Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó - 2012

Betriebswirtschaftliche Rundum-Beratung im „pannonischen Wirtschaftsraum“ Teljeskörü gazdasági tanácsadás „Pannónia gazdasági terségben“

Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. § (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: • az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát; • a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.


Régi szabály: a nyilatkozat akár a bevétel 100 százalékáig terjedő (elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható) költségről is szólhatott Új szabály: nyilatkozat legfeljebb a bevétel 50 százalékáig terjedő költséghányadról tehető. [Szja tv. 47. § (2) bekezdés a) pont] Költségnyilatkozat hiányában, valamint ha a bevételből költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege (önálló tevékenység esetében a bevétel 90 százaléka) után kell az adóelőleget megállapítani. Betriebswirtschaftliche Rundum-Beratung im „pannonischen Wirtschaftsraum“ Teljeskörü gazdasági tanácsadás „Pannónia gazdasági terségben“

- tételes költségelszámolás esetén a tevékenység folytatása érdekében felmerült, számlával igazolt költségeket lehet elszámolni. - 2011-től a bérbe adott ingatlan értékcsökkenési leírását akkor is el lehet számolni költségként, ha a tevékenység megkezdését megelőző 3 évnél régebben szerezte azt. - Ha az épület bérbeadása nem a teljes évre vagy nem az egész ingatlanra vonatkozik, akkor az éves értékcsökkenést is időarányosan vagy területarányosan lehet elszámolni.


Az ingó vagyontárgyak átruházásának szabályai

Új fogalom bevezetése - gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. [Szja tv. 3. § 46. pont]

Ha az ingó vagyontárgy átruházása - kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg - gazdasági tevékenység keretében történik, a jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. [Szja tv. 58. § (8) bekezdés] A jövedelem megállapítását ugyanakkor az ingó vagyontárgy átruházásának szabályai szerint kell elvégezni!

Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. [Szja tv. 58. § (9) bekezdés]


Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az igazolt költségeket (pl. megszerzésre fordított összeget és értéknövelő beruházásokat). 58.§. (7) Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem adójának 32.000 Ftot meg nem haladó részét.


Az ingó vagyontárgyak átruházásának szabályai

Speciális szabály a fémhulladék kereskedelemre:

A nem egyéni vállalkozóként, fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) átruházásából származó bevételéből 25 százalék számít jövedelemnek. [Szja tv. 58. § (10) bekezdés]

Az adót a kifizetéskor a kifizető állapítja meg és vonja le, vallja be és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefüggő kötelezettség nem terheli.

A bevételi mentességre (600 ezer forint), illetve a 32 ezer forintig terjedő adókedvezmény nem alkalmazható.


Az ingatlan átruházásának szabályai Új fogalom: gazdasági tevékenység. Ha az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik, a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. [Szja tv. 62. § (3a) bekezdés] A jövedelem számításánál az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. DE: A jövedelem időmúlás alapján való csökkentésére nincs lehetőség.


A termőföldből átminősített ingatlan értékesítésére vonatkozó rendelkezések:

Az ingatlan átruházásából származó jövedelem speciális esete. Akkor kell alkalmazni, ha a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevételnek a bevételből levonható költségeket meghaladó része (hozam) nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozam. [Szja tv. 62/A. §] A szokásos hozamot meghaladó hozamrészt az adó alapjának számításakor háromszorosan kell figyelembe venni. Az így számított adóalap után kell a 16 % adót megfizetni.


Termőföld: a termőföldről szóló törvényben meghatározott termőföldnek minősülő földrészlet.

Termőföldből átminősített ingatlan: az az ingatlan, amely a művelési ág változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált. 2 időkorlát: • Csak a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül. • Ugyancsak nem minősül termőföldből átminősített ingatlannak, ha a termőföld tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt évvel megelőzően került sor.

Szokásos hozam: a termőföldből átminősített ingatlan átruházása esetében a levonható költségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege.


Példa: Termőföld megvásárlásának időpontja: 2011. október 3. Átminősített ingatlan értékesítésének időpontja: 2012. január 10. Tulajdonban tartás napjainak száma: 100 nap Vételár: 5 000 000 Ft További költségek: 5 000 000 Ft Összes levonható költség: 10 000 000 Ft Eladási ár: 20 000 000 Ft Hozam: 10 000 000 Ft Szokásos hozam: 10 000 000 Ft * 0,3% * 100 nap = 3 000 000 Ft Szokásos hozamot meghaladó rész: 7 000 000 Ft Adó alapja: 3 000 000 Ft (szokásos hozam) + +7 000 000 * 3 (szokásos hozamot meghaladó rész) = 24 000 000 Ft Adó összege: 3 840 000 Ft


Termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban fennálló részesedés átruházása:

Termőföldből átminősített ingatlanra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az árfolyamnyereségre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre, ha a magánszemély a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja. Ilyenkor az árfolyamnyereséget, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet növeli a részesedés tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozamot meghaladó árfolyamnyereség, vállalkozásból kivont jövedelem kétszerese.


