Szent István Egyetem Gödöllı. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

Szent István Egyetem Gödöllı

Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

Doktori (PhD) értekezés

Sipos Nikoletta

Gödöllı 2012.

A doktori iskola megnevezése:

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

tudományága:

gazdálkodás- és szervezéstudományok

vezetıje:

Dr. habil Szőcs István MTA doktora (közgazdaságtudomány), egyetemi tanár SZIE, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Közgazdaságtudományi és Módszertani Intézet

Témavezetı:

Dr. habil Takács István PhD közgazdaságtudomány, egyetemi docens Károly Róbert Fıiskola Vállalatgazdaság Tanszék

...........................................................

..........................................................

Az iskolavezetı jóváhagyása

A témavezetı jóváhagyása

II

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS..............................................................................................................................1 1.1 A téma jelentısége ................................................................................................................1 1.2

2.

Célkitőzések, megoldandó feladatok ....................................................................................2

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ..........................................................................................5 2.1 Közjavak és externáliák ........................................................................................................5 2.2

Környezetvédelmi szabályzás kritikai elemzése...................................................................8

2.2.1 2.2.2 2.2.3

Közvetlen (normatív) szabályzás rendszere .................................................................8 Közvetett (gazdasági) szabályzás...............................................................................10 Nemzetközi tapasztalatok a szabályozóeszközök terén ..............................................14

2.3

A klímaváltozás összefüggésrendszere...............................................................................15

2.4

A Kiotói jegyzıkönyv és Magyarország nemzetközi kötelezettségei ................................18

2.5

Fenntartható fejlıdés...........................................................................................................21

2.6

Az üvegházhatású gázok kibocsátása nemzetközi szinten..................................................24

2.7

Az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer ....................................................................26

2.7.1 2.7.2 2.8

Az elsı Nemzeti Kibocsátási Terv (2005-2007) .........................................................28 A második Nemzeti Kibocsátási Terv (2008-2012)....................................................28

Környezetvédelmi adóreform .............................................................................................29

2.8.1 2.8.2

A környezetvédelmi adóreform premisszái ................................................................29 Ökoadó alapú adóreform megvalósítására vonatkozó modellezések eredményei.....31

2.9

A CO2 adó ...........................................................................................................................33

2.10

Környezettudatossággal és a környezeti adók elfogadásával kapcsolatos felmérések eredményei ..........................................................................................................................37

3.

ANYAG ÉS MÓDSZER..........................................................................................................41 3.1 Az elemzések elvégzése elıtt feltett hipotézisek ................................................................41 3.2

A kutatás során felhasznált adatok és adatbázisok..............................................................41

3.2.1 3.2.2

4.

Szekunder (ökoszkopikus) adatok...............................................................................41 Primer (demoszkopikus) adatok.................................................................................42

3.3

Statisztikai módszertan .......................................................................................................44

3.4

A CO2 adó bevezetésének elemzése szimulációs modellel ................................................45

EREDMÉNYEK.......................................................................................................................49 4.1 A környezeti adóbevételek elemzése ..................................................................................49 4.2

A jövedelem- és vagyonadó bevételek elemzése................................................................51

4.3

Az élımunka terheinek elemzése........................................................................................52

4.4

A foglalkoztatottság és a járulékterhek összefüggésének vizsgálata Magyarországon ......53 III

4.5

A környezetvédelmi jellegő adók és néhány gazdasági mutató összefüggése....................55

4.6

Környezetvédelmi jellegő adók körének áttekintése, megjelenési üteme Magyarországon..................................................................................................................58

4.7

Környezetvédelmi adóreformok, kezdeményezések nemzetközi szinten...........................64

4.8

Az európai országok környezettudatossági mátrixa............................................................70

4.9

Magyarország második nemzeti kiosztási tervének elemzése ............................................71

4.10

A CO2 adó és hatásmechanizmusa......................................................................................72

4.11

CO2 adó bevezetésének modellezése ..................................................................................78

4.12

Környezettudatosság vizsgálata Magyarországon ..............................................................84

4.12.1 4.12.2

Környezettudatosság vizsgálata a 18 év feletti lakosság körében .............................84 Környezettudatosság vizsgálata a 10-18 év közötti korosztály körében ....................93

4.13

Új és újszerő tudományos eredmények...............................................................................98

4.14

A kutatási hipotézisek teljesülése .......................................................................................99

5.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK......................................................................101

6.

ÖSSZEFOGLALÁS...............................................................................................................107

SUMMARY ....................................................................................................................................109 MELLÉKLETEK ................................................................................................................................111 1. melléklet: Irodalomjegyzék......................................................................................................112 2. melléklet: Rövidítések jegyzéke ..............................................................................................121 3. melléklet: Táblázatok jegyzéke................................................................................................122 4. melléklet: Ábrajegyzék ............................................................................................................123 5. melléklet: A világ greendex rangsora ......................................................................................125 6. melléklet: Az egy fıre jutó környezetvédelmi adóbevétel 2009-ben M euróban. ...................126 7. melléklet: Szén-dioxid kvóták eloszlása Magyarországon ......................................................127 8. melléklet: Ipari üzemek száma Magyarországon.....................................................................128 9. melléklet: Ipari üzemek száma Budapesten .............................................................................129 10. melléklet: Ágazati üvegházhatású gázkibocsátás Magyarországon 2008-ban ......................130 11. melléklet: Magyarország 18 év feletti lakosai között végzett felmérésnél alkalmazott kérdıív ..............................................................................................................................131 12. melléklet: Magyarország 10-18 év közötti lakosai között végzett felmérésnél alkalmazott kérdıív ..............................................................................................................................138 FÜGGELÉK .......................................................................................................................................142

IV

Bevezetés „Ember vigyázz, figyeld meg jól világod: ez volt a múlt, emez a vad jelen,hordozd szivedben. Éld e rossz világot és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen." (Radnóti M.)1

1. BEVEZETÉS

1.1 A téma jelentısége Dolgozatomban a környezetvédelmi adóreform kérdésével foglalkozom, amelynek aktualitását az egyre inkább elıtérbe kerülı klímaváltozás megelızése, vagy fékezése érdekében tett erıfeszítések indokolják. A Föld éghajlatának tartós és jelentıs mértékő megváltozása helyi, vagy globális szinten is végbemehet. A változás kiterjedhet az átlagos hımérsékletre, az átlagos csapadékra, vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás lehet a Földön végbemenı természetes folyamatok, (pl. a földrészek tektonikus mozgása) a bolygót érı külsı hatások, (pl. változások a Nap sugárzásának erısségében) vagy akár emberi tevékenység eredménye (pl. az üvegházhatású gázok termelése). A klímaváltozásnak a földi élıvilágra, és az emberre eddig sokféle hatását mutatták ki. Így pl. a fák hamarabb levelesednek ki, a költözı madarak elıbb indulnak vándorútnak és elıbb raknak fészket, mint korábban, és sok állat és növényfaj észak felé, ill. a hegyeken fölfelé terjeszkedik. Az algák, planktonok és halak nagyobb bıségben találhatók az óceánok északi részein, mint korábban. Az óceánok – az elnyelt szén-dioxid miatt – savasodnak, ami hatással van az érzékeny korallokra, és a korall-zátonyok más fajaira. Az erdık produktivitása egyes helyeken és átmenetileg megnıtt; de dél felıl új kórokozók és más idegen fajok is megjelentek. Várható a minket, embereket veszélyeztetı trópusi betegségek térnyerése, a hıhullámok gyilkos hatásai, az aszályok miatti éhínség, és embermilliók halála. Az egész földi élıvilág sérülékenyebbé vált. Ráadásul sajnos úgy tőnik, hogy a jövıben az említett folyamatoknak a folytatódására még akkor is számítani kell, ha a levegıszennyezést akár már holnapra is nullára tudnánk csökkenteni. Napjaink egyik legfontosabb környezeti problémája a levegıszennyezés, melynek hatásaival nemcsak a kibocsátó források közelében, hanem attól jelentıs távolságra is számolnunk kell. Egyre inkább foglalkoztatja a világ kutatóit a klímaváltozás, bár nem csak azért, mert ennek hatását életünk számos területén tapasztaljuk, hanem azért is, mert üzleti lehetıségek kínálkoznak. A téma aktualitását adja, hogy a légkörbe kerülı üvegházhatású gázok (pl.: CO2) mennyiségének csökkentése saját egészséges környezetünk és a természeti katasztrófák elkerülése mellett, nemzetközi kötelezettségünk is. A CO2 adó bevezetés vizsgálatának idıszerőségét többek között az is igazolja, hogy az Európai Bizottság egy valamennyi tagországra egységesen kivetett CO2 adó bevezetését javasolja, amely a tagállamok között újabb vitaalapot képezı problémaként merül föl.

1

Radnóti M. (1944): Nem bírta hát In: Radnóti Mikós összes versei és versfordításai, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1994. 206. p.

1

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

1.2 Célkitőzések, megoldandó feladatok A téma kapcsán a következı célkitőzéseket, megoldandó feladatokat határoztam meg: I.

A szakirodalmi forrásokhoz kapcsolódó célkitőzéseim, azok megvalósítása érdekében elvégezendı feladatok a következık: 1. A magyarországi környezetvédelmi szabályozó rendszer jelen állapotának ismertetése, kritikai elemzése, nemzetközi kontextusba helyezése. Feladatom a szabályozó eszközök rendszerének felállítása, hatásuk értékelése. A közjavak példáján keresztül megvizsgálom a környezetszennyezés, mint negatív externália kezelésének lehetséges eszközeit, azok hatását, rámutatok az állami beavatkozás szükségességére. 2. Vizsgálni a klímaváltozás hatását a gazdaság több területére és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalását a Kiotói jegyzıkönyv kapcsán. 3. A környezetvédelmi adóreform elméleti hátterének bemutatása után nemzetközi tapasztalatokat győjteni annak alkalmazására, hatásainak megismerésére. 4. A környezettudatosság és a környezetvédelmi adók elfogadásával kapcsolatos felmérések nemzetközi eredményeinek megismerése.

II. Saját kutatáshoz kapcsolódó célkitőzéseim, elvégezendı feladatok a következık: 1. A rendelkezésre álló adatbázisok adatai alapján megvizsgálni a hazai környezetvédelmi jellegő adóbevételek fajtáját, nagyságát és a jövedelemadó bevételek nagyságát, tendenciáját és összehasonlítani nemzetközi adatokkal. 2. Vizsgálni, hogy létezik-e összefüggés a környezetvédelme érdekében kivetett adók, mint társadalmi bevételek és egyéb gazdasági jelenségek, valamint a foglalkoztatási ráta és a munkáltatói- és munkavállalói járulékterhek között. 3. Áttekintı képet adni a környezetvédelmi adóreform nemzetközi alkalmazásáról és tapasztalatairól. Vizsgálni a környezetvédelmi adóreform magyarországi megvalósításának lehetıségét, veszélyét, hatását. 4. Célom a környezetvédelmi adóreform keretében bevezetett hazai CO2 adó hatásmodellezése. CO2 adó bevezetésébıl adódó kormányzati bevétel nagyságának megállapítása, felhasználási lehetıségeinek, valamint a felhasználási módok hatásának elemezése. Feladatom hatásvizsgálatok készítése annak érdekében, hogy megállapítsam, hogy miként érintené az ökoadó bevezetése az eltérı jövedelmő csoportok jövedelemhelyzetét, milyen pozitív externális hatásai lehetnek az adóreformnak. 5. A társadalom környezettudatosságának felmérése. Magyarország tíz év feletti lakossága körében végzett kérdıíves felmérés eredményeinek elemzése, következtetések levonása.

2

Bevezetés Nem célom azonban, hogy az adóreform keretében megvalósítandó intézkedések gyakorlati kivitelezését, adminisztráicós terheit és jogszabályi hátterét vizsgáljam. Az egyéni nettó határhaszon görbék meredekségének pontos ismeretének hiányában, nem vizsgálom a CO2 adó különbözı ágazatokra gyakorolt eltérı hatásait. Nem kívánom meghatározni azon termékek körét, amelyekre a CO2 adó kivetésre kerülhetne. Elemzéseimen keresztül próbálok rámutatni arra, hogy a környezetvédelem nem csupán a hatóság és a környezetvédık dolga, hanem mi mindannyian felelısek vagyunk környezetünkért, életterünkért, és csak együttes erıvel tehetünk valamit, csodálatos bolygónk állapotának megóvása érdekében. Az elıbbiekben ismertetett célkitőzések mellett fogalmaztam meg elıfeltételezéseimet, amelyek alapvetıen determinálták a felhasznált szakirodalmi források körét. Elıfeltételezéseim, melyek kialakítását nagyban befolyásolták személyes tapasztalataim és a környezetemben élık véleménye, a következık voltak: •

Magyarország az európai országok rangsorában a környezettudatosabb országok közé tartozik.

•

A magyarországi zöld adóreform megvalósítása társadalmi ellenállásba ütközik, mert a társadalom adóellenes és nem bízik az állami szerepvállalásban.

•

A zöld adóreformnak a környezet minıségének javulásán túl létezik másodlagos hozadéka.

•

A hazai felnıtt lakosság környezeti érzékenysége a mindennapi élet személyes tapasztalatai alapján magas. A környezetvédelemre érzékenyebbek a nık, a városban lakók, a magasabb iskolai végzettségőek, a családban élı sokgyermekesek. A környezetkímélı technológiával készült termékeket csak a magasabb jövedelmőek vásárolnák meg. A válaszadók döntı többségben újabb adó bevezetését nem támogatják. Akik nem elutasítóan szavaznak, azok a vállalatokra nézve kompenzációval együtt történı bevezetést támogatják.

•

Az ifjúság környezeti érzékenysége magas, amely a kor elırehaladtával nı. Véleményem szerint a környezetvédelemre érzékenyebbek a humán érdeklıdési körőek, a lányok, és a városban lakók. Az iskolában megjelenı környezeti nevelés szerepe nagy.

A szakirodalmi feldolgozás során arra törekedtem, hogy tisztázzam, milyen ismeretek állnak rendelkezésre már eddig az adott kérdéskörben. Ezek alapján állítottam fel hipotéziseimet (amelyeket részletesen az „Anyag és módszer” szerkezeti részben ismertetek) és kiválasztottam azokat a módszereket, amelyek a hipotézisek bizonyításához, illetve elvetéséhez megfelelıek.

3

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

4

Szakirodalmi áttekintés 2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A szakirodalom feldolgozása keretében a közjavak bemutatásán keresztül felvetem az externáliák kezelésének problémáját, amely igazolja az állami beavatkozás szükségességét. Majd a környezetszennyezés, mint negatív externália internalizálása érdekében eddig alkalmazott beavatkozási módokat, a környezetvédelem területén alkalmazott szabályzóeszközöket ismertetem. A klímaváltozás összefüggésrendszerének áttekintésével eljutok a klímaváltozás megelızésének fontosságához. A légszennyezés visszaszorítása érdekében létrejött nemzetközi egyezmény, a Kiotói jegyzıkönyv bemutatásával ismertetem Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalását, kitérek a fenntartható fejlıdésre. Annak érdekében, hogy érzékeltessem az egyes országok egymáshoz viszonyított légszennyezését, áttekintem az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét, tendenciáját hazai és nemzetközi szinten. Az európai kibocsátás kereskedelmi rendszer bemutatása után ismertetem a hazai nemzeti kibocsátási terveket. Majd ismertetem a környezetvédelmi adóreform elméletét és erre vonatkozó modellezések eredményeit. Bemutatom a CO2 adó európai alkalmazását és a környezettudatosságra vonatkozó felmérések eredményeit. 2.1 Közjavak és externáliák A tulajdonos nélküli, közjavaknak számító erıforrások pusztulásának megakadályozása állami feladat, hiszen azokban az esetekben, ahol a tulajdonjog vagy a tulajdonosi jogosítványok egyértelmő meghatározása nem valósítható meg, nem alakul ki a javak és szolgáltatások piaca, tehát a szőkös természeti erıforrások vagy anyagi javak ára nulla, a piaci forgalomba kerülı áruk árai pedig nem foglalják magukba az externális költségeket. Tehát optimális szabályozásuk a szokásos piaci mechanizmusokon keresztül nem biztosítható, mivel a piaci mechanizmusok útján nem teljesül az, hogy a gazdaság szereplıinek egyéni profit, illetve egyéni hasznosság maximalizálása automatikusan biztosítja az erıforrások és javak hatékony és társadalmilag optimális felhasználását és elosztását, valamint tényleges árának meghatározását. Samuelson [1954] alapján tehát a közjavak közgazdaságilag illetve társadalmilag optimális szintjének létrehozásához a decentralizált árrendszer nem tekinthetı alkalmasnak, az optimum eléréséhez szükséges lehet például állami közremőködés is. A tisztán közjavak készlete nem korlátozott, elosztásuk közös szolgáltatás formájában történik. Senki nem zárható ki a fogyasztásukból, nincs rivalizálás. A közjavakból származó elınyök egynél több egyént érintı oszthatatlan fogyasztási hatásokkal járnak. A közjavak elfogyasztásának társadalmi haszna van, növeli a jólétet, elıállításuk egyéni jövedelmezıségi kritériumok figyelembevételével nem valósítható meg. A közjavak általában olyan jószágok és szolgáltatások, amelyek a mindennapos élet és a termelés normális mőködéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Megfelelı kínálatuk biztosítása piaci mechanizmuson keresztül nem megoldott, mivel a közjavak meglehetısen költségesek (pl.: autópálya, közmő), magas a fix költségek aránya, nem lehet azonosítani (illetve csak jelentıs költséggel) a fogyasztókat, akiktıl az ellenérték elkérhetı, a szolgáltatás mértéke nehezen mérhetı, jellemzı rájuk a potyautas-magatartás, bevételeik begyőjtése bizonytalan, a megtérülési idı hosszú. Mivel a piac nem biztosítja a hatékony kereslet létrejöttét, bekövetkezik a túlfogyasztás, túlszennyezés. A közjavak elégtelen kínálata azt jelenti, hogy bár sokak számára hasznos, alapvetıen fontos jószágról van szó, de mert a piaci mechanizmus nem mutatja meg a tényleges fogyasztókat és rezervációs áraikat, így a bevétel lassúvá és bizonytalanná válik. Emiatt az egyéni termelıknek nem jövedelmezı ebben az iparágban tevékenykedni, s a kínálat megvalósítása az 5

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai állam feladata. A közjavak elıállítása, szolgáltatása az állam feladata, amelyhez a pénzügyi hátteret az egész ország hozzájárulása, adózása adja, amit természetbeni juttatások formájában visszaterel az adózó polgárokra. A kvázi – tehát nem tisztán – közjavak esetében vegyes megoldások születtek. A közösségi koordináció mellett a piaci mechanizmus eszközeit (pl. díjfizetés) is alkalmazzák. A közjavak egyre nagyobb részénél jelennek meg a kormányzati megoldások a társadalmi jólét növelése érdekében. A túlzott beavatkozás azonban a gazdasági rendszer hatékony mőködését veszélyezteti. [MolnárFarkasné, 1998] Externáliáról vagy külsı gazdasági hatásról akkor beszélünk, ha egy gazdasági szereplı tevékenysége piaci ellentételezés nélkül, nem szándékosan befolyásolja egy másik szereplı helyzetét. Az externális hatások lehetnek pozitívak, mely pénzértéke externális jövedelem, vagy negatívak, mely pénzben kifejezett értéke az externális költség. [Marshall, 1898] A környezetvédelem szempontjából a technológiai externáliák a fontosabbak. Egyéni (személyes) externális hatásról van szó, ha az érintett személy vagy személyek ismertek, vagy meghatározhatók. Közösségi, vagy társadalmi externális hatásról van szó, ha a hatás nagyobb közösséget, vagy az egész társadalmat érinti. Megkülönböztethetünk termelıi és fogyasztói externáliát, attól függıen, hogy termelıi, vagy fogyasztói tevékenység okoz külsı hatást. Például az egyik házastárs dohányzása hatással van a másik házastárs jólétére. [Khwaja et al., 2006] Az externális hatás eredménye a gazdaságban az, hogy az erıforrások és javak kereslete és kínálata, illetve értéke eltér a reális értéktıl (1. ábra), a társadalmi optimumtól. A környezetszennyezés csaknem minden formája, valójában negatív externális hatás. A marginális externáliák jól kezelhetık közgazdasági vagy „piackonform“ eszközökkel, míg a nem marginális externáliák csak hatósági módszerekkel szabályozhatók.

1. ábra A kereslet és kínálat egyensúlya negatív externális hatás esetén Forrás: saját szerkesztés Kerekes, 2009 alapján

Az erıforrások társadalmi szinten akkor osztódnának el hatékonyan, ha minden esetben ismert lenne az adott tevékenység teljes, társadalmi haszna, illetve költsége, és ezek figyelembevételével határoznák meg az optimális termelési mennyiséget. Egy termelési tényezı (természeti erıforrás) felhasználása társadalmilag akkor optimális, ha utolsó egységének felhasználásával nyert termék elıállításából, illetve elfogyasztásából nyerhetı társadalmi határhaszon megegyezik a tényezı társadalmi határköltségével. A társadalmi optimum meghatározásához a külsı hatások belsıvé tételére (internalizálására) van szükség. A járulékos költségeket és hasznokat a belsı szereplık számára érzékelhetıvé kell tenni. Ekkor a társadalmi és egyéni hasznok és költségek megegyeznek. A külsı hatások belsıvé tételének több módja van. Az egyik az érintett felek közötti önkéntes megállapodás, kompromisszum. Ezt gátolhatja a szereplık nagy száma. Ha nem tudnak megállapodásra jutni, akkor jogi eszközökkel kötelezhetı a másik fél 6

Szakirodalmi áttekintés az extern hatások ellentételezésére. A jogi korlátozásokat, garanciákat hatásos jogrendszernek kell tartalmaznia. Az externáliák kezelésének gyakori módja, hogy hatósági elıírásokkal próbálják korlátozni a negatív külsı hatásokkal járó, emberek sokaságát érintı tevékenységet. Ilyenkor nem az externáliák internalizálása, hanem a kialakulásának megelızése a cél. Az állam olyan externáliák esetén avatkozhat be hatásosan, amelyek nagy terjedelmőek, sok embert érintenek. Adót kell kivetni a visszaszorítani kívánt negatív externáliák forrástevékenységére, az ösztönözni szándékolt pozitív externáliák forrástevékenységét pedig támogatni kell. Környezetpolitikai szempontból az igazi problémát nem az externália fajtája jelenti, hanem az, hogy az externália nagysága a szennyezı és a szennyezést elviselı áldozat szempontjából különbözik. Ez az aszimmetria egyetlen piaci "ár" alkalmazásával feloldhatatlan. A szennyezıtıl beszedett adóval elvileg kompenzálni lehetne az áldozatot, de gyakorlatilag nem. [Szakál, 2003] Azon termékek és szolgáltatások árát, amelyeknek nincs piaca, a fizetési hajlandóság tükrözi vissza (Willingness to Pay). A környezeti szolgáltatások és beruházások teljes gazdasági értékét az ún. Contingent Valuation Method (CVM) technikával határozzák meg. Az egyéni határhaszon görbék lefutásának, meredekségének ismerete az adó helyes mértékének megválasztásához elengedhetetlen. A jóléti közgazdaságtan (Pigou, A. C.) megközelítése szerint az externáliák a társadalmi hatékonyságot rontják, jóléti veszteséget okoznak, hiszen létükbıl adódóan az egyéni és társadalmi hasznok és költségek közötti különbség keletkezik. Pigou elképzelése szerint az externális hatások internalizálását úgy lehet megoldani, hogy az externális hasznokat és költségeket „megcímkézik”, azaz megjelölik az externhatás forrását és mértékét. Így minden haszon a finanszírozójánál realizálódik és minden költséget az okozója térít meg. Tehát a negatív externális hatások forrástevékenységét megadóztatják, a pozitív externális hatást okozó tevékenységet támogatják. A jóléti iskola nem megszüntetni, hanem optimális szintre kívánja csökkenteni az externhatásokat [Pigou, 1920]. Az internalizálás azonban a gyakorlatban a következı nehézségekbe ütközik: – rendkívül sok eset internalizálását kell megoldani, – a résztvevık gyakran vitatják az externália tényét és irányát, – gondot okoz az externhatás értékelése és számszerősítése, – problémás az érintettek körének meghatározása. Pigou szerint el kell venni a termelıtıl azt a költséget, amivel az általa okozott kárt fel lehet számolni, vagy helyre lehet állítani. Ennek a folyamatnak az aktív szereplıje egyértelmően az állam lehet, aki az így beszedett forrásokkal kompenzálja a károsultakat, vagy megvédi ıket a káros környezeti hatások ellen. A pigoui elvek mőködésének feltétele azonban a környezetvédelmi problémák kezelésében a termelés határköltség és az adott termelési folyamathoz tartozó teljes társadalmi költség ismerete, mert ezek nélkül a hatékony beavatkozás nem lehetséges. [Fogarassy – Neubauer, 2011] A jogi iskola (Coase, R. H.) felfogása szerint az externális hatások létezésének oka a gazdaságban bevont javak egy részénél (pl. víz, levegı) a tulajdonjogok tisztázatlansága. Coase elmélete szerint a tulajdonjogok egyértelmő tisztázásával az externáliák és az ebbıl adódó problémák a kormányzat beavatkozása nélkül megszüntethetık. Az érintett felek tárgyalásos, szerzıdéses formában maguk szüntetnék meg az externáliák miatt keletkezı jóléti veszteséget [Coase, 1960]. A megvalósítás gyakorlati nehézségei: – a piac nem teljesen kompetitív, – az esetek többsége sok szereplıt érint így az alku kivitelezése szinte lehetetlen, – vita tárgyát képezheti, hogy ki viselje az alku költségeit, – az externália reciprocitásának kérdése.

7

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Az állami szerepvállalás tehát a Coase féle externália kezelésben nem kívánatos elemnek tekinthetı, mivel az állami eszközrendszer elsısorban általánosítást és a problémák generális kezelését preferálja, nem pedig az adott gazdasági környezetben elérhetı legjobb megoldás, piaci egyensúly felállását [Kerekes – Fogarassy, 2006]. Az externáliák internalizálásának megoldására az önkéntes megállapodást, jogi eszközök alkalmazása az elismertetésben, kényszerő kártalanítást bírósági közremőködéssel és adminisztratív intézkedéseket alkalmazzák. A nagymértékő, sok embert érintı és mérhetı externális hatással járó tevékenységek esetében az adók és támogatások eszközét érdemes alkalmazni. [Molnár-Farkasné, 1998] A tapasztalatok szerint tehát az eredményes környezetvédelem nem nélkülözheti az állam aktív szerepvállalását. Az állami beavatkozás módszereit a következı fejezet tekinti át. 2.2 Környezetvédelmi szabályzás kritikai elemzése A környezetvédelmi szabályzás célja az, hogy a gazdálkodó szervezetek olyan módon folytassák tevékenységüket, hogy a környezet állapota a megfelelı minıségben tartósan fennmaradjon, tehát bizonyos környezetminıségre vonatkozó normákat mindenki betartson. [Kerekes – Kobjakov, 1994] A környezetvédelem fontosságának felismerése a környezetpolitikai szabályzó eszközök körének bıvülését is magával hozta. Belga kutató eredményei szerint 1999-ben nem volt több mint ötféle pénzügyi ösztönzı. Ezek a légszennyezés (tiszta jármővek), az ólom tartalmú és az ólmozatlan benzin adórátája közti különbségtétel, a gépjármőadók, a zajcsökkentés (csendes jármővek) és a hulladékkezelés (fáradt olaj, veszélyes hulladékok adója) területére vonatkoztak. [Deketelaere, 2000] Az egyes szabályozóeszközök értékelése során egyet értek a hivatkozott irodalmak szakértıivel. A környezetvédelem állami szabályozása a direkt eszközökkel kezdıdött. Az úgynevezett „command and control” típusú szabályozás az alapja ma is a környezeti szabályozásnak, vagyis a normák állítása és a normák betartásának a kikényszerítése. A környezeti szabályzás második módszere az úgynevezett indirekt szabályzás, aminek célja a gazdasági eszközök alkalmazásának térhódításán keresztül, a környezetvédelmi kiadások csökkentése. A gazdasági eszközök alkalmazása egyre inkább teret nyer a környezetvédelem szabályozásában. Az erıforrások korlátozottak, a szennyezés teljesen nem küszöbölhetı ki, ezért kell kidolgozni olyan környezetpolitikát, amely a kívánatosnak tartott környezetminıséget a legkisebb költségráfordítással állítja elı. [Kerekes, 2009] A direkt és az indirekt eszközökkel kapcsolatban véleményem szerint az a probléma, hogy a szabályozó hatóság és a szabályozottak szembenállását váltja ki. Ezért fontos olyan eszközök alkalmazása, amelyek együttmőködést teremtenek, mert az ellentmondást kiváltó szabályozás igen drága és minden bizonnyal kudarccal jár. 2.2.1

Közvetlen (normatív) szabályzás rendszere

A közvetlen szabályozás során tisztán adminisztratív beavatkozás történik a gazdaságitársadalmi életbe. Környezetvédelmi szabályok, szennyezés-kibocsátási engedélyek a legkevésbé sem tekinthetık piacgazdasági eszközöknek. A szabályozás formája lehet: környezetvédelmi normák állítása, nyílt tiltás (a norma szintje feletti szennyezést jogtalannak tekinti, és a termelı személyt vagy szervezetet tevékenységének megszüntetésére kötelezi), engedélyezési eljárás (új vállalatok létesítésekor a kivitelezési terveket, alkalmazandó technológiákat engedélyezetni kell a 8

Szakirodalmi áttekintés megfelelı szakhatósággal, aki a mőködést engedélyezi, vagy nem, esetleg feltételekhez köti az engedély megadását). A szabályozás típusú beavatkozás jó mőködésének feltétele, a környezeti minıségi cél helyes és reális meghatározása, valamint az engedélyezett paraméterek szigorú ellenırzése és betartása. Ezek a feltételek nem minden esetben biztosíthatók, vagy biztosításuk nagy áldozatokat igényel. Ha az elıírás felesleges, irreális, a társadalom többsége által nem elfogadott korlátozást tartalmaz, az ellenırzési és kikényszerítési költség óriásira nıhet. Ha viszont az elıírások betartását nem kényszerítik ki, az demoralizáló hatású. A szabályozás típusú megközelítés nem veszi figyelembe a tevékenységek egyedi különbségeit, így súlyosan sértheti a hatékonysági követelményeket. Problémát okoz az engedélyek kiosztásának rendszere is. Legtöbb esetben az engedélyek kiadása az igény benyújtásának sorrendjében történik. Ez oda vezet, hogy a késıbb jelentkezı, fejlettebb, kevésbé szennyezı technológiával mőködı tevékenységekre a vállalkozók nem kapnak engedélyt, miközben az elavult technológiákkal mőködı, de már engedéllyel rendelkezık tovább folytathatják a szennyezést. Az engedélyek kiosztásának problémája egyben visszavonási probléma is. Az engedélyek a régi technológiákat védik, konzerválva ezzel a kialakult gazdasági struktúrát, és vele együtt a szennyezést is. A szabályozás megsértésének bizonyítása során tömegessé válhatnak a jogviták – ami a piacgazdaság logikájával ellentétben – a bíróságok szerepének növekedéséhez vezet. [Szlávik, 2000] A társadalmilag optimális kibocsátási szint elérésének lehetısége az állam számára az, hogy megállapítsa a még megengedhetı maximális kibocsátást, ez alatti termelésnél ne vessen ki semmiféle adót, a normát meghaladó kibocsátást viszont büntesse. A vállalat profitja a piros és a szürke terület összegével, a teljes externális költség pedig a szürke területtel lesz egyenlı. (2. ábra) Számítani lehet arra, hogy a vállalat meg fogja szegni a normát, ha a büntetés túlságosan alacsony. Ekkor ugyanis a társadalmi optimumon felüli kibocsátásból eredı határprofit egy darabig meg fogja haladni a vállalat számára költségként jelentkezı büntetést, így a büntetéssel csökkentett profit egészen a két egyenes metszéspontjáig növelhetı. Ekkor a zöld téglalap területe állami bevételként, a sárga háromszögé vállalati pluszprofitként, míg a kék háromszögé társadalmi veszteségként fog jelentkezni a társadalmi optimumhoz képest. A társadalomnak a három terület összegével megegyezı mértékő pótlólagos externális költséget kell elszenvednie. Ezen probléma megelızésére állami információhiány esetén magas büntetés (fojtó büntetés) alkalmazható. Ha az állam nagyon magasan állapítja meg a büntetés mértékét, annak hatása azonos lesz azzal, mintha éppen a társadalmi optimumban állapította volna meg. Az a fontos, hogy a büntetés a megállapított norma szintjéhez tartozó határprofitot meghaladja.

2. ábra A normával történı szabályozás modellje Forrás: saját szerkesztés Kerekes, 2009 és Szlávik, 2008 alapján

9

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A normák, amelyek hatékonyak a nagy rendszerekre, nem feltétlenül azok a kisebb rendszerekre vonatkozóan. [Dinan et al., 1999] Mivel a megállapított normák általában minden szennyezıre egyformán érvényesek, nem ösztönöznek arra sem, hogy a szennyezés mértékét ott csökkentsék legjobban, ahol az a legolcsóbb. További hátrány, hogy a környezet használatát ingyenesen biztosítja azok számára, akik a megszabott norma alatt szennyeznek. A szabályok, normák nemzetközi összehangolásának hiánya is csökkenti a módszer eredményességét. További probléma, hogy sokféle környezetterhelésre nincs megfelelı határérték. A határértékek, a környezeti szabályozás gyakorta nem elegendı a környezeti károk keletkezésének megakadályozására, mert nem az ökológiai szükségszerőség diktálja ıket, hanem társadalmigazdasági kompromisszumok eredményei. [Kiss, 2005] 2.2.2

Közvetett (gazdasági) szabályzás

A gazdasági szabályozás közvetlen utasítás helyett a gazdasági érdekeltség alapján törekszik a gazdasági élet szereplıit a megfelelı környezeti magatartás irányába terelni. Ez a szabályozás ösztönzıbb és rugalmasabb, mint a jogi elıírás és szankcionálás. A közvetett szabályozás meghatározott területeken alkalmazhatók jól, szigorú természettudományos információ és ismeretrendszeren kell alapulnia. A gazdasági szabályozás leggyakrabban alkalmazott formája az adó, díj, vagy más közteher alkalmazása, a támogatás és a piacteremetés. Létezik a rugalmas kompenzációs szabályzás, amelyet csak részben lehet a piacteremtés eszközének tekinteni. a) Adó, díj, vagy más közteher Pigou-féle adó: Az adók szerepének lényege, hogy amennyiben a szennyezést, illetve externális költséget okozó és azok elszenvedıi között a piaci mechanizmusok nem hoznak létre megegyezést (pl. közjavak), az államnak kell elvonnia annyi jövedelmet, ami kikényszeríti a termelési méretnek a társadalmi optimumra történı lecsökkenését. A környezettel kapcsolatos gazdaságpolitika ökonómiájának alapkoncepciója, hogy a beavatkozás célja az „optimális szennyezési szint” és az externális költség optimális nagyságának elérése, tehát a fı cél a környezetszennyezés csökkentése és az erıforrások túlzott használatának megszüntetése, nem pedig a gazdasági tevékenység méretének csökkentése. Az állami beavatkozás feladata, elvonni azt a többletjövedelmet a vállalkozóktól, amit, annak révén érnek el, hogy a szennyezı tevékenységet a társadalmilag optimális tevékenyégi méreten túl, növelik. (3. ábra) Az állam feladata az optimális szennyezési szint elérése, illetve az optimális externális költség nagyságának maghatározása.

3. ábra A Pigou-féle adó koncepciója Forrás: saját szerkesztés Kerekes, 2009 és Szlávik, 2008 alapján

10

Szakirodalmi áttekintés A kibocsátás minden egységére a társadalmilag optimális externális határköltséggel azonos mértékő, a szennyezı vállalat által fizetendı adót (t) kell kivetni. Ekkor ugyanis minden kibocsátási egységre jutó határprofit t-vel csökken, aminek a következménye az lesz, hogy az új határprofit függvény a társadalmi optimumhoz tartozó kibocsátási szintnél találkozik a vízszintes tengellyel. A cég által megállapított, jelen körülmények között számára legkedvezıbb kibocsátási szint egybe fog esni a társadalom szempontjából legkedvezıbbel. A vállalat teljes profitja a pirossal és a lilával jelölt terület összegére csökken, az externális költség pedig egyenlı lesz a társadalmilag optimálissal. Emellett a beszedett adóból a zölddel jelölt trapéznak megfelelı mértékő állami bevétel is keletkezik. A Pigou-féle adó legnagyobb hátránya, hogy megállapításához az államnak pontosan tisztában kell lennie a társadalmilag optimális externális határköltség mértékével, aminek meghatározásához viszont a határprofit- és externális költségfüggvényeket kellene pontosan ismerni. Az externáliák kezelésére azonban nem mindig megfelelı egy egységes aggregált adó alkalmazása, mert nem ad lehetıséget térbeli megkülönböztetésre, pl. a bányászat externális hatásainak internalizálásában a speciális lelıhelyek jellegzetességeit is figyelembe kell venni. [Willis – Garrod, 1999] Kibocsátási díj vagy adó: a normatív szabályozással ellentétben – ahol csak a normán felül szennyezık fizetnek bírságot – minden szennyezı a kibocsátás minden egysége után díjat fizet. Ezzel megfelelı ösztönzést biztosíthatunk valamennyi szennyezı forrásnál a szennykibocsátás állandó csökkentésére. A módszer elınye, hogy módosítja a költségelosztást a negatív külsı hatások belsıvé tételével. Környezetkímélı termékek és technológiák bevezetésére ösztönöz, diffúz szennyezıkre is alkalmazható. Hátránya viszont az, hogy a közgazdaságilag megalapozott, szabályozásnak megfelelı díj nagyságának megállapítása sok információt igényel és bonyolult feladat. Amennyiben a díjak beszedése valamilyen környezetvédelmi tevékenység forrásául szolgál – ahogyan napjainkban tanúi lehetünk – elveszíti azt a funkcióját, hogy ösztönözze a környezetkímélı technológiák bevezetését. Jelenleg az egész világon a leggyakrabban használt környezetvédelmi gazdasági szabályozóeszköz a díjak rendszere. [Kerekes – Kiss, 2001] A büntetések és a különbözı erıforrás-felhasználási díjak ökonómiai hatása lényegében megegyezik az adókéval. Az adók, bírságok, különbözı használati díjak piackonform beavatkozási eszközöknek tekinthetık, hiszen széles teret enged a gazdasági szereplıknek, hogy saját hasznuk maximalizálása érdekében szabadon megválasszák a reagálás módját. Az adók hatására a vállalkozó új védekezési technológiák keresésébe kezd, a szennyezı inputokat kevésbé szennyezı inputokkal próbálja helyettesíteni. Ha a felhasznált input nem helyettesíthetı, akkor a felhasznált szennyezı input mennyiségének csökkentése, illetve a felhasználás hatékonyságának növelése a cél. Radikális reagálási mód a teljes technológiai rendszerváltás, termékszerkezet módosítása, vagy teljes profilváltás. Az adó kiválthatja az újrahasznosítás növekedését is. Egyéb reagálási mód híján a vállalkozó olyan körzetbe települ, ahol a szennyezés alacsony szintje miatt nincs vagy alacsonyabb a bírság. Az adók, bírságok, erıforrás-használati díjak közvetlenül, vagy közvetve, de a költségek emelkedése révén csökkentik a gazdasági tevékenységek jövedelmezıségét. A vállalkozók ezt megkísérlik az árak emelésével kompenzálni, vagyis igyekeznek az adók terhét a fogyasztóra hárítani. Magasabb ár keresletcsökkenést okoz, tehát, ha a tevékenységi méretet meg kívánják ırizni, és ha növekedni akarnak, akkor a fenti reagálási módok közül kell választaniuk. Azokban az esetekben, ahol a környezetszennyezés a fogyasztásban jelentkezik, az árnövekedés kedvezı hatású, hiszen éppen a keresletcsökkentése a cél (pl. mőanyagflakon).

11

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Fontos szerepe van az adónagyság helyes meghatározásának, hiszen túlságosan alacsony adók esetén szabályozóeszközként nem tölti be a szerepüket. Ha a környezetszennyezés után fizetendı bírság, illetve adó kevesebb, mint a szennyezı tevékenység csökkentésével együtt járó elmaradó haszon, akkor inkább megéri a vállalkozónak az adó megfizetése és a szennyezı tevékenység további növelése. Ha pedig az adó összege túlságosan magas, csökkenti a gazdasági növekedés lehetıségét. Az adó optimális nagysága megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel. Vagyis az adó optimális mértékének megállapításához ismernünk kellene mind az egyéni tiszta határhaszon görbe helyét és helyes lefutását. [Szakál, 2003] Vannak olyan esetek, amikor a megfelelıen kidolgozott környezetvédelmi adók fontos szerepet játszanak a környezetvédelmi politikában, ugyanakkor meg van a veszélye annak, hogy egy rosszul felfogott átfogó környezetvédelmi adóreform káros következményekkel járhat. A reform ronthatja is a környezet minıségét és növelheti a gazdasági költségeket, nem kívánt társadalmi következményekkel járhat. Az adóreform azért kerül egyre több országban elıtérbe, mert a közvetlen szabályozási módszerek hatékonyságában kételkednek. A hulladékgazdálkodás területén a piaci alapú gazdasági eszközöket hatékonyabbnak ítélik, mint a közvetlen szabályozó intézkedéseket. Például Angliában a szemétlerakó adó nem tükrözi a teljes társadalmi költségeket. A hulladékgazdálkodás területén érvényben lévı díjak, engedélyek, támogatások hatékonyak, de a feltételeik és politikai megvalósíthatóságuk tekintetében problémásak. Egyes termékek betiltása, szigorúbb mőszaki paraméterek elıírása és a tájékoztatás-nyújtás követelménye nem bizonyult hatékony eszköznek. [Turner et al., 1998] A normák és az adók egyformán hatékonyak, ha a szabályozó hatóság tökéletesen informált, vagy ha az externális határköltség és egyéni nettó határhaszon görbék meredeksége megegyezı vagy közel azonos. Ha környezet a szennyezésre nagyon érzékeny, (pl.: benzin ólomtartalma, szennyvíz higany vagy fenol tartalma, növényvédıszerek használata) akkor az adó típusú szabályozók nem alkalmazhatók. A megoldás az szennyezési jogok piaca, ami kombinálja a normákat a gazdasági eszközökkel, meghatározva a szennyezés megengedhetı maximális szintjét. Abban az esetben, amikor a szennyezıanyag emissziója a környezetben nem okoz nagy károkhoz vezetı változásokat, akkor a túlságosan szigorú szabvány következtében a társadalom bevételei elmaradnak az optimálistól, míg az alábecsült adó esetén a környezeti következmények miatt fellépı társadalmi károk nem lesznek túlságosan veszélyesek. Az ilyen típusú szabályozás az energia-, csomagolóanyag-felhasználás visszaszorítása, vagy a kén-dioxid-emisszió csökkentése érdekében alkalmazható hatékonyan. [Kerekes, 2009]

b) Támogatás (szubvenció) Mivel a környezetszennyezés kiküszöböléséhez igen nagy beruházást igénylı eszközök és berendezések szükségesek, ezek folyamatos fenntartása rendkívül megnöveli a termelési költségeket, jogos igény az állami támogatás. A környezetvédelem, illetve erıforrás-kapacitás védelme esetében a támogatások a legveszélyesebb, a gazdaság mőködését leginkább torzító beavatkozások. A „Használó fizet” elvét alkalmazva a vízhasználat, a csatornahasználat és az energiafelhasználás teljes költségét meg kell fizettetni a felhasználókkal. A támogatott energiával, szemétszállítással, vízellátással egyrészt a „gazdagok” is támogatást kapnak, másrészt senki sem érdekelt a takarékos használatban. A természetfejlesztési beruházások támogatása viszont jogos igény lehet, mivel legtöbbször csak igen hosszú távon megtérülı, vagy gazdaságilag soha meg nem térülı befektetésekrıl van szó (pl. erdıtelepítés). Elıfordulhat, hogy a támogatások erısen szennyezı technológiák alkalmazására serkentenek, hiszen minél nagyobb a szennyezés veszélye, annál nagyobb támogatás szerezhetı meg. A támogatás miatt az elıállított termékek vagy 12

Szakirodalmi áttekintés szolgáltatások ára a tényleges társadalmi költségnél kisebb lesz, ezért a kereslete nagyobb, mint ami a célszerő erıforrás-használat esetén lenne. A magasabb kereslet miatt újabb szennyezı üzemek létesülnek, amelyek újabb támogatást igényelnek. [Szakál, 2003] Környezetileg káros támogatásról akkor beszélünk, hogy ha egy környezetileg káros tevékenység támogatásban (közvetlen költségvetési kiutalások, juttatás állami-államháztartási alapokból, kedvezményes hitelek és kamatok nyújtása, adók és egyéb kötelezettségek elengedése vagy csökkentése stb.) részesül. Természeti erıforrások értéken aluli használatához kapcsolódó környezetileg káros támogatásnak számít az az eset, amikor a természeti erıforrásokat irreálisan alacsonyan értékelik, és használóik ily módon jelentıs támogatásokhoz jutnak (pl. a területhasználat, vagy a bányászat során). A nem internalizált környezeti károk esetében, amikor egy szennyezı, vagy környezetkárosító tevékenység következményeit mások viselik, azaz externális költségek jelennek meg, úgy kell tekintenünk, hogy a szennyezı az externália nagyságával egyenlı támogatásban részesült. A költséget ugyanis ilyen esetben vagy az okozónak, vagy az ágazatnak kellene viselnie. [Schrode et al., 2010] A közgazdaságtan ugyanezt a tételt elfogadja, de a gazdaságpolitikai gyakorlat még igen messze van tıle. A környezetileg káros támogatások egy jellemzı formája, amikor a gazdaságpolitika nincs tudatában annak, hogy a fejlesztendı infrastruktúra (pl. autópályák vagy regionális szemétlerakók) milyen környezeti kárral járnak. A tervezett (vagy már megvalósított) beruházás ugyan közjogilag közjószágnak minısül (hiszen a finanszírozást a törvényhozás hagyta jóvá), ezért formailag nem indokolt támogatásnak minısíteni, közgazdaságilag azonban a környezetileg kárt okozó programot nem tekinthetjük közjószágnak, s így finanszírozása indokolatlan támogatásnak minısül. [Kiss, 2005; Bär et al., 2011] A környezetileg káros támogatások különféle formái Nyugat-Európai országokban is megjelennek, amelyek megszüntetése a közpénzek jelentıs megtakarításához vezethet. [Burger et al., 2010] Részlegesen a támogatásokhoz sorolható szabályozó eszköz a letét-visszafizetési rendszer, amely minden más szabályozó-eszköznél alkalmasabb módszer a környezeti problémák kezelésére azokban az esetekben amikor: – a környezetkárosodást okozó források száma nagy, – ezek a források mobilak, – a szennyezés eredete egyértelmően nem mutatható ki. A potenciális károkozóra illeték formájában közterhet vetnek ki, az okozható kárral körülbelül megfelelı nagyságban, és számára fizetés formájában támogatást adnak a letét jelenlegi értékének megfelelı nagyságban, ha bizonyos feltételek teljesülnek (pl. ha bizonyítható, hogy a kár nem következett be). Használható lenne a módszer pl. a fáradt olaj, a használt akkumulátorok, a roncs-autók, az üdítıitalos dobozok felelıtlen szétdobálásának megelızésére.

c) Piacteremtés A „szennyezési jogok” piacának módszere a gazdasági (piaci) és a normatív (hatósági) szabályozást kapcsolja egybe. A módszer alapját az immissziós normák alkotják, elıírva a megengedhetı szennyezettségi szintet. Annak érdekében, hogy az immissziós normákat teljesíteni tudják, megállapítják a szennyezıkre vonatkozó emissziós normákat is. A továbbiakban a szennyezés-kibocsájtás befolyásolásához az állam a „szennyezési jogok értékesítését” használja fel. A nyolcvanas évek közepére a módszernek több változata alakult ki. (Emissziócsökkentési jóváírások, emissziókiegyenlítés, buborékpolitika, összevont szennyezés-kibocsátás). [Kerekes, 2009]

13

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Rugalmas kompenzációs szabályzás A rugalmas kompenzációs szabályozást csak részben lehet a piacteremtés eszközének tekinteni. A forgatható engedélyekkel történı befolyásolás az egyik leginkább piackonform módszer. Lényege, hogy adott körzetre meghatározzák a még megengedhetı szennyezési szintet valamilyen jól mérhetı paraméter formájában. Ezt a szennyezési szintet felosztják korlátozott mennyiséget képviselı szennyezési engedélyekre. Ezeket az engedélyeket szimulált piacon értékesítik. Aki kellı mennyiségő engedélyt vásárol, jogosult az adott körzetben, az engedélynek megfelelı mennyiségő szennyezıanyagot kibocsátani a tevékenysége során. Ha a vállalkozó abbahagyja a tevékenységet, vagy szennyezését csökkenti, az engedélyt valós piacon bárkinek eladhatja. A forgatható engedélyek egyesítik a szabályozás típusú és az adózással történı befolyásolás elınyeit és kiküszöbölik a szabályozás bizonyos hátrányait. A forgatható engedélyek elınye, hogy a várható összes szennyezés mértéke ismert, elérhetı, hogy a gazdasági tevékenységet folytatók reális díjat fizessenek a környezet használatáért. Az engedélyek valós piaci forgalmazása során kialakul azok valós gazdasági értéke, amelybıl következtetni lehet a környezet minıségének gazdasági értékére. A forgatható engedélyekkel történı befolyásolás feltétele a körzetek pontos meghatározása, ami a szennyezıanyagok átterjedése miatt is nehéz feladat. Nehézséget jelent az engedélyek érvényességi idejének meghatározása, hiszen ha az érvényesség idıtartama túl hosszú, elavult technológiákat konzervál, ha túl rövid, akkor a vállalkozók a befektetések megtérülését bizonytalannak ítélik. [Kerekes – Kiss, 2001] Buday-Sántha [2010] véleménye szerint a hazai környezetvédelmi szabályozás, lépést tart az élenjáró országok gyakorlatával, de a végrehajtás, a követelmények betartatása terén rendkívül alacsony hatékonyságú (pl.: illegális hulladéklerakás). A szabályozás nem tudja elérni, hogy a gazdasági döntések során a társadalmi költséget kellı súllyal vegyék figyelembe.

2.2.3

Nemzetközi tapasztalatok a szabályozóeszközök terén

Lerner [1971], Weitzman [1974, 1978], Roberts és Spence [1976] és Laffont [1977] bemutatják, hogy a kibocsátási díjnak és az értékesíthetı/piacképes engedélyeknek jelentısen különbözı hatásai lehetnek, mikor az ellenırzési költségeket a szabályozó nem veszi figyelembe. Milliman és Prince [1989] azt mutatják meg, hogy a kibocsátási díjak egy nagyobb ösztönzést nyújtanak a cégek számára, hogy tisztább technológiákat fejlesszenek ki és terjesszenek. A különbségek listája két ezen eszköz között idıvel jelentısen megnıtt. Caplan kutatása szerint a közös engedélypiacokkal ellentétben, a közös kibocsátási adók és az engedélyek és az adók vegyes rendszere nem eredményes a helyi és globális externáliák hatékony elosztásában. Szemben az egységes belföldi és nemzetközi értékesíthetı engedély piaccal, az egységes kibocsátási adók és az engedélykereskedelem és az adók vegyes rendszere se nem hatékonyak se nem ön-érvényesítıek. [Caplan, 2006] Svéd kutatók eredményei szerint a toxikus anyagokra kivetett adók nem érik el a kívánt célokat. Valamennyi növényvédı szerre egységesen kivetett 20%-os adó a gazdák közvetlen költségeinek növekedésén keresztül 0,6%-os bevételcsökkenést eredményezett, míg a kizárólag magas toxikus értékkel rendelkezı növényvédı szerekre vonatkozó 20%-os adó 0,4-0,8%-os bevételcsökkenéshez vezetett. A kutatás megállapította, hogy a differenciált adó költséghatékonyabb megoldás, mint az egységesen alkalmazott. [Surry et. al., 2011] Holland kutatók vizsgálatai szerint a növényvédı szerekre kivetett adók, mint önálló eszközök, hatástalannak jellemezhetık és a differenciált adók sem eredményezik a magas toxikus anyag tartalmú szerek helyettesítését alacsony káros anyag tartalmú szerekkel. Eredményeik szerint egyetlen önmagában alkalmazott adó, vagy illeték sem vezethet lényeges növényvédı szer használat csökkenéshez. [Skevas et al., 2011]

14

Szakirodalmi áttekintés Hasonló eredményeket mutattak ki bolgár kutatók is, akik megállapították, hogy a különféle mértékő adók csökkentették a profitot, de ez csak a gyümölcsösök és 120%-os adószint esetében bizonyult szignifikánsnak. Habár a növényvédı szerek költsége fontos a termelési költség felépítésében, a növényvédı szerek árának növekedése az adó bevezetés hatására, viszonylag alacsony növekedéshez vezetne a teljes költségben, és jelentéktelen csökkenéshez a profitban. Gazdasági szintő modellszámítások eredményei szerint a szociálisan optimális adószint 1,41%14,1% közötti, míg a növényvédı szer használatra kivetett adó hatása csak 50% felett lényeges, melynek bevezetése politikailag sem elfogadható. [Mishev et al., 2011] Mindezek a tapasztalatokon alapuló kutatások rávilágítják a figyelmet arra, hogy a környezeti adók bevezetése nem garantálják a hatékony környezetvédelmet és hatásukat számos más tényezı is befolyásolja.

