SZEMÉLYES SZIMBÓLUM SORSKÉPBŐL Mit jelent a sorskép? Mindenkinek van olyan? Ki láthatja? Hogyan működnek és változnak a sorsképek? Honnan értesülhet valaki a saját sorsképeiről? Mit tartalmaz a sorsképek gyűjtője? Mi az a személyes szimbólum? Milyen haszna és hatása van a személyes szimbólumunknak az életünkben? SORSKÉPEK: ELTEMETETT MÚLT, REÁLIS JÖVŐ Minden ember tapasztalta már, hogy a dolgok pillanatról pillanatra változnak körülötte, mintha egy mozgófilm egyes képkockái peregnének le, amelynek főszereplője éppenséggel ő maga személyesen. Az átlagember nem is foglalkozik azzal, hogy neki bármiféle sorsa volna. Holott minden egyes lélek felsőbb vezetettség alatt áll, s amin szintén jó, ha eltöprengünk, hogy micsoda összhang van a közel hétmilliárd ember sorsa között. Vannak ugyanis egyéni sorsok, de a személyes ügyek valahol egy kollektíva részei is. Az, amit én sorsképnek hívok, tulajdonképpen az ember megtörtént, bekövetkezett, valamint a majdan bekövetkezendő lehetőségeinek tárháza. Ha a múltra tekintünk, akkor is a végtelen lehetőségek mezejébe pillantunk, akárcsak ha előre, a jövő irányába nézünk. A múltbéli és a jövőbeni sorsképek között egy lényeges különbség van, jelesül, hogy a múltban kirajzolódik egy konkrét út, amelyen már végigjártunk és ez nem változtatható meg. A múlt éppen ezért minden történésével, megtapasztalásával, emlékével már bennünk van láthatatlanul, nyomot hagyott bennünk, s elindított bizonyos folyamatokat. A jövő ezzel szemben még nem történt meg, tehát a jelenből nézve elvileg végtelen elágazási és megvalósulási esélymasszával állunk szemben – gondolhatnánk. Azonban ez még sincs így, mivel egyrészt a múltban elindított folyamatok kihatnak a jövőnkre és közelebb vonzanak vagy eltaszítanak bizonyos potenciális sorsképeket, másrészt a jövőnk egy része determinált, vagyis fentről vezérelt. Az előbbi esetre jó példa a kitartó tanulás, míg utóbbira a váratlan, és emberi logikával kiókumlálhatatlan, kisakkozhatatlan események: szerelmek, gyermekáldás, szerencsés megmenekülések, betegségek és tragédiák például. Azt mindenki könnyen beláthatja, hogy a múltban található sorsképek precízek. Azt talán nehezebb belátni egy racionális embernek, hogy a jövő is körvonalaiban és egyes elemeiben előre megvan. Egyébként, ha nem így lenne, akkor a következő pillanatban a semmibe lépnénk és megsemmisülnénk, ami teljességgel értelmetlen. Tehát a jövőt jelentő minden lehetőséget és alternatívát valamilyen formában el kell tudnunk képzelni ahhoz, hogy beszélni tudjunk róla, hogy formálni tudjuk, hogy célokat tűzzünk ki. Összességében kijelenthetjük, hogy a sors tervezett és mind a múlt, mind a jövő felé egyesek számára érzékelhető módon átlátható és éppen ezért elemezhető. SORSKÉP-ELEMZÉS Ha valakinek a tudata képes kiemelkedni a jelen szűkre szabott korlátai közül, akkor tudhatjuk, hogy az illető tudata már átlépett bizonyos spirituális dimenziókat. Teljességgel mellékes szerintem, hogy bárki megítélje az ilyen képességekkel megáldott embereket, mert az érvelésünk szükségszerűen téves lesz, mivel tartalmazni fog hibás elemeket. Miért? Mert mi csak három dimenziót érzékelünk. Ezért számunkra múltba- és a jövőbelátás túl ködös, misztikus tudomány. Nem így annak, akinek isteni adománya a retrospekció és a prekogníció. Bár ezek a fogalmak is zagyvaságnak tűnnek a laikus ember számára, úgyhogy mellőzzük a szakkifejezéseket. A lényeg ugyanis annyi, hogy a magasabb szintű emberi tudatosság képes az idő korlátai közül kiemelkedni és mozogni a múltban, valamint a jövőben, és bele-belekukkanthat az idő egy darabkájába.
Minden individuumnak van egy személyes sorskép-tároló „dobozkája”, hogy szimbolikusan fogalmazzak. Valójában ez nem egy doboz, hanem sokkal inkább egy fénygömb, egy holografikus könyvtár. Na, itt álljunk meg egy pillanatra! Eddig miért nem vette észre senki, hogy neki egy élő könyvtára van, amiben kedvére olvasgathatna magáról, a múltjáról, a jövőjéről, az előző életeiről és a jövőképeiről milliószor millió információt? A fő kérdés az, hogy hol kell keresnünk ezt a mágikus tároló dobozt? Nos, az ember azt sem tudja magáról, hogy vannak génjei, mégis a gének meghatározzák a kinézetét, a testi adottságait és számtalan speciális tulajdonságát. Az emberi agy eltárolja a vele valaha megtörtént eseményeket és emlékekként megőrzi azokat, mégis felidézni oly nehéz mindegyiket. De attól még léteznek az emlékeink és vannak génjeink, noha nem látjuk őket tisztán és végképp nem látunk a másik emberbe. A sorsképeket rejtő tároló az emberi aurában található, annak is egy jól meghatározható helyén. Ez egy speciális energia segítségével egyes különleges képességű látó személyek számára megnyitható és fürkészhető. Ezt nevezzük sorskép-elemzésnek. SZEMÉLYES SZIMBÓLUM A SORSKÉPEKBŐL A sorskép-mezőt látni tudtommal csak nagyon kevesek sajátja, mivel ez nem jóslás és jövendőmondás, hanem egy tényfeltáró elemzés, amelynek során a múlt és a jövő ok-okozati rendszerébe, az idő meghatározott hasábjaiba pillant bele a látó. A könnyebb érthetőség kedvéért ez olyan, mint egy holografikus könyvtár és egy interaktív számítógépes játékprogram elegye. Azzal a különbséggel, hogy ez a személyes életünk, és egyáltalán nem játék. Annyiban holografikus és enciklopédikus, hogy képek, hangok formájában és egyéb módokon férhető hozzá az információ. Picit hasonlít egy internetes keresőhöz. Annyiban pedig interaktív, hogy a jövőben minden képlékeny és az egyén befolyásolhatja a jövőjét már azzal, hogy bizonyos információkat megtud önmagával kapcsolatban. Értsük jól, olyan konkrét és egzakt információkhoz juthat a személy a saját múltját és jövőjét illetően, amelyhez egyéb forrásokból nem juthat, s maga sem tudná kitalálni. Amint pedig megkapta a szükséges információkat, máris változik a sorsa, azaz „elfordul” egy bizonyos irányba. Megint más kérdés, hogy a sorskép-elemzés lehetősége is valamilyen szinten egy betervezett lépés, egy potenciálisan beültetett elem valakinek a sorsában. Aki egy picit is nyitott az élet spirituális oldala iránt, annak nagy hasznára lehet, ha személyes szimbólumot kap. Személyes szimbólum alatt egy olyan jelet vagy jelképet értünk, amelyet a sorsképek tartalmaznak, ezért azokból olvasható ki. Ez a szimbólum többnyire egy olyan ábra, amely egy korábbi élet vagy több előző élet folyamán segítette hozzá a lelket (isteni önvalót) valamilyen erőhöz, tudáshoz vagy képességhez. Ez egy teljesen személyre szabott, titkos és csakis az adott egyén számára használható jel. Mire jó és miért? 1. Mert amikor a Teremtő létrehoz egy adott lelket, akkor őt kifejezetten egy egyedi céllal alkotja meg. Az isteni szimbólum vagy pecsét voltaképpen egy olyan kód, amely a leszületett lelket az isteni rendeltetésével és igaz valójával hozza összhangba, hiszen a forrásának, az eredetének az egyedi mintáját hordozza. 2. A másik fontos tudnivaló, hogy minden leszületés egyedi célokkal bír. Amikor a lélek testet ölt, akkor egy feladatot kap, amit jó esetben teljesít is. Ha attól eltér, tehát nem valósítja meg, akkor értelemszerűen vissza kell születnie és újra kell próbálkoznia egészen addig, amíg az adott kihívást nem teljesíti az elvárásoknak megfelelően. Az egyénre szabott isteni pecsét – az isteni én jele – képes a lelket a vállalt feladatára rávezetni, emlékeztetni és hangolni, ezáltal az ember egész életét összhangba hozza az isteni akarattal. 3. A harmadik fontos tudnivaló pedig ezzel kapcsolatban az, hogy az univerzum egy energiaóceán, amelyben halakként úszkálunk mindannyian. A világegyetemet húrok működtetik. Amikor valaki alkalmazza a saját isteni szimbólumát, akkor voltaképpen az említett húrok közül a csak rá jellemző rezgéseket, energiákat csatolja ki és vonzza közelebb magához. Így a kozmikus energia felismeri az adott lélek egyedülálló rezgésmintáját és azt
kezdi sugározni az ember felé. Ezzel folyamatosan hangolja és tereli az embert a Mindenség amúgy ésszel felfoghatatlan terveinek megfelelően. HOGYAN JUTHATUNK A SZEMÉLYES SZIMBÓLUMUNKHOZ? Horváth Zoltán látónak megvan az a képessége, hogy az auránk sorskép mezőjéből kiolvassa a személyes szimbólumunkat. Zoltán egyetlen alkalom alatt képes megtalálni, lerajzolni az emblémánkat és részletesen elmagyarázni, hogyan működik, mire hat és mire számíthatunk a viselésének hatására. Ezt a jelképet egy medálra vésetve, gravíroztatva viselhetjük a nyakunkban, vagy extrém esetben tetoválásként is magunkra rajzoltathatjuk. A személyes szimbólummal ékesített medál egy valódi kincs, hiszen a viselésétől kezdve a saját isteni énünk energiáival táplálja a lelkünket, amely a létező legjobb hajtóerő és vezérlő elv a számunkra. Száraz György Boldog napot!
