SZENNA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

SZENNA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT

2004. JÚNIUS

Somogy megye több, sajátos tájegységre tagolódik, melyek közül a Kaposvártól délre húzódó, erdőben gazdag terület a Zselic. A lankás dombok, nagy erdőségek között egyutcás falvak húzódnak meg, és a tájegység a szomszédos Baranya megyébe is átnyúlik. A tájegység településeit vizsgálva szembetűnő, sajátos jegyeket találunk. A települések korábban erdőirtások helyén, vagy patakmedrek mentén szétszórva helyezkedtek el. Utcás, halmaz, és rendezett (fésűs) településszerkezet határozta meg e táj egykori épített karakterét. A halmaztelepüléseknél csak a kisebb melléképületek, ólak álltak a lakóház közelében, a pajták távolabb helyezkedtek el, szérűskertekben csoportosultak. A korábban szabálytalan halmazfalukat csak a későbbi falurendezés alakította utcássá. Így volt ez Szennában is, halmazszerkezete az 1860. évi rendezéssel alakult át, ám egykori településrészeinek nevét ma is használja a köznyelv, úgymint Diákszer (Kossuth Lajos utca), Csutora utca (Petőfi Sándor utca). Szenna „utcásított” szerkezetét a XX. század végéig őrizte. Ennek jellegzetességét a Deregélyi-patak mentén kialakult elnyújtott településközpont és az ebből elágazó – dombra felfutó utcák adták. A szerkezet a Tildy Zoltán utca létrejöttével alakult át, ez az utca ugyanis az Árpád és a Bárdi utcát (egykori horhó) köti össze, mely az Árpád utca portáinak hosszú kertjeiből leválasztva alakulhatott ki. A település karakterének elágazó-utcás jellegén túl a hosszú, elnyújtott zöld közterülete is meghatározó –igen értékes eleme. Az Árpád utca déli oldalán lévő telkek a zöldterületen át bekötő utcákon és a patakon átívelő téglaboltos-mellvédes hidakon keresztül közelíthetők meg. Szenna telekszerkezetét a szorgos (jellemzően) református lakta település családi gazdasági igényei alakították ki. A porták utcára soroltak; lakótelkeik 16-35 méter, átlagosan 20-25 méter szélesek és 100-140 méter hosszúak. A telekhasználat a gazdálkodó életmódból következett. Lakó, gazdálkodó, és veteményes, gyümölcsös funkciók találhatók meg rajta. A telkek beépítése és beépítési módja a telekalaktól, legfőképp a telekszélességtől függött. Keskeny teleknél oldalhatáros, téglalap alaprajzú lakóházhoz a telek hossza mentén csatlakoznak a gazdasági épületek. Ha a telekszélesség engedte, az akkor is oldalhatáros, esetleg hajlítottházas beépítésű lakóházra merőlegesen a pajta (esetleg az istálló is) helyezkedhetett el. Szenna lakó-, gazdasági-, és szőlőhegyi épületeit tekintve többféle építési stílusú és alaprajzú típus figyelhető meg. Szenna közigazgatási területén belül lakóépület (egy kivételével) a belterületen található. A XIX. század végéig a népi építészet alkotta lakóházak fordultak elő. Ezek háromosztatú, füstöskonyhás parasztházak voltak, melynek beosztása szoba-konyha-szoba vagy kamra volt. Talpas házak, csonkakontyolt (esetleg kontyolt) nyeregtetejüket zsúpszalma fedte. Egyetlen megmaradt ilyen lakóépület a műemléki védettség alatt levő talpasház, a Zóka-Peti Lidi -néni féle ház. A századforduló közeledtével mindinkább alkalmazott építőanyag az égetett agyagtégla és vele a módosabbaknak a polgári lakóépületek építésének lehetősége került előtérbe. A ma is látható istállók és pajták legnagyobbrészt a II. világháború végéig épültek, falai kizárólag téglából. Ezek funkciói és a velük szemben támasztott követelmények nem változtak. Ennek köszönhetjük, hogy viszonylag máig is nagy számban maradtak fenn. Az 1950-60-as évekkel megjelentek a négyzetes alaprajzú sátortetős, általában azbesztpala fedésű lakóházak. A század végére pedig végleg megszűnni látszik a falvak, illetve a lakóházak utcaképi –így van ez Szennában is. A szőlőhegyi présházak egykori talpasház és tömésfalú formái mára eltűntek. Ezek beosztása présház-félszoba volt. 1920-40 között épült egyedei már mind téglaházak, -1-

melyek présház-félszoba és tornác, külön pincelejáró alaprajzi elrendezésűek. Igen szép és a tájra jellemző ilyen épületből 4-5 maradt fenn. Beépítésük szabadonálló, tornácuk a völgyek felé néz. Az épített és tájkarakter igen érdekes és értékes eleme a szőlőhegyi platók nyújtotta kilátás, mely a völgyesedés közepén épített református templomra irányítja a figyelmet. A településen országos védelem alatt álló műemlék a református templom, a hozzá tartozó lelkészlakás, valamint Zóka-Peti Lídia lakóháza. A műemlékek a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága tulajdonában állnak. Helyi védelemre érdemesnek tartunk több lakóházat, gazdasági épületet, a katolikus templom melletti kőkeresztet, valamint néhány szőlőhegyi présházat. Műemléki környezetnek Országos műemléki védelem alá javasoljuk vonni a –műemléki környezetbe esőSzabadtéri Néprajzi Múzeum portáit. A helyi jelentőségű művi értékeket és a helyi értékvédelmi területeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazzák. A helyi jelentőségű művi értékekkel kapcsolatos szabályokat az önkormányzatnak „Építészeti örökség védelméről” szóló rendeletben kell szabályoznia. A település területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek, valamint régészeti érdekű területek egyaránt találhatók, ezeket a településszerkezeti terv és a szabályozási tervek jelölik. A település fejlődése és az idegenforgalmi vonzerő erősítése szempontjából fontos feladat a helyi építészei értékek megóvása, az új építéseknél –a helyi védelem alatt álló épületekre még jellemző– hagyományőrző építészeti karakter megtartása.

-2-

Szenna az első katonai felvételen(1770-es évek). -3-

Szenna a második katonai felvételen (1857).

-4-

ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ MŰEMLÉKEK

-5-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

1

176/4

Rákóczi F. u.1.

TSZ.: 4493

LEÍRÁS, JELLEMZŐK

Somogy megye egyik legszebb műemléke 1785-ben, II. József császár türelmi rendelete után épült, népi barokk stílusban, festett, kazettás mennyezettel. Belső berendezését „Nagypálbalaó” (Nagypálba való) Nagyváti János asztalos mester készítette. A templom egyhajós elrendezésű, közel észak-dél hossztengellyel. Berendezése, a kétoldali karzat, az Úr asztala, a középen elhelyezkedő szószék a református liturgia szabályainak felel meg. A festett karzatok, padok mellvédei, mennyezeti kazetták őrzik a reneszánsz óta fennmaradt és virágzó szépmíves mesterség legszebb motívumait. Különösen jellegzetesek a sellőfigurás és a templomtornyos kazetták. A templom országos műemléki védelem alatt áll. JAVASLAT

A templom a település szerkezetében és rangjában elfoglalt dominanciáját továbbra is biztosítani kell (a rendezési tervben és annak betartatásában). A szennai szőlőhegyek területéről is gondoskodni kell a templom látványának megőrzéséről (pl. azt takaró épületek tiltása, illetve fák kivágása).

HELYSZÍNRAJZ

-6-

-7-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

2

176/5

Rákóczi F. u.1.

TSZ.: 8678

LEÍRÁS, JELLEMZŐK, JAVASLAT

Az egykori lelkészlakás, ma múzeumi fogadóhelyiség, üzlet, és gondnoklakás műemléki védelem alatt áll. A templom és lelkészlak együttesét igen szerencsés telepítésű falumúzeumi lakóházak, porták, és présházak gazdagítják. Az épület és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell HELYSZÍNRAJZ

-8-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

3

191/1

Árpád u. 38.

TSZ.: 8271


Szennai eredeti helyén helyreállított porta. Tulajdonosa Zóka Peti Lídia volt, most a Néprajzi Gyűjteményhez tartozik. A kisméretű, szegényparaszti épület favázas, füstöskonyhás lakóház, mely 1848-ban épült. Szenna és a zselicség legszebb, fennmaradt népi építészeti emléke. Eredetileg két helyiségből állt, szoba-konyhából, hátsó kamráját később építették hozzá. A lakóház műemléki védettség alatt áll. Az épület és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

-9-

HELYI JELENTŐSÉGŰ MŰVI ÉRTÉKEK

-10-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

4

25/1, 25/2

Árpád u. 43.

HV


A falusi portán kisvárosias tömegű lakóház, melléképület és nagyméretű pajta áll. A lakóház utcával párhuzamos gerincű, nyeregtetős épület, mely egykori tulajdonosának módos vagyoni helyzetére utal. Gazdagon díszített homlokzatán javarészt geometrikus díszítések láthatók. Gyöngysoros ablakkeretezés, füles-, kapcsolt gerébtokos ablak. Lizénáin és párkányának képszékén is rovátkolt geometriai motívum van. Oromfala kváderezett. Szép és arányos homlokzati tagolása és díszítőelemei, az épület tömege, valamint az anyaga (beton) ellenére kecses kerítés és az együttes helyi építészeti értékek. A gáz- és villanyóraszekrény áthelyezendő. Az elektromos bekötés földkábelre cserélendő. A gazdasági épület, mint a porta része együttesként védendő érték. Az épület és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

-11-

-12-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

5

33

Árpád u.29.

