Egyszerű gondtalan élet, s függetlenség és aztán hogy dalolhassak – ez a vágyam!1
Szemerjai Szász Károly Gyermek- és ifjúkora Szász Károly 1829. június 15-én született Nagyenyeden. Apja, id. Szász Károly, jogász és kollégiumi tanár, édesanyja Münstermann Franciska. Elemi és gimnáziumi tanulmányait Nagyenyeden végezte Mentovich Ferenc és Zeyk Miklós keze alatt. Felsőfokú tanulmányait Kolozsvárott kezdte 1845-ben, 1848-ban matematika szaktanítói oklevelet kapott. Itt ismerkedett meg Gyulai Pál, Salamon Ferenc és Szilágyi Sándor költőkkel. 1848-ban, amikor édesapja államtitkári kinevezést kapott, magával vitte fiát is Budára. A pesti egyetemen matematikai és hadtudományi előadásokat hallgatott. Amikor 1849-ben Debrecenbe kerülnek, a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium fogalmazója lett. Ezt követően beállt a hadseregbe, ahol kezdetben káplár volt, később hadnagyi rangot szerzett. A fegyverletétel után menekültként bujdosott Tiszaroffon (a Borbély családnál), majd Bején. Ebben a gömöri helységben a Szentmiklóssy család nevelője volt. Ugyanitt ismerkedett meg és kötött barátságot Tompa Mihály keleméri lelkipásztorral. 1850-ben mivel a főiskolák szüneteltek, magánúton végezte el a teológiai tanulmányokat, és 51-ben sikeres papi vizsgát tett. A pályaválasztás Pályaválasztási küzdelmeiről részletesen beszámolt naplójában, melynek erre vonatkozó részleteit Lukinich Imre közölte az 1926-ban kiadott Nagyenyedi Albumban.2 A következőkben nagyrészt ezekre a naplórészletekre támaszodva fogom fölvázolni a 19-20 éves ifjú pályaválasztási terveit. „Én pap akarok lenni. Különös! Eltemetni magamat, vágyaimat egy rongyos falu kalangyái, ekevasai, s legfölebb egy rozzant egyház falai – és végre míveletlen, előítéletes emberek közé! […] Vagy legyek orvos? Fél charlatán a legjobb esetben is! Aztán, méltán vagy méltatlanúl anynyi vád érjen, anynyi átok kísérjen. Mert ne mulaszszak el semmit egy ember megtartására, de még csak negative tettem a mit kelle – hát képes vagyok megtenni positive a mit kell? És az önvád, erre semmit se 1
Dr. Lukinich Imre, Nagyenyedi Album, Egy régi enyedi diák naplójegyzetei (ifj. Szász Károly naplójából), Budapest, A Nagyenyedi Bethlen-Kollégium Volt Diákjainak Testvéri Egyesülete, 1926, 128. 2 Dr. Lukinich Imre, Nagyenyedi Album, Egy régi enyedi diák naplójegyzetei, Budapest, A Nagyenyedi BethlenKollégium Volt Diákjainak Testvéri Egyesülete, 1926, 111-138.
1
számítsak? – hanem hogy ily nagy oratiokba ne kezdjek, még pénzem se lesz, hogy 6 évig Bécsben üljek. Mérnök legyek? Volt idő, mikor édesapám kedvenc eszméje ez volt. Ő hitte, hogy lenne jövendőm mint mérnöknek, nem csak magamnak jól élni, hanem használni is. De nem is említve, hogy kedélyem s kedveletemmel nagy ellentétben áll, abban is kétkedem, hogy jövendőm lenne, most mikor azon pályára mostanság, de csak ugyan már előttem néhány évvel szinte számtalan sok ment. Legyek ügyvéd? Itt ebben a törvénytelen országban? Áhá – megse érdemli, hogy gondoljak e pályára! Jóreggelt! Mondjatok pályát, melyen hamarább célt érjek – és oly célt, minőre én vágyom. Előttem áll a papság s annak véghatáránál a professorság…”3 A papságot sohasem hivatásként kezelte. Erre enged következtetni az alábbi naplórészlet: „s hogyan készülök én a papságra? Nem arra készülök. Nem pap, hanem mívelt ember akarok lenni.”4 A későbbiekben arról vall naplójában, hogy a papság csupán eszköz e cél érdekében. „Én pap akartam lenni. Máshol e naplóban megírtam, miért. Nem a papság maga mire vágyom, a cél; ez csak eszköze.”5 Szász Károly pályaválasztására nagy hatással volt az édesapja is, hiszen láttuk, hogy egy időben azt szerette volna, ha fiából mérnök lesz. Naplójából arra lehet következtetni, hogy Kolozsvárt matematikai tanulmányait is édesapja kívánságára végezte el, akiben határtalanul bízott.6 Családi élete Szász Károly 1852-ben házasodott meg. Unokahúgát, Szász Pólát vette feleségül, aki maga is költőnő volt, és Iduna álnéven írt verseket. Egy év gyermektelen házasság után felesége meghalt. Póla emlékére írta az Iduna című verset, melyből idézek: 1. Ne kapd föl nevét kósza hír,
2. Nem élt avégett, hogy nevét
adj neki nyugtot néma sír,
a hír szellője hordja szét,
fedezd be árnnyal zöld berek,
s ha dalolt, mint a csalogány,
felejtsétek el emberek.