Szociális hozzájárulási adó


Társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő változások Társadalombiztosítási ellátások fedezete alapelvi szinten került a Tbj.-ben rögzítésre, hogy a biztosítottaknak járó tb. ellátásokra való jogosultságot az egyéni befizetések teremtik meg. A munkáltatói hozzájárulás olyan szolidáris elven alapuló hozzájárulás, amely a felosztó-kirovó rendszer fedezetének része, amely ellátásokra való jogosultságot nem hoz létre.


A társadalombiztosítási járulékot 2012. január elsejétől felváltotta a szociális hozzájárulási adó.

A csere nem egyszerű elnevezésbeli különbséget jelent.

A társadalombiztosítási járulék a jogszabályi definíció szerint: a foglalkoztatót az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után fennálló fizetési kötelezettség volt.

Ezzel szemben a szociális hozzájárulási adó a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel , a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség.


Az alapvető különbség a két fizetési kötelezettség között, hogy amíg a társadalombiztosítási járulék fizetése nyomán létrejövő biztosítási jogviszonyból a törvény által előre meghatározott módon és mértékben keletkezett ellátási jogosultság, addig a szociális hozzájárulási adó nyomán előre meghatározott mértékű ellátási kötelezettség nem keletkezik.

Alanyai: a) a kifizető, b) az egyéni vállalkozó; c) a mezőgazdasági őstermelő.


Nem alanya a szociális hozzájárulási adónak:

a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;

b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

c) a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot;

d) a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.


Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:

a) a munkaviszony; b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);


d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony; e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a) c)-d), pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan – a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló – természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;


Példa: Megbízási jogviszonyban a megbízott a minimálbér 30%át el nem érő díjazásban részesül. Mivel a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak, járulékfizetési kötelezettség a kifizetéssel összefüggésben nem merül fel, de a szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek meg kell fizetnie mivel az előzőek szerinti, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló személy részesül adóalapot képező jövedelemben. A kifizetőnek a juttatással összefüggésében 27 % Szociális hozzájárulási adót és nem Eho-t kell fizetni.


A kifizetőt terhelő adó alapja:

A természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső:

nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem.

önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;

a tanulószerződésben meghatározott díj;


A kifizetőt terhelő adóalap megállapításának különös szabálya

A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra a tagra, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat és erről a tényről a kifizető felé nyilatkozik. E tag tekintetében a szociális hozzájárulási adót a tényleges adóalap után fizeti meg a kifizető.


Abban az esetben, ha a tag egyidejűleg egy másik társaságban is tagsági viszonnyal rendelkezik vagy egyéni vállalkozó is és mindkét jogviszonya vonatkozásában a minimum adóalap utáni adófizetési kötelezettség terhelné, akkor saját döntése szerint tagi jogviszonyára tekintettel a kifizetőnek vagy saját maga után az egyéni vállalkozónak – vagyis csak az egyik jogviszonyban – kell a minimum adóalap után az adófizetést teljesítenie. A természetes személynek azonban a kifizetőt (társaságot) a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozatának átadásával értesítenie kell arról a döntéséről, hogy a minimum adóalap utáni adófizetési kötelezettséget a hol fizeti meg.


Az adó mértéke

A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

A számított adót – a következő adókedvezmények csökkentik:

a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény;

b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény;

c) a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása.


A kifizetőt egy munkavállalóval összefüggésben akár több adókedvezmény is megilletheti.

Ugyanakkor az adókedvezmények közül, ha egy jogviszony alapján a kifizetőt több adókedvezmény is megilleti, a kifizető választja ki, hogy melyiket érvényesíti.

A kedvezmények az alábbi esetekben halmozódnak: · START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény a Karrier Híd Programmal kapcsolatos adókedvezménnyel és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel együtt is érvényesíthető.


Figyelem! A START kártyával történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény más kedvezménnyel együtt nem érvényesíthető.


1997. évi LXXX. Tbj. törvény


A 1997. évi LXXX. Tbj. törvény

4.§ d) pontja szerinti társas vállalkozó fogalma az alábbiakkal bővült: „ 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.” A kivétel a személyesen közreműködő tagi jogviszonyra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ha egy Bt/Kft/Kkt magánszemély tagja ügyvezető is egyben, akkor Tbj. törvény szempontjából kizárólag e két jogviszony alapján látatja el ezt a tevékenységet: munkaviszony tagi jogviszony Eddig lehetőség volt a megbízási jogviszonyra is, de 2012-től a Tbj törvényben ez megszűnik.


Vezető tisztségviselő biztosítása: A rendelkezéshez kapcsolódik a Tbj. 5. § (2) bekezdésének módosítása is, mely szerint biztosítottnak kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét is.