HV


Hajlított alaprajzú istálló, pajta. Tégla megjelenését takarja az épület javító vakolása. Toldott részén hullámpala fedéssel és – utólagosvakolással. A talajnedvesség hatásának következtében állaga leromlott. Az épület tömege helyi építészeti érték. JAVASLAT

Az épület utólagos vízszigeteléséről gondoskodni kell. Javasolt az acéllemez sajtolásos, vagy a falfűrészeléses technológia. Romlott téglái miatt javasolt a felületek vakolása. A téglaépítés megmutatható kisebb részleteken, pl. nyíláskeretezés, boltövek, párkányok helyein. A hullámpala kerámiacserépre cserélendő. HELYSZÍNRAJZ

-13-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

6

71/1

Kossuth L. u.7

HV


Az utcával párhuzamos gerincű városias lakóház polgári ízlést tükröz, melynek teljes egysége megfigyelhető a homlokzat geometrikus díszein is. Helyi építészeti értéket képvisel. Érték továbbá a kovácsoltvas kerítés is. JAVASLAT

Az épület és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

-14-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

7

74

Kossuth L. u.13.

HV


A lakóház-kamra-pajta együttesű porta 1908-ban épült. A lakóház utcára merőleges hossztengelyű, előkertes, nyeregtetős, egyszerű épület kevés tagozattal és vakolathímmel. A kamra téglahomlokzatos kialakítású, lakóházzal párhuzamos beépítésű. A pajta-istálló merőlegesen zárja a telket a kerttől. Zavaró elem a lakóépülethez csatlakozó vasbeton előtető. JAVASLAT

Az épület felújításáról és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell. A vb. előtető helyett stílusba illeszkedő átmeneti tér alakítható ki. HELYSZÍNRAJZ

-15-

-16-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

8

95

Kossuth L. u.20.

HV


1930-as építésű, utcával párhuzamos gerincű, előkert nélküli nagyméretű polgári lakóház. Tagolatlan homlokzatát geometrikus vakolathímek díszítik. Eredeti nyílászáróit műanyagkeretes, osztás nélkülire cserélték. Zavaró a gázvezeték és mérőóra látványa. JAVASLAT

A nyílászárók jellegét és a nyíláskeretezést vissza kell állítani. Áthelyezendő a gázmérőóra és bekötő vezeték is. Az épület és környezete jókarban tartásáról, valamint eredeti állapot szerinti felújításáról gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

-17-

-18-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

9

106

Rákóczi F. u. 9.

HV


A téglaboltöves és téglatagozatos homlokzatú istállóépület tömege, beépítése és díszei helyi építészeti értéket képviselnek. Csúnya az épület kertfelöli toldása. Az eredeti állapotnak megfelelően az egyenes kiváltók ívesre építendők vissza

HELYSZÍNRAJZ

-19-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

10

126

Rákóczi F. u. 49.

HV


Telekhatárral párhuzamos telepítésű nyeregtetős melléképület, telifugás téglahomlokzattal. Észak-nyugati része istálló, másik fele pajta. Homlokzata szép, jó állagú, találó a nagyméretű pajtakapu guruló-ajtaja. Téglakirakással készült párkánya és saroklizénája építészeti például szolgálhat. JAVASLAT


-20-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

11

147

Rákóczi F. u. 46.

HV


A hosszházas istálló egyszerű tömege téglakirakásos lizénái, nyíláskeretezései helyi művi értéknek számítanak.

JAVASLAT

Az épület és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell.

HELYSZÍNRAJZ

-21-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

12

152

Rákóczi F. u. 36.

HV


A római katolikus kápolna és az óvoda közös telkén elmosódott feliratú klasszikus feszület látható. A kereszt és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

-22-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

13

176/5

Falumúzeum

MK


A műemléki védelem alatt álló templom és lelkészlak együttesét igen szerencsés telepítésű falumúzeumi lakóházak, porták, és présházak gazdagítják. A lakóépületek a belső (múzeumi) íves utcára soroltak, mintegy körülvéve a templomot. A területen jelenleg öt porta található, áttelepítésük eredeti helyükről 1975-ben kezdődött. Az épületek áttelepítése és a porták összeállítása is a hitelesség teljes igényével készült. Ma a múzeumi épületek és építmények gyakorlatilag múzeumi tárgyak. Rinyakovácsi porta: A lakóházat eredetileg Göncz Mihály építette 1861-ben, a Petőfi utca 2.-szám alatt. Az épület elő- és oldaltornácos, szoba-konyhakamra elrendezésű, füstöskonyhás lakóház. Tornácát szépen faragott oszlopok díszítik, oromfala fűrészelt deszkából készült, a tető fedése zsúpszalmából készült. Berendezése az eredeti rendet követi. A portára került még egy sövényfonott pajta, egy disznóól Zselickisfaludról és egy kisméretű talpas istálló Nagybajomból. A lakóház előkert nélküli. Kisbajomi porta: Az épületet 1978-ban telepítették át Kisbajom Kossuth utca 144.szám alól. Három helyisége közül a konyha-kamrát tornác kíséri, szoba teljes szélességű. Füstöskonyhás épület, jellegzetes, ollóágas tetőszerkezete teljesen kontyolt. Tetőfedése zsúp. A lakóház mögött bodvicai istálló, vele szemben veremtyúkólak, disznóól, hidas és a telekhatáron közös gémeskút áll. Csökölyi porta: A porta minden eleme Csökölyből származik, így a bognárműhely a kettős kamra, a hidas és a telken keresztben álló, nagyméretű pajta is. A lakóépület a Dózsa György u. 64.-szám alól áttelepített ház, 1843-ban épült. Elő- és oldaltornácos, nagyméretű, füstöskonyhás nagygazdaház. Konyhájából füstölőt választottak le. A Néprajzi Gyűjtemény legdíszesebb épülete. Különösen szépen díszített az utcai oromfala, tornácoszlopai, szobaajtajának faborítása. Nagykorpádi porta: A lakóház Nagykorpádon a Petőfi utca 111. szám alatt állt. Szoba-konyha-szoba beosztású. Az 1800-as évek közepén épült füstöskonyhás talpas ház oldaltornácos, jellegzetessége a sártapasztott karóvázas oromfala. Melléképületei a középparaszti porta rendjéhez igazodnak: a -23-

görgetegi istállóspajta, egy zsilipelt falú zsúpfedeleles tyúkól, és egy kukoricagóré. Somogyszobi porta: Az utcás elrendezésű falurész utolsó portája, mely 1985-87-ben épült fel új helyén. A lakóház mellett hidas áll. Ide telepítettek még disznóólat, pálinkafőzőt, méhest és górét is. A kerítés előtt faragott oszlopos közkút látható. A falu végén útelágazásban áll a kopárpusztai fa harangláb. Tetőszerkezete fazsindellyel fedett. A gyalogút itt elkanyarodik a ”szőlőhegy” felé, az út mellett áll a Balaton környékéről áttelepített fakereszt, bádog-Krisztussal. A domboldalon zselickisfaludi, segesdi boronafalas pincék és szalacskahegyi uradalmi présház.

JAVASLAT

A Néprajzi Gyűjtemény fontos szerepet tölt be a falu életében mind társadalmi, mind építészeti-esztétikai szempontból. Az együttes védelme a település elsőrangú érdeke és feladata. Így a rendezési terv műemléki környezetének kijelölésén túl javasolt a Gyűjtemény épületeinek műemlékké nyilváníttatása.

HELYSZÍNRAJZ

-24-

-25-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

14

179

Árpád u. 12.

HV


A hajlított lakóház elrendezése egyszerű középrizalitos homlokzattal, üvegezett, hátul elhelyezkedő tornáccal egyszerű arányos tömegformálással helyi építészeti érték. Színezése találó, bár túl kontrasztos. JAVASLAT

Az épület és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell. Mélyvörös – bordó szín telítettsége csökkentendő. HELYSZÍNRAJZ

-26-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

15

180

Árpád u. 14.

HV


Karakteres népi lakóépület és téglaistálló-pajta (közel a falumúzeumhoz). Hosszú telekre, oldalhatáron álló beépítéssel épült. Csonkakontyolt teteje, deszkaoromzata, lopott tornáca, szoba-konyha-szoba alaprajzi osztása építészeti például szolgál. A melléképületben központifűtés-szerelő cég működik. A funkcióból eredő fémkémény és túlméretes fémkapuk erősen zavarják az együttes látványának értékét. Javasolt a lakóház műemlékké nyilváníttatása. A melléképület fémkéménye bontandó, helyette tömegen belüli, rövid kiállású, téglaépítésű kialakítása szükséges. HELYSZÍNRAJZ

-27-

-28-

SORSZÁM

16

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

181/1

Árpád u. 16.

HV


A lakóház a népi építkezés tömegarányát idéző, eredeti formájában „T” alaprajzi elrendezéssel látható. Fő tömege utcára merőleges, középső kisebb kiugró tömegében a bejáratelőtér funkció található. Visszafogott színezése, egyszerű homlokzattagolása és tömege helyi építészeti érték. JAVASLAT


-29-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

17

193

Árpád u. 42.

HV


Oldalhatárral párhuzamos telepítésű nyeregtetős melléképület, telifugás téglahomlokzattal. Észak-nyugati része 1908-ban épült istálló, pajta részét 1936-ban építették hozzá. Istálló homlokzata szép, jó állagú. Téglakirakással készült párkánya és szellőzőablaka építészeti például szolgálhat. Az épülettől idegen az alumínium ajtók alkalmazása. JAVASLAT

Az ajtók deszkalapúra cserélhetők. A folyamatos jókarban tartásról gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

-30-

-31-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

18

205/1

Árpád u.64.

HV


Jóállagú, utcára párhuzamos illesztésű, előkert nélküli lakóház. 1930-ban épült, felújítása egy-két kivétellel megőrizte az értékes eredeti vakolathímeket, bádog-tetőbevilágítókat. Telkét szép kovácsoltvas kerítés határolja. Az épület tömege, homlokzata és kerítése helyi építészeti értéket képvisel. JAVASLAT

A lábazat kváderei, a lizénák viszaállítandók. A gázvezeték bekötése és a villanyvezeték homlokzati vezetése áthelyezendő. HELYSZÍNRAJZ

-32-

-33-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

19

301/1

szőlőhegy

HV


A présház alaprajzi típusa, és telepítése helyi érték.

