Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó

1

Arányos, egykulcsos adó  A személyi jövedelemadó mértéke majdnem minden (összevont adóalapba tartozó és külön adózó) jövedelemre egységesen 16 százalék. Kivételek. Megszűnik a végkielégítés megosztására vonatkozó szabály.  Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adó(előleg)alapjának meghatározásánál 2011-ben még megmarad a „félszuperbruttósítás” intézménye, de 2013-ig – két részletben - kivezetődik. Év

Alsó kulcs/adó kulcs

Második kulcs

Harmadik kulcs

Alsó sávhatár

Második sávhatár

2008.

18%

36%

40%

1 700 000

7 137 000

2009.

18%

36%

40%

1 900 000

7 446 000

2010.

21,59%

40,64%

-

3 937 008

-

2011.

20,32%

-

-

-

-

2012.

18,16%

-

-

-

-

2013.

16,00%

-

-

-

-

2

Adójóváírás  Adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bérjövedelem 16 százaléka, de legfeljebb havi 12 100, évesítve 145 200 forint, amennyiben a magánszemély évi összes jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt, 2011-ben a 2 millió 750 ezer forintot.  Az adójóváírást csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintot meg nem haladó éves összes jövedelemig lehet érvényesíteni. Az adójóváírás szabályai 2008-2011. között Az adójóváírás (Ft) éve

mértéke

Éves maximuma

korlátja

Fokozatos megállításának mértéke

határa

2008.

18%

136 080

1 250 000

9%

2 762 000

2009.

18%

136 080

1 250 000

9%

2 762 000

2010.

21,59%

181 200

2 510 236

15,2%

3 699 213

2011.

20,32%

145 200

2 165 354

15,2%

3 118 110 3

Adóévi összes jövedelem A magánszemély összes jövedelme az adóévben: az összevont adóalap + valamennyi bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem, továbbá + a vállalkozói osztalékalap, + az ekho alapjául figyelembe vett bevétel, + a külön törvény alapján beszámítandó bevétel, + nemzetközi szerződés alapján a MK-ban az adó alól mentesített olyan jövedelem, amely nem része az összevont adóalapnak, - az ingatlanátruházásból, a vagyoni értékű jog értékesítéséből, végleges átengedéséből, megszüntetéséből stb. származó, nem az összevont adóalapba tartozó jövedelem, - a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeg, - az osztalékelőleget, kivéve az osztalékká váló részt a beszámoló elfogadásának évében.

4

Családi kedvezmény I.  A családi kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezményként (korábban adókedvezmény formában működött), már egy gyermektől és jövedelemkorlát nélkül jár.  Összege: egy és két eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 62 500 forint, három és több eltartott esetén 206 250 forint kedvezményezett személyenként és havonta.

Gyermekek száma (fő) 1 2 3 4 5 6

Havi adóalapcsökkentés összege (Ft) 62 500 125 000 618 750 825 000 1 031 250 1 237 500

Havi adócsökken- Éves adóalapÉves tés összege csökkentés adócsökkentés (Ft) összege (Ft) összege (Ft) 10 000 750 000 120 000 20 000 1 500 000 240 000 99 000 7 425 000 1 188 000 132 000 9 900 000 1 584 000 165 000 12 375 000 1 980 000 198 000 14 850 000 2 376 000 5

Családi kedvezmény II.  Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után: • a családi pótlékra jogosult, a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; • a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); • a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.  A családi kedvezmény egyszeresen vehető igénybe, de a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, illetve élettárssal megosztható.

6

Egyéb kedvezmények  A személyi és az őstermelői kedvezmény változatlan szabályokkal és jövedelemkorlát nélkül igénybe vehető.  Az átmeneti rendelkezések alapján a tandíj, a felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye és a lakáscélú hiteltörlesztés után igénybe vehető áthúzódó kedvezmény utoljára a 2015. évi adóval szemben érvényesíthető. • Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és nyugdíjelőtakarékossági számla javára rendelkezni az adóévben történt saját befizetések 20 százaléka erejéig lehet.

