Személyi jövedelemadó

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

Kreditpontos képzés Vállalkozói szak 4 kredit

Szentirmainé Holi Gabriella

1

Személyi jövedelemadó


2

1


Biztosításokkal ,fogalmakkal kapcsolatos változások • Kockázati biztosítás fogalmának módosulása Kockázati biztosítások leglényegesebb ismérve, hogy a biztosító csak akkor teljesít, ha bekövetkezik a biztosítási esemény. Ilyennek tekinthető a kockázati élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás. Ezek díja, ha azt nem magánszemély, hanem kifizető fizeti, kifizetőnként a minimálbér 30 százalékáig adómentes, a biztosító szolgáltatása főszabályként szintén adómentes.

Nem kockázati biztosítások (a vegyes biztosítások)kifizető által fizetett díja – kivéve a határozatlan idejű, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (whole life) rendszeres díja – kifizetői adófizetés mellett adóköteles, az adóterhelés mértéke a díj 51,17 százaléka. A vegyes biztosításokból – függetlenül attól, hogy annak díját magánszemély adózott bevételéből vagy kifizetői adófizetés mellett kifizető fizette – kamatjövedelem keletkezik, kivéve az olyan szolgáltatásokat, amelyek a törvény szerint adómentesek (a haláleseti kifizetés, a baleseti, a betegségi szolgáltatás, a nyugdíjszolgáltatás,járadékszolgáltatás).


3

• Abban az esetben, ha vegyes biztosításról van szó, akkor a kockázati részt el kell különíteni az adóköteles és az adómentes rész megállapítása érdekében. Amennyiben erre nincs mód, akkor a befizetésre kerülő összeg után adózni kell a kifizetőnek, vagy a magánszemélynek.


4

2


• Továbbra is a minimálbér 30 százaléka lehet az adómentes rész havonta, amennyiben nincs mód díjkivonásra a más személy által befizetett összegből (1. számú melléklet 6.3.pont). • Amennyiben a befizető magánszemély és díjkivonás történik, akkor nincs adókötelezettség, mivel adóköteles pénzéből történt a befizetés. • Ha a kockázati biztosítást eltérő szolgáltatás tartalomra (pl. fekvő- és járóbeteg-ellátás, vagy csak járóbeteg-ellátás) kötik, akkor a csoportképző ismérv alapján kell meghatározni a 2014. évtől az egy főre jutó biztosítási díjat. Szentirmainé Holi Gabriella

5

Teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás Befizetés (1. számú melléklet 6.9. pont) • A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás, nem minősül kockázatinak, határozatlan időre szól. A díjat (szerződőként, bejelentett díjfizetőként) rendszeresen kell fizetni, korlátozott díjnövekedés mellett. A díjnövekedést és a díjelőírást (nem a befizetést) biztosítási évenként kell vizsgálni, ami nem azonos az adóévvel. • Az átmeneti rendelkezés szerint [84/Y. (2) bek. c) pont] a díjnövekedés mértékére és gyakoriságára vonatkozó rendelkezést a 2012. december 31-ét követően befizetett díjaknál kell vizsgálni. A nem rendszeres díjak után 70. szerint kell adózni. Szentirmainé Holi Gabriella

6

3


Biztosítás módosítása • Eredeti szerződő (kifizető) határozottá alakítja (tartammódosítás) Amennyiben a kifizető a biztosítást a szerződéskötést követően határozott időtartamúvá alakítja át, akkor a biztosítás vegyes életbiztosítássá alakul, és csak a módosítást követően befizetett összeg válik adókötelessé (Szja tv. 70. ). • Eredeti szerződő helyébe a magánszemély lép Amennyiben a magánszemély lép a szerződő helyébe, akkor nincs adóztatási pont, de ha a magánszemély kivonja a befizetett összeget, akkor egyéb jövedelme keletkezik. Jövedelemnek, a bevételnek a magánszemély befizetését és az adóköteles részt meghaladó összeg minősül abban az esetben, ha a biztosítási díj az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.9. pontja alapján volt adómentes. Szentirmainé Holi Gabriella

7

Adómentes biztosítói teljesítések • Amennyiben a biztosítási díj az Szja tv. 1 számú mellékletének 6.3. pontja alapján volt mentes, akkor a szerződés alapján kifizetett összeg napi 15 000 forintot meghaladó része válik csak adókötelessé azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni. • Abban az esetben, ha a díj összege más rendelkezés alapján volt adómentes, akkor a kifizetésre kerülő teljes összeg adómentes bevételnek minősül. • Egyéni vállalkozónál és őstermelőnél nem adómentes a kifizetésre kerülő összeg, amennyiben a költségei között a díjat elszámolta a magánszemély. Szentirmainé Holi Gabriella

8

4


Külföldi jövedelem átszámítása a) bevétel esetében - ha a törvény másként nem rendelkezik - a bevételszerzés időpontjában, b) kiadás esetében a teljesítés időpontjában c) dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési érték tekintetében a megszerzéskor, d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekintetében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése, a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történő jóváírása napján, e) pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában, f) a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében - a magánszemély döntése alapján - a teljesítéskor vagy az adóév utolsó napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.


9

Bérjövedelem megszerzés időpontja (26 §) • Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. • 2015. évtől érvényes szabályozás


10

5


Bevallási kötelezettség • Adónyilatkozat • Önadózás alapján – az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás – az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallás


11

Adónyilatkozat a) az adóelőleg megállapítása során a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesített; vagy b) az adóelőleg megállapítása során csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített a jövedelemből - megosztás nélkül - családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt; vagy c) a magánszemély az adóéven belül több adóelőleget megállapító munkáltatónál is érvényesített a jövedelemből - megosztás nélkül - családi kedvezményt, az adóból adókedvezményt, ha • ca) a magánszemélynek nem állt fenn párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatóval, • cb) a korábbi munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kiállított adatlapot a magánszemély a következő munkáltatója számára átadta, • cc) a későbbi munkáltató az adó-, adóelőleg megállapításakor, a családi kedvezmény, adókedvezmény figyelembevételekor az előző munkáltató által igazolt adatokat is figyelembe vette. Szentirmainé Holi Gabriella

12

6


Ingatlan értékesítés • Vagyoni értékű jog átruházására is kiterjed a 10. évet követő 10-10 % adóalap csökkentés • Termőföld értékesítése – megszűnt a jövedelemkorlát termőföldnek minősül a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld. (2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) [Szja tv. 3. 51. pont]

• Birtok-összevonási cél: akkor valósul meg, ha az átruházás eredményeként már az ügyletet megelőzően is a vevő tulajdonában álló termőföld és az ügyletben megvásárolt termőföld – a település közigazgatási határától függetlenül – egymással szomszédossá válik Szentirmainé Holi Gabriella

13

Külföldi vendégművész adózása • A külföldi illetőségű előadóművész (zenész, énekes, színész, bábművész, táncművész, cirkuszi és más hasonló előadóművész, segédszínész, statiszta) választhatja, hogy az e tevékenységéből kifizetőnek nem minősülő személytől származó, belföldön adóköteles bevételének 70 százalékát tekinti jövedelemnek. • A 16 százalékos adót Magyarország elhagyását megelőzően vallja be a NAV által rendszeresített magyar és angol nyelvű nyomtatványon és fizeti azt meg. • A bevétel része a költségtérítés és a biztosított szállás szokásos piaci értéke. Az így számított jövedelem nem része az összevont adóalapnak. Szentirmainé Holi Gabriella

14

7


• Ha a bevétel bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg, akkor abból nem kell jövedelmet számítani. Ha meghaladja, az értékhatár túllépését követően az adót a 200 ezer forint bevétel figyelembe vételével megállapított jövedelem után kell megfizetni.


15

Családi adóalap csökkentés és járulék kedvezmény A családi kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként – egy és kettő eltartott esetén: 62.500 Ft, – három és minden további eltartott esetén: 206.250 Ft.