2.3 A klímaváltozás összefüggésrendszere Az elmúlt évszázadban alaposan megnıtt és felgyorsult a környezetre tett emberi hatás. A klímaváltozás napjainkra nem csupán újabb kutatási feladatot jelent, hanem a politikusok is valós globális problémaként foglalkoznak vele. A klímaváltozást, azaz a globális felmelegedést csak az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésével lehet elérni. A klímaváltozás nem csupán környezetvédelmi kérdés, mivel hatással van: – a mezıgazdaságra, erdészetre (agroökológiai zónák eltolódása, árvíz-, aszálykárok termıképesség csökkenése, erdıtőz) – az egészségügyre (malária, alultápláltság, éhezés, hıstressz, ivóvízellátás zavara) – a gazdaságra (természeti katasztrófák) – a biodiverzitásra is. Ezért annyira fontos az ÜHG kibocsátásának mérséklése. Továbbá világszerte szembe kell nézni a már zajló éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kihívásaival. Az alkalmazkodásnak azonban megvannak a határai, és költségei is magasak, ezért nem lehet a kibocsátás-csökkentés alternatív megoldása. [Harnos – Csete, 2008] A kutatók a klímaváltozás negatív és pozitív hatásainak számbevételekor eltérı eredményekre jutottak. A háztartásokat a klímaváltozás következtében érintı kiadások és bevételek nem mérhetı elemek miatt nehezen számszerősíthetı. [Bräuer et al., 2009] Az éghajlatváltozás hatását a növénytermesztésre több kutatásban vizsgálták. Kutatási eredmények igazolták, hogy a megnövekedett CO2 tartalomnak kedvezı hatása van a fotoszintézis során. Továbbá a magasabb CO2 szint mérsékelheti az UV-B sugárzás káros hatásait, mivel a nagyobb mennyiségő energia és szubsztrát (C-forrás) áll a javító mechanizmusok rendelkezésére, továbbá a szerves anyag szint emelésén keresztül fokozódik a flavonoidok szintézise és növekszik a levélvastagság. [Sullivan, 1997] Ugyanakkor a légszennyezı anyagok közvetlenül károsítják a növényi szöveteket, ezáltal csökken a növények növekedése és termésmennyisége. A légkörbıl savas ülepedés formájában a talaj felszínére kerülnek, ahol a kémhatás megváltoztatásával befolyásolják a talajban lezajló folyamatokat, így romlik a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, a mikroflóra és –fauna összetétele, fokozódik a nehézfémek oldékonysága, amely a táplálékláncba bekerülve az emberi egészséget is veszélyezteti. [Láposi et al., 2007] A gyümölcstermı növények élettevékenységében bekövetkezı változásokkal kapcsolatban nemcsak a klímaváltozásra indokolt figyelemmel lenni, hanem az egyik kiváltó okra, a CO2 szint emelkedésére is. A megváltozott CO2 szint és a megváltozott klíma együttes hatását nehéz elıre kiszámítani. A CO2 szint nemcsak a klímát módosítja, hanem a növények aszálytőrését is csökkenti. [Tuba, 2003] 15

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Az éghajlati tényezık jelentısége meghatározó a gabonafélék terméshozamában is, a termésingadozásokat is rendszerint klimatikus tényezı (pl. csapadékhiány) okozza. A klímaváltozás a napi hımérséklet emelkedésével és az extrém hımérséklet gyakoriságának növekedésével járhat, ami az egyes fejlıdési szakaszokban fontos szerepet játszhat. [Horváth et al., 2006] A klímaváltozás csökkentése érdekében jelentıs emisszió-csökkentésre van szükség. Ezért az energiaellátás területén indokolt a megújuló energiaforrások növekvı alkalmazása. Ezekkel szemben a nukleáris energia szállítása baleset esetén, és a fosszilis energiahordozók kitermelése súlyosan károsítja a környezetet. A kimerülı fosszilis energiaforrások folytatódó felhasználása növekvı költségekhez, ellátási zavarokhoz és válsághelyzethez vezet. A nukleáris és fosszilis energiahordozók szállítása – regionális elıfordulás miatt – infrastrukturális ráfordításokat igényel. A megújuló energia (biomassza) szállítása elıfordulhat, hogy az alacsonyabb energiakoncentráció miatt, nem kevésbé szennyezı. A hagyományos energiahordozók jelentıs állami támogatást élveznek. Az importfüggıség Scheer szerint elkerülhetı lenne, azzal, ha minden ország teljes egészében helyi, megújuló energiaforrásokra áll át. [Scheer, 2005] Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) negyedik értékelı jelentése leszögezte, hogy a globális hımérséklet 4 °C-os emelkedése a globális GDP 1-5%-os csökkenésével járhat együtt, és a csökkenés különösen jelentıs lehet a fejlıdı országokban. [Nováky, 2007] A 4. ábra azokat a hatásokat, következményeket mutatja be, amelyeket a Föld a légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának különbözı szinteken való stabilizálódása következtében kialakult különbözı melegedési szinteken várható hatások fajtáit és tartományait illusztrálja. A globális átlaghımérséklet változásai és a regionális éghajlatváltozások közötti kapcsolat nagyon bizonytalan, különösen a csapadék változásait illetıen.

16

Szakirodalmi áttekintés

Élelmiszer Terméshozam-csökkenés sok fejlıdı régióban Súlyos hatások a Szahel-övezet peremén

Éhínségtıl fenyegetett népesség számának növekedése

Terméshozam-növekedés a magasabb szélességeken erıs ÜHG kibocsátású trágyázással Víz A hegységek kisebb gleccserei világszerte megolvadnak – potenciális vízhiány számos térségben

Jelentıs terméshozam csökkenés nagy térségekben (pl. Afrika 1/3 részén) Terméshozam-csökkenés több fejlett térségben

Jelentıs változások a vízi hozzáférhetıségében

30%-ot meghaladó vízhozamcsökkenés a mediterrán térségekben és Afrika D-i részén

A tengerszint-emelkedés a világ számos nagyvárosát fenyegeti

Ökoszisztémák A természetes életközösségek jelentıs hányada nem képes fennmaradni jelenlegi formájában A korallzátonyok élıvilága kiterjedt és valszeg. visszafordít- Amazonas-menti esıerdık részleges v. teljes összeomlásának kezdete hatatlan károsodást szenved Számos faj kihalása Szélsıséges idıjárási események

Viharok, erdıtüzek, szárazságok és hıhullámok gyakorisága és intenzitása nı A hurrikánok intenzitásának csekély növekedése a károk megkétszerezıdéséhez vezet az USA-ban

Hirtelen éghajlatváltozás és visszafordíthatatlan következményeinek kockázata

A természetes ÜHG elnyelés csökkenésének, a természetes CH4 kibocsátás erısödésének és az Atlanti-óceáni termohalin cirkuláció gyengülésének veszélye nı Grönlandi jégtakaró visszafordíthatatlan olvadásának kezdete

Az éghajlati rendszerben hirtelen bekövetkezı változások esélye nı

4. ábra A klímaváltozás lehetséges hatásai Forrás: saját szerkesztés Stern, 2007; Wiglei – Raper, 2001; Murphy et al., 2004; Meinshausen, 2006 alapján

17

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai 2.4 A Kiotói jegyzıkönyv és Magyarország nemzetközi kötelezettségei Az éghajlatváltozással szembeni küzdelem csak globális összefogással lehet eredményes. Ezt az összefogást testesíti meg az 1992-ben aláírt ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), amely a legmagasabb szintő cselekvési keretet és összhangot nyújtja a nemzetközi összefogáshoz. A keretegyezményben a fejlett ipari országok azt vállalták, hogy üvegházhatású gáz kibocsátásaik 2000-ben nem haladják meg az 1990-es szintet, valamint nyilvántartást vezetnek üvegházhatású gázkibocsátásaikról. A keretegyezményben tett vállalás már az 1990-es évek közepén láthatóan elégtelen volt az éghajlatváltozás problémájának kezelésére. Ez a felismerés hívta életre az 1997-ben elfogadott Kiotói jegyzıkönyvet. [NÉS, 2008] Az 1997-ben aláírt Kiotói jegyzıkönyv a fejlett országokat (84) tömörítı nemzetközi egyezmény, amelyben a résztvevı, iparosodott államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxidkibocsátásukat 2008-2012. közötti idıszakban 5,2%-kal az 1990-es szint alá szorítják vissza. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak. [Szabó, 2009] A korlátozás olyan gázokra vonatkozik, amelyeknek csak üvegházhatásuk van. Üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6). Mennyiségüket egységesen széndioxid-egyenértéken fejezik ki. Széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyezı globális éghajlatmódosító potenciálnak (GWP) megfelelı mennyiségő üvegházhatású gáz. 100 éves idıtávlatban CO2=1 és CH4=21, azaz 100 év alatt 1 tonna metán 21 tonna CO2-nak megfelelı felmelegedést okoz. A Kiotói jegyzıkönyv nem léphetett addig életbe, amíg az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimum 55%-áért felelıs országok nem ratifikálták a szerzıdést. Az 55%-os küszöböt 2004. ıszén sikerült átlépni (Oroszország csatlakozásával). Az egyezmény 2005. február 16-án lépett ténylegesen hatályba. Az USA és Kína a mai napig sem ratifikálta az egyezményt. [Fodor, 2010] A világ üvegházhatású gázkibocsátása az alábbi ábra (5. ábra) szerint oszlik meg a fıbb kibocsátók között.

Kína 21%

USA 20%

Észak-Amerika 4% Afrika Közép- és DélJapán 4% Amerika 4% 4%

Európa 16% Ázsia 9%

India 4%

Egykori Szovjetunió 9% Közel-Kelet 5%

5. ábra Ki csökkentsen? Forrás: saját szerkesztés http://klima.blog.hu/page/2 alapján

2006. decemberéig 169 állam csatlakozott az egyezményhez, amelyek összességében a világ széndioxid-kibocsátásának 61,6%-áért felelısek. A viszonylag alacsony arány azért lehetséges, mert ekkor még a világ legnagyobb légszennyezı állama, az Egyesült Államok, valamint a szintén nagy szennyezı, Ausztrália nem csatlakozott az egyezményhez. (6. ábra) 18

Szakirodalmi áttekintés

6. ábra A 2007-es csatlakozási állapot Megjegyzés: zöld: aláírta, ratifikálta; sárga: aláírta, ratifikálás függıben; piros: aláírta, ratifikálást visszautasította; szürke: nem írta alá Forrás: Globális felmelegedés, klímaváltozás, 2007.

India és Kína csatlakoztak ugyan a Kiotói jegyzıkönyvhöz, ám részükre kivételes elbánásmódot biztosít a dokumentum, és nekik jelenleg még nem szükséges a széndioxidkibocsátásukat visszafogniuk. A fenti kitételek miatt a szakértık komolyan vitatják a Kiotói jegyzıkönyv hatékonyságát és értelmét, de kétségtelen erénye az egyezménynek, hogy “közös nevezıt” illetve “minimális alapot” biztosít a további nemzetközi diplomáciai tárgyalások számára. A jelenleg is hatályban lévı Kiotói jegyzıkönyv 2012-ig van érvényben, és 2007. májusában már megkezdıdtek a tárgyalások egy következı egyezmény körvonalazásáról. A Kiotói jegyzıkönyv tartalma a következı: • A Kiotói jegyzıkönyvet kormányok írják alá, az egyezmény betartatása az ENSZ feladata. • Az aláíró kormányok két kategóriára oszlanak: – Az Annex I államok, akik magukra nézve kötelezınek fogadták el az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását. – A Nem-Annex I államok, akiknek ilyen irányú kötelezettségeik nincsenek, de részt kívánnak venni az úgynevezett “Tiszta Fejlesztési Mechanizmus” (Clean Development Mechanism) kialakításában. • Azok az Annex I államok, amelyek nem tartják be a magukra nézve kötelezı vállalásaikat, minden tonna üvegházhatású gáz kibocsátása után (a kvótájukon felül) 1,3 kibocsátási egységet kötelesek büntetésként fizetni 2008 és 2012 között. • 2008 és 2012 között az Annex I államok átlagosan 5%-kal az 1990-es szint alá kötelesek visszaszorítani az üvegházhatású gázok kibocsátását (ez egyes, fıleg EU-s államoknál a 2008-as szinthez képest tizenöt százalékos visszaszorítást jelent). Az átlagos öt százaléktól néhány állam a saját ratifikációja során eltért, egyesek 8%-os csökkentést irányoztak elı, de Izland például 10%-os emelést hagyott jóvá. Az USA-nak 7%-kal kellene csökkentenie a kibocsátást, Oroszországot csak szinten tartásra kötelezi (0%), Ausztráliának pedig 8% kibocsátás növelést engedélyez a szerzıdés. A volt szocialista országok 1990 helyett másik bázisévet is választhattak, figyelembe véve az 1989 utáni gazdasági összeomlás következtében végbemenı drámai mértékő üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkenést. Magyarország 6%-os kibocsátás csökkentést vállalt 20082012. átlagában, az 1985-1987-es átlaghoz képest (83.676 kt → 78.655 kt). A jegyzıkönyvet Magyarországon az 2007. évi IV. törvény hirdette ki (címe: az 19

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

•

ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzıkönyv kihirdetésérıl). A Kiotói jegyzıkönyv tartalmazza az úgynevezett “rugalmas mechanizmust”, ami a tagállamoknak megengedi a kibocsátási kvóták kereskedelmét. [Kyoto Protocol, 1998]

Az EU tisztségviselıi egyre inkább egymásnak ellentmondóan vélekednek azzal kapcsolatban, hogy az Uniónak támogatnia kellene-e a Kiotói jegyzıkönyv 2012. utáni folytatását, ha Japán, Oroszország és Kanada továbbra is ellenállnak. [Kétségek az EU-ban a Kiotói Egyezmény jövıjérıl, 2011] A mexikói Cancúnban megtartott klímacsúcson (2010. december) a résztvevı országok miniszterei is rábólintottak a megállapodás-tervezetekre, amelyek részben a Kiotói jegyzıkönyv folytatását, részben pedig egy új klímaegyezményt tartalmaznak. A részt vevı országok megegyeztek abban, hogy 2 Celsius-fokban maximálnák a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom elıtti szinthez képest. Egyetértettek abban, hogy 2050-ig jelentısen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, melynek a mértékérıl a dél-afrikai klímacsúcson születhet megegyezés. Az EU sokkal szigorúbban áll a károsanyag-kibocsátáshoz, a korábbi vállalások szerint a tagországoknak 2020-ig 20%-kal kell csökkenteniük a szén-dioxid kibocsátását. Az EU hajlandó lenne még nagyobb mértékben, akár 30%-kal csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, ehhez azonban a fejlıdı országoknak is szigorúbb vállalásokat kell tenniük. A Kiotói jegyzıkönyvet ratifikáló államok az új megállapodás szerint 2020-ig 25-40% között csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat az 1990-es bázisévhez képest. Az elfogadott megállapodás szerint létrehoznak egy keretegyezményt, amelyhez mind a 194 állam csatlakozik, és amely tartalmazza többek között az Egyesült Államok, valamint a fejlıdık vállalásait is. [Mégis sikerült megállapodni a klímakonferencián, 2010] A 2010-es megállapodás célja, hogy 2050-ig, a 1990-es kibocsátási szintet 80%-kal csökkentsük.

7. ábra Üvegházhatású gázok kibocsátásának változása (CO2 egyenértékben) nyelık által történı szén-dioxid megkötés nélkül Magyarországon Forrás: NÉS, 2008 28. p.

20

Szakirodalmi áttekintés Éghajlatvédelmi szempontból Magyarország helyzete ellentmondásos, csakúgy, mint a régióban a többi korábbi szocialista országé. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása jóval alacsonyabb, mint az 1990-es éveket megelızıen, amely idıszak a klímavédelmi nemzetközi vállalások alapjául szolgál (7. ábra). Ugyanakkor a viszonylag kedvezı állapot nem a klímatudatosságnak köszönhetı, hanem a kibocsátás nagy részéért felelıs szocialista nehézipar megszőnésének, a gazdasági szerkezet átalakulásának. A kibocsátási trendek arról tanúskodnak, hogy döntıen a nehézipar összeomlását követıen, 1992 óta lényegében nem változott az ország üvegházhatást okozó gázkibocsátása. [NÉS, 2008; Kis-Kovács et al., 2008] Bár a szén-dioxidot nem terheli levegıterhelési díj, az egyéb szennyezıkre kivetett díj közvetve hatással van a CO2 kibocsátásra is. Ez a hatás egyaránt köszönhetı a tüzelıanyaghelyettesítésnek, az integrált szennyezés-elhárítási beruházásoknak és a termelési tényezık közötti átváltásnak. Bár hazánk jelenleg a megengedett emissziós szint alatt tartózkodik (8. ábra), és további emisszió-csökkentési lehetıségek rejlenek még a gazdaságban, az elkövetkezı évtized egy esetleges erıteljes gazdasági növekedése a Magyar Környezetgazdaságtani Központ szerint kockázatokat rejt magában a vállalások teljesíthetıségét illetıen. A levegıterhelési díjnak éppen ezért komoly szerepe lehet a Kiotói jegyzıkönyvbe foglalt kötelezettségeink elérésében. Amennyiben a levegıterhelési díj hatásaként Magyarország bıven a Kiotói jegyzıkönyvben deklarált üvegházhatású gáz emissziós határértéke alatt marad, akkor a valós emissziós és a határérték közötti „fölös” emissziócsökkenést, mint szennyezési jogot továbbra is értékesíteni tudjuk. [MAKK, 1999; MAKK, 2001] 1987=100% Cél: 2012=94%

84%

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

58%

1990

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

8. ábra Magyarország üvegházhatású kibocsátásának csökkenése 1990-2009. között Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatbázisa alapján

2.5 Fenntartható fejlıdés A CO2 kibocsátás szabályozása szükségessé teszi, hogy a fenntarthatóság kérdéskörével is foglalkozzak, hiszen a természeti környezet érdekében a gazdaságba történı beavatkozásról van szó, amely kihatással lehet a növekvı társadalmi szükségletek kielégítésére is. A fenntartható gazdálkodás kifejezés az 1980-as években vált ismerté szakmai körökben, amikor a Világelemzı Intézet (Worldwatch Institute) publikálta „Irány a fenntartható társadalom” címő mővét. 1987-ben az amerikai törvényhozás kimondta, hogy a fenntartható fejlıdésnek találkoznia kell a jelen generáció igényeivel úgy, hogy ne csökkentse a következı generáció esélyeit. [Radics, 2001]

21

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A legismertebb és talán legátfogóbb definíciót az ENSZ égisze alatt 1984-ben létrejött Brundtland Bizottság fogalmazta meg a „Közös jövınk” címő munkájában, hogy a fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı generációk hasonló igényeinek kielégítését. [Brundtland et al., 1987] A Brundtland jelentés (World Commission on Environment and Development) meghatározása szerint a fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely magában foglalja a mát és a jövıt, találkozik benne a jelen követelményrendszere és szükségessége a jövı generációjának késıbbi saját szükségletével. [Willers, 1994] Ugyanakkor napjainkra nyilvánvalóvá vált, nem vitatva az eredeti meghatározás általános helyességét, a fenntarthatóságot tágabban szükséges értelmezni. [Pearce – Atkinson, 1995; Bongiovanni – Lowenberg-DeBoer, 2004; Láng, 2003; Csete – Láng, 2005; Várallyay, 2007] A fenntarthatóságnak három – egyaránt fontos, de egymással versenyezı – dimenziója van: a gazdasági, a környezeti és a társadalmi dimenzió (9. ábra). [Laki, 2006]

= mindhárom dimenzió szempontjából megfelelı megoldások halmaza 9. ábra Összefüggés a fenntarthatóság dimenziói között Forrás: Laki, 2006 és Nováky – Várnagy, 2005

A verseny következtében az egyik dimenzió preferálása a többire nézve káros, negatív hatással jár(hat). Ugyanakkor az egyes dimenziók között nincs kizárólagos verseny, mivel a különbözı területek között átfedések vannak. Az EU országait vizsgálva megállapítható, hogy a GDP egy bizonyos szintjéig nı, utána csökken a környezetszennyezés. [Pataki, 2003] Ebbıl sokan azt a következtetést vonták le, hogy a növekedés átmegy fenntartható fejlıdésbe. [Szlávik, 1998] Ezt a megállapítást, azonban a 2000-es évek második fele nem igazolja, hiszen a környezetterhelése a GDP növekedésével folyamatosan nı. A gazdaság és a természet viszonyának ellentmondásos viszonyát jól láthatjuk a 10. ábrán is, amely bemutatja a bioszféra, a társadalmi és gazdasági rendszerek kölcsönhatásait. [Tyteca, 2001] A fenntarthatóság dimenziói közötti kölcsönhatásoknak nemcsak mennyiségi, hanem minıségi következményei is vannak. A kölcsönhatások egy részét az anyag és energia áramok jellemzik. Környezeti szempontból a legproblematikusabbnak azt tekinthetjük, hogy a közgazdaságtan szerint szabad javaknak tekintett ökológiai rendszerbıl a gazdasági rendszer nyersanyagot és energiát igényel, amit aztán hulladékká transzformálva ad vissza az ökológiai rendszereknek. A gazdasági rendszer értékteremtése, vagyis az emberi szükségletek kielégítése az ipari alrendszer által termelt termékek és szolgáltatások segítségével, értékvesztéssel, minıségromlással jár a természet szempontjából. Az alábbi ábra másik ellentmondása az, hogy a gazdasági rendszer a munkaerıt, mint inputot minimalizálni szeretné, miközben az output oldalon a foglalkoztatás maximalizálása volna kívánatos. [Kerekes – Fogarassy, 2006] 22

Szakirodalmi áttekintés

10. ábra A gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek egymásba ágyazódása. Forrás: Tyteca, D., 2001

A természeti erıforrások abszolút értékő zsugorodása, a növekedésorientált közgazdasági paradigmák követelményeinek megfelelendıen növekvı gazdaság, a relatív jólét, és egyéb tényezık hatására növekvı népesség átalakítja, esetenként csökkentheti a fenntarthatóság kritériumának (azaz a három szempontrendszernek egyidejőleg) megfelelı elemek számát. Ugyanakkor különbözı érdekrendszerek esetén a részleges megfelelés (azaz az elviselhetıség (a társadalmi és a természeti környezeti követelményeknek való egyidejő megfelelés), az élhetıség (a gazdasági és a természeti környezeti követelményeknek való egyidejő megfelelés) és a méltányosság (a társadalmi és a gazdasági követelményeknek való egyidejő megfelelés)) is kielégítı eredményt adnak (11. ábra). [Takács - Baranyai, 2011]

Társadalom

Elviselhetı

Méltányos

Fenntartható

Természeti környezet

Gazdaság Élhetı

11. ábra A fenntarthatóság dimenziói Forrás: Adams, 2006

23

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai 2.6 Az üvegházhatású gázok kibocsátása nemzetközi szinten A kutatók véleménye szerint a GDP és a szennyezés egy bizonyos fejlettségi szintig együtt nı, még akkor is, ha a társadalom megkezdi az erıfeszítéseket a környezet védelme érdekében. Késıbb, bizonyos fejlettségi szint után azonban a GDP növekedésével már nem jár együtt a szennyezési szint növekedése, sıt a szennyezési szint radikálisan csökkenhet. [Kerekes, 2009] Ezt a feltevés azonban a 2000-es évek második felétıl megkérdıjelezi az a tény, hogy az USA sem kívánta korlátozni a CO2 kibocsátását a Kiotói jegyzıkönyv keretei között. Az olajipari vállalatok véleménye szerint a korlátozások túlzott gazdasági veszteséget okoznak. [Fogarassy – Lukács, 2009] Kerekes [2009] véleménye szerint 10.000 $ egy fıre jutó GDP felett a környezeti mutatók egyértelmően javulnak. Ezeket az összefüggéseket leíró görbéket a környezetgazdaságtanban Kuznets görbéknek nevezik. A fejlettség és a környezeti minıség közötti kapcsolat ellentmondásos. A CO2 kibocsátás esetében az adatok azonban nem követik a fordított „U”alakú görbe lefutását, tehát a GDP-vel a CO2 kibocsátás is nı, vagyis ez esetben a gazdaság méretének a hatása elnyomja a szervezet, vagy a technológia kedvezı hatását. Az európai országok EUROSTAT által nyilvántartott idıszakban láthatjuk mely országok milyen mértékben felelısek gázkibocsátásért és a kibocsátás tendenciája hogyan változik. egyenértékben számolt mennyiségét E tonnában kifejezve a 12. mutatja.

adataiból 1990-2009. közötti a globális üvegházhatást okozó Az üvegházhatású gázok CO2 ábra, a 13. ábra és a 14. ábra

A kibocsátás nagyságrendjét tekintve három csoportot különítettem el: 1. a tíz év átlagában 0 - 200.000 E t között kibocsátók: 24 ország, köztük Magyarország is. Ausztriát és Görögországot kezdetben növekvı szennyezıanyag-kibocsátás jellemezte, de az utóbbi néhány évben valamennyi országban markáns csökkenés következett be. 2.

a tíz év átlagában 100.000 – 450.000 E t között kibocsátók: a) növekvı kibocsátással: Törökország, Spanyolország b) csökkenı kibocsátással: Románia, Hollandia

3. a tíz év átlagában 300.000 – 1.300.000 E t között kibocsátók növekvı sorrendben: Lengyelország, Olaszország, Franciaország, Anglia és nagyságrendekkel ıket is meghaladó Németország. Ezen országok azonban mind folyamatosan csökkentették kibocsátásukat.

24

Szakirodalmi áttekintés 200000 Liechtenstein M álta

180000

Izland Ciprus

160000

Luxemburg Szlovénia Lettország

140000

Horvátország Észtország

120000

Litvánia

Et

Norvégia

100000

Svájc Írország Portugália

80000

Dánia Finnország

60000

Svédország Szlovákia

40000

Ausztria M agyarország Görögország

20000

Bulgária Csehország

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1990

1992

Belgium

0

12. ábra A kis ÜHG kibocsátó országok 1990-2009. idıszak alatt Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatbázisa alapján

450000 400000 350000 Törökország 300000 Et

Hollandia Románia

250000

Spanyolország 200000

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

100000

1990

150000

13. ábra A közepes ÜHG kibocsátó országok 1990-2009. idıszak alatt Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatbázisa alapján

25

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

1300000 1200000 1100000 1000000 Lengyelország Et

900000

Olaszország

800000

Franciaország Egyesült Királyság

700000

Németország 600000 500000

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

300000

1990

400000

14. ábra A nagy ÜHG kibocsátó országok 1990-2009. idıszak alatt Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatbázisa alapján

2.7 Az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer Ahhoz, hogy a Kiotói Jegyzıkönyvben vállalt kötelezettségeket a legalacsonyabb gazdasági teher mellett tudják az EU tagállamok teljesíteni, létrehoztak egy európai kibocsátás-kereskedelmi rendszert (EU KKR). A rendszer kötelezett résztvevıi az alábbi iparágak nagy kibocsátó létesítményei: a villamosenergia-termelés, a távhı-termelés, a cukoripar, az olajfinomítás, a kokszolás, a fémipar, a cementipar, a mésztermelés, az üveg és kerámiaipar, ill. a papír és cellulózgyártás. Egyes érdekcsoportok, pl. az erdıgazdálkodás, élesen bírálják az ÜHG kibocsátási egységek kereskedelmérıl szóló 2005. XV. törvényt, mivel a törvény hatálya alá csak a szennyezık tartoznak, az erdık és egyéb „nyelık” nem. A kibocsátás csökkentésébıl származó gazdasági elınyök a szennyezıket érinti, míg a Föld CO2 elnyelı kapacitásaiként megjelenı erdıtulajdonosoknak csak az erdık kitermelésébıl származik bevétele. [Buzás, 2006] Az üvegházhatású gázok kereskedelmére vonatkozó rendszer bevezetésével ökológiai és ökonómiai szempontból is fontos lépés történt egy újabb, hatékonyabb szabályozás bevezetésére. A kereskedelmi rendszer pozitív tapasztalata, hogy a környezeti jog más területeire is kiterjeszthetı. Egy kereskedelmi rendszer biztosan nem tud valamennyi környezeti probléma megoldásában helyt állni, de egy ésszerő kiegészítését adja a már fennálló szabályzási rendszernek. [Simes, 2005] Az egyes országok résztvevı ipari létesítményei évente meghatározott számú kibocsátási jogosultsággal (EUA-val) gazdálkodhatnak. Egy EUA 1 tonna CO2 kibocsátására jogosít, az egységek a részvényekhez hasonlóan napi áron cserélnek gazdát, ha egy létesítmény éves kibocsátása meghaladja a számára kiosztott kvótát, további egységeket kell vásárolnia a piacon, fölösleg esetén eladhat. Ha egy létesítmény pl. egy technológiai újítás, vagy (az energiaszektorban) tüzelıanyag-váltás útján csökkenteni tudja kibocsátásait, értékesíthetı fölöslege képzıdik – ez az értékesített jogosultságok utáni bevétel ösztönzi a létesítményeket az újabb és újabb kibocsátáscsökkentési projektekre. [Balázs – Szalóki, 2005] 26

Szakirodalmi áttekintés A rendszer azért hatékonyabb, mintha a létesítményeknek elıírnák a csökkentést, mert a globális klímavédelem összköltsége így a legalacsonyabb: az 1 tonna szén-dioxidot csak nagy fajlagos költséggel csökkenteni tudó létesítmények ugyanis a kibocsátás-kereskedelem segítségével a költséges beruházás helyett ugyanazt a mennyiségő „csökkentést” (ugyanannyi EUA-t) a piacon elérhetı legolcsóbb csökkentési beruházás fajlagos költségén vásárolhatják meg. Mivel a létesítmények által az államtól ingyenesen kapott egység-mennyiség idıszakról idıszakra kevesebb, a szőkösséggel a jogosultságok árfolyama emelkedik, újabb és újabb kibocsátóknak téve megtérülıvé a környezetbarát beruházásokat. A kvóta megtakarítást az országok sajátosan növelhetik, olyan beruházásokkal, melyeket erre az ENSZ minısít. Ilyen beruházások például a szél, víz, napenergia hasznosítás, vagy az erdıtelepítés. Az uniós klímacsomag tárgyalása során az Európai Parlament módosítaná az uniós kvóta kereskedelmi rendszer (ETS, Emission Trading Scheme) hatályát. E szerint a szén-dioxid kibocsátás minimális szintjét évi 10.000 tonnáról 25.000 tonnára emelnék fel, amelyik üzem ennél kevesebbet bocsát ki évente, az kikerülne e rendszer hatálya alól. Ez a módosítás az eddigi 152 ETS hatálya alá tartozó hazai kibocsátó harmadát érinti, azaz 49 cég kerülne ki az ETS hatálya alól és kerülne át a 2013-tól induló ES (Effort Sharing) rendszerbe. Ez nagymértékben könnyítené a hazai vállalkozások helyzetét, adminisztrációs és pénzügyi terheit, úgy hogy közben nem veszélyeztetné a kibocsátás csökkentési célokat sem. [49 magyar cég nyertese lehet az uniós kvóta kereskedelmi rendszer újraszabályozásának, 2008] A Karbon kredit nem más, mint a Széndioxid kibocsátási kvóta értékesítésének eszköze. 1 tonna kibocsátás = 1 Karbon kredit, 1 Karbon kredit = 4 – 15 euró, függıen attól, hogy milyen karbon emissziós rendszerben számolják el, illetve milyen karbon szorzóval használják. Pl.: Ha valamilyen Zöld energiával kiváltunk egy széntüzeléső erımőbıl származó áramot, akkor Magyarországon, jelen állapot szerint, minden kW így termelt áram után 0,75 kg széndioxid takarítható meg. Azaz 1 Karbon kredit, ebben a formában, ebben az elszámolásban, 1,23 Megawatt zöld energiatermeléssel érhetı el. Karbon emissziós piacok: 1. Kiotói piac: 1 karbon kredit: 8 – 14 euró – Az értékesítés akkreditálási folyamatát az ENSZ és a magyar állam közösen szabályozza. Ezen a piacon nincs lehetıség lakossági vállalásokra. Ezen a piacon értékesíthetı, az úgynevezett harmadik gazdaságban elıállított karbon kredit. 2. Államközi piac: 1 karbon kredit: 8 – 14 euró – Az értékesítés akkreditálási folyamatát a magyar állam szabályozza. Ezen a piacon nincs lehetıség lakossági vállalásokra. Ezen a piacon a magyar állam, és egy másik állam állapodhat meg a Karbon kvótaértékesítésrıl. Azaz Magyarország eladhatja a megtakarításokat, melyeket állami szinten ellenıriz és készít elı. 3. Önkéntes Piac: Az önkéntes piac a legdinamikusabb, bár egyúttal a legrosszabbul finanszírozott piac is, hiszen itt a Kredit értéke 3-5 euró. Ugyanakkor ezen a piacon a „kisember” is értékesíthet, ha megfelelıen elıkészített projektekben vesz részt. Ilyen projekteket épít a Priváttender Kft is. A projektek győjtırendszere a Priváttender Zöld falu programja, melynek keretében a lakossági karbon emissziós megtakarításokat egy adott program égisze alatt, akár több száz, vagy ezer egyéni – lakossági projekt lefolytatásával – a priváttender képes az egyént karbon emissziós bevételhez juttatni, ezzel az adott projektet – pl.: családi ház energiakorszerősítés – finanszírozni.

27

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A nemzetközi piacon értékesíthetı megtakarítások akkor optimalizáltak, ha azok mérete a piaci értékesítés szintjét is eléri, azaz minimum egymillió karbon kredit képezi egy csomag tartalmát. A nemzeti fejlesztési miniszter (Fellegi Tamás) szerint 2012-ig Magyarországnak 6-8 Mrd Ft bevétele származik az EUA típusú széndioxid-kibocsátás-csökkentési egységek értékesítésébıl, ebbıl 2011. évben a bevételek felét tekintette realizálhatónak. Az általános vélekedés szerint azonban a Kelet-európai EU tagállamok a kellı tapasztalat hiányában nem ismerték fel és nem tudják kiaknázni a kibocsátás kereskedelmi rendszerben rejlı lehetıségeket. [Skjaerseth – Wettestad, 2007] 2.7.1

Az elsı Nemzeti Kibocsátási Terv (2005-2007)

Az egy-egy idıszakban, illetve éves szinten kiosztható egységek mennyiségét az egyes országok Nemzeti Kiosztási Tervei tartalmazzák. Az EU KKR 2005-tıl 2007-ig tartó elsı periódusa próba idıszakként szolgált. A próbaidıszak egyik legnagyobb tanulsága, hogy az Unió szinte összes országát túlallokálták, így a KKR bevezetése nem jelentett csökkentési kényszert az érintett szektoroknak. Az ebben az idıszakban szétosztható EUA 31,6 millió tonna. A 2005. évi kibocsátásokat és kiosztásokat összehasonlító és a túlallokációt megállapító 2006. májusi EU jelentés hatása jól látszik az egységek árszínvonalán. [MERT, 2011] Mivel a magyarországi szereplık 14%-os többlettel számolhattak – amely 12 M t CO2 kibocsátási egységfeleslegnek felel meg – nem eredményezett olyan technológiai, vagy mőködésbeli változást, amely ne következett volna be a rendszer bevezetése nélkül. Egyelıre az üvegházhatású gázok közül csak a CO2 kibocsátás került szabályozás alá. A 2005-07-es idıszakra a Kiotói Jegyzıkönyv nem tartalmaz kötelezıen teljesítendı célokat, így a résztvevı országokat nem kötelezi jogszabály egy meghatározott kibocsátás-csökkentés elérésére. A próbaidıszakot követı 2008-2012-es ötéves periódus, a második Nemzeti kiosztási terv (NKT-2), a Kiotói Jegyzıkönyv teljesítésének idıszaka. 2.7.2

A második Nemzeti Kibocsátási Terv (2008-2012)

A 2008-2012-ig terjedı periódusra az Európai Unió jelentıs csökkentéseket írt elı. Magyarország második Nemzeti Kiosztási Tervét 2007. január 18-án küldte el az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra. A terv a 2008-2012-es idıszakban évente 30,73 millió tonnányi széndioxid kvóta (EUA) szétosztását irányozta elı. A kibocsátási elırejelzések készítése során a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) a villamosenergia iparra az alábbi feltételezéseket alkalmazta: – a 2005. évi hitelesített kibocsátási adatokat vette bázisnak – számításba vette az ágazatok termelésének reálisan várható növekedését (MAVIR éves növekedés az összes felhasználásban 2%) – számításba vette a várható importarányt (MAVIR import (6 TWh)) – a megújuló hányad növekedésével is számolt – Paks bıvítés 2040 MW-ra – minden résztvevınél egy úgynevezett BAT (Best Available Technology - Legjobb Hozzáférhetı Technológia) hatásfokkal számolt. A Nemzeti Kiosztási Terveket az Európai Bizottság úgy vizsgálta, hogy az országos összkibocsátást egy 3 paraméterbıl álló lineáris ökonometriai egyenlettel közelítette. Az egyenlet a 2005-ös kibocsátásból, a GDP feltételezett növekedésének arányában, továbbá karbonintenzitásjavulást (fajlagos kibocsátás-csökkenést) feltételezve számítja ki az országos összkibocsátást. [Kelemen et al., 2007] 28

Szakirodalmi áttekintés Ez a modell nem vette figyelembe, hogy: – a fenti paraméterek kiszámításakor hibás tényadatokat használtak fel; – irreális feltételezés pl. Magyarország átlagos villamos hatásfoka 2012-re 40% fölötti); – a 2005. év kibocsátási szempontból nem volt átlagos, így kiindulópontként történı felhasználása félrevezetı (pl. a Mátrai Erımő 2005. évi biomassza felhasználása (8 %) jóval meghaladta mind a 2004-es (0 %), mind a 2006-os (3 %) arányt); – ugyanakkor nem vették figyelembe, hogy Magyarország egy fıre jutó CO2 kibocsátása az EU-ban a harmadik legalacsonyabb, és hogy a halmozatlan primer energia-felhasználásban az Európában a legmagasabbnak számító 47%-os földgázaránnyal bír. A NKT-2 negatívan hatott a Mátrai Erımőre, mivel a KvVM által készített tervben az erımő 2006. évi tényleges kibocsátásához képest a második periódusra évente több mint 1,17 M t kibocsátás csökkenést kell elérniük. Az erımő azonban technológiai újítás következtében már füst helyett gipszet és vízgızt bocsát ki. Az Európai Bizottság 2007. április 16-i döntésében a Magyarország által jóváhagyásra küldött kiosztási terv összes kiosztható mennyiségét még tovább csökkentette. Magyarországon kívül más országok is elégedetlenek a bizottsági döntéssel, pl. Szlovákia már az Európai Bírósághoz is fordult ez ügyben, míg Csehország, hazánkhoz hasonlóan, vizsgálja a jogorvoslat igénybe vételének lehetıségét. A fent említett kvóta-hiány okozta óriási költségek ellensúlyozására a Mátrai Erımőnek olyan szén-dioxid stratégiát kell kidolgoznia, melynek segítségével továbbra is piacképesen és környezettudatosan tud villamos energiát termelni. [MERT, 2011] Bár a hazai szereplık teljesítették a kötelezettségeiket, sıt értékesíthetı kvótákkal is rendelkeznek, fontos felkészülni a további CO2 kibocsátás csökkentésre, mert hosszú távon a szükséges környezetvédelmi beruházások miatt versenyképességünk csökkenésével, a termelés keletre telepítésével kell számolni. [Fazekas, 2010] 2.8

Környezetvédelmi adóreform 2.8.1

A környezetvédelmi adóreform premisszái

Az elmúlt évtizedekben, az európai országokban a környezeti problémák kezelése, társadalmi megközelítése jelentısen átalakult. A környezettudatos gondolkodás térnyerése számos összefüggésben értékelhetı, de a téma fontosságát mutatja, hogy a kormányzatok szélesíteni kívánják azt az eszközrendszert, amellyel a különbözı társadalmi csoportokra hatni kíván. A korábbi idıszakra a támogatási rendszer eszközeinek alkalmazása kapott prioritást, amelyrıl bebizonyosodott, hogy a kedvezményezettek gyakran érzéketlenné válnak a piaci információkra. [Takács – Takácsé György, 1999] A támogatások hatására gyakran pazarló erıforrás felhasználás [Takács, 2003] ellentétes azzal a társadalmi igénnyel, hogy a gazdasági aktivitás révén a fenntartható fejlıdés gazdasági-társadalmi feltételei teremtıdjenek meg. A társadalmi válaszok egy része az egyéntıl befogadó magatartást kíván (pl. nemzetközi egyezmények a környezetterhelı anyagok kibocsátásának csökkentésére), más része az egyéni kezdeményezésekre épül (pl. ökológiai gazdálkodásra való áttérés). Az elıbbi eredményes megvalósulását azonban megkérdıjelezi az egyezménybıl kimaradók magatartása, míg az utóbbi elterjedésének sikeressége a piac fogadókészségétıl és fizetıképességének alakulásától függ. [Takács, 2007] A kormányzati eszközök között újszerő elem a környezetvédelmi célok elérésére ösztönzı adók megjelenése. Ennek következtében a környezetvédelmi adóreform elképzelésének aktualitása egyre inkább nı Magyarországon is.

29

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A mai közgazdasági felfogás szerint a társadalmi tiszta terméket nagyrészt azon a termelési tényezın (a munkaerın) realizálja, mely megújuló erıforrás, ugyanakkor azokat az erıforrásokat, amelyekbıl egyre kevesebb áll rendelkezésünkre, és amelyeket egyre inkább tönkreteszünk (kimerülı természeti erıforrások, természeti közjavak), nem eléggé, vagy egyáltalán nem adóztatja meg. Ezen a helyzeten próbál változtatni a környezetvédelmi adóztatás. A környezetvédelmi adóreform a költségvetési bevétel-semlegesség alapján áll, vagyis adókat csak olyan módon vet ki, hogy azzal egy idıben és azonos mértékben csökkenti a már meglévı, hagyományos adókat. Az ökológiai adóreform tartalma eltérı lehet az országok gazdasági és társadalmi különbségei miatt, de beletartozik a már meglévı adók ökológiai szempontú átalakítása és új, környezeti adók bevezetése, emelése, a környezetileg káros adókedvezmények és támogatások megszüntetése. Legnagyobb figyelmet az ökológiai adóreformnak az a tulajdonsága kapta, hogy valóban „kettıs hasznot” hoz-e. A környezeti adók elsı haszna a környezeti minıség javulása, második haszna pedig az, hogy a környezeti adók okozta költségnövekedés veszteségeit kompenzálják a torzító adóterhek csökkenésébıl adódó nyereségek (foglalkoztatás, GDP növekedése, a versenyképesség javulása). [Pataki et al., 2003] A „versenyképesség és környezet” összefüggése az 1990-es években került a gazdaságpolitikai viták középpontjába, mégpedig határozottan új megvilágításban. Az idekapcsolódó gazdaságelméleti megállapítások, érvek vagy gyakorlati gazdaságpolitikai lépések élénk diszkussziót eredményeztek. Az új nézetek szerint a hagyományos gazdaságpolitikai megfontolások, kitüntetett változók (versenyképesség, foglalkoztatás, termelékenység, nemzeti jövedelem), illetve a környezet és természet védelme nem szükségszerően állnak egymással ellentétben, léteznek és kihasználhatók az ún. nyertes-nyertes (win-win) lehetıségek. [Sterner, 1999] Az ökológiai adóreform az adórendszer olyan átalakítása, melynek során az adóteher eltolódik a gazdasági „jók”-ról (foglalkoztatás, jövedelem, befektetés) a gazdasági „rosszak”-ra (szennyezés, hulladéktermelés, erıforrás-kimerítés). [Pataki et al., 2003] Az ökológiai adóreform tartalma eltérı lehet az országok gazdasági és társadalmi különbségei miatt, de beletartozik a környezeti adók bevezetése és emelése, a környezetileg káros adókedvezmények és támogatások megszüntetése, amely együtt jár a torzító (élımunkát, jövedelmet, befektetéseket terhelı) adók tételeinek – bevételsemleges módon történı – mérséklésével, valamint az ökológiailag kedvezı tevékenységek (technológiai újítások) támogatásával. Az ökológiai adóreform a már meglévı adók ökológiai szempontú átalakításából és új, környezeti adók bevezetésébıl áll. [Bach et al, 2002] Nemzetközi kutatások eredményei alapján azt tartjuk, hogy a környezet védelme érdekében bevezetett adók, mint társadalmi bevételek, kettıs pozitív hatással járnak együtt. A kettıs haszon hipotézise szerint a környezeti adók elsı haszna a környezeti minıség javulása, vagyis a környezetszennyezés csökkenése, a második haszna pedig az, hogy az adóbevételek visszaforgatásával a gazdasági hatékonyságot torzító adók terheit lehet csökkenteni. [Clincha et al., 2006] A környezeti adók okozta költségnövekedés veszteségeit kompenzálják a torzító adóterhek csökkenésbıl adódó nyereségek. Ezek a nyereségek várhatóan a foglalkoztatottság növekedésébıl, illetve a munkanélküliség csökkenésébıl és a gazdasági teljesítmény javulásából, azaz a GDP növekedésébıl, végsı soron a versenyképesség javulásából erednek. [Pataki et al., 2003] Az adóreform kettıs haszna, bevétel-semleges módon történı megvalósítás esetén azonban attól is függ, hogy magas jövedelem és élımunkát terhelı adókkal rendelkezı országban hajtják-e végre vagy nem. [Bayindir et al., 2003] A kettıs haszon igazolására folytatott kutatási eredményekre a következı fejezetben részletesen kitérek. 30

Szakirodalmi áttekintés Mivel Magyarország az élımunka terheit tekintve az elsık között áll, és a hazai energiaárak alacsonyak, egyértelmővé teszi, hogy a megoldás egy környezetvédelmi adóreform, bár bevezetésével számos – a hazai körülményekbıl adódó – speciális kérdést is végig kell gondolni. [Kiss, 2002] A környezetvédelmi adókat döntıen az energiára vetik ki. Az energiaigényes ágazatokban pedig az energia nem, vagy csak korlátozott mértékben helyettesíthetı munkaerıvel. Ezek a vállalatok az energia többletadózása miatt elszenvedett veszteségüket nem tudnák a munkáltatói tbjárulékok csökkentésével ellensúlyozni. Az energiaigényes ágazatok ezért az ökológiai adóreform gátjaként jelennek meg. A „bevételsemlegesség”, ágazati szinten nem, csak nemzetgazdasági szinten valósítható meg. Az adóreform társadalmi elfogadtatásának érdekében nem hagyható figyelmen kívül az a társadalmi-szociális probléma, hogy a magasabb energiaárak degresszíven hatnak a személyi jövedelmekre. Az alacsonyabb jövedelmő csoportokban az energiafogyasztás részaránya magasabb, így a felemelt árak miatt relatíve nagyobb veszteség éri ıket és a TB-járulék és SZJA adócsökkenés az alacsonyabb jövedelemkategória miatt nem kompenzál. A bevételsemlegesség, az alacsonyabb jövedelmi helyzető háztartások szintjén sem valósul meg. A kettıs hozadékról pedig több közgazdásznak az a véleménye, hogy a csökkenı munkavállalói bérterhek miatt nı a nettó kereset, és a munkavállalók a több szabadidıben válnak érdekelté, amely következtében csökken a foglalkoztatás. Ez a reakció viszont a gazdag országokra jellemzı, ahol a szociálpolitikai ellátás is bıséges és a magas jövedelmő csoportokra. A közepes és alacsony jövedelmő országokban ahol a szabadidı határhaszna csekély, a kettıs hatás minden bizonnyal érvényesül. [Kiss, 2010] A környezettudatosság nemcsak a természeti erıforrások, de az emberi erıforrások megóvását is szolgálja. A munkanélküliség csökkeni fog akkor is, ha a megújuló energiaforrásokra ipar és agrárkultúra települ, valamint a legjobb elérhetı technológia kutatás-fejlesztése fellendítheti az ipar egyéb területeit is. [Julesz, 2010] 2.8.2

Ökoadó alapú adóreform megvalósítására vonatkozó modellezések eredményei

A Magyar Környezetgazdaságtani Központ a magadóként szóba jöhetı lehetıségek elemzésére egy környezeti blokkal bıvített általános egyensúlyi modellt, a FEIM (Fiskális Környezetvédelmi Integrált Modellt (Fiscal Environmental Integration Model) modellt használta [MAKK, 1999, MAKK, 2000a,b] Az externális károk elemzéséhez a nyugati szakirodalomban megállapított értékeket transzferálták. Az USA-ra vonatkozó egy egységnyi emisszióra jutó externális kárértékek transzferálását Kaderják Péter (1996) végezte el, a FEIM modellben ezeket vették át. A kelet-német tartományokra vonatkozó adatok transzferálását (benefit transfer) hasonló módszertant alkalmazva végezték. Erre azért volt szükség, mert a Magyarországra megállapított externális károk nincsenek lebontva szennyezıanyagokra, tehát ezek alapján nem lehet meghatározni, hogy például a SO2 az egészségi károk hány százalékáért felel. Az egyes díjtételek által okozott környezeti állapot javulás regionális eloszlása is fontos lehet, különösen azoknak a szennyezıanyagok esetében, amelyek regionális szinten fejtik ki káros hatásukat, azonban a FEIM modell országos, nem regionális szintő modell. [MAKK, 1999] A FEIM modell az 1998-as ÁKM adataira épül, 25 termelı ágazatot, kormányzati és háztartási szektort tartalmaz. A MAKK megállapítja, hogy az emissziós adók általában környezetileg hatékonyabbak, mint az energia-tartalom alapján kivetett adók, ugyanakkor az energiahordozókat terhelı adó szélesebb adóalapot nyújt, kiszámíthatóbb bevételteremtı eszköz. A modellszámítások eredményeként megállapították, hogy a pigoui mértékő adók eredményeznék a legjelentısebb légszennyezıanyag-kibocsátást, a legnagyobb mértékő nettó hasznot, de a magas jóléti költség miatt bevezetésüknek nincs realitása. A leggyengébb környezeti hatása az energiaadóknak van, ugyanakkor azok generálják a legnagyobb bevételt, amely lehetıvé teszi egyéb adóráták csökkentését. Az energiaadók sem 31

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai környezeti hatásuk, sem gazdasági-társadalmi hatékonyságuk alapján nem alkalmasak arra, hogy egy átfogó adóreform magját képezzék. A modellezık a széndioxidra kivetett adót találták a legkedvezıbbnek, a 3 Ft/kg mértékő adónak számottevı környezeti hatása van, és elegendı bevételt teremt a TB járulék és az SZJA kulcsok csökkentéséhez. Az áramtermelı szektorra az 1 Ft/kg-os CO2 adót megfelelınek tartják ahhoz, hogy kedvezı jóléti és környezeti hatások következzenek be. Az elméleti szakirodalomban és a gyakorlati gazdaságpolitikában egyaránt a legnagyobb figyelmet az ökológiai adóreformnak az a tulajdonsága kapta, hogy valóban ún. „kettıs hasznot” hoz-e. [Bovenberg, 1998; Glomm et al., 2008; Agell et al., 2004] A kettıs haszon hipotézise szerint a környezeti adók elsı haszna a környezeti minıség javulása, második haszna pedig az, hogy az adóbevételek visszaforgatásával a gazdasági hatékonyságot torzító adók terheit lehet csökkenteni. A környezeti adók okozta költségnövekedés veszteségeit kompenzálják a torzító adóterhek csökkenésébıl adódó nyereségek. Ezek a nyereségek várhatóan elsısorban a foglalkoztatás növekedésébıl, a munkanélküliség csökkenésébıl, a gazdasági teljesítmény fokozódásából (GDP növekedése), a versenyképesség javulásából erednek. [Bosquet, 2000] A kettıs hozadék létezésének vizsgálatával számos tanulmány foglalkozott. Kínai kutatók általános egyensúlyi modellje szerint az adóreformból kevés globális jóléti hatás ered. Az adóbevételek újraosztása során a háztartások még rosszabbul is járnak, mivel az erıforrások a kormányzati szektorhoz vándorolnak. A kormányzat jelentısen megnövekedett bevételével javíthat a háztartások jólétén. [Toh – Lin, 2005] A nemzetközi környezetvédelmi adók megkülönböztetésérıl német és svájci kutatók modellszámításaival bebizonyították, hogy a nemzeti munkaerıt terhelı adó ráta és a munkaerı kínálat kiegyenlítetlen rugalmasságainak egyfajta függvénye. Egy környezetvédelmi adóreformot követıen a munkaerıpiacon egy magas kereseti rugalmasság az erıs válasz reakciónak köszönhetıen magas árnyékárat eredményez. Így egy egységes CO2 adó ráta, a környezeti korlátozás árnyékárainak eltéréseit vonja maga után, mivel a létezı adó torzulások mértéke régiókon át változik. [Felder – Schleiniger, 2000] Egy norvég kutató zöld adóreform munkaerı-kínálatra gyakorolt általános egyensúlyi hatását vizsgálva, megállapította, hogy a környezeti minıség jóléti hatása és a munkaerı-kínálat között nincs kapcsolat. [Hakonsen, 2001] Amerikai és holland kutatók az adóreform környezetvédelmi és gazdasági hatásának vizsgálata keretében különbözı tanulmányok újraelemzését végezték el. Megállapították, hogy lehetséges másodlagos hozadék elérése, ami hosszú távon is megtartható. A szimuláció eredménye szerint, statisztikailag is igazolhatóan, a kettıs hozadékot jelentısen befolyásoló változók az adótípus és az újrahasznosítási politika, míg a gazdasági modell változó nem mindig jelentıs hatású. Míg a foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatása egyértelmő, addig a GDP-re gyakorolt hatása változó. Véleményük szerint a zöld adóreform értékelése a kettıs hozadék fogalmának értelmezésétıl függ. Az elméleti szakirodalom különbséget tesz a kettıs haszon ún. gyenge és erıs változata között. [Goulder, 1995] A kettıs haszon gyenge követelménye szerint a környezeti adókból származó bevételek visszaforgatásával hatékonysági elınyök realizálhatók más, a lakosságnak kifizetett felhasználásához képest. A kettıs haszon erıs változatának elfogadása attól függ, hogy milyen az egész gazdaság szerkezete. [Schöb, 2005] Az erıs követelmény szerint a környezeti adókból befolyó bevételek visszaforgatásának hasznai meghaladják a környezeti adók okozta jóléti költségeket, mely költségek a különbözı adók egymásra hatásából erednek. Az erıs változat érvényességének legfıbb követelménye, hogy a környezeti adó révén bekövetkezı reálbér csökkenésre az élımunka-input növekedésével reagáljon a piac. A kettıs hozadéknak nem létezik standard definíciója és az adóbevételek újrahasznosításának sincs egy általánosan elfogadott 32

Szakirodalmi áttekintés módszere. A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a környezetvédelmi adóreform megvalósításának eldöntésekor több tanulmány figyelembevétele szükséges, és fontos a metaanalitikus szemlélet. [Patuelli et al., 2005] Fredriksson azt vizsgálta Hollandiára vonatkozóan, hogy hogyan növelhetik a környezetszennyezı anyagokra kibocsátott adók a szennyezést és csökkenthetik a nettó jövedelmet. Kutatásaiból azt a következtetés vonta le, hogy: – A lobbizás megváltoztatja a környezetvédelmi adóreformot – A környezeti adók csökkenthetik a nettó jövedelmet, mivel elıfordulhat, hogy a szennyezésre kibocsátott adókból származó jövedelem a szennyezés csökkentése érdekében adott támogatások alatt marad. Ez akkor fordulhat elı, ha a támogatások mértéke meghaladja az adók mértékét, vagy ha a szennyezés jelentısen csökken. – Elıállhat az az eset is, amikor a növekvı környezetszennyezéssel egyidejőleg csökken a nettó jövedelem. – Valamennyi társadalmi csoport nettó jóléte csökkenhet a környezeti adóreform következtében. Arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a szennyezés csökkentésére adott támogatásokat használják a tulajdonosok kompenzálására, a dolgozók viselik a reform terhét. Valamint, ha a támogatásokat nem korlátozzák, az adóreform éppen a kívánt politikai, gazdasági hatás ellenkezıjét fogja elérni. [Fredriksson, 2001] Német kutatók egy globális környezetgazdasági modellel (GINFORS) arra keresték a választ, hogy a szakirodalom szerint nagy általánosságban pozitív eredménnyel járó, egyes európai országok szintjén megvalósított környezetvédelmi adóreformnak az Európai Unió szintjén történı bevezetése hogyan hatna a CO2 kibocsátásra és a gazdaságra. Az adóreformot az EU 2020-as klímacéljával kapcsolják össze. A szimuláció eredménye azt mutatja, hogy a cél csak csekély mennyiségő GDP csökkenés és foglalkoztatottság növekedés mellett érhetı el. [Lutz – Meyer, 2010] 2.9

A CO2 adó

A széndioxid kibocsátás elkerülésének költségei, illetve ennek regionális eltérései alapján lehet meghatározni a kibocsátási jogok várható árát. A becsült ár 10-60-70 USD/t érték között szóródik. Ez az ár adja meg azt a határköltséget, amennyiért még megérheti Magyarországnak elhárítani 1 további tonna kibocsátást, még akkor is, ha a járulékos környezeti hasznokat nem vesszük figyelembe. Dow Jones 2009-ben adott hírt arról, hogy az Európai Unió széndioxid kibocsátásuk alapján vetne ki adót az energiahordozókra, például a benzinre. A tervezet szerint az adót nem csak az adott termékek energiatartalma, hanem széndioxid kibocsátása alapján vetnék ki, a 2013-tól bevezetendı adó mértéke 0,01 és 0,03 euró között mozog kibocsátott CO2 kilogrammonként. A tervezet megfogalmazása szerint az emissziós adó jó eszköz lehet arra, hogy a tagországok üvegházhatású gázok kibocsátása 2020-ra 20%-kal alacsonyabb legyen, mint 1990-ben. [Újabb üzemanyag adó, 2009] Wall Street Journal értesülései szerint 2009-ben a brüsszeli szervezet azt tervezte, hogy a széndioxid-kibocsátás alapján adóztatnák meg az energetikai termékeket, többek között az üzemanyagot és a földgázt. Az akkori szabályozás jellemzıen az energiatartalom alapján veti ki a zöld adót, ezen változtatna az EB.

