Szennyezőforrás feltárás, víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata

Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 keretében támogatott projekt (Projekt regisztrációs szám: HURO/0801/047)

„Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO)”

Szennyezőforrás feltárás, víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata

2010. december

Jelentés

Szerződés száma:

8608/26.07.2010

Projekt címe:

„Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszín alatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO)” Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 keretében támogatott projekt

Munkafázis:

Szennyezőforrás vizsgálata

Teljesítés:

2010. december

Megbízó:

Bihor Megyei Tanács

Megbízott:

KSzI – Geogold Carpatin Konzorcium

Törvényes képviselő:

Kissné Jáger Erika

Projektvezető:

Ambrus Magdolna

Közreműködtek: Ambrus Magdolna Barabás Zsuzsanna Ganszky Márton Ilyés Réka Kissné Jáger Erika Magó Levente Rajka Géza

feltárás,

víznyelők,

dolinák

helyszíni

okl. geológus, humánökológus okl. környezetgazdálkodási agrármérnök okl. építőmérnök, környezetvédelmi szakirány okl. környezetgazdálkodási agrármérnök okl. agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök okl. környezetmérnök barlangtani szakértő (Román Tudományos Akadémia Emil Racoviţă Kolozsvári Barlangtani Kutatóintézete)

2

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS ...................................................................................................5

2.

A VIZSGÁLATOK MENETE ........................................................................6 2.1. 2.2.

3.

SZENNYEZŐFORRÁS FELTÁRÁS .....................................................................6 VÍZNYELŐK, DOLINÁK HELYSZÍNI VIZSGÁLATA .............................................8

AZ ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK VÍZBÁZISVÉDELMI SZEMPONTÚ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ......................................................................9 3.1. A TELEPÜLÉSEK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ..................................................9 3.1.1. Folyóvölgyi települések ..........................................................................9 3.1.2. Karsztfennsíkok települései...................................................................10 3.2. AZ ÉRINTETT TERÜLETEN ELHELYEZKEDŐ KÖZSÉGEK BEMUTATÁSA ............11 3.2.1. Esküllő (Aştileu) ...................................................................................11 3.2.2. Rév (Vadu Crişului)..............................................................................14 3.2.3. Vársonkolyos (Şuncuiuş) ......................................................................16 3.2.4. Barátka (Bratca) ..................................................................................19 3.2.5. Csarnóháza (Bulz)................................................................................21

4.

FELSZÍNALATTI VÍZGYŰJTŐ KARSZTRENDSZEREK, VÍZNYELŐK ÉS DOLINÁK BEMUTATÁSA ....................................................................24 4.1. 4.2.

5.

A VIZSGÁLT TERÜLET POTENCIÁLIS SZENNYEZŐFORRÁSAINAK BEMUTATÁSA .............................................................................................29 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6.

6.

FELSZÍNALATTI VÍZGYŰJTŐ KARSZTRENDSZEREK........................................25 VÍZNYELŐK, DOLINÁK HELYSZÍNI VIZSGÁLATA ...........................................28

BÁNYÁSZAT ..............................................................................................29 KOMMUNÁLIS HULLADÉK ..........................................................................30 SZENNYVÍZ ................................................................................................30 ÁLLATTARTÁS, TRÁGYAKEZELÉS ...............................................................30 NÖVÉNYTERMESZTÉS .................................................................................31 KÖZLEKEDÉS .............................................................................................31

A SZENNYEZŐHATÁS FELMÉRÉS EREDMÉNYEI ..............................32 6.1. A RENDSZEREK, ILL. A TERÜLET ÁLTALÁNOS ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE ...32 6.1.1. pH ........................................................................................................35 6.1.2. Keménység ...........................................................................................35 6.1.3. Kémiai oxigénigény (KOIps)..................................................................36 6.1.4. Vas- és mangán-tartalom......................................................................36 6.1.5. Szulfát- és foszfát-tartalom ...................................................................36 6.1.6. Toxikus fémek.......................................................................................37 6.2. PROBLÉMÁS TERÜLETEK, SZENNYEZŐFORRÁSOK ........................................37 6.2.1. Bălnaca-Groşi felhagyott bánya területe...............................................37 6.2.2. Cornet település, felhagyott bányaterület..............................................41 6.2.3. Vársonkolyos, működő hőálló-agyag bánya..........................................41 6.2.4. Vársonkolyos – Recea, felhagyott hőálló-agyag bánya .........................42 6.2.5. Esküllői forrásbarlang és a hozzá kapcsolódó víznyelők .......................43 6.2.6. Gálosházi-barlang................................................................................45

3

6.2.7. 6.2.8. 6.2.9.

Körösponor (Ponoara), kommunális szennyezések................................46 Tomnatic, illegális hulladéklerakás ......................................................49 Ţiganiştei- barlang, illegális hulladéklerakás .......................................50

TÉRKÉPEK 1. térkép:

A vizsgált terület

2. térkép:

Víznyelők és dolinák

3. térkép:

Vizsgált pontok és helyszínek

4. térkép:

Kritikus helyszínek

MELLÉKLETEK 1. melléklet

A vizsgált pontok, helyszínek

2. melléklet:

Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei

3. melléklet:

Talaj- és üledékminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei

4. melléklet:

Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei – felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva

5. melléklet:

A minták laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvei

6. melléklet:

Felmért víznyelők és dolinák

7. melléklet:

A felmért víznyelők és dolinák fényképei

TÁBLÁZATOK 1. táblázat:

A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek

2. táblázat:

A határértéket átlépő vízminták analitikai eredményeinek összefoglalása

4

1.

Bevezetés

A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (továbbiakban TIKÖVIZIG) (Debrecen) és a Bihar Megyei Tanács 2009. évben a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében támogatást nyert „Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére” címmel (regisztrációs szám: HU-RO/0801/047). A kutatás célja a magyar-román határ két oldalán elhelyezkedő, a Körös-medencében lehatárolt GWBs RO HU felszínalatti víztestnek a TIKÖVIZIG és a romániai Bihar-megye illetékességi területére eső, a Berettyó és a Sebes-Körös vízgyűjtőterületét magába foglaló rész jó állapotának eléréséhez szükséges alapvető geológiai és környezeti összefüggések megismerése, azoknak a módszereknek kidolgozása és demonstrálása, amelyek révén a határokon átnyúló felszín alatti vizek jó állapota hatékonyan elérhető, illetve fenntartható. A Bihar Megyei Tanács (Consiliul Judetean Bihor), mint a projekt romániai partnere közbeszerzési pályázatot írt ki a kutatási program végrehajtására. A pályázatot konzorciumunk, a KSzI – Geogold Carpatin Konzorcium nyerte el. A projekt részét képezi a vizsgált terület állapotának szennyezőforrások feltárása, a víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata.

megismerése,

a

A romániai projektterületen a részletes vizsgálatok elsősorban a Királyerdő-hegység területére koncentrálódtak annak karsztos jellege miatt. Az ilyen karsztterületek a felszín alatti vizek szennyezése szempontjából rendkívül sérülékenyek. A karszt-területeken az enyhén savas víz, és a benne oldódó kőzet, például mészkő vagy dolomit kölcsönhatásának eredményeképpen jellegzetes karsztformák, például barlangok, dolinák, töbrök, víznyelők alakulnak ki. Ezeken keresztül a felszínen elfolyó vizek – és így a felszíni szennyezések – közvetlenül bejutnak a felszín alatti karszt rendszerekbe, így a karsztok a szennyezések szempontjából igen veszélyeztetettek. Az elszivárgott vizek egy része forrás formájában ismét felszínre kerül, más része a kőzet repedésein keresztül a mélyebb rétegek felé szivárog, a felszín alatti vizeket táplálva. A karszt-területek jelenlegi területhasználatai, és a fejlesztési irányok mindezek következtében közvetlenül befolyásolják a felszín alatti vízkészletet a teljes vízgyűjtőn. A szennyezőforrások feltárásos vizsgálata a területen található szennyezőforrások számbavételére és felülvizsgálatára irányult, annak érdekében, hogy feltárásra kerüljenek a szennyezőforrások felszín alatti vízkészletre gyakorolt esetleges szennyező hatásai. A területbejárás alkalmával felmértük a részteles vizsgálatra kijelölt beáramlási területen fellelhető dolinákat, víznyelőket, azok állapotát (fénykép, átmérő, mélység, stb.), környezetét, esetleges potenciális szennyezőforrásokhoz való viszonyát.

5

2.

A vizsgálatok menete Tárgyi jelentés két feladatcsoportot foglal magába, melyek az alábbiak: •

Szennyezőforrás feltárás;

•

Víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata.

Mivel a két feladat szorosan összefügg, így azokat egy egységes jelentésben mutatjuk be. A szennyezőforrás feltárás, és a víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata során a Bihar Megyei Tanács által a közbeszerzési eljárás során kiadott Feladatmeghatározásban megadott szempontokat vettük figyelembe. A romániai vizsgálati terület a Feladatmeghatározásnak megfelelően a projektterület jellemző beáramlási területén, a Királyerdő-hegységben került kijelölése, a hegység északkeleti felét foglalja magába. A vizsgált terület – karsztos jellege miatt – a felszín alatti vizek szennyezése szempontjából rendkívül sérülékenynek tekinthető. A vizsgálati területet a 1. térképen mutatjuk be. A vizsgált pontok jelét, elhelyezkedését (koordináták, magasság), és megnevezését a 1. mellékletben foglaltuk össze.

2.1. Szennyezőforrás feltárás A szennyezőforrás feltárás során a térképi és az adatgyűjtési információk alapján, valamint a terepen gyűjtött adatok alapján helyszíni bejárással azonosítottuk, és dokumentáltuk a vizsgált területen található potenciális szennyezőforrásokat. A munka alkalmával a pontszerű szennyezőforrásokon kívül a diffúz szennyezőhatásokat is vizsgáltuk. A diffúz/területi szennyezőhatások felmérése során vizsgáltuk a települések, az ipari és a mezőgazdasági tevékenységek hatásait a felszín alatti vízre. A munka során a polgármesteri hivatalok helyismerettel rendelkező szakembereinek, valamint a helyi lakosok segítségével ismertük meg a településeket és a fontosabb problémákat, a tőlük kapott naprakész információkkal pontosítottuk, illetve kiegészítettük a nyilvántartásból származó ismereteinket. Az információkat előre összeállított kérdőívek alapján gyűjtöttük össze. Vizsgálataink az alábbi témakörökre terjedtek ki: -

Területhasználatok; a lakott és művelt területek, az ipari, szolgáltató telephelyek, a gyep és erdő területek azonosítása, jellemzése;

-

Állattartás felmérése

-

A szennyezőforrások számbavétele

6

-

A legális és illegális, kommunális és egyéb hulladéklerakások, trágyalerakók azonosítása,

-

A veszélyes anyagok és veszélyes hulladék tárolók előfordulásának vizsgálata

-

A települések diffúz szennyezőhatásának felmérése

-

Felszíni és felszín alatti bányák azonosítása

-

Úthálózat, a közlekedés hatásainak felmérése

A potenciális szennyezőforrás felmérés adatainak értékelését követően kiválasztottuk azokat a helyszíneket, pontszerű és diffúz szennyezőforrásokat, amelyek esetében talaj- és vízmintavételt, és laboratóriumi vizsgálatok elvégzését láttunk szükségesnek. Mintavételre kiválasztottuk azokat a helyszíneket, ahol a bejárás során esetleges szennyezésre utaló körülményt észleltünk. A fentiek alapján kiválasztott mintavételi pontokat, illetve a szükségesnek ítélt talaj és vízvizsgálatok eredményeit a 2., 3. és 4. mellékletben foglaltuk össze; elhelyezkedésüket a 3. térképen szemléltetjük. A minták laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveit az 5. melléklet tartalmazza. A 3. fejezetben ismertetjük a vizsgálati területen elhelyezkedő településeket, az általános jellemzőkön túl bemutatva az egyes települések sajátosságait is. A szennyezőforrás felmérési munkát a laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel kiegészítve az 5. és 6. fejezetben ismertetjük. A mintákból a terület jellemzői, és a potenciális szennyezőforrás függvényében határoztuk meg a vizsgálandó komponenseket. A vízmintákból általános vízkémiai vizsgálatot végeztünk, illetve szükség esetén a toxikus fémek, az összes alifás szénhidrogén (TPH) koncentrációját határoztuk meg. A talaj- és üledékmintákból a nitrit-nitrát-nitrogén, illetve a TPH koncentrációját határoztuk meg. A mintavételeket, valamint a talaj-, víz- és üledékminták vizsgálatát a magyar és román akkreditációval egyaránt rendelkező Biokör Technológiai és Környezetvédelmi Kft. végezte. A laboratórium Magyarországon a NAT által NAT-1-1227/2006. számon, Romániában a RENAR által Nr. 487-L/2007 számon akkreditált. A vízminták mérési eredményeinek kiértékelése során elsősorban a RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 román rendeletben meghatározott ivóvízre vonatkozó határértékeket vettük figyelembe. Azokra a komponensekre vonatkozóan, amelyekre a román jogszabály nem határoz meg határértéket, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) magyar Korm. rendeletben meghatározott határértékeket vettük figyelembe. Fenti két jogszabály elsősorban az ivóvízként is hasznosított források vízminőségének ellenőrzésére alkalmas. Az egyéb, felszín alatti vizek szennyezőanyagtartalmát a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) magyar KvVM-EüMFVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határértékekhez viszonyítottuk, mivel Romániában jelenleg nincsenek ezekre vonatkozóan szennyezettségi határértékek megállapítva. A talaj- és üledékminták szennyezettségét szintén a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüMFVM együttes rendeletben meghatározott B szennyezettségi határértékek alapján értékeltük. 7

2.2. Víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata A vizsgált karsztos beáramlási területen a víznyelők, dolinák állapotának, veszélyeztetettségének felmérése a felszín alatti vízkészlet alakulására gyakorolt szerepük miatt különösen fontos. A területbejárás alkalmával felmértük a vizsgálati területen fellelhető dolinák, víznyelők állapotát, környezetét, esetleges potenciális szennyezőforrásokhoz való viszonyát. Meghatároztuk a méretüket, mélységüket, elrendeződésüket, vizsgáltuk a hordozó kőzet típusát, kitöltöttségüket, morfológiájukat, működésük jellegét. Megtörtént a dolinák és víznyelők (felszíni karsztformák) helyzetének GPS-es meghatározása, térképi megjelenítése. A víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálatának eredményeit a 4. fejezetben ismertetjük, elhelyezkedésüket a 2. térképen mutatjuk be.

8

3.

Az érintett települések vízbázisvédelmi szempontú általános bemutatása

3.1. A települések általános bemutatása Romániában – a magyarországi önkormányzati rendszertől eltérően – a kisebb települések községekbe szerveződnek, és a községközponti település látja el a helyi közigazgatási feladatokat a hozzá tartozó településeken is. A Királyerdő-hegységben, a szennyezőforrás feltárás keretében vizsgált területen ennek megfelelően két különböző településszerkezetet lehet megkülönböztetni, melyet az alábbiakban ismertetünk: •

Folyóvölgyi települések;

•

Karsztfennsíkok települései.

3.1.1. Folyóvölgyi települések A községközponti települések a fennsíkokat határoló folyóvölgyekbe (Sebes-Körös, Iad) koncentrálódnak. Ezen települések sűrűbben lakottak, közműellátottságuk viszonylag jó. Az ivóvizet parti szűrésű kutakból, vagy nagyobb karsztforrásokból biztosítják, a vezetékes vízellátás a lakások nagy részében biztosított. A települések jellemzően csatornázottak, a szennyvizet helyi szennyvíztisztítókban tisztítják. A tisztított szennyvíz befogadója a Sebes-Körös. A nem csatornázott településeken, illetve településrészeken a lakosok a szennyvíz elhelyezésére szikkasztó aknákat használnak, melyek ürítése szükség szerint, a lakosok kérésére történik. A szippantott szennyvizet az élesdi, vagy a helyi szennyvíztisztítóra szállítják. A folyóvölgyi településeken a hulladékgyűjtés és -ártalmatlanítás jellemzően megoldott. A hulladékot szervezetten gyűjtik, és az élesdi hulladéklerakóra szállítják. Az ipari tevékenységek a községközpontokba koncentrálódnak, azonban a bányászat visszaszorultával az ipari tevékenység csökkent a területen. A folyóvölgyi településeken a felszín alatti közeget érő szennyezések döntően a Körös völgyébe áramlanak, így az itt folytatott tevékenységek hatása elsősorban nem a karsztterületeken jelentkezik, a vizsgált beáramlási területekre csak kisebb mértékben jelentenek veszélyt. Ugyanakkor a fennsíkot érő szennyezések hatásai a völgyekben is jelentkeznek, mivel a karszt-területeken beszivárgó víz egy része az alsóbb fekvésű területeken forrásként kerül a felszínre, melyek egy részét ivóvízként hasznosítják. A szennyezőforrás feltáró vizsgálat során a községközponti települések polgármesteri hivatalaiban személyes konzultációkat folytattunk, a helyi sajátosságok megismerése érdekében. A begyűjtött információkat a 3.2. fejezetben mutatjuk be.

9

3.1.2. Karsztfennsíkok települései A Királyerdő karsztfennsíkjain gyéren lakott, laza településszerkezet a jellemző. Ezek a települések közigazgatásilag a völgyekben található községekhez tartoznak. A karszt-területeken az enyhén savas víz, és a benne oldódó kőzet, például mészkő vagy dolomit kölcsönhatásának eredményeképpen jellegzetes karsztformák, például barlangok, dolinák, töbrök, víznyelők alakulnak ki. Ezeken keresztül a felszínen elfolyó vizek – és így a felszíni szennyezések – közvetlenül bejutnak a felszín alatti karszt rendszerekbe. Az elszivárgott vizek egy része forrás formájában ismét felszínre kerül, más része a kőzet repedésein keresztül a mélyebb rétegek felé szivárog, a felszín alatti vizeket táplálva. Mivel a felszín alatti vizek állapotát elsősorban a karsztos területeken folytatott tevékenységek határozzák meg, így a terepbejárások során elsősorban a fennsíkok vizsgálatára összpontosítottunk. A karszt-területek jelenlegi, és tervezett területhasználatai közvetlenül befolyásolják a felszín alatti vízkészletet a teljes vízgyűjtőn. A fennsíkok településeinek a közműellátottsága – a községközponti településekhez viszonyítva – rossz. A településeken központi ivóvízhálózat nincs kiépítve, azonban a lakóépületek nagy részébe a tulajdonosok – önellátó módon, forrásokból – bevezették a vizet. Jellemző, hogy több család összefog, és közösen hasznosítják egy-egy forrás vizét. Csatornahálózat ezeken a területeken nem került kiépítésre, a keletkező szennyvíz kezelése jellemzően nem megoldott. A szennyvizet aknákban gyűjtik, azonban a nehéz megközelítés miatt azok tartalmát feltételezhetően nem szippantják, a szennyvíz a talajban elszikkad. A hulladék rendszeres elszállítása, és biztonságos ártalmatlanítása a gyéren lakott területeken gyakorlatilag nem biztosított. Az itt élők életmódjából adódóan viszonylag kis mennyiségű hulladék képződik, azonban ennek elszállítása – a nehéz megközelítés miatt – nem megoldott. Ennek megfelelően gyakori, hogy a hulladékot illegális módon, barlangokban, víznyelőkben, töbrökben, felhagyott bányákban helyezik el. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint elsősorban kommunális hulladék elhelyezése történik, de állati tetemek lerakása is előfordul. Szintén problémát okoz, hogy a karszt-területeken elszórt hulladékok a csapadék révén a vízfolyásokba jutnak, majd a víznyelőkben, barlangokban halmozódnak fel. Ezáltal a szennyezőanyagok közvetlenül juthatnak le a felszín alatti vizekbe. A Királyerdő területén nagyüzemi állattartás nem jellemző, a lakosok jellemzően önellátó állattartást folytatnak. A gyepterületek aránya jelentős, azonban az állatlétszám viszonylag alacsony. A háztáji állattartás során keletkező istállótrágyát jellemzően a szabadban, az istállók mellett tárolják, de az is előfordul, hogy a töbrökbe vezetik, mely a felszín alatti vizek szennyeződését okozhatja. A Királyerdő-hegység bauxitban és hőálló agyagban gazdag terület, melynek kiaknázására a területen több bánya létesült. Felszíni és mélyművelésű bányák is működtek a területen. A bányák legnagyobb részét a ’90-es években bezárták, jelenleg ismereteink szerint csak felszíni bányák üzemelnek a területen. A felhagyott bányák egy részét megfelelő módon lezárták, illetve rekultiválták, azonban a helyszíni bejárás során potenciális veszélyt jelentő bányákat is azonosítottunk. A mélyművelésű bányák lezárásakor a mélyben tárolt anyagokat, eszközöket nem minden

10

esetben hozták felszínre, azok továbbra is a bányajáratokban vannak, így azok elöntésével szennyezőanyagok kerülhetnek közvetlenül a felszín alatti víz mélyebb rétegeibe. Szintén problémát okoz, hogy a lakosok hulladékokat helyeznek el a nem megfelelően lezárt bányajáratokba, aknákba. Ezekben az esetekben szintén fennáll a közvetlen szennyezés lehetősége.

3.2. Az érintett területen elhelyezkedő községek bemutatása 3.2.1. Esküllő (Aştileu) 3.2.1.1.

A község elhelyezkedése, területe

A község a Sebes-Körös völgyének (valea Crişului Repede) bal partján, a Báródimedencében (Depresiunea Vad-Borod), a Királyerdő-hegység (Munţii Pădurea Craiului) északi lábánál fekszik. A községet négy település alkotja: Esküllő (Aştileu), a községközpont; a Királyerdőhegység (Munţii Pădurea Craiului) magasságában, a községközponttól 8 km-re fekvő Kalota (Călăţea); Chistag, amely a Körös partján fekszik, 3 km-re a községközponttól; és a Királyerdő-hegység lábainál elterülő Peştere, amely 0,5 km-re található a községközponttól. A község teljes közigazgatási területe 4 395 ha, amelyből belterület 896 ha és külterület 3 499 ha. Az utóbbi három évben nem vontak belterületbe területet. A község rendelkezik Általános Településfejlesztési Tervvel (Plan Urbanistic General), amelyet 2001-ben készítettek el. A tervet a törvény szerint 10 évenként aktualizálni kell. A község határai: délen Bihardobrosd (Dobreşti), keleten Szászfalva (Măgeşti), délkeleten Rév (Vadu Crişului), északon Alsólugos (Lugaşu de Jos) és Élesd (Aleşd), nyugaton Vércsorog (Vârciorog) és Cece (Ţeţchea). 3.2.1.2.

Népesség, lakóingatlanok helyzete

A község állandó lakossága 3 799 fő. A lakóingatlanok száma 1 519. Az üdülő ingatlanok száma kb. 20. Nem jellemző az üdülő ingatlanok lakássá való átminősítése. 3.2.1.3.

Vízellátás

A község ivóvízvezeték hálózatának hossza 40 km. A község települései közül jelenleg Esküllőn és Peşteren van vezetékes ivóvízellátás. Esküllőn 450, Peşteren 230 ingatlan csatlakozik a rendszerhez. A vizet két barlang forrásából vezetik a tisztító műbe, és onnan a vízellátó hálózatba. Az egyik barlang Esküllő legdélebbi részén (Esküllői barlang), a másik Peştere legdélebbi részén (Pisnica barlang) található.

11

Kalotán a vízhálózat 90 %-os készültségi fokon van, üzembe helyezése 2010-re várható. A falu egy része a régi bányát ellátó rendszerhez csatlakozik, a másik része önellátó, forrásokból befogott vizet használ. A rendszer hossza 21 km, mellyel 300 lakást látnak el. Chistagon a vízellátó rendszert kiépítették, de nem üzemel a forrásból származó víz magas nitrit-nitrát tartalma miatt. Jelenleg kutakból, forrásokból történik a vízellátás, amely önellátó rendszerben működik. Községszinten havonta az átlagos – ismert – vízfelhasználás 240 m3. A működő rendszer ivóvíz minőségének ellenőrzését a Közegészségügyi Hivatal két alkalommal végzi évente. A víz minősége jó. A polgármesteri hivatal a FEADR (Európai Uniós) program keretében tervezi az ivóvízellátó rendszer felújítását Esküllőn és Pesteren, valamint a chistagi rendszer csatlakoztatását. A projekt eredményeként Chistagon 180 lakás fog csatlakozni a rendszerhez. 3.2.1.4.

Szennyvízgyűjtés és -kezelés

Jelenleg Esküllőn (Aştileu) egy szennyvíztisztító telep működik, amelyet a Helios S.A, hőálló tégla, hőszigetelő, építkezési tégla gyártó és forgalmazó cég üzemeltet és használ. A rendszerre egy tömbháznegyed csatlakozik, amely 250 lakost szolgál ki. A tisztított szennyvíz befogadója a Sebes-Körös. Kalotán, Pesteren, Chistagon, valamint Esküllő többi részén a lakosok a szennyvíz elhelyezésére szikkasztó aknákat használnak, melyek ürítése szükség szerint, a lakosok kérésére történik. A szippantott szennyvizet az SC Salubrii S.A. szippantja, és szállítja el az élesdi szennyvíztisztítóra. A FEADR (Európai Uniós) program keretében tervezik Esküllő (Astileu), Chistag és Pestere településeken a szennyvíztisztító hálózat kiépítését. A szennyvizet az élesdi szennyvíztisztítóba fogják pumpálni. 3.2.1.5.

Hulladékgyűjtés és -elhelyezés

A község összes településéről kukás rendszerrel gyűjtik a hulladékot. Kalota (Călăţea) 2009-ben csatlakozott a hulladékgyűjtési rendszerhez. A hulladékot az SC Salubri S.A. szállítja el a településekről az élesdi hulladéklerakóra, heti gyakorisággal. Havonta 280 m3 hulladékot szállítanak el. Szelektív hulladékgyűjtés nincs a településeken. Chistagon található egy azbesztgyűjtő és -lerakó. Egy már bezárt, azbesztből készült termékeket előállító gyárból szállították oda a veszélyes hulladékot. 2009-ig a települési kommunális hulladékot a Pestere területén található volt kőbányába szállították. Ez a hulladéklerakó bezárt, rekultiválták, melynek végrehajtását a környezetvédelmi hatóságok ellenőrizték. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a község területén az illegális hulladéklerakás nem okoz problémát. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint a távolabbi, nehezebben megközelíthető, ritkábban lakott területeken előfordul illegális hulladéklerakás. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a község közigazgatási területéről az elhullott állatokat az állatorvos szállíttatja el, a községben dögkút nem található. 12

3.2.1.6.

