Szociális Térkép Projekt 2009-2010
Székesfehérvár szociális térképe 1 .kötet Szociális adatok statisztikai elemzése
Készítette: Domokos Tamás, Ruff Tamás A szociális térkép készítésére Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális és Családvédelmi Bizottságának 22/2009 határozata alapján került sor. Projekt azonosító: Echo K189/2009. Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet H-8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. Tel: (22) 502-276 Fax: (22) 379-622 www.echonetwork.hu
Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet 2010. március
Jelen kutatási beszámoló további felhasználásához lépjen kapcsolatba az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézettel! A kutatási beszámoló kéziratnak minősül, hivatkozni ennek figyelembevételével a feltüntetett szerzők, annak hiányában a beszámolót jegyző szervezet engedélyével lehet. A kutatáshoz kapcsolódó adatbázis és módszertani anyagok az Intézetnél történt regisztráció után szintén elérhetők. Javaslatait, észrevételeit, szakmai megjegyzéseit is szívesen várjuk a következő címen:
Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet 8000 Székesfehérvár, Tobak u. 17. Tel: +36 (22) 502-276, Fax: +36 (22) 379-622 www.echosurvey.hu info@echosurvey.hu
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
TARTALOMJEGYZÉK 1. A vizsgálat háttere
…………………….
4.O.
2. Módszertani összefoglaló ……………………. 2.1 A szociális térképek készítésének nemzetközi ….…………………. standardjai 2.2 A szociális adatbázis konvertálása ….…………………. 2.3 Echo Survey mintavétel ….…………………. 2.3 Arányítás ….………………….
9.O. 9.O. 10.O. 13.O. 14.O.
3. A lakosság demográfiai helyzete 3.1 Népesedés, népmozgalom 3.2 Gazdasági aktivitás, képzettség 3.3 Háztartásszerkezet 3.4 Lakáshelyzet
……………………. ….…………………. ….…………………. ….…………………. ….………………….
17.O. 17.O. 32.O. 41.O. 46.O.
4. Lakásfenntartási nehzézségek 4.1 Távhődíj hátralékok 4.2 Lakbér hátralékok 4.3 Kilakoltatások 4.4 Lakásfenntartási és lakbértámogatások 4.5 Lakhatást segítő adósságkezelési támogatás
……………………. ….…………………. ….…………………. ….…………………. ….…………………. ….………………….
50.O. 50.O. 58.O. 65.O. 68.O. 76.O.
5. Munkanélküliek ellátása 5.1 Munkanélküliek száma 5.2 Rendelkezésre állási támogatás 5.3 Rendszeres szociális segély
……………………. ….…………………. ….…………………. ….………………….
82.O. 82.O. 84.O. 88.O.
6. Átmeneti segélyek 6.1 Átmeneti szociális segély 6.2 Krízis segély 6.3 Kamatmentes kölcsönsegély 6.4 Gyógyszertámogatás
……………………. ….…………………. ….…………………. ….…………………. ….………………….
94.O. 94.O. 101.O. 102.O. 104.O.
7. Egyéb pénzbeli szociális segélyek 7.1 Temetési segély és hamvasztási támogatás 7.2 Időskorúak járadéka 7.3 Nyugdíjasok gépkocsi fenntartási szociális
……………………. ….…………………. ….…………………. ….………………….
112.O. 112.O. 117.O. 118.O. 2
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
támogatása 7.4 Ápolási díj 7.5 Hadigondozás
….…………………. ….………………….
119.O. 123.O.
8. Természetben nyújtott szociális ellátások 8.1 Közgyógyellátás 8.2 Köztemetés 8.3 Intézményi étkezési térítési díj átvállalása
……………………. ….…………………. ….…………………. ….………………….
125.O. 125.O. 129.O. 130.O.
9. Gyermek- és családvédelmi támogatások 9.1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 9.2 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 9.3 Emelt összegű családi pótlék 9.4 Gyermektartási díj megelőlegezése
……………………. ….…………………. ….…………………. ….…………………. ….………………….
132.O. 132.O. 136.O. 143.O. 147.O.
10. Speciális ellátási formák
…………………….
149.O.
11. Fogyatékkal élők 11.1 Autisztikus gyermekek 11.2 Értelmi fogyatékosok 11.3 Mozgássérültek
……………………. ….…………………. ….…………………. ….………………….
150.O. 150.O. 152.O. 153.O.
12. Civil támogatók ……………………. 12.1 Szegényeket Támogató Alapítvány támogatottai ….…………………. 12.2 Máltai Szeretetszolgálat támogatottai ….………………….
160.O. 160.O. 161.O.
13. A támogatások összefüggés-vizsgálata
…………………….
163.O.
14. Népesség-előreszámítás 2025-re
…………………….
168.O.
3
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
1. A VIZSGÁLAT HÁTTERE Hat éve 2003 novemberében készült el Székesfehérvár szociális térképe, a fő kérdés azonban azóta sem változott: hogyan kellene az esélyegyenlőség, a rászorultság és a szükségleteknek való megfelelés szempontjainak figyelembe vételével, igazodva a szolgáltatást szervező intézmények, szervezetek anyagi, humán és módszertani kapacitásaihoz, a kötelező jogszabályi feltételekhez valamint a városi költségvetés kereteihez a lehető leghatékonyabban megszervezni a szociális ellátásokat egy régióközponti funkcióval is bíró nagyvárosban. Az elmúlt időszakban sok minden megváltozott Székesfehérváron, a helyi társadalom igényeihez igazodva az életminőséget jelentősen befolyásoló rekonstrukciós programok indultak, szociális bérlakások épültek, több alkalommal módosultak a pénzbeli és nem pénzbeli szociális ellátásokat meghatározó jogszabályok. A demográfiai folyamatokat elemezve markánsan láthatóvá váltak a második demográfiai átmenet jellemző tendenciái, mely hosszú évtizedekre meghatározza a népesedési helyzet alakulását. Időközben elfogadásra került több olyan fejlesztési dokumentum (gazdasági program, szolgáltatás fejlesztési koncepciók, integrált városfejlesztési stratégia, antiszegregációs terv) mely nemcsak a településen lakók általános életminőségére van hatással, hanem a város belső tagozódására is. Székesfehérvár első szociális térképe 1993-ban, második térképe 2003-ban készült el, a harmadik 2013-ban lenne időszerű. Az ilyen átfogó térképek elkészítésére ideális esetben elég, ha tíz évente sort kerít a helyi közösség, annál is inkább, mert a szociális folyamatok elemzése és értelmezése nehezen képzelhető el friss népszámlálási adatok nélkül, melynek területi adatsorai legközelebb a 2011-es népszámlálás után kb. 2013-ra állnak valid módon rendelkezésre. Az Amerikai Egyesült Államokban kibontakozott ún. hitelpiaci válság hatásként előállt globális pénzügyi majd gazdasági válság azonban olyan gyorsan érte el régiónkat és vele együtt Székesfehérvárt is, hogy nincs idő négy évet várni az új szociális térkép készítésével, szükséges egy mostani állapotrajzot adni, még akkor is, ha az új népszámlálási adatokra még várni kell. A korábbi évek növekedésalapú városfejlesztése – mely szociális ellátások szervezése szempontjából amúgy is csak korlátozottan érvényesült – átgondolásra szorul, előtérbe helyezve a fenntartható társadalmi fejlődés szempontjait. A kieső helyi adóbevételek, a megnövekedett lakossági terhek, a szűkülő munkaerőpiaci környezet, a demográfiai tendenciák, az általános recesszió és a társadalmi feszültségek növekedése, valamint a szegregációs folyamatok erősödése együttesen olyan kedvezőtlen helyzetet teremtett az elmúlt évek során, mely ha nem is szociális katasztrófával, de mindenképpen mélyülő társadalmi krízissel fenyeget.
4
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A helyi közhatalom birtokosainak és a szolidaritás elve alapján a helyi közösség minden tagjának egyaránt felelőssége van abban, hogy megtalálja a válaszokat arra a kérdésre, hogy hogyan, milyen eszközökkel, milyen módszerekkel és célzott programokkal lehet lassítani a krízis irányába tartó negatív spirált, milyen ártalomcsökkentő intézkedésekkel lehet a szociális válság hatásait enyhíteni, az új szegénység társadalmi jelenségének terjedését fékezni. Jelen szociális térkép ezen közös gondolkodáshoz kíván hozzájárulni, elsősorban területi alapú megközelítés mentén, nemzetközi standardok betartásával, meglévő információk segítségével bemutatni a legfontosabb gócpontokat. A szociális térkép készítésekor 2003-ban is és idén is abból indultunk ki, hogy a városban szociális kérdésekben sok meglévő adat, hiteles információ áll rendelkezésre, melyeket összegyűjtve, rendszerezve, megfelelő területi egységekre aggregálva pontosan megalkotható nemcsak a szociális térkép elemzési része, hanem a térképszelvényeket és az összefoglaló táblázatokat tartalmazó atlasz is. A feltáró munkát a mindenki számára hozzáférhető nyilvános KSH adatok tanulmányozásával kezdtük, majd a két népszámlálás közötti mikrocenzus választókerületi arányosított adatiból és a TSTAR településsoros adatiból adatbázist készítettünk1, így tekintettük át a város általános demográfiai, foglalkoztatási és lakáshelyzetét. Ezután a Polgármesteri Hivatal által gondozott szociális adatbázist hoztuk elemezhető formába. Az alapvető demográfiai, szociális és jövedelmi adatok településen belüli megoszlását egy idei reprezentatív kutatásunk adatainak másodelemzésével egészítettük ki. Ezen túlmenően a Széphő Zrt és a Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (KDRMK) valamint szociális kérdésekben hangsúlyosan érintett hat fehérvári civil szervezet anonim, pusztán cím alapú nyilvántartásait kaptuk meg elemzési és térképezési céllal. 2003-ban fontos adatforrásunk volt a szociális térkép készítésekor a családsegítő központ és gyermekjóléti szolgálat által kigyűjtött területi alapú adatsor, idén sajnos a Székesfehérvári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ nem adott át információt a szociális térkép számára, pedig van olyan helyi, földrajzi alapú adat ami csak náluk érhető el. Ezeket az adatokat más forrásból, nagyobb területi szinten tudjuk csak bemutatni. A 2009-es szociális térkép készítésekor felhasznált adatok és forrásaik az alábbiak voltak. Adatok Adósságkezelési támogatás (egyszeri) Adósságkezelési támogatás (rendszeres)
Időszak Adatgazda 2003-2009. szeptember Szociális Iroda 2003-2009. szeptember Szociális Iroda
1
Mivel a KSH csak adatokat, táblákat közöl adatbázist nem ad ki, így a tőlük bekért speciális kétdimenziós táblákból nekünk kellett konstruálnunk egy elemezhető adatbázist a program számára.
5
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
Aktív korúak rendszeres álláskeresési támogatása Általános iskolák beiskolázási adatai2 Ápolási díj Átmeneti (szociális) segély Autisztikus gyermekeket nevelő családok
ELEMZÉS
2009. szeptember 2008. október 2000-2009. szeptember 2002-2009. szeptember 2008. május
2002-2009. szeptember 2000-2002. 2000-2007. 2009.augusztus 2008.
Szociális Iroda Oktatási Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete Szociális Iroda KSH Szociális Iroda Szociális Iroda ÉFOÉSZ Echo Survey Echo Survey Hiszi-Map Kft. Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Echo Survey KSH-Mikrocenzus Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Széphő Zrt. Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Széphő Zrt. Széphő Zrt. Echo Survey KDRMK Szociális Iroda Mozgássérültek F.M. Szövetsége Szociális Iroda Szociális Iroda KSH SZETA Szociális Iroda
2005-2006. 2008. október
Szociális Iroda Oktatási Iroda
Bevonulási segély, sorkatonai segély 2000-2009. szeptember Demográfiai adatok 2000-2007. Elutasított segélyek 2003-2009. szeptember Emelt összegű családi pótlék 2000-2009. szeptember Értelmi fogyatékosokat nevelő családok 2009.augusztus Gazdasági aktivitás 2009. szeptember Gazdasági válság hatására munkanélkülivé vált 2009. szeptember Geokódolt címállomány 2009. október Gépkocsi vásárlási és átalakítási támogatás 2002-2009. szeptember Gyermeknevelési támogatás 2000-2009. szeptember Gyermektartás megelőlegezése 2000-2009. szeptember Gyógyszertámogatás 2002-2009. szeptember Hadigondozott, hadiözvegy, hadiárva ellátása 2000-2009. szeptember Hamvasztásos temetés hozzájárulás 2002-2009. szeptember Háztartás jövedelem 2009. szeptember Háztartás statisztika 2005. Időskorúak járadéka 2000-2009. szeptember Intézeti kiskorú 2004-2009. szeptember Intézményi étkezési térítési díj átvállalás 2000-2009. szeptember Kamatmentes kölcsönsegély 2000-2009. szeptember Kilakoltatások 2003-2009 Közgyógyellátás 2000-2009. szeptember Köztemetés 2002-2009. szeptember Krízis segély 2000-2009. szeptember Lakásfenntartási támogatás és lakhatási támogatás 2000-2009. szeptember Lakásnyilvántartás 2009. május állapot Lakbérhátralékosok 2009.08.31. állapot Legmagasabb iskolai végzettség 2009. szeptember Megváltozott munkaképességű álláskeresők 2009.augusztus Méltányosságból kap (segélyt vagy közgyógyellátást) 2000-2009. szeptember Mozgáskorlátozottak Székesfehérváron 2009.augusztus Mozgássérültek közlekedési hozzájárulása Munkanélküliek jövedelempótló támogatása Népesedésstatisztikai adatok Nyári szociális táborok résztvevői Nyugdíjasok gépkocsi fenntartási szociális támogatása Nyugdíjasok távhő támogatása és Gázártámogatás Óvodák beiskolázási adatai
2
Az adatok iskolakörzetenként és lakókörzetenként állnak rendelkezésre
6
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
Őslakosok száma Parkolási engedély Polgármesteri hivatal iránti bizalom Regisztrált álláskeresők Rehab járadékosok Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendszeres élelmiszer segélycsomagot átvevők listája Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendszeres létfenntartási hozzájárulás Rendszeres szociális segély Rokkant, rokkant járadékos Roma népesség prognózisa Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók adatai3 Szociális és jótékonysági szervezetek iránti bizalom Szociális területen dolgozó önkéntesek száma Távhődíj hátralékosok Temetési segély Vizitdíj támogatás
ELEMZÉS
2009. szeptember 2000-2007. szeptember 2009. szeptember 2009.augusztus 2009.augusztus 2000-2009. szeptember 2009.
Echo Survey Szociális Iroda Echo Survey KDRMK KDRMK Szociális Iroda Máltai Szeretetszolgálat
2006-2009. szeptember 2000-2003. 2000-2009. szeptember 2000-2009. szeptember 2000-2009. szeptember 2004. 2008. október 2009. szeptember 2007. december 31. 2009.08.31. állapot 2002-2009. szeptember 2008. szeptember
Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda Szociális Iroda KSH NKI/ATA Oktatási Iroda Echo Survey TEIR (SZMM) Széphő Zrt. Szociális Iroda Szociális Iroda
Székesfehérvár a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény (Szociális törvény) valamint, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény alapján alkotta meg és foglalta egységes szerkezetbe a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló rendeletet az egyének, a családok és a közösség szociális biztonságának és működőképességének elősegítése és megőrzése érdekében. Ezeknek megfelelően jelenleg az önkormányzat a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat4 és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi támogatásokat nyújt saját rendelete alapján5, illetve más jogszabályok alapján állami normatív szociális ellátások megítélésében működik közre. Az önkormányzat szociális adatbázisában ezekről is vannak címalapú információk, melyek tovább árnyalják a szociális térképet. A polgármesteri hivatal szociális nyilvántartásait (anonim módon, pusztán a cím vagy a háztömb alapján) hasznos lenne összekapcsolni állami szociális ellátást nyújtó intézmények anonim adatállományával (pl. TÁH, munkaügyi központ, nyugdíjbiztosító), ám ezt adatvédelmi és technikai okok egyaránt lehetetlenné teszik. Így meg kell elégedni azzal, hogy minden cím alapú adatbázist külön3
Az adatok iskolakörzetenként és lakókörzetenként állnak rendelkezésre Lakásfenntartási és lakbértámogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély és hamvasztási hozzájárulás, aktívkorúak ellátása, időskorúak járadéka, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, nyugdíjasok gépkocsi fenntartási szociális támogatása, óvodáztatási támogatás. 5 Adósságkezelési szolgáltatás, köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, intézményi étkezési térítési díj átvállalása, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. 4
7
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
külön tudtunk elemezni. Kutatóintézetünk az összegyűjtött sokféle adatbázist megtisztította, az elemzés szempontjából indifferens vagy adatvédelmi szempontokat sértő információktól (név, esetleges személyi azonosítók, technikai kódok) adatvédelmi szabályzatunknak megfelelően megfosztotta, a szociális térkép szempontjából hasznos információkat pedig földrajzi azonosítókkal (geokód, szavazókörzet kód, választókörzet kód, iskolakörzet kód) láttuk el. A különböző formátumban rendelkezésre álló adatbázisokat (MSSQL, Excel, Dbase, Access, PP) a szociológia elemzésekhez használatos SPSS formátummá alakítottuk, az adatbázisok pontatlanságát korrigáltuk6 A szociális térkép jellegű elemzések alapja a cím szerint rendelkezésre álló adatok, amelyek a szociológiai elemzésen túl egy utcatérképen kerülnek megjelenítésre. Ezeket az adatokat különböző szintekre lehet aggregálni (a néhány háztömbtől a városrészig vagy az egész településig bezáruló különféle földrajzi alapú szintekig). Kutatóintézetünknél rendelkezésre áll a város naprakész digitális utcatérképe, melyen speciális szempontú geokódok is találhatók, a cím szerinti adatokat ezen rögzítettük. (Minden címhez egy-egy koordináta került hozzárendelésre)7 A kutatási beszámolóban olvasható elemzéseket az SPSS statisztikai programcsomag segítségével, a tematikus térképeket a MapInfo térképészeti programmal készítettük. A munka során az adatok kezelését az 1995. évi. CXIX. tv. Illetve az 1992. évi. LXIII. tv. szabályainak megfelelően végeztük, az adatokat kizárólag a szociális térkép készítésére használtuk fel, azokat harmadik fél részére nem adjuk ki.
Tipikus torzító tényező volt, hogy ugyanaz az utcanév négy-öt különböző írásmóddal került rögzítésre még egy azon adatbázisban is. 7 A digitális térképet és a speciális geokódolást a HISZI-MAP Kft biztosította. 6
8
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
2. MÓDSZERTANI ÖSSZEFOGLALÓ 2.1 A szociális térképek készítésének nemzetközi standardjai A szociális térkép a nemzetközi gyakorlatok alapján alapvetően nem más, mint egy integrált urbanisztikai eszköz, melynek célja, hogy a városfejlesztési és várospolitikai döntéshozatalt támogassa azáltal, hogy az elérhető szociális és más társadalmi információkat területi alapú elemzés alá veszi. Jelen tanulmányunkban és a szociális térkép elkészítésekor igazodtunk az IUDA (International Urban Development Association) és az INTA hálózat (mely célja a városfejlesztési innovációs jó gyakorlatok szakmai cseréje) módszertani ajánlásaihoz. 2004-2006 között az ún. LUDA8 kísérleti kutatás-fejlesztési program részeként Európa több Fehérvárhoz hasonló méretű középvárosában indult el egy új típusú szociális térképezési munka, mely célját tekintve már nem arra fókuszált, hogy beazonosítsa és célprojektekkel igyekezzen felszámolni a területi szegregátumokat, hanem a városi területi szociális ellátás olyan integrációs modelljein dolgoztak, melynek fő céljaként az általános életminőség javítását és a szociális térképek komplexebb városfejlesztési célú felhasználást határozták meg, figyelembe véve a terültre vonatkozó releváns népesség-előreszámítási modellek tapasztalatait. E logikát átvéve igyekeztünk a székesfehérvári szociális térkép esetében beilleszteni a megfelelő modelleket, területi szintű statisztikai becsléseket. A természetes körzetek elemzéséből nem nehéz megérteni a megfelelően megszerkesztett térbeli egységek fontosságát, amelyek segítségével nemcsak a szociális ellátórendszer működése, hanem egy kis túlzással állítható, hogy az egész közösségi élet tanulmányozható. Ennek helyi szinten úgy lehet eleget tenni, hogy a meglévő cím alapú adatokhoz különböző funkcionális vagy elméleti primer körzetek rendszerét hozzuk létre. Jellemző, hogy a múltban mind a kormányzati, mind a magán vagy nonprofit fejlesztési ügynökségek megszerkesztették saját területi szempontú adataikat, vagy az adott település egészét tekintve, vagy nagyobb politikai vagy közigazgatási területek - mint például a városnegyedek - vizsgálata alapján. Szociális térkép praktikus felhasználása szempontjából nem elég pusztán a város, vagy egy-egy kisebb közigazgatási terület lakosságának összetételét ismerni: nemre, korra, etnikumra, nemzetiségre, vagy más jellemzőkre való tekintettel, hanem sokkal inkább az a fontos, hogy részletesen megismerjük, hogy a különféle csoportok és rétegek hogyan oszlanak meg a városban területileg. A szociális térképek alapját a viszonylag kis méretű körzetek alkotják, amelyek paraméterei összehasonlíthatóak, egyneműek és relatíve állandóak. Különbözőféle adatok rendszerezésével az egységes körzetek alapján lehetőség nyílik egy pontos és részletes kép megalkotására a város minden
9
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
részének szociális helyzetéről, illetve egy adott időszak alatt bekövetkező változások megállapítására, de a legcsiszoltabb statisztikai módszerek is hasznavehetetlenek lehetnek, ha az alapvető mértékegységet rosszul választjuk meg. A nemzetközi standardok javasolják a szociális térképek index-rendszerének fejlesztését. Az indexek összehasonlítási alapot szolgáltatnak bizonyos szociális jelenségek előfordulásához az egyes körzetekben, mint például az adósságspirál vagy a családok széthullása, de az indexek ugyanúgy nélkülözhetetlenek a bonyolultabb, alapvető szociális kapcsolatok azonosításához és méréséhez. Egyegy szociális feladat (pl. közgyógyellátás, gyermektámogatás stb.) térbeli eloszlásának megállapítása fontos és tanulságos lehet, de nem merül bele kielégítően a probléma analizálásába. Azt is fontos tudni, hogy a közgyógyellátás milyen kapcsolatban áll az adott közösség más viszonyaival. A nehezen meghatározható és egyre összetettebb társadalmi állapotok mérése érdekében a humán ökológusok különféle indexeket használnak fel. Egy index, ahogy a jelen értelmezésben használjuk, egy viszonylag egyszerű és megfigyelhető jelenség, amit összetett és kevésbé megfigyelhető jelenségek mérésére használnak. Pl. ilyen index – amit mi is számolunk a szociális térképen – az öregedési index, a függőségi-index vagy szociális ellátás expozíciója (egy-egy segély folyósítási idejéből számított ún. kitettség mutató). Példaként, ahhoz, hogy egy valós fiatalkori bűnözési arányszámot megállapítsunk, összefüggésbe kell hozni azoknak a fiatalkori bűneseteknek a számát, amelyeket egy adott időszakban adott területen feljegyeztek, azoknak a gyermekeknek a számával, akik az adott életkorral rendelkeznek.
2.2 A szociális adatbázis konvertálása Ahhoz, hogy a kutatás során összegyűjtött adatbázisokat fel tudjuk használni a szociális térképhez nemcsak egységes szerkezetre és formára kellett őket hozni, hanem minden adatbázis minden esetéhez hozzá kellett rendelnünk a legkisebb és a magasabb aggregáltsági szintű adatokat. A 2009 őszén rendelkezésre álló adatbázisokban, elsősorban a szociális adatbázisban9 mindösszesen több mint 36 ezer cím szerepel, melyhez több mint 200 ezer szociális jellegű esetet, ügyet rendeltünk hozzá. Az elemzéshez és a térképen történő ábrázoláshoz egyaránt elengedhetetlen volt az adatok területi szempontú aggregálása, csoportosítása. Ez két lépésből álló feladat volt. Egyrészt döntés született arról, hogy a primer elemzési szint – a korábbi évekhez hasonlóan - nem az egyes háztartás, hanem a lakóépület (önálló lakás ill. a társasházak esetében a lépcsőház) lesz, mivel több adatbázis csak Improving the quality of life in Large Urban Distressed Areas Az önkormányzat szociális adatbázisa egy ún. relációs adatbázis, mely nem több modulból épül fel. A két legfontosabb eleme az eseményeket tartalmazó adatbázis (mely minden egyes határozatot, rögzített szociális eseményt tartalmaz külön rekordként, de nem tartalmazza a címeket) és a személyi adatbázis, mely viszont nem tartalmazza a személyhez rendelt
8 9
10
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
„épület-házszám” szinten volt kiadható a jogszabályok alapján, vagyis társasház esetében az „emeletajtó” azonosítók hiányoznak, és ezen primer szintek kerültek aggregálásra. Másrészt meghatározásra kerültek azok a legkisebb szintek, melyen az adatok csoportosításánál, bemutatásánál, elemzésnél és a térképi ábrázolásnál alapszintként ún. PTU10-ként használtunk. Székesfehérváron a szociális adatbázisban több tízezer cím szerepel, melyekből az elsődleges területi egységet meghatározhatjuk úgy is, hogy saját körzetek alkotunk valamilyen szempontrendszer alapján, de úgy is, hogy átveszünk már valamilyen meglévő „természetes” körzet struktúrát és a címeket abban rendszerezzük. Ilyen meglévő, más szempontból alkotott funkcionális körzetek pl. a népszámlálási körzetek, a védőnői körzetek, a okmányirodai ügyintézésnél kialakított körzetek, a beiskolázási körzetek, a történelmi városrészi lehatárolások vagy éppen a szavazókörzetek. 2003-ban a szociális térkép készítése során az elsődleges területi egységnek a szavazókörzetet alkalmaztuk mert kellően részletes hiszen közel 100 körzetre bontja a várost, nagyjából egymással összevethető méretű egységeket mutat, de nem veszünk el túlzottan a részletekben. Ráadásul ez alapján könnyen elő lehetett állítani egy magasabb szintű területi egységen (STU) is az adatokat, indexeket, ezekhez igazodik a 19 területi egyéni választókörzet, és a szavazókörök meghatározott csoportosításával előállítható a város történelmi fejlődése során kialakult belső tagozódás is. A magasabb területi szintű aggregáció (pl. választókörzet, városrész) mellett szól az adatok jobb ábrázolhatósága, összehasonlíthatósága, a szavazókörzet szintű adatközlés pedig a szociális problémák, gócpontok pontosabb földrajzi lokalizálást segíti elő. Jelen szociális térkép esetében két különböző elsődleges területi egységet határoztunk meg egy természetes és egy funkcionális szempontú egységet, s ezekre két másodlagos területi egységet építettünk az alábbiak szerint.
Elsődleges területi egység (PTU) Másodlagos területi egységek (STU)
Természetes körzet
Funkcionális körzet
Szavazókör (91 db)
Iskolakörzet (17)
Választókerület (19 db) Városrész (12 db)
szociális ügyeket. 10 Primer Territorial Unit – Elsődleges területi egység
11
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A legtöbb adatot tartalmazó önkormányzati adatbázis az MSSQL rendszerű szociális adatbázis, mely nem a személyek, háztartások vagy a címek nyilvántartása, hanem alapvetően a szociális „eseményeké”. Ez azt jelenti, hogy ügyeket tart nyilván az adatbázis, ha egy lakosra vonatkozóan több határozat is születik az évek során, többször tartalmazza az adatbázis. Az adatbázis folyamatosan bővül, 2009. szeptemberében már több mint 200 ezer bejegyzést, határozatot, ügyet tartalmazott, melyből első körben kizártunk kb. 30.000 technikai jellegű, igazából nem érdemi határozatot (pl. határozat egy felülvizsgálat elrendeléséről). Elemzésre alkalmasnak minősítettünk 168.888 szociális ügyet, mely 1990-2009 között, az elmúlt 19 évben keletkezett. Ugyanakkor az elemzési céljainkhoz igazából nem szükségesek a 2000 előtti adatok, ráadásul elsősorban a 2003 óta zajló folyamatokra vagyunk kíváncsiak annak fényében, hogy a gazdasági válság hatását hogyan lehetne fékezni, így inkább csak a 2000 óta keletkezett 141 ezer határozattal, szociális „eseménnyel” dolgoztunk. A másik önkormányzati adatbázis nem az eseményeket, hanem a segélyezetteket, támogatottakat tartalmazza, ez 1990 óta 36607 embert jelentett a városban. Ezek után ahhoz, hogy idősorosan is tudjuk elemezni és értelmezi az információkat, szükség volt az eseményeket tartalmazó adatbázisban rögzített határozathoz rendelni, hogy melyik évre vonatkozott, illetve melyik évben mennyi támogatás került folyósításra az adott határozat alapján (számos olyan határozat van, amely éven átnyúló rendszeres támogatást ítél meg). Ez korántsem volt olyan egyszerű, mint elsőre tűnik, hiszen egy határozat megállapíthatott egyszeri támogatást, határozott idejű támogatást vagy határozatlan ideig, esetleg élethosszig tartó járandóságot. Az adatok szempontjából ez mind csak egyszer szerepel határozatként, miközben látható, hogy az egyik ügy csak adott évben jelentkezik, a másik meg akár több éven keresztül is. Ennek megfelelően minden határozat mellé definiálni kellett a „futamidejét” is és ezek alapján lehetett valid éves bontást és közelítő éves becsléseket készíteni a támogatottakról és a támogatási összegekről. Ezek után az eseményeket tartalmazó adatbázist aggregáltuk személyenként, majd minden egyes támogatotthoz hozzárendeltük idősorosan a folyósított szociális támogatásokat és ellátásokat támogatási típusonként. A következő lépésben a személyi, cím alapú adatbázis minden egyes címéhez hozzárendeltük az elsődleges és másodlagos területi egységeket melyek mentén aggregálhattuk az adatokat, majd területi szintenként standardizáltuk. Erre azért volt szükség, mert ha a nyers számokat mutatjuk be akkor könnyen félreérthető az adatsor, hiszen egy nagyobb lélekszámú körzetben kifizetett több segély, nem feltétlenül utal nagyobb problémára. Ezért minden ilyen mutatót egységesen adott területi egységre vonatkozatott 100 vagy 1000 főre számoltunk át.
12
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
2.3 Echo Survey mintavétel A városban nem állnak rendelkezésre olyan adatbázisok, amelyek mikroközösség (kb. 5-10 háztartás) szintjén szegmentálnák és térképen ábrázolnák a lakosság gazdasági-demográfiai helyzetét11. A 2001es népszámlás megyei kötete és a 2005-ös mikrocenzus sem ad ilyen részletes információkat, még népszámlálási körzetekre12 sem. Ezt a hiányt városon belül természetesen mintavétellel, primer kutatással lehet pótolni, azonban ha ennek térbeli változását térképen is ábrázolni szeretnénk, akkor igen nagy (kb. 9000 ezer fős) mintán kellene dolgozni, hogy legalább szavazóköri szinten ábrázolni lehessen az adatokat (a 91 szavazókör mindegyikében legalább 100 fős almintára lenne hozzá szükség). Mivel egy ilyen adatfelvétel rendkívül drága lenne és nem is feltétlenül járna több hozadékkal, mint egy kisebb mintán történő adatfelvétel, ezért a főbb demográfiai jellemzők (iskolai végzettség, jövedelem, gazdasági aktivitás, háztartások nagysága, őslakosság) településen belüli megoszlásának becslésére az intézetünk által 2009 őszén készített 500 fős személyes lakossági kutatás13 adatállományát felhasználva tudtuk meghatározni. Mivel a kutatás során minden székesfehérvári önkormányzati választókerületben lélekszám arányos valószínűségi mintát vettünk, nagyjából kerületenként minden 160. felnőtt lakost kérdeztük meg. Mivel a választókerületek többségénél az egy kerületre jutó almintán belüli elemszám még így is igen alacsony volt, ezért az ebből a forrásból származó adatokat a szociális térképen négyféle körzetbe soroltuk az alábbiak szerint.