JAVASLAT


HELYSZÍNRAJZ

-34-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

20

435/1

szőlőhegy

HV


A présház alaprajzi típusa, telepítése és díszítése kiemelt helyi érték, kitűnő kilátás adódik a tornácról. Idegen az utólagos deszkaorom. JAVASLAT

Az épület és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell. Színezése túlkontrasztosított, javasolt a bordó szín színerejének tompítása és a fehér törése színben és esetleg felületben (pl. kőpor). A deszkaorom javítandó a hrsz.: 782/2-n álló présház alapján HELYSZÍNRAJZ

-35-

-36-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

21

437/1

szőlőhegy

HV


A présház (1925) alaprajzi típusa és telepítése helyi érték. Szerencsétlen felújítás után értékes részletei megsemmisültek. Szép részlet a szőlőfürtös vakolathím. JAVASLAT

A pillérek aránytalanok, mellvéd magasságától sarokletöréssel nyolcszögűvé javíthatók. Az oromdeszka dísztelen és idegen. Javítandó a 782/2 hrsz-ú présház alapján. Vissza kell építeni a tornác deszkakapuit. Az épület javításáról gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

-37-

-38-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

22

491

szőlőhegy

HV


A présház alaprajzi típusa, téglahomlokzata és telepítése helyi érték, Keleti homlokzata ablak nélküli, sarokrizalit nélküli, hiányos.

JAVASLAT

A keleti oldalra a déli oldali nyílászáró és nyíláskerettel megegyező ablak nyitható. Továbbá a saroklizéna visszaépítendő. Az épület és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

-39-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

23

655/2

szőlőhegy

HV


A présház (1931) alaprajzi típusa és telepítése, faragott deszkaoromzata, vakolathímei, valamint tégla – vakolat - deszka anyaghasználata kiemelt helyi értékek. Kitűnő kilátás adódik a présház előtti térről. JAVASLAT


HELYSZÍNRAJZ

-40-

-41-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

24

780

szőlőhegy

HV


A présház „T” alaprajzi típusa, a tornácot díszítő apácarács és a faragott deszkaorom helyi építészeti érték. Kitűnő kilátás adódik a tornácról.

JAVASLAT


HELYSZÍNRAJZ

-42-

-43-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

25

782/2

szőlőhegy

HV


A pince (1935) elhelyezése, a présház (1936) alaprajzi típusa és tömegformálása, telepítése (kapcsolata a pajtával) helyi érték. Különösen értékes (és egyedi) faragott –nap motívumos deszkaoromzata helyi motívumkincset őriz. (Kaposmérőben, Kaposújlakon még ma is láthatók a temetőben olyan faragott táblás fejfák, melyeken cirkalmozott nap ad fejmotívumot). Az apácarács, a kiskapu és a kovácsoltvas csatornakampó mintegy népi reneszánsz igényességgel és szerkesztéssel készültek. A présház és az említett részletek kiemelte értéket képviselnek, lehetőség szerint felújítandó a düledező pajta is. HELYSZÍNRAJZ

-44-

-45-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

26

785

szőlőhegy

HV


A présház egyszerű kialakítású téglaház. Egyszerű tömegformálása, faragott szaruvégei és anyaghasználata értékes épületet adnak. Helyi építészeti érték. A telekről jó kilátás adódik.

JAVASLAT


HELYSZÍNRAJZ

-46-

-47-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

27

915

szőlőhegy

HV


A présház „T” alaprajzi típusa és telepítése helyi érték, kitűnő kilátás adódik a tornácról. A padlásfeljáró nyílás aránytalan elhelyezkedésű, utólagos megoldásnak tűnik.

JAVASLAT

Az épület és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell. Az ereszkinyúlás tetőfelújításkor növelendő, padlásfeljáró javítandó.

HELYSZÍNRAJZ

-48-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

28

1032

szőlőhegy

HV


A présház (1928) alaprajzi típusa, tömegformálása, tornáca, deszkaoromzata, faragott tornác-árnyékolói és telepítése kiemelt helyi érték.

JAVASLAT

A présház rossz állagú, felújításáról és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell.

HELYSZÍNRAJZ

-49-

-50-

SORSZÁM

HELYRAJZI SZÁM

CÍM

VÉDETTSÉG

29

1040/1

szőlőhegy

HV


A présház (1933) alaprajzi típusa, téglaarchitektúrája kiemelt helyi értékek. Az utólag készített toldaléképület (féltető) zavaró momentum. Kitűnő kilátás adódik a telekről. JAVASLAT

A féltető bontásra javasolt, helyette a présház jellegéhez illeszkedő szabadonálló melléképület építhető. A présház és környezete jókarban tartásáról gondoskodni kell. HELYSZÍNRAJZ

-51-

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ

Készítette: Dr. Torma István

-52-

A tanulmány tárgya: Szenna község Önkormányzata a jogszabályi előírásoknak megfelelően hosszú távra szóló Településrendezési Tervet készíttet. Ehhez a 2001. évi LXIV. tv. 66. § (2) bekezdés alapján kulturális örökségvédelmi hatástanulmány szükséges, mely a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 5. § (2) bekezdés értelmében az 1997. évi LXXVIII. tv. 9. § (3) bekezdése alapján véleményezésre megküldendő tervek kötelező alátámasztó munkarésze. A jelen régészeti tanulmány a rendelkezésünkre bocsátott térképen jelölt területeket foglalja magába. Jelen munkát a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. alapján szerzői jogvédelem illeti meg. A közölt adatok szerződéstől eltérő célra való felhasználása, a régészeti lelőhelyekre és a régészeti érdekű területekre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozása vagy továbbadása harmadik fél számára csak a szerző engedélyével, a 17/2002. (VI.21.) NKÖM rendelet 7. §, valamint a 47/2001. (III.27.) Kormányrendelet szabályai szerint történhet.

Törvényi környezet: (A vonatkozó hatályos jogszabályok és tartalmuk, azaz a régészettel érintett területeken követendő eljárás, jogok és kötelezettségek) A régészeti lelőhelyekre, a régészeti kutatásra és a régészeti leletekre vonatkozó főbb jogszabályok: 2001. évi LXIV. törvény – örökségvédelmi törvény 1997. évi CXL. törvény, különösen a 38-49. § - múzeumi törvény 1979. évi 2. törvényerejű rendelet – kulturális javak jogtalan átruházásáról 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet – szabálysértésekről 149/2000. (VIII. 31.) Kormányrendelet – a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 191/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – örökségvédelmi bírságról 190/2001. (X. 18.) Kormányrendelet – Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hatástanulmányról 3/2003. (I. 25.) NKÖM rendelet – egyes lelőhelyek védetté nyilvánításáról (példa) 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet – kulturális örökség hatósági nyilvántartásáról 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet – a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – régészeti feltárásokról 17/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – kulturális javak kiviteli szabályairól 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet – örökségvédelmi hivatal eljárásrendjéről 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet – a kulturális szakértők működési engedélyéről BTK vonatkozó paragrafusai (216/b, 316, 324, 325. §) Általában a 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendeletei alapján kell eljárni. Ennek alapján a régészeti területeket három kategóriába lehet besorolni: 1. fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyek 2. nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. régészeti érdekű területek.

-53-

1.) Védett régészeti területek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) pont Védett régészeti területen bármilyen, a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygató tevékenység végzéséhez a KÖH hatósági vagy szakhatósági engedélye szükséges (az adott beruházást egyébként engedélyező államigazgatási szerv engedélyétől függően). A KÖH határozatának hiányában semmilyen munka nem végezhető. Egyebekben mindenben az adott területre a régészeti védelmet elrendelő miniszteri rendeletben (a korábbiak esetében határozatban) foglaltakat kell követni és betartani. 2.) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében: 2001. évi LXIV. tv. 11. § A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. 2001. évi LXIV. tv. 63. § (2) bekezdés a) és (4) bekezdés a) pontjai A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, a talaj bolygatásával járó tevékenység végzéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági, feltárások esetében hatósági) engedélye szükséges. 2001. évi LXIV. tv. 65. § (1) bekezdés Az engedélyezési eljárás miatt célszerű már a tervezés előtt a Hivatal előzetes nyilatkozatát kérni, hogy az adott beruházáshoz, hasznosításhoz (pl. építkezés, művelési ág változtatása, halastó kialakítása, stb.) hozzá fognak-e járulni, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. Így a később megvalósíthatatlannak minősülő fölösleges tervezés, illetve a feltárás miatt történő nem várt időbeli csúszás és költségnövekedés kiküszöbölhető vagy előre kalkulálható lesz. 2001. évi LXIV. tv. 22. § (1)-(2) bekezdések A földmunkával járó fejlesztésekkel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – el kell kerülni. Ha a lelőhely földmunkával való elkerülése a fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett területet előzetesen fel kell tárni. 2001. évi LXIV. tv. 22. és 23. §; 18/2001 NKÖM rendelet 14. § A beruházás feltételeként adott esetben előírt régészeti feltárás költségei mindig a beruházót terhelik, mivel az ő érdeke a már ismert lelőhely megbolygatása. A régészeti feltárásra vonatkozó szerződést a beruházónak minden esetben a területileg illetékes múzeummal kell megkötnie. Ez általában a megyei, egyes területeken a helyi (városi) múzeum. A szerződés érvényességéhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. Magát a feltárást bármelyik, a régészeti feltárások végzésére jogosult intézmény elvégezheti, amennyiben a szerződő felek erről megállapodásra tudnak jutni. A feltárásra jogosult intézményeket a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 2. § sorolja fel. Nyilvántartott régészeti lelőhelyen a lelőhely jelenlegi használati módját csak akkor kell korlátozni, ha annak folytatásától a lelőhely súlyosan károsodhat, vagy fennáll a megsemmisülés veszélye. Ugyanez vonatkozik az ott a Hivatal hozzájárulásával végzett tevékenységekre is: amennyiben ennek során előre nem kalkulálható örökségvédelmi érdek merül fel, vagy nem várt jelenség mutatkozik, a végzett tevékenységet korlátozni kell. A Hivatalnak a munka felfüggesztése esetén lehetősége van kártérítés fizetésére, kisajátítás kezdeményezésére, vagy régészeti védelem megindítására. 2001. évi LXIV. tv. 82-85. §; 191/2001 Kormányrendelet A régészeti lelőhelyben vagy a leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik), továbbá örökségvédelmi bírság -54-