Egyéb közműellátás

A község nem rendelkezik vezetékes gázzal. A jövőben Nagyváradról fogják bevezetni a gázt. A községben a telefonszolgáltatás lefedettsége 100%-os. Tervezik a községi utak aszfaltozását. 3.2.1.7.

Vállalkozások, munkahelyek alakulása, ipari tevékenység

A község területén 124 vállalkozás van. Ezek között jelentősebbek: Chistagon a gázpalackozással és palackok szétosztásával foglalkozó Delta Gaz, cementgyár, vasútállomás karbantartó, Esküllőn a Helios SA., két vízierőmű, faanyag lerakat, szállítási és gépjavítási vállalat. Esküllőn üzemanyagtöltő állomás üzemel. A településen korábban működtek mélyművelésű bauxitbányák. A bányák bezárását követően az épületek egy részét a Delta Gaz és a helyi tanács átvette. A bauxitmosót beerdősítették. A község területén található négy birkatartó, amelyek közül 1 Chistagon 150 birkával, 2 Pesteren 100-150 birkával és 1 Kalotán (Călăţea) 120 birkával. A birkákat télen külterületen, istállókban tartják. A helyi munkahelyek száma: 662. A munkahelyek száma csökkent, miután a területen a bányák bezártak. A Helios SA. hőálló tégla, hőszigetelő, építkezési tégla gyártó és forgalomba hozó cég esetében levegőszennyezést állapítottak meg. A cég 2011-ig kapott halasztadékot a szennyezés megszüntetésére. 3.2.1.8.

Területhasználat

A község területén előforduló területhasználatok megoszlását a teljes terület arányában a következő grafikon szemlélteti:

vízf elület / suprafata kivett / teren de apa necultivat 3% 3%

Területhasználat / Modul de utilizare a terenurilor Esküllő / Astileu

erdő / padure 32%

gyümölcsös / livada rét / f aneata 0% 11%

szántó / suprafata arabila 51%

13

A polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján a község teljes területéből a szántó 51 %-ot képvisel, ezt követi az erdő 32 %-kal, majd a rét 11 %-kal. A vízfelület és a művelésből kivont terület egyenlő százalékban található meg a területen. 3.2.2. Rév (Vadu Crişului) 3.2.2.1.


A község Románia észak-nyugati, Bihar megye keleti részén található, a Sebes-Körös hegyszorosból történő kilépésénél. Ez a terület a Révi-medence (Depresiunea Vadului), a Királyerdő-hegység (Munţii Pădurea Craiului) és a Réz-hegység (Munţii Plopişului) közötti medence, amely nevét a településről kapta, dél-keleti határát jelöli. A községet négy település alkotja: -

Rév (Vadu Crişului) – községközpont

-

Bertény (Birtin) a Királyerdő-hegység lábainál, a községközponttól 1 km-re fekszik. A településen áthalad a DJ 108I sz. megyei út, amely összeköti Esküllőt (Astileu) és Révet.

-

Köröstopa (Topa de Criş) a Révi-medencében (Depresiunea Vadului), az E60-as úton, Révtől 2 km-re helyezkedik el. A települést a Baródi-völgy (Valea Borodului) keresztezi.

-

Tomnatic a Királyerdő-hegység magasságában (a Tízfalusi-karsztfennsíkon – Platoul Zece Hotare) helyezkedik el, 7 km-re Révtől.

A község teljes közigazgatási területe 7 470 ha, amelyből 2 241 ha belterület. Az utóbbi három évben számottevő területet nem vontak be belterületbe. Külterületen elenyésző mértékben adtak ki lakóépületre engedélyt. Ipari parkká nyilvánított terület nincs a községben. A község rendelkezik Általános Településfejlesztési Tervvel (Plan Urbanistic General), amelyet 2001-ben készítettek el, 2004-ben aktualizáltak. A tervet a törvény szerint 10 évenként aktualizálni kell. A települést az E60-as európai út szeli át. 50 km-re található Nagyváradtól (Oradea) és 100 km-re Kolozsvártól (Cluj - Napoca). A községet Vársonkolyossal a DJ 108 sz. megyei út köti össze. A településen halad át a Nagyvárad – Kolozsvár nemzetközi vasútvonal. A község a következő községekkel határos: északon Kisósi (Auşeu), észak-nyugaton Szászfalva (Măgeşti), nyugaton Esküllő (Aştileu), dél-nyugaton Bihardobrosd (Dobreşti), keleten Vársonkolyos (Şuncuiuş), észak-keleten Nagybáród (Borod). 3.2.2.2.


A község állandó lakosainak száma 4 300 fő. A lakóingatlanok száma 1 664, amely településenként a következőképpen oszlik meg: Réven 1 180, Bertényben 146, Tomnatecen 169, Köröstopán 166 lakás. Az üdülő ingatlanok száma kb. 40. Az üdülő ingatlanok állandó lakássá való átminősítése előfordul a községben.

14

3.2.2.3.

Vízellátás

A községben a vízvezeték hálózat hossza 12,4 km. Jelenleg Réven van vezetékes ivóvízellátás. A Sebes-Körösből látják el a települést ivóvízzel. Az ivóvízhálózathoz 800 lakás csatlakozott, ami 67 %-os vízellátást jelent. Réven a vízfelhasználás havonta 6 000 m3. A többi településen forrásokból, saját kutakból fogják be a vizet. Bertényben 30-40 család kapja egy forrásból a vizet. Tomnatec kivételével, amely messze van a községközponttól, minden településen kiépítik az ivóvízhálózatot a közeljövőben. Az ivóvizet a Sebes-Körösből fogják nyerni ezeken a településeken is. Csapadékos időben gond van a víz minőségével, mivel a tisztítókapacitás kutakra van kiépítve. Az ivóvíz minőségét háromhavonta ellenőrzi a nagyváradi Közegészségügyi Hivatal. 3.2.2.4.


A községben jelenleg nincs kiépített csatornahálózat. A hálózat kiépítését Réven, Bertényben és Köröstopán tervezik. A tisztított szennyvizet a Körös partján épülő szennyvíztisztítóba fogják szállítani. Jelenleg a településeken szikkasztó aknákat használnak. Ezeknek az aknáknak az ürítése szükség szerint, a lakók kérésére történik. A szippantott szennyvizet az SC Salubrii S.A. szippantja és szállítja el az élesdi szennyvíztisztítóba. 3.2.2.5.


A községben – Tomnatec kivételével – 800 lakásban saját kukában, a többi lakás esetében utcai kukában gyűjtik a hulladékot, melyet hetente egyszer az élesdi hulladéklerakóra szállít a polgármesteri hivatallal szerződéses viszonyban álló SC Salubri SA. Az elszállított hulladék mennyisége 1 200 t évente. Az orvosi rendelőknek külön szerződésük van veszélyes hulladék elszállítására. Az elektronikus hulladékot 6 havonta szállítják el központilag. Hulladékokkal kapcsolatos probléma elsősorban a Sebes-Körös partján fordul elő. A folyó csapadékos időben nagy mennyiségű hulladékot – elsősorban PET-palackokat – szállít, amely apadáskor a parton felhalmozódik. A polgármesteri hivatal a problémát szociális munkások segítségével próbálja időről időre megszüntetni, a hulladékot eltávolítani. Illegális hulladéklerakás – a helyszíni bejárás tapasztalatai szerint – a távolabbi, nehezebben megközelíthető, ritkábban lakott területeken fordul elő. A polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint Tomnatec közelében található egy nem hivatalosan működő dögkút. 3.2.2.6.


A község területén vezetékes gázellátás nincs. Két telefontársaság fedi le a vonalas telefonhálózatot. Új útszakasz kiépítését nem, de útfelújítást terveznek a területen. 15

3.2.2.7.


A község területén 71 vállalkozás található. Ezek közül jelentősebbek: a cserépkályhagyár (ide az alapanyagot Vársonkolyosról, a bányavállalatból szállítják), homokmosó (porcelánhoz), 2 hotel, naposcsibe keltető, 100 tehenet számláló tehenészet. A helyi munkahelyek száma 350. A munkahelyek száma csökkent, miután a területen a bányák bezártak. A község területén külszíni kőfejtő üzemelt a ’60-as évekig. 3.2.2.8.

Területhasználat


egyéb / altele 16%

szántó / supraf ata arabila 17%

Területhasználat / Modul de utilizare a terenurilor Rév / Vadu Crisului

rét / faneata 11%

belterület / intravilan 30%

legelő / pajiste 26%

szőlő, kert, gyümölcsös / vie, gradina, livada 0%

A polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján a község teljes területéből a belterület 30 %-kal a legnagyobb területet foglalja el, ezt követi a legelő (26 %), majd a szántó (17 %). Az adatok 2000. évből származnak. 3.2.3. Vársonkolyos (Şuncuiuş) 3.2.3.1.


A község Románia észak-nyugati részén, Bihar megye keleti felén, a Királyerdőhegység (Munţii Pădurea Craiului) lábánál, a Sebes-Körös (Crişul Repede) középső folyásánál helyezkedik el. Négy településből áll: Vársonkolyos (Şuncuiuş), amely egyben a község központja, Körösbánlaka (Bălnaca), Révtízfalu (Zece Hotare) és Bălnaca Groşi. A község teljes közigazgatási területe 7 204 ha, amelyből belterület 1 021 ha, külterület 6 183 ha. Az utóbbi három évben nem történt területek belterületbe vonása. A község rendelkezik Általános Településfejlesztési Tervvel (Plan Urbanistic General), amelyet 2001-ben fogadtak el és a törvény szerint 10 évenként kell aktualizálni.

16

A községen két megyei út, és öt községi út halad át 48 km hosszúságban. A megyei utak: DJ 764 Élesd – Belényes (Aleşd – Beiuş), és DJ 108 Telegd – Barátka (Tileagd – Bratca). A községi utak: DC 177 Vársonkolyos – Révtízfalu (Şuncuiuş – Zece Hotare), amely kapcsolódik a két megyei úthoz; DC 273 Körösbánlaka – Bălnaca-Groşi (Bălnaca – BălnacaGroşi); DC 36 Corn – Cărmăzan; DC 38 Topile Pojorâta; és DC 165 Körösbánlaka – Chirămaş (Bălnaca – Chirămaş). Vársonkolyost átszeli a Bukarest-Nagyvárad (Bucureşti – Oradea) vasútvonal. A község a következő községekkel szomszédos: északon Nagybáróddal (Borod), keleten és észak-keleten Barátkával (Bratca), nyugaton és észak-nyugaton Révvel (VaduCrişului), dél-nyugaton Bihardobrosddal (Dobreşti), délen Biharrósával (Roşia). 3.2.3.2.


A község állandó lakosainak száma 3 292 fő. A lakóingatlanok száma 1 720. A község területén 32 nyaraló található. Nem jellemző nyaralók lakóingatlanná való minősítése. 3.2.3.3.

Vízellátás

A község területén a vízvezeték hálózat hossza 18,6 km. A vízhálózat a szennyvízhálózattal együtt a ’60-as években épült ki. A vízhálózatot 2006-ban felújították és kiterjesztették. A vízellátás ásott kutakból kialakított rendszerről történik, amelyek a SebesKörös árterén, a folyó jobb partján helyezkednek el. Vezetékes vízellátással a négy település közül Vársonkolyos és Bánlaka rendelkezik. Összesen 1 300 lakás csatlakozik a rendszerhez. Bánlakán a rácsatlakozás 70 %-os. A rendszer működtetője a Polgármesteri Hivatal. A vízmű napi kapacitása 841 m3. Ezzel szemben az átlagos napi vízfelhasználás 200-240 m3. A víz minőségét negyedévente ellenőrzik, és klórgázzal fertőtlenítik. Révtízfalun és Bălnaca Groşin a vízellátás különböző forrásokból történik, amelyet a lakosok saját maguk vezetnek be lakásaikba. A jövőben tervezik a rendszer kiterjesztését minden településre, összesen 63 km vízvezeték hálózat kiépítésével. 3.2.3.4.


Jelenleg a szennyvízgyűjtés Vársonkolyoson 80 %-ban megoldott. A csatornahálózatot a ’60-as években építették ki, hossza 3,5 km. 700 lakás csatlakozik a rendszerhez. A szennyvíztisztító (WGS koordináta: 46’57.067N, 022’31.509E, 295 m), amely a Körös partján található, 2007-ben épült. Teljes kapacitása 240 m3/nap (2,78 l/s), amely megegyezik a napi vízfogyasztás mennyiségével. A szennyvíztisztító telepen mechanikai-biológiai tisztítási technológiát alkalmaznak. A tisztított szennyvíz befogadója a Sebes-Körös. A keletkezett iszapot a szennyvíztisztító udvarán tárolják betonozott tartályban. Az iszapot a mezőgazdasági területeken használják fel. Jövőbeni tervek szerint Vársonkolyos és Bánlaka településeket tervezik teljes mértékben csatornázni, 29 km hosszon. A másik két település földrajzi elhelyezkedése miatt nem csatornázható, nem alakítható ki egy központosított rendszer.

17

A szikkasztó aknák ürítése szükség szerint, a lakók kérésére történik. A szippantott szennyvizet az SC Salubrii S.A. szippantja és szállítja el a helyi szennyvíztisztítóba. 3.2.3.5.


A hulladékgyűjtés Vársonkolyoson és Bánlakán megoldott. Kukás rendszerrel történik a gyűjtés, havonta 400 m3 hulladék keletkezik. Ezt az SC Salubri SA. hetente egyszer elszállítja az élesdi hulladékgyűjtőbe. A másik két településen elégetik a hulladékot, szervezett hulladékgyűjtés nincs. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint ezeken a távolabbi területeken – Révtízfalu és Bălnaca Groşi környezetében – előfordul illegális hulladéklerakás. A PET palackokat és a háztartási hulladékot szelektíven gyűjtik. Veszélyes hulladékot külön nem gyűjtenek. Az állati tetemeket az SC Protan SA szállítja el a községből és megsemmisíti. 3.2.3.6.


A község területén gázellátás nincs. A vezetékes telefonhálózattal történő ellátás Vársonkolyoson 80 %-os, Bánlakán 70 %-os, a többi településen nincs. Az áramellátás közel 100 %-os a településeken. Tervezik 27 km új útszakasz kiépítését Vársonkolyos és Révtízfalu között. 3.2.3.7.


A községben 55 vállalkozás működik. Ezek közül jelentősebbek a Vársonkolyoson és Révtízfalun található felszíni agyagbánya, ahonnan hőálló agyagot bányásznak. A feldolgozás nem itt történik. Továbbá a községben található még két pékség, egy fagylaltkészítő. A helyi munkahelyek számának nagy részét az iskola teszi ki, ahol 150 fő dolgozik. A község területén csak háztáji állattartás van. A Révtízfalu területén korábban üzemelő mélyművelésű bauxitbányát 1995-ben felhagyták. Szintén felhagyták a Bălnaca Groşin található mélyművelésű hőálló agyagbányát. 3.2.3.8.

Területhasználat


18

Területhasználat / Modul de utilizare a terenurilor Vársonkolyos / Suncuius vízfelület / supraf ata

erdő / padure 33%

kivett / teren necultivat 1%

de apa 1%

szántó / suprafata arabila 15%

rét / faneata 50%

A polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján a község teljes területéből a rét 50 %-kal a legnagyobb területet foglalja el, ezt követi az erdő (33 %), majd a szántó (15 %). 3.2.4. Barátka (Bratca) 3.2.4.1.


Barátka község a Baródi-medence (Depresunea Vad-Borod) keleti szélén, a Királyerdő-hegység (Munţii Pădurea Craiului) észak-keleti lábánál, a Sebes-Körös (Crişul Repede) és a Brătcuţa folyó összefolyásánál található. A községet hat település alkotja: Barátka (Bratca) – a község központja –, Báródbeznye (Beznea), Erdődámos (Damiş), Remetelórév (Lorău), Nagyfeketepatak (Valea Crişului) és Körösponor (Ponoară). A község teljes közigazgatási területe 13 648 ha. Ebből belterület 2 123 ha, külterület 11 525 ha. Az utóbbi három évben nem történt területek belterületbe vonása. A község rendelkezik Általános Településfejlesztési Tervvel (Plan Urbanistic General). A tervet a törvény szerint 10 évenként aktualizálni kell. Barátkát Báródbezenyével (Beznea) és Damiş-sal a DJ 764 sz. megyei út, Remetelórévvel (Lorău) és Körösponorral (Ponoară) a DC 175 sz., Nagyfeketepatakkal (Valea Crişului) a DC 174. sz. községi rangú út köti össze. A község a következő községekkel szomszédos: nyugaton Vársonkolyos (Şuncuiuş), dél-nyugaton Biharkaba (Căbeşti) és Biharrósa (Roşia), keleten-dél-keleten Csarnóháza (Bulz) és északon Nagybáród (Borod). 3.2.4.2.


A község teljes lakosszáma 5 567 fő, amely településenként a következőképpen oszlik meg: Barátkán 1 712 fő, Báródbeznyén 1 399 fő, Nagyfeketepatakon 530 fő, Remetelóréven 504 fő, Körösponoron 744 fő és Erdődámoson 678 fő. A lakóingatlanok száma 2 213. Nyaralóház a község területén 30 darab található.

19

3.2.4.3.

Vízellátás

A községben a vízvezeték hálózat hossza jelenleg 16 km. Csak Barátkán van vezetékes ivóvízhálózat. A hálózatra 245 háztartás és kereskedelmi egység csatlakozik. Az ivóvíznyerő hely a Valea Brătcuţei völgyben eredő Izbucul Brătcanilor forrás. Az éves átlagos vízfelhasználás 4 500 m3. A község többi településén jelenleg ásott kutakból, forrásokból történik az ivóvíznyerés. A jövőbeni tervek között szerepel az ivóvízhálózat felújítása Barátkán, a Báródbeznyei hálózat kiépítése és csatlakozás a barátkai ivóvízhálózathoz. Nagyfeketepatakon egy másik forrásból fogják nyerni a vizet. A másik három településen (Erdődámos, Remetelórév, Körösponor) továbbra is kutakból, forrásokból történik majd a vízellátás. 3.2.4.4.


A községben a csatornahálózat a hat település közül Barátkán van kiépítve. Hossza 1,1 km. A hálózatra 85 lakás és 15 kereskedelmi ingatlan csatlakozott. A szennyvíztisztító telep Barátkán, a Körös jobb partján található. A szennyvíztisztítás mechanikai-biológiai módszerrel történik. A szennyvíztisztító 1990-ben épült. A keletkező iszapot betonozott tartályban szárítják, és a mezőgazdasági területeken használják fel. Az ivóvízhálózat felújításával egyidőben tervezik a csatornahálózat felújítását és bővítését. A tervek között szerepel Barátka és Báródbeznye 80-80 %-os csatornázása, és egy új szennyvíztisztító telep építése Barátkán a Morii és a Ţava patak összefolyásánál. A többi településen a szippantott szennyvizet szükség szerinti gyakorisággal szippantják, melyet az SC Salubri SA. Élesdre szállít. 3.2.4.5.


A hulladékgyűjtés a községben található lakások 80 %-ából történik központilag. A polgármesteri hivatal 1 100 kukát osztott ki. A tanyákról a hulladékot traktorral hordják le a községbe. Az SC Salubri SA. szállítja el az összegyűjtött hulladékot az Élesdi átrakóállomásra, és onnan Nagyváradra, az ökológiai hulladéklerakóba. Az SC Salubri SA-val a polgármesteri hivatalnak 2009 óta van szerződése. Évente 600 t hulladék keletkezik. A községben a régi hulladéklerakót 2009-ben zárták be. A község területén veszélyes anyagot vagy veszélyes hulladékot nem gyűjtenek. Tervezik a PET palackok és a papír szelektív gyűjtését. Az elhullott állatokat az SC Protan SA. szállítja el. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint a községközponttól távolabbi településeken előfordul illegális hulladéklerakás.

20

3.2.4.6.


Vezetékes gázellátás nincs a község területén. A vezetékes telefonhálózattal történő lefedettség 60 %-os. 3.2.4.7.


A községben 100 vállalkozás működik. Ezek építőipari és élelmiszeripari tevékenységeket folytatnak. Állattartó telepek nincsenek a község területén, csak háztáji állattartás folyik. Az ’50-es években Nagyfeketepatakon folyt szénbányászat, de mostanra ezek a bányák bezártak. Báródbeznyén található egy üzemanyag töltő állomás. 3.2.4.8.

Területhasználat

A község területén előforduló területhasználatok megoszlását a teljes terület arányában a következő grafikon szemlélteti: Területhasználat / Modul de utilizare a terenurilor Barátka / Bratca

út, vasút / drum, cai építési terület / zona ferate de constructie kivett / teren 3% 3% necultivat 6%

szántó / supraf ata arabila 21% rét / f aneata 6%

erdő / padure 30% nádas / stuf aris 5%


A polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján a község teljes területéből az erdő 30 %-kal a legnagyobb területet foglalja el, ezt követi a legelő (26 %), majd a szántó (21 %). 3.2.5. Csarnóháza (Bulz) 3.2.5.1.


Csarnóháza község a Vigyázó hegység (Munţii Vlădeasa) északi lábánál, a Iad folyó völgyében (Valea Iadului) fekszik. A községet három település alkotja: Csarnóháza (a község központja), Munteni és Jádremete (Remeţi). Csarnóháza (Bulz) település több tanyából tevődik össze.

21

A község teljes közigazgatási területe 9 939 ha. A belterület a teljes terület 30-40 %-a. 2000 óta nem történt belterületbe vonás. 2011-ben tervezik új területek belterületbe vonását. A község rendelkezik Általános Településfejlesztési Tervvel (Plan Urbanistic General), amelyet 2004-ben készítettek el. A tervet a törvény szerint 10 évenként aktualizálni kell. A terv tartalmaz intézkedéseket pl. árvízveszélyes területek beépíthetőségére, de vízvédelemmel kapcsolatos előírásokat nem tartalmaz. A községet alkotó településeket a DJ 108 sz. megyei út köti össze. Csarnóháza (Bulz) településtől északra halad a Nagyvárad – Kolozsvár (Oradea – Cluj) vasútvonal. A község a következő községekkel határos: északon és keleten a Kolozs (jud. Cluj) megyei Kissebes (Poieni), délen Bondoraszó (Budureasa) és Tisztásfalva (Curăţele), délnyugaton Biharkaba (Căbeşti) és nyugaton Barátka (Bratca). 3.2.5.2.


A községben az állandó lakosok száma 2 397 fő. A lakóingatlanok száma 1 195. Az üdülő népesség mintegy 1 100 fő. 3.2.5.3.

Vízellátás

A községben Csarnóháza és Jádremete rendelkezik ivóvízvezeték hálózattal összesen 12 km hosszon. A víznyerés 1-1 külön forrásból történik. A két településen a hálózatra való csatlakozási arány 40-40 % (Jádremetén 200 lakás és Csarnóházán 300 lakás). Az éves vízfogyasztás lakásonként 18 m3. Munteni településen és a tanyavilágban a vízellátást a lakosok forrásbefogással oldják meg. Vízminőség vizsgálat évente kétszer, tavasszal és ősszel történik. A vizsgálatot a Bihor-megyei Egészségügyi Hivatal végzi. 3.2.5.4.


A község nem rendelkezik csatornahálózattal. A szennyvizet szikkasztó gödrökben tárolják a településeken. 3-6 havonta az SC Salubri SA kiszippantja és elszállítja a szennyvizet az élesdi szennyvíztisztítóba. 3.2.5.5.


A hulladékgyűjtést 450 lakásból és az út menti tanyákról is gyűjtik. A hulladékot kéthetente az SC Salubri SA szállítja el az élesdi hulladéklerakóra. Évente a községben 120 t hulladék keletkezik. Az utaktól távolabb eső, ritkán lakott területeken a hulladékgyűjtés nem megoldott teljes mértékben, a helyszíni bejárás tapasztalatai szerint illegális hulladéklerakás előfordul.

22

3.2.5.6.


A község közigazgatási területén gázellátás nincs. Vezetékes telefonhálózattal való lefedettség kb. 340 lakást érint. 3.2.5.7.


A vállalkozások száma a községben 48. Fafeldolgozó, kereskedelmi és szállítási tevékenységet végeznek a vállalkozások. Összesen 280 helyi munkahely van. Háztáji állattartás jellemző a területre. 3.2.5.8.

Területhasználat

A község területén előforduló területhasználatok megoszlását a teljes terület arányában a következő grafikon szemlélteti: Területhasználat / Modul de utilizare a terenurilor Csarnóháza / Bulz szántó / suprafata egyéb / altele 10%

erdő / padure 43%

arabila 3%

rét / f aneata 15%


A polgármesteri hivatal adatszolgáltatása alapján a község teljes területéből az erdő 43 %-kal a legnagyobb területet foglalja el, ezt követi a legelő (29 %), majd a szántó (15 %).