7

Adómentes juttatások - adómentességek  Adómentessé válnak a korábbi adóterhet nem viselő járandóságok (pl. nyugdíj, munkáltatói lakáscélú támogatás).  Új szabályként adómentes a munkáltató által a munkavállalóra, a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagjára kötött, visszavásárlási értékkel nem bíró kockázati betegségbiztosítás díja.  Elemi kár, katasztrófa esetén adómentes a károsult által jogszabályban meghatározott feltételek szerint közadakozásból vagy a munkáltatójától kapott segély, támogatás.  Adómentes a volt köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke által a számukra biztosított előirányzatból juttatott közcélú felajánlás, adomány. 8

A kifizető adófizetése mellett adható juttatások  A „természetbeni juttatás” elnevezés megszűnik, külön nevesíti a törvény a „béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatásokat” és a „béren kívüli juttatásokat”.  A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatások alapja a jövedelem 1,19-szerese, mely után a kifizetőnek 16 százalék szja-t, valamint 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.  Új előírás adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő, a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklám, illetve egyéb ajándék juttatási lehetőség.  A kifizető minden olyan magánszemélynek is adhat csekély értékű ajándékot, akinek más jövedelme tőle nem származik.

9

Egyes béren kívüli juttatások  Az ún. béren kívüli juttatások után szintén a kifizető fizet 16 százalék adót, aminek alapja a jövedelem 1,19-szerese. A juttatást egyéb közteher (27% eho) nem terheli.  A jelenlegi kedvezményezetti kör kiegészül a megújulási kártya-számlára utalható, évi legfeljebb 300 ezer forint munkáltatói támogatással, és a havi legfeljebb 5000 forintig adható, korábban adómentes internethasználat térítésével.  A magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés kedvezményezése (az alapszabályozás ismert változására tekintettel) megszűnik.  A felek közötti jogviszonytól függő juttatások (pl. a sportcélú juttatás, a személyszállítási szolgáltatás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő, illetve a nem foglalkoztató részéről történő juttatás) adózása a jogviszony jellegétől függ. 10

Béren kívüli juttatások 1.  Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés – évente a minimálbért meg nem haladó mértékben,  Iskolakezdési támogatás – tanuló gyermekenként a havi minimálbér 30 százalékáig,  A munkáltató nevére szóló számlára megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet,  A melegétkeztetés (munkahelyi, vendéglátói vagy közétkeztetés) és a fogyasztásra kész étel értéke - havi 18, évesítve 216 ezer forintig; ide kell érteni a hideg és meleg utalványt is, akkor is, ha az adóéven belül utólag, az év elejéig visszamenőlegesen adják;  A Széchenyi-pihenőkártyára utalt összeg, akár több juttatótól is – évente maximum 300 ezer forintig;  A munkáltató által finanszírozott internethasználat, havi 5 ezer forintig; 11

Béren kívüli juttatások 2. A

munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára  az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba átutalt összeg – maximum a minimálbér 50 százalékáig;  az önkéntes egészségpéntár(ak)ba, illetve az önsegélyező pénztár(ak)ba átutalt összeg – együtt a minimálbér 30 százalékáig,  a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg - a minimálbér 50 százalékáig;  a szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás – évente a minimálbér 50 százalékáig,  az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt/viselt költsége – éves szinten a havi minimálbér két és félszereséig.

12

Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások 1. A kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott bevétel; 2. A cégtelefon használata; 3. A csoportos életbiztosítás; 4. A reprezentáció, illetve az üzleti ajándék nem adómentes része; 5. A reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (utazási- és szállásköltség, étel- és italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által megszerzett egyedi érték; 6. A kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás; 7. A minimálbér egy százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás; 8. A béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárát meghaladó juttatásrész. 13

Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások Ilyen például:  a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés;  a művelődési intézményi szolgáltatás (színházjegy, kulturális célú utalvány);  a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás;  a munkáltató által - minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott személyi kör részére, azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;  sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás, akár utalvány formájában is;  a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás; 14

Egyéb változások I.  Megszűnik az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózási lehetősége.  2011-től a magánszemély az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmei után – ha azt nem egyéni vállalkozóként végzi – minden esetben az összevont adóalapja részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik. Változnak az értékcsökkenés elszámolásra vonatkozó szabályok is.  Az illetékmentesen szerzett ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározásakor megszerzésre fordított összegként öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka számolható el.  A több részletben megszerzett ingatlan esetében a ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg meghatározásakor legalább a beépített anyag-értéket figyelembe szükséges venni. 15

Egyéb változások II. Osztalékjövedelem  Megszűnik az EGT államban működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléka utáni kedvezményezett, 10 százalékos adózás. Az osztalékjövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni. Árfolyamnyereség  Illetékmentesen szerzett értékpapír átruházása esetén szerzési értékként öröklés esetén a hagyatéki leltárban, vagy a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket, ajándékozás esetén az értékpapír szerzésének igazolt szerzési értékét, vagy ennek hiányában nullát kell figyelembe venni. Kamatjövedelem  A kamatjövedelem 2006. szeptember 1-jét követő adókötelessé válásához kapcsolódó átmeneti rendelkezések módosulnak.