Ügyvezetői feladatok ellátása – tag esetében – tehát lehetséges • munkaviszonyban, • társas vállalkozóként, • kiegészítő tevékenységet végzőként, • egyidejűleg fennálló többes jogviszonyban.


A tagi jogviszony a 2006. évi IV. Gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozik, ezért itt nem értelmezhető a munkaidő.

A Tbj. törvény 27.§ (1) bekezdése viszont nevesíti, hogy legalább a havi minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat.

„27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.”


A biztosított és többes jogviszonyban nem álló társas vállalkozó havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) - 112,5 százaléka után köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, - 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és - 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.


Mikor mentesül a társas vállalkozó a minimális járulék és adó fizetés alól?

Az első és legegyszerűbb megoldás, ha a vezető tisztségviselő nem minősül társas vállalkozónak, tehát ha az említett tevékenységet: - munkaviszonyban látja el vagy - kft. esetében olyan személy látja el, aki nem tagja a társaságnak. Járulékfizetési kötelezettség ugyan a munkaviszonyban is fennáll, de nem kell a garantált bérminimum felett járulékot fizetni, illetve részmunkaidő esetén a kötelezettség mértéke arányosan csökken. Amennyiben a társas vállalkozó vezető tisztségviselő kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. Ez viszont 2012-től csak akkor áll fenn, ha az érintett saját jogú nyugdíjas (tehát nem korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesül) vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.


Csak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy tehet eleget ennek a feltételnek vagy olyan hölgy, aki 40 év jogosultsági idejére tekintettel szerzett nyugdíjjogosultságot, illetve az a személy, aki valamely EGT tagállamtól kap nyugellátást. Csak a tényleges személyes közreműködői díj után kötelezett járulék (illetve szociális hozzájárulási adó) fizetésére az a társas vállalkozó, aki - rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással vagy - közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat. Abban az esetben, ha valaki egyidejűleg több társaságban minősül társas vállalkozónak a minimum járulékfizetés továbbra is csak egy foglalkoztatónál terheli.


A Tbj. továbbra is tartalmazza azokat a helyzeteket, melyek fennállása esetén nincs minimumjárulék fizetés. Így: a Tbj. 28. §-a, illetve a 2011. évi CLVI. törvény 458.§a értelmében nem kell minimális járulékot fizetnie a vállalkozónak, ha - táppénzben, baleseti táppénzben, - terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, - GYES-ben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha ezek folyósításának időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, illetve - katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, - fogvatartott, - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.


Érdekes viszont a GYES-ben, GYET-ben és ápolási díjban részesül vezető tisztségviselő minimum járulékfizetési kötelezettségének kérdése.

Tény, hogy a tag – más tisztségviselő hiányában – ezek folyósításának tartama alatt is ellátja az ügyvezetői teendőket, viszont kétségtelen az is, hogy a vállalkozói tevékenységét nem folytatja személyesen.

Ezt a Gt. 91. §-a meg is erősíti, kimondva, hogy nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása.


A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után havi 6390 forint (napi 213 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni 2012-ben. Ez az összeg költségként elszámolható. A kezdő egyéni vállalkozó fogalma a járulékok tekintetében 2012. január 1-től megszűnt. A segítő családtag fogalma is megszűnt a járulékrendszerben 2012-től. Ezért a továbbiakban bárkinek a foglalkoztatási jogviszonya határozza meg a járulékfizetését.


Jelentős változásnak tekinthető, hogy 2012. január 1-től a többes jogviszonyban álló biztosított foglalkoztatott mindegyik jogviszonyában köteles megfizetni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

A munkaerő-piaci járulékot azonban továbbra sem kell mindegyik jogviszonyban megfizetni.


Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot meg kell fizetni:

A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után is.


Egészségügyi hozzájárulás

A kifizetőnek a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege (a jövedelem 1,19-szerese) után 10 százalékos mértékű Ehót kell fizetnie. (3.§.4 bek.) Éves szinten 500 ezer forint felett adott egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű Eho összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. A fizetési kötelezettséget csökkenti az ilyen juttatás után megállapított 10 százalékos mértékű Eho. A kamatkedvezményből származó jövedelem esetében is az szja szerinti adóalap (a jövedelem 1,19-szerese) az Eho alapja.


A kifizetőnek 27 %-os ehót kell fizetnie a

személyijövedelemadó-törvény 70. §-ban felsorolt, béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után.

A kamatkedvezményből származó jövedelem esetében is az szja szerinti adóalap (a jövede-lem 1,19-szerese) az Eho alapja. Az adót évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni.

Átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő átalányjövedelme az összevont adóalap része, de az ehót ezentúl nem 27 %-os mértékkel, hanem 15 %-kal kell bevallani és megfizetni.


Megköszönöm megtisztelő figyelmüket!


Személyi jövedelemadó

Recommend Documents