Körzet típusa, (felnőtt lakosok száma) Belvárosi (12908 fő) Lakótelepi (31704 fő) Kertvárosi (22260 fő) Falusias (15967 fő)
önkormányzati választókerület
Városrész
2,3,5
Belváros, Vasút-környék, Víziváros
1,4,6,7,8,12 10,11,13,14,15,17
Palotaváros, Tóváros, Szedreskert, Almássy-telep, József Attila, Fáy-telep Öreghegy, Felsőváros, Ráchegy
9, 16, 18, 19
Alsóváros, Maroshegy, Feketehegy, Börgönd
Egyedül a Népesség-nyilvántartó Hivatal adatit lehetne ehhez kiindulásként felhasználni, de az csak nem és kor tekintetében ad eligazítást. 12 Kb. 100 háztartást tartalmaz egy-egy népszámlálási körzet. 13 A kutatóintézetünk kérdezőbiztosai 850 véletlenszerűen kiválasztott székesfehérvári választópolgárral készítettek interjút, személyesen, standard kérdőívek segítségével. A mintavételből eredő kisebb eltéréseket ún. többszempontú matematikai súlyozással korrigáltuk. A végleges minta nem, kor és településszerkezet szerint pontosan reprezentálja Székesfehérvár város teljes felnőtt lakosságát. A kutatási beszámolóban közölt adatok hibahatára az egyes kérdésekre válaszolók számától függően +/- 3-5 százalék.(95 százalékos megbízhatósági szinten). Ez azt jelenti, hogy az általunk mért eredmények legfeljebb ennyivel térnek el attól az eredménytől, amit akkor kapnánk, ha minden fehérvári felnőtt lakost megkérdeztünk volna. A kérdőívek felvételére 2009. szeptember 14-23. között került sor. 11
13
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
2.4 Arányítás Az adatok földrajzi alapú összehasonlításánál az esetszámok területi egységenkénti (pl. körzet, választókerület) közlése megtévesztő lehet, mert nem mindegy, hogy az adott szociális juttatás előfordulása milyen nagyságú populációban történik. Éppen ezért minden egyes szociális ellátásnál vagy jellemzőnél a legtöbb esetben az adott körzet 1000 felnőtt állandó lakosára vonatkoztatott arányszámban adjuk meg és ábrázoljuk az eredményeket. A kutatás középidején a fehérvári állandó lakosú felnőttek száma 2009. júniusában, mint referencia népesség 82.839 fő volt, ezt használjuk bázis számnak. A nagykorú lakosok körzetenkénti és választókerületenkénti megoszlását és a körzetek földrajzi elhelyezkedése az alábbi. körzet
Felnőtt lakos
1 2 3 4 5 6
830 889 761 1321 843 865
7 8 9 10 11 12 13 14
899 893 794 913 849 889 1012 862
15 16 17 18 19 20 21 22
868 767 816 959 901 872 1004 902
14
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45
1096 704 632 820 922 777 972 1004 856 962 902 1093 1013 863 945 1031 1059 968 1122 1091 1312 1127 767
ELEMZÉS
46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68
948 818 1022 1097 887 996 781 960 1065 777 580 518 1039 728 633 681 828 987 1035 836 1285 1247 960
69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91
984 969 745 972 1087 646 348 1059 1065 1066 880 1108 911 628 794 713 1005 777 1034 786 1048 1335 424
15
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Felnõttek száma kerületenként 1.vk. 2.vk. 3.vk. 4.vk. 5.vk. 6.vk. 7.vk. 8.vk. 9.vk. 10.vk. 11.vk. 12.vk. 13.vk. 14.vk. 15.vk. 16.vk. 17.vk. 18.vk. 19.vk.
3.801 3.5 4.457 7.951 4.951 4.696 6.004 6.387 3.885 1.883 3.583 2.865 3.129 5.363 5.403 3.538 2.899 2.135 6.409
0
2
4
6
8
10
ezer fõ
14 9
15
11 10 1
12 3
2
8
13
4
3
8
17 5
7
16
6
18 19
16
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
3. A LAKOSSÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE 3.1 Népesedés, népmozgalom Mindenféle társadalompolitikai vagy szociológiai elemzés, így a szociális térkép elemzésének is alfája a demográfiai helyzet, ezen belül is a jelenlévő népességre vonatkozó népesedési és népmozgalmi adatok. A korábbi évekhez hasonlóan jelen szociális helyzetelemzésünket is ennek bemutatásával kezdjük, mert a legtöbb szociális adat, illetve tendencia csak ennek fényében érthető. A demográfiai és lakásstatisztikai helyzetfeltárást részben Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi népszámlálási adatai, 2005. évi mikrocenzus, 200-2007 között demográfiai évkönyvei, részben a T-STAR adatbázisa, részben pedig a saját lakossági kérdőíves adatfelvételünk alapján végeztük.
A népesség számának alakulása Székesfehérváron 120 100
ezer fõ
80 60 40 20 0
1870 1890 1910 1930 1949 1970 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 1880 1900 1920 1941 1960 1980 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009
Székesfehérvár népessége 1870-től az 1990-es évekig a folyamatosan nőtt, csak a második világháború éveiben volt tapasztalható csökkenés. Közismert, hogy a város népességének ugrásszerű növekedésére az 1950-1980 közötti időszakban került sor, a lakosok száma két és félszeresére nőtt, több mint 60 ezer fővel emelkedett elsősorban az ipari munkalehetőségek bővülése miatt. Ezalatt az extenzív időszak alatt teljesen átformálódott a korábbi polgárias jellege a városnak, iparivá alakult, ezzel párhuzamosan a demográfiai összetétel is jelentősen módosult. A ’60-as évektől a ’80-as évekig elejéig
17
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
tartó időszakban épült lakótelepek adtak otthont az új, betelepülő rétegeknek, s ennek társadalmi hatása a mai napig kimutatható. A beköltöző alacsonyan kvalifikált, az iparban munkát talált családok váltak elsősorban a rendszerváltás veszteseivé is, az 1993-ban mért rekord méretű munkanélküliségi arány mögött is elsősorban ezek a családok voltak. Időközben a munkaerőpiaci egyenlőtlenségüket, hátrányukat tovább rontotta az idősödő koruk, s bár még munkaképes korban voltak a kilencvenes évek közepén, már esélyük sem volt a munkaerőpiacra visszatérni. A város lakótelepi részeiben 2000 óta figyelhető meg a népességcsere jelensége, ezek részek fiatalodnak. Ezt jól példázza, hogy a pl. a Palotavárosban vagy a Tóvárosban élő népesség 43-44 százaléka tartozik a 15-39 éves korosztályba, míg a 65 éven felüliek aránya csupán 5-10 százalék. Az elmúlt 6 évben bekövetkezett energia-áremelés negatív szociális következményei pedig éppen ezeken a területeken érvényesültek hatványozottan. Részletesebben vizsgálva a lakónépesség száma 1870 és 2000 között több mint négyszeresére nőtt (23.279 főről 105.119 főre). A város népessége először 1870 és 1940 között duplázódott meg, ebben az időszakban a legintenzívebb növekedés 1890 és 1900, valamint 1930 és 1940 között mérhető, amikor 116 illetve 117 százalékos volt a népesség növekedése az előző évtizedhez képest. A második világháború miatt érthetően egy kis mértékű népesség csökkenés volt, de a háború utáni 30 évben a város ismét megduplázta a népességét, az 1980-as népszámlálás idején már több mint 100 ezer lakosa volt a városnak. Ebben az időszakban a legintenzívebb növekedési ütem (140 százalékos) az 1960-as években volt. Ezt nyilván a város ipari szerepének rohamos fokozása hozta magával (Videoton, Könnyűfémmű, Ikarusz), a már említett nagymértékű munkaerő kereslet sokakat csábított a városba. Ettől az időszaktól kezdve a város népességének növekedési üteme folyamatosan lassul, s a 90-es években már abszolút értékben is csökkenés mérhető. A városi népesség általános növekedési aránya az 1990-es években megtorpant, majd 1990 és 2001 között csökkenés következett be mind az állandó népesség, mind a lakónépesség tekintetében. A népszámlálás idején 2001-ben az állandó népesség még 104830 fő volt, ez 2006-ig folyamatosan csökkent évente néhány száz lakossal, majd az utóbbi két évben ismét növekedés tapasztalható. 2008ban a népesség száma Székesfehérváron 101755 fő volt a január 1-i eszmei időpontban, 2009-ben már újra meghaladta a 102 ezret. Ezzel együtt is az elmúlt kilenc évet tekintve, csakúgy mint azt megelőző évtizedet a népességváltozás a megelőző évtizedhez képest 97 százalékos, vagyis csökkenés üteme nem változott az elmúlt 18 évben.
18
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Székesfehérvár lakónépességének alakulása 120 ezer fõ
népességszám (fõ)
változás az elõzõ idõszakhoz képest (%)
160%
100 ezer fõ 140% 80 ezer fõ 60 ezer fõ
120%
40 ezer fõ 100% 20 ezer fõ 0 ezer fõ
80%
1870 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2009
forrás: KSH évkönyvek
A település lakóinak száma 1979-ben lépte át a százezres határt, 1984-ig még tovább emelkedett, azóta azonban – kisebb ingadozásokkal –1995-ig állandónak volt tekinthető. A 90-es évek első felének gazdasági válsága még nem hozta magával a népességszám azonnali csökkenését, viszont a 90-es évek közepétől (meglepő módon a gazdasági stabilizálódás és a multinacionális tőke által okozott munkaerő kereslet idején) csökkent a város népessége, öt év alatt közel 4000 fővel. Ennek elsősorban a negatív vándorlási egyenleg az oka, 2000-ben a természetes fogyás mellé már -989 fős negatív vándorlási egyenleg párosult, azóta is minden évben igaz, ez nem változott a legutóbbi szociális térkép készítése óta sem. A népesség számának alakulását a természetes szaporodás vagy fogyás, valamint a vándorlási egyenleg befolyásolja. 1970 és 1990 között Székesfehérváron mindkét mutató pozitív volt, azaz a természetes szaporodás mellé pozitív vándorlási egyenleg társult. 1990 és 2001 között azonban mindkét mutató negatívvá vált, a halálozások száma meghaladta a születések számát és az elvándorlók száma magasabb volt, mint a beköltözőké, s ez nem változott a 2001 és 2007 közötti időszakban sem. Ha azonban a migrációs adatokat részleteiben nézzük és a hangsúlyt nem az állandó hanem az ideiglenes vándorlásra helyezzük, akkor az elmúlt évtized negatív tendenciája 2004 óta megfordulni látszik. Míg az előző szociális térkép elemzésekor 2003-ban az ideiglenes vándorlás is negatív volt, addig 2004-ben a -536 fős állandó vándorlási különbözetet +221 fős ideiglenes vándorlás javította,
19
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
2005-ben +234, 2007-ben pedig +531 fővel létesítettek többen ideiglenes tartózkodási helyet a városban, mint ahányan megszüntették azt. 2008-ban aztán ez a tendencia is erősödött, +711 fő volt az ideiglenes vándorlási egyenleg. Az elmúlt időszak tekintetében 2001-2008 között mindez +1345 fős pozitív egyenleget jelentett. 2009-ben még nem állnak rendelkezésre azok a statisztikai adatok, melyek a gazdasági válság migrációra való hatását mutathatnák, de ismerve az általános trendeket, nagy valószínűséggel prognosztizálható, hogy a munkahelyek beszűkülése (városban 2009 októberében már a gazdaságilag aktív népesség százalékában kifejezve 11 százaléknak nincs munkája) negatív módon fog hatni az állandó és elsősorban az ideiglenes vándorlásra.
Vándorlási adatok Székesfehérváron 2001-2008 állandó be
2670
2600
2191
2100
1931 1696 1430
1100 857 600 2001
1732 1338
ideiglenes be
ideiglenes ki
2745
2300
1600
állandó ki
1469
1655 1526
1025
983
1000
2002
2003
2004
2477 2243 2060
2400 2379 2097
2623 2543 2261
2084 1799
1784
2005
2366
1263
1280
2006
2007
1088
2008
A születések száma a három évtizedet tekintve folyamatosan csökkent, 1970 és 1979 között 16508 élve születés volt Székesfehérváron, 1980 és 89 között 14226, 1990 és 2001 között viszont már csak 12010. 2002-2008 között 7487 fő született a városban, a születési arány kis mértékű emelkedését mutatva 2007-ig, majd 2008-ban ismét csökkent a születések száma. Az utóbbi évek adatait nézve 2001 óta minden évben ezer fő alatti a születések száma, 860 és 998 között ingadozik, 2004-2007 között enyhén emelkedő tendenciával. A halálozások száma minden évben meghaladja a születések számát (természetes fogyásról van tehát szó), s elérni az évenkénti ezer főt.
20
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Népszaporodás Székesfehérváron 1970-2008 30 25
Ezer fõ
20 15
Vándorlási különbözet Természetes szaporodás
10 5 0 -5
1970-79
1980-89
1990-2001
2002-2008
Népszaporodás mutatói Székesfehérváron 2001-2008 0
Természetes szporodás, ill. fogyás
-96
-131
-212
-93
-200 -400
-74 -276
-147 -21
-72
-80
-362
-282
2007
2008
-536
-604
-600
Vándorlási különbözet
-938
-814
2002
2003
-800 -1000 -1200
2001
2004
2005
2006
Részletesebben vizsgálva a természetes szaporodást, Székesfehérvár ebből a szempontból láthatóan egyre kedvezőtlenebb helyzetben van, a háború utáni „baby boom” gyermekeinek szülő korba való lépése valamint az 1960-70 közötti nagymértékű bevándorlásnak köszönhetően 1974-78 között a természetes szaporodás aránya meghaladta a 10 ezreléket. Az ezt követő évektől kezdve a természetes szaporodás hirtelen lecsökkent, hét évvel később, 1985-ben már három ezrelék alá került. 21
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
1995-től kezdve pedig a természetes szaporodás negatív előjelű, vagyis természetes fogyásról kell beszélni. Ezek a tendenciák nem változtak a legutóbbi szociális térkép készítése óta sem. Ami változott, hogy az ezer főre jutó születések száma kis mértékben emelkedett 2007-ig, de 2008-ban már ismét csökkenés mérhető.
Természetes szaporodás a városban (1963-2008) 14 12 10 8 6 4 2 0 -2 -4
1965
1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
ezrelék
Ezer lakosra jutó élveszületés és halálozás alakulása (1963-2008) élveszületés
25 ezrelék
halálozás
20 ezrelék
15 ezrelék
10 ezrelék
5 ezrelék
1965
1970
1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
ezrelék
22
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Az ezer lakosra jutó halálozás száma a 70-es évektől kezdve gyakorlatilag állandó, 9-10 között ingadozott sokáig, az utóbbi években azonban némileg emelkedett, 2003 óta minden évben 10 ezrelék feletti, sőt a vizsgált időszakon belül 2006-ban meghaladta a 11 ezreléket is, amire 36 éve nem volt példa. Jelenleg tehát a természetes fogyáshoz párosul egy negatív vándorlási egyenleg egy öregedő városban, ami igen komoly következményekkel jár a jövőre nézve.
Ezer lakosra jutó élveszületés és halálozás 2001-2008 élveszületések aránya
12
halálozások aránya
10 8 6 4
8.6
9.5
8.6
9.9
10.4 8.4
9.1
10
9.4 10.1
9.6
11.1
9.8 10.5
9.6
10.4
2 0
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Székesfehérváron a népesség korcsoport szerinti megoszlása nagyjából megfelel az országos átlagnak, a 60 éven felüliek aránya Székesfehérváron 20 százalék, ami 2005-ben már majdnem 3 százalékponttal volt magasabb, mint volt a népszámlálás idején, miközben a 14 éven aluliak aránya kb. ennyivel csökkent, vagyis jól láthatóan és érezhetően az országos átlagnál gyorsabb ütemben öregszik a város népessége.
23
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A népesség korcsoport szerinti megoszlása 2001 100% 20.4
17.6
27.9
29.2
35.1
38.3
16.6
15
Magyarország
Székesfehérvár
80% 60% 40%
60 év felett 40-59 év 15-39 év 0-14 év
20% 0%
A népesség korcsoport szerinti megoszlása 2005 100% 21.6
20
27.3
28.9
35.9
37.3
15.2
13.8
Magyarország
Székesfehérvár
80% 60% 40%
60 év felett 40-59 év 15-39 év 0-14 év
20% 0%
Összevetve a lakosok életkorát az egyes városrészekben, illetve a városrészek, körzetek jellegével, megállapítható, hogy a gazdaságilag leginkább aktívnak tekinthető korosztály (30-60 közöttiek) aránya a kertvárosi és falusias körzetekben a legmagasabb, míg a 2003-as kérdőíves vizsgálatok a Palotovárosban mérték ezt a rátát. Az eltérés nagysága már nem fakadhat mintavételi hibából, sokkal inkább arról van szó, hogy a Maroshegy és Feketehegy-Szárazrét tekintetében valamint
24
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
az Öreghegyen 2003 óta átadott új házakba az aktív korosztály tudott kiköltözni, elsősorban a lakótelepek jobb módú rétegeiből, s helyükre jellemzően fiatalok költöztek. Ezáltal egyre láthatóbb a lakótelepeken élő rétegek fiatalodása is, jelenleg a felnőtt népesség átlagéletkora a lakótelepeken 43 év, szemben a belvárosi részek 54 évével. A belváros fiatalodásáról az utóbbi években sem beszélhetünk tehát.
A felnõtt lakosok átlagéletkora az egyes körzetekben
Belváros
54 év
Falusias részek
45.9 év
Kertvárosi részek
43.1 év
Lakótelepek
42.9 év
0 év
10 év
20 év
30 év
40 év
50 év
60 év
70 év
forrás: Echo Survey 2009
Valamilyen szociális támogatásban részesülõ népesség korcsoport szerinti megoszlása körzetenként 100% 14.3 80% 60%
22.6
20% 0%
14.7
26.5
23.9
25.2 29
40%
17.9
30.8
25.4
26
19.8 21.6 15.9 5.2 3.1 Belváros
8 4.5 Lakótelepek
16.9
21.3
75 év felett 60-74 45-59 30-44 18-29 0-17
8.4 8 5.7 5.3 Kertvárosias részek Falusias részek
25
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A szociális adatbázisban nyilvántartott lakosok demográfiai összetételét nézve több szempontból is érdekes tendenciák írhatók le. Egyrészt jellemző, hogy a szociális irodán a fiatalkorú és fiatal felnőtt kliensek együttes aránya (29 év alattiak) is alig haladja meg a 10 százalékot (12,3 százalék), miközben a teljes népességen belüli arányuk közel háromszor annyi, 35 százalék. A 30-44 éves korcsoport, 19,4, a 45-59 éves idősödő népesség 26 százalékban van jelen a támogatottak között. A 60 éven felüliek alkotják a fehérvári lakosok 20 százalékát, ezzel szemben a szociális iroda ügyfeleinek 42 százaléka tartozik ebbe az életkori csoportba, vagyis látható, hogy az egyes szociális ellátásokat igénybevevők körében az idős népesség egyre nagyobb részarányt tesz ki. Idősorosan vizsgálva az adatokat kiderült, hogy különösen a 75 éven felüliek részaránya nő, jelenleg az összes támogatott közel egyötöde (18 százaléka) kifejezetten idős. Területileg nézve az adatokat az derül ki, hogy a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokat igénybevevők 40 százaléka lakótelepes körzetekből kerül ki, az erősen öregedő belváros részaránya 17 százalék. A kertvárosias területek (keleti és észak-keleti részek) 24, a kifejezetten falusias jellegű körzetek (pl. Maroshegy, Feketehegy) részaránya pedig 19 százalék. Összevetve ezeket az adatokat a teljes népesség megoszlásával látható, hogy igazából nincs jelentős eltérés, a belvárosi és a lakótelepi körzetek lakói – vélhetően más-más okból – kicsit felülreprezentáltak, de korántsem olyan mértékben mint azt a közhiedelem véli.
Népesség körzet jelleg szerinti megoszlása Belváros
felnõtt népesség
15.6
szociális támogatottak
17.1
0%
Lakótelepek
Kertvárosi körzetek
38.3
26.9
40.3
20%
40%
Falusias részek
19.2
23.8
60%
18.8
80%
100%
Ez azt is jelenti, hogy önmagában a lakókörzet jellege ebben a vonatkozásban nem igazán írja jól körbe a szociális területi gócokat. Ha az adatokat a másodlagos területi egység szerint,
26
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
városrészenként, Székesfehérvár térbeli tagozódása szerint nézzük jelentős eltérést csupán egy-két esetben találunk. Jellemző, hogy az öreghegyen élők arányukhoz képest kevésbé jelennek meg a szociális ellátó rendszerben, míg a népesség 13 százaléka él itt, addig szociálisan rászorulóknak csak 8,2 százaléka. Ugyanakkor Viziváros lakói 2,1 százalékponttal, Felsőváros lakói pedig 1,8 százalékponttal vannak felülreprezentálva. Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Városrész
Népesség megoszlása Szociális támogatottak % megoszlása % Történelmi belváros 4,2 4,7 Palotaváros 15,0 14,9 Szedreskert 4,6 4,8 Tóváros 5,7 6,3 Viziváros 15,0 17,1 Öreghegy 13,0 8,2 Almássy telep 7,2 6,3 Ráchegy-Búrtelep 7,8 8,2 Felsőváros 6,6 8,4 Vasút és környéke 6,0 6,4 Alsóváros-Maroshegy 10,3 10,2 Feketehegy 4,7 4,4 100% 100 %
Eltérés százalékpont +0,5 -0,1 +0,2 +0,6 +2,1 -4,8 -0,9 +0,4 +1,8 +0,4 -0,1 -0,3
Az elsődleges területi egység szintjén a leginkább felülreprezentált az 51-es szavazókör (ez tartalmazza a Móri út és a Sörház téri címeket), +1,8 százalékpont, de 84 (Hosszúsétatér), 17 (Királysor és Buda környék), 1 (Palotai u.), 86 (Rádió utca), 46 (Mura utca) is (0,4-0,6 ponttal felülreprezentált), míg a 65, 27, 83, 48, 68, 72, 4, 69, 70, 67, 66 körzetek szociális érintettsége az átlagnál alacsonyabb (0,4 és -0,6 ponttal).
Értelemszerűen ezek a gócpontok kimutathatók nagyobb egységen,
választókerületi szinten is. Ahogy az IVS is pontosan mutatja, Székesfehérvár városrészei közül a szuburbanizációban legerőteljesebben érintett külső városrészek a legfiatalosabbak (Feketehegy, Ráchegy, Öreghegy, Maroshegy), amellett, hogy az 1980-as években elkészült Palotavárosnak is igen fiatalos még a lakossága. Ugyanez már nem jellemző a többi lakótelepre, ahol az 1970-es években fiatalon beköltözők mára jelentős elöregedésen mentek keresztül. A legjelentősebb mérvű elöregedés azonban egyértelműen a Történelmi belvárost, az Almássy telepet és a Vasút és környékét jellemzi. Mindez a lakások építési év szerinti megoszlásával és a foglalkoztatottság mutatóival erős korrelációt mutat.
27
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Népesség városrészek szerinti megoszlása 0-14 év Belváros
15-39 év
Tóváros
14 13
Öreghegy Ráchegy-Búrtelep Felsõváros
13 12
Alsóváros-Maroshegy Feketehegy
14
31 23
28
12
36
36
40%
11
34
35
20%
11
32
43 36
20
0%
21
37 40
17
9
41
34
17
Vasút környék
13
34
31
11
10
33
44 40
16
Almássy
5 17
34
35
14
Viziváros
25 34
43
19
Szedreskert
65-X év
30
33
12
Palotaváros
40-64 év
60%
80%
100%
Az idei személyes kérdőíves kutatásunkból kiderült, hogy a migrációs folyamatok következményeként a jelenlegi népesség koncentrációja erősödött, az őslakosok aránya a teljes felnőtt lakosságon belül nőtt néhány százalékponttal, jelenleg a városlakók közel fele születése óta él a városban, s további egyharmaduk is legalább 15 éve él itt. Azok aránya, akik 2003 óta költöztek a városba (akár ideiglenes akár állandó státusszal, akár bejelentés nélkül)
felnőtt népesség 6
százalékára becsülhető, s további 5 százalék 6-10 éve költözött ide. Az őslakosok aránya az öregedő belvárosban átlag feletti, de magas a kertvárosi részeken is. A legkisebb arányban a város falusias jellegű részein élnek őslakosok (pl. Maroshegy, Feketehegy). A lakótelepen élő népesség népességcseréjének jó mutatója, hogy statisztikai becslések alapján a lakótelepen élő lakosok egytizede öt éven belül, 2003 óta érkezett a városba. Ezen lakosok egy jelentős része a hivatalos statisztika számára láthatatlan, ugyanis nem jelentkeztek be sem állandó, sem pedig ideiglenes viszonnyal a nyilvántartásba, miközben itt töltik mindennapjaikat. Jellemzően munka vagy tanulmányi céllal vannak itt.
28
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Mióta él Székesfehárváron ? 2003
2009
43% 48%
születése óta
40% 36%
15 évnél régebben 11-15 éve
5% 6%
6-10 éve
5% 5% 7% 6%
1-5 éve 0%
10%
20%
30%
40%
50%
forrás: Echo Survey
Az õslakosok és az utóbbi években betelepülõk aránya õslakos Lakótelepek
öt éven belül költözött a városba
44
Kertvárosi részek
10
62
Belváros
2
52
3
Falusias részek
21 70
60
50
40
30
20
10
6 0
10
20
30
40
50
60
70
forrás: Echo Survey, 2009
A mikrocenzus idején (2005) a városban a lakosok 47,4 százaléka (48553 fő) férfi, 52,6 százaléka (53971 fő) nő volt, így míg 2001-ba 1000 férfira 1084 nő jutott addig 2005-ben már, 1107 ami az öregedéssel van összefüggésben. A nők száma és aránya a 0-39 éves korosztályban alacsonyabb, mint a férfiaké, az idősebb korosztályokban azonban fordított a helyzet. A városban 100 felnőtt korú lakosra 22 gyermekkorú és 26 öregkorú jut, a 100 gyermekkorúra jutó öregkorúak száma pedig 117.
29
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A népesség korcsoport és nemek szerinti megoszlása Székesfehérváron 100% 8254
12190
80% 13908 60% 40%
19111
15750
60 év felett 40-59 év 15-39 év 0-14 év
18949
20% 0%
7280
6902
férfi
nõ
Részletesen megvizsgálva az egyes korcsoportokban a nemi arányokat folyamatosan emelkedik a nők aránya. Míg a 0-14 éves korcsoportban a férfik aránya 51 százalék, addig a 15-39 –es korosztályban 50, a 40-59-es csoportban már csak 47 százalék, s az idősek körében (60 év felett), pedig alig 40 százalék. Ennek megfelelően az 1000 férfira jutó nők aránya is változik korosztályonként, a gyermekeknél 948 fő, a fiataloknál 991 fő, a 40 éven felülieknél 1132 fő, a 60 éven felülieknél pedig már 1476 nő. A házasságkötések számának alakulásáról hosszú távon nem lehet pozitív képet festeni. A diagramból kiolvasható, hogy 1990 óta jelentősen csökkent a székesfehérvári lakosok, fiatalok házasodási kedve. Az elmúlt majd két évtizedének 1990-es “csúcsévében” 811 házasságkötés volt a városban, 1993-ban már 600 alá csökkent ez a szám, 1999-ben az adott évben kötött házasságok száma alig haladta meg a négyszázat. Az utóbbi években 460-550 között ingadozik, 2002-ben, 2006ban és 2008-ban emelkedett csak 500 fölé. Ezzel párhuzamosan a válások számában sincs radikális változás, 2002 és 2006 között csökkenő válások számát lehetett regisztrálni, 2007-ben és 2008-ban azonban ismét emelkedett számuk.
30
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A házasságkötések számának alakulása Fehérváron (1990-2008) 1000 800 600 400 200 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2001 2002 2003 2004 2006 2007 2008
A házasságkötések és válások számának alakulása Fehérváron (2001-2008) 600 500 400 300 200 100 0 2001
2002
2003
2004
2006
2007
2008
Székesfehérváron a lakosok több mint fele katolikus vallású, 12 százalék református, 1,9 százalék evangélikus, 1,2 százalék a más vallásúak aránya, közel ötödük pedig semmilyen egyházhoz, felekezethez nem sorolja magát. A városban a lakosok 95,7 százaléka magyar, a legnagyobb kisebbség a német, 841 fővel. A cigány, romani, beás népcsoporthoz 538, a szlovákhoz 101, az ukránhoz pedig 98 fő sorolta magát a nem kötelező kérdésre válaszolva.
31
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
3.2 Gazdasági aktivitás, képzettség A legfrissebb mikrocenzus adatai alapján Székesfehérváron a lakónépesség 54 százaléka nem dolgozik, valamilyen formában inaktív. Az aktív lakosok száma kb. 47-48 ezer fő, az eltartottaké 25 ezer. Nemek szerint nem azonos az aktivitási ráta, míg a férfiak 52, addig a nőknek csak 41 százaléka aktív gazdaságilag. A 100 foglalkoztatottra jutó munkanélküliek száma 6 volt legutóbbi mérés idején, és 54 volt az inaktív keresők száma.
A fehérvári népesség gazdasági aktivitása nemek szerint foglalkoztatott
foglalkoztatott
52.0%
41.0%
25.0% 24.0%
24.0%
eltartott
34.0%
egyéb inaktív
eltartott
egyéb inaktív
férfiak
nõk
Székesfehérváron az iskolázottsági mutatók már 2001-ben is jobbak voltak, mint az országos átlag. A 15 évesnél idősebbek 96 százaléka elvégezte legalább az általános iskola 8. évfolyamát, a 18 évesnél idősebbek 56 százaléka legalább középiskolát végzett érettségivel, a 25 éven felüliek 22 százaléka diplomás. Jellemző, hogy a férfiak iskolázottsági mutatói általában jobbak, az is, hogy az elmúlt években emelkedett az általános iskolázottsági szint. A városi mutatók mindkét nem esetében jóval meghaladják az országos átlagot, aminek egyik magyarázója a településtípus, a nagyobb településen élők általában képzettebbek, mint a kisebb településen lakók.
32
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A népesség iskolai végzettségének alakulás 95 15-X éves, legalább ált. isk. 8. évf.
95.6 52.9
2001 2005
18-X éves, legalább középisk. ér.
56 16.8 25-X fõisk., egyetem oklevéllel
21.9 0
20
40
60
80
100
Az alacsonyan képzett népesség iskolai végzettség szerint az egyes városrészekben kevesebb mint 8 ált.