(29/A. (2))


16

8


A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot kapja; b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély


17

Eljárási szabályok • A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe. • A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik.


18

9


Megosztás szabályai A jogosult az őt megillető családi kedvezményt adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban megoszthatja a – vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával (ideértve különösen a nevelőszülő házastársát), – élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.

Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.


19

Megosztás szabályai Több jogosult vagy a kedvezmény megosztása esetén az igénybevétel feltétele az érintett magánszemélyek adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének - az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával történő közös igénybevételére, megosztására vonatkozó döntésüket.


20

10


Felváltva gondozott gyermek Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult, a gyermek mindkét szülő - valamint a szülő házastársa - vonatkozásában kedvezményezett eltartottnak minősül. A felváltva gondozott gyermek után a szülő (házastársa) a családi kedvezmény 29/A. § (2) bekezdés szerint meghatározott összege 50 százalékának érvényesítésére jogosult. A gyermeket felváltva gondozó szülők a családi kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak. Szentirmainé Holi Gabriella

21

Nyilatkozat/ munkáltató eljárása • A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata. • Adóelőleg nyilatkozat minták (www.nav.gov.hu)


22

11


A családi járulékkedvezmény összege • a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a biztosított által, vagy • az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy • a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a jogosultat, jogosultakat terhelő, biztosított által fizetendő járulékok együttes összege. (Tbj. 24/A. §) Szentirmainé Holi Gabriella

23

Bevallás/ évközi érvényesítés Érvényesíthető családi kedvezmény Ha a családi kedvezményre jogosultak év közben családi járulékkedvezményt érvényesítettek, akkor a bevallásban, munkáltatói elszámolásban a jogosultak vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezményt csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény 625 százaléka.


24

12


• 100 000 Ft/hó éves 1 200 000 Ft • 2 gyermek alapján havi 125 000 Ft, éves 1500 000 Ft adóalapkedv. • 4000 Ft havonta és 48 000 Ft éves szinten a járulékkedvezmény • 48 000 625 %-a 300 000 Ft


25

Családi járulékkedvezmény 3 kedvezményezett eltartott esetében Havibér Gyerekek után járó kedv. Fizetendő szja Érvényesített kedv. Járulék (618 750 – 400 000)x0,16 – Természetbeni eg.bizt.jár (max.4 %) – Pénzbeli eg.bizt.jár (max.3%) – Nyugdíjjárulék (max.10 %) Fizetendő járulék Havi nettó jövedelem növekedés Szentirmainé Holi Gabriella

400 000 Ft 618 750 Ft 0 Ft 400 000 Ft 35 000 Ft 16 000 Ft 12 000 Ft 7 000 Ft 33 000 Ft 35 000 Ft 26

13


Esettanulmány: 1 kereső 3 gyerek • • • • • • • • • • •

Havibér 300 000 Ft Gyerekek után járó kedv. 618 750 Ft Fizetendő szja a kedv. miatt 0 Ft Érvényesített kedvezmény 300 000 Ft Fennmaradó kedvezmény 318750 Ft, adója 16% (618 750 – 300 000)x0,16 adó 51 000 Ft –Természetbeni eg.bizt.jár (4 %) 12 000 Ft –Pénzbeli eg.bizt.jár (3%) 9 000 Ft –Nyugdíjjárulék (10 %) 30 000 Ft Összesen 51 000 Ft Havi nettó jövedelem növekedés 51 000 Ft Szentirmainé Holi Gabriella

27

Forrás : Emberi Erőforrások Minisztériuma


28

14


Esettanulmány Két kereső, három eltartott , kedvezményezett

Anya

Apa

Család együtt

Bruttó bér

118 000

400 000

518 000

Családi adóalap kedvezmény

118 000

500 750

618 750

Érvényesített szja kedvezmény nyilatkozat alapján

118 000

400 000

518 000

Járulékkedvezmény

0

(400 000500750)*16% = 16 120

16 200

Érvényesített járulék kedv.

0

4% 3%

16 120

Nettó bér

96 170

342 120

16 000 120

438 290


29

Értékpapír jövedelem • Kamatjövedelemnek minősül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányuló rendelkezések szerint megállapított rész(az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értékének és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek együttes összegét) • Öröklés esetén az értékpapír megszerzésre fordított értéke az illeték kiszabáshoz figyelembe vett érték. Szentirmainé Holi Gabriella

30

15


Rendelkezések/ pénztári nyilatkozatok • Önkéntes pénztári kedvezmény – egységesítés 150 000 Ft – Nyugdíjpénztár, önsegélyező, egészség

• Új lehetőség: nyugdíjbiztosítási kedvezmény max. 130 000 Ft • Együtt összesen 280 000 Ft/év


31

Nyugdíjbiztosítás tartalma Nyugdíjbiztosítás olyan életbiztosítás, ahol biztosítói teljesítés – a biztosított halála, vagy a – nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy – egészségi állapot legalább 40%-os mértéket elérő károsodása váltja ki, illetve – elérési szolgáltatás nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor válik esedékessé, feltéve, • hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig legalább 10 év eltelik (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) .


32

16


Összehasonlítás Nyugdíjbiztosítás

Önkéntes pénztár

NYESZ

Adó rendelkezés/ felső határ

20 % max. 130 000

20 % max. 150 000

20 % max. 100-130 e Ft

Várakozási idő

10 év

10 év

10 év

Hozzáférés

Nyugdíjba vonulás Min. 10/15 év Korábbi rendelkezés esetén 120 % visszafizetési kötelezettség

Nyugdíjba vonulás 10 év utáni rendelkezés szja és eho kötelezettség

Nyugdíjba vonulás Korábbi rendelkezés esetén 120 % visszafizetési kötelezettség

Minimális díj

változó

pénztárfüggő

változó

adómentesség

5. évtől kamatadó mentes

Kamatadó mentes

Kamatadó mentes

Öröklés

igen

igen

igen


33

Fogalmak- utalvány • Utalvány fogalmába 2014. január 1-jétől nem tartoznak bele a visszaváltható utalványok. (Szja tv. 69. (3), 1. sz. melléklet 9.1. pont)


34

17


• Utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül az 1. sz. melléklet szerint nem pénzben adott juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek.


35

Munkavállalói értékpapír programok • Nem kell a NAV-nál előzetesen nyilvántartásba vetetni • Nem köthető munkateljesítményhez, vagy feladathoz • Nincs kötelező részvételi arány (10 százalék volt), de a vezető tisztségviselők száma továbbra sem haladhatja meg a programban résztvevő magánszemélyek 25 százalékát Szentirmainé Holi Gabriella

36

18


Intervenciós támogatás adózása • az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, illetve munkaerőpiaci képzésben részt vevő magánszemély számára jogszabály, pályázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatás (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt juttatott étkezési, közlekedési és szállás költségtérítés, megélhetési támogatás;


37

Béren kívüli juttatások • • • •

Széchenyi pihenőkártya Erzsébet utalvány Természetbeni étkezés Iskolakezdési támogatás


38

19


Széchenyi pihenő kártya Alszámla neve

szálláshely

vendéglátás

szabadidő

Maximális összeg

225 000

150 000

75 000


39


40

Fajtái: • Étkezési • Gyermekvédelmi • Ajándék • Iskolai • Szabadidő

20


A sporteseményre szóló belépőjegyek, bérletek adómentességének változása A sporteseményre szóló belépőjegyeket, bérleteket nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is összeghatártól függetlenül adhatnak adómentesen a magánszemélyeknek, de csak akkor, ha a belépőjegy, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre való belépésre jogosít. (1. számú melléklet 8.28. a) pont)


41

Kulturális szolgáltatások kedvezménye változatlan Az 50 ezer forintos korlát a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére vonatkozó jegy bérlet juttatására vonatkozik majd. (1. számú melléklet 8.28. b) pont)


42

21


Adómentesség A munkáltató által lakáscélú felhasználásra (Szja tv. 1. sz. melléklet 2.7, 9.3. pont) a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás).