16

Egyéb változások III. Tartós befektetésből származó (TBSZ) jövedelmeknél kisebb pontosítások  A hozamot nem a törvényben meghatározott konkrét napokon, hanem azokra a napokra vonatkozóan kell megállapítani. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem  Nemcsak a befektetési szolgáltatóval, hanem annak közreműködésével kötött ügyletek is minősülhetnek ilyen jövedelemnek . Nyereményből származó jövedelem  A nem pénzbeni nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szerese. Ez a szabály az irányadó a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, illetve verseny nem pénzben kapott díjára is. 17

Egyéni vállalkozók I. Ügyvédek, közjegyzők  Hasonlóan az egyéni vállalkozási tevékenység egyéni cégként történő folytatásának szabályaihoz, a törvény 2011-től szabályozza, hogyan kell eljárnia az egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, végrehajtónak, ha tevékenységét irodában folytatja.

18

Egyéni vállalkozók II. Adókulcs  Az egyéni vállalkozó adóalapjának 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalékkal, e fölött 19 százalékkal teljesíti adófizetési kötelezettségét. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást az egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és annak felhasználása nem kötött. Kivét kiegészítés  Hatályon kívül kerülnek – már 2010-re vonatkozóan is – az egyéni vállalkozó kivét-kiegészítése (a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködői díjkiegészítése is) megállapítására és adózására vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok.

19

Adóelőleg-szabályok  Egyszerűsödés: az adóztatás egykulcsossá válásával összhangban módosulnak az adóelőleg-nyilatkozat szabályai is.  A fizetendő adóelőleg – függetlenül a juttatott bevétel rendszeres vagy nem rendszeres jellegétől, illetve attól, hogy az adóelőleget a munkáltató, a kifizető, vagy a magánszemély köteles megállapítani és megfizetni – az adóelőleg-alap (családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap) 16 százaléka.  Változik az adójóváírás figyelembevétele: az adóelőlegnél a magánszemély azt nyilatkozatban kéri, továbbá nyilatkozik arról is, hogy az adóévben a munkáltatón kívül mástól az összes jövedelmébe számító jövedelmet nem szerez, valamint ezen utóbbi nyilatkozat hiányában akkor, ha a munkáltató által az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (adott kifizetést is figyelembe véve) nem haladja meg a jogosultsági határt. 20

Adóbevallás Adónyilatkozat az önadózás új formája. Bevallás helyett adónyilatkozatot nyújthat be az a magánszemély, aki  kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint ezer forint,  kizárólag kifizetőtől szerzett, kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adó(előlege)t a kifizető levonta,  egyrészt munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb, mint ezer forint, másrészt kifizetőtől szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, és abból az adó(előlege)t a kifizető levonta.  A munkáltatónak, a kifizetőnek a kifizetésről szóló igazoláson, összesített igazoláson tájékoztatnia kell a magánszemélyt, hogy jogosult-e az adónyilatkozat megtételére. 21

Társasági adó

22

Adóalanyok új adóalany => európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC).  A 723/2009/EK (2009. június 25.) tanácsi rendeletben szabályozott ERIC elsődleges feladata egy kutatási infrastruktúra létrehozása és annak nem gazdasági alapon való működtetése. Az ERIC elsődleges feladatának kiegészítéseként (korlátozott jelleggel) gazdasági tevékenységet is folytathat. A külföldi szervezet társasági adókötelezettsége  2011. január 1-jétől megszűnik a külföldi szervezet kamat, jogdíj és szolgáltatási díj fizetésével összefüggő adókötelezettsége. Az adókötelezettség megszűnése nem érinti a 2010-ben keletkezett adókötelezettségek teljesítését. Amennyiben a külföldi személy 2010. december 31-ig belföldi illetőségű adózótól kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kap, ezen jövedelmek után a 30 százalékos mértékű társasági adót meg kell fizetnie. 23

Adókulcs 2011  2011-től 500 millió forint adóalapig a 10 százalékos adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, az adóalap 500 millió forintot meghaladó részére a társasági adókulcs továbbra is 19 százalék. 2013  2013. január 1-jétől általános jelleggel 10 százalék lesz a társasági adókulcs.

24

Feltöltési kötelezettség  Változás 2010. december 16-ától (a 2010. évi adókötelezettségre is alkalmazhatóan): az adóelőlegkiegészítés árbevételi értékhatára 50 millió forintról 100 millió forintra nő.  Az új árbevételi határt már a 2010. december 20-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítési kötelezettségre is alkalmazni kell azon adózóknak, amelyeknek a 2009. adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot.  A módosított előírást a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók is alkalmazhatják a 2010. december 16át követően esedékessé váló feltöltésre.