kirovását eredményezi. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a III. kategóriába tartoznak, vagyis a bírság a kötelezettségszegés vagy a károkozás mértéke szerint 10 ezer forinttól 25 millió forintig terjedhet. 3.) Régészeti érdekű területek, továbbá valamely tevékenység során bárhol újonnan észlelt régészeti lelőhely előkerülése esetében: 2001. évi LXIV. tv. 7. § 14. pont Régészeti érdekű területnek számít minden olyan területrész, ahol régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. Így ide kell sorolni minden talajbolygatással járó tevékenység végzésére kiszemelt területet is. E területekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a beruházás során nem várt módon előkerülő régészeti leletekkel és objektumokkal fedett területekre. Az ilyenkor követendő eljárásban a helyi önkormányzat is feladatot kap. 2001. évi LXIV. tv. 24. és 25. §; 18/2001 NKÖM rendelet 15. § Amennyiben ezeken a nem ismert és így hivatalosan nyilván nem tartott régészeti lelőhelyeken régészeti jelenség vagy lelet kerül elő, a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeum és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli! A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról. A szükséges beavatkozás költségeit (amennyiben időközben a KÖH nem regisztrált lelőhelyet a helyszínen) a feltárásra jogosult intézmény köteles állni. 2001. évi LXIV. tv. 26. §; 18/2001 NKÖM rendelet 16. § A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg, amely nemesfémek esetében nem lehet kisebb a beszolgáltatott lelet nemesfémtartalmának piaci értékénél. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény (BTK hatálya alá esik). 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet A Hivatal a rendeletben foglalt esetekben és tartalommal örökségvédelmi hatástanulmány elkészítetéséhez kötheti szakhatósági állásfoglalásának megadását. Ez lényegében a már ismert lelőhelyek esetében a nagyobb felületet érintő, 1 ha területet vagy 500 m2 épület-alapterületet meghaladó méretű, illetve bizonyos nyomvonalas létesítményekre, vízügyi létesítményekre, bányatelkekre és tereprendezésre vonatkozó beruházásokra érvényes bármely területen. A tanulmány elkészíttetése a beruházót terheli, készítésére a nevezett rendeletben feljogosítottak vállalkozhatnak. A 2001. évi LXIV. törvény 66. § (2) bekezdés alapján készítendő hatástanulmányok tartalmi követelményeit részletesen tartalmazza a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete. Ugyanezen rendelet értelmében a hatástanulmány régészeti szakterületi részét csak felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy készítheti. A hatástanulmány készítője jogosultságán túl egyben nyilatkozik arról is, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak.

-55-

A 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete szerinti tartalmi követelmények: 1. Vizsgálat (értékfelmérés) a.) történeti leírás, régészeti örökség A Zselicség dombvidékén elhelyezkedő Szenna községre vonatkozóan eddig nem készült sem falumonográfia, sem teljes (szisztematikus) régészeti topográfia, így a település történetének és régészeti örökségének értékelését illetően csak a szórványosan rendelkezésre álló adatokra és a helyszíni tapasztalatokra (terepbejárás) támaszkodhatunk. A környék sokáig teljesen kiesett a régészeti kutatás érdeklődési köréből; egy azonosíthatatlan lelőhelyű középkori vasbuzogány és egy kérdőjelesen szennai, 16. századi éremlelet kivételével az 1940-es évek előtti időből nincs tudomásunk itteni régészeti leletről. A kaposvári múzeum 1949-től kezdve aztán több ízben gyarapodott az itteni újkőkori településen előkerült leletekkel (5. lelőhely). Kisebb leletmentésre mégis csupán 1956-ban, illetve 1962-ben került sor (10., illetve 1. lelőhely). A falu határának csak kisebb részére kiterjedő, mindazonáltal eredményes terepbejárást, helyszíni szemlét 1974-ben és 1988-ban végeztek. A jelen hatástanulmányhoz végzett terepbejárás a korábbról ismert lelőhelyek lokalizálását és állapotfelmérését tűzte ki egyik céljául. A jelenleg ismert 12 régészeti lelőhely sem a község határának földrajzi adottságait figyelembe véve, sem elhelyezkedését illetően nem ad teljes képet. Rendszeres terepbejárás vagy egyéb kutatás esetén a jelenlegi régészeti érdekű területeken számos új lelőhely előbukkanása várható. Hasonló a helyzet a középkori és török kori történetre vonatkozó írott források feltárásával és feldolgozásával. E források alapján a mai közigazgatási határon belül a középkorban négy falu volt: Szenna, Denna, Deregenye és Ótelek. Egy kisebb településnyomtól (2. lelőhely) és éremlelettől eltekintve azonban nem ismerjük a középkori Szenna falu régészeti nyomait. Minden bizonnyal a mai belterület alatt, annak központi részén állt a török kort is átvészelő falu. Szláv eredetű neve etimológiailag összetartozik a széna szóval (Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1988. 554.). 1443-ban Zana, 1446-ban Zenna alakban fordul elő, a kaposvári vár tartozékai között. Birtokosainak áttekintése meglehetősen bonyolult képet tár elénk. 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatják birtokába. 1449-ben Mérey Lászlónak is voltak itt részei. 1447-ben a Szákosfalvi család tart e helységre igényt. 1450-ben Perneszi Pál, Hetési Cseh Balázstól, vett itt birtokrészeket. A XV. század második felében a Laki Thúz családé volt. 1484-ben Corvin János nyerte adományul. Laki Thúz János fiai, Alfonz és Mátyás, azonban 1494-ben visszakövetelték az atyjuktól elvett birtokokat. Hosszas per után, 1500-ban, II. Ulászló király rendeletére a székesfehérvári káptalan Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatta a helység birtokába. 1526-ban egy részét Perneszi Ferenc és testvérei, Péter és Balázs, nyerték. 1536-ban Szenna és Tokaj földesurai a következők voltak: Mérey Mihály, Korothnai János, Ellyewelgyi László, Perneszi Ferenc, Ipoltfy Tamás és Both János, 1550-ben pedig Perneszi Pál, Korothnay Máté és Mérey Mihály. 1559-ben Tahy Ferenc és neje, Zrinyi Ilona, vásárolták meg. 1560-ban egy részét Perneszi Farkas nyerte adományul I. Ferdinándtól. 1598-ban Perneszi Andrásé volt. 1612-ben Györgyé, továbbá János fiaié: Ferencé, Istváné és Pálé. 1669-ben Perneszi János itteni birtokait Csepely Györgynek idegenítette el. 1678-ban pedig Perneszi Ferenc adta el az ő birtokait György özvegyének. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, férj. Babócsay Ferencné, birtokában találjuk. Egy 1703 táján kelt összeírás szerint ismét a Koroknay család volt itt birtokos. 1715-ben 18 háztartást írtak benne -56-

össze, ekkor gróf Esterházy Józsefé volt. 1726-tól a herceg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott. A református templom 1785-ben épült, de már 1635-ben volt református egyháza — pontosabban gyülekezete, templomról vagy imaházról nincs adatunk. (Magyarország Vármegyéi és Városai. Somogy vármegye). Viszonylag jelentősebb hely lehetett Denna, ahol az Árpád-kortól kezdve templom is állt. A helyi hagyományban fennmaradt annak emléke, hogy a Templomdomb~Szentegyházi-tető nevű helyen volt a középkori Denna falu temploma. 1962ben Draveczky Balázs végzett itt kisebb feltárást. Tisztázta a 13–16. századi templom alaprajzát és a templom körüli temető három sírját tárta fel (RégFüz 16(1963) 71). Denna eredetileg somogyi várföld volt. 1268-ban Lőrinc nádor, somogyi főispán egy részét a hetesi nemeseknek ítélte oda, amit IV. László király 1274-ben megerősített. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék plébániáját is említi. 1438-ban Gúti Országh Mihály és János nyerték adományul. 1460-ban Kaposújvárhoz számították. 1536-ban Both János és Fánchy Gáspár, 1550-ben Dersfi Farkas a földesura (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. 600.; Magyarország Vármegyéi és Városai. Somogy vármegye). 1554-ben, 1565-ben és 1571-ben a török adóösszeírásban (Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi adóösszeírásai. Bp. 1960. 122.) és az 1598– 1599. évi adólajstromban is még lakott helyként szerepel. A törökkor második felében végképpen elnéptelenedett puszta a 18. századtól szintén az Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott. A belterület ÉK-i szélénél Deregény, Deregényi-rét helynév található. A helynév (Somogy megye földrajzi nevei 171/57–58.) minden bizonnyal annak az oklevelekben 1346 és 1425 között Daragunya, Dregne, Deregenye néven előforduló falunak emlékét őrzi (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. 600.), amely legkésőbb a török kor legelején elpusztult vagy beolvadt Szennába. Már a 16. századi török adóösszeírásokban sem szerepel. A környéken középkori leletek előkerülése várható. A Szentiváni-ároktól délre Ótelek, Óteleki-erdő helynév található (Somogy megye földrajzi nevei. Bp. 1974. 171/148–149.). Ezek az 1421-től szereplő Ótelek nevű falu emlékét őrzik, amely 1554-ben még lakott hely volt. Később végleg elpusztult (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. 634.; Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi adóösszeírásai. Bp. 1960. 133.) b.) természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések A település külterületének döntő többségét a szántóföldek, erdők és zártkertek alkotják. Az ismert régészeti lelőhelyek többsége a szántott területrészekre esik, néhány lelőhely viszont erdőben fekszik. Az erősen tagolt domborzatú Szenna határában meghatározó természetföldrajzi tényező az itt eredő vagy csak átfolyó több patak és rövidebb vízfolyás, nagyszámú forrás (pl. a belterületen keresztül folyó patak, Bárdi-patak, Berki-patak, Szentiváni-patak, Szentmártoni-árok, stb.). Az ezek völgyéből kiemelkedő dombok oldala és teteje a régészeti korokban kiválóan alkalmas volt megtelepedésre. A mai község középkori előzményeinek településszerkezetét tehát nem ismerjük. A mai falun átfolyó patak két oldalán húzódó, eredetileg lényegében egy utcás mai falu azonban bizonyosan a középkori helyén fejlődött ki. A földrajzi adottságok miatt a középkori falu is hasonló szerkezetű lehetett.