magának énekelt csupán.
3
Dr.Lukinich Imre, Nagyenyedi Album, Egy régi enyedi diák naplójegyzetei, 116-117. Dr.Lukinich Imre, Nagyenyedi Album, Egy régi enyedi diák naplójegyzetei, 117. 5 Dr.Lukinich Imre, Nagyenyedi Album, Egy régi enyedi diák naplójegyzetei, 123. 6 Dr.Lukinich Imre, Nagyenyedi Album, Egy régi enyedi diák naplójegyzetei, 124. 4
2
Felejtsétek el emberek, fedezd be árnnyal zöld berek, adj neki nyugtot néma sír, ne kapd föl nevét kósza hír. Ötévi gyász után újra megnősült, 1858-ban feleségül vette Bibó Antóniát, aki 1900. március 15-én halt meg. Ezután az immár másodszor is megözvegyült férj szellemi frissessége és egészsége rohamosan hanyatlani kezdett. 1903. október 25-én kénytelen volt lemondani papi és püspöki hivataláról, majd 1905-ben ő maga is meghalt. A tanár Nevelői pályáját a szabadságharc leverése után kezdte meg bejei bujdosása idején. Ezt követően a nagykőrösi, majd a kecskeméti gimnáziumokban tanított. Nagykőrösön, ahol először magyar nyelvet és irodalmat, majd matematikát oktat, két évig együtt dolgozott Arany Jánossal. A magyar nyelvi és irodalmi katedrán Arany János követte. A kecskeméti gimnáziumban pedig a matematika tanításával bízták meg. Pedagógiai elveinek kialakulására minden valószínűség szerint nagy hatással volt ifj. Zeyk Miklós. Naplójában részletesen leírta mindazt, amit Zeyk mondott el órán a helytelen valamint a célravezető tanítási módszerekről. Szerinte a memorizálás csupán idegen nyelv, versek és idézetek megjegyzésekor hasznos, a többi esetben sokkal inkább arra kell törekedni, hogy a tanuló megértse a tananyagot, miközben „nálunk minden tudomány egyedül a memorizálásra van szorítva”. Ezek alapján a tananyagot a diáknak megfelelő szinten és módon kell előadni. Továbbá a gyermekeknek az elvont tudományok helyett a specialitásokat kell tanítani, és mellőzni kell „a durva, elriasztó, figyelmet, kedvet haragos szóval, feddéssel, sőt veréssel ébreszteni akaró, de éppen azok által elölő modort.” A tanulás helyes indokai közé számlálta a „természeti ösztönt”7, a tanulásból eredő kellemes érzést, valamint az alkalmazhatóságot, amely minden valódi tudásnál megvan.8 A budapesti egyetem bölcsészeti fakultása magántanárrá avatta, és 1882-ben doktori címmel tűntette ki. Magántanárként az egyetemen világirodalmi előadásokat tartott. A politikus és népnevelő Politikai pályafutását az 1860-as évek közepén kezdte, amikor Országgyűlési képviselővé választották. Ezt követően 1867-ben a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban a protestáns ügyek tanácsosa volt. Amikor 1869-ben Pest megyei, majd 1872-ben Jászkun kerületi tanfelügyelő 7 8
E természeti ösztön, vagyis a tudásvágy jelenlétének a fontosságát már Apáczai is hangsúlyozta. Dr.Lukinich Imre, Nagyenyedi Album, Egy régi enyedi diák naplójegyzetei, 119.