43

Jogszerű felhasználás alapja: • hitelszerződés, törlesztést igazoló okirat • nyilatkozat a méltányolható lakásigényről 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól


44

22


Általános forgalmi adó


45

Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó rendelkezések •

• •

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Törvény 58. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Ez a szakasz az elszámolási időszakhoz kötött teljesítések tekintetében határozza meg a fizetendő adó megállapításának időpontját. Elszámolási időszakos a teljesítés, ha a felek között folyamatos jogviszony van, amelynek során a közöttük megvalósult teljesítésekről az általuk megállapodott időszakokra vonatkozóan összevontan számolnak el, illetve, ha rendszeresen, ismétlődő jelleggel történik az adott időszakban nyújtott szolgáltatások, teljesített termékértékesítések vonatkozásában – összevontan – díjfizetés (tipikusan ilyenek az átalánydíjas ügyletek).


46

23


Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó rendelkezések új szabály 58 § Ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét, meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az érintett időszak utolsó napja. Teljesítés időpontja: nem a fizetés esedékessége, hanem az elszámolási időszak utolsó napja Két tényállás: a) ha az adott időszakban ténylegesen teljesített és elszámolt teljesítésektől függ az ellenérték, vagy b) ha az ellenértéket – a tényleges teljesítésektől függetlenül – meghatározott időszakra állapítják meg.

• Szentirmainé Holi Gabriella

47

Kivételek 1. Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alapján teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásról vagy 2. telekommunikációs szolgáltatásról határozott időre történő elszámolásban állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, vagy azon termékértékesítés,szolgáltatásnyújtás vonatkozásában is, amelyet a telekommunikációs szolgáltatás nyújtója a telekommunikációs szolgáltatás nyújtására szolgáló hálózat felhasználásával teljesít a telekommunikációs szolgáltatás igénybevevője részére, feltéve hogy a termékértékesítés szolgáltatás felek közötti elszámolására a telekommunikációs szolgáltatás elszámolási időszakának részeként kerül sor . " Szentirmainé Holi Gabriella

48

24


• telekommunikációs szolgáltatások: jel, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb értelmezhető információ továbbítása, kibocsátása és vétele rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, ideértve az ezek továbbítására, kibocsátására és vételére szolgáló rendszerek használatára vonatkozó jogok időleges vagy végleges átengedését, valamint a globális információs hálózatokhoz való hozzáférés biztosítását is [Áfa tv. 259. § 23. pont] Szentirmainé Holi Gabriella

49

Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések • Az olyan 2014. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszak esetén kell először alkalmazni, amely tekintetében a fizetés esedékessége is 2014. június 30-át követő időpont. • Azoknál az elszámolási időszakoknál kell(lehet) csak az új szabályt, az elszámolási időszak utolsó napját teljesítési időpontnak tekinteni, ahol mind a teljes elszámolási időszak, mind a fizetési határidő már 2014. június 30-át követő napra esik. Szentirmainé Holi Gabriella

50

25


Példák folyamatosan teljesített szolgáltatásra Folyamatos karbantartási szerződés Őrzés, biztonsági szolgálat Kertápolás, gondozás Tanácsadás Jogi szolgáltatás Bérbeadás+ kapcsolódó közüzemi költség továbbszámlázása • Telefonszolgáltatás • • • • • •


51

Évközi módosítás • Az Országgyűlés elé június elején beterjesztett T/168. számú törvényjavaslat alapján a módosítást elhalasztották volna és csak a 2014. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakokra kellett volna alkalmazni az új szabályokat. A jogalkotó egyrészről visszavonta halasztási szándékát, másrészről letett a korábban tervezett 2014. július 1-jén hatályba lépő új szabályozás bevezetéséről. Ez alapján a 2014. július 1-jét követően megkezdett elszámolási időszakokra vonatkozóan is a korábban, 2014. június 30-áig hatályba lévő szabályok maradnak érvényben, vagyis az időszakos elszámolási ügyletek teljesítési időpontja továbbra is a fizetés esedékessége. Az elfogadott jogszabály a kihirdetést követő napon 2014. július 4-én lépett hatályba. Szentirmainé Holi Gabriella

52

26


Adóalap és adó utólagos módosításnak esetei


53

Az adóalap és a fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása • Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, Közösségen belüli beszerzése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is – miatt egészben vagy részben visszatérített, visszatérítendő előleg vagy ellenérték összegével. ( 77. § (1) bek.)


54

27


Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha • a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése, bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet lekötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; • betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; • az 58. § szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket. (77. § (2) bek.) Szentirmainé Holi Gabriella

55

• Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt. (77. § (3) bek.)


56

28


ún. pénzvisszatérítésre jogosító ügylet Ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítését követően az adóalany az üzletpolitikájában részletesen rögzített feltételek szerint vásárlásösztönzési célból pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amelynek beszerzése, igénybevétele pénzvisszatérítésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, a pénzt visszatérítő adóalany utólag csökkentheti azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása adóalapját, amelyre vonatkozóan a pénzt visszatéríti (adóalap csökkentésre jogosító ügylet)

ELADÓ

KÖZBENSŐ ELADÓ VEVŐ visszatérítés


57

Feltételek a) az a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelyet közvetlenül a pénzvisszatérítésre jogosult részére teljesítettek (pénzvisszatérítésre jogosító ügylet), belföldön teljesített adóköteles ügylet, és b) a visszatérítendő összeg kisebb, mint a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet mennyiségi adatának és az adott vásárlásösztönzési program keretében, bármely adóalap csökkentésre jogosító ügylet vonatkozásában értékesített termék, nyújtott szolgáltatás legalacsonyabb, adóval növelt egységárának szorzataként adódó összeg. ( 77 § (4-5) bek.)


58

29


Bizonylata A pénzt visszatérítő adóalany az alábbiakkal rendelkezzen: a) a pénzvisszatérítésre jogosult nevére szóló, a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet teljesítését tanúsító számla másolati példánya, amely egyértelműen igazolja, hogy az adott ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet, valamint b) a pénz átutalásáról vagy a készpénz kifizetéséről szóló bizonylat, amely egyértelműen igazolja, hogy a pénzt visszatérítő adóalany a pénzvisszatérítés jogosultja részére az üzletpolitikájában rögzített összeget megtérítette. Szentirmainé Holi Gabriella

59

Számviteli bizonylat a) a pénzvisszatérítésre jogosult neve, lakcíme és – adóalany esetén – adószáma, b) a pénzvisszatérítésre jogosult nyilatkozata alapján az adólevonási jogára vonatkozó tájékoztatás az adott ügylet vonatkozásában.


60

30


Példa Termelő három nagyker. felé értékesít Nagyker. 1. 1000 Ft/db 2. 1500 Ft/db 3. 2000 Ft/db Vevő vásárol 2200 Ft egységáron a 2. nagyker-től Visszatérítendő összeg kevesebb legyen mint 1000 Ft. Termelő: a visszatérítés időszakában (ha a feltételek teljesülnek csökkentheti az adóalapját. Vevő, ha van levonási joga, a visszatérítés időszakában csökkenti a levonható adóját, fizetendő adót növelő tételként számolja el. Szentirmainé Holi Gabriella

61

Adóalap és fizetendő adó utólagos csökkenésének elszámolása Áfa tv. 153/B. § Az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben; c) a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben; d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben (360 napon belül mégis kiléptették a terméket). Szentirmainé Holi Gabriella

62

31


Levonható adó utólagos módosulásának elszámolása Áfa tv. 153/C. § Ha az eredetileg levonható adó csökken •a számla kézhezvétele időszaka (de nem később, mint a korrekciós számla/okirat kibocsátásának hónapját követő hó 15. napja) •pénz visszatérítés időszaka az Áfa tv. 77. § (4) bek. szerinti esetben •a változás bekövetkezésének időszaka Ha a levonható adó nő •legkorábban a számla (okirat) kézhezvételének időszaka


63

A pénzvisszatérítésre jogosult adóalany korrekciós kötelezettsége

Az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül a pénz visszatérítése az adóalany részére a 77. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint, feltéve, hogy ezen adóalany részben vagy egészben adólevonásra jogosult, azon termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában, amelyre tekintettel a pénzvisszatérítést kapja.