-57-

c.) településkép és utcaképek Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d.) településszerkezet és területhasználat Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. e.) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Az építészeti-műemléki értékvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f.) védettségek - régészetileg védett területek: A település közigazgatási határain belül külön rendeletben régészetileg védetté nyilvánított lelőhely nem található. g.) az örökségi értékek elemzése - nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete: A község közigazgatási területe az őskortól kezdve valamennyi korszakban alkalmas volt az emberi megtelepülésre. Jelenlegi ismereteink szerint az újkőkor végétől kezdve lakott volt. A ma még hiányzó korszakok (pl. késő vaskor, római kor) emlékeinek előkerülése további kutatás esetén nagy valószínűséggel várható. Jelenleg az alábbi korú és jellegű lelőhelyekről van ismeretünk: - Őskori (azon belül nem meghatározható korú) település - Újkőkori (lengyeli kultúra) telepek - Rézkori telep - Késő bronzkori (urnamezős kultúra) urnasírok - Árpád-kori–késő középkori templom és temető - Késő középkori telep - Késő középkori–kora újkori éremlelet, telep és temető A régészeti lelőhelyek jellegéből adódóan a pontos lokalizáció, még inkább pedig a pontos kiterjedés általában nem határozható meg pusztán a felszíni jelenségek alapján. Az adattári és szakirodalmi adatok, valamint az elvégzett helyszíni beazonosítások alapján jelenleg az azonosított lelőhelyekkel érintett területek az alábbiak (lelőhelyenként a helyrajzi számok): Megjegyzendő, hogy a Megbízó által rendelkezésünkre bocsátott kataszteri térképek készítésének idejét nem ismerjük. A földnyilvántartás országos helyzete alapján kétség merülhet fel a helyrajzi számok érvényességét illetően. A településrendezési terv jóváhagyása előtt feltétlenül ellenőrizni kell az alább megadott helyrajzi számokat! Ennek hiánya súlyosan veszélyeztetheti a régészeti örökség elemeinek megőrzését. Ugyanez vonatkozik a régészeti érdekű területekre is. 1. 0561 2. 187–195; 0243; 0257/2; 0261/1 3. 0235–0236; 0252/1; 0262/2 4. 0224; 0282–0283 5. 0213; 0293 6. 0213 7. 0294 -58-

8. 0292 9. 0259 10. 0561 11. 0273 12. 0259; 0272 régészeti érdekű terület: Mivel a nyilvántartásban szereplő lelőhelyek egy része nem lokalizálható teljes bizonyossággal, azokat a területeket, ahol ezek, továbbá a földrajzi adottságok és az adatgyűjtés során szerzett információk alapján egyéb lelőhelyek feltételezhetők, régészeti érdekű területként kell kezelni. A régészeti érdekű területek a vízjárta helyekből kiemelkedő magaslatokon vannak, ezek egy részét a térképen megjelöltük (A helyrajzi számok érvényességének ellenőrzésére a régészeti lelőhelyeknél leírtak vonatkoznak): 0218; 0226; 05030507; 0510-0511. Továbbá: Belterület: Árpád u., Rákóczi u., Petőfi u., Kossuth L. u. teljes területe. A patak, illetve rövidebb vízfolyások völgyéből kiemelkedő magaslatokon, illetve azok oldalán futó utcákban bárhol várható régészeti leletek előkerülése. A falu központi része alatt helyezkedhetett el Szenna középkori előzménye. Külterület: Patakvölgyeket kisérő kiemelkedések. Szenna határában több patak és rövidebb vízfolyás, forrás található (Pl. A belterületen keresztül folyó patak, Bárdipatak, Berki-patak, Szentiváni-patak, Szentmártoni-árok, stb.). Az ezek völgyéből kiemelkedő dombok oldala és teteje a régészeti korokban kiválóan alkalmas volt megtelepedésre. Ezért ezek — a már ismert régészeti lelőhelyeken kívül eső szakaszokon is — 4–500 m széles sávban régészeti érdekű területnek tekintendők. h.) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében A jelenlegi területhasználat és területi állapot (mezőgazdasági művelés, azon belül többnyire szántás) a kulturális örökség régészeti elemeit nagymértékben érinti. Az ismert lelőhelyek kisebb részben erdőben (1, 10. lelőhely), nagyobb részben szántóföldön (2–9, 11-12. lelőhely) vannak. A régészeti lelőhelyeket a talajművelés súlyosan károsította és továbbra is veszélyezteti. Az erős domborzati tagoltság miatt Szennán ehhez járul az erózió. További veszélyeztető tényezőt jelentenek a mélyutak (3–8. lelőhely) és a vízmosások. Az ismert lelőhelyek esetében a tájékozatlanság és a tájékozódás lehetőségének elmulasztása (!) már eddig is nagyfokú pusztítást eredményezett. 2003. őszén különösen intenzív pusztulás volt megfigyelhető a 7. lelőhelyen. Amennyiben a mezőgazdasági területeken fennmarad az intenzív talajforgatásos művelés (vagyis a szántás), akkor ez a pusztulás is folytatódik, hosszú távon pedig megsemmisülést eredményez. 2. Változtatási szándékok a.) településhálózati és tájhasználati változás Nem kaptunk erre vonatkozó adatot. b.) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás Nem kaptunk erre vonatkozó adatot. c.) infrastrukturális változás Nem kaptunk erre vonatkozó adatot. -59-

d.) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása Nem kaptunk erre vonatkozó adatot. 3. Hatáselemzés a különböző hatásterületek kijelölésével (hatásvizsgálat és javaslatok) a.) történeti településhálózati következmények Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. b.) természeti, táji hatások A régészeti lelőhelyekre új természeti vagy táji hatások nem várhatók. c.) településkép feltárulásának változásai Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. d.) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A Szenna község területére eső nyilvántartott és azonosított lelőhelyek kivétel nélkül a patakvölgyeket követő dombvonulatokon helyezkednek el. A nyilvántartott lelőhelyek kivétel nélkül külterületre esnek. Ezek többsége szántó (2–9, 11-12.). Így régészeti szempontból veszélyeztetettek. Erdőben két lelőhely (1, 10.) van. Szükségesnek tartjuk a fokozott régészeti védelemre tett javaslat megfontolását a község Kincses nevű határrészébe eső 7. lelőhely esetében. A lelőhelyen az újkőkori lengyeli kultúra jelentősebb településének maradványait az intenzív mezőgazdasági tevékenység súlyosan károsítja. 2003. őszén a lelőhely nagy mértékű pusztulását lehetett megfigyelni. A veszélyeztetettség és pusztulás egyértelműen a terület megművelésének, szántásának következménye. A fokozott régészeti védelem kezdeményezése mellett kívánatos a szántóként való használat, mint eddigi használati mód lehetőleg azonnali korlátozása és a művelési ág megváltoztatása (javasolt a gyep művelési ág bevezetése) vagy a terület mezőgazdasági művelésből való kivonása. A védelemre bárki nyújthat be kezdeményezést a KÖH területileg illetékes irodájához vagy a KÖH Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóságához. A szükséges jogi eljárásról a KÖH tud további információval szolgálni. Megjegyzendő még, hogy bár a művelést korlátozni egyszerű határozattal nem lehet, a lelőhely rongálása büntetendő cselekmény. A helyszínen készített dokumentáció pedig a rongálás tényét egyértelműen bizonyítja. A végzett tevékenység további folytatása és a leletek bejelentésének elmulasztása tehát egyértelműen jogszabályokba ütköző cselekménynek minősül. A KÖH illetékesei a rongálás miatt várhatóan élni fognak a jogszabályok adta eszközökkel. A helyi, önkormányzat által rendeletben kimondott régészeti védelemnek csak abban az esetben van értelme és létjogosultsága, ha az az egyes területek számára az éppen hatályos jogszabályokban biztosítottnál erősebb védelmet garantál. Ez különösen a régészeti érdekű területek esetében jelenthet átmeneti megoldást arra az időszakra, amíg az érintett terület régészeti lelőhellyel való érintettsége egyértelműen kiderül, de a miniszteri rendeletben megjelenő védettség kimondásáig a veszélyeztetett területen is átmeneti megoldást jelenthet. A településen az alább tárgyalt kivétellel helyi védelemre jelenleg nem javasolunk területeket, de az összes lelőhely esetében a teljes építési tilalom kimondása jelentősen segítené a régészeti örökség elemeinek a jövő generációi számára való fennmaradását. Megfontolandó -60-