Történelmi belváros Palotaváros Szedreskert Tóváros Víziváros Öreghegy Almássy telep Ráchegy-Búrtelep Felsõváros Vasút és környéke Alsóváros-Maroshegy Feketehegy
13.4
23.3
14.6
17.3
14.1
23
11.6
21.4
10.9
20
13.9
16.1
12.5
21.4
14.4
21.7
13.6
22.3
12.6
24.5
16.7
24.7
19.3
0
nyolc általános
10
24.5
20
30
40
50
forrás: KSH, 7 éves és idősebb népességre vonatkoztatva
A képzetlenek aránya Feketehegy, illetve Maroshegy-Alsóváros falusias területeken a legmagasabb a városban, az Öreghegyen a legalacsonyabb, s ennek megfelelően ha a diplomások arányát nézzük éppen fordított a kép, míg az Öreghegyen a 25 évnél idősebb népesség 25 százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel (s majdnem ilyen magas az arányuk a Belvárosban is), addig a lakótelepeken 16, a falusias lakóövezetekben pedig csupán 10 százalék.
33
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint 60000 59940 59880 59820 59760 59700 59640 59580 59520 59460 59400 59340 59280 59220 59160 59100 59040 58980 58920 58860 58800 58740 58680 58620 58560 58500 58440 58380 58320 58260 58200 58140 58080 58020 57960 57900 57840 57780 57720 57660 57600 57540 57480 57420 57360 57300 57240 57180 57120 57060 57000 56940 56880 56820 56760 56700 56640 56580 56520 56460 56400 56340 56280 56220 56160 56100 56040 55980 55920 55860 55800 55740 55680 55620 55560 55500 55440 55380 55320 55260 55200 55140 55080 55020 54960 54900 54840 54780 54720 54660 54600 54540 54480 54420 54360 54300 54240 54180 54120 54060 54000 53940 53880 53820 53760 53700 53640 53580 53520 53460 53400 53340 53280 53220 53160 53100 53040 52980 52920 52860 52800 52740 52680 52620 52560 52500 52440 52380 52320 52260 52200 52140 52080 52020 51960 51900 51840 51780 51720 51660 51600 51540 51480 51420 51360 51300 51240 51180 51120 51060 51000 50940 50880 50820 50760 50700 50640 50580 50520 50460 50400 50340 50280 50220 50160 50100 50040 49980 49920 49860 49800 49740 49680 49620 49560 49500 49440 49380 49320 49260 49200 49140 49080 49020 48960 48900 48840 48780 48720 48660 48600 48540 48480 48420 48360 48300 48240 48180 48120 48060 48000 47940 47880 47820 47760 47700 47640 47580 47520 47460 47400 47340 47280 47220 47160 47100 47040 46980 46920 46860 46800 46740 46680 46620 46560 46500 46440 46380 46320 46260 46200 46140 46080 46020 45960 45900 45840 45780 45720 45660 45600 45540 45480 45420 45360 45300 45240 45180 45120 45060 45000 44940 44880 44820 44760 44700 44640 44580 44520 44460 44400 44340 44280 44220 44160 44100 44040 43980 43920 43860 43800 43740 43680 43620 43560 43500 43440 43380 43320 43260 43200 43140 43080 43020 42960 42900 42840 42780 42720 42660 42600 42540 42480 42420 42360 42300 42240 42180 42120 42060 42000 41940 41880 41820 41760 41700 41640 41580 41520 41460 41400 41340 41280 41220 41160 41100 41040 40980 40920 40860 40800 40740 40680 40620 40560 40500 40440 40380 40320 40260 40200 40140 40080 40020 39960 39900 39840 39780 39720 39660 39600 39540 39480 39420 39360 39300 39240 39180 39120 39060 39000 38940 38880 38820 38760 38700 38640 38580 38520 38460 38400 38340 38280 38220 38160 38100 38040 37980 37920 37860 37800 37740 37680 37620 37560 37500 37440 37380 37320 37260 37200 37140 37080 37020 36960 36900 36840 36780 36720 36660 36600 36540 36480 36420 36360 36300 36240 36180 36120 36060 36000 35940 35880 35820 35760 35700 35640 35580 35520 35460 35400 35340 35280 35220 35160 35100 35040 34980 34920 34860 34800 34740 34680 34620 34560 34500 34440 34380 34320 34260 34200 34140 34080 34020 33960 33900 33840 33780 33720 33660 33600 33540 33480 33420 33360 33300 33240 33180 33120 33060 33000 32940 32880 32820 32760 32700 32640 32580 32520 32460 32400 32340 32280 32220 32160 32100 32040 31980 31920 31860 31800 31740 31680 31620 31560 31500 31440 31380 31320 31260 31200 31140 31080 31020 30960 30900 30840 30780 30720 30660 30600 30540 30480 30420 30360 30300 30240 30180 30120 30060 30000 29940 29880 29820 29760 29700 29640 29580 29520 29460 29400 29340 29280 29220 29160 29100 29040 28980 28920 28860 28800 28740 28680 28620 28560 28500 28440 28380 28320 28260 28200 28140 28080 28020 27960 27900 27840 27780 27720 27660 27600 27540 27480 27420 27360 27300 27240 27180 27120 27060 27000 26940 26880 26820 26760 26700 26640 26580 26520 26460 26400 26340 26280 26220 26160 26100 26040 25980 25920 25860 25800 25740 25680 25620 25560 25500 25440 25380 25320 25260 25200 25140 25080 25020 24960 24900 24840 24780 24720 24660 24600 24540 24480 24420 24360 24300 24240 24180 24120 24060 24000 23940 23880 23820 23760 23700 23640 23580 23520 23460 23400 23340 23280 23220 23160 23100 23040 22980 22920 22860 22800 22740 22680 22620 22560 22500 22440 22380 22320 22260 22200 22140 22080 22020 21960 21900 21840 21780 21720 21660 21600 21540 21480 21420 21360 21300 21240 21180 21120 21060 21000 20940 20880 20820 20760 20700 20640 20580 20520 20460 20400 20340 20280 20220 20160 20100 20040 19980 19920 19860 19800 19740 19680 19620 19560 19500 19440 19380 19320 19260 19200 19140 19080 19020 18960 18900 18840 18780 18720 18660 18600 18540 18480 18420 18360 18300 18240 18180 18120 18060 18000 17940 17880 17820 17760 17700 17640 17580 17520 17460 17400 17340 17280 17220 17160 17100 17040 16980 16920 16860 16800 16740 16680 16620 16560 16500 16440 16380 16320 16260 16200 16140 16080 16020 15960 15900 15840 15780 15720 15660 15600 15540 15480 15420 15360 15300 15240 15180 15120 15060 15000 14940 14880 14820 14760 14700 14640 14580 14520 14460 14400 14340 14280 14220 14160 14100 14040 13980 13920 13860 13800 13740 13680 13620 13560 13500 13440 13380 13320 13260 13200 13140 13080 13020 12960 12900 12840 12780 12720 12660 12600 12540 12480 12420 12360 12300 12240 12180 12120 12060 12000 11940 11880 11820 11760 11700 11640 11580 11520 11460 11400 11340 11280 11220 11160 11100 11040 10980 10920 10860 10800 10740 10680 10620 10560 10500 10440 10380 10320 10260 10200 10140 10080 10020 9960 9900 9840 9780 9720 9660 9600 9540 9480 9420 9360 9300 9240 9180 9120 9060 9000 8940 8880 8820 8760 8700 8640 8580 8520 8460 8400 8340 8280 8220 8160 8100 8040 7980 7920 7860 7800 7740 7680 7620 7560 7500 7440 7380 7320 7260 7200 7140 7080 7020 6960 6900 6840 6780 6720 6660 6600 6540 6480 6420 6360 6300 6240 6180 6120 6060 6000 5940 5880 5820 5760 5700 5640 5580 5520 5460 5400 5340 5280 5220 5160 5100 5040 4980 4920 4860 4800 4740 4680 4620 4560 4500 4440 4380 4320 4260 4200 4140 4080 4020 3960 3900 3840 3780 3720 3660 3600 3540 3480 3420 3360 3300 3240 3180 3120 3060 3000 2940 2880 2820 2760 2700 2640 2580 2520 2460 2400 2340 2280 2220 2160 2100 2040 1980 1920 1860 1800 1740 1680 1620 1560 1500 1440 1380 1320 1260 1200 1140 1080 1020 960 900 840 780 720 660 600 540 480 420 360 300 240 180 120 600
13712
14095
13320
17768
17010
1260
1487
11452
9537
10157
1463
1383
26325
25313
22168
22206
férfi 2001
férfi 2005
nõ 2001
nõ 2005
eltartott inaktív keresõ munkanélküli foglalkoztatott
A városban a foglalkoztatottak túlnyomó többsége, közel 90 százaléka helyben dolgozik, a többiek más településre járnak dolgozni. Míg a helyben dolgozó székesfehérváriak között a foglalkoztatottak 52 százaléka férfi és 48 százaléka nő, vagyis megegyezik az általános foglalkoztatotti megoszlással, addig az eljárók túlnyomó többsége, közel háromnegyede férfi. A helyben dolgozók és az eljárók között a korcsoportok tekintetében továbbra sincs jelentős különbség. Képzettség tekintetében azonban jelentős különbség van, míg a helyben dolgozók közel 40 százalékának érettséginél alacsonyabb fokú iskolai végzettsége van, addig az eljáróknak több mint 70 százaléka rendelkezik legalább érettségivel, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a település gazdasági szerkezete (pl. képzetlen, betanított munkaerőre igényt tartó ipari vállalatok jelenléte) kihat a népesedési és demográfiai folyamatokra is. Mind a helyben, mind a más településen dolgozók közül a szolgáltató szektorban dolgoznak legtöbben, utána az ipar következik, a foglalkoztatottaknak csak egy-két százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A legutóbbi szociális térkép készítése óta az iparban dolgozók száma és aránya is csökkent, míg a szolgáltatás erősödött.
34
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A székesfehérváron lakó helyben foglalkoztatottak és eljárók összevont nemzetgazdasági ágak szerint 100% 80% 28906
28990
60%
szolgáltatásban dolgozó iparban dolgozó mezõgazdaságban dolgozó
40% 20%
18437
17182
0%
700 2001
681 2005
A gazdasági aktivitás közvetlenül is meghatározza, hogy a lakosok milyen anyagi feltételek mellett élnek, mennyi pénzből gazdálkodik a háztartásuk. A célzott survey adatfelvétel során idén is és 2003-ban is arra kértük a válaszolókat számolják össze a közös háztartás minden keresőjének minden jövedelmét. Ezek alapján 2003-ban a fehérvári háztartások relatív többsége (41 százalék) 50.000 és 100.000 forint közötti pénzből gazdálkodott, ettől magasabb összegből 38 százalékuk, ettől alacsonyabból pedig 21 százalékuk14. 2009-ben azt tapasztalhattuk, hogy a medián jövedelem emelkedett hat év alatt, a többség nem 50-100 ezer forint közötti, hanem 100-200 ezer forint között gazdálkodó háztartásokban él, s ennél több pénz áll rendelkezésre a háztartások egyötödében, ezen belül közel 7 százalék a 300 ezer forint feletti bevételű háztartásban élő felnőttek aránya.
A háztartások jövedelmére vonatkozó adatokat a válaszmegtagadók nagy száma miatt fenntartásokkal kell kezelnünk, inkább óvatos becslésről van/lehet szó.
14
35
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Mennyi pénzbõl gazdálkodik az Önök háztartása? 2003
2009
0-50.000 Ft. 50.000-100.000 Ft. 100.000-150.000 Ft. 150.000-200.000 Ft. 200.000 Ft felett 0%
10%
20%
30%
40%
50%
százalékos megoszlás, forrás: Echo Survey
Körzettípusok szerint nézve a becsült háztartási jövedelmeket jelentős eltérések mérhetők, de ezek mögött döntően háztartásszerkezeti eltérések vannak. Jellemző, hogy az öregedő Belvárosban, ahol magas az egyfős háztartások aránya él a legtöbb olyan felnőtt, aki maximum havi 100 ezer forintos jövedelmű háztartásban lakik, minden második emberről van szó. Ezzel szemben lakótelepes körzetekben az alacsonyabb jövedelmű háztartásokban élők aránya 17, a kertvárosi részekben pedig csak 10-12 százalék. Ezzel szemben a 200 ezernél több bevételből működő háztartásokban él a kertvárosi lakosok közel harmada, míg ez az aránya falusias vagy a paneles területeken 23-24 százalék, a belvárosban pedig jóval alacsonyabb.
36
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A felnõtt lakosok háztartásának jövedelme körzettípusonként 100 ezer alatt
Belvárosi
100-200 ezer között
50
Lakótelepi
46
17
Kertvárosi
12
Falusias
10 0%
200 ezer felett
4
59
24
56
32 67
20%
40%
23 60%
80%
100%
forrás: Echo Survey, 2009
Az elmúlt másfél év a foglalkoztatási helyzetet jelentősen átrendezte a városban, a korábbi igen kedvező munkanélküliségi adatok a tömeges elbocsátások következtében negatív irányt vettek. Fejér megyében 2009. október hónapban a regisztrált álláskeresők száma 22474 fő volt, az egy évvel korábbinál 8255 fővel (58,1 százalékkal) több. Utoljára 15 évvel ezelőtt volt ilyen magas a regisztráltak száma. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2009 októberi adatai szerint Székesfehérváron és a közvetlenül kapcsolódó településeken a regisztrált álláskeresők száma 9161 fő volt, ezzel szemben az üres álláshelyek száma a hónap végén 122 db, ami az előző havinál 28,2 százalékkal kevesebb. Egy üres álláshelyre 75 álláskereső jut, a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 11,1 százalék, ami a korábbi hónapokhoz képest nem változik. Ha csak Székesfehérvár várost nézzük, akkor a regisztrált álláskeresők száma 2009. októberében 4580 volt, kicsivel magasabb, mint egy hónappal korábban, ez 6,6 százalékét teszi ki a munkavállalási korú népességnek. 2010 márciusában a városban már 5214 fő volt a regisztrált álláskeresők száma, ebből 1016 fő egy évnél régebben van a rendszerben. A KSH munkaerőpiaci elemzése alapján ez az arány a valóságban még magasabb. 2009 őszén a fehérvári álláskeresők 42 százaléka részesült járadék típusú ellátásban, 9 százalék segély típusú ellátásban az ÁFSZ-en kerszetül. Rendelkezésre állási támogatást, rendszeres szociális segélyt az álláskeresők 7 százaléka kapott, miközben a becslések szerint az álláskeresők több mint kétötöde, 42 százaléka semmiféle ellátásra nem jogosult. 2010 márciusában már csak 36 százalék
37
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
részesült járadék típusú ellátásban, 12 százalék segély típusú ellátást és 9 százalék rendelkezésre állási támogatást kapott. A Székesfehérváron regisztrált álláskeresők 49 százaléka férfi, ami az aktív korúak nemi megoszlását ismerve azt mutatja, hogy a nők jellemzően nehezebben tudnak elhelyezkedni a városban. Iskolai végzettség szerint, az álláskeresők 48 százaléka legalább érettségivel rendelkezik, 30 százaléka szakmunkás, 22 százaléka teljesen képzetlen munkavállaló. Közismert, hogy ma már a diploma sem garancia semmire, az álláskeresők 8 százaléka főiskolai, 3 százaléka egyetemi diplomát birtokol. Életkor szerint a fehérvári álláskeresők 29 százaléka 30 év alatti, 37 százaléka 30-45 év közötti, 35 százalékuk 45 éven felüli. Közel egytizedük munkaerőpiaci szempontból kritikus 55 év feletti korban van.
Munkanélküliség ráta alakulása a gazdasági válság kialakulása óta Székesfehérváron (2008-2010) 8
6
4
2 3.87 3.92 3.92 4.17 4.38
0
4.78
6.3 6.4 6.48 6.45 6.38 6.26 5.88 5.91 6.06 5.3 5.65
6.95
7.42 7.54 7.32
Aug Sze Okt Nov Dec Jan Feb Márc Árp Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec Jan Feb Márc Ápr
2008
2009
2010
forrás: ÁFSZ
38
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Az ellátásban részsülõ munkanélküleiek aránya Székesfehérváron (2009. õsz) 100% 80%
39
39
60%
42
7 9
14
26
9
40%
semmilyen ellátása nincs RÁT+RSZS segély tip. ellátás járadék tip. ellátás
7 20% 0%
28 Magyarország
38
42
KD Régió
Székesfehérvár százalékos megoszlás, forrás: ÁFSZ
A regisztrált álláskeresõk száma korcsoportonként Székesfehérváron (2009. õsz) 700 600 500 400 300
558
200 100 0
579
675
651 490
466
508 372
133 3 <=17 éves18-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60
15 61-
fõ, forrás: ÁFSZ
A regisztrált álláskeresés és a munkanélküliség nem azonos fogalmak ezért a hivatalos statisztikát fontos kiegészíteni kérdőíves kutatásokból származó becslésekkel is. A 2009. szeptemberében készült fehérvári személyes lakossági kutatás eredményei szerint az emberek 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben volt olyan időszak az életében amikor munka nélkül volt. Ezen belül a férfiak 16, a nők 13 százalékban voltak érintettek, korcsoport szerint a fiatalok körében 21, a középkorú népesség körében pedig 16-17 százalék ez az arány. Összevetve az adatokat
39
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
a regisztrált álláskeresők korcsoportos adataival az derül ki, hogy az ifjúsági munkanélküliség vonatkozásában a hivatalos nyilvántartások erősen alulbecslik az érintettséget. Területileg nézve azokat, akik voltak munka nélkül – nem feltétlenül regisztrált álláskeresőként – az elmúlt egy évben, az derült ki, hogy a gazdasági válság ezen hatása legkevésbé az öregedő, az idős népesség szempontjából túlreprezentált Belvárost és az átlagnál magasabban kvalifikált kertvárosi (elsősorban az Öreghegyet értve ez alatt) népességet érintette, mindössze 6-7 százalékban. A falusias körzetekben (Alsóváros, Maroshegy, Feketehegy) ennél jóval magasabb, 15 százalékosra becsülhető azok aránya, akik az elmúlt egy évben voltak munka nélkül, de legnagyobb érintettség kétség kívül a lakótelepes körzetben mutatható ki, 22 százalék. Ha a szociális teret tovább tágítjuk, akkor az derült ki, hogy Székefehérváron a felnőtt népesség 31 százalékának családjában van olyan személy, aki a gazdasági válság miatt veszítette el a munkáját az elmúlt egy évben. A legkevésbé a belváros és kertvárosi részek érintettek ezek alapján is, itt az emberek 23-24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a családjában van olyan személy aki ez elmúlt egy évben veszítette el munkáját a válság miatt, a lakótelepeken pedig a lakosok 39 százaléka.
A felnõtt lakosok érinettsége a válságban körzetenként
50
volt munkanélkül ez elmúlt évben
van a családban munkanélküli a válság miatt
40 30 20
39 24
10 0
15 7
6 Belvárosi
28
23
22
Lakótelepi
Kertvárosi
Falusias forrás: Echo Survey, 2009
40
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
3.3 Háztartásszerkezet A háztartások száma Székesfehérváron 1970 és 2001 között 25522-ről 40478-ra emelkedett, a családok száma 20557-ről 30349-re nőtt, a 100 háztartásra jutó személyek száma és a száz családra jutó személyek száma viszont ezzel együtt csökkent, ami azt jelenti, hogy egyre kisebb létszámúak a háztartások és a családok a városban. 2001 és 2005 között ez a folyamat folytatódott, a háztartások száma meghaladta a 41 ezret, a családoké közelít a 31 ezerhez. A 100 családra jutó gyerekek száma 1970 és 1990 között kis mértékben emelkedett, utána viszont jelentősen csökkent. A 15 éven aluli gyerekek tekinttében csak 1970 és 1980 között volt növekedés, 1980 és 1990 között csökkent a 100 családra jutó 15 év alatti gyerekek száma, ez a tendencia felerősödött 1990 és 2001 között, amikor már drasztikus csökkenésről beszélhetünk; 11 év alatt a mutató 33 százalékkal csökkent. 2001 és 2005 között ezek a demográfiai folyamatok is folytatódtak a tendencia iránya nem változott semmit.
A háztartások és a családok számának alakulása Székesfehérváron 1970 és 2005 között háztartások száma
50 40
családok száma
39.158
40.478
41.472
30.102
30.349
30.979
1990
2001
35.037 ezer
30 25.522 20
28.367
20.557
10 0 1970
1980
2005
41
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A háztartások és a családok fõbb adatai 1970 és 2005 között 100 háztartásra jutó személy
100családra jutó családtag
100 családra jutó összes gyerek
350 300
304 283
304 280
302 267
113
114
117
1980
1990
250
287 252
284 246
104
98
200 150 100 50 0 1970
2001
2005 forrás: KSH
Székesfehérváron a 41 ezer háztartás 70 százaléka (29 ezer) ún. családháztartás, ami kicsit alacsonyabb mint a 2001-es népszámlálás idején mért érték. Legjellemzőbb az egy családból álló háztartás, az összes háztartás 68 százaléka, a családháztartásoknak pedig 97 százaléka ilyen. A családháztartások 2 százaléka két családból áll. A nem családháztartások aránya 30 százalék (12 ezer), ennek több mint 90 százaléka egy személyes háztartás. Az egy családból álló háztartások döntő többsége házastársi vagy élettársi kapcsolat, 16 százalékukban egy szülő él gyerekkel. Az ilyen háztartások aránya az összes háztartáshoz viszonyítva 11,6 százalék, amely majd egy százalékponttal magasabb, mint 2001-ben volt. Ezek az arányok nem sokban különböznek az országos átlagtól, két kisebb eltérés figyelhető meg: Székesfehérváron nagyobb az egy családból álló háztartások aránya és kisebb az egyszemélyes háztartások arány, mint az országos mutatók.
42
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Háztartások összetétele Fehérváron egy családból álló házt. egyszemélyes házt.
2001
két családból álló házt. egyéb összetételû házt.
három vagy több családból álló házt.
70.4
2.20
67.7
2005
0%
20%
1.8 0.2
40%
60%
25.1
28.8
80%
2.3
1.7
100%
2001-ben a székesfehérvári háztartások 55 százaléka egy vagy két főből állt, további 39 százaléka 3-4 főből, az ennél nagyobb létszámú háztartások aránya 6 százalék volt. Ezzel szemben 2005-ben az egy-két fős háztartások aránya 61 százalékra nőtt, a 3-4 fős háztartások aránya pedig 33 százalékra csökkent. Az egy-két fős háztartásokon belül a növekedés aránya elsősorban az egy fős háztartások növekedése miatt van, ennek pedig jellemzően két oka van. Egyrészt a megjelent Fehérváron is az ún. szingli létforma, mely alapesetben a tudatosan választott függetlenség egy formája (bár sok esetben ez inkább a 30-as párkapcsolati kudarcainak a leképeződése és nem annyira vágyott életforma), másrészt az öregedő helyi társadalmunkban a férfiak és
nők éltettartama közötti
különbségekből fakad, az egyre növekvő számú idős népességen belül a férfiak elérhető kora alacsonyabb mint a nőké. A legjellemzőbb a két fős háztartás, a székesfehérvári háztartások harmada ilyen. Ezzel együtt a minden második háztartás homogén olyan értelemben, hogy nem igen keverednek benne eltérő generációk. Csak idősekből áll az összes háztartás közel negyede (24 százalék), csak középkorú személyből áll a háztartások 18 százaléka. Az összes háztartás 5 százaléka három generációs modell szerint épül fel.
43
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Családok családösszetétel szerint Fehérváron 100%
2 14
2 14
80%
10
15
60% 40%
74
69
2001
2005
apa gyerekkel anya gyerekkel élettársi kapcs. házaspár
20% 0%
forrás: KSH cenzus, mikrocenzus
Székesfehérváron a lakosok több mint 80 százaléka családban él. 2001-ben a családok csaknem 74 százalékában a házaspár együtt élt, 10 százalék volt az élettársi kapcsolatban élő családok aránya, a családok 14 százalékában az anya élt együtt a gyerekekkel, az apából és gyerekekből álló családok aránya pedig alig érte el a 2 százalékot. 2005-re ezzel szemben a második demográfiai átmenet sajátosságainak megfelelően nőtt az élettársi kapcsolatban élő családok aránya és ezzel párhuzamosan csökkent a házaspárokból felépülő családok arány. Az összes családon belül 10ről 15 százalékra nőtt az élettársi kapcsolatok aránya, s 74-ről 69 százalékra csökkent a házaspárok aránya. Az élettársi kapcsolatok 67 százalékban nincs gyermek a családban, a házaspárok esetében ez az arány 44 százalék, s ez 6 százalékponttal magasabb mint volt 2001-ben. Házaspárok esetében a családok 25 százalékában egy gyerek van, az élettársi kapcsolatoknál ez az arány 19 százalék. Gyereküket egyedül nevelő anyák esetében 63, gyereküket egyedül nevelő apák esetében pedig 75 százalék az egy gyerekes családok aránya. Két gyereket a házaspárok 24, az élettársi kapcsolatban élők 11 százaléka nevel. A székesfehérvári gyerekek több mint ötödének családjában csak az egyik szülő van jelen, ez a helyzet a családok 16 százalékában.
44
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Családok családösszetétel szerint (2005) 100% 80%
1461 4956
66 481
427
806
1146
233
716 60% 40% 20%
3 vagy több gyerekkel 2 gyerekkel 1 gyerekkel gyerek nélkül
4955
2861
2662
949
8825
ek ke l ap ag ye r
an ya gy er ek ke l
ap cs . ik tá rs éle t
há za sp ár
0%
A 15 éven aluli gyermekes családok arányát vizsgálva az derült ki, hogy a 63 százalékban házaspárok, 8 százalékban élettársi kapcsolatban lévő párok alkotják, míg 24 százalékban az anya egyedül neveli a gyermekeit, 5 százalékban pedig az apa neveli egyedül gyermekeit.
Háztartások szerkezete 100%
1691 2874 445
1916 2869 415
16303
14660
8658
9733
80%
60%
40%
20%
0%
6491
fiatal-, közép- és idõskorú közép- és idõskorú fiatal- és idõskorú fiatal- és középkorú csak idõskorú csak középkorú csak fiatalkorú
7273
4013
2460
2001
2005
45
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
3.4 Lakáshelyzet Székesfehérváron összesen 2001-ben összesen 41619 lakóegység volt található, ennek 98,9 százaléka lakás, 0,98 százaléka üdülő volt, a városban volt továbbá 23 egyéb lakott lakóegység és 47 intézeti háztartási lakóegység. A lakások 95 százaléka lakott, az üdülők 98 százalékát valóban üdülésre használják, csupán 8 üdülő tölt be lakás funkciót a népszámlálás idején. A lakónépesség 96 százaléka lakásban lakik, 95,8 százaléka lakik, 4,1 százalék intézeti háztartási lakóegységben él. Száz lakásra és lakott üdülőre 261 lakó jut. 2005-ben 42549 volt az üdülők nélküli épített lakás állomány. Az év során épített lakások száma 224 volt, mely összesen 25 ezer négyzetméter új építés volt, ezzel szemben mindössze 35 lakás szűnt meg. Az új építésű lakások 93 százaléka vezetékes gázzal, 88 százaléka közcsatornával ellátott és mindegyik fürdőszobás, vezetékes vízrendszerre csatlakozott. Ezek többsége (58 százalék) négy vagy több szobás lakás, családi házas formában, jellemzően magánszemélyek által saját használtra épített lakás (68 százalék). Kifejezetten értékesítési céllal épült az új lakások harmada, jellemzően többszintes, többlakásos vagy lakótelepi formában.
Új építésû lakások jellemzõi (2005) 88
közcsatornázott
100
vezetékes víz
93
vezetéges gáz
29
háromszobás
58
négy és többszobás lakás
68
magánszemély saját használatra építette
32
értékesítés céljából épített
60
családi házas formában
9
lakótelepi formában
28
többszintes, többlakásos formába
0
20
40
60
80
100
százalék, forrás: KSH, T-star 2005
A lakott lakások építési év szerinti megoszlás heterogén képet mutat Székesfehérváron. Háború előtti épületállomány főként a Történelmi belvárost jellemzi (42 százalékban), de 10 százalékot meghaladó mértékben jelen van más csatlakozó városrészekben is (Almássy telep, Alsóváros, Felsőváros). A belváros építésének második hulláma az 1960-as évtized volt, és azóta alig történtek itt
46
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
lakáscélú építkezések. A hagyományos beépítésű városrészek lakásállománya a legkevertebb építési év szerint: épületállományuk jellemzően legalább 50-60 százalékban 1970 előtt épült, ugyanakkor megújításuk azóta is folyamatos. Közismert, hogy a mai székesfehérvári lakásállomány gerincét adó panelek főként az 1970-es években épültek, nagyrészt Vízivárosban és Tóvárosban, részben a Szedreskertben. Az 1980-as években épült ki a Palotaváros, de párhuzamosan az Öreghegy betelepülése is ekkor volt a tetőfokán, míg a Maroshegy és a Feketehegy belakása jellemzően ekkor gyorsult fel. Legújabban a lakásépítések egyértelműen a külső kertvárosias és falusias zónák felé mutatnak (Feketehegy, Öreghegy, Maroshegy), amely a lakosság erőteljes kiköltözésének, szuburbanizációjának egyértelmű jele, és amely nem áll meg a városhatáron belül. Ugyanakkor az a tény, hogy kedvező elérhetőségű, megfelelő infrastruktúrájú és ellátású, valamint mégis családi házakkal beépíthető lakóterületek viszonylag nagy mennyiségben és elérhető áron állnak rendelkezésre, vélhetően azt is jelenti, hogy jelentős mértékben sikerült a kiköltözni szándékozókat a városhatárokon belül tartani15. A lakások 9 százaléka egy szobás, 53 százalék két szobás, 23 százalék három szobás, a négy vagy több szobások aránya 15 százalék a teljes lakásállományra vonatkoztatva. Székesfehérváron az egy és három szobás lakások aránya kisebb mint az országos átlag, a két szobás lakások aránya viszont nagyobb. Száz lakásra 253 szoba jut, a lakások 98 százalékában van fürdőszoba. A száz szobára jutó lakók száma 98. A lakások 98 százalékában van vízvezeték, 98 százalékukban van meleg folyóvíz és vízöblítéses WC. 2001-ben a lakások 84, 2005-ben 89 százaléka volt közcsatornával ellátott.
Lakások és lakott üdülõk építési éve 1960-1969
18.2%
1945-1959 7.6%
1970-1979
34.9%
1920-1944
5.7% 3.7% 6.0%
2.3%
-1919
21.7%
2001-2005 1990-2000
1980-1989 15
Forrás: Integrált Városfejlesztési Stratégia, Székesfehérvár, 2008.
47
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Összes lakásokra vonatkozó közmûjellemzõk (2005) 100 80 60 96
89
40
93
85 48
20 0
közcsatornázott
vezetéges gáz közüzemi ivóvíz
távfûtéses
42
melegvízhálózat hulladékgyûjtésbe bevont
százalék, forrás: KSH, T-star 2005
Lakásállomány komfortfokazatának városrészek szerinti megoszlása összkomfortos Belváros
komfortos
félkomfortos
egyéb 22
39
57
Palotaváros
91
Szedreskert
90
Tóváros
12
7
7 01
92
Viziváros
5 01
94
Öreghegy
13
51
45
Ráchegy-Búrtelep Felsõváros Alsóváros-Maroshegy
46
Feketehegy
20%
11
51
40%
15
60%
7
3
44 72
0%
6
3
38
53 47
1 6
19
74
Vasút környék
1 4
11
84
Almássy
01
8
80%
2
11
100%
2001-ben a lakások és lakott üdülők 72 százaléka volt összkomfortos, 23 százaléka komfortos, 1,4 százaléka félkomfortos 1,6 százaléka komfort nélküli, a szükség- és egyéb lakások aránya pedig 2 százalék körül volt. 2005-ben, a 2000 és 2005 közötti lakásépítési hullámnak köszönhetően (öt év alatt több mint 1000 új lakás épült) az összkomfortos lakások aránya 78 százalékra nőtt, a komfortos lakások aránya 18 százalékra csökkent. Székesfehérváron az összkomfortos lakások aránya másfélszerese az országos átlagnak
48
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A háztartás típusa befolyásolja, hogy tagjai milyen komfortfokozatú lakásban élnek. Legjobb helyzetben a házastársi és élettársi kapcsolatban élők vannak, az ilyen típusú háztartások 77 százaléka összkomfortos lakásokban lakik, a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében ez az arány már csak 75 százalék. Legrosszabb helyzetben az egyszemélyes háztartások vannak, az ő esetükben az összkomfortos lakásokban élők aránya 65 százalék. A családháztartások ötöde él félkomfortos lakásban, ez az arány az egyszemélyes háztartások esetében több mint 28 százalék. Az ennél alacsonyabb komfortfokozatú lakásban érők aránya minden kategóriában alacsony, ám itt is relatíve az egyszemélyes háztartásokban a legmagasabb (6 százalék).