33

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A tervezet még számos módosítás elıtt áll, arra ugyanis rá kell bólintania az összes tagállamnak, bár Franciaországban már létezik ez az adótípus. Gondot azok az államok okozhatnak, amelyek ellenzik az európai szintő szabályozást, ilyen ország például az Egyesült Királyság. Magyarországon az üzemanyagok és egyéb kıolajtermékek után környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. Az üzemanyag-termékdíjat a jövedéki adó részeként fizetjük meg, annak mértéke pedig a jövedéki adó 3%-a. [Új adóval sújtanák a benzint és a gázt, 2009] A tagállamokat várhatóan erısen megosztja majd az Európai Bizottság szén-dioxidkibocsátási adóról szóló javaslata, amelyet a közeljövıben tesznek közzé. Vélhetıen most a legmegfelelıbb az idıpont arra, hogy a biztosok megkezdjék az egyeztetéseket az elmúlt években többször is felmerült szén-dioxid-kibocsátási adóról. Az Európai Bizottság adóügyi biztos (Algirdas Semeta) szóvivıje úgy vélekedett, az energia-irányelv nem az a prioritás, amelyet biztosa szerint sürgısen át kell alakítani, ezért elsıként a szén-dioxid-adóról szóló hatástanulmányok befejezésén dolgoznak. Korábban az elızı adóügyi biztos, Kovács László is foglalkozott a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatásának elképzelésével. Mivel azonban a téma 2008-ban még a jelenleginél is sokkal jobban megosztotta a tagállamokat, kénytelenek voltak ejteni a terv felvetését. Kovács javaslatának gerincét az az elképzelés adta, hogy egy minimális adószintet – a légkörbe kerülı szén-dioxid után tonnánként 10 eurót – határozna meg az Európai Unió. A kibocsátás szintje és a fizetendı összeg mértéke azonban a mostani javaslatban várhatóan változni fog. Semeta elképzelései szerint az asztalon lévı javaslatok alapján attól függıen változna a CO2adó mértéke, hogy az adott üzemanyag mennyire károsítja a környezetet. Vagyis a kevésbé energiahatékony energiaforrásokat nagyobb adóteherrel sújtanák, ezzel ösztönöve a környezetkímélı üzemanyagok és energiaforrások terjedését. Számos tagállamban – a svédeknél, a finneknél és a dánoknál – azonban már ma is fizettetnek nemzeti szén-dioxid-adót. A franciáknál pedig 2009-ben született meg az erre vonatkozó törvény, a legfelsıbb bíróság azonban megakadályozta az életbe léptetését. Érvelésük szerint ugyanis a jogszabály egyenlıtlenségeket szülne és hátrányokat generálna a gazdaságban. Az EU-s szintő CO2-adó kivetésével szemben ráadásul komoly ellenállást fejthetnek ki azok a tagállamok, amelyek az adóügyek uniós szintre emelésében a nemzeti kompetenciák sérülését látják. Ilyen állam mindenekelıtt Nagy-Britannia, amely kifejezte ellenvéleményét a huszonhetek egyöntető támogatását igénylı terv kapcsán. A fenntartható fejlıdést és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák terjedését támogató szervezetek a francia bíróság érvelésével szemben éppen azt hangoztatják, hogy csakis az üvegházhatású gázok kibocsátásának megadóztatása révén közelíthet a világgazdaság az egyenlı esélyek megvalósulása felé. A radikális zöldek ennél is tovább mennek, ugyanis minden termék után megfizettetnék az elıállítás és szállítás során a légkörbe juttatott CO2 értékét, ezzel komoly lépést téve a "klímaigazságosság" felé. Jelenleg ugyanis a nyugati világ polgárai átlagosan a keleti vagy afrikai lakosokra jutó kibocsátás sokszorosának elınyeit élvezik, noha nagyrészt nem fizetik meg. [Folk, 2010] Norvég kutatók a kvótakereskedelem rendszerét összehasonlítva egy adóalapú pl., egységes CO2 adó rendszerrel megállapították, hogy az adóalapú rendszernek több elınye van. Azt a követelményt, hogy a klímaváltozással hatékonyan szembeszállni tudó nemzetközi rendszert jelentsen anélkül, hogy durva végrehajtási mechanizmusokhoz kellene folyamodni, egyik rendszer sem elégít ki. Amíg mindkét rendszer hatékony végrehajtási folyamatokat igényel a minél nagyobb hatékonyság elérése érdekében, addig az adóalapú rendszerben nincs lehetıség a szennyezési engedélyek többszöri értékesítésére, amely a környezeti hatást teljes mértékben aláásná. Az egységes CO2 alapú egyezmények mindaddig van hatása, amíg egy ország eleget tesz a követelményeknek. [Hovi – Holtsmark, 2006] Taiwani kutatók már 1999-ben végeztek modellszámításokat arra vonatkozóan, hogy miként hatna az energia intenzív ágazatokra (vegy-, papír-, nyomdaipar, cement-, vas- és fémgyártás) egy elıre meghatározott fix áron történı CO2 adó bevezetése az energiahordozók széntartalma alapján. A szimulációkat négy különbözı adónagyságra végezték el. Becslésük szerint a legmagasabb 34

Szakirodalmi áttekintés összegő adó várhatóan a széndioxid-kibocsátást az 1990-es évek szintjén tartotta volna 2005-ben 5%-os növekedési szint mellett. Az energiafogyasztás és a CO2 kibocsátás csökkenése jelentıs lett volna az adó eredményeképpen. Megállapították, hogy a villamos-energia ipar energiahordozóinak felhasználása adóval befolyásolható, mivel az adó a nem szén alapú energiahordozók növekvı felhasználását eredményezte a modellszámításokban. Ugyanakkor megállapításuk szerint az adóbevezetés évében nı az energia ára. [Hua – Wu, 2000] Kínai kutatók modellszámításainak eredménye szerint, a 2012-ben kivetett 100, 150, 200 RMB/t nagyságú CO2 adó 2020-ra 4,88%-kal 7,31%-kal és 9,75%-kal csökkentené a szénfelhasználást, amely 2020-ra 8,69%-os, 13,02%-os és 17,36%-os CO2 kibocsátás csökkenést eredményezne. Habár a klímaváltozás elleni harcban a CO2 adó-t praktikus megoldásnak látják az adónagyság kiválasztásánál az ország gazdasági fejlıdésére gyakorolt hatást is figyelembe kívánják venni. [Zhang et al., 2011] A vállalatok versenyképességét mikro és makro tényezık befolyásolják. [Baron, 1997] Azáltal, hogy a CO2 adó hatása visszatükrözıdik a vállalatok költségszerkezetében, csupán ez az egy tényezı is meghatározó lehet a versenyképességben. A költségnövekedésre a vállalatok többféle módon reagálhatnak [Baranzini et al., 2000]: – piaci szerkezettıl függıen a megnövekedett változó költségeket a fogyasztók viselik a magasabb árakon keresztül; – a CO2 adó ösztönzı erejétıl és az energia helyettesíthetıségétıl függıen minimalizálják a termelés során felhasznált széntartalmú anyagok mennyiségét; – a termelés és ez által a szennyezés más országokba történı áthelyezésével elkerülik az adófizetést. A CO2 adó vagy energiaadó bevezetése az egyes ágazatokban versenyhátrányt eredményezhet, mivel a különbözı vállalatok nem azonos módon tudnak reagálni. A versenyhátrány rövid távon érzékelhetı, míg a versenyelıny nehezen fejezhetı ki mennyiségileg és fıleg hosszú távon jelentkezik. Az egyes szektoroknak adott mentességek pedig csökkentik a környezeti hatást. Norvég számítások alapján minden CO2 kibocsátás után egységesen alkalmazott CO2 adó az intenzív káros anyag kibocsátó iparágakban 18%-os profitcsökkent eredményezne. [Godal – Holtsmark, 1998] Az alábbiakban foglalom össze néhány ország CO2 adóval kapcsolatos intézkedéseit. Ausztrália Kétezren tüntettek az utcán, miután a kisebbségben kormányzó ausztrál miniszterelnök, Julia Gillard bejelentette: több éves halogatás után nem várnak tovább, és a zöldekkel, valamint a függetlenekkel összefogva megadóztatják a súlyosan szennyezı vállalatokat. Az elızetes jelentések szerint csaknem ötszáz olyan gyár van Ausztráliában, amely rengeteg üvegházhatású gázt bocsát ki, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fejlett országok közül az ausztrálok számítanak a legnagyobb szennyezıknek. A legnagyobb kibocsátók maguk a kontinens energiaellátását fedezı szénerımővek, valamint a vas- és alumíniumgyárak. A politikus tervei szerint a szennyezık minden tonna szén-dioxid után körülbelül 4.300 forintnyi (kb. 280 Ft/EUR árfolyammal számolva) adót fizetnek a 2012. év júliusától, és ez az összeg évente 2,5 százalékkal emelkedik. [Sorozatban tüntetnek a szén-dioxid-adó ellen Ausztráliában, 2011] Svédország Stockholm egyúttal követendı példaként állítja tagtársai elé a kibocsátás arányában svéd földön kivetett CO2 adót, aminek mértéke 2009-ben 120 euró tonnánként, amely meghaladja a kvótaárakat. Hasonló adónem az EU-tagok közül egyelıre csak Finnországban, Dániában és Szlovéniában létezik. (Egy korábbi sajtóbeszélgetésen ugyanakkor Reinfeldt (Svédország 35

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai miniszterelnöke 2009.) elismerte, hogy jelenleg nincs esély egy ilyen adó uniós szintő bevezetésére, tekintve, hogy az adóügyek tagállami hatáskörbe tartoznak.) [A CO2 adót népszerősítené a svéd elnökség, 2009] Kutatások folytak arról, hogy a háztartásokat, amiket aránytalanul terhelt egy fokozott széndioxid-adó, kárpótolhatnak-e más áruadókban bekövetkezı változások. [Lundin, 2001] Svájc Nyilvánosságra került, hogy a Svájci Szövetségi Tanács még a bevezetés évében (2011) megváltoztatja a vállalkozások és a magánemberek által fizetendı szén-dioxid kibocsátási adót. Az adóról szóló rendelkezést a tanács május 12-ei ülésén módosította. A jelenlegi rendelkezéseknek megfelelıen a főtıolaj és gáz égetésébıl származó adót a magánszemélyek és vállalkozások két évvel a bevezetés után kötelesek fizetni. Azonban 2009-ben a gazdasági környezet javításának szándékával a Szövetségi Tanács elengedte a 2008/2009/2010-es évek miatt fizetendı adót. Azonban a Szövetségi Közigazgatási Hivatal szerint hiányozna a 2011-es költségvetésbıl az adó, ha nem az eredeti feltételek mellett alkalmaznák. Emiatt a Szövetségi Tanács döntése szerint 2011-tıl, az adott évre kell megfizetni az adót. A Szövetségi Közigazgatási Hivatal azonban bejelentette, hogy az illékony szerves vegyületek (COV) adója továbbra is kétévente fizetendı, ez a rendelkezés nem változott. Az új rendelkezésnek megfelelıen 2011-tıl a CO2 adó kivetésétıl több mint ötszáz millió svájci frank (365 millió euró) bevételt várnak. [Svájc módosítja a CO2 adó rendelkezéseket, 2010] Tehát Svájcban a CO2 adó bevezetése nem a bevétel-semleges módon került bevezetésre, hanem a költségvetés finanszírozása céljából. Franciaország Párizs 2009 szeptemberében 17 EUR/t összegben egy CO2-adót vezetett be, a benzin litere 4-5 cent. Az üzemanyagon kívül valamennyi fosszilis energiahordozóra 23,4 EUR/t adó vonatkozik, az ebbıl származó bevétel pedig a szigetelés korszerősítésére fordítják. A francia kormány CO2 adót vetett ki 2010-ben a lakosságra és a vállalatokra. Az adó mértéke a kibocsátott széndioxid tonnájára 14 euró. Kivételt élveznek azonban a legnagyobb CO2 kibocsátók, mint az acélipar, az üvegipar és a vegyipar. Az új adóteher ellensúlyozására mérséklik a személyi jövedelemadót és az érintett vállalatok adóterheit is. Ausztria Ausztriában 1996-ban környezetvédelmi energiaadót vezettek be a földgázra és a villanyáramra az ÁFA 20%-a erejéig, de a keletkezett bevételt a költségvetés finanszírozására fordították, így nem beszélhetünk környezetvédelmi adóreformról. A nagy energia-felhasználók kompenzálásaként, ha az adó mennyisége meghaladja a hozzáadott érték 0,35%-át a befizetık azt visszakapták. Az Európai Bíróság 2001-ben elvetette a 2000-ben foganatosított osztrák ökoadót, mivel a mentességeket állami támogatásoknak minısítette. [Schlegelmilch, 2002] Az osztrák gazdaságkutató intézet (WIFO) modellszámításokat végzett arra vonatkozóan, hogy az energiaadó bevezetése milyen következményekkel járna. Egy olyan modell érné meg (majdnem) mindenki számára, amely 3 év alatt a bér járulékos költségeit évente 0,6%-kal csökkentené, míg ugyanezen idıszak alatt a fosszilis energia ára kWh-ként évente 0,4 eurócenttel emelkedne. A nettó bérek pl. 2000 EUR havi bér esetében 3 év után 36 EUR-ral emelkednének, a bér járulékos költségei pedig ugyanennyivel csökkennének. A folyékony fosszilis üzem- és főtıanyagok litere kb. 14 eurócenttel lenne magasabb. Ezáltal a munkaadók évente kb. 1 Mrd Eur adót spórolnának meg. Az ökológiai adóreform egyidejőleg pozitív és negatív hatással is jár. [Ökosteuer soll das Klima retten, 2009; Maierbrugger, 2009; Holler-Bruckner 2010] Ausztria a Kiotói jegyzıkönyv ratifikálásával 2002-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy a CO2 kibocsátását 2010-ig 1990-hez képest 13%-kal csökkenti. Valószínőleg ez a cél az ökológiai adóreform nélkül nem valósítható meg. Ha a vállalt ígéretet nem tartja be, akkor külföldrıl kell 36

Szakirodalmi áttekintés kibocsátási jogokat vásárolni, ami a költségvetést jelentısen megterhelné. A fosszilis energiahordozók csökkentett alkalmazása kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátáshoz vezet, aminek a klímaváltozásra pozitív hatása van. Végezetül megállapítható, hogy az adórendszer ökológiai szempontú átalakítása megteremti a gazdasági feltételeit a kiegyensúlyozott gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlıdés számára. A WIFO 1995-ben végzett tudományos tanulmánya rámutat arra, hogy az ökológiai adóreformnak pozitív környezeti (CO2 kibocsátás csökkenése) és pozitív makrogazdasági (foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatás, növekvı GDP) hatással jár. [BonusMalus-System, 2008] A linzi piackutató intézet vizsgálata szerint az osztrák lakosság 66% az ökoadók ellen van és csak 30% támogatja. [Ökologisierung des Fiskalsystems, 2011] Az osztrák vezetésnek 2010. március közepén arról kellett dönteni, hogy egy társadalmilag kiegyensúlyozott eljárásmód melyik lehetıségét válasszák. Az ásványi olajok adóját emeljék, vagy vezessenek be CO2 adót. Az osztrák gazdasági miniszter Reinhold Mitterlehner az energia stratégia ismertetése során elmondta, hogy a 2020-as klímavédelmi cél eléréséhez évi 1 Mrd EUR szükséges, aminek a finanszírozása még nem megoldott. Habár az ásványi olajok energiaadójának fokozatos emelése mellett egy CO2 adó bevezetése is felmerült, az osztrák kormány végül az energiaadók emelése mellett döntött. Két lépésben kívánják 5 majd ismét 5 centtel növelni az ásványi olajok adóját. Az adórendszer ökológiai szempontú átalakításánál a francia és a svájci minta került megfontolásra. Az energiaadó emelése a WIFO szerint bevétel-semlegesen kellene, hogy megtörténjen, azaz ezt az adót a bér járulékos költségeinek csökkentésével az adózóknak vissza kellene kapniuk. A gazdasági miniszter szerint erre nem sok esély van. [Mitterlehner, 2009, 2010] 2.10 Környezettudatossággal és a környezeti adók elfogadásával kapcsolatos felmérések eredményei A National Geographic és a GlobScan nemzetközi kutatást végzett 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben a társadalom környezettudatosságáról. (5. melléklet) Kezdetben 14, majd 17 ország lakossága körében vizsgálták a környezetbarát termékek elterjedtségét, a háztartások ökológiai lábnyomát (pl. az energiafogyasztást), a közlekedési valamint a táplálkozási szokásokat. Az így kialakult komplex mutatót fogyasztói zöld indexnek (Consumer Greendex) nevezték. A kutatás a fogyasztói szokásokra fókuszált, de a kutatók elismerik, hogy az egyes országokban az éghajlati viszonyok, a kulturális és gazdasági eltérés jelentısen befolyásolja ezt a tényezıt. A vizsgált országok körét megpróbálták úgy összeállítani, hogy minél eltérıbb földrajzi, környezetvédelmi és gazdasági adottságú területeket fedjenek le. A kutatás eredményei összességében azt mutatják, hogy a fejlıdı országok lakói sokkal felelısebbnek érzik magukat a környezeti problémákért, mint a fejlett országban élık. A fejlıdı országok lakosságának 60 százaléka szerint (ez az érték kétszerese a fejlett országokban tapasztaltakénak) ezek a problémák negatívan hatnak az emberi egészségre, a klímaváltozás pedig közvetlenül rontja az életkörülményeiket. A szegényebb országokban – mint például Kína, India, Magyarország, Mexikó vagy Oroszország – a lakosság a gazdag országokéhoz hasonló életmódra, fogyasztási javakra vágyik, ennek ellenére inkább hajlanak arra, hogy tegyenek a környezetszennyezés ellen. Ezek közé a lépések közé tartozik pl. a környezetbarát termékek használata, a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedés használata. Ezzel szemben a fejlett országok lakói, akiknek esetenként több környezetkímélı lehetıség áll rendelkezésükre, kevésbé hajlandók alkalmazni azokat. Rájuk inkább jellemzı, hogy nagy lakásban laknak, légkondicionáló berendezést használnak, több autó is van egy családban, amit gyakran egyedül használnak, és ritkán járnak tömegközlekedéssel. Továbbá kevésbé hajlanak a környezetkímélı termékek használatára is, és mindössze 15 százalékuk vallotta, hogy hajlandó csökkenteni a vízhasználatát. A közlekedési szokásokkal kapcsolatban a felmérés kimutatta, hogy Észak-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában az emberek természetesnek veszik, hogy 37

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai van legalább egy autójuk, és azt napi rendszerességgel használják, ráadásul rendszeresen egyedül ülnek a kocsiban. Igen érdekes, hogy ezzel szemben a megkérdezett kínaiak többsége azt mondta, hogy ı soha nem utazik egyedül kocsival. A szegényebb országokban a megkérdezettek gyakrabban használják a tömegközlekedést. A közlekedési szokásokban rejlı különbség a két csoport között a korábbi idıszakhoz képest csökkenni látszik, ugyanis a fejlıdı országokban is egyre inkább teret hódít az egyszemélyes autózás, és a repülıt is egyre többen és gyakrabban használják, mint az elızı évben. Az amerikai élelmiszerigény erısen terheli a környezetet. A környezetkímélı termesztésbıl származó termékek és a helyi élelmiszer fogyasztása iránti igény általában véve viszonylag erısnek mondható. Az összes megkérdezett mintegy negyven százaléka mondta azt, hogy ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszert fogyaszt egy héten legalább egyszer. De nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez a fogalom országonként eltérı. A japán és az észak-amerikai lakosság élelmiszerfogyasztása a legkevésbé környezetkímélı. Az amerikaiak fogyasztják a legkevesebb ökológiai gazdálkodásból származó vagy helyi terméket. A táplálékukban a zöldségfélékkel szemben a hús dominál. Egy kvíz kitöltésén keresztül a felmérés kimutatta, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos általános tudás mindenütt nagyon alacsony. A felmérésben azt is vizsgálták, hogy a megkérdezettek szerint, melyek azok a problémák, amelyek napjainkban a legsúlyosabban érintik a saját országukat. Az Egyesült Államokban, Európában (Nagy Britanniát kivéve) és Japánban a megkérdezettek elsı helyen említették a gazdasági gondokat valamint a munkanélküliséget. A gyorsan növekvı gazdaságú országokban, mint Brazília, India, Mexikó vagy Oroszország a gazdasági kérdést megelızték a kormányzattal kapcsolatos problémák. A felmérésben csak Ausztrália és Kanada esetében szerepelt elsı helyen a klímaváltozás és a vízkérdés. A házi kedvencek által közvetve okozott környezeti problémák hatásait is érdemes figyelembe venni, bár a greendex erre vonatkozó felmérést nem tartalmaz. A felmérésben szereplı országok lakosai által megnevezett legjelentısebb problémák a következık: A környezettel kapcsolatos kérdéseknél kiderült, hogy a megkérdezettek 60%-a nagyon aggódik a környezeti problémák miatt, és meglepı módon valamivel több, mint a fele úgy véli, jóval kevesebbet kellene fogyasztanunk, ha meg akarjuk ırizni a Földet a jövı generációk számára. Magyarországon a környezeti problémákért aggódók aránya 51%, a nagyon aggódok aránya 35%, az egyáltalán nem aggódóké pedig 8% volt. A Greendex 65 kérdés eredményeinek összesítésébıl állt össze. Az egyén közlekedésével és a lakásával (pl. főtés, megújuló energiahasználat, vízhasználat) kapcsolatos kérdések 30–30%-ot tettek ki, az élelmiszer és egyéb fogyasztói javak vásárlásával kapcsolatos kérdések pedig 20–20%-ot. Az ezekbıl kialakított környezettudatossági mutató ideális esetben 100 pont lehet. A Greendex alapján 60 ponttal Brazília és India lakossága tőnik a legkörnyezet-tudatosabbnak. İket követi Kína, Mexikó és Magyarország, ez utóbbi 53,2 ponttal. A fejlett országok mindegyike 50 vagy az alatti értéket kapott. A rangsort Kanada és Franciaország zárja, 48,5 valamint 48,7 ponttal. A cikk kiemelte, hogy: – Magyarországon a megkérdezettek 50%-a válaszolta azt, hogy mindig vagy nagyon gyakran figyel arra, hogy főtésnél/hőtésnél takarékoskodjon az energiával. – A vízzel való takarékosság esetében ez az érték már csak 39% volt. – A megkérdezettek 43%-a mondta azt, hogy naponta vagy legalább hetente egyszer utazik egyedül autóval, és 50% pedig naponta vagy legalább hetente egyszer tömegközlekedik. – A megkérdezettek 54%-a naponta vagy hetente többször is helyi terméket fogyaszt (ezen a téren vezetı helyen India valamint Kína áll 77, illetve 72%-kal). – Meglepı módon egy igen kézenfekvı dolog, a termékek csomagolása nem tőnik jelentıs szempontnak a vásárláskor, hiszen a hazai lakosság mindössze 17%-a figyel oda a termékek csomagolására, és tudatosan kerüli az agyoncsomagolt termékeket. [Greendex, 2010]

38

Szakirodalmi áttekintés

15. ábra A világ zöld indexének térképe Forrás: Greendex, 2010.

Az Európai Bizottság felkérésére elkészített Eurobarometer 2011-es felmérés alapján az európai állampolgárok környezeti attitődjét vizsgálta. A természeti erıforrások hatékonyabb felhasználása, a magyarországi válaszadók magasabb hányada szerint vezet gazdasági növekedéshez, mint az EU 27 tagországának válaszadói szerint. A környezet védelme által elérhetı gazdasági növekedést csak 1%-kal kevesebb válaszadó hiszi hazánkban, mint az EU 27 átlagában. Hazánkban a válaszadók nagyobb részaránya gondolja úgy, hogy az EU forrásokból környezetbarát tevékenységeket kellene támogatni, és hogy a természeti erıforrások hatékony felhasználása érdekében az állampolgárok nem tesznek eleget. Az EU 27 átlagához képest hazánkban többen aggódnak az ember okozta katasztrófák, a vízszennyezés, a levegıszennyezés, a klímaváltozás, a hulladékmennyisége, a természeti katasztrófák, a mezıgazdaság szennyezése és a GMO használata miatt. A magyarországi válaszadók 96%-ának személy szerint fontos a környezet védelme, ez az érték az EU 27 átlagában 95%. A természetbarát termékekért való többletfizetési hajlandóság azonban hazánkban jóval az EU 27 átlaga alatt van, tehát árérzékenységünk magas, amelynek hátterében az ország kedvezıtlenebb gazdasági helyzete áll. Magyarországon nagyobb igény van a környezetet károsító tevékenységekre kivetett adók bevezetése, illetve a meglévı adók növelése iránt, a jobb anyagi ösztönzık (pl.: adókedvezmények, támogatások) biztosítása iránt, a meglévı szabályok hatékonyabb végrehajtása iránt és a szigorúbb környezetvédelmi jogszabályok bevezetése iránt, mint az EU 27 átlagában. Mivel ez a felmérés a környezeti attitődöket vizsgálja véleményem szerint arra nem alkalmas, hogy az unió országai környezettudatosságának mértékét összehasonlítsuk. [European Commission, 2011] Egy 2000-ben Svájcban folytatott felmérés arra kereste a választ, hogy hogyan fogadja el a nyilvánosság a környezetvédelmi adókat. Népszavazásra bocsátottak három fosszilis energiahordozókra kivetett adókat tartalmazó javaslatot. Zöld adóreform bevezetését, az energiatakarékossági csomagot és a megújuló erıforrásokat támogató intézkedést sem szavazta meg svájci lakosság. A három javaslat, az adó mértékében, felhasználási területében tért el egymástól. Thalmann felmérése megállapította, hogy az adóbevezetést a bal-, balközép-, illetve a zöld párotokkal szimpatizálók, a felsıfokú iskolai végzettséggel rendelkezık, a városban élık, autóval nem rendelkezık és a hatvan év alattiak támogatták. A felmérésbıl kiderült, hogy az adómérték nem játszik olyan jelentıs szerepet, mint ahogyan a kutató feltételezte, ez az érintettek körére van elsısorban hatással. A szavazók körében az adóbevételek teljes mértékben való visszajuttatása, a foglalkoztatásban megjelenı hozadék sem volt nagyobb hatással, mint az, hogy a környezeti erıfeszítéseket tett különbözı csoportok részesülnek támogatásban az újraelosztás során. A válaszadók 20%-a valamelyik javaslatot elfogadta. Az igen szavazatok motiváló tényezıi a környezetért való aggodalom, a megújuló energiaforrások támogatása és az adók ösztönzı hatása 39

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai voltak. Az adóbevezetést ellenzık tartottak a személyes költségvetésüket érintı negatív hatástól, a magasabb piaci áraktól és kételkedtek a kormány környezetvédelemben való szerepvállalásával kapcsolatban, valamint megkérdıjelezték a megújuló energiaforrások támogatásának szükségességét. Mindhárom javaslatot az alacsony ráta, fokozatos bevezetés, az energia-intenzív ágazatoknak tett könnyítés, és az adóbevételek nagyarányú visszaforgatása ellenére is elutasították. A válaszokból kitőnt, hogy a lakosság nagy részének nincs szilárdan kialakult véleménye az energiaadókról. A szerzı az ellenállókat is megérti, hiszen a nem szavazatok nem a környezet védelme érdekében tett intézkedéseket utasítja el, hanem a nem megújuló energiahordozók további adóztatását. Hiszen a benzinárak több mint felét a rá épülı adók teszik ki. Egy 1993-ban felmerült szén alapú adó javaslatát, a megkérdezettek 1/5-e ellenezte, 1/5-e támogatta és 3/5-e befolyásolható volt. [Thalmann, 2004]

40

Anyag és módszer 3. ANYAG ÉS MÓDSZER

3.1 Az elemzések elvégzése elıtt feltett hipotézisek A szakirodalmi kutatások tapasztalatai alapján a kutatási kérdésekhez kapcsolódóan a következı hipotéziseket teszem: 1. Hipotézis (H1): Magyarország az európai országok rangsorában a vizsgált szempontok alapján a környezettudatosabb országok közé tartozik. 2. Hipotézis (H2): A magyarországi zöld adóreform megvalósítása társadalmi ellenállásba ütközik, mert a társadalom adóellenes és nem bízik az állami szerepvállalásban. 3. Hipotézis (H3): A zöld adóreform a környezet minıségének javulásán túl hazánkban a foglalkoztatottság növekedésében jelentkezı másodlagos hozadékot eredményez. 4. Hipotézis (H4)2: A felnıttek környezettudatossága magas, melyet a nem, a demográfiai jellemzık, az iskolai végzettség, a családi állapot és a jövedelemszint befolyásol. 5. Hipotézis (H5): Az ifjúság környezettudatossága magas, melyet a nem, az életkor, az érdeklıdési kör, a testvér léte, a demográfiai jellemzık, a szabadban töltött idı mennyisége, a klímaváltozás következményeinek ismerete és az iskola jellege befolyásol. 3.2 A kutatás során felhasznált adatok és adatbázisok

3.2.1

Szekunder (ökoszkopikus) adatok

Igénybe vett adatbázisok: •

Pénzügyminisztérium honlapja az államháztartási hiány (1998-2010) adatainak összegyőjtéséhez;

•

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisa, ahonnan a járulékterhek, a környezetvédelmi termékdíjak, környezetterhelési díjak adatait (1998-2010), a 2008. és 2009. évi SZJA és TB bevételek adatai győjtöttem;

•

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa, ahonnan a foglalkoztatási ráta, a GDP, a munkanélküliek számának (1998-2010) adatait, a foglalkoztatottak számának alakulását (1992-2010), a hazai ÜHG kibocsátás adatait (2005-2008), az adóbevételek megoszlására vonatkozó hazai adatokat győjtöttem nemzetközi

2

A H4 és H5 hipotézis szokatlanul részletes, amely az elızetes megfogalmazás kételyét vetheti fel. Ezek az elıfeltevések azonban a saját és a környezetemben élık tapasztalatai alapján születtek. A kérdıíves felmérések ezen feltevések igazolását, vagy elvetését voltak hivatottak, ezért ennek megfelelıen állítottam össze a feltett kérdéseket.

41

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai összehasonlításban, továbbá a népesség és a GDP adatainak területi megoszlása 2008-ban; •

3.2.2

EUROSTAT adatbázisa, ahonnan a környezettel kapcsolatos adóbevételek adatait, a jövedelemadók adatait, a bérköltségek adóterhére vonatkozó adatokat győjtöttem az európai országokra vonatkozóan 2004-re és 2009-re, valamint az európai országok CO2 kibocsátásának adatait (1996-2007), és ÜHG kibocsátási adatait (1990-2009) használtam fel.

Primer (demoszkopikus) adatok

Két kérdıívet szerkesztettem, amelyek interneten voltak elérhetık. A kérdıívek kitöltése 2010. év decemberében kezdıdött és 2011. év júniusáig tartott. A válaszadás minden esetben névtelenül és önkéntesen történt. A kérdıívek eredményeit matematikai-statisztikai módszerekkel dolgoztam fel. Az elemzéshez SPSS és Microsoft Excel programokat használtam. Az elemzéshez felhasznált minták nem tekinthetık reprezentatívnak. A kérdıíves felmérés alapján győjtött adatok: 1) Magyarország 18 év feletti lakosságának szerkesztett kérdıív A kérdıíves felmérés a hazai 18 év feletti lakosság környezettudatosságának megismerésére, a környezeti adókkal kapcsolatos véleményére, illetve a CO2 adóbevezetésrıl alkotott véleményére irányult. A felmérés az ország egész területét megcélozta. A felnıttek körében végzett felmérés célja annak megismerése, hogy milyen mértékben folytatnak környezetért felelıs magatartást, mekkora a környezeti érzékenység foka (aggregált környezettudatossági index, aggregált környezetterhelési index képzése és ezekre ható változók azonosítása); mennyire érzékenyek a környezeti adó (pl.: CO2 adó) árba történı beépítésére; milyen környezetkárosító tevékenységet találnak a legkomolyabb problémának. Az adatgyőjtés e-mailen küldött felhíváson keresztül történt. A mellékletek között található kérdıív (11. melléklet) túlnyomó részt elektronikus úton került kitöltésre. Azért, hogy az internetes hozzáféréssel nem rendelkezık se kerüljenek kizárásra a felmérés során, a válaszadók elenyészı hányada papír alapon töltötte ki a kérdıíveket. A kérdıívek terjesztése véletlenszerően, ismeretségi alapon továbbküldve történt. Az elektronikus kérdıív a következı honlapon érhetı el: http://tinyurl.com/korny19tol A felnıttek körében a közigazgatás, a felsıoktatás mellett valamennyi foglalkozási területen tevékenykedık képviseltették magukat. Tolna megyén kívül valamennyi megyében élık által került kitöltésre a kérdıív. Az 516 fı válaszadóból 39,1% férfi, 60,9% nı, 5,6% 19-23 év közötti, 39,5% 24-30 év közötti, 33,1% 31-40 év közötti, 9,9% 41-50 év közötti, 9,5% 51-60 év közötti, 2,4% 61 év feletti. A válaszadók 1,9%-a alapfokú, 18,2%-a középfokú, 60,1%-a felsıfokú végzettséggel rendelkezik, 6,8% OKJ-s képesítéső, 6,2% posztgraduális képzésben vett rész és 6,8% tudományos fokozattal rendelkezik. A mintában szereplık 48,4%-a fıvárosban, 33,7%-a városban és 17,9%-a községben él. A kérdıívben zárt kérdések és egy nyitott kérdés szerepelt. A zárt kérdésekre a válaszadó több választási lehetıségbıl jelölhette meg a rá leginkább jellemzı lehetıséget, vagy ötfokozatú Likert-skálán jelölhette, hogy az adott állítással milyen mértékben ért egyet. A feldolgozás során metrikus és nem metrikus skálatípusokkal dolgoztam. Az válaszok statisztikai feldolgozásának megkönnyítésére és az eredmények könnyebb értelmezhetısége miatt az eredeti kérdıív válaszlehetıségeit az alábbi esetekben módosítottam: 42

Anyag és módszer o Saját vagy más személygépkocsijával utazom (1. soha, 2. ritkán, alkalomszerően, 3. közepes gyakorisággal, 4. rendszeresen, naponta). o Hajlandó vagyok többet fizetni a környezetbarát technológiával elıállított termékekért (1. igen, 2. nem) a kereszttábla-elemzés estén. o Legmagasabb iskolai végzettség egyéb kategóriája megszőnt. o Családi állapota kérdés megosztásra került családi állapota (1. egyedülálló/özvegy 2. házasságban/élettársi viszonyban/kapcsolatban él) és gyermekei száma (1. nincs, 2. 1 gyermek, 3. 2 gyermek, 4. 3 vagy több gyermek) kérdésekre. o Lakóhelye megye szerint összevonásra került (1. Budapest, 2. Pest megye, 3. Nyugat-Dunántúl, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Magyarország, 6. Észak-Alföld, 7. DélAlföld). o Lakóhelye a település jellege szerinti válaszlehetıség egyszerősödött (1. fıváros, 2. város, 3. község). o A jövedelemkategóriák 1-5 válaszlehetısége 1. alacsony, 6-9 válaszlehetısége 2. közepes, 10-13 válaszlehetısége 3. magas jövedelmi szint csoportokba lett aggregálva a kereszttábla-elemzés esetén.

2) Magyarország 10-18 év közötti lakosságának szerkesztett kérdıív A kérdıíves felmérés a hazai 10-18 éves korosztály környezettudatosságának, környezeti aktivitásának felmérésére irányult. A felmérés az ország egész területét megcélozta. Az ifjúság körében végzett felmérés célja annak megismerése, hogy mennyire aggasztják a környezeti problémák a 10-18 éves korosztályt; van-e összefüggés az iskolai környezeti nevelés és környezeti érzékenység között; a felnövı társadalomnak, mint következı generációnak milyen a környezeti érzékenysége, aktivitása, életvitele. Az ifjúság által kitöltendı kérdıív terjesztésében véletlenszerően kiválasztott iskolák vezetıi, tanárai mőködtek közre, lehetıséget biztosítva a tanórán történı válaszadásra. A mellékletben megtalálható kérdıív ( 12. melléklet) túlnyomó részt ezúttal is elektronikus úton került kitöltésre. Az elektronikus kérdıív a következı honlapon érhetı el: http://tinyurl.com/korny10-18. A válaszadó diákok legnagyobb hányada Cegléd, Tápiószentmárton, Dabas és Budapest környékén él, de Baranya, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna és Vas megye kivételével a valamennyi megyébıl érkeztek válaszok. A 434 fı válaszadóból 47% fiú, 53% lány, 57,8% 10-14 év közötti, 28,3% 15-16 év közötti és 13,9% 17-18 év közötti. A válaszadó diákok 24,7%-a a fıvárosban, 21%-a városban és 54,3%-a községben él. A kérdıívben csak zárt kérdés szerepelt, amelyre a válaszadó több választási lehetıségbıl jelölhette meg a rá leginkább jellemzı lehetıséget, vagy ötfokozatú Likert-skálán jelölhette, hogy az adott állítással milyen mértékben ért egyet. A feldolgozás során metrikus és nem metrikus skálatípusokkal dolgoztam. Az válaszok statisztikai feldolgozásának megkönnyítésére és az eredmények könnyebb értelmezhetısége miatt az eredeti kérdıív válaszlehetıségeit az alábbi esetekben módosítottam: o Az iskolába személygépkocsival érkezem (1. soha, 2. ritkán, alkalomszerően, 3. közepes gyakorisággal, 4. rendszeresen, naponta).

43

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai o A szemetet otthon szelektíven győjtjük (1. nem, 2. igen) a kereszttábla-elemzés esetében. o Kedvenc tantárgy válaszai besorolásra kerültek 1. reál, 2. humán, 3. vegyes érdeklıdési körre és 4. egyik sem. o Család összetétele megosztásra került testvér léte (1. nincs, 2. van) és testvéreim száma (0. nincs testvér, 1. 1 testvér, 2. 2 testvér, 3. 3 testvér, 4. 4, vagy több testvér) kérdésekre. o Lakóhely megye szerint összevonásra került (1. Budapest, 2. Pest megye, 3. NyugatDunántúl, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Magyarország, 6. Észak-Alföld, 7. Dél-Alföld). o Lakóhely a település jellege szerinti válaszlehetıség egyszerősödött (1. fıváros, 2. város, 3. község).

3.3 Statisztikai módszertan A tényezık közötti kapcsolatrendszer meglétének kimutatásához, valamint a kapcsolatok, formájának és erısségének megállapításához korrelációs, majd regressziós vizsgálatot végeztem, melynek technikai hátteret az SPSS statisztikai program nyújtott. A leíró statisztika mellett többváltozós módszereket is alkalmaztam elsısorban magyarázó modelleket és adatredukciós módszereket. A magyarázómodellek megválasztását a függı- és független változó mérési szintje (nominális, ordinális, intervallum, arányskála) határozta meg. A változók közötti összefüggések feltárásában, a modellek közül a lineáris regresszióanalízis és a varianciaanalízis (ANOVA) használata volt a legjellemzıbb. A lineáris regresszió a magas mérési szintő függı és független változó közötti lineáris kapcsolatok feltárására alkalmas módszer. Az ANOVA modellje ugyanakkor nem lineáris kapcsolatok azonosítására is alkalmas, azzal a megkötéssel, hogy független, magyarázó változóként alacsony mérési szintő változó építhetı be a modellbe. A kérdıívre adott magas számú válaszainak feldolgozására a t-próba módszere helyett a varianciaanalízis a megfelelı módszer, mert itt a hatások kombinációjának együttes tesztelése is lehetséges, és az elsıfajú hiba elkövetésének valószínősége is kevesebb. A varianciaanalízis során post-hoc tesztek keretében ellenıriztem, hogy a magyarázó változók mely csoportjai között beszélhetünk ténylegesen, statisztikai értelemben is igazolható szignifikáns különbségrıl. A leggyakrabban alkalmazott teszt a Tukey-próba volt, amely a szakirodalmak szerint a legszélesebb körben használt, és legkevésbé ellentmondásos próba, amelyet akkor érdemes használni, ha a kategóriák száma nagyobb háromnál. Néhány alkalommal használtam az LSD tesztet is, amely t-próbája révén az egyik „legpuhább” tesztként van számon tartva a vonatkozó szakirodalmakban. Alkalmazásra került a Scheffé-próba, mint az egyik legkonzervatívabb, és ezáltal a legbiztosabb próba. Két nominális, vagy ordinális változó kapcsolatának elemzéséhez a kereszttábla-elemzést használtam. A kérdıívek feldolgozása, elemzése során az általam alkalmazott modellezési módszereket a 16. ábra foglalja össze:

44

Anyag és módszer

Nem metrikus

Kereszttábla elemzés

Metrikus

Függı változó

Független változó Metrikus Nem metrikus

Variancia elemzés

Korreláció, Regresszió elemzés

16. ábra Az alkalmazott struktúravizsgáló módszerek összefoglalása Forrás: saját szerkesztés Sajtos - Mitev 2007. 204. p. alapján

Az adatredukciós módszerek közül a fıkomponens-elemzés és klaszterelemzés eljárásokat alkalmaztam. x −X (1) Az adatok standardizálásához használt képlet: i St.Dev. Alkalmazásra kerültek a homoszkedaszticitás teljesülésének ellenırzésére a Levene-teszt is. A statisztikai elemzésekben törekedtem a módszertani korrektségre, ezért minden vizsgálatot a korlátozó feltételek figyelembevételével hajtottam végre. A statisztikai vizsgálatokban a modellek érvényességi kritériumaként az 5%-os szignifikanciaszintet határoztam meg. A kutatás során a statisztikai vizsgálatokat döntıen az SPSS programcsomaggal végeztem. Az adatok kezelése, leíró statisztikák kiszámítása, ábrák készítése az MS Office programcsomag Excel táblázatkezelı alkalmazásával történt. 3.4 A CO2 adó bevezetésének elemzése szimulációs modellel A modell, mint a tudományos kutatásban használt fogalom, a nagyon pontosan (tehát a matematika nyelvén) megfogalmazott hipotéziseket és hipotézis-rendszereket (összetett hipotéziseket) jelenti. A modellezés során a valóság egy meghatározott szeletébıl kiemeljük a számunkra adott szituációban fontos, ismert vagy feltételezett elemeket és azokat hipotézisünknek megfelelıen kapcsolatba hozzuk egymással. Az így elkészített modellt tesztelnünk kell. Ha a modell úgy viselkedik, ahogyan a modellezni kívánt rendszer vagy objektum, (predikciói egybevágnak a közvetlen tapasztalatokkal) akkor azt mondhatjuk, hogy a modell jó, céljának megfelelı keretek között használható, ha eltér attól, akkor a modellt tovább kell fejleszteni, vagy el kell vetni. A modellnek a valós tapasztalatokkal való összevetését a modell tesztelésének (validálásának esetleg verifikálásának) nevezzük. Az emberi gondolkodás lényegét, mőködését szintén tágabb értelemben vett modellezésnek tekintik. [Szőcs, 1994] A modell • célja szerint lehet taktikai (prediktív) vagy stratégiai (demonstratív). • felépítése szerint: szimulációs vagy leíró (descriptív). • tér-idı szemlélete szerint: diszkrét vagy folytonos. 45

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai •

folyamatszemlélete szerint: determinisztikus vagy sztochasztikus

A CO2 adó bevezetésére alkalmazott modell típusok: – Stratégiai modellrıl akkor van szó, ha a modell célja valamilyen jelenség összefüggéseinek demonstrációja, tudományos kutatási vagy oktatási esetleg álláspont kifejtési célból. – Szimulációs modell az a modelltípus, amely a vizsgált jelenséghez hasonló viselkedés mutatására képes, vagyis amikor a modell viselkedési elemei és a valóságos rendszer viselkedési elemei között egyértelmő kapcsolat teremthetı. A szimulációs modell tehát nevének megfelelıen szimulálja a rendszert. – Diszkrét modell, amely diszkrét skálán dolgozik, tehát a térbeli vagy idıbeli felbontása nem a valós számok halmazán, hanem csak természetes számokra van értelmezve. Például évenként, naponként óránként ad outputot. – Determinisztikus modellrıl akkor beszélünk, ha a modell meghatározott input adatokra pontosan meghatározott (determinált) konkrét számokat ad eredményül. A determinisztikus modellben a beállított paraméterek és input adatok egyértelmően meghatározzák a modell outputját.

Az általam készített modell exogén (külsı) változói azok a független változók, amelyeket nem lehet a modellbıl levezetni, értékeit kívülrıl kell megadni: • CO2 adó nagysága (EUR/t); • Árfolyam (HUF/EUR); • SZJA bevétel (HUF), az összevont adóalap (HUF) és adója (HUF); • TB bevétel (HUF) és az alkalmazott járulékkulcsok (%); • ÜHG kibocsátás (t). A CO2 adó nagyságát a szakirodalmi áttekintés 2.9 fejezetében részletezett nemzetközi információk, tervezetek alapján, 10 EUR/t minimális értékben határoztam meg, amely tetszés szerint módosítható. Az adó mértékegysége kizárólag Ft-ban is megadható lenne, ha rendelkezésre állna hazai vonatkozásban tervezett adómérték. Mivel a CO2 kibocsátás visszafogása nemzetközi szinten szükséges, a jövıben várható közös Európai Uniós szabályozás miatt az árfolyam-ingadozás hatásának érzékeltetésére EUR-ban történı adómérték megadását választottam, amelyet a MNB honlapján közzétett HUF/EUR éves átlagos árfolyam alapján számítottam át. Az adó mérték növelése esetén több adóbevétel áll rendelkezésre, amikor az adóátváltás hatása is markánsabban észlelhetı. A modell számításai Ft-ban történnek, így az árfolyam növekedése miatt változatlan adómérték esetén is eltérı értékeket kaptam a vizsgált években.

Az általam készített modell endogén (belsı) változói azok, amelyeket a modell segítségével határozunk meg: • Elérhetı CO2 adóbevétel nagysága (HUF); • SZJA átlagkulcsának csökkenése (%); • TB járulékkulcsok csökkenése (%). A modell változói esetenként felcserélhetık, ha például azt adjuk meg, hogy hány százalékkal kevesebb SZJA kulccsal adóztatnánk az összevontan adózó jövedelmeket, illetve terhelnénk az élımunkát, akkor megkapjuk, hogy mekkora ÜHG kibocsátás mellett valósítható meg, vagy állandó kibocsátást feltételezve mekkora az adó/járulékalap-bıvítéssel teremthetı meg a szükséges kiadások fedezete. 46

Anyag és módszer

Az országos összes összevonás alá esı jövedelem és az összevontan adózó jövedelmek adójának hányadosából egy visszaszámolt adókulcsot kapunk. Ez a százalékos mérték csökkenthetı, mivel a szükséges SZJA bevétel egy része nem az összevont jövedelem adójából, hanem a CO2 adóbevétel nagyságával kiváltható. Az SZJA bevétel és a CO2 adó bevétel aránya megegyezik a visszaszámolt adókulcs és a kulcscsökkentési lehetıség arányával, ebbıl az összefüggésbıl került felírásra a (2) egyenlet. A különadózó jövedelmek összege és azok adója, arányaiban nem változtatja meg az adóterhelést, ezért a különadózó jövedelmek vizsgálatától eltekintek. Az adókedvezmények összevont adót csökkentı hatásaira, vizsgálatomat nem terjesztettem ki.

A CO2 adóbevétel SZJA kulcs csökkenésre történı átváltása esetében az SZJA kulcscsökkentési lehetıség: Tc PIT (Tb; T%) = Tb CO 2 T(CO 2 E; ET; P) PIT %

(2)

ahol, PIT: Tc: Tb: T%: CO2T: CO2E:

SZJA bevétel (Personal income Tax revenue) összevont adóalap adója (Tax revenue from combined income) összevont adóalap adókulcs CO2 adóbevétel (CO2 Tax revenue) üvegházhatású gáz kibocsátás mennyisége CO2 egyenértéken (Greenhouse Gas Emission in CO2 Equivalents) ET: CO2 adó mértéke (Environmental Tax) P: árfolyam (Price) PIT %: SZJA átlagkulcsának csökkenése A fenti képlet átrendezésébıl: PIT ∗ CO 2 T(CO 2 E; ET; P) Tb PIT % = PIT(Tb; T%)

(3)

A társadalombiztosítási bevételek és a CO2 adó bevétel aránya megegyezik az alkalmazott járulékkulcsok és a kulcscsökkentési lehetıség arányával. A CO2 adóbevétel TB járulékkulcs csökkenésre történı átváltása esetében a TB kulcscsökkentési lehetıség:

47

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

SC (Cb; C %) C% = CO2T (CO2 E ; ET ; P ) SC %

(4)

ahol, SC: TB bevétel (Social security Contributions) SC%: TB járulékkulcs csökkenése Cb: járulékalap C%= SeC% + SrC%: összes járulékkulcs SeC%: munkaadói járulékkulcs (Employee’s Social security Contributions) SrC%: munkavállalói járulékkulcs (Employer’s Social security Contributions) A fenti képlet átrendezésébıl: SC% =

C% ∗ CO 2 T (CO 2 E; ET; P) SC(Cb; C%)

(5)

A modellszámítások során három alapesetet elemeztem 2008-ra és változatlan kibocsátási szintet feltételezve 2009-re, attól függıen, hogy a CO2 adót a háztartásokra (A), a vállalatokra (B), vagy valamennyi szennyezıre (C) vetik ki. Majd szcenárió elemezés keretében megvizsgáltam az egyes esetekben keletkezı bevételek felhasználási lehetıségeinek hatását, attól függıen, hogy a CO2 adó bevezetésével megszerzett bevételt SZJA kulcscsökkentésre (a), TB járulék kulcscsökkentésre (b), vagy energiaracionalizálási programok támogatására (c) fordítják.

48

Eredmények

4. EREDMÉNYEK

Kutatási eredményeim ismertetése során az alábbi felépítést követem: •

Az EU 27 tagországának és Norvégia környezeti adókból, jövedelem és vagyonadókból származó bevételeinek elemzése, valamint az EU 27 tagországának és Norvégia élımunka terheinek elemzése;

•

Magyarországon a foglalkoztatottság és a járulékterhek közötti összefüggések vizsgálata, valamint a környezetvédelmi jellegő adók és néhány makrogazdasági mutató közötti összefüggés vizsgálata 1998-2010. között;

•

A Magyarországon hatályos jogszabályok által elıírt környezetvédelmi jellegő adók, díjak, járulékok rendszerezése;

•

A környezetvédelmi adóreform nemzetközi megvalósulásának bemutatása, az európai országok környezettudatossági mátrixának felállítása;

•

Magyarország második nemzeti kiosztási tervének bemutatása és elemzése;

•

A CO2 adó hatásmechanizmusának felvázolása, a CO2 adó bevezetésének hatásmodellezése;

•

Magyarország 10 év feletti lakosságának környezettudatosságára irányuló kérdıíves felmérések eredményeinek ismertetése.

4.1 A környezeti adóbevételek elemzése Az EUROSTAT fogalom-meghatározása szerint a környezeti adók olyan adók, amelyeknek az adóalapja egy olyan elem fizikai mértékegysége (vagy helyettesítési egysége) aminek a felhasználása, vagy a környezetbe történı kibocsátása bizonyítottan negatív hatással van a környezetre. A környezeti adóbevételek négy adónembıl tevıdnek össze: energiaadók (az összes bevétel háromnegyede), közlekedési adók (egyötöd rész), a környezetszennyezésbıl és az erıforrásokra vonatkozó adók (4%). Az egy fıre jutó környezetvédelmi adóbevétel ábrázolásából (6. melléklet) kitőnik, hogy a 27 Európai Uniós tagállam közül 2009-es adatok alapján Magyarország a 21. helyet foglalja el, a vele azonos idıben csatlakozó 10 új tagállam közül 4 rendelkezik Magyarország egy fıre jutó környezetvédelemi adóbevételénél alacsonyabb bevételi szinttel. Szlovénia, Ciprus, Málta pedig a korábban csatlakozók egy fıre jutó környezetvédelmi adóbevételeit is meghaladja. A környezettel kapcsolatos adóbevételeket az összes adó- és járulékbevétel százalékában vizsgálva (17. ábra) megállapítható, hogy 2009-ben Magyarország összes adó- és járulékbevételének 6,64%-át a környezeti adóbevételek tették ki, mellyel a 27 EU tagország rangsorában a 17. helyre került. Az EU 15 tagországának átlagában a környezeti adóbevételek aránya az összes adó- és járulékbevételen belül 6,81%, a 2004-ben csatlakozott 10 tagország átlagában 8,01%, a 2007-ben csatlakozott 2 ország átlagában 8,74%. Mindhárom átlagos érték magasabb, mint Magyarországon. A környezeti adóbevételek arányának tendenciáját vizsgálva, a 28 vizsgált ország közül csak 9-ben figyelhetı meg növekedés. Ezek az országok: Hollandia, Írország, Svédország, Egyesült Királyság, Csehország, Észtország, Málta, Szlovénia és Bulgária.