64

32


Utólagos adóalap csökkentés feltételei összefoglalva Áfa tv. 78. § (ÖSSZEFOGLALÓ)

Csökkentés lehetősége 1. Szerződés módosulása, megszűnése miatt visszatérített előleg, ellenérték esetében (77. § (1) bekezdés)

2. Zárt végű lízing, bérbeadás, vagyoni értékű jog átengedés meghiúsulása miatti visszarendezés esetében (77. § (2) bekezdés a) pont)

Csökkentés feltétele 1. Számla korrekciója, ha az ügyletet számla kísérte, ha nem volt számla, mert azt nem kellett kiállítani, akkor elegendő a csökkentés alap feltételeként a 77. §-ban meghatározott pénz visszatérítés 2. Számla korrekció szükséges, ha volt számla, ha nem kellett kiállítani, akkor elegendő a visszarendezés – jellemzően mindig kell kiállítani számlát a nem azonnali fizetés miatt


65

Utólagos adóalap csökkentés feltételei összefoglalva Áfa tv. 78. § Csökkentés lehetősége 3. Betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíj visszatérítése (77. § (2) bekezdés b) pont)

4. 58. § szerinti ügylet elszámolási időszakának egésze tekintetében visszatérített, visszatérítendő ellenérték (77. § (2) bekezdés c) pont) 5. Engedmények, üzletpolitikai engedmény (77. § (3) bekezdés) Az adóalap, adó csökkenésből eredő korrekciók elszámolására vonatkozó szabályok 153/B. §

Csökkentés feltétele 3. Ha volt számla, akkor annak korrekciója szükséges, ha nem kellett számlát kiállítani, azért nem kísérte az ügyletet számla, akkor elegendő a betétdíj visszatérítése 4. Az ügylet teljesítését tanúsító számla korrekciója szükséges, ha volt számla, ha nem kellett kiállítani, elegendő feltétel az ellenérték visszatérítése 5. Számla korrekciója kötelező, ha nem volt számla az ügyletről (még ha nem is volt kötelező a kibocsátása), nincs lehetőség adólap csökkentésre


66

33


AZ ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA [Áfa tv. 153/B. §]

A 153/B. § szerint elszámolható további esetek – az adóalany az adóalap és/vagy az adó meghatározása során tévedett – a szerződésben megállapodott ellenértéknél magasabb ellenértéket vett figyelembe – magasabb adómértéket alkalmazott – adómentesség helyett adókötelesen számlázta az ügyletet – területi hatályon kívüli ügyletet belföldi adóköteles ügyletként számlázott – belföldi fordított adózás helyett adót számított fel Szentirmainé Holi Gabriella

67

AZ ADÓALAP ÉS A FIZETENDŐ ADÓ UTÓLAGOS CSÖKKENÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA [Áfa tv. 153/B. §] Az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben a) az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) a jogosultnak az ellenértéket, az előleget vagy a betétdíjat visszatérítik az a) pont alá nem tartozó esetekben; c) a jogosultnak a pénzt visszatérítik a 77. § (4) bekezdése szerinti esetben; d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben (360 napon belül mégis kiléptették a terméket). Az 55. § (2) bekezdés szerinti számla érvénytelenítés esetében (teljesítés hiányában számlakibocsátás történt, de az értékesítőként szereplő kimenti magát és korrigál, vevő figyelmét felhívja) ez nem alkalmazható. Szentirmainé Holi Gabriella

68

34


Más tagállamba irányuló értékesítés Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a törvényben meghatározott feltétel – a határidőben, 90 napon belül történő kiléptetés – teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása. Szentirmainé Holi Gabriella

69

Pénzforgalmi áfa • Adóalany választásán alapul • Együttes feltételek: – Kkv tv. Szerint kisvállakozás, vagy annak minősülne a törvény szerint – Belföldön letelepedett, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye belföldön van – Nem áll csőd, felszámolás hatálya alatt – Nem választott alanyi adómentességet 196/ B (1) bek.) Szentirmainé Holi Gabriella

70

35


• További feltétel értékhatár tekintetében: göngyölített ellenérték áfa nélkül nem éri el a 125 millió Ft-ot • Tárgyévben és tárgyévet megelőző évben (196/C (1) bek)


71

lényeg • Adóalanynak a fizetendő adóját akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette, a beszerzései tekintetében levonási jogát akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megfizeti. • A pénzforgalmi elszámolás vonatkozik az adóalany által fizetendő adóra, valamint a beszerzéseit terhelő levonható adóra. Szentirmainé Holi Gabriella

72

36


Pénzforgalmi áfa megszűnésének esetei a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalanya pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári évet követő évre nem kívánja alkalmazni, b) a választásra jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal, c) a naptári év utolsó napjával, ha a következő év január 1-jén az adóalany nem minősül kisvállalkozásnak, d) az eljárás jogerős elrendelését megelıző nappal, ha az adóalany csőd, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, e) az adóalany tevékenysége szüneteltetését megelőző nappal. [Áfa tv. 196/F. § (1) bek.]


73

• Hatással van a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany vevőjének levonási jogára is, ugyanis a vevő levonási joga is csak akkor keletkezik, ha a vételárat a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany részére megtéríti


74

37


Számlán jelezni kell az adóalany választását „pénzforgalmi elszámolás”


75

Adólevonási jog alkalmazása • Belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével. • Ha a különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany • a) az elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban a megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, vagy • b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. (153/A §) Szentirmainé Holi Gabriella

76

38


Adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele • • •

• •

•

a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla; termék Közösségen belüli beszerzése esetében a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla, illetőleg - ha a fizetendő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes rendelkezésére - mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek; névre szóló, a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező határozat, valamint névre szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetéséről, mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek, vagy ha a fizetendő adót közvetett vámjogi képviselője állapította meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó fizetendő adóként történt megállapításáról és bevallásáról; Szentirmainé Holi Gabriella

77

Adólevonási jog korlátozása (124 §) a) a motorbenzint (vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59) terhelő előzetesen felszámított adó; b) az a) pontban nem említett egyéb üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez szükséges; c) az a) és b) pontban nem említett egyéb terméket terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges; d) a személygépkocsit (ide nem értve a halottszállító személygépkocsit) terhelő előzetesen felszámított adó; e) a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-ből) terhelő előzetesen felszámított adó; Szentirmainé Holi Gabriella

78

39


f) a jachtot (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó; g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszközt (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas; h) a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó; i) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó; j) az élelmiszert terhelő előzetesen felszámított adó; k) az italt terhelő előzetesen felszámított adó.


79

Nem vonható le az adó: • a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást, • a taxi szolgáltatást ( SZJ - 60.22.11), • a parkolási szolgáltatást, • az úthasználati szolgáltatást, • a vendéglátó-ipari szolgáltatást, • a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) terhelő előzetesen felszámított adó.


80

40


• a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), • a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13), • az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka. • a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.


81

Előzetesen felszámított adó megosztása Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés).