3
lett, lemondott lelkipásztori hivataláról. 1876-ban miniszteri tanácsos lett, és a Dunamelléki egyházkerületnek előbb lelkészi, majd világi tanácsbírái között foglalt helyet. Ebben a minőségben volt jelen világi póttagként a debreceni zsinaton is. A lelkipásztor Miután magánúton elvégezte a teológiát, 1851-ben sikeres papi vizsgát tett. Lelkipásztori pályájának állomásai: Rimaszombat, Kézdivásárhely, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Budapest. Meggyőződése szerint, amely már-már a kultúrprotestantizmus9 határát súrolta, a lelkipásztorság volt a legalkalmasabb eszköz annak érdekében, hogy művelt emberré válhasson.10 A püspök 1884-ben a „kormányhatalom nagyfokú érvényesítésével”11megválasztották a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé és Pest első lelkipásztorává. Püspökként igen értékes egyháztörténelmi anyagot hagyott hátra: kerületének mind a nyolc megyéjében valamint a SzlavónSzerémségben fekvő anya- illetve leányegyházaknál is püspöki vizitációt végzett. Mindenhol egyházi beszédet tartott (e beszédeit két vaskos kötetben örökítette meg a gyülekezetek birtokaira vonatkozó hiteles adatokkal együtt), „Egyházlátogatásait ő is püspökké választása után hamarosan (1885-ben) megkezdte, s 1893-ra végiglátogatta az egyházkerület valamennyi egyházközségét. Igen alapos munkát végzett. Mint író-irodalmár embernek, nem kerülte el a figyelmét semmi. Vizitációs feljegyzéseiben a helyi viseletekről, a templomi ülésrendről, helyenként a látogatás alkalmával felszolgált ételekről is említést tesz, ezért azt az anyagot néprajzos kutatóink gyakran és előszeretettel forgatták-forgatják”.12 Püspöksége idején kezdődött meg az Angol Bibliaterjesztő Társulat támogatásával a Károli Gáspár bibliafordításának a modern magyar nyelv igényei szerinti átdolgozása. A revideált szöveg 1908-ra készült el, és vált a protestáns egyházak liturgiájának hivatalos szövegévé. Az akadémikus 1858-ban levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). 1869-ben már az MTA rendes tagja, 1892-95 között az Akadémia másodelnöke volt, 1898-ban osztályelnöke s végül 1899-től tiszteletbeli tagja volt.
9
A kultúrprotestantizmus az a teológiai – gondolkodástörténeti irányzat, amely azt tanítja, hogy minden kultúra a vallásban, s a valláson belül a keresztyénségben éri el fejlődésének legmagasabb fokát, és ily módon a vallás a kultúra megtartójává válik. Kialakulása és elterjedése Friedrich Schleiermacher (1768-1834) nevéhez fűződik. 10 Ld. fennebb a pályaválasztásról szóló részletet. 11 Warga Lajos, A keresztyén egyház történelme III, Sárospatak, 1908, 445n56. 12 i.m. http;//www.reformed-croatia.info/bizalom/szaszlaszo008.htm (2006-09-29)
4
Az író és műfordító Irodalmi munkássága sokrétű és szinte minden műfajra kiterjedt. Már tizenhét éves korában kitűnt az Életképekben közreadott verseivel, és 1848-ban a Murány hölgye című költői elbeszélésével elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Pesten megismerkedik a magyar irodalom nagyjaival, és Vörösmarty és Petőfi buzdítására nagykőrösi tanárkodása idején az angol irodalom remekeiből fordított magyar nyelvre. Warga Lajos egyháztörténész megállapítása szerint az „igen szorgalmas és jeles műfordító és költő még több kitűnő művel is gazdagíthatta volna az egyházi irodalmat, ha több különféle téren szét nem forgácsolja tehetségét.”13 Cikkei, versei jelentek meg a Vasárnapi Újságban: 1854-1901 között 166 eredeti és fordított költeményét közölte a lap, 1867-1897 között a lap főmunkatársa, ez időben 277 életrajzot írt. Ezen kívül sok cikke és fordítása is ebben a lapban látott napvilágot Írt az Akadémiai Évkönyvekbe, az Akadémiai Értesítőbe, a Budapesti Szemlébe is (1858-1901 között száznál is több cikket és költeményt), a Kisfaludy Társaság Évlapjaiba, a Szépirodalmi Figyelőbe és a Koszorúba; ezen kívül csaknem az összes lapban jelentek meg cikkei és költeményei. Így a Fővárosi Lapokban 1864-1895 között 171 eredeti és fordított költeménye jelent meg. Őt is olyan témakörök, gondolatok foglalkoztatták, mint Lévai Józsefet. A családi örömök, irodalmi olvasmányai voltak fő ihletői. Az életben ért csalódásait, konfliktusait ő is Isten elé vitte. Sok művet alkotott az óda műfajában, kedvelte az alkalmi