Lakások és lakott üdülõk alapterülete 80-99 m2 60-79 m2 100 m2 felett
9.8%
16.8%
14.3% 29 m2 alatt
1.2% 5.3%
30-39 m2 15.1% 37.6% 40-49 m2 50-59 m2
Az egy lakásra jutó lakók száma a lakás építési éve alapján 3.5 3 2.5 2 1.5 1 0.5 0
1919 elõtt
1920-1944
1945-1959
1960-1969
1970-1979
1980-1989
1990-2001
2001-2005
49
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
4. LAKÁSFENNTARTÁSI NEHZÉZSÉGEK 4.1 Távhődíj hátralékok Az utóbbi években bekövetkezett gáz és más energiahordozó áremelkedése következtében a fehérvári lakosoknak azzal kellett szembesülni, hogy a havi kiadásaik között a legnagyobb tétellé a fűtési költség vált, sokak számára pedig – különösen a nem megfelelő energetikai rendszerű házakban élőknek – egyre nagyobb gondot okoz a közüzemi számlák határidőben történő kifizetése. Jelen szociális térkép során a lakosság közüzemi hátralékos adósságállományát elsősorban a Széphő Zrt távhőszolgáltatás díjhátralékosainak száma, a ki nem fizetett díjtételek száma és a hátralék összege alapján tekintetük át. Az elemzésnél csak azokat vettük figyelembe – azt minősítettük hátralékosnak – akik legalább két havi díjtétellel és minimum 1000 forinttal tartoznak a távhőszolgáltató cégnek. Hat évvel ezelőtt, 2003 októberében 4666 hátralékost azonosított a szociális térkép, de a hátralékosok száma és az adósságállomány hónapról hónapra változik, szezonálisan is ingadozik. Jellemző, hogy a téli fűtési szezonban illetve közvetlenül utána megugrik a hátralékosok száma és a lakosok hátralékának összege, majd a tavaszi, nyári időszakban – az alacsonyabb távhő költségek mellett – a korábbi hátralékok egy részét törlesztik. 2003-ban tehát az akkori adatgyűjtés idején a 4666 hátralékos összesen 178 millió forinttal tartozott a távhőszolgáltatás díjáért. Ez összeg 52549 számlából tevődött össze. 2009 őszén 1420 hátralékos 150 millió forinttal tartozott távhő szolgáltatónak, s ez a hátralék összesen 13771 tételből tevődött össze. Látható tehát, hogy miközben a hátralékosok száma jelentősen, mintegy harmadával csökkent, s ezzel párhuzamosan a csökkent a hátralékos tételek száma is, eközben az összes hátralék összege csak minimális mértékben változott. Ez egyértelműen ezért van, mert kevesebb hátralékos átlagosan jóval nagyobb hátralékokat halmozott fel. Míg 2003-ban a hátralékosok átlagosan 38 ezer forinttal tartoztak a cégnek (bár ez az átlag nagy szórást mutatott), 2009-ben ez közel háromszor nagyobb lett, 105 ezer forint hátralékosonként. 2003-ban a hátralékosok közel fele (46 százaléka) 10000 forint alatti összeggel tartozott, 19 százaléka 10-20 ezer forint közötti összeggel tartozott. 50 ezer forintot meghaladó távhődíj adósságot a hátralékosok 19 százaléka, ebből 100 ezer forintnál nagyobb összeget 10 százaléka halmozott fel 2003-ig. 2009-ben ezek az arányok gyökeresen más képet mutatnak, 10 ezer forint alatti hátralékos alig van, mindössze 6 százalék, a relatív többség (egyharmad) 10 és 50 ezer forint közötti összeggel tartozik, de 36 százalék a 100 ezer forint feletti hátralékot felhalmozók aránya is.
50
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Távhõdíj hátralékosok száma 2009 szeptemberében a hátralék nagysága alapján 127127
63
60
83
73 60
50
58 44
33
40
32
300-349
250-299
17
200-249
130-139
120-129
110-119
90-99
100-109
80-89
70-79
60-69
50-59
40-49
30-39
20-29
10-19
10 ezer alatt
20 0
32 21
8 8 450-499
82
13 500 felett
81
13771 számla alapján
400-449
91
150-199
80
102
101
100
1420 hátralékos
114 150 millió forint hátralék
140-149
Hátralékosok száma
120
350-399
140
Hátralék nagysága ezer forintban
Távhõdíj hátralékosok megoszlása a hátralék nagysága alapján 100%
Hátralékosok megoszlása
80%
6 4 9
23 13
60%
36 26
40%
20%
0%
45
32
2003
2009
150 ezer felett 100-149 ezer 50-99 ezer 10-49 ezer 10 ezer alatt
6
Az átlagos hátralék összege persze sok mindentől függ, leginkább a hátralékos tételek számától. Az adósok 20 százaléka (282 fő) esetében 4 számlából áll a hátralék, átlagosan 34 ezer forinttal tartoznak mindösszesen 10 millió forinttal a szolgáltatónak. 25 százalékuk ( 357 fő) 5 vagy 6 tételből halmozott fel hátralékot, estükben már átlagosan 40-50 ezer forint a díjhátralék, s ez
51
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
mindösszesen 15 milliós kintlévőséget eredményez a cégnek. További 23 százalék (331 fő) 7-9 számlát nem tudott befizetni, itt már fejenként 70-110 ezer forint közötti a hátralék, mindösszesen 30 millió nem lett befizetve. További 23 százaléka 10-19 számlával adós, itt már jelentősebb összegek hiányoznak, közel 50 millió forinttal tartozik 305 hátralékos, s ennél több hiányzó számlája van 145 embernek a városban, ők összességében az összes hátralékos 10 százalékát teszik ki, miközben a teljes hátralék 29 százaléka miattuk áll fenn.
Hátralék átlaga a hátralékos tételek száma szerint 800
Hátralák átlaga (ezer forint)
700 600 500 400 300 200
0
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 37 38 39 40 44 45 47 53 58 63 64 71 76 91
100
Hátralékos tételek száma
Átlagos hátralék összege utcánként Seregélyesi Csikvári Tobak Jókai Soroksári Széchenyi István Várfok Radnóti Horvát István Hosszúsétatér Palotai Jankovich Ferenc Kodolányi János Várkapu Mikszáth Kálmán Csanádi Imre Tóvárosi Bátky Zsigmond Ligetsor Balatoni Budai Toronysor
0
100
200
300
400
Hátralék átlaga (ezer forint)
500
600
a rangsorban az elsõ 22 utca
52
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A hátralékos háztartások területi eloszlása tekintetében érdemes először az utcák alapján közelíteni a kérdést, tudva azt, hogy egy-egy utca nyilván eltérő elemszámú sokaságot tartalmaz így a probléma koncentrációját kevéssé mutatja jól a hátralék összege, sokkal inkább az átlaga. Az összes hátralék 9 százalékát a Budai úton lakó 105 hátralékos hozta össze az elmúlt években, de a Kelemen Bélán is 80, a Sarló utcában is 88, a Sziget utcában is 66 fő tartozik a Szépőnek, átlagosan 90-110 ezer forinttal, összességében ez 7-9 millió forintot tesz ki. Ezen utcák adják utcánként a teljes díjhátralék 4-5 százalékát. Ezen kívül nagyszámú hátralékos van a Tóvárosi lakónegyedben (50 fő), a Köfémen (58 fő) és a Hübner András (49 fő) és Mura utcákban (44 fő). A Hübneren átlagosan 82 ezer, a Mura utcában 72 ezer forint volt a hátralékosok tartozása 2009. szeptemberében a távfűtésre vonatkoztatva. Ha egészen pontosan cím és házszám szerint próbáljuk lokalizálni a hátralékosokat, akkor kiderül, hogy nem feltétlenül csak hagyományos szegregátumokban koncentrálódik a probléma, mert a legtöbb egy címen lévő hátralék a Tobak 17, ami egy 2004-ben megnyílt új építésű – nem is olcsó – lakópark, ezen a címen 3,2 millió forintja van kint a Széphőnek, ezt követi a Mura utca 4. szám (3,1 millióval), majd a Mészöly Géza 1. (2,8 millió), a Köfém 1. (2,3 millió), a Budai 51. (1,9 millió), a Hübner 18. (1,5 millió), Csengery 31. (1,4 millió), Széchenyi 29. (1,3 millió), József Attila 2. (1,1 millió) Toronysor 2. (1,1 millió) Gáz utca 1. (1 millió), Sziget 3. (1 millió) Budai 98. (1 millió), Budai 92 (1 millió), Kelemen Béla 44. (1 millió). Városrészenként látható, hogy az egy adósra jutó átlagos hátralék nagysága igen eltérő, így a Tóvárosban, Szedreskerten és az Alsóvárosban 125-137 ezer forint, ezzel szemben a Belvárosban, a Feketehegyen és az Almássy-telepen „csak” 70-90 ezer forint az átlag. A hátralékosok száma szerint két kiugró városrész van, az egyik Víziváros ahol 360 adós él, a másik pedig Palotaváros, ahol 449 adósa volt a Széphőnek 2009. szeptemberében. Ennek megfelelően a körzet jellegéből fakadó eltérések is pontosan kimutathatók, 900 adós lakótelepes körzetben él, ők mindösszesen 100 millió forintos hátralékot halmoztak fel átlagosan 111 ezer forinttal, ezt követi a belváros, ahol 234 hátralékosa van a cégnek 25 millió forinttal, átlagosan 104 ezer forintjával. A kertvárosias részek és a falusias körzetek aránya és részesedése – érthetően – sokkal alacsonyabb.
53
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Adósonkénti hátralék átlagos összege városrészenként hátralék átlaga 0
100
200
62
Történelmi belváros
hátralékosok száma 300
400
89.975
Palotaváros
449
106.713
86 89
Szedreskert Tóváros
500
124.864 137.515 107.602360
Viziváros
30
Almássy telep
85.64
133
Ráchegy-Búrtelep
105.967
36
Felsõváros
121.07
59
Vasút és környéke
116.286
Alsóváros-Maroshegy11
128.673
45
Feketehegy
0
71.056
50
100
150
ezer Ft/hátralékos
Az sem mellékes, hogy az adott hátralék összege hány ki nem egyenlített számlából tevődik össze, mennyire mély az adósság. A listából kiderült, hogy a leggyakoribb érték 2003-ba és 2009-ben is a 3-4 tétel volt, csakhogy míg hat évvel ezelőtt a hátralékosok fele (56 százalék) ennyi ki nem egyenlített számlát görgetett maga előtt, idén arányuk 20 százalék. Míg 2003-ban csak egyötöd volt azok aránya akik 5-10 számlával tartoztak, s a hátralékosok negyedének 10-nél több tételből tevődött össze a távhő díjhátraléka, addig 2009-ben 53 százaléknak volt 5-10 kiegyenlítetlen számlája, s 27 százaléknak ennél több. Körzet szerint a 16-17-es körzetekben vannak a legmagasabb arányban olyanok, akiknek 20-nál több tételből áll az adósságuk. A ki nem egyenlítetett távhő/melegvíz számlák átlagos száma 2003-ban egyébként adósonként 11 volt, 2009-ben 9.6, de az átlag elfedi, hogy csökkent a tételek szórása. A probléma koncentráltságát mutatja, hogy míg az átlagos hátralékos tételszám az Alsóvárosban 14.4, s a történelmi belvárosban is 12.0, addig Vízivárosban és az Almássy-telepen csak 9.1.
54
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A ki nem egyenlített számlák megoszlása 100%
2 7
8 5
18
12
80%
30-nál több 21-30 11-20 5-10 3-4
19
60%
53 40% 56 20% 20 0%
2003
2009
Adósonkénti hátralékos tételek száma városrészenként hátralékos tételek száma 0
2
Történelmi belváros
4
6
hátralékos tételek átlaga
8
10 9.7
Palotaváros
16
4.358
11.2
0.966
Tóváros
14
12
0.744
Szedreskert
12
10.2
0.911
9.1 3.263
Viziváros
9.1
Almássy telep0.272 Ráchegy-Búrtelep
8.9
1.187
9.6
Felsõváros 0.344 Vasút és környéke
11
0.649
14.4
0.158 Alsóváros-Maroshegy
7.6
Feketehegy 0.34
0
1
2
3
4
5
Az adósok/hátralékosok száma vagy akár átlaga önmagában még nem igazán informatív, hiszen nem mindegy, hogy egy nagy vagy egy kisebb lélekszámú körzetről van-e szó. A városon belüli szegénység területi egyenlőtlenségének vizsgálatához 1000 felnőttre vetítettük a hátralékok összegét és a tételek számát minden szavazókörben, választókerületben, iskolakörzetben és városrészben. Ezek
55
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
alapján a legtöbb hátralékos a 42-es szavazókörben él (Gánts Pál, Hübner András és Kelemen Béla 2850 szám), itt ezer felnőttre 94 adós család jut (2003-ban még 193 jutott), szemben a városi átlaggal, mely csupán 17 (2003-ban még 55 volt), de 40 feletti az index értéke a 76, 20, 30, 38 és 46 körzetekben is. Jellemzően ugyanezen körzetek voltak problémásak 2003-ban (Köfém, Sziget utca, Toronysor, Budai 48-78) illetve új körzetként jött be a 46-os, mely a Mura utca és környéke. Az adósok átlagnál magasabb számából még nem következik, hogy az ezer felnőtt lakosra jutó adósság is ezeken a helyeken a legmagasabb, bár kétségtelen, hogy az átlagnál (2009-ben 1811 ezer Ft, 2003-ban 2099 eFt volt) magasabbak. A körzet teljes népességét vizsgálva az egy felnőtt lakosra jutó hátralék összege a 42-es körzetben (Hübner) a 8000 Ft-ot is meghaladja, de 4-6 ezer forint között van az alábbi körzetekben is: 3, 20, 22, 30, 32, 39, 43, 45, 76. Ezek a fentebb jelzett körzetek és közvetlen szomszédaik valamint a Bőrgyár környéke (43). Választókerületenként nézve legtöbb hátralékos továbbra is a Palotavárosban van, a 7. és 8. kerületben 32-41 hátralékos jut ezer felnőttre, de a 4. kerületben (Víziváros) is meghaladja a 30-at számuk. Az egy főre jutó adósság átlagos összege a 4. 7. és 8. kerületben 2003-ban rendre 4174, 4372 és 4861 Ft volt, idén 3385, 3179, és 4512 Ft., s kizárólag a város ezen részein jut ezer lakosra 300-nál több kiegyenlítetlen számla. Kerület
Városi átlag 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Elnevezés
1000 felnőtt lakosra jutó távhő hátralékos száma 2003 54,81
Szedreskert Belváros Ősz u. Víziváros Prohászka Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Felsőváros Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy Öreghegy Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
84,43 41,47 102,54 111,97 44,75 67,54 115,29 119,70 8,34 0,00 26,80 33,93 0,00 0,00 0,00 51,70 55,48 0,00 4,17
1000 felnőtt lakosra jutó 1000 felnőtt lakosra jutó távhő hátralék összege hátralékos tételek ezer Ft-ban 2009 2003 2009 2003 2009 16,5 2099 1786 617,32 159,5 22,6 17,7 25,4 31,1 11,9 19,0 31,6 40,6 11,6 0,00 9,8 10,1 0,0 0,0 0,0 20,4 21,0 0,0 1,2
2794 1531 3674 4174 2091 2715 4372 4861 386 0,00 856 1177 0,00 0,00 0,00 2102 2341 0,00 131
2825 1594 2652 3386 1386 2606 3180 4513 823 0,00 1215 884 0,00 0,00 0,00 2441 1883 0,00 142
988,82 520,85 893,75 1242,40 505,43 858,12 1322,61 1389,25 60,75 0,00 257,72 234,96 0,00 0,00 0,00 699,56 848,60 0,00 30,37
254,1 212,6 222,6 285,6 131,1 194,0 303,8 396,7 87,5 0,00 94,6 92,8 0,00 0,00 0,00 198,7 167,0 0,00 13,1
56
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Négy olyan választókerület van, ahol az egy főre jutó hátralék összege nemhogy csökkent, hanem még nőtt is 2003 és 2009 között, az egyik a Köfém, a másik a Belváros, a harmadik Szedreskert, a negyedik pedig Felsőváros.
Egy fõre jutó távhõdíj hátralék városrészenként Történelmi belváros
1.594
Palotaváros
3.867
Szedreskert
2.825
Tóváros
2.606
Viziváros
3.122
Öreghegy0 Almássy telep
0.429
Ráchegy-Búrtelep
2.189
Felsõváros
0.797
Vasút és környéke
1.386
Alsóváros-Maroshegy0.166 Feketehegy
0.823
0
1
2
3
4
ezer forint/fõ
Távhõdíj hátralékos családok száma iskolakörzetenként Felsõvárosi0 Hétvezér 12 István Király Kodály Zoltán Kossuth Lajos0 Munkácsy Mihály Németh László II. Rákóczi Ferenc Széna téri Táncsics Mihály 9 Tolnai utcai Tóvárosi Vasvári Pál Vízivárosi Vörösmarty Mihály Vörösmarty tagint (Farkasvermi) Zentai úti
0
206 48 40 135 65 129 198 99 115 136 63 44 62
50
100
150
200
250
57
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Végezetül nézzük meg, hogy a másik – funkcionális – körzetbeosztás szerint, hogyan néz ki a hátralékosok eloszlása, és ez nem más mint az általános iskolák iskolakörzetei. Ha a hátralékos címeket ezek alapján csoportosítjuk, akkor az derült ki, hogy a legtöbb hátralékos család az István Király Általános Iskola beiskolázási körzetében van, ezt követi a Tolnai utcai Általános Iskola, majd a Vízivárosi, Németh László és a Széna téri Általános Iskola, 115-136 hátralékos távhődíját nem rendszeresen fizető család él ezen iskolák körzetében..
4.2 Lakbér hátralékok A lakosak anyagi problémák miatt, nemcsak a távhő díjtartozásokat, hanem többek közt lakbérhátralékot is felhalmozhatnak. Az önkormányzat tulajdonában lévő szociális bérlakások száma meghaladja az ezret, a Széphő által kezelt ilyen lakások száma 1175. Ezek 63 százaléka összkomfortos, 27 százaléka komfortos, 5 százaléka félkomfortos, 4 százaléka komfort nélküli és 1 százalék szükséglakás. Ezen lakások 94 százalékát bérlőként használják a lakók. A Széphő által kezelt szociális bérlakásban élők közül 200 családnál regisztráltunk lakbérhátralékot, mindösszesen 13,5 millió forint értékben. Ez 2003-hoz képest egyharmaddal kevesebb adós, de csak 20 százalékkal kevesebb a díjhátralék, vagyis nőtt az egységnyi hátralék, 2003-ban 295 hátralékos 18,6 millió Ft-tal tartozott. A legkisebb hátralék összege 1192 Ft, a legnagyobb hátralék összege 669 ezer Ft. (Ez utóbbi összeg, 30 tételből áll össze, a Kelemen Béla 2-ben). A hátralékosok 2003-ban átlagosan 63 ezer forinttal tartoztak, 2009-ben 68 ezer forinttal, ez az átlag azonban most is nagy szórást mutat. 2003-ban a hátralékosok negyede 10000 forint alatti összeggel, 25 százaléka 10-20 ezer forint közötti összeggel tartozott. 50 ezer forintot meghaladó lakbér adósságot a hátralékosok 27 százaléka, ebből 100 ezer forintnál nagyobb összeget 19 százaléka halmozott fel akkor. 2009-re a hátralék mediánja és módusza is felfelé mozdult el, csakúgy mint az átlaga. 10 ezer forint alatt alig van adós, a hátralékosok 4 százaléka, 10-49 ezer között van 54 százalék, 50-100 ezer között van 26 százalék. Pozitív jelenség, hogy nagyon magas adósságösszeggel tartozóknak (150 ezer forint felett) nemcsak a száma, hanem a belső aránya is csökkent.
58
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Szociális bérlakás lakbér hátralékosok száma 2009 augusztusában a hátralék nagysága alapján 200 hátralékos 13,5 millió forint hátralék 1260 tétel alapján
41 41
40 30
500 felett
450-499
400-449
350-399
2 1 1 0 1 1 300-349
140-149
130-139
120-129
110-119
90-99
100-109
80-89
70-79
60-69
50-59
40-49
7 7
250-299
10 9 3 3 2 4 1 0
30-39
10 ezer alatt
0
7
12
10
20-29
10
20
200-249
17
150-199
20
10-19
Hátralékosok száma
50
Hátralék nagysága ezer forintban
Lakbér hátralékosok megoszlása a hátralék nagysága alapján 100% 15
Hátralékosok megoszlása
80%
4 8
10 6 26
60% 48 40% 54
150 ezer felett 100-149 ezer 50-99 ezer 10-49 ezer 10 ezer alatt
20% 25 0%
4 2003
2009
Az átlagos hátralék összege ez esetben is függ nyilván a hátralékos tételek számától. Az adósok 35 százaléka (70 fő) esetében 3 számlából áll a hátralék, átlagosan 36 ezer forinttal tartoznak mindösszesen 2,5 millió forinttal a szolgáltatónak. 21 százalékuk (42 fő) 4 tételből halmozott fel hátralékot, estükben már átlagosan 47 ezer forint a díjhátralék, s ez mindösszesen 2 milliós
59
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
kintlévőséget eredményez a cégnek. További 28 százalék (57 fő) 5-9 számlát nem tudott befizetni, itt már fejenként 60-80 ezer forint közötti a hátralék, mindösszesen 3,6 millió nem lett befizetve. További 13 százaléka 10-19 számlával adós, itt már jelentősebb összegek hiányoznak, közel 4 millió forinttal tartozik 25 hátralékos, s ennél több hiányzó lakbérhátraléka van 6 embernek a városban, ők összességében az összes bérlakás díj hátralékos 3 százalékát teszik ki, miközben a teljes hátralék 14 százaléka miattuk áll fenn.
Lakbérhátralék átlaga a hátralékos tételek száma szerint 700
Hátralák átlaga (ezer forint)
600 500 400 300 200
82
30
29
28
22
21
19
18
14
13
12
11
9
10
8
7
6
5
4
0
3
100
Hátralékos tételek száma
Hátralék összege utcánként Mura Köfém Kelemen Béla Jancsár Széchenyi István Gánts Pál Hübner András Budai Erzsébet Sziget Szent István Várkörút Jókai Palotai Mészöly Géza Zichy Mancz János József Attila Móri Arany János Oskola
0
500
1000
1500
2000
2500
Hátralék átlaga (ezer forint)
a rangsorban a 200 ezer feletti adós utcák
60
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A hátralékos háztartások területi eloszlása tekintetében – a távhődíj hátralékhoz hasonlóan most is érdemes az utcák alapján közelíteni a kérdést. Az szociális bérlakásdíj hátralék 16 százalékát a Mura utcai új bérlakásokban élők hozták össze az elmúlt években, ahol 41 család tartozik, de Köfémen, a Gánts Pál, a Hübner és Széchenyi utcában is több mint 10 hátralékos család él, átlagosan 50-80 ezer forinttal, összességében ez 3,2 millió forintot tesz ki. Ezen utcák adják utcánként a teljes díjhátralék 5-6 százalékát. Ezen kívül nagyszámú hátralékos más utcákban nincs, viszont nagy hátralék összeg van. A Kelemen Bélán 5 hátralékos 822 ezer forinttal, a Jancsár utcában szintén 5 hátralékos 770 ezer forinttal, a Várkörúton 2 hátralékos 396 ezer forinttal, a Mancz Jánosban pedig szintén 2 család 253 ezer forinttal tartozik. Ha egészen pontosan cím és házszám szerint próbáljuk lokalizálni a hátralékosokat, akkor a már említett Kelemen Béla 2.-n kívül a Jancsár 31., a Köfém 14. és 38, a Széchenyi 76., és a Sziget 19. vezeti a rangsort, több mint 250 ezer forintnyi lakbér hátralékkal, 13-30 közötti hátralékos tétellel. Városrészenként látható, hogy az egy adósra jutó átlagos hátralék nagysága eltérő ugyan, de korántsem olyan mértékben, mint a távhődíj hátralék esetében. Érdekes eltérés, hogy míg a távhő hátralék esetében a Belvárosban inkább átlag alatti összegeket mérhettünk, addig lakbérhátralék átlaga itt a legmagasabb, átlagosan 81 ezer forint, s a korábban már jelezett problémásabb városrészek (Szedreskert, Víziváros, Palotaváros, Ráchegy), csak ezek után következik a listában 73-76 ezer forint közötti átlagos hátralékkal. A hátralékosok száma szerint egy kiugró városrész van, mégpedig Palotaváros, ahol 55 adósa volt a Széphőnek 2009. augusztusában bérlakás lakbérhátralékból. Ennek megfelelően a körzet jellegéből fakadó eltérések is pontosan kimutathatók, 66 adós lakótelepes körzetben él, ők mindösszesen 4.7 millió forintos hátralékot halmoztak fel átlagosan 72 ezer forinttal, illetve ennél is többen vannak a falusias részeken (Feketehegyen a Mura utca például), ahol 71 hátralékos átlagosan 62 ezer forintjával, 4,4 millióval tartozik. A belvárosban, ahol 42 hátralékosa van a cégnek 3.2 millió forinttal, átlagosan 81 ezer forint a lakbérhátralék, s legkevésbé érintett a kertvárosi részei a városnak. Az sem mellékes, hogy az adott hátralék összege hány ki nem egyenlített számlából tevődik össze, mennyire mély az adósság. A listából kiderült, hogy a leggyakoribb érték 2003-ban az 5-10 tétel volt, addig 2009-ben a 3-4 tétel, s míg hat évvel ezelőtt a hátralékosok közel fele (42 százalék) tíz feletti tételből álló hátralékot görgetett maga előtt, idén arányuk csak 15 százalék. 2009-ben az összes hátralékos több mint fele (55 százalék) 3 vagy 4 tételből álló hátralékot tudhat magáénak. Körzet szerint a 2 és 6 (Belváros és Tóváros) vannak a legmagasabb átlagos tételszámok. A ki nem egyenlítetett lakbér tételek átlagos száma 2003-ban egyébként adósonként 20,8 volt, 2009-ben 6,3 ami jelentős csökkenés. A probléma koncentráltságát mutatják az alábbi ábrák is.
61
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Adósonkénti hátralék átlagos összege városrészenként hátralék átlaga 0
10
20
hátralékosok száma 30
40
27
Történelmi belváros
50 80.766
Palotaváros
55
72.876
4
Szedreskert
76.312
Tóváros 1
54.406
17
Viziváros Almássy telep 2
74.612 40.554
24
Ráchegy-Búrtelep
10
Felsõváros
74.702 51.464
3
Vasút és környéke
60
55.636
16
Alsóváros-Maroshegy
63.278
Feketehegy
41
53.596
0
20
40
60
80
100
ezer Ft/hátralékos
A ki nem egyenlített lakbértételek megoszlása 100% 14 80%
13 11
7 21
30
60% 40%
31 55
30-nál több 21-30 11-20 5-10 3-4
20% 27 0%
2003
2009
62
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Adósonkénti hátralékos tételek száma városrészenként hátralékos tételek száma 0
2
4
hátralékos tételek átlaga
6
8
10
12
10.1 274
Történelmi belváros
5.3
Palotaváros Szedreskert
289
6
24
11
Tóváros 11 Viziváros
7.1
121
3.5
Almássy telep 7
137 5.7
Ráchegy-Búrtelep Felsõváros
7.3
73
Vasút és környéke
5.7
17
Alsóváros-Maroshegy
7.1
114
4.7
Feketehegy
0
50
100
193
150
200
250
300
Szavazóköri szinten lokalizálva a hátralékosokat a legtöbb hátralékos a 46-os körzetben él (Mura utca és környéke), ezt követi 42-es szavazókör (Gánts Pál, Hübner András és Kelemen Béla 2850 szám), majd a 8-as (Jókai, Arany János, Oskola) és a 76-os (Köfém ltp). Itt ezer felnőttre rendre 43, 23, 18 adós család jut, szemben a városi átlaggal, mely csupán 2,4 (2003-ban még 3,4 volt), de 15 feletti az index értéke a 84-es körzetben is (Hosszúsétatér, Széchenyi). Ezekben a körzetekben értelemszerűen az ezer felnőtt lakosra jutó adósság is átlagon felüli. Míg a városi átlag 164 Ft/fő, addig ezekben a körzetekben 1000 forint feletti, sőt a Mura utcában és környékén eléri a 2300 Ft-ot is. Választókerületenként nézve legtöbb hátralékos tavaly még a Belvárosban és az Alsóvárosban volt, 7. és 18. kerületben 11-12 hátralékos jutott ezer felnőttre, idén azonban a Mura utca miatt egyértelműen a Feketehegy kerület vezeti a rangsort, 10,6-s index értékkel Az egy főre jutó adósság átlagos összege viszont a Belvárosban a legnagyobb, 623 Ft, ezt követei a Feketehegy 565 és a Palotaváros 428 Ft-tal. Öt olyan választókerület van, ahol az egy főre jutó hátralék összege hat év alatt nőtt, a Belvárosban, az Ősz utcában, a Palatavárosban, Feketehegyen és az Alsóvárosban.
63
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Egy fõre jutó lakbér hátralék városrészenként Történelmi belváros
623
Palotaváros
323
Szedreskert
80
Tóváros12 Viziváros
102
Öreghegy0 Almássy telep14 Ráchegy-Búrtelep
279
Felsõváros
94
Vasút és környéke 34 Alsóváros-Maroshegy
118
Feketehegy
566
0
Kerület
Elnevezés
Városi átlag 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Szedreskert Belváros Ősz u. Víziváros Prohászka Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Felsőváros Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy Öreghegy Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
100
200
300
400
500
600
700
1000 felnőttre jutó lakbér 1000 felnőttre jutó lakbér 1000 felnőttre jutó lakbér hátralékos száma hátralék összege hátralékos tételek ezer Ft-ban 2003 2009 2003 2009 2003 2009 3,47 2,4 218,61 164.0 72,07 15.2 3,35 11,74 1,37 1,77 3,44 1,32 4,74 6,56 6,34 4,14 1,89 0,00 0,30 0,00 0,74 7,50 2,86 12,38 2,67
1,1 7,7 2,7 0,6 0,6 0,2 2,0 6,7 10,6 4,8 0,3 0,00 0,0 0,00 0,0 4,0 3,4 5,6 0,6
160,59 517,52 32,74 201,19 306,14 44,36 318,21 396,48 55,66 249,18 33,14 0,00 0,74 0,00 56,03 648,39 327,28 218,61 160,59
80,3 623,1 198,0 48,6 33,7 11,6 212,0 428,3 565,6 228,6 23,5 0,00 0,0 0,00 0,0 331,3 214,1 365,0 36,4
104,00 254,31 9,18 45,32 65,58 18,35 60,61 100,55 37,05 81,26 25,45 0,00 6,60 0,00 17,36 209,56 49,75 72,07 104,00
6,3 78,3 20,0 4,0 3,4 2,3 10,0 35,9 49,7 34,5 2,2 0,00 0,0 0,00 0,0 25,2 16,6 42,2 3,7
64
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Lakbér hátralékos családok száma iskolakörzetenként Felsõvárosi 2 Hétvezér 1 István Király Kodály Zoltán Kossuth Lajos0 Munkácsy Mihály Németh László II. Rákóczi Ferenc 4 Széna téri 4 Táncsics Mihály Tolnai utcai Tóvárosi Vasvári Pál Vízivárosi 1 Vörösmarty Mihály 2 Vörösmarty tagint (Farkasvermi) Zentai úti
0
34 10 12 7 18
11 13 25
41 15
10
20
30
40
50
Végezetül nézzük meg a lakbér hátralék estében is, hogy a másik – funkcionális – körzetbeosztás szerint, hogyan néz ki a hátralékosok eloszlása. Ha a hátralékos címeket ezek alapján csoportosítjuk, akkor az derült ki, hogy a legtöbb hátralékos Vörösmarty Általános Iskola tagintézménye (Farkasvermi út) körzetében van, ezt követi az István Király Általános Iskola beiskolázási körzete valamint a Vasvári Pál és II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 18-34 hátralékos, lakbérét nem rendszeresen fizető család él ezen iskolák körzetében.