23

4. Felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszerek, víznyelők és dolinák bemutatása A Királyerdő-hegységben található a ROCR08 jelű pannon víztesttel határos Tízfalusihatár (Zece Hotare) nevű karsztos- és repedezett típusú felszínalatti víztest, amely feltételezhetően a hidrogeológiai egységmedence beáramlási területén helyezkedik el, így a terület döntő hatással van a projekt tárgyát képező, határral osztott felszínalatti víztest vízutánpótlódási és vízkémiai viszonyaira. A karsztvíztest fokozottan érzékeny mindennemű antropogén vagy természetes behatásra, amely az utánpótlódási zónát érinti, így érzékenységének becslése, vízföldtani kutatása szükségszerű. A Királyerdő-hegységben található karszt, illetve a hidrogeológiai viszonyok megismerésében nagy segítséget nyújtott számunkra Teodor Rusu: Carstul din Munţii Pădurea Craiului – Pe urmele apelor subterane (A Királyerdő-hegység karsztja – A felszín alatti vizek útján) (Editura Dacia Cluj-Napoca, 1988) című, valamint Iancu Orăşeanu & Iurkiewicz: Karst Hydrolgeology of Romania (Románia karszt-hidrogeológiája) (Editura Belvedere, Oradea, 2010) című könyve. E két tanulmány információira támaszkodva, és a terepi vizsgálataink alkalmával tapasztaltakat felhasználva, ebben a fejezetben ismertetjük a felszín alatti vizek veszélyeztetése szempontjából, a projekt során vizsgált felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszereket. A Királyerdő-hegységnek a projekt keretében vizsgált területe morfológiai szempontból elsősorban karsztos kőzeten kialakult domborzatú, amelyen majdnem az összes felszíni forma megtalálható, amely a mészköves alapkőzetben korrozió és erózió útján kialakulhat. A Királyerdő-hegység domborzata leginkább a holokarszt típushoz közelít, amelyből csak a poljék hiányoznak. A karsztformák közül a legelterjedtebbek a dolinák, karsztvölgyek, és jelentős, kiterjedt karsztüreg-hálózata van, amelyet nagyszámú felszín alatti víznyelőrendszer, számos víznyelő és karsztforrás keresztez. Az ilyen típusú domborzat kialakulásában a kőzettani és szerkezeti tényezők mellett nagyon fontos szerepet játszott a paleoklíma és az erózióbázishoz viszonyított vízszintes és függőleges helyzet (pozíció). A karsztosodó formációk, az összes más kőzettől eltérően nem teszik lehetővé egy tényleges felszín alatti vízréteg kialakulását, amely feltételezi a földtani közeg minden pontjában egyenlően történő telítődését. A mészköves üledékeknek a legmeglepőbb tulajdonsága a repedéshálózat következtében a másodlagos permeabilitása. A karsztos kőzet nagyfokú repedezettsége, a felszín alatt kialakult barlangrendszerek következtében a karsztos területek nagyon sérülékenyek a felszíni szennyezésekkel szemben. A vízutánpótlódási területeken, a nyílt karsztos területeken, a víznyelőkben, dolinákban beszivárgott szennyezések közvetlenül bejutnak a felszín alatti vízbe, és a karsztrendszereken keresztül rövid idő alatt nagy távolságokat képesek megtenni. A behatolási vagy a víznyelési pontok (beszivárgás, örvényeken vagy víznyelőkön keresztül), és a felszínre bukkanás (forrásbarlang, karsztforrás) között a víz a mészkőben a

24

legkülönbözőbb formájú és nagyságú hasadék és üregrendszeren közlekedik, amelyek eredetét és fejlődését számos tényező határozza meg. Ezek közül a legfontosabbak: a kőzet tektonikájának a jellege és a foka, a légköri csapadék természete és mennyisége, és az erózióbázishoz viszonyított helyzet (elhelyezkedés). A beszivárgott vizek egy része a völgyekben forrás formájában ismét felszínre kerül, másik része a kőzet repedésein keresztül mélyebb rétegek felé szivárog, és táplálja a felszín alatti mélyebb vizeket. Egy karsztforráshoz, forrásbarlanghoz nagyobb utánpótlódási terület, több beszivárgási pont, víznyelő tartozhat. Az ilyen felszínalatti karsztrendszereket úgy vízháztartási, mint vízminőségi szempontból is rendszerként kell kezelni.

4.1. Felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszerek A közel 50 év alatt végzett helyszíni vizsgálatok és megfigyelések, nyomjelzéses vizsgálatok (elsősorban fluoreszceines festések, de más nyomjelzéses vizsgálatok is történtek: rhodamin B, jód-131, In-EDTA, NaCl) eredményeként jelenleg 43 felszín alatti azonosított vízgyűjtő karsztrendszer ismert a Királyerdőben (Iancu Orăşeanu & Iurkiewicz, 2010), amelyeknek ismert az utánpótlódási területe, víznyelői és a hozzájuk kapcsolódó karsztforrás. Ebben a fejezetben a fentiek közül csak az általunk, a projekt keretében vizsgált rendszereket soroljuk fel és összegezzük. A projekt során összesen 16 db felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszer víznyelőit és forrásait vizsgáltuk. A vizsgált rendszereket az alábbi, 1. táblázatban, és az 1. ábrán mutatjuk be. 1. táblázat: A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek Rendszer száma

Rendszer elnevezése

Víznyelők

1

Esküllői rendszer

Potriva barlang Valea Poiana (P. Osoi) mederveszteségek Valea Pestis mederveszteségek

2

Gálosházi – Izbucul Groapa Motiului

Gálosházi barlang

3

Moara Jurjii rendszer

4

5

Valea Mnierei mederveszteségek Groapa Ghembii víznyelő Valea Pestireului víznyelő Zichy barlang rendszer Pokol barlang Ponorul Tomii Ponorul din Groapa Blidiresti Izbandis rendszer Ponorul Brezului Ponorul Olfului Ponorul de sub Pestera Biraului

Forrás Pestera Astileu

Groapa Motiului - Josani Moara Jurjii karsztforrás Zichy barlang Izbandiş karsztforrás

25

Rendszer száma


6

Bratcanilor rendszer

7

Damisenilor rendszer

8

Csarnóházi rendszer

10

Fata Apei barlang rendszer Tutajos rendszer

11

Rosiai rendszer

9

12

Toplitei de Rosiai rendszer

Víznyelők Pierderile din Valea Luncilor Ponorul din Secatura Bratcanilor Pestera Ponoras (pierderile depresiunii Ponoras) Valea Hutii mederveszteségek Toaia víznyelő Pesteruta víznyelő Munau víznyelő Szentkút víznyelő Valea Ponorului víznyelő Valea Bradestilor víznyelő Ses víznyelő Valea Stiopului víznyelő

Forrás Brătcanilor karsztforrás

Dămişenilor karsztforrás

Csarnóházi barlang

Valea Rea mederveszteségek

Fata Apei barlang

Acre víznyelő Paraul Barc víznyelő Stanu Foncii víznyelő Paraul Sohodol mederveszteségek Valea Jurcanilor víznyelő Perje víznyelő Fiului völgyi víznyelő Valea Cutilor / vögy mederveszteségek Tinoasei víznyelő Ciur Izbuc mederveszteségek (Ciur Ponor barlang) Groapa Ciurului víznyelő Albioarei víznyelő (Cantonul Albioarei mellett) Groapa lui Dobos víznyelő Groapa Nitului víznyelő Poiana Prie víznyelő Marchis víznyelő Preguz barlang Fantana Rece víznyelő Lander barlang

Tutajos barlang Rosia karsztforrás

Toplitei de Rosia karsztforrás

Toplitei de Vida karsztforrás

13

Toplitei de Vida rendszer

14

Feneketlen tó rendszer

Jád völgye mederveszteségek

Feneketlen tó karsztforrás

15

Davelei rendszer Gruietului rendszer (Bőgő)

Valea Izvorului mederveszteségek

Davele karsztforrás

Hartopul Bonchii víznyelő

Bőgő barlang

16

26

1. ábra: A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek

27

4.2. Víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata A víznyelők, dolinák állapotának, veszélyeztetettségének felmérése különösen fontos a felszín alatti vízkészlet alakulására gyakorolt szerepük miatt. A területbejárás alkalmával felmértük a vizsgált beáramlási területen a legjelentősebb fellelhető dolinákat, víznyelőket, azok állapotát (fénykép, átmérő, mélység, stb.), környezetét, esetleges potenciális szennyezőforrásokhoz való viszonyát. Meghatároztuk a méretüket, mélységüket, elrendeződésüket, vizsgáltuk a hordozó kőzet típusát, kitöltöttségüket, morfológiájukat, működésük jellegét. A dolinák és víznyelők (felszíni karsztformák) helyzetének helymeghatározását és térképi megjelenítését is elvégeztük (2. térkép).

GPS-es

A dolina (töbör) lefolyástalan, zárt mélyedés, amely vízelszivárgás során alakul ki, ill. fejlődik. Víznyelőként is működhet, ha belsejében vízelvezetésre alkalmas kürtő képződik. A víznyelős dolinák is különböznek a víznyelőktől: − A hozzájuk vezető medernek nincs elkülöníthető vízgyűjtő területe, − A medrek kisméretűek, nem völgyek, − Csak időszakosan szállítanak vizet. A víznyelő (ponor) olyan lefolyástalan karsztos forma, amelynek kialakulása és főleg továbbfejlődése vízáramlással és nem szivárgással történik. A felszíni (állandó vagy időszakos) vízfolyás itt jut a karszt belsejébe. Főbb jellemzőik: − Vakvölgy végében vagy völgytalpon helyezkednek el, − Alakjuk változatos, többnyire szabálytalan, ritkán tál alakú, − Vízgyűjtőterületük van, − Vízelvezető járatokban folytatódnak, − Átöröklött dolinák is lehetnek. Összesen 54 db víznyelő és dolina felmérését végeztük el. A víznyelők és dolinák koordinátáit, azonosítását, leírását és fényképeit a 6. és 7. mellékletekben mutatjuk be.

28

5.

A vizsgált terület potenciális szennyezőforrásainak bemutatása

A szennyezőforrás feltárás keretében végzett helyszíni bejárás során a karsztfennsíkokon folytatott tevékenységekre koncentráltunk. Elsősorban a karsztfennsíkon, mint beáramlási területen végzett tevékenységek befolyásolják a területen elszivárgó vizek minőségét. A karsztos területen elszivárgó vizek egy része alacsonyabb szinteken, elsősorban a völgyekben források formájában ismét felszínre kerül. A Királyerdőben, a projekt keretében vizsgált területen a települések ivóvíz szükségletét főleg a források biztosítják. Ennek megfelelően a beáramlási terület védelme elengedhetetlen a lakott területek tiszta, jó minőségű ivóvíz szolgáltatásának biztosításához. A beszivárgó vizek másik része a kőzet repedésein keresztül a mélyebb rétegek felé szivárog, a felszín alatti vizeket táplálva. Ezáltal az itt beszivárgó víz a teljes vízgyűjtő felszín alatti vízkészletének minőségét befolyásolja. A szennyezőforrás feltárás során a bányák, a kommunális hulladék- és szennyvízelhelyezés, az állattartás és trágyakezelés, a növénytermesztés, illetve a közlekedés felszín alatti vízre gyakorolt szennyező hatását vizsgáltuk.

5.1. Bányászat Az előző évtizedekben a Királyerdő térségében meghatározó szerep jutott a bányászatnak. Elsősorban bauxitot és hőálló agyagot bányásztak, valamint kőfejtők is üzemeltek. A területen a külszíni és mélyművelésű bányák egyaránt megtalálhatóak. Napjainkra a bányászat jelentősen visszaszorult a térségben, ismereteink szerint már csak a hőálló agyag külszíni bányászata folyik. Az üzemelő külszíni bányaművelés során, a nem megfelelő veszélyes anyag tárolás és a havária események bekövetkezése veszélyeztetheti a felszín alatti vizeket. Az ilyen roncsolt területeken, ahol megbontják a vízzáró réteget, a szennyeződés közvetlenül bejuthat a felszín alatti karszt rendszerekbe. A felhagyott mélyművelésű bányák potenciális veszélyt jelentenek a felszín alatti vizekre. A kitermelés megszűnésével, a felhagyott bányák nem szakszerű lezárása következtében a bányajáratokat elöntő felszín alatti vizek elszennyeződhetnek. A bányaközpontok felhagyott iparterületein jellemző az illegális kommunális hulladék lerakása. Ezeken a területeken – feltételezhetően a környéken lakók – gyakran nagy mennyiségű hulladékot helyeznek el. Ennek egyik példája a bezárt Bălnaca-Groşi bánya területe, ahol egy, a felszín alatti járatokat a felszínnel összekötő, 145 méter mély liftaknába

29

hordják a kommunális hulladékot. Az ismeretlen összetételű hulladék itt már a felszín alatti víz minőségét közvetlenül is veszélyezteti.

5.2. Kommunális hulladék A karsztfennsíkokon található településeken a keletkező kommunális hulladék rendszeres elszállítása, és biztonságos ártalmatlanítása gyakorlatilag nem biztosított. Míg a Körös völgyében elhelyezkedő településeken a keletkező hulladék összegyűjtése és szállítása megoldott, a magasabban elhelyezkedő, nehezen megközelíthető és elszórt településekre már nem jutnak el a hulladékszállítást végző gépjárművek. Ezekre a településekre rossz minőségű, meredek, burkolatlan utak vezetnek. A laza településszerkezetből következik, hogy a településen belül sincs kiépített úthálózat. A karsztfennsíkokon élők a keletkezett kommunális hulladék egy részét gyakran a közelükben található barlangokba, víznyelőkbe hordják. A karszt-területeken elszórt hulladékok a csapadék révén a vízfolyásokba jutnak, majd szintén a víznyelőkben, barlangokban halmozódnak fel. A víznyelő barlangoknál illegálisan lerakott, vagy a víz által ide hordott szemét egy része bekerül a karszt rendszerekbe, ezáltal a szennyezőanyagok közvetlenül juthatnak le a felszín alatti vizekbe. Az Esküllői forrásbarlang bejáratánál jól láthatóan felismerhetőek a felszínről bemosott szilárd hulladékok maradványai. A barlangokban illegálisan lerakott hulladék összetétele a kommunális jellege miatt változatos. A hulladék nagy részét a különböző műanyag hulladékok (műanyag palackok, zacskók), különböző használati tárgyak, ruhák teszik ki, de előfordulnak gyógyszeres fiolák, állati tetemek, és más, veszélyes anyagot tartalmazó hulladékok is.

5.3. Szennyvíz A Királyerdő karsztfennsíkjain az ivóvizet rendszerint forrásfoglalások révén, önellátó módon biztosítják. Az ivóvizet biztosító források vizét (nagyobb fogyasztás esetében több forrás vizét) betonmedencékben gyűjtik össze, és innen vezetik be a házakba. Jellemző, hogy több család összefog, és közösen hasznosítják egy-egy forrás vizét. A wc-k általában a lakóházaktól függetlenül, külön helyezkednek el, és előfordul, hogy egy dolina fölé épülnek. A fennsíkon a keletkező kommunális szennyvíz elvezetésére nincs kiépített csatornahálózat, a keletkező szennyvizet elszikkasztják. A ritka beépítettségnek és a csekély vízfelhasználásnak köszönhetően az elszikkasztott szennyvíz hatása a felszín alatti vizekre nem jelentős, viszont folyamatos terhelést jelent.

5.4. Állattartás, trágyakezelés A területre az önellátást fedező állattartás jellemző. Elsősorban baromfit, juhot, lovat, szarvasmarhát tartanak. Ameddig az időjárás engedi, az állatokat napközben a fennsíkok legelőire hajtják ki.

30

A keletkező trágyát rendszerint a szabadban, a ház, istálló mellett tárolják. A szennyezőforrás feltárás során találkoztunk olyan esettel is, amikor a keletkező trágyát egy dolinába vezették be. Az érett trágyát a mezőgazdasági területekre, házikertekbe hordják ki. Az elhullott állatok elszállítása, biztonságos ártalmatlanítása nem megoldott. Ezeket jellemzően elássák, azonban – a kommunális hulladékhoz hasonlóan – előfordul, hogy barlangokba, zsombolyokba hordják. Az elhullott állatok elszállíttatásának igen magas költsége miatt az állati hulladékok elhelyezését az itt élők inkább helyben oldják meg.

5.5. Növénytermesztés Növénytermesztés elsősorban a házak közelében, kis kertekben folyik. Felszántott, művelt mezőgazdasági táblákkal ritkán találkozhatunk, ezek kis méretű parcellák. A karsztterületeken folytatott növénytermesztés potenciális szennyező hatása elhanyagolható.

5.6. Közlekedés Az utak rossz minősége miatt a karsztos területeken a közlekedés nem jelentős. Az Erdődámos (Damis) karsztfennsíkon aszfaltozott út vezet keresztül (DJ 7640), mely Barátkát és Belényest köti össze kelet-nyugati irányban. Északon Élesdről egy jobb minőségű út vezet dél felé (DJ 764), amely áthalad a karszt fennsíkon. Ez az út Élesdtől Tomnatic-ig egy szakaszon aszfaltozott, majd kockaköves. Tomnatic-tól kőszórással megerősített burkolatlan út halad dél felé. Jelenleg az átmenő és a turizmushoz köthető forgalom minimális a fennsíkon. A Barátka – Belényes út közelmúltban megtörtént leaszfaltozásával, valamint az utak minőségének javulásával, a közlekedéshez köthető terhelés is várhatóan növekedni fog. Az úthálózat javulásának következménye a megnövekedett turizmus. A turizmus növekedésével a kommunális szennyező hatások is jelentősen felerősödnek a területen. A karsztos területek viszonylagos jó állapota a közlekedés fejlődésével veszélybe kerülhet.

31

6.

A szennyezőhatás felmérés eredményei

A szennyezőforrás feltárást a romániai Királyerdő-hegység ÉK-i felén kijelölt karsztos vizsgálati területen végeztük el. A terület állapotát a helyszíni felmérés mellett víz-, talaj- és üledékmintákon keresztül vizsgáltuk. Vízmintákat vettünk az egyes felszínalatti vízgyűjtő karsztrendszerekhez tartozó víznyelőkből és forrásokból, a rendszerekbe bejutó, és onnan kijutó víz minőségének összehasonlítása érdekében. A felszín alatti víz minőségére veszélyt jelentő tevékenységek közelében, és egyéb szennyezésre utaló körülmények esetén további mintákat vettünk. A szennyezőforrás-feltárás, valamint a víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata keretében vizsgált pontokat, illetve mintákat PC jelöléssel, és sorszámozással láttuk el. Az analitikai vizsgálatok elemzésekor a forrásvizsgálat során vett minták analitikai eredményeit is felhasználtuk. A forrásvizsgálat jelen projekt korábbi munkarészeként került elvégzésre; az ekkor vett mintákat KE jelöléssel, és sorszámozással láttuk el. A karsztrendszer minőségi állapotát általános vízkémiai vizsgálatokon keresztül határoztuk meg. A víz- és talajmintákban – amennyiben ezt szükségesnek ítéltük, – az esetleges szennyezések kimutatására a TPH és a toxikus fémek koncentrációját is vizsgáltuk. 138 vízminta (felszíni víz, illetve forrásvíz) vizsgálata történt meg. Talajmintavétel három helyszínen történt, ahol esetleges talajszennyezést feltételeztünk. Az Esküllői forrásbarlangban lerakódott üledék több szintjéből a kommunális szennyezésre utaló nitrátformákat és szerves anyagot vizsgáltuk. A vizsgálatok menetét, és a vonatkozó jogszabályokat a 2. fejezetben ismertetjük. Az analitikai vizsgálati jegyzőkönyveket az 5. melléklet tartalmazza. A vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményeit összefoglalva a 2. mellékletben, felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva a 4. mellékletben mutatjuk be. A talaj- és üledékminták eredményeit a 3. mellékletben foglaljuk össze. A 6.1. fejezetben a vizsgált karsztrendszerek, illetve a terület általános állapotát ismertetjük az analitikai vizsgálatok eredményeit elemezve. A 6.2. fejezetben részletesen ismertetjük azokat a pontokat, ahol a helyszíni bejárás, vagy az analitikai vizsgálatok eredményei szennyezést igazoltak, illetve amelyek kritikus területeknek tekinthetők. A talajés üledékminták vizsgálati eredményeit szintén ebben a fejezetben ismertetjük.

6.1. A rendszerek, ill. a terület általános állapotának értékelése A vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei alapján a vizsgált karsztrendszerek vízminősége – a korábbiakban, az 5. fejezetben bemutatott veszélyeztető tényezők ellenére – jónak mondható. A karsztrendszerek vizében egyértelmű kommunális szennyező hatás nem volt kimutatható. A vizsgált felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek nyelőiből, és forrásaiból vett vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményeit a 4. mellékletben foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy szennyezésre utaló jel (magas

32

foszfátion-tartalom) egy mintában, a Toplitei de Vida rendszer egyik nyelőjében (Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő, PC 316) volt kimutatható. A rendszerhez tartozó forrásban (Toplita de Vida barlang karsztvize, PC 327) nem haladta meg a foszfát koncentrációja a határértéket. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy az általunk elvégzett analitikai vizsgálatok a rendszer egy időpontban vizsgált állapotáról adnak tájékoztatást. Az 5. fejezetben ismertetett potenciális szennyezőforrások folyamatos hatást fejtenek ki a karsztrendszerre, így annak ellenére, hogy szennyező hatásuk jelenleg csak kis mértékben mutatható ki, megfelelő beavatkozás hiányában komolyan veszélyeztetik a karszt jelenlegi jó állapotát. A vizsgálatnak nem volt célja az ivóvízként használt források vizének teljes körű, valamennyi komponensre kiterjedő vizsgálata, így nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a források vize ivóvízként – tisztítás nélkül – alkalmazható.

Analitikai vizsgálatokat azon pontokon is végeztünk, amelyek nem köthetőek egyértelműen felszín alatti karsztrendszerekhez. Az eredmények összefoglaló, valamennyi vízminta eredményeit feltüntető táblázata a 2. mellékletben található. Az értékelés során figyelembe vett határértékeket a vizsgált 138 vízmintából mindössze 26 minta haladta meg, összesen 11 paraméter tekintetében. Ezen paraméterek az alábbiak: Általános vízkémiai paraméterek pH (savas irányban) összes keménység (túl lágy) oxigén fogyás (KOIps) szulfát-ion foszfát-ion vas (Fe) mangán (Mn)

Toxikus fémek cink (Zn) ólom (Pb) nikkel (Ni) alumínium (Al)

A figyelembe vett határértékeknek meg nem felelő mintákat, és azok vizsgálati eredményeit az alábbi, 2. táblázatban összesítettük:

33

2. táblázat: A határértéket átlépő vízminták analitikai eredményeinek összefoglalása Komponens

pH

Mértékegység Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz

6,5 - 9,5

Határérték HU 201/2001 Korm.rend.

6,5 - 9,5

Határérték HU (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték

6,5 - 9

összes oxigén keménység fogy. KOIPS CaO mg/dm3 mg/dm3 min. 50 5 (5nKo) min. 50 5 max. 350

vastartalom

mangán tartalom

szulfátion tart.

foszfátion tart.

mg/dm3

mg/dm3

mg/dm3

µg/dm3

0,2

0,05

250

0,2

0,05

250

Zn

500

<20

81

PC 101 Cornet település, szivattyúház melletti ásott gödör vize

7,5

5,1

PC 204 Balnaca-Grosi, forrás a bezárt agyagbánya bejárata alatt

5,44

2,1

40

73

PC 205 Balnaca-Grosi, bánya kiépített kijáratán kifolyó víz Damis, DK-i oldali lejtőn, erdőben található kiépített forrás PC 213 (ivóvízként haszn.) Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott PC 217 medence, forrásvíz PC 225 Dl. Dumbravii, régi (felhagyott) bányaterület, bányató PC 232 Ponoras felé tartó felszíni vízfolyás PC 237 Cornet-től DK-re a fennsíkon, kiépített forrás az iskola alatt PC 316 Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő PC 324 Jurcanilor völgye, meder nyelő KE-4 Valea Boiului-völgy, Körösponor KE-5 Dl. Frântura Botii / Botomlása domb KE-6 Dl. Frântura Botii / Botomlása domb Valea Crişului / Körös-völgy, Nagymagyar-barlang / Peştera KE-12 Ungurului KE-16 Bertenytől D-re KE-22 Vársonkolyostól ÉNy-ra KE-33 Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól (P. Bătrânului) Ény KE-34 Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól (P. Bătrânului) Ny KE-40 Valea Cuţilor-szoros KE-46 Valea Vida-völgy KE-58 Erdődámostól DNy-ra KE-59 Erdődámostól DNy-ra KE-60 Erdődámostól DNy-ra KE-61 Erdődámostól DNy-ra KE-62 Valea Runcşorului-völgy KE-84 Körösbánlaka

1,86

5,1

289

<50

5,98

<0,20

<20

390

5,37

<0,20

<20

150

4,75 6,45 6 7,45 6,25 6,52 6,92 6,62

13 12 12

2,3 17,9 0,45 2,15 0,85 <0,20 <0,20 <0,20

0,05 0,05 <0,05

<0,05 <0,05 <0,05

42 <20 <20 22 <12 <20 <20 <20

89 1035 200 610 99 195 180 180

4,52

63

0,4

0,09

0,57

107

85

6,63 7,56 6,83 7,28 7,51 6,07 5,57 5,88 6,21 6,13 6,33 6,63

28 80 30 33 26 20 28 28 24 24 11 30

7,4 5,6 0,4 2 <0,20 <0,20 1 0,25 <0,20 <0,20 0,45 <0,20

0,81 0,97 0,09 0,06 <0,05 0,17 0,17 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05

<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 0,24

35 25 <20 <20 <20 25 <20 <20 <20 <20 <20 <20

295 560 350 100 260 55 105 125 175 115 225 65

Ni

Al

µg/dm3 µg/dm3 µg/dm3 µg/dm3 5000

250

Pb

10

20

200

10

20

200

200

10

20

800

15

275

18600

129

<1

32

192

34

6.1.1. pH A Lege nr. 458 din 08/07/2002. számú román jogszabály, valamint a 201/2001. (X. 25.) magyar kormányrendelet is 6,5 - 9,5 közötti pH-t határoz meg az ivóvíz minőségi határértékeként. 15 vizsgált vízminta pH-ja tért el a határértéktől, valamennyi esetben savas (6,5 alatti pH) irányban. 12 esetben a víz pH értéke 5,0 - 6,5 között alakult. Ezen források, illetve felszíni vízfolyások enyhén savas pH-ja feltételezhetően természetes eredetű, a vizek a felszín alatti közeg hatására savanyodnak el. Három minta esetében 5 alatti pH érték volt mérhető. A PC 225 jelű mintát a Dealul Dumbravii-n elhelyezkedő régi (felhagyott) bányaterületen lévő bányatóból vettük. A bányató savas pH-ja a korábban itt végzett bányászati tevékenységre vezethető vissza, feltételezhetően a természetes rétegrend megbontásának következménye. A terület részletesebb leírása a 6.2.4. fejezetben található. A PC 205 jelű vízminta a Balnaca-Grosi területén korábban üzemelt mélyművelésű hőálló agyagbánya kiépített kijáratán kifolyó vízből származik. A minta rendkívül savas, pH-ja mindössze 1,86 volt. A szennyezett területet, illetve az innen származó mintát részletesebben a 6.2.1. fejezetben mutatjuk be. A harmadik, 5 alatti pH-t mutató minta a Körös-völgyben, a Nagymagyar-barlangból kifolyó vízből vett KE-12 jelű minta, melynek pH értéke 4,52 volt. A barlang az említett Balnaca-Grosi agyagbánya alatt helyezkedik el, nagy valószínűséggel a forrás elsavasodását az innen származó szennyezés okozza. 6.1.2. Keménység A Lege nr. 458 din 08/07/2002. számú román jogszabály az ivóvíz minőségi határértékeként a min. 50 CaO mg/dm3 (min. 5 nKo) összes keménység értéket állapítja meg. A 201/2001. (X. 25.) magyar kormányrendelet szerint a minimum érték szintén 50 CaO mg/dm3, a maximális érték 350 CaO mg/dm3. A víz keménységét a forrásokból származó mintákban vizsgáltuk (87 minta). 14 mintában az ivóvíz határértéknek nem megfelelő, 50 CaO mg/dm3 alatti összes keménység volt mérhető, azaz a víz túl lágy. Ezen forrásvizek alacsony keménység-értéke természetes okokra vezethető vissza. A források egy része ugyanis úgy jön létre, hogy a csapadékvíz a felszín alá beszivárogva sekély mélységben, az első vízzáró réteg felett áramlik, majd később forrásként a felszínre bukkan. Ezekben az esetekben tehát az eredendően lágy csapadékvíz nem jut le a karsztrendszerekbe, oldott anyagokkal nem, illetve csak kis mértékben dúsul, mielőtt a felszínre jut. Így ezen, szinte közvetlenül az esővízből táplálkozó források lágy vize természetesnek tekinthető. Megjegyezzük, hogy sem a nagyon lágy, sem a nagyon kemény víz fogyasztása nem okoz egészségügyi problémát. Gyakorlati szempontból az ivóvíz keménysége elsősorban a víz élvezeti értékét (minél keményebb, annál jobb ízű), és a mosáshoz való alkalmasságát (minél lágyabb, annál alkalmasabb a mosásra) határozza meg.