tehát a helyi védelem elrendelése az 1. lelőhelyen, ahol az egykori dennai templom romjainál a 2003. évi állapotfelmérő terepbejáráskor friss kincskereső, rablóásató gödröket észleltünk. Célszerű lenne a lelőhely fokozott figyelésébe az erdőgazdaságot bevonni. Bár több lelőhely esetén megállapítható annak veszélyeztetettsége és hosszú távon való károsodása, esetleges feltárásuk tervezését – legalábbis a fent javasolt régészeti védelem megvalósulása esetén – egyik esetben sem javasoljuk. Beruházások esetén azonban megelőző régészeti kutatásra lehetőség van a nyilvántartott lelőhelyeken, régészeti érdekű területeken vagy a községhez tartozó bármely, régészetileg nem nyilvántartott területen pedig újabb régészeti emlékanyag előkerülése esetén mentő feltárás végzése szükséges. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden egyes nyilvántartott lelőhelyet érintő munkálat esetében, továbbá minden olyan esetben, amikor váratlanul régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) értesíteni kell (ez utóbbi esetben a területileg illetékes múzeum értesítésével párhuzamosan). Tekintettel azonban a törvényi szabályozásra, mely szerint a beruházások esetében a szükségessé váló régészeti feltárások költségét a beruházónak kell állnia, valamint a váratlanul előkerülő lelőhelyek kapcsán szükséges mentő feltárások által okozott időkiesésre egy-egy beruházás során, a nem kellően motivált felek miatt a gyakorlatban továbbra is számolni kell a régészeti jelenségek egy jelentős részének dokumentálatlan pusztulásával. Ennek elkerülése érdekében szükséges az előrelátó tervezés, valamint a fejlesztések során a régészeti pluszköltségek tervezése. A régészeti lelőhelyek megmaradása nagyban függ attól, hogy a jelenlegi veszélyeztetés folytatódik-e, vagy a lelőhellyel érintett földrészleteken más, bolygatással nem járó művelésre vagy hasznosításra térnek át. A szántás – különösen a mélyszántás, a talajlazítás – folyamatos állagromlást okoz az érintett lelőhelyekben, tartós, több évtizedes ilyen jellegű használat során pedig teljes megsemmisüléssel fenyeget. Ezeken a területeken a szántóként való használatot, mint az eddigi használati módot, korlátozni egyelőre ugyan nem szükséges, de javasolt a művelési ág megváltoztatása olyan módon, hogy az a lelőhelyek tartós és további romlással nem járó fennmaradását garantálja: javasolt a gyep művelési ág és ennek megfelelően a füvesítés utáni kaszálóként vagy legelőként való hasznosítás bevezetésének megfontolása. A gyep, rét, legelő művelések a régészeti lelőhelyek állapotának háborítatlan megőrzése szempontjából kifejezetten kedvezőek. Épp ezért törekedni kell e felületek megőrzésére és lehetséges kiterjesztésére a régészeti lelőhelyeken és környezetükben. A lakott vagy más módon beépített területeken az emberi tevékenység az átlagosnál is jobban veszélyezteti a földben rejlő régészeti emlékanyagot. A belterületre eső, egyelőre csak régészeti érdekű területként számon tartható területrész esetében ezért külön figyelmet kell fordítani a területhasználattal kapcsolatos bármilyen, akár minimális változtatásra is. A további lelőhelyeken a jelen használat nem veszélyeztet közvetlen pusztulással, de hosszú távon súlyos károkat okoz, ezért javasolt annak megváltoztatása is. Ugyanakkor bármilyen újabb beruházás (pl. alagcsövezés, meliorálás, talajlazítás, csatornaásás, homok-, agyag-, vagy földbányászás, magas- vagy mélyépítés, útépítés, stb.) jelentős károkat okozhat a lelőhelyeken, ezért ezek a tevékenységek -61-

minden esetben a Hivatal előzetes szakhatósági engedélyéhez kötöttek. A Hivatal saját hatáskörében mérlegeli a tervezett beruházás és az általa a régészeti örökségben keletkező visszafordíthatatlan folyamatok arányát, viszonyát, majd a jogszabályokkal összhangban ezek alapján engedélyezi, kikötésekkel (pl. a beruházó költségére történő megelőző feltárás vagy régészeti felügyelet elrendelésével) engedélyezi, vagy elutasítja az engedélykérelmet. Mindezek alapján a lelőhelyekkel érintett területeket érdemes a gazdasági/ipari vagy építési területek kijelölésénél mellőzni. A Megbízótól nem kaptunk a településrendezési tervben szereplő fejlesztésekre vonatkozó adatot. A tervben szereplő vagy a jövőben esetleg felmerülő szándékokkal kapcsolatban azonban megjegyzendő még, hogy kert, szőlő, vagy gyümölcsös kialakítása, illetve erdő telepítése is többnyire jelentős veszélyt jelenthet a régészeti lelőhelyre nézve. A szőlő és kertműveléshez, illetve az erdőgazdálkodáshoz általában kapcsolódó műveletek (pl. rigolírozás, szőlőirtás, új ültetvény telepítése, fásítás, tuskózás) ugyanis a lelőhelyek részbeni bolygatásával vagy megsemmisítésével járhatnak. E tevékenységeket ezért lehetőleg kerülni kell, a jelenlegi területhasználatok módosítását pedig a KÖH előzetes állásfoglalásának beszerzéséhez kell kötni. A belterületi, vagy egyéb beépített területrészeken azok az építési munkálatok, melyek a talajt 30 cm-nél mélyebben bolygatják (pl. ház-, pince-, vagy kerítésalap ásása, közművek vezetése, tereprendezés, oszlopállítás, fásítás, árokásás, útépítés, stb.), ugyancsak veszélyeztető forrásnak minősülnek, ezért a jövőben a beépített területeken esetleg lokalizált lelőhelyek területén az ilyen jellegű beavatkozásokat (a talaj bolygatásának mélységétől függetlenül) a KÖH előzetes engedélyéhez kötik a jogszabályok. A régészeti érdekű területek közül az egyik a belterületen helyezkedik el, erre különösen vonatkoznak az előző bekezdésben leírtak. A külterületen fekvő régészeti érdekű területek esetében a hatások is nehezebben kalkulálhatók. Nem tudni például, hogy a felszín azért nem tartalmaz jelenleg lelőhelyre utaló leleteket, mert a bolygatás nem érte el eddig az ehhez szükséges mértéket, vagy éppenséggel már teljesen megsemmisítette a jelenségeket. A jelen használattól ezért eltérni nem kell, jelenségek, vagy leletek észlelése esetén azonban a jogszabályok által előírt tennivalókon túl értesíteni kell a Hivatalt is, hogy a lokalizáció alapján a lelőhelyet fel tudja venni a nyilvántartásába. A lelőhely jellegétől függően a további teendőket a Hivatal tudja majd meghatározni. Amennyiben ezeken a területeken belül azonosítani sikerül a konkrét lelőhelyeket, azokra a továbbiakban a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre vonatkozó szabályok és eljárások vonatkoznak. Újabb földmunkával járó beruházás vagy változtatás ezért egyik ilyen területen sem javasolt. Egy-egy nagyobb területet érintő beruházás esetén – így esetleges útépítés, zöldmezős beruházás nyomvonalának, helyének végleges meghatározását megelőzően – célszerű külön hatásvizsgálat készíttetése. Az elsősorban ú. n. nondestruktív metodológiák (légifotó, teljes felületet érintő szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés), esetleg szondázó kutatások alkalmazásával a lelőhelyek azonosítása, kiterjedése és jellege viszonylag jól meghatározható. A terv véglegesítését megelőzően, saját megrendelésre készített hatásvizsgálat révén ugyanis elkerülhető, hogy a terv az engedélyezési fázisban a Hivatal által elutasításra, vagy nem várt mértékben módosításra kerüljön. A hatásvizsgálat beruházó általi elkészíttetését ugyanakkor a jogszabályokban meghatározott

-62-

esetekben a Hivatal is elrendelheti. Egy-egy konkrét tervezés megkezdésekor ezért mindenképp értesíteni kell a KÖH területileg illetékes irodáját. Amennyiben a lelőhelyeken kívül kerülne elő lelet vagy jelenség, akkor a korábban részletesen is leírt jogszabályok szerint kell eljárni. A lelőhelyek közül jelenleg egyiket sem javasoljuk régészeti bemutatóhely kialakítására. e.) történeti térbeli rendszerek alakulása Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. f.) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. g.) műemlékek megújításának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. h.) településkarakter változásának hatásai Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. i.) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Az építészeti-műemléki hatásvizsgálat része, nem tárgya a régészeti szakterületi résznek. j.) folyamatok iránya, visszafordíthatósága A jelenlegi károsan ható folyamat (talaj bolygatása) a fokozatos állagromlást jelenti a lelőhelyek számára. E folyamat elméletileg visszafordítható lenne, ha a területeken a talajművelést a már felvázolt módon megváltoztatnák. Ehhez a helyi adminisztráció (Önkormányzat), a szakemberek (KÖH, Megyei Múzeum) és az érintett magánszemélyek vagy vállalkozások konstruktív együttműködése szükséges. Ellenkező esetben a folyamat megfordíthatatlannak látszik és előbb vagy utóbb menthetetlenül a régészeti lelőhelyek teljes megsemmisüléséhez vezet. k.) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei A jogszabályok nem írnak elő kárenyhítési vagy ellentételezési kötelezettséget arra az esetre, ha egy terület tulajdonosát az előírások vagy a jogszabályból eredő kötelezettségei miatt hátrányok érik. Ugyanakkor a kárpótlás lehetőségét nem is zárja ki semmi, így ez minden esetben az érintett felek megegyezésétől függ. A régészeti lelőhellyel érintett ingatlanok esetében megvizsgálandó annak lehetősége, hogy a Nemzeti Földalapba való felajánlásért cserébe onnan másik, azonos értékű ingatlan formájában történjen ellentételezés.