25

Egyéb változások 1. Ellenőrzött külföldi társaság  Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmában a külföldi személy fizetendő adójára vonatkozó minimum 10 százalékban kerül meghatározásra. Ez alapján ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi társaság minősülhet, amely nem fizetett legalább 10 százalék társasági adónak megfelelő adót, vagy – nulla vagy negatív adóalap és eredmény esetén – a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adó mértéke nem éri el a 10 százalékot. Bejelentett részesedés  A bejelentett részesedés apportálásakor, a részesedés kivezetése miatt elszámolt ráfordítást meghaladó bevétel után is érvényesíthető az adóalap-kedvezmény. Szokásos piaci ár meghatározása  A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek köre kiegészül az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereség megosztásos módszerrel.

26

Egyéb változások 2. Magyar Kármentő Alap  A Magyar Kármentő Alap részére nyújtott támogatás után, a kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel megegyező mértékű kedvezmény érvényesíthető, így a Kármentő Alap által kiadott igazolás birtokában, a támogatás 50 százalékával csökkenthető a társasági adóalap.  Az adóalap-kedvezmény már a 2010-ben adott támogatásokra, juttatásokra is alkalmazható.  A Kármentő Alapnak adott támogatás, juttatás miatt keletkező költség, ráfordítás nyilatkozat nélkül is elismert költségnek minősül.

27

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 2010. augusztus 18-ától választhat ekho szerinti adózást • a hivatásos sportoló, • a szakképesítéssel rendelkező edző, sportszervező és irányító, valamint a sportmunkatárs, • általánosságban a sportszakember (edző, sportoktató, mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, a gyúró), ha sporttevékenységgel kapcsolatos feladatot lát el közvetlenül vagy közvetve.

Bevételi értékhatár A hivatásos sportolók az ekho szerinti adózást évi 100 millió (2010-ben 50 millió) forintos jövedelemhatárig alkalmazhatják, mely az áfaalanyoknál áfával csökkentett bevételt jelent. A többi ekho-alanyra a 25 millió forintos jövedelemhatár az alkalmazandó. Tagdíjból járulék 2010. november 1-je és 2010. december 31-e között az ekhos magánnyugdíjpénztári tag által fizetett ekhoból az ekhoalap 3,9 százaléka tb. nyugdíjjáruléknak minősül. 28

Hitelintézeti különadó

29

Adóalanyok, adóalap, adókulcs  2011-ben a pénzügyi szervezeteknek ismételten különadót kell fizetni.  Adóalanyok köre adóalap nem változott, de a 2010-ben alakult pénzügyi szervezet is adóalany.  A különadó bevallási határideje: 2011. március 10.  Az adót négy egyenlő részletben kell befizetni: március 10., június 10., szeptember 10. és december 10. napjáig.  50 milliárd forint adóalap felett az adókulcs mértéke nő, a biztosítóknál pedig sávos, háromkulcsos lesz.

30

Pénzügyi szervezetek különadója

31

Hitelintézeti különadó A hitelintézet a 2011. üzleti évi (a pénzügyi szervezetek különadója miatt keletkező ráfordítást nem tartalmazó) adózás előtti eredménye után 30 százalék hitelintézeti különadót állapít meg, vall be és fizet. A különadót a tao-bevallás benyújtásáig (fő szabály szerint 2012. május 31-éig) kell megállapítani.

32

Illeték

33

A közigazgatási eljárás illetéke  Hatályos szabály (Itv. 31 § (3)-(4): ha egy beadványban több kérelem van, és az nem tartozik más szerv vagy adott szerv más szervének hatáskörébe, az illetéket csak egyszer kell megfizetni (pl.: építési engedély több lakóegységre).  Változás: ha egy beadványban több kérelem van, kérelmenként kell az illetéket megfizetni.  Nem változik: több ügyfél esetén, ha minden ügyfélre csak azonos tartalmú határozat adható ki, akkor csak egyszer kell az illetéket fizetni.

34

Az illeték megfizetésének határideje  Hatályos szabály: illetékhatározat esetén az esedékességet követő 15. napig késedelmi pótlék mentesen lehet fizetni, míg a pótlékmentes időszakon túl történő fizetés esetén az eredeti esedékességtől jár a késedelmi pótlék.  Változás: egységesen 30 nap áll rendelkezésre a pótlékmentes fizetésre. Az esedékesség a határozat jogerőre emelkedését követő 15. nap, illetékelőleg esetén a 30. nap, míg az illeték-különbözet a felhívás alapján a közléstől számított 30. napon belül fizethető meg késedelmi pótlék mentesen.