82

41


Arányosítás L = A x L(H); L: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adóból a levonható rész összege; A: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege; L(H): a levonási hányados, amelynek - számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel, - nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen. Szentirmainé Holi Gabriella

83

Levonható adó utólagos módosulásának elszámolása

• •

Ha az eredetileg levonható adó csökken a számla kézhezvétele időszaka (de nem később, mint a korrekciós számla/okirat kibocsátásának hónapját követő hó 15. napja) pénz visszatérítés időszaka az Áfa tv. 77. § (4) bek. szerinti esetben a változás bekövetkezésének időszaka

•

Ha a levonható adó nő legkorábban a számla (okirat) kézhezvételének időszaka

•

A Közösségen belüli beszerzés, belföldi fordított adózás, import önadózás, saját rezsis beruházás keretében megállapított adó, mint levonható adó esetében a különbözetet akkor kell figyelembe venni, amikor a fizetendő adó csökkenését vagy növekedését el kell számolni. (Kötelezővé vált az egyidejű elszámolás.)

[Áfa tv. 153/C. §, 153/D. §] Szentirmainé Holi Gabriella

84

42


Tárgyi eszköz korrekció Áfa tv. 135. § új (4) bek.

Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. § szerinti apport, jogutódlás vagy üzletág-átruházás keretében naptári év közben szerzi meg az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a korrekciós kötelezettség alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az apportáló, a jogelőd vagy az üzletágat átruházó adóalany, mind az apportot fogadó, a jogutód vagy az üzletágat megszerző adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni. Szentirmainé Holi Gabriella

85

Példa: – tárgyi eszköz használatba vételi időpontja: 2012. május – előzetesen felszámított adó 2 millió forint – a beszerzéskor alkalmazott levonási hányad 40%, levont adó összege 800.000 Ft – 2013. évben a levonási hányad 55% – 2.000.000 *(0,4-0,55)=300.000 [10 e Ft küszöb értéket meghaladja] 300.000/5=60.000 Ft a pótlólag levonható adó, korrekció ilyenkor kötelező! Szentirmainé Holi Gabriella

86

43


Példa folytatása: – a tárgyi eszközt 2014. június 30-án apportálják – 2014. évi levonási hányad (a teljes évi ellenérték figyelembe vételével) 30% – 2.000.000*(0,4-0,3)=200.000 Ft – 200.000/5*6/12=20.000 a pótlólag fizetendő adó Időarányosan! – az apportba vevő 2014. évi levonási hányada (a teljes évi ellenérték figyelembe vételével) 60% – 2.000.000*(0,4-0,6)=400.000 – 400.000/5*6/12=40.000 a pótlólag levonható adó Szentirmainé Holi Gabriella

87

Abban az esetben, ha az adóalany olyan vagyoni értékű jogot hasznosít vállalkozásán belül, amely rendeltetésszerű használatot feltételezve legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását, a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén az ingatlan tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 240 hónapos figyelési időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani, b) a nem ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az ingó tárgyi eszközre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a 60 hónapos figyelési időt a vagyoni értékű jog szerzésének hónapjától kezdődően kell számítani. Hatályba lépési szabály: arra kell kötelezően alkalmazni, amikor a vagyoni értékű jog szerzése 2014. január 1. napján vagy azt követően történt, de lehet a korábban szerzettre is alkalmazni.


88

44


Számlázási irányelv, áfa a gyakorlatban


89

2010/45/EU irányelv Célok, már 2013. január 1-től – Számlázási szabályok előmozdítása és további egyszerűsítése, – Tagállami számlázási szabályok további harmonizálása – Papíralapú és elektronikus számlák egyenlő kezelése – Eredet hitelessége, tartalom sértetlensége és olvashatóság biztosítása terén választási szabadság


90

45


Számlázási változások 168/ A § számla eredetének hitelessége, tartalmának sértetlensége, olvashatósága Ez bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással elérhető, amely a számla és a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési kapcsolatot létesít. • De az egyes adóalanyok határozzák meg, hogy ezt milyen módon biztosítják . • • • •


91

Számlázási változások 168/ A § • számla eredetének hitelessége=számla kibocsátó azonosságának biztosítása (259 § 6/A pont) • tartalmának sértetlensége=számla adattartalmát nem változtatták meg (259 § 1/A pont) • olvashatósága =alapos vizsgálat és magyarázat nélkül is olvasható legyen

.


92

46


168/A § (2) • Üzleti ellenőrzési eljárás • Célja: ellenőrzi, hogy a számla megfelelően lett-e kibocsátva (nem adólevonási jog ellenőrzése , azon túlmutat) • Tartalmilag helyes számlakibocsátás történt-e? • • • •

Megfelelő ügylet Megfelelő teljesítésre kötelezett Megfelelő ellenérték Megfelelő fizetési címzett


93

Számlázási változások • A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, tartalmának sértetlenségét és olvashatóságát, akár papíralapú, akár elektronikus formában bocsátották ki. • Bármely időpontban kell a fentieket biztosítani, függetlenül attól, hogy változott az informatikai rendszer. Szentirmainé Holi Gabriella

94

47


Számlázási változások Üzleti ellenőrzési eljárás:* • Az ellenőrzési nyomvonal/kapcsolat forrásdokumentumokat, feldolgozott tranzakciókat és a kettő közötti kapcsolatra vonatkozó hivatkozásokat foglal magában (pl. megrendelés, fuvarlevél, szerződés, fizetési felszólítás stb.) • Egy ellenőrzési nyomvonal akkor megbízható, ha az igazoló dokumentumok és a feldolgozott tranzakciók közötti kapcsolat könnyen követhető * 2013-as tájékoztató az új számlázási szabályokról NAV Szentirmainé Holi Gabriella

95

Számla kötelező adattartalma (169 §) a) a számla kibocsátásának kelte; b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja; c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette; d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe; f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében; Szentirmainé Holi Gabriella

96

48


i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; j) az alkalmazott adó mértéke; k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja; l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki; m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól; n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett; o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok; p) a „különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében; q) a „különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében; • r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma. Szentirmainé Holi Gabriella

97

Előleg számlázása, végszámla Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak, a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. A jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. (59 §) A végszámla készítésére a teljesítéskor, vagy ahhoz közeli időpontban kerül sor. A végszámla minden esetben az előlegszámla adataiból indul ki, és hivatkozási számlaszámként vissza is utal az előlegszámlára.


98

49


Módosító, érvénytelenítő számla •

•

A korrekció jellege alapján két csoportot különböztethetünk meg egymástól. Vannak a valódi javítások, amikor az eredeti számla valamely adata hibás volt, és azt kell javítani (például elírták a vevő nevét), illetve vannak azok a korrekciók, amelyek nem valódi javítások, ugyanis az eredeti számla nem hibás, pusztán egy utólag bekövetkezett körülmény miatt kell azt módosítani (például egy utólagosan számlázott engedmény esetén). A számla korrekciója körében egyetlen jogszabály sem írja elő, hogy a korrekciós bizonylatnak mi legyen a megnevezése, ezért a számlával egy tekintet alá eső okirat bármilyen megnevezéssel (például sztornó számla, helyesbítő számla, jóváíró számla, módosító számla, érvénytelenítő számla vagy akár számla) elfogadható, ha ez a bizonylat egyébként tartalmában megfelel az Áfa tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okiratnak, abból kiderül a korrekció ténye, illetve a tényleges helyzetnek megfelelően korrigálja az eredeti bizonylatot


99

Számlával egy tekintet alá eső okirat • az okirat kibocsátásának kelte; • az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; • hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; • a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.


100

50


• Az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet • A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet • A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet és • A taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről szóló 49/2013. (XI. 15.) NGM rendelet Szentirmainé Holi Gabriella

101

• 13/2005. (X.27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól • 114/2007. (XII.29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól • 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról (Eat) • Egyszerűsített számla kibocsátásának lehetőségei 2013.12.21. • A vevői adószám feltüntetése a számlán2013.05.08. (az Áfa törvény 169. § d) pontjához) • Ki kötelezett pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíteni a nyugtaadási kötelezettséget2013.04.26. • Számla és nyugta kibocsátás szabályai 2014. NAV Információs füzet Szentirmainé Holi Gabriella

102

51


Új jogszabály 2014-ben! • Magyar Közlöny 2014. június 30-án megjelent 89. számában került kihirdetésre, • az új, számlázással és nyugtakibocsátással kapcsolatos NGM rendelet (23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet). • A rendelet július 1-jén lép hatályba, egyes rendelkezéseket csak 2014. október 1-jétől, illetve 2015. július 1-jétől kell alkalmazni. • Ezzel egyidejűleg a számlázással és nyugtakibocsátással kapcsolatos 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet hatályát veszti.


