SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT

SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT

Zsigmond Király Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye 7951 Szabadszentkirály Ady Endre u. 37. Telefon: 73/472-252, e-mail: [email protected]

HELYI TANTERV

Szabadszentkirály 2009

1



Tartalomjegyzék Helyzetelemzés................................................................................................................................. 6 1. A tantárgyi rendszer és heti óraszámok kialakítása ................................................................... 10 1.1. Az 1-4 évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok ................................................. 10 1.2. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése. .............................................................. 12 1.3. Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok ................................................ 17 2. Kiemelt fejlesztési területek ....................................................................................................... 18 3. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei ............................................................................. 19 3.1. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei és alkalmazása a bevezető és kezdő szakasz tanterveiben (1–4. évfolyam) .................................................................................. 19 3.1.1. Célok és feladatok: Bevezető szakasz (1–2. évfolyam) ......................................... 19 3.1.2. Célok és feladatok: Kezdő szakasz (3–4. évfolyam).............................................. 20 3.2. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei és alkalmazása az alapozó és fejlesztő szakasz tanterveiben (5–8. évfolyam) .................................................................................. 21 3.2.1. Célok és feladatok: Alapozó szakasz (5–6. évfolyam) .......................................... 21 3.2.2. Célok és feladatok: Fejlesztő szakasz (7–8. évfolyam).......................................... 22 4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 24 5. A tanulói jogviszony .................................................................................................................. 26 5.1. Beiskolázás.................................................................................................................... 26 5.1.1. Az elsős évfolyamba lépés ..................................................................................... 26 5.1.2. A 2-8. évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni: .......................................... 27 5.2. Továbbhaladás az iskolában.......................................................................................... 28 5.2.1. Az első-harmadik évfolyamokon ........................................................................... 28 5.2.2. Negyedik évfolyamtól ............................................................................................ 28 5.3. Átjárhatóság .................................................................................................................. 30 5.3.1. Ha másik iskolából iratkozik át tanuló, és.............................................................. 30

2



5.3.2. Idegen nyelvi csoportok ......................................................................................... 30 5.4. A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................................. 31 6. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái ......................... 31 6.1. Általános követelmények, és az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai......................................... 31 6.2. Ismeretek számonkérésének formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött súlya ....................................................................................................................... 33 6.2.1. Tantárgyi szintű számonkérési formák: ................................................................. 33 6.2.2. Iskolai szintű képességmérések.............................................................................. 33 7. A tanuló teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái ................................................................................................................ 34 7.1. Ellenőrzési, értékelési rendszer ..................................................................................... 34 7.1.1. Ellenőrzés célja ...................................................................................................... 34 7.1.2. Értékelés célja ........................................................................................................ 35 7.1.3. Az ellenőrzés, értékelés alapelvei .......................................................................... 35 7.1.4. Az értékelés funkciói.............................................................................................. 35 7.2. A tanuló teljesítményének értékelése ............................................................................ 36 7.2.1. Első-harmadik évfolyamon .................................................................................... 36 7.2.2. Negyedik-nyolcadik évfolyamon .......................................................................... 37 7.2.3. A hátrányos helyzetű tanulók háromhavonkénti kötelező értékelése .................... 39 7.3. Magatartás értékelése .................................................................................................... 42 7.4. Szorgalom értékelése..................................................................................................... 45 7.4.1. Tanév közbeni dicséretek ....................................................................................... 47 7.4.2. Tanév végi dicséretek:............................................................................................ 48 7.5. Az iskolai elmarasztalás formái .................................................................................... 49 7.5.1. Fegyelmező intézkedések....................................................................................... 49 7.5.2. Fegyelmi büntetések............................................................................................... 50

3



7.6. Modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe ......................................................................................................................... 51 7.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................... 51 7.7.1. A vizsgálatok megszervezése................................................................................. 52 7.7.2. A mérések általános szempontjai ........................................................................... 52 7.7.3. A motoros tesztek és végzésük sorrendje............................................................... 53 7.7.5. Iskolai sportkör....................................................................................................... 53 8. Az intézmény integrációs programja.......................................................................................... 54 8.1. Az alkalmazás feltételei................................................................................................ 55 8.1.1. Az integrációs stratégia kialakítása ........................................................................ 55 8.1.1.1. Helyzetelemzés................................................................................................ 55 8.1.1.2. 8.1.2.

A célrendszer felállítása ........................................................................... 57 Az iskolába való bekerülés előkészítése .......................................................... 59

8.1.2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése .............................................. 59 8.1.2.2.

Az osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően ....................... 59

8.1.3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése .......................................... 60 8.1.3.1. Kapcsolat a szülői házzal ................................................................................ 60 8.1.3.2. Kapcsolat a gyermekjóléti és szakszolgálattal ................................................ 60 8.1.3.3. Kapcsolat szakmai és szakszolgálatokkal ....................................................... 61 8.1.3.4. Kapcsolat a kisebbségi önkormányzatokkal.................................................... 61 8.1.3.5. Kapcsolat civil szervezetekkel ........................................................................ 62 8.1.3.6. Kapcsolat középfokú oktatási intézményekkel ............................................... 62 8.2. A tanulást-tanítást segítő eszközrendszer elemei .......................................................... 62 8.2.1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok ............................................................ 62 8.2.2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek......... 62 8.2.3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek......................................................... 63 8.2.4. Műhelymunka – a tanári együttműködé................................................................. 64

4



8.2.5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei.......... 64 8.2.6. Multikulturális tartalmak........................................................................................ 64 8.2.7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása .............................................................. 64 8.3. Várható eredmények ..................................................................................................... 65 9. Egészségnevelési program ......................................................................................................... 67 9.1. Célja .............................................................................................................................. 67 9.2. Területei: ....................................................................................................................... 67 9.2.1. Mentálhigiéné......................................................................................................... 67 9.2.2. Drog prevenció ....................................................................................................... 68 9.2.3. Testi fejlődés .......................................................................................................... 68 10. Környezetnevelési program...................................................................................................... 71 10.1. Célja ............................................................................................................................ 71 10.2. Területei ...................................................................................................................... 71 10.2.1. Az összes tantárgy „hagyományos „ tanórai foglalkozásai.................................. 71 10.2.2. A nem hagyományos tanórai foglalkozások ........................................................ 72 10.2.3. Tanórán kívüli foglalkozások............................................................................... 72 10.2.4. Az iskolai környezet alakítása, iskola életvitele................................................... 73

5



Helyzetelemzés

Iskolánk fenntartója a – Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás. Nem változott az intézmény beiskolázási körzete. Négy település – Szabadszentkirály, Gerde, Velény, Pécsbagota községek gyermekeinek oktatását- nevelését látja el intézményünk. A települések a hátrányos, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű települések sorába tartoznak. A hátrányos helyzetet a munkalehetőségek hiánya, ennek következtében a munkanélküliség, a szociális nehézségek, körülmények indokolják. A településeken már hosszú ideje nincs iskola, a szabadszentkirályi iskola körzeti iskolaként fogadja a négy település tanulóit, s biztosítja számukra az alapfokú oktatást. Iskolánk tanulólétszáma alapján (az elkövetkező időszakokban is) a nyolc évfolyammal, az évfolyamokon belül egy-egy tanulócsoporttal való működés feltételei adottak. A 2008-2009 tanév aktuális adatait a következő táblázat mutatja: Tanuló létszám: 153 tanuló Szabadszentkirály 47 Gerde

77

Pécsbagota

11

Velény

15

Körzeten kívül - 3 Tarcsapuszta összesen

153 fő

Tanulócsoportok száma: 8 tanulócsoport Osztály

Létszám

Osztályfőnök

1.osztály

17 fő

Biróné Tímár Erika

2.osztály

19 fő

Kővári Zoltánné

3.osztály

19 fő

Ács Béláné

4.osztály

19 fő

Kovátsné Lovas Andrea

6



5.osztály

17 fő

Kovács Róbertné Horváth Csilla Andrea

6.osztály

20 fő

Sárosi Istvánné

7.osztály

22 fő

Dr. Biró Róbert

8.osztály

20 fő

Kováts Szabolcs

összesen

153 fő

Napközis csoportok száma: 2 csopor Csoport

Összetétel

Létszám

Csoportvezető

1. csoport

1. és 3. osztály

27 fő

Juhász Tünde

2. csoport

2. és 4.osztály

27 fő

Ratgeber

Dokic

Edit Az alábbi táblázat a tanulók szociális körülményeiről is ad információt: TANULÓLÉTSZÁM (2008-2009. tanév) megnevezés

1.o

2.o

3.o

4.o

5.o

6.o

7.o

8.o

Összesen

Létszám

17

19

19

19

17

20

22

20

153


4

10

4

7

5

5

4

47

Gerde

13

6

13

8

8

11

9

77

Pécsbagota

1

1

1

3

3

2

11

Velény

1

2

1

4

2

3

15

1

2

3

9

2

Tarcsapuszta Integráció

6

7

8

8

8

9

10

6

62

3 X étkező

16

18

18

18

10

16

2

2

100

ebédel

1

1

1

1

3

1

1

Csak HH tanulók 10 (nem HHH)