-63-

Összefoglaló Régészeti érintettség és a tervezés: A talaj bolygatásával járó tevékenységek során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó területek általában véve a tervezett aszfaltos utak építésével érintett területek, belterületbe vonni kívánt új területek, gazdasági hasznosításra kiszemelt területek, egyéb beépítésre szánt területek, ill. az erdősíteni vagy vízzel elárasztani tervezett földrészletek és a feltörésre kijelölt rétek. Ezeken a területeken beruházás tervezése esetén, már a tervezés legelején javasolt a Hivatal előzetes állásfoglalásának beszerzése. Ebben a hivatal nyilatkozni tud arról, hogy az érintett területen időközben vett-e nyilvántartásba régészeti lelőhelyet, illetve, hogy az adott beruházás megvalósításához hozzá fog-e járulni, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. A Hivatal állásfoglalásának kialakításához a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelettel összhangban elrendelheti örökségvédelmi hatástanulmány elkészíttetését. A jelen hatástanulmány a készítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján készült. A község területén időközben előkerülő lelőhelyekről a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezet közhiteles nyilvántartást. Javasolt minden tervezett beruházás előtt a lelőhellyel való érintettségről időben meggyőződni. A HÉSZ-be javasolt szövegrész “Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóság. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.”

-64-

NYILATKOZAT

Alulírott, Torma István, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2001 (II. 20.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (a régészeti lelőhelyvédelem szakterületen), valamint a nevezett jogszabályi hely (2) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Régész diploma száma: 452/1964. (ELTE-BTK) Szakértői engedély száma: 2.2.2/19/2002. Sz-20/2002. (NKÖM) Az általam ellenjegyzett örökségvédelmi hatástanulmány (Szenna), illetve annak általam jegyzett részei az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készültek, a tanulmányban szereplő tervezett megoldásokra vonatkozó javaslatok azoknak mindenben megfelelnek.

Budapest, 2004. január 31.

dr. Torma István

-65-

Melléklet Szenna község településrendezési terve örökségvédelmi hatástanulmányához Szenna régészeti lelőhelyei Sorszám

1.

KÖH nyilvt. sz. Lelőhely neve

Helyrajzi szám Kor/jelleg Fedettség Kutatástörténet

Történeti adatok

Sorszám

Denna, Szentegyháztető

O561. Árpád-kor–késő középkor/templom, Árpád-kor–késő középkor/falu. Erdő. A helyi hagyományban fennmaradt annak emléke, hogy a Templom-domb~Szentegyházi-tető nevű helyen volt a középkori Denna falu temploma. 1962-ben Draveczky Balázs végzett itt kisebb feltárást. Tisztázta a 13–16. századi templom alaprajzát., a templom körüli temető három sírját tárta fel (RégFüz 16(1963) 71. 2003: Az állapotfelmérő terepbejárás során friss rablóásatás, kincskereső turkálás gödreit figyelték meg. Denna eredetileg somogyi várföld volt. 1268-ban Lőrinc nádor, somogyi főispán egy részét a hetesi nemeseknek ítélte oda, amit IV. László király 1274-ben megerősített. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék plébániáját is említi. 1438-ban Gúti Országh Mihály és János nyerték adományul. 1460-ban Kaposújvárhoz számították. 1536-ban Both János és Fánchy Gáspár, 1550-ben Dersfi Farkas a földesura (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. 600.; Magyarország Vármegyéi és Városai. Somogy vármegye). 1554-ben, 1565-ben és 1571-ben a török adóösszeírásban (Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi adóösszeírásai. Bp. 1960. 122.) és az 1598–1599. évi adólajstromban is még lakott helyként szerepel. A törökkor második felében végképpen elnéptelenedett puszta a 18. századtól az Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott. 2.


Helyrajzi szám Kor/jelleg Fedettség Kutatástörténet Történeti adatok Megjegyzés

Sorszám KÖH nyilvt. sz. Lelőhely neve

Helyrajzi szám

187–195; 0257/2; 0261/1; 0243. Késő középkor/falu, őskor/szórvány. Szántó, kert. 2003: Az állapotfelmérő terepbejárás késő középkori cserepeket és egy őskori májopál pattintott pengét eredményezett. A lelőhely a középkori Szenna (3. számú azonosítatlan lelőhely) része. 3. Siposhegy

0235–0236, 0252/1; 0262/2. -66-

Kor/jelleg Fedettség Kutatástörténet

Történeti adatok Megjegyzés

Sorszám

Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep. Szántó, legelő, mélyút 1988: Honti Szilvia és Németh Péter Zóka Tibor leletbejelentővel a lengyeli kultúrához tartozó kerámiát gyűjtött (Somogy Megyei Múzeum Régészeti Osztály Adattára 353.). 2003: Az állapotfelmérő terepbejáráson nem kerültek elő újabb leletek. A 3–8. lelőhely egy nagy kiterjedésű, domborzatilag erősen tagolt újkőkor végi telep része. 4.








Helyrajzi szám Kor/jelleg Fedettség

Szállás

0224, 0282–0283. Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep. Szántó. 1988-ban Kungli Ferenc a lelőhelyről szántásban gyűjtött, a lengyeli kultúrához tartozó cserepeket adott át Honti Szilviának és Németh Péternek (Somogy Megyei Múzeum Régészeti Osztály Adattára 353.). 2003: Az állapotfelmérő terepbejárás kevésbé jellegzetes, nagy valószínűséggel a lengyeli kultúrához köthető cserepeket eredményezett. A 3–8. lelőhely egy nagy kiterjedésű, domborzatilag erősen tagolt újkőkor végi telep része. 5. Kincses-dűlő 0213, 0293. Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep Szántó, dűlőút. 1988: Honti Szilvia és Németh Péter Zóka Tibor leletbejelentővel a lengyeli kultúrához tartozó jelentős mennyiségű kerámiát gyűjtött a dűlőút partjából és a tőle északra fekvő szántásból. (Somogy Megyei Múzeum Régészeti Osztály Adattára 353.). 2003: Az állapotfelmérő terepbejárás jellegtelen őskori cserepeket eredményezett. A 3–8. lelőhely egy nagy kiterjedésű, domborzatilag erősen tagolt újkőkor végi telep része. 6. Fekete-hegy 0213. Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep Szántó -67-

Kutatástörténet Történeti adatok Megjegyzés



Megjegyzés



2003: Az állapotfelmérő terepbejárás a lengyeli kultúra cserepeit eredményezte. A 3–8. lelőhely egy nagy kiterjedésű, domborzatilag erősen tagolt újkőkor végi telep része. 7. Kincses dűlő. Kincses megye, Rohaszlik, stb. 0294. Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep Szántó, mélyút. A Kéncsös mögye néven is szereplő helyet a lakosság régészeti lelőhelyként tartja számon: "Friss szántáskor ma is látszik az egykori kunyhók helye. Cserépmaradványokat is találtak erre." (Somogy megye földrajzi nevei. Bp. 1974. 171/120.). 1949-től kezdve több leletbejelentés érkezett a kaposvári múzeumba, a múzeum munkatársai is több ízben gyűjtöttek itt. (RRM Adattára 577, 578.). A jelentős fontosságú lelőhely bekerült a szakirodalomba is (Pusztai Rezső: A szemelyi kőrézkori ház. ArchÉrt 1956, 43.; Draveczky Balázs – Sági Károly – Takáts Gyula: A Somogy megyei múzeumok régészeti adattára. Kaposvár, 1964. 48.; Kocztur Éva: Somogy megye régészeti leletkatasztere. Bp. 1964. 140. stb.). 2003: Az állapotfelmérő terepbejáráson a lengyeli kultúrához tartozó cserepeket gyűjtöttek. A 3–8. lelőhely egy nagy kiterjedésű, domborzatilag erősen tagolt újkőkor végi telep része. Ennek központi része a 7. lelőhelyen volt. A kutatástörténetben felsorolt adatok egy része vonatkozhat az 5. vagy 8. lelőhelyre. 1988-ban Honti Szilvia és Németh Péter megállapodott Zóka Tiborral, a Tsz növénytermesztési főágazatvezetőjével, hogy a lengyeli kultúra lelőhelyein csak 20–25 cm mélységben szántanak, így a leletek némi védelmet kapnak (Somogy Megyei Múzeum Régészeti Osztály Adattára 353.). Erre természetesen nem került sor; 2003-ban a lelőhely intenzív pusztulását lehetett észlelni. 8. Imrőláz [A dűlőnevet1988-ban Kungli Ferenc adta meg. A Somogy megye földrajzi nevei szerint ettől jóval északabbra van az Imrőláz nevű hely]. 0292. Újkőkor (lengyeli kultúra)/telep. Szántó 1988: Honti Szilvia és Németh Péter Zóka Tibor leletbejelentővel a lengyeli kultúrához tartozó kerámiát gyűjtött a dűlőút partjából és a tőle északra fekvő szántásból. (Somogy Megyei Múzeum Régészeti Osztály Adattára 353.). -68-



2003: Az állapotfelmérő terepbejáráson újabb leleteket nem gyűjtöttek. A 3–8. lelőhely egy nagy kiterjedésű, domborzatilag erősen tagolt újkőkor végi telep része. 9.


Kiskúti dűlő 0259. Késő bronzkor (urnamezős kultúra)/telep Szántó. 2003: Az állapotfelmérő terepbejáráson cserepeket gyűjtöttek.

Sorszám

10.


késő

bronzkori

Megjegyzés

Dennai erdő - Feneketlen erdőrész 0561. Késő bronzkor (urnamezős kultúra)/urnasírok. Erdő. 1956: A Feneketlen erdőrész mellett erdei rakodó készítésénél két urnasírra bukkantak, közülük az egyiket sikerült megmenteni. A temető egy részét földmunkák során már korábban elpusztították. A kaposvári múzeumba került leletek késő bronzkoriak (RégFüz 9 (1958) 8.; Draveczky Balázs: Somogy megye régészeti képeskönyve. Kaposvár, 1970. 59. stb.). 1962-ben Draveczky Balázs úgy értesült, hogy a környék lakói által Mátyás kútja néven ismert Feneketlen kútnál 1955-ben exkavátor munka közben középkori sírokra, érmekre, égett földmaradványokra bukkantak (MNM Adattára XII.205/1962.). Véleményem szerint ez az 1956. évi lelet előkerülésre vonatkozik, annak folklorizálódott története. A lelőhely pontosabb lokalizálását még el kell végezni.

