SZENTGOTTHÁRDI IFJÚSÁGI HELYZETELEMZÉS Szentgotthárd Város 15-29 éves lakossága kérdőíves vizsgálatának kiértékelése
Az értékelést készítette: Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007.
Bevezetés
Szentgotthárd Város Önkormányzata 2007. márciusában elérkezettnek látta az időt arra, hogy a város ifjú korosztálya körében átfogó helyzetelemzést végezzen. A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági változásai új feladatokat jelentenek a gyermek-és ifjúsági korosztállyal foglalkozók számára. A társadalom alrendszereinek – így az ifjúságpolitika mint alrendszer – átalakulásából törvényszerűen következett, hogy gyökeresen megváltozott a fiatalok helyzete is. Ez a speciális társadalmi csoport sajátos körülményei, társadalmi helyzete, függősége, kultúrája, érdeklődése, problémái, önkifejezésének és életstílusának mássága, kommunikációjának eltérése miatt a legérintettebb és legérzékenyebb rétege – szakmai kutatások szerint vesztese – az átalakulásoknak. A mai világ teljesítmény-centrikusságával, magas követelményrendszerével szemben sokszor bizonytalan a természetes és mesterséges támaszok köre, azaz nem elég erős hátteret biztosít a család, az iskola, a település, a baráti közösség, az intézmények és a munkahely. A családok felkészületlenek szerepükre, hiszen olyan tudást, kultúrát kellene átadniuk gyermekeiknek, amiket ők sem kaptak meg szüleiktől. A lakáshoz jutásban, a családalapítás és életkezdés feltételeinek megteremtésében is legtöbbször a szülői családoknak kell segíteniük gyermekeiket. Az iskola elvégzése sem jelent egyértelmű garanciát az állás megszerzésére. A munka
világában
ugyanakkor
kemény,
profitorientált,
teljesítmény
és
haszonelvű
megközelítések érvényesülnek. A könnyen előálló krízishelyzetben a gyermekek és a fiatalok pillanatok alatt veszélyeztetetté válnak, a drog, az alkohol, a bűnözés a probléma könnyű megoldása felé viheti el e korosztályt. Ezért az állam erőfeszítései és a családok támogatása mellett helyi (elsősorban települési) szinten jelentős támaszokra, biztos pontokra, segítő környezetre,
ifjúságbarát
önkormányzatokra,
intézményekre,
szakemberekre
és
kortárssegítőkre van szükség. Mindezen folyamatokat, tényeket figyelmembe véve Szentgotthárd Városának is rövid távú célja között szerepel – a szentgotthárdi fiatalok életesélyeinek javítása érdekében-, hogy ifjúságpolitikai koncepciót készítsen, melyhez ez az anyag megfelelő kiindulási pontként szolgál.
2
A helyzetelemzés célja A helyzetelemzés célja az ifjú korosztály állapotának felmérése a lentebb felsorolt témakörökben. Legfontosabb célunk az, hogy képet kapjunk a szentgotthárdi fiatalok anyagi és kulturális erőforrásairól, életmódjáról és értékrendszeréről. A jelenlegi helyzetelemzés háttéranyaga lehet egy mélyebb kutatásnak, ennek kibővítése jó alapként szolgál egy szociológiai kutatáshoz. Most az alapadatok tárgyszerű bemutatására vállalkoztunk. Az összefüggések feltárása, azok mélyreható elemzése, illetve mindazoknak a társadalmi, gazdasági átalakulásoknak köszönhető változásoknak és jellegzetességeknek a leírása, amelyek a generációs újratermelődés folyamataiban végbementek, szakemberek (szociológus, szociálpszichológus, társadalomkutató, történész) munkáját kívánja meg a társadalomtudomány és a szociológia eszközeinek a felhasználásával. Bennünk a lelkesedés nagy, hisz önkormányzatunk az utóbbi években folyamatosan kiemelt figyelmet fordított az ifjúsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Mindezen erőfeszítések, hosszú folyamatok összessége megalapozhatja egy olyan ifjúságpolitikai koncepció kialakítását, amely több helyi szervezeti egység és több szervezet közös, városfejlesztési szempontot is figyelembe vevő kemény munkájának eredménye lehet.
Módszertan, mintaleírás A helyzetelemzés módszeréül a társadalomtudományokban leggyakrabban alkalmazott módszert, a kérdőívet választottuk, mely alkalmas nagyméretű alapsokaság vizsgálatára. A kérdőíves vizsgálatok egyaránt alkalmasak leíró, magyarázó, valamint felderítő célokra. Jelen helyzetelemzésben elsősorban a felderítés és a leírás volt a cél. A helyzetelemzés elemzési egysége, azaz a válaszadó az egyes ember volt. A kérdőív – a könnyebb elemzés érdekében – kizárólag zárt kérdéseket tartalmazott. A kérdőív kérdéseit 2007. áprilisában állítottuk össze, a lekérdezés április és május hónapban történt meg. A helyzetelemzés alapsokasága: 1.
Helyzetelemzésünkben azokat tekintjük szentgotthárdinak, akik Szentgotthárdon rendelkeznek állandó lakhellyel.
2.
Fiatalnak az ifjúságszociológiában standard kategóriának számító 15-29 éveseket tekintjük. 3
A helyzetelemzés metodikája: A 15-29 éves korosztályt két 2 korcsoportra osztottuk. A 15-18 éves korcsoport az 1989-1992 években, a 19-29 éves korcsoport a 1978-1988 években születetteket jelenti. A 15-18 éves korosztály fiataljait legkönnyebben az iskolákban érjük el. Ezért felvettük a kapcsolatot a SZOI Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményegység vezetőjével, valamint a III. Béla Szakképző Iskola igazgatóhelyettesével. A két iskolában összesen 240 kérdőívet osztottunk ki, ebből 223 értékelhető kérdőívet kaptunk vissza. A 19-29 éves korcsoport lekérdezéséhez igénybe vettük a szentgotthárdi népességnyilvántartás, melyből utcák szerint, valószínűségi mintavételi eljárással, egyszerű véletlen kiválasztáson alapuló mintavétellel választottuk ki azt a 350 főt, akiknek postai úton küldtük ki a kérdőíveket egy kísérőlevéllel együtt. A kérdőívet kitöltő természetesen anonim maradt. A kérdőíveket azokba a gyűjtőládákba vártuk vissza, amelyeket, véleményünk szerint, Szentgotthárd azon pontjain helyeztünk ki, ahol ennek a korosztálynak a fiataljai gyakran megfordulnak, illetve figyeltünk a területi elosztottság megfelelő arányára is. Ezek a helyek a következők voltak: Polgármesteri Hivatal földszintjén, a Pannon Kapu Kulturális Egyesület (Művelődési Ház) előterében, a Móra Ferenc Városi Könyvtár olvasószolgálatánál, a Club 3 Étteremben, a Hunyadi Vendéglőben, a 9-11 Pub-ban , a zsidai italboltban, a máriaújfalui Papp Csárdában, a Kertvárosi Vendéglőben (volt Biczó Kocsma) – vagyis bárki által könnyedén elérhető helyen. Sajnos, a kiküldött 350 kérdőívből csak 33-at kaptunk vissza, így a helyzetelemzés során mindösszesen 256 kérdőívet értékeltünk. Az adatok elemzése során fontos figyelembe vennünk azt, hogy az iskolai önkitöltős kérdőív esetében egyértelműnek tűnik, hogy az a Szentgotthárdon a normál középiskolai képzésben résztvevőket reprezentálja, addig a postán kiküldött kérdőívek esetében jogosan merül fel a kérdés, hogy kiket reprezentál. A válaszadók 94%-a százaléka olyan, aki nem önállóan él, hanem szüleivel. Úgy tűnik, hogy adatgyűjtésünkkel a fiatalok ezen csoportját sikerült elérnünk, míg a szülőkről már levált, gazdaságilag aktív csoportot csak nyomokban sikerült bevonnunk a kutatásba. Épp ezért ezt az elemzés során végig figyelembe kell vennünk.
4
A helyzetelemzésben használt kérdőív a következő fő blokkokat, témaköröket tartalmazza: I. Demográfiai helyzet, társadalmi státusz • • • • • • •
Nemi jellemzők 1. kérdés Életkori jellemzők 2. Iskolázottság 3-5. Családi állapot 6. Gazdasági aktivitás/, 7-15. inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemzői 16-23. Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények 24-33. Anyagi helyzet 34-36.
II. Információs társadalom •
Számítógép használat/Internet használat 37-41.
III. Életmód, önkárosító magatartásformák előfordulása • • • • •
Sportolási szokások 42-46. Dohányzás 47. Alkoholfogyasztás 48-49. Kábítószer fogyasztás 50-51. Szexualitás 52-53.
IV. Szórakozás • • •
Szabadidő 54-67. A kulturális fogyasztás szinterei 68-71. Szabadidős, szórakozási programok, lehetőségek iránti igény 72-74.
V. Társadalmi közérzet, közéleti aktivitás, a fiatalok értékvilága • • • • •
Társadalmi közérzet 75-77. Személyes élettervek 78. Politikai/közéleti érdeklődés, aktivitás 79-81. Egyes életelvek fontossága/értékpreferenciák 82. A szentgotthárdi fiatalok problémái 83.
VI. Vallásosság 84-86. VII. A fiatalok Szentgotthárd-képe • •
Szentgotthárd a fiatalok szemében 87-90. Elégedettség az egyes intézményekkel, szolgáltatásokkal 91-93
5
DEMOGRÁFIAI HELYZET, TÁRSADALMI STÁTUSZ Nemi és életkori jellemzők A lakónyilvántartás 2001. évi Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatai szerinti a 15-29 éves fiatalok nemek szerinti megoszlása férfi: …% , nő…. % A megoszlást jól (???) közelíti a ténylegesen megkérdezettek aránya, azaz e tekintetben reprezentatív a minta. A válaszadók nemi megoszlása: 42,58 % férfi, 57,03 % nő, 1 fő nem válaszolt a kérdésre. Az életkori megoszlást figyelve szembetűnő, hogy a 21 éven aluli korosztály nagyobb súllyal jelenik meg a lekérdezettek körében. Ennek oka abban rejlik, hogy a postán, a 19-29 éveseknek kiküldött kérdőívek csak rendkívül kis hányadát kaptuk vissza, ők voltak azok, akik esetleg az adott címen nem voltak elérhetők, leváltak már a szülőktől, vagy csak egyszerűen nem fordítottak időt a kérdőív kitöltésére. A bevezetőben említett korcsoport szerinti (15-18 év, illetve 19-29 év) megoszlásban az adatok alapján átfedés tapasztalható, hisz a III. Béla Szakképző Iskola tanulói között akár 21 éves diákokat is találunk. Ez alapján, a korcsoportok szerinti megoszlás a következőképpen alakult: 15-18 év: 62,89 %, 19-29 év 36,72 %.
0%
43%
Fiú Lány Nem válaszolt
57%
6
15
2. Hány éves vagy(%)?
16 17 18 19 16
05 7 23 4
5 11
38
20 21
10 44
22 23 24
41
25 26
37
42
27 28 29 Nem válaszolt
1.
Fiú Lány
Nem válaszolt 2.
109 146 1
42,58% 57,03% 0,39%
38
14,84%
44
17,19%
37
14,45%
42
16,41%
41
16,02%
10
3,91%
16
6,25%
7
2,73%
2
0,78%
3
1,17%
4
1,56%
0
0,00%
5
1,95%
5
1,95%
1 1
0,39% 0,39%
Hány éves vagy? 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 Nem válaszolt
7
Iskolázottság Ha a megkérdezettek iskolai végzettség szerinti megoszlását nézzük, akkor a következőket állapíthatjuk meg: 1,56 % 8 osztálynál kevesebbet végzett, legnagyobb hányaduk, 58,2 %-uk, 8 osztályos végzettséggel rendelkezik, ami azt jelenti, és ezt már a fentebb jelzett adatok is mutatják, hogy nagyrészük még középiskolai diák, 7,03 % szakmunkásképzőt végzett, 23,83 % szakközépiskolát, további 4,69 %-uk gimnáziumot, felsőfokú végzettséggel jelenleg a megkérdezettek 3,12 %-uk rendelkezik. Ezen adatoknál figyelembe kell venni azt, hogy májusban már sok diák az érettségi előtt állt, így a tanulók közel 25%-a jelölte be azt, hogy már valamilyen középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolázottság országos adatait figyelembe véve a szentgotthárdi fiatalok képzettségi szintje megfelel az országos átlagnak, de ezt egy következő témakör kapcsán részletesebben tárgyaljuk. A szülők iskolai végzettségét tekintve látható, hogy a megkérdezettek a szülőkhöz képest felfelé mobilak az iskolát tekintve. A szülők iskolázottságánál megfigyelhető, hogy a felsőfokú iskolai végzettség az anyáknál ma már nagyobb arányban van jelen, elsősorban a főiskolai végzettség magasabb előfordulása miatt. A férfiak esetében magas a szakközépiskolával rendelkezők aránya, míg a nőknél a 8 általánosnál kevesebb a gyakoribb.
2%
3. Mi a legmagasabb iskolai végzettséged?
0% 3% 5%
2% 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző
24%
Szakközépiskola Gimnázium 57%
Főiskola Egyetem
7%
3.
Nem válaszolt
Mi a legmagasabb iskolai végzettséged?
8
8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem
4
1,56%
149
58,20%
18
7,03%
61
23,83%
12
4,69%
7
2,73%
1 4
0,39% 1,56%
Nem válaszolt
4. Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 1% 4% 0%
9%
8 általánosnál kevesebb
16%
8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola 36%
18%
Gimnázium Főiskola Egyetem Nem válaszolt
16%
4.
Mi édesanyád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem Nem válaszolt
9
1
0,39%
23
8,98%
94
36,72%
40
15,63%
46
17,97%
41
16,02%
9 2
3,52% 0,78%
5. Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 4% 7%
0% 5% 8 általánosnál kevesebb
7%
8 általános Szakmunkásképző
11%
40%
Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem Nem válaszolt
26%
5.
Mi édesapád legmagasabb iskolai végzettsége? 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Főiskola Egyetem Nem válaszolt
1
0,39%
12
4,69%
103
40,23%
67
26,17%
27
10,55%
18
7,03%
19 9
7,42% 3,52%
Családi állapot Az Ifjúság2000 és 2004-es kutatás is azt mutatja, hogy az ifjúsági korosztály egyik legfontosabb jellemvonása a tanulásban eltöltött idő megnövekedése, valamint az első munkába állás időpontjának kitolódása, amely késlelteti a tartós partnerkapcsolatok kialakítását és a családalapítást az egyéni életutakon. A formális házassági kapcsolatok visszaszorulnak, emellett a kevesebb kötöttséggel, de ugyanolyan érzelmi intenzitással rendelkező élettársi viszonyok válnak gyakoribbá. Az életkori megoszlásnak megfelelően a válaszadók 86,72 %-a nőtlen, hajadon. Házasságban 3,13 %-uk él, élettársi viszony 1,95 %-nál fordul elő, és szintén csak 1,95% az elváltak aránya.
10
6. Mi a családi állapotod? 2% 2%
6%
3% Nőtlen/hajadon Házas Élettárssal élek Elvált/egyedül élek Nem válaszolt 87%
6.
Mi a családi állapotod? Nőtlen/hajadon Házas Élettárssal élek Elvált/egyedül élek Nem válaszolt
222
86,72%
8
3,13%
5
1,95%
5 16
1,95% 6,25%
Gazdasági aktivitás A szentgotthárdi fiatalok tevékenységi mintázatát vizsgálva nem tapasztalható meglepő állapot. A 15 és 19 év közöttiek döntő többsége még tanulmányaival van elfoglalva, 8,2 %-uk jelezte azt, hogy nem tanuló, vagyis gazdaságilag aktívnak mondható. A gazdaságilag inaktivitás, amely ebben a korszakban leginkább a GYES-t, GYED-et jelenti, az elért és hozzánk visszajutatott korcsoportot tekintve nem számottevő, hisz mindössze 1 fő jelezte, hogy jelenleg gyesen van.
7.
Mi a foglalkozásod? Háztartásbeli Gyesen, gyeden vagyok Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas Munkanélküli vagyok Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló Főiskolai, egyetemi hallgató
11
0
0,00%
1
0,39%
0
0,00%
1
0,39%
0
0,00%
42
16,41%
5
1,95%
Egyéb
21 186
Nem válaszolt
7. Mi a foglalkozásod(%)?
8,20% 72,66%
Háztartásbeli Gyesen, gyeden vagyok Leszázalékolt, rokkantnyugdíjas
1010 0
42
Munkanélküli vagyok 5 21
Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló
186
Főiskolai, egyetemi hallgató Egyéb Nem válaszolt
A munkanélküliségtől való félelem központi szerepet játszik a fiatalok gondolkodásában, sőt, inkább azt lehet mondani, hogy minél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb a munkanélküliségtől való félelme. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy megváltozott a pályakezdők elhelyezkedési lehetősége. A munkanélküliség különösen két csoportra bontható: az egyik felsőfokú, a másik része általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az iskolában töltött idő hosszával a pályakezdő munkanélküliek körében is érzékelhető egy életkor növekedés, így jellemzően a 20 év feletti korosztály tekinthető különösen veszélyeztetettnek. A felsőoktatási intézményekben nincs összhang a kínálat és a munkaerőpiaci kereslet között. A diploma értéke csökken, egyre több van belőlük. Ennek hatása a diplomás pályakezdők számának növekedésében mutatkozik meg. A munkanélküliség az általunk lekérdezettek körében rendkívül elenyésző, hisz kevés olyan fiatalt sikerült elérnünk, aki rövid, munkaerő-piaci élete során, volt már munkanélküli. Mindösszesen 6,64 % és ennek fele regisztráltatta is magát. Az érintettek kisebbsége egyenlő arányban nem regisztráltatta magát, illetve volt regisztrált és regisztrálatlan munkanélküli is. A munkanélküliség problémája igazán azoknál jelentkezik, akik nem tudtak, vagy nem akartak hosszan az iskolarendszerben maradni.