9

5

8

4

8

7

11

62

HHH.tanulók

6

8

8

7

9

10

5

59

6

9

7



a) Az iskola tartalmi munkája: A szociális háttértényezők közül a legsúlyosabb gond a szülők körében bemérhető munkanélküliség, ami kihatással van az iskolában szervezhető, szülői terhet jelentő programokra (pl. kirándulás, táborozás, stb.). A családok anyagi helyzete sok lehetőségtől foszthatja meg a gyerekeket. Olyan iskola működtetése célszerű tehát, ahol a lehetőségeket nem az anyagi háttér, hanem a tanulói képesség szabályozza. Ennek a vezérelvnek rendeli alá a kínálatát az iskola Pedagógiai Programja, amely lehetőséget kínál a tanulóknak képességeik kibontakoztatására, tudatosan felvállalja a tehetséggondozást, a hátrányok leküzdését az általános műveltség alapjainak elsajátításához. A választható foglalkozások, tehetséggondozás főbb elemei: • • • •

Napközis ellátás 1-4. évfolyamon Emeltóraszámú idegen-nyelvi oktatás csoportbontásban Széleskörű szakköri kínálat: énekkar, számítástechnika, színjátszó, ügyes kezek, furulya, zongora stb. Sportköri kínálat

A hátránykompenzációs tevékenység főbb elemei: • • • •

Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása Korrepetálási lehetőség biztosítása Egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása Cigány kisebbségi program működtetése

A tehetséggondozás területén, az általános formákon túl (pl. szakkörök), speciális lehetőségeket is biztosít az iskola a tanulók számára, amelyek elősegítik a képességek fejlődését, a tehetség kibontakozását. Ezek közül is kiemelendők a versenyekre felkészítések, tanulók megmérettetése külső versenyeken. b) Tárgyi feltételek:

8



Az iskola ideális környezetben, parkos, ligetes kiépítésben található. Az oktató munkához szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. Rendelkezésre áll a kellő számú szaktanterem, korszerű informatikai terem, és udvari sportlétesítmények. Az oktatástechnikai eszközök, a közismereti szertárak felszereltségének színvonala megfelelő. A testnevelés tantárgy helyzetét megnehezíti a tornaterem hiánya. c) Személyi feltételek: Az alkalmazotti létszám és összetétel az intézményben ellátandó feladatok függvénye. Az iskolában a tanulói létszám 1 – 8. évfolyamon, 8 tanulócsoportban összesen: 153 fő. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátást – jelenleg 7 tanuló részére - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógus alkalmazásával szerveztük meg. Az oktató nevelő munkát két-, az alsós tanulók számára szervezett napközis csoport segíti. A felzárkóztató foglalkozások a délelőtti tanórai keretekben, míg a tehetséggondozást szolgáló foglalkozások a délutáni foglalkoztatási formák között szervezettek. Iskolában mentor program is működik. A nemzeti etnikai irányelvek előírásai szerint etnikai oktatást is szerveztünk. Nincs szegregáció, minden kínálat nyitott a tanulók széles rétege felé. Az oktatónevelő munkára 15 fő pedagógust alkalmazunk. A pedagógusok képesítése alapján részben biztosított a szakos ellátottság. Az áttanításokkal szeretnénk a teljes szakos ellátottságot biztosítani.

Az oktatást segítő technikai személyzet létszáma a fenntartó által engedélyezett mértékű, a zavartalan munkavégzés tekintetében megfelelő.

9



1. A tantárgyi rendszer és heti óraszámok kialakítása 1.1. Az 1-4 évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok

Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

VÁLASZTHATÓ: Idegen nyelv

3

VÁLASZTHATÓ:

1

Matematika

4,5

4,5

4

3,5

VÁLASZTHATÓ:

0,5

0,5

1

1 1

Informatika – Technika VÁLASZTHATÓ: Környezetismeret

1,5

1,5

2

2

VÁLASZTHATÓ:

0,5

0,5

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

2

2

VÁLASZTHATÓ:

0,5

0,5

Technika és életvitel

1

1

1

Testnevelés és sport

2,5

2,5

2

3

VÁLASZTHATÓ:

1,5

1,5

2

1

Összesen:

23

23

23

25,5

22

22

22

24,5

+ Tánc-dráma modul

-

A tanulók terhelésének felső határa

10



NAT: 243/2003 (XII.17.) 7 § (1) (kötelezőnél 1-4 évf. max. kettővel több) Választható órák:

3

3

3

3

Kötelező óra:

20

20

20

22,5

Tanulócsoportra kiosztott óraszám:

23

23

23

25,5

A helyi tantervünk a NAT által műveltségterületenként meghatározott követelményeket tantárgyakba rendezi. Az idegen nyelv tantárgyhoz, a felső tagozaton minden évfolyamon kétféle óraszámot adunk meg. Ezek közül az alacsonyabb óraszám megegyezik azzal, amit a NAT mint minimálisan javasol az adott műveltségterület tanítására. A másik óraszám ennél magasabb, lehetőséget adva az emeltebb szintű oktatásra. Iskolánkban a Nemzeti Tankönyvkiadó kerettanterveit alkalmazzuk. Az óraszámokat heti bontásban lehet megtalálni a táblázatokban. Ez a megoldás nem akadálya annak, hogy az iskolában másként is megszervezhessük a tanórai foglalkozásokat. Lehetőség van például intenzív epochákat és projekteket kialakítani az órák összevonásával. Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: • a közoktatási törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott kötelező óraszámok, • a NAT műveltségi területekre előírt százalékos időarányok, • az informatika tanításának kiterjesztése az alsó tagozatra, • a 2003-as törvénymódosítás testnevelés óraszámokat érintő változása, • az intézmény gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, • választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez.

11



1.2. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (KT.) 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka szakaszait. A bevezető, és a kezdő szakaszban – az 1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban – az 5-6. évfolyamon – részben nem szakrendszerű oktatás keretei között. Az oktatásszervezés általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a 2003. évi LXI. Törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50 % -ban nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 56. évfolyamokon. A KT. 2006. évi LXXI. törvénnyel való módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulóknak a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja KT 121.§ (34.). A KT. 133.§ (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A KT. előírásainak megfelelően az 5-6. évfolyamon képesség- és készségfejlesztésre kell fordítani az óraszám minimum 20%-át.(az átmeneti időszakban) Ez a két évfolyamon összesen 5 – 5 órát jelent. Az órákon alapkészségek fejlesztése történik, ezért ezeken az évfolyamokon a KT. 17.§ (8) bekezdése szerint a tanár akkor taníthat a 2008/2009es tanévtől a nem szakrendszerű oktatásban, ha legalább százhúsz órás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket, vagy rendelkezik tanítói és tanári diplomával egyaránt. A tanító 1 – 4. évfolyamokon a tanítói képesítése alapján szerzett jogot a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre. Az 5-6. évfolyamokon akkor jogosult a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre, ha a tanítói diploma mellett szerzett valamely tantárgyból 12



szakkollégiumi végzettséget vagy tanári diplomát. Célok - az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése - az alapkészségek megerősítése, pótlása - az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése - a helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján az elmaradók felzárkóztatása - lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét - olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele lehet

Feladatok - az alapozás folytatása - az alapkészségek (olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerezőkészség és elemi kombinatív képesség) fejlesztése - a tanulók közötti különbségek mérése - fejlesztésközpontú folyamattervezés: a fejlesztő tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához igazítva, - az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása - a tanórák differenciált megszervezése a tanulók képességeihez igazodva - az eltérő tanulói fejlettségi szintek megfelelő pedagógiai kezelése - a nem szakrendszerű oktatásra megjelölt tantárgyaknál fejlesztési területeket határozunk meg - részképesség zavarokkal küzdő tanulók munkáltatása - számítástechnika, könyvtár lehetőségeinek maximális kihasználása - képesség szerinti csoportbontás - kooperatív technikák alkalmazása - középiskolai előkészítők szervezése

13



- kulcskompetenciák fejlesztése - motiváló értékelés

Kiemelten fontos fejlesztési feladatok - az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása - az információszerzés-, és feldolgozás képességének fejlesztése - a kommunikációs képességek erősítése - a szociális kompetenciák fejlesztése - a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása - problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

Fejlesztési stratégiák tervezése: A tanulók fejlesztési stratégiájának kidolgozása során alapként szolgálnak a 4. évfolyam kompetenciamérésének eredményei, az ebből levont tanulságok, a tanév eleji diagnosztikai mérések eredményei. A diagnosztikai felmérések célja: - tájékozódás az alapozó funkciókat illetően, - a tanulók tudásának, hiányainak feltárása, - ismeretek, készségek, képességek beazonosítása, feltérképezése. - az országos kompetenciamérések eredményeinek elemzései, - az alsó és felső tagozatos munkaközösségek konzultációi, - az osztályfőnökök és szaktanárok esetmegbeszélései

Szempontjai: Ha az alábbi kompetenciák - kompetenciakomponensek - fejlettségi szintje az első szinten vagy az alatt van – fejlesztés, felzárkóztatás szükséges: - kommunikációs képességek, - szövegértés,

14



- olvasáskészség, - íráskészség, - problémamegoldás, - elemi rendszerező képesség, - elemi kombinatív képesség. - elemi számolási készség területén.