valamint az ünnepi ódákat, amelyek jellemzője az apatikus kedély. Csak ritkán írt tragédiákat. Szász korára már több szempontból is időszerűvé vált a világirodalom nagy műveinek magyar nyelvre való átültetése. Szükséges volt a modern, mindenki számára hozzáférhető módon történő tolmácsolás. Valószínűleg ezért foglalkoztatta kora több hírességét is a fordítás, így Vörösmartyt, Petőfit és Aranyt Shakespeare teljes műveinek lefordítása. Nincs azonban a Nyugat nagy fordítónemzedéke előtt olyan, aki annyit vállalt volna, mint Szász Károly, hogy magyarul olvashassunk remekműveket. Ő szinte az egész világirodalmat „bekalandozta”. Műfordításai közül legjelentősebb a Nibelung-ének fordítása valamint Dante Isteni színjátéka. Továbbá Goethe és Schiller költeményeit, Thomas Morus és Tennyson műveit, de a francia irodalom remekeit sem hagyta ki. Az alábbi szerzők műveinek egy részét ugyancsak az ő fordításában is olvashatjuk: Byron, Burns, Walter Scott, Longfellow, Lamartine, Victor Hugo, Horatius, Shakespeare, Molière stb. Lírai műfordításaival sikerült ellensúlyoznia a Petőfit utánzók népies rímpengetését, és helyrehoznia a magyar olvasóközönség zavarba jött ízlését.14 Pontosan és költőien akart fordítani. 13 14
Warga Lajos, A keresztyén egyház történelme III, Sárospatak, 1908, 605. „Szász Károly”, Révai Nagy Lexikona, XVII. kötet. Budapest, Révai Tesvérek Irodalmi Intézet Rt, 1925.
5
A költészetben leginkább az Arany János képviselte nép-nemzeti iskola követője.15 Szerb Antal ezért a klasszicizáló iskolán belül az epigon líra alcím alatt mutatja be Szász Károly költészetét.16 Költőként nem eredetiségre, hanem változatosságra és a technikai művészet tökéletességére törekedett.17 A magyar történelem és irodalom jelentős személyiségeiről ünnepi ódákban emlékezett meg: Széchenyiről, Kazinczyról, Vörösmartyról, Petőfiről, Deák Ferencről. A Deák Ferencről szóló ódájával nyerte el az MTA 100 aranyas pályadíját. Három nagyobb eposzával akadémiai koszorút nyert. Ezek: a Trencsényi Csák (1861), az Álmos (1868) és a Salamon (1878) című eposzok. Drámáival gyakran nyert pályadíjat, de e művei a színpadon nem arattak sikert. Jelentősebbek: a Zsigmond király, A Perényiek, a Királyok iskolája, a Kálmán király, A politikus asszonyok, az Attila halála és a Bölcs Salamon. Szász Károly az egyházi irodalmat is gazdagította. Az elszórtan megjelent teológiai tanulmányok és imakönyvek mellett dolgozataiból három gyűjteményes kötet jelent meg: Az egyházi évkör (1881), a Csak a Krisztust (1887) és az Élet a halálban (1893). Teológiai munkáival a napirenden lévő kérdések irányításában vett tekintélyes részt.18 Tankönyvíróként a matematika és természettudományok terén alkotott figyelemre méltót.19 1903-ig viselte egyházi hivatalait, s ekkor, egy fölöttébb munkás és fáradalmas élet után teljesen visszavonult. 1905. október 15-én hunyt el. „Félszázados működése az irodalomban, közoktatásban és egyházban éppoly termékenyítő, mint éltető; nemcsak ragyogása, de áldása volt.”20 Felhasznált irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
„Szász Károly” in: Egyetemes Lexikon, Magyar Könyvklub, 2001. „Szász Károly” in: A Magyar Irodalom Története, II. kötet, Budapest, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Társulat Kiadása, 1907 „Szász Károly” in: Új Magyar irodalmi lexikon III, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. „Szász Károly”, Révai Nagy Lexikona, XVII. kötet. Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1925. Dr. Lukinich Imre, Nagyenyedi Album, Budapest, A Nagyenyedi Bethlen-Kollégium Volt Diákjainak Testvéri Egyesülete, 1926. Szász Károly, Iduna c. vers Szerb Antal, Magyar irodalomtörténet, Magvető, 2002. Vass Antal, Emléknapok Erdélyben, Trikolor könyvkiadó, h. és é. n. Warga Lajos, A keresztyén egyház történelme III, Sárospatak, 1908. www. mek. oszk.hu/02200/02228/html/04/82.html http;//www. reformed-croatia. info/bizalom/szaszlaszo008. htm (2006-09-29) Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái, Budapest, Adatbázis Kft. 2000; forrás: www.mek.oszk.hu/03600/03630 (megnyitva 2006. május 15) Zoványi Jenő, Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, Budapest,A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, 1977.