A JÖVŐ VALLÁSA A NAPKERESZTÉNYSÉG Kereszténység – vajon mit értünk e szó alatt? Honnan ered? Ki vagy kik indították el? Milyen fejlődésen ment keresztül? Mivé lett? Mi az a Napkereszténység? Mit tükröz? Milyen szerepe lesz a Napkereszténységnek az emberiség jövőjében? MI A KERESZTÉNYSÉG? A „Krisztus” szó a görög Chrisztosz főnévből származik, ami a héber Mosiah, azaz Messiás szó fordítása, jelentése: Fölkent. Ebből született később a görög chrisztianosz, illetve a latin Christianus kifejezés, amelyek jelentése „Krisztus-követő”, „krisztusi”. A szó középkori magyar formája a kirisztián, a kirisztyán, majd a keresztyén volt. A 17. századtól a katolikus egyházban elterjedt a keresztény alakváltozat a könnyebb ejthetősége miatt, majd összekapcsolták a kereszt szóval. A magyar protestánsok nagyobb része még ma is a keresztyén alakváltozatot használja. A kereszténység egyistenhívő vallás, amelynek középpontjában a názáreti Jézus élete és tanításai állnak akképpen, ahogy az az Újszövetségben szerepel. Közel 2 milliárd követőjével a kereszténység a világvallások egyike. Ha el kellene helyeznünk a vallások palettáján, akkor a kereszténység a zsidó és az iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz vezethető vissza. A kereszténység alaptanítása és dogmatikája az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapszik. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat. Ezen kívül a legtöbb keresztény hiszi, hogy az Egyetlen Isten a Szentháromságot alkotó három személyben szétválaszthatatlan lényegében nyilvánítja ki magát. A keresztények hitének pillére szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás, aki megváltotta az emberiséget a bűntől. A kereszténység számos, eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben a keresztény felekezeteknek négy fő ágazata alakult ki: az ókeleti, az ortodox, a katolikus, illetve a protestáns egyházak ágai. A kereszténység története a hagyomány szerint Jézussal kezdődött. Ebből következik logikusan, hogy a keresztény egyház története is ekkor indult. A római katolikus tradíciók szerint Jézus maga jelölte ki Pétert a leendő egyház fejének. Az első római püspök imígyen Péter lett. Vele egy időben térített Tharsusi Szent Pál, aki az 1. században megnyitotta az utat a nem zsidó vallásúak kereszténnyé válása előtt. Az ókereszténység kora Gergely pápával zárult le Kr. u. 600 körül, amikor véglegesítették a keresztény egyház vallási tanait.
A történészek egy része nem tartja megbízható forrásnak az Újszövetséget. Márpedig közvetlen információkhoz csak az Újszövetségből juthatunk a kereszténység kialakulásáról. Így sokan homályosnak és bizonytalannak tartják a kereszténység alapjait. A történészek említett része úgy vélekedik, hogy a kereszténység már Jézus előtt kialakult néhány évtizeddel, mivel keresztelő Szent János is már keresztény volt. Vannak, akik a szálakat az esszénus rendekig vezetik vissza. De az esszénusokról annyira kevés megbízható ismerettel rendelkeznek a tudósok, hogy sem megerősíteni, sem egyértelműen megcáfolni nem lehet az állításokat. Talán a spirituális kútfők adhatnak erre elfogadható magyarázatot. A KERESZTÉNYSÉG SPIRITUÁLIS GYÖKEREI Egyes vallástörténészek arra az álláspontra helyezkednek, hogy a kereszténység, mint zsidó szekta, a Római Birodalom említésre is alig érdemes vallási mozgalmaként indult. A spirituális források hűen beszámolnak arról, hogy milyen is volt a kereszténység Jézus születése idején. Ezek szerint egy kicsi vallási szekta, amit most hívjunk az egyszerűség kedvéért keresztény csoportnak, szertartásokat kölcsönzött más felekezetektől, majd kisajátított egy tényleges szentet, Jézust, akire az övéi – a zsidó nép, illetve annak korabeli vezetői – nem tartottak igényt. Keresztény gyülekezetek már voltak Jézus előtt is, de csupán maroknyian. Jézusnak sok elődje volt. Mert hát a keresztények több kiválasztottra is rámondták, hogy Isten szent küldötte, csakhogy egyik kiválasztottnak sem volt látványos halála. Márpedig, míg éltek eme Mesterek, illetve Szentek, addig nem voltak megnyerhetők a keresztények számára, holott Jézushoz hasonlóan ők is rendelkeztek csodálatos, ámulatba ejtő képességekkel. Így aztán éltükben nem jelentettek jó hivatkozási alapot a keresztények számára. Ám miután Jézus eltűnt, s előtte látványos volt a halála, ez épp kapóra jött a keresztényeknek, akik onnantól nekiálltak kész megoldásokat, további járulékos történeteket nyújtani az emberek számára. Végül is gyülekezeteik célja úgy fogalmazódott meg, hogy össze kellene tömöríteni az embereket és hitet adni nekik. A gyülekezet ugyanis nem másról szól, mint az emberek hitének, valamint önálló gondolatainak felcseréléséről. Cserébe egyéni véleményektől mentes, kész megoldásokat kapnak. Egy egész kis üdvtörténetet gyártottak. Azután, az évek során elkészült a Biblia parancsolatokkal és vezényletekkel, melyek mind arra hivatkoztak, hogy Jézus az Atya Fia, akinek eljő az „ő országa” és meglesz az „ő akarata”. Mindebből kitűnik, hogy a kereszténység múltja nem makulátlan, s nem is egy Jézus által elindított mozgalom volt, mint ahogyan azt az ősatyák beállították. Sőt, lényegében Jézus misszióját is eltulajdonították, mert ő egy zsinagógába járó, igazhitű zsidó volt, aki egészen más tervekkel született le: eredetileg a zsidók hatalomra juttatásának érdekében. Végtére, a nép óhajára megölték Jézust, ezért ő nem tudta nyíltan felvállalni és elindítani a maga mozgalmát és világméretűvé terebélyesíteni a saját hitkultuszát. A NAPKERESZTÉNYSÉG Ha valóban meg szeretnénk érteni a kereszténység létét és eredetét, akkor sokkal mélyebbre kellene ásnunk a történelem emléktárában, mint pusztán kétezer esztendő. Mielőtt a mai emberiség kialakulhatott volna, több ősi kontinens is létezett a Földön, amelyet ma már hiába is keresnénk a térképeken. Ezek egyike volt Mu, másik Lemúria, harmadik Atlantisz, hogy csak az ismertebbeket említsem. Mindhárom kontinensen éltek emberek, pontosabban fogalmazva emberek is. E szupercivilizációk a tudásukat és egyáltalán a létüket különféle teremtő lényektől kapták. Ezek a magasabb rendű intelligenciák az Egyetlen Teremtő megbízásából, a Legfelső Lény, a Mindenható akaratának jóvoltából hoztak létre különböző fajokat és indítottak vagy éppen pusztítottak el lényeket többek között a Földön is.
