Szent István Egyetem Kertészeti Szakkollégium, A jövő kertésze előadássorozat és szakmai tanulmányút NTP-SZKOLL-13 Szakmai beszámolója.
A Szent István Egyetem Kertészeti Szakkollégiuma, A jövő kertésze előadássorozat és szakmai tanulmányút NTP-SZKOLL-13 projekt keretén belül 2014 március 12. és június 05. időpontok között, megrendezésre kerülő 15 előadásból álló előadássorozata (beleértve a záró konferenciát is) valamint szakmai tanulmányi útja a benyújtott, majd 2014. április 16-án módosításra kerülő pályázat a leírtak szerint megvalósításra került, a szakkollégiumot egyéb módon támogató PR, marketing költségek (logókészítés) végrehajtásával együtt. Előadóink: 1. 2014. 03. 12 - Kerényi Nagy Viktor, aki fiatal kora ellenére számos magyar és idegen nyelvű tudományos publikációval rendelkező PhDhallgató. Az egész Kárpát-medencét felölelő, vadon élő rózsafélékre történő specifikációjával számos tudományos munkát készített. A kertészet számára fontos, hogy különböző vadrózsa- és galagonyafajok magyarországi termesztési lehetőségét és így, többek között a gyümölcstermesztésünk spektrumának szélesítését is elősegíti kutatásaival. Előadásában számos magas antioxidáns tartalmú faj termesztésbevonását szorgalmazta, amely a jövőben piaci perspektíva lehet. 2. 2014. 03. 26 - Palotás Gábor, stratégiai- és fejlesztési igazgató, Univer Product Zrt. Kecskemét. Okleveles vegyészmérnök és TQM-menedzser szakközgazdász. 2002-től a Magyarvíz Kft., Lajosmizsei gyár egységvezetője, 2003- Danone Kft., Budapest minőségbiztosítási vezetője, 2006- Univer Product Zrt., Kecskemét minőségirányítási és fejlesztési igazgatója, majd 2008- Univer Product Zrt., Kecskemét stratégiai és fejlesztési igazgatója. Szakmai előadását kiegészítette, a legújabb Univer Product Zrt. termékcsaládjának „KenniJó” kostóljával. Palotás Gábor számos szakmai sikerét figyelembe véve követendő példát mutat a hallgatók számára, de ezen felül a hallgatóság a teljes termékpályával képes volt megismerkedni, a fajtaválasztástól, ill. megvetéstől a termelésen és feldolgozáson át a legújabb Univer Product Zrt. által fejlesztett termékek kóstolásán át.
3. 2014. 04.02 - Szabó Gábor, egyéni vállakóz, a kerttervezés, fenntartás, lágy- és fás szárú növények ápolása, pázsitok telepítése és fenntartása. Széles körű tapasztalatai alapján pontos képet adhat az egyéni kertészeti vállalkozói tevékenységről és általános ismereteinket kiegészítette a legújabb növényápolási trendekkel is, amily például a fás szárú növények injektálása. 4. 2014 . 04. 16 - Jenei István Alapanyag beszerző a Bio-Fungi Kft.-nél. A cég több mint 35 éves múltra tekint vissza. Eleinte kizárólag gombatermesztéssel és kereskedelemmel foglalkozott, 2000 óta már gombakomposztot is előállít. A sokéves tapasztalatnak és a vezetőség kemény munkájának köszönhetően mára Közép-kelet Európa egyik vezető gombaipari cégévé váltak. A cég állandó minőség-ellenőrzés mellett közel száz hazai és külföldi gombatermelőt szolgál ki kiváló alapanyaggal. Jenei István kihangsúlyozta, „a csiperkegomba-termesztésben általánosan felmerülő, elsősorban alapanya-beszerzés kapcsán mik a jellemzők illetve azt, hogy a piaci rések megtalálása után a folyamatos ellátás és a piac fenntartása a cél. Ezeket olyan „high tech” laboratóriumi háttérrel és többszintes, magas termelési értékkel rendelkező gombatermesztő házakkal lehet elérni, amelyek a mai kor elvárásaink megfelelnek mind a termék minősége és mennyisége mind pedig a betakarítás során az ergonómiai feltételeknek. 