35

6.1.3. Kémiai oxigénigény (KOIps) A kémiai oxigénigény (KOIps), vagy permanganát-index a vízben lévő oxidálható (elősorban szerves) anyagok mennyiségéről nyújt kvantitatív adatot: az anyagok kémiai oxidálásához szükséges oxigénmennyiséget adja meg. Az ivóvíz kémiai oxigénigényére vonatkozóan a román és a magyar jogszabály is 5 mgO2/dm3 értéket határoz meg. A paraméter értékét valamennyi mintában meghatároztuk (138 vízminta), ebből 5 minta KOI-értéke haladta meg a határértéket. Három mintában (PC 101, PC 205 és KE-22) csak minimális mértékű (5,1-5,6 mgO2/dm3) volt a határértéktúllépés. A KE-16 jelű mintában nagyobb mértékű (7,4 mgO2/dm3) volt a határérték-túlépés. Ez a minta a Bertény és Rév között, egy patakmederben elhelyezkedő forrásból származik. Jelentősebb határérték-túllépés a PC 232 jelű mintában volt mérhető, mely egy, a Ponoras felé tartó felszíni vízfolyásból származik. A minta KOI-értéke 17,9 mgO2/dm3 volt. A növényzettel benőtt vízfolyás medrében megjelenő vöröses-kocsonyás kiválás szintén a szerves anyagok feldúsulásának a következménye. 6.1.4. Vas- és mangán-tartalom A vizsgált források vas- és mangán tartalma jellemzően kimutatási határ (0,05 mg/dm3) alatt maradt. A román és a magyar jogszabály a vas- és mangántartalomra azonos határértékeket határoz meg: Vastartalom: 0,2 mg/dm3 Mangán-tartalom: 0,05 mg/dm3 A vastartalom két esetben (KE-16: 0,81 mg/dm3, KE-22: 0,97 mg/dm3), a mangántartalom szintén két esetben (KE-12: 0,57 mg/dm3; KE-84: 0,24 mg/dm3) haladta meg a határértéket. A határérték-túllépés feltehetően valamennyi esetben természetes eredetű. 6.1.5. Szulfát- és foszfát-tartalom Az ivóvíz szulfátion-tartalmára vonatkozóan a román és a magyar jogszabály is 250 mg/dm3 határértéket állapít meg. A szulfát koncentrációja a vizsgált mintákban a legtöbb esetben kimutatási határ (20 mg/dm3) alatt maradt. Az ivóvíz határértéket egy minta, a Balnaca Grosi bányából kifolyó víz haladta meg (PC 205: 289 mg/dm3). Ezt a szennyezett területet, illetve az innen származó mintát részletesebben a 6.2.1. fejezetben mutatjuk be. Az ivóvíz foszfátion-tartalmára vonatkozóan sem a román, sem a magyar jogszabály nem állapít meg határértéket. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) magyar KvVM-EüM-FVM együttes rendelet „B” szennyezettségi határértéket állapít meg a foszfátra vonatkozóan, mely 500 µg/dm3. A határértéket három minta foszfát-koncentrációja haladta meg: KE-22: 560 µg/dm3; PC 316: 610 µg/dm3; PC 232: 1035 µg/dm3. A felszíni vizek, illetve források megemelkedett foszfát-tartalma feltételezhetően felszíni eredetű szerves anyag szennyezésre vezethető vissza.

36

6.1.6. Toxikus fémek A toxikus fémek vizsgálatát azokon a helyszíneken végeztük el, ahol feltételezhető volt a víz szennyezettsége. Határérték feletti toxikus fém koncentrációt két vízmintában mutattunk ki. A PC 225 jelű minta – mely a Dealul Dumbravii-n elhelyezkedő régi (felhagyott) bányaterületen lévő bányatóból származik – az ivóvíz határértéket, valamint a B szennyezettségi határértéket (20 µg/dm3) meghaladó, 32 µg/dm3 nikkel-koncentrációt mutatott. A bányató szennyezettsége a korábban itt végzett bányászati tevékenységre vezethető vissza. A terület részletesebb leírása a 6.2.4. fejezetben található. Jelentősebb fém-szennyezettség volt kimutatható a Balnaca-Grosi területén korábban üzemelt mélyművelésű hőálló agyagbánya kiépített kijáratán kifolyó vízből (PC 205). E mintában a cink, az ólom, a nikkel és az alumínium koncentrációja is meghaladta a határértéket. Ezt a szennyezett területet, illetve az innen származó mintát részletesebben a 6.2.1. fejezetben mutatjuk be.

6.2. Problémás területek, szennyezőforrások 6.2.1. Bălnaca-Groşi felhagyott bánya területe Barátka településtől nyugatra, a Garas-hegy (Dealul Grosului) és a Hapatag domb között Bălnaca Groşi településen található egy felhagyott mélyművelésű hőálló-agyag bánya. A helyiek és a volt bányászok elmondása szerint a kitermelést 2004-2005. körül hagyták abba. A felszínen víztorony és romos épületek láthatóak, amelyeket jelenleg nem hasznosítanak, csak az egyik épületben, a szomszédos telken állattartással foglalkozó gazda tárol szénát.

2-3. ábra: Bălnaca Groşi felhagyott hőálló-agyag bánya területe (PC 202)

37

4-5. ábra: Bălnaca Groşi felhagyott hőálló-agyag bánya területe (PC 202)

Innen lehetett lejutni a mélyművelésű bányába egy 145 m mély liftaknán keresztül. (A helyszín jele: PC 202) Innen, két mélységből nyíló járatokból folyt a kitermelés. Jelenleg a felépítmény romos maradványa látható. A liftakna bejáratát kezdetlegesen betongerendákkal fedték le, amelyek között jelentős, akár 20-30 cm-es hézagok is vannak. Ezen keresztül jól látható, hogy jelentős mennyiségű hulladék maradványok akadtak fel az akna falából kiálló rácsokra, gerendákra. A helyiek elmondása szerint a környékről jelentős mennyiségű, ismeretlen összetételű hulladékot hordanak az aknába. A bánya melletti területen egy tanya található, ahol a tulajdonos állattartással foglalkozik (A helyszín jele: PC 203). 11 szarvasmarhája és 5 borjúja van. A felnőtt állatokat nyáron a környéken legelteti. A helyiek elmondása szerint ő a legnagyobb állattartó a környéken. Az állatokat három düledező, romos istállóban tartja, a borjúkat külön. Az istállókban és a környékükön is jelentős mennyiségű felhalmozódott trágya látható. A tulajdonos elmondása szerint a tanya udvarán található kb. 6 m mély kútból a bányászat hatására eltűnt a víz.

38

6-8. ábra: Bălnaca Groşi – állattartás (PC 203) A helyi lakosok szerint a bánya megnyitását követően a környékbeli források elsavasodtak. A környékbeli házakban egy kisebb, 3x3 m-es, kővel kirakott medencében öszegyűjtött forrás vizét használják ivóvízként, amelyet időnként mésszel fertőtlenítenek. A forrás ráccsal van lefedve. A vízszint kb 1,5 m-en volt a felszíntől számolva. A forrás vizéből mintát vettünk, jele: PC 204.

9-10. ábra: Bălnaca Groşi –forrás (PC 204) 39

A bányából különböző mélységekből, így a Misid völgyében, és Bánlakán is bányajáratok vezetnek a felszínre. Ezek egy része már beomlott, de van, amelyiken keresztül a bányában összegyűlt felszín alatti víz jut a felszínre. Egy ilyen bányajáratból (PC-205) kifolyó vízből vettünk vízmintát. A meder iszapos, sárgás színű volt.

11-12. ábra: Bălnaca Groşi –bányajárat (PC 205) A területen az ivóvízként hasznosított forrásból (PC 204), valamint a bányajáratból kifolyó vízből (PC 205) vettünk vízmintát. Az analitikai eredményeket a 2. melléklet tartalmazza. A bányajáratból kifolyó víz (PC 205) az analitikai vizsgálatok eredményei szerint erősen szennyezettnek bizonyult. A víz pH-ja igen erősen savas (1,86), a kémiai oxigén igény magas értéke (5,1 mgO2/dm3) szerves szennyezésre utal. Határérték feletti koncentrációt mutatott a minta szulfátion-tartalma (289 mg/dm3), valamint több toxikus fém is magasan határérték feletti koncentrációban volt jelen: cink: 800 µg/dm3, ólom 15 µg/dm3, nikkel: 275 µg/dm3, alumínium: 18600 µg/dm3. A jelentős szennyezés egyrészt a bánya korábbi tevékenységéből adódó szennyező hatás, másrészt a jelenleg is zajló hulladéklerakás következménye. Mivel a szennyezés közvetlenül veszélyezteti a karsztrendszer állapotát, valamint az ivóvíz hasznosítású források vízminőségét, a bánya területén végzett kárelhárítás feltétlenül szükséges. Az önálló kárelhárítási projekt keretében részletesen fel kell tárni a szennyezés mértékét, a szennyezett víz áramlásának irányát (irányait). Az aknában, és a bányajáratokban elhelyezett hulladékok eltávolítása és megfelelő ártalmatlanítása, valamint a járatok biztonságos lezárása is feltétlenül szükséges a további szennyezés megakadályozására. A bánya közelében elhelyezkedő forrás (PC 204) vizének vizsgálata során annak savas pH-ját lehetett kimutatni (pH = 5,44), mely nagy valószínűséggel a felhagyott bánya hatásaként alakult ki.

40

6.2.2. Cornet település, felhagyott bányaterület Cornet település szélén, egy tanya mellett található egy felhagyott külszíni bánya. A helyszín jele: PC 100. A helyiek elmondása szerint a bánya területén egy föld alatti üzemanyag tartály is üzemelt. A tartályt a bánya felszámolása után eltávolították. A tartály korábbi helyéről talajmintát vettünk, a minta jele: PC 100-T. A vizsgálati eredményeket a 3. melléklet tartalmazza. A laboratóriumi vizsgálat jelentős TPH-szennyezést mutatott ki. A talajmintában mért TPH koncentrációja mintegy 50-szerese a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) magyar KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határértéknek (B érték:100 mg/kg; PC 100-T: 4847 mg/kg).

13. ábra: Cornet – felhagyott bánya (PC 100) A felszín alatti közeg további szennyezésének, valamint a talajban található szennyezőanyagoknak a karsztrendszerekbe történő bejutásának megakadályozása érdekében a volt üzemanyagtartály területén tényfeltáró vizsgálatok elvégzését, valamint – amennyiben szükségesnek bizonyul – műszaki beavatkozás elvégzését tartjuk szükségesnek. 6.2.3. Vársonkolyos, működő hőálló-agyag bánya Vársonkolyos külterületén, a Dealul Dumbrăvii-n található a temesvári (Timişoara) központú Bega bányavállalat (Bega Minerale Industriale – BMI) külszíni fejtésű hőálló-agyag bányája. (A helyszín jele: PC 223.) A kitermelést 5-6 éve kezdték el koncesszióban, a termelésre szóló engedélyük még 10 évig érvényes. A kitermelt haszonanyag szállítása teherautókkal történik, részben földúton, részben a már felhagyott külszíni fejtés Vársonkolyosra vezető betonozott útján. A fejtés csak markolókkal, munkagépekkel történik, nem robbantanak. A bánya működése annak környezetében, valamint a szállítási útvonal mentén jelentős zajártalommal, és porszennyezéssel jár. Ez egyrészt a környéken élő lakosságra, másrészt az élővilágra is kedvezőtlen hatással van: a zavarásra érzékeny fajok a környékről eltűnhetnek. Amennyiben a bányászat során a vízzáró réteget megsértik, a bánya működése a felszín alatti vízre is veszélyt jelenthet.

41

14-15. ábra: Dealul Dumbravii – működő hőálló-agyag bánya (PC 223)

6.2.4. Vársonkolyos – Recea, felhagyott hőálló-agyag bánya Szintén Vársonkolyoson, az előző fejezetben ismertetett bánya közelében, attól északra található egy felhagyott hőálló-agyag bánya. (A helyszín jele: PC 224). A kitermelést kb. 5 éve hagyták abba. A bánya becsült területe közel 80 ha, rendezetlen, a munkagödrökben kisebb-nagyobb tavak alakultak ki. Az egyik ilyen tóból, amelynek a szélén már vízinövények is megjelentek, vízmintát vettünk (PC 225).

16-17. ábra: Dealul Dumbrăvii – Recea – felhagyott hőálló-agyag bánya (PC 224, 225) A bányatóból vett vízminta (PC 225) analitikai vizsgálati eredményei a 2. mellékletben láthatók. A minta két paraméter tekintetében tért el a figyelembe vett határértékektől. A minta savas pH-ja (4,75) feltételezhetően a természetes rétegrend megbontásának következménye. A mintában mért nikkel-koncentráció (32 µg/dm3) az ivóvíz határértéket, valamint a B szennyezettségi határértéket (20 µg/dm3) is meghaladta. A bányató szennyezettsége a korábban itt végzett bányászati tevékenységre vezethető vissza.

42

A bányától északra a kiszolgáló épületek még állnak. Az egyiknek az újrahasznosítása elkezdődött, Európai Uniós támogatással átépítik, és idősek otthonát alakítanak ki benne.

18-19. ábra: Dealul Dumbravii –Recea – épületek újrahasznosítása

6.2.5. Esküllői forrásbarlang és a hozzá kapcsolódó víznyelők Az Esküllői forrásbarlanghoz tartozó víznyelőnél, a Potriva barlang bejáratánál (PC 106) találkoztunk nagy mennyiségű hulladékkal. A szemetet a Poenii patak a lakott területekről szállítja a barlang bejáratához. A hulladék egy része a Potriva barlang bejáratánál a sziklákon, ágakon fennakad. A kisebb méretű szemetet, valamint az abból kioldódó szennyezőanyagokat a patak bemossa a felszín alatti karsztrendszerbe. A bemosott hulladék mennyisége függ a patak vízhozamától: csapadékos időben a megduzzadt patak vize jelentős mennyiségű hulladékot képes szállítani. A Potriva barlangba befolyó vízből vett vízminta (PC 106) szennyezettsége a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható (lásd: 2. melléklet, a vízanalitikai vizsgálatok eredményei), azonban az itt észlelhető hulladékfelhalmozódás folyamatosan veszélyezteti a felszín alatti rendszer állapotát.

43

20-23. ábra: Potriva-barlang – hulladék felhalmozódás (PC 106) Az Esküllői forrásbarlang vize Esküllő és Peştere vezetékes ivóvízellátásának egy részét biztosítja. A barlang szájánál jól felismerhetőek a rendszeren átmosott szilárd hulladék maradványai. A barlangból kifolyó vízből vett minta (PC 239) vízkémiai eredményei a vizsgálat időpontjában nem mutatták ki a hulladék szennyező hatását (lásd 2. melléklet). A kommunális hulladék folyamatos jelenléte a karsztrendszerben azonban bármikor elszennyezheti az Esküllői forrásbarlang vizét, ezáltal annak ivóvízként való hasznosítása is veszélybe kerül. Az Esküllői barlang bejáratában lévő üledékből több mélységben vettünk mintát. A vizsgálat eredményeit a 3. melléklet tartalmazza. Az üledékminták viszonylag alacsony nitrát- és nitrition-tartalmat, ugyanakkor igen magas ammóniumion tartalmat mutattak, mely a szerves anyagok lebomlásának következménye.

44

6.2.6. Gálosházi-barlang Gálosháza településen, magánterületen található a Gálosházi-barlang bejárata (PC 228), amely egyben víznyelő is. Az itt elnyelt patak vize Josani faluban, a Groapa Motiului karsztforrásban (PC 235) bukkan a felszínre, amelynek vizét a helyi lakosok ivóvízként hasznosítják. A kis, csermely méretű patak a falu területén található forrásból ered, két kisebb időszakos forrás táplálása mellett keresztülfolyik a falun, majd közel 1 km után a barlangban nyelődik el. A fokozottan védett barlang bejárata fölött egy magánház található, amelynek az udvarán rendezetlen körülmények között a talajon nagy mennyiségű trágyát tárolnak. A trágyalé az udvaron csermelyként folyik, és nagy területen átitatja a talajt.

24. ábra: Trágyatárolás a Gálosházi-barlang 25. ábra: Gálosházi-barlang bejárata (PC 228) bejárata fölött

26. ábra: Gálosházi-barlang

27. ábra: Groapa Motiului karsztforrás (PC 235)

A ráccsal lezárt barlang kapuja a bejárás alkalmával nyitva volt. Nagy mennyiségű kommunális hulladék halmozódott fel a kapun, azonban a barlang belsejében, az aktív járatban is megjelent a víz által besodort hulladék. A barlangba befolyó patak vizéből (PC 228) valamint a Groapa Motiului karsztforrásból (PC 235) vízmintát vettünk. Az analitikai vizsgálatok (lásd: 2. melléklet) a rendszerben szennyezésre utaló jelet nem mutattak ki, azonban a bemutatott trágyatárolás, illetve hulladék felhalmozódás folyamatosan veszélyezteti a felszín alatti rendszer állapotát.

45

6.2.7. Körösponor (Ponoara), kommunális szennyezések A Csarnóházi forrásbarlanghoz kapcsolódó nyelők egy része Ponoara településen helyezkedik el. A nagyobb víznyelők környékén gyakori jelenség az illegális hulladék lerakás. A Iovolui víznyelő barlangban (PC 112) nagy mennyiségű kommunális hulladék halmozódott fel. A barlang bejáratához egy utat alakítottak ki, így lehetőség adódik arra, hogy gépjárművel nagyobb mennyiségű szemetet tudjanak ideszállítani. A barlanghoz vezető út szélén, a megbontott talajból is különféle hulladékok kerültek elő. Ez arra utalhat, hogy a víznyelő oldalát korábban szeméttel töltötték fel, amit azután talajjal takartak le.

28-31. ábra: Iovului-barlang – illegális hulladék lerakás (PC 112) A településen található másik nagyobb víznyelő, a Cociului barlang (PC 113) környékén is tapasztalható hulladéklerakás. A barlang bejáratánál elhullott állati tetemet is találtunk. A többi víznyelőhöz hasonlóan itt is kommunális szilárd hulladék halmozódott fel.

46

32-33. ábra: Cociului-barlang – illegális hulladék lerakás (PC 113) Ponoara településen a keletkező trágyát rendszerint a házak mellett szabadon tárolják (PC 118). A trágyából elszivárgó oldott szerves anyagok bekerülnek a karsztrendszerbe. Egy helyszínen egy dolinába vezették be a keletkező trágyát (PC 114). A nagymennyiségű trágya tárolása a beáramlási területen potenciálisan veszélyezteti a karsztrendszer állapotát.

34. ábra: Ponoara – lakóház mellett tárolt trágya (PC 118)

35. ábra: Ponoara – dolinában felhalmozott trágya (PC 114)

A Körösponor (Ponoara) felé vezető út mellett elhelyezkedő nagyobb víznyelő egyik oldalában nagy mennyiségű hulladékot helyeztek el (PC 120). A fennsíkon korábban táboroztatás történt, melyre a helyszínen felállított mobil mosdó helység is utalt. A jelentős mennyiségű hulladékot feltételezhetően a rendezvény résztvevői hagyták hátra, nagy részét konzerves dobozok, műanyag tányérok és flakonok tették ki. Ennél a víznyelőnél tapasztalt hulladéklerakás valószínűsíthetően egyszeri esemény; nem voltak láthatóak arra utaló jelek, hogy ide rendszeresen hulladékot szállítanának.

47

36-38. ábra: Ponoara – illegális hulladék elhelyezés (PC 120) A Körösponor környéki kommunális szennyezések vizsgálata érdekében egy trágyahalom mellett (PC 118), és a bemutatott dolinában felhalmozott trágya mellett (PC 114) talajmintát, a Cociului barlangba befolyó patakból (PC 113) vízmintát vettünk. A vízminta vizsgálati eredményeit a 2. melléklet, a talajminták eredményeit a 3. melléklet tartalmazza. A vízmintából szennyezésre utaló komponens nem volt kimutatható. A talajminták magas összes nitrogén tartalmat mutattak, mely a szerves anyagok lebomlásának következménye.

48

6.2.8. Tomnatic, illegális hulladéklerakás Tomnatic falu határában, a DJ 764 út mentén egy sziklás barlangüregben, amely feltételezhetően időszakos víznyelőként működik, nagy mennyiségű illegálisan lerakott hulladék található (PC 142). A barlangüreg 45o-os lejtésű, agyagos, omladékos, fölötte házak helyezkednek el, amelyek felől bemosódás nyomai láthatóak. A kőzet erősen repedezett, breccsás jellegű, vöröses. A hulladék összetétele kommunális jellegre utal, de állati tetem erős szaga is érezhető volt.

39-42. ábra: Tomnatic – illegális hulladéklerakás

49

6.2.9. Ţiganiştei- barlang, illegális hulladéklerakás A Ţiganiştei-barlang (PC 154) a Runcşorului völgy jobb oldalán található. A barlang bejárata előtt nagy mennyiségű kommunális hulladék található, többnyire üvegek és műanyag palackok. A szűk bejáratú barlangban is megjelennek a kommunális hulladékok, amelyek között több állati eredetű csont, koponya is megtalálható.

43-45. ábra: Ţiganiştei-barlang – illegális hulladéklerakás

50

TÉRKÉPEK

1. térkép:

A vizsgált terület

2. térkép:

Víznyelők és dolinák

3. térkép:

Vizsgált pontok és helyszínek

4. térkép:

Kritikus helyszínek

MELLÉKLETEK

1. melléklet A vizsgált pontok, helyszínek

Vizsgált pontok, helyszínek / Punctele şi locuri analizate Pont jele Minta jele / / Semnul Semnul punctului probei

WGS N

WGS E

Magasság / Altitudine (m)

Pont megnevezése (azonosítása)

Denumirea (identificarea) punctului

Cornet település, Localitatea Cornet, locul felhagyott külszíni bánya unui tanc de depozit de egykori combustibil a unei mine de üzemanyagtartályának suprafaţă abandonată helye Cornet település, Localitatea Cornet, apa a szivattyúház melletti ásott unei groape săpate pe gödör vize lângă staţia de pompare

PC 100

PC 100-T

46º57.387 22º24.067

498

PC 101

PC 101-V 46º57.083 22º23.073

473

PC 102

PC 102-V 46º57.150 22º23.051

472

Cornet település, Poienii patak felső folyása

Localitatea Cornet, cursul superior al părâului Poienii

PC 103

PC 103-V 46º57.483 22º19.925

419

Poienii patak alsó folyása, Oszoly barlang mellett

Cursul inferior al pârâului Poieni pe lângă Osoi

PC 104

PC 104-V 46º57.207 22º20.529

442

PC 105

PC 105-V PC 105-T/1 46º57.288 22º20.550 PC 105-T/2

425

PC 106

PC 106-V 47º00.014 22º22.306

362

PC 108

PC 108-V 47º01.259 22º22.570

268

PC-109

PC 109-V 46º53.991 22º41.536

430

PC 110

PC 110-V 46º54.969 22º39.267

359

PC 111

PC 111-V 46º53.554 22º38.798

616

PC 112

PC 112-T

46º53.598 22º38.878

637

PC 113

PC 113-V 46º53.282 22º39.160

644

PC 114

PC 114-T

46º53.203 22º39.496

659

PC 115

PC 115-V 46º53.327 22º40.297

697

PC 116

PC 116-V 46º53.294 22º39.993

685

PC 117

PC 117-V 46º53.214 22º39.922

692

PC 118

PC 118-T

46º53.226 22º40.426

702

46º54.270 22º38.134

666

PC 119

Oszoly barlangtól kb 1 kmre DK-re, a Poineii völgyében haladó patak felső folyása Oszoly barlangtól kb 1 kmre DK-re, a Poineii völgyében haladó patak alsó folyása Potriva barlangba befolyó patak vize

Cursul superior al părâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi Cursul inferior al pârâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi

Apa părăului care curge în peşterea Potriva Apa izvorului peşterii Pisnica barlang befogott Pişniţa, utilizat pt. apă forrásvize potabilă Csarnóháza, Bulz, apa din izvorul betonmedencében gyűjtött carstic colectat în bazin din karsztforrás-víz beton Csarnóháza, befogott Bulz, apa de izvor utilizat forrásvíz pt. apă potabilă Ponoara, apa părăului care Ponoara, Fundatura curge în peşterea barlangba befolyó patakvíz Fundatura Ponoara, Iovolui barlang Ponoara, intrarea peşterii bejárata (talaj) Iovolui (sol) Ponoara, Cociului Ponoara, apa părăului care barlangba befolyó patak curge în peşterea Cociului vize Ponoara, dolinában Ponoara, pe lângă baliga felhalmozódott trágya acumulat în dolină mellett Ponoara, Jiguta, apa Ponoara, Jiguta, dolina părâului care curge spre felé haladó patak vize dolină Ponoara, Posistaul Ponoara, apa părâului Manestilor, patak vize Poşiştăul Măneştilor Ponoara, patak vize Ponoara, apa părâului Ponoara, lakóház melletti Ponoară, pe lângă baligă trágyahalom mellett acumulată pe lângă casă Ponoara, karszt fennsík, Ponoara- platou de carst, kezdetleges uvala uvală de fază iniţială

1/5

Pont jele Minta jele / / Semnul Semnul probei punctului

WGS N

WGS E




Ponoara, vízmosásban felhalmozott hulladék Csarnóházi barlang bejárata Ponoara, felhagyott kőbánya Cornet település, szivattyúház Cornet település, szivattyúház melletti 2 betonmedence Cornet település, szivattyúház mellett, valószínűleg a lezárt bányából kivezetett víz

Ponoară, deşeu acumulat în mâncătură de apă

PC-120

46º54.191 22º38.598

640

PC 121

46º54.772 22º40.381

383

PC 122

46º53.493 22º41.075

764

PC 123

46º57.115 22º23.107

471

PC 124

46º57.098 22º23.078

473

PC 125

46º57.225 22º22.894

473

PC 126

46º57.393 22º22.660

461

PC 127 PC 128 PC 129

46º59.998 22º22.253 46º57.487 22º19.924 46º50.713 22º29.594

370 423

PC 130

46º50.932 22º29.401

582

PC 131

46º51.004 22º29.145

582

PC 132

46º51.556 22º28.474

624

PC 133

46º51.508 22º28.270

583

Sohodol völgyben kővel kirakott kör alakú medence

PC 134

46º51.625 22º27.987

568

Sohodol-völgy - időszakos víznyelő az út mentén 1.