Az emberi evolúció csupán egy felvonás a Mindenség végtelen szimfóniájában, s korántsem az első, és végképp nem az egyetlen intelligens létforma a bolygónkon. A kozmikus tudás a fent említett kontinensállamok és szigetbirodalmak mindegyikére megérkezett. Hol testet öltött isteni lények (angyalok=küldöttek), hol csupán isteni szócsövek (beavatottak, próféták) formájában. Az akkori lények sokkal nagyobb hatalommal és sokkal kiterjedtebb érzékszervekkel rendelkeztek, mint mi, kései utódaik. Minden kultúra közös volt abban, hogy a kozmikus tudást a maga őseredeti formájában birtokolta, s az egész civilizáció erre a hagyományra épített. A vallások középpontjában az a lényt állt, akit a Teremtő a legnagyobb hatalommal ruházott fel, s akinek az összes földlakó a létét köszönhette: ő volt a Napisten, akit a különféle korokban különböző néven, de lényegét tekintve ugyannak a kultusznak a keretén belül tiszteltek. Például az atlantisziak számára teljességgel magától értetődő volt a vallásosság. Egész társadalmi berendezkedésük ezen alapul. A szuperfejlett atlantisziak nem érdeklődtek különösebben a tulajdon iránt, mivel tudatuk már eloldódott mindennemű földhöz kötő hívságtól. A kozmosz és a mindenség leghatalmasabb félistenét, a Napistent állították kultuszuk középpontjába. Ebből alakult ki a Napkereszténység, amelyet Atlantisz tragikus pusztulását követően az egyiptomi és a maja kultúra is megörökölt, majd utánuk a titkos társaságokba, legnagyobbrészt az Esszénus Rendekbe került át. Tehát a valódi kereszténység gyökerei nem csupán kétezer esztendővel ezelőttre nyúlnak vissza, hanem kialakulása a történelemelőtti idők homályába vész. Mostanság kezdenek napvilágra kerülni Atlantisz hajdan volt szigeteinek maradványai, valamint a latin-amerikai piramistemplomok és az egyiptomi templomok szent véseteinek megfejtései, melyek fennen hirdetnek egy, az egész bolygón elterjedt ősvallást. A Napkereszténység főbb jellemzői: az erő, a tudat, az isteni képességek erkölcsös használata és a fejlődő lélek útja a tökéletesedéshez vezető ösvényen. Ez nem más, mint a Nap útja, amely kivétel nélkül minden aranykori kultúrában visszaköszön: Kínától Perzsián keresztül az Inkák és Maják Birodalmáig. A Napkereszténység generálisan különbözik attól a politeista kultusztól, aminek sokan igyekeznek beállítani, minthogy egyetlen Teremtőt ismer el, s a többi félistent a Mindenható kinevezett helytartóiként tiszteli. Ezért van annyi istenség a különféle archaikus kultúrában. Jézus a spirituális hagyomány szerint Atlantiszon is élt, ahova főpapként inkarnálódott. S már akkor szerepelt az Atlantiszi Jövendölések Könyvében, hogy újra vissza fog térni, s mint megváltó fogja segíteni az emberiséget, hogy a lelki fejlődésünk egy újabb stádiumba lépjen. Krisztus egész munkássága szoláris jelleget visel: ahogyan gyógyított, amint az esszénusoktól tanult, ahogyan a Grál vérvonalat elindította, miként feltámadt és titokban tevékenykedett azután. Ezek mind-mind a Napkereszténységre utaló jegyek, amelyek összehasonlítva azzal, amit ma kereszténység címén ismerünk, nem sok rokonságot mutat. Az eredeti Napkereszténység egy kozmikus és transzcendentális tudáson és megtapasztaláson alapuló – lásd Jézus életét – vallás, amelyet az egyes ember közvetlen élményként, még ebben az életében átélhet és üdvözülhet általa, s bár nem a halálon túli ígérgetésekről szól, mégis sokkal nagyobb perspektívát tár a lélek elé, mint a mai irányzatok. Ezek után mindenki döntse el maga, mennyire állnak közel hozzá az efféle spirituális igazságok. Tény, hogy nagyon sok információ Jézussal és a Napkereszténységgel kapcsolatban el lett titkolva, a történelemben meghamisíttatott a jelek szerint. A korszellem azonban megérett arra, hogy a kétezer éves homályt eloszlassa a hajnal derengése, a felkelő-feltámadó Nap-Kereszténység. Száraz György Boldog napot!
GYÓGYFÜVEK A SZÉNANÁTHA ELLEN
A pollenszezon sokaknak megkeseríti az életét akár hónapokon keresztül. A gyógynövények azonban hatékony hatóanyagokat tartalmaznak, melyekkel a tünetek jelentősen csökkenthetők, vagy akár meg is szűntethetők. A virágporok szezonálisan hatalmas mennyiségben kerülnek a levegőbe, ezért óhatatlanul beszippantjuk őket. Az immunrendszerünk azonban nem mindig áll a helyzet magaslatán: sokszor gyenge és alulműködik, de olyan esetek is szép számmal előfordulhatnak, hogy túlműködik. A nyugati medicina sokféle allergiának nem tudja a valódi kiváltó okát, mindössze annyit állapít meg, hogy az immunrendszerünk bizonyos anyagokra – ki tudja, miért? – túlérzékenységi reakcióval válaszol. Azt már jól tudja mindenki, hogy a táplálkozásával sokat tehet saját védekező rendszere karbantartásáért. Azt is elfogadjuk, hogy egyre nagyobb a környezetszennyezés a világunkban, azonban ezzel még nem oldódnak meg a problémáink, s legfőképpen nem csökkennek a tüneteink. A rengeteg alkalmazott kemikália szintén nem tesz jót a szervezetünknek, a dohányzásról és az egyéb szenvedélybetegségeinkről nem is szólva. Amennyiben gyógyszerekért kényszerülünk nyúlni, hamarosan szembesülünk a nemkívánatos mellékhatásaikkal, viszont sokszor nincs más megoldás – sóhajtozunk. De azért nem árt kipróbálni a természet patikájának csodálatos gyógynövényeit, hátha némelyikük gyógyírként szolgálhat a bajainkra. Fontos megjegyezni, hogy a gyógynövényekben sokféle hatóanyag egyszerre van jelen és arányukat a természet bölcsessége kísérletezte ki és állította be. Ennek köszönhetően nem csak a lokális panaszokra, hanem a teljes szervezetünkre komoly gyógyító hatást képesek kifejteni, míg egy gyógyszerről ez a legritkább esetben mondható el. Természetesen a gyógynövényekre is lehet az ember allergiás, ezért nem árt többfélét megismerni. A szénanátha orrdugulással, könnyezéssel, szemviszketéssel és tüsszögéssel jár együtt. Lássuk, milyen gyógynövények enyhítik a szénanátha kellemetlen tüneteit! ALOE VERA Az igazán jó minőségű aloe vera egy valóságos