5. 2014. 04. 29 - Dr. Barócsi Zoltán, egyetemi docens, a szőlő fitotechnikai műveleteinek tárgykörben tevékenykedő, számos tudományos munka szerzője. Szakmai munkásságának eredményességét jól mutatja a publikációin túl többek között az is, hogy a 2010-ben, a szlovéniai Mariborban megrendezett Nemzetközi Egyetemi Borversenyen, a 2006. évi késői szüretelésű aranyérmes Szürkebarát bora nyerte el a második legjobb bor különdíját, amely bor elkészítése Dr. Barócsi Zoltán nevéhez fűződik. A SZIE Kertészeti Szakkollégium Egri borok/ Egri korok című előadásán egri borok kóstolása mellett a borkóstolás menetéről, borbírálatról, a kóstolt borok tulajdonságairól, valamint az Egri Borvidék jelenlegi borászati helyzetéről is hallhattunk. Magyarországon nehéz borászatot alapítani, ugyanis elsősorban jelentős alaptőkét igényel, valamit magas színvonalú szaktudást mind szőlészeti, mind borászati téren, ugyanakkor a generációk által felhalmozott tudásanyag előnyt jelenthet más borászatokkal szemben. Mire egy kezdő borász beindítja gazdaságát, akár saját, akár állami finanszírozásból, a szőlőterület és a pince az első 610 évben folyamatosan jelenlévő tőkét igényel. Ha ezek a feltételek nem adottak, akkor nem érdemes borászatot alapítani. Ehhez még hozzájárul, hogy a borpiacon is helyt kell állni az új termelőnek. Ennek oka, hogy a magasabb presztízsű cégek borai értékesebbek, így egy új márkanév
kiépítése is hatalmas kihívást jelenthet, ezért lenne szükség egy termelők közti összefogásra. Az Egri Borvidék borászainak helyzetére jelentős hatással volt a borvidék egykori vezető vállalatának beszüntetése. 2009ben kezdték meg az Egervin felszámolását, mely 2012-re zárult le. Az Egervin vásárolta fel korábban az egri gazdálkodók termékeit, megszűnése megnehezítette az egri borászok helyzetét. A földtörvény, miszerint külföldiek is felvásárolhatját a magyar szőlőtermő területeket, kevésbé fenyegeti az Egri borvidéket, a jelentősebb tokajival szemben. Az elsőkén kóstolt Egri Leányka 2013-ból érkezett. Illatában gyümölcsös és a kevés szén-dioxid tartalom frissességet kölcsönöz neki, mind ízben, mind illatban. Szinte észrevehetetlen a maradék cukortartalma, ami megbújik a gyümölcsös frissesség mögött, azonban üde gyengéd, lágy savaival és a reduktív készítés technológiájával egy olyan borként tárul elénk, amiből az ember szívesen fogyasztana egy pohárral aperitifként nehezebb vacsorák előtt. A 2013-as évjáratú Egri Rosé egy igazán könnyed bor. Frissességével és a megfelelő szén-dioxid tartalmával, kis túlzásként üdítőnek is fogyasztható egy meleg nyári napon, azonban vigyázni kell vele, ugyanis a rosékhoz képest az alkoholtartalma elég magas. Ízében ugyanúgy megtalálható a gyümölcsös karakter, mint az előbb említett Leánykában, ugyan is mind a két bor egyazon technológiával készült. Kékfrankos szőlőből, áztatás nélkül egy olyan bort sikerült összeállítani, ami magában hordozza a kezdetleges vörösbor jellegeket, ugyanakkor a savai és a beltartalom tökéletes harmóniában állnak egymással. A 2013-as Egri Portugieser egy telt vörös színű bor, amit régebben Oportóként, vagy Kék-oportóként emlegettek hazánkban. Miután megszagoltuk, és jól megnéztük magunknak az első korty sem okoz csalódást, ami teljes lágyságával terül el az ember szájában. Az illatból következtetni tudunk az ízre is. Mivel ennek a bornak jellegzetes zamata épphogy nem tolakodó, de összetéveszthetetlen jegyeket hordoz