PC 135

46º51.611 22º28.001

565


PC 136 PC 137

46º52.837 22º27.648 46º52.770 22º27.727

673 679

PC 138

46º53.416 22º28.313

695

PC 139

46º53.372 22º27.668

662

PC 140

46º53.332 22º27.613

657

PC 141

46º53.439 22º27.276

657

PC 142

46º54.575 22º26.834

629

PC 143

46º54.586 22º26.739

628

Cornet település, Poienii patak melletti ház mellett hulladék és trágya halom Potriva barlang bejárata Oszoly barlang bejárata Runcsor nyelő Runcsor-völgy kommunális hulladék az út mellett, nyelő fölött Vízzel teli dolina a Sohodol völgyben Felhagyott kőbánya a Sohodol völgyben

Prislop nyelő 1. Prislop nyelő 2. Illegális hulladéklerakás Révtízfalu településen Ciungi környékén száraz nyelő Dolina Ciungi környékén Révtízfalu és Tomnatic között dolina Sziklás barlangüreg (időszakos nyelő?) Tomnatic határában, hulladéklerakás Tó Tomnatic határában, DJ 764 főút mentén

Intrarea peşterii din Bulz Ponoară, carieră abandonată Localitatea Cornet, staţia de pompare Localitatea Cornet, 2 bazine din beton pe lângă staţia de pompare Localitatea Cornet, probabil apa care iese din mina încheiată pe lângă staţia de pompare Localitatea Cornet, depozit de deşeu şi de baligă pe lângă o casă, pe lângă părâul Poienii Intrarea peşterii Potriva Intrarea peşterii Osoi Ponorul Runcşor Valea Runcşor, deşeu comunal pe lângă drum, deasupra ponorului Dolină cu apă în Valea Sohodol Carieră de pietriş în valea Sohodol Bazin de formă de cerc încrustată cu pietre în valea Sohodol Valea Sohodol -Ponor temporar de-a lungul drumului 1. Valea Sohodol -Ponor temporar de-a lungul drumului 2. Ponorul Prislop 1. Ponorul Prislop 2. Depozit de deşeu ilegal în localitatea Zece Hotare Ponor uscat din imprejurimea Ciungi Dolină - din imprejurimea Ciungi Dolină între Zece Hotare şi Tomnatic Depozit de deşeu în cavitate (ponor temporar?) la marginea satului Tomnatic Lac la marginea Tomnatic pe lângă drumul principal DJ 764

2/5


WGS N

WGS E



Denumirea (identificarea) punctului Depozit de deşeu, mâncătură de apă temporară la marginea Tomnatic Ponorul peşterii Bătrânului

PC 144

46º54.695 22º26.645

631

Időszakos vízmosás Tomnatic határában, hulladéklerakás

PC 145

46º56.333 22º27.946

583

Pokol-barlang víznyelő

PC 146

46º56.224 22º28.184

617

PC 147

46º53.291 22º26.936

652

PC 148

46º52.113 22º27.042

543

PC 149

46º49.407 22º25.269

278

PC 150 PC 151

46º49.651 22º25.193 46º51.033 22º23.834

292 497

PC 152

46º51.098 22º29.707

626

PC 153 PC 154

46º50.699 22º29.595 46º50.792 22º29.884

547 552

PC 200

46º55.091 22º34.624

479

PC 201

46º55.015 22º34.089

547

PC 202

46º55.142 22º32.973

617

PC 203

46º55.202 22º33.029

615

PC 204

PC 204-V 46º55.145 22º32.895

601

PC 205

PC 205-V 46º55.124 22º32.535

549

PC 206

46º55.112 22º32.588

551

PC 207

46º54.743 22º33.510

587

PC 208

46º54.567 22º33.488

645

PC 209

46º51.857 22º31.757

687

PC 210

PC 210-V 46º52.363 22º32.580 PC 210-T

675

PC 211

46º52.345 22º32.914

678

PC 212

46º51.981 22º33.025

714

PC 213

PC 213-V 46º51.706 22º33.011

798

PC 214

46º56.637 22º28.118

618

Dolina a Pokol-barlang Dolină deasupra Peştera fölött Bătrânului Beszakadás a Tomnaticot Depozit de deşeu, surpare a Sohodol völggyel de-a lungul drumului összekötő út mentén, Tomnatic - Valea Sohodol hulladéklerakás Avenul din Sohodol Avenul din Sohodol Bőgő-barlang (Pestera Peşterea Gruietului Gruietului) Izbucul Rosia Izbucul Rosia Ciur Ponor barlang Peştera Ciur Ponor Dames-i út mentén friss beszakadás-nyelő

Surpare recentă de-a lungul drumului spre Damiş

Intorsurii-barlang Peşterea Intorsurii Tiganiste barlang Peşterea Tiganiste Bratca Secatura Bratca Secatura (grupul de (házcsoport) case) Tanya dolina fölött, Bratca Cătună deasupra dolinei Secatura Bratca Secatura Mină subterană de argilă Felhagyott mélyművelésű refractară abandonată, tűzálló agyagbánya, depozit de deşeu (puţ de hulladéklerakás (145 m mină de o adâncime de mély akna) 145 m) Felhagyott bánya mellett, Creşterea animalelor pe állattartás lângă o mină abandonată Balnaca-Grosi, forrás a Balnaca-Grosi, izvor sub bezárt agyagbánya intrarea minei de argilă bejárata alatt refractară închisă Balnaca-Grosi, bánya Balnaca-Grosi,apa care kiépített kijáratán kifolyó curge la ieşirea construită víz a peşterii Befogott forrás a völgy Izvor la jos în vale (utilizat aljában (ivóvíznek haszn.) pt. apă potabilă) Régi beomlott Intrarea prăbuşită a unei bányabejárat peştere veche Izvor utilizat pt. apă Ivóvíznek használt forrás potabilă Damis, időszakos nyelő a Damis, ponor temporar Toaia-tól Ny-ra (száraz) (uscat) la vest de Toaia Damis, Ponorul de la Toaia Damis, Ponorul de la Toaia nyelő Dolina, Damis határában Dolina în hotarul Damişului Damis, dolina az iskola Damiş, dolina lângă mellett, hulladéklerakás şcoala, depozit de deşeu Damis, DK-i oldali lejtőn, Damiş,din izvorul din erdőben található kiépített pădure aflat la partea SE a forrás (ivóvízként haszn.) văii Pokol barlang bejárata Peştera Bătrânului 3/5


WGS N

WGS E



Denumirea (identificarea) punctului Dolina - Imaşul Bătrânului Clădirea minei de bauxit închis Apa din izvoare dintr-un bazin de beton, la Zece Hotare, la SE de la centrul localităţii Ponor temporar la marginea satului Zece Hotare Ponor pe lângă drum între, Zece Hotare şi Valea Cărmăzan Izvor construit la NE de la Zece Hotare, la SE de la Fantana Talharilor (bazin de beton deschis) Puţ de mină Mină de argilă refractară care funcţionează în prezent (BEGA) Mină de argilă refractară abandonată Lac de carieră pe teritoriul unei mine veche (abandonată), Dl. Dumbrăvii Peşterea Vântului, apă carstică Depozit de deşeu (recultivat) la Aştileu

PC 215

46º56.233 22º28.605

601

Dolina Imasul Batranului

PC 216

46º55.107 22º27.198

640

Bezárt bauxit-bánya épület

PC 217

PC 217-V 46º53.352 22º28.487

711

Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott medence, forrásvíz

PC 218

46º53.831 22º28.117

695

Időszakos nyelő Révtízfalu határában

PC 220

46º53.670 22º28.907

691

PC 221

PC 221-V 46º53.631 22º28.924

695

PC 222

46º54.092 22º30.027

797

PC 223

46º54.712 22º30.000

813

Működő tűzálló agyagbánya (BEGA)

PC 224

46º55.046 22º30.530

728

Felhagyott tűzálló agyagbánya

PC 225

PC 225-V 46º55.173 22º30.760

689

Dl. Dumbravii, régi (felhagyott) bányaterület, bányató

PC 226

PC 226-V 46º56.353 22º32.670

333

Szelek barlangja, karsztvíz

PC 227

47º01.337 22º21.077

284

PC 228

PC 228-V 46º59.330 22º26.272

397

PC 229

PC 229-V 46º55.995 22º31.236

291

PC 230

PC 230-V 46º54.320 22º34.644

506

PC 231

PC 231-V 46º54.604 22º34.514

487

PC 233

PC 232-V 46º53.561 22º32.520 PC 232-T 46º53.593 22º32.623

PC 234

PC 234-V 46º59.856 22º27.802

273

PC 235

PC 235-V 46º59.968 22º27.346

289

PC 236

46º56.454 22º26.192

260

PC 237

PC 237-V 46º56.431 22º26.313

654

PC 238

PC 238-V 46º56.792 22º26.169

624

PC 239

PC 239-V 47º00.920 22º23.853 PC 239-T

260

PC 232

605

Nyelő az út mentén, Révtízfalu és Carmazan völgy között Révtízfalutól ÉK-re, Fantana Talharilor-tól DKre kiépített forrás (nyitott beton medence) Bányagödör

Esküllői (rekultivált) hulladéklerakó Galaseni (Gálosháza), Intrarea peşterii Gălăşeni barlang bejárata - nyelőbe apa care curge în ponor befolyó víz Izbandis, karsztvíz Izbandis, apa de carst Izb. din Groapa Bratcanilor Apa de izvor, Izb. din forrásvíz Groapa Bratcanilor Groapa Bratcanilor Groapa Brătcanilor, curs víznyelő felé folyó víz de apă spre ponoară Ponoras felé tartó felszíni Curs de apă spre Ponoraş vízfolyás Ponoras barlang (nyelő) Peştera Ponoraş - ponor Josani, Izvorul Tiganilor, Josani, Izvorul Tiganilor, izvor carstic pt. apa befogott karsztforrás potabilă Josani, Izvorul Groapa Josani, Izvorul Groapa Motiului karsztforrás Motiului izvor carstic Groapa Ghembii nyelő Groapa Ghembii - ponor Cornet-től DK-re a Izvor construit sub şcoală fennsíkon, kiépített forrás la SE de Cornet pe platou az iskola alatt Cornet-től DK-re a Foraj deschis, construit cu fennsíkon nyitott, moloz la SE de Cornet pe terméskővel kiépített kút platou Izvor, mai bine zis Esküllői barlangból kifolyó sediment care curge din forrásvíz ill. üledék Peşterea Aştileu 4/5


WGS N

WGS E


PC 301

PC 301-V 46º49.615 22º37.401

636

PC 302

PC 302-V 46º50.349 22º38.865

455

PC 303

PC 303-V 46º49.989 22º37.016

487

PC 304

PC 304-V 46º50.632 22º36.938

717

PC 305

PC 305-V 46º48.835 22º32.877

862

PC 306

PC 306-V 46º52.620 22º36.802

731

PC 307

PC 307-V 46º53.214 22º35.124

410

PC 308

PC 308-V 46º59.511 22º26.048

410

PC 309

PC 309-V 46º57.208 22º24.358

499

PC 310

PC 310-V 46º49.807 22º26.127

474

PC 311

Pont megnevezése (azonosítása) Forrás (Izvorului) völgye, meder nyelő Iád völgye, meder veszteségek Davelei karsztforrás

Valea Izvorului, infiltraţie prin albie Valea Iadului, pierdere de albie Izvor de carst Davelei Valea Rea, pierderi de Valea Rea, meder nyelő albie Acrei polia, karsztfennsík Polia Acrei, ponor pe nyelő platoul carstic Ponorul Sâncuta, ponor pe Szentkút (Sancuta), platoul carstic karsztfennsík nyelő Dámisi (Damisenilor) Damisenilor izvoare de karsztforrás carst Groapa Laii, forrás Groapa Laii, la ponorul pe karsztfennsík nyelőnél platoul carstic Mniera völgye, meder Valea Mnierei, pierderi de veszteségek albie Pestera Bonchi, Peştera Bonchi, ponor pe karsztfennsík nyelő platoul carstic Rosia karsztforrás vize

PC 312 PC 313

PC 313-V 46º49.827 22º23.077

312

PC 314

PC 314-V 46º51.041 22º23.834

492

PC 315

PC 315-V 46º50.652 22º23.545

465

PC 316

PC 316-V 46º52.523 22º21.801

515

PC 317

PC 317-V 46º52.234 22º21.920

446

PC 318

PC 318-V 46º51.943 22º22.923

460

PC 319

PC 319-V 46º52.197 22º22.687

460

PC 320

PC 320-V 46º51.610 22º23.270

590

PC 321

PC 321-V 46º51.198 22º23.159

430

PC 322

PC 322-V 46º51.819 22º25.010

480

PC 323

PC 323-V 46º51.987 22º28.343

591

PC 324

PC 324-V 46º52.207 22º25.673

594

PC 325

PC 325-V 46º52.137 22º26.968

534

PC 326

PC 326-V 46º52.117 22º27.058

523

PC 327

PC 327-V 46º52.224 22º20.114

270


Apa izvorului carstic Roşia

Gruietului barlang vize Apa peşterii Gruietului Toplita de Rosia barlang Apa peşterii Toplita de vize Rosia Ciur Ponor barlang, Peşterea Ciur Ponor, ponor karsztfennsík nyelő pe platoul carstic Dobos barlang, Peşterea Dobos, ponor pe karsztfennsík nyelő platoul carstic Ponorul Marchis, Ponorul Marchiş, ponor pe karsztfennsík nyelö platoul carstic Ponorul de la Fântâna Ponorul de la Fantana Rece, ponor pe platoul Rece, karsztfennsík nyelő carstic Ponorul Bichi, Ponorul Bichi, ponor pe karsztfennsík nyelő platoul carstic Ponorul Merisor, Ponorul Merişor, ponor pe karsztfennsík nyelő platoul carstic Ponorul de la Baia Nitului, Ponorul de la Baia Nitului, karsztfennsík nyelő ponor pe platoul carstic Ponorul Albioarei, ponor pe Ponorul Albioarei, platoul carstic karsztfennsík nyelő Ponorul din Poiana Prie, Ponorul din Poiana Prie, karsztfennsík nyelő ponor pe platoul carstic Barc patak völgye, meder Valea Pârâului Barţ, nyelő infiltraţie prin albie Jurcanilor völgye, meder Valea Jurcanilor, infiltraţie nyelő prin albie 100 m la E de la peşterea Sohodol barlangtól kb.100 Sohodul, ponor pe platoul m K-re, karsztfennsík nyelő carstic Sohodol barlang, Peşterea Sohodol, ponor karsztfennsík nyelő pe platoul carstic Toplita de Vida barlang Apa peşterii Toplita de karsztvize Vida

5/5

2. melléklet Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei

Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape

Komponens

pH

Component

vezetőképesség (mS/cm)

p-lúgosság (mmol/dm3)

conductivitate (mS/cm)

bazicitatea-p (mmol/dm3)

összes karbonát keménység keménység (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)

állandó keménység (CaO mg/dm3)

duritate bazicitatea-m duritate totală carbonat (CaO 3 3 (mmol/dm ) (CaO mg/dm ) mg/dm3)

duritate permanentă (CaO mg/dm3)

m-lúgosság (mmol/dm3)

oxigén fogy. KOIPS (mgO2/dm3)

ammóniummangán vastartalom ion tart. tartalom 3 (mg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3)

nátriumion tart. (mg/dm3)

káliumion tart. (mg/dm3)

kalciumion magnézium kloridion tart. ion tart. tart. (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)

Conţ. mangan (mg/dm3)

Conţ.sodiu (mg/dm3)

Conţ. potasiu (mg/dm3)

Conţ calciu (mg/dm3)

CCO ps Conţ. amoniu Conţ. fier (mgO2/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)

Conţ. Conţ. clorid magneziu (mg/dm3) (mg/dm3)

Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România

6,5 - 9,5

2,5

min. 50 (5nKo)

5

500

0,2

0,05

200

250

Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria

6,5 - 9,5

2,5

min. 50 max. 350

5

500

0,2

0,05

200

250

Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. şi ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)

6,5 - 9

PC 101

PC 102

PC 103

PC 104

PC 105

PC 106 PC 108

PC 109 PC 110 PC 113

PC 115 PC 116 PC 117 PC 204

PC 205 PC 210 PC 213

PC 217

Cornet település, szivattyúház melletti ásott gödör vize / Localitatea Cornet, apa a unei groape săpate pe lângă staţia de pompare Cornet település, Poienii patak felső folyása / Localitatea Cornet, cursul superior al părâului Poienii Poienii patak alsó folyása, Oszoly barlang mellett / Cursul inferior al pârâului Poieni pe lângă Osoi Oszoly barlangtól kb 1 km-re DK-re, a Poineii völgyében haladó patak felső folyása / Cursul superior al părâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi Oszoly barlangtól kb 1 km-re DK-re, a Poineii völgyében haladó patak alsó folyása / Cursul inferior al pârâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi Potriva barlangba befolyó patak vize / Apa părăului care curge în peşterea Potriva Pisnica barlang befogott forrásvize / Apa izvorului peşterii Pişniţa, utilizat pt. apă potabilă Csarnóháza, betonmedencében gyűjtött karsztforrás-víz / Bulz, apa din izvorul carstic colectat în bazin din beton Csarnóháza, befogott forrásvíz / Bulz, apa de izvor utilizat pt. apă potabilă Ponoara, Cociului barlangba befolyó patak vize / Ponoara, apa părăului care curge în peşterea Cociului Ponoara, Jiguta, dolina felé haladó patak vize / Ponoara, Jiguta, apa părâului care curge spre dolină Ponoara, Posistaul Manestilor, patak vize / Ponoara, apa părâului Poşiştăul Măneştilor Ponoara, patak vize / Ponoara, apa părâului Balnaca-Grosi, forrás a bezárt agyagbánya bejárata alatt / Balnaca-Grosi, izvor sub intrarea minei de argilă refractară închisă Balnaca-Grosi, bánya kiépített kijáratán kifolyó víz / Balnaca-Grosi,apa care curge la ieşirea construită a peşterii Damis, Ponorul de la Toaia nyelő / Damis, Ponorul de la Toaia Damis, DK-i oldali lejtőn, erdőben található kiépített forrás (ivóvízként haszn.) / Damiş,din izvorul din pădure aflat la partea SE a văii Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott medence, forrásvíz / Apa din izvoare dintr-un bazin de beton, la Zece Hotare, la SE de la centrul localităţii

500

7,5

0,49

5,1

58

3

7,62

0,47

0,4

190

5

8

0,35

0,65

<50

4

7,12

0,25

3

60

4

6,5

0,05

3

<50

4

7,67

0,31

0,6

<50

4

8

0,41

1,4

50

4

6,57

0,07

<20

50

2

7,26

0,49

0,6

50

3

7,87

0,41

1,65

<50

7

7,93

0,38

1,9

<50

3

7,43

0,51

2,3

50

3

7,77

0,42

2

50

3

5,44

0,21

2,1

110

30

1,86

1,06

5,1

<50

9

7,42

0,08

2,3

<50

4

5,98

0,04

<0,20

80

1

5,37

0,07

<0,20

80

4

1/10


Komponens

pH

Component






















6,5 - 9,5

2,5

min. 50 (5nKo)

5

500

0,2

0,05

200

250


6,5 - 9,5

2,5

min. 50 max. 350

5

500

0,2

0,05

200

250


6,5 - 9

PC 221

PC 225

PC 228 PC 230 PC 231 PC 232 PC 234 PC 235 PC 237

PC 238 PC 239 PC 301 PC 302 PC 303 PC 304 PC 305 PC 306 PC 307 PC 308 PC 309 PC 310

Révtízfalutól ÉK-re, Fantana Talharilor-tól DK-re kiépített forrás (nyitott beton medence) / Izvor construit la NE de la Zece Hotare, la SE de la Fantana Talharilor (bazin de beton deschis) Dl. Dumbravii, régi (felhagyott) bányaterület, bányató / Lac de carieră pe teritoriul unei mine veche (abandonată), Dl. Dumbrăvii Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata - nyelőbe befolyó víz / Intrarea peşterii Gălăşeni - apa care curge în ponor Izb. din Groapa Bratcanilor forrásvíz / Apa de izvor, Izb. din Groapa Bratcanilor Groapa Bratcanilor víznyelő felé folyó víz / Groapa Brătcanilor, curs de apă spre ponoară Ponoras felé tartó felszíni vízfolyás / Curs de apă spre Ponoraş Josani, Izvorul Tiganilor, befogott karsztforrás / Josani, Izvorul Tiganilor, izvor carstic pt. apa potabilă Josani, Izvorul Groapa Motiului karsztforrás / Josani, Izvorul Groapa Motiului izvor carstic Cornet-től DK-re a fennsíkon, kiépített forrás az iskola alatt / Izvor construit sub şcoală la SE de Cornet pe platou Cornet-től DK-re a fennsíkon nyitott, terméskővel kiépített kút / Foraj deschis, construit cu moloz la SE de Cornet pe platou Esküllői barlangból kifolyó forrásvíz / Izvor sediment care curge din Peşterea Aştileu Forrás (Izvorului) völgye, meder nyelő / Valea Izvorului, infiltraţie prin albie Iád völgye, meder veszteségek / valea Iadului, pierdere de albie Davelei karsztforrás / izvor de carst Davelei Valea Rea, meder nyelő / Valea Rea, pierderi de albie Acrei polia, karsztfennsík nyelő / Polia Acrei, ponor pe platoul carstic Szentkút (Sancuta), karsztfennsík nyelő / Ponorul Sâncuta, ponor pe platoul carstic Dámisi (Damisenilor) karsztforrás / Damisenilor izvoare de carst Groapa Laii, forrás karsztfennsík nyelőnél / Groapa Laii, la ponorul pe platoul carstic Mniera völgye, meder veszteségek / Valea Mnierei, pierderi de albie Pestera Bonchi, karsztfennsík nyelő / Peştera Bonchi, ponor pe platoul carstic

500

7,07

0,23

0,55

190

4

4,75

0,12

2,3

102

2

7,73

0,44

0,65

50

11

7,36

0,26

0,25

<50

4

7,56

0,39

2,75

<50

5

6,45

0,13

17,9

150

3

7,31

0,51

<0,1

5,3

151

148

3

<0,20

<50

<0,05

<0,05

6,2

<0,5

96,5

1,4

4

7,46

0,51

<0,1

4,9

153

137

16

<0,20

<50

<0,05

<0,05

7,6

2,27

90,5

2,5

6

6

0,04

0,45

120

1

6,53

0,04

1,3

<50

11

7,5

0,48

<0,20

<50

7,53

0,09

0,55

140

3

7,97

0,14

0,85

110

2

7,89

0,13

0,7

60

2

7,64

0,11

1,1

70

3

7,29

0,04

3,2

<50

2

7,54

0,08

1,15

<50

2

7,68

0,31

0,4

190

2

7,66

0,44

0,25

220

2

8,3

0,39

0,7

70

2

7,49

0,17

3,45

90

<2,0

<0,1

5,5

142

142

szikes

<0,05

<0,05

6

<0,5

80,5

1,5

4

2/10


Komponens

pH

Component






















6,5 - 9,5

2,5

min. 50 (5nKo)

5

500

0,2

0,05

200

250


6,5 - 9,5

2,5

min. 50 max. 350

5

500

0,2

0,05

200

250


6,5 - 9

PC 313 PC 314 PC 315 PC 316 PC 317 PC 318 PC 319

Toplita de Rosia barlang vize / Apa peşterii Toplita de Rosia Ciur Ponor barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Ciur Ponor, ponor pe platoul carstic Dobos barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Dobos, ponor pe platoul carstic Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő / Ponorul Marchiş, ponor pe platoul carstic Ponorul de la Fantana Rece, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Fântâna Rece, ponor pe platoul carstic Ponorul Bichi, karsztfennsík nyelő / Ponorul Bichi, ponor pe platoul carstic Ponorul Merisor, karsztfennsík nyelő / Ponorul Merişor, ponor pe platoul carstic