kincs, mert egyszerre méregtelenít, hatékonyan pusztítja a vírusokat, a baktériumokat és a gombákat. Gyulladáscsökkentő hatása van. Erősíti az immunrendszert és rendbe teszi a tápcsatornát. ARANYPECSÉT Az aranypecsét Észak-Amerikában honos növény, melyet az őslakos indiánok régóta használnak. Alkaloidái az immunrendszert stimulálják és természetes antibiotikumként működnek. Elsősorban a gyomor, a tüdő, a torok és az arcüreg fertőződése és a nyálkahártya-gyulladásokra használják, de lázcsillapításra is nagyszerű. CSALÁN A csalán a népi gyógyászat és a természetgyógyászat szerint egy kiváló és sokoldalú gyógynövény. Jóllehet a klinikai kísérletek még nem igazolták, az előbbi irányzatok viszont és természetesen a betegek igen. A szénanátha kezelésén kívül a magas vérnyomásra és még a köszvényre is kitűnő többek között. ECHINACEA A bíbor kasvirág nagyszerű antioxidáns, gyulladáscsökkentő és immunerősítő gyógynövény. Ez egy olyan virágos növény, amely másfél méter magasra nő. Neve a tengeri sün jelentésű, görög „echinos” szóból származik, mely elnevezés a megszáradt, magokat tartalmazó termésfej tüskés, szúrós pikkelyeire utal. Az amerikai őslakosok időtlen idők óta használják az immunrendszer stimulálására. FEKETECSALÁN
A kínai gyógyászatban évszázadok óta alkalmazzák az allergiás tünetek és kifejezetten a szénanátha ellen. A tüsszögés és a köhögés kellemetlen ingereit nagymértékben csökkenti. Esetenként azonban hányingert okozhat, illetve szedése autoimmun betegségben szenvedőknek nem ajánlott. GINKGO BILBOA A ginkgo, vagyis a páfrányfenyő, a Földön ma élő fák egyik, ha nem a legrégebbi tagja. Mentális zavarok kezelésére és az agy elégtelen működésére alkalmazzák, mert a vér szabadabb áramlását segíti elő a vérlemezkékre gyakorolt hatásának köszönhetően. Másfelől, a ginkgo biloba kivonat szabályozza az immunrendszer működését, csökkenti a gyulladást, megelőzi a hörgőgörcsöt mind az allergiások, mind az asztmában szenvedők számára. KVERCITIN A kvercitin (Quercetin) bizonyított már a szénanátha ellen, de több immungyengeséggel szemben is. Gátolja az orr eldugulását és a benne található flavonoidok erősítik az immunrendszert. Ha nem kapszulaként vesszük magunkhoz, akkor érdemes tudni, hogy a vörösborban, az almában és a hagymában jelentősebb mennyiségben fordul elő. PAPSAJT A szénanátha ellen az egyik leghatékonyabb gyógynövény. Egy klinikai vizsgálat összehasonlította hatását egy antihisztaminnal, s a papsajt jól vizsgázott. Tehát eredményesnek bizonyult, amúgy pedig nem váltott ki álmosságot. Emellett hatóanyagai erősítik az immunrendszert, csökkenti a köhögési ingert és nem csak allergia, de asztma ellen is bevált. REISI GOMBA A reisi gombát a kínai gyógyászatból ismerhette meg a nagyvilág. Referenciái: immunrendszer szabályozó, hörgőgörcs enyhítő, csökkenti az allergiás tüneteket és gyulladást. SZŐLŐMAG KIVONAT Egy francia orvos, nevezetesen Masquelier professzor kiterjedt kutatásokat végzett a bioflavonoidok egyik csoportjával, a proantocianidinekkel. A kutató szőlőmagból és a fenyőkéregből nyerte a kivonatot, amely a ma ismert egyik leghatékonyabb természetes szabadgyök-megkötő anyagok egyike. Az allergiás megbetegedésekkel szemben roppant hatékony, mert fokozza az immunrendszer működését, továbbá vírus és baktérium ellenes hatással bír. C-vitamin: Végül, de nem utolsó sorban az immunrendszerünk erőteljesebb működésére és a gyulladások csökkentésére fogyasszunk naponta sok C-vitamint. Száraz György Boldog napot!
A LEÉGÉS TERMÉSZETES KEZELÉSE Amikor váratlanul bekövetkezik a leégés, akkor villámgyorsan be kell vetni egy-két praktikát, hogy a szinte elviselhetetlenségig fokozódó tüneteket csökkentsük. Íme, néhány tanács és recept. A leégés valójában egy figyelmetlenségből vagy nem-tudásból származó gyulladás. Általában és ideális esetben a szervezet tudja a dolgát, de azért mi is elősegíthetjük a fájdalmak enyhülését és a regenerálódási folyamatokat. JAVASLATOK
Fogyasszunk minél több folyadékot, mert a leégés egyik mellékhatása a nagy vízveszteség. Ez a folyadék valamilyen természetes eredetű ivólé legyen: tiszta víz, igazi gyümölcslé, esetleg előhűtött teák, de semmiképpen ne alkohol vagy szénsavas üdítő. Az égető érzést csillapíthatjuk tejföllel vagy aludttejjel. Ezt kenjük rá a sérült, illetve a vörös bőrfelületre, mert nyugtatja azt. Ha hozzájutunk aloe vera növényhez vagy 100%-os kivonathoz, akkor kenjük be vele a bőrt, ugyanakkor fogyaszthatunk is belőle bátran. Előfordulhat, hogy a bőr a leégés hatására nagyon kiszárad, ilyenkor bevethetünk különféle olajokat, például alkalmazható a ligetszépe és a szőlőmag olaj. Kerüljük a nehéz ételeket: az állati fehérjéket, helyettük fogyasszunk minél több nyers zöldséget, gyümölcsöt és salátákat.
MÉZES MASZK Hozzávalók: 2 teáskanál méz 2 teáskanál aloe vera gél 2 csepp levendula illóolaj A fenti alapanyagokat keverjük össze és vigyük fel az éget bőrfelületre. Nagyjából 20 percig hagyjuk rajta. Utána mossuk le. SZÓDABIKARBÓNÁS FÜRDŐ Hozzávalók: 250g szódabikarbóna 10 csepp levendula illóolaj 2 teáskanál szárított zöld tea 2 teáskanál szárított kamilla 2 teáskanál szárított körömvirág 2.5 l víz A gyógynövényeket tegyük bele a vízbe és forraljuk fel őket. Majd hagyjuk kihűlni. Ha teljesen kihűlt, szűrjük le, majd öntsük bele a kádba és 20 percre merüljünk bele! ELLENJAVALLATOK Semmiképpen ne menjünk újra a napra! A szakértők kifejezetten ellenjavallják a Fenistil gélt, mivel az fotoallergén! Nem szabad kőolajtartalmú testápolókat kenni a leégett bőrre, mert ezek egyrészt nem engedik lélegezni a bőr, másrészt károsíthatják a szövetet. (paraffin-, vaselin-olaj) Száraz György Boldog napot!
A BÁLVÁNYKÉP Mi a bálvány? Hogyan lép elő egy kép vagy egy szobor bálvánnyá? Miért irtóznak sokan a bálványoktól? Hogyan viszonyulnak az egyes nyugati és keleti vallások a bálványokhoz és a saját szent tárgyaikhoz? Mi a palladion? Mi az acheiropoieta? Mi a kylkhor?