magában, amiről azonnal felismerjük, mivel van dolgunk. Cabernet franc 2008. A Portugiesernél valamivel keményebb bor, jelentős extrakt, és élénk csersavtartalommal. Fűszeres hosszú utóíz jellemzi, egyszóval ez a bor olyan, ahogy a könyvekben olvashattunk róla. 6éves korára ez a vörösbor olyan testtel rendelkezik, ami a fahordós érlelésnek köszönhetően megérett arra, hogy pár palackkal eltegyünk belőle a pincébe. Egri bikavér 2011. Szintén reduktív technológiával készült bor, ami a házasítások után fahordós érlelésen ment keresztül. A reduktív technológiával készült alapborok jellege kiérződik ezen a mély vörös színű bikavéren, amiből a szakember érezheti mikből is készült ez az egri jellegzetesség. A savak tökéletesen harmonizálnak egymással, ugyanakkor ezt a bort az előző Cabernet franchoz képest lágynak mondanám. Turán. Egy festőlevű fajta, ami a borban is meglátszik ugyan is az eddig kóstoltak közül ez rendelkezik a legáthatóbb vörös színnel. Egerben minden évben magas minőségű termést
eredményez, aminek következtében az elénk kitöltött ital is magas minőségű száraz vörösbor. Újfahordós érlelésen ment keresztül és egy igen jól álló barrique ízt kölcsönöz a bornak, ami elsőre szolid, aztán minden korttyal egyre jobban az orrunk elé áll, és azokat a különleges ízeket mutatja, amivel ez a kezelési technológia „felöltöztette” ezt a nedűt. 6. 2014. 04. 30. - Mesterházy Ildikó, Dr. Ladányi Márta, egyetemi docens PhD-hallgatója, aki a Magyar mezőgazdasági termelésben kiemelkedő ágazatot képviselő szőlőtermesztés klimatikus viszonyainak változásával és azok szőlőnövényre gyakorolt hatásával foglalkozik. A Szent István Egyetem Kertészeti Tanszéke évtizedek óta, kutatás sorozatában foglalkozik a zöldségnövények abiotikus stressz tényezőinek hatásaival, de így Mesterházy Ildikó segítségével, ezt a tudásanyagot tovább tudjuk bővíteni. Előadásában rávilágított olyan, az időjárás évtizedes, évszázados alakulása kapcsán kimutatható változásokra, amelyek jelentős mértékben megváltoztathatják a jövő mezőgazdaságának és azon belül a szőlőtermesztésnek a menetét. Ilyen változás lehet például a hőmérséklet is, amely előadónk statisztikai kimutatásából egyértelműen szárazodást prognosztizálnak. Elképzelhető, hogy a nyári hónapokban 2050-re minden második évben, 2075 után pedig minden évben hosszantartó, több hetes, 35 C° feletti hőmérséklettel sújtó időszakok következnek, amelyek rendkívül súlyos következményeket vonhatnak maguk után. 7. 2014. 05. 05 - Kaszab László, Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet kertész szaktanára. A dísznövénytermesztés és a kertépítés helyzete és jövőbeni kilátások, lehetséges kitörési pontok, amelyek lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára idénymunkaszerzésre is. Rendkívül érdekfeszítő előadásában, jelenleg a kertépítésben egyre nagyobb szerepet kapó ázsiai építészeti stílust és gondolkodásmódot hangsúlyozta. A modern nyugati gondolkodásmóddal gyakran ellentétes, mégis könnyen a mindennapokba illeszthető kertépítészit megoldásokkal a harmónia a mindennapok részévé tehető, amely közvetve az egészségi állapotra is hat. 8. 2014. 05. 19 - Dr. Orlóci László 2005-től az ELTE Füvészkert igazgatói pozícióját tölti be. Vezetősége alatt kezdődött meg a Kert széleskörű fejlesztése a sikeresen megpályázott hazai és uniós pályázati forrásokból. Felsőfokú végzettségét kertészmérnökként, mérnöktanárként szerezte, doktori disszertációját dendrológia-botanika témában írta. Két egyetem címzetes docenseként, és mérnöktanárként oktat és konzultál egyetemeken és technikumban. Több mint 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik növénytani, kertészeti, ökológiai és pedagógiai szakterületeken. Vezetőségi tagja a Magyar Kertészeti Tanácsnak, a Magyar Arborétumok