500

7,44

0,35

1,6

80

2

7,77

0,17

1,55

<50

<2,0

7,85

0,18

1,95

50

<2,0

7,45

0,34

2,15

90

2

7,97

0,27

0,9

70

<2,0

7,59

0,09

0,85

90

<2,0

7,47

0,07

1,15

250

<2,0

PC 320

Ponorul de la Baia Nitului, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Baia Nitului, ponor pe platoul carstic

7,64

0,12

0,8

70

2

PC 321

Ponorul Albioarei, karsztfennsík nyelő / Ponorul Albioarei, ponor pe platoul carstic

7,82

0,24

0,7

70

<2,0

PC 322

Ponorul din Poiana Prie, karsztfennsík nyelő / Ponorul din Poiana Prie, ponor pe platoul carstic

7,77

0,1

1,15

130

2

7,01

0,04

0,85

80

2

6,25

0,03

0,85

60

2

6,61

0,04

1,45

100

<2,0

7,49

0,11

1,43

160

2

0,35

80

2

7,47

0,41

KE-1 KE-2 KE-3 KE-4 KE-5 KE-6

Barc patak völgye, meder nyelő / Valea Părâului Barţ, infiltraţie prin albie Jurcanilor völgye, meder nyelő / Valea Jurcanilor, infiltraţie prin albie Sohodol barlangtól kb.100 m K-re, karsztfennsík nyelő / 100 m la E de la peşterea Sohodul, ponor pe platoul carstic Sohodol barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Sohod, ponor pe platoul carstic Toplita de Vida barlang karsztvize / apa peşterii Toplita de Vida Remetelórév / Lorău Valea Boiului-völgy, Bratca-Poiana Valea Boiului-völgy, Körösponor / Ponoară Valea Boiului-völgy, Körösponor / Ponoară Dl. Frântura Botii / Botomlása domb Dl. Frântura Botii / Botomlása domb

7,77 7,8 8,19 6,52 6,92 6,62

0,45 0,34 0,2 0,04 0,06 0,06

<0,1 0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1

4,7 3,5 1,9 0,3 0,4 0,5

142 107 57 13 12 12

0,4 0,45 <0,20 <0,20 <0,20 <0,20

<50 <50 <50 <50 <50 <50

0,07 0,07 0,05 0,05 0,05 <0,05

<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05

2,8 1,6 1,7 <1 3,1 2,9

1,05 0,93 1,15 1,53 1,22 1,28

105 80,5 46,5 1,3 1,5 1,7

12,5 2,01 8,23 0,79 0,36 0,64

2 1 1 <1 1 1

KE-7

Remeţi-Poiană-tól É-ra / la N de Remeţi-Poiană

6,91

0,18

<0,1

1,9

50

0,2

91

<0,05

<0,05

3,1

0,8

34,3

1,47

<1

PC 323 PC 324 PC 325 PC 326 PC 327

7,94

0,22

<0,1

2,2

70

0,25

<50

0,06

<0,05

1,6

0,9

49,3

2,32

1

KE-9

Valea Leşului-völgy, Tutajos-barlang / Peştera cu Apă din Valea Lesului Jádremetétől északra / la N de Remeţi

7,89

0,17

<0,1

1,6

50

<0,20

<50

0,06

<0,05

2,9

1,22

15,8

7,55

1

KE-10

Vársonkolyos / Şuncuiuş, Izbândiş-forrás / izvor

7,94

0,36

0,1

3,7

107

0,6

<50

0,15

<0,05

1,9

1,67

79,9

5,51

1

7,97

0,32

<0,1

2,3

89

0,2

<50

0,07

<0,05

3,2

1,44

63,9

5,98

3

4,52

0,25

<0,1

0,6

63

0,4

<50

0,09

0,57

2,1

1,54

22,8

4,53

1

KE-8

KE-11 KE-12

Valea Crişului / Körös-völgy, Szelek-barlang / Peştera Vântului Valea Crişului / Körös-völgy, Nagymagyar-barlang / Peştera Ungurului

3/10


Komponens

pH

Component






















6,5 - 9,5

2,5

min. 50 (5nKo)

5

500

0,2

0,05

200

250


6,5 - 9,5

2,5

min. 50 max. 350

5

500

0,2

0,05

200

250


6,5 - 9

KE-13 KE-14 KE-15 KE-16 KE-17 KE-18 KE-19 KE-20 KE-21 KE-22 KE-23 KE-24 KE-25 KE-26 KE-27 KE-28 KE-29 KE-30 KE-31 KE-32 KE-33

Lângă drumul judeţean DJ1081 megyei út mellett, Farkas-forrás / Fântâna Lupilor Révtől DK-re / La SE de Vadu Crişului Révtől DK-re / La SE de Vadu Crişului Bertenytől D-re / La S de Birtin Valea Crişului / Körös-völgy, Tündérvár-barlang / Peştera Casa Zmeului Valea Crişului / Körös-völgy, Vizes-barlang / Peştera cu Apă Valea Crişului / Körös-völgy, Peştera Podierului Valea Crişului / Körös-völgy, Zichy barlang / Peştera de la Vadu Crişului Vársonkolyostól ÉNy-ra / la NV de Şuncuiuş Vársonkolyostól ÉNy-ra / la NV de Şuncuiuş Vársonkolyostól Ny-ra / la V de Şuncuiuş Vársonkolyos-Rév között / între Şuncuiuş-Vadu Crişului Izbucul Peştera Pişniţa vízkelet Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet kisebbik ága / ramura mică Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet nagyobbik ága / ramura mare Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Vársonkolyostól D-re / La S de Şuncuiuş Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól ÉNy-ra / Platoul carstic Zece Hotare, NW Peştera Bătrânului

500

7,21

0,59

<0,1

5,8

180

<0,20

<50

0,1

<0,05

3,8

0,5

126

7,84

3

7,37 7,66 6,63

0,51 0,47 0,07

<0,1 <0,1 <0,1

5,5 4,9 0,5

161 137 28

1,05 0,35 7,4

<50 76 <50

<0,05 0,14 0,81

<0,05 <0,05 <0,05

6 3,8 <1

0,89 0,95 1,08

104 74,1 2,9

4,05 2,53 0,76

4 3 1

8,31

0,42

0,1

4,8

135

<0,20

<50

0,05

<0,05

3,3

0,74

76,5

1,66

3

7,5

0,49

<0,1

4,9

143

1,15

<50

0,07

<0,05

2,5

0,74

147

1,17

1

8,14

0,48

<0,1

4,8

139

<0,20

<50

0,06

<0,05

3,3

0,78

120

1,87

4

7,75

0,46

<0,1

4,9

137

<0,20

<50

0,09

<0,05

1,7

0,97

117

1,34

1

7,56 7,56 7,42

0,36 0,31 0,52

<0,1 <0,1 <0,1

3,1 2,9 5,3

115 80 159

0,25 5,6 0,75

<50 99 168

0,08 0,97 <0,05

<0,05 <0,05 <0,05

1,6 4,3 2,8

1,83 8,69 0,77

82,8 55,5 101

2,25 2,52 1,1

2 4 1

7,26

0,43

<0,1

4,5

157

0,3

86

0,05

<0,05

2,4

0,65

64

13,8

1

7,71

0,59

<0,1

6,4

187

<0,20

<50

0,05

<0,05

1,4

0,83

195

1,69

2

7,97

0,31

0,1

3

89

<0,20

<50

0,06

<0,05

1,7

0,75

63,3

4,69

1

7,69

0,31

<0,1

3

91

<0,20

50

0,09

<0,05

2,4

0,71

74,5

4,49

1

7,74 8,08 7,68 7,92 7,99

0,48 0,48 0,53 0,36 0,36

<0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1

4,8 5 5,3 2,6 3,9

141 146 161 107 113

<0,20 <0,20 <0,20 <0,20 0,75

<50 <50 <50 <50 <50

0,06 0,08 0,06 <0,05 0,09

<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05

2,8 1,8 2,3 3,2 2,2

0,91 0,77 <0,5 0,83 1,16

106 108 120 84,3 78,3

1,11 1,4 1,12 1,17 6,51

6 2 1 2 1

6,83

0,1

<0,1

0,9

30

0,4

<50

0,09

<0,05

<1

0,62

31,8

0,72

<1

KE-34

Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól Ny-ra / Platoul carstic Zece Hotare, W Peştera Bătrânului

7,28

0,11

<0,1

1

33

2

<50

0,06

<0,05

<1

<0,5

32,8

0,56

1

KE-35 KE-36 KE-37 KE-38 KE-39 KE-40 KE-41 KE-42 KE-43 KE-44 KE-45 KE-46 KE-47 KE-48 KE-49 KE-50 KE-51

Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Vida-völgy, Dl. Răcaş-domb Valea Vida-völgy, Dobreşti Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy

7,56 7,65 7,3 7,14 7,37 7,51 7,37 7,4 7,23 6,99 7,14 6,07 7,42 7,58 7,43 7,93 7,13

0,36 0,45 0,53 0,41 0,41 0,32 0,42 0,36 0,39 0,69 0,48 0,09 0,41 0,4 0,45 0,44 0,48

<0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1

4,1 4,7 5,5 4,2 4,1 3,1 4,3 3,7 4 6,3 4,9 0,6 4,2 4,1 4,9 4,8 5,1

115 137 163 122 122 26 124 104 111 220 154 20 122 128 139 139 143

<0,20 0,4 0,45 <0,20 <0,20 <0,20 <0,20 0,35 0,3 0,9 <0,20 <0,20 0,4 <0,20 0,2 1 <0,20

<50 95 <50 <50 <50 <50 <50 <50 58 86 <50 67 50 <50 <50 <50 <50

<0,05 <0,05 0,06 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 0,06 <0,05 <0,05 <0,05 0,17 <0,05 <0,05 0,07 0,08 <0,05

<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05

<1 1,6 2,6 1,6 1,8 1,5 1,8 <1 1,2 3,1 1,8 1,5 2,3 1,6 1,8 1,7 2,2

0,5 0,83 0,72 0,84 0,77 0,74 0,54 0,9 0,99 0,88 0,52 0,57 1,12 1,07 1,15 0,88 1,04

93,3 106 133 96,3 102 64,5 82 84,8 84,5 144 62,3 4,33 93,8 77,8 102 106 104

0,72 1,52 14,9 1,11 1,07 2,45 0,93 1,52 1,48 5,25 8 0,98 2,31 2,35 1,15 1,13 1,58

<1 1 4 4 1 1 4 1 1 5 2 1 <1 2 1 1 1

4/10


Komponens

pH

Component






















6,5 - 9,5

2,5

min. 50 (5nKo)

5

500

0,2

0,05

200

250


6,5 - 9,5

2,5

min. 50 max. 350

5

500

0,2

0,05

200

250


6,5 - 9

KE-52

500

Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy, Peştera din Valea Caduluibarlang Valea Vida-völgy, Peştera Mare din Stanu Cerbuluibarlang Valea Vida-völgy, Peştera Mare din Stanu Cerbuluibarlang

7,36

0,41

<0,1

4,5

126

0,35

<50

0,05

<0,05

<1

1,18

105

1,19

<1

7,48

0,29

<0,1

3

85

<0,20

<50

<0,05

<0,05

1,6

0,9

73,5

0,97

<1

7,59

0,36

<0,1

3,8

113

<0,20

<50

<0,05

<0,05

2,4

0,75

81,5

0,95

<1

7,37

0,29

<1

2,8

83

0,2

77

<0,05

<0,05

1,5

0,75

62,5

0,62

<1

KE-56

Valea Vida-völgy, Izbucul de la Canton-vízkelet

7,21

0,38

<1

3,9

113

<0,20

<50

<0,05

<0,05

1,8

0,77

79

2,15

<1

KE-57 KE-58 KE-59 KE-60 KE-61 KE-62 KE-63 KE-64 KE-65 KE-66 KE-67 KE-68

Valea Vida-völgy Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Valea Runcşorului-völgy Valea Runcşorului-völgy Izbucul Roşia-vízkelet Valea Roşia-völgy Valea Roşia-völgy, Peştera Gruiet-barlang Valea Roşia-völgy Valea Roşia-völgy Báródbeznye-Nagybárod között / între Beznea şi Borod Báródbeznye-Nagybárod között / între Beznea şi Borod

6,7 5,57 5,88 6,21 6,13 6,33 7,33 7,55 7,47 8,05 7,77 8,24

0,23 0,04 0,05 0,04 0,05 0,07 0,41 0,28 0,35 0,36 0,27 0,3

<1 <1 <1 <1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1

2,4 0,7 0,4 0,3 0,6 0,5 4,2 2,8 3,7 3,6 2,4 2,8

63 28 28 24 24 11 130 80 100 102 91 87

<0,20 1 0,25 <0,20 <0,20 0,45 <0,20 <0,20 <0,20 0,6 <0,20 0,35

<50 122 58 <50 145 300 125 50 68 60 100 <50

<0,05 0,17 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 0,14 <0,05 0,09 0,05 <0,,05

<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05

<1 <1 1,8 <1 1,8 <1 4,5 1,8 2,4 1,3 1,4 2,6

1,08 0,64 1,23 1,41 1,49 0,89 0,53 0,93 0,93 1,17 1,25 1,71

40,5 104 <1 1,1 1,7 1,7 54,8 49,8 71 74,5 43,5 64,5

0,92 0,72 0,53 1,04 0,99 0,68 19,3 5,2 3,12 0,97 7,9 0,9

<1 3 1 2 1 5 1 1 1 2 2 3

7,24

0,45

<0,1

3,8

128

<0,20

34,4

0,06

<0,05

5,7

1,64

91,3

2,95

3

6,92

0,66

<0,1

6,1

191

<0,20

25

<0,,05

<0,05

6

0,75

119

4,2

5

KE-71

Kalota-Gálosháza között / între Călăţea şi Gălăşeni

7,29

0,54

<0,1

5,2

157

0,45

10,2

0,11

<0,05

4,1

1,45

106

0,92

5

KE-72


7,5

0,47

<0,1

3,7

133

<0,20

13,5

<0,05

<0,05

2,8

1,04

82,5

2,27

10

KE-73


7,27

0,43

<0,1

4,2

128

0,3

2,2

<0,05

<0,05

1,4

0,7

91,5

1,77

1

KE-74

Doborcsány-Gálosháza között / între Dobricioneşti şi Gălăşeni, Izbucul Moara Jurjii-vízkelet

7,16

0,5

<0,1

4,9

146

0,2

6,3

<0,05

<0,05

1,4

1,16

105

0,92

1

KE-75

Csarnóházi-barlang / Peştera cu Apă de la Bulz

7,89

0,43

<0,1

4,3

146

0,65

5,7

<0,05

<0,05

<1

1,67

68,5

15,7

1

8,31

0,49

0,4

4,2

167

0,45

1,7

<0,05

<0,05

2,9

2,14

57,8

24,6

1

8,24

0,38

<0,1

4,1

117

0,4

70

<0,05

<0,05

1

0,95

51,5

13,5

1

7,37

0,31

<0,1

3,3

117

0,45

43

<0,05

<0,05

2,4

1,91

52

8,7

2

7,33

0,32

<0,1

3,2

109

0,35

70

<0,05

<0,05

1,5

1,87

56,8

7,75

2

7,4

0,4

<0,1

4

148

0,35

147

<0,05

<0,05

1,3

1,62

62,8

14,8

4

7,83

0,31

<0,1

3

104

0,5

<50

<0,05

<0,05

<1

0,79

47,3

1,98

3

7,35

0,4

<0,1

3,8

70

<0,20

<50

<0,05

<0,05

5,7

0,56

87,5

0,82

2

7,39

0,44

<0,1

4,2

117

1,15

<50

0,17

<0,05

5,1

1,27

120

1,54

3

6,63

0,16

<0,1

1,3

30

<0,20

<50

<0,05

0,24

4,8

0,8

36

2,87

5

KE-53 KE-54 KE-55

KE-69 KE-70

KE-76 KE-77 KE-78 KE-79 KE-80 KE-81 KE-82 KE-83 KE-84

Munteni-Jádremete között / între Munteni şi Remeţi Munteni-Jádremete között / între Munteni şi Remeţi ÉK Jádremete / Remeţi NE É Jádremete / Remeţi N, Feneketlen tó / Tăul fără fund D Jádremete / Remeţi S D Jádremete / Remeţi S, Peştera de la Faţa Apeibarlang Cornet és Vércsorog között / între Vârciorog şi Cornet, Izvorul Gábor-forrás Cornet és Vércsorog között / între Vârciorog şi Cornet, Peştera Osoi-barlang Körösbánlaka / Bălnaca

5/10


Komponens

nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. ion tart. tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)

Component

Conţ. Conţ. Conţ. azotiţi azotaţi carbonaţi 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3)

Conţ. Conţ. sulfat Conţ. fosfat hidrocarbo-nat (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)


50

0,5

250


50

0,5

250


25 / 50

PC 101

PC 102

PC 103

PC 104

PC 105

PC 106 PC 108

PC 109 PC 110 PC 113

PC 115 PC 116 PC 117 PC 204

PC 205 PC 210 PC 213

PC 217

Cornet település, szivattyúház melletti ásott gödör vize / Localitatea Cornet, apa a unei groape săpate pe lângă staţia de pompare Cornet település, Poienii patak felső folyása / Localitatea Cornet, cursul superior al părâului Poienii Poienii patak alsó folyása, Oszoly barlang mellett / Cursul inferior al pârâului Poieni pe lângă Osoi Oszoly barlangtól kb 1 km-re DK-re, a Poineii völgyében haladó patak felső folyása / Cursul superior al părâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi Oszoly barlangtól kb 1 km-re DK-re, a Poineii völgyében haladó patak alsó folyása / Cursul inferior al pârâului în valea Poienii la 1 km SE de peşterea Osoi Potriva barlangba befolyó patak vize / Apa părăului care curge în peşterea Potriva Pisnica barlang befogott forrásvize / Apa izvorului peşterii Pişniţa, utilizat pt. apă potabilă Csarnóháza, betonmedencében gyűjtött karsztforrás-víz / Bulz, apa din izvorul carstic colectat în bazin din beton Csarnóháza, befogott forrásvíz / Bulz, apa de izvor utilizat pt. apă potabilă Ponoara, Cociului barlangba befolyó patak vize / Ponoara, apa părăului care curge în peşterea Cociului Ponoara, Jiguta, dolina felé haladó patak vize / Ponoara, Jiguta, apa părâului care curge spre dolină Ponoara, Posistaul Manestilor, patak vize / Ponoara, apa părâului Poşiştăul Măneştilor Ponoara, patak vize / Ponoara, apa părâului Balnaca-Grosi, forrás a bezárt agyagbánya bejárata alatt / Balnaca-Grosi, izvor sub intrarea minei de argilă refractară închisă Balnaca-Grosi, bánya kiépített kijáratán kifolyó víz / Balnaca-Grosi,apa care curge la ieşirea construită a peşterii Damis, Ponorul de la Toaia nyelő / Damis, Ponorul de la Toaia Damis, DK-i oldali lejtőn, erdőben található kiépített forrás (ivóvízként haszn.) / Damiş,din izvorul din pădure aflat la partea SE a văii Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott medence, forrásvíz / Apa din izvoare dintr-un bazin de beton, la Zece Hotare, la SE de la centrul localităţii

foszfátion tart. (µg/dm3)

250

500

3,2

0,12

<20

81

4,6

<0,05

<20

80

2,9

<0,05

<20

85

3

<0,05

<20

77

<1

<0,05

<20

92

<1

<0,05

20

99

4,6

<0,05

24

62

3,2

<0,05

<20

175

4,7

<0,05

24

55

4

<0,05

21

155

3,8

<0,05

22

140

1,4

0,24

20

195

3

<0,05

23

180

5,7

<0,05

40

73

1,4

0,1

289

<50

4

<0,05

21

125

<1

<0,05

<20

390

1

<0,05

<20

150

Ni (µg/dm3)

Cu (µg/dm3)

Cr ö (µg/dm3)

Cr(VI) (µg/dm3)

Hg (µg/dm3)

As (µg/dm3)

Összes alifás szénhidrogén (C5Al (µg/dm3) 40) (µg/dm3) TPH

Pb (µg/dm3)

Ni (µg/dm3)

Cu (µg/dm3)

Cr ö (µg/dm3)

Cr(VI) (µg/dm3)

Hg (µg/dm3)

As (µg/dm3)

Al (µg/dm3)

5

10

20

100

50

1

10

200

5

10

20

2000

50

1

10

200

5

10

20

200

50

1

10

Zn (µg/dm3)

Cd (µg/dm3)

Pb (µg/dm3)

Zn (µg/dm3)

Cd (µg/dm3)

5000

200

10

Total hidrocarburi alifatice (C5-40) (µg/dm3) THA

100

<30,0

800

2,9

15

275

53

9

≤9

<0,5

<5

18600

<30,0

6/10


Komponens


Component




50

0,5

250


50

0,5

250


25 / 50

PC 221

PC 225

PC 228 PC 230 PC 231 PC 232 PC 234 PC 235 PC 237

PC 238 PC 239 PC 301 PC 302 PC 303 PC 304 PC 305 PC 306 PC 307 PC 308 PC 309 PC 310

Cornet település, szivattyúház melletti ásott gödör Révtízfalutól ÉK-re, Fantana Talharilor-tól DK-re kiépített forrás (nyitott beton medence) / Izvor construit la NE de la Zece Hotare, la SE de la Fantana Talharilor (bazin de beton deschis) Dl. Dumbravii, régi (felhagyott) bányaterület, bányató / Lac de carieră pe teritoriul unei mine veche (abandonată), Dl. Dumbrăvii Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata - nyelőbe befolyó víz / Intrarea peşterii Gălăşeni - apa care curge în ponor Izb. din Groapa Bratcanilor forrásvíz / Apa de izvor, Izb. din Groapa Bratcanilor Groapa Bratcanilor víznyelő felé folyó víz / Groapa Brătcanilor, curs de apă spre ponoară Ponoras felé tartó felszíni vízfolyás / Curs de apă spre Ponoraş Josani, Izvorul Tiganilor, befogott karsztforrás / Josani, Izvorul Tiganilor, izvor carstic pt. apa potabilă Josani, Izvorul Groapa Motiului karsztforrás / Josani, Izvorul Groapa Motiului izvor carstic Cornet-től DK-re a fennsíkon, kiépített forrás az iskola alatt / Izvor construit sub şcoală la SE de Cornet pe platou Cornet-től DK-re a fennsíkon nyitott, terméskővel kiépített kút / Foraj deschis, construit cu moloz la SE de Cornet pe platou Esküllői barlangból kifolyó forrásvíz / Izvor sediment care curge din Peşterea Aştileu Forrás (Izvorului) völgye, meder nyelő / Valea Izvorului, infiltraţie prin albie Iád völgye, meder veszteségek / valea Iadului, pierdere de albie Davelei karsztforrás / izvor de carst Davelei Valea Rea, meder nyelő / Valea Rea, pierderi de albie Acrei polia, karsztfennsík nyelő / Polia Acrei, ponor pe platoul carstic Szentkút (Sancuta), karsztfennsík nyelő / Ponorul Sâncuta, ponor pe platoul carstic Dámisi (Damisenilor) karsztforrás / Damisenilor izvoare de carst Groapa Laii, forrás karsztfennsík nyelőnél / Groapa Laii, la ponorul pe platoul carstic Mniera völgye, meder veszteségek / Valea Mnierei, pierderi de albie Pestera Bonchi, karsztfennsík nyelő / Peştera Bonchi, ponor pe platoul carstic


250

500

8,7

0,23

20

105

<1,0

<0,05

42

89

18

<0,05

29

285

7,8

<0,05

21

240

<1

<0,05

19

82

<1

<0,05

<20

1035

3,6

<0,05

322

22

66

13,9

<0,05

298

24

145

9,4

<0,05

<20

200

46

0,2

32

180

6,1

<0,05

<20

76

4,2

<0,05

<12

170

2,1

<0,05

<12

195

2,6

<0,05

<12

165

2,9

<0,05

<12

220

1,4

<0,05

<12

190

1,4

<0,05

<12

56

5,6

<0,05

<12

135

7,6

<0,05

21

320

2,3

<0,05

13

135

4,8

<0,05

14

445

333

Ni (µg/dm3)

Cu (µg/dm3)

Cr ö (µg/dm3)

Cr(VI) (µg/dm3)

Hg (µg/dm3)

As (µg/dm3)


Pb (µg/dm3)

Ni (µg/dm3)

Cu (µg/dm3)

Cr ö (µg/dm3)

Cr(VI) (µg/dm3)

Hg (µg/dm3)

As (µg/dm3)

Al (µg/dm3)

5

10

20

100

50

1

10

200

5

10

20

2000

50

1

10

200

200

5

10

20

200

50

10

1

10

129

<0,5

<1

32

27

<2

≤2

<0,5

<5

192

28

<0,5

<1

<2

<20

<2

≤2

<0,5

<5

19

Zn (µg/dm3)

Cd (µg/dm3)

Pb (µg/dm3)

Zn (µg/dm3)

Cd (µg/dm3)

5000


100

7/10


Komponens


Component




50

0,5

250


50

0,5

250


25 / 50

PC 313 PC 314 PC 315 PC 316 PC 317 PC 318 PC 319

Cornet település, szivattyúház melletti ásottToplita gödör Toplita de Rosia barlang vize / Apa peşterii de Rosia Ciur Ponor barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Ciur Ponor, ponor pe platoul carstic Dobos barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Dobos, ponor pe platoul carstic Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő / Ponorul Marchiş, ponor pe platoul carstic Ponorul de la Fantana Rece, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Fântâna Rece, ponor pe platoul carstic Ponorul Bichi, karsztfennsík nyelő / Ponorul Bichi, ponor pe platoul carstic Ponorul Merisor, karsztfennsík nyelő / Ponorul Merişor, ponor pe platoul carstic


250

500

2,6

<0,05

13

195

2,3

<0,05

<12

365

2,7

<0,05

18

485

2,6

<0,05

22

610

7,7

<0,05

18

335

3,2

<0,05

12

180

2,6

<0,05

<12

150

PC 320


3,6

<0,05

13

345

PC 321

Ponorul Albioarei, karsztfennsík nyelő / Ponorul Albioarei, ponor pe platoul carstic

1,3

<0,05

17

175

PC 322


<1

<0,05

<12

190

1

<0,05

<12

115

<1

<0,05

<12

99

2,3

<0,05

14

180

2,4

<0,05

19

155

21

145

Ni (µg/dm3)