103

A változás értelmében az adóalany köteles az általa használt számlázóprogram: a) nevét, azonosítóját; b) fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát; c) értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát; d) beszerzésének, használata megkezdésének, vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját; a d) pont szerinti időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.


104

52


• Adóalany köteles a használatból kivont program adatait, továbbá a használatból történő kivonásának időpontját is bejelenteni az adóhatóság számára.


105

• A számlázási programhoz a fejlesztőknek továbbra is dokumentációt kell készíteniük, amelyet a felhasználók rendelkezésére kell bocsátaniuk. • A számlázási program nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a program dokumentációjában. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a program funkciói megváltoznak, akkor a dokumentációt is frissíteni kell. • A felhasználónak a program dokumentációját meg kell őriznie, méghozzá az ezen számlázóprogrammal kibocsátott számlákban áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig Szentirmainé Holi Gabriella

106

53


• A rendelet szerint a digitalizálásra továbbra is a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHMrendelet előírásait kell alkalmazni, • továbbra is alkalmazni kell a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKMrendelet rendelkezéseit, miszerint a digitális archiválás csak legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy külön akkreditációhoz kötött ún. zárt rendszer útján lehetséges. Szentirmainé Holi Gabriella

107

Nyugta bizonylat A nyugta kötelező adattartalma a következő: a) a nyugta kibocsátásának kelte; b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; c) a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. Új szabály! Abban az esetben, ha a nyugta egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosít, akkor a nyugta kelte helyett elegendő azon feltüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amikor a nyugtában megjelölt szolgáltatás igénybe vehető. (pl. színházjegy) Szentirmainé Holi Gabriella

108

54


Nyugta 173/A. – 174. § Új szabály 2014. július 1-jétől: A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. A nyugta megjelenési formája •Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki. •2014. július 1-jétől a nyugta lehet elektronikus vagy papíralapú.


109

Pénztárgép •

•

•

159.§-ának fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az Áfa-törvény 166.§ (1) bekezdés alapján, ha az adóalany a 165.§ (1) bekezdés b.) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany a hivatkozott szabályok alapján akkor mentesül, ha a vevő, igénybevevő nem adóalany és nem is jogi személy, a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti, mely vételár nem éri el a 900 ezer forintot és a vevő nem kér számlát. Az Áfa-törvény előzőekben hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot (számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát) kell kibocsátani.


110

55


Törvényi előírás alapján mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha • sajtóterméket értékesít; • a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt • kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a szolgáltatás nyújtását.


111

• A bizonylatadási kötelezettség elmulasztása (azaz az adóalany nem ad számlát, illetve ez alóli mentesülés esetén nem bocsát ki nyugtát) vagy a nem jogszabálynak megfelelő bizonylat kibocsátása az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172.§ (1) bekezdés e.) pontja, illetve (2) bekezdése alapján mulasztási bírság jogkövetkezménnyel jár.


112

56


Adózás rendje


113

Adóhatósági ellenőrzés 2014. július 1-jétől a megbízólevél elektronikus úton is kézbesíthető. [Art. 93. § (1) bekezdés] A revízió által vizsgálat alá vonható adózói nyilvántartások, bizonylatok mellé bevezeti az azok vezetéséhez alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek vizsgálatát is. [Art. 95. § (1) bekezdés és 119. § (1) bekezdés h) pont]


114

57


Ellenőrzés célja • Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. • Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást. Szentirmainé Holi Gabriella

115

Ellenőrzések fajtái • a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerűsített ellenőrzést is), • az állami garancia beváltásához kapcsolódó, • az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, • az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, • az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, • az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés.


116

58


Ellenőrzés megindítása • Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor. • 2014. július 1-jétől a megbízólevél elektronikus úton is kézbesíthető. (93. § (1)) Szentirmainé Holi Gabriella

117

Ellenőrzési határidők

• Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja, • az ellenőrzési határidő meghosszabbításáról végzésben kell dönteni. • az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben kell lezárni. • az adóhatóság az ellenőrzés vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az ellenőrzésre előírt törvényi határidőt meg tudja tartani.


118

59


Határidők • • • •

•

•

az állami adóhatóság a vámhatóságot ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja, jogosult az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos adókötelezettségek ellenőrzésére, az ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap,központosított ellenőrzés esetében 120 nap,állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap. az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Nem számít be a határidőbe: ügygondnok kirendelés, belföldi jogsegély, szakértő kirendelése, kapcsolódó ellenőrzés elrendelése, külföldi adóhatóság megkeresése Szentirmainé Holi Gabriella

119

Képviselet, jogok és kötelezettségek • Általános képviseleti szabályok az Art 7 § szerint • Jogok és kötelezettségek az ellenőrzött és az adóhatóság részéről


120

60


• Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. • A helyszíni ellenőrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni ellenőrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is. Szentirmainé Holi Gabriella

121

Ellenőrzés befejezése • Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Ha az ellenőrzés a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásával összefüggésben tartalmaz megállapítást, a jegyzőkönyv tartalmazza a magánszemélyek azonosításához szükséges adatokat is. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. • Amennyiben a jegyzőkönyvet kézbesíteni kell, az ellenőrzés a postára adás napjával zárul. • Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át. (104 §) Szentirmainé Holi Gabriella

122

61


Ellenőrzésre történő kiválasztás Kötelező az ellenőrzést lefolytatni • • • •

a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján.

A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság • • • • • •

az adózó által benyújtott bevallások, az adatszolgáltatások, az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások, az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományok, nyilvánosan elérhető adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre. (89, 90 §) Szentirmainé Holi Gabriella

123

• Az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 10%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. • A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. • Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, úgy adószám felfüggesztést alkalmaz. Szentirmainé Holi Gabriella

124

62


A kockázatelemzés keretében figyelembe veendő szempont különösen, ha • az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg e törvény 24/A. §-a alapján törölte; • az adózó tagja, vezető tisztségviselője egyéni vállalkozói igazolványát öt éven belül az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos fizetési, bejelentési, bevallási, nyilvántartási kötelezettség elmulasztása miatt vonták vissza. A kockázatelemzés keretében történő kiválasztás részletes szabályait az állami adóhatóság elnöke utasításban határozza meg. Szentirmainé Holi Gabriella

125

Felhívás bevallás kiegészítésére •

•

•

Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért. A felhívás alapján a magánszemély az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetéséről), továbbá annak forrásairól nyilatkozatot tesz. Ha az állami adóhatóság a magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenőrizheti – a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat, – a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetőleg az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit, amelyek az adózó valós jövedelem (bevétel) felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.


126

63


Felhívás önellenőrzésre Az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót - önellenőrzésre történő felhívás útján önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. – Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. – Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében. Szentirmainé Holi Gabriella

127

Jogorvoslati lehetőségek • •

• •

•

•

Az adózó az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést a törvény megengedi. A fellebbezést a határozat (végzés) közlésétől számított 15 napon belül, utólagos adómegállapítás esetén 30 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést az elsőfokú adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Illeték: az Illetéktörvény alapján az eljárások illetékötelesek Szentirmainé Holi Gabriella

128

64


Új eljárásra utasítás Amennyiben a jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozat részben jogszabálysértő és ezért új eljárásra utasításnak van helye, a jogorvoslati kérelmet elbíráló felettes szerv - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - csak a jogszabálysértő megállapítások (intézkedések) tekintetében rendeli el az új eljárást, egyebekben a határozatot (végzést) helybenhagyja vagy megváltoztatja. Szentirmainé Holi Gabriella

129

Felügyeleti intézkedés A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre abban az esetben jár el, ha a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott vagy a NAV elnöke felettes szervként az ügyben már döntést hozott. Szentirmainé Holi Gabriella

130

65


Súlyosítási tilalom Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta.