15
„Szász Károly” in: Egyetemes Lexikon, Magyar Könyvklub, 2001, 864. Szerb Antal, Magyar irodalomtörténet, Magvető, 2002, 392-394. 17 „Szász Károly”, Révai Nagy Lexikona, XVII. kötet. Budapest, Révai Tesvérek Irodalmi Intézet Rt, 1925. 18 Warga Lajos, A keresztyén egyház történelme III, Sárospatak, 1908, 629-30n153. 19 Szerb Antal, Magyar irodalomtörténet, Magvető, 2002, 394. 20 A Magyar Irodalom Története, Budapest, 1907. 16
6
Vázlatos életrajz 1829. június 15-én született Nagyenyeden. 1845-ben Kolozsvárra ment akadémiai tanfolyamra. 1848-ban Budára költöznek. A pesti egyetemen matematikát és hadtudományt tanul. 1849-ben Debrecenbe kerül, majd belép a hadseregbe. 1850-ben Bejében nevelősködik, közben teológiát tanul. 1851-ben rimaszombati segédlelkész, majd Nagykőrösi gimnáziumi tanár. 1853-ban kecskeméti gimnáziumi tanár 1854-ben kézdivásárhelyi lelkipásztor 1857-ben kunszentmiklósi lelkipásztor 1858-tól kapcsolódik be a MTA tevékenységébe. 1860-tól a Kisfaludy társaság tagja. Ugyanebben az évben esperessé választották. 1863-ban szabadszállási lelkipásztor 1865-ben Deák-párti országgyűlési képviselő 1867-től közoktatásügyi tanácsos 1869-ben tanfelügyelő lesz, és lemond lelkipásztori hivataláról. 1872-től a minisztériumban működött. 1876-ban miniszteri tanácsos. 1884-ben dunamelléki püspök és pesti első lelkipásztor. 1889-ben az akkor megalakult Magyar Protestáns Irodalmi Társaság első elnöke. 1903-ban lemond püspöki és papi hivataláról. 1905-ben meghal. Szász Károly munkái (forrás: www.mek.oszk.hu/03600/03630): 1. Nemzeti színek. Költemények. Kolozsvár, 1848. (Gyulai Pállal és Mentovich Ferenczczel). 2. Számtan. (Algebra). Pest, 1853. (Atyjával együtt). 3. Moore Tamás költeményeiből. Angolból ford. U. ott 1853. 4. Schoedler Frigyes. A természet könyve. Ford. U. ott, 1853. (Mentovich Ferenczczel). 5. Angol és franczia költőkből. Kiadta barátja Tomory Anasztáz. Pest, 1853. (Levelek a Külföld Koszorújából I. Moore Tamás). 6. Močnik. Számítástan. (Arithmetika). Ford. U. utt, 1854. két rész. (I. 8. kiadás 1873., II. 6. k 1873. U. ott). 7. Buzgóság könyve. Elmélkedések és imák prot. nők számára. U. ott, 1855. Czímképpel. (6. kiadás. Bpest, 1892). 8. Angol és franczia költőkből. Ford. U. ott, 1855. (Levelek a külföld költői Koszorújából II.). 9. Hedvig. Költői beszély. U. ott. 1856. 10. Cleinmann Károly. Isten mindenem... 3. kiadás. Átnézte. U. ott, 1858. 11. Lyrai áloék. Nyugati költőkből ford. Pest, 1861. 12. A könyvben, szóban, tettben nyilatkozó hazaszeretet. Egyházi emlékbeszéd néh. sárvári és felsővidéki gróf Széchenyi István fölött. Kecskemét, 1861. 13. Széchenyi emlékezete. Pest, 1861. (Költemény.) 14. Széchenyi István gr. fölött. Egyházi emlékbeszéd a kúnszentmiklósi h. h. egyházban. Kecskemét, 1861. 15. Béranger dalai. Magyarították Szász Károly, Illésy György és mások. Pest, 1861. 16. Szász Károly költeményei. U. ott, 1861. 17. Libanon és Romania. Egyházi beszéd. U. ott, 1861. 18. Gr. Teleki László felett emlékbeszéd Félegyházán. Kecskemét, 1861. 19. Gr. Teleki László felett egyházi gyászbeszéd és ima Dunaföldváron. U. ott, 1861. 20. Trencsényi Csák. A m. tud. Akadémia által 100 aranynyal koszorúzott költői beszély tíz énekben. Pest, 1861. 21. Magyarország története rövid vonásokban középtanodák számára. U. ott, 1861. (2. kiadás 1865., 3. k. 1891. U. ott. Közhasznú Családi Könyvtár 3.). 22. Magyarország földleírása rövid vonásokban. U. ott, 1862. (3. kiadás. U. ott, 1871). 23. A nyomorúság árvizei. Egyházi beszéd. Kecskemét, 1862. 24. A kis Ilonka emlékezete. Pest, 1862. 25. Gyöngyvirágok. Nyugoti költőkből ford. U. ott, 1862. 26. Hugo Viktor: A századok legendájából, ford. U. ott, 1862. 27. A versszavalás elméleti és gyakorlati kézikönyve. U. ott, 1862. (3. kiadás. U. ott, 1871). 28. Thackeray: Esmond Henrik, Anna királynő ezredesének önéletirata. Ford. U. ott, 1862-65. Két kötet. (Szász Bélával).