Ellenőrzés, értékelés - A tanulókat érdemjeggyel és osztályzattal értékeljük. - A félévenkénti mérések eredményeiről, a gyermekek aktuális fejlettségi állapotáról a szülőket tájékoztatjuk fejlesztő, segítő szándékkal. - Ha a tanuló a követelményeket nem teljesíti javító vizsgát tehet vagy évfolyamot ismételhet. A vizsgálatok ideje: - szeptember – a fejlesztés előtt - május OKÉV kompetenciamérés 4. évfolyamon Az iskolában maradó mérőlapok eredményeinek elemzése szolgáltat információt a pedagógiai döntés meghozatalához Célterületek: Matematikai kompetencia Szövegértési, szövegalkotási kompetencia Az értékelés fő szempontjai: - a készség- képességfejlesztés mért eredményei – összehasonlítva az előző mérés eredményeivel - továbbhaladás konkrét feladatai - személyiségfejlesztés visszajelzés motiválás Eredményes a fejlesztés: - az egyes területeken mért májusi eredményekben a tanulók 100%-a érje el az I. szintet min. 50%-a haladja meg az I. szintet, min. 20%-a haladja meg a II. szintet

15



A nem szakrendszerű oktatásban a fejlesztés pedagógiai feladatához felhasznált tantárgyak

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Heti óraszám 1 óra

Idegen nyelv Informatika Matematika

1 óra 1 óra 1 óra

Választható: Tánc és dráma Történelem Természetismeret

1 óra 0,5 óra 2009/2010-es tanévtől 0,5 óra 2009/2010-es tanévtől

Magyar nyelv és irodalom, Matematika, Informatika, Történelem, Természetismeret, valamint Idegen nyelvórán a megfelelő százalékban nem szakrendszerű oktatás folyik, a tantervekhez képest csökkentett tananyagtartalommal, hagyományos osztálykeretben, különböző tanulásszervezési, óravezetési technikák, módszerek alkalmazásával (kooperatív tanulásszervezési technika, differenciált óravezetés, páros munka). A választhatóaknál szakköri kereten belül folyik a különböző kompetenciák fejlesztése. A tanmeneteknek, szakköri terveknek, tartalmazniuk kell egy- egy tanóra, foglalkozás anyagát. Ez azt jelenti, hogy a nem szakrendszerű órák anyagaiban a készség- és képességfejlesztés kell, hogy előtérbe kerüljön. A tanmenetben jelölni kell a nem szakrendszerű oktatásra fordított időkeretet.

16



1.3. Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom VÁLASZTHATÓ

Nem szakrend 5. 6. szerű évf. évf. 4 1 4

Nem Szakrend szerű 1

7. évf. 3,5 0,5

8. évf. 3,5 0,5

Történelem és állampolgári ismeretek 2

0,5

2

0,5

2

2

Idegen nyelv VÁLASZTHATÓ

3 1

1

3 1

1

3 1

3

Matematika VÁLASZTHATÓ

3 1

1

3 1

1

3 1

1 3 1

Informatika + Mozgóképkultúra és 2 médiaismeret modul 7-8. évf. VÁLASZTHATÓ

1

2

1

2

2

Természetismeret

0,5

3

0,5

Fizika

1,5

1,5

Biológia és egészségtan

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

3

Ének-zene

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

2,5 0,5

2,5 0,5

2,5 0,5

Osztályfőnöki + Ember és 1 társadalomismeret, etika modul(7-8. évf.) VÁLASZTHATÓ

1

1

1

Összesen:

25,5 5

28

28

Tanulók terhelésének felső határa NAT: 25,5 243/2003. (XII. 17.) 7§.(1) ( kötelzőnél 1-4. évf. max 2-vel, 5-6. évf. max 3-mal, 7-8. évf. max 4-gyel több )

25,5

29

29

Választható órák

2,5

3,0

3,0

Tánc- dráma Testnevelés és sport VÁLASZTHATÓ

1 2,5 0,5

25,5 6

2,5

1

17



KÖTELEZŐ ÓRA:

22,5

Nem szakrendszerű oktatásra felhasznált órák száma Tanulócsoportra összesen kiosztott 25 óraszám:

22,5

25,0

25,0

25

28

28

kiemelkedően

fontos

6

6

2. Kiemelt fejlesztési területek A

pedagógiai

eredményesség

szempontjából

kereszttantervi

követelmények (a NAT által meghatározott Kiemelt fejlesztési feladatok): Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép és önismeret

hon- és népismeret

európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

környezeti nevelés

információs és kommunikációs kultúra

testi és lelki egészség

tanulás

felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Kulcskompetenciák: kommunikációs

narratív

döntési

szabálykövető

lényegkiemelő

életvezetési

együttműködési

18



problémamegoldó

kritikai

komplex

információk

kezelésével

kapcsolatos képességek

3. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei 3.1. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei és alkalmazása a bevezető és kezdő szakasz tanterveiben (1–4. évfolyam)

3.1.1. Célok és feladatok: Bevezető szakasz (1–2. évfolyam) - A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. - A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. - A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. - A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. - A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. - A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. - A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. - A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. - Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. - A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése.

19



- Egyszerű

minták

és

sokoldalú

lehetőségek

adása

az

önkifejezéshez,

az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

3.1.2. Célok és feladatok: Kezdő szakasz (3–4. évfolyam) - A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. - Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. - A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. - A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. - A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. - A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. - A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. - Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. - Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. - A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. - A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. - A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlati ismeretek nyújtása. - Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. - Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése.

20



- A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. - Egyszerű

minták

és

sokoldalú

lehetőségek

nyújtása

az

önkifejezéshez,

az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

3.2. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei és alkalmazása az alapozó és fejlesztő szakasz tanterveiben (5–8. évfolyam)

3.2.1. Célok és feladatok: Alapozó szakasz (5–6. évfolyam) - Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. - A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. - A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. - Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése. - A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. - A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. - Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. - A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. - Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. - A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése.

21



- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása - A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. - A kreativitás fejlesztése. - Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. - A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. - Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. -A

közösségek

demokratikus

működésének

megértését

elősegítő

alapelvek

megismertetése. - Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. - Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. - A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

3.2.2. Célok és feladatok: Fejlesztő szakasz (7–8. évfolyam) - Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. - A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. - Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. - Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. - A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre.

22



- A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. - A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. - A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. -A

véleményformálás

és

a

vélemények,

érvek

kifejtéséhez,

értelmezéséhez,

megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. - Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. - A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. - A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. - Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. - A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. - Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. - A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. - A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. - Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése. - Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. - Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. - Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. - Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatába. - A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához.

23



- Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

4. A tankönyvek kiválasztásának elvei Törvényi háttér: 5/1998.(II.18.) MKM rendelet, a 2001. évi XXXVII, törvény. Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén:

Vizsgált Funkciók

Motiváció

A minőség összetevői - Illusztráltság - Érdekesség - Problémák bemutatása - Gondolkodást ösztönző egyéb megoldásokat tartalmaz

Ismeretátadás

- Érthetőség - Életszerűség - Tudományos pontosság

Rendszerezés

- Strukturáltság

Koordináció

- A többi tankönyvekkel való összehangoltság

Differenciálás

- Szintezett tananyag

Tanulásirányítás

- A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát

Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elősegítése

orientáló eszközök - Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok

Értékekre nevelés

- Érzelmi hatást keltő eszközök - Helyes értékrendet közvetítenek

24



A tartalmi kritériumok között fontos, hogy - a tankönyvek szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek, - támogassák a tantervekben megfogalmazott célok elérését; - tartsák szem előtt a tanulók személyiségformálását; - helyezzenek hangsúlyt a képességfejlesztésre, - a tananyag feldolgozását illetően elsősorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülő módszereket részesítsék előnyben, - tegyék lehetővé a gyerekek kognitív és emocionális szükségleteinek kielégítését, a változatos nevelő hatások érvényesítését. - kínáljanak

lehetőséget

a

nemzeti

hagyományok

közvetítésére,

más

kultúrák

megismerésére is. - legyenek bennük véleménynyilvánításra ösztönző gyakorlatok, ezek legyenek alkalmasak az önismeret, az empátia fejlesztésére is, - a gyakorlatok mennyisége és nehézségi foka nyújtson lehetőséget a differenciált jártasság-, képesség- és készségfejlesztésre, a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra, - a tankönyvek

folyamatos

lehetőséget

kínáljanak

beszédművelésre,

a szóbeli

kommunikációs készség, az önálló ismeretszerzés fejlesztésére. - a tankönyv gazdaságos felhasználásának lehetősége (tartósság, többszöri felhasználás lehetősége

Fontos a külső megjelenítés, megfelelő papírminőség, elérhető ár is.

25



5. A tanulói jogviszony

5.1. Beiskolázás

Az Iskola beiskolázási körzete Szabadszentkirály, Gerde, Pécsbagota, Velény települések. Más községekből is veszünk fel tanulókat, a következő feltételek alapján: o az oktatási törvény maximált létszámhatáráig; o a tanulmányi eredmény függvényében; o ha a szülők iskolánk tanulói voltak; o ha a testvér idejár, vagy járt; o ha a tanuló magatartása, szorgalma megfelelő. Együttes döntési joggal rendelkezik a felvételről o az iskola igazgatója, o az érintett szakmai munkaközösség vezetője, o az illetékes osztályfőnök.