35

Kedvezmény a fiataloknak Új rendelkezés szerint az állami adóhatóság a  35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére,  első lakástulajdon szerzése esetén, 12 havi, egyenlő részletekben fizetendő, késedelmi pótlék mentes részletfizetést ad.

36

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ

37

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Adókötelezettség   

Bolti kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR alapján a kiskereskedelem, bolti és nem bolti) [2. § a) pont] Távközlési tevékenység (elektronikus hírközlési szolgáltatás a 2003. évi C. törvény alapján) [2. § b) pont] Energiaellátó (2008. évi LXVII. tv. 10. § 1. pont; RH adó alanya) vállalkozási tevékenysége, ha energiaellátói tevékenységéből származó árbevétele legalább az összes árbevétel 5%-át eléri

38

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Adóalany Adóalany az adóköteles tevékenységet folytató:  jogi személy,  egyéni vállalkozó, valamint  Az Art. szerinti egyéb szervezet. A külföldi illetőségű is lehet adóalany, a belföldön, fióktelep útján kifejtett tevékenysége vonatkozásában, kizárólag a belföldön elért adóalapja után.

39

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Adóalap  

Az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel (számviteli törvény szerinti; eva alanynál az eva bevétel, magánszemélynél az szja-törvény szerinti bevétel). Bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén 2011-től az eladásra szánt áru szállítójának nyújtott szolgáltatás nettó árbevétele + az ezen szállító által adott utólagos engedmény bevételként elszámolt összege.

40

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Adómérték 

Bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén:  500 M Ft-ig 0 %;  500 M Ft - 30 Mrd Ft közötti részre 0,1%;  30 Mrd Ft-100 Mrd Ft közötti részre 0,4%;  100 Mrd Ft feletti részre 2,5%.  Távközlési tevékenység esetén: 

   

100 M Ft-ig 0%;

100 M Ft-500 M Ft közötti részre 2,5%; 500 M Ft és 5 Mrd Ft közötti részre 4,5%; 5 Mrd Ft feletti részre 6,5%. Energiaellátó esetén lineáris az adómérték, egységesen 1,05%. 41

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Kétszeres adóztatás kizárása 



Mikor merülhet fel kettős adóztatás például?  Ha az energiaellátó bolti kiskereskedelmi és/vagy távközlési tevékenységet is végez. Mit kell tenni?  Bolti kiskereskedelmi tevékenység estén ki kell számítani az adót a bolti kiskereskedelmi tevékenység adómértékei és az energiaellátó tevékenység adómértéke szerint, illetve  a távközlési tevékenység esetén: ki kell számítani az adót a távközlési tevékenység adómértékei és az energiaellátó tevékenység adómértéke szerint.  A két eredmény közül a nagyobb összeget kell megfizetni az adott tevékenység után. 42

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Kapcsolt vállalkozások adója    

Csak bolti kiskereskedelmi tevékenység és/vagy távközlési tevékenység esetén érdekes (mert itt progresszív a mérték). A kapcsolt vállalkozások bolti kiskereskedelmi tevékenységből, illetőleg távközlési tevékenységből származó nettó árbevételét össze kell adni. Az összegre ki kell számítani az adót. Az egyes vállalkozások a tevékenységből származó árbevételük arányában viselik a kiszámított adót.

43

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Eljárási szabályok I. Bevallás  Az adóról az adóévet követő év 150. napjáig,  az adóelőlegről  az előző évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozás esetén az adóévet követő év 150. napjáig.  az adóköteles tevékenységet kezdő, továbbá az átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül.

44

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Eljárási szabályok II. 

Adófizetés  Az adó megfizetése a bevallással egyidejűleg történik (akkor esedékes);  Az adóelőleget két részletben kell megfizetni:  Az előző évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozás esetén adóév hetedik és tizedik hó 20. napjáig egyenlő összegben;  az adóköteles tevékenységet kezdő, továbbá az átalakulással létrejött vállalkozó esetén a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig egyenlő összegben.

45

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Eljárási szabályok III. 

 

Az adófizetésre nem kötelezett (pl.: bolti kiskereskedelmi tevékenységből eredő árbevétele kisebb, mint 500 M Ft) nem kell sem adót, sem adóelőleget bevallani. Az adót a számviteli eredmény terhére (ráfordításként) kell elszámolni. Az Art. az irányadó a nem szabályozott eljárási kérdésekben.