Cu (µg/dm3)

Cr ö (µg/dm3)

Cr(VI) (µg/dm3)

Hg (µg/dm3)

As (µg/dm3)


Pb (µg/dm3)

Ni (µg/dm3)

Cu (µg/dm3)

Cr ö (µg/dm3)

Cr(VI) (µg/dm3)

Hg (µg/dm3)

As (µg/dm3)

Al (µg/dm3)

5

10

20

100

50

1

10

200

5

10

20

2000

50

1

10

200

5

10

20

200

50

1

10

Zn (µg/dm3)

Cd (µg/dm3)

Pb (µg/dm3)

Zn (µg/dm3)

Cd (µg/dm3)

5000

200

10

4,1

<0,05

KE-1 KE-2 KE-3 KE-4 KE-5 KE-6

Barc patak völgye, meder nyelő / Valea Părâului Barţ, infiltraţie prin albie Jurcanilor völgye, meder nyelő / Valea Jurcanilor, infiltraţie prin albie Sohodol barlangtól kb.100 m K-re, karsztfennsík nyelő / 100 m la E de la peşterea Sohodul, ponor pe platoul carstic Sohodol barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Sohod, ponor pe platoul carstic Toplita de Vida barlang karsztvize / apa peşterii Toplita de Vida Remetelórév / Lorău Valea Boiului-völgy, Bratca-Poiana Valea Boiului-völgy, Körösponor / Ponoară Valea Boiului-völgy, Körösponor / Ponoară Dl. Frântura Botii / Botomlása domb Dl. Frântura Botii / Botomlása domb

2,1 3,2 8,9 1,7 2 1,9

<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05

<1 <1 <1 <1 <1 <1

287 214 116 18 24 31

22 <20 <20 <20 <20 <20

95 175 125 195 180 180

<5 <5 <5 <5 <5 <5

KE-7

Remeţi-Poiană-tól É-ra / la N de Remeţi-Poiană

1,4

<0,05

<1

116

<20

140

<5

PC 323 PC 324 PC 325 PC 326 PC 327

2,8

<0,05

<1

134

<20

155

<5

KE-9

Valea Leşului-völgy, Tutajos-barlang / Peştera cu Apă din Valea Lesului Jádremetétől északra / la N de Remeţi

<1,0

<0,05

<1

98

<20

105

<5

KE-10

Vársonkolyos / Şuncuiuş, Izbândiş-forrás / izvor

4,2

<0,05

<1

226

<20

155

<5

1,4

<0,05

<1

140

54

160

<5

1,5

<0,05

<1

37

107

85

<5

KE-8

KE-11 KE-12

Valea Crişului / Körös-völgy, Szelek-barlang / Peştera Vântului Valea Crişului / Körös-völgy, Nagymagyar-barlang / Peştera Ungurului


100

8/10


Komponens


Component




50

0,5

250


50

0,5

250


25 / 50

KE-13 KE-14 KE-15 KE-16 KE-17 KE-18 KE-19 KE-20 KE-21 KE-22 KE-23 KE-24 KE-25 KE-26 KE-27 KE-28 KE-29 KE-30 KE-31 KE-32 KE-33

Cornet település, szivattyúház gödör Lângă drumul judeţean DJ1081melletti megyeiásott út mellett, Farkas-forrás / Fântâna Lupilor Révtől DK-re / La SE de Vadu Crişului Révtől DK-re / La SE de Vadu Crişului Bertenytől D-re / La S de Birtin Valea Crişului / Körös-völgy, Tündérvár-barlang / Peştera Casa Zmeului Valea Crişului / Körös-völgy, Vizes-barlang / Peştera cu Apă Valea Crişului / Körös-völgy, Peştera Podierului Valea Crişului / Körös-völgy, Zichy barlang / Peştera de la Vadu Crişului Vársonkolyostól ÉNy-ra / la NV de Şuncuiuş Vársonkolyostól ÉNy-ra / la NV de Şuncuiuş Vársonkolyostól Ny-ra / la V de Şuncuiuş Vársonkolyos-Rév között / între Şuncuiuş-Vadu Crişului Izbucul Peştera Pişniţa vízkelet Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet kisebbik ága / ramura mică Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet nagyobbik ága / ramura mare Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Valea Brătcuţei-völgy Vársonkolyostól D-re / La S de Şuncuiuş Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól ÉNy-ra / Platoul carstic Zece Hotare, NW Peştera Bătrânului


250

500

Ni (µg/dm3)

Cu (µg/dm3)

Cr ö (µg/dm3)

Cr(VI) (µg/dm3)

Hg (µg/dm3)

As (µg/dm3)


Pb (µg/dm3)

Ni (µg/dm3)

Cu (µg/dm3)

Cr ö (µg/dm3)

Cr(VI) (µg/dm3)

Hg (µg/dm3)

As (µg/dm3)

Al (µg/dm3)

5

10

20

100

50

1

10

200

5

10

20

2000

50

1

10

200

5

10

20

200

50

1

10

Zn (µg/dm3)

Cd (µg/dm3)

Pb (µg/dm3)

Zn (µg/dm3)

Cd (µg/dm3)

5000

200

10

3,9

<0,05

<1

354

48

270

<5

<1,0 2,1 1,5

<0,05 <0,05 0,47

<1 <1 <1

336 299 31

28 25 35

120 325 295

<5 <5 <5

1,9

<0,05

6

293

20

220

<5

2,7

<0,05

<1

299

26

190

<5

5,3

<0,05

<1

293

22

160

<5

4,7

<0,05

<1

299

21

190

<5

12,7 1,5 <1,0

<0,05 0,21 <0,05

<1 <1 <1

189 177 323

22 25 35

285 560 225

<5 <5 <5

1

<0,05

<1

275

23

175

<5

3,3

<0,05

<1

390

25

175

<5

2,7

<0,05

<1

183

<20

260

<5

2,6

<0,05

<1

183

<20

200

<5

5,3 3,5 9,6 2,8 3,8

<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 0,2

<1 <1 <1 <1 <1

293 305 323 159 238

<20 20 26 23 23

170 230 140 92 95

<5 <5 <5 <5 <5

1,1

<0,05

<1

55

<20

350

<5

KE-34

Tízfalusi karsztfennsík, Pokol-barlangtól Ny-ra / Platoul carstic Zece Hotare, W Peştera Bătrânului

<1,0

<0,05

<1

61

<20

100

<5

KE-35 KE-36 KE-37 KE-38 KE-39 KE-40 KE-41 KE-42 KE-43 KE-44 KE-45 KE-46 KE-47 KE-48 KE-49 KE-50 KE-51

Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Sohodol-völgy Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Cuţilor-szoros Valea Vida-völgy, Dl. Răcaş-domb Valea Vida-völgy, Dobreşti Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy

2,3 3,7 4,1 7 6,3 7,6 4,2 2,9 3,8 <1,0 1,1 1 4,6 4,5 6,3 3,9 5

<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

250 287 336 256 250 189 262 226 244 384 299 37 256 250 299 293 311

<20 <20 <20 <20 <20 <20 <20 20 20 81 26 25 23 22 <20 21 21

125 115 155 85 235 260 90 155 125 105 <50 55 160 110 130 215 <50

<5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5


100

9/10


Komponens


Component




50

0,5

250


50

0,5

250


25 / 50

KE-52 KE-53 KE-54 KE-55

Cornet település, szivattyúház melletti ásott gödör Valea Vida-völgy Valea Vida-völgy, Peştera din Valea Caduluibarlang Valea Vida-völgy, Peştera Mare din Stanu Cerbuluibarlang Valea Vida-völgy, Peştera Mare din Stanu Cerbuluibarlang


250

500

Ni (µg/dm3)

Cu (µg/dm3)

Cr ö (µg/dm3)

Cr(VI) (µg/dm3)

Hg (µg/dm3)

As (µg/dm3)


Pb (µg/dm3)

Ni (µg/dm3)

Cu (µg/dm3)

Cr ö (µg/dm3)

Cr(VI) (µg/dm3)

Hg (µg/dm3)

As (µg/dm3)

Al (µg/dm3)

5

10

20

100

50

1

10

200

5

10

20

2000

50

1

10

200

5

10

20

200

50

1

10

Zn (µg/dm3)

Cd (µg/dm3)

Pb (µg/dm3)

Zn (µg/dm3)

Cd (µg/dm3)

5000

200

10

3,9

<0,05

<1

275

<20

135

<5

2,7

<0,05

<1

183

21

120

<5

3,9

<0,05

<1

232

20

145

<5

3,9

<0,05

<1

171

<20

105

<5

KE-56

Valea Vida-völgy, Izbucul de la Canton-vízkelet

2,5

<0,05

<1

238

20

80

<5

KE-57 KE-58 KE-59 KE-60 KE-61 KE-62 KE-63 KE-64 KE-65 KE-66 KE-67 KE-68

Valea Vida-völgy Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Erdődámostól DNy-ra / la SV de Damiş Valea Runcşorului-völgy Valea Runcşorului-völgy Izbucul Roşia-vízkelet Valea Roşia-völgy Valea Roşia-völgy, Peştera Gruiet-barlang Valea Roşia-völgy Valea Roşia-völgy Báródbeznye-Nagybárod között / între Beznea şi Borod Báródbeznye-Nagybárod között / între Beznea şi Borod

3,1 <1,0 2 1,1 3,4 1,2 <1,0 3,9 4,9 8,4 2,1 6,1

<0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05

<1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1 <1

146 43 24 18 37 31 256 354 226 220 146 171

<20 <20 <20 <20 <20 <20 29 <20 <20 <20 22 <20

235 105 125 175 115 225 265 150 145 325 260 200

<5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5 <5

10,2

0,17

<1

232

<20

130

<5

13,5

<0,05

<1

372

29

85

<5

KE-69 KE-70 KE-71


2,2

<0,05

<1

317

<20

80

<5

KE-72


6,3

0,08

<1

226

29

130

<5

KE-73


5,7

<0,05

<1

256

20

150

<5

KE-74


1,7

<0,05

<1

299

<20

120

<5

KE-75


1,1

<0,05

<1

261

<20

120

<5

5,6

<0,05

8

256

58

65

<5

1,1

<0,05

<1

250

<20

65

<5

5,6

<0,05

<1

201

<20

90

<5

5,8

<0,05

<1

195

<20

100

<5

4,8

<0,05

<1

244

<20

75

<5

3,9

<0,05

<1

183

<20

50

<5

3,5

<0,05

<1

232

<20

<50

<5

3,5

<0,05

<1

256

<20

84

<5

4,2

<0,05

<1

79

<20

65

<5

KE-76 KE-77 KE-78 KE-79 KE-80 KE-81 KE-82 KE-83 KE-84

Munteni-Jádremete között / între Munteni şi Remeţi Munteni-Jádremete között / între Munteni şi Remeţi ÉK Jádremete / Remeţi NE É Jádremete / Remeţi N, Feneketlen tó / Tăul fără fund D Jádremete / Remeţi S D Jádremete / Remeţi S, Peştera de la Faţa Apeibarlang Cornet és Vércsorog között / între Vârciorog şi Cornet, Izvorul Gábor-forrás Cornet és Vércsorog között / între Vârciorog şi Cornet, Peştera Osoi-barlang Körösbánlaka / Bălnaca


100

10/10

3. melléklet Talaj- és üledékminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei

Talaj- és üledékminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei

Talajminta

Üledékminta Komponens

PC-239 T-1 0,0-4,4cm 3

nitrátion tart. (mg/dm ) 3

nitrition tart. (mg/ dm ) 3

ammóniumion tart. (mg/dm ) TOC tart. (g/kg sz.a.)

PC-239 T-4

PC-239 T-7 PC100-T

PC114-T

PC118-T

PC210-T

<1

12,7-18,7cm 32,2-40,5cm 1,3

1,9

1,2

1,1

10

1,1

0,07

0,09

0,16

0,14

0,17

2,6

<0,05

6240

12550

7790

18,1

16,1

7,28 5870

4890

5250

2030

összes nitrogén (mg/kg) Az eredmények szárazanyagra vonatkoznak

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, B szennyezettségi határérték: 100 mg/kg sz.a.

Összes alifás szénhidrogén (TPH)

C5 alatt

VPH (C5C12)

EPH (C12C40)

Összes alifás szénhidrogén (C5-40) TPH

Minta jele

mg/kg sz. a.

mg/kg sz. a.

mg/kg sz. a.

mg/kg sz. a.

PC100-T

<0,1

4847

4847

Illékony alifás szénhidrogének (mg/kg sz. a.) Minta jele

nC5-ig

nC5-6

nC6-7

nC7-8

nC8-9

nC9-10

nC10-11

nC11-12

PC100-T

<0,1

<0,1

<0,1

<0,1

<0,1

<0,1

<0,1

<0,1

Összes

Extrahálható szénhidrogének (mg/kg sz. a.) Minta jele

nC12-14

nC14-16

nC16-18

nC18-20

nC20-22

nC22-24

nC24-28

nC28-32

nC32-36

nC36-40

Összes

PC100-T

143,2

138,7

420,4

843,5

432,9

766,1

1159

581,6

281,9

79,7

4847

4. melléklet Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei – felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva

Vízminták kémiai analitikai vizsgálatának eredményei - felszín alatti vízgyűjtő karsztrendszerek szerint csoportosítva / Rezultatele analizelor chimice a probelor de ape - grupate in functie de sisteme de drenaje carstice Rendszer száma


Komponens

Nr. Sistem ului

Denumirea sistemului

Component

pH

vezetőképes p-lúgosság ség (mS/cm) (mmol/dm3)


összes keménység (CaO mg/dm3)

karbonát keménység (CaO mg/dm3)

conductivita- bazicitatea-p bazicitatea-m duritate totală duritate carbonat te (mS/cm) (mmol/dm3) (mmol/dm3) (CaO mg/dm3) (CaO mg/dm3)

Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe 6,5 - 9,5 baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. 6,5 - 9,5 Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. ape subterane pe baza legii (6/2009 6,5 - 9 KvVN-EüM-FVM)

2,5

min. 50 (5nKo)

2,5

min. 50 max. 350

oxigén fogy. ammóniumi állandó vasKOIPS keménység on tart. tartalom (CaO mg/dm3) (mg/dm3) (µg/dm3) (mg/dm3)

mangán tartalom (mg/dm3)

nátrium-ion tart. (mg/dm3)






CCO ps (mg/dm3)

5

Conţ. amoniu (µg/dm3)

Conţ. fier (mg/dm3)




500

0,2

0,05

200

250

500

0,2

0,05

200

250

500

Nyelő PC 106

1

Esküllői rendszer / Sistemul Aştileu

Potriva barlangba befolyó patak vize / Apa părăului care curge în peşterea Potriva Poienii patak alsó folyása, Oszoly barlang mellett / Cursul inferior al pârâului Poieni pe lângă Osoi

7,67

0,31

0,6

<50

4

8

0,35

0,65

<50

4

Esküllői barlangból kifolyó forrásvíz / Izvor care curge din Peşterea Aştileu

7,5

0,48

<0,20

<50

Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata - nyelőbe befolyó víz / Intrarea peşterii Gălăşeni - apa care curge în ponor

7,73

0,44

0,65

50

Josani, Izvorul Groapa Motiului karsztforrás / Josani, Izvorul Groapa Motiului izvor carstic

7,46

0,51

<0,20

<50

Mniera völgye, meder veszteségek / Valea Mnierei, pierderi de albie

8,3

0,39

0,7

70


7,16

0,5

<0,1

4,9

146

0,2

6,3

<0,05

<0,05

1,4

1,16

105

0,92

1

KE-33

Tízfalusi karsztfennsík, Pokolbarlangtól ÉNy-ra / Platoul carstic Zece Hotare, NW Peştera Bătrânului

6,83

0,1

<0,1

0,9

30

0,4

<50

0,09

<0,05

<1

0,62

31,8

0,72

<1

KE-34

Tízfalusi karsztfennsík, Pokolbarlangtól Ny-ra / Platoul carstic Zece Hotare, W Peştera Bătrânului

7,28

0,11

<0,1

1

33

2

<50

0,06

<0,05

<1

<0,5

32,8

0,56

1

Valea Crişului / Körös-völgy, Zichy barlang / Peştera de la Vadu Crişului

7,75

0,46

<0,1

4,9

137

<0,20

<50

0,09

<0,05

1,7

0,97

117

1,34

1

Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott medence, forrásvíz / Apa din izvoare dintr-un bazin de beton, la Zece Hotare, la SE de la centrul localităţii

5,37

0,07

<0,20

80

Vársonkolyos / Şuncuiuş, Izbândişforrás/izvor

7,94

0,36

0,6

<50

PC 103 Forrás PC 239

<0,1

5,5

142

142

szikes

<0,05

<0,05

6

<0,5

80,5

1,5

4

Nyelő

2

Gálosházi rendszer / Sistemul Gălăşeni

PC 228

11

Forrás PC 235

<0,1

4,9

153

137

16

<0,05

<0,05

7,6

2,27

90,5

2,5

6

Nyelő

3

Moara Jurjii rendszer / Sistemul Moara Jurjii

PC 309

2

Forrás KE-74 Nyelő

4

Zichy barlang rendszer / Sistemul Pestera cu apa de la Vadu Crisului


5

Izbandis rendszer / Sistemul Izbandis

PC 217

4

Forrás KE-10

0,1

3,7

107

0,15

<0,05

1,9

1,67

79,9

5,51

1

1/8



Komponens

Nr. Sistem ului


Component

pH







2,5

min. 50 (5nKo)

2,5

min. 50 max. 350









CCO ps (mg/dm3)

5






500

0,2

0,05

200

250

500

0,2

0,05

200

250

500

Nyelő

6

Bratcanilor rendszer / Sistemul Bratcanilor

Izb. din Groapa Bratcanilor forrásvíz / Apa de izvor, Izb. din Groapa Bratcanilor Groapa Bratcanilor víznyelő felé folyó víz / Groapa Brătcanilor, curs de apă spre ponoară

7,36

0,26

0,25

<50

4

7,56

0,39

2,75

<50

5

7,97

0,31

0,1

3

89

<0,20

<50

0,06

<0,05

1,7

0,75

63,3

4,69

1

7,69

0,31

<0,1

3

91

<0,20

50

0,09

<0,05

2,4

0,71

74,5

4,49

1

Damis, Ponorul de la Toaia nyelő / Damis, Ponorul de la Toaia

7,42

0,08

2,3

<50

4

Dámisi (Damisenilor) karsztforrás / Damisenilor izvoare de carst

7,68

0,31

0,4

190

2

PC 306

Szentkút (Sancuta), karsztfennsík nyelő / Ponorul Sâncuta, ponor pe platoul carstic

7,54

0,08

1,15

<50

2

PC 113

Ponoara, Cociului barlangba befolyó patak vize / Ponoara, apa părăului care curge în peşterea Cociului

7,87

0,41

1,65

<50

7

PC 116

Ponoara, Posistaul Manestilor, patak vize / Ponoara, apa părâului Poşiştăul Măneştilor

7,43

0,51

2,3

50

3


7,89

0,43

0,65

5,7

Valea Rea, meder nyelő / Valea Rea, pierderi de albie

7,64

0,11

1,1

70

D Jádremete / Remeţi S, Peştera de la Faţa Apei-barlang

7,83

0,31

0,5

<50

Acrei polia, karsztfennsík nyelő / Polia Acrei, ponor pe platoul carstic

7,29

0,04

3,2

<50

Valea Leşului-völgy, Tutajos-barlang / Peştera cu Apă din Valea Lesului

7,94

0,22

0,25

<50

PC 230

PC 231 Forrás KE-26

KE-27

Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet kisebbik ága / ramura mică Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet nagyobbik ága / ramura mare

Nyelő

7

Damisenilor rendszer / Sistemul Dămişenilor

PC 210 Forrás PC 307 Nyelő

8

Csarnóházi rendszer / Sistemul Peştera cu Apa de la Bulz

Forrás KE-75

<0,1

4,3

146

<0,05

<0,05

<1

1,67

68,5

15,7

1

Nyelő 9

Fata Apei barlang rendszer / Sistemul Peştera de la Fata Apei

PC 304

3

Forrás KE-81

<0,1

3

104

<0,05

<0,05

<1

0,79

47,3

1,98

3

Nyelő

10

Tutajos rendszer / Sistemul Pestera cu Apa din Valea Lesului

PC 305

2

Forrás KE-8

<0,1

2,2

70

0,06

<0,05

1,6

0,9

49,3

2,32

1

2/8



Komponens

Nr. Sistem ului


Component

pH







2,5

min. 50 (5nKo)

2,5

min. 50 max. 350









CCO ps (mg/dm3)

5






500

0,2

0,05

200

250

500

0,2

0,05

200

250

500

Nyelő PC 323

11

Rosiai rendszer / Sistemul Roşia

PC 326

12

7,01

0,04

0,85

80

2

7,49

0,11

1,43

160

2

0,85

60

2

<0,20 <0,20

50 68

PC 324

Jurcanilor völgye, meder nyelő / Valea Jurcanilor, infiltraţie prin albie

6,25

0,03

Forrás KE-64 KE-65 Nyelő

Izbucul Roşia-vízkelet Valea Roşia-völgy

7,55 7,47

0,28 0,35

7,77

0,17

1,55

<50

<2,0

7,82

0,24

0,7

70

<2,0

7,85

0,18

1,95

50

<2,0

Toplita de Rosia barlang vize / Apa peşterii Toplita de Rosia

7,44

0,35

1,6

80

2

PC 320


7,64

0,12

0,8

70

2

PC 322


7,77

0,1

1,15

130

2

7,45

0,34

2,15

90

2

7,97

0,27

0,9

70

<2,0

PC 314 Toplitei de Rosiai rendszer / Sistemul Toplitei de Rosiai

Barc patak völgye, meder nyelő / Valea Părâului Barţ, infiltraţie prin albie Sohodol barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Sohod, ponor pe platoul carstic

PC 321

PC 315

Ciur Ponor barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Ciur Ponor, ponor pe platoul carstic Ponorul Albioarei, karsztfennsík nyelő / Ponorul Albioarei, ponor pe platoul carstic Dobos barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Dobos, ponor pe platoul carstic

<0,1 <0,1

2,8 3,7

80 100

0,14 <0,05

<0,05 <0,05

1,8 2,4

0,93 0,93

49,8 71

5,2 3,12

1 1

Forrás PC 313 Nyelő

13

Toplitei de Vida rendszer / Sistemul Topliţei de Vida

PC 316

PC 317

Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő / Ponorul Marchiş, ponor pe platoul carstic Ponorul de la Fantana Rece, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Fântâna Rece, ponor pe platoul carstic

PC 318

Ponorul Bichi, karsztfennsík nyelő / Ponorul Bichi, ponor pe platoul carstic

7,59

0,09

0,85

90

<2,0

PC 319

Ponorul Merisor, karsztfennsík nyelő / Ponorul Merişor, ponor pe platoul carstic

7,47

0,07

1,15

250

<2,0

Toplita de Vida barlang karsztvize / apa peşterii Toplita de Vida

7,47

0,41

0,35

80

2

Forrás PC 327

3/8



Komponens

Nr. Sistem ului


Component

pH







2,5

min. 50 (5nKo)

2,5

min. 50 max. 350









CCO ps (mg/dm3)

5






500

0,2

0,05

200

250

500

0,2

0,05

200

250

500

Nyelő 14

Feneketlen tó rendszer / Sistemul Tăul Fără Fund

PC 302

Iád völgye, meder veszteségek / valea Iadului, pierdere de albie

7,97

0,14

É Jádremete / Remeţi N, Feneketlen tó / Tăul fără fund

7,33

0,32

Forrás (Izvorului) völgye, meder nyelő / Valea Izvorului, infiltraţie prin albie

7,53

Davelei karsztforrás / izvor de carst Davelei

0,85

110

2

0,35

70

0,09

0,55

140

3

7,89

0,13

0,7

60

2

Pestera Bonchi, karsztfennsík nyelő / Peştera Bonchi, ponor pe platoul carstic

7,49

0,17

3,45

90

<2,0

Valea Roşia-völgy, Peştera Gruietbarlang

8,05

0,36

0,6

60

Forrás KE-79

<0,1

3,2

109

<0,05

<0,05

1,5

1,87

56,8

7,75

2

Nyelő

15

Davelei rendszer / Sistemul Davelei


16

Gruietului rendszer (Bőgő) / Sistemul Gruieţului


<0,1

3,6

102

0,09

<0,05

1,3

1,17

74,5

0,97

2

4/8



Komponens

nitrátion karbonát- hidrokarbonát- szulfátion nitrition tart. tart. ion tart. tart. ion tart. 3 (mg/dm ) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)

Nr. Sistem ului


Component

Conţ. Conţ. Conţ. Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Cr(VI) Hg As Al Conţ. azotiţi Conţ. sulfat Conţ. fosfat carbonaţi azotaţi hidrocarbo-nat 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 (mg/dm ) (mg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3) (mg/dm3)

Határérték RO Lege nr. 458 din 08/07/2002 ivóvíz / Limita pt. apa potabilă pe baza legii nr. 458 din 08/07/2002 din România Határérték HU 201/2001 Korm.rend. / Limita pt. Apa potabilă pe baza Ord. Guvernamental nr. 201/2001. din Ungaria Határérték (6/2009 KvVN-EüM-FVM) felszín alatti vízre "B" szennyezettségi határérték / Limita de categoria "B" pt. ape subterane pe baza legii (6/2009 KvVN-EüM-FVM)

50

0,5

250

50

0,5

250

25 / 50


Összes alifás Zn Cd Pb Ni Cu Cr ö Cr(VI) Hg As Al szénhidrogén (C53 3 3 3 3 3 3 3 3 3 (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) (µg/dm ) 40) (µg/dm3) TPH

5000

250

500

5

10

20

100

50

1

10

200

5

10

20

2000

50

1

10

200

200

5

10

20

200

50

10

1

10

28

<0,5

<1

<2

<20

<2

≤2

<0,5

<5


100

Nyelő PC 106

1

Esküllői rendszer / Sistemul Aştileu

Potriva barlangba befolyó patak vize / Apa părăului care curge în peşterea Potriva Poienii patak alsó folyása, Oszoly barlang mellett / Cursul inferior al pârâului Poieni pe lângă Osoi