és Botanikus Kertek Szövetségének. A Magyar Dísz-kertészet problémakörét tárgyalva, számos a jövőre vonatkozó fontos tényt és lehetőséget felsorolt. Véleménye szerint a Magyar Dísz-kertészeknek is Európai Uniós szinten kell mozogniuk ezen az egyre inkább szélesedő, már-már globálisnak mondható piacon, de ha csak az EU-s piacokat tekintjük egy 500 milliós vásárlói réteget látunk. Ezen kellene és kell is a nem túl távoli jövőben megtalálni azokat a réspiacokat, amelyek először a túlélést biztosítják, később pedig lehetőséget nyújtanak a fejlődésre. Többször kihangsúlyozta, hogy az ember biológiai lényként az egyre inkább urbanizálódó világban képtelen meglenni a dísznövények nélkül. A dísznövény mint olyan innentől kezdve nem tekinthető luxuscikknek, hisz a mindennapok szerves rész és rendkívül szükségesek. Ezen felül megemlítette, hogy ennek a fontossága abban is kiválóan megmutatkozik, hogy a nyugaton egyre nagyobb divatot jelentő és futótűzként terjedő „Green City” tevékenységek is az előbb említett fontosságot támasztják alá. 9. 2014. 05. 21. - Szigedi Tamás, doktori fokozatszerzése folyamatban van. Közeli infravörös spektroszkópia alkalmazása a gyakorlatban. Az élelmiszerek beltartalmi paramétereinek meghatározása analitikai vizsgálatokkal meglehetősen drága, lassú és élőmunka-igényes művelet. A közeli infravörös spektroszkópia lehetőséget kínál, hogy gyorsan, olcsón megvizsgáljuk ugyanezen paramétereket roncsolásmentesen. Kísérleteinek ismertetésében kiemelte a hatékony roncsolásmentes vizsgálatok ill. ezen belül a spektroszkópia fontosságát. Számos esetben a hatékonyság mellett stabil, megbízható eljárási mód az élelmiszerek vizsgálatában. PhD munkájában a száraztészták tojástartalmának roncsolásmentes ellenőrzését tűzre ki célul, amelyet kutatási és fejlesztési munkájának köszönhetően fél tojás pontossággal képes meghatározni. Ez a pontosság a Szent István Egyetem Kertészeti Intézeténél szakdolgozatot készítő és hasonló műszerrel dolgozó hallgatónak is követendő példát mutatott. 10.2014. 05. 22. - Mravcsik Zoltán PhD-hallgató, Dr. Gyulai Ferenc a Szent István Egyetem egyetemi tanárának témavezetésével a vitathatatlan fontosságú Vitaceae családban végez kutatásokat, amelyben nem csak a Vitis vinifera, hanem számos más igen jelentős nemzetség helyet foglal, a termesztett és a természetes környezetünkben egyaránt. Kutatásának egy fő kérdéskörét képezi, hogy napjainkig nem sikerült megnyugtatóan bizonyítani, hogy a Kárpát-medencében a (Vitis vinifera subsp. sylvestris) fajból borszőlőfajtát nemesítettek volna ki. A hazánkban legnagyobb kövült szőlőmag-készlettel rendelkező Mravcsik Zoltán PhD-hallgató, kitartó és áldozatos munkájával, jó példát mutat a SZIE Kertészeti Szakkollégium aktív hallgatóink. Az ország egész területén folytatott