12
A munkanélküli időszakot figyelembe véve, mindössze 1,18 % jelezte azt, hogy egy évnél hosszabb ideig volt munkanélküli, a másik 3 időintervallumnál az arány megegyező: 2,35 %
8. Voltál-e már munkanélküli? 4% 1% 1% 0% 12%
Igen, regisztráltattam magamat Igen, de nem regisztráltattam magamat Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is Jelenleg is munkanélküli vagyok
82%
Nem voltam munkanélküli Nem válaszolt
8.
Voltál-e már munkanélküli? Igen, regisztráltattam magamat Igen, de nem regisztráltattam magamat Voltam regisztrált és nem regisztrált munkanélküli is Jelenleg is munkanélküli vagyok Nem voltam munkanélküli Nem válaszolt
10 3 3 1 31 208
9. Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli időszakod? 2% 2% 2% 3 hónapnál rövidebb
1%
3-6 hónap között 7-12 hónap között 1 évnél hosszabb ideig Nem válaszolt 93%
9.
Mennyi volt a leghosszabb munkanélküli időszakod? 13
3,91% 1,17% 1,17% 0,39% 12,11% 81,25%
3 hónapnál rövidebb 3-6 hónap között 7-12 hónap között 1 évnél hosszabb ideig Nem válaszolt
6
2,35%
6
2,35%
6
2,35%
3 234
1,18% 91,76%
A gazdaságilag aktívak foglalkozási megoszlásában a szellemi alkalmazottak jelennek meg a legnagyobb hányadban, őket azok a szakmunkások követik, akik a szolgáltatásban helyezkedtek el, majd az önálló vállalkozók és a szellemi vezetők zárják a sort.
10. Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol(%)?
Szellemi vezető Szellemi alkalmazott
2
9
402 7 0 7
Önálló vállalkozó iparban Önálló vállalkozó mezőgazdaságban Önálló vállalkozó szolgáltatásban Szakmunkás iparban Szakmunkás szolgáltatásban
223
Betanított munkás iparban Betanított munkás mezőgazdaságban
10.
Betanított munkás
szolgáltatásban Milyen munkakörben/beosztásban dolgozol?
Szellemi vezető Szellemi alkalmazott Önálló vállalkozó iparban Önálló vállalkozó mezőgazdaságban Önálló vállalkozó szolgáltatásban Szakmunkás iparban Szakmunkás szolgáltatásban Betanított munkás iparban Betanított munkás mezőgazdaságban Betanított munkás szolgáltatásban Egyéb Nem válaszolt
14
2 9 4 0 0 2 7 0 0 0 7 223
0,79% 3,54% 1,57% 0,00% 0,00% 0,79% 2,76% 0,00% 0,00% 0,00% 2,76% 87,80%
A gazdaságilag aktív fiatalok (akik a minta 11,76 %-át teszik ki) nagy része, azaz 7,06 %-a 18 és 24 éves kora között kezdett dolgozni és 3,92 %-uk számolt be arról, hogy már 18 éves kora előtt munkába állt. 0,78 %-uk pedig 24 éves kora után lépett a munkavállalók sorába.
Az iskolai végzettség természetes módon befolyásolja a munkakezdést. A
tanulmányaikat az általános iskolával befejezők döntő többsége 18 éves kora előtt munkavállaló volt. A szakmunkásképzőt végzettektől kezdve azonban már a 18 és 24 év közötti kategória a meghatározó.
11. Hány éves voltál, amikor először munkába álltál?
4%
7% 1% 18 évesnél fiatalabb 18 és 24 év között 24 évesnél idősebb Nem válaszolt
88%
11.
Hány éves voltál, amikor először munkába álltál? 18 évesnél fiatalabb 18 és 24 év között 24 évesnél idősebb Nem válaszolt
15
10
3,92%
18
7,06%
2 225
0,78% 88,24%
A foglalkoztatottak ( tehát a megközelítőleg 12 %-os mintázat) legutóbbi munkahelye többségében Szentgotthárdon volt, valamivel több mint a válaszadók fele válaszolt így. A fennmaradó közel 6 % a felsorolt települések valamelyikén kapott állást.
12. Hol dolgozol(%)?
16
Szentgotthárdon
5 210 2 5
A kistérségben Körmenden Szombathelyen Zalaegerszegen Ausztriában Egyéb
225
12.
Nem válaszolt
Hol dolgozol? Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden Szombathelyen Zalaegerszegen Ausztriában Egyéb Nem válaszolt
16
6,25%
5
1,95%
2
0,78%
1
0,39%
0
0,00%
2
0,78%
5 225
1,95% 87,89%
A nem Szentgotthárdon dolgozók 1,95 %-a az egyéb kategóriát jelölte meg válaszul, 1,56%-a azért dolgozik más településen, mert nem talált a végzettségének megfelelő munkát, 16
1,17 %-uk nem is akart Szentgotthárdon dolgozni, mindössze 0,78 % magyarázza az anyagiakkal, illetve azzal, hogy nem talált neki tetsző munkát. 0,39 % pedig a véletlennel magyarázza.
13. Miért nem Szentgotthárdon dolgozol(%)? Nem találtam nekem tetsző munkát Nem volt a végzettségemnek megfelelő munka
2 4 2 31 5
Anyagilag jobban jöttem ki Nem is akartam itt dolgozni Véletlenül alakult így 239
Egyéb Nem válaszolt
13.
Miért nem Szentgotthárdon dolgozol? Nem találtam nekem tetsző munkát Nem volt a végzettségemnek megfelelő munka Anyagilag jobban jöttem ki Nem is akartam itt dolgozni Véletlenül alakult így Egyéb Nem válaszolt
2
0,78%
4
1,56%
2
0,78%
3
1,17%
1
0,39%
5 239
1,95% 93,36%
A szentgotthárdi munkaerőpiac lehetőségeit a foglalkoztatottak többsége borúsan értékeli: 5,47 %-nyian azon a véleményen vannak, hogy a körülmények kedvezőtlenek, 4,69
17
% nagyon kedvezőtlennek ítéli meg a helyzetet, közepes minősítést a foglalkoztatottak 1,56 %-a adott. Valamilyen szintű kedvező helyzetképpel kevesebb, mint 1 %-uk bírt.
14. Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek Szentgotthárdon és környékén(%)?
114
14
12
Kedvezőek 10
Nagyon kedvezőek Közepesek Kedvezőtlenek Nagyon kedvezőtlenek Nem tudom
214
14.
Nem válaszolt
Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek Szentgotthárdon és környékén? Kedvezőek Nagyon kedvezőek Közepesek Kedvezőtlenek Nagyon kedvezőtlenek Nem tudom Nem válaszolt
1
0,39%
1
0,39%
4
1,56%
14
5,47%
12
4,69%
10 214
3,91% 83,59%
A foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek 4,3 %-a jelenleg képzésben vesz részt, közel háromnegyede, 8,59 %-a nem vesz részt szervezett képzésben.
18
15. Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz–e/részt veszel-e bármilyen szervezett képzésben?
4%
9%
Igen Nem Nem válaszolt
87%
Munkád mellett vagy munkanélküliséged alatt tanulsz–e/részt veszel-e bármilyen szervezett 15. képzésben? Igen Nem Nem válaszolt
11
4,30%
22 223
8,59% 87,11%
Inaktivitás, tanulók, eltartottak jellemzői A 15-29 éves fiatalok élethelyzetének jelentős fejleménye, hogy az elmúlt néhány esztendőben tovább folytatódott az oktatás korábban kibontakozott expanziója. A fiatalok egyre növekvő arányban, egyre hosszabb ideig vesznek részt az iskolai képzésben. A középiskolai tanulók többsége, 84,25 %-a, a lekérdezési mintából adódóan, Szentgotthárdon végzi középiskolai tanulmányait, 4,33 % pedig Szombathelyen, illetve Zalaegerszegen. Ez utóbbi tanulókat postai lekérdezés útján sikerült elérnünk, hisz a 19-29 évesek között vannak olyanok, akik az év második felében töltik be 19. életévüket, akik elképzelhető, hogy májusban még középiskolások voltak, de jelenleg már felsőfokú képzésben vesznek részt, vagy munkába álltak.
19
16. Hol végzed középiskolai tanulmányaidat(%)?
010
010
29
Szentgotthárdon Körmenden Szombathelyen Kőszegen Csepregen Zalaegerszegen Vas megye más településén
214
16.
Egyéb Nem válaszolt
Hol végzed középiskolai tanulmányaidat? Szentgotthárdon Körmenden Szombathelyen Kőszegen Csepregen Zalaegerszegen Vas megye más településén Egyéb Nem válaszolt
214
84,25%
0
0,00%
10
3,94%
0
0,00%
0
0,00%
1
0,39%
0
0,00%
0 29
0,00% 11,42%
Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan növekedett a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók száma. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint az 1990-es évek eleji valamivel több, mint 76 ezer hallgatóról 217 ezerre nőtt az egyetemeken és főiskolákon tanulók száma a 2005-2006-os tanévre. Hasonló növekedés figyelhető meg a Nyugat-dunántúli régióban élő egyetemisták és főiskolások számában. 15 év alatt 7700-ról 21119-re nőtt a felsőfokú tanulmányokat folytatók száma. Azonos idő alatt Vas megyében nagyságrendileg 2000 főről 5390 főre nőtt az egyetemi és főiskolai szintű képzésben nappali tagozatokon tanulók száma. Az általunk megkérdezettek körében is magas, 47,27 % azoknak az aránya, akik tovább szeretnének tanulni, 14,84 % pedig jelenleg úgy gondolja, hogy nem kíván felsőfokú oktatásban részt venni.
20
A 27,34 %-os „nem tudom” arány valószínűleg annak tudható be, hogy ezen diákok középiskolai tanulmányaik elején járnak és még bizonytalanok a továbbtanulást illetően. Az iskolákkal kapcsolatos egyik kiemelt elvárás az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi különbségek csökkentése. Mégis egyes, elsősorban az oktatás társadalmi hatásaival foglalkozó szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az iskolák paradox módon gyakorta a meglévő társadalmi különbségek, egyenlőtlenségek újratermelésének egyik legfőbb eszközei. Az Ifjúság2004 adataiból jól látható, hogy a felsőfokú végzettséget szerző Vas megyei fiatalok több mint felének a szülei maguk is diplomásak. A lakosság általános iskolázottsági szintjének növekedésével ugyanakkor számos középfokú végzettséggel rendelkező szülő gyermeke szerez egyetemi vagy főiskolai diplomát. A szakmunkás és különösen a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekeinek csupán elenyésző arányban adatik meg a diplomaszerzés esélye. Az anyák és az apák végzettsége az adatok szerint közel azonos arányban termeli újra az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel nem rendelkezők körét.
17. Szeretnél-e továbbtanulni?
11%
Igen Nem
47%
27%
Nem tudom Nem válaszolt
15%
17.
Szeretnél-e továbbtanulni? Igen Nem Nem tudom Nem válaszolt
121
47,27%
38
14,84%
70 27
27,34% 10,55%
A továbbtanulni szándékozó középiskolások 42, 14 %-a már tudja, hogy milyen pályán szeretne továbbtanulni, 31,1 %-uk pedig még nem döntötte el. A már határozott 21
elképzeléssel rendelkezők körében előkelő helyet foglal el az idegenforgalmi, katonai, rendőri pálya.
18. Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul(%)? Jogi Közgazdas ági, pénzügyi 3 5
68
6
Bölcs és zi, pedagógiai 7
15
37
Keres kedelm i 11 7
Idegenforgalm i Mezőgazdas ági Művészeti
43 79
Katonai, rendőri Orvosi, egészs égügyi Egyéb Még nem döntöttem el Nem válaszolt
18.
Ha tervezed a továbbtanulást, milyen pálya felé irányul? Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcsészi, pedagógiai Kereskedelmi Idegenforgalmi Mezőgazdasági Művészeti Katonai, rendőri Orvosi, egészségügyi Egyéb Még nem döntöttem el Nem válaszolt
22
3
1,18%
5
1,97%
6
2,36%
7
2,76%
15
5,91%
3
1,18%
7
2,76%
11
4,33%
7
2,76%
43
16,93%
79 68
31,10% 26,77%
Azok közül, akik már gazdaságilag aktívak vagy munkanélküliek, illetve középiskolai tanulmányaikat nem főiskolán, vagy egyetemen szeretnék folytatni, közel 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy szeretne valamilyen felsőfokú képzésben rész venni. A nemleges választ adó közel 60%-ban átfedés van azokkal, akik valamely felsőfokú oktatási intézményben szeretne továbbtanulni.
19. Tervezed-e szervezett, nem felsőfokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után?
16%
24% Igen Nem Nem válas zolt
60%
19.
Tervezed-e szervezett, nem felsőfokú képzésben való részvételt a középiskola elvégzése után? Igen Nem Nem válaszolt
62
24,22%
153 41
59,77% 16,02%
A továbbtanulást nem tervező középiskolai tanulók közel harmadának még nincs határozott elképzelése a leendő munkahelyéről, de a már munkába állást tervezők többsége,
23
mintegy 21,42 %-uk Szentgotthárdon, illetve valószínűleg a jobb kereset reményében Ausztriában szeretne elhelyezkedni.
20. Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni(%)? Szentgotthárdon A kis térségben
27 87
2 50 8 05
Körm enden
6
Szom bathelyen Vas m egye m ás település én Zalaegers zegen
27 15
Budapes ten A Nyugat-Dunántúlon Ausztriában Egyéb
70
Nincs határozott elképzelésem Nem válaszolt
20.
Ha nem tervezed a nappali tagozaton való továbbtanulást, hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden Szombathelyen Vas megye más településén Zalaegerszegen Budapesten A Nyugat-Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem Nem válaszolt
27
10,71%
2
0,79%
5
1,98%
0
0,00%
8
3,17%
0
0,00%
5
1,98%
6
2,38%
27
10,71%
15
5,95%
70 87
27,78% 34,52%
A felsőfokú képzésben részvevők leendő szakmastruktúrájában kiemelkedik elsősorban a fiúk körében a katonai, rendőri pálya. A közgazdasági, pénzügyi képzés 3,13 %os részesedése mellett ugyanilyen súllyal szerepel az idegenforgalom, valamivel kevesebben,
24
2,34 %-ban, tanulnak szintén egyenlő súllyal bölcsészi, pedagógiai, valamint orvosi, egészségügyi pályán. A többi közül még kiemelkedik a művészeti oktatás.
21. Ha felsőfokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jellegű a képzés(%)? 8 2 8 6
5
Jogi
4
Közgazdas ági, pénzügyi
5
Bölcs és zi, pedagógiai 10
Keres kedelm i
6
Idegenforgalm i Mezőgazdas ági
127
Művés zeti Katonai, rendőri Orvos i, egés zs égügyi
75
Egyéb Nem válas zolt
21.
Ha felsőfokú, nappali tagozatos képzésben veszel részt, milyen jellegű a képzés? Jogi Közgazdasági, pénzügyi Bölcsészi, pedagógiai Kereskedelmi Idegenforgalmi Mezőgazdasági Művészeti Katonai, rendőri Orvosi, egészségügyi Egyéb Nem válaszolt
2
0,78%
8
3,13%
6
2,34%
5
1,95%
8
3,13%
4
1,56%
5
1,95%
10
3,91%
6
2,34%
75 127
29,30% 49,61%
Jelzés értékű, hogy a felsőoktatásban tanulók 32,42 %-a még nem rendelkezik határozott elképzeléssel a végzés utáni munkavállalásról és csak 6,64 %-uk jelez konkrét szentgotthárdi terveket. Talán hasznos lenne e fiatalok célzott tájékoztatása a helyi
25
munkaerőpiac várható igényeiről, illetve a munkaerő-piaci kínálat és kereslet a fiatalok széles spektrumát érintő tájékoztatása valamilyen munkaerő-piaci tájékoztató, börze formájában.
22. Főiskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni(%)? Szentgotthárdon 17
212
70
79
A kis térs égben Körm enden
11
Szom bathelyen
9
Vas m egye m ás település én 24
Zalaegers zegen Budapes ten A Nyugat- Dunántúlon Aus ztriában
21
Egyéb Nincs határozott elképzelés em 83
22.
Nem válas zolt
Főiskolai, egyetemi tanulmányaid befejezése után hol szeretnél elhelyezkedni? Szentgotthárdon A kistérségben Körmenden Szombathelyen Vas megye más településén Zalaegerszegen Budapesten A Nyugat- Dunántúlon Ausztriában Egyéb Nincs határozott elképzelésem Nem válaszolt
17
6,64%
2
0,78%
1
0,39%
2
0,78%
7
2,73%
0
0,00%
11
4,30%
9
3,52%
24
9,38%
21
8,20%
83 79
32,42% 30,86%
Az iskola befejezése utáni munkaerő-piaci kilátások megosztják a szentgotthárdi diákokat: 47,24 %-uk tart, míg 25,20 %-uk nem tart attól, hogy tanulmányai befejeztével nem talál munkát, 16,93 % pedig még nem tudja. Leginkább a szakmunkásképzőben tanulók tartanak az elhelyezkedési nehézségektől, a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járók
26
körében már kisebb a feszültség e kérdés kapcsán. A felsőoktatásban tanulók esetében pedig az optimizmus a domináns.
23. Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni?
11% Igen
17% 47%
Nem Nem tudom Nem válas zolt
25%
23.