49

2004

2009

EU15 átlaga (2009)

EU +10 átlaga (2009)

Norvég ia

Bulgária

R ománia

M álta

Szlovénia

Lettország

Észtország

Cipru s

Len gyelország

Csehország

Litvánia

Szlov ákia

M ag yarország

Dán ia

Írország

Görög ország Eg yesü lt Királyság Portugália

Finn ország

Svédország

Au sztria

Spanyolország

Hollan dia

Lux emb urg

Olaszország

Németország

Fran ciország

14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00

B elgium

%

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

EU +2 átlaga (2009)

17. ábra A környezettel kapcsolatos adóbevételek aránya az összes adóés járulékbevételen belül 2004-ben és 2009-ben Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAS adatbázisa alapján

Megjegyzés: az országok sorrendje csatlakozási ciklusonként növekvı

A környezeti adóbevételek aránya a GDP %-ában kifejezve is a legtöbb tagországban csökkent 2004-rıl 2009-re (18. ábra). Az EU elsı 15 tagjának átlagos adóbevétele 2009-ben a GDP 2,63%-a, míg a 2004-ben csatlakozott 10 új tag átlagos adóbevétele a GDP 2,65%-a. Tehát a gazdasági teljesítıképességhez viszonyítva az újonnan csatlakozó országok környezeti adóbevételének aránya a GDP-n belül nagyobb. A 2007-ben csatlakozókra ez viszont már nem igaz, a környezeti adóbevételek a GDP 1,96%-a.

6

GDP%

5 4 3 2

2004

2009

EU 15 átlaga (2009)

EU+10 átlaga (2009)

Norvégia

Bulgária

Románia

Szlovénia

EU+2 átlaga (2009)

18. ábra A környezettel kapcsolatos adóbevételek a GDP %-ában 2004-ben és 2009-ben Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatbázisa alapján

50

M álta

Észtország

Ciprus

M agyarország

Lengyelország

Csehország

Luxemburg

Lettország

Litvánia

Szlovákia

Dánia

Hollandia

Svédország

Finnország

Olaszország

Egyesült

Portugália

Ausztria

Írország

Németország

Franciaország

Görögország

Spanyolország

0

Belgium

1

Eredmények

4.2 A jövedelem- és vagyonadó bevételek elemzése Az EUROSTAT a munka adóztatását általában úgy definiálja, mint valamennyi bér- és jövedelemadó, a munkabérköltségek, a munkáltatókat és a munkavállalókat terhelı társadalombiztosítási járulékok terhe. A munkát terhelı adók átlagosan 65%-a a társadalombiztosítási járulékokból áll. A jövedelemadókból származó állami bevételeket vizsgálva (19. ábra) láthatjuk, hogy a 2004-ben csatlakozott új tagállamok átlagos adóbevétele (45,3%) 2009-ben a korábbi tagállamok átlagos jövedelemadó bevételének nagysága (50,94%) alatt marad az összes adóbevételen belül. Tehát 2009-ben nem jellemzı az újonnan csatlakozott országokban megszerzett jövedelmek erısebb adóztatása. Magyarországon a jövedelemadók részaránya (49,9%) a 10 tagállam átlaga felett van. 2004-hez képes a jövedelemadó aránya a legtöbb vizsgált országban nıtt, kivétel: Németország, Svédország, Málta, Lengyelország és Bulgária.

70 60 50 %

40 30 20

2004

2009

EU 15 átlaga (2009)

EU+10 átlaga (2009)

EU+2 átlaga (2009)

19. ábra A jövedelemadók aránya az összes adóbevételben 2004-ben és 2009-ben Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatbázisa alapján

Az EUROSTAT fogalom-meghatározása szerint a jövedelem- és vagyonadók (Code D.5 ESVG 95) mindazon pénz vagy természetbeni szolgáltatás formájában megjelenı kényszer útján behajtható adókat foglalják magukba, amelyet az állam ellenszolgáltatás nélkül a jövedelmekre és a vagyonokra vet ki. Magába foglal néhány rendszeres adót, amelyek sem a jövedelmekre, sem a vagyonra nem vonatkoznak. Ezen csoportot tovább osztják jövedelemadókra, vagyonadókra és egyéb közvetlen adók és illetékek csoportjára. A jövedelem- és vagyonadók a GDP %-ában vizsgálva (20. ábra) elmondható, hogy az EU 15 tagországának átlagosan a GDP 13,75%-át teszik ki a jövedelemadók, még a késıbb csatlakozott 10 tagországban átlagosan a GDP 7,84%-a a jövedelemadók. Ez az arány a 2007-ben csatlakozott két országban még rosszabb (5,55%). Magyarországon 2010-ben a jövedelemadók a GDP 7,9%-át tették ki, ami kevesebb, mint 2004-ben volt és körülbelül a velünk egy idıben csatlakozott tagországok átlagával egyezik meg.

51

Norvégia

Románia

Bulgária

Észtország

Szlovénia

Lettország

Litvánia

Cseh Köztársaság

Magyarország

Szlovákia

Lengyelország

Ciprus

Málta

Svédország

Németország

Ausztria

Dánia

Finnország

Spanyolország

Franciaország

Hollandia

Belgium

Itália

Luxenburg

Portugália

Írország

Görögország

0

Egyesült Királyság

10

35 30 25 20 15 10 5 0

Görögország Portugália Spanyolország Németország Franciaország Írország Hollandia Ausztria Luxemburg Olaszország Belgium Egyesült Finnország Svédország Dánia Litvánia Szlovákia Észtország Lengyelország Csehország Lettország Magyarország Szlovénia Ciprus Málta Bulgária Románia Norvégia

%

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

2004

2010

EU 15 átlaga (2009)

EU+10 átlaga (2009)

EU+2 átlaga (2009)

20. ábra A jövedelemadók a GDP %-ában 2004-ben és 2010-ben Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatbázisa alapján

4.3 Az élımunka terheinek elemzése

A bérköltségek adóterhe mutató az EUROSTAT leírása alapján alacsony jövedelemkategória esetén méri a munkabér adóterheit. A vizsgált országokban többnyire csökkentek 2010-re az élımunka terhei 2004-hez képest (21. ábra). Az EU 15 átlagos adóterhe az adatbázis egy tizedes jegyő adataiból számolva 37,23%, míg az újbelépık átlagos élımunka terhe 33,75%. Magyarország élımunka terhe 43,6%, ami a csökkenı tendencia ellenére is a 2010-ben csatlakozott tagországok átlagán túl az EU 15 átlagát is meghaladja. A 2007-ben csatlakozott két ország átlagos adóterhe 38,5%. Az EU 27 tagországát vizsgálva 2010-ben csak Németországban, Franciaországban és Belgiumban sújtják magasabb adó (járulék) teherrel az élımunkát, mint Magyarországon.

52

60 50 40 30 20 10 0

Írország Luxemburg Egyesült Portugália Hollandia Görögország Finnország Spanyolország Dánia Svédország Ausztria Olaszország Németország Franciaország Belgium Ciprus▪ Málta* Lengyelország Szlovákia Szlovénia Észtország Litvánia* Csehország Lettország* Magyarország Bulgária* Románia* Norvégia

%

Eredmények

2004

2010

EU 15 átlaga (2009)

EU+10 átlaga (2009)

EU+2 átlaga (2009)

21. ábra A bérköltségek adóterhe %-ban 2004-ben és 2010-ben ▪ 2007-es adat, * 2009-es adatok Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatbázisa alapján

4.4 A foglalkoztatottság és a járulékterhek összefüggésének vizsgálata Magyarországon A foglalkoztatási ráta (a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya) és a járulékterhek alakulását 1998-2010. közötti idıszakban az 1. táblázatban és a 22. ábrán követhetjük nyomon. 1. táblázat A foglalkoztatási ráta és a járulékterhek alakulása

50 40 30 20 10 2010

2008

2006

2004

2002

0 2000

Munkavállaló járulékterhei (%) 10 11 11 11 11 11,5 12,5 12,5 13,17 15,5 15,5 15,5 17

1998

Foglalkoztató járulékterhei (%) 39 33 33 31 29 29 29 29 29 29 29 27,5 27

%

Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Foglalkoztatási ráta (%) 47,4 48,9 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 49,2 49,2

60

Foglalkoztatási ráta Foglalkoztató járulékterhei Munkavállalók járulékterhei

22. ábra A foglalkoztatási ráta és a járulékterhek alakulása 1998-2010. Forrás: saját szerkesztés a KSH és a Tbj. törvény

Forrás: saját szerkesztés a KSH és a Tbj. törvény alapján

53

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Statisztikailag igazolható módon az élımunka terhei hatással vannak a foglalkoztatottság alakulására. Gyakorlati adatok azt mutatják, hogy a munkaerı kereslete rugalmasabb, mint a munkaerı kínálata. Ebbıl az következik, hogy a munkaerıt terhelı adók nagyobb munkanélküliséget okoznak azokban az országokban, ahol a rugalmatlan munkaerıpiac esetén az adóteher legnagyobb része a munkaerı keresletére nem pedig kínálatára esik. A minimális holtteherveszteség elérése érdekében a munkáltatói járulékterhek révén történı túlzott adóztatás nem hatékony. A környezetvédelmi adóbevételek forrását ezért a munkaadói járulékterhek csökkentésére érdemes fordítani, nem pedig a munkavállalói járulékok csökkentésére. A foglalkoztatási ráta hazánkban 1998-tól 2006-ig nıtt, majd átmeneti stagnálás után 2008tól csökken. A foglalkoztatót terhelı járulékok fokozatos csökkentésével és a munkavállalót terhelı járulékok szinte folyamatos növelésével a terhek közelítésére való törekvés látható. Ezért mutatható ki közöttük negatív korreláció. A változók közötti korrelációt vizsgálva (2. táblázat) megállapítható, hogy a foglalkoztatási ráta és a munkáltatókat terhelı járulék között erıs negatív kapcsolat van, tehát az egyik tényezı növekedése a másik tényezı csökkenését idézi elı. Ugyanakkor a foglalkoztatási ráta és a munkavállalókat terhelı járulékok között nincs függvényszerő kapcsolat. Ha egy esetleges CO2 adóból származó többletbevételt a munkáltatókat terhelı járulékok csökkentésére fordítanák, akkor statisztikailag igazoltan kimutatható a foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatás.

2. táblázat A foglalkoztatottak, a munkaadói és a munkavállalói járulék közötti korrelációs együtthatók értéke Correlations

Munkáltatókat terhelı járulékok Munkavállalókat terhelı járulékok Foglalkoztatási ráta

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

Munkáltatókat Munkavállalókat terhelı terhelı Foglalkoztatási ráta járulékok járulékok 1 -,684** -,711** , ,010 ,006 13 13 13 -,684** 1 ,284 ,010 , ,348 13 13 13 -,711** ,284 1 ,006 ,348 , 13 13 13

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).

Forrás: saját szerkesztés az SPSS programcsomag segítségével

A lineáris regresszió vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a foglalkoztatási ráta (függı változó) és munkáltatókat terhelı járulékok (független változó) közötti függvényszerő kapcsolat a következı becslıfüggvénnyel írható le. (23. ábra) re = 56,481 − 0,2199 ∗ S e C ahol, re: foglalkoztatatási ráta (%) (employment rate) SeC: munkaadói járulék (%) (Employee’s Social security Contributions) 54

(6)

Eredmények A determinációs együtthatóval (r2=0,505) vizsgáljuk a kapcsolat erısségét. A teljes szórás 50,5%-át képes megmagyarázni a regressziós egyenes, vagyis a foglalkoztatottak számának változásában a munkáltatói járulék 50,5%-ban játszik szerepet. Ha a munkáltatókat terhelı járulékokat 1%-kal csökkentjük, akkor ez 0,22%-os növekedést eredményez a foglalkoztatási rátában. A regressziós függvény alapján 15%-os munkáltatói járulék mellett kb. 53% foglalkoztatási rátára számíthatunk. Exponenciális függvényillesztéssel azonban pontosabb eredményt kapunk. Ha a függı és független változókat felcseréljük, akkor a regressziós egyenes: S e C = 144,64 − 2,2955 ∗ re

(7)

foglalkoztatási ráta %

A KSH adatbázisa hazánkban valamennyi foglalkoztatott létszáma alapján győjti az adatokat, míg az EUROSTAT által közölt foglalkoztatási kvóta a 15-64 év közöttiekre vonatkozik. Az EUROSTAT adatbázisa szerint 2010-ben az EU 27 foglalkoztatási kvótája 64,2%, hazánké pedig 55,4%. A fenti egyenlet alapján hazánkban a 60%-os foglalkoztatottsági szint eléréséhez kb. 7%-os munkáltatói járulékterhek alkalmazásával lehetséges. 51,5 51 50,5 50 49,5 49 48,5 48 47,5 47

y = -0,2199x + 56,481 2

R = 0,5049 -0,0045x

y = 57,073e 2

R = 0,5122 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

munkaadói járulék %

23. ábra A foglalkoztatási ráta és a munkaadói járulék összefüggése Forrás: saját szerkesztés

4.5 A környezetvédelmi jellegő adók és néhány gazdasági mutató összefüggése AZ SPSS statisztikai program segítségével az 3. táblázatban látható adatok közötti összefüggést, azaz korrelációt és azok erısségét, regressziót vizsgáltam. Ebben a táblázatban követhetjük nyomon a környezetvédelme érdekében bevezetett díjak, GDP értéke, foglalkoztatottak-, munkanélküliek létszámának és az államháztartási hiány alakulását 1998-tól 2010-ig.

55

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai 3. táblázat A környezetvédelmi díjak, GDP értékének, foglalkoztatottak-, munkanélküliek számának, költségvetési hiány alakulása 1998-2010. között.

Év 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Környezetvédelmi termékdíj és környezetterhelési GDP értéke folyó Foglalkoztatottak Munkanélküliek díj összesen áron száma száma (M Ft) (M Ft) (E fı) (E fı) 5 664 10 453 044 3 695,6 314,0 11 640 204 3 809,3 285,3 5 807 6 093 13 368 903 3 856,2 263,7 6 137 15 307 183 3 868,3 234,1 6 386 17 231 288 3 870,6 238,8 7 056 18 838 254 3 921,9 244,5 19 681 20 822 396 3 900,4 252,9 22 670 21 970 780 3 901,5 303,9 23 328 23 730 035 3 930,1 316,8 26 586 25 321 478 3 926,2 311,9 34 981 26 753 906 3 879,4 329,2 26 054 327 3 781,9 420,7 39 733 25 116 27 119 836 3 781,2 474,8

Államháztartás egyenlege (GDP %-a) -7,8 -5,4 -3,0 -4,0 -8,9 -7,2 -6,4 -7,9 -9,3 -5,0 -3,8 -4,0 -3,8

Forrás: saját szerkesztés a NAV, KSH, PM adatbázisai alapján A környezetvédelmi díjak 2003-ig lassú tempóban emelkedtek. 2004-tıl határozott emelkedés következett be, amely annak köszönhetı, hogy a termékdíjak mellett megjelentek a környezetterhelési díjak. Majd folyamatosan növekvı tendencia figyelhetı meg egészen 2009-ig. 2010-tıl a környezetterhelési díjak összege lecsökkent, és az import sem volt már termékdíj köteles. Korrelációvizsgálattal keresem azokat a tényezıket, amelyekrıl statisztikailag igazolhatóan állítható, hogy összefüggés van közöttük. Kiinduló táblázatnak tekintjük a 3. táblázatot. Elsı lépésben a változók közötti lineáris kapcsolat szorosságát megadó korrelációs együtthatókat vizsgáltam meg (1. függelék). A változók közötti lineáris kapcsolat vizsgálatából megállapítható, hogy a környezetvédelmi díjak változóval a GDP és a munkanélküliek száma korrelál szignifikánsan. A legerısebb korrelációt a környezetvédelmi díjak és a GDP mutat, amit 0,899 korrelációs együttható mutat. Erıs pozitív kapcsolat van közöttük, tehát ha a GDP nı a díjak mértéke is növekszik. A környezetvédelmi díjak és a munkanélküliek száma közötti kapcsolat szorossága közepes 0,68, ami azt jelenti, hogy ha a munkanélküliek száma nı, akkor a környezetvédelmi díjakból származó bevétel is növekszik és viszont, az ok-okozati kapcsolat nem értelmezhetı. A GDP és a munkanélküliek száma változó sem független egymástól a köztük közepes pozitív kapcsolat van (0,606). A regresszió elemzéshez a továbbiakban meg kell adni, hogy melyik a függı és melyik a független változó. Y = a függı változó, a környezetvédelmi jellegő díjak összege Független változók: X1 = GDP értéke folyó áron X2 = foglalkoztatottak száma X3 = munkanélküliek száma X4 = államháztartás hiánya A foglalkoztatottak száma és az államháztartás egyenlege változók és a többi változó között összefüggés nincs, ezért a továbbiakban kihagyom ıket a modellbıl. 56

Eredmények Kétváltozós regressziós alapmodell esetében a lineáris korrelációs együttható négyzete a determinációs együttható 0,808. Tehát a környezetvédelmi díjak változását 80,8%-ban a GDP változása magyarázza meg. A regressziós függvény lineáris illesztéssel: Y’= 0,0019 x1-19304,1

(8)

ahol, Y’= függı változó, környezetvédelmi díjak alakulása x1 = független változó a GDP nagyságának alakulása Az alábbi ábráról (24. ábra) viszont leolvasható, hogy a becslıfüggvény nem lineáris esetben a legpontosabb, hanem exponenciális illesztés esetén, hiszen ekkor a környezetvédelmi díjak változásában 87,14%-ban a GDP változása játszott szerepet.

Kv díjak

Y’= 1153,8 e1E-7x

(9) 2,1646

y = 2E-12x

45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0

2

y = 0,0019x - 19304

R = 0,8197

2

R = 0,8076

y = 1153,8e

1E-07x

2

R = 0,8714 0

5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 30 000 000 GDP

24. ábra A környezetvédelmi díjak és a GDP alakulása közötti összefüggés és a regressziós egyenesek Forrás: saját szerkesztés

Kétváltozós regressziós alapmodell esetében a lineáris korrelációs együttható négyzete a 0,462. Tehát a környezetvédelmi díjak változását 46,2%-ban a munkanélküliek számának változása okozza. A regressziós függvény lineáris illesztéssel: Y’=0,004 x3+236,75

(10)

ahol, Y’= független változó a környezetvédelmi díjak alakulása x3 = függı változó, munkanélküliek számának alakulása Az alábbi ábráról (

25. ábra) szintén leolvasható, hogy a becslıfüggvény nem lineáris esetben a legpontosabb, hanem exponenciális illesztés esetén, hiszen ekkor a környezetvédelmi díjak változását 50,17%-ban képes a munkanélküliek számának változása magyarázni. Y’= 241,27 e1E-05x

(11) 57

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai 500,0 y = 241,27e

450,0

y = 0,004x + 236,75

Munkanélküliek E fı

400,0

2

1E-05x

2

R = 0,5017

R = 0,462

350,0 300,0 250,0

2

y = 3E-08x + 0,0026x + 245,38

200,0

2

R = 0,465

150,0 100,0 50,0 0,0 0

5000

10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 45000 Környezetvédelmi díjak M Ft

25. ábra A környezetvédelmi díjak és a munkanélküliek száma közötti összefüggés és a regressziós egyenesek Forrás: saját szerkesztés

Mivel a GDP és a munkanélküliek száma változók közötti korrelációs együttható nem haladja meg a 0,7-et (r=0,606) és a determinációs együttható sem a 0,5-öt (r2=0,368), nem áll fenn közöttük multikollinearitás, ezért mindkét változó beépíthetı a modellbe. A változók közötti összefüggés többváltozós regressziós egyenlet formájában azonban a két magyarázóváltozó közötti magas Tolerance érték miatt (0,632) nem fejezhetı ki.

4.6

Környezetvédelmi jellegő adók körének áttekintése, megjelenési üteme Magyarországon

Az ökoadók két fı csoportját különítjük el. Az egyik az energiaadók, a másik az emissziókhoz köthetı adók. Magyarországon a költségvetésben feltüntetett ökoadóbevételek az energiaadóból (2011. évi elıirányzat 17 Mrd Ft) és a környezetterhelési díjból (2011. évi elıirányzat 9,5 Mrd Ft) tevıdnek össze. Az OECD és az Eurostat definíciója értelmében környezeti adóknak nevezzük azokat az adótípusokat, amelyek adóalapja olyan fizikai egység, melynek bizonyítottan negatív hatása van a környezetre. A környezeti adók csoportosítása a legtöbb európai országban szintén az OECD terminológiája szerint történik. Eszerint a környezettel összefüggı adófajták az alábbi három csoport valamelyikébe sorolhatók: 1. Energiaadók (beleértve a CO2 adót is) 2. Közlekedési/szállítási adók 3. (környezet)szennyezési adók és erıforrásadók. Az energiaadók alapját a különbözı energiatermékek képezik, amelyeket például erımővekben, illetve közúti, légi közlekedés során üzemanyagként használnak így pl. a motorbenzin után fizetendı adó is ide, nem pedig a közlekedési adók közé tartozik. Hazánkban a környezeti adók legnagyobb hányadát az energiaadók teszik ki. 58

Eredmények A szennyezési adók alapja a levegı- és vízszennyezés, a különféle szilárdhulladék- vagy zajkibocsátás. Az erıforrásokra kivetett adók pedig a különféle természeti erıforrások használata után fizetendık. A fenti csoportosításnak megfelelıen összegyőjtöttem és rendszereztem a hazánkban alkalmazott környezeti adók, díjak fajtáit. (4. táblázat) Megvizsgáltam a bevezetés évét, az adófajták jellemzıit, azt, hogy hová folynak be, mi ezen források felhasználási területe, mi volt a jogszabály megalkotásának célja. A 2011. októberében hatályos jogszabályok alapján feltüntettem az adók, díjak mértékét.

59

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai 4. táblázat A környezethez kapcsolódóan bevezetett adók, díjak köre. A táblázat a 2011. októberben hatályos jogszabályok alapján meghatározott adó, díjtételek mértékét tartalmazza.

Adófajták

Bevezetés

2003. Üzemanyagok jövedéki adója 2003.

Energiaadó

Mértéke

Hová folyik be

1. Energiaadók ásványolajtól függıen 97.350124.200 Ft/E l és 4.425116.000 Ft/E kg

VPOP → központi költségvetés

▪ versenysemlegesség ▪ költségvetés finanszírozása

VPOP → központi költségvetés

▪externális környezeti károk beépítése a energiaárakba, ▪ energiatakarékossági szempontok erısítése

VPOP → központi költségvetés

▪költségvetés finanszírozása ▪egyes javak fogyasztásának befolyásolása ▪utazási kedvezmények miatti bevételkiesés ellentételezése

▪ villamos energia 295 Ft/MWh ▪ földgáz 88,5 Ft/GJ ▪ szén 2.390 Ft/Ekg

Cél

ipar és a közintézmények fizetik 1991-2003.

Fogyasztási adó

2003. Regisztrációs adó

1988.

Használati díj

2007. Útdíj

környezetvédelmi osztályba VPOP → sorolástól és mőszaki központi tulajdonságtól függıen változó költségvetés 90.000-1,6M Ft/szgk, lakóautó

2. Közlekedési, szállítási adók Országos közutak közút kezelıje/ meghatározott idıtartamban megbízott történı használatáért. szervezet 2009-tıl 3,5t-7,5t tehergk-val idıarányos használati díjat kell fizetni, 7,5t feletti tehergk-val használatarányos díjfizetés van. Mértéke gépjármő kategóriától függıen, idıarányosan 1.650215.000 Ft. Országos közutak meghatározott szakaszán megtett távolsággal arányos díjat kell fizetni.

▪ költségvetés finanszírozása ▪ környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása ▪ közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelı jármőállomány ▪ közutak védelme, közlekedési hálózat egészének fejlesztése, teljes közlekedési rsz. javítása

csak azon útvonalakra fordítják, amelyek után megfizették

Forrás: saját szerkesztés az alábbi jogszabályok alapján: – Jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény – Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény – A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrıl szóló 1991. évi LXXVIII. törvény – A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény – A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény – 36/2007 (III.26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és fıutak használatának díjáról

60

Eredmények 4. táblázat folytatás A környezethez kapcsolódóan bevezetett adók, díjak köre. A táblázat a 2011. októberben hatályos jogszabályok alapján meghatározott adó, díjtételek mértékét tartalmazza.

Adófajták

Bevezetés

1991.

Súlyadó/ gépjármőadó

Termékdíj3

Hová folyik be

2. Közlekedési, szállítási adók központi ▪személygépkocsi: teljesítmény kw*140Ft/kwköltségvetés 345Ft/kw gyártási évtıl függıen, és helyi ▪autóbusz, nyergesvontató, önkormányzatok lakókocsi: önsúly kg*1.200Ft/100kg; 1380Ft/100kg 2004-tıl csak ▪tehergépjármő: önsúly+raksúly* önkormányzatok 1.200Ft/100kg; 1380Ft/kg ideiglenes rsztábla esetén "E" 10.000Ft-46.000 Ft/100kg "P"23.000Ft/100kg kedvezmények érvényesíthetık

3. Szennyezési adók 1995.→2011. • üzemanyagok (1995-2004) → 2004-tıl üzemanyagok fogyasztási adója • gumiabroncsok (1995-tıl) 32 Ft/kg • csomagolás (1995-tıl) 6-44 Ft/kg, kereskedelmi csomagolás 71.300 Ft/kg • egyéb kıolajtermékek (1995-tıl) 112 Ft/kg • akkumulátorok (1995-tıl) 75 és 52 Ft/kg • hígítók és oldószerek (20022004) 210Ft/kg • reklámhordozó papír (2003-tól) 52Ft/kg • elektromos és elektronikai berendezések (2005-tıl) 30-100 Ft/kg 2003.

Környezetterhelési díj

Mértéke

(APEH) NAV→ központi költségvetés, 1998-tól (VPOP) NAV→ központi költségvetés

• levegıterhelési díj 30-120 (APEH) NAV→ Pi(Ft/kg) központi • vízterhelési díj szorzók, 90költségvetés 220.000 Pi (Ft/kg) • talajterhelési díj területérzékenységi szorzók ltd és a vth csak az ipart érinti

Cél

▪motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, ▪közúthálózat karbantartása, fejlesztése, ▪önkormányzat bevételi forrása

▪ környezetszennyezés megelızése, csökkentése ▪ természeti erıforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzése ▪ környezetterhelés csökkentése ▪ környezeti károk megelızése, csökkentése ▪hulladékgazdálkodási szabályzás által meghatározott környezetvédelmi elıírások érvényesítésének elısegítése

▪ környezet-, természet védelme, terhelés csökkentése ▪ környezetet óvó tevékenység ösztönzése ▪ környezet- és természetvédelem költségvetési forrása

Forrás: saját szerkesztés az alábbi jogszabályok alapján: – A gépjármőadóról szóló 1991. LXXXII. törvény – A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény – A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény – A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény

3

díjmértékek 2012.01.01-tıl hatályosak

61

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai 4. táblázat folytatás A környezethez kapcsolódóan bevezetett adók, díjak köre. A táblázat a 2011. októberben hatályos jogszabályok alapján meghatározott adó, díjtételek mértékét tartalmazza.

Adófajták

Bevezetés

1996-2009. Erdıfenntartási járulék

2009.

Hová folyik be

3. Erıforrás adók központi tájegységenként és fafajtánként változó: költségvetés kitermelt fa bruttó térfogatmennyisége után 400-1.300 Ft/bruttó m3 erdıvédelmi járulékalap: 100.000 Ft/ha

Cél

erdıfenntartás

központi költségvetés

▪ az erdı környezetre, társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatás kiteljesedéséhez való hozzájárulás ▪ fenntartható erdıgazdálkodás feltételeinek meghatározása

termıföld végleges vagy idıleges más célú hasznosítása esetén a járulékalap x-szerese

Erdıvédelmi járulék

1994./2007.

▪termıföld végleges kivonása: AK érték* 4.000-92.000 szorzó használati ágtól függıen, min. 10.000 Ft ▪halastó 880.000Ft/ha, min. 10.000Ft ▪idıleges más célú hasznosítás: termıföld AK értéke ezerszeres szorzatának megfelelı Ft összeg, min. 10.000 Ft, a szorzó évente 500-zal nı

központi költségvetés

termıföld végleges más célú hasznosításának visszafogása

1995.

▪vízhasználó alapjárulék 4,5 Ft/m3 az engedélyezett mennyiség 80%-a után,

illetékes vízügyi hatóság → központi költségvetés

vízhasznosítás szabályozása, hasznosítási lehetıségek megırzése és kártételeinek elhárítása

Földvédelmi járulék

Vízkészlet járulék

Mértéke

engedélyezett mennyiség 10%< túllépése esetén 9 Ft/m3 a többletmennyiség után, engedély nélkül 28,9 Ft/m3 ▪üzemi fogyasztónak 14,1 Ft/m3 a ténylegesen igénybevett vízmennyiség után

Forrás: saját szerkesztés az alábbi jogszabályok alapján: – Az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény – Az erdırıl, az erdı védelmérıl, az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény – A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény – A föld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény – A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény – A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

62

Eredmények A környezetvédelmi díjat, illetéket az különbözteti meg az adótól, hogy nem a központi költségvetésbe folyik be, hanem valamilyen elkülönített alapba, és ezzel viszontszolgáltatással terhes, vagyis környezetvédelmi célokra használják fel, vagy környezetvédelmi szolgáltatás fejében szedik be (pl. szemétdíj). A környezetvédelmi adót a környezet szennyezése miatt vetik ki, és a központi költségvetésbe folyik be. A hazai gyakorlatban adót a határérték feletti szennyezés esetében kell fizetni, míg alatta környezetterhelési, vagy környezethasználati díjat. A környezetvédelmi adónak az a funkciója, ha a szennyezés összes elhárítási költségét minimalizálja, és társadalmi optimumot valósítson meg.

Tervezett és javasolt környezetvédelmi díjak A fıváros új közlekedési rendszertervét a Fımterv Zrt. által vezetett szakmai konzorcium készítette. A mérnökök 2012-tıl dugódíjat javasolnak a Hungária körút - Október 23. út - Bocskai út - Karolina út - Alkotás utca - Margit körút vonalán belül (26. ábra). (Pesten a Hungária körút, Budán a budai „nagykörút” vonalán).

26. ábra A tervezett dugódíjjal érintett terület Forrás: http://index.hu/belfold/budapest/dugodij/

A szakértık rámutatnak arra, hogy az általuk javasoltnál kisebb, csak a Nagykörúton belüli úthasználati díj, zóna meghatározása esetén járhatatlanul zsúfolttá válnának a körutak és a hozzájuk kapcsolódó Duna-hidak, bár nemzetközi összehasonlításban aránytalanul nagyobb terület válna díjkötelessé. A koncepció 400-600-800 forintos behajtási díjakkal modellezte a várható forgalomcsökkenést, ennek megfelelıen naponta 60-110 ezer autóval kevesebb közlekedhetne a belsı negyedekben, csökkentve ezzel a levegıszennyezettséget, a zsúfoltságot. [400-800 forintos dugódíj Budapesten három év múlva, 2009] A tehermentesítı úthálózatok kiépítése nélkül, azonban nem számíthatunk pozitív hatásra. Továbbá a hazai buszpark jelenlegi állapotát tekintve, nem lenne reális várakozás, hogy az autósok a behajtási díjat elkerülve tömegesen vennék igénybe a tömegközlekedést. Ugyanakkor a dugódíj kérdést nem lehet elkerülni, hiszen az EU azzal a feltétellel adott támogatást a 4-es metró kiépítéséhez, hogy Budapest belvárosába a 4-es metró átadására behajtási díjat vezet be. [Vitézy, 2010] 63

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A Levegı munkacsoport hosszú ideje megteszi javaslatait a levegı minıségének javítása érdekében, javaslataik között szerepel a repülıtéri igénybevételi járadék, a lefedettségi díj, a városi területek betonnal és aszfalttal történı lefedésének mérséklése érdekében, az ebbıl befolyt összeg pedig a városgazdálkodási források bıvítését szolgálnák. Javasolják az úthasználati díjak emelését. Az egyensúlyi parkolási díjból és a városi útdíjból befolyt összegekbıl a tömegközlekedés fejlesztését látják megvalósíthatónak, azon túlmenıen, hogy csökken a városi zsúfoltság. [Lukács – Pavics, 2006]

4.7 Környezetvédelmi adóreformok, kezdeményezések nemzetközi szinten Egyre több nagyváros kívánja dugódíjjal megoldani a belsı kerületeket nyomasztó elviselhetetlen autóforgalom problémáját. Salzburgban 2007. óta tárgyalnak a különbözı lehetıségekrıl a behajtási díjról, illetve a fizetıs parkolás idıtartamának 9-tıl 22 óráig történı kiterjesztését, valamint a félóránkénti díj 40-rıl 60 eurócentre emelésérıl. Londonban már 2003-tól létezik behajtási díj, igaz jól kiépített földalatti és felszíni tömegközlekedési hálózat, P+R parkolók, tehermentesítı úthálózat mellett. Rómában videokamerákkal felügyelt, úgynevezett korlátozott közlekedési zónákba behajtóknak minden alkalommal 550 eurós bírságot kell fizetniük. Szingapúrban az autósok egy szélvédıre erısített chipkártya segítségével fizetik folyamatosan a dugódíjat a belvárosban való közlekedés ideje alatt. A chipkártyáról automatikusan levonják a díjat, valahányszor a jármő elhalad az elektronikus útdíjazó rendszer valamelyik érzékelıje mellett. Útdíjat kell fizetniük 2007. óta azoknak a svéd gépkocsivezetıknek is, akik Stockholm belvárosába behajtanak. Ezen túl a tarifa 10 és 20 svéd korona (1,1-2,2 euró) közötti összeg munkanapokon reggel fél hét és este fél hét között. Minden egyes behajtásért fizetni kell, de egyetlen jármőre nem róható ki napi 60 koronánál nagyobb összegő úthasználati díj. Szombaton és vasárnap ingyenes a be- és kihajtás, ingyenes továbbá július folyamán, amikor a svédek nagy része szabadságon van. Nem vonatkozik az útdíj-fizetési kötelezettség a buszokra és a külföldi rendszámú gépjármővekre. A stockholmi média szerint az elsı napon érezhetıen csökkent azoknak a száma, akik gépkocsival mentek dolgozni Stockholm belvárosába. Az intézkedéstıl remélik a fıvárosi légszennyezettség enyhülését, a forgalmi dugók ritkulását és a külvárosi úthálózat javulását. A befolyt összeget a külvárosi úthálózat javítására fordítják. [Nyugaton terjed a dugódíj, 2007] Az alábbi ábrán (27. ábra) követhetjük nyomon az egyes országban mikor tették meg az elsı lépéseket arra, hogy a már meglévı adókat környezetvédelmi szempontok szerint átcsoportosítsák. Svédországban tehát már 1988 óta létezek intézkedések az adóreformra vonatkozóan, míg Norvégiában 1990-ben tettek elıször ilyen irányú lépéseket. Olaszországban az 1998-2003. közötti idıszakra meghirdetett fokozatos környezetvédelmi adóreformot 2000-ben a magas világpiaci olajárak miatt elhalasztották.

64

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

Eredmények

Svédország Norvégia Hollandia Belgium Dánia Ausztria Egyesült Királyság Svájc Olaszország Franciaország Németország Spanyolország

27. ábra A zöld adóreform megvalósítása érdekében tett lépések Forrás: saját szerkesztés Kiss, 2002 alapján

Környezetvédelmi adóreformról akkor beszélhetünk, ha a már meglévı hagyományos adókat, járulékokat csökkentik és ezzel azonos mértékő környezetvédelmi adókat vetnek ki. Tehát a bevezetett adók a költségvetés egyenlegén nem változtatnak, a társadalom és a gazdaság egészét nézve az adóterheken nem változtat. Az ökoadók bevezetésével kapcsolatos gyakorlati lépések a biztató elméleti eredmények ellenére csak a 1990-es évektıl gyorsultak fel, mert ez a szabályozórendszer egy teljesen új gondolkodásmódot igényel. Annak ellenére, hogy még mindig az utasítás-ellenırzés (command and control) típusú környezetpolitika domináns az OECD-ben, már több, mint 200 közgazdasági ösztönzı került bevezetésre, amelyekbıl körülbelül 100 valamilyen szennyezési adó. Az energiaadók pedig minden OECD országban jelentıs részét teszik ki az összes környezetvédelmi adóbevételnek. Latin-Európa országait kivéve, az ökológiai adóreformot Észak- és Nyugat-Európában korlátozott körben és mértékben mindenhol alkalmazzák. Az adóráták alacsonyak és az energiaintenzitás mértékében degresszívek, melynek egyik oka, hogy a környezetvédelmi adók döntı részben energiaadó. A másik oka, hogy az adóreform bevétel-semlegessége csak a gazdaság egészére nézve érvényesül, tehát az egyes ágazatokat a munkaigényességtıl, illetve energiaigényességtıl függıen eltérıen érinti. Minél fejlettebb egy ország környezetvédelmi politikája, annál nagyobb a valószínősége, hogy környezetvédelmi adóreformot valósít meg. Elterjedése azon múlik, hogy milyen mértékben gyızhetı le a gazdaság s a háztartások ellenállása az energiát megdrágító adóreformmal szemben, az érintettek milyen mentességben vagy kompenzációban részesíthetık, és azon, hogy milyen mértékben halad elıre a reform nemzetközi összehangolása. Az 5. táblázatban azokat az országokat követhetjük nyomon, amelyekben a környezetvédelmi adóreform megvalósult, a 6. táblázatban pedig azokat az országokat, akik lépéseket tettek az adóreform megvalósítása érdekében.

65

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai 5. táblázat Megvalósult reformok Ország

Adóreform hatásai ─ jövedelem kiesés a háztartásoknál ─ mérsékelt pozitív környezeti hatás

Érintett szektorok háztartások, feldolgozóipar, szolgáltatóipar 1991-04.

jövedelemhelyzetre nem negatív

háztartások 1994-98.

A zöld adók felhasználása Jövedelemadók csökkentése

─ foglalkoztatottipar és ságra pozitív kereskedelem ─ a reform alkalmas 1996-00. szerkezetátalakítás és modernizálás felgyorsítására

• Környezetvédelmi adók bevezetése, emelése: ─ CO2 adó ─ SO2 adó ─ NO adó ─ villamos energiára ─ gázolajra ─ növényvédı szerekre • Mentességek: ─ bio-üzemanyagokra jövedéki adó nincs ─ CO2 kibocsátással nem járó energiafelhasználásra CO2 adó, energiaadó nincs • Tıkeadók körének bıvítése SZJA csökkentése • Zöld adók bevezetése, fokozatos emelése: ─ üzemanyagra ─ szénre ─ villanyáramra ─ ivóvízre ─ szennyvízre ─ mőanyag zacskókra ─ szemétre ─ könnyő teherjármővekre • Külön intézkedés az alacsonyabb jövedelmőeknek: ─ családi pótlék növelése ─ kompenzálások • CO2 adó • munkáltatói TB • energiaigényes vállalatok járulék csökkentése mentesítése • nyugdíj kiegészítés • E megtakarító beruházások támogatása

rendelkezésre álló jövedelemre pozitív

• energiaadók emelése • ingatlanadók emelése

Svédország

Dánia

háztartások 1998-02.

Forrás: saját szerkesztés Kiss, 2002 eredményei alapján

66

Intézkedések

SZJA csökkentése

Eredmények 5. táblázat folytatás Megvalósult reformok

Ország

Adóreform hatásai ─ pótlólagos munkahelyek, illegális foglalkoztatás csökken ─ CO2 kibocsátás, üzemanyagfogyasztás, közúti szállítás volumene csökken ─ tömegközlekedés Németország népszerővé válik ─ kedvezı hatás: építıipar, fogyasztási cikkeket gyártók, szolgáltatások ─ kedvezıtlen hatás: energiaszektor, alapanyaggyártók, vegyipar

Hollandia

─ kizárólag a megváltozott tényezıárak révén fejtheti ki, ─ ágazatok közötti újraelosztás nincs

Érintett szektorok elsısorban háztartások, közlekedés, szolgáltatások 1999-04.

A zöld adók Intézkedések felhasználása • Zöld adók alkalmazása, • nyugdíjbiztosítási emelése: hozzájárulások ─ üzemanyagokra csökkentése ─ villanyáramra • megújuló E források ─ nehéz, könnyő főtıolajokra fejlesztése ─ földgázra • Mentesítések: § részleges: feldolgozó-, építı-, villamos energia ipar, mezıgazdaság, bányászat § teljes: kombinált erımővek, energiahordozók nem energetikai célú felhasználása, szén

háztartások, közlekedés, kisvállalati szektor, intézmények 1996-01.

szabályozó energiaadó: ─ főtıanyagokra ─ villanyáramra

2002.

környezetvédelmi adók kiterjesztése, emelése: ─ peszticidekre ─ felszíni bányászatra ─ tőzijátékokra

• társasági adó csökkentése • SZJA, TB járulék csökkentése

Forrás: saját szerkesztés Kiss, 2002 eredményei alapján

67

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai 5. táblázat folytatás Megvalósult reformok

Ország

Érintett Adóreform hatásai szektorok környezetre pozitív ipar 1997-02.

Anglia

Svájc

Intézkedések • Környezetvédelmi adók: § szemétlerakási díj § kı-, kavics-, homokbányászati díj § klímaváltozási díj: ─ szénre ─ földgázra ─ villanyáramra ─ könnyő kıolajtermékekre • Mentesítések: ─ nem energiaként felhasznált energiahordozók ─ villanyerımővek ─ kettıs használat (pl. acélgyártás) ─ kombinált erımővek ─ hıszolgáltatás ─ villanyáram vállalaton belüli felhasználása, felhasználónak történı értékesítése ─ részleges magas energia intenzitású ágazatok ─ Észak-Írország 5 évig földgázra ─ kertészetek 5 évig 50%─ import energiára • Energia intenzív szektorokkal kötött megállapodások Környezetvédelmi adók: ─ VOC-kra ─ 0,1% S tartalom feletti könnyő főtıolajokra

A zöld adók felhasználása • TB járulék csökkentése • Befektetések, fejlesztések támogatása

Egészségbiztosítási járulék csökkentése

Forrás: saját szerkesztés Kiss, 2002 eredményei alapján

Mivel a környezetvédelmi adók növelése rövidtávon rontja az ipar energiaigényes ágazatainak versenyképességét, ezért a reformot a háztartásokban valósítják meg (kivétel Anglia, Dánia, Hollandia). Az adóreform környezeti hatása kétségtelen, számszerő kimutatása, a környezetpolitika egyéb eszközeinek hatása mellett, nehéz. Modellszámítások igazolják, hogy a reform korlátozott megvalósítása és az alacsony adóráták következtében a foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatása nem mindig kimutatható (kivétel Németország). A versenyképesség romlásának ellensúlyozására ad lehetıséget az adóbevételek TB járulék csökkentésre, vagy mőszaki fejlesztésre történı visszaforgatása, az adómérséklés, vagy az adóráták csökkentése. Ez viszont jelentısen csökkenti az adóátváltás alkalmazhatóságának körét, mértékét és hatását [Kiss 2006].

68

Eredmények 6. táblázat A környezetvédelmi adóreform kezdete és céljai

Ország

Idıszak, érintettek 2004.

Intézkedések Terv: ─ CO2 adó bevezetése ─ kimerülı energiaforrások használatára kivetett adó

Az adók felhasználása közvetett adók, TB járulék csökkentése

1990-es évek óta

Energiaadók, hulladékokra kivetett adók emelése

Jövedelemadók csökkentése, de nem bevételsemleges módon

1990.

• Environmental Tax Comission létrehozása • modellszámítások eredménye: ─ makroökonómiai jellemzık változása pozitív ─ környezeti mutatók változása pozitív • Környezetvédelmi energiaadó Költségvetés finanszírozása földgázra, villanyáramra • Modellszámítások szerint a reform hatása összességében pozitív: ─ negatívan hat az energia igényes ágazatokra, és azokra ahol csökken a kereslet ─ pozitívan hat a technológia- és munkaerı igényes ágazatokra

Svájc

Finnország

Norvégia

1996.

Ausztria

1993. Belgium 1999. az adóreformot az Alkotmányos Franciaország Tanács elutasította

Olaszország

1998-03. háztartások, közlekedés (kivéve: áruszállítás), ipar EUharmonizáció függvénye 2002.

• üzemanyagok adójának emelése • ökoadó-törvény kiterjesztése a hulladékokra, üzemanyagok adójának emelése

TB járulék csökkentése

• Környezetvédelmi adók: ─ TGAP általános adó ─ vízszennyezésre ─ motorüzemanyagokra • új energiaadó bevezetése az iparban Energiahordozókra kivetett adó

TB járulék csökkentése

üzemanyagok adójának emelése

egészségügy, környezetvédelem

Spanyolország

• munkáltatói TB járulék csökkentése, • érintett társadalmi csoportok kompenzálása • környezetvédelmi programok

Forrás: saját szerkesztés Kiss, 2002 eredményei alapján

69

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

4.8 Az európai országok környezettudatossági mátrixa Annak érdekében, hogy nyilvánvalóvá váljon, melyek azok az országok Európában, amelyek jelentıs mennyiségő CO2-ot bocsátanak ki és a kibocsátás tendenciája növekvı, környezettudatossági mátrixot alkottam. Az erısen szennyezı országokat a kibocsátás CO2 adóval történı szabályzása érinti leginkább. A következı ábrán (28. ábra) az egyes országok 1996-2007. idıszak közötti átlagos CO2 kibocsátását látjuk a kibocsátott CO2 mennyiség csökkenése vagy növekedése függvényében. Az országok rövidítésének jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza. Az egy fıre jutó CO2 kibocsátást a vizsgált idıszak alatt a következı országok csökkentették: CZE, BEL, NED, GER, DEN, UK, POL, EU 15, EU 25, EU 27, SVK, LIE, FRA, SWE, SUI, HUN, ROU. A vizsgált országok másik csoportját alkotják azok az országok, amelyek a szennyezı anyag kibocsátását a vizsgált idıszak átlagában növelték: LUX, EST, FIN, IRL, CYP, NOR, ISL, GRE, AUT, ITA, SLO, BUL, MLT, POR, CRO, LTU, LAT, TUR. A csökkentés mértéke alapján az országok tovább csoportosíthatók az alapján, hogy jelentısen visszafogta a kibocsátást (DEN), közepesen, vagy csekély mértékben csökkent a kibocsátás (EU, SUI, HUN, ROU). A szennyezıanyag kibocsátást a NOR, BUL, LTU, LAT nem növelte jelentısen, de CYP, GRE, ESP, CRO igen. Különösen a magas átlagos CO2 kibocsátással rendelkezı LUX növelte a kibocsátást. Az átlagos kibocsátás alapján az országok három csoportja különíthetı el. A 0-5 t CO2/fı között kibocsátó országok: ROU, LTU, LAT, TUR, CRO. Az 5-10 t CO2/fı között kibocsátó országok: UK, EU, POL, SVK, LIE, FRA, SUI, HUN, NOR, ISL, GRE, AUT, ITA, SLO, ESP, BUL, MLT, POR. A 10-15t CO2/fı között kibocsátó országok: CZE, BEL, NED, DEN, GER, LUX, EST, FIN, IRL, CYP. Ha az országokat az EU 27 állapotához viszonyítjuk a következı négy csoportot különíthetjük el: 1) csoport kibocsátása az EU 27 átlagánál nagyobb és a kibocsátás nı (környezetkárosító országok) 2) csoport kibocsátása az EU 27 átlagánál nagyobb és a kibocsátás csökken (a kiotói jegyzıkönyvben vállalt kötelezettségei teljesítésére törekvı országok) 3) csoport kibocsátása az EU 27 átlagánál alacsonyabb és a kibocsátás nı (agresszív környezeti attitődő országok) 4) csoport kibocsátása az EU 27 átlagánál alacsonyabb és a kibocsátás csökken (környezettudatos országok) Magyarország a CO2 kibocsátás alapján a környezettudatos országok közé tartozik a vizsgálatba vont országok viszonylatában, mivel a kibocsátás átlagos mennyisége jóval az EU 27 átlaga alatt van és a CO2 kibocsátás csökkenı tendenciát mutat. A csökkentés intenzitása az EU 27 átlagától elmarad, de ez az egyébként is alacsony kibocsátási szintnek köszönhetı.

70

Eredmények LUX

20,0

CZE

-1

átlag [CO2 •fı ]

15,0

EST

BEL

FIN

UK P OL

IRL

NED

GER

DEN

CYP

10,0

E U-25 EU -27

EU -15

GRE

AU T

ITA SLO

SVK LIE SWE

ISL

NO R

ESP BUL

FRA SU I

ML T

PO R

HUN

5,0

CRO

ROU

LT U L AT

-0,30

-0,20

-0,10

0,0 0,00

T UR

0,10

0,20

0,30

0,40

0,50

0,60

meredekség [CO2•fı-1]

28. ábra Az európai országok CO2 kibocsátásának és a kibocsátás tendenciájának mátrixa Forrás: Sipos N., 2010

4.9 Magyarország második nemzeti kiosztási tervének elemzése A meghatározott ágazatokban mőködı létesítmények számára meghatározott mennyiségő kibocsátható CO2 kvótákat osztottak ki. A második kereskedelmi idıszakra (2008-2012.) vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv hatálya alá tartozó létesítményeket a 13/2008. (I. 30.) Kormányrendelet 10. sz. melléklete tartalmazza. Ebben a létesítményeket villamos energia; távhı; saját célú tüzelıberendezések; cukorgyártás; földgáztárolás és szállítás; bioüzemanyag-gyártás; olajfinomítás; kokszolás; fémérc pörkölés és zsugorítás, vas- és acéltermelés; mész; üveg, tégla, cserép; finomkerámia; papír- és cellulózgyártás ágazatokba sorolták be. A 7. mellékletben láthatjuk Magyarország térképét, amely az ország CO2 szennyezettségének eloszlását mutatja abban az esetben, ha a kvótával rendelkezı létesítmények szennyezési keretüket teljes mértékben kihasználják.

71

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A levegıbe juttatható CO2 mennyisége alapján az ország megyéit öt csoportra osztottam: 1) Az elsı csoportot a 100.000 t körül szennyezı megyék alkotják, ezek növekvı sorrendben a következık: Vas, Nógrád, Tolna, Somogy, Zala, Jász-NagykunSzolnok és Bács-Kiskun. 2) A második csoport 100.000 és 1 M t között szennyezhetı megyék alkotják. Növekvı sorrendben: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád, Gyır-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Veszprém és Baranya. 3) A harmadik csoportba tartozik Budapest és Komárom-Esztergom, melyek szennyezése 2 M t körüli. 4) A negyedik csoport szennyezése 3 M t nagyságrendő, ide tartozik Fejér és Pest megye. 5) Az ötödik csoportot a CO2 kibocsátás szempontjából jelentıs iparágakkal rendelkezı két megye, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye alkotja 4 M-5 M t közötti kibocsátással. Az ország két északi megyéjében jelentıs a CO2 kibocsátás lehetısége, ennek környezet és egészségkárosító hatása itt a legerıteljesebb. Az E fıre és M Ft GDP-re számolt emissziós lehetıség sem változtatja meg jelentısen az elsı 5 megye sorrendjét. A 8. mellékletben és a 9. mellékletben az ország területén elhelyezkedı kvótában részesülı létesítmények számát követhetjük nyomon iparágak szerint. Az iparágak gyakorisága összhangban van a szennyezési mértékekkel.

4.10 A CO2 adó és hatásmechanizmusa Egy adóreform keretében a széndioxid kibocsátás megadóztatása indokolt lehet a következı okokból: – A széndioxid kibocsátás túlnyomó része a fosszilis energiahordozók elégetéséhez, tehát egy erısen környezetszennyezı tevékenységhez kötıdik. – A fosszilis energiahordozók széntartalma (és így az elégetésükkor keletkezı széndioxid), a szén, olajtermékek, földgáz sorrendben csökken, ami összhangban van ezen energiahordozók szennyezési potenciáljával, tehát egy széndioxid kibocsátási adó várhatóan a tisztább energiahordozók felé mozdítja el az energiafelhasználást. – Az adó alapja viszonylag széles; szélesebb, mint az egyes, ténylegesen szennyezı pirogén eredető egyéb kibocsátások. Adminisztrációs szempontból nem lenne nehezebb a nyomon követés és kikényszerítés, mint egy energiaadó esetén, ha nem lenne a széndioxid kibocsátás csökkentésére piacképes technológia. A széntartalom meghatározná a kibocsátásokat is. Nem lenne szükség emisszió monitoringra. Hatóságilag lehetne meghatározni bizonyos energiahordozó kategóriák (kategórián belüli átlagos) széntartalmát, mint adóalapot. A legegyszerőbb gyakorlati megoldás ezen kategóriáknak a forgalomban használt mértékegységére (szén fajták – kg, gáz – m3, olajszármazékok – liter) konvertálni a C tartalom alapján kivetendı adórátákat. Az energiahasználatot pedig az évenként esedékes energia bevallással jelenleg is jelentik az érintettek. Természetesen, mivel most már adóalapot képezı bevallásról lenne szó, az ellenırzés feltételeit (a NAV, vagy a regionális környezetvédelmi felügyelıségek részérıl) meg kell teremteni. Viszont a technológiai újítások következtében – lásd Mátrai Erımő – nem lehetséges a kibocsátást az input széntartalom alapján meghatározni.

72

Eredmények Ha önmagában alkalmazzák a széndioxid kibocsátási adó hátránya hasonló az energiaadóéhoz. Az adó alapja nem korrelál pontosan az egyéb (többnyire a ténylegesen megcélzandó) kibocsátásokkal, valamint nem ösztönöz ezen egyéb szennyezıanyagok elhárítására. A várható környezeti hatás az energiatakarékosságtól és a tüzelıanyag-váltástól várható csak. A szén-dioxid-kibocsátás a nettó, azaz az antropogén forrásból származó összes szén-dioxid kibocsátásának az erdık szénmegkötésével csökkentett mennyiségét mutatja. A szén-dioxidkibocsátás az üvegházhatás elıidézésével klímaváltozást okoz, ami a gazdasági hatásokon keresztül megváltoztatja az életkörülményeket, táplálkozási szokásokat. A nemzetközi egyezményekhez történt csatlakozás következményeként az egyes egyéneknek is felelısséget kell vállalni a kibocsátások csökkentésében a fogyasztási szokásaik megváltoztatásával. A továbbiakban a közgazdasági összefüggések felhasználásával egy esetlegesen bevezetett CO2 adó bevezetésének hatását vázoltam fel a gazdaságra vonatkozóan.