7
29. A meghivott meghívóival szemben. Székfoglaló beszéd, melylyel a szabadszállási lelkipásztori hivatalát megkezdette. Kecskemét, 1863. 30. Emlékeztetés a hirdetett evangeliomra. Búcsúbeszéd. U. ott, 1863. 31. Gyászbeszéd Szilády László halasi ref. lelkész végtisztességtételén 1862. jún. 9. Kecskemét, 1863. 32. Zrinyi, a költő. Pest, 1863. (2. kiadás. Függelékül: Lorántffy Zsuzsánna szőnyege. U. ott, 1865). 33. Kis biblia. Legrövidebb kivonat az ó- és uj-testamentomi bibliai történetekből. U. ott, 1863. (17. kiadás. 1897.). 34. Zschokke Henrik. Áhítat órái. Ford. Pest, 1864. Két kötet. 35. Halotti imák, közönséges esetekre és alkalmakra. Debreczen, 1865. 36. Lord Clive, Warren Hastings, Az angol Keletindia meghódítása. Ford. U. ott, 1865. (2. kiadás. Bpest, 1886). 37. A Nibelung-ének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. U. ott, 1865. (Értekezések a nyelv és széptud. köréből I. 4.). 38. Hugo Viktor: A tenger munkásai. Ford. Pest, 1866. Három kötet. 39. Egy képviselő naplójegyzetei az 1865. decz. 10. megnyilt országgyűlés alatt. Pest, 1866-67. Három füzet. 40. Két színmű. (I. Herodes. II. Lelencz). U. ott, 1866. 41. Macaulay B. T., Hampden, Pitt, Chatam gróf, Lord Clive, Warren Hastings. Négy politikai életrajz. U. ott, 1866. 42. Močnik: Algebra. Ford. U. ott, 1866. 43. Juste Tivadar: Mária magyar királyné II. Lajos özvegye. Ford. U. ott, 1866. 44. Gróf Desewffy Emil emlékezete. U. ott, 1867. (M. tud. Akadémia Évkönyvei XI. k. 7.). 45. Nibelung-ének. Ónémet hősköltemény. Ford. U. ott, 1868. 46. A gavallér politikusok. Satira. U. ott, 1869. 47. Laveleye Emil. Deák Ferencz. Ford. és jegyzetekkel kísérte. U. ott, 1869. 48-49. Moliére vígjátékai: III. A mizantrop. IV. A férjek iskolája, A nők iskolája, A nők iskolájának bírálata. V. A pórul járt megédesek, Sganarelle, Kénytelen házasság. XII. Pourceaugnac ur) U. ott, 1869., 1871-72., 1873. (IV., V. I. kiadás. U. ott, 1884). 50. Nibelungok U. ott, 1869. 51. A tragikai felfogásról. Székfoglaló. U. ott, 1870. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. II. 2.). 52. Álmos. A m. tud. Akadémia által 1868-ban száz aranyos Nádasdy-díjjal jutalmazott hősköltemény 10 énekben. U. ott, 1870. (Corvina Könyvtár). 53. Dícsköltemény. 1871. okt. 11. a Csokonai-szobor leleplezésénél elszavalt, 40 aranynyal jutalmazott pályamű. Debreczen, 1871. 