Tartasz-e attól, hogy az iskola befejezése után nem tudsz elhelyezkedni? Igen Nem Nem tudom Nem válaszolt
120
47,24%
64
25,20%
43 27
16,93% 10,63%
Családi, háztartási viszonyok, lakáskörülmények Az Ifjúság2004-es vizsgálatot tekintve megállapítható, hogy a 15-29 éves fiatalok 36 %-a már önálló életvitelt folytat, egyedül, vagy saját családjával él. Ők azok, akik már többkevesebb felelőséggel tartoznak saját mindennapjaik és családjuk iránt. Saját mintákban a megkérdezettek mintegy 90 %-a még a szüleivel él, hisz többségük még középiskolai tanuló.
A háztartások összetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a válaszadók körében is, úgy mint a magyar társadalom egészében, alacsony a többgenerációs együttélések aránya. A válaszadók 4,69 %-ban egy generáció él egy háztartásban, valószínűleg ők a singlik, illetve a fiatal házasok gyermek nélkül. A 79,68 %-nyi kétgenerációs családháztartások a szülő27
gyermek generációt jelentik, ahol a megkérdezett a gyermek, csak töredék az a szám, ahol a szülő szerepet tölti be. Három, illetve annál több generáció mindösszesen a válaszadók 12,5 %-ban él együtt egy háztartásban. Nemcsak a többgenerációs együttélés kevés, de csökkent az együtt élők száma is. A válaszadók körében leggyakoribb a 4 személyes háztartás, 47,27 %, ezt követi az 5 személyes, 21,48 %, majd a 3 személyes háztartás, 14, 84%. A 3-5 személyes háztartás teszi ki a válaszadó háztartásainak 83,59 %-át.
24. Hányan éltek közös háztartásban(%)? 12
5 303
19 2 3
38
4 55
5 6 7 8 9 10 Nem válaszolt 121
24.
Hányan éltek közös háztartásban? 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Nem válaszolt
28
19
7,42%
38
14,84%
121
47,27%
55
21,48%
12
4,69%
5
1,95%
3
1,17%
0
0,00%
0 3
0,00% 1,17%
25. Hány generáció él jelenleg együtt? 3% 2% 20%
11%
1 2 3 3-nál több Nem válaszolt 64%
25.
Hány generáció él jelenleg együtt? 1 2 3 3-nál több Nem válaszolt
12
4,69%
204
79,68%
28
10,94%
4 8
1,56% 3,13%
A kérdőív kérdéseire választ adók 2,73 %-nak van gyermeke, mintegy 7 főnek, ebből 4 főnek van 1 gyermeke, 2 főnek 3-nál több és 1 főnek van 2 gyermeke.
26. Van-e saját gyermeked?
2%
3%
Van Nincs Nem válaszolt
95%
26.
Van-e saját gyermeked? 29
Van Nincs Nem válaszolt
7
2,73%
244 5
95,31% 1,95%
27. Ha van, hány gyermeked van?
2% 0% 0%
1
1%
2 3 3-nál több Nem válaszolt
97%
27.
Ha van, hány gyermeked van? 1 2 3 3-nál több Nem válaszolt
4
1,57%
1
0,39%
0
0,00%
2 248
0,78% 97,25%
A megkérdezett korosztályban a válaszadók kétharmada azon a véleményen van, azt tartja a legfontosabbnak, hogy a családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szülői házban is megoldható. Ezt követően a legfontosabbnak a családalapításhoz a biztos anyagi hátteret és a bankszámlán levő megtakarítást gondolják. Legkevésbé fontosnak a szakma megszerzését tartják a fiatalok, ennél fontosabbnak értékelték a biztos munkahely meglétét, ez utóbbit legtöbben
2-es sorszámmal értékelték. A
családalapítás előtt a karrier meglétét nem tekintik fontosnak a fiatalok, legtöbben 5-ös, 6-os sorszámmal értékelték. 28. Véleményed szerint a családalapításhoz az alább felsoroltak Fő 30
közül mire van szükség? Sorszámozd fontossági sorrendben 1-7ig! 1: legkevésbé, 7: legfontosabb 1
Legyen önálló, saját lakásom Szerezzek szakmát Legyen biztos munkahelyem Csináljak előtte karriert Biztos anyagi háttérrel rendelkezzek Legyen a bankszámlámon számottevő megtakarítás A családalapításnak nem feltétele az önálló otthon, lakás, az új családi élet a szülői házban is megoldható Nem válaszolt
2
3
4
5
6
7
16
30 60 37 33 19 30
74
20 24 40 19 29 16
43
86 33 20 11 12 14
10
28 29 27 57 45 21
42
31 46 29 37 11 37
2
9
15 38 53 77 15
21
4
7
31
31 31 31 31 31 31
3
9
21 138
A fiatalok többsége, 66,8 %-a, a családalapítás jövőjét tekintve úgy vélekedik, hogy nem a település számít, hanem a légkör maga. Azok, akik Szentgotthárdon, 14,06 %, illetve azok, akik semmiképpen sem Szentgotthárdon, 15, 23%, szeretnének családot alapítani, lényegében egyenlő súllyal jelennek meg.
29. Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el?
4%
14% Kizárólag Szentgotthárdon 15%
Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni Nem a település a lényeg, hanem a légkör Nem válaszolt
67%
29.
Ha családot alapítasz, azt hol képzeled el? Kizárólag Szentgotthárdon Szentgotthárdon semmiképpen nem tudom elképzelni Nem a település a lényeg, hanem a légkör Nem válaszolt
31
36
14,06%
39
15,23%
171 10
66,80% 3,91%
A megkérdezett fiatalok mintegy 90 %-a még a szüleivel él. 2,73 %-uk él saját vagy házas/élettársa lakásában, házában, a fennmaradó 5,46 % házas/élettársa szüleinél, kollégiumban, bérelt lakásban lakik az év legnagyobb részében.
30. Az év legnagyobb részében hol laksz(%)? Szüleim nél
7 4
Saját vagy házas/élettárs am lakás ában, házában Házas/élettársam szüleinél
7 1203 1
Kollégium ban Albérletet bérelek többekkel együtt Lakás t bérelek m agáns zem élytől Lakás t bérelek önkorm ányzattól
231
Rokonoknál, ism erősöknél Egyéb Nem válas zolt
30.
Az év legnagyobb részében hol laksz? Szüleimnél Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél Kollégiumban Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélytől Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismerősöknél Egyéb Nem válaszolt
231
90,23%
7
2,73%
4
1,56%
7
2,73%
1
0,39%
2
0,78%
0
0,00%
0
0,00%
3 1
1,17% 0,39%
Állandó lakhelyüket tekintve még többen élnek szüleiknél, mint ahányan az év nagy részében laknak szüleik otthonában: megkérdezettek majdnem 95 %-a. ez egyenesen 32
következik abból, hogy a válaszadók többsége szentgotthárdi, középiskolai tanuló, valamint köszönhető az iskolások életmódjának, hiszen állandó lakhelyét tekintve senki nem él kollégiumban. Az egyetemista, főiskolás lakóhelynek számító, többekkel közös albérlet bérlők száma visszaesett 0-ra, a „lakást bérlek magánszemélytől” 2 fő helyett szintén egy főre esett vissza, feltételezhetően az az 1 fő is felsőfokú oktatásban vesz részt, valamint az állandó lakhelynél 1 fő a „lakást bérelek önkormányzattól” választ jelölte meg.
31. Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz(%)? Szüleimnél
8
Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél
10 1102 2
Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélytől Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismerősöknél egyéb
241
Nem válaszolt
31.
Állandó lakhelyedet tekintve hol laksz? Szüleimnél Saját vagy házas/élettársam lakásában, házában Házas/élettársam szüleinél Albérletet bérelek többekkel együtt Lakást bérelek magánszemélytől Lakást bérelek önkormányzattól Rokonoknál, ismerősöknél egyéb Nem válaszolt
33
241
94,14%
8
3,13%
1
0,39%
0
0,00%
1
0,39%
1
0,39%
0
0,00%
2 2
0,78% 0,78%
A
megkérdezettek
abszolút
többsége,
88,28
%-a
egyértelműen
elégedett
lakáskörülményeivel. Csupán 11 %-nyian vannak azok, akik elégedetlenek. A saját otthonban, vagy szüleik lakásában élők elégedettebbek lakáskörülményeikkel, mint azok, akik egyéb helyen, azaz albérletben, házastárs szüleinél laknak.
32. Megfelelőnek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet?
11%
0%
Igen Nem Nem válas zolt
89%
32.
Megfelelőnek tartod állandó lakhelyed szerinti lakáskörülményeidet? Igen Nem Nem válaszolt
226
88,28%
29 1
11,33% 0,39%
Azok a fiatalok, akik elégedetlenek lakáskörülményeikkel, legtöbben, közel 10 %, azzal indokolta, hogy önállósodni szeretne, ezt követően legtöbben a házuk/lakásuk méretével
34
elégedetlenek. 2,37 % azért elégedetlen, mert nem a saját tulajdona a lakás, és ugyanennyien vannak azok, akik drágának találják lakásuk fenntartását.
33. Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? Kics i a jelenlegi ház/lakás 9%
Önállós odni szeretnék
2%
2%
Nem a s aját tulajdonom (pl. albérlet) Ros sz állapotú a jelenlegi lakás/ház Ros sz a lakókörnyezet
0%
Drága a fenntartás
7%
Alacsony a lakás /ház piaci értéke Egyéb
2% 3%
2%
73%
Nem válaszolt
33.
Miért vagy elégedetlen jelenlegi lakáskörülményeiddel? Kicsi a jelenlegi ház/lakás Önállósodni szeretnék Nem a saját tulajdonom (pl. albérlet) Rossz állapotú a jelenlegi lakás/ház Rossz a lakókörnyezet Drága a fenntartás Alacsony a lakás/ház piaci értéke Egyéb Nem válaszolt
Anyagi helyzet
35
7
2,77%
24
9,49%
6
2,37%
5
1,98%
5
1,98%
6
2,37%
1
0,40%
17 182
6,72% 71,94%
A fiatalok anyagi helyzetéről nehéz reális képet alkotni, hisz a jelen munka tárgyát képező vizsgálati populáció nem adhat adekvát elemzési keretet az anyagi helyzet értelmezéséhez. A vizsgálatunkban definiált korosztály 90 %-a középiskolai tanuló és nem is jut jövedelemhez, eltartott státuszban van a háztartásban, ahol a keresők általában a szülők. A válaszadók majdnem fele vallott úgy, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem 50-100.000,-Ft közötti, 25 %-uk nyilatkozott úgy, hogy 100200.000,-Ft közötti, 14,06 %, hogy 50.000,-Ft alatti és 4 fő, hogy 200.000,-Ft feletti.
34. Mennyi a családodban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem?
12%
14%
2%
50.000,-Ft alatt 50-100.000,- Ft 100-200.000,-Ft
25%
200.000,-Ft felett Nem válas zolt 47%
34.
Mennyi a családodban az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem? 50.000,-Ft alatt 50-100.000,- Ft 100-200.000,-Ft 200.000,-Ft felett Nem válaszolt
36
14,06%
122
47,66%
64
25,00%
4 30
1,56% 11,72%
A 15-29 éves szentgotthárdi fiatalok közel 40 %-a vélekedik úgy, hogy családja anyagi helyzetét legjobban az a kijelentés fejezi ki, mely szerint beosztással jól kijönnek
36
jövedelmeikből. A gond nélkül élünk közé sorolta magát a fiatalok 32,03 %-a. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatunkban szereplő fiatalok 70 %-a kiegyensúlyozott körülmények között élőnek vallja magát. Mintegy 19,14 % jelölte meg azt a választ, jövedelmünkből éppen, hogy kijövünk, 3,13 % gondolta úgy, hogy családja anyagi helyzetére a nélkülözések közt élünk minősítés illik és 2,73 %, hogy hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk. Ezek az adatok jelzik, hogy a diákok körében az átlagnál magasabb a magukat gond nélkül élőket vallók aránya. A mások oldalon ott vannak a munkanélküliek, vagy a gyesen, gyeden lévők. Ők azok, akik nehezebb anyagi körülményekről számoltak be. Az általunk vizsgált válaszadók körében az országos átlagnál többen nyilatkoztak úgy, mintegy 73 %, hogy tudnak pénzt megtakarítani és egynegyedük számolt be arról, hogy nem tudnak pénzt félretenni. 35. Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? Beosztás sal jól kijövünk
3% 4%
39% 32%
Jövedelm ünkből éppen, hogy kijövünk Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk Gond nélkül élünk Nélkülözés ek közt élünk
3%
35.
Nem válas zolt
19%
Hogyan ítéled meg a családod anyagi helyzetét? Beosztással jól kijövünk Jövedelmünkből éppen, hogy kijövünk Hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdünk Gond nélkül élünk Nélkülözések közt élünk Nem válaszolt
37
100
39,06%
49
19,14%
7
2,73%
82
32,03%
8 10
3,13% 3,91%
36. Tudtok-e pénzt megtakarítani?
2% 25% Igen Nem Nem válaszolt 73%
36.
Tudtok-e pénzt megtakarítani? Igen Nem Nem válaszolt
185
72,55%
64 6
25,10% 2,35%
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Számítógép használat/Internet használat A fiatalok azok, akik legkönnyebben elsajátítják az információs társadalom legújabb vívmányait, az új technikai eszközök használatát. Teszik mindezt teljesen természetes és spontán módon, hisz a jelenleg felnövekvő generáció már általános iskolában találkozik a számítógépek világával. A mindennapos használat nagymértékben befolyásolja az információszerzési – információfogyasztási, kommunikációs és médiafogyasztási szokásokat, amelyek egyre inkább eltérnek az idősebbek szokásaitól. A World Internet Project adataiból kiolvasható, hogy a fiatalok számára egyre fontosabb az Internet mint információ, illetve mint szórakozási forma. (Székely, 2007.)
38
A megkérdezett fiatalok 81,86 %-a leggyakrabban otthon használ számítógépet, ami tehát azt jelenti, hogy a háztartások több mint háromnegyedében található számítógép. Az Ifjúság2004 adatai is azt mutatják, hogy a Nyugat-Dunántúlon magasabb a számítógépellátottság az átlagnál.(63 %). Szentgotthárdon ezek szerint ez az adat az átlagnál is jóval magasabb. A megye fiataljai körében ez az arány 55-58 % között mozgott. A szentgotthárdi magas arány valószínűleg annak tudható be, hogy a mintában került lekérdezettek nagy része középiskolás és a 2004-es országos kutatás azt mutatja, hogy az idősebb korcsoport felé haladva csökken a számítógéppel rendelkező háztartások aránya: míg a 15-19 éves korcsoportot magukban foglaló háztartások 67 %-ban találunk személyi számítógépet, addig az idősebb ifjúsági korcsoportok esetében ez az arány már csak 49 %.
37. Hol használsz leggyakrabban számítógépet?
5%
4%0% 5% 0% 4%
Sehol Otthon Iskolában Munkahelyen e-Magyarország ponton Egyéb 82%
37.
Nem válaszolt
Hol használsz leggyakrabban számítógépet? Sehol Otthon Iskolában Munkahelyen e-Magyarország ponton Egyéb Nem válaszolt
39
9
3,53%
209
81,96%
12
4,71%
10
3,92%
1
0,39%
13 1
5,10% 0,39%
A számítógépet használó szentgotthárdi fiatalok 71,48 %-a naponta csatlakozik fel a világhálóra. Egynegyedük nyilatkozott úgy, hogy csak ritkán jut az Internethez és csak 2 %uk, hogy nem internetezik. Az Internet-használat tekintetében az adatok szintén az otthon internetezők magas számát mutatja, itt az arány 64,4 %, ez szintén magasabb a 2004-es országos átlagnál, hisz ott ez az arány 43 % volt. Itt már magasabb arányban jelenik meg az iskolában internetezők aránya: 18 %. Munkahelyen 2,8 %-ban interneteznek leggyakrabban. Természetesen, otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkező fiatalok számára az otthoni Internet-használat az elsődleges.
38. Szoktál-e internetezni? 1% 2% 26% Igen, rends zeres en, naponta Ritkán, ha hozzájutok Nem Nem válas zolt 71%
38.
Szoktál-e internetezni? Igen, rendszeresen, naponta Ritkán, ha hozzájutok Nem Nem válaszolt
40
183
71,48%
66
25,78%
5 2
1,95% 0,78%
39. Ha igen, hol? 10% 0%
3%
1%
Otthon
3%
Iskolában Munkahelyen e-Magyarország ponton
18%
Net kávézóban 65%
Egyéb Nem válaszolt
39.
Ha igen, hol? Otthon Iskolában Munkahelyen e-Magyarország ponton Net kávézóban Egyéb Nem válaszolt
161
64,40%
45
18,00%
7
2,80%
3
1,20%
1
0,40%
26 7
10,40% 2,80%
Azoknak a fiataloknak az egyharmada, akik naponta interneteznek, átlagosan 1-2 órát töltenek el a világhálón. Viszonylag magas azoknak az aránya, közel 20 %, akik naponta
41
3 óránál is többet interneteznek. Ez mellett közel azonos súllyal, 18, 36 %, jelennek meg azok, akik viszont 1 óránál is kevesebbet töltenek el a világhálón. 2-3 órás intervallumot a naponta internetező fiatalok 12,89 %-a jelölte meg.
40. Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép előtt?
14%
18% 1 óránál kevesebbet 1-2 órát
20%
2-3 órát 3 óránál többet Nem válas zolt 35% 13%
40.