5.1.1. Az elsős évfolyamba lépés Feltételeit a közoktatásról szóló törvény szabályozza. E szerint a beiratkozáshoz szükséges együttes feltétel: o szülői kérelem, o megfelelő életkor, o óvodai szakvélemény Az óvoda és az iskola közötti átmenetet elősegíti:

26



o tájékoztató szülői értekezlet a leendő első osztályosok szüleinek, o a foglalkozások kölcsönös látogatása (tapasztalatgyűjtés), o nagycsoportos óvodások iskolalátogatása, részvétele iskolai műsorokon o A beírást a leendő osztályfőnök végzi.

Az első évfolyamra történő beiratkozáson be kell mutatni: o a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; o a szülő személyi igazolványát; o a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt; o a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményt (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); o szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

5.1.2. A 2-8. évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni: o a tanuló anyakönyvi kivonatát; o a szülő személyi igazolványát; o az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; o az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

27



5.2. Továbbhaladás az iskolában 5.2.1. Az első-harmadik évfolyamokon Szöveges értékelést alkalmazva, évfolyamvesztés nélkül haladnak tovább a tanulók. Szülő írásos egyetértő nyilatkozata alapján: o Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. o Egyéb esetekben pedagógus javaslatára évfolyamot ismételhet.

5.2.2. Negyedik évfolyamtól Valamennyi tantárgyból év végi osztályzatot és bizonyítványt kapnak tanulóink. Az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos értékelések alapján kialakított tanári vélekedés a döntő. A tanítói, tanári döntést az osztályozó értekezlet véleményezi. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: o Felsőbb osztályba az a tanuló bocsátható, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. o Az a tanuló, aki 1 vagy 2 tárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, felsőbb osztályba csak sikeres javítóvizsga után léphet.

Aki a továbblépés szempontjából figyelembe vehető kettőnél több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja.

28



A szülő és tanuló együttes kérelmére az igazgató - az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján - a tanulmányok során legfeljebb egy ízben engedélyezheti az évfolyam megismétlését, ha a tanuló egyébként felsőbb évfolyamba léphetne.

A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; o magántanuló volt. Osztályozó vizsgát a tanév végén, vagy a következő tanév megkezdése előtt előzetes kiértesítés alapján lehet tenni.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: o 1-3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret; o 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret; idegen nyelv o 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret; idegen nyelv o 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv

29



5.3. Átjárhatóság 5.3.1. Ha másik iskolából iratkozik át tanuló, és o nem azt az idegen nyelvet tanulta, amit iskolánkban oktatnak, biztosítani kell a tanuló számára, hogy az alsóbb évfolyamok idegen nyelvi óráinak munkájába bekapcsolódhasson, szülő írásos kérésére a gyermek részére felzárkóztató foglalkozás szervezhető, o más tankönyvből tanult és az iskola nem tud részére könyvtári példányt biztosítani, a szülő kötelessége a hiányzó tankönyvek, taneszközök beszerzése.

5.3.2. Idegen nyelvi csoportok o Normál csoport: 4 évfolyamtól NAT szerinti alapkövetelményekkel o Emelt óraszámú idegen nyelvcsoportba besorolás együttes feltételei:

szülő igénylése,

a 3. évfolyamon szervezett előkészítő foglalkozásokon való részvétel,

nyelvtanár javaslata

o Az azonos évfolyamon az idegen nyelvet oktató pedagógus javaslata alapján, a szülővel történt egyeztetést követően, vagy a szülő kérésére, az igazgató döntése alapján lehet átkerülni egyik nyelvi csoportból a másikba (normál és emelt)

30



5.4. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, az általános iskolai tanulmányok befejezésekor, illetve, ha tanuló az iskolai tanulmányok befejezése előtt átiratkozik más iskolába. Ez lehet o másik általános iskola, o 4. évfolyam után nyolcosztályos gimnázium, o 6. évfolyam után hatosztályos gimnázium, A kilépésre felkészítés a 8. évfolyamon a pedagógus feladata, egyéb esetekben a szülő feladata (4. illetve 6. évfolyam után). A tanulói jogviszony a tanév végén megszűnik annál a tanulónál is, aki még nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, de a tankötelezettségi korhatárt a tanév során már átlépte. Különlegesen indokolt esetben, a tanuló és a szülő együttes írásos kérelmét mérlegelve, a nevelőtestület dönthet arról is, hogy a diák nappali tagozaton folytathatja tanulmányait.

6. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái 6.1. Általános követelmények, és az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. o A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzésében és értékelésében a folyamatosság alapkövetelmény. o Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

31



o A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább négy érdemjeggyel kell rendelkeznie a diákoknak. o A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrzőn keresztül. A bejegyzéseket az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. o A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: / Tantárgyanként, dolgozatonként a pedagógusnak joga van az egyedi elbírálásra. /

Teljesítmény

Érdemjegy

0 31

-

30 %: 50 %:

elégtelen elégséges

(1) (2)

51 71

-

70 %: 90 %:

közepes jó

91

-

100 %:

(3) (4) (5)

jeles

o A tanultak begyakorlása érdekében a tanulók otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés formájában írásbeli és szóbeli házi feladatot kapnak. Általános alapelv, hogy a házi feladatok kijelölésében a tanulók képességeihez igazodó differenciálást kell alkalmazni. o A házi feladatok kijelölésénél alkalmazott differenciálással el kell érni, hogy a tanuló otthoni terhelése - egy-egy tanórára való felkészülés mennyisége - nem haladhatja meg a tantárgyankénti •

20 percet az alsó tagozaton

•

30 percet a felső tagozaton

32



6.2. Ismeretek számonkérésének formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött súlya 6.2.1. Tantárgyi szintű számonkérési formák: Az előírt követelmények teljesítését - az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően – a nevelők o szóbeli felelet: pl. órai felelet, kiselőadás, tanórai aktivitás stb. o írásbeli munka: pl. tudáspróba, teszt, szódolgozat, esszé, témazáró dolgozat, házi dolgozat, kutatás stb. o gyakorlati tevékenységek, pl. gyűjtőmunka, bemutatók, tárgykészítés, alkotások stb. o versenyeken nyújtott teljesítmény o tanóra alatt mutatott tudás alapján ellenőrzik, értékelik.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők gyakran ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A félévi és tanév végi osztályzatok kialakításánál kiemelt szerepe van a témazáró dolgozatnak, és a szóbeli vizsgának.

6.2.2. Iskolai szintű képességmérések a) Alapszintű mérések:4.és 7.osztály: Februárban, saját kidolgozású tesztekkel, és egyéni értékelési rendszerrel. Májusban kontroll felmérés.

33



o magyar:

értő olvasás hangos olvasás írás-, helyesírás

o matematika:

számolási készség

Értékelésük: Az alapszintű méréseket nem osztályozzuk, helyette a százalékos megoszlás szerinti szóbeli értékelést alkalmazzuk: o 100% kiválóan megfelelt o 60-99%

megfelelt

o 0-59%

nem felelt meg.

Mérések célja: o Tényfeltárás o Hiányosságok feltárása, az okok megkeresése o Trendvizsgálat, összehasonlító elemzés

7.

A

tanuló

teljesítménye,

magatartása,

szorgalma

értékelésének és minősítésének követelményei és formái 7.1. Ellenőrzési, értékelési rendszer 7.1.1. Ellenőrzés célja Megbízható információk gyűjtése a tanulók ismereteiről, fejlődésükről, tanulásban

34



mutatott előrehaladásukról, magatartásukról, szorgalmukról.

7.1.2. Értékelés célja o A tanulók minősítése, az ellenőrzés során begyűjtött adatok alapján. o Információnyújtás a tanuló előrehaladásáról a szülők, a tanulók és a pedagógus felé. o Tanulóink reális önértékelésének fejlesztése, motiváció a szorgalmas tanulásra. o Tájékozódási lehetőség az egyénre szabott terhelés eredményességéről.

7.1.3. Az ellenőrzés, értékelés alapelvei o Legyen minden érintett fél számára egyértelmű és világos. o A tanulók egyéni képességeit figyelembe véve legyen személyre szóló. o A célok-, követelmények rendszerét előzetesen ismertetni kell szülőkkel és a tanulókkal is. o Az iskola minden pedagógusa e rendszer szerint értékeljen.

7.1.4. Az értékelés funkciói o Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. o Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.

35



o Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat.

7.2. A tanuló teljesítményének értékelése 7.2.1. Első-harmadik évfolyamon Az értékelés tájékoztató füzet útján, szöveges bejegyzés, valamint piros és fekete pontok alkalmazásával történik. Az osztályban tanító pedagógus, szülőkkel való megbeszélés után különböző nyomdákat, képeket is használhat a tanulók munkájának értékelésére. Félév, és tanév végén részletes szöveges értékelést adunk minden tanulóról a tájékoztató füzetben, illetve a bizonyítványban. − A szöveges értékeléssel lehetővé válik és alapvető elvként a gyakorlatban érvényesíthető a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele. − A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához

képest

mért

fejlődését

állítja

a

középpontba.

Természetesen

a

követelményekhez viszonyított előmenetele is értékelésre kerül. − Az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít, (s ez még a minősítéskor is igaz), nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlődés lehetőségei iránti bizalmat fejezi ki.