54-60. Shakespeare minden munkái. Ford. többen. Kiadja Tomory Anasztáz költségén a Kisfaludy-Társaság. I. Othello; II. Télirege; III. Machbeth; VI. Antonius és Cleopatra; XI. Romeo és Julia; A vihar; XIV. II. Richard király; XVIII. VIII. Henrik király. U. ott, 1864-1878. 61. Közkönyvtáraink s az egy országos könyvtár. Pest, 1871. (Lenyomat a Pesti Naplóból). 62-70. Verne Gyula regényei, Utazás a holdba és a hold körül (1869. 1870); Utazás a föld középpontja felé (1875); Utazás a föld körül 80 nap alatt (1876); Utazás a tenger alatt (1875); Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig (1877); Servadac Hektor kalandos utazása a naprendszeren át (1877); A rejtelmes sziget (1877); Tizenötéves kapitány és A Bounty lázadói (1878); A Begum 500 milliója (1879); A gőzház (1880). Bpest, 1872-1880. (Ezen regények nagyobbrészt előbb a Vasárnapi Ujságban átdolgozva jelentek meg képekkel, nagyrészt 3. kiadásban is). 71. Eötvös József báró emlékezete. U. ott, 1872. (Akadémia Évkönyvei XIII. 6.). 72. Karner János: Számolókönyv kereskedők és iparosok számára. Ford. U. ott, 1872. 73. Karner: Teljes gyakorlat. számtan kiskereskedők és iparosok számára. Ford. U. ott, 1872. (Mentovich Ferenczczel és Szabó Imrével). 74. Szász Károly kisebb műfordításai. Teljes kiadás. U. ott, 1872. Három kötet. (és U. ott, 1873. Családi Könyvtár). 75. Byron, Hugo Viktor, Béranger. Műfordítások. U. ott, 1873. 76. Lewes Gy. Henrik, Goethe élete. U. ott, 1874. Két kötet. 77. Emlékbeszéd Kriza János l. t. felett. Bpest, 1875. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. V. 5.). 78. Szente Izabella, budai képezdei növendék. Gyászbeszéd és két ima. U. ott, 1875. 79. Tennyson Alfréd, Király-idyllek: I. Helen-II. Ginevra. U. ott, 1875. (Olcsó Könyvtár 13.). 80. Göthe költeményei. U. ott, 1875. Két kötet. 81. Emlékbeszéd Jakab István felett. U. ott, 1877. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. VI. 5.). 82. Salamon. Tört. költemény. U. ott, 1878. 83. Nisard. A franczia irodalom története. U. ott, 1878-80. Négy kötet. 84. Emlékbeszéd Pázmándi Horváth Endre 1839-ben elhunyt r. tag felett. A születése századik évfordulóján Pázmándon. U. ott. 1879. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. VIII. 5.). 85. Gróf Széchenyi István és az Akadémia megalapítása. U. ott, 1880. 86. Emlékbeszéd Lewes H. Gy. felett. U. ott, 1881. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. IX. 5.). 87. Papi dolgozatok. U. ott, 1880., 1887. Három kötet. (I. Halotti imák. II. Az egyházi évkör. III. Csak a Krisztust). 88. Az egyházi évkör. Ünnepi prédikácziók. U. ott, 1881.