73

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Kompenzáció nélkül, önmagában újabb adó bevezetése a vállalatok számára költségnövekedést jelent, ami csökkenı profitot eredményez, ha a többletköltséget nem építik be a fogyasztói árba. A magánszemélyek oldalán is költségnövekedésre kell számítani a CO2 kibocsátás mennyiségétıl függıen. A magánszemélyek kiadásai is nı, ami ha növekvı fogyasztói árral párosul a megvásárolt termékek mennyiségének csökkenéséhez vezet. A fogyasztás csökkenésének hatására a vállalatok termelési mennyisége is csökken, amely a kormányzat szempontjából a társasági adó és ÁFA bevételek csökkenésén keresztül kedvezıtlen folyamat. A gazdasági növekedés pedig összességében csökken. Amennyiben a meghatározott adó mérték a szennyezés kibocsátásának visszafogására ösztönöz, a környezet minısége javul. Az adó csökkentése pedig technológiai újításokat eredményezhet. A környezetszennyezés, mint negatív externália elhárításának költsége valamennyi állampolgár számára csökken. Az externális költség csökkenésébıl származó elıny és a szennyezés miatt megfizetendı adóból származó hátrány az egyes személyeknél eltérı lehet. A valamennyi szennyezıre kompenzáció nélkül kivetett CO2 adó hatásmechanizmusát a 29. ábra foglalja össze. Az adóbevezetés mind a magánszemélyekre, mind a vállalatokra hatással van az adó árba történı beépítése révén, és az ábra az adó torzító hatását is jól tükrözi. Az adó pozitív hatása az externális költségek csökkenésében jelentkezik.

hatása a magánszemélyekre

CO2 adó bevezetése

adóteher nı környezet állapota javul

hatása a vállalatokra

összes költség nı

externális költség csökken fogyasztói ár nı

kiadások aránya nı

fogyasztás csökken

termelés csökken

társasági adó csökken

ÁFA csökken

gazdasági növekedés csökken

29. ábra A CO2 adó kompenzációk nélküli bevezetése a háztartásokra és a vállalatokra Forrás: saját szerkesztés

74

Eredmények Egy esetleges CO2 adó kompenzációval együtt történı bevezetése, a korábban vázolt mechanizmusokat némiképp megváltoztatja. A környezetkárosító tevékenység visszafogásán túl az új adó olyan bevételi forrást jelent, amely a kompenzáció révén a már meglévı torzító jellegő adók csökkentésére alkalmas. A jövedelemadók csökkentése a társadalmilag hasznos tevékenység folytatására ösztönöz. Az adó minimalizálása céljából minden esetben megjelenhet a technológiai innováció, mint egy másodlagos haszon. A valamennyi szennyezıre személyi jövedelemadó kompenzáció mellett kivetett CO2 adó hatásmechanizmusát a 30. ábra foglalja össze. Az alábbi ábrán nyomon követhetı, hogy az adóteher csak össznépességi szinten lenne változatlan, mivel a diákok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a jelentısen szennyezık nem részesülnek a kompenzáció pozitív, illetve kiegyenlítı hatásában amiatt, hogy nem, vagy csekély mértékben fizetnek személyi jövedelemadót, CO2 kibocsátásuk pedig létezik. Abban az esetben viszont, ha a magasabb jövedelem alacsonyabb kibocsátással párosul, akkor a javuló jövedelemszerkezet hatására nıhet a magánszemélyek megtakarítása.

externális költség csökken

környezet állapotának javulása

hatása a magánszemélyekre

CO2 adó bevezetése

hatása a vállalatokra

adóteher össznépesség szintjén változatlan

összes költség nı

kiadások aránya nı

fogyasztói ár nı

fogyasztás csökken

termelés csökken

társasági adó csökken

ÁFA csökken

gazdasági növekedés csökken

30. ábra A CO2 adó személyi jövedelemadó kompenzációval történı bevezetése a háztartásokra és a vállalatokra Forrás: saját szerkesztés

75

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Ha a CO2 bevételekbıl nyert forrást a társadalombiztosítási járulékterhek csökkentésére fordítanák, akkor változatlan költségvetés mellett a munkaigényesebb ágazatokban a vállalatok költsége csökken, az intenzív CO2 kibocsátó ágazatokban pedig a költség nı. A foglalkoztatottság a munkáltatói járulékterhek csökkentése folytán nıhet. Amennyiben a kompenzáció a munkavállalói terheket is érinti, növekvı munkakínálatot eredményezhet. Mivel a hazai munkaerıpiac jelenleg túlkínálatos és rugalmas, ezért a munkaerı kínálat növelésére véleményem szerint nincs szükség, a többletbevételt teljes egészében a munkáltatói terhek csökkentésére célszerő fordítani. Azokban az esetekben, ahol a szennyezés alacsonyabb, mint a megszerzett, illetve megfizetett bér, mind a magánszemélyek, mind a vállalatok jobban járnak. A vállalatok profitjának növekedése és a foglalkoztatás növekedése folytán is nı a termelés, amely hatására ÁFA és társasági adó növekedésére, valamint gazdasági növekedésre lehet számítani. A magánszemélyeknél pedig növekvı megtakarítást, vagy növekvı fogyasztást tesz lehetıvé, ami szintén kedvezı folyamatokat generál a gazdaságban. A valamennyi szennyezıre társadalombiztosítási kompenzáció mellett kivetett CO2 adó hatásmechanizmusát a 31. ábra foglalja össze. Az alábbi ábrán követhetı nyomon, hogy az összes költség csak nemzetgazdasági szinten változatlan, mivel az összes költség a munkaigényes ágazatokban csökken, a CO2 kibocsátó ágazatokban nı. Szennyezés mértéke és a kompenzáció mértéke szétválik az egyes embereknél. 9 esetet különböztethetünk meg az alapján, hogy a szennyezés mértéke alacsony, közepes, magas, és a jövedelemszint alacsony, közepes, vagy magas. A jövedelemszerkezet minden esetben, akkor javul, ha a szennyezést csökkentik.

externális költség csökken

környezet állapota javul

hatása a magánszemélyekre

CO2 adó bevezetése

hatása a vállalatokra

adóteher nı, munkavállalók járulékterhe csökken

összes költség nemzetgazdasági szinten változatlan

jövedelemszerkezet változása a szennyezés visszafogására ösztönöz

foglalkoztatottság nı

megtakarítás nı

beruházás nı

fogyasztás nı

gazdasági növekedés

termelés nı

ÁFA nı

31. ábra A CO2 adó társadalombiztosítási járulékok kompenzációjával történı bevezetése a háztartásokra és a vállalatokra Forrás: saját szerkesztés

76

társasági adó nı

Eredmények Az újabb adóteher ellentételezésére alkalmazott kompenzáció nélkül is számíthatunk valamilyen szintő externális költség csökkenésére, hiszen a környezeti minıség javulás kedvezı hatást gyakorol az egészségi állapotra, ami személyesen és az Egészségbiztosítási Alapokhoz való hozzájáruláson keresztül is hatással van a pénztárcánkra. A legjelentısebb és leginkább érezhetı hatás ebben a szcenárióban viszont az innovációs fejlıdés lesz. A vállalatok azon túl, hogy az adóminimalizálás miatt érdekeltek a CO2 kibocsátás csökkentési lehetıségek felkutatásában, a támogatások révén hatékony energiafelhasználás és technológiai fejlıdés valósulhat meg. A valamennyi szennyezıre bevezetett CO2 adó hatása környezetkímélı beruházásokra nyújtott támogatások mellett a 32. ábra szerinti hatásokat eredményezné a gazdaságban. Ebben az esetben a környezeti minıség javulása miatt bekövetkezı pozitív változások mellett számíthatunk a legnagyobb technikai fejlıdésre is, amennyiben a támogatási összegek elnyerését megfelelı paraméterekhez kötik.

hatása a magánszemélyekre

CO2 adó bevezetése

hatása a vállalatokra

támogatás = adóteher-növekedés, összes költség változatlan

adóteher nı

jövedelemszerkezet össznépesség szintjén változatlan

externális költség csökken

CO2 kibocsátás csökken

környezet állapota javul

technikai fejlıdés

32. ábra A CO2 adó háztartásokra és a vállalatokra vonatkozó bevezetése környezetkímélı beruházások támogatása egyidejőleg Forrás: saját szerkesztés

77

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

4.11 CO2 adó bevezetésének modellezése Az alábbi ábrán (33. ábra) a hazai üvegházhatású gázkibocsátás tendenciáját és a háztartások, valamint a nemzetgazdasági ágak közötti megoszlását látjuk tonnában CO2 egyenértéken. A tendencia 2005-2008. év viszonylatában folyamatosan csökkenı, ezen belül a háztartások kibocsátása erısebben csökkent. 100 000 000 80 000 000 60 000 000 t

40 000 000 20 000 000 0 2005

2006

nemzetgazdasági ágak

2007

2008

háztartások

33. ábra A hazai üvegházhatású gázkibocsátás t CO2 egyenértékben 2005-2008. közötti idıszakban Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Az üvegházhatású gázkibocsátás ágazati szintő megoszlását a 10. melléklet tartalmazza. A diagramból kitőnik, hogy Magyarországon a legtöbb üvegházhatású gázt a villamos energia-, gáz-, gız-, melegvíz-ellátás okozza, majd a szállítás, raktározás, posta, távközlést is megelızve a második legszennyezıbb ágazat a mezıgazdaság, vad-, erdıgazdálkodás, a negyedik pedig a feldolgozóipar. Egy új adó bevezetésének hatásai a gazdaság egészén végiggyőrőznek, annak hatásai függnek a termelık és a fogyasztók preferenciáitól, a piac szerkezetétıl és a meglévı adórendszertıl. A komplex hatások nyomon követésére általános egyensúlyi modelleket használnak, melyek összetettségük ellenére is csak korlátozott mértékben képesek tükrözni a valóság minden részletét. A általam készített modellben a KSH által közölt Magyarország 2008. évi üvegházhatású gázkibocsátási szintjét vettem alapul, amely háztartások esetében 13.845.900 t, a nemzetgazdasági ágazatok esetében 66.409.200 t, összesen 80.255.100 t. A CO2 adó mértékét 10 EUR/CO2 t értékben határoztam meg, a 2008. évi átlagos HUF/EUR árfolyam: 251,25 HUF/EUR, 2009. évben pedig: 280,58 HUF/EUR. A modellben alapesetként vizsgáltam A) háztartásokra, B) vállalatokra és C) háztartásokra és vállalatokra – mint adóalanyokra – együttesen kivetett CO2 adóbevétel nagyságát. Majd feltételeztem: a) b) c) 78

az így megállapított adóbevételek három felhasználási módját (szcenárió) SZJA kulcs csökkentése TB járulék csökkentése Mőszaki fejlesztés, energiaracionalizálási program pénzügyi forrása

Eredmények A modellszámításokból megállapítható, hogy 2008. évi adatok alapján a rendelkezésre álló CO2 adóbevétel nagysága a fenti paraméterekkel számolva kizárólag a háztartásokra bevezetett adó esetében 34,8 Mrd Ft, kizárólag a nemzetgazdasági ágakra bevezetett adó esetében 166,8 Mrd Ft és valamennyi CO2 kibocsátóra bevezetett adó esetében 201,6 Mrd Ft. (A 2009. évi SZJA és TB adatok, 2008. évi CO2 kibocsátási szint és megemelkedett árfolyamszint mellet rendre a következıképpen módosul a rendelkezésre álló CO2 adóbevétel: 38,8 Mrd Ft, 186,3 Mrd Ft, 225,2 Mrd Ft.) Ezen bevételi forrásokkal a 2008-ban és 2009-ben az összevontan adózó jövedelmekbıl befolyt SZJA bevétel egy része, vagy a 2008-ban és 2009-ben befolyt TB bevétel egy része kiváltható, amely adó-, vagy járulékkulcs-csökkentést tesz lehetıvé. A harmadik felhasználási esetben a CO2 adóbevétel egésze mőszaki fejlesztésre, energiaracionalizálási programokra használható fel. A 7. táblázatban foglalom össze a három alapesetben keletkezett adóbevétel felhasználásával elérhetı TB járulékkulcs és SZJA kulcs csökkenésének nagyságát. 7. táblázat Modelleredmények

Év

Adóalany

2008.

4

2009.

SZJA kulcs csökkenés (% pont)

TB járulékkulcs csökkenés (% pont)

Mőszaki fejlesztés, E racionalizálás pénzügyi forrása (Mrd Ft)

a)

b)

c)

Háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén

(A)

0,4

0,5

34,8

Vállalatokra kiterjesztett CO2 adó esetén

(B)

1,92

2,42

166,8

Vállalatokra és a háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén

(C)

2,33

2,92

201,6

Háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén

(A)

0,47

0,56

38,8

Vállalatokra kiterjesztett CO2 adó esetén

(B)

2,24

2,68

186,3

Vállalatokra és a háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén

(C)

2,71

3,24

225,2

Forrás: saját szerkesztés

4

2008. évi ÜHG kibocsátási mennyiséggel számolva

79

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Megállapítható a CO2 kibocsátás minimuma, amely kibocsátási szint esetében a 2008-as SZJA bevétel elérése mellett a CO2 adóbevétel már nem eredményez kimutatható SZJA kulcscsökkenést. Nagyságrendileg a háztartások 172.530 t, a vállalatok 185.000 t, a nemzetgazdaság egésze 1.600.000 t alatti CO2 kibocsátási szintje mellett alkalmazott CO2 adó nem eredményezne hatást az adóátváltásban. A modelleredmények adókulcs csökkenési lehetıségét az adótábla alsó kulcsából levonva a 8. táblázatban összefoglalt maximális személyi jövedelemadó csökkenést eredményezi, 2008-ban 1,7 M Ft jövedelemhatárig, 2009-ben 1,9 M Ft jövedelemhatárig. Ezen határ felett a csökkenés állandó. Az adóalap növekedésével az alsó sáv felsı határáig folyamatosan nı az adócsökkenés összege a megadott maximális határig. Az adójóváírás és kedvezmények hatásától eltekintek, hiszen a tényleges adófizetés minden esetben akkor valósul meg, ha az adójóváírásra jogosító határ feletti jövedelem keletkezik. 8. táblázat A személyi jövedelemadó maximális csökkenési lehetısége

A személyi jövedelemadó elıleg havi maximális csökkenése az alsó sáv felsı határáig

A személyi jövedelemadó éves maximális csökkenése az alsó sáv felsı határáig

568 Ft

6 821 Ft

Vállalatokra kiterjesztett CO2 adó esetén

2 726 Ft

32 717 Ft

Vállalatokra és a háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén

3 295 Ft

39 539 Ft

Háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén

741 Ft

8 892 Ft

Vállalatokra kiterjesztett CO2 adó esetén

3 554 Ft

42 648 Ft

Vállalatokra és a háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén

4 295 Ft

51 539 Ft

Év

Adóalany Háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén

2008.

2009

Forrás: saját szerkesztés

A járulékkulcsok összes csökkentési lehetısége tovább osztható aszerint, hogy a foglalkoztató, vagy a munkavállaló terhei csökkenjenek. Az összesen elérhetı csökkenést 2008-ban 69.000 Ft és 2009-ben 71.500 Ft minimálbér esetében a 9. táblázat foglalja össze.

80

Eredmények 9. táblázat A járulékkulcs csökkentési lehetıség hatása minimálbér esetén

Év

2008.

Adóalany Háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén Vállalatokra kiterjesztett CO2 adó esetén

2009.

Vállalatokra és a háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén Háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén Vállalatokra kiterjesztett CO2 adó esetén

A foglalkoztató vagy a munkavállaló járulékterheinek csökkenése havonta

Vállalatokra és a háztartásokra kiterjesztett CO2 adó esetén

A foglalkoztató vagy a munkavállaló járulékterheinek csökkenése évente

348 Ft

4 172 Ft

1 667 Ft

20 008 Ft

2 015 Ft

24 180 Ft

400 Ft

4 798 Ft

1 918 Ft

23 013 Ft

2 318 Ft

27 811 Ft

Forrás: saját szerkesztés a modelleredmények alapján

A foglalkoztatottak számának alakulását az alábbi ábrán (34. ábra) követhetjük nyomon.

4100 4000 3900 3800 E fı 3700 3600 3500 3400 3300 1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

34. ábra A foglalkoztatottak számának alakulása 1992-2010. Forrás: KSH adatbázisa

81

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A foglalkoztatottak számának alakulása és a foglalkoztatókat terhelı járulékok között gyenge lineáris függvényszerő kapcsolat mutatható ki (35. ábra). Tehát a járulékkulcsok csökkenése nincs számottevı hatással a foglalkoztatottság alakulására. Abszolút értékeket tekintve a csökkenı járulékterhek mellett sem növekszik a foglalkoztatottak száma.

50

y = -0,0334x + 159,57

40

R = 0,5363

2

%

30 20 y = -128,12Ln(x) + 1088,6 10 0 3650

2

R = 0,5405 3700

3750

3800

3850

3900

3950

E fı

35. ábra A foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatókat terhelı járulékok közötti összefüggés Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatbázisa alapján

%

A foglalkoztatottak száma és az ıket érintı járulékterhek között nincs lineáris kapcsolat, tehát a járulékterhek nem befolyásolják a munkakedvet (36. ábra). A CO2 adóból befolyt állami bevételek járulékkulcsok csökkentésére történı felhasználása esetében, a foglalkoztatókat érintı járulékterhek csökkentésére lenne kedvezıbb felhasználni a bevételt, a munkavállalókat érintı járulékterhek csökkentése helyett.

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 3650

y = 0,0024x + 3,7971 2

R = 0,0052

2

y = -8E-05x + 0,5862x - 1112 2

R = 0,0333

3700

3750

3800

3850

3900

3950

E fı

36. ábra A foglalkoztatottak száma és a munkavállalókat terhelı járulékok közötti összefüggés Forrás: saját szerkesztés a KSH és a NAV adatbázisa alapján

A modellszámítások által a megjelölt CO2 adóbevétel mellett kimutatható járulékterhek csökkenése csekély. A járulékkulcsok csökkenésétıl nem várhatunk számottevı javulást a foglalkoztatottságra. Ugyanakkor a foglalkoztatási ráta és a munkaadói járulékok közötti összefüggés megléte miatt, magasabb adóátváltás forrásául szolgáló összeg már jelentısebb hatást generálna. 82

Eredmények Az SZJA bevételek alakulása 1998-2009 között a NAV adatbázisa alapján a 37. ábra szerint alakul. Mozgóátlag számítás segítségével prognosztizáltam az SZJA bevétel átlagos-, minimális-, és maximális növekedési tendenciáját.

37. ábra SZJA bevételek várható alakulása 2010-2020. között Forrás: NAV adatbázisa és saját számítás

A prognózis szerint a várható SZJA bevétel 2.000 – 4.250 Mrd Ft közötti sávba esik majd. A 2008. évi CO2 kibocsátási szintet és adóterhelést feltételezve, valamennyi szennyezıre kivetett CO2 adó 2008. évi EUR árfolyamon számolva, optimista becslés szerint csak 1,16% ponttal csökkenthetné az átlagos SZJA terhelést. Az adóátváltásra rendelkezésre álló összeg változatlan. Ha az SZJA bevételek kisebb növekedésére számítunk, akkor pesszimista becslés szerint az átlagos SZJA terhelés 2,49% ponttal csökkenthetı. A TB bevételek alakulása 2000-2009. között a NAV adatbázisa alapján, valamint a mozgóátlag számítás átlagos-, minimális-, és maximális növekedési ütemét az alábbi ábrán (38. ábra) követhetjük nyomon.

38. ábra A TB bevételek várható alakulása 2010-2020. között Forrás: NAV adatbázis és saját számítás

83

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A prognózis szerint a várható TB bevétel a 2.800 – 6.200 Mrd Ft közötti sávba esik majd. A 2008. évi CO2 kibocsátási szintet és járulékterhelést feltételezve, valamennyi szennyezıre kivetett CO2 adó 2008. évi EUR árfolyamon számolva, optimista becslés szerint csak 1,44% ponttal csökkenthetné az átlagos TB terhelést, mivel az adóátváltásra rendelkezésre álló összeget állandónak veszem. Ha a TB bevételek kisebb növekedésére számítunk, akkor pesszimista becslés szerint az átlagos TB terhelés 3,26% ponttal csökkenthetı.

Csökkentési lehetı ség (%)

Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, az uniós szinten történı adószabályozás érzékennyé teszi a modellt a HUF/EUR árfolyam változására. Az árfolyam növekedése a 39. ábra szerint módosítja a modelleredményeket. Növekvı árfolyam magasabb adóterhet jelent, amely következtében erısebb az adóátváltás hatása. Csökkenı árfolyam esetén alacsonyabb az adóteher, de az adóátváltásban jelentkezı hatás is.

4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 251,25 260

270

280

290

300

310

320

330

340

350

Árfolyam (HUF/EUR) SZJA kulcscsökkenés

TB járulékkulcs csökkenés

39. ábra A modell árfolyam érzékenysége Forrás: saját szerkesztés

4.12 Környezettudatosság vizsgálata Magyarországon Az adók – mint szabályozó eszköz – eredményes bevezetését és hatékony alkalmazását, annak társadalmi megítélése, elfogadása jelentısen befolyásolja. Véleményem szerint egy környezetvédelmi adóreform megvalósításának lehetısége nagyban függ az érintettek körének elfogadási hajlandóságától. Az elfogadási készséget pedig a környezet iránti érzékenység egyértelmően befolyásolja. A környezeti érzékenység foka arányban áll az egészséges, fenntartható környezet érdekében vállalt áldozatok mértékével. Annak érdekében, hogy a hazai 10 év feletti lakosság környezettudatosságát, környezeti érzékenységét feltérképezzem, kérdıíves felmérést végeztem, mely eredményébıl egy esetleges bevétel-semleges módon történı CO2 adó bevezetésének fogadtatására is következtethetünk.

4.12.1 Környezettudatosság vizsgálata a 18 év feletti lakosság körében A válaszadók 1-5 terjedı skálán értékelték a környezet állapotára vonatkozó érzékenységi szintjüket, a környezeti problémák miatt felmerülı aggodalom fokát és a környezetkímélı termesztés elınyben részesítésük mértékét (1. alacsony, 5. magas). 84

Eredmények A leíró statisztika mutatói szerint (2. függelék) az 516 válaszadó érzékenységi szintje magas, az átlag 4,30 (s= 0,80). Az átlaghoz tartozó alacsony szórásérték jelzi, hogy ettıl a számított középértéktıl a kapott válaszok nem térnek el jelentısen. A válaszadók 47,5%-a teljes mértékben egyet értett azzal a kijelentéssel, hogy érzékeny a környezet állapotára és csupán 0,8%-uk egyáltalán nem érzékeny a környezet állapotára saját megítélése szerint (40. ábra). 300

200

100

Std. Dev = ,80 Mean = 4,3 N = 516,00

0 1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

Érzékenység szintje

40. ábra A felnıtt válaszadók érzékenységi szintjének megoszlása Forrás: SPSS output

A válaszadók aggodalmi szintje is erısebb a közepesnél, átlagosan 3,97 (szórása 1,045), 38,4%-uk nagyon aggódik a felmerült problémák miatt. A válaszadókról általánosságban elmondható, hogy többnyire a környezetkímélı termesztésbıl származó termékeket részesítik elınyben, átlagos érték 3,80, szórás 1,035. A válaszadók 30%-a ért teljes mértékben egyet azzal, hogy a környezetkímélı termesztéssel elıállított termékeket vásárolják, 2,5% pedig egyáltalán nem. Tehát az az eredmény, hogy a válaszadók a pl. igen élımunka igényes ökológiai gazdálkodásból származó termékeket részesítik elınyben, kedvezıen befolyásolja a munkaigényes ágazatok fejlıdését.

Környezettudatossági index Elsı lépésben a válaszadók saját megítélésük szerinti környezeti érzékenységébıl, a felmerülı környezeti problémák miatti aggodalom fokából és a környezetkímélı termesztéssel elállított termékek elınyben részesítésének mértékébıl egy ún. aggregált környezettudatossági indexet képeztem. A változók számának csökkentését a fıkomponens analízis adatredukciós módszerével hajtottam végre (3. függelék). Az adott változók szoros kapcsolatban állnak az összes többi változóval, tehát esetemben mindhárom változó illeszkedik a faktorstruktúrába. Az új változóba tömörített változók információtartalmának 62,33%-a maradt meg. A fıkomponensbe kerülı 3 változó súlyának meghatározásával súlyozott számtani átlagot számítottam: n

KTudI =

∑x i =1

n

i

(12)

85

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Az aggregált környezettudatossági index értéke minél magasabb, annál kedvezıbb a környezet szempontjából. Az alapsokasság környezettudatossági indexének leíró statisztika értékei alapján az 516 válaszadó átlagos környezettudatossági indexe 1-5 terjedı skálán 1,31 és 5 között mozog, a 4,03 átlagos értéktıl az egyes válaszok jelentısen eltérnek, a szórás értéke 0,76. A továbbiakban arra keresem a választ, hogy válaszadók környezettudatossági indexe és a nem, életkor, foglalkozás, iskolai végzettség, családi állapot, gyermekek száma, lakóhely, település jellege és a háztartás nettó jövedelme között van-e statisztikailag igazolható összefüggés. Mivel magas mérési szintő változót hasonlítok össze alacsony mérési szintő változóval az egy-utas ANOVA módszerét használtam. Statisztikai vizsgálatok igazolták, hogy szoros, pozitív összefüggés van a nem és a környezettudatossági index között (lineáris regressziós modellben a nem (független változó) a környezettudatossági index (függı változó) heterogenitásának 10,4%-át képes magyarázni). A variancia homogenitás Levene-tesztje és az ANOVA szignifikancia szintje megfelelı, a konfidencia intervallumok között nincs átfedés. A 314 fı nı saját magáról alkotott véleménye alapján környezettudatosabb, mint a 202 fı férfi válaszadó. A nık indexe 1,97-5 között változik, átlagosan 4,23, a férfiaké 1,31-5 között változik, átlagosan 3,72. (4. függelék).

A környezettudatosság és a korosztály összefüggését vizsgálva is megállapítható szoros pozitív összefüggés, tehát a kor elırehaladtával a környezettudatosság nı, majd 61 év felett visszaesik, ami az alacsony elemszám miatt nem tekinthetı relevánsnak, mivel az 516 válaszadóból csak 12 fı tartozik ebbe a korcsoportba. Az életkor a környezettudatosság heterogenitásának 3%-át képes megmagyarázni. A függelékben megtalálható táblázatokból megállapítható, hogy a szóráshomogenitás feltétele teljesül, mivel a Test of Homogenity of Variances táblázat nem szignifikáns (0,163). A Levene-teszt nullhipotézise ugyanis azt mondja ki, hogy a szórások nem egyenlık, amelynek elvetése azt jelenti, hogy a szóráshomogenitás teljesül. Mivel az F próbához tartozó valószínőség szignifikancia szintje 0,007, tehát a nullhipotézist elutasítom. A kategóriaátlagok szignifikánsan különböznek egymástól, vagyis a különbözı korosztály eltérı mértékben környezettudatos. Ahhoz, hogy megtudjuk, pontosan melyik átlagok között van eltérés post-hoc tesztet hajtok végre. A legengedékenyebb post-hoc teszt az LSD, mely több korcsoportátlag között mutatott ki szignifikáns különbséget. Az elemzéshez mégis a Tukey- próbát alkalmazom, mivel a korosztályok száma több háromnál és ez a legszélesebb körben használt, legkevésbé ellentmondásos próba. Ennek eredményeként a 19-23 éves és az 51-60 éves korosztály környezettudatossága tér el szignifikánsan egymástól.(5. függelék). A foglalkozás és a környezettudatosság közötti összefüggés nem értelmezhetı a sokféle kombináció, több válaszlehetıség miatt. A környezettudatosság és az iskolai végzettség között statisztikailag igazolhatóan nem mutatható ki összefüggés. Az egyutas varianciaanalízis és a hozzá kapcsolódó post hoc tesztek a végzettségi szinttel nem tudnak kimutatni szignifikáns különbséget, tehát az a feltevés, hogy a magasabb iskolai végzettségőek érzékenyebbek a környezet állapotára nem igazolható. (6. függelék).

A családi állapot viszont egyértelmően befolyásolja a környezettudatosságot, a modellszámítások szerint a 231 fı egyedülálló kevésbé környezettudatos, mint a 285 fı házas, élettársi-, vagy párkapcsolatban élı. Az, hogy valaki egyedülálló, vagy kapcsolatban, illetve

86

Eredmények családban él 1,5%-át képes megmagyarázni a környezettudatossági index heterogenitásának. (7. függelék).

A gyermekek száma szintén pozitív összefüggést mutat a környezettudatossággal, a gyermekek számának növekedésével a válaszadó érzékenyebb a környezet állapotára. A gyermekek száma változó a környezettudatossági index heterogenitásának 2%-át képes megmagyarázni. A post-hoc teszt csak LSD módszerrel fedez fel az egyes csoportátlagok között szignifikáns különbséget, mégpedig a környezettudatosság szempontjából meghatározó, hogy van-e gyermeke vagy 1, illetve 2 gyermeke van. Viszont nincs különbség a gyermektelen és a 3, vagy több gyermekkel rendelkezık között. (8. függelék). Hierarchikus ANOVA módszerrel megvizsgáltam a családi állapot és a gyermeklétszám együttes hatását a környezettudatosságra. A modellszámítás eredményeként a gyermekek létszáma erısebb befolyásoló tényezı az Eta és Beta értékek alapján, mint a családi állapot. (9. függelék). A regionális elhelyezkedés szempontjából 5,1%-os szignifikanciaszint és az egyes régiókból eltérı nagyságrendő válaszok mellett a környezettudatossági index csökkenı sorrendben a következıképpen alakul: É-Magyarországi régió, Pest megye, K-Dunántúli régió, D-Alföldi régió, É-Alföld, Budapest, D-Dunántúl, Ny-Dunántúl. A post-hoc tesz legszigorúbb változata szerint csak az É-Magyarországiak és a NY-Dunántúliak környezettudatossága tér el szignifikánsan. (10. függelék). A település jellege és a környezettudatosság közötti összefüggés nem igazolható, mind a városban lakók, mind a vidéken élık lehetnek környezettudatosak, vagy ellenkezıleg. (11. függelék). A jövedelem és a környezettudatosság között összefüggés nem igazolható. (12. függelék).

Környezetterhelési index Második lépésben a válaszadók élelmiszer-, bútor- és elektromos készülékvásárlási szokásaira, csomagolással kapcsolatos elvárásaira, újrafelhasználási szokásaira, valamint személygépkocsi használatának gyakoriságára adott válaszait vontam össze, és ún. környezetterhelési indexben fejeztem ki. Az index értéke minél magasabb, annál kedvezıtlenebb a környezetre nézve. A kérdésekre adható 1-4 terjedı válaszlehetıségek a legkisebb környezetterheléstıl a legnagyobb környezetterhelésig lefedik a válaszlehetıségeket, sorrendi skálának tekintem. A környezetterhelési indexbe kerülı 5 változó étékeinek egyszerő számtani átlaga: n

KTerhI =

∑x i =1

n

i

(13)

Az 516 válaszadó leíró statisztikai értékei alapján az átlagos környezetterhelési indexe 2,73, ami a közepesnél valamivel alacsonyabb. (13. függelék). Magyarázómodellek segítségével vizsgáltam, hogy mely jellemzıkkel hozható összefüggésbe a környezetterhelési index. A környezetterhelési index vonatkozásában a nem, az iskolai végzettség, a település jellege és a jövedelem változók hatása tekinthetı statisztikailag igazolhatónak. A szignifikáns magyarázóerıvel rendelkezı változók közül a regressziós béták alapján tudjuk eldönteni, hogy melyik hatása erısebb, illetve ez a hatás milyen irányba mutat. 87

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A varianciaelemzés eredményeként megállapíthatom, hogy a férfiak környezetterhelési indexe (átlagosan 2,86) magasabb, mint a nıké (átlagosan 2,65), szórása valamivel alacsonyabb. (14. függelék) Az iskolai végzettség meglepı módon egyenes arányban alakul a környezetterheléssel, azaz minél iskolázottabb valaki annál jobban terheli a környezetet. A post-hoc tesz alapján a Tukey módszer csak a posztgraduális képzésben részesültek és a tudományos fokozattal rendelkezık között mutat szignifikáns eltérést. (16. függelék). A település jellege is meghatározza a környezetterhelés mértékét, a városban lakók jobban terhelik a környezetet, mint a községben lakók. A szignifikáns különbséget a Tukey, Scheffé és az LSD próba is a fıváros és a város között mutatja ki. A fıváros környezetterhelése a legalacsonyabb, ami hátterében a tömegközlekedés, a szelektív hulladékgyőjtés kiépítése állhat. (20. függelék). A jövedelemviszonyok is hatással vannak a környezetterhelésre, az elemzés szerint 150.000 Ft-os határig kb. 2,7 az átlagos környezetterhelési index, ezen felül a 150.000 – 200.000 Ft-os jövedelmi szinttel rendelkezı háztartások környezetterhelése visszaesik, tehát ebben a jövedelemkategóriában tudják csökkenteni a környezetterhelésüket, 200.000 Ft-os havi átlagos jövedelemszinten felül, viszont a jövedelem növekedésével a környezetterhelés is nı. Ezt igazolja a fejlıdı és fejletlen országok környezetre gyakorolt eltérı hatása is. A post-hoc teszt egyértelmően alátámasztja a jövedelemkategóriák közötti eltérést. (21. függelék). A környezetterhelési index és az életkor (15. függelék), a családi állapot (17. függelék), a gyermeklétszám (18. függelék), a lakóhely (19. függelék) között viszont nincs statisztikailag igazolhatóan kimutatható összefüggés. Regressziós magyarázómodell keretében is megvizsgáltam, hogy a jövedelem és a környezetterhelés között van-e kapcsolat. Azt tudtam megállapítani, hogy igen, van statisztikailag igazolható összefüggés a két változó között. A jövedelem változó 2,8%-át képes magyarázni a környezetterhelés szórásának. Az összefüggés iránya, pozitív, vagyis a növekvı jövedelem, növekvı környezetterhelést von maga után. (22. függelék). A klaszteranalízissel a válaszokat, viszonylag homogén csoportokba rendeztem az elemzésbe bevont változók alapján. A vizsgálatot a K-közép módszerrel hajtottam végre. A környezettudatossági index alapján három klasztert különíthetünk el. (23. függelék) 1. Az elsıbe tartoznak a közepes környezettudatossági indexszel rendelkezı 40 év alatti csaknem kizárólag férfiakból álló egyedülállóak, gyermek nélkül, akik lakóhelye túlnyomórészt Budapest és Pest megye (145 fı). 2. A második klaszterbe tartoznak a magas környezettudatossági indexszel rendelkezı 30 év alatti kizárólag nık, akik zömében egyedülállóak, egy gyermekkel rendelkeznek és túlnyomórészt budapestiek, ami adódhat abból is, hogy magas a budapesti válaszadók részaránya (230 fı). 3. A harmadik klaszterbe kerültek a legmagasabb környezettudatosságú 30 feletti, csaknem teljesen nıkbıl álló kapcsolatban élık, akik több gyermeket nevelnek, túlnyomórészt alföldi lakóhellyel. Az ANOVA tábla szignifikanciája minden változónál nulla. A csoportképzés két klaszterre is elvégezhetı, ebben az esetben a nem alapján nem volt a két csoport egymástól szignifikánsan különbözı.

88

Eredmények A környezetterhelési index alapján is három egymástól szignifikánsan különbözı csoportot különíthetünk el. (24. függelék) 1. Az elsı klasztert a közepes környezetterheléső, többségében nıkbıl álló, de nem szempontjából vegyes csoport, a másik két csoporthoz képest alacsonyabb iskolai végzettségőek, nem a fıvárosban vagy Pest megyében élık alkotják (119 fı). 2. A második klaszterben az alacsony környezetterheléső magasabb iskolai végzettséggel rendelkezı, túlnyomórészt fıvárosi, kizárólag nık találhatók közepes jövedelmi szinttel (232 fı). 3. A harmadik klaszterbe kerültek a magas környezetterhelési indexszel rendelkezı, magas iskolai végzettségő, kizárólag férfiak, a fıváros és Pest megye területérıl, akik jövedelmi szintje magas (165 fı). Az ANOVA tábla szignifikanciája minden változónál nulla.

Árérzékenység vizsgálata A válaszadók árérzékenységét vizsgálva (41. ábra) megállapítottam, hogy a válaszadók 16% válaszolta azt, hogy minden esetben hajlandó többet fizetni a környezetbarát technológiával elıállított termékekért (1.), tehát a válaszadók 16%-ának ár érzékenysége alacsonyabb, mint környezettudatossága. A válaszadóknak csak 6%-a nem vásárolna semmi esetre sem környezetbarát technológiával készült terméket (2.), ha az drágább, mint a hagyományos technológiával elıállított, tehát a válaszadók 6%-a igen ár érzékeny. A válaszadók több mint háromnegyede (77,3%) csak akkor hajlandó többet áldozni a termékekre, ha anyagi kereti lehetıvé teszik (3.). Tehát a válaszadók egyértelmően igen érzékenyek az árra. A válaszadók további 0,7%-a egyéb választ adott (4.).

41. ábra Árérzékenység szerinti megoszlás Forrás: SPSS program outputja

A válaszadók, anyagi helyzetét szem elıtt tartva is, nagyobb hányada hajlandó megfizetni az esetlegesen drágábban, de környezetkímélı módon elıállított termékeket. Ha pedig az anyagi lehetıségekkel nem számolunk, akkor a többletfizetésre hajlandók részaránya még inkább meghaladja azok részarányát, akik semmiképpen nem fizetnék meg a többletköltségeket. Tehát van a hazai lakosságnak igénye az innovációs fejlıdésre. A környezetbarát technológiával elıállított termékek marketing lehetıséget is rejtenek magukban, ami Magyarországnak esetleges kiugrási lehetıséget jelent a nemzetközi piacon. A külkereskedelmi mérleg javulása végsı soron GDP

89

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai növekedést is eredményezhet, amelyet a környezetvédelmi adóreform másodlagos hozadékának ismerhetünk el, ha a többlet adóbevételt technológiai, technikai fejlıdés támogatására fordítják. A természetbarát technológiával elıállított termékekért való többletfizetési hajlandóság és a nem közötti összefüggés vizsgálatát kereszttábla elemzéssel hajtottam végre, mivel mindkét változó nominális. A válaszadási lehetıséget két változóra csökkentettem (igen, vagy nem). A kereszttáblából kiolvasható (25. függelék), hogy a 202 férfi (100%) válaszadó közül 89,6% hajlandó többet fizetni, míg 10,4% nem. A 314 nıi (100%) válaszadó közül 96,8% hajlandó többet fizetni, 3,2% nem. A függı változó (árérzékenység) szempontjából elemezve a táblát a többletfizetésre hajlandók 37,3%-a férfi, 62,7%-a nı, a nem hajlandóak 67,7%-a férfi és 32,3%-uk nı (42. ábra). A kereszttábla bemutatása után meg kell vizsgálni, hogy van-e összefüggés a változók között, és ha igen, miként, milyen mértékben. A két változó közötti összefüggés a Pearson-féle Khinégyzet táblázat alapján igazolt. A χ2 mutató megfigyelt értéke kétoldali szignifikanciaszinten vizsgálva is meghaladja az elméleti küszöbértéket. Mindegyik cella várható értéke meghaladja az 5öt. A Yates folytonossági korrekció a Khi-négyzet próba konzervatívabb változata, mivel a szignifikancia szint magasabb, esetünkben ehhez az értékhez és a Likelihood Ratio értékhez is 0,001 szignifikancia szint tartozik. A Fisher Exact-teszt szerint a kétoldali és az egyoldali próba szerint is szignifikáns az összefüggés. A többletfizetési hajlandóság és a nem között tehát van statisztikailag igazolható összefüggés (χ2 = 11,320; df = 1; p = 0,001). Megállapíthatjuk, hogy a férfiak kevésbé hajlandók a többletfizetésre, mint a nık, ezt a standardizált rezidiumok szintén alátámasztják. A szimmetrikus mutatók (Phi, Cramer V, kontingenica-együttható) mind szignifikánsak. A 25. függelékben található táblázat értékei alapján megállapítható, hogy a két változó között gyenge szignifikáns kapcsolat van.

42. ábra A nem szerinti árérzékenység Forrás: SPSS output

A környezetbarát technológiával elıállított termékekért való többletfizetési hajlandóság és a jövedelmi szint között, a kereszttábla-elemzés eredményei szerint, statisztikailag igazolható összefüggés van. Azoknak a háztartásoknak, ahol a havi nettó jövedelem a 450.000 Ft-ot meghaladja, (magas jövedelmi szintő válaszadók) 31,8%-a egyértelmően hajlandó többet fizetni a környezetbarát technológiával elıállított termékekért. İk az 513 fı válaszadó 8,6%-át képezik. A közepes jövedelmi szinttel rendelkezı háztartások (250.000 Ft feletti havi nettó jövedelem) 21,4%-a (a minta 25,5%-a), az alacsony jövedelmi szintőek 12,1%-a (minta 65,9%-a) hajlandó a többletfizetésre. A standardizált rezidiumok alapján megállapítható, hogy az alacsony jövedelmi 90

Eredmények szintőek abban az esetben hajlandók többet fizetni, ha anyagi kereteik ezt lehetıvé teszik, míg a magas jövedelmi szinttel rendelkezık egyértelmően hajlandók a többletfizetésre. (26. függelék) A kereszttábla-elemzés az árérzékenység és a többi változó (kor, iskolai végzettség, családi állapot, gyermek szám, lakóhely, település jellege) között nem mutatott ki statisztikailag igazolt összefüggést.

Környezeti adók hatásosságának megítélése Arra a kérdésre, hogy mennyire értenek azzal egyet, hogy környezetvédelmi adók bevezetésével javítható a környezet állapota az 516 fıbıl, 472 fı foglalt állást a 43. ábra szerinti megoszlásban. Ha az értékelésnél nem vesszük figyelembe, a válaszadók 8,5%-át, akik valamilyen okból nem tudták megítélni a kérdést, akkor a következı eredményre jutunk. A válaszadók csak 6,6%-a gondolja úgy, hogy a környezet állapota környezetvédelmi adók bevezetésével egyértelmően javulna. 26,3% szerint javulna, 29,4% szerint csak egy kicsit javulna, 15,9 % már kételkedik, 9,7% szerint nem valószínő a javulás és 12,1% szerint biztosan nem javulna. Tehát a felmérésbıl egyértelmően levonhatjuk azt a következtetést, hogy 62,3% gondolja úgy kisebb nagyobb mértékben, hogy a környezet állapota, környezetvédelmi adók bevezetésével javulna. A válaszadók 37,7%-a szerint nem. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a legtöbben arra szavaztak, hogy csak kis mértékben értenek egyet a javulással.

teljes mértékben egyet értek

6,6% 26,3%

nagyrészt egyet értek

29,4%

kismértékben értek egyet 15,9%

nem túlságosan értek egyet nagyrészt nem értek egyet egyáltalán nem értek egyet

9,7% 12,1%

43. ábra A környezetvédelmi adók környezet állapotára gyakorolt hatásosságának megítélése Forrás: saját szerkesztés

A varianciaanalízis eredménye szerint a környezeti adók hatásosságáról való meggyızıdés és az életkor között van statisztikailag igazolható összefüggés, azonban csak az LSD teszt mutatja ki, hogy a néhány korcsoport véleménye szignifikánsan különbözik egymástól. A 41-60 év közöttiek hisznek legkevésbé a környezeti adók hatékonyságában. (27. függelék) A környezeti adó hatékonyságának megítélése és az iskolai végzettség között az egy utas ANOVA módszere statisztikailag igazolható összefüggést mutat. A függelékben található táblázatokból látható, hogy a középfokú és az OKJ-s szakképesítéssel rendelkezık gondolják legkevésbé hatékonynak a környezeti adókat. ( 28. függelék) A többi változóval összefüggés nincs.

91

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A regresszióanalízis eredménye szerint a környezeti adók hatékonyságáról alkotott vélemény és a jövedelem között gyenge pozitív összefüggés van, eszerint minél magasabb a jövedelem, annál magasabbnak vélt a környezeti adó hatékonysága. (29. függelék)

CO2 adó bevezetésének támogatottsága A CO2 adó bevezetésének támogatottsági szintjét vizsgálva (44. ábra) megállapítható, hogy az egyéb válasz kategóriát kiszőrve az 503 fı válaszadó közül 12,7% egyáltalán nem támogatja az adót, ami nem csekély részarány. A legtöbben valamennyi szennyezıre vonatkozóan támogatnák a bevezetést, kompenzációval együtt. Szembetőnı, hogy a válaszadók csaknem fele a vállalatokra vonatkozóan támogatná, még a csak a magánszemélyeket érintı adóztatást szinte senki nem támogatja.

23,7%

vállalatokra támogatom vállalatokra, kompenzációval támogatom

23,5%

magánszemélyekre támogatom

0,4%

magánszemélyekre, kompenzációval támogatom

0,8% 14,3%

valamennyi szennyezıre támogatom

24,7%

valamennyi szennyezıre, kompenzációval támogatom 12,7%

nem támogatom

44. ábra A CO2 adó bevezetésének támogatottsága Forrás: saját szerkesztés

A CO2 adó bevezetésének támogatottsága és a többi változó között statisztikailag igazolható összefüggés nincs, melyet a kereszttábla elemzés eredménye adott. A felnıttek körében végzett felmérés eredményeit a 10. táblázatban foglalom össze. 10. táblázat A felnıttek körében végzett kérdıíves felmérés eredményei Iskolai Családi Mutató Nem Életkor végzettség állapot Aggregált Környezettudatossági Index x √ √ √ Aggregált Környezetterhelési Index x x √ √ Környezeti adók hatásosságának megítélése x x √ √ Árérzékenység x x x √ CO2 adó bevezetésének támogatottsága x x x x

Gyermekek Település száma Lakóhely jellege Jövedelem √

√

x

x

x

x

√

√

x x

x x

x x

√ √

x

x

x

x

Forrás: saját szerkesztés √: van összefüggés a mutatók között; x: nincs összefüggés a mutatók között 92

Eredmények

A legsúlyosabb problémák A szabadon megválaszolandó kérdésre adott válaszokból azt állapítottam meg, hogy a társadalom tagjai igen is komoly problémának tartják a környezetszennyezést, sokan valamennyi szennyezı tevékenységet betiltanának. Különösen érzékeny terület a szennyvíz- és hulladékkezelés. A talaj-, víz-, levegı-, zaj- és fényszennyezés valamennyi formájának adóztatását, illetve büntetését tartják szükségesnek. Gyakran elıforduló észrevétel volt a szemetelés, dohányzás, túlzott városi gépkocsi-használat és az irracionális hőtés, illetve főtés szankcionálása („üvegház” irodák). Visszatérı válaszként szerepel a nem újrahasznosítható, lebomló (mőanyag) termékek forgalmazásának megszüntetése. A válaszadók igényüket fogalmazták meg a szelektív szemétgyőjtés, a megújuló energiaforrások, a környezetbarát technológiák támogatása területén. Sokan a veszélyes ipari tevékenységeket, a veszélyes hulladékokat, a melléktermékeket termelı ágazatok betiltása, vagy jelentıs mértékő adóztatás mellett érvelnek. Említik a mezıgazdaság okozta szennyezést is. A válaszok jelentıs részében viszont egyértelmő adóellenesség, gyakran igen kemény ellenállás olvasható. Számos válaszadó fogalmazta meg, hogy az adókat nem tartják megfelelı megoldásnak a környezetszennyezés visszaszorítása érdekében, sokkal inkább a negatív tevékenységek büntetése helyett, a pozitív tevékenységek jutalmazásában látják a megoldást. A környezeti nevelés, példamutatás, belsı motiváció kialakításának látják értelmét. Inkább egy „környezettudatos nevelés elmulasztása adó” bevezetését támogatnák. A szabályok betartatására, szigorúbb ellenırzésekre és demotiváló nagyságú büntetések bevezetésére helyeznék a hangsúlyt. A felmérésem eredményei összhangban vannak az Eurobarométer 2011-es aggasztó környezeti problémák és a környezeti problémák kezelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszokkal. Az adóellenesség gyakran megfogalmazott oka az, hogy az adóbevételeket nem a környezetszennyezés visszafogására, helyreállításra fordítják, illetve, hogy az adót/díjakat beépítve az árba a végsı fogyasztó fizeti meg. A válaszadók sorai között megfogalmazódik, hogy az olajmezık és szénbánya-tulajdonosok a profit, nem pedig alternatív megoldások alkalmazásában érdekeltek, a „fogyasztó pedig azt veszi, amit elé raknak”.

4.12.2 Környezettudatosság vizsgálata a 10-18 év közötti korosztály körében

Aggregált környezettudatossági index A környezet védelmének fokára, a környezeti problémák miatti aggodalom fokára és a környezetért érzett saját felelısség fokára adott válaszokból egy ún. aggregált környezettudatossági indexet képeztem. A változók számának csökkentését a faktoranalízis adatredukciós módszerével hajtottam végre. Az új változóba tömörített változók információtartalmának 52,085%-a maradt meg. (30. függelék) Az összevonás lehetıségét a reliabilitás vizsgálattal is ellenıriztem. Alpha = 0,5305 A fıkomponensbe kerülı 3 változó súlyának meghatározásával súlyozott számtani átlagot számítottam: n

∑x f X=

i =1 n

i

∑f i =1

i

(14) i

93

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Az aggregált környezettudatossági index értéke minél magasabb, annál kedvezıbb a környezet szempontjából. A válaszadók átlagos környezettudatossági indexe 3,89 ami magasnak számít az 1-5 terjedı skálán, a magas szórásérték azonban jelzi, hogy a 434 fı válaszadó között igen környezettudatosak és egyáltalán nem környezettudatosak is vannak. A továbbiakban arra keresem a választ, hogy válaszadók környezettudatossági indexe és a nem, életkor, a testvér léte, a testvérek száma, irányultság, lakóhely és a település jellege között van-e statisztikailag igazolható összefüggés. Mivel magas mérési szintő változót hasonlítok össze alacsony mérési szintő változóval az egy-utas ANOVA módszerét használtam. Az elemzés eredménye szerint van statisztikailag igazolható összefüggés a környezettudatosság és az érdeklıdés iránya között. A kizárólag humán érdeklıdéső fiatalok környezettudatossági indexe alacsonyabb, mint a kizárólag reál érdeklıdési körőeké, de szignifikáns különbség csak a kizárólag humán és a vegyes érdeklıdési körő válaszadók között van. Tehát a környezettudatossági index magasabb komplex érdeklıdés, szélesebb látáskör esetén. (31. függelék) A környezettudatosság és a nem közötti összefüggés is igazolt. Bár az átlagos környezettudatossági index között nem túl nagy az eltérés, fiúk esetében 3,82, lányok esetében 3,96, mégis szignifikáns a különbség, tehát statisztikailag igazolhatóan környezettudatosabbak a lányok. (32. függelék) Csak 5,2%-os hibavalószínőség mellett mondhatjuk, hogy van eltérés a korcsoportok környezettudatossága között, tehát statisztikailag nem igazolható, de az említett szignifikancia szint mellett a legszigorúbb post-hoc teszt is különbséget fedez fel a 10-14 éves és a 15-16 éves korosztály környezettudatossága között, ami az általános és a középiskola közötti váltást jeleníti meg. (33. függelék) A varianciaanalízis eredménye szerint statisztikailag igazolható összefüggés van a település jellege és a környezettudatosság között. A leginkább környezettudatosak a városban lakók, majd a községben lakók, legkevésbé a fıvárosiak. A post-hoc teszt szerint szignifikáns különbség van a fıvárosi és a városi, illetve községben lakók környezettudatossága között. (34. függelék) Az a tény, hogy a válaszadónak van-e testvére, illetve hány testvére van, az ország melyik táján él nem határozza meg a környezettudatossági szintjét. (35. függelék, 36. függelék, 37. függelék) A válaszadókat a megadott jellemzıik szerint klaszteranalízis módszerével homogén csoportokba rendeztem (38. függelék). Három egymástól szignifikánsan különbözı csoportot kaptam eredményül: 1. Az elsı csoportba 239 fı tartozik, a válaszadók közül közepes környezettudatossággal rendelkeznek, többnyire vegyes érdeklıdési körőek, fele-fele arányban fiúk-lányok, 10-14 éves korosztályból, akiknek több testvérük van és Pest megyei községben élnek. 2. A második csoportba (169 fı) a legkevésbé környezettudatosak kerültek, akik többnyire humán érdeklıdésőek, fiúk, 15-16 évesek testvérük, ha van, kevés és a fıvárosban élnek.

94

Eredmények 3. A harmadik csoportot mindössze 19 fı alkotja, nekik a legmagasabb a környezettudatosságuk, többnyire reál érdeklıdésőek, fıleg lányok, 17-18 évesek többnyire van testvérük és városlakók. A lineáris regresszió módszerével a környezettudatossági indexet meghatározza, a szabadban töltött idı. Tehát azok a válaszadók, amelyek szabadidejét a szabadban töltik, magasabb környezettudatossági indexszel rendelkeznek, bár a kapcsolat erıssége gyenge. Megállapítható, hogy azok a diákok, akik közvetlen kapcsolatban vannak a környezettel érzékenyebbek megóvásukra is. A szabadtéri programokkal talán az ifjúság környezettudatossága fokozható. A lineáris regresszió számítással egyértelmő kapcsolat mutatható ki a környezettudatosság és a klímaváltozás következményeinek ismerete között (39. függelék). Azok a diákok, akik jobban ismerik a klímaváltozás következményeit, magasabb környezettudatossági indexszel rendelkeznek. A kapcsolat erıssége még gyenge, de már nagyobb befolyással bír, mint a szabadban töltött idı. A klímaváltozás következményeire való figyelemfelhívás és tájékoztatás – számításaim szerint is – növeli a környezettudatosságot. A környezettudatosságra hatással van a környezeti nevelés, bár a kapcsolat nem olyan erıs, mint vártam volna (csak 15,3%) (40. függelék)

Személygépkocsi használat A diákok 44,5%-a soha nem személygépkocsival érkezik az iskolába, 38%-uk ritkán, alkalomszerően, 6,5% közepes gyakorisággal és 11,1% rendszeresen, akár naponta autóval érkezik. Megállapítható, hogy a személygépkocsi használat gyakoriságát meghatározza a település jellege. A fıvárosban lakók utaznak legkevésbé személygépkocsival, ami a gyakoribb tömegközlekedési járatokkal magyarázható. A községben lakók ritkán érkeznek autóval iskolába, ami a kisebb távolság és a kerékpár biztonságos használata is indokol. A vidéki városban lakók viszont rendszeresen, illetve naponta személygépkocsival járnak iskolába, ami a ritkább járatsőrősséggel, nagyobb távolsággal magyarázató, vagy pedig azzal, hogy szüleik munkába menet kocsival viszik a gyermekeiket iskolába (42. függelék). Ugyanakkor a környezeti aktivitás nincs hatással a személygépkocsi használatra.