fajtagyűjtő és ásatásokkal ötvözött multidiszciplináris feladatkör eddigi eredményei sokban hozzájárultak a hallgatók látókörének szélesítésében. 11.2014. 05. 26. - Dr. Lugasi Andrea: Napjainkban számos termék esetében felmerül a kérdés annak eredetével és beltartalmi összetételével kapcsolatosan. Fontos kérdés továbbá, hogy a termékeknek milyen minőségellenőrzésen kell átmenniük forgalomba hozataluk előtt, és hogy ezeket kik ellenőrzik, milyen rendszerességgel. Az előadás során számos ezen témához kapcsolódó kérdést sikerült megválaszolni. Dr. Lugasi Andrea kiemelt fontosságúnak tartja, hogy csak ellenőrzött terméket fogyasszunk, amelyek rendelkezenk a megfelelő laboratóriumi háttér tesztel, mivel ma egy termék megjelenéséhez kizárólag bejelentési kötelezettséggel rendelkeznek a piacra kerülő új termékek és ezután a boltok polcaira kerülhetnek. 12. 2014. 05. 27. Dr. Helyes Lajos, 1981-ben szerezte kertészmérnöki diplomáját, 1991-ben végezett szakmérnöki (Glasshouse Crop Production) képzést a Wageningen-i egyetemen. 1996-ban szerezte Ph.D. fokozatát, 2008-ban választották az MTA doktorának. Jelenleg Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Kertészeti Technológiai Intézetének igazgatói feladatait látja el, emellett több tárgyat oktat – idegen nyelven is. Érdekfeszítő előadása során Dr. Helyes Lajos fontosságát emelte ki annak, hogy a paradicsom, ez a filogenetikai szempontból rendkívül rövid életű növény, milyen rendkívüli módon meghódította a világot. A zöldségnövényeink közül csak az ipari céllal felhasznált paradicsomból 42,3 millió tonnát állított elő a világ. A legnagyobb termelő Kalifornia, amely önmagába véve 16 millió tonnás produktummal van jelen a világpiacon. Kiemelte a mindenkori termelési szempontoból fontos paramétereket amilyen a mennyiség (kötődött bogyók száma x bogyó átlag tömeg), a minősége (Brix°, likopin mennyiség, cukor-sav arány) és a gépi betakaríthatóság (koncentrált virágzás és kötődés, száron tarthatóság, fajtára jellemező „jointless” jelleg). 13. 2014. 05. 28. Heltmanné Dr. Tulok Mária 35 évig oktatott gyógynövénytermesztést a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán. Jelenleg vendég előadóként oktat és konzultál a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Kertészeti Technológiai Intézetében. Emellett folyamatos szaktanácsadói feladatokat lát el hazai és külföldi cég megbízásából. Előadásában számos, a mindennapokban használható és rendkívüli jótékony hatással rendelkező gyógynövényt sorolt fel, ismertetett. Kitért a termeszthetőségükre is, akár
városi körülmények között, erkélyládás módszerekkel, így mindig frissen szedett gyógy- és fűszernövény készlet áll a fogyasztó rendelkezésére. 14. 2014. 05. 28. - Dr. Neményi András Egyetemi adjunktus a István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Kertészeti Technológiai Intézetében. Kutatási témája a dísznövények díszítőértékét befolyásoló biotikus és abiotikus tényezők vizsgálata. A vizsgálatok kiterjednek az abiotikus tényezők közül a hőmérséklet (sugárzási felszínhőmérséklet és léghőmérséklet), illetve a víz hatásának értékelésére. Emellett vizsgálja a vízellátottság hatását a vegetatív növényi részek mennyiségi és minőségi összetevőire. A biotikus tényezők közül a fajta hatását elemzi. Jelenlegi tesztnövényei: Phyllostachys taxonok. A növények gyógyászati, ipari és díszkertészeti céllal való felhasználást folytatta Dr. Neményi András a Japánról szóló beszámolóját. A hallgatók már Kaszab László által megemlített keleti jellegű kertépítészeti megoldások és lehetőségek fonalát, ebben az előadásban tovább lehetett horgolni. Ennek legfőbb célja, hogy a számos eltérő stílusjegyet és gondolkodásmódot magáévá tudjon tenni a hallgató. 15. 2014. 05. 