Ha naponta internetezel, hány órát töltesz a gép előtt? 1 óránál kevesebbet 1-2 órát 2-3 órát 3 óránál többet Nem válaszolt
47
18,36%
89
34,77%
33
12,89%
51 36
19,92% 14,06%
A szentgotthárdi fiatalok legfontosabb internetes tevékenységként az ismerősök keresését, illetve az internetes beszélgetést jelölték meg. Erre érkezett a legtöbb 1-es és 2-es értékelés. Ezt követően a legtöbben a tanuláshoz és a munkához szükséges anyagok megszerzése, letöltése miatt csatlakoznak fel a világhálóra. Az aktuális eseményekről, hírekről való internetes tájékozódása nem jellemző erre a korosztályra, erre a válaszadási lehetőségre leginkább az 5-7 kategóriát jelölték meg a fiatalok. 3-4-es értékkel a válaszadók 37 %-a jelölte meg a letöltök különböző zeneszámokat kategóriát. Viszonylag sokan, mintegy 33 %-nyian, 1-es és 2-es értékkel jelölték meg a játszom rajta választ. Szörfölni az oldalak között nem igazán szoktak a megkérdezettek.
41. Általában mire használod a számítógépet? Sorszámozd Fő 42
a válaszokat 1-8-ig! 1: leggyakrabban, 7: legritkábban 1
Csak szörfölök az oldalak között Tanulásra, munkára Játszom rajta A híreket olvasom el Letöltök különböző zeneszámokat E-maileket olvasok Ismerősöket keresek, ill. beszélgetek (msn, iwiw, skype) Egyéb Nem válaszolt
2
3
4
5
6
7
42
22 34 31 45 30 10
43
36 33 22 24 24 28
40
29 23 24 29 27 33
12
20 37 33 34 30 39
25
28 41 34 24 22 29
35
45 20 30 23 44 11
71
45
6 55
9 15 7 9 4 41 55 55 55 55 55 55
7
3
1
26
0
ÉLETMÓD, ÖNKÁROSÍTÓ MAGATARTÁSFORMÁK ELŐFORDULÁSA Sportolási szokások A 2004 országos ifjúságkutatás során a 15-29 éves fiatalok kétötöde nyilatkozott úgy, hogy szabadidejében rendszeresen sportol. Szentgotthárdon ez az arány jóval magasabb, 90 %. Ez örvendetes tény abban a tekintetben is, hogy itt valóban szabadidőben végzett tevékenységről van szó, hisz a kérdést úgy tettük fel, hogy kizárja a „kötelező testnevelés órán” végzett testmozgást, sportolást. Országosan a férfiak a nőknél lényegesen nagyobb arányban sportolnak. Hasonló különbség mutatható ki az életkori dimenzió tekintetében is: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy napi szintű testmozgást végez. 42. (A kötelező testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz?
9% 1%
23%
Szinte minden nap Heti 2-3-szor Hetente
29%
Ritkábban 22%
Nem válaszolt
16%
42.
Soha
(A kötelező testnevelés órákon kívül) milyen rendszerességgel sportolsz?
43
Szinte minden nap Heti 2-3-szor Hetente Ritkábban Soha Nem válaszolt
59
23,05%
57
22,27%
42
16,41%
72
28,13%
24 2
9,38% 0,78%
A rendszeresem sportolók egynegyede egyesületi keretek között, igazolt versenyzőként mozog, és ugyanekkora az összesített arány azok körében, akik szervezett formán kívül, öntevékenységből, önszorgalomból sportolnak. Viszonylag magas azok aránya, akik otthon sportolnak.
43. Ha rendszeresen sportolsz, milyen „keretek” között?
19%
Egyesületben, igazolt versenyzőként
24%
Egyesületben, nem igazolt versenyzőként Külön órán, fitness teremben 2% 8%
Otthon Egyéb
33% Nem válaszolt
14%
43.
Ha rendszeresen sportolsz, milyen „keretek” között? Egyesületben, igazolt versenyzőként Egyesületben, nem igazolt versenyzőként Külön órán, fitness teremben Otthon Egyéb Nem válaszolt
61
24,11%
6
2,37%
20
7,91%
36
14,23%
82 48
32,41% 18,97%
A szentgotthárdi fiatal fiúk körében egyértelműen a labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Ez biztosan nem véletlen, hisz Szentgotthárdon és városrészeiben több labdarúgó torna klub létezik. Ez összefüggésben hozható a magas arányú, egyesületben sportolók
44
arányával is. A foci után a legtöbb fiatal kézilabdázik szabadidejében. Ez szintén nem meglepő, ha figyelembe vesszük a szentgotthárdi kézilabdázás hagyományait. A labdajátékok mellett még kiemelkedik, egyenlő arányban, az aerobic, amely inkább a nők körében népszerű, és a teke.
44. Mely sportágat űzöd a leggyakrabban?
5%
Labdarúgás Kézilabda
24%
37%
Kosárlabda Aerobic Teke Futás
1% 0%
Egyéb atlétikai ág
7% 2% 7%
44.
Sakk Egyéb 6%
11%
Nem válaszolt
Mely sportágat űzöd a leggyakrabban? Labdarúgás Kézilabda Kosárlabda Aerobic Teke Futás Egyéb atlétikai ág Sakk Egyéb Nem válaszolt
94
37,30%
28
11,11%
15
5,95%
17
6,75%
4
1,59%
17
6,75%
0
0,00%
3
1,19%
61 13
24,21% 5,16%
A megkérdezett fiatalok 60 %-a már részt vett Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen és 37,25 % azok aránya, akik nem.
45
A szentgotthárdi fiatalok szintén 60 %- a nyilatkozott úgy, hogy alkalmanként részt vesz nézőként a sportrendezvényeken, egynegyedük, úgy, hogy soha és mintegy 16 %-uk, hogy rendszeresen jár sportrendezvényekre. Városunkban egyre több a szabadidősport rendezvények száma: ilyen az Alpokalja Kupa, a Kihívás Napja, a Csatafutás, ezekhez csatlakozott idén a Homokfoci Bajnokság és természetesen ezek mellett ott vannak a futball és kézilabda meccsek is.
45. Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen?
2%
37%
Igen Nem Nem válaszolt
61%
45.
Részt vettél- e már Szentgotthárdon szervezett sportrendezvényen? Igen Nem Nem válaszolt
46
155
60,78%
95 5
37,25% 1,96%
46. Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre nézőként?
1%
16%
25% Igen, rendszeresen Igen, alkalmanként Soha Nem válaszolt
58%
46.
Jársz-e Szentgotthárdon sportrendezvényre nézőként? Igen, rendszeresen Igen, alkalmanként Soha Nem válaszolt
40
15,63%
150
58,59%
64 2
25,00% 0,78%
Dohányzás A vizsgált korosztály fele állítja, hogy nem dohányzik. A megkérdezettek 32 %-a rendszeresen dohányzik, 12,11 %-a alkalmanként és 3,91 % az, aki korábban dohányzott, de mára már leszokott róla. Az országos adatok azt mutatják, hogy a legalsó életkori csoportban a naponta dohányzók aránya 21 %, míg a legaktívabb dohányosok a 20-24 évesek. Ez utóbbi adatnak megfelel az a tény, hogy vizsgálatunkban a megkérdezettek 51,56 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem dohányzik, hisz esetünkben a megkérdezettek 78 %-a 20 év alatti. 24 év felett némileg csökken az aktív dohányosok száma.
47
47. Dohányzol-e? 0% 4%
Nem Alkalmanként
32% 52%
Rendszeresen Korábban igen, de már leszoktam Nem válaszolt
12%
47.
Dohányzol-e? Nem Alkalmanként Rendszeresen Korábban igen, de már leszoktam Nem válaszolt
132
51,56%
31
12,11%
82
32,03%
10 1
3,91% 0,39%
Alkoholfogyasztás Az alkoholfogyasztás gyakorisága tekintetében a fiataloknak 36,6 %-a nyilatkozott úgy, hogy havonta 1-2-szer fogyaszt alkoholt, egyharmaduk hetente 1-2-szer. 12 %-uk állítja, hogy évente csak 1-2-szer fogyaszt alkoholt, illetve szinte azonos súllyal jelennek meg azok, akik évente többször. 7,84 % soha nem iszik alkoholt és elenyésző azok száma a megkérdezettek között, akik napi rendszerességgel fogyasztanak alkoholt. Az alkoholt fogyasztó fiatalok hasonlóan jellemezhetőek, mint ahogy a dohányosokat is jellemezhetnénk. Az átlagosnál valószínűbben kerülnek ki alkoholt fogyasztók azok közül, akik szórakozóhelyekre járnak, nagyobb baráti körrel jellemezhetőek, ellenben a szülővel való kapcsolattartás minősége gyengébb. Ez utóbbi inkább a középiskolásokra mondható el. Ahogy a dohányzás esetében is elmondatjuk, azok a fiatalok, akik több pénzzel rendelkeznek, inkább fogyasztanak alkoholt, mint társaik
48
48. Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt?
1% 1% 2%
Soha 8%
Évente 1-2-szer 11%
29%
Évente többször Havonta 1-2-szer
11%
Hetente 1-2-szer Napi 1-szer Naponta többször Nem válaszolt
37%
48.
Milyen gyakran fogyasztasz alkoholt? Soha Évente 1-2-szer Évente többször Havonta 1-2-szer Hetente 1-2-szer Napi 1-szer Naponta többször Nem válaszolt
20
7,84%
29
11,37%
28
10,98%
94
36,86%
75
29,41%
5
1,96%
2 2
0,78% 0,78%
Az alkoholt fogyasztók közel fele sört fogyaszt leggyakrabban. Ezt követően a legtöbben az egyéb kategóriát jelölték be, 18, 47 %. Ennek a körnek a nagyobb hányada nő, 49
vagyis ők valószínűsíthetően az un. „gengébb” női italokat fogyasztják. Viszonylag magas azok aránya, akik égetett szeszt isznak leggyakrabban és hasonló arányban, 12,05 %-ban jelennek meg azok, akik, ha alkoholt fogyasztanak, akkor boroznak.
49. Milyen alkoholt fogyasztasz a leggyakrabban?
8%
18%
Sör Bor 48%
Égetett szesz Egyéb Nem válaszolt
14%
12%
49.
Milyen alkoholt fogyasztasz a leggyakrabban? Sör Bor Égetett szesz Egyéb Nem válaszolt
119
47,79%
30
12,05%
34
13,65%
46 20
18,47% 8,03%
Kábítószer fogyasztás Az önbevalláson alapuló kérdőíves adatfelmérés valószínűleg nem a legjobb módja, hogy meghatározzuk a drogfogyasztás mértékét, de arra mindenképp alkalmas, hogy a mért adatok különbségeiből a trendekre következtessünk. A megkérdezettek kevesebb, mint 1 %-a hárította el a kérdést, s 78 %-uk nyilatkozott úgy, hogy még sosem fogyasztott illegális kábítószert, 22 %-uk pedig úgy, hogy már igen.
A kábítószer-használat esetében is hasonlóakat tudunk elmondani, mint amit a dohányzás és az alkoholfogyasztás esetében már leírtunk. A biztos családi háttár befolyással
50
van a fiatalokra és ez esetben kevésbé valószínűen nyúlnak kábítószerhez, illetve ha már azt megtették, kevésbé valószínű, hogy abból rendszer válik. Azok a fiatalok, akik diszkóba, kocsmába járnak hajlamosabbak arra, hogy drogot használjanak, körükben szignifikánsan magasabb a kipróbálok aránya.
50. Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert?
0% 22%
Igen Nem Nem válaszolt
78%
50.
Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert? Igen Nem Nem válaszolt
56
21,88%
199 1
77,73% 0,39%
A megkérdezett korcsoporton belül, az előző kérdéshez képest majdhogynem megfordult azok aránya, akik, bár jóllehet, maguk nem fogyasztanak kábítószert, de ismernek olyant, aki fogyaszt vagy fogyasztott valamilyen drogot. Az arány a következő: 97,19 % az igen, 31,64 % a nem. Az Ifjúság2004 adatai szerint a droghasználaton belül, ellentétben a dohányzással és az alkoholfogyasztással, minél magasabb magának a kérdezettnek a végzettsége, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kipróbált vagy használt valamilyen drogfajtát. Esetünkben elmondható, hogy a fiatalokon belül a legveszélyeztetettebbek a középiskolai végzős fiúk. Közülük is a leginkább azok, akiknek szülői kapcsolata nem túl intenzív és van pénzük, amit drogokra költhetnek.
51
51. Ismersz-e valakit a környezetedben, aki kábítószert fogyaszt/fogyasztott? 1% 32% Igen Nem Nem válaszolt 67%
51.
Ismersz-e valakit a környezetedben, aki kábítószert fogyaszt/fogyasztott? Igen Nem Nem válaszolt
172
67,19%
81 3
31,64% 1,17%
Szexualitás A szexualitás része a mindennapi emberi cselekvésnek. Egy adott társadalom által preferált szexuális kultúra tükörképe a társadalom, hiszen szabályozó mechanizmusrendszerén keresztül megmutatja, hogy a társadalom mennyire gátolja, illetve segíti az egyén lehetőségeit. A fiatalok átlagosan 17 évesen kezdik szexuális életüket. Ezen a ponton azonban különbség van a férfiak és a nők között. A férfiak átlagosan 16,7 évesen, míg a nők 17,2 évesen élnek először szexuális életet. A megkérdezett fiatalok 30 %-a még nem él nemi életet, 68,84 %-uk nyilatkozott úgy, hogy 15-19 éves kora között létesítette első szexuális kapcsolatát, 4 fő 20-24 éves kora között és 2 fő 25-29 éves kora között. Korcsoportunkat tekintve a legfiatalabb azok, akiknek még nincs e téren tapasztalata, ez megegyezik az országos átlaggal is.
52
52. Hány évesen éltél először nemi életet? 4% 1% 2% Még nem élek nemi életet
29%
15-19 év 20-24 év 25-29 év Nem válaszolt 64%
52.
Hány évesen éltél először nemi életet? Még nem élek nemi életet 15-19 év 20-24 év 25-29 év Nem válaszolt
75
29,30%
166
64,84%
4
1,56%
2 9
0,78% 3,52%
A fiatalok jelentős része, 45,28 %-uk, rendszeresen alkalmaz valamilyen fogamzásgátló módszert. Legelterjedtebb a gumi óvszer és a fogamzásgátló tabletta. Az életkorral együtt csökken a gumi óvszert használók száma és növekszik a fogamzásgátló tabletta alkalmazása. Azok, akik a nem védekezek kategóriát jelölték meg, az idősebb korosztályból, vagyis a 25-29 évesek közül kerültek ki, náluk ez feltehetően már a gyermekvállalás feltétele. 53. Milyen fogamzásgátlási módszert alkalmazol a leggyakrabban?
18% Fogamzásgátló tabletta
29%
Gumi óvszer Megszakított közösülés 4% 4%
53.
Nem védekezek Nem válaszolt 45%
Milyen fogamzásgátlási módszert alkalmazol a leggyakrabban?
53
Fogamzásgátló tabletta Gumi óvszer Megszakított közösülés Nem védekezek Nem válaszolt
46
18,11%
115
45,28%
10
3,94%
9 74
3,54% 29,13%
SZÓRAKOZÁS Szabadidő A fiatalok életmódjának – bevallva vagy bevallatlanul - legfontosabb momentuma a szórakozás. Ki, hol mennyit és kivel tud szórakozni? Kétségtelenül ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább a világ összes országának hasonló korban lévő fiataljait. Egy 15-29 éves szentgotthárdi fiatalnak a heti átlagos szabadidő mennyisége a megkérdezettek körében természetesen a tevékenység jellegétől (tanul vagy aktív kereső) függ. Szabadidő alatt a tanuláson, a munkán, a háztartási és ház körüli munkák elvégzése után fennmaradt időt kell érteni. A megkérdezettek mintegy 39 %-a nyilatkozott úgy, hogy 3 óránál több szabadideje van egy átlagos hétköznap, egyharmaduk 2-3 óra, 16,8 %-uk 1-2 óra, szabadidővel rendelkezik, míg 1 óránál kevesebb szabadidővel csupán 3,91 %-uk bír. A 15-29 éves korosztály 6,64 %-a állítja azt, hogy hétköznap nincs szabadideje. Megfigyelhető, hogy az életkor előrehaladtával, csökken a rendelkezésre álló szabadon felhasználható idő. A ”nincs szabadidőm” és a „kevesebb mint 1 óra” válaszadási lehetőségen belül nagyobb arányban vannak jelen a 25-29 éves korosztály képviselői. Ezen kívül kimutatható, hogy a tanulók és az inaktívak heti átlag szabadideje az átlag feletti, míg a keresőké ennél kevesebb. 54. M e nnyi s zabadidőd van e gy átlagos hé tk öznap?
1% 39%
7%4%
Nincs szabadidőm 17%
Kevesebb, mint 1 óra 1-2 óra 2-3 óra 3 óránál több
32%
54.
Nem válaszolt
Mennyi szabadidőd van egy átlagos hétköznap? Nincs szabadidőm
17
54
6,64%
Kevesebb, mint 1 óra 1-2 óra 2-3 óra 3 óránál több Nem válaszolt
10
3,91%
43
16,80%
83
32,42%
100 3
39,06% 1,17%
Természetes módon hétvégére érdemben növekszik a szabadon – feltehetően többségében szórakozásra – felhasznált idő. Lényegében azonos arányban, a fiatalok egyharmada-egyharmada állítja azt, hogy az egyik nap, illetve az egész hétvége valóban szabadnap. 20 %-uk nyilatkozott úgy, hogy fél nap az, amit szabadon eltölthetnek és további 30 fő jelezte azt, hogy csak néhány óra ez az idő. 4,3 % az az arány, akiknek nincs szabadideje. Itt is elmondható, hogy az idősebb korosztályba tartozók, a házasok és élettársi kapcsolatban élők és a magasabb iskolázottak rendelkeznek kevesebb szabadidővel. A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a kulturális fogyasztáshoz nélkülözhetetlen szabadidővel elsősorban a fiatalabbak, a családi kötöttségekkel nem rendelkező, elsősorban középiskolába és főiskolára, egyetemre járók rendelkeznek hétvégén.