Osztályfőnöki értékelés szempontjai a bizonyítványban alkalmazott szabadon fogalmazott szöveghez: együttműködés a társakkal és tanárokkal

konfliktuskezelés

36



a szabályok betartása

a közösségben, osztályban elfoglalt hely

felelősségtudat

kezdeményezőkészség

önbizalom

az érdekérvényesítés képessége

A tanulás értékeléséhez általában: a munkavégzés rendezettsége

a munkafegyelem

a felszerelés

a házi feladat megléte

az odafigyelés és összpontosítás

az önállóság

a segítségkérés és adás

az együttműködés

az érdeklődés

az aktivitás

a munkatempó

a hatékonyság

7.2.2. Negyedik-nyolcadik évfolyamon A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén szövegesen minősíti. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és szöveges minősítései a következők: 5 Jeles

37



4 3 2 1

Jó Közepes Elégséges Elégtelen

o A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e, vagy hanyatlottak - az előző évek óta. o A harmadik évfolyamon szervezett idegen nyelvi előkészítő foglalkozásokon nyújtott teljesítményt érdemjegyekkel nem értékeljük. o A félévi és az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek, és a tanuló évközben mutatott tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. o A félévi értesítőben

az újonnan belépő tantárgyakban mutatott teljesítményt jól megfelelt, megfelelt, gyengén megfelelt értékeléssel minősítjük

valamennyi tantárgyból elért eredményt minősítjük.

o Az év végi bizonyítványban, az óratervben megjelölt valamennyi tantárgyból elért eredményt minősítjük. Az év végén az egész éves teljesítményt értékeljük, a fejlődési tendencia figyelembe vételével. o Tantárgyi érdemjeggyel csak a követelményekhez viszonyított tudást, képességeket lehet értékelni. Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadsága érvényesül. A tanárok-tanítók maguk döntik el, hogy - a tantárgy sajátosságainak megfelelően - mely a tantárggyal összefüggő tanulói teljesítményt érdemesítenek osztályozásra valónak. o Nem adható tantárgyi érdemjegy

tanórai magatartásra

a diák felszerelésének külalakjára

38



felszerelés hiányára

házi feladat hiányára

7.2.3. A hátrányos helyzetű tanulók háromhavonkénti kötelező értékelése A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban, a hátrányos helyzetű tanulókat kötelezően háromhavonta írásban értékelik. A tanuló figyelme:

koncentrált , kitartó, rendezett,

kevéssé tartós, nem rendszeres,

képtelen a figyelemkoncentrációra.

A tanuló megértése, felfogásmódja:

gyors és biztos,

lassú, de biztos,

lassú és bizonytalan,

gyors, de felszínes.

A tanuló emlékezése:

könnyen, értelmesen jegyez meg,

könnyen, mechanikusan jegyez meg,

rosszul, nehezen jegyez meg.

A tanuló megfigyelőképessége:

39



átfogó, lényegre irányuló,

egy területen alapos,

erősebb irányításra szorul.

A tanuló munkatempója:

gyors,

normál,

lassú.

A tanuló fegyelmezettsége:

önmaga fegyelmezésére képes,

passzivitásból, félelemből fegyelmezetlen,

fegyelmezetlen, rendbontó.

A tanuló gondolkodása:

fejlett kombinatív készség, logikus következtetés,

irányításra szorul, kissé lassú,

összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldásra nem képes.

A tanuló érdeklődése:

sokoldalú, tartós,

egyoldalú, tartós,

kialakulatlan, változó.

A tanuló tanulásmódja:

könnyen, értelmesen, eredményesen tanul,

40



nehezebben, de értelmesen és eredményesebben tanul,

nehezen, kevés eredménnyel tanul.

A tanuló kifejezőkészsége:

szóban fejlett, pontos,

írásban fejlett, pontos,

nehézkes, pontatlan.

A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában

törekvő, készséges, megbízható, gondos,

hangulata szerint változó, felületes,

megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülő.

A tanuló viselkedése társaival szemben:

a segítőkész, barátságos, együtt érző, nyílt,

fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív,

érvényesülésre törő, önző, uralkodni vágyó.

A tanuló önértékelése:

megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom,

szélsőségesen felértékelő, túlzott magabiztosság,

az önbizalom hiánya, belső gyengeség.

A tanuló érzelmi élete:

vidám, lelkes, optimista, lobbanékony,

kiegyensúlyozott, tartózkodó,

41



szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő.

A tanuló akarati vonásai:

kitartó, szava álló, állhatatos,

változó szorgalmú, biztatást igénylő,

akarati erőfeszítésekre nem képes.

Reagálása jutalmazásra és büntetésre:

tartósan, mélyen érinti, eredményes,

kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony,

elhárítja, önigazolást keres, menti magát.

7.3. Magatartás értékelése A tanév során 2-től 5-ig terjedő skálán érdemjegyekkel értékelünk. A havi érdemjegyekről a pedagógiai programban rögzített szempontok alapján a tanulók bevonásával, tanárok javaslatának figyelembevételével az osztályfőnök dönt. Félévkor és év végén a nevelőtestület dönt az egyes tanulók minősítéséről. A félévi és tanév végi minősítés szöveges formában kerül a tanulók bizonyítványába. A magatartás érdemjegyei és minősítései a következők: 5: 4: 3:

példás jó változó

2:

rossz

42



Iskolánkban a magatartás minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, fegyelmezetten viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, tetteiért vállalja a felelősséget, - tisztelettudó hangon vitázik, javasol, önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet. Szükséges feltételek: - nincs igazolatlan órája, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője

Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon viselkedése, hangneme csak ritkán kifogásolható, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - társaival segítőkész, - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti. Szükséges feltételek: - nincs igazolatlan órája, - nincs írásbeli figyelmeztetője, intője

Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,

43



- a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy viselkedése udvariatlan, nyegle, tetteiben meggondolatlan, - társaival ellentmondásos a viselkedése, előfordul agresszív megnyilvánulás is, - közösségi munkában közömbös. Elégséges feltételek: - van igazolatlan órája, - több szaktanári figyelmeztetése is van, - van osztályfőnöki színtű intője.

Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - társaival szemben gyakran agresszív, durva, verekedik. - tetteiért a felelősséget nem vállalja. - hatása a közösségre romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - szándékosan rongálja az iskola tulajdonát, - a felnőttekkel szemben rendszeresen tiszteletlenül viselkedik, - szüleit, nevelőit félrevezeti. A rossz magatartáshoz a felsorolt szempontok közül legalább ötnek az együttes megléte, vagy az elégséges feltételek megléte szükséges. Elégséges feltételek: - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, -

van osztályfőnöki intésnél magasabb fokozatú büntetése.

44



7.4. Szorgalom értékelése A tanév során 2-től 5-ig terjedő skálán érdemjegyekkel értékelünk. A havi érdemjegyekről a pedagógiai programban rögzített szempontok alapján, a tanárok javaslatának figyelembevételével az osztályfőnök dönt. Félévkor és év végén a nevelőtestület dönt az egyes tanulók minősítéséről. A félévi és tanév végi minősítés szöveges formában kerül a tanulók bizonyítványába. A szorgalom érdemjegyei és minősítései a következők: 5: példás 4: jó 3: változó 2:

hanyag

Iskolánkban a szorgalom minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki: - tanulmányi munkájában igényes, képességeinek megfelelően teljesít, - munkavégzése pontos, megbízható, kitartó, - a tanórákon aktív, érdeklődési területén többletmunkát is szívesen vállal (szakkör, verseny stb.) - eredményei eléréséhez erőfeszítéseket tesz, tanórán kívüli információkat felkutatja, hasznosítja, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki: - tanulmányi munkájában figyelmes, képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

45



- munkavégzése általában megbízható, de különösebb erőfeszítést nem tesz az eredményeiért, - érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül. - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson-, vagy versenyeken való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízásokat teljesíti, - felszerelése csak ritkán hiányos, - taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - teljesítménye ingadozó, - tanulmányi munkában kevéssé érdeklődő, feladatait nem mindig teljesíti. - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak felügyelettel dolgozik, - többletfeladatot csak ritkán és nem szívesen vállal, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki: - tanulmányi előmenetele a képességeihez mérten messze elmarad az elvárhatótól. - keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - munkavégzése megbízhatatlan, feladatait gyakran nem is végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

46



A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább négynek az együttes megléte szükséges. Az iskolai jutalmazás formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten kiemelkedő teljesítményt nyújt, az iskola jutalomban részesíti. Jutalmat kaphat aki: - példamutató magatartást tanúsít, - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - osztálya, vagy az iskola érdekében, rendszeresen közösségi munkát végez, - iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken (tanulmányi, sport, kulturális stb.) vesz részt, - iskolánk jó megítélését erősíti különböző bemutatókon, illetve előadásokon való szereplésével, - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének erősítéséhez,

7.4.1. Tanév közbeni dicséretek

Szóbeli dicséretek: - Szaktanári dicséret: a tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért (évközi eredményes szereplésért, gyűjtő munkáért). - Napközis dicséret: a magatartásért, szorgalomért, közösségért végzett munkáért. - Osztályfőnöki dicséret: szaktantárgyi javításért, szorgalomért, közösségért végzett munkáért.

