nem mindig teljesíti.

-

A Házirendet többször megszegi.

-

Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben udvariatlan, viselkedése tiszteletlen.

Rossz (2) az a tanuló, aki:

-

Több alkalommal igazolatlanul mulaszt.

-

Osztályfőnöki intője, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése van.

-

Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, a rábízott feladatokat nem teljesíti.

-

A Házirendet ismételt figyelmeztetések ellenére sem tartja be.

-

Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan.

28

A magatartás minősítésének elvei táblázatos formában Példás

Jó

Változó

Rossz



Van igazolatlan órája.

Több alkalommal igazolatlanul mulaszt.

Nincs írásbeli figyelmeztetése.

Nincs osztályfőnöki vagy annál magasabb fokozatú írásbeli figyelmeztetése.

Osztályfőnöki figyelmeztetésnél magasabb fokozatú írásbeli figyelmeztetése nincs.

Osztályfőnöki intője, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése van.

A közösségi munRészt vesz a közös- kában csak vonaség életében, a rá- kodva vesz részt, a bízott feladatokat rábízott feladatokat elvégzi. nem mindig teljesíti.

Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, a rábízott feladatokat nem teljesíti.

Az önként vállalt vagy rábízott közösségi feladatokat teljesíti.



A Házirendet többször megszegi.

A Házirendet ismételt figyelmeztetések ellenére sem tartja be.



Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben udvariatlan, viselkedése tiszteletlen.

Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan.

29

8.2. Szorgalom értékelése A tanév során 2-től 5-ig terjedő skálán érdemjegyekkel értékelünk. A szorgalom érdemjegyei és minősítései a következők: 5:

példás

4:

jó

3:

változó

2:

hanyag

Iskolánkban a szorgalom minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki:

- Tanulmányi munkája kiemelkedő. - Munkavégzésében kitartó, figyelmes. - Képességeinek megfelelően teljesít. - Házi feladatait elkészíti, felszerelései rendezettek. - Többletfeladatokat szívesen vállal.

Jó (4) az a tanuló, aki:

-

Tanulmányi munkája egyenletesen jó színvonalú.

-

Munkavégzésében kitartó, figyelmes.

-

Képességeinek megfelelően teljesít.

-

Házi feladatait elkészíti, felszerelései rendezettek.

-

A rábízott feladatokat elvégzi.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

-

Tanulmányi munkájának színvonala ingadozó.

-

Munkavégzésében rendszertelen, figyelmetlen.

-

Teljesítménye elmarad a képességeitől.

-

Házi feladati, felszerelései időnként hiányosak.

-

A rábízott feladatokat nem mindig végzi el.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

-

Tanulmányi munkája alacsony színvonalú.

-


-

Teljesítménye messze elmarad a képességeitől.

-

Házi feladati, felszerelései gyakran hiányosak.

-

A rábízott feladatokat nem végzi el.

A szorgalom minősítésének elvei táblázatos formában

Példás

Jó

Változó

Hanyag

Tanulmányi munkája kiemelkedő.

Tanulmányi munkája egyenletesen jó színvonalú.

Tanulmányi munkájának színvonala ingadozó.

Tanulmányi munkája alacsony színvonalú.





Képességeinek meg- Képességeinek megfelelően teljesít. felelően teljesít.

Teljesítménye elmarad a képességeitől.

Teljesítménye meszsze elmarad a képességeitől.



Házi feladati, felsze- Házi feladati, felszerelései időnként relései gyakran hiáhiányosak. nyosak.

Többletfeladatokat szívesen vállal.

A rábízott feladatokat elvégzi.

A rábízott feladatokat nem mindig végzi el.

A rábízott feladatokat nem végzi el.

31

Helyi tantervek 1-8. évfolyam -2013/2014-es tanévtől 6. évfolyamtól kimenő rendszerben Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

5. évf. 4

6. évf. 4

7. évf. 3,5

8. évf. 3,5

0,5

0,5

VÁLASZTHATÓ Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv VÁLASZTHATÓ

Matematika VÁLASZTHATÓ Informatika VÁLASZTHATÓ

Természetismeret

Mozaik 2

Mozaik 2

Mozaik 2

Mozaik 2

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Mozaik

3 1

3 1

3 1

3

MM Publications Apáczai



1 MM Publications Apáczai

3 1

3 1

3 1

3 1

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Mozaik

1 1

1 1

1 1

1 1

NTK

NTK

NTK

NTK

3

3

NTK

NTK 1,5

1,5

Mozaik

Mozaik

1,5

1,5

NTK

NTK

1,5

1,5

NTK

NTK

1,5

1,5

NTK

NTK

Fizika Biológia és egészségtan

Kémia Földrajz Ének-zene Rajz

1

1

1

1

NTK

NTK

NTK

NTK

1

1

1

1

NTK

NTK

NTK

NTK

32

Tantárgy Testnevelés és sport VÁLASZTHATÓ Osztályfőnöki + Ember és társadalomismeret, etika modul(7-8. évf.) VÁLASZTHATÓ

5. évf. 2,5 0,5

6. évf. 2,5 0,5

7. évf. 2,5 0,5

8. évf. 2,5 0,5

Apáczai

Apáczai

Apáczai

Apáczai

0,5

0,5

1

1

0,5

0,5

Normál általános iskolai képzésben-2013/2014-es tanévtől 2. évfolyamtól kimenő rendszerben Tantárgy/évfolyam Magyar VÁLASZTHATÓ

1.

2.

3.

4.

8,0

8,0

8,0

7,0 1,0

NTK

NTK

NTK

NTK

Idegen nyelv

Matematika VÁLASZTHATÓ

3,0 NTK

NTK

NTK

NTK

5,0

5,0

5,0

3,5 1,0

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

1,0

1,0

1,0

1,0 Apáczai 2,0

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Mozaik

1,0

1,0

1,0

1,0

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Mozaik

1,0

1,0

1,0

1,0

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Mozaik

1,0

1,0

1,0

1,0

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Mozaik

3,0

3,0

3,0

3,0

Mozaik

Mozaik

Mozaik

Mozaik

33

9. Záró rendelkezések A Pedagógiai Programot – a Helyi tanterv módosítása után - a nevelőtestület 2013.03.14.-én elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlevő képviselői aláírásukkal tanúsítják. Az intézmény vezetője a Pedagógiai Program – Helyi tanterv módosítását jóváhagyta.

Dömötörné Nagy Júlia igazgató

A Szülői Szervezet véleményezési jogával élve a Pedagógiai Programban – a Helyi tantervben megfogalmazott módosításokkal egyetért.

Török Anikó SZM elnök

Az iskolai diákönkormányzat a képviselőivel tartott megbeszélésen a Pedagógiai Program – Helyi tanterv módosításait megismerte. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

Ács Eszter DÖK vezető tanár

34

SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT

Recommend Documents