HOGYAN SZÜLETNEK A BÁLVÁNYOK? A bálvány görögül eidolon, latinul idolum. A bálvány a vallási eszmékhez tartozó lényeket ábrázoló, kultuszban részesülő kép vagy szobor. Ha nem részesül a kultuszban a kép vagy a szobor, akkor nem minősül bálványnak. Bálványimádásnak valakinek az istenítése számít. Az ősök és a hősök szellemeinek istenítése például bálványimádásnak minősül, de lehet bármilyen emberfeletti és természetfeletti lény bálványimádat tárgya. A bálványok közös tulajdonsága, hogy imádkoznak, fohászkodnak hozzájuk, sokszor etetik, itatják és felöltöztetik őket. A bálványimádás lélektanát az a hiedelem táplálja, hogy a kép vagy a szobor az ábrázolt lény egyik otthona vagy központja, ezért az adott tárgy varázserővel rendelkezik. A vallásosságban a bálvány egy olyan ember alkotta tárgy, amelyet az általa megjelenített istenség vagy démon miatt tisztelnek. Általában igaz a hitkultuszokra, hogy egy adott bálvány kapcsolódik hozzájuk. A bálványt ápolják, rendszeresen etetik, szertartásokat tartanak számára és rituálékat végeznek előtte. Léteznek kifejezetten bálványképek, amelyek voltaképpen vallási célra készült képek, melyek egy, a vallás szempontjából fontos eseményt rögzítenek, vagy egy személyt örökítenek meg. Ma a bálványokat és a bálványképeket igyekeznek démonizálni, rosszként, gonoszként feltűntetni, holott sok esetben fogalmuk sincs a vallási tanítóknak, hogy mi áll a bálványkép hátterében, pusztán annyival megelégednek, hogy nem az ő istenüké, tehát pusztítani kell. ÓKORI BÁLVÁNYKÉPEK Az ókori Egyiptomban gyakran lehetett bálványokkal találkozni. Ebben az esetben nem árt tudni és megjegyezni, hogy a bálvány egy szimbólum volt, amelyet az adott istenség energiája hatott át és töltött fel. Ilyenek voltak az egyiptomi istenszobrok, amelyekben ténylegesen szellemek laktak. Vagy említhetném a Mózes második könyvében is szereplő Ápisz-bikát, amely talán egy valaha létező élőlénynek lehetett a képmása, s azért kaphatott akkora tiszteletet, mert a Naprendszerünk a Bika csillagképen haladt keresztül akkoriban, s ezzel fejezték ki az emberiség lelki evolúciójának aktuális fokozatát. Görögországban, a Partenonban készítették el Pallasz Athéné, a civilizáció és a hadi szerencse istennőjének a bálványát. A szobor a Partenon építését felügyelő szobrász, Phidias keze munkája. Ebben az athéni szentélyben mutatták be az istennő tiszteletére a vallási szertartásokat. A görög és római mitológiában a palladion egy olyan ősi, nagy becsben tartott képe Pallasz Athénének, amelyről úgy hitték, hogy tőle függ a város biztonsága. Odüsszeusz és Diomédész lopta el a fából készített képet, a trójai palladiont. AZ ÁBRAHÁMI VALLÁSOK ÁLLÁSPONTJA Az ábrahámi vallások követői a megformált isteneket bálványoknak, tiszteletüket pedig bálványimádatnak tekintik. A bálványok imádatában bizony rejlettek ellentmondások, s nem volt könnyű sohasem eldönteni, hol ér véget a misztérium, a mágia, a vallási szentség, és hol kezdődik a bálványimádás. A korai kereszténység idejében például ismeretes volt a csodaevő ikonok rendszere. Léteztek olyan ikonok is, melyekről úgy hitték, hogy nem emberi kéz alkotta. Ezeket görög eredetű szóval acheiropoietáknak nevezték. Nem félreértendő, valóban azért érdekesek ezek a képek, mert például Krisztus nem ember által festett arcképét ábrázolják. A legismertebb ilyen kép az úgynevezett Veronika kendője. A keleti és a nyugati kereszténység is tesz egy kivételt, nevezetesen a szentek képeinek tisztelete nem minősül bálványképeknek, vagy bálványimádatnak.
MOHAMED ÉS A BÁLVÁNYOK Az iszlámot megelőző korszakban, Mekkában sokszor összegyűltek az emberek, hogy saját bálványaikat Kábába vihessék. A mekkai kereskedők hozták a szabályokat, s ennek köszönhették folyamatos gazdagságukat. Minden beszámoló szerint bár hosszú és boldog házasságban éltek, ezenfelül dúsgazdagok voltak, Mohamed mégis a magányt kereste, ahol elmélkedni tudott. Minden nap felment a Világosság hegyéhez a Hira barlanghoz. Ott imádkozott és meditált. A muzulmán hit szerint egyszer Gabriel angyal jelent meg Mohamed előtt és közölte vele, hogy ő Isten hírnöke. Az analfabéta Mohamed elkezdte feljegyezni, amit Gabrielen keresztül Isten üzent neki. Onnantól kezdte hirdetni, hogy Allah az egyedüli Isten és felszólította mekkai követőit, hogy hagyjanak fel a bálványimádattal. Mohamed tanítása olyan mélységes haragra gerjesztette a pogány kereskedőket, hogy összeesküvést szőttek ellene, így a prófétának tanítványaival együtt Medinába kellett menekülnie. Sok fegyveres összeütközésre került még sor, mígnem 630-ban elfoglalták Mekkát. Ezután Mohamed első dolga volt, hogy elment a Kábához és szó szerint kidobálta, majd megsemmisítette az összes bálványt és parancsot adott az első iszlám mecset felépítésére. Ezzel egy új korszak hajnala virradt fel. TIBETI KYLKHOR Tibetben a kylkhor alatt egy varázsdiagramot, illetve egy varázsfestményt értenek. Magukat a varázsdiagramokat lehet festeni, rajzolni vagy vésni. Anyaga lehet fa, fém, papír vagy selyem. E varázsdiagramok lehetnek démonok vagy istenségek ábrái egyaránt. Csak a legképzettebb lámák oktathatják a kylkhorok készítését, mivel egy roppant veszélyes mágikus kreatúráról van szó. Sok beavatás előzi meg ennek a lénynek az életre keltését. Minden ilyen lény egyedi és sajátos titkok őrzője. A tanítvány szellemi képzése elején mesterétől egy diagramot kap, amelyet neki kell megrajzolnia a saját kezével. Ez a koncentráció miatt fontos. Eleinte használhat segítségül könyveket annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb legyen az isteni erejű lény ábrázolása. A magasabb fokozatú beavatások után a külső segítség már szükségtelenné válik, mivel a láma kylkhorja segíti a tanítványt. Amikor elkészült a mű, a tanítvány hozzálát a vitalizálásához, azaz életerővel tölti fel. Indiában ezt „lélegzet-átvitelnek” (prána-pratisthának) hívják. A bálványimádók ereje így lényegében átszáll a képre vagy diagramra, amely életre kel. A minden nap megismételt istentisztelet tartja életben ezt a lényt. A tibeti lámák viszont nem imádják a kylkhorjukat, sőt még a varázsdiagramját is megsemmisítik, hiszen az már felesleges, a lény szellemi valósággá vált. A BÁLVÁNYIMÁDAT STIGMÁJA KORUNKBAN A bálvány mindig a csodálat tárgya, ezért minden vallás kultuszokat épít, hogy azok – és sokszor kizárólag azok – kapják az emberek figyelmét és adományait. Ha pedig te esetleg eltérsz egy adott eszmeiségtől, ideológiától, amit mások bálványoznak, számíthatsz arra, hogy hamarosan ellenségeskedés célpontja lehetsz, s a végén még arról is meggyőznek, hogy tebenned van valami hiba, mert te nem látod tisztán Istent. Megvannak a bélyegek is, amiket azonnal rád lehet sütni: pogány vagy, szentségtörő, istenkáromló, ördöggel cimboráló, elvetemült misztikus, ezoterikus, őrült, drogos, téveszmékben szenvedő stb. Sokszor a bálványimádás nem jelent többet annál, mint hogy nem az én bálványomat imádod. S mindez miért? Az igazság nevében! De kinek az igazságáért? Száraz György Boldog napot!