Írásbeli dicséret: - Szaktanári

dicséret:

a

tantárgy

feldolgozásában

való

aktív,

kreatív

kutatómunkáért. - Osztályfőnöki dicséret: többszöri szóbeli dicséret után, az osztályközösségért végzett munkáért, iskolai versenyeken való jó szereplésért, sportversenyeken való dobogós helyezésért. - Napközis nevelői dicséret: példaértékű napközis munkáért

47



- Igazgatói dicséret: az iskolán belül ill. kívül kiemelkedő érdemeket szerzett tanulóknak, pl. versenyek 1-10 helyezésért. A fenti írásbeli dicséreteket osztálynaplóban, ellenőrzőben rögzítjük.

7.4.2. Tanév végi dicséretek:

Szaktárgyi dicséret a bizonyítványban: ha a tanuló kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el a tantárgyban a szaktanár javaslatára a nevelőtestület tantárgyi dicséretben részesítheti. Ebben az esetben a tanuló tantárgyi osztályzata jeles helyett kitűnő.

Nevelőtestületi dicséret a bizonyítványban: kitűnő tanulmányi eredményért és példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalmáért.

Oklevél: kitűnő tanulmányi munkáért

Könyvjutalom: osztályfőnök javaslatára, pl. jó tanulmányi munkáért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, továbbá iskolán kívüli eredményes versenyzésért (1-6. helyezés), hiányzásmentes tanévért, közösségért végzett munkáért.

Tárgyjutalom: kitűnő tanulmányi munkáért

Ingyenes táboroztatás: kiemelkedő pályázati teljesítményért, legalább megyei szintű versenyen elért 1-3. helyezésért.

Iskolai kitüntetés

48



- A Szabadszentkirályi Általános Iskola kiváló diákja cím adományozása a nyolc éven át kitűnő tanulók részére: emlékplakett - A Szabadszentkirályi Általános Iskola kiváló sportolója cím adományozása a nyolc éven át kimagasló sportteljesítményt nyújtó tanulók részére: emlékplakett

Polgármesterek által átadott jutalom: Búcsúzó nyolcadikosok közül a legalább 4,5 átlagú tanulmányi eredménnyel végzett diákok részére.

7.5. Az iskolai elmarasztalás formái 7.5.1. Fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki az iskolai közösség normáit megsérti (aki tanulmányait folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirendet szándékosan megszegi, vagy igazolatlanul hiányzik, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének) büntetésben lehet részesíteni. Célja: a tanulók magatartásának helyes irányba terelése pedagógiai eszközökkel. A fegyelmezés, a büntetés nevelési eszköz, ezért - humánusnak kell lennie, - figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, - mérlegelni kell a kötelességszegés súlyát.

A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megalázó, megtorló jellegű. Testi fenyítést alkalmazni tilos. Fokozatai: - Szóbeli figyelmeztetés: kisebb fegyelmi vétségért

49



- Szaktanári figyelmeztetés: ellenőrzőn keresztül a sorozatos tantárgyi hiányosságok és magatartási vétségek esetén. Jelölendő a naplóban. - Szaktanári intés: ellenőrzőn keresztül az írásos figyelmeztetés után. Jelölendő a naplóban. - Osztályfőnöki figyelmeztetés: ellenőrzőn keresztül, többszöri szóbeli figyelmeztetés után, kisebb fegyelmi vétségért, a tanévben kétszer adható, jelölendő a naplóban. - Írásbeli osztályfőnöki intés: ellenőrzőn keresztül, többszöri írásos figyelmeztetés után, ismétlődő fegyelmi vétségért, a tanévben kétszer adható, a naplóban jelölendő. - Igazgatói figyelmeztetés: ellenőrzőn keresztül, halmazati büntetésként, vagy jelentősebb fegyelmi vétség esetén előzmény nélkül is, egy tanévben kétszer adható, a naplóba beírandó. - Írásbeli igazgatói intés: halmazati büntetésként, vagy jelentősebb fegyelmi vétség esetén előzmény nélkül is, egy tanévben egyszer adható, a naplóba beírandó - Iskolai rendezvényektől való eltiltás: halmazati büntetésként, osztályfőnöki intés után, vagy jelentősebb fegyelmi vétség esetén előzmény nélkül is alkalmazható, a naplóba beírandó.

A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét kell betartani, melytől a vétség súlyára tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni – kivéve a szóbeli figyelmeztetést - és a tanuló, valamint a szülő tudomására kell hozni.

7.5.2. Fegyelmi büntetések Halmazati büntetésként, igazgatói intés után, vagy jelentősebb fegyelmi vétség esetén előzmény nélkül is alkalmazható. A fegyelmi eljárást jogszabályban leírtak alapján kell lefolytatni, melyet az igazgató kezdeményezhet. Fegyelmi eljárás során adható büntetési fokozatok: - megrovás 50



- szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése - átirányítás kijelölt iskolába.

7.6. Modulok értékelése, minősítése, valamint beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe Általános szempont, hogy ha a modulok tananyagtartalma, tantárgyi követelményei az egyes tantárgyakba integráltan jelennek meg, akkor az értékelést a fő tantárggyal együtt, a modul arányának figyelembe vételével végezzük. Ezek: − Hon és népismeret modul: 25 %, 5-6. évfolyam történelembe integrálva − Mozgókép és médiaismeret modul: 25% 7. évfolyam és 50%, 8. évfolyam informatikába integrálva − Tánc –dráma modul: 15 %, 5-8. évfolyam Testnevelésbe integrálva

Nem osztályozzuk: − Ember és társadalomismeret, etika modult 7-8. évfolyamon

7.7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános iskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal dr. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofit módszerrel mérjük a tanulók fizikai állapotát. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezzük az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságokat. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez,

51



lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

7.7.1. A vizsgálatok megszervezése •

A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is.

•

A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni.

•

A teszteket a megadott sorrendben kell elvégeztetni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az egyensúlyi teszt mindig a kezdő s az állóképességi futás az utolsó kell, hogy legyen; a tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni a tesztek között.

•

A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket, és hogyan értelmezzük az eredményeket.

•

Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.)

7.7.2. A mérések általános szempontjai •

A tanulók valamennyi tesztet testnevelési / sportfelszerelésben hajtják végre.

•

Valamennyi tesztet, ha erre lehetőség van, jól szellőző, nagy teremben kell elvégeztetni. Csúszásmentes padló és sportcipő szükséges a futással és ugrással járó tesztekhez. Szabadtéri vizsgálatok esetén a vizsgálati körülmények túlságosan is különbözőek lehetnek, hogy standard teszteredményeket kaphassunk.

•

Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, amelyeket gondosan kell tanulmányozni, minden tanulónak el kell olvasnia, hogy a vizsgálat pontos legyen.

52



•

Az ülésben előrenyúlás tesztnél nem lehet bemelegíteni, vagy nyújtási gyakorlatokat végezni.

•

A tesztek között a tanulók pihenjenek.

•

A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás.

•

A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra.

7.7.3. A motoros tesztek és végzésük sorrendje 1. Egyensúlyi teszt 2. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás 3. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás 4. Hasizmok erő-állóképességét mérő teszt: hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés 5. A karizmok erő-állóképességét mérő teszt: fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás 6. A hátizmok erő-állóképességét mérő teszt: hason-fekvésből törzsemelés és -leengedés 7. Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral 8. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10 x 5m ingafutás 9. Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: a) 6 perces futás- Cooper tesztszerűen (csak 5 évesek számára). b) 12 perces futás- Cooper teszt

7.7.5. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle

53



sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az 1-4. évfolyamon a játékos egészségfejlesztő testmozgás az iskolai testnevelő tanár által megszervezésre került, a délutáni szabadidős sávban. Heti két alkalommal rendszeresen működik.

8. Az intézmény integrációs programja A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8)MKM rendelet 39/D. és 39/E.§-a olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. A rendelet szerint az integrációs felkészítés, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95.§-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program alkalmazásával történik. Az iskolai IPR kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, erősségit, és gyengeségeit. A nevelés-oktatás igazodik a gyermekhez, de ez egyben azt is jelenti, hogy igazodik az osztály, a csoport közösségéhez, amelynek a gyermek, a tanuló részese. Iskolánk integrációs programja a következő rész-elemeket tartalmazza: 1. Az alkalmazás feltételei 2. A tanulást-tanítást segítő és értékelő eszközrendszer

54



3. Elvárható eredmények 4. Intézményi önértékelés

8.1. Az alkalmazás feltételei 8.1.1. Az integrációs stratégia kialakítása 8.1.1.1. Helyzetelemzés Iskolánk fenntartója a – Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás. Nem változott az intézmény beiskolázási körzete. Négy település – Szabadszentkirály, Gerde, Velény, Pécsbagota községek gyermekeinek oktatását- nevelését látja el intézményünk. A települések a hátrányos, vagy a halmozottan hátrányos helyzetű települések sorába tartoznak. A hátrányos helyzetet a munkalehetőségek hiánya, ennek következtében a munkanélküliség, a szociális nehézségek, körülmények indokolják. A településeken már hosszú ideje nincs iskola, a szabadszentkirályi iskola körzeti iskolaként fogadja a négy település tanulóit, s biztosítja számukra az alapfokú oktatást. Iskolánk tanulólétszáma alapján (az elkövetkező időszakokban is) a nyolc évfolyammal, az évfolyamokon belül egy-egy tanulócsoporttal való működés feltételei adottak. A 2008-2009 tanév aktuális adatait a következő táblázat mutatja: Tanuló létszám: 153 tanuló Szabadszentkirály 47 Gerde