131

Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata • Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát - a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével - a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Az adóhatóság másodfokú végzésével szemben nincs helye bírósági felülvizsgálatnak.


132

66


Jogkövetkezmények •

•

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.


•

•

133

Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. Magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható a 172 § esetei alapján.


134

67


• Az adózói iratanyag adóhatóság általi bevonásának határideje: a revízió az ellenőrzés befejezéséig vizsgálhatja a hivatali helyiségben az iratanyagot (nem csak 60 napig), melyhez immár nincs szükség az adóhatóság vezetőjének engedélyére és az adózó egyidejű értesítésére. [Art. 96. § (3) bekezdés] • Mintavételre vonatkozó részletszabályok: biztosítja az adózó vagy képviselője jelenlétét a mintavétel során, továbbá a mintavétel adózó általi elvégzését. Az adózó kérheti továbbá a vizsgálat során meg nem semmisült minta visszaadását. A vizsgálati költségek csak jogsértés esetén terhelik az adózót. [Art. 98. § (4) bekezdés] Szentirmainé Holi Gabriella

135

Önellenőrzés- változások •

•

•

Az önellenőrzés szabályai szerint lesz mód a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásáról benyújtott bevallás (BEU) helyesbítésére. Eddig nem a bevallási nyomtatványon, hanem külön, módosítás iránti kérelemre rendszeresített nyomtatványon lehetett megtenni, mivel illeték önellenőrzésére nem volt mód. [Art. 49. § (1) bekezdés] Megszűnik az önellenőrzési tilalom az adóbevallás benyújtására előírt határidővel összefüggésben, azaz az adózó az önellenőrzéssel élhet az adóbevallás benyújtási határidejét megelőzően is. A helyesbített adó és a költségvetési támogatás esedékességére az általános szabályok vonatkoznak, önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettség pedig nem keletkezik. [Art. 51. § (1a) és (3) bekezdés] Az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezésekből kikerült az import-áfával összefüggő kedvezmény-szabály (az Áfa tv. változásával összhangban, mivel feleslegesség vált), így már önellenőrzésnek számít. [Art. 49. § (3) bekezdés] Szentirmainé Holi Gabriella

136

68


Önellenőrzés szabályai • Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. • Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése. (49 §) Szentirmainé Holi Gabriella

137

Korlátozások Nincs helye önellenőrzésnek: – ha nem került bevallás benyújtásra – ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg – ha adóhatóság állapított meg adót, költségvetési támogatást – ha elévült

Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető Szentirmainé Holi Gabriella

138

69


Nyilvántartás • Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást - a magánszemély jövedelemadója kivételével - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. • A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. • A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni.


139

• Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti. • Azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyről rendelkező jogszabály az önellenőrzés időpontjában nincs hatályban, egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén kell bevallani és megfizetni, illetve visszaigényelni. • Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az 1000 forintot, a helyi adó, a magánszemélyek jövedelemadója és egészségügyi hozzájárulása esetében a 100 forintot meghaladja.


140

70


Önellenőrzési pótlék • Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. • Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Szentirmainé Holi Gabriella

141

Fizetési könnyítések Fizetési könnyítések fajtái: részletfizetés halasztás mérséklés A hátralék részletekben történő megfizetését, halasztását, vagy - családi, szociális indokokra hivatkozva - méltányosságból történő elengedését akár egy kérelmen belül külön-külön, vagy együttesen is kérelmezheti az adózó. Nyomtatványok, csatolandó iratok meghatározása • ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához • ADATLAP Gazdasági társaság (egyéb gazdálkodó szervezet) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához Szentirmainé Holi Gabriella

142

71


Fizetési halasztás és részletfizetés az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség • •

kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit. Nem engedélyezhető fizetési könnyítés • a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, • a beszedett helyi adóra, • a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra. Szentirmainé Holi Gabriella

143

Eljárás költsége, illetéke: 2013. január 1-jétől a fizetési kedvezményre irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás a magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók esetén illetékmentes, míg a gazdálkodó és egyéb szervezeteket a kérelem előterjesztésekor 10.000,- Ft eljárási illetékkötelezettség terheli. Késedelmi pótlék: Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén főszabályként késedelmi pótlékot kell felszámítani, de a pótlék kiszabása az adózó kérelmére vagy hivatalból kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Határidő elmulasztása: Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti. Amennyiben a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem határidőben teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Szja-ban érvényesíthető: a 150 000 forintot meg nem haladó fizetendő adóra legfeljebb 6 havi pótlékmentes, egyenlő részletekben való törlesztés, a bevallási nyomtatványon kell megjelölni. Szentirmainé Holi Gabriella

144

72


Fizetési könnyítés és végrehajtás Ha az adózó kérelmét megfelelő módon nyújtotta be (bevallási kötelezettségüket kötelezően elektronikus úton teljesítő adózók részére ezen lehetőség csak elektronikus úton érhető el), és kérelme az abban megjelölt hátralék tekintetében első kérelemnek minősül, úgy a végrehajtás a törvény erejénél fogva szünetel


145

Készpénz fizetések korlátozása • A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó az adóköteles tevékenysége keretében, egy másik pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózóval kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés az általános forgalmi adóval növelt ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzkifizetést. •

Szankciók: a szabály megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot kell fizetni mindkét félnek


146

73


EFER rendszer


147

Az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer útján történő fizetés esetén lehetősége van az adózónak több adónemen fennálló tartozásának egy tranzakcióval történő rendezésére, ehhez azonban az szükséges, hogy rendelkezzen az összeg felosztásáról, azaz arról, hogy melyik adónemre mekkora összeget kíván befizetni. Ehhez kapcsolódó elszámolási szabállyal egészül ki az Art. arra az esetre, mikor az adózó nem csatolt felosztási rendelkezést a befizetéséhez. (43. § (5a) bekezdés) Szentirmainé Holi Gabriella 148

74



149

Sorrend (rendelkezés hiányában hivatalból): 1. Magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. 2. Fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. 3. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. 4. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni .


150

75


Számlázó programok bejelentése, próbaszámlázás 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról! 1/E § (2) A számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A próbaszámlázás jogintézménye a számítógépes számlázó programok számlázási folyamatának ellenőrzésére szolgál. Szentirmainé Holi Gabriella

151

Társadalombiztosítás


152

76


Biztosítottak köre, változások • A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedik, összege 2014. január 1-jétől havonta 6810 forint lesz. • Megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezik.


153

Jogviszonyok bemutatása • Munkaviszony és a közalkalmazotti, köztisztviselői és egyéb speciális jogviszonyok • Megbízási jogviszony • Egyéb jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony • Vállalkozási: egyéni, társas vállalkozás


154

77


A járulékkulcsok változatlanok: • nyugdíjjárulék 10% • természetbeni egészségbiztosítási járulék 4% • pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3% • munkaerő-piaci járulék 1,5% (együtt 8,5%) • szociális hozzájárulási adó 27% A járulékalapok mértéke szintén változatlan: • nyugdíjjáruléknál a garantált bérminimum, illetve a minimálbér az ügyvezetőnél, • mindhárom egészségbiztosítási járulékfajtánál a garantált bérminimum másfélszerese, vagy a minimálbér másfélszerese, • a szociális hozzájárulási adó alapja a garantált bérminimum, illetve a minimálbér 112,5%-a.