55. Mennyi szabadidőd van egy átlagos hétvégén?
0%
4%
11% Nincs szabadidőm
32%
Néhány óra 20%
Fél nap Az egyik nap Az egész hétvége Nem válaszolt
33%
55
55.
Mennyi szabadidőd van egy átlagos hétvégén? Nincs szabadidőm Néhány óra Fél nap Az egyik nap Az egész hétvége Nem válaszolt
11
4,30%
29
11,33%
50
19,53%
84
32,81%
81 1
31,64% 0,39%
A vizsgálat rámutatott arra, hogy a magyar társadalmat rendkívül módon jellemző passzív szabadidő-eltöltés ebben a korosztályban is jelen van, ugyanis a megkérdezettek 34 %-a a Tv, dvd nézést, illetve az internetezést jelölte meg a leggyakoribb hétköznapi szabadidő-eltöltési tevékenységeként, összesen 158 fő jelölte meg ezt a két kategóriát az 1-es értékkel. A sport szerencsére még ebben a korosztályban fontos szerepet játszik, 44 %-nyian, mintegy 101 fő az 1-essel és 2-essel értékelte ezt a lehetőséget. A válaszadók többsége, 44 %a, leginkább barátaival tölti el szabadidejét. Legritkábban, a megkérdezettek 49 %-a, zenélnek, illetve művészi tevékenységet folytatnak hétköznaponként szabadidejükben. A legritkább tevékenységek közé tartozik a moziba járás, és az olvasás. A fiatalok további 39 %-a nyilatkozott úgy, hogy a legritkább esetben unatkozik szabadidejében. A megkérdezettek arányaiban legtöbben, 27 %-uk, a szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek kategóriát a 2-es érékkel jelöltek, igaz ezen a válaszadási lehetőségen belül ezt követően a 4-es értéket jelölték legtöbben, 25 %-nyian. Szórakozóhelyre, vendéglőbe, kocsmába megyek kategóriát a felsorolt 11 lehetőség közül az 5. leggyakoribb szabadidő-eltöltési tevékenységként jelölték meg. Ez az arány kicsit magasnak tűnik, ha azt nézzük, hogy hétköznapi szabadidő-eltöltési lehetőségről van szó.
56. Mit csinálsz szabadidődben hétköznaponként? ? Értékeld a felsoroltakat 1-5-ig terjedő skálán! 1: leggyakrabban, 5: legritkábban csinálod Fő 1.
56
2.
3.
4.
5.
1) Olvasok 2) Tv-t, vagy DVD-t nézek 3) Moziba megyek 4) Internetezek 5) Barátaimmal vagyok 6) Kirándulok 7) Lógok, unatkozom 8) Sportolok 9) Zenélek, művészi tevékenységet folytatok 10) Szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek 11) Szórakozóhelyre, vendéglőbe, kocsmába megyek
32
38
51
45
85
68
60
67
36
19
16
30
54
53
95
90
52
40
35
31
110
55
31
24
28
18
33
58
64
58
30
36
44
36
83
59
42
54
35
35
34
21
24
32
108
43
62
47
56
14
52
41
45
41
42
A hétvégi szabadidő-eltöltési tevékenységek gyakoriságát figyelembe véve arányaiban nem mutat különbséget a hétköznapihoz képest. Ekkor is barátaikkal töltik el legtöbben szabadidejüket és legkevésbé jellemző a zenélés, illetve egyéb művészeti tevékenység folytatása. Amiben változás tapasztalható az az, hogy hétvégén valamivel csökken azok aránya, akik a leggyakoribb tevékenységként említik a tv nézést és az internetezést. Sajnos a kirándulás szép környezetünk ellenére hétvégén sem vonzó a fiatalok körében. 57. Mit csinálsz szabadidődben hétvégenként? ? Értékeld a felsoroltakat 1-5-ig terjedő skálán! 1: leggyakrabban, 5: legritkábban Fő 1) Olvasok 2) Tv-t, vagy DVD-t nézek 3) Moziba megyek 4) Internetezek 5) Barátaimmal vagyok 6) Kirándulok 7) Lógok, unatkozom 8) Sportolok 9) Zenélek, művészi tevékenységet folytatok 10) Szüleimmel, testvéreimmel beszélgetek 11) Szórakozóhelyre, vendéglőbe, kocsmába megyek
1.
2.
3.
4.
5.
34
32
49
41
92
58
62
60
46
18
24
27
63
50
78
80
49
43
31
38
122
44
30
14
30
15
33
55
62
67
25
30
44
38
89
54
38
60
38
39
29
19
25
29
117
43
68
57
37
15
54
42
37
42
35
Az Ifjúság2004 azt mutatta, hogy a szabadidő eltöltés terén az elmúlt négy évben fontos elmozdulás történt az atomizált társadalmakra jellemző otthoni szabadidő-eltöltés, ezen belül is elsősorban a passzív tévénézés felé. Magyarországon a fiatalok tehát szabadidejüket nagyrészt otthon töltik, a televízió előtt.
57
Az országos adatok azt mutatják, hogy a Tv-nézéssel töltött idő lineáris képet mutat a szabadidő mennyiségével: minél több egy fiatal szabadideje, annál több időt tölt el a Tv előtt. A szentgotthárdi fiatalok mintegy 23 %-a egy átlagos hétköznap legfeljebb egy órát tölt a Tv előtt, egynegyedük másfél és 2 óra között tv-zik, további egynegyedüknél már 2 és 3 óra között van ez az időintervallum. Legfeljebb egy órát szintén a megkérdezzek közel egynegyede tv-zik, a „kevesebb mint fél órát” 32 fő jelölte meg és 6,64 % nyilatkozott úgy, 3 óránál is többet tölt a televízió előtt egy nap.
58. Mennyi időt töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétköznap?
7% 2%
13% Kevesebb, mint fél óra Fél óra és 1 óra között
19% 18%
1 és másfél óra között másfél és 2 óra között 2 és 3 óra között 3 óránál többet
19%
58.
Nem válaszolt
22%
Mennyi időt töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétköznap? Kevesebb, mint fél óra Fél óra és 1 óra között 1 és másfél óra között másfél és 2 óra között 2 és 3 óra között 3 óránál többet Nem válaszolt
32
12,50%
46
17,97%
58
22,66%
49
19,14%
48
18,75%
17 6
6,64% 2,34%
Hétvégén, mint láttuk, megnő a felhasználható szabadidő. Érdekes módon eredményeink azt mutatják, hogy az országos adatokkal és azzal a feltételezéssel ellentétben, miszerint hétvégén a szabadidő növekedésével nő a televízió előtt eltöltött idő is, nem állja
58
meg a helyét, ugyanis ebben az időszakban jóval kisebb a televízió-nézési arány a szentgotthárdi fiatalok körében. Hétvégenként a legtöbb fiatal, a megkérdezettek egynegyede, átlagosan maximum 2 órát tölt a Tv előtt. 2 és 3 óra között a megkérdezettek 25 %-a, 3 és 4 óra között 18 %-uk Tv-zik hétvégenként. A „kevesebb, mint egy órát”, illetve a „4 óránál többet” kategória lényegében azonos súllyal, megközelítőleg 14 %-kal, jelenik meg a lekérdezettek körében.
59. Mennyi időt töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétvégén?
2%
14%
13% Kevesebb, mint 1 óra 1 és 2 óra között 2 és 3 óra között
18%
28%
3 és 4 óra között 4 óránál többet Nem válaszolt
25%
59.
Mennyi időt töltesz Tv-nézéssel egy átlagos hétvégén? Kevesebb, mint 1 óra 1 és 2 óra között 2 és 3 óra között 3 és 4 óra között 4 óránál többet Nem válaszolt
34
13,28%
71
27,73%
64
25,00%
46
17,97%
37 4
14,45% 1,56%
A fiatalok mintegy 50 %-a minden napi valamelyik csatornán megnézi a híradót (erre a kutatás külön nem kérdezett rá – más kutatások, így az Ifjúság2004 is az RTL Klub és a TV2 jelentős túlsúlyát mutatja a híradók tekintetében is) A felsorolt műsortípusok közül ez a leggyakrabban nézett. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy filmekről nem érdeklődtünk a
59
kérdőívben, mert azt többféle módon differenciálni kellett volna. A 15-29 éves szentgotthárdi fiatalok 35 %-a néz legalább hetente vetélkedőt és több mint egyharmada néz minden nap sorozatokat és csupán 22 % az, aki a sorozatoknál azt jelezte, hogy soha nem néz ilyen jellegű műsort. Az országos felmérés szerint a sorozatokkal szemben inkább a férfiaknak, a magasan iskolázottaknak, illetve a jelenleg főiskolára, egyetemre járóknak vannak fenntartásaik. Szintén viszonylag magas a sportműsoroknak a nézettsége, megkérdezettek 50 %-a naponta, vagy
legalább
hetente
megnéz
egy-egy
sportműsort. A természetfilmek
nem
a
legnépszerűbbek a fiatalok körében, 43 %-nyian havonta vagy ritkábban néznek természetfilmet és csak 14 fő jelezte, hogy naponta. Kulturális műsorokat is a válaszadók 45 %-a havonta vagy ritkábban néz, de itt meg kell jegyezni, hogy kulturális műsorokat leginkább késő este vagy éjjel vetítenek a csatornák, a megkérdezettjeink többsége pedig mint tudjuk középiskolai tanuló, valószínű, hogy nem maradnak fent esténként sokáig. Legalacsonyabb a politikai műsorok nézettsége, csupán 4 fő jelezte, hogy néz naponta, 64 %uk pedig soha sem kíséri figyelemmel ezeket – az elsősorban közszolgálati vagy kábeltelevíziós csatornákon látható – műsorokat. A politikai műsorok nézettsége az országos felmérés szerint az átlagnál magasabb az idősebb korcsoportokban, a közép és felsőfokú végzettségűek, valamint a dolgozók és a férfiak körében Milyen gyakran nézel a TV-ben
Fő
Soha Havonta v. Hetente Naponta ritkábban 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
híradót vetélkedőt sorozatot sportműsort természetfilm talk showt kulturális műsort politikai vitaműsort
17
37
67
121
47
82
85
30
54
29
66
86
48
70
62
57
65
101
52
14
108
76
43
11
76
109
38
15
147
62
17
4
Az eredményekből kitűnik, hogy a fiatalok legnagyobb hányada, 53,13 %-a, hetente néz videót vagy dvd-t. Ez feltételezhetően köszönhető annak is, hogy az internetről ma már
60
könnyen letölthetők a legújabb filmek. 23,83 % nyilatkozott úgy, „igen, de csak ritkán” és további 18,75 %-uk, hogy „igen, havonta” és mindössze 5 fő nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem néz videót, dvd-t.
61. Szoktál nézni videót vagy DVD-t? 2% 2% 24%
Igen, hetente Igen, havonta 53%
Igen, de csak ritkán Nem Nem válaszolt
19%
61.
Szoktál nézni videót vagy dvd-t? Igen, hetente Igen, havonta Igen, de csak ritkán Nem Nem válaszolt
136
53,13%
48
18,75%
61
23,83%
5 6
1,95% 2,34%
A szentgotthárdi moziba a megkérdezettek 65 %-a alkalmanként jár. 22 % nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem jár a moziba és csupán mintegy 8 %, aki rendszeresen.
61
Azok, akik Szombathelyre járnak moziba, a megkérdezettek 6 %-a, leginkább a 20 év felettiek köréből kerültek ki. A vidéki mozik látogatottsága az utóbbi években országosan visszaestek, köszönhetően részben a bevásárló központokban előretört multiplaxeknek, részben pedig annak, hogy a legújabb filmek a premier után hamar megjelennek dvd-n és az otthoni „házimozizás” is már egyre szélesebb körben elterjedt. A szentgotthárdi filmszínház, a vidéki mozik sorában, látogatottság tekintetében még mindig előkelő helyet foglal el.
62. Szoktál járni a szentgotthárdi moziba? 2% 5%
Igen, rendszeresen
8%
Igen, de csak alkalmanként
21%
Nem Nem, mert Szombathelyre járok moziba 64%
62.
Nem válaszolt
Szoktál járni a szentgotthárdi moziba? Igen, rendszeresen Igen, de csak alkalmanként Nem Nem, mert Szombathelyre járok moziba Nem válaszolt
20
7,81%
165
64,45%
54
21,09%
13 4
5,08% 1,56%
A megkérdezettek fiatalok több mint fele, 55,86 %-a minden nap olvas újságot. Közel 9,77 % nyilatkozott úgy, hogy hetente többször és további 5,86 %, hogy hetente vesz kezébe napilapot, folyóiratot. Havonta többször a megkérdezettek 5,47 %-a, havonta mintegy 2,73 %uk olvas napilapot, folyóiratot. A „ritkábban” kategóriát 15,63 % jelölte meg. Csupán 3,13 % azok aránya, akik soha nem olvasnak napilapot. Ez arány jóval alacsonyabb a megyei
62
átlagnál, ugyanis a megyei kutatás szerint a 15-29 éves korosztálynak egynegyede nem olvas napilapot, folyóiratot. A mi vizsgálatunk eredménye azért is örvendetes tény, mert a 2004-es országos felmérés szerint az újságolvasás inkább „felnőtt” tevékenység, az általunk lekérdezettek 79 %-a pedig 20 év alatti.
63. Milyen gyakran olvasol újságot, napilapot? 2% 3% 5%
Soha Naponta
3%
Ritkábban
6%
Hetente többször
10%
16%
Hetente 55%
Havonta többször Havonta Nem válaszolt
63.
Milyen gyakran olvasol újságot, napilapot? Soha Naponta Ritkábban Hetente többször Hetente Havonta többször Havonta Nem válaszolt
8
3,13%
143
55,86%
40
15,63%
25
9,77%
15
5,86%
14
5,47%
7 4
2,73% 1,56%
A szentgotthárdi fiatalok körében a legnépszerűbb, leggyakrabban olvasott írott sajtó a Vas Népe. Ezt követi, már jóval alacsonyabb mértékben, 10,13 %-ban, a bulvársajtók olvasottsága. Ezt magasabb arányban a nők jelölték meg. A női magazinok olvasottságát, 25 %-ban jelölték meg a fiatalok, a férfi magazinokét 3, 08 %-ban. Ez az arány megfelel annak, hogy a vizsgálatunkban magasabb arányban, 57 %-ban jelentek meg a lányok, illetve elmondható az is, hogy a felsorolt férfi magazinok nem olcsók, a lekérdezettek többsége pedig még nem keresőképes. Országos napilapokat mintegy 11 fő olvas a megkérdezettjeink
63
közül, ők inkább az idősebbek közül kerültek ki. Gazdasági lapokat, valamint a Rábavidéket elenyésző számba jelölték meg a fiatalok.
64. Milyen újságot, folyóiratot olvasol a leggyakrabban? Rábavidék
2%
0%
Vas Népe
14%
Országos napilapok ( pl. Népszabadság, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport) Bulvársajtó (pl. Blikk, Story)
1% 3% 9% 56%
Női magazinok (pl. Nők Lapja, Maxima, Kiskegyed) Férfi magazinok (pl. CKM, FHM, Penthouse)
10%
Gazdasági lapok (HVG, Világgazdaság, Közgazdasági Szemle) Egyéb
5%
Nem válaszolt
64.
Milyen újságot, folyóiratot olvasol a leggyakrabban? Rábavidék 1 Vas Népe 127 Országos napilapok ( pl. Népszabadság, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport) 11 Bulvársajtó (pl. Blikk, Story) 23 Női magazinok (pl. Nők Lapja, Maxima, Kiskegyed) 21 Férfi magazinok (pl. CKM, FHM, Penthouse) 7 Gazdasági lapok (HVG, Világgazdaság, Közgazdasági Szemle) 2 Egyéb 31 Nem válaszolt
4
0,44% 55,95% 4,85% 10,13% 9,25% 3,08% 0,88% 13,66% 1,76%
Sajnos az elektronikus média előretörésével, a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak. Több mint egyharmaduk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem olvas könyvet, 46 % úgy, hogy olvas, de ritkán és 18 %-uk úgy, hogy havonta kiolvas 1-2 könyvet.
64
65. Olvasol-e rendszeresen könyvet?
2% Igen, ritkán 35% 45%
Igen, havonta kiolvas ok 1-2 könyvet Soha Nem válas zolt
18%
65.
Olvasol-e rendszeresen könyvet? Igen, ritkán Igen, havonta kiolvasok 1-2 könyvet Soha Nem válaszolt
118
46,09%
45
17,58%
89 4
34,77% 1,56%
A megkérdezettek fiatalok egyenlő arányban tagjai, illetve nem tagjai a Móra Ferenc Városi Könyvtárnak: 127 fő válaszolt igennel és 127 fő nemmel. Valószínűleg a gimnázium tanulói közül sokan saját könyvárukat használják.
65
66. Tagja vagy-e a Móra Ferenc Városi Könyvtárnak?
1%
Igen 49%
50%
Nem Nem válaszolt
66.
Tagja vagy-e Könyvtárnak?
a
Móra
Igen Nem Nem válaszolt
Ferenc
Városi
127
49,61%
127 2
49,61% 0,78%
Azok közül, akik tagjai a városi könyvtárnak 75 fő jelezte azt, hogy félévente kölcsönöz ki könyvet, 29 fő, hogy havonta és 3 havonta mintegy 21 fő. További 11 fő legalább kéthetente kölcsönök ki könyvet. A fiatalok a tanulmányaikhoz szükséges információkat nagyon sokszor már az internetről töltik le, ennek is köszönhető az, hogy viszonylag alacsony a megkérdezettjeink körében a könyvkölcsönzési arány. 66
67. Ha igen, milyen gyakran jársz könyvet kölcsönözni?
3% 2% 11%
Hetente Kéthetente 8%
Havonta
47%
3 havonta fél évente Nem válaszolt 29%
67.