ÉLETKÖR Minden ember eljut az életében arra a pontra, hogy érteni szeretné, hogy ebben a minden jegyében intelligens Élet vajon mennyi időt szabott ki neki, mikor mit kellett volna, lehetett volna megtanulni és mi vár rá a hátralévő életidejében. Az ember azért különleges lény, mert magában hordozza a teljes univerzumot kicsiben. Ezt én vallom, minként az ezoterikus tanok is ezt kijelentik. Honnan derül ez ki? Ékes bizonyítéka ennek az asztrológia. Nem, ne gondoljunk a heti és havi horoszkópokra! Én az igazi csillagfejtésről és csillagbölcseletekről beszélek. Az ember valóban tartalmaz minden planétából egy pici energiamintát magában. Természetesen vannak olyan csillagok és bolygók, amelyekből alkatilag többet, s akadnak olyanok is, amelyekből kevesebbet. Minden ember egyedi konstrukció, hogy úgy mondjam. Abban azonban hasonlítunk, hogy a tervrajzok, vagyis az archetípusok, amelyeket az életünk mintázata követ, azonosak. Mivel létezik reinkarnáció, több esélyünk van a fejlődésre, mint hinnénk. Az alábbiakban ismertetett séma, a klasszikus, avagy az ideális, a magasabb rendű lények által megálmodott szellemi és lelki fejlődési útról ad felvilágosítást, de korántsem jelenti azt, hogy ez minden esetben így történik. Sokkal inkább azt sugallja, hogy így is történhetne, ha mi az univerzum, valamint az élet törvényeit tiszteletben tartva élnénk. Sokan sokféle minta szerint számolnak és igyekeznek meghatározni az életkör egyes eseményeit, a teendőinket és a megtanulandó leckéinket. Életünkre kétségtelenül a legnagyobb hatással a Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó van. Nyilvánvaló, hogy az emberi lelki fejlődés és vele együtt a karma törvényei határozzák meg az emberi létforma aktuális mivoltát és a szélsőértékeket, vagyis a határokat. Ilyen például, hogy nem 280 évig élünk, mint Atlantiszon, hanem átlagosan 70-75 évig élnek az emberek a Földön. Ez szoros összefüggést mutat az éppen meglévő korszellemmel. Itt most mindjárt beindulhat az életösztön és az egó az emberben, aki azon nyomban kivételek után kezd el kutatni. Megjegyzem, feleslegesen. Mindenki tisztában van azzal, hogy a testileg egészséges, érzelmileg és szellemileg kiegyensúlyozott emberek tovább élhetnek. Ez azonban amennyire jól hangzó dolog, annyira hamis. Hiszen ha a Sors úgy dönt, a legegészségesebb embert is érheti egy baleset. Tehát ne materiális oldalról közelítsük meg az életkör kérdését. Ismerek egy teóriát, amely arról szól, hogy az állatöv egyes jegyeit megfeleltetik az átlagos emberi élettartam egyes korszakaival és ennek megfelelően határozzák meg a kisebb ciklusok tanulnivalóját. Ehhez mérten tizenkét darab egyenként hétéves periódusra tagolható az ember életköre. Természetesen ez nem szentírás, hiszen sokszor ez felmehet 8, 9, sőt még 10 évig is, illetve magától értetődően félbeszakadhat egy vártalan, végzetes esemény hatására. Van, aki az Uránusz bolygó 84 éves keringési ciklusával köti össze az életkör számait. Akár hozzá rendeljük, akár más égi jelölőhöz, maga a ciklus létezik, és ez a lényeg. Elmondhatjuk, hogy megközelítőleg hétévenként új jegybe lép, vagyis jegyet vált az életünk, s minden szinten: testi, lelki és szellemi szinten új periódus nyílik meg előttünk, csupa-csupa új lehetőségekkel. Amikor a teljes életkör végére érünk, a folyamat újrakezdődik, természetesen egy magasabb nívón. Ezek után lássuk, hogy az egyes életciklusoknak melyek a legfőbb tanulási és megtapasztalási állomásai! 1. 0-7 évben a Kos jelleg jut érvényre: az akarat kifejlődése, a kezdés, a mozgás megindulása, a lendület elnyerése és önmagunk felfedezése.
2. 7-14 évben a Bika jegy jellege érvényesül: a bőség, a stabilitás, a nyugalom, a türelem, az utánzás és a kreativitás időszaka. 3. 14-21 évben az Ikrekre jellemző tulajdonságok jutnak kifejezésre: a kommunikáció, a kapcsolatteremtés, a szellemi megértés és a mozgékonyság. 4. 21-28 évben a Rák archetípusa jellemző: az érzelmek, a család, a gyermek és a szerelem megélése. 5. 28-35 évben az Oroszlán uralkodik: meghatározó az anyagi egzisztencia, a hatalom, az erő és a méltóság elérése. 6. 35-42 évben a Szűz a mérvadó: a rendszeresség, a módszeresség, az okosság és a helyes értékrend aprólékos kialakítása és fejlődése. 7. 42-49 évben a Mérleg jelleg dominál: felismerni önmagunkat és másokat, a harmónia megteremtése a külső és a belső dolgok között. Figyelembe venni a sokféle eltérő érdeket és hatást. 8. 49-56 évben a Skorpió jegy karaktere érvényes: a lét nagy kérdéseire megkeresni a választ, szembesülni az elmúlás lidércével és számot vetni önmagunkkal. Megkülönböztetni az igazat a hamistól. 9. 56-63 évben a Nyilas életminta a legerősebb: elfogadása mindannak, amink van és amink nincs. Isten felé fordulni, mint egyetemes létező felé. 10. 63-70 évben a Bak jelleg égisze alatt telik: tisztán látni és józan belátást gyakorolni. Isten újraértelmezése. Rájönni, hogy mi a fizikai, s mi a szellemi lét különbsége. 11. 70-77 évben a Vízöntő arculat a tanulnivaló: összhangot teremteni önmagunk, a sorsunk és a környezetünkben élők között. Megélni a szabadság lelki és szellemi állapotait. 12. 77-84 évben a Halak jegye domborodik ki: az egyetemes szeretet megélése mindenkivel kapcsolatban és mindenkiért. Aki elmúlt már 84 éves, annak is bőven van még mit tapasztalnia, illetve az ő életében a ciklus nagy valószínűség szerint újraindul. Ekkor már a halállal való megbékélés és a megszerzett életbölcsesség továbbadása lesz a meghatározó. Aki helyesen járja végig az életútját, az minden jegy karakterével gazdagodva egyre teljesebbé válik. Kiegészül mindaz, ami benne hiányos és a megmérettetések sikeres elvégzése után kialakul benne az egyensúly. Így elvileg életre kel benne az isteni Én és valamennyi isteni tulajdonsága elevenné válik. Az ilyen ember már itt, e földi pályafutása alatt is voltaképpen üdvözül. Aki nem ér az életköre végére, az a legközelebbi életében ott folytatja, ahol korábban abbahagyta, ezért tehát bánkódni nem érdemes. Másfelől, a fejlődés az idő függvénye is, így aki lemarad valamiben, azaz egy bizonyos szinten nem képes teljesíteni a reá rótt feladatokat, az megváltoztatja, átírja a sorsát. Ezért szinte mindenkinél előfordulhat, hogy felnőtt létére még életkörének első két ciklusbéli emlékeivel és megoldatlan problémáival van elfoglalva. A problémát ilyenkor az okozza, hogy a leragadt rész hátráltatja a személyiség és a lélek fejlődését: ezek a különféle életkrízisek, amelyek természetesen sorsszerűek abban az értelemben, hogy mi magunk teremtettük magunknak. Mindez szintén beleszövődik az életkörbe és szerves részét képezi annak, lassítva az előrébbjutást. Az életkör archetipikusan determinált, viszont hogy mihez kezdünk az egyes létfokozatokon található személyes kihívásokkal, hogyan reagálunk rájuk, miként gondolkodunk felőlük és hajlandóak vagyunk-e tisztán látni a helyzeteinket és felülmúlni korábbi önmagunkat, az bizony nagyban múlik a mi rátermettségünkön, imígyen az individuum veleszületett készségei egyáltalán nem elhanyagolhatóak. Fentről nézve, a magasabb rendű, isteni Énünk szemszögéből önmagunkra tekintve a születés és a halál között eltelt életkör csak egyike a végtelen lehetőségeknek, amely felett Ő rendelkezik. Így ez az életünk csupán egy csepp a tengerben. Nehogy azt higgyük, hogy az asztrológiának csak ez az életkör megközelítése irányadó. Léteznek másfajta életkör értelmezések is. Velük majd egy későbbi alkalommal szeretnék foglalkozni.
Száraz György Boldog napot!