4.3 Kilakoltatások Az összegyűjtött adatok alapján 1995-2002 között az önkormányzati bárlakásokból összesen 64 alkalommal történt kilakoltatás, ebből mindösszesen 8 alkalommal történt meg ezzel egyidőben a kilakoltatottak elhelyezése16. Az utóbbi 7 évben 2003-2009 között hasonló nagyságrendben 73 alkalommal került sor kilakoltatásra, ezzel egyidőben már csak három alkalommal történt meg a kilakoltatottak elhelyezése17. Az utolsó kilakoltatások 2009 októberében voltak, akkor a Széchenyi 76 és a Hosszúsétatér 64-ből történt. A kilakoltatások száma az elmúlt 15 évet vizsgálva 2008-ban volt a legmagasabb, 17 családot költöztetett ki a hatóság különböző okokból a szociális bérlakásokból. Érdemes megnézni, hogy az
Négy alkalommal a Széchenyi u, 76/b-be, egy-egy alkalommal pedig a Móri u. 8-ba, a Rádió u. 11-be, a Fürdősor 5-be és a Tátra 47-be. 17 Egyszer a Krízis központba, kétszer pedig az Ybl 9-be. 16
65
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
otthonuk erőszakos elhagyását melyik hónapra időzítette a hatóság. A diagramból is látható, hogy még 1995 és 2002 között kilakoltatások az év bármely hónapjában előfordulhattak, s az időszak kilakoltatásait áttekintve az összes kilakoltatás 11 százaléka téli hónapokban, 31 százaléka tavasszal, 23 százaléka nyáron, 35 százaléka pedig ősszel zajlott le. Két hónap – az április és a szeptember kiugró részarányú volt az előzős szociális térkép készítésekor. A 2003 és 2009 közötti kilakoltatásokat jellemző, hogy a téli hónapokban (december-február) már nincs kilakoltatás, az április, a július és az október a kiugró hónapok. Földrajzilag a legtöbb kilakoltatás a Palotavárost és a Alsóvárost érintette az elmúlt 6 évben, de az Öreghegyet és az Almássy telepet és a Tóvárost leszámítva minden kerületben előfordult (a Tóváros, mint városrész nem azonos a Tóvárosi iskola beiskolázási körzetével). Utcák szerint a Hosszúsétatér, a Hübner és a Köfém fordul elő 5 alkalommal, de további 34 utcában is előfordultak, vagyis a kilakoltatás nem koncentrálódik földrajzilag. Az összes kilakoltatás 21 százaléka belvárosi, 29 százaléka lakótelepi címről történt, 36 százalék a város falusias jellegű körzeteiből, 14 százalék pedig kertvárosból. Iskolakörzet szerint az átlagnál jóval több kilakoltatás volt (9-11) az István Király Általános Iskola, a Tóvárosi Általános Iskola és a Vasvári Pál Általános Iskola beiskolázási körzetéből.
Kilakoltatások száma Székesfehérváron 20 17 15 12
12 10
8
7 5
12
12
12
11
9 7
7
5
4 2
0
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
66
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A kilakoltatások hónap szerinti megoszlása 1995-2002
20 %
2003-2009
15 %
10 %
5%
0%
jan.
feb.
Kerület
Elnevezés
Városi átlag 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Szedreskert Belváros Ősz u. Víziváros Prohászka Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Felsőváros Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy Öreghegy Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.
1000 felnőttre jutó kilakoltatások száma 1995-2002 2003-2009 ,28 2,16 ,98 ,55 1,09 ,95 1,48 ,89 ,00 3,11 ,54 ,00 ,00 ,00 ,00 1,11 ,36 1,90 ,17
0,28 2,20 0,60 0,08 0,12 0,05 0,33 1,05 2,72 2,54 0,08 0,12 0,00 0,03 0,00 1,12 1,19 2,63 0,10
67
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
4.4 Lakásfenntartási és lakbértámogatások Lakásfenntartási és lakbértámogatások sok rászoruló család életét könnyítik meg a városban. Az önkormányzat rendszeres lakásfenntartási támogatásban részesíti azt, aki alacsony jövedelmi és magas lakásfenntartással kapcsolatos kiadásai miatt nem képes biztosítani önmaga és családja fenntartását. A támogatás az igénylő által lakott lakásra vagy lakott, nem lakás céljára szolgáló helyiségre egyaránt nyújtható. A különböző közüzemi szolgáltatókhoz vagy a segélyezetthez közvetlenül elutalt lakásfenntartási támogatások száma az elmúlt tíz évben (2000-2009 szeptember között) megközelítette a tízezret (9962 eset). A támogatási esetek alapvetően két szolgáltató felé fizetett díjak támogatását jelentik, 66 százalékban a távhőszolgáltatási díj került támogatásra (Széphő Zrt-hez utalva), 18 százalékban pedig a gázfogyasztás költségeit támogatta (DDGÁZ-hoz illetve az EON Energiaszolgáltatóhoz utalva). Az összes lakásfenntartási támogatás esetének 5-6 százaléka az elektromos áram és a víz díjához járult hozzá. Összegszerűségében az elmúlt tíz évben a kifizetett lakásfenntartási támogatások több mint 229 millió forintot tettek ki a szociális adatbázis alapján. Összevetve ezeket az adatokat a korábbi időszakkal, 1993-2003 között nagyjából hasonló megoszlás volt mérhető, 70 százalékban távhő, 19 százalék gázfogyasztás költségeire ment.
Lakásfenntartási és lakbértámogatások eseteinek megoszlása a közüzemek szerint (2000-2009) DDGÁZ/EON 18%
ÉDÁSZ/EON
5% 6%
Fejérvíz
5%
66%
Széphõ
egyéb helyre utalva
68
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Lakásfenntartási támogatások ÉV
Támogatások száma
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009/1-9 hó. Összesen
828 756 921 984 991 1379 1464 1217 725 697 9962
A kifizetett Egy támogatottra támogatás jutó támogatás összege átlaga (Ft) ( ezer Ft) 12353 15028 13812 18540 19154 21188 21177 26604 25219 32752 30487 32676 34366 37033 28403 36839 18214 33668 26470 51800 229 656 29744
Támogatott családok száma 822 745 904 796 770 933 928 771 541 511 7721*
* Évenkénti összegzés, ha valaki két különböző évben is kapott támogatást duplán szerepel itt Az elmúlt tíz évet vizsgálva, megállapítható, hogy a kiutalt lakásfenntartási támogatások közül a legtöbbet 2005-ben és 2006-ban folyósította a Szociális Iroda, az adott évi esetek száma meghaladta az ezerháromszázat. A 2008-as tavalyi évben 725 lakásfenntartási és lakbértámogatási eset volt, ami az elmúlt tíz évben a legalacsonyabb.
Kiutalt lakásfenntartási és lakbértámogatások esetszáma az elmúlt 10 évben 1600
1379
1400
1464 1217
1200 1000 828 800
921
984
991
756
725
697
2008
2009 szept
600 400 200 0
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
69
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Kiutalt lakásfenntartási és lakbértámogatások összege az elmúlt 10 évben 40
millió Ft
34.366
35
30.486
30 25
19.154
20 15
28.402
26.469
25.219
12.353
21.176 18.214
13.812
10 5 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept
A lakásfenntartási támogatások és az igénylő életkora között összefüggés van. Az összes igénylő 2 százaléka fiatal felnőtt 18-29 éves, egyharmaduk 30-44, 38 százalékuk 45-59 éves, a 60 éven felüliek részaránya 28 százalék. Az elmúlt tíz évben a lakásfenntartási és lakbértámogatások eseti előfordulási aránya a lakótelepi övezetekben 53 százalék, a belvárosban 19 százalék, 16 százalék a falusias jellegű területeken és 12 százalék a kertvárosi részeken. Az igénybevevők között minden negyedik rokkant vagy öregségi nyugdíjjal rendelkező lakos. A szavazóköri eloszlást tekintve kiemelkedő 18., 46., 42., 34., 76., 81. 41. és 22. szavazókör, itt meghaladja az esetek száma a kétszázat. Iskolai körzetek között kiugró számot mutat a 11. körzet, itt a tíz év alatt összesen 1127 esetben igényeltek ilyen támogatást, ezt követi a 9. körzet 929 alkalommal, illetve a 3. körzet 861 esettel. Az iskolai körzetek között a legkisebb arányban az 1. körzetben vették igénybe ezt a pénzbeli szolgáltatást, összesen 180 esetben. Ha a támogatási összegek megoszlását nézzük, a legtöbb támogatás az elmúlt tíz év alatt a 46. szavazókörbe ment összesen 7,3 millió Ft, ezt követi a 18. szavazókör 6,8 millió forinttal, illetve a 42. körzet közel 6,7 millió Ft kiutalásával. Az iskolai körzetek közül a legtöbb ilyen jellegű támogatás a 11. körzetbe (közel 26 millió Ft) és a 9. körzetbe (20,7 millió Ft) jutott el. A 18-29 évesek 6,3 millió Ft, a 3044 év közötti korosztályba tartozók 78,8 millió Ft, a 45-59 év közöttiek 86,3 millió Ft, míg a 60 éven felüliek 56,5 millió Ft támogatást kaptak az elmúlt tíz évben. A lakótelepi körzetekbe összesen 120 millió Ft, a belvárosi részekbe 41 millió Ft, a falusias jellegű városrészekbe 38 millió Ft és a kertvárosi területekre 28,6 millió Ft lett kiutalva.
70
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Kiutalt lakásfenntartási támogatások korcsoport szerinti megoszlása 18-29 év
1993-2003
2000-2009
4
2
0%
30-44 év
32
60-X év
36
32
20%
45-59 év
28
38
40%
28
60%
80%
100%
A lakásfenntartással kapcsolatos adatokat címenkénti bontásban is megnéztük, mivel előfordulhat, hogy több eset is tartozik egy-egy emberhez, többször is kapott ugyanolyan támogatást vagy többféle lakásfenntartási támogatást is kapott az illető. 1993-2003 közötti időszakot nézve a szociális adatbázisban nyilvántartott lakosok pontosan 25 százaléka kapott egy vagy több alkalommal lakásfenntartási támogatást, ez mindösszesen 6232 családot/igénylőt jelentett akkor. Ha a 2000-2009 közötti időszakot nézzük, akkor az derült ki, hogy mindösszesen 3074 család került támogatásra az elmúlt tíz évben, ennek 25 százaléka egyszer, 42 százaléka két alkalommal, 15 százaléka 3 vagy 4 alkalommal 19 százaléka ennél többször kapott támogatást. Ha összességében nézzük az egy családnak jutatott támogatás összegét az elmúlt 10 évben, akkor az derült ki, hogy 235 család kapott 10 ezer forintnál kevesebb támogatást, 388 családnak 10-19 ezer forint, 430 családnak 30-39 ezer forint és 417 családnak 60-69 ezer forint közötti összeg került folyósításra. A sorrend másik felét nézve, azon családok száma, amelyek több mint 250 ezer forint támogatásban részesültek az elmúlt 10 év alatt 138 volt, az ilyen módon segélyezett családok közel 5 százaléka, s 100-250 ezer forint között kapott 17 százalékuk (510 család). Érdemes megnézni, hogy a legutóbbi szociális térkép készítése idején, illetve az azóta eltelt időben hogyan néz ki a kifizettet lakásfenntartási támogatások összege. 2000-2002 között 45 millió forint, 2003-2005 között 77 millió forint, 2006-2008 között pedig 81 millió forint lett kifizetve.
71
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Lakásfenntartási támogatást igénybevevõk száma a kapott támogatás nagysága alapján (2000-2009) 500 400
3047 támogatott család 230 millió forint támogatás 9962 támogatás alapján
417
300 173
166 107
95
500 felett
450-499
400-449
20 15 2 1 350-399
300-349
250-299
56 44
36 200-249
46
150-199
53
140-149
70
130-139
90-99
80-89
60-69
50-59
40-49
30-39
20-29
10-19
0
70-79
91 106 93
100
120-129
203
200
110-119
225
100-109
235
10 ezer alatt
Támogatottak száma
430 388
Támogatás nagysága ezer forintban
Kiutalt lakásfenntartási támogatások összege korcsoportonként 18-29 év
35
30-44 év
45-59 év
60-74 év
75-X
millió Ft.
30 25 20 15 23.687
10
17.601
16.473 12.242
5
13.072
11.016 4.606
0
31.616 30.859
29.06
0.266
2000-2002
4.799
1.167
2003-2005
2.688
2.429
2006-2008
Korcsoportonként nézve az adatokat az derült ki, hogy míg 2000-2002 valamint 2003-2005 között a 45-59 éves korosztály számára lett kifizetve a legtöbb támogatás, 2006-2008 között viszont már 30-44 éveseknek, ami jól mutatja az új szegénység kialakulásának folyamatát a városban. A 60
72
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
éven felüli háztartásokban élők számára kifizetett lakásfenntartási támogatás nemcsak arányait, hanem összegszerűen is csökkent már az utóbbi években. A kifizettet összegek más demográfiai és egyéb háztartási jellemzővel is összefüggést mutatnak. Jellemző, hogy a legtöbb támogatás az 50-74 négyzetméter nagyságú lakásban élők, 2 vagy 3 fős háztartásokra jut. A lakásfenntartási támogatás több mint 50 százalékban gyermektelen háztartásokba jut, bár az igaz, hogy az egy gyermekes háztartásokba átlagosnál kétszer nagyobb összeg érkezett. A jogosult neme tekintetében a támogatások 79 százaléka nőkhöz érkezett, ám ez nyilván összefügg azzal, hogy ki jár el igénylőként a családon belül. Ha azt vizsgáljuk, hogy lakásfenntartási támogatást ki hány éven keresztül kapott (kitettség vagy expozíció), akkor azt találjuk, hogy az átlagos expozíciós idő 2,5. E mögött az a megoszlás van, hogy a támogatott háztartások 27 százalékát csak egy évben, 42 százalékát 2 évben, 10 százalékát három éven keresztül is támogatni kellett ezen a módon. 9 százalék (272 háztartás) esetében 4 év, 6 százalék (177 háztartás) esetében 5 éven, 7 százalékuk esetében pedig 6-9 év között van a támogatási évek száma. Az expozíció átlaga városrészenként némileg eltérő, míg Ráchegy-Búrtelep esetében és a Vasút környéken 2.7, addig az Öreghegyen és az Almássy-telepen csak 2.2 év az átlag.
Lakásfenntartási támogatás átlagos expozíciós ideje városrészenként Történelmi belváros
2.58
Palotaváros
2.58
Szedreskert
2.58
Tóváros
2.31
Viziváros
2.5
Öreghegy
2.17
Almássy telep
2.22
Ráchegy-Búrtelep
2.67
Felsõváros
2.45
Vasút és környéke
2.75
Alsóváros-Maroshegy
2.52
Feketehegy
2.46
1
1.5
2
2.5
3 1-10 között átlag
73
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A lakásfenntartási támogatások 1000 felnőttre vetített száma 2003-ban 66-volt, ez a mostani szociális térkép idején 119. Az elmúlt tíz év adatait nézve a támogatásban részesülő háztartások (családok) ezer főre vetített index értéke 37. Ettől sokkal magasabb a 3, (Palotai, Szedreskert), 9 (Kígyó-Ősz-Rákóczi), 14 (József Attila), 18. (Gáz-Sarló), 46 (Mura és környéke), 91 (Vásárhelyi) körzetek, ahol az index értéke meghaladja a 70-et. Az ezer felnőttre jutó lakásfenntartási támogatás összege 2000-2009 vonatkozásában 2753 ezer forint, de a 3. (Palotai, Szedreskert), a 42 (Hübner, Gánts), 46 (Mura), 91 (Vásárhelyi) és a 18 (Gáz-Sarló urcák) körzetben ennél jóval magasabb, meghaldaja 6000 ezer forintot is. Magasabb szinten aggregálva az adatokat az ezer felnőttre eső lakásfenntartási támogatással segélyezettek száma Szedreskertben (1. vk.), Vizivárosban (4.) Palotavárosban (7-8.) és Ősz utcában (3 vk.) átlag feletti, csakúgy mint a 2003-ban készült szociális térkép idején, s az Öreghegyen a legalacsonyabb. A kifizetett lakásfenntartási támogatások összege szerint is ezek a leghátrányosabb kerületek.
Kerület Lakásfenntartási Lakásfenntartási támogatások támogatás Száma összege 1000 főre 1000 főre (ezer Ft-ban) 2000-2009 2000-2009 Átlag 119,3 2753 1 178,9 4266 2 114,0 2495 3 186,0 4172 4 206,1 4744 5 127,4 2808 6 110,9 2624 7 177,4 4113 8 164,2 3720 9 113,5 2971 10 124,3 2771 11 97,7 2273 12 88,3 1862 13 24,6 491 14 24,1 590 15 18,1 477 16 98,4 2320 17 120,7 2762 18 54,8 1426 19 105,3 2391
Támogatott családok száma 1000 főre 2000-2009 36,7 55,5 32,3 54,1 61,4 34,1 39,0 53,6 49,0 37,3 41,4 31,3 31,1 10,2 9,1 7,0 30,5 34,5 19,7 32,5
Lakásfenntartási támogatás összege 1000 főre (ezer Ft-ban) 2000-2002 538 1013 467 743 954 448 497 845 665 492 613 420 420 109 111 105 508 573 259 478
2003-2005 921 1418 826 1654 1624 1013 717 1567 1129 863 796 813 744 189 175 162 726 915 325 708
2006-2008 974 1406 943 1367 1711 1071 983 1227 1361 1149 1057 812 466 141 239 110 818 1032 678 937
74
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Ha az egyes körzetekben az utóbbi hat évben kifizettet támogatások összegét nézzük, akkor a legtöbb kerületben növekedés mérhető, de nem eltérő mértékben. Míg a városban a 2006-2008 között kifizetett támogatások az előző három év (2003-2005) időszakához képest 106 százalékot jelentenek, addig a Tóvárosban 137, a Feketehegyen 133, az Öreghegy egyik felében 136, Maroshegyen és a Felsővárosban 132, Alsóvárosban pedig 208 százalékát vagyis több mint megduplázódott. Körzetek szerint több mint ötszörösére nőtt Börgönd, Kisfalud és a Kisteleki utca és környéke lakóinak kifizetett összeg.
75
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
4.5 Lakhatást segítő adósságkezelési támogatás A lakhatást segítő ellátások között végezetül szólni kell az adósságkezelésről. A szociális rendelet értelmében az önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a családot vagy személyt akinek közüzemi díjtartozása, közös költség hátraléka, lakbérhátraléka, hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátraléka van, vagy közüzemi díjtartozás miatt kikapcsolták a szolgáltatást. A tartozás 50.000,- Ft-nál nagyobb, de adósságtípusonként legfeljebb 300.000,- Ft lehet, illetve 2009-ben a hitelhátralék esetében maximum 1.000.000,- Ft. Amennyiben a kezelendő adósságok – hiteladósság kivételével – együttes összege meghaladja a 300.000,- Ft-ot, akkor ahhoz az adósságtípushoz nyújtandó a támogatás, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit. Ezen kívül több speciális feltétele is van az adósságkezelő szolgáltatás igénybevételének, így a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét és nem rendelkezhet az adós meghatározott mértékű vagyonnal, kivéve a hiteladóssággal terhelt ingatlant. További kritérium vonatkozik a lakásméretre és vállalni kell önrészt is, az adósságkezelési programba bevont adósság 25 százalékának egy összegben vagy részletekben történő megfizetését valamint részt kell venni a Székesfehérvári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ által működtetett adósságkezelési tanácsadáson.
Adósságkezelésben résztvevõk számának alakulása 120 101
100
105
102
98
80
71 62
60 48
40 20 0 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept.
76
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A támogatás mértéke az adósságkezelési programba bevont adósság és az önrész különbözete, amely nem lehet több az adósság 75 százalékánál illetve 200.000,- Ft-nál, illetve hiteladósság esetében 400.000,- Ft-nál. Székesfehérváron a szociális adatbázis adati alapján a adósságkezelési szolgáltatásba az elmúlt hét évben, 2003 óta kb. 300 család kapcsolódott be, számunkra 1167 alkalommal került támogatás folyósításra összesen 35 millió forint értékben. A támogatási alkalmak száma sajátos tendenciát mutat, ugyanis a 2004-2007 közötti évente átlagosa 100 körüli támogatott, 2008-ban 71-re csökkent, s egyelőre nem mutatható ki, hogy a válság hatására 2009-ben megnőtt volna az esetszám. Ha marad a jelenlegi tendencia, akkor év végére várhatóan meghaladja majd a 2008 évi kliensszámot a támogatottak száma, de nem éri el a 2007-es évben regisztrált számot. Az átlagos támogatási összeg teljesen ciklikusan változik, nem mutatható ki, hogy az idő során jelentős mértékben emelkedne. A 2003-ben mért átlagos évi 55 ezer forint, 2007-ra 57 ezer forintra nőtt, majd csökkenés után ismét emelkedett, 2009-ben 69 ezer forintra. Az egy címre egy évben folyósított támogatási alkalmak átlaga nem mutat jelentősebb ingadozást, átlagosan 2 alaklomról van szó. Az átlag azonban elfedi, hogy minden évben voltak olyan háztartások, családok ahova nem egyszer-kétszer, hanem 4-5 alkalommal is került adósságkezelési támogatás folyósításra. A kifizettek adósságkezelési támogatás összege 2004-2007 között kb. évi 5-7 millió forint volt a városban, 2008-ban és idén ennél kevesebb, 3,6-4,3 millió.
Adósságkezelési támogatás átlagának alakulása átlagos összeg
80
ezer Ft.
5
69.41
67.448
65.542 60
átlagos támogatási alkalom
4
57.098
55.323
51.611
51.451 3
40 1.8
2
2
2.1
2
1.9
1.9
20
0
2
1
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept.
0
77
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Az elmúlt hét évben kifizetett adósságkezelési támogatás 31 százalékát férfiaknak, 69 százalékát nőknek fizették ki, ez az arány megegyezik más átmeneti támogatások nemi megoszlásával. Gyermekek száma szerint nézve az átmeneti segély 52 százaléka gyermektelen háztartásokba érkezik, ezzel szemben az adósságkezelési támogatás esetében csak 35 százalék ez az arány, 23 százalékban egy gyermekes, 19 százalékban két gyermekes, 13 százalékban három gyermekes, 9 százalékban pedig 4 vagy több gyermekes családról van szó. Életkor szerint, ha összességében nézzük a kifizetett támogatásokat, a 30 év alatti igénylőkre alig 3 százalékot ér el a kifizetett támogatás (1,2 millió forint). Hét év alatt ezen támogatások összegének legnagyobb része, 48 százalék jutott a 30-44 éves, aktív korosztályba, 38 százaléka pedig a 45-59 éves korcsoportba. A 60-74 évesek a támogatás 9, az ennél idősebbek 2 százalékát használták fel, vagyis tipikusan az aktív korban lévőkre koncentráló támogatásként működik ez az ellátási forma. Terület jellege szerint az összes ilyen támogatás negyede falusias körzetekbe ment, a legnagyobb aránya, közel fele a lakótelepeken élőkhöz került. A Belváros aránya nincs 15 százalék, a kertvárosi körzeteké pedig alig egytized.
A folyósított adósságkezelési támogatások megoszlása
lakótelepi bevárosi
48.0% 14.5%
10.5%
27.0%
falusias kertvárosi
Korcsoportonként nézve a folyósított támogatás átlagát minden évben a fiatal korosztályban volt a legalacsonyabb, összességében 94 ezer forint, míg a 30-44 évesek esetében már 128 ezer forintról van szó. Az ennél idősebbek körében az átlagos támogatás 106-108 ezer forint.
78
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Az adósságkezelési támogatásban részesített lakosok fele évente egy alkalommal kapott támogatást, 15-25 százaléka 2 alkalommal, 18-20 százaléka pedig három alkalommal. Azok aránya, akik évente négyszer vagy ennél többször kaptak adósságrendezési támogatást a támogatottakon belül 9-10 százalék volt az utóbbi években.
Egy címre folyósított adósságkezelési támogatások alkalmainak megoszlása éves bontásban 100%
6
8
11
25
16
13
80%
60%
15
14
11
16
18
20
33
14 31
35
30
9 18
18
23
4 alk. 3 alk. 2 alk.
40%
20%
0%
1 alk. 48
2003
37
38
2004
2005
39
2006
45
2007
55
55
2008
2009*
* 2009 csak szeptemberig, az elsõ három negyedévet mutatja
E támogatási forma esetében is érdemes megnézni, hogy ki hány éven keresztül kapta (expozíció). Itt azt láthatjuk, hogy az átlagos expozíciós idő alacsonyabb, mint más segélynemeknél, 1,9 év. A támogatott személyek 21 százalékát csak egy évben, 69 százalékát 2 évben, 6 százalékát három éven keresztül is támogatni kellett az adósságkezelési támogatásokon keresztül, s 12 család esetében 4 vagy 5 éven át is zajlott az „expozíció”. Az átlagos expozíciós idő független a gyermekek számától, a nemtől és a háztartás nagyságtól is, ellenben kimutatható összefüggés az életkorral. Míg a fiatalok esetében 1.6, a középkorúak esetében pedig 1.9 az átlag, a 60 éven felülik körében már 2.1 az index értéke. Az expozíció átlaga az adósságkezelési támogatás esetében is eltérő városrészenként. A Tóvárosban a legmagasabb, a Felsővárosban és a Vasút környékén a legalacsonyabb az index értéke
79
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Adósságkezelõ támogatások átlagos expozíciós ideje városrészenként Történelmi belváros
2
Palotaváros
1.85
Szedreskert
2
Tóváros
2.15
Viziváros
1.96
Öreghegy
2
Almássy telep Ráchegy-Búrtelep
1.88
Felsõváros
1.77
Vasút és környéke
1.81
Alsóváros-Maroshegy
2
Feketehegy
1.92
1
1.5
2
2.5
3 1-7 között átlag év
Az összes támogatott 22 százaléka cím szerint a Palotavárosban van, ezt követi a Víziváros 16 százalékkal és Alsóváros illetve Ráchegy-Búrtelep 11-13 százalékkal. A kifizetett támogatások és a támogatási alkalmak megoszlása is a támogatottak arányához igazodik a városrészi bontásban.
Városrész
Történelmi belváros Palotaváros Szedreskert Tóváros Viziváros Öreghegy Almássy telep Ráchegy-Búrtelep Felsőváros Vasút és környéke Alsóváros-Maroshegy Feketehegy Összesen
Kifizetett adósságkezelési támogatások megoszlása (%)
Támogatottak megoszlása (%)
Támogatási alkalmak megoszlása (%)
5,0 21,8 7,2 6,5 18,7 1,5 0 10,1 4,5 3,5 12,4 8,9
5,3 22,0 6,6 6,6 16,4 1,3 0 10,5 4,3 5,3 13,2 8,6
5,2 21,2 7,8 6,9 17,3 1,1 0 12,0 3,4 5,0 11,1 9,0
100 %
100 %
100 %
2003-2009 összevont adatsor
80
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Kifizetett adósságkezelési támogatások összege utcánként 2003-2009 között Mura Budai Palotai Széchenyi Köfém Kelemen Béla Tóvárosi József Attila Gánts Pál Sarló Erzsébet Mészöly Géza Hübner András Hosszúsétatér Sütõ Sziget Királykút
2715.192 2671.358 2396.465 2251.449 1944.21 1714.374 1173.601 1082.849 1072.99 975.237 763.039 742.151 709.54 689.387 543.914 538.416 506.489
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
ezer forint
csak az 500 ezer forintot elérõ utcák listája
A területi különbségek esetén az utcákat vizsgálva azt látjuk, hogy a legtöbb adósságkezelési támogatás az elmúlt hét évben a Mura utcába került, 2,7 millió forint, ezt követi szorosan a Budai úti címek. 2 millió forint feletti még a Palotai és a Széchenyi út, de a Köfém és a Kelemen Béla is igen magas mutatókkal bír.
81
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
5. MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSA 5.1 Munkanélküliek száma A Központi Statisztikai Hivatal T-Star adatbázisa szerint 1999-ben 3227, 2000-ben 2591, 2005-ben 2675, 2009-ben viszont már 4450 regisztrált munkanélküli, 2010 márciusában pedig több mint 5000 (álláskereső) volt Székesfehérváron nyilvántartva. Korábban a munkanélküliek 46-47 százaléka volt férfi, idén már 49 százaléka. Az előző szociális térkép készítéskor állástalanok közel fele 41-44 százaléka volt tartós munkanélküli, olyan lakos, akinek legalább 180 napja nem volt állása, 2005-ben arányuk lecsökkent 33 százalékra, 2009-ben arányuk ennél alacsonyabb, azok aránya, akik már legalább egy éve regisztrált munkakeresők az összes álláskeresőn belül 15 százalék. Számosságát tekintve ez 659 embert jelentett 2009 szeptemberében a városban. 2010 tavaszán azonban a – a válság elhúzódása miatt – már 1016 főről van szó, ők az álláskeresők 19 százalékát teszik ki. Ha a dinamikáját nézzük ennek a csoportnak, akkor azt láthatjuk, hogy a válság kezdetén 16-17 százalék volt az arányunk, majd 2009 tavaszára lecsökkent 13 százalékra, mert a válság nyomán nagyon sokan kerültek be új belépőként a regisztráltak körébe és a régóta bent lévők belső aránya változott csak, létszáma nőtt. 2010 tavaszán már közel 20 százalék arányuk, s mindezt annak a fényében kell értelmezni, hogy eközben az összes munkanélküli száma megduplázódott. Míg a 2008-ban mért 17 százalékos tartós álláskereső arány nem jelent 500 főt, addig 2010-ben a 19 százalék már ezer fölötti embert takar.