77

Pécsbagota

11

Velény

15

55



Körzeten kívül - 3 Tarcsapuszta összesen

153 fő

Tanulócsoportok száma: 8 tanulócsoport Osztály

Létszám

Osztályfőnök

1.osztály

17 fő

Biróné Tímár Erika

2.osztály

19 fő

Kővári Zoltánné

3.osztály

19 fő

Ács Béláné

4.osztály

19 fő

Kovátsné Lovas Andrea

5.osztály

17 fő

Kovács Róbertné Horváth Csilla Andrea

6.osztály

20 fő

Sárosi Istvánné

7.osztály

22 fő

Dr. Biró Róbert

8.osztály

20 fő

Kováts Szabolcs

összesen

153 fő

Napközis csoportok száma: 2 csopor Csoport

Összetétel

Létszám

Csoportvezető

1. csoport

1. és 3. osztály

27 fő

Juhász Tünde

2. csoport

2. és 4.osztály

27 fő

Ratgeber Edit

Dokic

Az alábbi táblázat a tanulók szociális körülményeiről is ad információt: TANULÓLÉTSZÁM (2008-2009. tanév) megnevezés

1.o

2.o

3.o

4.o

5.o

6.o

7.o

8.o

Összesen

Létszám

17

19

19

19

17

20

22

20

153

56




4

10

4

7

5

5

4

47

Gerde

13

6

13

8

8

11

9

77

Pécsbagota

1

1

1

3

3

2

11

Velény

1

2

1

4

2

3

15

1

2

3

9

2

Tarcsapuszta Integráció

6

7

8

8

8

9

10

6

62

3 X étkező

16

18

18

18

10

16

2

2

100

ebédel

1

1

1

1

3

1

1

Csak HH tanulók 10 (nem HHH)

9

5

8

4

8

7

11

62

HHH.tanulók

6

8

8

7

9

10

5

59

6

9

Iskolánkban hosszú idő óta kiemelt feladat volt és jelenleg is az, a hátrányokkal küzdő gyermekek, tanulók felzárkóztatása, képességeinek fejlesztése. Pedagógiai programunkban is kiemelt feladatként és nevelő-oktató munkánk erősségeként jelenik meg, és éves munkatervünk is feladatul jelöli meg számunkra. E célt szolgálják: o munkamódszereink, o a megújulást célzó képzéseken való részvételünk o a választott tankönyvek (pl. Meixner könyvek elsőben), o segédeszközök (pályázati források kiaknázásával), o választott programjaink o kapcsolatrendszerünk

8.1.1.2. A célrendszer felállítása Iskolánkban az integrációs program alkalmazása esetén az alábbi eredmények elérését célozzuk meg, amely egyben az ellenőrzés szempontjait is jelenti, illetve az eredményesség értékelésének pillérei:

57



A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályokban előírt mutatóknak.

Iskolánk alkalmas és felkészült a különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására és együttnevelésére.

A tárgyi és személyi feltételek egyaránt megfelelnek az integrációs program eredményes megvalósításához.

A multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervünkbe.

Iskolánkban a nevelői együttműködésre épülő értékelési rendszert működtetünk.

A felsoroltak eredményeként: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók évfolyamvesztési aránya csökken

Csökken az iskolai igazolatlan hiányzások óraszáma.

Az országos kompetenciamérések eredményei nem mutatnak romló tendenciát

Nő az érettségit adó intézményekben (szakközépiskola) továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.

Megszűnik a tanulók közötti feszültség, megismerik egymás képességeit, szokásait, megértik egymás viselkedését.

Egyénenként javul a tanulók teljesítménye, tantárgyi eredményeik pozitív irányban mozdulnak el.

A tanulók képességeik ismereteinek birtokában eredményesebb munkavégzésre képesek.

58



8.1.2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 8.1.2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Az óvodából az iskolába való átmenet segítése az alábbi formákban történik: o A nagycsoport óvodai munkájának követése. (a leendő elsős tanító februártól átjár az óvodába, megismerni a gyerekeket) o Óvodapedagógus-osztálytanító kapcsolata személyes beszélgetések a gyerekekről o A fejlesztő csoport által kidolgozott óvoda-iskola munka,- és ütemterv o Szülői értekezleten az iskolába lépő gyermekek szüleinek tájékoztatása (óvónő, tanító) o

„Bemutatkozunk” tanórák látogatása – egy nap az iskolában

o Közös programok o IPR az iskolában és az óvodában o DIFER vizsgálat o Tájékoztatás

8.1.2.2. Az osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően Egy évfolyamon egy osztály kialakítására van lehetőség. Fogadnunk kell minden körzetben élő tanulót hátrányos helyzetétől eltekintve egyaránt. Ezen kívül kapacitásunk függvényében fogadjuk a körzeten kívüli tanulókat is. Az osztályokon belül szervezett esetleges csoport kialakítása, csak a tanulásban elért eredmények és képességek alapján történhet.

59



8.1.3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése 8.1.3.1. Kapcsolat a szülői házzal A pedagógusok és a szülők közötti rendszeres kapcsolattartás és eredményes kommunikáció, illetve a szülők tanórán kívüli iskolai programokban való részvétele nagymértékben elősegíti az iskolával szembeni pozitív attitűd kialakulását a szülők részéről, ami kulcsfontosságú a gyerek iskolai beilleszkedése és tanulmányi eredményessége szempontjából. Iskolánkban az alábbi szülői fórumok működnek: o Osztály szülői közösség o Intézményi szinten a „Szülői Munkaközösség”

A kapcsolattartás formái a következők: o Szülői értekezletek - kihelyezett szülői értekezletek o Kapcsolat az ellenőrzőn keresztül o Családlátogatások o Háromhavonta az értékelő megbeszélések o Közös programok a gyermekeknek és felnőtteknek

8.1.3.2. Kapcsolat a gyermekjóléti és szakszolgálattal Az alábbi kapcsolataink alakultak ki és működnek a gyermekek érdekében: • Napi munkakapcsolat – minden fontos esemény azonnali jelzése • Részvétel a védelembevétel, megszüntetés, fenntartás – esetén tartott megbeszéléseken • Havi rendszerességgel megbeszélések: doktornő, védőnő, polgármesterek-vagy jegyzők, intézményvezetők, gyermekvédelmi felelősök • Kistérségi Gyermekvédelmi és Családsegítő Szolgálattal • Eset megbeszélések

60



• Írásos dokumentumok • Éves munka értékelése – dokumentáció 8.1.3.3. Kapcsolat szakmai és szakszolgálatokkal A kapcsolat évek óta működik – mi keressük őket abban az esetben, ha problémánk adódik. Területei: Logopédiai segítő munka

Tanulási akadályok, nehézségek

Nevelési tanácsadás

8.1.3.4. Kapcsolat a kisebbségi önkormányzatokkal A kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolatunk hosszú időre nyúlik vissza. Sok közös rendezvény és pályázat valósult már meg az együttműködés eredményeként. Sok esetben kértek, kértünk segítséget a gyermekek érdekében, akár egyedi, akár iskolai szintű probléma esetén. Kapcsolatunk: • a szabadidő megszervezésében, •

programokra való felkészítésben,

•

közös rendezvények alkalmával

•

pályázatok készítésekor

•

közös pályázatok készítésében nyilvánul meg.

Az alábbi kisebbségi önkormányzatokkal van eredményes, jó munkakapcsolatunk: o Gerdei Cigány Kisebbségi Önkormányzat o Velényi Cigány Kisebbségi Önkormányzat o Szabadszentkirályi Cigány Kisebbségi Önkormányzat

61



8.1.3.5. Kapcsolat civil szervezetekkel A „Napsugár Gyermekkör” egy éve működik, vezetője Kovácsné Szabó Szilvia. Ennek keretében a szabadszentkirályi roma gyerekeknek szerveznek szabadidős programokat. 8.1.3.6. Kapcsolat középfokú oktatási intézményekkel o Továbbtanulást előkészítő tevékenység •

Nyílt napok

•

Iskolai tájékoztatók- szöveges és személyes tájékoztatás

•

Felvételi előkészítők

o Mentor Program o Visszajelzés a volt tanulóinkról

8.2. A tanulást-tanítást segítő eszközrendszer elemei

8.2.1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok Kompetencia alapú oktatásra való felkészítésen vesznek részt a kollégák.