SZABADKŐMŰVES INITIARE Annyi tévhit és gonoszkodó rémhír terjeng a szabadkőművességgel kapcsolatban, hogy nem árt tiszta vizet önteni a pohárba. Lássuk, mit takar ez a fogalom, mit jelent a szabadkőműves beavatás, milyen elvek mentén mozog a maszonéria és milyen rendfokozatokat lehet elérni az egyes rítusokban! Ne feledjük, semmi nem az, aminek látszik! MI A SZABADKŐMŰVESSÉG? A szabadkőművesség egy olyan eszmeáramlat, amelynek tagjai társaságot hoztak létre az idők folyamán. A szabadkőművesek soraiba beavatás (iniciáció) útján lépnek be a tagok. A szabadkőműves initiare főként szimbólumokban fogalmazódik meg. Ezekben a jelképekben ölt testet minden egyes szint vagy fokozat tanítása. Az initiatio a bevezet, beavat jelentésű initiare igéből származtatható, illetve a bemenet, kezdet értelmű initium szóra vezethető vissza. Az in = bele, ire, itum = megy. Tehát bevezetni az igazság keresésébe – nagyon röviden így summázható a szabadkőművesek alapállása. A szabadkőművesség jellemzője, hogy univerzális és humanisztikus elveket hirdet. Nagy hangsúlyt helyez az individuumra (szabadság, egyenlőség, testvériség hármas eszméje) olyannyira, hogy az egyén szellemi és erkölcsi tökéletesedésében jelöli meg az egyik végcélját. Ezt a célt a világ és a körülöttünk élő emberek megértésén keresztül éri el. Végeredményben egy igazságosabb és testvériesebb világ felépítésén fáradozik. Részben erre utal az elnevezésük is. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem egy lezárt, végleges igazságban vagy egy kinyilatkoztatásban hisznek, hanem egy soha véget nem érő tudati munkában. Két fő szabadkőműves irányzat létezik. Az angolszász – reguláris – irányzat a legelterjedtebb a világon. Mindenekelőtt Nagy-Britanniában és az angol befolyás alatt álló országokban dívik. Követelménye az Istenbe vagy egy felsőbb transzcendens erőbe vetett hit. Ezt az erőt a Világegyetem Nagy Építőmesterének hívják. A másik irányzat a latin – irreguláris, francia rendszerű – irányzat, amely főként Nyugat-Európában közkeletű. Ezt a liberális és dogma nélküli szemlélet jellemzi. Tagjaik meglehetősen heterogén képet mutatnak: istenhívőkből, agnosztikusokból és ateistákból verbuválódnak. Teljes lelki és szellemi szabadságot hirdet. A Világegyetem Nagy Építőmestere a latin irányzat számára egy szimbólum, amelyet mindenki szabadon értelmezhet a maga számára megfelelő módon. SZABADKŐMŰVES BEAVATÁS A szabadkőművesek beavatása részben önbeavatás, ha azt vesszük, hogy állandóan képezik magukat szellemi munkát végezve. Egy olyan „nagy munkát” végeznek, amelynek sem a kezdetét, sem a végét nem látják, éppen úgy, mint a középkorban a katedrálisépítő mesteremberek. A középkorban lefektették a szabadkőművesség szabályrendszerét, de csak a 18. században nyerték el szimbolikus jelentésüket a szerszámok: a körző, a vonalzó, a szögmérő, a függőón és a vízszintező, amelyek önmagunk és a világ megismerésének eszközei. Ekkor jelent meg a szabadkőműves páholyokban a beavatás és az együttlétek megszabott rendje, a rítus. James Anderson lelkipásztor foglalta az alapszabályokat alkotmányba 1723-ban. Ebben találkozunk azzal, hogy a szabadkőműves egy durva, faragatlan követ munkál meg egész élete folyamán, ami voltaképpen ő maga. Rítusnak nevezik azoknak a szabályoknak az összességét, amelyek a rituálé segítségével lehetővé teszik a fokozatos szabadkőművessé válást. A szabadkőműves fokozatok egységes rendszert alkotnak.
A beavatási szertartás a páholy életének kimagasló eseménye. Ilyenkor bővítik ki az „új láncszemek a szabadkőművesség egyetemes testvérláncát”. Így válhat valaki teljes jogú taggá az egész szabadkőműves rendbe. A beavatási szertartások során kapják meg a jelöltek a „titkos” tudás vagy életmód egyes elemeit, szembesülnek a kötelességeikkel és a jogaikkal. A beavatás egy olyan rituálé, amely mindig a páholy légkörében zajlik, annak érdekében, hogy jobban átélhető legyen. A beavatási tanítás nem ad dogmatikus tudásanyagot, hanem arra ösztönöz, hogy fokról-fokra ismerjük meg önmagunkat. Ebből következik, hogy a beavatás nem titok a szó klasszikus értelmében, hiszen arra ébreszti rá a jelöltet, hogy ő maga a titok. S hogy ez az egyetlen valódi rejtély. Mivel a hivatalos verzió szerint semmiféle okkult vagy teológiai ismeretet nem kap a beavatott, ezért mindenkinek szabadon lehet értelmeznie a szabadkőművességet. Minden ember tehát titok, amely nem foglalható szóba. Aki ezt az önmegismerő és önfelfedező titkot megfejti, az valódi nagyságra és titokra tesz szert. A beavatások és az elért fokozatok természetesen köthetők egyes szimbólumokhoz, ezért sokan titkos társaságnak tartják a szabadkőművességet. Azonban ők magukról úgy nyilatkoznak, hogy nem titkosak, csak zártkörűek. Azt pedig nem tagadják, hogy ősi hagyományokat és szokásokat követnek. Ilyen megközelítésből a beavatás sajátos terminológiával bír és az egyes szinteken csak a beavatottak számára tárja fel a lényeget, hiszen egy kívülálló, aki még nem járta be azt az utat, amit a többiek, jóformán semmit nem érthet meg az ott zajló eseményekből. Végül is, ha ma egy egyetemi előadásba belecsöppenünk, szintén hasonló helyzettel szembesülünk, hacsak nem vagyunk szakmabeliek. A szabadkőművességre módfelett jellemző a szimbólumok használata. Ez lehetővé teszi, hogy egy közös nyelven kommunikáljanak egymást közt. Ez egy egységesített szakzsargon. A szimbólumok állapotok, fokok, ideálok és szóban kifejezhetetlen dolgok megjelenítésére szolgálnak. Ezen felül létezik a szabadkőművesek körében az eskü, amely a páholyban történő dolog titokban tartására és a többi szabadkőműves személy inkognitójának a megőrzésére szolgál. A szabadkőművességen belül három szimbolikus fokot különböztetnek meg: az inasokét, a legényekét és a mesterekét. E fokok függetlenek az életkortól és minden egyéb fizikai besorolástól, kizárólag azt jelzik, hogy ki meddig jutott önmaga tökéletesítésében. Minden fok a beavatási út egyegy állomását tükrözi, ha úgy tetszik. Ezzel kapcsolatban érdemesnek tartom megjegyezni, hogy a szabadkőművesség nem vallás, noha sok tekintetben összetéveszthető azzal. Sőt, a leghatározottabban deklarálja, hogy minden tagja szabadon követhet bármilyen vallási előírást. Illetve ebből az is kitűnik, hogy a szabadkőművesség nem vallásellenes. A magasabb fokokat az úgynevezett skót rítus használja. A mester fokot követő harminc fokot Franciaországban vezették be a 18. század közepén. A magasabb rangfokozatok azonban nincsenek a többi fok fölé rendelve, csupán azt jelölik, hogy a szabadkőműves továbblépett az igazság keresésében és a saját személyisége feltárásában. A SZABADKŐMŰVESSÉG (MASZONÉRIA) ALAPELVEI „Törekedjünk arra, hogy igazat mondjunk, igazságosan cselekedjünk és józanul gondolkodjunk. Próbáljunk mindig, mindenhol mindennel megelégedettek lenni, ha ez nem mond ellen a tisztességnek. Hallgassunk a lelkiismeretünkre, hiszen ez a mi legfőbb bíránk. Ne ítéljük meg felületesen és könnyen embertársunk cselekedeteit, ne magasztaljunk egekbe, és még kevésbé szégyenítsünk meg másokat.