Tartósan (egy év túl) nyilvántartott regisztrált munkát keresõk aránya Székesfehérváron (2008-2010) 25 20 15 10
17.4 17.1 16.7 16.1 15.4
15.4 16.5 14 13.7 13.4 13.3 13.4 14.2 14.6 14.7
19.5 17.9 18.8 18.9 18.5
5 0
Aug Sze Okt Nov Dec Jan Feb Márc Árp Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec Jan Feb Márc
2008
2009
2010
forrás: ÁFSZ
82
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Iskolai végzettség szerint nézve a munkanélküliek megoszlását, 2000-ben még 28-29 százalékuk maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezett, egyharmaduk szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett, s szintén egyharmaduk szakközépiskolai, technikumi vagy gimnáziumi végzettséggel bírt. A diplomás regisztrált munkanélküliek száma a városban 200 fő alatt volt, ami akkor 6-7 százalékos részarányt jelentett az összes munkanélküli tekintve. 2009-ben már ehhez képest jól látható, hogy a diplomások aránya 11 százalék fölé nőtt, számuk is két és félszeresére, 505 főre bővült. Számszerűen minden csoportban nőtt a regisztráltak aránya, de az elmúlt év során az átlagnál nagyobb mértékben nőtt a képzettebbek kiszorulása a munkaerőpiacról.
Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele 100%
80%
60%
40%
20%
0%
1.9 4.8
2.3 7
3.1 8.3
39.2
36.4
2.8
2
24.6
28.3
21.2
20
33.2
egyetem fõiskola érettségi szakiskola szakmunkásképzõ 8. oszt. 8. oszt alatt
2.5
29.1
26.1 2.5
2.9
1.9
2000
2005
2009
Regisztrált munkanélküliek száma összesen Regisztrált munkanélküliek száma, férfi Regisztrált munkanélküliek száma, nő Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl összesen Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, férfi Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl, nő Regisztrált munkanélküliek száma, fizikai foglalkozású Regisztrált munkanélküliek száma, szellemi foglalkozású
2000 Fő 2591 1215 1376 1146 508 638 1731 860
2005 Fő 2675 1228 1447 895 387 508 1637 1038
2009 Fő 4450
2181 2269 1483 626 857 -
Forrás: KSH és ÁFSZ
83
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
5.2 Rendelkezésre állási támogatás 2009 őszén a 4450 regisztrált álláskereső 42 százaléka, 1887 fő részesül járadék típusú ellátásban, 2010 márciusában 1883 fő. Ilyen ellátásra az jogosult, aki álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonnyal rendelkezik, és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskeresők 9 százaléka ún. álláskeresési segélyt kap Fehérváron 2009 őszén 384 fő, 2010 tavaszán már 627 fő. Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítette. Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában.
Ellátásban részesülõ regisztrált álláskeresõk száma Székesfehérváron (2008-2010) járadék
3500
segély
RÁT
3000 511 490
2500 2000 1500 1000 500 0
464
293 293 321 376 387 288 404 232 227 314 630 627 349 384 197 574 333 410 442 483 322 347 186 374 348 462 187 330 196 198 192 196 285 284 317 288 246 1910 1886 1779 1883 1719 1766 1785 1830 1694 1665 1608 1719 1858 1421 1580 1246 995 970 962 1097
Aug Sze Okt Nov Dec Jan Feb Márc Árp Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec Jan Feb Márc
2008
2009
2010
forrás: ÁFSZ
A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának megszűnésével, illetve az álláskeresési támogatás lejártával azok az álláskeresők, akik az álláskeresési ellátás időszaka alatt a munkaerő-piaci szervezet közreműködésével sem tudtak elhelyezkedni, rászorultságuk esetén a települési
84
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
önkormányzattól kérhetnek rendszeres szociális segélyt. A munkanélküliek ellátásában gyakorlatilag ez utolsó utolsó „védőháló". 2009. április 1-től már aktív korúak rendelkezésre állási támogatása néven érhető el (RÁT). Ilyen támogatást kapott az álláskeresők 7 százaléka 2009. augusztusában Fehérváron az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása szerint 295 fő, 2010 márciusában 490 fő. Ezt, mivel az önkormányzat adja, így ezen támogatásról részletesebb területi információk is rendelkezésre állnak. A jogszabályok szerint a rendelkezésre álló támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, mely 2009-ben 28.500 Ft. A szociális adatbázis adatai alapján 2009. szeptemberéig már 415 főnek ítéltek meg ilyen támogatást. A rendelkezésre állási támogatást kapó székesfehérvári lakosok 22 százaléka fiatal, 18-29 éves korosztályba tartozik, 39 százalék a 30-44 éves, 39 százaléka pedig 45-59 éves korosztályba. Lakásméret szerint jellemző, hogy a RÁT kedvezményezettek közel fele 50 négyzetméter alatti lakásban él, 43 százaléka 50-74 nm közöttiben, s minden tizedik támogatott lakik ennél nagyobb lakásban. Demográfiai szempontból jellemző, hogy döntő többségük 70 százalékuk gyermektelen. Viszont 25 olyan RÁT támogatott is van a városban, akinek 3 vagy több gyermekről kellene gondoskodnia. Az álláskeresők 49 százaléka férfi, ezzel szemben a rendelkezésre állási támogatást igénybe vevőknek 54 százaléka. Minden harmadik közülük a város lakótelepes körzetében él, a belvárosban lakik 17 százalékuk, kertvárosi részben 23, s falusias körzetekben 27 százalékuk.
A RÁT kedvezményezettek korcsoportok szerint
18-29 év 30-44 év 22.3%
39.1%
38.6%
45-59 év
85
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Ha a RÁT támogatottak számát az iskolakörzetekre vetítjük, akkor a Vörösmarty, a Tóvárosi és a II. Rákóczi Ferenc beiskolázási körzetében van a legtöbb regisztrált álláskereső, pontosabban RÁT támogatást igénybevevő regisztrált álláskereső. Városrészenként a Palatováros, a Felsőváros, a Víziváros és az Alsóvárosban fordulnak elő nagyobb számban ilyen támogattak.
RÁT támogatást igénybevevõk száma városrészenként Történelmi belváros
22
Palotaváros
61
Szedreskert
19
Tóváros
23
Viziváros
51
Öreghegy
17
Almássy telep
13
Ráchegy-Búrtelep
31
Felsõváros
57
Vasút és környéke
21
Alsóváros-Maroshegy
55
Feketehegy
42
0
10
20
30
40
50
60
70 fõ
RÁT támogatottak száma iskolakörzetenként Felsõvárosi Hétvezér István Király Kodály Zoltán Kossuth Lajos Munkácsy Mihály Németh László II. Rákóczi Ferenc Széna téri Táncsics Mihály Tolnai utcai Tóvárosi Vasvári Pál Vízivárosi Vörösmarty Mihály Vörösmarty tagint (Farkasvermi) Zentai úti
12 8 25 21 12 18 16 40 18 29 30 49 14 14 51 36 19
0
10
20
30
40
50
60
86
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A területi különbségek esetén azt láthatjuk, hogy az ezer felnőttre jutó segélyezettek száma kiugróan magas a 10. választókerületben, ami ez esetben szinte kizárólagosan a 51. szavazókört jelenti (Móri út - Sörház tér - Fecskepart), ahol 37 segélyezett jut ezer felnőttre. Ugyanez érvényes az ezer felnőttre jutó segélyösszeg tekintetében is. A körzetre annyira jellemző ez a segély forma, hogy az összes RÁT kifizetés egytizede erre a szűk terültre koncentrál. Ezen kívül a már többször emlegetett 46-os (Mura és környéke) valamint a 84-es (Széchenyi, Hosszúsétatér) körzet tekinthető tipikus RÁT-os körzetnek. Az alábbi táblázat az öt leginkább érintett szavazókör sorrendjét mutatja az ezer felnőttre jutó segélyezettek és segélyek alapján. Szavazókör Szavazókörök sorrendje
Kerület
Elnevezés
Városi átlag 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Szedreskert Belváros Ősz u. Víziváros Prohászka Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Felsőváros Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy Öreghegy Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
1000 felnőttre jutó segélyezettek száma 37.1 33,7 33.8 14.7 12.7 10.4 10.3 10.1
51 84 46 42 6 76 86 34
Részarány az összes RÁT kedvezményezettből 8.9 5.8 7.8 3.8 2.6 2.6 1.9 2.7
1000 felnőttre jutó RÁT 1000 felnőttre jutó segély támogatott száma összege ezer Ft-ban 5.00 142 5,0 6,3 5,6 3,3 4,2 4,9 5,2 4,7 10,8 22,8 3,9 3,1 1,3 1,5 1,7 4,5 5,2 12,6 4,4
142 179 160 93 121 140 147 134 308 651 111 90 36 43 47 129 147 360 125
87
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
5.3 Rendszeres szociális segély A korábbi adatbázis alapján rendszeres szociális segélyt 1993-2003 között 1018 személy számára állapítottak meg, az egy személynek kifizetett átlagos támogatás 14,764 forint volt. A rendszeres szociális segély esetszámai 1993 és 2001 között nem mutattak nagy ingadozást, kivéve az 1997-es és 1998-as éveket, amikor (más támogatási formákhoz hasonlóan) ez a esetszám is kiugró volt. 2002-ben az esetszámok nagyjából megnégyszereződtek az előző évhez képest, majd 2003-ban az esetszámok már májusban elérték a teljes 2002-es évet, vagyis további emelkedésre lehetett számítani e tekintetben, ami be is következett. 2000-2002 között összesen 527 fő, 2006-2008 között pedig már 574 fő részesült rendszeres szociális segélyben, 2009-ben pedig a rendelkezésre állási támogatás bevezetéséig 244-en.
A rendszeres szociális segélyezettek számának alakulása RSZS 700
RÁT
fõ
600 500 415 400 300
527
574
511
200 244
100 0 2000-2002
2006-2008
2009*
2010**
* RSZS+RÁT **2010 február hó
A fehérvári szociális helyzetről sokat elárul az is, hogy a rendszeres szociális segélyt igénybevevők átlagos életkora az elmúlt tizenhét évben csaknem tíz évet csökkent, úgy, hogy emellett a város korszerkezete inkább az öregedés jellemzőit mutatja. Az 1993 előtt időszakban az átlagos igénybevevői életkor 57 év volt, 1994-ben 49 (a csökkentés természetesen nem egy év alatt következett be, mivel az 1993 előtti évek voltaképpen hat év átlagát mutatják az alacsony elemszám miatt összevonva), míg 2002-ben valamivel 41 év felett. 2003-ban aztán ismét nőtt az átlagos életkor egy kicsit. A korábbi évtizedben a csökkenésben az is szerepet játszik, hogy a rendszeres szociális segély
88
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
természeténél fogva a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának kifutását követte, így feltehetően számos fiatalabb munkanélküli számára került folyósításra az utóbbi években, lefelé hajtva az átlagéletkort. 2002-ben például 14 százalék volt a 18-29 év közötti igénybevevők aránya, ami a korábbi évek 3-8 százalékához képest jelentős emelkedésnek volt mondható.
A rendszeres szociális segélyt igénybevevõk átlagos életkora az elmúlt 17 évben 70
év
60
57 49.3 49.4
50
51.4 50.6 44.9 43.4
44
42.8 41.3
46.2
43.1 42.1 42.3 42.1 43.8
46.8
40 30 20 10 0 -1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
A rendszeres szociális segélyezettek korcsoportok szerint 100%
1.1
0.5
80%
41.6
40.7
3.1
3.8
48.8
51.5
60%
60-74 45-59 30-44 18-29
40% 50.6
51.3
6.6
2006
37.7
34.5
7.5
10.4
10.2
2007
2008
2009
20%
0%
89
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A legutóbbi szociális térkép óta a rendszeres szociális segélyezettek átlagéletkora 42-43 év között volt majdnem minden évben, ám 2008 végétől ismét elkezdett emelkedni, s idén már majdnem elérte a 12 évvel ezelőtti szintet. Ennek egyértelmű oka a munkanélküliség emelkedése és foglalkoztatási helyzet romlása. A kifizetett támogatások korcsoportos bontásából jól látható az utóbbi évek tendenciája, csökken a 30-44 évesek részaránya a rendszeres szociális segélyből, ellenben nő mind a fiatalok (18-29 éveseké), mind pedig a 45 éven felülieké. Míg utóbbiak 40-41 százalékban részesültek korábban a segélyekből 2006-2007-ben, 2008-2009-ben már 52-55 százalékban, miközben a 30-44 évesek aránya 51-ről 36 százalékra csökkent. A rendszeres szociális segélyek 54 százaléka gyermeknélküli háztartásokba jut, 19 százaléka olyan háztartásba ahol egy, 17 százaléka olyan helyre ahol kettő, 9 százaléka pedig olyan helyre ahol 3 vagy több gyermek is van. Háztartásnagyság szerint az összes segély 31 százaléka kétfős, 20 százaléka három fős, 15 százaléka 4 fős, 17 százaléka 5 fős, 9 százaléka 6 fős, 5 százaléka pedig 7 fős vagy nagyobb háztartásokba jut el. A RÁT-hoz hasonlóan a legtöbb rendszeres szociális segély a lakótelepi háztartásokba kerül, míg a legkevesebb a belvárosba (érthető demográfiai okok miatt).
A kifizetett rendszeres szociális segélyek körzetenkénti eloszlása 100% 27 80%
60%
23
29
25
40% 33
falusias kertvárosi lakótelep belvárosi
34
20% 17 0%
RÁT 2009
12
RSZS 2000-2009
Ha a rendszeres szociális segélyezettek számát az iskolakörzetekre vetítjük, akkor a 2009-es RÁT adatoknak megfelelő képet kapunk a korábbi évekről is, a segélyezett háztartásokból a Vörösmarty, a Tóvárosi és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola valamint a Táncsics beiskolázási
90
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
körzetében van a legtöbb. Városrészenként nézve az adatokat kifejezetten nagy az igánybevevők száma három városrészben (Palatováros, Felsőváros, Alsóváros) de az átlagnál többen vannak a Vízvárosban, Ráchegyen, és Feketehegyen is.
RSZS támogatást igénybevevõk száma városrészenként Történelmi belváros
88
Palotaváros
276
Szedreskert
88
Tóváros
57
Viziváros
171
Öreghegy
39
Almássy telep
52
Ráchegy-Búrtelep
183
Felsõváros
276
Vasút és környéke
45
Alsóváros-Maroshegy
271
Feketehegy
119
0
50
100
150
200
250
300 fõ
RSZS támogatottak száma iskolakörzetenként Felsõvárosi Hétvezér István Király Kodály Zoltán Kossuth Lajos Munkácsy Mihály Németh László II. Rákóczi Ferenc Széna téri Táncsics Mihály Tolnai utcai Tóvárosi Vasvári Pál Vízivárosi Vörösmarty Mihály Vörösmarty tagint (Farkasvermi) Zentai úti
95 28 100 97 19 63 73 115 53 131 94 219 116 49 201 114 98
0
50
100
150
200
250
91
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A területi különbségek esetén azt láthatjuk, hogy az ezer felnőttre jutó segélyezettek száma kiugróan magas a 10. választókerületben, ami ez esetben szinte kizárólagosan a 51. szavazókört jelenti (Móri út - Sörház tér - Fecskepart), ahol 180 segélyezett jutott az elmúlt tíz évben ezer felnőttre, de jóvűl átlag feletti Alsóváros vonatkozó mutatója a 20,1-es átlagértékkel szemben 65,2. Körzetenként a már többször emlegetett 46-os (Mura és környéke) valamint a 84-es (Széchenyi, Hosszúsétatér) körzet tekinthető tipikus RSZS körzetnek. Az alábbi táblázat az öt leginkább érintett szavazókör sorrendjét mutatja az ezer felnőttre jutó segélyezettek alapján. Szavazókör
Szavazókörök sorrendje
51 46 84 43 76
1000 felnőttre jutó segélyezettek száma 2000-2009 179.7 104.4 187.9 53.4 59.5
Részarány az összes RSZS segélyezettből 10.7 5.9 8.0 3.9 3.5
Ha az ezer főre eső segélyezettek számát nézzük, az 1993-2003-ra vonatkozó 9,4-es index a 2003-2009-es időszak egészére 13,8-ra nőtt. A belső arányokat nézve látszik, hogy most is azok a leginkább problémás kerületek, mint voltak 2003-ban, a Fecskepart és Alsóváros értéke kiugró most is. Rendszeres szociális segélyek Kerület Városi átlag 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Elnevezés
Szedreskert Belváros Ősz u.
Víziváros Prohászka Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Fecskepart Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy É Öreghegy D Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
1000 felnőttre jutó segélyezettek száma 1000 felnőttre jutó segélyezettek száma 1993-2003 2003-2009 9.40 13.8 8.39 12.94 4.69 6.52 7.43 3.59 7.71 6.74 8.68 42.96 11.91 6.72 4.80 2.98 3.14 3.89 8.95 19.51 9.51
13,9 14,0 9,6 7,7 5,7 9,4 14,0 19,3 25,0 65,9 15,9 6,6 2,9 1,9 2,8 21,5 22,1 48,7 13,1
92
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Ha azt vizsgáljuk, hogy rendszeres szociális segélyt ki hány éven keresztül kapott (expozíció), akkor azt találjuk, hogy az átlagos expozíciós idő 2,2 év. E mögött az a megoszlás van, hogy a támogatott személyek 30 százalékát csak egy évben, 44 százalékát 2 évben, 11 százalékát három éven keresztül is támogatni kellett ezen a módon. 10 százalék (69 fő) esetében 4 év, 3 százalék (19 fő) esetében 5 éven, 2 százalékuk esetében pedig 6-8 év között van a támogatási évek száma. Az expozíció átlaga városrészenként némileg eltérő, míg Ráchegy-Búrtelep esetében 2.52 és a Palotavárosban is 2.4, addig az Öreghegyen és az Almássy-telepen 1.7-1.9 év az átlag.
Rendszeres szociális segély átlagos expozíciós ideje városrészenként Történelmi belváros
2.24
Palotaváros
2.4
Szedreskert
2.14
Tóváros
2.08
Viziváros
2.13
Öreghegy
1.68
Almássy telep
1.88
Ráchegy-Búrtelep
2.52
Felsõváros
2.11
Vasút és környéke
1.78
Alsóváros-Maroshegy
2.3
Feketehegy
2.26
1
1.5
2
2.5
3 1-10 között átlag
93
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
6. ÁTMENETI SEGÉLYEK 6.1 Átmeneti szociális segély Székesfehérvár szociális rendelete értelmében átmeneti segély adható annak a 18. életévét betöltött személynek, aki önhibáján kívül létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és megélhetését nem képes biztosítani. A jelenleg érvényes gyakorlat szerint átmeneti segély negyedévente egy alkalommal adható, bár ettől el lehet térni, ha a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet lép fel. Az összegekre vonatkozó szabály, hogy a negyedévente kifizetésre kerülő segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének felét vagyis 2009-ben 14250 Ft-ot, de ettől is el lehet térni abban esetben lehet, ha a kérelmezőnek legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka van, melyet önerőből kiegyenlíteni nem tud, de ekkor sem haladhatja meg a segély összege az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát, 2009-ben 42750 forintot. Másik fő szabály, hogy az egy családban élők átmeneti segélyének együttes összege egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, az 57000 Ft-ot. Az átmeneti segélyek több formája is létezik, a hagyományos pénzbeli kifizetés mellett az önkormányzat átvállalhat bizonyos közműdíjakat, de adható gyógyszertámogatás és krízis segély is.
Átmeneti segélyezettek számának alakulása 2500 2098 1942
2000
1872 1590
1500
1422 1134
1000
1023 908
500
0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept.
94
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Székesfehérváron a szociális adatbázis adati alapján az átmeneti szociális segélyt kapottak száma folyamatosan csökken. Míg 2002-ben közel 2100 támogatott volt, akiket átlagosan 2 alkalommal kellett egy évben segélyezni, addig 2005-ben már csak 1590, 2008-ban pedig 1023. Az idei év első kilenc hónapjában 908 címre került segély folyósítva, ami az előző év hasonló időszakához képest kis mértékű emelkedés. Ennek oka valószínűleg a gazdasági válság hatása ez élethelyzetekre. Az átlagos támogatási összeg kis mértékben ugyan de emelkedik, igazodva a jogszabályi változásokhoz is, a 2002-ben mért átlagos 14 ezer forint, 2008-ra 19 ezer forintra nőtt. Az egy címre egy évben folyósított segélyezési alkalmak átlaga nem mutat jelentősebb ingadozást, átlagosan 2 alkalomról van szó. Az átlag azonban elfedi, hogy minden évben voltak olyan háztartások, családok ahova nem egyszer-kétszer, hanem 12-13 alkalommal is került átmeneti támogatás folyósítva különböző személyeknek, különböző jogcímeken. A kifizettek átmenti támogatások összege 2002-2004 között kb. évi 30 millió forint volt a városban, 2005-től azonban csökkenés regisztrálható. Míg 2005-ben 28 millió forint, 2006-ban pedig 25 millió forintról volt szó, 2007-ben és 2008-ban már csak 19-20 millióról, s ennél magasabb összeg 2009re sem várható. Ez 2002-2009 vonatkozásában összességében 196 millió forintot jelent, mely 23 ezer segélyezési alkalomból áll össze.
Átmeneti segély átlagának alakuklása átlagos összeg
25
átlagos támogatási alkalom
ezer Ft.
20
15
10
14.431
14.931
2
1.9
16.059
17.341
17.761
17.842
5
19.028
4
15.507 3
2
2
1.9
1.9
2 1.6
5
0
2
1
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept.
0
Az elmúlt nyolc évben kifizetett átmeneti segélyek 32 százalékát férfiaknak, 68 százalékát nőknek fizették ki. Gyermekek száma szerint nézve, a segélyek 52 százaléka gyermektelen családokba
95
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
érkezett, 22 százaléka egy gyermekes, 14 százaléka két gyermekes, 8 százaléka három gyermekes, 4 százaléka pedig 4 vagy több gyermeket nevelő családokba jutott. Életkor szerint, ha összességében nézzük az átmeneti segélyeket, a fiatalokra nem jellemző, hogy nagyobb arányban részesednének ebből a segélyformából, nyolc év átlagában mindössze a segélyek 4 százalék jutott rájuk, 34 százaléka a 30-44 éves korosztályba, 45 százaléka a 45-59 éves korcsoportba érkezett, míg az idősebbek felhasználási aránya ebből a segélyből 16 százalék. Ha időben nézzük a folyósított átmeneti szociális segélyek életkor szerinti alakulását, látható, hogyan fiatalodik az átmeneti segélyeket felhasználók aránya. Míg az előző szociális térkép készítésének évében a fiatalok aránya mindössze 2.3 százalék volt, addig 2009-ben már közel 9 százalék, s a 30-44-es korosztály aránya is 32.3 százalékról, 41.4 százalékra nőtt, miközben a 60 éven felüliek aránya negyedére zsugorodott ennél a segélynemnél.
A folyósított átmeneti szociális segélyek korcsoportok szerinti alakulása 100% 22.9
20.6
16.4
16
9.7
14.5
13.3
44.6
44.3
34.3
36.7
37.7
5.7
80%
60%
45.2
44.9
46.9
46.2
45.1
44.2 60-74 45-59 30-44 18-29
40%
20%
0%
41.4
30.3
32.3
33.6
33.7
1.6
2.3
3.2
4.1
6.6
5.7
7.5
8.7
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Településen belül a lakóhely típusát nézve az átmeneti segélyek 16 százaléka a belvárosba megy, 37 százaléka paneles körzetekbe, 24 százaléka kertvárosi, 23 százaléka pedig falusias jellegű területekre jut. Időben vizsgálva jellemző, hogy a falusias körzetek részaránya a felhasznált átmeneti segélyből folyamatosan nő, 20 százalékról 28 százalékra emelkedett 8 év alatt, míg a kertvárosi körzetek felhasználási aránya 25-ről 17 százalékra csökkent. A lakás alapterületét nézve, az átmeneti segélyt felhasználók 45 százaléka 50 nm alatti lakásban él, 47 százaléka pedig 50-74 nm közöttiben.
96
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Kiutalt átmeneti segély átlagának alakulása korcsoportonként 18-29 év
25
30-44 év
45-59 év
60-74 év
75-X
ezer Ft.
20 15 10 5 0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Korcsoportonként nézve a folyósított átmeneti támogatás átlagát 2002-2007 között minden évben 60-74 éves korosztályban volt a legmagasabb, az utóbbi két évben ehhez felzárkózott a 30-44 éves korosztály is. Másik átrendeződés, hogy 2002-2007 között a fiatalok átlaga volt a legkevesebb minden évben, 2008-2009-ben azonban a 75 éven felülieké. Ha azt vizsgáljuk, hogy átmeneti szociális segélyt ki hány éven keresztül kapott (expozíció), akkor azt találjuk, hogy az átlagos expozíciós idő ennél a segélynél 2,4 év. E mögött az a megoszlás van, hogy a támogatott személyek 49 százalékát csak egy évben, 19 százalékát 2 évben, 11 százalékát három éven keresztül is támogatni kellett ezen a módon. 6 százalék (313 fő) esetében 4 év, 6 százalék (288 fő) esetében 5 éven, 10 százalékuk esetében pedig 6-8 év között van a támogatási évek száma. – ez utóbbi azt jelenti, hogy a városban 474 olyan ember van, akit minimum 6 éven keresztül folyamatosan támogat „átmeneti” szociális segélyekkel a város. Az átlagos expozíciós idő a gyermekek számával párhuzamosan nő, míg gyermektelen támogatottak esetében 2.2, addig egy-két gyermekkel 2.4, három gyermekkel 2.6, ennél magasabb gyerekszám esetében 3.0 év az átlag. Az expozíció átlaga városrészenként is erősen eltérő, Belvárosban, a Felsővárosban, a Feketehegyen és a Ráchegyen a legmagasabb, a Tóvárosban és az Öreghegyen és az Almássy-telepen a legalacsonyabb.
97
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Átmeneti szociális segély átlagos expozíciós ideje városrészenként Történelmi belváros
2.92
Palotaváros
2.36
Szedreskert
2.17
Tóváros
1.91
Viziváros
2.2
Öreghegy
1.95
Almássy telep
1.9
Ráchegy-Búrtelep
2.57
Felsõváros
2.71
Vasút és környéke
2.01
Alsóváros-Maroshegy
2.44
Feketehegy
2.67
1
1.5
2
2.5
3 1-8 között átlag
A városi átlagokat tekintve ezer felnőttre a 2002-2009 közötti időszak egészét tekintve 59 segélyezett jut. Ez területileg rettenetesen koncentrált a 10. választókerületben, alapvetően a Felsőváros 51-es körzetére (Móri út, Sörház tér, Havranek), ahol az ezer felnőttre jutó támogatottak összevont indexe 218 (!). Az összes átmeneti segélyezett 17 százaléka a Felsővárosban él, 15 százaléka a Vízivárosban, 17 százaléka pedig a Palotavárosban koncentrálódik. Az egy főre jutó átmeneti segély átlaga összege nyolc évre számolva 2308 Ft/fő, több mint kétszer ennyi a Felsővárosban (5818 Ft), de magas a Feketehegyen is (3903 Ft), a Belvárosban is (3341 Ft) és kicsivel magasabb a Palotavárosban, Szedreskertben és Ráchegyen. Az átlagos segélyezési tételek száma 8 évre vonatkoztatva ezer főre számolva 270, a Felsővárosban ez a szám 850, az összes segélyezi alkalom 21 százaléka cím szerint ide koncentrál, ezt követi a Palotaváros 16 százalékkal és Alsóváros 11 százalékkal. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a kifizetett segélyek és a segélyezettek megoszlása városrészenként korrelál egymással, ám a segélyezési alkalmak esetében néhány körzetben komolyabb elmozdulás van. Ez azt is jelenti,hogy ezen körzetekben gyakrabban, de átlagosan kisebb összegű segélyek átmeneti folyósításáról van inkább szó.
98
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
Városrész Történelmi belváros Palotaváros Szedreskert Tóváros Viziváros Öreghegy Almássy telep Ráchegy-Búrtelep Felsőváros Vasút és környéke Alsóváros-Maroshegy Feketehegy Összesen
ELEMZÉS
Kifizetett segélyek megoszlása (%)
Segélyezettek megoszlása (%)
Segélyezési alkalmak megoszlása (%)
6,1 17,2 4,7 3,6 15,2 2,6 3,0 8,7 16,7 3,8 10,5 7,9
3,9 17,3 4,9 5,0 15,1 3,3 4,1 7,8 16,8 4,4 10,9 6,5
5,8 16,1 4,4 3,6 13,9 2,4 3,0 8,3 20,7 3,6 10,9 7,3
100 %
100 %
100 %
2002-2008 összevont adatsor
Kerület Városi átlag 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Elnevezés
Szedreskert Belváros Ősz u.
Víziváros Prohászka Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Fecskepart Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy É Öreghegy D Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
1 felnőttre jutó kifizetett segély összege 2002-2009
1000 felnőttre jutó segélyezettek száma 2002-2009
1000 felnőttre jutó segélyezési alkalmak száma 2002-2009
2308
59,0
270,7
2355 3341 2405 2315 1484 1471 2132 3157 3903 13051 2016 1419 563 428 501 2619 2458 3451 1977
62,9 54,0 54,1 62,6 43,8 52,0 64,3 72,0 83,1 336,7 52,2 39,8 27,5 15,5 14,3 57,1 61,4 80,1 56,2
258,1 372,9 250,6 251,3 164,4 169,9 235,8 342,3 418,8 2040,4 223,8 156,4 73,8 46,6 54,6 292,0 284,9 475,4 224,4
99
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A segélyfajta területi megoszlását az ezer felnőttre jutó segélyezési események mutatójával a legegyszerűbb összehasonlítani. Ebből az derül ki, hogy az egyes segélytípusok nem feltétlenül kumulálódnak azonos földrajzi területen. Másként fogalmazva, ha egy választókerületben az átlagosnál magasabb azok aránya, akiknek pl. távhőtartozását átvállalta az önkormányzat, ott nem biztos, hogy magasabb arányban találunk olyanokat is, akinek a víztartozását vállalta át az önkormányzat. A táblázatban vastagon szedtük az átlagot szignifikánsan meghaladó választókerületeket. Ha az átmeneti szociális támogatásokat utca szerint nézzük, a legtöbb támogatási alkalom érthetően a Sörház téri címeket érintette (itt működik a Kríziskezelő Központ) az elmúlt 8 évben, 499 ilyen esetről tud a szociális adatbázis. Ezt követi a Budai út (198), a Széchenyi út (186), a Kelemen Béla (171), a Mura utca (153), a Sarló (145), a Palotai (121), a Köfém (118) és a Tóvárosi címek (100), száz feletti segélyezési alkalommal. A rendszeres szociális segélyezettek számát iskolakörzetekre vetítve (és kivéve az elemzésből a hajléktalan szállót), akkor az derül ki, hogy a Tóvárosi, az István Király, a Tolnai utcai és a Táncsics Mihály Általános Iskola beiskolázási körzetében fordul elő leggyakrabban átmenti szociális segélyezés.
Átmeneti szociális segélyek támogatási alkalmai iskolakörzetenként 2002-2009 Felsõvárosi Hétvezér István Király Kodály Zoltán Kossuth Lajos Munkácsy Mihály Németh László II. Rákóczi Ferenc Széna téri Táncsics Mihály Tolnai utcai Tóvárosi Vasvári Pál Vízivárosi Vörösmarty Mihály* Vörösmarty tagint (Farkasvermi) Zentai úti
148 162 387 203 110 184 230 273 274 357 387 444 214 264 281 250 219
0
100
200
300
400
500
* Sörház tér nélkül
100
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
6.2 Krízissegély Krízissegélyt 2002 és 2009 között 91 alkalommal adott az önkormányzat mint átmenti anyagi segítség. Krízissegély baleset, elemi csapás, bűncselekmény esetén a károsultnak adható átmeneti segélyként akkor, ha az erre vonatkozó kérelmet az esemény bekövetkeztét követő 30 napon belül benyújtották és a krízis tényét hitelt érdemlően igazolta a kérelmező. A szociális rendelet értelmében a jogosultság megállapításánál a kérelmező és családja vagyoni viszonyainak vizsgálatát figyelmen kívül kell hagyni, de az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét és segély összege az öregségi nyugdíjminimum tízszeresét nem haladhatja meg, vagyis 2009-ben a 285000 Ftot. A krízissegélyre 2002-2009 között az önkormányzat 4,2 millió forintot költött. 2003-ban 827 ezer, 2004-ben 601 ezer, 2005-ben 377 ezer, 2006-ban 859 ezer, 2007-ben 704 ezer, az utóbbi két évben pedig évente 300 ezer forint körüli összeg volt a kifizetett krízis segély.