26. Az előadássorozat zárásaként Daood Hussein tartotta meg előadását, aki a BCE Élelmiszertudományi Doktori Iskola (oktató) Karotinoidok, klorofillok, antioxidáns vegyületek analízise és kémiai változásának nyomon követése az élelmiszerekben. Világszinten kiemelkedő tevékenységet és szakmai munkát képvisel, részt vett a nemzeti technológiai programban. Amelynek célja volt az agrárium és az élelmiszeripar területén nagy hozzáadott értékű, egészséges, nemzetközileg is versenyképes élelmiszeripari termékek, valamint gyártástechnológiák kifejlesztése. Az igen nagy számú hallgatósággal megosztotta az alapvető élelmiszerek közül az egészségünkre legnagyobb mértékben pozitív hatást gyakoroló antioxidáns vegyületeket, amelyeket a mindennapi táplálkozással magunkhoz kell vennünk a megfelelő formában és mennyiségben, ahhoz, hogy a legmegfelelőbb feltételek biztosítsuk szervezetünk haromónikus működéséhez. Ilyen antioxidáns hatású természetes vegyület például a likopin, a β-karotin, az α-tokoferol és az aszkorbinsav. Ezeket számos példán át jellemezte és a mai tudásunk szerinti legalkalmasabb beviteli módját is megosztotta az érdeklődőkkel. Majd Daood Hussein prezentációját követően az előadássorozat zárásaként a Szent István Egyetem Kertészeti Szakkollégiuma egy büfévacsorán látta vendégül az előadókat és az aktív szakkollégiumi hallgatókat. 2014. 06. 05. – A szakmai tanulmányi út keretén belül Gödöllői indulással, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete, DélKerTÉSZ, Árpád Agrár Zrt. Szentesi
Kertészti telepére látogattunk. Itt a kertészet „nehéziparakétn” számon tartott hosszúkultúrás hajtatási technológiával ismerkedtek a hallgatók. A két legfontosabb hajtatott zöldségnövény a paprika és a paradicsom egyaránt megtekinthető volt. Itt a Buleca Csaba a teljes termelési metódust ismertette, a magvetéstől a palántanevelésen át a növényvédelemig és betakarításig. Volt alkalmunk megtekinteni a manipuláló üzemrészt is, ahol a bekerült termések egy elsődleges válogatáson, mosáson és osztályozáson mennek keresztül mielőtt a csomagolóba jutnának. Az iparszerű nagyüzemi termeléssel ellentétes, család-manufakturális mikro-gazdaság látogatása volt a tanulmányi út következő állomása. Monoron a Csúzi Családi Pincészet, nevével ellentétesen, nem csak a gondos művelés eredményéből származó öt tételes kóstolóhoz a bort állítja elő hanem az almaültetvényükből betakarított gyümölcsöt többféle módon, hozzáadott értékkel ellátva értékesítik. Nyírfacukorral édesített lekvárjaikat a natúron kívül, fahéjas-szegfűszeges, mézes-gyömbéres és levendulás ízesítésben kóstolhattuk. Ezen felül almasajt készítésével is foglalkoznak, mit szintén többféle ízben kínálnak. A családi vállalkozás vezetője Csúzi Szabolcs a gazdaság (pince, szőlészet, almaültetvény és feldolgozó) bemutatása után prezentációs előadásában részletezte életútját, egyetemi tanulmányait, külföldi szakmai gyakorlatát, itthoni munkaköreit, majd rátért a családi gazdaságuknak a szülőktől való átvételére,a réspiacok keresésére és a gazdaság továbbfejlesztésére. A PR, marketing költségek költséggént feltüntetett összeget a Szent István Egyetem Kertészeti Szakkollégiuma logókészítésre fordította, amelynek segítségével a jövőben, egyértelműsíteni és így egyszerűsíteni lehet szakkollégiumunk tevékenységét és egyfajta reklámot is jelent az egész hallgatói körnek.
Az NTP-SZKOLL-13-0012 azonosító számú „A jövő kertésze előadássorozat és szakmai tanulmányút” elnevezésű pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Szent István Egyetemen támogatásával jött létre.