Ha igen, milyen gyakran jársz könyvet kölcsönözni? Hetente Kéthetente Havonta 3 havonta Félévente Nem válaszolt
7
2,73%
4
1,56%
29
11,33%
21
8,20%
75 120
29,30% 46,88%
A kulturális fogyasztás szinterei A szentgotthárdi fiatalok mintegy fele általában Szentgotthárdon szórakozik és 17 %-uk jelezte azt, hogy a kistérség valamely más településén elégíti ki szórakozási igényeit. Szombathelyre a megkérdezettek mintegy 12 %-a jár szórakozni és további 8 % jelölte meg a „más településre” kategóriát. 10 % azok aránya, akik egyáltalán nem járnak szórakozni.
67
68. Hova jársz általában szórakozni? Szentgotthárdra 10%
2% A kistérség valamely településére
8%
Szombathelyre
1% 50%
12%
Zalaegerszegre Más településre Nem járok sehova sem szórakozni
17%
Nem válaszolt
68.
Hova jársz általában szórakozni? Szentgotthárdra A kistérség valamely településére Szombathelyre Zalaegerszegre Más településre Nem járok sehova sem szórakozni Nem válaszolt
122
50,41%
41
16,94%
29
11,98%
2
0,83%
19
7,85%
25 4
10,33% 1,65%
Az Ifjúság2004 adatai szerint a kulturális javak fogyasztását tekintve kialakult egy, a javakban dúskáló csoport, amelybe tartozók elsősorban az un. elit kultúra (art mozi, opera, színház, múzeum, kiállítás, hangversenyek) szegmensei közül választanak. Mások viszont alig férnek bármiféle kulturális termékhez, s egy ponton túl már nem ismerik fel saját szükségleteiket, ezért kulturális aktivitásuk az „elit kultúra intézményeinek használatban” lényegében formális. Természetesen a magas kulturális javak igénybevételét tekintve az országos mintán belül Budapest és a megyeszékhelyek helyzeti előnyben vannak a kisvárosokkal szemben, hisz egy kisvárosban mindig kevesebb a szórakozási lehetőség és az intézményi ellátottság. Azonban elmondható, hogy Szentgotthárd ebben a tekintetben még
68
mindig azon kisvárosok közé tartozik, amely megpróbálja kielégíteni a magas kultúra iránt érdeklődők igényeit is. A megkérdezettek között szép számmal találunk olyant, akik soha nem látogatnak meg bizonyos kulturális intézményeket. A 15-29 évesek 76 %-a egyáltalán nem volt 2006 folyamán hangversenyen, 53 %-a múzeumban, 45 %-a kiállításon. Gyakrabban járnak viszont a szentgotthárdi fiatalok színházba, moziba és könyvtárba. Diszkóba, ami városunkban jelenleg nem működik, a fiatalok 10 %-a jár hetente. Könyvesboltba minden 5. megkérdezett legalább havonta betér. 69. Milyen gyakran voltál 2006. folyamán Tegyél x-et a megfelelő helyre! Fő
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
hangversenyen múzeumban kiállításon színházban könyvtárban diszkóban moziban könyvesboltban
soha
ritkábban
havonta Legalább hetente
189
45
14
2
133
110
5
1
113
119
16
0
68
135
36
6
65
118
46
14
77
65
75
26
34
117
77
14
68
117
45
9
A helyzetelemzésünk kitért arra is, hogy a fiatalok milyen gyakorisággal látogatják a helyi intézményeket, szórakozóhelyeket. Sajnos a felsorolt közművelődési intézmények egyikét sem látogatják túl gyakran a fiatalok. A Pável Ágoston Múzeumba a válaszadók 78 %a nem tér be soha, a Pannon Kapu Kulturális Egyesületbe 55 %-a, a Móra Ferenc Városi Könyvtárba pedig 38 %-a. Ez utóbbinál viszont a megkérdezettek 43 %-a jelezte, hogy „ritkábban„ betér a könyvtárba. A havi és a heti alkalmi látogatottság nem számottevő. A Pannon Kapu Kulturális Egyesület és a színház esetében torzult a kép, hisz itt nem magát az intézményt, hanem inkább annak rendezvényeit látogatják gyakrabban a fiatalok, mint ahogy ez a következő kérdésből ki is derül. A vendéglátó helyek top-listáján a Rodeo Pizzéria szerepel, itt a válaszadók 30 %-a legalább havi gyakorisággal előfordul és 42 %-uk „ritkábban”. A megkérdezettek 23 %-a havi 1-2 alkalommal látogatja a 9-11 Pubot és a Champion Pizzériát. 26 fő jelezte, hogy a Kikötőbe heti 1-2 alkalommal tér be. A többi látogatóhely viszonylag ritkán látogatott. Szerencsére a vendéglátóhelyek egyikére sem jellemző, hogy naponta látogatják a fiatalok. 69
Megjegyzendő, hogy a kérdőívek elemzésekor a fiatalabb korosztályból sokan plusz válaszadási lehetőségként a „Kele kocsmát” írták be.
70. Milyen gyakran látogatod az alábbi intézményt, szórakozóhelyet? Tegyél x-et a megfelelő helyre! Fő soha ritkábban havi 1-2 heti 1-2 heti naponta alkalomm alkalommal többször al 1) Pannon Kapu Kulturális Egyesület, Színház 2) Móra Ferenc Városi Könyvtár 3) Pável Ágoston Múzeum 4) 9-11 5) Kikötő 6) BM kocsma 7) Zöldfa 8) Nyírfa 9) Laguna 10) Club 3-as 11) Central Café 12) Rock Café 13) Rodeo Pizzéria 14) Champion Pizzéria
138
82
20
0
8
2
96
107
31
6
6
2
194
50
3
1
0
0
84
78
58
17
7
4
108
46
51
26
11
6
168
41
18
10
5
3
109
57
44
18
7
7
172
38
21
4
3
5
165
35
17
8
5
9
107
81
32
11
6
2
148
54
27
4
3
0
148
46
21
10
6
0
45
97
70
8
6
2
79
74
55
9
5
3
A 15-29 éves korosztály körében kimagaslóan a legnépszerűbb rendezvény a városban a Karácsony Határok Nélkül, a megkérdezettek 94 %-a jelezte azt, hogy 2006 folyamán kilátogatott a rendezvényre. Ezt követi a népszerűségi listán az augusztus 20-a, itt feltételezhetően az esti bál vonzotta a fiatalok nagy részét. Az Ifjúsági Nap programjaira a válaszadók 71 %-a volt kíváncsi 2006 folyamán. Itt megjegyzendő, hogy tavaly városunk rendezhette meg az ifjúsági megyenapot és valószínűleg a gazdag és színes program jobban vonzotta várunk fiataljait is. A Hopplá Könnyűzenei Fesztiválra a megkérdezettek 64 %-a, a Retro Partira pedig 61 %-a látogatott ki. A Szentgotthárdi Történelmi Napok programsorozatra a megkérdezettek több mint fele kilátogatott. A válaszadók több mint egyharmada kíváncsi volt a Tökparti Gotthárdi módra rendezvényre, ezeket a fiatalokat feltételezhetően a felvonulás és a táncház vonzotta a rendezvényen belül, hisz a játékos
70
feladatok a kisiskolásoknak szóltak. A legkevésbé vonzó a válaszadók körében a Civil Nap volt.
71. Voltál-e az alábbi rendezvényeken 2006ban? Tegyél x-et a megfelelő helyre! Fő
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
Civil Nap, Május 1. Ifjúsági Nap Hopplá Könnyűzenei Fesztivál Szentgotthárdi Történelmi Napok Retro Parti Augusztus 20-a-i rendezvény Tökparti Gotthárdi Módra Karácsony Határok Nélkül
igen
nem
84
168
177
74
161
88
131
116
152
97
185
60
91
161
228
15
Szabadidős, szórakozási programok, lehetőségek iránti igény A megkérdezettek közel fele nyilatkozott úgy, hogy nincs elég szórakozási lehetőség városunkban. Valószínűleg ezek a fiatal középiskolások elsősorban a zenés, táncos helyeket hiányolják leginkább. A közösségi terek hiányát jelzi, hogy a megkérdezettek 30 %-a vélekedik úgy, hogy nincs elég hely az ismerkedéshez. 9 % nyilatkozott úgy, hogy van elég szórakozási lehetőség Szentgotthárdon és további 7 % szerint szintén van megfelelő számú szórakozási lehetőség, de csak középkorúak számára.
71
72. Véleményed szerint van-e elég szórakozási lehetőség Szentgotthárdon? 1% 5%
Van
9% 7%
Van, de csak középkorúak számára Nincs elég hely, kevés az ismerkedési lehetőség Nincs
49%
29% Nem járok szórakozni Nem válaszolt
72.
Véleményed szerint van-e elég szórakozási lehetőség Szentgotthárdon? Van Van, de csak középkorúak számára Nincs elég hely, kevés az ismerkedési lehetőség Nincs Nem járok szórakozni Nem válaszolt
23
8,98%
18
7,03%
75
29,30%
124
48,44%
14 2
5,47% 0,78%
Az egyes szórakozási, szabadidős rendezvényekről a korosztály tagjai barátaiktól, ismerőseiktől szerzik az információt, ugyanis a válaszolók 75 %-a ezt a válaszadási kategóriát jelölte meg. A „jó” hely, „jó” program tehát szájhagyomány útján terjed. Tehát ahhoz, hogy a programok, rendezvények eljussanak a megcélzott közönséghez, csoporthoz, erre a bizonyos szájhagyományra lehet építeni. Vizsgálatunk szerint a tízen, húszon évesek körében ennél hatékonyabb tájékoztatási eszköz nincs. Természetesen a szájhagyományt is valaki elindítja. Erre érdemes építkezni. A fenti módszerhez képest eltörpül minden más tájékoztatási eszköz jelentősége. 12 %-uk jelezte a plakátot, szórólapot. A Gotthárd Tv-nek és a Vas Népének nincs érdemi információátadó funkciója. A Vas Népe szempontjából ez főként meglepő, hisz a napilapok olvasottságának a lekérdezésekor a válaszadók 56 %-a jelezte, hogy olvassa a megyei napilapot. A Gotthárdi Körkép a kérdőív összeállításánál még nem indult el.
72
73. Honnan szerzed leggyakrabban az információt a helyi szórakozási lehetőségekről?
4% 0% 1% Barátoktól, ismerősöktől
1%
Plakátról, szórólapról
6%
Internetről
12%
Vas Népéből Gotthárd Tv híradójából Gotthárd Tv képújságjából Nem válaszolt 76%
73.
Honnan szerzed leggyakrabban az információt a helyi szórakozási lehetőségekről? Barátoktól, ismerősöktől Plakátról, szórólapról Internetről Vas Népéből Gotthárd Tv híradójából Gotthárd Tv képújságjából Nem válaszolt
182
75,52%
30
12,45%
15
6,22%
2
0,83%
2
0,83%
0 10
0,00% 4,15%
A 15-29 éves korosztály tagjainak egynegyede leggyakrabban az utcán találkozik barátaival. Ez azt jelenti, hogy sokan, magát az utcát tekintik közösségi térnek, sokuk számára ez egy olyan találkozási pont, ahol eltölthetik szabadidejüket, vagy éppen csak egyszerűen csellenghetnek. További 23 %-uk jelezte azt, hogy az iskolában, munkahelyen. Ez esetünkben leginkább az iskolára vonatkozik, hisz kicsi azok aránya a lekérdezettjeink körében, akik már munkába álltak. 22 % élt a „valamelyikünk lakásán” válaszadási lehetőséggel. Tapasztalataink szerint a fiatalok körében egyre inkább elterjedtebb az „otthon szórakozás”: a házibulik, a házimozizás, stb. Szórakozóhelyen a megkérdezettek 16 %-a találkozik barátaival.
73
74. Hol találkozol leggyakrabban a barátaiddal?
12%
2% 26% Utcán Valamelyikünk lakásán Szórakozóhelyen
23%
Iskolában/munkahelyen Egyéb 21%
Nem válaszolt
16%
74.
Hol találkozol leggyakrabban a barátaiddal? Utcán Valamelyikünk lakásán Szórakozóhelyen Iskolában/munkahelyen Egyéb Nem válaszolt
63
25,40%
53
21,37%
40
16,13%
57
22,98%
29 6
11,69% 2,42%
TÁRSADALMI KÖZÉRZET, KÖZÉLETI AKTIVITÁS, A FIATALOK ÉRTÉKVILÁGA
Társadalmi közérzet A fiatalok társadalmi közérzetének, érzületének mérési eszközét a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézete ifjúságkutató csoportja dolgozta ki még a 90-es évek elején. Ennek keresztmetszetében az a felismerés állt, hogy a társadalom gondolkodásmódjában mindenképpen egyfajta törésvonalat képvisel a rendszerváltozás. Az Ifjúság 2000 eredményei oldódó feszültségekről tesznek tanúbizonyságot. Egyértelmű volt azonban, hogy a 15-29 éves fiatalok rendszerváltozásra visszatekintő válaszait a negatív
74
megítélés dominálta. A 2004 végén készített kutatás már pozitív elmozdulást mutatott a rendszerváltozás megítélésekor. A fiatalok gondolkodásmódjában a kutatást végzők megfigyelték, hogy minél fiatalabb a kérdezett, annál valószínűbb, hogy inkább pozitívan látja a rendszerváltozás óta eltelt mintegy 15 esztendőt. Számukra ez a mostani, a fogyasztói társadalom a realitás, a valóság. Nincs ismeretük a kádárizmusról, ezért nincs (esetleg) nosztalgiájuk sem. Viszont a legidősebb 25-29 évesek generációjának jelentős része épp a rendszerváltozás legnehezebb időszakában lépett ki a munkaerőpiacra. Egy részük a szerzett ismereteikkel képtelen volt alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Mi magunk nem vizsgáltuk a szentgotthárdi fiatalok körében, hogy a rendszerváltozás óta hogyan alakult a család helyzete, az ország gazdasági helyzete, vagy éppen az emberek életszínvonala, de a fentiek ismerete háttéradalékként szükséges ahhoz, hogy megértsük azt, hogy a vizsgált korcsoportunkból a mai 25-29 évesek vesztesei a rendszerváltozásnak és ennek következtében félő, hogy a felhalmozott hátrányaikat nem tudják ledolgozni, sőt ezen hátrányok felhalmozódására van esély. Mindez annak a fényében érdekes, hogy Magyarország 2004. május 1-én belépett az Európai Unióba. De ezek a– nevezzük őket „veszteseknek” – fiatalok nem hisznek az unióban. Nem várnak tőle semmi kedvezőt, hiszen meglévő tudásjavaikat nem tudják gazdasági tőkére váltani. Az uniós csatlakozás kedvező hatásainak szentgotthárdi megjelenését a megkérdezettek relatív többsége, valamivel több mint egynegyede, 10 év múlva várja, 16 %-uk 20 évnél is későbbre teszi ezt az időpontot. Ez utóbbi kategóriát az idősebb korosztály tagjai jelölték meg. További közel egynegyedük 15-20 évre teszi azt az időpontot, amikorra bármiféle változás látható lesz a szentgotthárdi hétköznapokban. A fiatalabbak körében már több optimista jelenik meg, hisz közülük kerültek ki azok, akik szerint legfeljebb 5 év múlva már érzékelhető lesz az EU csatlakozás. 75. Szerinted mennyi idő után érzékelhető az EU-csatlakozás következménye?
4% 16%
Legfeljebb 5 év
14%
6 év 7%
7-9 év 10 év
7% 12%
15 év 20 év
14%
20 évnél több 26%
Nem válaszolt
75
75.
Szerinted mennyi idő után érzékelhető az EU-csatlakozás következménye? Legfeljebb 5 év 6 év 7-9 év 10 év 15 év 20 év 20 évnél több Nem válaszolt
37
14,45%
18
7,03%
31
12,11%
65
25,39%
35
13,67%
18
7,03%
42 10
16,41% 3,91%
Azt, hogy a fiatalok mennyire elégedettek jelenlegi helyzetükkel szintén több faktor együttes figyelembevételével elemeztük. Ötfokú skálán vizsgálva 6 faktort, úgy tűnik, hogy a 15-29 évesek jelenlegi életük meghatározó területeit összességében pozitívan ítélik meg. A baráti kapcsolataikkal vannak leginkább megelégedve a fiatalok, mintegy 132 fő, azaz 57 % teljes mértékben elégedett ezzel a faktorral. Ezt követően a partnerkapcsolataikkal vannak legtöbben teljes mértékben megelégedve, 73 fő, azaz 30 %-a a válaszadóknak. Tanulási lehetőségeikkel és jelenlegi életszínvonalukkal többnyire elégedett a fiatalok, leginkább a 4-es és az 5-ös értékkel jelölték ezeket a területeket. Jövőbeni kilátásaikkal kapcsolatban kissé szkeptikus ez a korosztály, 41 %-uk közepesen elégedett ezzel és további 23 %-uk is csak 2essel értékelte ezt a faktort. Egyetlen dimenzió esetében, a munkavállalási lehetőségeknél tapasztalható az átlagnál alacsonyabb érték, a megkérdezettek 41 %-a egyáltalán nincs megelégedve ezzel és további 29 % is csak a 2-essel értékelte ezt a faktort. Ez összefüggésben állhat a diák-és idénymunkák alacsony társadalmi presztízsével, anyagi megbecsültségével és e lehetőségek hiányával. 76. Mennyire vagy elégedett a következő tényezőkkel általában? ? 1-től 5-ig terjedő skálán értékeld a válaszokat! 1: legkevésbé. 5: teljes mértékben
1) Munkavállalási lehetőségeiddel 2) Jövőbeni kilátásaiddal 3) Jelenlegi életszínvonaladdal
76
1
2
3
4
5
99
71
52
11
8
41
57
102
35
10
11
32
74
87
37
4) Tanulási lehetőségeiddel 5) Partnerkapcsolataiddal 6) Baráti kapcsolataiddal
16
32
66
87
37
35
32
36
63
73
15
11
14
61
132
Az általános elégedettséget vizsgálva, az összes szempontot figyelembe véve a válaszolók 32 %-a túlnyomóan vagy egyértelműen elégedett azzal, ahogyan most él, 45 %-uk % részben elégedett, részben elégedetlen, az egyértelműen elégedetlenek aránya 20 %. Az Ifjúság2004 eredményeihez képest ezek az adatok némileg kedvezőtlenebbek. Magasabb az elégedetlenek aránya, és jóval alacsonyabb az inkább elégedettek aránya. A jelenlegi helyzettel való elégedettség társadalmi-demográfiai dimenziót vizsgálva megerősödni látszik az a korábban kibontakozott kép: ahogy a múlttal és a jövővel, úgy a jelennel is az átlaghoz képest legkevésbé elégedettek a 25-29 éves korosztály tagjai, a már házasok (gyermekesek), az alacsony iskolázottságúak 77. Mindent számításba véve, mennyire vagy elégedett azzal, ahogy most élsz?