155

• Minimálbér: 101.500 Ft/hó • Garantált bérminimum: 118.000 Ft


156

78


Példa a járulékokra 2014. évben vállalkozók (egyéni, társas) esetében Ügyvezető minimálbér szerint Összeg 10 % nyugdíjjárulék EB járulék alapja (150%) 8,5 % Szoc. ho alapja (112,5 %)

Garantált bérminimum szerint

101 500

118 000

10 150

11 800

152 250

177 000

12 941

15 045

114 188

132 750

Szoc. Ho

30 831

35 843

Összes közteher

53 922

62 688


157

• 2014-től azonban az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból levonható a családi kedvezmény azon része, amely a személyi jövedelemadó alapjából a megfelelő mértékű jövedelem hiányában nem érvényesíthető. • De a vállalkozók csak akkor élhetnek ezzel a családi járulékkedvezménnyel, ha ténylegesen vesznek fel jövedelmet. • A járulékminimum befizetése önmagában erre a kedvezményre nem jogosít, hiszen akkor személyi jövedelemadó kötelezettség sincs. Szentirmainé Holi Gabriella

158

79


Kedvezmények változásai


159

• Három vagy több gyermek után családi pótlékban részesülő szülő - aki gyermekgondozási díjat illetve gyermekgondozási támogatást kap - foglalkoztatása esetén a foglalkoztató 2014. január 1-től szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. • Ez esetben a munkáltató a foglalkoztatás első három évében 100.000 forint jövedelemhatárig mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, míg a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében ugyanezen jövedelem után 14,5%-os kedvezményt vehet igénybe.


160

80


Helyi adó


161

Helyi adó változások • Telekadó mentessé vált a belterületi, művelés alól kivett, egy hektárt meg nem haladó földrészlet, ha az igazoltan művelés alá van vonva. • Az adóadminisztráció csökkentését jelenti, hogy nem kell feltétlenül a helyi önkormányzatok által rendszeresített nyomtatványokat használni. Szentirmainé Holi Gabriella

162

81


• A helyi adók bevallásához, illetve a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez használható a 35/2008. számú PM-rendeletben meghatározott általános bevallási és bejelentési nyomtatvány is. • Egyértelművé vált, hogy a jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az adóelőleg megállapítása alóli mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik. • Valamennyi magyarországi település adószabályairól átfogó képet adó honlap http://hakka.allamkincstar.gov.hu/.


163

Kata adóalany bejelentkezése 39/B § • A kata adóalanyok évente - a kata alanyiság kezdő napjától számított 15 napon belül vagy az adóév január 15-éig döntsenek arról, hogy a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a teljes adóévre - a tételes adóalap szerinti megállapítási módot választják-e. • Január 15-e jogvesztő határidő – Példa: ha 2013-ban a kata alany iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti adózást választotta és 2014-ben is eszerint kíván adózni, akkor erről nem kellett nyilatkoznia 2014. január 15-ig. – Példa: ha 2013-ra a kata alany az általános szabályok szerinti vagy a nettó árbevétel 80%ában állapította meg adóját (ezen döntéséről a 2013. adóévi bevallásban, tehát utólag kell nyilatkoznia), de 2014. évtől már tételes adóalap szerint kíván adózni, akkor ezen adózási mód választásáról az adóévre előre, legkésőbb január 15-ig kellett nyilatkoznia változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásával.


164

82


Nem változott azon törvényi szabályozás, miszerint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) hatálya alá tartozó vállalkozónak (kata alany) választási lehetősége van, hogy a helyi iparűzési adójának alapját az alábbi módok valamelyike alapján állapíthassa meg: – általános szabályok szerint (Htv. 39. § (1) bekezdés]) – nettó árbevétel 80%-ában történő adóalap-megállapítás (Htv. 39/A. § (1) bek. b) pont és (3) bek.); – tételes adóalap szerinti adózás (a Htv. 39/B. § (3) bekezdés értelmében ennek választása esetén a székhely, illetve Htv. szerinti telephely vonatkozásában a teljes adó évre 2,5 millió Ft az adóalap).


165

Általános szabályok • • • •

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.


166

83


Egyéb lehetőségek Vállalkozási forma

Adóalap és adó

a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó

az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.

más vállalkozó, feltéve, hogy nettó az adó alapja a nettó árbevételének 80 árbevétele adóévben - 12 hónapnál százaléka. rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot,


167

Mobilszolgáltatók Távközlési szolgáltatásnak minősül, ha a vállalkozó összes nettó árbevételének legalább 75 százaléka távközlési tevékenységből (TEÁOR’08 61) származik. – Vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozónak azon önkormányzat illetékességi területén van a telephelye, ahol az adóév első napján – az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti – előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt. Azaz, a vezetékes távközlési szolgáltató esetén a szolgáltatás-nyújtás tényleges helye minősül telephelynek. – Vezeték nélküli (mobil) távközlési tevékenységet végző vállalkozó (az a vállalkozó, melynek nettó árbevétele legalább 75 százalékban a TEÁOR’08 61.2 számú vezeték nélküli távközlési tevékenységből ered) esetén telephely az adóév első napja szerinti állapot alapján az utólag fizetett díjú távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető számlázási címe szerint azonosított település. Szentirmainé Holi Gabriella

168

84


• A mobilszolgáltatóknak az új szabályozás szerint nem csak azon önkormányzatok illetékességi területén keletkezik telephelye, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőik számlázási címe van, • hanem az általános szabályok alapján is telephelyük keletkezik ott, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytatnak (például ügyfélszolgálat formájában). • Az új szabályok szerint a mobilszolgáltatóknak az adóalapjuk 20 % a székhelyük és az általános telephely-fogalom szerinti telephelyeik (például iroda, üzlet) között kell megosztaniuk az általános adóalap-megosztási szabályok alapján. • Az adóalap 80 % pedig a jelenleg is hatályos szabályok, a településeken lévő előfizetők száma alapján kell megosztaniuk azon települések között, ahol előfizetőik vannak. Szentirmainé Holi Gabriella

169

Adóalap megosztása telephelyek között •

•

•

Amennyiben a vállalkozó az adóévben több önkormányzat illetékességi területén végez/végzett állandó jellegű iparűzési adóköteles tevékenységet, az adó alapját a helyi adókról szóló törvény mellékletében foglaltak szerint köteles megosztani. A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozásnak írásban kell rögzítenie a későbbi ellenőrzések végett. A megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni , amelyik a székhely vagy bármelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne. Az egyes településekre eső adóalapok együttes összege egyenlő a vállalkozás adóalapjának összegével. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedes jegy pontossággal kell elvégezni.


170

85


Az adóalap megosztás szabályait a törvény megfelelően előírja: • amennyiben az adóalap a tárgyévet megelőző évben 100 millió forint alatt volt, vagy a személyi jellegű ráfordítással arányos (1. módszer) vagy az eszközérték arányos megosztási módszer (2. módszer) közül kell választani; • amennyiben a tárgyévet megelőző évben az adóalap a 100 millió forintot meghaladta a két előbb említett módszer kombinációját kell alkalmazni.


171

• A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere esetén a székhely és a telephelyek szerinti településekhez tartozó foglalkoztatottak után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. • Az eszközérték arányos megosztás módszere során a településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összegének arányában kell az adóalapot megosztani a települések között.


172

86


A személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere esetében a számítás: 1. az összes személyi jellegű ráfordításának összegét 100 százaléknak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső személyi jellegű ráfordítások százalékos arányát; 2. az adóalapnak olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az 1) pont szerint megállapított százalék képvisel az egészhez képest. Az eszközérték arányos megosztás módszere esetében a számítás: 1. az összes eszközértékének összegét 100 százaléknak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát; 2. az adóalapnak olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az 1) pont szerint megállapított százalék képvisel az egészhez képest.


173

Köszönöm a figyelmet!

4 kreditpont


174

87

Személyi jövedelemadó

Recommend Documents