46

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Adóelőleg összege 

  

Ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az előző adóévben folytatott adóköteles tevékenység árbevétele és az adómérték szorzata. Ha az adóévet megelőző év 12 hónál kevesebb, akkor évesíteni kell az árbevételt. Adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő esetén a várható adó. Átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az átalakulás napjáig elért árbevétel és adómérték szorzatának vagyonarányos része.

47

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Átmeneti szabályok 2010-re I.  



Adóalany az, aki 2010 október 1-jén vagy azt követően adóköteles tevékenységet végzett. Az adóalap a 2010. évi adóköteles nettó árbevétel; naptári évtől eltérő üzleti évesnél a 2010-ben kezdődő üzleti évben elért nettó árbevétel; 2010-ben kezdő esetén az adott évben folytatott adóköteles tevékenység árbevétele. Az adóalany 2010. december 20-ig előleget vall és fizet, egy összegben.

48

ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Átmeneti szabályok 2010-re II. 



Adóelőleg:  Főszabály szerint: a 2009. évi adóköteles nettó árbevétel és a vonatkozó adómérték szorzata.  Adóköteles tevékenységet kezdő és annak a naptári évtől eltérő üzleti éves adóalanynak, akinek nincs 2010. december 20-ig lezárt utolsó adóéve, a 2010. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összege. Szankció: ha a 2010. évi, közölt várható adó, mint adóelőleg nem éri a tényleges adó 90%-át, akkor a megfizetett előleg és a tényadó 90%-a közötti különbözetre 20% a mulasztási bírság. 49

Társadalombiztosítás

50

Társadalombiztosítás 2010. nov. 1. – 2011  Járulékmérték változások  Magánnyugdíj-pénztári tagdíj 2010.11.01-2011.12.31 között: 0%.  Nyugdíjjárulék pénztártagoknál is 9,5%, 2011.01.01-től 10%.  A nem biztosítottak járuléka: egészségügyi szolgáltatási járulék 4950 forint helyett 2011-től 5100 forint havonta

51

Járulékplafon (költségvetési törvény határozza meg a konkrét összeget)  Egyéni nyugdíjjáruléknál 21 000 forint/nap.  Munkáltatói Tb.-járuléknál: mégsem vezettek járulékplafont

be

52

Új járulékfizetési alsó határ a főállású egyéni és társas vállalkozóknál  Megszűnik 2011-től a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya.  A garantált („szakmunkás”) bérminimum a minimális járulékalap, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel; ha nem, akkor a „normál” minimálbér a minimális járulékalap.  Mindkét esetben a tárgyhónap első napján érvényes összeg az irányadó.

53

Egészségügyi hozzájárulás  A kivétkiegészítés és díjkiegészítés utáni eho szabályok hatályukat vesztik.  Az szja-tv. változásai miatt változik az eho alapba tartozó jövedelmek köre:  Szja. tv. 69-70. § szerinti jövedelmek után 27% ehot kell a kifizetőnek fizetnie (nem tb-járulékot).  Szja. tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások eho-mentesek (és tb-járulék mentesek is).  A tőzsdei osztalék után nincs a magánszemélynek 14%-os eho fizetési kötelezettsége.

54

Rehabilitációs hozzájárulás Az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében az Flt. kiegészül az alábbi szabályokkal:  meghatározásra kerül, hogy kik minősülnek megváltozott munkaképességű munkavállalóknak a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából.  annak rögzítése, hogy a megváltozott munkaképességet milyen igazolás, határozat stb. bizonyítja.

55

A Start-törvény változásai 2011, 2012  Start „régió” kedvezmény igénylési lehetőség 2011-től megszűnik.  Új start plusz és extra kártyák legkésőbb 2011. december 31éig igényelhetők.  A start extra célcsoportja ugyanakkor 2011-ben bővül.  Új járulékkedvezmény a részmunkaidős foglalkoztatás támogatására – 27% helyett 20% tb-járulék.

56

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2011. évi változásai

57

Képviselet, felelősség  A képviseletre vonatkozó szabályok nem csak a NAV előtt, hanem az NGM előtt is érvényesek;  A nem magánszemély adózót a képviseleti joggal rendelkező nagykorú tagja is képviselheti;  Állandó meghatalmazott, illetve megbízott felelőssége kimenthető bármely (nem csak bevallási, adatszolgáltatási) kötelezettség megsértése esetén.

58

Tevékenység-szüneteltetés

59

Bejelentés, bejelentkezés 1.