8.2.2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek o Patrónusi, mentori rendszer működtetése •

,,Útravaló” pályázati ösztöndíj program

62



•

Mentor tanár program

•

Napközis foglalkozások

o Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek (Az éves munkaterv tartalmazza az érdeklődési körnek megfelelően- a költségvetés lehetőségei szerint) •

Szakkörök

•

Sportköri tevékenység

•

Hagyományápolás

•

Műsorokon részvétel

•

Versenyek, vetélkedők, pályázatok

8.2.3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek o Az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés o Kooperatív tanulás-szervezés o Művészeti programok o Kommunikációs képesség fejlesztő program o Mentálhigiénés program o Szakkörök o Sportkör o Projekt módszer o Drámapedagógia o Játék és mozgás o Pályaorientáció o Útravaló program o Egyéni fejlesztési terv

63



o Szöveges értékelés o

Utánkövetés

8.2.4. Műhelymunka – a tanári együttműködés o Értékelő esetmegbeszélések o Problémamegoldó megbeszélések (fórumok, értekezletek) o

Hospitálásra épülő együttműködés

8.2.5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei o Egyéni fejlesztési terv készítése - tanév elején tantárgyi és személyiségfejlesztésre vonatkozóan o Szöveges értékelés írott formában is (közös megbeszélés alapján): november, február, május hónapokban

8.2.6. Multikulturális tartalmak Multikulturális tartalmak megjelenése tantárgyakban: • Magyar nyelv és irodalom – művészetek •

Természettudományi tantárgyak

8.2.7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

64



o Pályaorientáció •

Osztályfőnöki órák

•

Életpálya építés - tanórák, tananyagok,

•

Szakmaismertetők

•

Középiskolák megismertetése- Nyílt napok, bemutatkozó írott anyagok

•

Filmek – elemzés

•

Üzemlátogatások

•

Munkaügyi Központ segítő programja: Mire vagyok képes?

o Továbbtanulásra felkészítő program •

Szakkörök

•

Felvételire felkészítő foglalkozások

8.3. Várható eredmények Iskolánkban az integrációs program alkalmazása esetén az alábbi eredmények elérését célozzuk meg, amely egyben az ellenőrzés szempontjait is jelentik, illetve az eredményesség értékelésének pilléreit jelentik:

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályokban előírt mutatóknak.

Iskolánk alkalmas és felkészült a különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására és együttnevelésére.

A tárgyi és személyi feltételek egyaránt megfelelnek az integrációs program eredményes megvalósításához.

65



A multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervünkbe.

A szülőkkel való kapcsolatrendszerünk a „napi párbeszéd” szintjén működik.

Iskolánkban a nevelői együttműködésre épülő értékelési rendszert működtetünk.

A felsoroltak eredményeként:

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében az évfolyamvesztés csökken

Csökken az iskolai hiányzások óraszáma.

Az országos kompetenciamérések eredményei nem mutatnak romló eredményt

Nő az érettségit adó intézményekben (szakközépiskola) továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.

Megszűnik a tanulók közötti feszültség, megismerik egymás képességeit, szokásait, megértik egymás viselkedését.

Egyénenként javul a tanulók teljesítménye, tantárgyi eredményeik pozitív irányban mozdul el.

A tanulók képességeik ismereteinek birtokában eredményesebb munkavégzésre képesek.

66



9. Egészségnevelési program

9.1. Célja Az egészségnevelési programunkkal azt szeretnénk elérni, hogy a diákok képesek legyenek: viselkedésüket, az életvezetésük helyesen alakítani, az egészségkárosító magatartásformákat elkerülni, a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni, tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében, erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését

9.2. Területei:

9.2.1. Mentálhigiéné Formái: o Diák önkormányzati programok: kiállítások, versenyek, vetélkedők o Rendkívüli osztályfőnöki órák o Tanár-diák fórumok pl. Igazlátó Napok, Esetmegbeszélő körök o Disputa körök o Egészségnevelési programokban együttműködés Iskolaorvossal, Védőnővel: pl. tematikus előadások, életvezetési ismereteket és képességeket fejlesztő tréningek Rendőrséggel: Pl. DADA Kortársoktatókkal: drog prevencióban 67



9.2.2. Drog prevenció Formái: o Filmvetítés A szerfogyasztással kapcsolatos oktató ill. élettörténeti filmek valamint a sikeres kezelésekhez kapcsolódó tájékoztató filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődés lélektani szempontokat is érvényesítünk. o Versenyek, pályázatok drog-témák tanulói feldolgozására (elbeszélések, versek, poszterek, rajzok, plakátok, fotók, filmvázlatok lehetnek a kiírások témái). o Vetélkedők, o Kortársképzés keretében egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok lehetnek a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei. o Kiscsoportos beszélgetések osztálynak vagy kisebb csoportoknak melyek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. o Dramatikus játékok osztályfőnöki órán esetleg magyar irodalom órán alapvetően a nemet mondás algoritmusát valamint a segítségnyújtással kapcsolatos esetek dramatikus jellegű feldolgozását jelenti o Drogellenes sportprogramok és túrák, kirándulások o Könyvtár sarok a témát feldolgozó könyvekből a diákok számára. o Tematikus előadás a tanulók korrekt ismeretanyagának kialakításához o Internet, mint információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér. o Anti-drog diszkó az üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni". o Egyéb Diák önkormányzati programok

9.2.3. Testi fejlődés a) Mozgástevékenység-mozgási igényre nevelés a mindennapos testmozgás biztosításával. Formái: o Testnevelés tanórákkal o Gerincjavító tornapercekkel a tanórákon o Néptánc foglalkozásokkal o Napközis tornával o Sportköri órákkal o Úszás lehetőségének biztosításával0 68



o Sportnapok szervezésével pl Szabadszentkirály Kupa o Táboroztatással: Nyári életmód tábor, Erdei Iskola o Kistérségi szabadidős rendezvényeken való részvétellel: túrák, kerékpár, futóversenyek o Diákolimpián való részvétellel o Országos programokba való bekapcsolódással, pl. GÓLIÁT Kupa

b) Higiénés magatartásra nevelés, kiemelten az egészség megóvása, az egészség védelme, a prevenció fontossága. Formái: o Blend-a –Med fogápolási program o Álways-program: segítség a serdülőkori higiéniai problémák megoldásához o Táborozás: Tisztálkodási szokások, követelmények o Vetélkedők, versenyek, bemutatók, filmek

c) Egészséges táplálkozásra nevelés Formái: o Egészséges táplálkozási szokások ismertetése technika, biológia, egészségtan, és osztályfőnöki órák keretében o Helyi képzések egészséget kímélő étrend, (tápanyag- és energia szükséglet), tápérték megőrző tárolás, ételkészítési eljárások, edények o Ételbemutatók, vetélkedők szervezése szülők bevonásával o Iskolai étkeztetéssel kapcsolatos igények feltérképezése, szükség szerint változtatások kezdeményezése

69



d) Közlekedésbiztonságra nevelés Formái: o o o o

Iskolai KRESZ oktatás a testnevelés órákon Elsősegélynyújtó versenyre való felkészítés Iskolai vetélkedők Versenyeken való részvétel

e) Családi életre nevelés Formái: o Tanórai keretekben a tanulók megismertetése az életkoruknak megfelelő információkkal a saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan (biológia, technika, osztályfőnöki órák) o Szakköri keretben családi életre felkészítő foglalkozások pl. csecsemőápolás o Tájékoztató programok, előadások szervezése, védőnő bevonásával pl. szexualitás érzelmi fontossága, családi élet harmóniája témákban.

70



10. Környezetnevelési program

10.1. Célja A környezeti nevelés során arra törekszünk, hogy a tanulóink ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

10.2. Területei

10.2.1. Az összes tantárgy „hagyományos „ tanórai foglalkozásai Formái: o o o o o o o

Megfigyelések, kísérletek Mérések, környezeti adatok gyűjtése Újság és sajtófigyelés, rádió és TV híranyag figyelemmel kísérése Önálló forráskutatás könyvekben, folyóiratokban Rajzok, plakátok, faliújságok készítése Számítógépes, ökológiai tartalmú stratégiai játékok, Fogalmazások,

71



o Csoportviták adott környezeti témákról, fogalmazások,

10.2.2. A nem hagyományos tanórai foglalkozások

Formái: o o o o

Erdei iskola Jeles Napok: Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja, Föld Napja Terepgyakorlatok Nem tanteremben tartott órák, pl. gazdasági udvar, veteményeskertek meglátogatása o Diavetítések, videó- és filmbemutatók

10.2.3. Tanórán kívüli foglalkozások Formái: o o o o o o o o o

Természet és környezetvédelmi szakkör Nyári tábor Kirándulások -Túrák Múzeumlátogatások Versenyek, vetélkedők Pályázatok Állatkerti látogatások Települési környezet szépítése, szemétgyűjtési akciók a lakóhelyen Környezeti akciók: Fásítási és takarítási akciók Az iskola virágosítása, otthonossá tétele Hulladékgyűjtés Osztályszépség verseny

72



10.2.4. Az iskolai környezet alakítása, iskola életvitele Formái: o Esztétikusság növelés: Termek folyosók díszítése, gyermekművekkel való dekorálása o Tantermek megfelelő hő-, fény-, levegő szükségletének biztosítása, szünetekben kötelező szellőztetés o Mellékhelyiségek szakszerű és folyamatos fertőtlenítése o Étkezőben a terítési szokások, kultúrált étkezés gyakoroltatása o Iskolaudvar zöldítése, fák, padok, cserjék kihelyezése, o Anyagi erőforrások függvényében játszótéri eszközök, kerti bútorok, padok elhelyezése az iskolaudvaron o Energia-, vízgazdálkodás energiatakarékos eszközök felszerelésével o Energiatakarékos szemlélet kialakítása példamutatással, gyakoroltatással o Minél többet a szabadban elv –alkalmazása.

73

SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT

Recommend Documents