Kiutalt krízissegély alakulása esetek száma
80
60
átlagos összeg
szórás
ezer Ft.
25
75.182 67.303
63.161 56.25
54.872
50.321
50.083
40 34.273 29.914
31.983 20
11
12
2003
2004
39.068 37.218 22
20
38
34.444
10
23.511
14
11
15
47.123
8
9
2008
2009
5
4
0
2002
2005
2006
2007
0
Ha idősorosan nézzük a krízissegélyben részesülők számának alakulását, akkor 2002 és 2009 között két kiugró év volt, 2002-ben lefelé, 2006-ban felfelé mozdult el támogattak száma az átlagtól. 2006-ban, az eddigi „csúcsévben” 22 alkalommal adott az önkormányzat krízissegélyt. Ha a folyósított átlagokat nézzük, akkor 2003 volt a kimagasló év, akkor átlagosan 75 ezer forint összegről volt szó, azóta inkább csak 35-50 ezer közötti átlagokat láthatunk. Ennek megfelelően a folyósított összegek szórása is változatos képet mutat.
101
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Kifizetett krízissegély összege utcánként 2002-2009 között Széchenyi Gáz Rádió Vízaknai Sziget Lövolde Szabadságharcos Pöstyéni Szedreskerti ln Sarló Munkácsy M. Brassói Cserepes köz Kertalja Mikes Kelemen Ruttkai
299 270 218 200 190 170 170 150 150 124 110 100 100 100 100 100
0
50
100
150
200
250
300
350
ezer forint csak a 100 ezer forintot elérõ utcák listája
6.3 Kamatmentes kölcsönsegély Átmeneti segélyként kamatmentes kölcsönsegély állapítható meg annak a kérelmezőnek, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő esetében két és félszeresét. A kamatmentes kölcsönsegély felhasználható a lakbér illetve a közüzemi díj hátralékának legfeljebb 6 havi összegének megfelelő mértékű kiegyenlítésére, függetlenül a hátralék keletkezésének időpontjától, saját, vagy együtt élő közeli hozzátartozója ingyenes orvosi ellátás hatálya alá nem tartozó gyógykezelése során felmerülő költségre, gyógyászati segédeszköz beszerzésének, javításának költségére, közműre történő rákötés költségeinek kiegészítésére valamit a rendelet szerint „váratlan, el nem kerülhető, egyszeri kiadásra, amelyet az igénylő önerőből kifizetni képtelen és annak elmaradása igénylő létfenntartását vagy lakhatásának körülményeit fenyeget”. 2002 óta mindösszesen 61 alkalommal került sor ilyen kölcsön folyósítására, összesen 5 138 ezer Ft felhasználásával. A legtöbb kölcsönsegélyt 2002-ben adta az önkormányzat, 19 főnek összesen 1,3 millió forint értékben, átlagosan 68 ezer Ft/fő rátával. Az utóbbi három évben lényegesen alacsonyabb az ilyen módon támogatottak száma, 4-6 fő, viszont érezhetően nőtt a kölcsön összege, átlagosan 80-130 ezer forint között alakult. A legtöbb kölcsönsegély a Lövölde utcába került, ezt követi rangsorban a Király és az Ősz utca.
102
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Kiutalt kamatmentes kölcsönsegély alakulása esetek száma
140
átlagos összeg
szórás
ezer Ft.
20
130.402
120
111.595
100 80 60
0
81.803
74.513
68.36 19
10 59.948
40 20
15
94.382
21.494
11 35.247
9 30.329
53.153 28.442 5 17.409
32.55
9
26.218 4
4
2007
2008
5.86
2002
2003
2004
2005
2006
5
6
2009
0
Kifizetett kamatmentes kölcsönsegély összege utcánként 2002-2009 között Lövölde Király Õsz u. Köfém lakótelep Budai út József A. u. Horvát I. u. Árpád utca Sziget utca Palota út Erzsébet út Eötvös utca Toronysor Bátky Zsigmond u. Balatoni út Hübner András utca Károly János u.
835 547 535 329 304 240 168 135 135 110 103 100 100 100 100 100 100
0
200
400
600
800
1000
ezer forint
csak a 100 ezer forintot elérõ utcák listája
103
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
6.4 Gyógyszertámogatás A gyógyszertámogatás az igazolt gyógyszerkiadások alapján történő átmeneti segélyforma. A vonatkozó helyi szabály értelmében gyógyszertámogatás címén átmeneti segélyben részesíthető az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik és a háziorvos által igazolt havi gyógyszerkiadása, vagy a családtagok havi gyógyszerköltsége együttesen meghaladja az egy főre jutó jövedelem 10 százalékát, és a kérelmező családja viszonylatában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum dupláját, egyedül élő esetén 250 százalékát. Ez a támogatás negyedévente adható, melynek maximális összege az igazolt havi gyógyszerkiadás összege, de maximum 15 ezer Ft.
Gyógyszertámogatások számának alakulása 800
600
599 550 479 404
400
404 366
349 279
200
0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept.
Székesfehérváron a szociális adatbázis adati alapján a gyógyszertámogatások száma csökkenő tendenciát mutat, míg 2002-ben közel 600 támogatott volt, akiket átlagosan 2 alkalommal kellett egy évben ezen a módon segélyezni, addig 2005-ben már csak 400, 2008-ban pedig 349. Az idei év első kilenc hónapjában 279 címre került segély folyósítva, ami az előző év hasonló időszakával megegyező mértékű. Az átlagos támogatási összeg kis mértékben ugyan, de emelkedik, igazodva a jogszabályi változásokhoz is, a 2002-ben mért átlagos évi 16 ezer forint, 2008-ra 25 ezer forintra nőtt. Az egy címre egy évben folyósított segélyezési alkalmak átlaga nem mutat jelentősebb ingadozást, átlagosan 2 alaklomról van szó. Az átlag azonban elfedi, hogy minden évben voltak olyan háztartások, családok ahova nem egyszer-kétszer, hanem 12-13 alkalommal is került átmeneti támogatás folyósítva
104
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
különböző személyeknek, különböző jogcímeken. A kifizettek átmenti támogatások összege 2002-2004 között kb. évi 9-10 millió forint volt a városban, 2005-től azonban lecsökkent 8-9 millióra. Mindez 2002-2009 vonatkozásában összességében 69 millió forintot jelent, mely 7273 segélyezési alkalomból áll össze.
Gyógyszertámogatás átlagának alakuklása átlagos összeg
30
átlagos támogatási alkalom
24.579
25
22.739
20
ezer Ft.
5
18.226
19.255
4
22.529
20.534
20.271 3
15.952 15
2.1
2.2
2.2
2.1
2.2
2.1
2
1.8
2
10 1
5 0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept.
0
Az elmúlt nyolc évben kifizetett átmeneti segélyek 32 százalékát férfiaknak, 68 százalékát nőknek fizették ki, ezzel szemben a gyógyszertámogatások (mint egy speciális átmeneti jellegű támogatás) 21 százaléka került férfiakhoz, 79 százaléka nőkhöz. Gyermekek száma szerint nézve általában az átmeneti segély 52 százaléka gyermektelen háztartásokba érkezik, ezzel szemben a gyógyszertámogatások 91 százalékáról mondható ez el. Ez várható tendencia, hiszen a rendszeres gyógyszer szedés elsősorban az idősebb korosztályban okoz anyagi gondokat. Életkor szerint, ha összességében nézzük a kifizetett gyógyszertámogatásokat, a 30 év alatti igénylőkre egy százalékot sem éri el a kifizetett támogatás (536 ezer forint). Nyolc év átlagában ezen támogatások összegének 5 százalék jutott a 30-44 éves korosztályba, 24 százaléka pedig a 45-59 éves korcsoportba érkezett. Ezzel szemben a 60-74 évesek a támogatás 37, az ennél idősebbek 33 százalékát használták fel, vagyis tipikusa időseket támogató segélyként működik ez az ellátási forma. Terület jellege szerint az összes ilyen támogatás negyede, az öregedő belvárosba ment, 42 százaléka lakótelepeken élőkhöz került, 17 százaléka kertvárosi körzetbe, s 16 százaléka a város falusias jellegű kerületeibe. Ha időben nézzük a folyósított gyógyszertámogatásokat a körzet jellege
105
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
szerint, látható, hogy a lakótelepek részaránya folyamatosan csökken, szemben a 2007-ben mért 45 százalékkal, 2009-ben már csak 39 százalék volt, s ezzel párhuzamosan viszont az utóbbi években a falusias jellegű területek (Alsóváros, Maroshegy, Feketehegy) aránya növekedett.
A folyósított gyógyszertámogatások a körzet jellege szerint 100%
80%
15.9
15.1
13.8
15.3
14.1
14.6
15.6
17.9
19.4
18.5
16.8
15
18.1
16
20.3
18.6
60% 42
42.7
45.1
41.2
44.1
42
26.4
25.8
22.7
24.2
26.3
25.3
26.5
22.6
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
40%
39.4
38.6
falusias kertvárosi lakótelepi bevárosi
20%
0%
Gazdasági aktivitás szerint ezen támogatások 60 százalékát a rokkant vagy öregségi nyugdíjasok kapták meg. A lakás alapterületét nézve, míg az átmeneti segélyt felhasználók 45 százaléka él 50 nm alatti lakásban, addig a gyógyszertámogatást felvevőknek 39 százaléka, 52 százaléka pedig 50-74 nm közöttiben. Korcsoportonként nézve a folyósított gyógyszertámogatás átlagát minden évben 75-X éves korosztályban volt a legmagasabb, 2008-ban meghaladta már a 30 ezer forintit is. Az utóbbi évben ehhez felzárkózott a 60-74 éves idős korosztály is. A gyógyszertámogatásban részesített lakosok közel fele évente egy alkalommal kap támogatást, 15-20 százaléka 2 alkalommal, 10-15 százaléka pedig három alkalommal. Azok aránya, akik minden negyedévben kapnak gyógyszertámogatást éves szinten 20-25 százalék között ingadozott eddig minden évben.
106
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Kiutalt gyógyszertámogatás átlagának alakulása korcsoportonként 18-29 év
35
30-44 év
45-59 év
60-74 év
75-X
ezer Ft.
30 25 20 15 10 5 0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Egy címre folyósított gyógyszertámogatások alkalmainak megoszlása éves bontásban 100%
2 21
18
21
27
25
26
23
14
14
10
14
14
16
20
18
47
47
46
49
2006
2007
2008
2009*
80% 13
60%
19
12
15
47
47
46
50
2002
2003
2004
2005
15
25
15 24
40%
20%
0%
4 alk. 3 alk. 2 alk. 1 alk.
* 2009 csak szeptemberig, az elsõ három negyedévet mutatja
Ha azt vizsgáljuk, hogy gyógyszertámogatást ki hány éven keresztül kapott (expozíció), akkor azt találjuk, hogy az átlagos expozíciós idő ennél a segélynél 2,0 év. E mögött az a megoszlás van, hogy a támogatott személyek 55 százalékát csak egy évben, 19 százalékát 2 évben, 11 százalékát három éven keresztül is támogatni kellett ezen a módon. 6 százalék (99 fő) esetében 4 év, 3 százalék
107
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
(51 fő) esetében 5 éven, 6 százalékuk esetében pedig 6-8 év között van a támogatási évek száma – ez utóbbi azt jelenti, hogy a városban 95 olyan ember van, akit minimum 6 éven keresztül folyamatosan támogat „átmeneti” gyógyszertámogatással a város. Azok száma akiket 8 éve támogat így 21 fő. Az átlagos expozíciós idő a gyermekek számának emelkedésével csökken, míg gyermektelen támogatottak esetében 2.1, addig egy-két gyermekkel 1.7, három gyermekkel 1.6, ennél magasabb gyerekszám esetében 1.3 év az átlag. A nők és a nyugdíjasok esetében az átlagnál érthetően magasabb az expozíciós idő. Az expozíció átlaga városrészenként is erősen eltérő, részben igazodva a városrészek demográfiai és szociológiai összetételéhez. Meglepő módon nem a leginkább öregedő Belvárosban a legmagasabb az index értéke, bár kétségtelen, hogy itt is átlag feletti, hanem a Szedreskerti részben (2,58), ez követi csak a Belváros, a Víziváros a Palotaváros és a Vasút környék. Az átmeneti szociális segélyben érintettebb Felsőváros, a Feketehegy, Ráchegy a gyógyszertámogatások estében átlag alatti expozíciós mutatókkal bír.
Gyógyszertámogatások átlagos expozíciós ideje városrészenként Történelmi belváros
2.18
Palotaváros
2.11
Szedreskert
2.58
Tóváros
2.06
Viziváros
2.15
Öreghegy
1.78
Almássy telep
2.01
Ráchegy-Búrtelep
1.82
Felsõváros
1.85
Vasút és környéke
2.1
Alsóváros-Maroshegy
1.83
Feketehegy
1.74
1
1.5
2
2.5
3 1-8 között átlag
A városi átlagokat tekintve ezer felnőttre a 2002-2009 közötti időszak egészét tekintve 20 segélyezett jut. Ez területileg nagyjából egyenletesen oszlik el, egy kicsit magasabb a 10. választókerületben, különösen a már említett Felsőváros 51-es körzetében (Móri út, Sörház tér, Havranek), ahol az ezer felnőttre jutó támogatottak összevont indexe 245. Az összes átmeneti
108
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
segélyezett 12 százaléka a Palotavárosban él, 15 százaléka a Vízivárosban, 12 százaléka pedig a Alsóvárosban koncentrálódik. Az egy főre jutó gyógyszertámogatás átlaga a teljes népességre vetítve nyolc évre számolva 819 Ft/fő, több mint kétszer ennyi a Szedreskertben (1991 Ft), de magas a Vasút környékén is (1356 Ft), a Belvárosban (1165 Ft) és kicsivel magasabb a Tóvárosban (1011). Ez utóbbi esetében az ott lévő idősek otthona is megnyomja az átlagot. Az átlagos támogatási alkalmak száma 8 évre vonatkoztatva ezer főre számolva 86, a Szedreskertben ez a szám 204. Az összes segélyezi alkalom 17 százaléka cím szerint a Vizivárosban van (itt is található szociális otthon), ezt követi a Palotaváros 13 százalékkal és Alsóváros illetve a Szedreskert 10-10 százalékkal. Az alábbi táblázat ezeket a megoszlásokat mutatja összegzően.
Városrész Történelmi belváros Palotaváros Szedreskert Tóváros Viziváros Öreghegy Almássy telep Ráchegy-Búrtelep Felsőváros Vasút és környéke Alsóváros-Maroshegy Feketehegy Összesen
Kifizetett gyógyszertámogatások megoszlása (%)
Támogatottak megoszlása (%)
Támogatási alkalmak megoszlása (%)
6,0 12,9 11,2 7,0 18,0 4,5 4,8 5,1 7,0 9,9 10,1 3,6
5,5 12,3 7,6 6,4 14,8 5,6 4,7 7,3 10,0 8,1 12,4 5,4
6,4 13,0 10,9 7,0 16,9 4,7 4,8 5,4 8,2 9,1 10,0 3,7
100 %
100 %
100 %
2002-2009 összevont adatsor
Ha a gyógyszertámogatásokat utca szerint nézzük, a legtöbb kifizetett összeg a Mészöly Géza, az Ősz utcai, a Budai úti és Szedreskerti ln. címeket érintette az elmúlt 8 évben, több mint 2 millió forint gyógyszertámogatás került kifizetésre utcánként.
109
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
Kerület Városi átlag 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Elnevezés
ELEMZÉS
1 felnőttre jutó támogatási összeg 2002-2009
1000 felnőttre jutó támogatottak száma 2002-2009
1000 felnőttre jutó támogatási alkalmak száma 2002-2009
819
20,1
86,0
1991 1165 1399 749 1356 1011 830 592 622 1389 603 515 570 345 218 393 710 866 777
33,1 26,0 24,2 17,5 27,3 22,6 18,5 14,7 23,2 47,3 21,8 13,3 13,1 9,7 7,6 17,5 20,4 22,0 24,8
204,4 129,4 133,9 76,0 130,9 106,0 87,6 63,3 67,4 172,6 71,4 55,1 59,4 37,7 24,2 47,2 75,5 97,9 78,8
Szedreskert Belváros Ősz u.
Víziváros Prohászka Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Fecskepart Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy É Öreghegy D Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
Kifizetett gyógyszertámogatások összege utcánként 2002-2009 között Mészöly Géza Õsz Szedreskerti Budai Palotai Széchenyi Deák Ferenc Kelemen Béla Rádió Horvát István Tóvárosi Toronysor Prohászka O. Rákóczi József Attila Sarló Lövolde Sütõ
2934.8 2536.276 2501.84 2311.54 1974.36 1893.161 1886.3 1732.371 1593.735 1570.75 1495.59 1410.98 1336.6 1258.633 1233 1218.379 1141.8 1053.35
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
3500
ezer forint csak a 1 millió forintot elérõ utcák listája
110
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A területi különbségek esetén azt láthatjuk, hogy az ezer felnőttre jutó gyógyszertámogatottak száma kiugróan magas a 1. szavazókörben (Palotai-Mészöly Géza-Bőrgyár), ahol 375 támogatott jutott az elmúlt tíz évben ezer felnőttre, de jóval átlag feletti a Szedreskerti ln., az Ősz utca és környéke, a Lövölde és környéke, a Mura utca és környéke valamint a Széchenyi- Hosszúsétatér körzete. Az alábbi táblázat a hat leginkább érintett szavazókör sorrendjét mutatja az ezer felnőttre jutó támogatott alapján.
Szavazókör
Szavazókörök sorrendje
1 3 11 24 51 84
1000 felnőttre jutó támogatottak száma 2000-2009 374.7 260.2 282.7 234.4 245.0 252.5
Részarány az összes gyógyszertámogatottból 2.8 1.9 1.9 1.9 4.4 2.4
111
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
7. EGYÉB PÉNZBELI SZOCIÁLIS SEGÉLYEK 7.1 Temetési segély és hamvasztási támogatás Az önkormányzat temetési és hamvasztási támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik kivéve, ha az elhunyt hadirokkant volt. A szociális rendelet értelmében Székesfehérváron temetési segélyben az a személy részesíthető, aki a temetésről gondoskodott és családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét, egyedül élő esetén háromszorosát. A temetési segély összege a család összes jövedelmének figyelembe vételével kerül megállapításra, 14 és 25 ezer forint közötti összegben. A hamvasztási támogatás összege 10.000 forint.
Temetési segély és hamvasztási támogatások számának alakulása 600 500
479
460
436
411
400
394 362 281
300
217
200 100 0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept.
Székesfehérváron a temetési segélyek és a hamvasztási támogatások száma csökkenő tendenciát mutat, míg 2002-ben közel 500 támogatott volt, addig 2006-ban már csak alig 400, 2008-ban pedig 281. Az idei év első kilenc hónapjában 217 címre került ilyen segély folyósításra, ami az előző év hasonló időszakával megegyező mértékű. Összességében nyolc év alatt 2963 támogatott 55 millió forintot kapott ilyen jogcímen, átlagosan 18744 forintot biztosítva. A legkisebb hozzájárulás 7000 Ft-volt, a legtöbb támogatás amit ilyen jogcímeken egy családnak kifizetésre került (több temetéshez kapcsolódva) 66000 Ft volt.
112
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Az átlagos támogatási összeg kis mértékben ugyan de emelkedik, a 2002-ben mért átlagos évi 14 ezer forint, 2008-ra 22 ezer forintra nőtt. Az egy címre egy évben folyósított segélyezési, támogatási alkalmak átlaga nem mutat jelentősebb ingadozást, az ellátási forma jellegéből adódóan korlátozottan vehetik csak igénybe a családtagok. A támogatottak fele egyszer, másik fele kétszer kapott már ilyen jellegű támogatást. Vannak a városban olyan háztartások, akik kettőnél több alkalommal vettek igénybe ilyen támogatást (79 család) A kifizettek temetési segélyek és hamvasztási támogatások összege évi 6-8 millió forint volt a városban az elmúlt nyolc évben, mindez 2002-2009 vonatkozásában összességében 55.5 millió forintot jelent, mely 4629 segélyezési alkalomból állt össze.
Egy címre kifiezett temetési segély és hamvasztási támogatás átlaga temetési segély átlag
20
15
ezer Ft.
12.449 10.492 10
9.184
hamvasztási támogatás átlaga*
14.942
16.229 16.264
13.358
13.672
13.38
10.233
10.184
10.097
10.162
10
2004
2005
2006
2007
2008
10.083
7.032 5
0
2002
2003
2009 szept.
* A támogatás egységesen 10 ezer Ft, az ettõl eltérõ összeg oka, hogy vannak akik többször kaptak ilyen támogatást
Az elmúlt nyolc évben kifizetett temetési segélyek és hamvasztási támogatások 23 százalékát férfiaknak, 67 százalékát nőknek fizették ki, ennek oka nyilvánvalóan a nők magasabb túlélési aránya, így a kérelmezők többsége idős nő. Életkor szerint, ha összességében nézzük a kifizetett temetési segélyeket, akkor a 30 év alatti igénylők aránya alig éri el a két százalékot, s ugyanez áll a kifizetett támogatásra is (1,4 millió). Ezen támogatások összegének 13 százalék jutott a 30-44 éves korosztályba, 29 százaléka pedig a 45-59 éves korcsoportba érkezett. Ezzel szemben a 60-74 évesek a támogatás 33, az ennél idősebbek 32 százalékát használták fel, vagyis elsősorban az időseket támogató segélyként működik ez az ellátási forma is. Terület jellege szerint a kifizetett támogatások sokkal kiegyensúlyozott képet mutatnak mint
113
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
más ellátások. A temetési segélyek ötöde a belvárosba ment, 39 százaléka lakótelepeken élőkhöz került, 24 százaléka kertvárosi körzetbe, s 18 százaléka a város falusias jellegű kerületeibe. Ha időben nézzük a folyósított temetési segélyeket és hamvasztási támogatásokat a körzet jellege szerint, látható, hogy az utóbbi években a Belváros részaránya növekszik, lakótelepek részaránya folyamatosan változik, s ezzel párhuzamosan viszont az utóbbi években a falusias jellegű területek (Alsóváros, Maroshegy, Feketehegy) aránya növekedett.
A folyósított temetési segélyek a körzet jellege szerint 100% 17.3
17.1
16.1
16.6
17.2
18.7
21.5
23.7
27
25.1
21.7
23.5
19.2
80% 27.1
23.2
60%
23.3 falusias kertvárosi
40%
40.5
37.2
18.3
21
2002
2003
37.2
lakótelepi 36.8
35.6
41.1
43.8
34.8
23
20.8
16.6
15.8
18.5
20.6
2004
2005
2006
2007
2008
2009
bevárosi
20%
0%
Ha azt vizsgáljuk, hogy temetési segélyeknek mekkora az expozíciós ideje, akkor azt találjuk, hogy az átlagos expozíciós idő ennél a segélynél mindössze 1,02 év, ami azt jelenti, hogy a támogatottak 97 százaléka csak egy évben vette igényben a támogatást, 75 család pedig két különböző évben is. A városi átlagokat tekintve ezer felnőttre a 2002-2009 közötti időszak egészét tekintve 35,4 segélyezett jut. Ez területileg nagyjából egyenletesen oszlik el, egy kicsit magasabb az 5. (Prohászka) és 12. (Almássy-telep) kerületben, különösen a 24 (Deák-Lövölde), 25 (Horvát István), 56 (Király sor, Széna tér), 84-es (Hosszúsétatér-Széchenyi) körzetekben, ahol az ezer felnőttre jutó támogatottak összevont indexe 60-70. Az összes olyan lakos, aki temetési segélyben részesült 29 százaléka a Vizivárosban él, 19 százaléka a Palotavárosban, 17 százaléka pedig a Alsóvárosban koncentrálódik. Az egy főre jutó temetési segély átlaga a teljes népességre vetítve nyolc évre számolva 664 Ft/fő, s ez
114
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
területileg nem igen tér el. Az átlagos segélyezési alkalmak száma 8 évre vonatkoztatva ezer főre számolva 55. Városrész
Történelmi belváros Palotaváros Szedreskert Tóváros Viziváros Öreghegy Almássy telep Ráchegy-Búrtelep Felsőváros Vasút és környéke Alsóváros-Maroshegy Feketehegy Összesen
Kifizetett temetési segélyek és hamvasztási támogatások megoszlása (%)
Segélyezettek és támogatottak megoszlása (%)
Segélyezési és támogatási alkalmak megoszlása (%)
4,6 11,0 5,7 6,9 17,0 8,6 9,0 7,2 7,7 7,9 9,1 5,1
7,9 19,1 9,5 12,2 29,1 16,0 15,7 12,8 14,2 13,7 17,3 8,8
4,6 10,9 5,6 7,2 17,4 8,5 9,3 7,1 7,4 8,3 8,8 4,9
100 %
100 %
100 %
2002-2009 összevont adatsor
Kerület Városi átlag 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Elnevezés
Szedreskert Belváros Ősz u.
Víziváros Prohászka Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Fecskepart Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy É Öreghegy D Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
1 felnőttre jutó támogatási összeg 2002-2009
1000 felnőttre jutó támogatottak száma 2002-2009
1000 felnőttre jutó támogatási alkalmak száma 2002-2009
664 823 725 842 704 882 811 570 411 728 800 758 911 758 541 344 581 659 676 560
35,4 41,6 37,7 42,9 36,9 46,1 43,2 30,8 20,8 37,8 44,1 43,0 47,5 39,9 28,5 20,9 32,5 33,8 41,7 31,1
55,4 68,1 60,6 71,8 60,1 76,6 70,7 47,8 33,3 57,7 62,7 62,0 78,9 64,6 43,6 28,9 47,5 53,8 52,0 45,7
115
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Ha a kifizetett temetési segélyeket utca szerint nézzük, a legtöbb kifizetett összeg a Budai úti címeket érintett, ezt követi a Tóvárosi, a Sarló, Kelem Béla és a Horvát István, vagyis jellemzően lakótelepek. Az utca nagysága és a kifizetett összeg között összefüggés van, és ennek oka hogy ez a segélynem igazából meglehetősen egységesen ér mindenkit, így ahol többen laknak, ott értelemszerűem több összeg kerül felhasználásra..
Kifizetett temetési segélyek összege utcánként 2002-2009 között Budai Tóvárosi Sarló Kelemen Béla Horvát István Széchenyi Szedreskerti József Attila Sziget Deák Ferenc Rákóczi Palotai Gáz Rádió Prohászka O. Lövolde Õsz Tolnai Toronysor Semmelweis Ignác Széna Köfém Cserepes
2304
1621 1468 1310 1209 1200 1149 1137 1107 1006 878 870 802 763 746 714 694 678 646 639 548 535 509
0
500
1000
1500 ezer forint
2000
2500
csak az 500 ezer forintot elérõ utcák listája
Az alábbi táblázat a hat leginkább érintett szavazókör sorrendjét mutatja az ezer felnőttre jutó támogatott alapján. Szavazókör
Szavazókörök sorrendje
24 25 76 84 54 1
1000 felnőttre jutó támogatottak száma 2000-2009 62.5 72.8 74.1 63.1 55.4 53.0
Részarány az összes gyógyszertámogatottból 1.5 1.6 1.5 1.5 2.0 1.5
116
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
7.2 Időskorúak járadéka Az időskorúak járadékának megállapítására, folyósítására és megszüntetésére a szociális törvény megfelelő paragrafusai vonatkoznak, így annak helyi szabályozására nincs lehetőség. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A járadék összege a jövedelemmel nem rendelkező jogosultak esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-130 százaléka között alakulhat, vagyis 2009-ben 22800 és 37050 forint, a jövedelemmel rendelkező jogosult esetén pedig fenti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
Idõskorúak járadékának megítélése határozatok*
60
átlagos járadék összeg 52
23.919
50 41
40
18.926 18.512 18.424 18.955
20.533
21.381
21.227
22.087
27.006 24.749
25
22.977
20
30
15 20
20
17
10 0
30
8
7
1998
1999
16
15
2000
2001
2002
2003
9
8
2004
2005
10 14
10
2006
5
2007
2008
2009
0
* egy emberre vonatkozóan több határozat is születhet (pl. változik az összeg)
A szociális adatbázis alapján az elmúlt 10 évben 217 olyan határozat született, mely időskorúak járadék megállapítására vonatkozott. Azok száma akiket ilye módon ellátásban kell vagy az elmúlt években kellett részesíteni, 56 fő az adatbázis alapján. A járadék átlaga 2009-ben 27000 forint volt.
117
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
7.3 Nyugdíjasok gépkocsi fenntartási szociális támogatása Az önkormányzat gépkocsi fenntartási szociális támogatásban részesíti azt a székesfehérvári állandó lakhellyel rendelkező nyugdíjast, aki személygépkocsival rendelkezik és a megállapított éves gépjárműadót megfizette. A kedvezmény egy személygépkocsi után vehető igénybe, összege egy személygépkocsi éves gépjárműadójának 30 százaléka. Erre a támogatási típusra vonatkozóan a 2008-as évből vannak teljes körű adatok. Az adatbázis alapján 2008-ban közel 3000 (pontosabban 2986) érintett kapott gépkocsi fenntartási támogatást, 76 százalékban idős férfiakról van szó, 24 százalékban nőkről. Jellemző, hogy többségük egyfős háztartásban él. Lakókörzet szerinti megoszlásuk tekintetében az mondható el, hogy 18 százalékuk a belvárosban lakik, 31 százalékuk valamelyik lakótelepi körzetben, 34 százalékuk a kertvárosi részeken és 17 százalékuk a város falusias részein él, s jellemzően a 60-74 éves korosztályba tartoznak.
Idõskorúak gépkocsifenntartási támogatásában részesülõk száma városrészenként Történelmi belváros
147
Palotaváros
219
Szedreskert
127
Tóváros
183
Viziváros
452
Öreghegy
482
Almássy telep
337
Ráchegy-Búrtelep
239
Felsõváros
226
Vasút és környéke
182
Alsóváros-Maroshegy
287
Feketehegy
87
0
100
200
300
400
500
fõ
Városrészenként nézve a támogatottak, jól látható, hogy a legtöbb olyan időskorú, aki gépkocsi fenntartási támogatásban részesült az Öreghegyen él, ahol az átlagnál magasabb az életszínvonal, több a gépjárművek aránya, s hagyományos lakótelepek közül is inkább az Almássy-telep emelkedik ki, nem pedig a sokkal nagyobb lélekszámú Palotaváros. Míg az ezer lakosra jutó támogatottak száma városi szinten 36 fő, addig az Öreghegyen 45, az Almássy-telepen pedig 56.
118
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
7.4 Ápolási díj Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi támogatás. Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit és a támogatást megállapító eljárás szabályait a szociális törvény megfelelő passzusai szabályozzák, de az önkormányzatnak azért ebben is van mozgástere. Összege fő szabályként a mindenkori öregségi nyugdíjminimum, de jogorvoslati kérelemre bizonyos esetekben esetben a Közgyűlés az ápolási díj összegét ennél magasabb összegben, maximum a minimálbér összegében is meghatározhatja. Ápolási díjat az utóbbi három évben közel 500 családnak folyósítanak vagy folyósítottak, az elmúlt 15 év vonatkozásában több 3800 határozat született ezzel kapcsolatban a szociális irodán. Az ápolási díjak átlagos összege 1993 óta nem meglepő növekedést mutat, a nyugdíjminimumhoz való kötöttség hatása jól érvényesül.