<1

<0,05

20

99

2,9

<0,05

<20

85

Esküllői barlangból kifolyó forrásvíz / Izvor care curge din Peşterea Aştileu

6,1

<0,05

<20

76

Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata - nyelőbe befolyó víz / Intrarea peşterii Gălăşeni - apa care curge în ponor

18

<0,05

29

285

Josani, Izvorul Groapa Motiului karsztforrás / Josani, Izvorul Groapa Motiului izvor carstic

13,9

<0,05

298

24

145

Mniera völgye, meder veszteségek / Valea Mnierei, pierderi de albie

2,3

<0,05

13

135


1,7

<0,05

<1

299

<20

120

<5

KE-33

Tízfalusi karsztfennsík, Pokolbarlangtól ÉNy-ra / Platoul carstic Zece Hotare, NW Peştera Bătrânului

1,1

<0,05

<1

55

<20

350

<5

KE-34

Tízfalusi karsztfennsík, Pokolbarlangtól Ny-ra / Platoul carstic Zece Hotare, W Peştera Bătrânului

<1,0

<0,05

<1

61

<20

100

<5

Valea Crişului / Körös-völgy, Zichy barlang / Peştera de la Vadu Crişului

4,7

<0,05

<1

299

21

190

<5

Révtízfalu, faluközponttól DK-re kiépített, betonozott medence, forrásvíz / Apa din izvoare dintr-un bazin de beton, la Zece Hotare, la SE de la centrul localităţii

1

<0,05

<20

150

Vársonkolyos / Şuncuiuş, Izbândişforrás/izvor

4,2

<0,05

<20

155

PC 103 Forrás PC 239

333

19

Nyelő

2

Gálosházi rendszer / Sistemul Gălăşeni


3

Moara Jurjii rendszer / Sistemul Moara Jurjii

PC 309 Forrás KE-74 Nyelő

4

Zichy barlang rendszer / Sistemul Pestera cu apa de la Vadu Crisului


5

Izbandis rendszer / Sistemul Izbandis

PC 217

Forrás KE-10

<1

226

<5

5/8



Komponens


Nr. Sistem ului


Component



50

0,5

250

50

0,5

250

25 / 50



5000

250

500

200

5

10

20

100

50

1

10

200

5

10

20

2000

50

1

10

200

5

10

20

200

50

1

10

10


100

Nyelő

6

Bratcanilor rendszer / Sistemul Bratcanilor

Izb. din Groapa Bratcanilor forrásvíz / Apa de izvor, Izb. din Groapa Bratcanilor Groapa Bratcanilor víznyelő felé folyó víz / Groapa Brătcanilor, curs de apă spre ponoară

7,8

<0,05

21

240

<1

<0,05

19

82

2,7

<0,05

<1

183

<20

260

<5

2,6

<0,05

<1

183

<20

200

<5

Damis, Ponorul de la Toaia nyelő / Damis, Ponorul de la Toaia

4

<0,05

21

125

Dámisi (Damisenilor) karsztforrás / Damisenilor izvoare de carst

5,6

<0,05

<12

135

PC 306

Szentkút (Sancuta), karsztfennsík nyelő / Ponorul Sâncuta, ponor pe platoul carstic

1,4

<0,05

<12

56

PC 113

Ponoara, Cociului barlangba befolyó patak vize / Ponoara, apa părăului care curge în peşterea Cociului

4

<0,05

21

155

PC 116

Ponoara, Posistaul Manestilor, patak vize / Ponoara, apa părâului Poşiştăul Măneştilor

1,4

0,24

20

195


1,1

<0,05

<20

120

Valea Rea, meder nyelő / Valea Rea, pierderi de albie

2,9

<0,05

<12

220

D Jádremete / Remeţi S, Peştera de la Faţa Apei-barlang

3,9

<0,05

<20

50

Acrei polia, karsztfennsík nyelő / Polia Acrei, ponor pe platoul carstic

1,4

<0,05

<12

190

Valea Leşului-völgy, Tutajos-barlang / Peştera cu Apă din Valea Lesului

2,8

<0,05

<20

155

PC 230


KE-27

Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet kisebbik ága / ramura mică Valea Brătcuţei-völgy, Izbucul Brătcanilor-vízkelet nagyobbik ága / ramura mare

Nyelő

7

Damisenilor rendszer / Sistemul Dămişenilor


8

Csarnóházi rendszer / Sistemul Peştera cu Apa de la Bulz

Forrás KE-75

<1

261

<5

Nyelő 9

Fata Apei barlang rendszer / Sistemul Peştera de la Fata Apei


<1

183

<5

Nyelő

10

Tutajos rendszer / Sistemul Pestera cu Apa din Valea Lesului

PC 305 Forrás KE-8

<1

134

<5

6/8



Komponens


Nr. Sistem ului


Component



50

0,5

250

50

0,5

250

25 / 50



5000

250

500

200

5

10

20

100

50

1

10

200

5

10

20

2000

50

1

10

200

5

10

20

200

50

1

10

10


100

Nyelő PC 323

11

Rosiai rendszer / Sistemul Roşia

PC 326

12

1

<0,05

<12

115

2,4

<0,05

19

155

<12

99

<20 <20

150 145

PC 324

Jurcanilor völgye, meder nyelő / Valea Jurcanilor, infiltraţie prin albie

<1

<0,05

Forrás KE-64 KE-65 Nyelő

Izbucul Roşia-vízkelet Valea Roşia-völgy

3,9 4,9

<0,05 <0,05

2,3

<0,05

<12

365

1,3

<0,05

17

175

2,7

<0,05

18

485

Toplita de Rosia barlang vize / Apa peşterii Toplita de Rosia

2,6

<0,05

13

195

PC 320


3,6

<0,05

13

345

PC 322


<1

<0,05

<12

190

2,6

<0,05

22

610

7,7

<0,05

18

335

PC 314 Toplitei de Rosiai rendszer / Sistemul Toplitei de Rosiai

Barc patak völgye, meder nyelő / Valea Părâului Barţ, infiltraţie prin albie Sohodol barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Sohod, ponor pe platoul carstic

PC 321

PC 315

Ciur Ponor barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Ciur Ponor, ponor pe platoul carstic Ponorul Albioarei, karsztfennsík nyelő / Ponorul Albioarei, ponor pe platoul carstic Dobos barlang, karsztfennsík nyelő / peşterea Dobos, ponor pe platoul carstic

<1 <1

354 226

<5 <5

Forrás PC 313 Nyelő

13

Toplitei de Vida rendszer / Sistemul Topliţei de Vida

PC 316

PC 317

Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő / Ponorul Marchiş, ponor pe platoul carstic Ponorul de la Fantana Rece, karsztfennsík nyelő / Ponorul de la Fântâna Rece, ponor pe platoul carstic

PC 318

Ponorul Bichi, karsztfennsík nyelő / Ponorul Bichi, ponor pe platoul carstic

3,2

<0,05

12

180

PC 319

Ponorul Merisor, karsztfennsík nyelő / Ponorul Merişor, ponor pe platoul carstic

2,6

<0,05

<12

150

Toplita de Vida barlang karsztvize / apa peşterii Toplita de Vida

4,1

<0,05

21

145

Forrás PC 327

7/8



Komponens


Nr. Sistem ului


Component



50

0,5

250

50

0,5

250

25 / 50

250



5000

500

200

5

10

20

100

50

1

10

200

5

10

20

2000

50

1

10

200

5

10

20

200

50

1

10

10


100

Nyelő 14

Feneketlen tó rendszer / Sistemul Tăul Fără Fund

PC 302

Iád völgye, meder veszteségek / valea Iadului, pierdere de albie

2,1

<0,05

É Jádremete / Remeţi N, Feneketlen tó / Tăul fără fund

5,8

<0,05

Forrás (Izvorului) völgye, meder nyelő / Valea Izvorului, infiltraţie prin albie

4,2

Davelei karsztforrás / izvor de carst Davelei

<12

195

195

<20

<0,05

<12

170

2,6

<0,05

<12

165

Pestera Bonchi, karsztfennsík nyelő / Peştera Bonchi, ponor pe platoul carstic

4,8

<0,05

14

445

Valea Roşia-völgy, Peştera Gruietbarlang

8,4

<0,05

220

<20

Forrás KE-79

<1

100

<5

325

<5

Nyelő

15

Davelei rendszer / Sistemul Davelei


16

Gruietului rendszer (Bőgő) / Sistemul Gruieţului


<1

8/8

5. melléklet A minták laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvei

6. melléklet Felmért víznyelők és dolinák

Királyerdő, Románia - felmért víznyelők és dolinák Pont jele

WGS N

WGS E

Magasság m


PC 201

46º55.015 22º34.089

547

dolina - Bratca Secatura

PC 209

46º51.857 22º31.757

687

Damis, időszakos nyelő a Toaia-tól Ny-ra

PC 210

PC 211

46º52.363 22º32.580

46º52.345 22º32.914

675

678

Damis, P. de la Toaia, víznyelő

dolina Damis határában

PC 212

46º51.981 22º33.025

714

Damis, dolina az iskola mellett

PC 214

46º56.333 22º27.946

583

Pokol barlang bejárata

PC 215

46º56.233 22º28.605

601

dolina- Imaşul Bătrânului

PC 218

46º53.831 22º28.117

695

időszakos víznyelő Zichy Határ falu határában

PC 220

46º53.670 22º28.907

691

víznyelő az út mentén, Zichy Határ falu és Carmazan völgy között

PC 228

46º59.330 22º26.272

397

Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata víznyelő

Pont leírása kb 50-70 m átmérőjű, az út szintjéhez viszonyítva 4-5m mély dolina, fölötte rendezett a ház környéke Több nyelési pont, kimosott meder; a nyelő alja vizenyős, kákás, helyenként nyílt vízfelület; az időszakos vízfolyás a lakott területen keresztül folyik

Fénykép száma 1.kép 2.kép

Állandó, aránylag bővizű patak nyelődik el; -a vízgyűjtő a falu felől gyűjti a vizeket; - a víz által bevágott völgy meanderesen kanyarog a területen; összefolyó völgyek, vízmosások; -a völgyek kb 15m mélyen vágódtak be; a vízfolyás medrén kívül 3-4. kép más kisebb-nagyobb nyílt vízfelületek, -a völgy aljában gyékény és más vízkedvelő növényzet (káka, zsurlófélék, nefelejcs, stb.), - a völgy egy mészköves sziklás oldallal zárul. A falu végén az utolsó ház kertjének végében található- száraz, füves dolina; kör alakú, kb 120m átmérőjű, 20m mély, északi oldala görgeteges; a közepén kb. 10m átmérőjű nedvesebb (vizenyősebb) terület, a feltételezett víznyelési felület; oldalában kis mennyiségű háztartási hulladék kb. 20m átmérőjű, 8-10m mély dolina, a környék hulladéklerakója, dögök is, száraznak tűnik, de nagyobb eső esetén a domboldalról nagy mennyiségű víz egy része valószínű ide is bejut A barlang 18x10m-es négyszögletes bejárata egy mészkő sziklafal tövében található, amely elzárja a Peştireului völgyet (tipikus vakvölgy). A patak vize még azelőtt eltűnik a kövek között, mielőtt elérné a barlang bejáratát. karám a dolina mellett, füves, száraz dolina Jelenleg teljesen száraz, a helyiek elmondása szerint aljában kb 0,5-1 m átmérőjű üregen keresztül tűnik el a víz, jelenleg teljesen takarva a növényzettel, A vízfolyás a domb tövében szivárog el, palackok, háztartási hulladék, a csordogáló víz alkalmatlan mintavételre A barlang bejárata egy néhány méter magas sziklafal tövében található, amely elzárja a Deblei patak völgyét, tipikus vakvölggyé alakítva azt. A barlang bejáratánál és a rácsos kapura felakadva nagy mennyiségű szemét, a barlangban a vízfolyáson haladva a víz által besodort kommunális szemét

5. kép

6. kép

7. kép 8. kép 9. kép 10. kép

11. kép

1/4

Pont jele

WGS N

WGS E

Magasság m


Pont leírása

Fénykép száma

Széles füves völgy oldalában jelenleg mesterségesen kialakított "mederben" vezetik a jelenleg csermely méretű vízfolyást, mely még a nyelő elérése előtt elszivárog. A vakvölgy végének oldalában kisebb szikla tövében lévő üregben van a nyelő, mely jelenleg száraz volt. A növényzeten látszik nagyobb mennyiségű csapadék esetén a víz szintje.

12. kép

PC 231

46º54.604 22º34.514

487

Groapa Bratcanilor

PC 232

46º53.561 22º32.520

605

Ponoras felé tartó felszíni vízfolyás

PC 233

46º53.593 22º32.623

PC 236

46º56.454 22º26.192

260

Ponoras barlang (víznyelő)

jelenleg száraz, alja köves, görgeteges, a barlang bejárata egy sziklafal tövében található, a vízfolyás még előtte elszivárog

14. kép

Groapa Ghembii - víznyelő

száraz fás dolina, nyelő, aljában kommunális hulladék

15. kép

PC 106

47º00.014 22º22.306

362

Potriva barlang

PC 111

46º53.554 22º38.798

616

Ponoara, Fundatura barlang

PC 113

46º53.282 22º39.160

644

Ponoara, Cociului barlang

PC 115

46º53.327 22º40.297

697

Ponoara, Jiguta

PC 114

46º53.203 22º39.496

659

Ponoara -dolina

PC 116

46º53.294 22º39.993

685

Ponoara, Posistaul Manestilor

PC 117

46º53.214 22º39.922

692

Ponoara- víznyelő

PC 119

46º54.270 22º38.134

666

Ponoara-kezdetleges uvala

PC 129

46º50.713 22º29.594

PC 131

46º51.004 22º29.145

582

13. kép

A barlang négyszögletes bejárata (17x5-6m) egy kb 10m magas sziklafal tövében nyílik, amely közel vízszintes kőzetrétegekből áll. A barlangban a Mniera patak vize nyelődik el. Sok szemét a 16-17. kép barlang bejárata körül, ami megjelenik az esküllői barlangban is ahol a víz ismét a felszínre kerül. Helyenként habos a víz. 18. kép Szemetes, dög is volt A patak egy dolinában eltűnik, időszakosan kiszárad. A mintavételkor sem érte el a dolinát. Ponoara, egy dolinában összegyűlt trágyakupac mellől A patak vize itt is egy dolinában nyelődik el, ez mintavételkor el volt tömődva. A víz összegyűlt a dolinában (poshadt volt). Friss beszakadás, ahova a patak befolyik. A helyiek szerint kb. 1 éveslehet a beszakadás. Karszt fennsík, kezdetleges uvala

19. kép 20. kép 21. kép 22. kép 23. kép 24. kép

Runcsor víznyelő

A víznyelő azon részén, ahol a víz elnyelődik, a vízfolyás egyre mélyebben, hurokszerűen mélyed bele a felszínbe. A teraszos sík része a víznylőnek 25-60m széles. A víz több ponton nyelődik el, amelyeknek a helye folyamatosan változik. Nagy esőzések, árvíz idején egy időszakos tó alakul ki. A patak széles apró kavicsos-homokos nagy felületen nyelődik el

25. kép

vízzel teli dolina a Sohodol völgyben

Egy kb. 5x4 m -es füves vízzel teli dolina a Sohodol völyben az út mentén.

26. kép 2/4

Pont jele

WGS N

WGS E

Magasság m


PC 134

46º51.625 22º27.987

568


PC 135

46º51.611 22º28.001

565


PC 136

46º52.837 22º27.648

673

Prislop víznyelő 1

PC 137

46º52.770 22º27.727

679

Prislop víznyelő 2

PC 139

46º53.372 22º27.668

662

Ciungi környékén száraz nyelő

PC 140

46º53.332 22º27.613

657

dolina-Ciungi környékén

PC 141

46º53.439 22º27.276

657

Zichy Határ és Tomnatic között dolina

Pont leírása 50x50m, kb 6m mély időszakos víznyelő , egy szikla tövében nyílt üreg látszik, gumiabroncs, hulladék, a nyelő aljában kavicsos hordalék; 4-5 m-re az üreg fölött aránylag friss, kb 2m mély beszakadás 70-80 m széles a vakvölgy formájú időszakos víznyelőben kavicsos-homokos hordalék, 2 ponton nyelődik el a víz (földes beszakadás), 20 m-es sziklafal tövében nyelődik el a víz, görgeteg aljában. Mindkét vízfolyás fölötti domboldalon páfrányos, vizenyős, mohás terület Egy sziklafal tövében homokos-iszapos talajban több ponton nyelődik el a víz, jelenleg csermely méretű patak alja száraz -füves, sziklás Füves, aljában mélyedés kb 100m átmérőjű, aljábann mélyedés, oldalában kisebb mészkő kibúvások füves dolina , kb 150m átmérőjű, 33m mély, -birkák

Fénykép száma 27. kép

28. kép

29. kép 30. kép 31. kép 32. kép 33. kép

o

sziklás barlangüreg (időszakos víznyelő?) Tomnatic határában

Sziklás barlangüreg, mintegy 45 -os lejtéssel, nagy mennyiségű kommunális szemét, dögszag- fölötte házak vannak, amelyek 34. kép felől bemosódás nyomai láthatóak; erősen repedezett, breccsás jellegű , vöröses kőzet gémeskutas füves dolina, aljában kút 35. kép Oldala erősen repedezett mészkő, vöröses bemosódások, az 36. kép alja kavicsos, sörgeteges, kommunális szemét Aktív nyelő, szigorúan védett barlang, a víz jelenleg még a 37-38. kép barlang bejárata előtt a köves mederben elnyelődik aktív nyelő, pár hetes friss beszakadás, oldala földes, 39. kép helyenként mosott kavics

PC 142

46º54.575 22º26.834

629

PC 146

46º56.224 22º28.184

617

PC 147

46º53.291 22º26.936

652

PC 151

46º51.033 22º23.834

497

Ciur Ponor barlang

PC 152

46º51.098 22º29.707

626

Dames-i út mentén friss beszakadás-nyelő

PC 302

46º50.349 22º38.865

455

Iád völgye, meder veszteségek

aktív

40. kép

PC 304

46º50.632 22º36.938

717

Valea Rea, meder nyelö

aktív

41. kép

PC 305

46º48.835 22º32.877

862

Acrei polia, karszt fennsik nyelö

Acrei barlangban tűnik el a patak vize

42. kép

dolina a Pokol-barlang fölött beszakadás a Tomnaticot a Sohodol völggyel összekötő út mentén

PC 306

46º52.620 22º36.802

731

Szentkut (Sancuta), karszt fennsik nyelö

PC 309

46º57.208 22º24.358

499

Mniera völgye, meder veszteségek

PC 310

46º49.807 22º26.127

474

Pestera Bonchi, karszt fennsik nyelö

Az időszakos víznyelő az Arsuri karsztfennsíkon található, a Szentkút barlang bejáratának közelében. Az időszakos 43. kép vízfolyást egy állandó forrás táplálja. aktív 44. kép A barlang bejárata háromszöhg alakú (5-6m x 10m), és kb. 30mre a Jád-völgy szintje fölött található. A víz a barlang 45. kép bejáratában tűnik el. 3/4

Pont jele

WGS N

WGS E

Magasság m


Pont leírása

Fénykép száma

Dobos barlang, karszt fennsik nyelö

A barlang bejárata 3x5m, egy meredek mészkő aljában, amely egy nagyméretű (210x250m)eróziós gödör nyugati oldalában helyezkedik el.A víz a barlang bejáratában tűnik el.

46. kép

PC 315

46º50.652 22º23.545

465

PC 316

46º52.523 22º21.801

515

PC 317

46º52.234 22º21.920

446

PC 318

46º51.943 22º22.923

460

PC 319

46º52.197 22º22.687

460

PC 320

46º51.610 22º23.270

590

PC 321

46º51.198 22º23.159

430

PC 322

46º51.819 22º25.010

480

PC 323

46º51.987 22º28.343

591

PC 324

46º52.207 22º25.673

594

Jurcanilor völgye, meder nyelö

aktív

55. kép

PC 325

46º52.137 22º26.968

534

Sohodol barlangtol kb.100m K-re, karszt fennsik nyelö

Időszakos víznyelő kb, 10m-es dolina közepén található

56. kép

Sohodol barlang, karszt fennsik nyelö

Egy kb, 1km-es völgyön összegyűlt víznek az elvezetése történik a barlangbejáraton keresztül. A patak mentén egy pár ház található, ahol állattartás is folyik, majd egy mesterséges tavon keresztül folyik be a barlangba.

57. kép

PC 326

46º52.117 22º27.058

523

A víznyelő egy kisebb dolina aljában található, esős időben egy tó keletkezik A víznyelő egy dolina szélén található, ahol a víz egy 10-15mPonorul de la Fantana Rece, karszt fennsik es szakaszon teljesen eltűnikA dolina alján összegyűlt víz nyelö amikor eléri a víznyelőt kisebb mocsaras területet képez Ponorul Bichi, karszt fennsik nyelö A víznyelő a völgy végében, egy sziklafal aljában található A környéken felhagyott bányászat és fakitermelés hulladékai Ponorul Merisor, karszt fennsik nyelö tudatosan a víznyelőbe voltak bedobálva Ponorul de la Baia Nitului, karszt fennsik A víznyelő egy hoszabb völgy végében helyezkedik el, a víz a nyelö kövek között tűnik el A víz egy sziklafal aljában tűnik el, kommunális hulladékkal fel van töltődve a víznyelő. Az út mentén helyezkedik el, a Ponorul Albioarei, karszt fennsik nyelö környékén házak találhatóak, Valószínű a szemét innen származik. Az időszakos víznyelő egy dolinában van. A dolina alja általában száraz, azonbam a bejárás során a nagy esőzések következtében összegyűlt víz egy tavat képezett. A víz Ponorul din Poiana Prie, karszt fennsik nyelö útánpótlódás hiányában néhány nap alatt elszivárog. A közelben folyó erdőirtások következtében a dolina gyakran megtelik fúrészporral, amit a víz bemos a Toplita de Vida barlang rendszerébe. Barc patak völgye, meder nyelö aktív Ponorul Marchis, karszt fennsik nyelö

47. kép 48. kép 49. kép 50. kép 51. kép

52. kép

53. kép

54. kép

4/4

7. melléklet A felmért víznyelők és dolinák fényképei

Királyerdő, Románia – A felmért víznyelők és dolinák fényképei

1. kép: PC 201 – dolina – Bratca Secatura

2. kép: PC 209 – Damis, időszakos nyelő a Toaia-tól Ny-ra

3-4. kép: PC 209 – Damis, Toaia, víznyelő

5. kép: PC 211 – dolina – Damis határában

6. kép: PC 212 – Damis, dolina az iskola mellett 1

7. kép: PC 214 – Pokol barlang bejárata

8. kép: PC 215 – dolina – Imaşul Bătrânului

9. kép: PC 218 – időszakos víznyelő Révtízfalu határában

10. kép: PC 220 – víznyelő az út mentén, Révtízfalu és Carmazan völgy között

11. kép: PC 228 – Galaseni (Gálosháza), barlang bejárata – víznyelő

12. kép: PC 231 – Groapa Bratcanilor

2

13. kép: PC 232 – Ponoras felé tartó felszíni vízfolyás

14. kép: PC 233 – Ponoras barlang

15. kép: PC 236 – Groapa Ghembii – víznyelő

16. kép: PC 106 – Potriva barlang

3

17. kép: PC 106 – Potriva barlang

18. kép: PC 111 – Ponoara, Fundatura barlang

19. kép: PC 113 – Ponoara, Cociului barlang

20. kép: PC 115 – Ponoara, Jiguta víznyelő

21. kép: PC 114 – Ponoara, dolina

22. kép: PC 116 – Ponoara, Posistaul Manestilor 4

23. kép: PC 117 – Ponoara, víznyelő

24. kép: PC 119 – Ponoara, kezdetleges uvala

25. kép: PC 129 – Runcsor víznyelő

26. kép: PC 131 – vízzel teli dolina a Sohodol völgyben

27. kép: PC 134 – Sohodol-völgy – időszakos víznyelő az út mentén 1.

28. kép: PC 135 – Sohodol-völgy – időszakos víznyelő az út mentén 2.

5

29. kép: PC 136 – Prislop víznyelő 1.

30. kép: PC 137 – Prislop víznyelő 2.

31. kép: PC 139 – Ciungi környékén száraz nyelő

32. kép: PC 140 – dolina Ciungi környékén

33. kép: PC 141 – dolina – Révtízfalu és Tomnatic között

34. kép: PC 142 – sziklás barlangüreg (időszakos víznyelő?) Tomnatic határában

6

35. kép: PC 146 – dolina a Pokol-barlang fölött

36. kép: PC 147 – beszakadás a Tomnaticot a Sohodol völggyel összekötő út mentén

37-38. kép: PC 151 – Ciur Ponor barlang, víznyelő

39. kép: PC 152 – Dames-i út mentén friss beszakadásvíznyelő

40. kép: PC 302 – Iád völgye, meder veszteségek

7

41. kép: PC 304 – Valea Rea, meder nyelő

42. kép: PC 305 – Acrei polje, karsztfennsík nyelő

43. kép: PC 306 – Szentkút (Sancuta), karsztfennsík nyelő

44. kép: PC 309 – Mniera völgye, meder veszteségek

45. kép: PC 310 – Pestera Bonchi, karsztfennsík nyelő

46. kép: PC 315 – Dobos barlang, karsztfennsík nyelő

8

47. kép: PC 316 – Ponorul Marchis, karsztfennsík nyelő

48. kép: PC 317 – Ponorul de la Fantana Rece, karsztfennsík nyelő

49. kép: PC 318 – Ponorul Bichi, karsztfennsík nyelő

50. kép: PC 319 – Ponorul Merisor, karsztfennsík nyelő

51. kép: PC 320 – Ponorul de la Baia Nitului, karsztfennsík nyelő

52. kép: PC 321 – Ponorul Albioarei, karsztfennsík nyelő

9

53. kép: PC 322 – Ponorul din Poiana Prie, karsztfennsík nyelő

54. kép: PC 323 – Barc patak völgye, meder nyelő

55. kép: PC 324 – Jurcanilor völgye, meder nyelő

56. kép: PC 325 – Sohodol barlangtól kb.100m K-re, karsztfennsík nyelő

57. kép: PC 325 – Sohodol barlang, karsztfennsík nyelő

10

Szennyezőforrás feltárás, víznyelők, dolinák helyszíni vizsgálata

Recommend Documents