Sorszám

11.




Megjegyzés

Horgasföld 0273. Őskor/telep. Szántó. 1974: Hrotkó Zsuzsanna kisebb mennyiségű őskori leletanyagot, dörzskő töredékeket, cserepeket és egy agyag fedőgomb töredéket gyűjtött (Rippl-Rónai Múzeum Adattára IV/64/9.). 2003: Az állapotfelmérő terepbejárás nem eredményezett leleteket. A Hrotkó Zsuzsa által használt 1:25 000-es térképen (803-12) ennek a területnek tévesen Kincses-hegy a neve. A Kincseshegy valójában ettől ÉK-re, a 7. számú lelőhely területén van. A -69-

terepbejárási jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a lelőhely a térképen feltüntetett helyen van, amelyet a kataszteri térkép szerint Horgasföldnek neveznek. Sorszám KÖH nyilvt. sz. Lelőhely neve


Megjegyzés

12. Kiskúti dűlő. 0259; 0272 Rézkor, középkor/telep Szántó 1974: Hrotkó Zsuzsanna őskori és középkori leletanyagot — cserepeket, csiszolt és pattintott kőeszköz töredékeket — gyűjtött (Rippl-Rónai Múzeum Adattára IV/64/10.). 2003: Az állapotfelmérő terepbejárás nem eredményezett leleteket. A Hrotkó Zsuzsa által használt 1:25 000-es térképen (803-12) ennek a területnek tévesen Bagoly-völgy a neve. A terepbejáró Rohaszlik-dűlő néven írja le a lelőhelyet. A Rohaszlik-dűlő valójában ettől É-ra, a 7. számú lelőhely területén van. A terepbejárási jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a lelőhely a térképen feltüntetett helyen van, amelyet a kataszteri térkép szerint Kiskúti-dűlőnek neveznek. Azonosítatlan lelőhelyek

Sorszám

1.


Szenna

Kor/jelleg Kutatástörténet

középkor/szórvány Ismeretlen lelőkörülményű vasbuzogány (Kocztur Éva: Somogymegye régészeti leletkatasztere. Bp. 1964. 142.)

Sorszám

2.


Kor/jelleg Fedettség Kutatástörténet/t örténet

Zsidórét

Kora újkor/éremlelet. Vízmosás 1968. február 8-án a belterülethez tartozó Zsidóréten egy mintegy két literes agyagedényben az 1550-es évekből származó kb. 1500 db I. Ferdinánd korából származó dénárt találtak. Az érmekből a kaposvári múzeum 262 darabot tudott megszerezni, a többi a helyi lakosok és vidékiek kezére jutott. A lelőhelyről és a lelőkörülményekről a helyszínre kiszálló Kovács József restaurátor számolt be. Eszerint a területen fakitermelés folyt; a megmunkált fák leközelítése érdekében a vízmosásban a fogatos kocsik által járható utat kellett csinálni. A vízmosás második teraszánál a baloldali részen, a víz medrétől mintegy 30–50 cm-re 40 cm mélységben találták az edényt, benne az érmekkel (RRM Adattára 577.). A részletes leírás ellenére nem lehet a lelőhely előkerülésének pontos helyét megállapítani. A Somogy megye -70-

Megjegyzés


földrajzi nevei szerint a Zsidórét a belterület délnyugati végének a neve (171/10.), de a lelőhely pontos lokalizálásához további helyszíni kutatásra van szükség. Az éremlelet Szenna (3. számú azonosítatlan lelőhely) faluval hozható kapcsolatba, valószínűleg Kaposvár 1555. évi török elfoglalásakor rejtették el. 3. Szenna

Kor/jelleg Késő középkor, kora újkor/falu, kora újkor/templom Kutatástörténet, Egy kisebb településnyomtól (2. lelőhely) és éremlelettől (2. történet számú azonosítatlan lelőhely) eltekintve nem ismerjük a középkori Szenna falu régészeti nyomait. Minden bizonnyal a mai belterület alatt, annak központi részén állt a török kort átvészelt falu. Szláv eredetű neve etimológiailag összetartozik a széna szóval (Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1988. 554.). 1443-ban Zana, 1446-ban Zenna alakban fordul elő, a kaposvári vár tartozékai között. 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatják birtokába. 1449-ben Mérey Lászlónak is voltak itt részei. 1447-ben a Szákosfalvi család tart e helységre igényt. 1450-ben Perneszi Pál, Hetési Cseh Balázstól, vett itt birtokrészeket. A XV. század második felében a Laki Thúz családé volt. 1484-ben Corvin János nyerte adományul. Laki Thúz János fiai, Alfonz és Mátyás, azonban 1494-ben visszakövetelték az atyjuktól elvett birtokokat. Hosszas per után, 1500-ban, II. Ulászló király rendeletére a székesfehérvári káptalan Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatta a helység birtokába. 1526-ban egy részét Perneszi Ferenc és testvérei, Péter és Balázs, nyerték. 1536-ban Szenna és Tokaj földesurai a következők voltak: Mérey Mihály, Korothnai János, Ellyewelgyi László, Perneszi Ferenc, Ipoltfy Tamás és Both János, 1550-ben pedig Perneszi Pál, Korothnay Máté és Mérey Mihály. 1559-ben Tahy Ferenc és neje, Zrinyi Ilona, vásárolták meg. 1560-ban egy részét Perneszi Farkas nyerte adományul I. Ferdinándtól. 1598-ban Perneszi Andrásé volt. 1612-ben Györgyé, továbbá János fiaié: Ferencé, Istváné és Pálé. 1669-ben Perneszi János itteni birtokait Csepely Györgynek idegenítette el. 1678-ban pedig Perneszi Ferenc adta el az ő birtokait György özvegyének. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, férj. Babócsay Ferencné, birtokában találjuk. Egy 1703 táján kelt összeírás szerint ismét a Koroknay család volt itt birtokos. 1715-ben 18 háztartást írtak benne össze s ekkor gróf Esterházy Józsefé volt. 1726-tól a herceg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozik. A református templom 1785-ben épült, de már 1635-ben volt református egyháza — pontosabban gyülekezete, templomról vagy imaházról nincs adatunk.(Magyarország Vármegyéi és Városai. Somogy vármegye).

-71-

Régészeti érdekű területek A terület neve Belterület: Árpád u, Rákóczi u, Petőfi u, Kossuth L. u teljes területe és elhelyezkedése Fedettség Beépített terület, kertek, utca. Indoklás A patak, illetve rövidebb vízfolyások völgyéből kiemelkedő magaslatokon, illetve azok oldalán futó utcákban bárhol várható régészeti leletek előkerülése. A falu központi része alatt helyezkedhetett el Szenna középkori előzménye (v. ö. 3. számú azonosítatlan lelőhely). A terület neve és elhelyezkedése Helyrajzi szám Fedettség Indoklás

A terület neve és elhelyezkedése Fedettség Helyrajzi szám Indoklás

Deregény. A belterület ÉK-i szélénél Deregény, Deregényi-rét helynév található. 0226. Szántó, rét A helynév (Somogy megye földrajzi nevei 171/57–58.) minden bizonnyal annak az oklevelekben 1346 és 1425 között Daragunya, Dregne, Deregenye néven előforduló falunak emlékét őrzi (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. 600.), amely legkésőbb a török kor legelején elpusztult vagy beolvadt Szennába. Már a 16. századi török adóösszeírásokban sem szerepel. A környéken középkori leletek előkerülése valószínűsíthető.

Ótelek. A Szentiváni-ároktól délre.

Erdő. 0503, 0505, 0507, 0511. 1421-től említik Ótelek nevű falut, amely 1554-ben még lakott hely volt. Később végleg elpusztult (Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. 634.; Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi adóösszeírásai. Bp. 1960. 133.)

A terület neve Külterület: Patakvölgyeket kisérő kiemelkedések. és elhelyezkedése Fedettség Szántó, erdő, rét, legelő. Indoklás Szenna határában több patak és rövidebb vízfolyás, forrás található (Pl. A belterületen keresztül folyó patak, Bárdi-patak, Berki-patak, Szentiváni-patak, Szentmártoni-árok, stb.). Az ezek völgyéből kiemelkedő dombok oldala és teteje a régészeti korokban kiválóan alkalmas volt megtelepedésre. Ezért ezek — a már ismert régészeti lelőhelyeken kívül eső szakaszokon is — 4– 500 m széles sávban régészeti érdekű területnek tekintendők.

-72-

A terület neve és elhelyezkedése Fedettség Helyrajzi szám Indoklás

Fekete-hegy

Erdő. 0218. 2003: A Fekete-hegy északi csúcsán az erdő miatt nem lehetett lelőhelyet megfigyelni, nagyon valószínű azonban, hogy a 6. lelőhely települése ide is kiterjed. Tévesen szennainak feltüntetett lelőhelyek

Sorszám

1.


Kor/jelleg Kutatástörténet

Szenna

kora újkor/éremlelet Kocztur Éva (Somogymegye régészeti leletkatasztere. Bp. 1964. 142. o.) Szennánál az MNM éremtárának 59/1891. számú iratára hivatkozva 1554-es évszámmal záródó 250 db-os éremleletről ír. Ugyanerre hivatkozva Gedai István is a Somogy megyei Szennához köti a leletet. Az MNM 1891. évi gyarapodásáról beszámoló cikk szerint az éremlelet a Nógrád megyei Szennán (Szenna, később Nógrádszenna, ma Senné Szlovákiában) került elő (ArchÉrt Új folyam XII (1892) 187.). Újabb adatok felbukkanásáig nem dönthető el, hogy valójában hol látott napvilágot a lelet.

Megjegyzés

Budapest, 2004. január 30. Dr. Torma István

-73-

SZENNA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

Recommend Documents