Egyértelműen elégedetlen
12% 2% 8%
Túlnyomóan elégedetlen 12%
Részben elégedetlen, részben elégedett
21%
Túlnyomóan elégedett Egyértelműen elégedett 45% Nem válaszolt
77.
Mindent számításba véve, mennyire vagy elégedett azzal, ahogy most élsz? Egyértelműen elégedetlen Túlnyomóan elégedetlen Részben elégedetlen, részben elégedett Túlnyomóan elégedett Egyértelműen elégedett Nem válaszolt
Személyes élettervek
77
21
8,20%
31
12,11%
116
45,31%
53
20,70%
30 5
11,72% 1,95%
A jövőkép megítélésnek fontos jelzőeszköze, hogy a szentgotthárdi 15-29 évesek rendelkeznek-e olyan konkrét személyes élettervvel, amit a következő öt esztendőben meg szeretnének valósítani. Az Ifjúság2004 azt mutatja, hogy a magyar fiatalok döntő többségének van megvalósítandó célja. Ezek a konkrét élettervek jelzik a fiatalok sajátos életmódját. Az elképzelés-struktúra tetején az elhelyezkedés és ezzel párhuzamosan a jó munkahely megszerzése áll, ez már inkább a felnőtté váláshoz kapcsolódó életterv. A következő célorientációt az önálló életvitel megteremtését lehetővé tevő kívánalmak alkotják, amely szintén a felnőtt életmódhoz kapcsolódik. A következő legfontosabb elképzelés a továbbtanulás és a szakma megszerzése. Az ötödik cél, amit a 15-29 éves fiatalok a következő öt évben el szeretnének érni, az a családalapítás. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az összes válasz alig 20 %-a tartalmazza a gyermekvállalás igényét. Ez az adatsor jelzi, hogy a családalapítás ma már nem teljesen függ össze a gyermekvállalással. A gyermekvállalás iránti igény leginkább a 25-29 éves generációba tartozó nőknél mutatható ki. 78. Milyen személyes életterveid vannak a következő 5 évre? Tegyél x-et a megfelelő helyre! Fő
1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
jó munkahely gyermekvállalás autóvásárlás továbbtanulás, szakmaszerzés elhelyezkedés családalapítás önálló életvitel
Van
Nincs
178
66
49
191
88
149
172
67
182
56
70
170
175
64
Politikai/közéleti érdeklődés, aktivitás Az elmúlt évtizedben készített politikai szocializációs vizsgálatok egyértelműen jelezték, hogy a fiatal korcsoportok politikai érdeklődése és aktivitása meglehetősen alacsony. Vizsgálatunk során a szentgotthárdi fiatalok körében szintén ezt a tendenciát tapasztaltuk, hisz a megkérdezettek 73 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem érdeklődik a politika iránt és csak 20 % jelezte azt, hogy igen.
78
79. Érdeklődsz a politika iránt?
6%
21% Igen Nem Nem válaszolt
73%
79. Érdeklődsz a politika iránt? Igen Nem Nem válaszolt
54
21,09%
187 15
73,05% 5,86%
A szentgotthárdi fiatalok politikai aktivitását az aktivitás minősített esetével, a hagyományos civil szervezeti tagsággal vizsgáltuk. 2004-ben a magyar fiatalok mintegy hetede tagja valamilyen civil, nonprofit szervezetnek, csoportnak. A szentgotthárdi fiatalok az országos átlaghoz képest alulreprezentáltak, legalábbis az általunk lekérdezett fiatalok. A tagságot tekintve egyedül a sportkörök, sportklubok érdemelnek említést. A felsorolt szervezettípusok említési gyakorisága olyan alacsony (szó szerint néhány fiatalról van szó egy-egy esetben), hogy differenciálásra nincsen mód.
80. Tagja vagy-e bármilyen szervezetnek! Több szervezet is választható!
1) 2) 3) 4) 5) 6)
sport kulturális ifjúsági politikai környezetvédelmi/természetbarát egyéb
79
Tag
Nem tag
88
146
24
204
26
199
26
199
5
220
8
216
A helyi közéletről a megkérdezettek 76,17 %-nak van ismerete és 20 %-uk nyilatkozott úgy, hogy nincs. Ezek szerint a fiatalok érdeklődése a helyi, saját településük iránt jóval magasabb, mint az országis politika esetében.
81. Van-e ismereted arról, milyen a helyi közélet?
3% 21% Igen Nem Nem válaszolt 76%
81
Van-e ismereted arról, milyen a helyi közélet? Igen Nem Nem válaszolt
195
76,17%
53 8
20,70% 3,13%
Egyes életelvek fontossága/értékpreferenciák Megkértük a fiatalokat arról is, hogy néhány, az emberek életviteléhez kapcsolódó értéket osztályozzanak aszerint, hogy saját életükben mennyire fontosak ezek. Az értékhierarchiában - a tizenévesek életében a kortárscsoport fontosságához szorosan kötődő - igazi barátság jelenik meg elsőként a válaszadók körében. Ezt követi a családi biztonság és az egészség, majd a szabadság, ötödikként pedig a szerelem. Eszerint a humán értékek az elsőrangúak a válaszadó szentgotthárdi fiatalok életében. Előkelő helyet foglal el az értékrendszerben sorrendben a biztonság, a békés világ, a munka. A vallott értékek többségükben a tradicionális, inkább konzervatív értékek, miközben ezek hiányát mutatják a
80
magyar társadalom mindennapjai. A lista első felében végzett még a siker valamint a kamaszkor élmény-és tapasztalatszerzésének időszakában nagyon fontos változatos élet. Az egzisztenciális biztonságot jelentő értékek közül egyedül a
békés világ végzett előkelő
helyen, de olyan mint a társadalmi rend, a gazdagság a lista második felében végeztek a fontossági sorrend tekintetében. Alacsony értéket kapott hátulról visszafele nézve a fontossági sorrendet a hatalom, a vallásos hit, a nemzet szerepe, a tradíciók tisztelete és a szépség. Összességében elmondhatjuk, hogy a személyes élet és az önkiteljesítés szempontjából fontosabb, a hétköznapi cselekvést közvetlenül befolyásoló elvek, értékek kerültek előtérbe. 82. Mennyire fontosak az alábbi értékek az életedben? 1-től 5-ig terjedő skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos Fő
1) Családi biztonság 2) Békés világ 3) Szerelem 4) Igazi barátság 5) Szabadság 6) Gazdagság 7) Társadalmi rend 8) Érdekes élet 9) Változatos élet 10) Kreativitás 11) Nemzet szerepe 12) Tradíciók tisztelete 13) Szépség 14) Vallásos hit 15) Hatalom 16) Egészség 17) Siker 18) Elismerés 19) Önmegvalósítás 20) Biztonság 21) Munka 22) Függetlenség
81
1
2
3
4
5
11
4
10
34
192
11
7
34
70
128
7
4
31
55
151
10
1
11
34
193
8
1
22
51
164
17
21
82
77
50
20
21
81
83
41
14
22
47
91
71
18
9
41
73
104
16
30
63
78
49
25
49
81
48
31
19
50
78
60
27
10
29
71
75
47
52
53
63
37
26
53
59
67
33
20
12
1
8
36
172
6
6
30
83
104
4
11
34
85
94
12
7
33
61
112
12
5
11
54
144
11
6
18
56
133
9
13
30
63
102
A szentgotthárdi fiatalok problémái A szentgotthárdi fiatalok szerint korcsoportjuk legfontosabb problémája a munkanélküliség és ezzel összefüggésben a munkalehetőségek hiánya. (rangsor 4. helye.) A második legfontosabb probléma a szórakozási lehetőségek hiánya. Ez folyamatosan felmerül a fiatalok részéről, hiszen már a 72. kérdésre is a megkérdezettek 48 %-a nemmel válaszolt, miszerint nincs elég szórakozási lehetőség Szentgotthárdon. Az említések sorrendje alapján képezett rangsor 5. helyén a kilátástalan jövő, és talán ezzel összefüggésben, 6. helyén a pénztelenség, a szegénység helyezkedik el. Az adatsorból kitűnik, hogy a kilátástalan jövő érzetével, valamint a pénztelenséggel párhuzamosan a létbizonytalanság (rangsor 9. helye) is megjelenik, melyből látható, hogy egyfajta általános bizonytalanságérzet uralkodik a szentgotthárdi
fiatalok
gondolkodásában.
Az
országos
felmérés
szerint
ezzel
a
problematikával leginkább a 25-29 évesek szembesülnek, akiknek a szülői család után saját családjuk megélhetését kell biztosítaniuk. A lakáskérdés, mely a lista 7. helyén áll,
megoldása általában – egyébként nemcsak
Magyarországon – minden fiatal számára komoly dilemmát okoz. Az iskolarendszerben eltöltött idő meghosszabbodásával a családoknak az elmúlt évtizedekhez képest eleve hosszabb ideig kell gondoskodniuk gyermekeikről. A középiskola befejezése után többségük tovább tanul (természetesen nem feltétlenül egyetemen, főiskolán), ami újabb vaskos terhet ró az egyébként is nehéz helyzetben lévő kibocsátó családra. A felsősfokú intézményekből 24-26 évesen, frissdiplomásként kikerülő fiatalok egyrészt szembesülnek az elhelyezkedés nehézségeivel, másrészt azt tapasztalják, hogy a szülői családtól való elszakadás roppant anyagi áldozatok vállalásával jár együtt: így nem véletlen, hogy a lakáshelyzet megoldatlansága a legidősebb korcsoportban jelentkezik az átlagosnál nagyobb mértékben. A 8. legfontosabb probléma a kulturálatlanság, amely a szentgotthárdi fiatalok szemében nagyobb probléma , mint ahogy azt az országos átlag mutatja. A dohányzás (rangsor 10. helye) és a kábítószer fogyasztás (rangsor 12. helye) témája Szentgotthárdon ezek szerint nem ölt még aggasztó méreteket, ezt mutatják az ezzel kapcsolatos korábbi kérdéseink is. Bár az Ifjúság2004-ben e kérdéskör volt messze-messze a legfontosabb. Félő, hogy a városban is néhány éven belül komolyabb erőfeszítéseket kell tenni ebben az ügyben. A blokkot a bűnözés, a növekvő társadalmi különbségek és a játszóterek építése problematikája zárja.
82
83. Mit tartasz a gotthárdi fiatalok legfontosabb problémájának? 1-től 5-ig terjedő skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos Fő
1) Szórakozási lehetőségek hiánya 2) Munkanélküliség 3) Pénztelenség 4) Lakáshelyzet 5) Létbizonytalanság 6) Kábítószer fogyasztás 7) Kilátástalan jövő 8) Kulturálatlanság 9) Növekvő társadalmi egyenlőtlenség 10) Iskolai problémák 11) Pénztelenség, szegénység 12) Munkalehetőségek hiánya 13) Bűnözés 14) Dohányzás 15) Játszóterek építése
1.
2.
3.
4.
5.
7
16
30
57
136
9
13
31
52
141
9
16
44
59
117
15
23
75
56
76
13
26
77
68
56
49
29
65
43
57
10
28
51
68
83
14
26
78
58
64
24
36
79
55
37
16
32
62
77
46
12
26
52
61
81
11
23
32
49
116
26
42
64
46
51
28
43
56
41
61
29
47
62
38
52
VALLÁSOSSÁG Az Ifjúság2004 kutatás eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy egy társadalom vallásosságának változása lassú folyamat, hisz a 2004-es kutatást megelőző 2000-es kutatásból is kitűnik, hogy ez a lassú folyamat nem csak a felnőtt társadalmon belül igaz, hanem az amúgy attitűdjeit, értékét tekintve változékonyságot mutató fiatalokra is. A 2004-es kutatás eredményeiből kirajzolódó kép szerint a 15-29 éves korosztály magát továbbra is többségében vallásosnak tartó, a vallási-kulturális tradíciókhoz jelentős részben ragaszkodó, ugyanakkor vallását egyházi keretek között csak kis arányban gyakorló fiatalokból áll.
83
A szentgotthárdi fiatalok egyházhoz kötődő viszonya, vallásossága megegyezik az országos átlaggal. A 15-29 éves korosztály 70 %-a tartja magát vallásosnak. A két ilyen jelentéstartalmú kategória közül a többség a „maga módján vallásos” címkét választotta, míg az „egyház tanítása szerint vallásos” kategóriába a válaszadók 11 %-a sorolja magát. A skála másik oldala, a nem vallásosak kategóriája a következő arányokat mutatja: a „nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem” kategóriában a válaszadók aránya 10,16 % és aki egyáltalán nem tartja magát vallásosnak az arány, 11, 72 %
84. A következő kijelentések közül melyikkel tudnád önmagadat a leginkább jellemezni? Vallásos vagyok, az egyház tanításait követem
10%
3%
Vallásos vagyok a magam módján
11%
Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem
12%
Nem vagyok vallásos 6% Nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem Nem válaszolt
58%
84.
A következő kijelentések közül melyikkel tudnád önmagadat a leginkább jellemezni? Vallásos vagyok, az egyház tanításait követem Vallásos vagyok a magam módján
27 10,55% 150 58,59%
Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem 15 5,86% Nem vagyok vallásos 30 11,72% Nem vagyok vallásos, határozottan más a meggyőződésem Nem válaszolt
84
26 10,16% 8 3,13%
A felekezeti hovatartozást tekintve a válaszadók 74, 61%-a római katolikus, 3,52 % református és 5,08 % evangélikus vallású és viszonylag magas, 10,55 % azok aránya, akik semmilyen felekezethez nem tartoznak. Ez az arány közelítőleg megegyezik azok számával, akik nem tartják magukat vallásosnak. 85. Tartozol-e valamilyen vallási felekezethez?
11%
3%
3%
Római katolikus
5%
Református Evangélikus
4%
Egyéb Semmilyenhez sem tartozom 74%
85.
Nem válaszolt
Tartozol-e valamilyen vallási felekezethez? Római katolikus Református Evangélikus Egyéb Semmilyenhez sem tartozom Nem válaszolt
191
74,61%
9
3,52%
13
5,08%
8
3,13%
27 8
10,55% 3,13%
Az egyházi, vallási szertartásokra járás gyakoriságát tekintve a válaszadók többsége, 30,08 %, állította azt, hogy évente néhányszor jár templomba. Közel 20 % azok aránya, akik egyáltalán nem járnak vallási szertartásokra, további 13 % pedig csak ritkábban mint évente. Minden héten 1-szer kategóriát a megkérdezettek 11 % -a jelölte meg. Ez utóbbi magasabb az országos átlagnál. Említésre méltó még a havonta 1-szer templomba járók aránya, ez 7,42 %. Hetente többször mindössze a megkérdezettek 1,56 % jár vallási szertartásokra.
85
86. Milyen gyakran jársz egyházi, vallási szertartásokra (mise, istentisztelet, egyéb vallási összejövetel), leszámítva a családi eseményeket (esküvő, temetés, keresztelő)?
2% 2% 19%
11%
Hetente többször 6%
Minden héten 1-szer Havonta 2-3-szor
7%
Havonta 1-szer Évente néhányszor
13%
Évente 1-szer Ritkábban, mint évente Soha 11%
86.
29%
Nem válaszolt
Milyen gyakran jársz egyházi, vallási szertartásokra (mise, istentisztelet, egyéb vallási összejövetel), leszámítva a családi eseményeket (esküvő, temetés, keresztelő)? Hetente többször Minden héten 1-szer Havonta 2-3-szor Havonta 1-szer Évente néhányszor Évente 1-szer Ritkábban, mint évente Soha Nem válaszolt
4
1,56%
28
10,94%
16
6,25%
19
7,42%
77
30,08%
27
10,55%
32
12,50%
49 4
19,14% 1,56%
A FIATALOK SZENTGOTTHÁRD-KÉPE Szentgotthárd a fiatalok szemében Több szempontból is arra kerestük a választ, milyen Szentgotthárd-képe van a város fiataljainak. Mi jut eszükbe a városról, vagy éppen milyen szavakkal, szópárokkal azonosítják a várost. A táblázat jelzi, hogy a várossal kapcsolatos percepciók az elkötelezettségre, a szeretetre, a kötődésre vallanak. Szentgotthárd a szülőföldjük, itt él a családjuk, ez az
86
otthonuk. Ide járnak iskolába, itt élik mindennapjaikat. Itt buliznak, itt élnek a barátok (szerelmek). Összességében szépnek és barátságosnak látják a várost. Ez a kedvező oldal ugyanakkor kétségtelenül néhány probléma is asszociálódik a várossal kapcsolatban: unalmas, vagy nagy a munkanélküliség a városban, illetve, hogy kevés a szórakozóhely. Mint az a lenti táblázatból látható, a fiatalok vegyes érzelmekkel viszonyulnak a városhoz, a tulajdonságpárok közül lényegében fele-fele arányban azonosítják a várost a tulajdonságpárok pozitív és negatív oldalával. Szülővárosuk a fiatalok szemében élő, színes, barátságos, békés, nyugodt, személyes, modern, gondozott és tiszta. Negatívumai azonban, hogy kihalt, elhagyásra késztet, lusta, szűkös, fejletlen, öreg és túlságosan drága. 87. Mi jut Szentgotthárdról? jelölhetsz be!
leginkább eszedbe Maximum 3 választ Fő
1) Otthon, család, szülőföld 2) Barátok 3) Iskolám 4) Kicsi, kisváros 5) Határközelség 6) Munkanélküliség 7) Élményfürdő 8) Kevés a szórakozási lehetőség 9) Barokk Templom 10) Barátságos, kellemes környezet 11) Őrség 12) Fiatalos, élettel teli 13) Unalmas 14) Szép hely
1.