Szelektív szemétgyőjtés A 434 fı válaszadóból 16,8% soha nem győjti szelektíven a szemetet, 33,2% részben, 25,1% néha és 24,9% mindig szelektál. A szelektív szemétgyőjtés területén végzett kereszttáblaelemzés eredményeit a 43. függelék ismerteti. A szelektív szemétgyőjtés és a környezeti aktivitás foka között van statisztikailag igazolható összefüggés, tehát az, hogy egy diák szelektíven győjti-e a szemetet elıre becsülhetı az alapján, ha ismerjük a környezeti aktivitása fokát. Mivel a mutatók gyenge összefüggést mutatnak, a kereszttáblából is csak az állapítható meg egyértelmően, hogy akinek alacsony a környezeti aktivitás foka, nem győjti szelektíven a szemetet. A szelektív szemétgyőjtés és az irányultság között is van statisztikailag igazolható összefüggés, a reál érdeklıdési körőekrıl azonban nem tudjuk eldönteni, hogy szelektíven győjtik-e a szemetet, míg a humán beállítottságúak biztosan nem és a vegyes érdeklıdési körőek biztosan szelektíven győjtik a szemetet.

95

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai A szelektív szemétgyőjtés és a lakóhely között van statisztikailag igazolható összefüggés, bár a kapcsolat erıssége nagyon gyenge. Pest megyeiekrıl tudjuk biztosan, hogy szelektíven győjtik a szemetet, míg észak-alföldi válaszadóink nem.

A szelektív szemétgyőjtés és a nem, életkor, testvér léte, száma és a település jellegétıl nem függ. Környezeti aktivitás A környezeti aktivitás foka és a többi nem metrikus változóval való kapcsolat létezésére kereszttábla lekérdezéssel kerestem a választ (44. függelék). Az eredmények szerint a környezeti aktivitás és a diákok érdeklıdési köre között van statisztikailag igazolható összefüggés. A kereszttábla adatai szerint a korrigált standardizált reziduumok értéke szerint a kizárólag humán beállítottságú diákok környezeti aktivitása alacsony, a vegyes beállítottságúaké pedig magas. A kizárólag reál érdeklıdéső diákok környezeti aktivitása nem becsülhetı meg egyértelmően. Megállapítható, hogy a nem és a környezeti aktivitás között is van összefüggés. Mégpedig az biztos, hogy a fiúk környezeti aktivitása inkább alacsony, míg a lányoké biztosan nem az, de a lányok és a közepes, illetve magas környezeti aktivitás közötti relációról semmi biztosat nem mondhatunk. A lambda és a bizonytalansági együttható aszimmetrikus mutatók, és a becslés hibavalószínőségének csökkentését jelzik. Esetemben a lambda szerint 4,1%-kal, a Goodman és Kruskal τ szerint 1,6%-kal, míg a bizonytalansági tényezı szerint 0,9%-kal javítja a nem ismerete a környezeti aktivitás fokára adott becslésünket. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolat erıssége nagyon gyenge, a nem ismerete nem jó elırejelzınek tőnik a környezeti aktivitás tekintetében. Az 5%-os szignifikancia szinten csak a Goodman és Kruskal τ és a bizonytalansági együttható szignifikáns, a lambda nem. A nem és a környezeti aktivitás foka változó nem azonos mértékben hat a másikra, csak a nem változó lehet a független változó. A környezeti aktivitás és az életkor közötti összefüggés statisztikailag igazolt. A 10-14 éves korosztály környezeti aktivitása magas, még a 17-18 év közötti korosztályé biztosan nem. Tehát a kor elırehaladtával a környezeti aktivitás foka csökken, ami annak is köszönhetı, hogy az általános iskolában megrendezett papírgyőjtés, vasgyőjtés stb. már nem minden középiskolában kerül megrendezésre. A környezeti aktivitás és a település jelleg között statisztikailag igazolt összefüggés van. A fıvárosban lakó diákok környezeti aktivitása alacsony, a városban lakóké közepes, míg a községben lakóké egyértelmően magas. Megállapítható, hogy a környezeti aktivitásra hatással van az a tény, hogy a válaszadónak van-e testvére vagy nincs. A kereszttábla-elemzés szerint statisztikailag igazolható, hogy akiknek nincs testvére, alacsony aktivitási fokkal rendelkeznek, akinek van, közepessel. A kapcsolat erıssége viszont gyenge. Egyke gyermekek esetén az én centrikusság erısödik, míg testvérek esetén a felelısségtudat, amely kimutatható a környezeti felelısségben is.

A környezeti aktivitásra a testvér száma és a lakóhely regionális elhelyezkedése nincs hatással. Az ifjúság körében végzett felmérés eredményeit a 11. táblázatban foglalom össze.

96

Eredmények 11. táblázat Az ifjúság körében végzett kérdıíves felmérés eredményeinek összefoglalása

Mutató

Érdeklıdés

Nem

Életkor

Testvér léte

Testvér száma

Lakóhely

Település jellege

√

√

x

x

x

x

√

Aggregált Környezettudatossági Index

Mutató Aggregált Környezettudatossági Index

Mutató Személygépkocsi használat gyakorisága Szelektív szemétgyőjtés Környezeti aktivitás foka Forrás: saját szerkesztés

Környezeti aktivitás foka

Klímaváltozás következményeinek ismerete √

Szabadban töltött idı √

Érdeklıdés

Nem

Életkor

— √ √

— x √

— x √

x √

Iskola jellege √

Testvér Testvér Település léte száma Lakóhely jellege — x √

— x x

— √ x

√ x √

√: van összefüggés a mutatók között x:

nincs összefüggés a mutatók között

—: nem

vizsgáltam

97

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

4.13 Új és újszerő tudományos eredmények

Vizsgálataim alapján az alábbi új és újszerő tudományos eredményeket fogalmazom meg: 1. Szekunder adatbázisokon tudományos módszerességgel igazoltam, hogy a környezetvédelmi jellegő adó- és díjbevételek szignifikánsan determinálják a makrogazdaság teljesítményét, rávilágítva ezen költségvetési források szabályozó szerepére. 2. Szimulációs modellt alkottam, amely a szükséges paraméterek ismeretében képes elıre jelezni egy esetleges CO2 adó bevezetésébıl adódó többletbevétel nagyságát és annak felhasználásától függıen a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok mértékében bekövetkezı lehetséges változást. 3. Empirikus kutatásra támaszkodva megállapítottam, hogy újabb adók bevezetésének elfogadási hajlandósága Magyarországon a leginkább adót fizetı korosztály körében alacsony, az adók környezetjavító hatásában való kételkedés magas, ami a CO2 adó bevezetésének és hatékony alkalmazásának gátja lehet, és kedvezıtlenül érintheti a környezetvédelmi adóreform megvalósítását. 4. Igazoltam, hogy a bizonyos szempontok szerint képzett egyes társadalmi csoportok környezetvédelmi adóreformhoz való hozzáállása differenciált, ugyanakkor beazonosítható az a szegmens, melyet az adóreform elfogadtatásának folyamatában a jogalkotó szövetségesként vehet számba. 5. Kimutattam azt a negatív tényt, hogy az ifjúság körében feltárt környezettudatosság átlagos szintje alacsonyabb, mint a felnıttek körében tapasztalt, amely a környezeti állapot megóvásával kapcsolatos felelısségtudat terén, kedvezıtlen tendenciát jelez elıre a jövıre vonatkozóan.

98

Eredmények

4.14 A kutatási hipotézisek teljesülése Az elvégzett vizsgálatok után a hipotézisek teljesülését a következıképpen értékelem: 1. Hipotézis (H1): Magyarország az európai országok rangsorában a vizsgált szempontok alapján a környezettudatosabb országok közé tartozik. Státusz: igazolt. A környezettudatossági mátrix, a környezeti adóbevételek GDP %-ában történı összehasonlítása, a szakirodalmi forrás alapján megismert zöld indexünk, és a kérdıívre adott válaszok alapján igazolt. 2. Hipotézis (H2): A magyarországi zöld adóreform megvalósítása társadalmi ellenállásba ütközik, mert a társadalom adóellenes és nem bízik az állami szerepvállalásban. Státusz: részben igazolt. A kérdıíves felmérés nyílt kérdése alapján az adóellenesség és bizalmatlanság igazolt, de a CO2 adó bevezetését csak a válaszadók 12,7% utasította el kategorikusan, amely alapján nem igazolt. 3. Hipotézis (H3): A zöld adóreformnak a környezet minıségének javulásán túl létezik másodlagos hozadéka. Státusz: igazolt. A hazai foglalkoztatási ráta és a munkáltatói járulékterhek közötti szoros összefüggés alapján a foglalkoztatottság emelkedésében jelentkezı másodlagos hozadék igazolt. A kérdıíves felmérés eredménye szerint a válaszadók hajlandók többet fizetni a környezetbarát technológiával elıállított termékekért, tehát innovációs fejlıdésre, mint másodlagos hozadékra lehet számítani. A környezetbarát technológiával elıállított termékek nagyobb marketing lehetıséget jelentenek a nemzetközi piacon, ami a külkereskedelmi mérleg javulásán keresztül GDP növekedést, mint másodlagos hozadékot is eredményezhet, amennyiben a többlet adóbevételt technológiai, technikai fejlıdés támogatására fordítják. Ha a klasszikus felhasználási területektıl eltekintünk, akkor a többletbevételt az ökológiai gazdálkodás további támogatására is fordíthatnánk, amely munkaigényes ágazat lévén a foglalkoztatottság bıvüléséhez, mint másodlagos hozadékhoz vezethet. 4. Hipotézis (H4): A felnıttek környezettudatossága magas, melyet a nem, a demográfiai jellemzık, az iskolai végzettség, a családi állapot és a jövedelemszint befolyásol. Státusz: részben igazolt. A felnıttek magas szintő környezettudatossága és a nem, életkor, családi állapot, gyermekek száma, lakóhely befolyásoló hatása igazolt, míg a környezettudatosságra az iskolai végzettség, a település jellege és a jövedelem szint nincs hatással. 5. Hipotézis (H5) Az ifjúság környezettudatossága magas, melyet a nem, az életkor, az érdeklıdési kör, a testvér léte, a demográfiai jellemzık, a szabadban töltött idı mennyisége, a klímaváltozás következményeinek ismerete és az iskola jellege befolyásol. Státusz: részben igazolt. 99

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai Az ifjúság magas szintő környezettudatossága és a nem, érdeklıdési kör, település jellege, szabadban töltött idı mennyisége, klímaváltozás következményeinek ismerete és az iskola jellegének befolyásoló hatása igazolt, míg az életkor, testvér léte, száma és a lakóhely nincs hatással a környezettudatossági indexre.

Lehetséges és szükséges további vizsgálódási területkén a CO2 adó ágazati hatásainak vizsgálatát jelölöm meg.

100

Következtetések, javaslatok

5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A szakirodalmi feldolgozás után és a feldolgozott adatbázisok adatai alapján azt a következtetést vonom le, hogy Magyarországon a jövedelmek és az élımunka (pozitív gazdasági folyamatokat eredményezık) erıs adóztatása jellemzı a többi EU tagország viszonylatában. A környezetszennyezésre (negatív gazdasági-, társadalmi-, környezeti folyamatokat eredményezık) kivetett adóbevételek a GDP %-ában kifejezve átlagos szintet érnek el. A környezettel kapcsolatos adók az összes adón belüli arányát tekintve pedig mind az EU 15, mind a 2004-ben és 2007-ben csatlakozók átlagától elmarad. Megfontolandó, hogy az állami bevételek megteremtése ne a társadalmilag hasznos folyamatok megadóztatásából, hanem a káros tevékenységekre kivetett adókból álljon rendelkezésre. Ilyen elven történı átalakítást tenne lehetıvé az ökológiai adóreform.

Az élımunka terheit tekintve az EU 27 tagországán belül hazánk a 4. helyen áll, ami magyarázza a feketemunka relatíve magasabb arányát és a valósnál alacsonyabb jövedelemszint bevallását, továbbá a külföldi mőködı tıke beáramlásának gátja lehet. Ugyanakkor a bérszínvonalunk igen alacsony és a hazai piacot a nagyvállalatok uralják. Ezért az alacsony bérköltségek nem biztos, hogy a foglalkoztatás bıvítésére ösztönöznek, hanem a monopolhelyzetben lévı vállalatok profitját növelik. A munkaadói járulékterhek csökkentése viszont a kis- és közepes vállalkozások versenyhelyzetét javítaná. Véleményem szerint nem célszerő a társadalombiztosítási alapok kiadásait csupán a járulékterhek bevételeibıl megoldani, hanem a betegségeket, korai nyugdíjazást erısen befolyásoló környezeti állapotot romboló tevékenységek megadóztatásából kellene finanszírozni. Számos nemzetközi tudományos elemzés általános egyensúlyi és ökonometriai modelljének, illetve szimulációjának tanulmányozása után megállapítottam, hogy az ökológiai adóreformnak létezik elsıdleges haszna, azaz van környezeti nyereség. A másodlagos haszon (GDP-, és foglalkoztatottság növekedés) tekintetében a környezeti adók hatása eltérı. Az ökológiai adóreform környezeti állapot javulását eredményezı hatása Magyarországon is nyilvánvaló, hiszen a „szennyezı fizet“ elvnek megfelelıen a környezetterhelés drágább lesz. A környezeti adók hatása a foglalkoztatottság növekedésére és a gazdasági növekedésre azonban csak bonyolult, közvetett kapcsolatok következményeként, csak hosszú távon, nemzetgazdasági szinten valószínősíthetı. A különbözı tevékenységek és temékek esetében az ökoadók hatása jelentısen eltérı lehet. A közepes és alacsony jövedelmő országokban, mint hazánk is, ahol a szabadidı határhaszna csekély, a kettıs hatás minden bizonnyal érvényesül. Az adóreform munkahelyteremtı hatása nagyban attól függ, hogy a többlet-adóbevételeket milyen módon juttatják vissza a gazdaságba. A foglalkoztatást bıvítı hatás akkor lesz a legnagyobb, ha a visszajuttatást az egész gazdaságra kiterjesztve végezik el. A hazai energiafelhasználás az adóreformmal csökkenthetı, bár az energia-áremelések a fogyasztói keresletet csak kis mértékben befolyásolja, a vállalati szektorban jelentıs takarékosságra ösztönöz. A társadalmi holtteher-veszteség csökkentése érdekében sem célszerő a rugalmasabb munkaerı keresletet adóztatni. A környezetvédelmi jellegő adó(k) bevezetésébıl származó plusz bevételt ezért a munkáltatói járulékterhek csökkentésre a legcélszerőbb fordítani. Ezt az is alátámasztja, hogy a foglalkoztatási ráta szoros összefüggést mutat a munkáltatókat terhelı járulékokkal. Az adóreform hatására a versenyképesség romlása nem valószínősíthetı, mert a hazai energiaárak többnyire azonosak, esetenként magasabb, mint a nyugat-európaiak. Az általam végzett vizsgálatból nem vonható le egyértelmően az a következtetés, hogy a hazai adórendszer megváltoztatásával, az adófajták módosításával, a társadalmi terhek átcsoportosításával a környezetünk állapotának hatékony javításán túl, az adóreformnak gazdasági növekedésben megjelenı „másodlagos haszna” létezik, de foglalkoztatottság-növekedés várható. A környezetvédelmi díjak és az egyes makrogazdasági mutatók elemzése során megállapítottam, hogy a vizsgált tényezık közül a környezetvédelmi adók a gazdasági növekedés 101

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai kimutatására használt mérıszám, a bruttó hazai termék (GDP) értékeivel mutat legerısebb összefüggést. Mivel a Magyarországon létezı környezetvédelmi adók köre rövid múltra tekint vissza, a vizsgálat eredményeibıl nem vonhatunk le messzemenı következtetéseket. Azt viszont kimondhatjuk, hogy a létezı kapcsolat miatt – az ok-okozati összefüggés ismerete nélkül – az adók szabályozó szerepet tölthetnek be. Mivel a két változó növekedési üteme nem egyezik meg, nem mondható ki, hogy a környezeti adók növelésének hatására, egyértelmő gazdasági növekedés következne be. Hiszen a gazdasági növekedéssel együtt járó kibocsátás növeléséhez egyre több olyan erıforrást használnak fel, és a termelés (így a gazdasági növekedés) eredményeként egyre több olyan terméket gyártanak, amelyek használata környezetvédelmi adót von maga után, tehát ezekbıl származó bevétel szükségszerően nı. Környezettel kapcsolatban bevezetett adók, díjak körének áttekintésébıl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár a díjak valamennyi természeti tényezı védelmére irányulnak, nagy része nem elég magas ahhoz, hogy a környezet állapotának megóvása érdekében elég visszatartó erıvel bírjon. A hazai szénhidrogén-termelés világpiaci ára és költsége közötti különbözet az államot illetné meg bányajáradék formájában, a különbségbıl viszont csak csekély összeg kerül befizetésre a költségvetésbe. Az indokolatlanul nagy haszon állami támogatásnak minısül. A környezetszennyezés, ezen belül a levegıszennyezés csökkentése érdekében hatásos eszköz lehetne a dugódíj, a városi útdíj, az egyensúlyi parkolási díj, az úthasználati díjak emelése, a repülıtéri igénybevételi járadék. Kedvezıen hatna a környezeti minıségre a lefedettségi díj alkalmazása. A zöld államháztartási reform végrehajtása elıtt a legfontosabb feladat azoknak a közvetlen és közvetett támogatások felszámolása, amelyek torzítják a piaci versenyt, illetve amelyek a környezetet és az egészséget súlyosan károsító tevékenységek, termékek árait azok valódi költsége alatt tartják. Ez alól csak a közjavak elıállítása, a közszolgáltatások jelenthetnek kivételt, a végsı fogyasztóra nézve. Az egyre szőkösebben rendelkezésre álló természeti erıforrások árai, nem tükrözik korlátozott voltukat (pl. bányajáradék, földvédelmi járulék alacsony értéke), használóikat jelentıs gazdasági elınyökhöz juttatják. Minden olyan esetben, amikor a szennyezı, vagy környezetkárosító tevékenységek következményeit mások viselik, a szennyezı az externália nagyságával egyenlı támogatásban részesül. Valós kép kimutatásához az externális hatások internalizálása elengedhetetlen. A környezeti állapot leromlása, a természeti kincseink felélése, a humán tıkében végbemenı kedvezıtlen változások nagyobb mértékő államadósságot tesznek ki, mint a pénzben kimutatott államadósság. Megoldandó feladatok közé tartozik, a zöld GDP kidolgozása, amely számításba veszi a természeti erıforrások fogyását, a környezeti károkat és társadalmi feszültségeket is. A hagyományos GDP a gazdasági növekedés folyamatából csak a teljesítmény mennyiségét, a végeredményt méri. Így például a környezetszennyezés, az ökológiai katasztrófák is növelhetik a GDP értékét. Mivel állami pénzügyi támogatást, kizárólag közjavak elıállításához szabadna nyújtani, minden mást a piacra kellene bízni, elengedhetetlen annak meghatározása, hogy pontosan mi tartozik a közjavak közé. A környezetvédelem területén alkalmazott szabályozó eszközök áttekintése után megállapítható, hogy a gazdasági (piaci) eszközök felé tolódik el a beavatkozás módja. Annak érdekében, hogy a fenntartható fejlıdés követelményeinek megfelelıen átalakuljon az emberek gondolkodás- és viselkedésmódja, széles körő tájékoztató munkát kell végezni. A társadalmi szervezetek nem csak a tudatformáló munkában játszanak jelentıs szerepet, hanem ezek jelentik a hatalom legfontosabb kontrollját. Az adóreform megvalósításának eredménye érdekében sokkal hatékonyabbá kell tenni a közszféra tevékenységét, különös tekintettel a korrupció elleni fellépésre.

102

Következtetések, javaslatok Az európai országok környezettudatossági mátrixából leolvasható, hogy bár az Európai Unió tagországai (EU 15) együttesen az 1996-2007. idıszak átlagában csökkentették az egy fıre jutó szennyezıanyag kibocsátásukat, a 2004-es bıvítési ciklus után a teljes Uniós kibocsátás (EU 25) átlagos mértéke tendenciáját tekintve tovább csökkent, míg a 2007-es bıvülés során (EU 27) a csökkenés visszaesett, de még mindig erıteljesebb a csökkenés tendenciája, mint az EU 15-ök idején. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a 2004-ben csatlakozó országok a vizsgált idıszak átlagában összességében kevésbé szennyezték a környezetet, mint a késıbb csatlakozók. A 2007-es csatlakozók közül is Bulgária miatt vált kedvezıtlenebbé a kibocsátás mennyisége. A legjelentısebben Dánia csökkentette a kibocsátását, ezt viszont a magas átlagos kibocsátás mennyisége indokolta is. A gazdasági folyamatok és a versenyképesség miatt, az országok egy ponton túl már nem csökkentik a szennyezıanyag kibocsátásukat, ezért a már egyébként is alacsony szennyezési szint, látványosan nem csökkenthetı (Románia, Magyarország). Megfigyelhetı, hogy a magas átlagos szennyezıanyag kibocsátás ellenére a Cseh Köztársaság és Hollandia nem csökkentette jelentısen a kibocsátást. Környezetvédelmi szempontból nagyobb veszélyt jelent Luxemburg, Észtország, Finnország, Írország és Ciprus, akik a jelentıs átlagos egy fıre jutó CO2 kibocsátásuk ellenére tovább növelték a szennyezést. Azokban az országokban, ahol a környezetvédelmi adóreform megvalósult, a CO2 átlagos kibocsátása minden esetben csökkent. A környezetvédelmi adók bevezetését, növelést vizsgálva, viszont nem minden országban tapasztalható CO2 kibocsátás csökkenés. Azokban az országokban, ahol a kibocsátás nıtt, az átlagos mennyiség azonban nem jelentısen haladja meg az EU 27 átlagos kibocsátását.

Magyarországon az NKT alapján készített térképbıl azt a következtetés vonhatjuk le, hogy az ország megyéi közül a legjelentısebb CO2 kibocsátás abszolút értékben, E fıre és M Ft GDP-re számolva is Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében várható, amely miatt a CO2 egészségügyi és egyéb hatásnak az ott élık a leginkább kitettek, a klímaváltozás hatásaira pedig, annak lokalizálhatatlansága miatt, a teljes lakosságnak számítania kell. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár néhány ország kivételével a kibocsátás visszafogása figyelhetı meg, és a Kiotói Jegyzıkönyvben vállaltakat teljesítették az klímaváltozás megakadályozásához, drasztikusabb csökkentésre lenne szükség. A hazai üvegházhatású gázkibocsátás tendenciáját 2005-2008. év viszonylatában vizsgálva megállapítható a folyamatos csökkenés, ezen belül a háztartások kibocsátása erısebben csökkent. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyságát és tendenciáját európai szinten vizsgálva megállapítható, hogy Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben kevésbé bír befolyásoló erıvel, a kibocsátás-csökkentés gazdasági és egészségügyi érdekünk. Modellszámításokban a hazai üvegházhatású gázkibocsátás mértéke után bevezetett 10 EUR/t mértékő CO2 adó bevételteremtı nagyságát vizsgálva, megállapítható, hogy valamennyi szennyezıre kivetett adó esetén 2008-as adatokkal számolva nagyságrendileg 201,6 Mrd Ft állna rendelkezésre, mely 2,33% pontos személyi jövedelemadó kulcs csökkentésére, vagy 2,92% pontos társadalombiztosítási járulék kulcs csökkentésére, vagy energia-racionalizáló programok támogatására adna lehetıséget. Mindezen csökkentés éves szinten maximálisan 40.000 Ft-os szja megtakarítást, vagy minimálbér esetén évi 24.000 Ft-os TB járulék megtakarítást jelent személyenként. Az adóbevezetés forrásteremtı hatását 2009-es adatok alapján vizsgálva megállapítható, hogy ugyanakkora kibocsátási szintet feltételezve még nagyobb az adóátváltás hatása, mivel az árfolyam növekedése magasabb CO2 bevételt eredményezett, az adott évi SZJA és TB bevételek pedig csökkentek az elızı évhez képest. Az adóátváltás hatására maximálisan 52.000 Ft-os évi SZJA megtakarítás és minimálbér esetén évi 28.000 Ft-os TB megtakarítás érhetı el személyenként. A tendenciából levonható az a következtetés, hogy az adóátváltás hatása csökkenı CO2 kibocsátás és növekvı SZJA és TB bevételek esetén egyre kevésbé jelentıs, hatása kevésbé 103

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai érezhetı. Az adóátváltás alapjául szolgáló adónak nagyobb adóalappal kell rendelkeznie. A nemzetgazdaság egészének 1.600.000 t alatti CO2 kibocsátási szintje gyakorlatilag nem eredményezne hatást az adóátváltásban. Az SZJA és TB bevételek 2000-2009. közötti alakulásából mozgóátlag számítással következtettem a 2020-ra valószínősíthetı értékekre. A prognózis szerint a várható SZJA bevétel 2.000 – 4.250 Mrd Ft közötti sávba esik majd, a várható TB bevétel pedig 2.800 – 6.200 Mrd Ft közötti sávba.

A 18 év feletti lakosság körében feltett kérdésekre adott válaszok feldolgozásából megállapítható, hogy a válaszadók környezettudatossági indexe magas, 1-5 terjedı skálán átlagosan 4,03. A válaszadók saját magukról alkotott véleménye szerint átlagosan magasnak mondható a környezet állapota iránti érzékenységük. A felmerült környezeti problémák miatt is közepesnél erısebb az aggodalmi szintjük. A környezetkímélı termesztésbıl származó termékeket is elınyben részesítik. Ezért levonhatjuk azt a következtetést, hogy a környezetvédelme érdekében tett intézkedések szükségessége a társadalom által sem vitatott törekvés. A felmérés rámutatott arra, hogy a kapcsolatban élık, a nık környezettudatossága magasabb, ami ugyancsak nagyobb, ha a válaszadó életkora és gyermekeinek száma magasabb, ezért a társadalmi befolyásolás és az intézkedések elfogadtatása a társadalom ezen csoportjainál a legkönnyebb. A vizsgálat bebizonyította, hogy a környezettudatosság nem iskolai végzettség és jövedelemszint függvénye. A válaszadók élelmiszer-, bútor- és elektromos készülékvásárlással, csomagolással, újrahasznosítással és személygépkocsi-használattal kapcsolatos szokásaiból képzett környezetterhelési index átlagosan közepesnél alacsonyabb. 1-5 terjedı skálán 2,73. A felmérés szerint a férfiak, a magasabb iskolai végzettségőek, a városban (nem a fıvárosban) lakók és a magasabb jövedelmi szinttel rendelkezık környezetterhelése magasabb. Az iskolai végzettséggel való pozitív összefüggés hátterében az állhat, hogy a magasabb iskolai végzettségőek jövedelmi szintje magasabb. A jövedelmi szint és a környezetterhelés közötti pozitív összefüggést, pedig a fejlıdı és fejlett országok környezetre gyakorolt hatása is igazolja. A környezetkímélı termesztésbıl származó termékekért való többletfizetési hajlandóságot vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak árérzékenyebbek, a nık többletfizetési hajlandósága magasabb. A környezeti adók a környezet állapotára gyakorolt pozitív hatásáról a 41-60 év közötti korosztály, valamint a középfokú és OKJ-s szakképesítéssel rendelkezık vannak legkevésbé meggyızıdve. Újabb adók bevezetése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy a leginkább adót fizetı korosztály nem támogatná a környezetvédelmi adók bevezetését. A környezetvédelmi jellegő adókat a magasabb jövedelmi szintőek tartják hatékonynak, aminek hátterében az is állhat, hogy kevésbé érzékenyek magasabb jövedelmi szintjük miatt az újabb kiadásokra. A CO2 adó bevezetését 12,7% egyáltalán nem támogatja. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a leginkább adót fizetı korosztály adta ezt a választ. A támogatók közül legtöbben valamennyi szennyezıre vonatkozóan, kompenzációval együtt támogatnák a bevezetést. Szembetőnı, hogy a válaszadók csaknem fele a vállalatokra vonatkozóan támogatná, még a csak a magánszemélyeket érintı adóztatást szinte senki nem támogatja. Arra a kérdésre adott válaszokból, hogy milyen környezetszennyezı tevékenységre vetnének ki adót, egyértelmően megállapítható, hogy a szennyezés visszafogása, illetve a környezet védelme iránt igen komoly igény van. A válaszok jelentıs részében viszont egyértelmő adóellenesség, gyakran igen kemény ellenállás olvasható. Számos válaszadó fogalmazta meg, hogy az adókat nem tartják megfelelı megoldásnak a környezetszennyezés visszaszorítása érdekében, sokkal inkább a negatív tevékenységek büntetése helyett, a pozitív tevékenységek jutalmazásában látják a megoldást. A környezeti nevelés, példamutatás, belsı motiváció kialakításának szükségességét hangsúlyozzák. A szabályok betartatását, szigorúbb ellenırzéseket és demotiváló nagyságú büntetések bevezetését tartják szükségesnek. Ezen igények a közvetlen szabályozás eszközeinek létjogosultságát igazolják, nem pedig a gazdasági (pl. adók) szabályozók hatásosságát. Az adóellenesség gyakran megfogalmazott oka az adóbevételek hasznosításának célja, illetve a végsı fogyasztó többletköltsége. A felnıtt lakosság válaszaiból azt a következtetést vonom le, hogy újabb adók bevezetésének elfogadási hajlandósága alacsony, ami az adó bevezetésének és hatékony alkalmazásának gátja. 104

Következtetések, javaslatok A 10-18 éves korosztály körében végzett felmérés eredménye alapján a válaszadók átlagos környezettudatossági indexe közepesnél jóval erısebb, 1-5 terjedı skálán 3,89. A modellszámítások eredménye szerint a környezettudatosságot a válaszadó kora, a testvér léte, illetve száma, a lakóhely regionális elhelyezkedése nem befolyásolja. A felmérés szerint az egyszerre humán és reál beállítottságú, komplexebb látáskörrel rendelkezık, lányok, és a városban (de nem a fıvárosban) élık környezettudatossága magasabb. A környezettudatossági index és a szabadban eltöltött idı nagysága, a klímaváltozás következményeirıl való tájékozottság mértéke, valamint a környezettudatos szemlélet kialakítására hangsúly fektetı iskolák diákjainak válasza között pozitív összefüggést tártam fel. A vizsgálatokból arra a következtetésre jutottam, hogy a környezettudatosság a természettel közvetlen fizikai kapcsolatban végezhetı szabadidıs programok népszerősítésével, a környezetszennyezés negatív következményeirıl való tájékoztatással és az iskolák környezeti nevelésének erısítésével kedvezıen befolyásolható. A személygépkocsi használat gyakoriságát vizsgálva megállapítható, hogy a település jellege erısen befolyásoló tényezı, a környezeti aktivitással pedig nem függ össze. A szelektív szemétgyőjtés gyakorisága, illetve alkalmazásának vizsgálata során statisztikailag igazolható, hogy az alacsony környezeti aktivitással rendelkezık biztosan nem győjtik szelektíven a szemetet, a vegyes érdeklıdési körőek biztosan igen, a Pest megyében élık igen, míg az Észak-Alföldiek nem. A szelektív szemétgyőjtési hajlandóságot a nem, az életkor, a testvér léte és száma, a település jellege nem határozza meg. A környezet védelme érdekében szervezett akcióprogramokon (pl. hulladékgyőjtés) való részvétel a válaszadók környezeti aktivitására enged következtetni. Elemzések igazolják, hogy az egyben reál és humán beállítottságú diákok környezeti aktivitása magas, a fiúk aktivitása alacsony, a 10-14 éves korosztályé és a községben lakóké, testvérrel rendelkezıké magas. Ebbıl egyértelmően kiolvasható a vidéki általános iskolák papír- és hulladékgyőjtési akcióinak megrendezése, és a középiskolák környezetvédelem érdekében szervezett programjainak csökkenése. A környezeti aktivitás szempontjából a testvér száma és a lakóhely regionális elhelyezkedése nincs hatással. A környezeti aktivitás fokozására a középiskoláknak is jó eszköze lehet a hatékony hulladékkezelés. A szelektív szemétgyőjtés lehetıségének megvalósítása, a veszélyes hulladékok könnyen elérhetı győjtıhelyének kialakítása, azonban nemcsak az iskolák, hanem a közintézmények, gyógyszertárak feladata is lehet. Megállapítottam, hogy a környezeti szemléletváltás, nevelés elısegítésének legeredményesebb szövetségesei a kapcsolatban élı gyermekkel rendelkezı nık lehetnek.

105

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai

106

Összefoglalás

6. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatomban egy egyre inkább elıtérbe kerülı témával, a környezetvédelemmel foglalkozom. A kutatókat világszerte foglalkoztatja a klímaváltozás, hiszen ennek hatását életünk számos területén tapasztaljuk. A téma aktualitását adja, hogy a légkörbe kerülı üvegházhatású gázok (pl.: CO2) mennyiségének csökkentése saját egészséges környezetünk és a természeti katasztrófák elkerülése mellett, nemzetközi kötelezettségünk is. A szakirodalom feldolgozása során a közjavak bemutatásán keresztül felvetettem az externáliák kezelésének problémáját, amely igazolja az állami beavatkozás szükségességét. Majd a környezetszennyezés, mint negatív externália internalizálása érdekében eddig alkalmazott beavatkozási módokat, a környezetvédelem területén alkalmazott szabályzóeszközöket rendszereztem. A klímaváltozás összefüggésrendszerének megismerésével eljutottam megelızésének fontosságához. A légszennyezés visszaszorítása érdekében létrejött nemzetközi egyezmény, a Kiotói jegyzıkönyv bemutatásával ismertettem Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalását, kitérve a fenntartható fejlıdésre. Áttekintettem az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét, tendenciáját hazai és nemzetközi szinten. Az európai kibocsátás kereskedelmi rendszer bemutatása után megismertem a hazai nemzeti kibocsátási terveket. Majd bemutattam a környezetvédelmi adóreform elméletét és erre vonatkozó modellezések eredményeit. Megvizsgáltam a CO2 adó európai alkalmazását és a környezettudatosságra vonatkozó felmérések eredményeit. Kutatómunkámban szekunder (EUROSTAT, KSH, NAV adatbázisa) adatokat és primer (kérdıíves felmérés) adatokat használtam fel. Az információfeldolgozáshoz és az eredmények prezentálásához egy modellt dolgoztam ki, illetve a statisztikai módszerek eszköztárát (fıkomponens analízis, klaszteranalízis, korreláció-, regresszió-elemzés, varianciaelemzés, kereszttábla-elemzés, viszonyszámok, mozgóátlag-számítás) vettem igénybe. Szekunder adatokra támaszkodva hazai és nemzetközi szinten elemeztem, a környezeti- és jövedelemadó bevételek az összes adó- és járulékbevételen és a GDP-n belüli arányát. Az élımunka terheinek elemzésébıl megállapítottam, hogy hazánkban jelentıs az élı munkát terhelı adók, illetve járulékok mértéke. A foglalkoztatási ráta és a munkáltatókat és a munkavállalókat terhelı járulékok közötti összefüggés vizsgálatából megállapítottam, hogy a szoros összefüggés miatt a munkáltatói járulékterhek csökkenése indokolt a magasabb foglalkoztatás elérése érdekében. A környezetvédelmi termék- és környezetterhelési díjak, illetve az egyes makrogazdasági mutatók elemzés során megállapítottam, hogy a vizsgált tényezık közül a környezettel kapcsolatos adók (díjak) a bruttó hazai termék (GDP) értékeivel mutat legerısebb összefüggést. Az EUROSTAT csoportosításának megfelelıen összegyőjtöttem és rendszereztem a hazánkban alkalmazott környezeti adók, díjak fajtáit. Megvizsgáltam a bevezetés évét, az adófajták jellemzıit, azt, hogy hová folynak be, mi ezen források felhasználási területe, mi volt a jogszabály megalkotásának célja. A hatályos jogszabályok alapján feltüntettem az adók, díjak mértékét. Számos nemzetközi tudományos elemzés általános egyensúlyi és ökonometriai modellje alapján vizsgáltam az ökológiai adóreform hatásait. Felállítottam az európai országok környezettudatossági mátrixát. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulásából megállapítottam, hogy bár néhány ország kivételével a kibocsátás 107

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai visszafogása figyelhetı meg, és a Kiotói jegyzıkönyvben vállaltakat teljesítették, a klímaváltozás megakadályozásához, drasztikusabb csökkentésre lenne szükség. A hazai üvegházhatású gázkibocsátás tendenciája csökkenı, volumenét tekintve elenyészı jelentıségő a klímaváltozás elleni harcban. A második Nemzeti Kibocsátási Terv alapján térképeket készítettem Magyarország megyei szintő szennyezési lehetıségeirıl és a szennyezıforrások számáról. Megvizsgáltam egy esetleges CO2 adó hatásmechanizmusát a gazdasági folyamatokra. A hazai üvegházhatású gázkibocsátás mértéke után bevezetett 10 EUR/t mértékő CO2 adó bevételteremtı hatását vizsgálva, megállapítható, hogy valamennyi szennyezıre kivetett adó esetén 2008-as adatokkal számolva nagyságrendileg 201,6 Mrd Ft állna rendelkezésre, mely 2,33% pontos személyi jövedelemadó kulcs csökkentésére, vagy 2,92% pontos társadalombiztosítási járulékkulcs csökkentésére, vagy energia-racionalizáló programok támogatására adna lehetıséget. Mindezen csökkentés éves szinten maximálisan 40.000 Ft-os SZJA megtakarítást, vagy minimálbér esetén évi 24.000 Ft-os TB járulék megtakarítást jelent személyenként. Az adóbevezetés forrásteremtı hatását 2009-es adok alapján vizsgálva megállapítható, hogy ugyanakkora kibocsátási szintet feltételezve még nagyobb az adóátváltás hatása. A CO2 kibocsátás a vizsgálat során alkalmazott adómérték mellett szők adóalapot jelent markáns hatás kimutatásához. Az SZJA és TB bevételek 2000-2009. közötti alakulásából mozgóátlag számítással következtettem a 2020-ra valószínősíthetı értékekre. Azonosítottam a CO2 minimális kibocsátási szintjét, amely alatt a bevétel-semleges módon bevezetett CO2 adónak nem lenne érezhetı hatása a személyi jövedelemadó és járulékkulcsok csökkenésére. A hazai lakosság környezettudatosságának és a környezettel kapcsolatos adóbevezetés fogadtatásának megismerése érdekében elektronikusan elérhetı kérdıívek segítségével az egész országra kiterjedı felmérést folytattam. A mintát a felnıttek körében 516 fı, az ifjúság körében 434 fı alkotta. Magyarország 18 év feletti lakossága körében végzett kérdıíves felmérés adatainak feldolgozása után megállapítottam a válaszadók aggregált környezettudatossági és környezetterhelési indexének mértékét. Statisztikai vizsgálatokkal alátámasztottam, hogy a környezettudatosságra és a környezetterhelésre milyen tényezık vannak hatással és melyek nem befolyásolják azokat. A felmérés eredményeibıl választ kapunk arra, hogy a lakosság hajlandó-e a környezetkímélı termesztésbıl származó termékekért való többletfizetésre, miként ítélik meg környezeti adók hatásosságát a környezeti minıségre, milyen lenne egy esetleges CO2 adó bevezetésének fogadtatása és milyen a környezeti adózásról alkotott általános vélemény. Magyarország 10-18 éves korosztálya körében végzett felmérés eredménye alapján képet kapunk a válaszadók környezettudatosságának és környezeti aktivitásának mértékérıl, és ennek elırejelzésében sikeresen alkalmazható tényezıkrıl. Megismerhetjük a személygépkocsi használat gyakoriságát, a szelektív szemétgyőjtésre való hajlandóság mértékét és az ezeket befolyásoló tényezıket. A modellszámítások eredménye szerint az ifjúság környezettudatosságát az életkor, a szociális és demográfiai jellemzık nem befolyásolják, míg a szabadban eltöltött idı mennyisége, a klímaváltozás következményeirıl való tájékozottság mértéke, valamint az hogy a válaszadó környezettudatos szemlélet kialakítására hangsúly fektetı iskola diákja-e, statisztikailag igazoltan nagy befolyással bír.

108

Összefoglalás

SUMMARY In my thesis I discuss a question of rising significance: environment protection. Researchers are concerned with the problem of climate change all over the world, since its effects can be observed in many fields of life. The topic is even more timely because the reduction of greenhouse gas (such as CO2) emission is – beyond the aims of healthy environment and the prevention of natural disasters – our international obligation. In the course of processing the literature of the topic I raised the problem of managing externalities through presenting public goods, which justifies the necessity of the intervention of the state. Then I systematized the applied methods of intervention, the existing means of regulations in the field of environment protection as tools to internalize environment pollution as a negative externality. By mapping the system of casual relationships of climate change I got to the importance prevention. By the exposition of the Kyoto Protocol, an international agreement on the reduction of air pollution I displayed the international commitments of Hungary, also touching upon the question of sustainable development. I reviewed the quantities of greenhouse gas emission and its tendencies both on the national and the international level. After discussing the system of emissions trading in Europe I disclosed the Hungarian national emission plans. Then I exhibited the theory of environmental tax reform and the results of relating model calculations. I examined the experiences of CO2 taxation in Europe and the outcomes of surveys on environmental awareness. In my research I utilized both secondary (EUROSTAT, HCSO, NTCA database) and primary (questionnaire survey) data sources. For data processing and the presentation of the results I developed a model and resorted to various statistical methods (principal component analysis, cluster analysis, correlation and regression analysis, analysis of variance, analysis of contingency tables, ratios, calculation of moving averages). Relying on secondary data I analysed the proportion of environmental and income tax revenues compared to all tax and contribution revenues and to the GDP both on the national and the international level. From the analysis of the tax burdens of living labour I drew the conclusion that in Hungary the tax burdens and contributions on living labour are large in international comparison. From the analysis of the relationship between employment rate and the level of employers’ and employees’ contributions I came to the conclusion that due to the close correspondence the reduction of the employers’ contributions is expedient in order to reach a higher rate of employment. From the dissection of the environmental protection product fee and emission charges and macroeconomic indicators I ascertained that the environmental taxes and fees show the strongest correlation with the rate of gross domestic product (GDP) from the factors analysed. I collected and systematized the types of environment taxes and fees introduced in Hungary according to the grouping method of EUROSTAT. I examined the year of introduction, the parameters of these taxes such as where they are levied, what the field of utilization is, what the reason of the implementation of the taxes were. I indicated the rate of these taxes and fees in accordance with the operating legal regulations. I examined the effects of the ecological tax reform in conformity with the general equilibrium and econometric model of numerous international scientific analyses.

109

A magyarországi zöld adóreform lehetıségei és korlátai I set up the environmental awareness matrix of the European countries. From the tendencies of greenhouse gas emissions I came to the conclusion that in spite of the fact that the reduction of emission can be evinced everywhere except from a few countries and the obligations of the Kyoto Protocol were fulfilled, more drastic measures should be necessary to the containment of climate change. The trends of greenhouse gas emissions in Hungary are also descending; however the significance of their volume is infinitesimally small in the global struggle against climate change. On the base of the second National Emission Plan I drew maps of Hungary on the county level about the potential sources of pollution and the number of polluting objects. I examined the mode of action of a possible CO2 tax on the economic processes. Studying the revenue producing effect of an assumed 10 EUR/t CO2 tax on the extent of the domestic greenhouse gas emissions for all polluters and calculating with the 2008 data approximately 201.6 billion HUF could be collected. This would open the door to a 2.33 percentage point reduction of the personal income tax rate, to a 2.92 percentage point reduction of the social security contribution rate or to the support of energy rationalization projects. Such a tax relief would mean yearly a maximum level of 40000 HUF cut in personal income taxes or a 24000 HUF social security contribution cut calculating with minimal wage per person. Examining the revenue producing effect of the implementation of the tax on the basis of the 2009 data it can be demonstrated that presuming the same amount of emission the impact of such a tax shift is even greater. CO2 emission given the tax rate applied in the examination means a narrow tax base to manifest a significant effect. From the 2000–2009 trends of personal income tax and social security contribution revenues I induced the presumptive values for 2020. I identified the minimum level of CO2 emission under which a revenue-neutral CO2 tax would not have a significant effect on the reduction of personal income tax and social security contribution rates. To detect the level of environmental awareness of the Hungarian population and to map the possible reception of the implementation of environmental taxes I executed a nationwide survey with electronic questionnaires. The sample consists of 516 adults and 434 adolescents. From the analysis of the data from the survey by questionnaires among the adult population (over the age of 18) in Hungary I defined the degree of aggregated environmental awareness and environmental load index. I underpinned with statistical analysis what factors affect environmental awareness and environmental load and what factors are indifferent. The survey gives us an answer whether the Hungarian population is liable to extra payment for goods from environmentally friendly production, how they conceive of the effectivity of environmental taxes on the quality of environment, what the reception of a presumed CO2 tax would be like and what the general opinion on environmental taxation is. From the analysis of the data from the survey by questionnaires among the adolescent population between the age of 10 and 18 we get a picture of the degree of the environmental awareness and environmental activity of the respondents, and the factors that can be successfully applied in predicting these values. We get information on the prevalence of car usage, on the liability to selective waste collection and the determining factors behind these. According to the results of model calculations the environmental awareness of the young population does not correlate with age, social and demographic factors, while the amount of time spent outdoors, the level of knowledge on the consequences of climate change and the fact that the respondent is the student of a school committed to the development of an environmentally aware thinking proved to have great influence on environmental awareness.

110

Mellékletek

111

1. melléklet: Irodalomjegyzék

1.

A CO2-adót népszerősítené a svéd elnökség (2009) Strasbourg http://www.bruxinfo.hu/cikk/20090716-a-co2-adot-nepszerusitene-a-sved-elnokseg.html Letöltve: 2011.08.30.

2.

Adams, W. M. (2006): The Future of Sustainability: Re-thinking Environment and Development in the Twenty-first Century. Report of the IUCN Renowned Thinkers Meeting, 29–31 January 2006. Letöltve: 2009.02.16.

3.

Agell, J. – Persson, M. - Sackle´n, H. (2004): The effects of tax reform on labor supply, tax revenue and welfare when tax avoidance matters, European Journal of Political Economy Vol. 20 (2004) 963–982. pp.

4.

Bach – Kohlhaas – Meyer – Praetorius - Welsch (2002): The effects of environental fiscal reform in Germany: simulation study. Energy Policy, 30:803-811

5.

Balázs K. – Szalóki K. (2005): Felhık fölött az ég – A Kiotói Jegyzıkönyv és az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere, Európai Tükör, X. Évf. 3. szám 102-118. pp.

6.

Bär, H. – Jacob, K. – Meyer, E. – Schlegelmilch, K. (2011): Wege zum Abbau umweltschädlicher Subventionen, Expertise im Auftrag der Abteilung Wirtschafts und Sozialpolitik der Friedrich-Ebert-Stiftung, Wiso Diskurs 2011 Oktober 55 p.

7.

Baranzini, A. B. - Goldembergy, J. - Speck, S. (2000): A future for carbon taxes. Ecological Economics 32, 395–412. pp.

8.

Baron, R. (1997): Economic/Fiscal Instruments: Competitiveness Issues Related to Carbon/Energy Taxation Policies and Measures for Common Action Working Paper 14. Annex I Expert Group on the UN FCCC.

9.

Bayindir-Upmann, T. – Raith, M. G. (2003): Should high-tax countries pursue revenue-neutral ecological tax reforms? Europen Economic Review 47 (2003) 41-60. pp.

10.

Bongiovanni, R. - Lowengerg-DeBoer, J. (2004): Precision agriculture and sustainability. Kluver Academic Publisher. Precision Agriculture. 5: 359-387.

11.

Bosquet, B. (2000): Environmental tax reform: does it work? A survey of the empirical evidence. Ecological Economics 34:19–32. pp.

12.

Bovemberg, L. A. (1998): Environmental Taxes and the Double Dividend, Empirica 25:15-35

13.

Bräuer, I. – Umpfenbach, K. – Blobel, D. – Grünig, M. – Best, A. (2009): Klimawandel: Welche Belastungen entstehen für die Tragfähigkeit der Öffentlichen Finanzen?, Infras, Ecologic 137 p.

14.

Brundtland, G. H. et al. (1987): Our Common Future. Oxford University Press, Oxford - New York

15.

Buday-Sántha A. (2010): Környezetvédelem – Környezetgazdaságtan Vitaanyag, Tér és Társadalom, 2010. 3. XXIV. évf. 223-226. pp.

112

16.

Burger, A. - Eckermann, F. – Schrode, A. – Schwermer, S. (2010): Umweltschädliche Subventionen in Deutschland, Aktualisierung für das Jahr 2008, Umweltbundesamt, DessauRoßlau

17.

Buzás Z. (2006): A Kiotói Jegyzıkönyv nem az aminek látszik, Erdészeti Lapok CXLI. évf. 11. szám 395 p.

18.

Caplan, A. J. (2006): A Comparison of Emission Taxes and Permit Markets For Controlling Correlated Externalities, Environmental & Resource Economics (2006) 34:471–492 _ Springer 2006 DOI 10.1007/s10640-006-0010-3

19.

Clincha, J. P. – Dunnea, L. – Dresnerb, S. (2006): Environmental and wider implications of political impediments to environmental tax reform, Energy Policy 34 (2006) 960–970. pp.

20.

Coase, R. H. (1960): The Problem of Social Cost, 3 Journal of Law and Economics 1-44 23 p.

21.

Csete L., Láng I. (2005): A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés MTA Társadalomkutató központ. Budapest. 313 p.

22.

Deketelaere, K. (2000): European environmental tax law and policy: Greenspeak! Water, Air, and Soil Pollution 123: 361–377. pp. Kluwer Academic Publishers.

23.

Dinan, T. M. – Cropper, M. L. – Portney, P. R. (1999): Environmental federalism: welfare losses from uniform national drinking water standards pp. 15. In: Environmental and Public Economics Essays in Honor of Wallace E. Oates ed. By Panagariya A., Portney P. R., Elgar E. 342 p.

24.

ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény hivatalos honlapján (1998): Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change Online: http://unfccc.int/resource/docs/convkp/kpeng.pdf, Letöltve: 2011.01.23.

25.

EurActiv (2011): Kétségek az EU-ban a Kiotói Egyezmény jövıjérıl Online: http://www.gazdasag.sk/vilaggazdasag/makrogazdasag/540-ketsegek-az-eu-ban-akiotoi-egyezmeny-joevjerl Letöltve: 2011.01.23.

26.

European Commission (2011): Special Eurobarometer 365 EB75.2 Attitudes of European citizens towards the einvironment. Online: http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb_special_379_360_en.htm Letöltve: 2012.01.21.

27.

Fazekas D. (2010): Profitlehetıségek az EU szén-dioxid kereskedelmi rendszerében, Az EU ETS tapasztalatai Magyarországon, Vezetéstudomány 2010. 41. évf. 1. sz. 48-56. pp.

28.

Felder, S. – Schleiniger, R. (2000.): Optimal Differentiation of International Environmental Taxes in the Presence of National Labor Market Distortions, Environmental and Resource Economics 15: 89–102. pp.

29.

Fodor L. (2010): A Kiotói Jegyzıkönyv felülvizsgálata, In: Klímaváltozás és jog, nyilvános kutatási jelentés 1-32. pp., Budapest EMLA Egyesület

30.

Fogarassy Cs. – Lukács Á. (2009): Karbongazdaságtan avagy a tervszerő üvegházgáz csökkentés és emissziómenedzsment gyakorlati kérdései, Szent István Egyetemi Kiadó 173 p.

113

31.

Fogarassy Cs. – Neubauer É. (2011): Vízgazdaságtan – avagy a vízlábnyom mérése és gazdaság összefüggései 215-237. pp. Online:http://www.socio.mta.hu/tamas_pal___bulla_miklos_szerk_sebezhetoseg_es_adaptaci o__a_reziliencia_eselyei/ Letöltve: 2012.02.03.

32.

Folk Gy. (2010): Mégis jöhet az európai szén-dioxid-adó? In: Heti Világgazdaság Online: http://hvg.hu/vilag/20100305_CO2_ado_EU_bizottsag_semeta_szendioxid Letöltve: 2010.11.15.

33.

Fredriksson, P. G. (2001): How pollution taxes may increase pollution and reduce net revenues, Public Choice 107: 65-85. pp.

34.

Globális felmelegedés, klímaváltozás (2007): Kiotói Egyezmény Online: http://www.globalisfelmelegedes.info/index.php?option=com_content&view=article&id=46:k iotgyezm&catid=39:klpolitika&İtemid=68 Letöltve: 2010.10.08.

35.

Glomm, G. – Kawaguchi, D. – Sepulveda, F. (2008): Green taxes and double dividends in a dynamic economy, Journal of Policy Modeling 30 19-32. pp.

36.

Godal, O. - Holtsmark, B. (1998): Distribution of costs under different regulation schemes in Norway. Working Paper 1998, vol. 8, Centre for International Climate and Environmental Research, Oslo.

37.

Goulder, L. H. (1995): Environmental taxation and the “Double Dividend”. A readers guide. Int Tax Public Finance 2:19–32. pp.

38.

Görbe A. – Nemcsicsné Zs. Á. (1998): A jólét mérése, vagy merre halad Magyarország? Kovász II. évf. I. szám 61-75. pp.

39.

Hakonsen, L. (2001): A Note on Green Taxes and Double Dividends International Tax and Public Finance, 8, 75–80. pp., Kluwer Academic Publishers.

40.

Harnos Zs. – Csete L. (2008): Klímaváltozás: környezet – kockázat – társadalom, Szaktudás Kiadó Ház Budapest 379. pp.

41.

Holler-Bruckner, D. (2010): Na endlich: eine Diskussion über Ökosteuer. Ökonews. Online: http://www.oekonews.at/index.php?mdoc_id=1046831 Letöltés 2010. március 21.

42.

Horváth, L. – Erdélyi, É. – Boksai, D. – Ferenczy, A. (2006): How climate change influences the field crop production I-II. Eco-Conference Novi Sad, 1-12. pp.

43.

Hovi, J. – Holtsmark, B. (2006): Cap-and-trade or carbon taxes? The feasibility of enforcement and the effects of non-compliance, Int Environ Agreements 6:137–155. pp. DOI 10.1007/s10784-006-9002-6 Springer Science+Business Media B.V. 2006

44.

Hua, J. – Wu, Y. (2000): The effect of carbon taxes on energy use by the manufacturing sector of Taiwan Water, Air, and Soil Pollution Kluwer Academic Publishers 124: 245–257. pp.

45.

Index/MTI (2009): 400-800 forintos dugódíj Budapesten három Online: http://index.hu/belfold/budapest/dugodij/ Letöltve: 2010.11.16.

46.

Jogi fórum (2008): 49 magyar cég nyertese lehet az uniós kvóta kereskedelmi rendszer újraszabályozásának Online: http://www.jogiforum.hu/hirek/18965#axzz0wPfd2xZR Letöltve: 2011. 01.03.

114

év

múlva?

47.

Julesz M. (2010): A környezetvédelem haszna, Akadémiai Kiadó, Társadalomkutatás, 28. kötet 2. sz. 149-160. pp.