60

Bejelentés, bejelentkezés 2.  Az előtársaság, amíg adószámmal nem rendelkezik, elektronikus úton és adószám nélkül teljesíti az egyszerűsített foglalkoztatottak bejelentését.  Be kell jelenteni az adóhatósághoz azokat a telephelyeket is, amit a cégjegyzék nem tartalmaz.  Ha az adószám megszerzését megelőzően már regisztrált az ügyfélkapun, erről 8 napon belül bejelentést tesz az adóhatósághoz.  Bevallási késedelem bejelentése. Az Art. módosított 31. § (4) bekezdését és a 172. § (20) bekezdését a 2010-ről benyújtott bevallásokban is alkalmazni kell.

61

Bejelentés, bejelentkezés 3.  A nyilvántartásba vett adatokról csak a nem e-bevallóknak küld tájékoztatást az adóhatóság.  Általános áfa szerinti adózásról is nyilatkozni kell a jövőben.  A végelszámolás kezdő- és záró időpontját csak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózóknak kell bejelenteniük (egyablakos adat!)

62

Nyilvántartás

 Egyéni vállalkozó nem egyablakos adatait az okmányirodánál is bejelentheti.  Adószám felfüggesztés: nem fizetés miatt nem lehet, ha fizetési halasztás, részletfizetés van folyamatban.

63

Szja-megállapítás 2011-től -

Munkáltatói elszámolás (I. 31.) Adónyilatkozat (V. 20.) Egyszerűsített bevallás (II. 15.) ‘53-as bevallás (V. 20.)

64

Adónyilatkozat  Május 20-ig lehet megtenni, először 2011. évről  Közlendő adatok:  természetes személyazonosítók, lakcím, adóazonosító,  az adóköteles jövedelem együttes összege,  a személyi jövedelemadó kötelezettség,  személyi jövedelemadó, adóelőleg összege,  Bevallásnak minősül; ha többfélét (bevallás, nyilatkozat) ad be az adózó, az első az érvényes.  Ha munkáltató nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, erről a lehetőségről is tájékoztatnia kell az adózót. 65

66

2010. évről benyújtandó 2011. évi szja-bevallás -

Munkáltatói elszámolás Egyszerűsített bevallás Teljes adattartalmú bevallás Csökkentett adattartalmú bevallás

67

68

Adófizetés 1.  Közbeszerzések miatti kifizetések: az új adóhatóság bármilyen köztartozás miatt alkalmazhat követelés lefoglalást.  Köztartozásmentes adózói adatbázis: továbbra is ugyanazok a feltételek, de nem kell vámhatóságtól adatot kérni.  Változik a minősített adózó fogalma.

69

Adófizetés 2.  Elektronikus úton is lehet majd adót fizetni (ún. EFER rendszer)  Bankszámla nyitásra kötelezett adózók kizárólag ily módon teljesíthetik adókötelezettségüket (csekken nem).  Munkáltatói táppénz hozzájárulással kapcsolatos adatokat az OEP elektronikus úton adja át az APEH részére. OEP felelőssége az adatok helyességéért. Papíralapon kizárólag akkor, ha az adózó jogorvoslati kérelmet nyújt be.

70

Általános szabályok  Az adóhatóság és a vámhatóság pénzforgalmi rendszere még nem kerül teljesen egyesítésre. Emiatt az „egymás közötti elszámolásra” a régi szabályok érvényesek (jóváírás napja a megfizetettség napja).  Nincs nyilatkozattevő/tanú megkülönböztetés. Mindenki nyilatkozattevőnek minősül.

71

Önellenőrzés, adatátadás  Önellenőrzés ellenőrzés megkezdése előtt: csak ha az önellenőrzési bevallást az ellenőrzés kezdete előtt elküldték, postára adták.  Más adatbázisban szereplő adatokat az adóhatóság a végrehajtáshoz is felhasználhatja, az egyes adatokat ingyenesen beszerezheti.  Adatszolgáltatás a Bevándorlási Hivatalnak

72

Adatszolgáltatás  Nyugdíj mellett dolgozók adatainak átküldése az ONYF-hez (az evás kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetén is).  Az önkormányzat jegyzője adatot szolgáltat az elhunyt hozzátartozóinak adatairól az adómegállapításhoz.  Nyomozóhatósági megkeresésekhez nincs szükség ügyészi jóváhagyásra.  Támogatás folyósítójának is szolgáltathat adatot a NAV.

73

Adóigazolás, ellenőrzés  Marad az együttes adóigazolás az egyesülés ellenére. Nem két kérelemnek minősül (egyszeres illeték).  Adóigazolás kiadására nyitva álló határidő: 30 napról 8 napra csökken.  Egyszerűsített felszámolás: 45 nap az ellenőrzési határidő.  Külföldi adóhatóság megkeresése: csak a megkereséssel érintett adónemekben szünetel az ellenőrzés.