8
89. A világirodalom nagy eposzai. U. ott, 1881-82. Két kötet. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó-Vállalata). 90. Hugo Viktor. Borgia Lucretia. U. ott, 1882. (Olcsó K. 140.). 91. Id. gróf Teleki László ismeretlen versei. U. ott, 1882. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. X. 7.). 92. Ebers György: Egy polgármesterné a XVI. századból. Ford. U. ott, 1882. Két kötet. 93. Tennyson: Az Arthur-mondakör és T. Király-Idylljei. Egyetemi előadásai után. U. ott, 1882. (Kőnyomat). 94. Edwards B. Amália: A nyoma veszett. Angol regény. Ford. U. ott, 1882. 95. Gyermek-élet U. ott, év n. (Vargha Gyulával). 96. Theuriet André, Becsvágyból. Regény. Ford. U. ott, 1883. 97. Kisebb költeményei. U. ott, 1883. aczélm. arczk. 98. Payn Jakab: Egy fedél alatt. Ford. U. ott, 1883. 99. Pierantoni-Mancini Gracia: Lidia, egy olasznő története. Regény. Olaszból ford. U. ott, 1883. 100. Virágos kert A magyar lyrai költészet legszebb virágaiból. Szerk. U. ott, év n. 101. Az Odysseia. Bevezetéssel a homéri eposzokba. U. ott, 1884. (Ifjúsági Iratok Tára 2., 3.). 102. Gyászbeszéd id. széki gróf Teleki Gyula ravatalánál Gyömrőn, 1883. decz. 26. U. ott, 1884. 103. Arany biblia. A szentírás feltüntetve a legnagyobb művészek képeiben, a hozzátartozó bibliai szöveggel. U. ott, 1884. Száz remek képpel. 104. Befejezett élet. Jordán István felett Pomázon 1884. nov. 30. U. ott. 105. Black William: Jolán. Angolból ford. U. ott, 1884. 106-107. Dante Alighieri Isteni színjátéka (Divina Commedia). Ford. bevezette és magyarázó jegyzetekkel kísérte I. A pokol. II. A purgatorium. III. A paradicsom. U. ott, 1885., 1891., 1899. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata IV. cyclus, Uj Folyam VII., XXXVIII.). 108. Trefort Ágoston. Élet- és jellemrajzi vázlat. Pozsony, (1886. Kortársaink 8.). 109. Schiller. Élet- és jellemrajz. Bpest, 1886. (Olcsó könyvtár 217.). 110. Válaszfalak az emberek között. Öt beszédben. U. ott, 1887. 111. Konfirmácziói Káté az evangelium szerint reformált helvét hitvallású növendékek számára. U. ott, 1888. 112. Az ember tragédiájáról. Győr 1889. (Egyetemes Könyvtár 22.). 113. Bölcs Salamon. Bibliai dráma négy felvonásban. Bpest, 1889. (Először adatott a Nemzeti Színházban 1889. jan. 25). 114. Uti tárcza. A visszatért. U. ott, 1890. 115. Horatius. Élet- és jellemrajz. U. ott, 1890. (Olcsó Könyvtár 381.). 116. A magyar protestáns irodalmi társaság közelebbi feladatairól. U. ott, 1891. 117. Templomszentelő imák és beszédek Nagybecskereken. U. ott, 1892. 118. Élet a halálban. Nagyobb és kisebb halotti beszédek és imádságok (1854-1893). U. ott, 1893. 119. Attila halála. Tört. tragédia 5 felv. U. ott, 1893. (Magyar Történeti Színműtár 1.). 120. István vezér. Történeti dráma 5 felv. U. ott, 1893. (M. Történeti Színműtár 2.). 121. A protestáns egyház viszonya a társadalmi kérdésekhez. U. ott, 1893. 122. Özv. Szász Károlyné Münstermann Francziska. 1806-1892. U. ott, 1893. 123. Az emberi szellem képviselői. Irta Emerson Ralph Waldo. Angolból ford. U. ott, 1894. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Uj F. XX.). 124. Győry Vilmos emlékezete. U. ott, 1894. (Különny. az Akadémiai Értesítőből). 125. Egy nap és ezer esztendő. Ujévi és egyszersmind milleniumi egyházi beszéd 1896. jan. 1. Pesten. Kecskemét, 1896. 126. Ezer év. Történeti drámai költemény három felv., előjátékkal és utóhanggal. Bpest, 1896. (Ifj. Szász Bélával együtt). 127. Madártávlatból. Bpest, 1897. (Olcsó Könyvtár 1030.) 128. Csendes órák. Segédkönyv a bibliának az életbe átvitelére. Irta dr. Miller I. R., ford. U. ott, 1897. (Házi Kincstár I.). 129. Gyászbeszéd és imádság az 1898. jún. 11. elhunyt bogáti Hajdú József hites ügyvéd koporsója felett. U. ott, 1899. 130. A magyar királyság, keresztyénség és reformatio. Egyházi beszéd. U. ott, 1901. Kéziratban: Drámái: Zsigmond király (1847), Lothario és Sperata, Perényiek; Királyok iskolája, Kálmán király, Jog és bitorlás; József császár, Apám felesége (vígj. 1. felv. előadatott a budapesti Nemzeti Színházban), Fattyú Borics, Erős szer hat, vígj., (Mátyás király cz. alatt előadatott a kolozsvári Nemzeti Színházban), A politikus asszonyok, vígj. 5. felv., Zrinyi, szomj. 5 felv. 1868., Amerikai párbaj (színműtöredék) és Nándor ostroma, hősköltemény. Szerkesztette az Akadémiai Emlékkönyvet 1859; a Különféle Papi dolgozatok. Uj folyama 1860. három füzetét; az Árvízkönyvet Szeged javára 1880.
9