48.

Kaderják P. (1996): A légszennyezésre bevezetendı környezetterhelési díj gazdasági hatásvizsgálata, Budapest

49.

Kelemen Á. – Hasznos E. – Varga K. (2007): Magyarország 2008-2012. idıszakra szóló Nemzeti Kiosztási Terve (NKT), KvVM/KJKF/1372/2007 40 p.

50.

Kerekes S. – Fogarassy Cs. (2006): Környezetgazdálkodás, fenntartható fejlıdés, Debreceni Egyetem Agrár és Mőszaki Tudományok Centruma, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar 141 p.

51.

Kerekes S. – Kiss K. (2001): Környezetpolitikánk az EU-elvárások hálójában. Bp. Agroinform kiadóház 254 p.

52.

Kerekes S. – Kobjakov Zs. (1994): Bevezetés a környezetgazdaságtanba, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest 225 p.

53.

Kerekes S. (2009): A környezetgazdaságtan alapjai, Aula Kiadó, Budapest 238 p.

54.

Khwaja, A. – Sloan, F. – Chung, S. (2006): The effects of spousal health on the decision to smoke: Evidence on consumption externalities, altruism and learning within the household. J Risk Uncertainty (2006) 32: 17–35, DOI 10.1007/s10797-006-6664-5

55.

Kis-Kovács, G. – Tarczay ,K. – Gáspár, L. – Nagy, E – Borka, Gy. – Somogyi, Z. – Zsembeli, J. – Lovas, K. – Pásztor, J. (2008): National Inventory Report for 1985-2006, OMSZ, 157 p. Online:http://unfccc.int/national_reports/annex_i_ghg_inventories/national_inventories_submi ssions/items/4303.php Letöltve: 2011.10.23.

56.

Kiss K. (2002): Környezetvédelmi adóreform Nyugat-Európában – és néhány hazai vonatkozás. 11. szám Budapest, Aula Kiadó Kft.

57.

Kiss K. (2005): Tiltandó támogatások, L’Hartmann kiadó 299 p.

58.

Kiss K. (2006): Környezetvédelmi adó- és támogatási reform (európai tapasztalatok és hazai tanulságok), Budapesti Corvinus Egyetem 327 p.

59.

Kiss K. (2010): Zöld válságkezelés és gazdaságélénkítés. Környezetgazdászok kiútkeresése Összegzés, Lélegzet Alapítvány, 73 p. Online: http://kisskaroly.freeweb.hu/gazdpol.php Letöltve: 2011.09.03.

60.

Laffont, J.-J. (1977): More on Prices vs. Quantities, Review of Economic Studies 44, 177– 186. pp. in:Caplan 2006.

61.

Laki G. (2006): A mezıgazdaság fenntarthatóságának és mérési lehetıségeinek vizsgálata Doktori (PhD.) értekezés, Gödöllı, 123 p.

62.

Láng I. (2003): Agrártermelés és globális környezetvédelem. Mezıgazda Kiadó. Budapest. 215 p.

63.

Láposi – Mészáros – Fodor – Szabó - Máthé (2007): A levegıszennyezés és a növénytermelés, Klíma-21 Füzetek, 50. szám 70-80. pp.

115

64.

Lerner, A. (1971): The 1971 Report of the President’s Council of Economic Advisors: Priorities and Efficiency, American Economic Review 61, 527–530. pp. In: Caplan 2006.

65.

Lukács A. – Pavics L. (2006): Az államháztartás ökoszociális reformja: javaslatok a 2006. évre Levegı Munkacsoport – Lélegzet Alapítvány Budapest 62 p.

66.

Lundin, D. (2001): Welfare-Improving Carbon Dioxide Tax Reform Taking Externality and Location into Account. International Tax and Public Finance, 8, 815–835. pp. Kluwer Academic Publishers

67.

Lutz, C. –·Meyer, B. (2010): Environmental Tax Reform in the European Union: Impact on CO2 Emissions and the Economy Z Energiewirtsch (2010) 34: 1–10. pp. DOI 10.1007/s12398-010-0009-x

68.

Maierbrugger, A. (2009): Das Kreuz mit den „Ökosteuern“ Economy Printausgabe. Online: http://www.economyaustria.at/wirtschaft/das-kreuz-mit-den-ae-oekosteuern-ae Letöltve: 2010.március 21.

69.

MAKK (1999): A levegıterhelési díj bevezetésének várható gazdasági, társadalmi, környezeti hatásai tanulmány. Készült a Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából, Budapest 147 p.

70.

MAKK (2000a): A környezeti adózás klasszikus és újabb elmélete Kivonat Budapest 9 p.

71.

MAKK (2000b): Ökológiai adóreform II. Készült a Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából, Budapest 276 p.

72.

MAKK (2001): A környezetterhelési díjak hatékonyságának, környezetpolitikai szerepének és bevezethetıségének vizsgálata, Budapest 141 p.

73.

Marshall, A. (1989): Economics. McMillen and Co., New York, 347-352. pp.

74.

Mátrai Erımő Zrt. (MERT) (2011): Üvegházhatású http://www.mert.hu/hu/kioto Letöltve: 2010.10.08.

75.

Meinshausen, M. (2006): 'What does a 2°C target mean for greenhouse gas concentrations? A brief analysis based on multi-gas emission pathways and several climate sensitivity uncertainty estimates', Avoiding dangerous climate change, H. J. Schellnhuber és mások (szerk.), Cambridge: CambridgeUniversity Press, 265-280. pp.

76.

Milliman, S. R. – Prince, R. (1989): Firm Incentives to Promote Technological Change in Pollution Control, Journal of Environmental Economics and Management 17, 247–265. pp. In: Caplan 2006.

77.

Mishev, P. – Ivanova, N. – Stoyanova, Z. (2011): Estimation of optimal Tax on Pesticides and its Impact at farm level in Bulgaria, Pre-Conference symposium on the external costs of pesticide use in agriculture XIIIth Congress of the European Association of Agricultural Economists Zurich 2011.08.29 Online: http://www.eng.auth.gr/mattas/teampest/predoc.htm Letöltve: 2011.11.10.

78.

Mitterlehner, R. (2009): Neue Ökosteuer kommt In: Oberöstereicher Nachrichten. Online: http://www.nachrichten.at/nachrichten/wirtschaft/art15,296327 Letöltve: 2010. március 21.

79.

Mitterlehner, R. (2010): Diskussion in den nächsten Monaten In: News ORF. Online: www.orf.at Letöltve: 2010.03.12.

116

gázkibocsátás,

Online:

80.

Molnár J.- Farkasné F. M. (1998): Közgazdaságtan I., Gödöllı, 224-239. pp.

81.

Murphy, J. M. – Sexton, D. M. H. – Barnett, D. N. és mások (2004): Quantification of modelling uncertainties in a large ensemble of climate change simulations, Nature 430: 768 – 772. pp.

82.

Nasdaq (2009): Újabb üzemanyag adó – A CO2 kibocsátás alapján fizettetne az EU In: Világgazdaság Online http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/ujabb-uzemanyag-ado-aco2-kibocsatas-alapjan-fizettetne-az-eu-291397 Letöltve: 2010.10.15.

83.

National Geographic - Globescan (2010): Greendex 2010: Consumer Choice and the Environment – A Worldwide Tracking Survey Kutatási jelentés 230 p. http://images.nationalgeographic.com/wpf/media-live/file/GS_NGS_Full_Report_June10cb1275498709.pdf Letöltve: 2011.01.23.

84.

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) 2008-2025. 114 p. Online: http://www.kvvm.hu/index.php?pid=136 Letöltve: 2011.12.10.

85.

Nováky B. (2007): Az ENSZ éghajlat-változási kormányközi testületének jelentése az éghajlatváltozás várható következményeirıl. Klíma-21 Füzetek, 50. szám 6-11. pp.

86.

Nováky E. – Várnagy R. (2005): A fenntarthatóság, mint a jövı problémakezelése In: Tóthné S. K. (szerk.) A fenntarthatóság aktuális kérdései, Miskolc, Miskolci Egyetem, 77-90. pp.

87.

OE 24. (2008): Bonus-Malus-System: Grüne schlagen ihr Ökosteuer-Modell vor Online: http://www.oe24.at/oesterreich/politik/Gruene-schlagen-ihr-Oekosteuer-Modell-vor297839.ece Letöltés: 2010.03.22.

88.

Origo (2011): Sorozatban tüntetnek a szén-dioxid-adó ellen Ausztráliában Online: http://www.origo.hu/idojaras/20110822-uveghazhatas-ausztralia-co2ado-sorozatbantuntetnek-a-szendioxidado-ellen.html Letöltve: 2011.08.30.

89.

Origo/MTI (2007): Nyugaton terjed a dugódíj Online: http://www.origo.hu/uzletinegyed/vilaggazdasag/20070803-stockholm-romasalzburg-szingapur-dugodij.html#: Letöltve: 2010.11.16.

90.

Origo/MTI (2010): Mégis sikerült megállapodni a klímakonferencián Online: http://www.origo.hu/nagyvilag/20101211-megallapodas-szuletett-a-cancuniklimakonferencian.html Letöltve: 2011.01.23.

91.

Österreichisches Portal zur Umweltbildung und Bildung für nachhaltige Entwicklung (2011): Ökologisierung des Fiskalsystems: Die ökologische Steuerreform, Online:http://www.umweltbildung.at/cgi-bin/cms/af.pl?contentid=1412 Letöltve: 2010.03.10.

92.

Pataki Gy. (2003): A fenntarthatóság globális problémái In: Szakál F. (2003): Környezetgazdaságtan II. Gödöllı, 85-98. pp.

93.

Pataki, Gy. – Bela, Gy. – Kohleb, N. (2003): Versenyképesség és környezetvédelem c. tanulmány. PM Kutatási Füzetek 5. szám. 54 p.

94.

Patuelli, R. – Nijkamp, P., Pels, E. (2005): Environmental tax reform and the double dividend: A meta-analytical performance assessment, Elsevier, Ecological Economics 55 564– 583. pp.

117

95.

Pearce, D. – Atkinson, G. (1995): Measuring of sustainable development. In: The Handbook of Environmental Economics (Ed.: Bromly, D.): 166-181. pp.

96.

Pigou, A. C. (1920): The Economics of Welfare, Part II, Chapter 9 | Library of Economics and Liberty. Online: http://www.econlib.org/library/NPDBooks/Pigou/pgEW20.html Letöltve: 2011.11.08.

97.

Radics L. (2001): Ökológiai gazdálkodás. Budapest. Dinasztia. 316 p.

98.

Roberts, M. J. – Spence, M. (1976): Effluent Charges and Licenses Under Uncertainty, Journal of Public Economics 5, 193–208. pp. in: Caplan 2006.

99.

Sajtos L. – Mitev A. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó. Budapest 402 p.

100. Samuelson, P. A. (1954): The pure theory of public expenditure. The Review of Economics and Statistics 36(4): 387–389. pp. 101. Scheer, H. (2005): Energieautonomie, Eine neue Politik für erneubare Energien, Verlag Antje Kunstman, München, 315 p. 102. Schlegelmilch, K. (2002): Overview and Recent Experiences with Ecological Tax Reforms in Europe 221-246. pp. In: Finance for Sustainable for Development Testing New Policy Approaches, United Nation publication 2002. 103. Schöb, R. (2005): The double dividend hypothesis of environmental taxes: a survey. In: Folmer H, Tietenberg T (eds) The international yearbook of environmental and resource economics 2005/2006. Edgar Elgar, Cheltenham, 223–279. pp. 104. Schrode, A. – Burger, A. – Eckermann, F. – Berg, H. – Thiele, K. (2010): Umweltschädliche Subventionen in Deutschland, Wirtschaft 2010. November, Umweltbundesamt 72. p. 105. Siems, T. (2005): Von Umweltökonomie und dem Treibhausgas-Emissionshandelsgesetz: Wie die Ökonomie ins deutsche Umweltrecht einzog: Natur und Recht Heft 7,443-446. pp. DOI: 10.1007/s10357-005-0694-0 106. Sipos N. (2010): Environmental aspects of inter-sector cooperation in European countries based on CO2 emission, 2nd International Conference “Inter-sector cooperation as an element of efficient state” organized by Faculty of Economics and Management University in Bialystok 21-22 October 2010, Bialystok, Poland 107. Skevas, T. – Stefanou, S. – Lansink, A. O. (2011): Using economic instruments in pesticide policy – A case study of Dutch cash crop farmers, Pre-Conference symposium on the external costs of pesticide use in agriculture XIIIth Congress of the European Association of Agricultural Economists Zurich 2011.08.29 Online: http://www.eng.auth.gr/mattas/teampest/predoc.htm Letöltve: 2011.11.10. 108. Skjaerseth, J. B. – Wettestad J. (2007): Is EU enlargement bad for environmental policy? Confronting gloomy expectations with evidence. Int. Environ. Agreements 7. 263-280. pp. 109. Stern, N. (2007): The economics of Climate Change – The Stern Review 712 p. 110. Sterner, T. (1999): The Market and the Environment: The Effectiveness of Market-Based Plocy Instruments for Environmental Reform. 118

111. Sullivan, J. H. (1997): Effects of increasing UV-B radiation and atmospheric CO2 on photosynthesis and growth: implications for terrestrial ecosystems. Plant Ecology, 128:194206. pp. 112. Surry, Y. – Collentine, D. – Jarvis, N. (2011): Evaluating the Environmental and Economic Impact of Taxes on Pesticides: Case Study a Tax on Toxicity, Pre-Conference symposium on the external costs of pesticide use in agriculture XIIIth Congress of the European Association of Agricultural Economists Zurich 2011.08.29 Online: http://www.eng.auth.gr/mattas/teampest/predoc.htm Letöltve: 2011.11.10. 113. Svájci cégalapítás (2010): Svájc módosítja a CO2 adó rendelkezéseket Online: http://www.svajcicegalapitas.info/svajci-hirek/svajc-modositja-a-co2-adorendelkezeseket.svajcicegalapitas0519 Letöltve: 2011.07.30. 114. Szabó G. (2009): Klímakonferencia Koppenhágában: Rio-Kiotó- Koppenhága-tengely, HVG 2009. 31. évf. 50. sz. 8. p. 115. Szakál F. (2003): Környezetgazdaságtan I., Szent István Egyetem, Gödöllı 148 p. 116. Szlávik J. (1998): Az EU-konform környezetvédelmi szabályozási módok gazdasági és társadalmi hatásmechanizmusa. Bp. MTA 94-95. pp. 117. Szlávik J. (2000): Környezetgazdaságtan, környezetmenedzsment. Bp. Mőegyetemi Kiadó 150 p. 118. Szlávik J. (2005): Fenntartható környezet- és erıforrás gazdálkodás. Környezetvédelmi Kiskönyvtár, KJK Kerszöv. Környezetvédelmi Kiskönyvtár 119. Szlávik J. (2008): Környezetgazdaságtan, Typotex Kiadó. 120. Szőcs E. (1994): Rendszer és modell I-II. J3-1393 Tankönyvkiadó, Budapest 121. Takács I. – Baranyai Zs. (2011): Mezıgazdaság a fogolydilemma csapdájában – A társadalmi fenntarthatóság tükrében. LIII. Georgikon Napok 2011.08.29. Kivonat-kötet. Teljes anyag: Online: http://napok.georgikon.hu Letöltve: 2011.12. 10. 122. Takács I. – Takácsné Gy. K. (1999): Mezıgazdasági kis- és közepes vállalkozások mőködésének finanszírozási kérdései. In Gazdálkodás 1999. XLIII. 2. 10-19. pp. 123. Takács, I. (2003): A few aspects of capital-effectiveness of agricultural assets. In Studies in Agricultural Economics. No. 99. 2003. 85-98. pp. 124. Takács, I. (2007): Factors of increasing of organic farming according to demand and supply. In Cereal Res. Comm. Volume 35, Number 2/June 2007. 1173-1176. pp. 125. Thalmann, P. (2004): The public acceptance of green taxes: 2 million voters express their opinion Public Choice 119: 179–217. pp., Kluwer Academic Publishers. Swiss Federal Institute of Technology, Lausanne, Switzerland 126. Toh, M-H., Lin, Q. (2005): An evaluation of the 1994 tax reform in China using a general equilibrium model. Elsevier 246-270. pp. 127. Tuba Z. (2003): Az emelkedı légköri CO2 koncentráció növényökológiai hatásai. „AGRO21” Füzetek, 32. szám 110-127. pp. 119

128. Turner, R. K. – Salmons, R. – Powell, J. – Craighill, A. (1998): Green taxes, waste management and political economy, Journal of Environmental Management (1998) 53, 121– 136. pp., Article No. ev980202 129. Tyteca, D. (2001): Systematics and biostatistics of Dactylorhiza in western Europe: some recent contributions. J. Eur. Orch. 33(1) 130. Várallyay Gy. (2007): A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. (Szerk: Láng I., Csete L., Jolánkai M.) (A VAHAVA Jelentés). Agrokémia és Talajtan. 56. (1) 199-202. pp. 131. Vitézy D. (2010): Vitézy szerint lesz dugódíj, de csak évek múlva. Online: http://www.origo.hu/itthon/20101118-vitezy-szerint-lesz-dugodij-de-csak-evek-mulva.html Letöltve: 2010.11.20. 132. Vorarlberg News (2009): Ökosteuer soll das Klima retten Online: http://www.vol.at/news/tp:vol:klima/artikel/oekosteuer-soll-das-klima-retten/cn/news20091222-09331784 Letöltve: 2010.03.21. 133. Wall Street Journal (2009): Új adóval sújtanák a benzint és a gázt, Online: http://www.origo.hu/archivum/20091005-europai-bizottsag-co2-adot-vezetnenek-be-az-eutagallamaiban.html# Letöltve: 2010.11.25. 134. Weitzman, M. (1974): Prices vs. Quantities, Review of Economic Studies 41, 477–491. pp. In: Caplan 2006. 135. Weitzman, M. (1978): Optimal Rewards for Economic Regulation, American Economic Review 68, 683–691.pp. In: Caplan 2006. 136. Wigley, T. M. L. - Raper S. C. B. (2001): Interpretation of high projections for global-mean warming, Science 293: 451-454. pp., az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) (2001): Climate change 2001: the scientific basis. Contribution of Working Group I to the Third Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Houghton J. T., Ding Y., Griggs D. J., és mások (szerk.)], Cambridge: Cambridge University Press 137. Willers, B. (1994): Sustainable development: A new world deception. Conservation Biology. 8:1146-1148. pp. 138. Willis, K. G. – Garrod, G. D. (1999): Externalities from extraction of aggregates Regulation by tax or land-use controls, Resources Policy 25 (1999) 77–86. pp. 139. Zhang, K. – Wang, J. – Huang, Y. (2011): Estimating the Effect of Carbon Tax on CO2Emissions of Coal in China, Journal of Environmental Protection 2011 October, Volume 2, Issue 8 1101-1107. pp. Joganyagok: 2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérıl http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500015.TV 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl Adatbázisok: www.ksh.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ 120

2. melléklet: Rövidítések jegyzéke

ÁKM: AUT: BEL: BUL: CRO: CYP: CZE: DEN: ESP: EST: EU 15: EU 25: EU 27: FIN: FRA: GER: GMO: GRE: HUN: IRL: ISL: ITA: LAT: LIE: LTU: LUX: MLT: MNB: NED: NOR: POL: POR: ROU: SLO: SUI: SVK: SWE: TUR: UK: ÜHG:

ágazati kapcsolatok mérlege Ausztria Belgium Bulgária Horvátország Ciprus Csehország Dánia Spanyolország Észtország Európai Unió 15 tagországa Európai Unió 25 tagországa Európai Unió 27 tagországa Finnország Franciaország Németország genetikailag módosított organizmusok Görögország Magyarország Írország Izland Olaszország Lettország Liechtenstein Litvánia Luxemburg Málta Magyar Nemzeti Bank Hollandia Norvégia Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Svájc Szlovákia Svédország Törökország Anglia üvegházhatású gázok

121

3. melléklet: Táblázatok jegyzéke

1. táblázat A foglalkoztatási ráta és a járulékterhek alakulása...........................................................53 2. táblázat A foglalkoztatottak, a munkaadói és a munkavállalói járulék közötti korrelációs együtthatók értéke ..............................................................................................................................54 3. táblázat A környezetvédelmi díjak, GDP értékének, foglalkoztatottak-, munkanélküliek számának, költségvetési hiány alakulása 1998-2010. között.............................................................56 4. táblázat A környezethez kapcsolódóan bevezetett adók, díjak köre. ............................................60 5. táblázat Megvalósult reformok ......................................................................................................66 6. táblázat A környezetvédelmi adóreform kezdete és céljai............................................................69 7. táblázat Modelleredmények ...........................................................................................................79 8. táblázat A személyi jövedelemadó maximális csökkenési lehetısége...........................................80 9. táblázat A járulékkulcs csökkentési lehetıség hatása minimálbér esetén......................................81 10. táblázat A felnıttek körében végzett kérdıíves felmérés eredményei.........................................92 11. táblázat Az ifjúság körében végzett kérdıíves felmérés eredményeinek összefoglalása ............97

122

4. melléklet: Ábrajegyzék

1. ábra A kereslet és kínálat egyensúlya negatív externális hatás esetén.............................................6 2. ábra A normával történı szabályozás modellje ...............................................................................9 3. ábra A Pigou-féle adó koncepciója ................................................................................................10 4. ábra A klímaváltozás lehetséges hatásai ........................................................................................17 5. ábra Ki csökkentsen? .....................................................................................................................18 6. ábra A 2007-es csatlakozási állapot ...............................................................................................19 7. ábra Üvegházhatású gázok kibocsátásának változása (CO2 egyenértékben) nyelık által történı szén-dioxid megkötés nélkül Magyarországon .....................................................................20 8. ábra Magyarország üvegházhatású kibocsátásának csökkenése 1990-2009. között......................21 9. ábra Összefüggés a fenntarthatóság dimenziói között ...................................................................22 10. ábra A gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek egymásba ágyazódása. ...........................23 11. ábra A fenntarthatóság dimenziói ................................................................................................23 12. ábra A kis ÜHG kibocsátó országok 1990-2009. idıszak alatt ...................................................25 13. ábra A közepes ÜHG kibocsátó országok 1990-2009. idıszak alatt ...........................................25 14. ábra A nagy ÜHG kibocsátó országok 1990-2009. idıszak alatt ................................................26 15. ábra A világ zöld indexének térképe............................................................................................39 16. ábra Az alkalmazott struktúravizsgáló módszerek összefoglalása ..............................................45 17. ábra A környezettel kapcsolatos adóbevételek aránya az összes adó- és járulékbevételen belül 2004-ben és 2009-ben ...............................................................................................................50 18. ábra A környezettel kapcsolatos adóbevételek a GDP %-ában 2004-ben és 2009-ben...............50 19. ábra A jövedelemadók aránya az összes adóbevételben 2004-ben és 2009-ben. ........................51 20. ábra A jövedelemadók a GDP%-ában 2004-ben és 2010-ben .....................................................52 21. ábra A bérköltségek adóterhe %-ban 2004-ben és 2010-ben.......................................................53 22. ábra A foglalkoztatási ráta és a járulékterhek alakulása 1998-2010. ...........................................53 23. ábra A foglalkoztatási ráta és a munkaadói járulék összefüggése ...............................................55 24. ábra A környezetvédelmi díjak és a GDP alakulása közötti összefüggés és a regressziós egyenesek ...........................................................................................................................................57 25. ábra A környezetvédelmi díjak és a munkanélküliek száma közötti összefüggés és a regressziós egyenesek ........................................................................................................................58 26. ábra A tervezett dugódíjjal érintett terület ...................................................................................63 27. ábra A zöld adóreform megvalósítása érdekében tett lépések .....................................................65 28. ábra Az európai országok CO2 kibocsátásának és a kibocsátás tendenciájának mátrixa.............71 29. ábra A CO2 adó kompenzációk nélküli bevezetése a háztartásokra és a vállalatokra .................74 30. ábra A CO2 adó személyi jövedelemadó kompenzációval történı bevezetése a háztartásokra és a vállalatokra ...........................................................................................................75

123

31. ábra A CO2 adó társadalombiztosítási járulékok kompenzációjával történı bevezetése a háztartásokra és a vállalatokra ...........................................................................................................76 32. ábra A CO2 adó háztartásokra és a vállalatokra vonatkozó bevezetése környezetkímélı beruházások támogatása egyidejőleg .................................................................................................77 33. ábra A hazai üvegházhatású gázkibocsátás t CO2 egyenértékben 2005-2008. közötti idıszakban..........................................................................................................................................78 34. ábra A foglalkoztatottak számának alakulása 1992-2010............................................................81 35. ábra A foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatókat terhelı járulékok közötti összefüggés .....82 36. ábra A foglalkoztatottak száma és a munkavállalókat terhelı járulékok közötti összefüggés ....82 37. ábra SZJA bevételek várható alakulása 2010-2020. között .........................................................83 38. ábra A TB bevételek várható alakulása 2010-2020. között .........................................................83 39. ábra A modell árfolyam érzékenysége.........................................................................................84 40. ábra A felnıtt válaszadók érzékenységi szintjének megoszlása ..................................................85 41. ábra Árérzékenység szerinti megoszlás .......................................................................................89 42. ábra A nem szerinti árérzékenység ..............................................................................................90 43. ábra A környezetvédelmi adók környezet állapotára gyakorolt hatásosságának megítélése.......91 44. ábra A CO2 adó bevezetésének támogatottsága...........................................................................92

124

5. melléklet: A világ greendex rangsora 45,0 43,7 42,4

USA

47,9 47,5 46,3

Kanada Franciaország

48,9 49,5 46,5

Nagy-Britannia

49,6 49,4 48,2

Japán

49,7 49,3 47,4

Németország

50,0 51,1 48,1

Ausztrália

50,3 50,5 47,8

Spanyolország

50,4 51,4 48,0

Svédország

50,7 51,1

2010. 2009.

0

2008. 52,8 54,6

Dél-Korea 0

Magyarország

54,1 53,3 51,7

Oroszország

54,2 52,0 51,1

Argentína

54,2 54,7

Mexikó

0 54,8 53,8 52,7 57,3 56,7 55,2

Kína

58,0 57,3 58,6

Brazília

62,6 59,5 58,0

India

Forrás: Greendex, 2010 125

6. melléklet: Az egy fıre jutó környezetvédelmi adóbevétel 2009-ben M euróban.

Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatai alapján

126

7. melléklet: Szén-dioxid kvóták eloszlása Magyarországon

Forrás: saját szerkesztés a második Nemzeti Kibocsátási Terv alapján 127

8. melléklet: Ipari üzemek száma Magyarországon

Forrás: saját szerkesztés a második Nemzeti Kibocsátási Terv alapján 128

9. melléklet: Ipari üzemek száma Budapesten

Forrás: saját szerkesztés a második Nemzeti Kibocsátási Terv alapján

129

10. melléklet: Ágazati üvegházhatású gázkibocsátás Magyarországon 2008-ban Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Ingatlanügyek, gazdasági 0% szolgáltatás 0% Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás 1%

Egészségügyi, szociális ellátás 2%

Építıipar 0%

Pénzügyi tevékenység 0%

Halászat, halgazdálkodás 0% Oktatás 2% Kereskedelem, javítás 0%

Bányászat 3% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 5%

Villamosenergia-, gáz-, gız-, melegvízellátás 29%

Feldolgozóipar 19%

Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás 22%

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 17%

Forrás: saját szerkesztés az EUROSTAT adatbázisa alapján

130

11. melléklet: Magyarország 18 év feletti lakosai között végzett felmérésnél alkalmazott kérdıív

131

132

133

134

135

136

137

12. melléklet: Magyarország 10-18 év közötti lakosai között végzett felmérésnél alkalmazott kérdıív

138

139

140

141

FÜGGELÉK

142

1. függelék A környezetterhelési díjak és a környezetvédelmi termékdíjak valamint néhány makrogazdasági mutató korrelációs mátrixa Correlations Környezetterhelési és környezetvédelmi termékdíj M Ft Környezetterhelési és környezetvédelmi termékdíj M Ft GDP M Ft

Foglalkoztatottak száma E fı

Munkanélküliek száma E fı

Államháztartás egyenlege GDP%-a

Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N

GDP M Ft

1

Foglalkoztatottak száma E fı

Munkanélküliek száma E fı

Államháztartás egyenlege GDP%-a

,899**

,103

,680*

,257

,000 13

,739 13

,011 13

,397 13

1

,344

,606*

,158

,000 13

, 13

,250 13

,028 13

,606 13

,103

,344

1

-,469

-,207

,739

,250

,

,106

,497

13

13

13

13

13

,680*

,606*

-,469

1

,335

,011 13

,028 13

,106 13

, 13

,263 13

,257

,158

-,207

,335

1

,397 13

,606 13

,497 13

,263 13

, 13

, 13 ,899**

**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed). *. Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).

143

2. függelék A 18 év feletti válaszadók elsı három kérdésre adott válaszának leíró statisztika értékei Statistics

N

Érzékenység szintje 516 0 4,2984 4,0000 5,00 ,80295 4,00 4,0000 4,0000 5,0000

Valid Missing

Mean Median Mode Std. Deviation Range Percentiles

25 50 75

Aggodalom szintje 516 0 3,9748 4,0000 5,00 1,04897 4,00 3,0000 4,0000 5,0000

Környezetkímélı temesztéshez való viszony 516 0 3,7965 4,0000 4,00 1,03496 4,00 3,0000 4,0000 5,0000

Megoszlási viszonyszámok a válaszlehetıségek között Érzékenység szintje

Valid

1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Total

Frequency 4 9 61 197 245 516

Percent ,8 1,7 11,8 38,2 47,5 100,0

Valid Percent ,8 1,7 11,8 38,2 47,5 100,0

Cumulative Percent ,8 2,5 14,3 52,5 100,0

Aggodalom szintje

Valid

1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Total

Frequency 12 43 89 174 198 516

Percent 2,3 8,3 17,2 33,7 38,4 100,0

Valid Percent 2,3 8,3 17,2 33,7 38,4 100,0

Cumulative Percent 2,3 10,7 27,9 61,6 100,0

Környezetkímélı temesztéshez való viszony

Valid

1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Total

Frequency 13 40 141 167 155 516

Percent 2,5 7,8 27,3 32,4 30,0 100,0

Valid Percent 2,5 7,8 27,3 32,4 30,0 100,0

144

Cumulative Percent 2,5 10,3 37,6 70,0 100,0

3. függelék A környezeti érzékenységébıl, a felmerülı környezeti problémák miatti aggodalom fokából és a környezetkímélı termesztéssel elállított termékek elınyben részesítésének mértékébıl a fıkomponens analízis módszerével képzett mutató, az aggregált környezettudatossági index KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity

,662

Approx. Chi-Square df Sig.

272,067 3 ,000

Anti-image Matrices

Anti-image Covariance

Anti-image Correlation

VAR00001 VAR00002 VAR00003 VAR00001 VAR00002 VAR00003

VAR00001 VAR00002 VAR00003 ,700 -,285 -,187 -,285 ,701 -,186 -,187 -,186 ,787 a ,643 -,408 -,252 -,408 ,643a -,250 -,252 -,250 ,717a

a. Measures of Sampling Adequacy(MSA)

Az új változóban megmaradó információtartalom Total Variance Explained

Component 1 2 3

Total 1,870 ,632 ,498

Initial Eigenvalues % of Variance Cumulative % 62,332 62,332 21,078 83,410 16,590 100,000

Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % 1,870 62,332 62,332

Extraction Method: Principal Component Analysis.

A felnıtt alapsokasság környezettudatossági indexének leíró statisztika értékei Descriptive Statistics N Aggregált környzettudatossági index Valid N (listwise)

516

Minimum

Maximum

1,31

5,00

516

145

Mean 4,0296

Std. Deviation ,75864

4. függelék A környezettudatossági index és a nem közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezttudatossági index

N 1,00 2,00 Total

Mean 3,7247 4,2257 4,0296

202 314 516

Std. Deviation ,81731 ,64761 ,75864

Std. Error ,05751 ,03655 ,03340

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,6113 3,8381 4,1538 4,2976 3,9640 4,0952

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezttudatossági index Levene Statistic 10,047

df1 1

df2 514

Sig. ,002

ANOVA Aggregált környezttudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 30,858 265,539 296,397

df 1 514 515

Mean Square 30,858 ,517

Mean of Aggregált környezttudatossági index

4,3

4,2

4,1

4,0

3,9

3,8

3,7

3,6 1,00

2,00

Nem

146

F 59,731

Sig. ,000

Minimum 1,31 1,97 1,31

Maximum 5,00 5,00 5,00

5. függelék A környezettudatossági index és az életkor összefüggésének vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezttudatossági index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 Total

Mean 3,7445 3,9227 4,1049 4,1457 4,2629 4,0162 4,0296

29 204 171 51 49 12 516

Std. Deviation ,97613 ,76035 ,70457 ,67375 ,72597 ,99801 ,75864

Std. Error ,18126 ,05324 ,05388 ,09434 ,10371 ,28810 ,03340

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,3732 4,1158 3,8177 4,0277 3,9986 4,2113 3,9562 4,3352 4,0544 4,4714 3,3821 4,6503 3,9640 4,0952

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezttudatossági index Levene Statistic 1,585

df1 5

df2 510

Sig. ,163

ANOVA Aggregált környezttudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 9,015 287,382 296,397

df 5 510 515

Mean Square 1,803 ,563

Mean of Aggregált környezttudatossági index

4,3

4,2

4,1

4,0

3,9

3,8

3,7 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

Életkor

147

F 3,200

Sig. ,007

Minimum 1,34 1,31 1,69 2,69 1,69 2,00 1,31

Maximum 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00

6. függelék A környezettudatossági index és az iskolai végzettség közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezttudatossági index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 Total

Mean 4,0000 4,0917 4,0114 3,9973 4,3705 3,8641 4,0296

10 94 35 310 32 35 516

Std. Deviation ,80167 ,89708 ,78995 ,68744 ,57676 ,98272 ,75864

Std. Error ,25351 ,09253 ,13353 ,03904 ,10196 ,16611 ,03340

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,4265 4,5734 3,9080 4,2755 3,7401 4,2828 3,9205 4,0741 4,1625 4,5784 3,5265 4,2016 3,9640 4,0952

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezttudatossági index Levene Statistic 3,990

df1 5

df2 510

Sig. ,001

ANOVA Aggregált környezttudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 5,384 291,013 296,397

df 5 510 515

Mean Square 1,077 ,571

Mean of Aggregált környezttudatossági index

4,4

4,3

4,2

4,1

4,0

3,9

3,8 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

Iskolai végzettség

148

F 1,887

Sig. ,095

Minimum 3,00 1,31 2,34 1,97 3,00 1,69 1,31

Maximum 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00

7. függelék A környezettudatossági index és a családi állapot összefüggésének vizsgálata varianciaanlízissel Descriptives Aggregált környezttudatossági index

N 1,00 2,00 Total

Mean 3,9262 4,1134 4,0296

231 285 516

Std. Deviation ,77044 ,73972 ,75864

Std. Error ,05069 ,04382 ,03340

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,8263 4,0261 4,0272 4,1997 3,9640 4,0952

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezttudatossági index Levene Statistic ,359

df1 1

df2 514

Sig. ,549

ANOVA Aggregált környezttudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 4,472 291,924 296,397

df 1 514 515

Mean Square 4,472 ,568

Mean of Aggregált környezttudatossági index

4,2

4,1

4,0

3,9 1,00

2,00

Családi állapot

149

F 7,875

Sig. ,005

Minimum 1,34 1,31 1,31

Maximum 5,00 5,00 5,00

8. függelék A környezettudatossági index és a gyermekek száma közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezttudatossági index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 Total

Mean 3,9434 4,1349 4,1776 4,1907 4,0296

313 82 87 34 516

Std. Deviation ,79044 ,67964 ,71963 ,63927 ,75864

Std. Error ,04468 ,07505 ,07715 ,10963 ,03340

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,8555 4,0313 3,9855 4,2842 4,0242 4,3309 3,9676 4,4137 3,9640 4,0952

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezttudatossági index Levene Statistic ,987

df1 3

df2 512

Sig. ,398

ANOVA Aggregált környezttudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 6,021 290,376 296,397

df 3 512 515

Mean Square 2,007 ,567

Mean of Aggregált környezttudatossági index

4,3

4,2

4,1

4,0

3,9 1,00

2,00

3,00

4,00

Gyermekek száma

150

F 3,539

Sig. ,015

Minimum 1,31 1,69 1,97 3,00 1,31

Maximum 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00

9. függelék A környezettudatossági index és a gyermekek száma és a családi állapot együttes összefüggése hierarchikus ANOVA vizsgálattal Case Processing Summarya

Included N Percent 516 100,0%

Cases Excluded N Percent 0 ,0%

Total N

Percent 100,0%

516

a. Aggregált környezttudatossági index by Gyermekek száma, Családi állapot

Cell Meansb

Gyermekek száma 1,00

2,00

3,00

4,00

Total

Családi állapot 1,00 2,00 Total 1,00 2,00 Total 1,00 2,00 Total 1,00 2,00 Total 1,00 2,00 Total

Aggregált környezttudatossági index Mean N 3,8751 192 4,0518 121 3,9434 313 4,0227 25 4,1841 57 4,1349 82 4,7535 8 4,1192 79 4,1776 87 4,0573 6 4,2193 28 4,1907 34 3,9262 231 4,1134 285 a 4,0296 516

a. Grand Mean b. Aggregált környezttudatossági index by Gyermekek száma, Családi állapot

ANOVAa Hierarchical Method

Aggregált környezttudatossági index

Main Effects

2-Way Interactions

(Combined) Gyermekek száma Családi állapot Gyermekek száma * Családi állapot

Model Residual Total

Sum of Squares 7,436 6,021 1,415

4 3 1

Mean Square 1,859 2,007 1,415

F 3,319 3,583 2,526

Sig. ,011 ,014 ,113

4,410

3

1,470

2,624

,050

11,846 284,551 296,397

7 508 515

1,692 ,560 ,576

3,021

,004

a. Aggregált környezttudatossági index by Gyermekek száma, Családi állapot

151

df

MCAa

N Aggregált környezttudatossági index

Gyermekek száma

Családi állapot

1,00 2,00 3,00 4,00 1,00 2,00

313 82 87 34 231 285

Predicted Mean Adjusted Unadjusted for Factors 3,9434 3,9628 4,1349 4,1182 4,1776 4,1360 4,1907 4,1590 3,9262 3,9651 4,1134 4,0819

a. Aggregált környezttudatossági index by Gyermekek száma, Családi állapot

Factor Summarya

Aggregált környezttudatossági index

Gyermekek száma Családi állapot

Eta ,143 ,123

Beta Adjusted for Factors ,110 ,077

a. Aggregált környezttudatossági index by Gyermekek száma, Családi állapot

Model Goodness of Fit R Aggregált környezttudatossági index by Gyermekek száma, Családi állapot

,158

R Squared ,025

152

Deviation Adjusted Unadjusted for Factors -,0862 -,0668 ,1053 ,0886 ,1480 ,1064 ,1611 ,1294 -,1034 -,0645 ,0838 ,0523

10. függelék A környezettudatossági index és a lakóhely közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezttudatossági index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 Total

Mean 3,9701 4,1423 4,0984 3,6815 3,9402 4,2657 3,9969 4,0497 4,0296

229 127 11 28 13 36 9 63 516

Std. Deviation ,73237 ,74917 ,48884 1,01611 ,54817 ,66906 ,91690 ,79422 ,75864

Std. Error ,04840 ,06648 ,14739 ,19203 ,15204 ,11151 ,30563 ,10006 ,03340

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,8747 4,0654 4,0107 4,2738 3,7700 4,4268 3,2875 4,0755 3,6090 4,2715 4,0393 4,4921 3,2922 4,7017 3,8497 4,2498 3,9640 4,0952

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezttudatossági index Levene Statistic 1,939

df1

df2 508

7

Sig. ,062

ANOVA Aggregált környezttudatossági index Sum of Squares 8,014 288,383 296,397

Between Groups Within Groups Total

df 7 508 515

Mean Square 1,145 ,568

Mean of Aggregált környezttudatossági index

4,3

4,2

4,1

4,0

3,9

3,8

3,7

3,6 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

8,00

Lakóhely

153

F 2,017

Sig. ,051

Minimum 1,69 1,69 3,34 1,34 3,00 2,34 2,00 1,31 1,31

Maximum 5,00 5,00 5,00 5,00 4,69 5,00 5,00 5,00 5,00

11. függelék A környezettudatossági index és a település jellege közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezttudatossági index

N 1,00 2,00 3,00 Total

Mean 3,9716 4,0851 4,0824 4,0296

250 174 92 516

Std. Deviation ,74694 ,76185 ,78044 ,75864

Std. Error ,04724 ,05776 ,08137 ,03340

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,8785 4,0646 3,9711 4,1991 3,9208 4,2440 3,9640 4,0952

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezttudatossági index Levene Statistic ,263

df1

df2 513

2

Sig. ,769

ANOVA Aggregált környezttudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 1,634 294,763 296,397

df 2 513 515

Mean Square ,817 ,575

Mean of Aggregált környezttudatossági index

4,10

4,08

4,06

4,04

4,02

4,00

3,98

3,96 1,00

2,00

3,00

Település jellege

154

F 1,422

Sig. ,242

Minimum 1,69 1,34 1,31 1,31

Maximum 5,00 5,00 5,00 5,00

12. függelék A környezettudatossági index és a jövedelem közötti összefüggés vizsgálata regresszió analízissel Descriptive Statistics Mean Aggregált környezttudatossági index Jövedelem

Std. Deviation

N

4,0296

,75864

516

5,0097

2,91529

516

Correlations

Pearson Correlation

Sig. (1-tailed)

N

Aggregált környezttudat ossági index

Jövedelem

1,000

-,011

-,011

1,000

,

,398

,398

,

516

516

516

516

Aggregált környezttudatossági index Jövedelem Aggregált környezttudatossági index Jövedelem Aggregált környezttudatossági index Jövedelem

Variables Entered/Removedb

Model 1

Variables Entered Jövedelem a

Variables Removed

Method Enter

,

a. All requested variables entered. b. Dependent Variable: Aggregált környezttudatossági index

Model Summaryb

Model 1

R ,011a

R Square ,000

Adjusted R Square -,002

Std. Error of the Estimate ,75932

Durbin-W atson 2,156

a. Predictors: (Constant), Jövedelem b. Dependent Variable: Aggregált környezttudatossági index

Residuals Statisticsa Predicted Value Residual Std. Predicted Value Std. Residual

Minimum 4,0059 -2,7207 -2,741 -3,583

Maximum 4,0415 ,9941 1,375 1,309

Mean 4,0296 ,0000 ,000 ,000

Std. Deviation ,00864 ,75859 1,000 ,999

a. Dependent Variable: Aggregált környezttudatossági index

155

N 516 516 516 516

ANOVAb

Model 1

Regression Residual Total

Sum of Squares ,038 296,358 296,397

df 1 514 515

Mean Square ,038 ,577

F ,067

Sig. ,796a

a. Predictors: (Constant), Jövedelem b. Dependent Variable: Aggregált környezttudatossági index

Coefficientsa

Model 1

(Constant) Jövedelem

Unstandardized Coefficients B Std. Error 4,044 ,067 -2,96E-03 ,011

Standardized Coefficients Beta -,011

a. Dependent Variable: Aggregált környezttudatossági index

156

t 60,811 -,258

Sig. ,000 ,796

95% Confidence Interval for B Lower Bound Upper Bound 3,914 4,175 -,026 ,020

13. függelék A környezetterhelési index leíró statisztikai értékei Descriptive Statistics N Aggregált környezetterhelési index Valid N (listwise)

516

Minimum

Maximum

1,40

3,80

516

157

Mean 2,7337

Std. Deviation ,37869

14. függelék A környezetterhelési index és a nem közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezetterhelési index

N 1,00 2,00 Total

Mean 2,8614 2,6516 2,7337

202 314 516

Std. Deviation ,35547 ,37084 ,37869

Std. Error ,02501 ,02093 ,01667

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 2,8121 2,9107 2,6104 2,6928 2,7010 2,7665

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezetterhelési index Levene Statistic ,004

df1 1

df2 514

Sig. ,950

ANOVA Aggregált környezetterhelési index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 5,410 68,443 73,853

df 1 514 515

Mean Square 5,410 ,133

Mean of Aggregált környezetterhelési index

2,9

2,8

2,7

2,6 1,00

2,00

Nem

158

F 40,630

Sig. ,000

Minimum 2,00 1,40 1,40

Maximum 3,60 3,80 3,80

15. függelék A környezetterhelési index és az életkor közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezetterhelési index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 Total

Mean 2,8276 2,7324 2,7275 2,7608 2,6490 2,8500 2,7337

29 204 171 51 49 12 516

Std. Deviation ,40258 ,38740 ,33799 ,41380 ,40933 ,42747 ,37869

Std. Error ,07476 ,02712 ,02585 ,05794 ,05848 ,12340 ,01667

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 2,6745 2,9807 2,6789 2,7858 2,6765 2,7785 2,6444 2,8772 2,5314 2,7666 2,5784 3,1216 2,7010 2,7665

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezetterhelési index Levene Statistic 1,586

df1

df2 510

5

Sig. ,162

ANOVA Aggregált környezetterhelési index Sum of Squares ,814 73,039 73,853

Between Groups Within Groups Total

df 5 510 515

Mean Square ,163 ,143

Mean of Aggregált környezetterhelési index

2,9

2,8

2,7

2,6 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

Életkor

159

F 1,137

Sig. ,340

Minimum 2,20 1,80 1,40 2,00 1,80 2,20 1,40

Maximum 3,60 3,80 3,60 3,60 3,40 3,40 3,80

16. függelék A környezetterhelési index és az iskolai végzettség közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezetterhelési index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 Total

Mean 2,5800 2,7128 2,7314 2,7465 2,5813 2,8629 2,7337

10 94 35 310 32 35 516

Std. Deviation ,41580 ,39845 ,29879 ,37091 ,46659 ,32457 ,37869

Std. Error ,13149 ,04110 ,05051 ,02107 ,08248 ,05486 ,01667

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 2,2826 2,8774 2,6312 2,7944 2,6288 2,8341 2,7050 2,7879 2,4130 2,7495 2,7514 2,9744 2,7010 2,7665

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezetterhelési index Levene Statistic 1,411

df1

df2 510

5

Sig. ,219

ANOVA Aggregált környezetterhelési index Sum of Squares 1,656 72,198 73,853

Between Groups Within Groups Total

df 5 510 515

Mean Square ,331 ,142

Mean of Aggregált környezetterhelési index

2,9

2,8

2,7

2,6

2,5 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

Iskolai végzettség

160

F 2,339

Sig. ,041

Minimum 1,80 1,80 2,20 1,80 1,40 2,20 1,40

Maximum 3,20 3,60 3,40 3,80 3,40 3,40 3,80

17. függelék A környezetterhelési index és a családi állapot közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezetterhelési index

N 1,00 2,00 Total

Mean 2,7281 2,7382 2,7337

231 285 516

Std. Deviation ,36384 ,39089 ,37869

Std. Error ,02394 ,02315 ,01667

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 2,6810 2,7753 2,6927 2,7838 2,7010 2,7665

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezetterhelési index Levene Statistic 1,138

df1 1

df2 514

Sig. ,286

ANOVA Aggregált környezetterhelési index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares ,013 73,840 73,853

df 1 514 515

Mean Square ,013 ,144

Mean of Aggregált környezetterhelési index

3,4

3,2

3,0

2,8

2,6

2,4

2,2 1,00

2,00

Családi állapot

161

F ,091

Sig. ,763

Minimum 1,80 1,40 1,40

Maximum 3,60 3,80 3,80

18. függelék A környezetterhelési index és a gyermekek száma közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezetterhelési index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 Total

Mean 2,7399 2,7537 2,6989 2,7176 2,7337

313 82 87 34 516

Std. Deviation ,36581 ,38012 ,39985 ,44345 ,37869

Std. Error ,02068 ,04198 ,04287 ,07605 ,01667

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 2,6993 2,7806 2,6701 2,8372 2,6136 2,7841 2,5629 2,8724 2,7010 2,7665

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezetterhelési index Levene Statistic 1,181

df1 3

df2 512

Sig. ,316

ANOVA Aggregált környezetterhelési index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares ,159 73,694 73,853

df 3 512 515

Mean Square ,053 ,144

Mean of Aggregált környezetterhelési index

2,76

2,75

2,74

2,73

2,72

2,71

2,70

2,69 1,00

2,00

3,00

4,00

Gyermekek száma

162

F ,369

Sig. ,776

Minimum 1,40 1,80 1,80 1,80 1,40

Maximum 3,80 3,60 3,60 3,40 3,80

19. függelék A környezetterhelési index és a lakóhely közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezetterhelési index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 Total

Mean 2,6934 2,7197 2,7818 2,8786 2,8923 2,7667 2,6444 2,7968 2,7337

229 127 11 28 13 36 9 63 516

Std. Deviation ,37580 ,37055 ,27502 ,44000 ,51391 ,32601 ,40961 ,36894 ,37869

Std. Error ,02483 ,03288 ,08292 ,08315 ,14253 ,05434 ,13654 ,04648 ,01667

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 2,6445 2,7424 2,6546 2,7848 2,5971 2,9666 2,7080 3,0492 2,5818 3,2029 2,6564 2,8770 2,3296 2,9593 2,7039 2,8897 2,7010 2,7665

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezetterhelési index Levene Statistic ,978

df1 7

df2 508

Sig. ,446

ANOVA Aggregált környezetterhelési index Sum of Squares 1,698 72,155 73,853

Between Groups Within Groups Total

df 7 508 515

Mean Square ,243 ,142

Mean of Aggregált környezetterhelési index

3,0

2,9

2,8

2,7

2,6 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

8,00

Lakóhely

163

F 1,708

Sig. ,105

Minimum 1,40 1,80 2,40 2,00 1,80 2,20 2,20 2,00 1,40

Maximum 3,80 3,40 3,20 3,60 3,40 3,40 3,40 3,60 3,80

20. függelék A környezetterhelési index és a település jellege közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezetterhelési index

N 1,00 2,00 3,00 Total

Mean 2,6960 2,7885 2,7326 2,7337

250 174 92 516

Std. Deviation ,37393 ,37476 ,39030 ,37869

Std. Error ,02365 ,02841 ,04069 ,01667

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 2,6494 2,7426 2,7324 2,8446 2,6518 2,8134 2,7010 2,7665

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezetterhelési index Levene Statistic ,281

df1 2

df2 513

Sig. ,755

ANOVA Aggregált környezetterhelési index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares ,878 72,975 73,853

df 2 513 515

Mean Square ,439 ,142

Mean of Aggregált környezetterhelési index

2,80

2,78

2,76

2,74

2,72

2,70

2,68 1,00

2,00

3,00

Település jellege

164

F 3,086

Sig. ,047

Minimum 1,40 1,80 1,80 1,40

Maximum 3,80 3,60 3,60 3,80

21. függelék A környezetterhelési index és a jövedelem közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezetterhelési index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 9,00 10,00 11,00 12,00 13,00 Total

Mean 2,7111 2,6985 2,7140 2,6047 2,7529 2,8082 2,7674 2,7462 2,7867 2,8444 2,8667 2,9000 2,9739 2,7337

27 65 93 86 68 49 43 26 15 9 6 6 23 516

Std. Deviation ,30551 ,34301 ,39497 ,39165 ,30929 ,43772 ,39504 ,41010 ,27740 ,46667 ,41312 ,46904 ,27833 ,37869

Std. Error ,05879 ,04254 ,04096 ,04223 ,03751 ,06253 ,06024 ,08043 ,07163 ,15556 ,16865 ,19149 ,05804 ,01667

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 2,5903 2,8320 2,6135 2,7835 2,6326 2,7953 2,5207 2,6886 2,6781 2,8278 2,6824 2,9339 2,6459 2,8890 2,5805 2,9118 2,6330 2,9403 2,4857 3,2032 2,4331 3,3002 2,4078 3,3922 2,8536 3,0943 2,7010 2,7665

Minimum 2,20 1,80 1,80 1,80 2,00 1,40 2,20 1,80 2,20 2,20 2,40 2,20 2,40 1,40

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezetterhelési index Levene Statistic 1,613

df1

df2 503

12

Sig. ,084

ANOVA Aggregált környezetterhelési index Sum of Squares 3,664 70,189 73,853

Between Groups Within Groups Total

df 12 503 515

Mean Square ,305 ,140

F 2,188

Robust Tests of Equality of Means Aggregált környezetterhelési index a

Brown-Forsythe

Statistic 2,088

df1 12

df2 125,256

a. Asymptotically F distributed. Mean of Aggregált környezetterhelési index

3,0

2,9

2,8

2,7

2,6

2,5 1,00

3,00 2,00

5,00 4,00

7,00 6,00

9,00 8,00

11,00

10,00

13,00

12,00

Jövedelem

165

Sig. ,022

Sig. ,011

Maximum 3,40 3,40 3,80 3,60 3,40 3,40 3,60 3,40 3,20 3,40 3,40 3,60 3,40 3,80

22. függelék A környezetterhelési index és a jövedelem közötti összefüggés vizsgálata regresszió analízissel Descriptive Statistics Mean Aggregált környezetterhelési index Jövedelem

Std. Deviation

N

2,7337

,37869

516

5,0097

2,91529

516

Correlations

Pearson Correlation

Sig. (1-tailed)

N

Aggregált környezetterh elési index

Jövedelem

1,000

,168

,168

1,000

,

,000

,000

,

516

516

516

516

Aggregált környezetterhelési index Jövedelem Aggregált környezetterhelési index Jövedelem Aggregált környezetterhelési index Jövedelem

Variables Entered/Removedb

Model 1

Variables Entered Jövedelema

Variables Removed

Method Enter

,

a. All requested variables entered. b. Dependent Variable: Aggregált környezetterhelési index

Model Summaryb

Model 1

R ,168a

R Square ,028

Adjusted R Square ,026

Std. Error of the Estimate ,37364

Durbin-W atson 2,070

a. Predictors: (Constant), Jövedelem b. Dependent Variable: Aggregált környezetterhelési index

ANOVAb

Model 1

Regression Residual Total

Sum of Squares 2,094 71,759 73,853

df 1 514 515

Mean Square 2,094 ,140

a. Predictors: (Constant), Jövedelem b. Dependent Variable: Aggregált környezetterhelési index

166

F 14,998

Sig. ,000a

Coefficientsa

Model 1

(Constant) Jövedelem

Unstandardized Coefficients B Std. Error 2,624 ,033 2,187E-02 ,006

Standardized Coefficients Beta ,168

t 80,183 3,873

Sig. ,000 ,000

a. Dependent Variable: Aggregált környezetterhelési index

Casewise Diagnosticsa

Case Number 322

Std. Residual -3,627

Aggregált környezetterh elési index 1,40

a. Dependent Variable: Aggregált környezetterhelési index

Residuals Statisticsa Predicted Value Residual Std. Predicted Value Std. Residual

Minimum 2,6460 -1,3554 -1,375 -3,627

Maximum 2,9085 1,1102 2,741 2,971

Mean 2,7337 ,0000 ,000 ,000

a. Dependent Variable: Aggregált környezetterhelési index

167

Std. Deviation ,06376 ,37328 1,000 ,999

N 516 516 516 516

95% Confidence Interval for B Lower Bound Upper Bound 2,560 2,688 ,011 ,033

23. függelék Klaszteranalízis eredményei a környezettudatossági index alapján Initial Cluster Centers

1 Zscore: Aggregált környezttudatossági i Zscore(VAR00006) Nem Zscore(VAR00007) Életkor Zscore: Családi állapot Zscore(VAR00011) Gyermekek száma Zscore(VAR00012) Lakóhely

Cluster 2

3

-3,09039

1,27914

1,27914

-1,24557

-1,24557

,80129

,13147

-1,63055

2,77449

,89942

-1,10967

,89942

-,71301

-,71301

2,37006

-,75155

1,67221

2,07617

Iteration Historya

Iteration 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Change in Cluster Centers 1 2 3 2,451 2,695 2,727 ,413 ,277 ,339 ,382 ,205 ,173 ,200 ,126 4,068E-02 ,135 7,407E-02 5,678E-02 ,173 9,468E-02 2,379E-02 ,148 9,314E-02 ,000 1,406E-02 ,000 1,474E-02 1,869E-02 ,000 1,928E-02 ,000 ,000 ,000

a. Convergence achieved due to no or small distance change. The maximum distance by which any center has changed is ,000. The current iteration is 10. The minimum distance between initial centers is 5,666.