74

Ellenőrzés 1.  Elővezetés: adózó korábbi képviselője, alkalmazottja az első értesítés át nem vételét követően.  Kontárok (bejelentési kötelezettségüket elmulasztók): 12 havi működést feltételezve minden adónemben fizetési kötelezettség (nem átlagadónak hívja már a törvény).  Az adóellenőrzés ügyintézési határidejének meghosszabbítása

75

Ellenőrzés 2.  Ismételt ellenőrzés  Az új tény, új körülmény fogalmának meghatározása.  Ellátási jogosultság megállapítása miatti ismételt ellenőrzés már nem csak a TB, a Mnyp. megkeresésére történhet.  A kézbesítési vélelem beálltáról nem kell értesíteni az adózót.

76

Hatósági eljárás  Több meghatalmazott: az adóhatóság annak kézbesít, akit az adózó megjelölt. Ha nem jelölt meg senkit, akkor bárkinek.  Vagyonszerzési illeték kiszabására nyitva álló határidő: 60 nap.  Új eljárás lehet a végelszámolási ellenőrzéseket követően is

77

Végrehajtás .  Végrehajtható okirat a bírósági eljárási illeték megfizetésére való felszólítás.  Végrehajtást a NAV adó- és vámszerve is lefolytathat.  Visszatartás mellőzése: magánszemélynél is lehet, ha megélhetés súlyos veszélyeztetéséről van szó.  Késedelmes fizetés utáni inkasszó: a visszatérítésnél nincs kamat.  Egycsatornás engedményezés az MKK Zrt. számára

78

Elévülés, szankciók  Elévülés:  Nyugszik a halál napjától a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig;  6 hónappal meghosszabbodik, ha felügyeleti intézkedés miatt új eljárást kell lefolytatni.  Mulasztási bírság beszámoló be nem küldése miatt (500e Ftig terjedően).

79

Szankciók, egyéb  Nyugtaadás elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén csak az adózót lehet szankcionálni, a dolgozót, felettesét nem.  Igazolatlan eredetű áru forgalmazása: 40%-ig terjedhető mulasztási bírság.  Bővül az elektronikusan intézhető ügyek köre.

80

Egyéb 1.  Semmilyen 100 Ft alatti adóvisszatérítést nem utal vissza a NAV.  4 éves feltételes illetékmentesség építési teleknél: az önkormányzat adatot szolgáltat a használatbavételi engedélyről.  Nyomtatvány forgalmazók adatszolgáltatása: meg kell győződni a vásárló személyéről (név, adóazonosító).

81

Egyéb 2.  A cég a cégnyilvántartásból csak akkor törölhető, ha nincs nála adóhatósági eljárás folyamatban;  Az állami adó- és vámhatóság, valamint az önkormányzati adóhatóság az ingatlannyilvántartási-eljárás díja alól teljes személyes díjmentességben részesül 2011. január 1-jétől;  A NAV nyomoz a Be. 36. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bűncselekmények miatt is.

82

Egyéb 3.  A munkanapok helyett ismét napokban számol az Art.;  A módosítást a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell, de nem lehet hátrányosabb a korábbi szabályozásnál;  Az adóazonosító számmal rendelkező adózó elektronikusan kommunikálhat az adóhatósággal.

83

Adóalany Centrikus Adatszolgáltatási Modell - Új ügyek elektronikus intézése - Felhatalmazás

84

Adóztatás szervezete PM Ell. Főig.

Adómegállapító Hivatal

TB

Illeték, SZF

VP

APEH 1987. július 1. APEH 1999. január 1. APEH 2007. január 1. NAV 2011. 85

Három fokú adóigazgatás FUNKCIONÁLIS

HIVATAL

ADÓÜGY ELLENŐRZÉS VÉGREHAJTÁS

RÉGIÓ

HATÓSÁGI FUNKCIONÁLIS SZAKMAI IRÁNYÍTÓ

ADÓÜGY

MEGYE

ELLENŐRZÉS VÉGREHAJTÁS 86

Adóhatóságok Az adóhatóságok felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a kijelölt miniszter látja el. a) NAV adóztatási szerve: állami adóhatóság b) NAV vámszerve: vámhatóság (együtt: állami adó- és vámhatóság) c) Önkormányzat jegyzője: önkormányzati adóhatóság

87

Szervezeti felépítés – 2011. ELNÖK

BŰNÜGYI

VÁM

ADÓ

RÉGIÓK

RÉGIÓK

RÉGIÓK

MEGYÉK

MEGYÉK

INFORMATIKA

GAZDASÁGI

88