2.
3.
139
11
3
55
93
0
23
36
37
13
11
13
7
24
10
7
26
9
4
5
8
3
30
27
0
10
17
1
0
14
0
0
10
0
0
2
0
0
64
0
0
20
88. Az alábbi tulajdonságok közül mi illik leginkább Szentgotthárdra? Húzzd alá a megfelelőt! Fő 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
Élő - holt Színes – szürke Barátságos - barátságtalan Zsúfolt - kihalt Békés, nyugodt - nyugtalan Maradásra késztet - elhagyásra készet Személyes - személytelen Szorgalmas - lusta
87
1
2
108
91
113
79
133
55
41
147
154
40
58
128
140
49
88
96
9) Tágas – szűkös 10) Fejlett – fejletlen 11) Modern - ódivatú 12) Fiatal – öreg 13) Gondozott – elhanyagolt 14) Tiszta - piszkos 15) Homogén - heterogén 16) Olcsó – drága
71
86
57
100
85
70
74
84
129
26
108
49
75
76
58
95
Az előzőekben elemzett problémaértékelés és a problémamegoldás között vannak átfedések. Nem véletlen a 87. kérdésre adott válaszok alapján, hogy a szentgotthárdi fiatalok 73 %-a úgy ítélte meg, hogy a munkahelyteremtés problémakörét kell a lehető legsürgősebben megoldani. Ezt követően rendkívül fontosnak tartják a hulladékégető megépítésének megakadályozását, itt mintegy 146 fő, azaz 62 % nyilatkozott úgy, hogy ez az a probléma, amit a legsürgősebben kell megoldani, illetve ez esetben kell megakadályozni. Fontosnak tartják a fiatalok a több szórakozási lehetőség, szórakozóhely megteremtését, illetve az utak, járdák állapotának a javítását is. Mindkét esetben a megkérdezettek kétharmada 4-es és 5-ös értékkel jelezte ennek a problémakörnek a megoldását. A lakásteremtés kérdéskörét a megkérdezett fiatalok koruknál fogva még nem érzékelik annyira, de még itt is legnagyobb hányaduk 3-5-ös értékkel jelölte ezt a területet. A város tisztaságának kérdéskörét jó szervezéssel viszonylag könnyen meg tudja oldani a városvezetés. Itt nemcsak arról van szó, hogy milyen gyakran és hogyan szállítják el a szemetet a házakból, hanem hogy elegendő köztisztasági szakembert „látnak”-e az utcán. Érdekes módon a 88. kérdésnél a fiatalok többsége úgy nyilatkozott, hogy tisztának tartják a várost, itt mégis 87 fő szerint sürgős feladat a város tisztaságának megoldása. Az élményfürdő beindítását, felvirágoztatását tartják a legtöbben a legkevésbé fontosnak, mintegy 46 fő nyilatkozott így és csak 76 fő tartja rendkívül fontosnak ezt a városi feladatot. Az élményfürdő a kérdőívek lekérdezéskor még nem nyílt meg, talán ezért is van az, hogy a városról sem jutott eszükbe a fiataloknak az élményfürdő. 89. Milyen sürgős ügyet kell Szentgotthárdon megoldani? 1-től 5-ig terjedő skálán értékeld a válaszokat! 1: nem fontos, 5: rendkívül fontos
1) Munkalehetőségek biztosítása 2) Szórakozás megoldása 3) Utak-járdák állapotának javítása
88
1.
2.
3.
4.
5.
8
3
17
40
181
7
11
54
71
103
6
18
53
63
102
4) 5) 6) 7)
Lakáshelyzet megoldása Város tisztasága Az élményfürdő beindítása, felvirágoztatása A hulladékégető megépítésének megakadályozása
7
15
63
77
78
10
24
58
61
87
46
26
47
45
76
21
8
19
39
146
A mára már megnyílt élményfürdőtől a válaszadók 41 %-a „az idegenforgalom, a turizmus fellendülését” várta, várja. Ez összefügg azzal, hogy ezek szerint a fiatalok valóban figyelemmel kísérik a helyi közélet alakulását, hisz az elmúlt időszakban sok helyütt elhangzott, hogy Önkormányzatunk a turizmus fellendítését városunk gazdasági életének egyik kiugrási pontjaként jelölte meg. Igen magas azok aránya, akik „munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehetőséget” látott, lát a élményfürdő megnyitásában és csupán 13, 15 % azok aránya, akik „passzív szabadidő eltöltési lehetőségként” tekintenek a fürdőre.
90. Mit vársz az élményfürdő megnyitásától?
8% Munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehetőséget
13% 38%
Az idegenforgalom, a turizmus fellendülését Passzív szabadidő eltöltési lehetőséget Nem válaszolt
41%
90.
Mit vársz az élményfürdő megnyitásától? Munkahelyek teremtését, elhelyezkedési lehetőséget Az idegenforgalom, a turizmus fellendülését Passzív szabadidő eltöltési lehetőséget Nem válaszolt
Elégedettség az egyes intézményekkel, szolgáltatásokkal
89
95
37,85%
104
41,43%
33 19
13,15% 7,57%
A településhez való viszony egyik fontos fokmérője a kapott szolgáltatásokkal, ellátásokkal, intézményekkel való elégedettség. Helyzetelemzésünkben arra kerestük a választ, hogy mennyire ismerik, azaz mennyire képesek véleményt alkotni az egyes ellátásokról, illetve arra is, hogy ezeket hogyan ítélik meg. Skála-technikát alkalmaztunk, a szokásos 5-ös skálán, („teljesen elégedett”-től az „elégedetlen”-ig) mértük az elégedettséget. Az egyes szolgáltatásokkal, alapellátásokkal, kialakított véleményt a táblázat részletesen tartalmazza. A fő tapasztalatok a következők: A legkevesebb információja van a megkérdezetteknek az építkezési és kereskedelmi lehetőségekről, ez korukból adódóan érthető is, hisz még nem terveznek építkezésbe, vagy akár vállalkozásba fogni a válaszadók. A fiatalok „többnyire elégedettek” a tanulási és sportolási lehetőségekkel, ezek az értékek közelítenek leginkább a „teljesen elégedett” kategória. A szolgáltatások többségével a fiatalok legnagyobb hányada „közepesen elégedett”, így a közbiztonsággal, a közlekedéssel, az egészségügyi ellátással, a postai szolgáltatással és a lakosság helyi ügyekről való tájékoztatásával. Az „elégedetlenek” tábora a munkalehetőségek és a szórakozási lehetőségek tekintetében a legmagasabb, közel a megkérdezettek fele nyilatkozott így. A közutak állapotával kapcsolatban is a válaszadók egyharmada szintén „elégedetlen”, de itt inkább már a „többnyire elégedetlen” kategória felé közelítenek az értékek. Az intézményeknél információhiány birtokában nem tudott véleményt alkotni a megkérdezettek megközelítőleg egyharmada a Takács Jenő Zeneiskoláról, a Gondozási Központról és a segélyezésről. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumot és a III. Béla Szakképző Iskolát értékelték a legmagasabbra a válaszadók, ez annak tudható be, hogy a válaszadók többsége valamelyik iskola tanulója és ez is mutatja, hogy kötődnek iskolájukhoz a fiatalok. Általában „közepesen elégedett”, de inkább a „többnyire elégedett” kategória irányába mutatnak a felnőtt háziorvosi, a fogászati, a védőnői ellátásra, a gyógyszertárra adott értékek, erőteljesebben közepesen elégedettek” az Óvodával, Arany János Általános Iskolával, a Széchenyi István Általános Iskolával, a Pannon Kapu Kulturális Egyesülettel és a Móra Ferenc Városi Könyvtárral. A Polgármesteri Hivatal tevékenységének megítélésekor még mindig a közepes érték dominál, de itt már több a „többnyire elégedetlenek” aránya. A megkérdettek legkevésbé a gyermek háziorvosi ellátással vannak megelégedve.
90
91. Mennyire vagy elégedett az alábbiakkal Szentgotthárdon? Tegyél x-et a megfelelő helyre! Elégedetlen Többnyire Közepesen Többnyire Teljesen Nincs elégedetlen elégedett elégedett elégedett információm
1) Munkalehetőség 2) Szórakozási lehetőség 3) Tanulási lehetőség 4) Sportolási lehetőség 5) Építkezési lehetőség 6) Kereskedelmi lehetőség 7) köztisztaság 8) közbiztonság 9) Közutak állapota 10) közlekedés 11) Egészségügyi ellátás 12) Postai szolgáltatás 13) A lakosság tájékoztatása a helyi ügyekről 14) Óvoda 15) Arany János Általános Iskola 16) Széchenyi István Általános Iskola 17) Vörösmarty Mihály Gimnázium 18) III. Béla Szakképző Iskola 19) Takács Jenő Zeneiskola 20) Háziorvosi ellátás/felnőtt 21) Háziorvosi ellátás/gyermek 22) Fogászati ellátás 23) Védőnői ellátás 24) Gyógyszertár 25) Gondozási központ 26) Segélyezés 27) Pannon Kapu Kulturális Egyesület 28) Móra Ferenc Városi Könyvtár 29) Polgármesteri Hivatal
115 94 9 17 15 21 19 13 80 17 31 9
51 61 28 26 40 40 48 36 64 61 55 37
65 53 76 79 82 92 95 91 57 97 89 80
10 28 83 63 57 46 46 62 31 43 37 60
0 7 50 45 24 20 35 31 7 16 15 42
6 4 1 12 25 25 2 7 3 8 15 16
22 9 16 7 14 13 20 19 27 8 7 15 14 17 17 14 24
36 26 33 25 23 13 22 36 27 35 28 28 22 22 31 19 34
80 62 62 57 47 49 55 67 72 77 75 67 58 69 63 55 55
61 58 46 51 60 56 34 52 52 54 49 63 42 29 32 45 34
26 38 36 53 57 66 38 31 35 35 39 43 34 25 36 40 21
19 49 45 45 36 41 68 31 23 31 40 16 65 68 49 54 55
Minden település szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy képes-e megtartani azokat a fiatalokat, akiket a közösség részben saját pénzén iskoláztatott, akik a település későbbi felemelkedésének zálogai lehetnek. Az ország válságrégióiban (pl. Miskolcon) készített adatfelvételek arra utalnak, hogy – legalábbis tervek szintjén – a mai 15-29 évesek jóval mobilabbak a felnőtt generációknál. Készek elvándorolni részben Magyarország
91
kapuvárosaiba, de akár az egyesült Európába is. Természetesen a mobilitás azokra a leginkább jellemző, akik rendelkeznek az ehhez szükséges adottságok, képességek legalább egyikével: gazdasági tőke, kulturális tőke, szaktudás, vállalkozói kedv. Szentgotthárd esetében beszélhetünk mobilitási kényszerről, mely abból fakad, hogy a városnak nincs felsőfokú oktatási intézménye, így a konkrét érdeklődéssel rendelkező, vagy magasabb oktatási színvonalra vágyó fiataloknak az ország más településein kell megtalálniuk a számukra megfelelő intézményeket. A kérdés, hogy mivel lehet a várost elhagyó szentgotthárdi fiatalokat hazacsábítani. Ez talán a városi ifjúságpolitikának egyik legfontosabb kérdése, hiszen a várost elhagyók sok esetben olyan stratégiailag fontos műszaki, orvostudományi stb. végzettséggel rendelkeznek, mely a város fejlődésének záloga lehet. Ezért nem szabad hagyni, hogy elveszítsék kötődésüket a városhoz, hogy elhagyva Szentgotthárdot gyökértelenné váljanak. Ennek záloga a fiatalok hazalátogatásában rejlik. A családi, baráti, hálók ápolása érdekében rendkívül fontosak azok a közösségi alkalmak, amikor nem csak a közeli emberek gyűlnek össze, hanem „rég látott ismerősökkel” is találkozhatunk. E közösségi alkalmak szervezése elsősorban a város feladata, melyeket érdemes úgy alakítani, hogy egybeessenek azokkal az időszakokkal, amikor a legnagyobb valószínűséggel otthon találhatóak a más városokban tanulók. Fontos a lakhatás kérdése is. Az önkormányzatnak lépéseket kell tennie a lakhatási lehetőségek javítására. Ezen kívül a felsőoktatásban részt vevő szentgotthárdi fiatalok visszacsábításának kulcsa, hogy a város tud-e megfelelő munkalehetőséget biztosítani a számukra.
A megkérdezett 15-29 évesek 40 %-a jelezte, hogy elmenne a városból szemben azzal az 16 %-kal akiknek nem szerepel a tervei között az elköltözés. Jelzésértékű azonban, hogy a szentgotthárdi fiatalok szintén 40 %-a „vacillál”. Bizonyos körülmények között (ha nem lesz munkahely, családi kötelékek, továbbtanulás) talán elhagyná a várost.
92
92. Mindent számításba véve, elköltöznél Szentgotthárdról?
4%
40%
Igen Nem
40%
Talán Nem válaszolt
16%
92.
Mindent számításba véve, elköltöznél Szentgotthárdról? Igen Nem Talán Nem válaszolt
101
39,61%
42
16,47%
101 11
39,61% 4,31%
Azok, akik nagyobb mértékben mobilak jobb társadalmi, gazdasági körülmények között élnek, akiknek felhalmozott tudástőkéje (iskolai végzettség, számítógépes ismeret) alkalmas arra, hogy azt gazdasági tőkére illetve kapcsolati tőkére váltsa az ország más részein, vagy mint azt a táblázat jelzi az Európai Unióban. Fontos azonban, hogy az elköltözés kapcsán mindig elvi lehetőségről beszélünk. A tapasztalatok azt mutatják, ha egy fiatal elköteleződik, élettársa lesz, házasságot köt, esetleg gyermeke születik, vagy az egzisztenciális problémái oldódnak, akkor (elsősorban kényelmi okokból) erre az elköltözésre nem kerül sor.
93
93. Ha igen, akkor hová? Vas megye más városába 19%
9% Faluba, községbe 11% Budapestre
4% 10%
Magyarország valamely más városába Európai Unióba
19% Európai Unión kívülre 28%
93.
Nem válaszolt
Ha igen, akkor hová? Vas megye más városába Faluba, községbe Budapestre Magyarország valamely más városába Európai Unióba Európai Unión kívülre Nem válaszolt
22
8,70%
28
11,07%
25
9,88%
71
28,06%
49
19,37%
11 47
4,35% 18,58%
A települési önkormányzatok ifjúságpolitikai megvalósításához szükséges eszközök, szakterületek és ágazatok: - A kialakítandó ifjúságpolitika eszközrendszere: •
jogi eszközök (kötelező és megengedő jogosultságok, önálló rendelet alkotásának és határozat hozatalának, a helyi ügyek szabályozásának joga);
•
anyagi, pénzügyi eszközök (forrásai: normatív támogatások, céltámogatások, pályázati támogatások, központból átadott adók, helyi adók, egyéb saját bevételek, hitelek stb);
94
•
szervezeti eszközök (belsők: testületi, tisztségviselői, bizottsági, szakmai, stb. külsők: partneri, stb);
•
intézmények (kötelezően működtetendő és a helyi szükségletek kielégítésére szabadon alapítható intézményei lehetnek);
•
személyi, szakmai feltételek (szükségesség és indokoltság szerint személyek, szakemberek alkalmazása, illetve szakmai feltételek biztosítása)
•
kapcsolati eszközök (társulások, együttműködések)
A települési ifjúságpolitika fontosabb célterületei: •
szociális ellátás (települési szociálpolitika, családsegítés, gyermek-és családvédelem);
•
egészségügyi ellátás (testi és lelki egészségvédelem, prevenció, mentálhigiéné, gondozás, gyógyítás, kezelés-egészségfejlesztés)
•
oktatás, képzés (a helyi oktatási rendszer feltételeinek biztosítása, működtetése);
•
társas és közösségi élet (szabadidő, kultúra, sport, rekreáció, közélet, hitélet, egyesületi élet feltételeinek biztosítása, kialakításának és működtetésének támogatása stb) ;
•
érdekvédelem, érdekérvényesítés, érdekképviselet (gyermek –és ifjúsági jogok érvényesítése, érvényesülésének elősegítése, szükségletek és igények kielégítésének biztosítása, a kezdeményezések támogatása stb);
•
pályaválasztás, munkavállalás, lakáshoz jutás (az önálló felnőtté válás lehetőségeinek, feltételeinek és esélyeinek biztosítása, segítése a településen);
•
ifjúsági mobilitás, belföldi és nemzetközi kapcsolatok (az önkormányzat törekvései, meglévő kapcsolatai és lehetőségei szerint)
95