Final Cluster Centers

1 Zscore: Aggregált környezttudatossági i Zscore(VAR00006) Nem Zscore(VAR00007) Életkor Zscore: Családi állapot Zscore(VAR00011) Gyermekek száma Zscore(VAR00012) Lakóhely

Cluster 2

3

-,57750

,22532

,22634

-1,23145

,80129

-,04068

-,25739

-,39714

,91250

-,34760

-,20995

,69994

-,57835

-,51194

1,42984

-,09129

-,12454

,29702

168

ANOVA Cluster Mean Square Zscore: Aggregált környezttudatossági i Zscore(VAR00006) Nem Zscore(VAR00007) Életkor Zscore: Családi állapot Zscore(VAR00011) Gyermekek száma Zscore(VAR00012) Lakóhely

Error Mean Square

df

df

F

Sig.

33,629

2

,873

513

38,530

,000

183,899

2

,287

513

640,886

,000

81,643

2

,686

513

119,083

,000

48,368

2

,815

513

59,323

,000

198,522

2

,230

513

863,390

,000

8,607

2

,970

513

8,871

,000

The F tests should be used only for descriptive purposes because the clusters have been chosen to maximize the differences among cases in different clusters. The observed significance levels are not corrected for this and thus cannot be interpreted as tests of the hypothesis that the cluster means are equal.

Number of Cases in each Cluster Cluster

Valid Missing

1 2 3

145,000 230,000 141,000 516,000 ,000

169

24. függelék Klaszteranalízis a környezetterhelési index alapján Initial Cluster Centers Cluster 2

1 Zscore(VAR00002) Aggregált környezetter Zscore(VAR00006) Nem Zscore(VAR00009) Iskolai végzettség Zscore(VAR00013) Település jellege Zscore(VAR00014) Jövedelem

3

-2,46568

1,75944

,70316

,80129

,80129

-1,24557

-2,45013

-1,54515

2,07481

1,72990

-,91885

1,72990

-,68936

2,05479

,33969

Iteration Historya

Iteration 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Change in Cluster Centers 1 2 3 2,546 2,683 2,315 ,270 ,454 ,486 ,174 ,412 ,388 ,234 8,291E-02 ,170 ,167 8,312E-02 3,991E-02 ,156 6,412E-02 4,081E-02 8,186E-02 3,705E-02 1,125E-02 3,796E-02 1,965E-02 ,000 2,015E-02 1,045E-02 ,000 2,181E-02 1,111E-02 ,000

a. Iterations stopped because the maximum number of iterations was performed. Iterations failed to converge. The maximum distance by which any center has changed is 1,725E-02. The current iteration is 10. The minimum distance between initial centers is 5,326.

Final Cluster Centers

1 Zscore(VAR00002) Aggregált környezetter Zscore(VAR00006) Nem Zscore(VAR00009) Iskolai végzettség Zscore(VAR00013) Település jellege Zscore(VAR00014) Jövedelem

Cluster 2

3

-,11789

-,21425

,38628

,16487

,80129

-1,24557

-1,14208

,27653

,43486

1,15118

-,47929

-,15633

-,61442

-,04029

,49977

170

ANOVA Cluster Mean Square Zscore(VAR00002) Aggregált környezetter Zscore(VAR00006) Nem Zscore(VAR00009) Iskolai végzettség Zscore(VAR00013) Település jellege Zscore(VAR00014) Jövedelem

Error Mean Square

df

df

F

Sig.

18,462

2

,932

513

19,810

,000

204,091

2

,208

513

980,159

,000

102,081

2

,606

513

168,472

,000

107,515

2

,585

513

183,868

,000

43,256

2

,835

513

51,787

,000

The F tests should be used only for descriptive purposes because the clusters have been chosen to maximize the differences among cases in different clusters. The observed significance levels are not corrected for this and thus cannot be interpreted as tests of the hypothesis that the cluster means are equal.

Number of Cases in each Cluster Cluster

Valid Missing

1 2 3

119,000 232,000 165,000 516,000 ,000

171

25. függelék Kereszttábla-elemzés eredményei a nem és az árérzékenység között vizsgálva Nem * Árérzékenység Crosstabulation

Nem

1,00

2,00

Total

Count Expected Count % within Nem % within Árérzékenység % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within Nem % within Árérzékenység % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within Nem % within Árérzékenység % of Total

Árérzékenység 1,00 2,00 181 21 189,9 12,1 89,6% 10,4% 37,3% 67,7% 35,1% 4,1% -8,9 8,9 -,6 2,5 -3,4 3,4 304 10 295,1 18,9 96,8% 3,2% 62,7% 32,3% 58,9% 1,9% 8,9 -8,9 ,5 -2,0 3,4 -3,4 485 31 485,0 31,0 94,0% 6,0% 100,0% 100,0% 94,0% 6,0%

Total 202 202,0 100,0% 39,1% 39,1%

314 314,0 100,0% 60,9% 60,9%

516 516,0 100,0% 100,0% 100,0%

Chi-Square Tests

Pearson Chi-Square Continuity Correctiona Likelihood Ratio Fisher's Exact Test Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

Value 11,320b 10,079 11,022

11,298

df 1 1 1

Asymp. Sig. (2-sided) ,001 ,001 ,001

1

Exact Sig. (2-sided)

Exact Sig. (1-sided)

,001

,001

,001

516

a. Computed only for a 2x2 table b. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 12,14. Symmetric Measures

Nominal by Nominal

Measure of Agreement N of Valid Cases

Phi Cramer's V Contingency Coefficient Kappa

Value -,148 ,148 ,147 -,058 516

Asymp. a Std. Error

Approx. T

,019

-3,365

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis.

172

b

Approx. Sig. ,001 ,001 ,001 ,001

26. függelék A kereszttábla-elemzés eredményei árérzékenység és jövedelmi szintet vizsgálva Jövedelemszint * Árérzékenység Crosstabulation Árérzékenység 2,00 41 21 54,7 20,4 12,1% 6,2% 49,4% 67,7% 8,0% 4,1% -13,7 ,6 -1,9 ,1 -3,5 ,2 28 8 21,2 7,9 21,4% 6,1% 33,7% 25,8% 5,5% 1,6% 6,8 ,1 1,5 ,0 1,9 ,0 14 2 7,1 2,7 31,8% 4,5% 16,9% 6,5% 2,7% ,4% 6,9 -,7 2,6 -,4 2,9 -,4 83 31 83,0 31,0 16,2% 6,0% 100,0% 100,0% 16,2% 6,0% 1,00

Jövedelemszint

1,00

2,00

3,00

Total

Count Expected Count % within Jövedelemszint % within Árérzékenység % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within Jövedelemszint % within Árérzékenység % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within Jövedelemszint % within Árérzékenység % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within Jövedelemszint % within Árérzékenység % of Total

3,00 276 262,9 81,7% 69,2% 53,8% 13,1 ,8 2,9 95 101,9 72,5% 23,8% 18,5% -6,9 -,7 -1,7 28 34,2 63,6% 7,0% 5,5% -6,2 -1,1 -2,4 399 399,0 77,8% 100,0% 77,8%

Total 338 338,0 100,0% 65,9% 65,9%

131 131,0 100,0% 25,5% 25,5%

44 44,0 100,0% 8,6% 8,6%

513 513,0 100,0% 100,0% 100,0%

Chi-Square Tests

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Fisher's Exact Test Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

Value 14,693a 13,433 13,759 13,286

4 4

Asymp. Sig. (2-sided) ,005 ,009

1

,000

df

c

Exact Sig. (2-sided) ,b ,011 ,007 ,000

Exact Sig. (1-sided)

Point Probability

,000

,000

513

a. 1 cells (11,1%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 2,66. b. Cannot be computed because there is insufficient memory. c. The standardized statistic is -3,645.

173

Symmetric Measures

Nominal by Nominal

Ordinal by Ordinal

Interval by Interval Measure of Agreement N of Valid Cases

Phi Cramer's V Contingency Coefficient Kendall's tau-b Gamma Spearman Correlation Pearson's R Kappa

Value ,169 ,120 ,167 -,139 -,299 -,146 -,161 -,048 513

Asymp. a Std. Error

Approx. T

,044 ,085 ,047 ,049 ,017

-3,065 -3,065 -3,343 -3,690 -3,209

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis. c. Cannot be computed because there is insufficient memory. d. Based on normal approximation.

174

b

Approx. Sig. Exact Sig. ,005 ,c ,005 ,c ,005 ,c ,002 ,001 ,002 ,003 ,001d ,001 ,000d ,000 ,001 ,002

27. függelék A környezeti adókhoz való viszony és az életkor közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Környezeti adókhoz való viszony

N 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 Total

26 187 158 47 43 11 472

Mean 3,2692 3,7807 3,8165 3,1489 3,3953 4,2727 3,6780

Std. Deviation 1,73338 1,28685 1,39535 1,66784 1,51405 1,67874 1,43585

Std. Error ,33994 ,09410 ,11101 ,24328 ,23089 ,50616 ,06609

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 2,5691 3,9694 3,5951 3,9664 3,5972 4,0357 2,6592 3,6386 2,9294 3,8613 3,1449 5,4005 3,5481 3,8078

ANOVA Környezeti adókhoz való viszony Sum of Squares 29,829 941,222 971,051

Between Groups Within Groups Total

df 5 466 471

Mean Square 5,966 2,020

Mean of Környezeti adókhoz való viszony

4,4

4,2

4,0

3,8

3,6

3,4

3,2

3,0 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

Életkor

175

F 2,954

Sig. ,012

Minimum 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

Maximum 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00 6,00

28. függelék A környezeti adókhoz való viszony és az iskolai végzettség közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Környezeti adókhoz való viszony

N 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 Total

7 82 30 286 32 35 472

Mean 4,1429 3,1829 2,9000 3,7972 4,3750 3,8000 3,6780

Std. Deviation 1,67616 1,54862 1,44676 1,30886 1,43122 1,60514 1,43585

Std. Error ,63353 ,17102 ,26414 ,07739 ,25301 ,27132 ,06609

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 2,5927 5,6930 2,8427 3,5232 2,3598 3,4402 3,6449 3,9495 3,8590 4,8910 3,2486 4,3514 3,5481 3,8078

ANOVA Környezeti adókhoz való viszony Sum of Squares 59,900 911,151 971,051

Between Groups Within Groups Total

df 5 466 471

Mean Square 11,980 1,955

Mean of Környezeti adókhoz való viszony

4,5

4,0

3,5

3,0

2,5 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

Iskolai végzettség

176

F 6,127

Sig. ,000

Minimum 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00

Maximum 6,00 6,00 5,00 6,00 6,00 6,00 6,00

29. függelék A környezeti adókhoz való viszony és a jövedelem közötti összefüggés vizsgálata regresszió analízissel Descriptive Statistics Mean Környezeti adókhoz való viszony Jövedelem

Std. Deviation

N

3,6780

1,43585

472

5,1144

2,97613

472

Correlations

Pearson Correlation

Sig. (1-tailed)

N

Környezeti adókhoz való viszony

Jövedelem

1,000

,102

,102

1,000

,

,013

,013

,

472

472

472

472

Környezeti adókhoz való viszony Jövedelem Környezeti adókhoz való viszony Jövedelem Környezeti adókhoz való viszony Jövedelem

Variables Entered/Removedb

Model 1

Variables Entered Jövedelem a

Variables Removed

Method Enter

,

a. All requested variables entered. b. Dependent Variable: Környezeti adókhoz való viszony

Model Summaryb

Model 1

R ,102a

R Square ,010

Adjusted R Square ,008

Std. Error of the Estimate 1,42988

Durbin-W atson 1,950

a. Predictors: (Constant), Jövedelem b. Dependent Variable: Környezeti adókhoz való viszony

ANOVAb

Model 1

Regression Residual Total

Sum of Squares 10,112 960,939 971,051

df 1 470 471

Mean Square 10,112 2,045

a. Predictors: (Constant), Jövedelem b. Dependent Variable: Környezeti adókhoz való viszony

177

F 4,946

Sig. ,027a

Coefficientsa

Model 1

(Constant) Jövedelem

Unstandardized Coefficients B Std. Error 3,426 ,131 4,923E-02 ,022

Standardized Coefficients Beta ,102

t 26,162 2,224

Sig. ,000 ,027

a. Dependent Variable: Környezeti adókhoz való viszony

Residuals Statisticsa Predicted Value Residual Std. Predicted Value Std. Residual

Minimum 3,4754 -3,0662 -1,382 -2,144

Maximum 4,0662 2,5246 2,650 1,766

Mean 3,6780 ,0000 ,000 ,000

a. Dependent Variable: Környezeti adókhoz való viszony

178

Std. Deviation ,14652 1,42836 1,000 ,999

N 472 472 472 472

95% Confidence Interval for B Lower Bound Upper Bound 3,169 3,684 ,006 ,093

30. függelék Az ifjúság körében alkalmazott kérdıív 1., 2. és 4. kérdésére adott válaszok összevonása fıkomponens analízissel és reliabilitás vizsgálat KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy. Bartlett's Test of Sphericity

Approx. Chi-Square df Sig.

,612 94,802 3 ,000

Anti-image Matrices

Anti-image Covariance

Anti-image Correlation

VAR00001 VAR00002 VAR00003 VAR00001 VAR00002 VAR00003

VAR00001 VAR00002 VAR00003 ,879 -,233 -,132 -,233 ,847 -,208 -,132 -,208 ,893 ,618a -,270 -,149 -,270 ,591a -,240 -,149 -,240 ,635a

a. Measures of Sampling Adequacy(MSA)

Communalities Initial 1,000 1,000 1,000

VAR00001 VAR00002 VAR00003

Extraction ,507 ,582 ,474

Extraction Method: Principal Component Analysis. Total Variance Explained

Component 1 2 3

Total 1,563 ,773 ,665

Initial Eigenvalues % of Variance Cumulative % 52,085 52,085 25,753 77,838 22,162 100,000

Extraction Sums of Squared Loadings Total % of Variance Cumulative % 1,563 52,085 52,085

Extraction Method: Principal Component Analysis.

Component Matrixa

VAR00001 VAR00002 VAR00003

Compone nt 1 ,712 ,763 ,689

Extraction Method: Principal Component Analysis. a. 1 components extracted.

Reliability Coefficients N of Cases = Alpha =

434,0

N of Items =

,5305

179

3

31. függelék A környezettudatossági index és az irányultság közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel

Az elsı táblázat az összes válaszadót tartalmazza, a második táblázatban azok, akiknek nincsen kedvenc tantárgya, kiesnek a vizsgálatból. Descriptives Aggregált környezettudatossági index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 Total

43 163 221 7 434

Mean 3,9277 3,7465 4,0072 3,4997 3,8932

Std. Deviation ,73151 ,79333 ,76356 ,57098 ,77812

Std. Error ,11155 ,06214 ,05136 ,21581 ,03735

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,7025 4,1528 3,6238 3,8692 3,9060 4,1084 2,9716 4,0277 3,8198 3,9666

Minimum 2,34 1,65 1,00 2,68 1,00

Maximum 5,00 5,00 5,00 4,29 5,00

Minimum 2,34 1,65 1,00 1,00

Maximum 5,00 5,00 5,00 5,00

Descriptives Aggregált környezettudatossági index

N 1,00 2,00 3,00 Total

43 163 221 427

Mean 3,9277 3,7465 4,0072 3,8997

Std. Deviation ,73151 ,79333 ,76356 ,77990

Std. Error ,11155 ,06214 ,05136 ,03774

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,7025 4,1528 3,6238 3,8692 3,9060 4,1084 3,8255 3,9738

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezettudatossági index Levene Statistic ,294

df1 3

df2 430

Sig. ,830

ANOVA Aggregált környezettudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 7,514 254,654 262,168

df 3 430 433

Mean Square 2,505 ,592

F 4,229

Sig. ,006

F 5,379

Sig. ,005

ANOVA Aggregált környezettudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 6,412 252,698 259,110

df 2 424 426

Mean Square 3,206 ,596

180

Mean of Aggregált környezettudatossági index

4,1

4,0

3,9

3,8

3,7

3,6

3,5

3,4 1,00

2,00

3,00

4,00

irányultság

Mean of Aggregált környezettudatossági index

4,1

4,0

3,9

3,8

3,7 1,00

2,00

3,00

irányultság

181

32. függelék A környezettudatossági index és a nem közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezettudatossági index

N 1,00 2,00 Total

Mean 3,8155 3,9622 3,8932

204 230 434

Std. Deviation ,77410 ,77684 ,77812

Std. Error ,05420 ,05122 ,03735

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,7086 3,9223 3,8612 4,0631 3,8198 3,9666

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezettudatossági index Levene Statistic ,034

df1 1

df2 432

Sig. ,854

ANOVA Aggregált környezettudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 2,326 259,843 262,168

df 1 432 433

Mean Square 2,326 ,601

Mean of Aggregált környezettudatossági index

4,0

3,9

3,8 1,00

2,00

nem

182

F 3,867

Sig. ,050

Minimum 1,00 1,66 1,00

Maximum 5,00 5,00 5,00

33. függelék A környezettudatossági index és az életkor közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezettudatossági index

N 1,00 2,00 3,00 Total

Mean 3,9512 3,7490 3,9463 3,8932

251 123 60 434

Std. Deviation ,76918 ,83726 ,65309 ,77812

Std. Error ,04855 ,07549 ,08431 ,03735

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,8556 4,0468 3,5996 3,8985 3,7776 4,1150 3,8198 3,9666

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezettudatossági index Levene Statistic 1,529

df1 2

df2 431

Sig. ,218

ANOVA Aggregált környezettudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 3,570 258,598 262,168

df 2 431 433

Mean Square 1,785 ,600

Mean of Aggregált környezettudatossági index

4,0

3,9

3,8

3,7 1,00

2,00

3,00

életkor

183

F 2,975

Sig. ,052

Minimum 1,66 1,00 2,03 1,00

Maximum 5,00 5,00 5,00 5,00

34. függelék A környezettudatossági index és a település jellege közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezettudatossági index

N 1,00 2,00 3,00 Total

107 91 236 434

Mean 3,6766 4,0626 3,9261 3,8932

Std. Deviation ,83980 ,63166 ,78175 ,77812

Std. Error ,08119 ,06622 ,05089 ,03735

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,5157 3,8376 3,9310 4,1941 3,8259 4,0264 3,8198 3,9666

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezettudatossági index Levene Statistic 2,573

df1 2

df2 431

Sig. ,077

Mean of Aggregált környezettudatossági index

4,1

4,0

3,9

3,8

3,7

3,6 1,00

2,00

3,00

település jellege

ANOVA Aggregált környezettudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 7,884 254,284 262,168

df 2 431 433

Mean Square 3,942 ,590

184

F 6,682

Sig. ,001

Minimum 1,00 2,32 1,66 1,00

Maximum 5,00 5,00 5,00 5,00

Multiple Comparisons Dependent Variable: Aggregált környezettudatossági index

Tukey HSD

(I) település jellege 1,00 2,00 3,00

Scheffe

1,00 2,00 3,00

LSD

1,00 2,00 3,00

(J) település jellege 2,00 3,00 1,00 3,00 1,00 2,00 2,00 3,00 1,00 3,00 1,00 2,00 2,00 3,00 1,00 3,00 1,00 2,00

Mean Difference (I-J) Std. Error -,3859* ,10953 -,2495* ,08952 ,3859* ,10953 ,1365 ,09478 ,2495* ,08952 -,1365 ,09478 -,3859* ,10953 -,2495* ,08952 ,3859* ,10953 ,1365 ,09478 ,2495* ,08952 -,1365 ,09478 -,3859* ,10953 -,2495* ,08952 ,3859* ,10953 ,1365 ,09478 ,2495* ,08952 -,1365 ,09478

*. The mean difference is significant at the .05 level.

185

Sig. ,001 ,015 ,001 ,321 ,015 ,321 ,002 ,021 ,002 ,356 ,021 ,356 ,000 ,006 ,000 ,151 ,006 ,151

95% Confidence Interval Lower Bound Upper Bound -,6435 -,1283 -,4600 -,0389 ,1283 ,6435 -,0865 ,3594 ,0389 ,4600 -,3594 ,0865 -,6550 -,1169 -,4694 -,0296 ,1169 ,6550 -,0964 ,3693 ,0296 ,4694 -,3693 ,0964 -,6012 -,1706 -,4254 -,0735 ,1706 ,6012 -,0498 ,3227 ,0735 ,4254 -,3227 ,0498

35. függelék A környezettudatossági index és a testvér léte közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezettudatossági index

N 1,00 2,00 Total

Mean 3,8566 3,9017 3,8932

82 352 434

Std. Deviation ,80135 ,77353 ,77812

Std. Error ,08849 ,04123 ,03735

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,6805 4,0327 3,8207 3,9828 3,8198 3,9666

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezettudatossági index Levene Statistic ,116

df1 1

df2 432

Sig. ,734

ANOVA Aggregált környezettudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares ,135 262,033 262,168

df 1 432 433

Mean Square ,135 ,607

Mean of Aggregált környezettudatossági index

3,91

3,90

3,89

3,88

3,87

3,86

3,85 1,00

2,00

testvér van/nincs

186

F ,223

Sig. ,637

Minimum 1,65 1,00 1,00

Maximum 5,00 5,00 5,00

36. függelék A környezettudatossági index és a testvérek száma közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezettudatossági index

N ,00 1,00 2,00 3,00 4,00 Total

Mean 3,8566 3,9732 3,8428 3,8155 3,6202 3,8932

82 202 95 34 21 434

Std. Deviation ,80135 ,74084 ,78922 ,91677 ,71189 ,77812

Std. Error ,08849 ,05213 ,08097 ,15723 ,15535 ,03735

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,6805 4,0327 3,8704 4,0760 3,6821 4,0036 3,4956 4,1354 3,2961 3,9442 3,8198 3,9666

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezettudatossági index Levene Statistic 1,337

df1 4

df2 429

Sig. ,255

ANOVA Aggregált környezettudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 3,415 258,753 262,168

df 4 429 433

Mean Square ,854 ,603

Mean of Aggregált környezettudatossági index

4,0

3,9

3,8

3,7

3,6 ,00

1,00

2,00

3,00

4,00

testvérek száma

187

F 1,416

Sig. ,228

Minimum 1,65 1,65 1,00 1,66 2,32 1,00

Maximum 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00 5,00

37. függelék A környezettudatosság és a lakóhely közötti összefüggés vizsgálata varianciaanalízissel Descriptives Aggregált környezettudatossági index

N 1,00 2,00 3,00 4,00 6,00 7,00 8,00 Total

Mean 3,7253 3,9398 4,1026 3,8467 4,0908 4,0802 4,0228 3,8932

106 301 6 4 4 4 9 434

Std. Deviation ,86762 ,73497 ,62547 1,27833 1,02103 ,74636 ,79494 ,77812

Std. Error ,08427 ,04236 ,25535 ,63917 ,51051 ,37318 ,26498 ,03735

95% Confidence Interval for Mean Lower Bound Upper Bound 3,5582 3,8924 3,8564 4,0232 3,4462 4,7590 1,8126 5,8808 2,4661 5,7155 2,8925 5,2678 3,4118 4,6338 3,8198 3,9666

Test of Homogeneity of Variances Aggregált környezettudatossági index Levene Statistic ,889

df1

df2 427

6

Sig. ,503

ANOVA Aggregált környezettudatossági index

Between Groups Within Groups Total

Sum of Squares 4,362 257,806 262,168

df 6 427 433

Mean Square ,727 ,604

Mean of Aggregált környezettudatossági index

4,2

4,1

4,0

3,9

3,8

3,7 1,00

2,00

3,00

4,00

6,00

7,00

8,00

lakóhely

188

F 1,204

Sig. ,303

Minimum 1,00 1,66 3,28 2,03 2,69 3,32 1,98 1,00

Maximum 5,00 5,00 4,67 5,00 5,00 5,00 4,67 5,00

38. függelék A környezettudatossági index alapján végzett klaszterelemzés eredményei Initial Cluster Centers

1 Zscore: Aggregált környezettudatossági Zscore(VAR00008) irányultság Zscore: életkor Zscore(VAR00011) testvér van/nincs Zscore(VAR00012) testvérek száma Zscore(VAR00009) nem Zscore(VAR00013) lakóhely Zscore(VAR00014) település jellege

Cluster 2

3

,11503

-,73169

,53690

-2,12269

,87363

,87363

-,76981

2,00409

-,76981

,48695

-2,04877

-2,04877

2,60289

-1,29005

-1,29005

,93755

-1,06412

,93755

-,83295

-,83295

4,99772

,83830

-1,54805

,83830

Iteration Historya

Iteration 1 2 3 4 5

Change in Cluster Centers 1 2 3 3,143 2,790 3,296 ,205 ,328 ,000 ,163 ,232 ,195 2,545E-02 2,250E-02 ,214 ,000 ,000 ,000

a. Convergence achieved due to no or small distance change. The maximum distance by which any center has changed is ,000. The current iteration is 5. The minimum distance between initial centers is 6,977.

Final Cluster Centers

1 Zscore: Aggregált környezettudatossági Zscore(VAR00008) irányultság Zscore: életkor Zscore(VAR00011) testvér van/nincs Zscore(VAR00012) testvérek száma Zscore(VAR00009) nem Zscore(VAR00013) lakóhely Zscore(VAR00014) település jellege

Cluster 2

3

,08719

-,13718

,12348

,14649

-,17242

-,30912

-,45644

,49404

1,34712

,48695

-,65337

-,31380

,42838

-,59324

-,11192

,01628

-,08105

,51614

-,05925

-,37951

4,12093

,55373

-,79967

,14751

189

ANOVA Cluster Mean Square Zscore: Aggregált környezettudatossági Zscore(VAR00008) irányultság Zscore: életkor Zscore(VAR00011) testvér van/nincs Zscore(VAR00012) testvérek száma Zscore(VAR00009) nem Zscore(VAR00013) lakóhely Zscore(VAR00014) település jellege

Error Mean Square

df

df

F

Sig.

2,643

2

,992

424

2,664

,071

5,984

2

,976

424

6,128

,002

62,760

2

,709

424

88,560

,000

65,344

2

,696

424

93,820

,000

51,787

2

,760

424

68,101

,000

3,118

2

,990

424

3,149

,044

173,919

2

,184

424

943,454

,000

90,883

2

,576

424

157,778

,000

The F tests should be used only for descriptive purposes because the clusters have been chosen to maximize the differences among cases in different clusters. The observed significance levels are not corrected for this and thus cannot be interpreted as tests of the hypothesis that the cluster means are equal.

Number of Cases in each Cluster Cluster

1 2 3

Valid Missing

239,000 169,000 19,000 427,000 ,000

Ha mindenki benne van azok is, akik semmi iránt nem érdeklıdnek így lehetne csoportokat képezni: Number of Cases in each Cluster Cluster

Valid Missing

1 2 3

19,000 255,000 160,000 434,000 ,000

190

39. függelék A környezettudatossági index és a szabadban eltöltött idı közötti összefüggés vizsgálata regresszió analízissel Descriptive Statistics Mean Aggregált környezettudatossági index szabadidımet a szabadban töltöm

Std. Deviation

N

3,8932

,77812

434

3,4424

,97434

434

Model Summaryb

Change Statistics Model 1

R R Square ,102a ,010

Adjusted R Square ,008

Std. Error of the Estimate ,77496

R Square Change ,010

F Change 4,536

df1

df2 432

1

Sig. F Change ,034

a. Predictors: (Constant), szabadidımet a szabadban töltöm b. Dependent Variable: Aggregált környezettudatossági index

ANOVAb

Model 1

Regression Residual Total

Sum of Squares 2,724 259,444 262,168

df 1 432 433

Mean Square 2,724 ,601

F 4,536

Sig. ,034a

a. Predictors: (Constant), szabadidımet a szabadban töltöm b. Dependent Variable: Aggregált környezettudatossági index

Coefficientsa

Model 1

(Constant) szabadidımet a szabadban töltöm

Unstandardized Coefficients B Std. Error 3,613 ,137 8,141E-02

Standardized Coefficients Beta

,038

a. Dependent Variable: Aggregált környezettudatossági index

191

,102

t 26,423

Sig. ,000

2,130

,034

Durbin-W atson 1,766

40. függelék A környezettudatossági index és a klímaváltozás ismerete közötti összefüggés vizsgálata regresszió analízissel Descriptive Statistics Mean Aggregált környezettudatossági index klímaváltozás következményeit ismerem

Std. Deviation

N

3,8932

,77812

434

3,5691

1,05334

434

Correlations

Pearson Correlation

Sig. (1-tailed)

N

Aggregált környezettudat ossági index

klímaváltozás következmény eit ismerem

1,000

,243

,243

1,000

,

,000

,000

,

434

434

434

434

Aggregált környezettudatossági index klímaváltozás következményeit ismerem Aggregált környezettudatossági index klímaváltozás következményeit ismerem Aggregált környezettudatossági index klímaváltozás következményeit ismerem

Model Summaryb

Model 1

R ,243a

R Square ,059

Adjusted R Square ,057

Std. Error of the Estimate ,75564

Durbin-W atson 1,730

a. Predictors: (Constant), klímaváltozás következményeit ismerem b. Dependent Variable: Aggregált környezettudatossági index

ANOVAb

Model 1

Regression Residual Total

Sum of Squares 15,498 246,671 262,168

df 1 432 433

Mean Square 15,498 ,571

F 27,141

Sig. ,000a

a. Predictors: (Constant), klímaváltozás következményeit ismerem b. Dependent Variable: Aggregált környezettudatossági index Coefficientsa

Model 1

(Constant) klímaváltozás következményeit ismerem

Unstandardized Coefficients B Std. Error 3,252 ,128 ,180

,034

a. Dependent Variable: Aggregált környezettudatossági index

192

Standardized Coefficients Beta ,243

t 25,352

Sig. ,000

5,210

,000

41. függelék A környezettudatossági index és az iskolai nevelés közötti összefüggés vizsgálata regresszió analízissel Descriptive Statistics Mean Aggregált környezettudatossági index iskolám hangsúlyt fektet a környezettudatos személetre

Std. Deviation

N

3,8932

,77812

434

3,6820

1,17137

434

Correlations

Pearson Correlation

Sig. (1-tailed)

N

Aggregált környezettudat ossági index

iskolám hangsúlyt fektet a környezettudat os személetre

1,000

,153

,153

1,000

,

,001

,001

,

434

434

434

434

Aggregált környezettudatossági index iskolám hangsúlyt fektet a környezettudatos személetre Aggregált környezettudatossági index iskolám hangsúlyt fektet a környezettudatos személetre Aggregált környezettudatossági index iskolám hangsúlyt fektet a környezettudatos személetre

Model Summaryb

Change Statistics Model 1

R R Square ,153a ,023

Adjusted R Square ,021

Std. Error of the Estimate ,76988

R Square Change ,023

F Change 10,323

df1 1

a. Predictors: (Constant), iskolám hangsúlyt fektet a környezettudatos személetre b. Dependent Variable: Aggregált környezettudatossági index ANOVAb

Model 1

Regression Residual Total

Sum of Squares 6,119 256,050 262,168

df 1 432 433

Mean Square 6,119 ,593

F 10,323

Sig. ,001a

a. Predictors: (Constant), iskolám hangsúlyt fektet a környezettudatos személetre b. Dependent Variable: Aggregált környezettudatossági index

Coefficientsa

Model 1

(Constant) iskolám hangsúlyt fektet a környezettudatos személetre

Unstandardized Coefficients B Std. Error 3,520 ,122 ,101

Standardized Coefficients Beta

,032

,153

a. Dependent Variable: Aggregált környezettudatossági index

193

t 28,842

Sig. ,000

3,213

,001

df2 432

Sig. F Change ,001

Durbin-W atson 1,732

42. függelék Kereszttábla elemzés eredménye a személygépkocsi használat területén település jellege * személygépkocsi használat Crosstabulation

település jellege

1,00

2,00

3,00

Total

Count Expected Count % within település jellege % within személygépkocsi használat % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within település jellege % within személygépkocsi használat % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within település jellege % within személygépkocsi használat % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within település jellege % within személygépkocsi használat % of Total

személygépkocsi használat 1,00 2,00 3,00 57 26 7 47,6 40,7 6,9 53,3% 24,3% 6,5%

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

1,209

Total 107 107,0 100,0%

15,8%

25,0%

35,4%

24,7%

13,1% 9,4 1,4 2,1 37 40,5 40,7%

6,0% -14,7 -2,3 -3,4 31 34,6 34,1%

1,6% ,1 ,0 ,0 7 5,9 7,7%

3,9% 5,2 1,5 1,8 16 10,1 17,6%

24,7%

91 91,0 100,0%

19,2%

18,8%

25,0%

33,3%

21,0%

8,5% -3,5 -,5 -,8 99 104,9 41,9%

7,1% -3,6 -,6 -,9 108 89,7 45,8%

1,6% 1,1 ,5 ,5 14 15,2 5,9%

3,7% 5,9 1,9 2,2 15 26,1 6,4%

21,0%

236 236,0 100,0%

51,3%

65,5%

50,0%

31,3%

54,4%

22,8% -5,9 -,6 -1,2 193 193,0 44,5%

24,9% 18,3 1,9 3,6 165 165,0 38,0%

3,2% -1,2 -,3 -,5 28 28,0 6,5%

3,5% -11,1 -2,2 -3,4 48 48,0 11,1%

54,4%

434 434,0 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

44,5%

38,0%

6,5%

11,1%

100,0%

6 6

Asymp. Sig. (2-sided) ,001 ,001

1

,272

df

17 11,8 15,9%

29,5%

Chi-Square Tests

Value 22,687a 23,204

4,00

434

a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 5,87.

194

Directional Measures

Nominal by Nominal

Lambda

Goodman and Kruskal tau

Uncertainty Coefficient

Symmetric település jellege Dependent személygépkocsi használat Dependent település jellege Dependent személygépkocsi használat Dependent Symmetric település jellege Dependent személygépkocsi használat Dependent

Value ,025

Asymp. a Std. Error ,035

Approx. T ,712

Approx. Sig. ,476

,010

,028

,354

,724

,037

,059

,626

,531

,031

,012

,000

,021

,009

,000

,025

,010

2,470

,001d

,027

,011

2,470

,001

,023

,009

2,470

,001

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis. c. Based on chi-square approximation d. Likelihood ratio chi-square probability.

195

b

c

c

d

d

43. függelék Kereszttábla-elemzés eredményei a szelektív szemétgyőjtés területén környezeti aktivitás foka * szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Crosstabulation

környezeti aktivitás foka

1,00

2,00

3,00

Total

Count Expected Count % within környezeti aktivitás foka % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within környezeti aktivitás foka % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within környezeti aktivitás foka % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within környezeti aktivitás foka % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total

szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) 1,00 2,00 34 93 21,4 105,6

Total 127 127,0

26,8%

73,2%

100,0%

46,6%

25,8%

29,3%

7,8% 12,6 2,7 3,6 31 37,7

21,4% -12,6 -1,2 -3,6 193 186,3

29,3%

13,8%

86,2%

100,0%

42,5%

53,5%

51,6%

7,1% -6,7 -1,1 -1,7 8 14,0

44,5% 6,7 ,5 1,7 75 69,0

51,6%

9,6%

90,4%

100,0%

11,0%

20,8%

19,1%

1,8% -6,0 -1,6 -1,9 73 73,0

17,3% 6,0 ,7 1,9 361 361,0

19,1%

16,8%

83,2%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

16,8%

83,2%

100,0%

196

224 224,0

83 83,0

434 434,0

Chi-Square Tests

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

Value 13,472a 12,913

2 2

Asymp. Sig. (2-sided) ,001 ,002

1

,001

df

12,002 434

a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 13,96.

Directional Measures

Nominal by Nominal

Lambda

Goodman and Kruskal tau

Uncertainty Coefficient

Symmetric környezeti aktivitás foka Dependent szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Dependent környezeti aktivitás foka Dependent szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Dependent Symmetric környezeti aktivitás foka Dependent szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Dependent

Value ,011

Asymp. a Std. Error ,028

Approx. T ,372

Approx. Sig. ,710

,014

,038

,372

,710

,000

,000

,

,015

,009

,002

,031

,018

,001

,020

,011

1,779

,002e

,015

,008

1,779

,002

,033

,018

1,779

,002

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis. c. Cannot be computed because the asymptotic standard error equals zero. d. Based on chi-square approximation e. Likelihood ratio chi-square probability.

197

b

c

c

,

d

d

e

e

irányultság * szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Crosstabulation

irányultság

1,00

2,00

3,00

Total

Count Expected Count % within irányultság % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within irányultság % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within irányultság % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within irányultság % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total

szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) 1,00 2,00 11 32 7,4 35,6 25,6% 74,4% 9,0%

10,1%

2,6% 3,6 1,3 1,6 36 27,9 22,1%

7,5% -3,6 -,6 -1,6 127 135,1 77,9%

10,1%

163 163,0 100,0%

49,3%

35,9%

38,2%

8,4% 8,1 1,5 2,2 26 37,8 11,8%

29,7% -8,1 -,7 -2,2 195 183,2 88,2%

38,2%

221 221,0 100,0%

35,6%

55,1%

51,8%

6,1% -11,8 -1,9 -3,0 73 73,0 17,1%

45,7% 11,8 ,9 3,0 354 354,0 82,9%

51,8%

427 427,0 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

17,1%

82,9%

100,0%

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

8,831

2 2

Asymp. Sig. (2-sided) ,009 ,009

1

,003

df

43 43,0 100,0%

15,1%

Chi-Square Tests

Value 9,480a 9,499

Total

427

a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 7,35.

198

Directional Measures

Nominal by Nominal

Lambda

Goodman and Kruskal tau Uncertainty Coefficient

Symmetric irányultság Dependent szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Dependent irányultság Dependent szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Dependent Symmetric irányultság Dependent szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Dependent

Value ,036 ,049

Asymp. a Std. Error ,028 ,037

Approx. T 1,272 1,272

,000

,000

,

,015

,010

,002d

,022

,014

,009

,016 ,012

,010 ,008

1,554 1,554

,009e ,009e

,024

,016

1,554

,009

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis. c. Cannot be computed because the asymptotic standard error equals zero. d. Based on chi-square approximation e. Likelihood ratio chi-square probability.

199

b

c

Approx. Sig. ,203 ,203 ,

c

d

e

lakóhely * szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Crosstabulation

lakóhely

1,00

2,00

3,00

4,00

6,00

7,00

8,00

Total

Count Expected Count % within lakóhely % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within lakóhely % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within lakóhely % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within lakóhely % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within lakóhely % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within lakóhely % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within lakóhely % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within lakóhely % within szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) % of Total

szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) 1,00 2,00 22 84 17,8 88,2 20,8% 79,2%

Total 106 106,0 100,0%

30,1%

23,3%

24,4%

5,1% 4,2 1,0 1,2 43 50,6 14,3%

19,4% -4,2 -,4 -1,2 258 250,4 85,7%

24,4%

301 301,0 100,0%

58,9%

71,5%

69,4%

9,9% -7,6 -1,1 -2,1 2 1,0 33,3%

59,4% 7,6 ,5 2,1 4 5,0 66,7%

69,4%

6 6,0 100,0%

2,7%

1,1%

1,4%

,5% 1,0 1,0 1,1 1 ,7 25,0%

,9% -1,0 -,4 -1,1 3 3,3 75,0%

1,4%

4 4,0 100,0%

1,4%

,8%

,9%

,2% ,3 ,4 ,4 2 ,7 50,0%

,7% -,3 -,2 -,4 2 3,3 50,0%

,9%

4 4,0 100,0%

2,7%

,6%

,9%

,5% 1,3 1,6 1,8 3 ,7 75,0%

,5% -1,3 -,7 -1,8 1 3,3 25,0%

,9%

4 4,0 100,0%

4,1%

,3%

,9%

,7% 2,3 2,8 3,1 0 1,5 ,0%

,2% -2,3 -1,3 -3,1 9 7,5 100,0%

,9%

9 9,0 100,0%

,0%

2,5%

2,1%

,0% -1,5 -1,2 -1,4 73 73,0 16,8%

2,1% 1,5 ,6 1,4 361 361,0 83,2%

2,1%

434 434,0 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

16,8%

83,2%

100,0%

200

Chi-Square Tests

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

Value 18,560a 15,889

6 6

Asymp. Sig. (2-sided) ,005 ,014

1

,566

df

,330 434

a. 9 cells (64,3%) have expected count less than 5. The minimum expected count is ,67.

Directional Measures

Nominal by Nominal

Lambda

Goodman and Kruskal tau Uncertainty Coefficient

Symmetric lakóhely Dependent szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Dependent lakóhely Dependent szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Dependent Symmetric lakóhely Dependent szelektív szemétgyőjtés (igen/nem) Dependent

Value ,010 ,000

Asymp. a Std. Error ,014 ,000

,027

,038

,007

,007

,005d

,043

,022

,005

,028 ,021

,013 ,010

2,046 2,046

,014e ,014e

,040

,020

2,046

,014

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis. c. Cannot be computed because the asymptotic standard error equals zero. d. Based on chi-square approximation e. Likelihood ratio chi-square probability.

201

b

Approx. T Approx. Sig. ,708 ,479 c , ,c ,708

,479

d

e

44. függelék Kereszttábla-elemzés eredményei a környezeti aktivitás területén irányultság * környezeti aktivitás foka Crosstabulation

irányultság

1,00

2,00

3,00

Total

környezeti aktivitás foka 1,00 2,00 3,00 13 25 5 12,4 22,4 8,3 30,2% 58,1% 11,6%

Count Expected Count % within irányultság % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within irányultság % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within irányultság % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within irányultság % within környezeti aktivitás foka % of Total

11,3%

6,1%

10,1%

3,0% ,6 ,2 ,2 60 47,0 36,8%

5,9% 2,6 ,6 ,9 79 84,7 48,5%

1,2% -3,3 -1,1 -1,3 24 31,3 14,7%

10,1%

163 163,0 100,0%

48,8%

35,6%

29,3%

38,2%

14,1% 13,0 1,9 2,9 50 63,7 22,6%

18,5% -5,7 -,6 -1,1 118 114,9 53,4%

5,6% -7,3 -1,3 -1,8 53 42,4 24,0%

38,2%

221 221,0 100,0%

40,7%

53,2%

64,6%

51,8%

11,7% -13,7 -1,7 -2,9 123 123,0 28,8%

27,6% 3,1 ,3 ,6 222 222,0 52,0%

12,4% 10,6 1,6 2,6 82 82,0 19,2%

51,8%

427 427,0 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

28,8%

52,0%

19,2%

100,0%

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

8,809

4 4

Asymp. Sig. (2-sided) ,011 ,011

1

,003

df

43 43,0 100,0%

10,6%

Chi-Square Tests

Value 12,989a 13,094

Total

427

a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 8,26.

202

Symmetric Measures

Nominal by Nominal

Measure of Agreement N of Valid Cases

Phi Cramer's V Contingency Coefficient Kappa

Value ,174 ,123 ,172 ,019 427

Asymp. a Std. Error

Approx. T

,030

,632

b

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis.

nem * környezeti aktivitás foka Crosstabulation

nem

1,00

2,00

Total

Count Expected Count % within nem % within környezeti aktivitás foka Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within nem % within környezeti aktivitás foka Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within nem % within környezeti aktivitás foka

környezeti aktivitás foka 1,00 2,00 3,00 72 97 35 59,7 105,3 39,0 35,3% 47,5% 17,2%

Total 204 204,0 100,0%

56,7%

43,3%

42,2%

47,0%

12,3 1,6 2,6 55 67,3 23,9%

-8,3 -,8 -1,6 127 118,7 55,2%

-4,0 -,6 -1,0 48 44,0 20,9%

230 230,0 100,0%

43,3%

56,7%

57,8%

53,0%

-12,3 -1,5 -2,6 127 127,0 29,3%

8,3 ,8 1,6 224 224,0 51,6%

4,0 ,6 1,0 83 83,0 19,1%

434 434,0 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

203

Approx. Sig. ,011 ,011 ,011 ,528

Chi-Square Tests

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

Value 6,796a 6,798

2 2

Asymp. Sig. (2-sided) ,033 ,033

1

,023

df

5,189 434

a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 39,01. Directional Measures

Nominal by Nominal

Lambda

Goodman and Kruskal tau Uncertainty Coefficient

Symmetric nem Dependent környezeti aktivitás foka Dependent nem Dependent környezeti aktivitás foka Dependent Symmetric nem Dependent környezeti aktivitás foka Dependent

Value ,041 ,083

Asymp. a Std. Error ,027 ,053

Approx. T 1,512 1,512

,000

,000

,

,016

,012

,034d

,008

,007

,028

,009 ,011

,007 ,009

1,308 1,308

,033e ,033e

,008

,006

1,308

,033

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis. c. Cannot be computed because the asymptotic standard error equals zero. d. Based on chi-square approximation e. Likelihood ratio chi-square probability.

204

b

c

Approx. Sig. ,130 ,130 ,

c

d

e

életkor * környezeti aktivitás foka Crosstabulation

életkor

1,00

2,00

3,00

Total

környezeti aktivitás foka 1,00 2,00 3,00 63 122 63 71,4 128,9 47,6 25,4% 49,2% 25,4%

Count Expected Count % within életkor % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within életkor % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within életkor % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within életkor % within környezeti aktivitás foka % of Total

51,2%

55,0%

76,8%

58,1%

14,8% -8,4 -1,0 -1,8 38 34,9 31,4%

28,6% -6,9 -,6 -1,4 69 62,9 57,0%

14,8% 15,4 2,2 3,8 14 23,2 11,6%

58,1%

121 121,0 100,0%

30,9%

31,1%

17,1%

28,3%

8,9% 3,1 ,5 ,7 22 16,7 37,9%

16,2% 6,1 ,8 1,3 31 30,2 53,4%

3,3% -9,2 -1,9 -2,5 5 11,1 8,6%

28,3%

58 58,0 100,0%

17,9%

14,0%

6,1%

13,6%

5,2% 5,3 1,3 1,7 123 123,0 28,8%

7,3% ,8 ,2 ,2 222 222,0 52,0%

1,2% -6,1 -1,8 -2,2 82 82,0 19,2%

13,6%

427 427,0 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

28,8%

52,0%

19,2%

100,0%

Chi-Square Tests

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

Value 15,961a 16,868 11,884

Total 248 248,0 100,0%

4 4

Asymp. Sig. (2-sided) ,003 ,002

1

,001

df

427

a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 11,14.

205

Directional Measures

Nominal by Nominal

Lambda

Goodman and Kruskal tau

Symmetric életkor Dependent környezeti aktivitás foka Dependent életkor Dependent környezeti aktivitás foka Dependent

Value ,000 ,000

Asymp. a Std. Error ,000 ,000

,000

,000

,023

,011

,000c

,014

,007

,017

Approx. T Approx. Sig. ,b ,b b , ,b ,

b

,

c

a. Not assuming the null hypothesis. b. Cannot be computed because the asymptotic standard error equals zero. c. Based on chi-square approximation Symmetric Measures

Nominal by Nominal

Measure of Agreement N of Valid Cases

Phi Cramer's V Contingency Coefficient Kappa

Value ,193 ,137 ,190 -,030 427

Asymp. a Std. Error

Approx. T

,031

-,956

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis.

206

b

b

Approx. Sig. ,003 ,003 ,003 ,339

település jellege * környezeti aktivitás foka Crosstabulation

település jellege

1,00

2,00

3,00

Total

Count Expected Count % within település jellege % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within település jellege % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within település jellege % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within település jellege % within környezeti aktivitás foka % of Total

környezeti aktivitás foka 1,00 2,00 3,00 45 51 11 31,3 55,2 20,5 42,1% 47,7% 10,3% 35,4%

22,8%

13,3%

24,7%

10,4% 13,7 2,4 3,4 23 26,6 25,3%

11,8% -4,2 -,6 -,9 56 47,0 61,5%

2,5% -9,5 -2,1 -2,7 12 17,4 13,2%

24,7%

91 91,0 100,0%

18,1%

25,0%

14,5%

21,0%

5,3% -3,6 -,7 -,9 59 69,1 25,0%

12,9% 9,0 1,3 2,1 117 121,8 49,6%

2,8% -5,4 -1,3 -1,6 60 45,1 25,4%

21,0%

236 236,0 100,0%

46,5%

52,2%

72,3%

54,4%

13,6% -10,1 -1,2 -2,1 127 127,0 29,3%

27,0% -4,8 -,4 -,9 224 224,0 51,6%

13,8% 14,9 2,2 3,6 83 83,0 19,1%

54,4%

434 434,0 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

29,3%

51,6%

19,1%

100,0%

Chi-Square Tests

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

Value 21,145a 21,073 15,984

4 4

Asymp. Sig. (2-sided) ,000 ,000

1

,000

df

Total 107 107,0 100,0%

434

a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 17,40.

207

Directional Measures

Nominal by Nominal

Lambda

Goodman and Kruskal tau

Uncertainty Coefficient

Symmetric település jellege Dependent környezeti aktivitás foka Dependent település jellege Dependent környezeti aktivitás foka Dependent Symmetric település jellege Dependent környezeti aktivitás foka Dependent

Value ,000

Asymp. a Std. Error ,000

,000

,000

,

,000

,000

,

,027

,012

,000

,021

,010

,001

,024

,010

2,320

,000e

,024

,010

2,320

,000

,024

,010

2,320

,000

b

Approx. T Approx. Sig. ,c ,c c

c

c. Cannot be computed because the asymptotic standard error equals zero. d. Based on chi-square approximation e. Likelihood ratio chi-square probability.

Symmetric Measures

Measure of Agreement N of Valid Cases

Phi Cramer's V Contingency Coefficient Kappa

Asymp. a Std. Error

Approx. T

,029

4,359

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis.

208

c

d

b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis.

Nominal by Nominal

,

c

d

a. Not assuming the null hypothesis.

Value ,221 ,156 ,216 ,121 434

,

b

Approx. Sig. ,000 ,000 ,000 ,000

e

e

testvér van/nincs * környezeti aktivitás foka Crosstabulation

testvér van/nincs

1,0

2,0

Total

Count Expected Count % within testvér van/nincs % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within testvér van/nincs % within környezeti aktivitás foka % of Total Residual Std. Residual Adjusted Residual Count Expected Count % within testvér van/nincs % within környezeti aktivitás foka % of Total

környezeti aktivitás foka 1,00 2,00 3,00 32 31 19 23,6 42,6 15,7 39,0% 37,8% 23,2% 26,0%

14,0%

23,2%

19,2%

7,5% 8,4 1,7 2,3 91 99,4 26,4%

7,3% -11,6 -1,8 -2,9 191 179,4 55,4%

4,4% 3,3 ,8 1,0 63 66,3 18,3%

19,2%

345 345,0 100,0%

74,0%

86,0%

76,8%

80,8%

21,3% -8,4 -,8 -2,3 123 123,0 28,8%

44,7% 11,6 ,9 2,9 222 222,0 52,0%

14,8% -3,3 -,4 -1,0 82 82,0 19,2%

80,8%

427 427,0 100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

28,8%

52,0%

19,2%

100,0%

Chi-Square Tests

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association N of Valid Cases

Value 8,439a 8,441 ,840

2 2

Asymp. Sig. (2-sided) ,015 ,015

1

,359

df

Total 82 82,0 100,0%

427

a. 0 cells (,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is 15,75.

209

Directional Measures

Nominal by Nominal

Lambda

Goodman and Kruskal tau

Symmetric testvér van/nincs Dependent környezeti aktivitás foka Dependent testvér van/nincs Dependent környezeti aktivitás foka Dependent

Value ,003

Asymp. a Std. Error ,028

Approx. T ,126

,000

,000

,

,

,005

,039

,126

,900

,020

,013

,015

,013

,009

,005

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis. c. Cannot be computed because the asymptotic standard error equals zero. d. Based on chi-square approximation

Symmetric Measures

Nominal by Nominal

Measure of Agreement N of Valid Cases

Phi Cramer's V Contingency Coefficient Kappa

Value Approx. Sig. ,141 ,015 ,141 ,015 ,139 ,015 ,c 427

a. Not assuming the null hypothesis. b. Using the asymptotic standard error assuming the null hypothesis. c. Kappa statistics cannot be computed.They require a symmetric 2-way table in which the values of the first variable match the values of the second variable.

210

b

c

Approx. Sig. ,900 c

d

d

Köszönetnyilvánítás

A dolgozat elkészítése során megtapasztaltam Bernard Shaw szavait, miszerint: „Életünkben a legnagyobb akadályt a fontos dolgok elérésében a körülmények jelentik. Hagyjuk, hogy a körülmények eltérítsenek minket, holott mindent meg kéne azért tennünk, hogy elérjük a célt. Egyetlen más olyan tényezı sincs, mint a körülmények, amelyek miatt oly sok álom tört volna össze és oly sok célt adtak volna fel az emberek. …. A sikeres emberek arra használják a körülményeket, hogy elstartoljanak a céljuk felé, míg az emberek nagy része kimozdíthatatlan úttorlaszoknak véli ıket. A körülmények kerülıutakra kényszeríthetnek az életünkben, de semmiben sem akadályozhatnak meg!” Hálás szívvel mondok köszönetet témavezetımnek és mindazoknak a türelmes, bíztató, bennem hinni tudó személyeknek, akik szakmai és lelki segítségnyújtásukkal a kimozdíthatatlannak tőnı úttorlaszoknál továbbsegítettek, hogy elérhessem a célom.

211