Gondoljunk mindig arra, hogy amikor meg akarunk másokat érteni, szívük mélyére kell néznünk és meg kell értenünk szándékaikat. Beszéljünk úgy másokkal, ahogyan a szívünk diktálja, de józanul és okos elővigyázatossággal. Örüljünk, amikor az igazság érvényesül, háborodjunk föl, ha méltánytalansággal találkozunk. Viselkedjünk másokkal úgy, ahogyan szeretnénk, hogy velünk viselkedjenek. Olvassunk és épüljünk ezáltal, nézzünk körül és töprengjünk el a látottakon, gondolkodjunk és dolgozzunk. Cselekedjünk jót pusztán azért, mert szeretjük, ami jó. Aki szégyelli állapotát, az rátarti. Nem a szerep emeli föl vagy alacsonyítja le az embert, hanem az, ahogyan a szerepét betölti. Szeressük a jókat, védjük a gyengéket, hatástalanítsuk a gonoszakat, senkit se gyűlöljünk. Fogadjuk szívesen az idegenből jött utazót. Segítsünk neki és legyen személye szent számunkra. Ne feledjük, hogy az igaz elkötelezettség a példamutatásban nyilvánul meg. Ne hízelegjünk Testvéreinknek, ez árulás. Ha a Testvérünk hízeleg nekünk, tartsuk magunkat távol, nehogy erkölcsileg megrontson. Kerüljük a vitákat, előzzük meg a sértéseket, kövessük mindig a józan ész útjait. Ha gyermekünk van, inkább helyes elvekre, mint tetszetős viselkedésre tanítsuk. Nem a „ruha”, hanem a „becsület” teszi az embert. A külső megjelenésnél fontosabbak belső értékeink.” SZABADKŐMŰVES RENDFOKOZATOK Az alapszabály szerint nagymesternek kizárólag királyi vérből származó herceget választhatnak. Ezt a tisztséget jelen pillanatban a kenti herceg tölti be. A második legmagasabb tisztség (a Pro Grand Master) pedig kizárólag csak a Lordok Háza tagjait illeti meg. Összesen 79 rendfokozat létezik az Angol Nagypáholyon belül. Több ezerre rúg viselőik száma. Az új tisztségviselőket Anglia és Wales szabadkőműves páholyai adják. Az Angol Nagypáholyban minden kinevezés által történik, míg a skót rendszerben választással lehet tisztséghez jutni. Angliában a jelöltek a 4. szint elérése után egyből a 18. szertartást kapják meg. Az 5-17. közötti rangokat csak szóban adományozzák, állítólag semmiféle szertartás nem járul hozzá. Majd ugyanez a szisztéma vonatkozik a 19-29. fokozat közöttiekre is. Az ősi és elfogadott skót rítust a 33 fokozat Legfelsőbb Tanácsa felügyeli Edinburghban. Ez a rendszer ugyanazzal a három alapfokozattal indul, mint minden szabadkőműves társaság. 1. Entered Apprentice (bevezetett inas; az első lépcsőfok) 2. Fellow Craft (kőműves testvér) 3. Master Mason (kőműves mester) 4. Secret Master (titkos mester) 5. Perfect Master (tökéletes mester) 6. Intimate secretary (bizalmas titkár) 7. Provost and Judge (elöljáró és bíró) 8. Intendant of Buildings (épületfelügyelő) 9. Elect of Nine (kilencek választottja) 10. Elect of Fifteen (tizenötök választottja) 11. Sublime Elect (a magasztos kiválasztott) 12. Grand Master Architect (építész nagymester) 13. Royal Arch (of Enoch) (Enoch királyi boltíve) 14. Scotch King of Perfection (a tökéletesség skót királya) 15. Knight of the Sword or of the East (kelet, illetve a kard lovagja)
16. Prince of Jerusalem (Jeruzsálem hercege) 17. Knight of the East and West (kelet és nyugat lovagja) 18. Knight of the Pelican and Eagle, and Sovereign Prince Rose Croix (a pelikán és sas lovagja, továbbá a rózsakereszt uralkodó hercege) 19. Grand Pontiff (hatalmas főpap) 20. Venerable Grand Master (tiszteletre méltó nagymester) 21. Patriarch of Noachite (Noé pátriárka) 22. Princes of Libanus (Libanon hercege) 23. Chief of the Tabernacle (a sátor ura) 24. Prince of the Tabernacle (a sátor hercege) 25. Knight of the Brazen Serpent (a rézkígyó lovagja) 26. Prince of Mercy (a könyörület hercege) 27. Commander of the Temple (a templom parancsnoka) 28. Knight of the Sun (a Nap lovagja) 29. Knight of the St. Andrew (Szent András lovagja) 30. Grand Elected Knight of the Black and White Eagle (a fekete és a fehér sas választott nagylovagja) 31. Grand Inspector, Inquivisitor Commander (főfelügyelő és inkvizítor parancsnok) 32. Sublime Prince of the Royal Secret (a királyi titkok fenséges hercege) 33. Grand Inspector General (a legfőbb felügyelő) Száraz György Boldog napot!
ALMÁS VÖRÖSKÁPOSZTA Egy nagyon finom és egészséges köret, amelyet nyáron is elkészíthetünk különféle ínycsiklandozó sültek mellé, de ünnepi sültek méltó kiegészítője. Sőt, egy kis rafinériával exkluzív alkalmakra is fenséges. Hozzávalók: 1 kg vöröskáposzta 4 db alma 2 db hagyma 1 kanál cukor 2,5 dl vörösbor (kihagyható) 6 ek borecet 4 evőkanál olaj vagy kacsazsír só, bors, köménymag ízlés szerint 3 kanál citromlé 1 db fahéj 2 db szegfűszeg 1 db babérlevél rafinéria: narancs, vörös áfonya Elkészítés: 1. A káposztát kettévágjuk, eltávolítjuk a torzsáját és vékonyan felszeleteljük. Az almát meghámozzuk, majd durvára reszeljük. 2. A káposztát, az almát, az ecetet és a bort (esetleg áfonyát vagy darabokra vágott narancsgerezdeket) összekeverjük és hozzáadjuk a fűszereket. Így hagyjuk állni néhány órát. A pácban fantasztikus ízek kavalkádja születik. Olykor átforgathatjuk.
3. 4. 5. 6.
Az apróra vágott hagymát megfonnyasztjuk a zsiradékban. Rászórjuk a cukrot és enyhén karamellizáljuk. Hozzáadjuk a káposztát a páclével együtt. Olyan puhaságúra pároljuk, ahogyan szeretjük. Sóval, borssal és citromlével utánízesíthetjük. Tálalás előtt a fűszereket és a narancs darabokat eltávolítjuk.
Extra tipp: Egy kis édes pezsgővel megbolondíthatjuk a párolás kezdetén. Természetesen a hő hatására az alkohol el fog illanni és csak az aromaanyagok maradnak vissza, így gyermekek is nyugodtan fogyaszthatják. Száraz György Boldog napot!
ANANÁSZOS SALÁTA RECEPT A nyári kánikulában mindig jól esik egy kis könnyű saláta. Az ananász nagy erénye, hogy sok naperőt tartalmaz, ezért nem csak napozással, hanem a táplálékainkon keresztül is tudunk naperőt magunkhoz venni. EGYSZERŰ ANANÁSZOS SALÁTA Hozzávalók: 1 dl joghurt 12 dkg sárgarépa 13 dkg fejes káposzta 10 dkg friss ananász (vagy cukormentes konzerv) őrölt fehér bors, só. Elkészítés: 1. A fejes káposztát vékonyra szeleteljük. A sárgarépát hajszálvékony szálakra vágjuk. 2. A zöldségeket sózzuk, borsozzuk, majd hozzákeverjük az ananászdarabokat. 3. Végül mindezeket az alapanyagokat elkeverjük a joghurttal.
JOGHURTOS PIKÁNS ANANÁSZSALÁTA Hozzávalók: 2 db alma 10 dkg füstölt sajt (pl.: Karaván) 20 dkg friss ananász 2 dl tejföl 1 dl joghurt fél citrom leve kevés barnacukor kis kanál citromfű Elkészítése: 1. Felkockázzuk a sajtot, az almát és az ananászt. 2. A joghurtot és a tejfölt a citromfűvel, a citrommal és a barnacukorral összekeverjük. 3. Egy üvegtálba helyezzük az alapanyagokat és jól összekeverjük azokat.
4. Hűtőbe helyezzük, hogy az ízek kellőképpen összeérjenek.
EGZOTIKUS ANANÁSZOS SALÁTA Hozzávalók: 50 dkg eper 1 kicsi, hámozott ananász 6 ek barna cukor 3 dl felvert tejszín 3 szál rebarbara 2 evőkanál eperlekvár 2 levél zselatin 1 tojássárgája 3 cl narancslikőr csokoládéreszelék Elkészítése: 1. A gyümölcsöket megtisztítjuk és ízlésesen feldaraboljuk. 2. Megszórjuk a cukor felével és hozzáadjuk a tejszín egyharmadát. Állni hagyjuk. 3. A meghámozott rebarbarát feldaraboljuk és a cukor másik felével,valamint az eperlekvárral puhára főzzük, majd durvára pürésítjük. (Nem feltétel a krémes állag.) 4. A hidegvízben feloldott zselatint és a tojássárgáját a püréhez keverjük. Kihűtjük. 5. Amikor teljesen kihűlt a püré, hozzákeverjük a maradék felvert tejszínt és megbolondítjuk a narancslikőrrel. Így gyakorlatilag egy habot kapunk. 6. Az eper- és az ananászdarabokat gusztusosan elhelyezzük egy tálon, és rebarbarahabbal bevonjuk. Alkalmazhatunk habzsákot is a dekoratívabb tálaláshoz. 7. Csokoládéreszelékkel koronázzuk. Száraz György Boldog napot!