Idõskorúak járadékának megítélése határozatok száma*
1000
átlagos járadék összeg Ft.
30
25.52 24.975 25.085 25.044
800 20.096 19.371 19.953
600 15.095
15.887
20.754
21.822
23.26
20
16.988
476
15
374
400 303
149 101
0
25
736
13.391
200
26.814
1993
1996
128
1997
173 108
1998
154
302
10
269
174 101
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
5 53 2009
0
* egy emberre vonatkozóan több határozat is születhet (pl. változik az összeg)
Az elmúlt években a kifizetett ápolási díjak 25 százalékát férfiaknak, 75 százalékát nőknek fizették ki, ennek oka nyilvánvalóan a kérelmezők által végzett gondozási munka jellegében keresendő. Háztartás szerkezet szerint, a kérelmezők háromnegyedének háztartásában nincs gyermek, 60 százalékban 50-74 négyzetméteres lakásban élnek (az ennél kisebb lakásban élők aránya 22 százalék körükben), többségében két vagy három fős háztartásokban. Életkor szerint, ha összességében nézzük
119
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
a kifizetett ápolási díjakat, akkor a 30 év alatti igénylők aránya alig éri el az egy százalékot, s ugyanez áll a kifizetett támogatásra is. Ezen támogatások összegének 16-19 százalék jutott a 30-44 éves korosztály által gondozást végzőkhöz, 55-57 százaléka pedig a 45-59 éves korcsoportba érkezett. Terület jellege szerint a kifizetett ápolási díjak kiegyensúlyozott képet mutatnak mint más ellátások, összevetve az állandó lakosok arányával csak a belváros (ahol az átlagnál magasabb az idős népesség aránya) van egy kicsit felülreprezentálva s a falusias körzetek (Alsóváros, Maroshegy, Feketehegy) néhány százalékponttal vannak alulreprezentálva. Az ápolási díjak harmada a lakótelepeken élőkhöz kerül, 25 százaléka kertvárosi körzetbe, s 24 százaléka a város falusias jellegű kerületeibe.
Az ápolási díjak megoszlása a körzet jellege szerint 100% 24.1
23.4
19.2
24.7
26.6
26.9
80%
60%
falusias kertvárosi lakótelepi
40%
33.6
32.2
33.2
17.4
17.7
15.5
belvárosi
20%
0%
összeg megoszlása
állandó lakosok megoszlása támogatottak megoszlása
Ha azt vizsgáljuk, hogy temetési segélyeknek mekkora az expozíciós ideje, akkor azt találjuk, hogy az átlagos expozíciós idő ennél a segélynél is kb. 2 év, a támogatottak 47 százaléka jellemzően inkább csak egy évben jogosultak a támogatásra, 24 százalékuk két éven keresztül, 21 százalékuk három éven keresztül, 8 százalékuknál pedig ennél hosszabb időn keresztül is fennáll a jogosultság. A városi átlagokat tekintve ezer felnőttre a 2002-2009 közötti időszak egészét tekintve 5,0 segélyezett jut. Ez területileg nagyjából egyenletesen oszlik el, egy kicsit magasabb az 18. (Alsóváros) és a 9-10 (Feketehegy-Felsőváros) kerületben, különösen a 28 (Budai-Esze), 25 (Horvát István), 31 (Tóváros), 84-es (Hosszúsétatér-Széchenyi) körzetekben, ahol az ezer felnőttre jutó támogatottak
120
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
összevont indexe 10 feletti. Az összes olyan lakos, aki ápolási díjban részesült 15 százaléka a Vizivárosban él, 12 százaléka a Palotavárosban, 11 százaléka pedig az Öreghegyen él. Az egy főre jutó kifizetett ápolási díj átlaga a teljes népességre vetítve nyolc évre számolva 1846 Ft/fő
Ápolási díjak átlagos expozíciós ideje városrészenként Történelmi belváros
1.84
Palotaváros
1.73
Szedreskert
2.35
Tóváros
2.16
Viziváros
2.01
Öreghegy
1.95
Almássy telep
1.89
Ráchegy-Búrtelep
1.92
Felsõváros
2
Vasút és környéke
1.71
Alsóváros-Maroshegy
2.03
Feketehegy
1.94
1
1.5
2
2.5
3 1-5 között átlag
Városrész
Kifizetett ápolási díjak megoszlása (%) Történelmi belváros 3,9 Palotaváros 11,9 Szedreskert 4,9 Tóváros 7,1 Viziváros 15,5 Öreghegy 10,6 Almássy telep 6,6 Ráchegy-Búrtelep 5,6 Felsőváros 7,3 Vasút és környéke 5,4 Alsóváros-Maroshegy 12,7 Feketehegy 8,4 Összesen 100 %
Segélyezettek megoszlása (%) 4,4 12,1 3,9 5,6 14,5 11,4 8,0 6,3 8,0 6,3 12,8 6,8 100 %
2002-2009 összevont adatsor
121
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
Kerület
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
ELEMZÉS
Elnevezés
1 felnőttre jutó támogatási összeg 2002-2009
Városi átlag Szedreskert Belváros Ősz u.
1846 1970 1708 2795 1405 1681 2319 1700 1256 3309 2427 1841 1278 2037 1670 1353 1304 1375 3945 1722
Víziváros Prohászka Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Fecskepart Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy É Öreghegy D Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
1000 felnőttre jutó támogatottak száma 2002-2009 5,0 4,2 5,1 6,5 3,9 5,3 4,9 4,2 3,9 7,2 6,9 5,6 4,5 6,4 5,2 3,5 4,5 3,4 8,9 5,3
Az alábbi táblázat a hat leginkább érintett szavazókör sorrendjét mutatja az ezer felnőttre jutó támogatott alapján. Szavazókör
Szavazókörök sorrendje
11 25 28 84 46 31
1000 felnőttre jutó támogatottak száma 2000-2009 10.6 12.7 10.3 19.6 10.5 10.1
Részarány az összes gyógyszertámogatottból 2.2 1.9 1.9 3.4 2.4 2.1
122
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
7.5 Hadigondozás Speciális pénzbeli ellátási forma a hadiárvák, hadiözvegyek, hadigondozottak ellátása, melyről külön törvény, a 1994. évi XLV. törvény a hadigondozásról rendelkezik. A törvény értelmében a hadirokkant gyermeke hadigyámoltnak minősül
a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig, ha oktatási
intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig, ha a gyermek a fenti időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára az életkorra tekintet nélkül, feltéve, hogy a munkaképességének csökkenése a 67 százalékot elérte. A járadékban részesülő hadirokkantat a saját háztartásában nevelt vagy egészségi állapota miatt intézményben elhelyezett gyermeke után nevelési pótlék illeti meg. A törvény értelmében hadiárva a szolgálat következtében meghalt személynek, ill. a meghalt hadirokkantnak a gyermeke a fentiekben meghatározott feltételek fennállása esetén. A hadiárvát a feltételek fennállása esetén havi rendszeres járadék illeti meg. Ezen túl a hadigondozott családtagot is havi rendszeres járadék illeti meg. A hadiárva egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékának összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 százaléka. Összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 75 százaléka. Hadigondozásra vonatkozó bejegyzést 440 esetben tartalmaz a szociális adatbázis.
Hadigonozási ellátásokban részesülõk számának alakulása 350 311
300 250 204
200
160
150
155
149
160 141
100
105
102
2008
2009 szept.
50 0 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Székesfehérváron a szociális adatbázis adati alapján hadigondozási ellátásokban részesülők 2001-től folyamatosan csökken, míg 2001-ben több mint 300 támogatottat tartott nyilván a város, s 2006-ban már csak 160-at, addig 2008-ra alig 100 főre csökkent számuk. Az elmúlt tíz évben hadigondozásban részesülők kétharmadát (64 százalék) nők teszik ki, s
123
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
életkor szerint, ha összességében nézzük – nyilván az ellátási forma sajátosságaihoz igazodva – túlnyomórészt idősödő vagy kifejezetten idős embereket érint, a 60 év alattiak aránya alig haladja meg a 6 százalékot. 41 százaléka a 60-74 éves, 52 százaléka pedig 75 éves vagy idősebb korosztályból kerül ki. Ezen ellátottak jellemzően 50-74 négyzetméteres lakásban, 98 százalékban gyermektelen, döntően két fős háztartásban élnek. Terület jellege szerint az összes hadigondozott negyede a belvárosban él, 28 százaléka kertvárosi részekben lakik, 31 százalékuk pedig paneles körzetekben, míg a falusias városrészekben átlag alatti az arányuk.
Hadigodozási ellátásban részesülõk száma városrészenként Történelmi belváros
38
Palotaváros
28
Szedreskert
20
Tóváros
21
Viziváros
79
Öreghegy
51
Almássy telep
44
Ráchegy-Búrtelep
24
Felsõváros
32
Vasút és környéke
42
Alsóváros-Maroshegy
45
Feketehegy
9
0
20
40
60
80
100
fõ
Városrészenként nézve az ellátásban részesülőket, jól látható, hogy a legtöbb olyan időskorú, aki valamilyen hadigondozási ellátásban részesül a Vízivárosban él, ezt követi az Öreghegy, s hagyományos lakótelepek közül inkább csak az Almássy-telep emelkedik ki, nem pedig a sokkal nagyobb lélekszámú Palotaváros.
124
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
8. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 8.1 Közgyógyellátás A szociálisan rászoruló személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki, a jogosultság megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik. Közgyógyellátásra vonatkozó bejegyzést 4686 esetben tartalmaz a szociális adatbázis.
Közgyógyellátás számának alakulása 4000 3500
3253
3000
2836
2500
2222
2000 1500
2265 2057
1961 1743 1555
931
1000
770
500 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept.
Székesfehérváron a szociális adatbázis adati alapján a közgyógyellátások megítélésnek száma 2006-ig folyamatosan emelkedő, azóta inkább csökkenő tendenciát mutat, míg 2002-ben közel 2000, 2006-ban pedig már több mint 3000 támogatott volt, addig 2008-ra ezer fő alá csökkent az adott évi megítélések száma. Az elmúlt tíz évben megítélt közgyógyellátások pontosan felét férfiaknak, felét nőknek ítélték meg, miközben a gyógyszertámogatások (mint egy speciális átmeneti jellegű támogatás) 21 százaléka került férfiakhoz, 79 százaléka nőkhöz. Életkor szerint, ha összességében nézzük a megítélt közgyógyellátásokat, 24 százalékban gyermekekre vonatkozik, 13 százalékban a 18-29 év közötti fiatalokra, 25 százalékban a 30-59 éves aktív korosztályra, 37 százalékban pedig kifejezetten idős emberekre. A háztartás szerkezet szerint a közgyógyellátottak 20 százaléka egyszemélyes háztartásban él, 52 százaléka kétszemélyes, 12 százaléka három fős, 15 százaléka pedig ennél
125
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
népesebb háztartásban. Terület jellege szerint az összes közgyógyellátott negyede a kertvárosi részeken él, 38-42 százaléka lakótelepeken élők aránya. Jellemző, hogy az utóbbi évekbe nő a falusias környzetben élők aránya a közgyellátásban részesülők között, míg a belváros aránya kis mértékbe csökkent.
Közgyógyellátásban részesülõk eloszlása a körzet jellege szerint 100% 16
16
17
18
18
19
20
19
26
26
26
26
25
24
23
22
25
22
24
26
80%
60%
falusias kertvárosi lakótelepi
40%
40
40
40
40
41
41
41
42
17
16
16
16
17
bevárosi 38
38
13
14
20% 18
0%
18
18
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Közgyógyellátásban résztvevõk száma az évek mentén 1400
1261
1200 1000 800
731
682
635
581
600 399
400
344
200 17
0 1
2
3
4
5
6
7
8
év
126
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Ha azt vizsgáljuk, hogy közgyógyellátást ki hány éven keresztül kap (expozíció), akkor azt találjuk, hogy az átlagos expozíciós idő ennél a segélynél igen magas, 3,5 év. A támogatottak 16 százaléka csak évig, 27 százaléka két évig, 14 százaléka három évig 9 százaléka négy évig, 12 százaléka öt évig, 15 százaléka hat évig és 7 százaléka 7 évig volt ellátott a 2002-2009 közötti időszakban. Az expozíció átlaga városrészenként is erősen eltérő, részben igazodva a városrészek demográfiai és szociológiai összetételéhez. Nem meglepő módon a leginkább öregedő Belvárosban a az egyik legmagasabb az index értéke, de átlag felett az Almássy-telep és a Vasút környék mutatója is, és alig marad el Öreghegy valamint a Palotaváros.
Közgyógyellátások átlagos expozíciós ideje városrészenként 3.81
Történelmi belváros
3.61
Palotaváros
3.26
Szedreskert
3.43
Tóváros
3.49
Viziváros
3.67
Öreghegy
3.83
Almássy telep
3.46
Ráchegy-Búrtelep
3.26
Felsõváros
3.7
Vasút és környéke
3.36
Alsóváros-Maroshegy
3.26
Feketehegy
1
1.5
2
2.5
3
3.5
4 1-8 között átlag
A városi átlagokat tekintve ezer felnőttre a 2002-2009 közötti időszak egészét tekintve 55 közgyógyellátott jut. Ez területileg elég egyenlőtlenül oszlik meg, átlag feletti a Fecskeparton és Búrtelepen, s egy kicsit magasabb Vízivárosban és Alsóvárosban, ahol az ezer felnőttre jutó támogatottak összevont indexe meghaladja a 60 pontot. Az összes közgyógyellátott 17 százaléka a Vízivárosban, 15 százaléka, a Palotavárosban, 11 százaléka pedig az Alsóvárosban él.
127
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
Városrész
ELEMZÉS
Támogatottak megoszlása (%) 4,3 14,9 5,0 5,7 17,4 8,0 6,1 9,2 8,0 5,5 10,7 5,2 100 %
Történelmi belváros Palotaváros Szedreskert Tóváros Viziváros Öreghegy Almássy telep Ráchegy-Búrtelep Felsőváros Vasút és környéke Alsóváros-Maroshegy Feketehegy Összesen
2002-2009 összevont adatsor
A területi különbségek esetén azt láthatjuk, hogy az ezer felnőttre jutó gyógyszertámogatottak és közgyógyellátást igénylők között szoros a korreláció, számuk kiugróan magas a 17. szavazókörben (Gáz-Sarló), ahol 133 támogatott jutott az elmúlt tíz évben ezer felnőttre, de jóval átlag feletti a Móri útSörház tér-Fecskepart által határolt rész, a Mura utca és környéke valamint a Széchenyi- Hosszúsétatér körzete. Az alábbi táblázat a hat leginkább érintett szavazókör sorrendjét mutatja az ezer felnőttre jutó támogatott alapján. Szavazókör
Szavazókörök sorrendje
1 17 51 79 84 46
1000 felnőttre jutó támogatottak száma 2002-2009 92.8 163.0 121.5 108.0 108.8 93.9
Részarány az összes közgyógyellátottból 1.7 2.9 2.7 2.0 1.6 1.9
A közgyógyellátás az esetek legtöbbjében az idősebbek gyógyszerszükségletének költségeit fedezi. Ez az életkori sajátosság jól kimutatható a fehérvári gyakorlatból is, a jogosultak csaknem kétharmada 60 év feletti, míg a 45 év alatti jogosultak aránya mindössze hét százalék.
128
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Közgyógyellátás Kerület Városi átlag 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Elnevezés
Szedreskert Belváros Ősz u.
Víziváros Vasút környék Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Fecskepart Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy É Öreghegy D Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
1000 felnőttre jutó segélyezettek száma
1000 felnőttre jutó segélyezettek száma
1993-2002 38.73
2000-2009 54,7
52.28 52.25 52.93 34.82 58.33 31.21 28.30 17.73 41.72 26.40 43.31 36.17 30.88 25.63 21.23 29.74 29.71 44.26 52.57
59,5 56,0 57,2 66,9 50,5 55,2 52,6 56,2 60,2 84,4 57,2 48,5 43,8 32,1 35,2 52,0 80,4 62,3 54,9
8.2 Köztemetés Székesfehérvár közigazgatási területén elhalálozott személy temetéséről, - amennyiben nincs vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles hozzátartozója, vagy az eltemettetésre köteles személy a temettetésről nem gondoskodik - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül az önkormányzat intézkedik. Ilyen esetre évente 30-40 alkalommal kerül sor a városban. A legtöbb köztemetés a 4 (Víziváros) és a 10 (Fecskepart) kerületeket érinti, körzet típusa szerint a kertvárosi rész dominál, az összes köztemetés 45 százaléka ezt a területet érinti, míg a lakótelepek vagy a falusias körzetek érintettsége csak 23-23 százalék, a belvárosé pedig 10 százalék. Városrész szempontjából egyértelmű, hogy a legtöbb köztemetés Felsővárosi címet érint a hajléktalan szálló miatt. Az összes köztemetés fele (47 százalék) ismeretlen címet érintett, 18 százaléka pedig a hajléktalan szállót (Sörház téri címek). Ezeken kívül csak a Rákóczi és a Széchenyi út (mindkét címen idősek otthona) szerepel magasabb eset számmal.
129
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Köztemetések számának alakulása 50 43 40
40
39
35 31
30
28
28
20
10
0 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept.
Köztemetések száma az érintett lakcíme szerint 2003-2009 között ismeretlen
114
Sörház
42
Rákóczi
7
Széchenyi
7
Budai
3
Hosszúsétatér
3
Mártírok
3
Repülõtér
3
Károly János
2
Móri
2
Prohászka O.
2
Sarló 2 Széna
2
Szent Gellért
2
Tátra
2
Új Csóri 2
0
20
40
60
80
100
120
8.3 Intézményi étkezési térítési díj átvállalása Az érvényben lévő szociális rendelet értelmében intézményi térítési díja átvállalható a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő kiskorú gyermek, alapfokú vagy középfokú, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló, 25. életévét még be nem töltött,
130
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
rendszeres jövedelemmel nem rendelkező személy jogán, akinek családjában az egy főre számított, havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát. Iskolai térítési díj támogatásban 1993-2003 között 4734 család részesült. 2003-2009 között 3498 érintett család azonosítható be az adatbázisban, rájuk több mint 6000 határozat született ezzel a segélynemmel kapcsolatosan. Ezer felnőtt lakosra a vonatkozó standard mutató értéke 14,2. Ennek pontosa a duplája mérhető a Feketehegyen és harmada az Öreghegyen. Körzetek szerint többszöröse a relatív mutató értéke a 42-es, 46-os és 81-es körzetekben (48-89 pont), vagyis a Hübner-Kelemen Béla, a Mura és környéke valamint a Széchenyi-Hosszúsétatér körzete.
Térítési díj átvállalásának nyers esetszámai 1000 835
800
764
736 687
600
649
531 412
400
354
338
200
0 2000
Városrész Történelmi belváros Palotaváros Szedreskert Tóváros Viziváros Öreghegy Almássy telep Ráchegy-Búrtelep Felsőváros Vasút és környéke Alsóváros-Maroshegy Feketehegy Összesen
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Támogatottak megoszlása (%)
3,3 22,3 3,7 5,8 14,0 4,6 3,1 10,0 7,5 4,0 11,7 9,9 100 %
2003-2009 összevont adatsor
131
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
9. GYERMEK- ÉS CSALÁDVÉDELMI TÁMOGATÁSOK 9.1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján történik. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, a pénzbeli támogatásnak (július, november hónapban), az ingyenes tankönyvnek és egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak számának alakulása 1200 973
1000 800
871
860
2008
2009 szept.
733
600 400 200 0 2006
2007
A szociális adatbázis adati alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma éves szinten 700-900 fő között mozog. Az elmúlt négy évben megítélt kedvezmények 18 százalékát férfiaknak, 82 százalékát nőknek ítélték meg. Életkor szerint, ha összességében nézzük a megítélt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményeket, 28 százalékban fiatal szülők, a 18-29 éves korosztályban élők gyermekes szülők kapták, 54 százalékuk a 30-44 éves korcsoportba tartozik, 18 százalékuk pedig ennél idősebb. A lakás helyzetéről elmondható, hogy a támogatásban részesülők harmada (36 százaléka) 50 négyzetméter alatti lakásban él, többségük (51 százalék) 50-74 négyzetméteres lakásban. A háztartás szerkezet szerint a három fős a támogatottak 17 százaléka, négy fős 26 százaléka, öt fős 24 százalék és ennél népesebb 29 százalék. Gyerekszám szerint a 39 százalék az egy gyermekesek aránya, 34 százalék a két gyermekesek részesedése és 27 százalék a nagycsaládosok aránya, ahol három vagy több gyermek is van. 132
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Terület jellege szerint az összes rendszeres gyermeknevelési kedvezményben részesülők 41 százaléka lakótelepeken él, 28 százaléka falusias, 18 százaléka pedig kertvárosi körzetekben.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményezettek a körzet jellege szerint 100% 19.2
28
80% 26.9
18.3
60%
falusias kertvárosi lakótelepi
40%
belvárosi 41.1
33.2
12.5
15.5
20%
0%
kedvezményezettek
állandó lakosok megoszlása
Kedvezményezettek száma a jogosultság évek mentén 800
576
600
400
348 242
200
167
0 1
2
3
4
év
Az átlagos expozíciós idő ennél a támogatásánál magas, 2,6 év az elmúlt négy év átlagában. A támogatottak 13 százaléka csak éve, 43 százaléka két éven át, 18 százaléka három évig, 26 százaléka mind a négy évben támogatott (volt).
133
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Az expozíció átlaga városrészenként eltérő, a történelmi belváros, Feketehegy adata átlag feletti, míg Szedreskert, Öreghegy és Almássy-telep kevésbé érintett.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény expozíciós ideje városrészenként 2.76
Történelmi belváros
2.64
Palotaváros
2.29
Szedreskert
2.52
Tóváros
2.49
Viziváros
2.22
Öreghegy
2.39
Almássy telep
2.63
Ráchegy-Búrtelep
2.65
Felsõváros
2.57
Vasút és környéke
2.66
Alsóváros-Maroshegy
2.79
Feketehegy
1
1.5
2
2.5
3 1-4 között átlag
A városi átlagokat tekintve ezer felnőttre a 2006-2009 közötti időszak egészét tekintve 16 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített lakos jut. Feketehegyen ez a szám sokkal magasabb kétszer ennyi (32,4), de a Palotavárosban és az Alsóvárosban is jóval átlagon felüli (21). Az összes támogatott egyötöde a Palotavárosban él, 14-14 százalékuk pedig í Vízivárosban illetve az Alsóvárosban él. Városrész Történelmi belváros Palotaváros Szedreskert Tóváros Viziváros Öreghegy Almássy telep Ráchegy-Búrtelep Felsőváros Vasút és környéke Alsóváros-Maroshegy Feketehegy Összesen
Támogatottak megoszlása (%) 3,9 20,2 4,4 6,6 13,8 6,0 2,1 8,5 7,5 3,7 13,7 9,6 100 %
2006-2009 összevont adatsor
134
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A területi különbségeket, gócpontokat keresve azt találjuk, hogy az ezer felnőttre jutó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számuk kiugróan magas a 42. szavazókörben (Keleme Béla-Hübner-Gánts), ahol 73 támogatott jutott az elmúlt négy évben ezer felnőttre és a Mura utca környéke (99,2), szemben a városi átlag 16-os értékével, de jóval átlag feletti a Vásárhelyi utca, a Széchenyi- Hosszúsétatér körzete, a Berkes lakótelep környéke valamint a Tóvárosi ln. Az alábbi táblázat a hat leginkább érintett szavazókör sorrendjét mutatja az ezer felnőttre jutó támogatott alapján. Szavazókör
Szavazókörök sorrendje
1000 felnőttre jutó támogatottak száma 2006-2009 73.3 99.2 63.1 54.2 34.0 32.2
42 46 84 91 77 32
Részarány az összes támogatottból % 6.1 7.2 3.4 1.7 2.8 2.7
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülõk száma iskolakörzetenként 2006-2009 Felsõvárosi Hétvezér István Király Kodály Zoltán Kossuth Lajos Munkácsy Mihály Németh László II. Rákóczi Ferenc Széna téri Táncsics Mihály Tolnai utcai Tóvárosi Vasvári Pál Vízivárosi Vörösmarty Mihály Vörösmarty tagint (Farkasvermi) Zentai úti
54 27 133 56 57 50 47 78 59 130 100 137 66 69 71 107 68
0
20
40
60
80
100
120
140
160
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített családok számát iskolakörzetekre vetítve az derül ki, hogy a Tóvárosi, az István Király és a Táncsics Mihály Általános Iskola beiskolázási körzetében fordul elő leggyakrabban, csakúgy mint pl. az átmenti szociális segélyezés.
135
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
9.2 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Az érvényben lévő szociális rendelet szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti az önkormányzat jövedelmi viszonyaitól függetlenül a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás segítésére a szülőt, a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítésére a szülőt. Ezen túlmenően rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható akkor is, ha a családban tartós betegség vagy munkanélkülivé válás miatt a kérelem benyújtását megelőző két hónapban jövedelem kiesés keletkezett, vagy a gyermek iskoláztatásával kapcsolatos jelentős egyszeri kiadás keletkezik, amelynek elmaradása a gyermek tanulmányi előmenetelét hátráltatja, vagy a gyermek betegségével kapcsolatos, a társadalombiztosítás által nem térített szolgáltatás igénybevételével, olyan kiadás keletkezik, amely a család egy főre jutó jövedelmének 20 százalékát meghaladja. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás negyedévente egy alkalommal adható. A megállapított támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének felét, jelenleg 14250 Ft-ot, azzal a korlátozással, hogy a családban élők rendkívüli gyermekvédelmi támogatásának együttes összege egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatások számának alakulása 1600 1400 1200
1312
1318
1190 1115
1000
915
800 600 412
400
338 214
200 0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009 szept.
A városban a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma 2003-2007 között folyamatosan csökkent, évi 1312-ról 412 ügyre, az utóbbi három évben kb. ez az esetszám
136
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
stabilizálódott. 2009-ben ugyanakkor évvégére várhatóan kis mértékben emelkedni fog, az előző év hasonló időszakához képest már most emelkedés tapasztalható. Összességében nyolc év alatt 6814 támogatással 106 millió forintot osztott ki ilyen jogcímen a város, átlagosan 14 ezer forintot biztosítva. Az egy címre egy év alatt kifizetett a legtöbb támogatás amit ilyen jogcímen egy családhoz került (több alaklomból állva) 2006-ban volt mérhető, évente a maximális összeg általában 56-68 ezer forint között alakult. Az átlagos támogatási összeg – a kiugró 2006-os évet leszámítva – nagyjából állandó, 13-15 ezer forint között van. Az egy címre egy évben folyósított segélyezési, támogatási alkalmak átlaga sem mutat jelentősebb ingadozást, kiugró csak ez esetben is 2006-os év adatsora. A támogatottak fele egyszer, másik fele kétszer kapott már ilyen jellegű támogatást. Vannak a városban olyan háztartások, akik kettőnél több alkalommal vettek igénybe ilyen támogatást (79 család) A kifizettek temetési segélyek és hamvasztási támogatások összege 2002-2006 között évi 1418 millió forint volt, 2007-2008-ban ennek már kevesebb mint a fele, 5,5-6,3 millió. Városban az elmúlt kilenc évben, 2002-2009 vonatkozásában összességében 106 millió forintot jelent.
Egy címre kifiezett renkívüli gyermekvédelmi támogatás összeg átlaga
30
támogatási alkalmak átlaga
3
25.853
25
2.5
ezer Ft.
20 15 10
2 13.451
13.978
13.333
12.848
1.7
1.7
1.6
1.5
2.8
15.19
16.557 14.091
1 1.5
1.5
5 0
2002
2003
2004
1.5
2005
2006
2007
2008
1.4
2009 szept.
0.5 0
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített lakosok kétharmada-háromnegyede évente egy alkalommal kapott ilyen támogatást, 16-18 százaléka 2 alkalommal, 7-9 százaléka pedig három alkalommal. Azok aránya, akik minden negyedévben kapnak rendkívüli gyermekvédelmi támogatást éves szinten általában 4-9 százalék között ingadozott eddig minden évben, kivéve a 2006os évet, melyben az igénylők az átlagnál többször kaptak támogatást.
137
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Egy címre folyósított rendkívüli gyermekvédelmi támogatások támogatási alkalmainak megoszlása éves bontásban 100%
9 9
80% 16
11 8 18
4 6
8 8
23
18 19
60%
6
7
8
7
16
19
9 16
4 alk.
40
3 alk. 2 alk.
40% 65
64
71
65
8
70
67
2007
2008
75
1 alk.
20% 28
0%
2002
2003
2004
2005
2006
2009*
* 2009 csak szeptemberig, az elsõ három negyedévet mutatja
Az elmúlt nyolc évben kifizetett temetési segélyek és hamvasztási támogatások 14 százalékát férfiaknak, 84 százalékát nőknek fizették ki, ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a gyermeknevelési feladatok felelőse a családon belüli elsősorban a nő, és ő az aki, a támogatási kérelem ügyintézése során kérelmezőként elsősorban megjelenik. Életkor szerint, ha összességében nézzük a kifizetett rendkívüli gyermekvédelmi támogatásokat, akkor a 30 év alatti igénylők aránya mindössze 7 százalékot tesz, ki. Ezen támogatás 60 százaléka a 30-44 éves korosztályba, 30 százaléka pedig a 45-59 éves korcsoportba érkezik. A támogatásban részesítettek 38 százaléka 50 négyzetméternél kisebb lakásban él, 51 százalékuk pedig 50-74 nm közötti lakásban, 38 százalékuk egy gyermeket, 30 százalékuk két gyermeket, 20 százalékuk három gyermeket, 12 százalékuk pedig 4 vagy több gyermeket nevel. Terület jellege szerint a kifizetett támogatások sajátos eloszlást mutatnak, mely eltér általában a lakosok megoszlásától. Míg a lakosok harmada él lakótelepes körzetekben, addig a rendkívüli gyermekvédelmi támogatások 40-44 százaléka érkezik ide, s míg a kertvárosi lakosok aránya a népességből 27 százalék, addig ebben a támogatásban 15-18 százalék, s ezzel párhuzamosan magasabb az átlagnál a falusi népesség aránya is. Ha időben nézzük a folyósított rendkívüli támogatásokat a körzet jellege szerint, látható, hogy az utóbbi években mind a belváros részaránya, mind pedig a falusias jellegű területek (Alsóváros, Maroshegy, Feketehegy) aránya növekedett, elsősorban lakótelepi, másodsorban a kertvárosi arány rovására. 138
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A folyósított rendkívüli gyermekvédelmi támogatások a körzet jellege szerint 100% 24.4
25.1
26.8
28.9
18.2
18.2
17.5
17.3
80%
60%
32.7
30.9
30.5
30
16
15.2
16.5
14.8
falusias kertvárosi lakótelepi
40%
38.6
37.8
39.1
11.9
15.3
15.2
16.1
2006
2007
2008
2009
44.3
43.8
43.2
40.7
39.4
13.1
12.9
12.5
13.1
2002
2003
2004
2005
bevárosi
20%
0%
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatások expozíciós idejét, a segély igénybevételéhez kapcsolódó évek átlagát nézzük, akkor az index értéke 2,34. A 44 százaléka csak egy évben kért és kapott rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, 20 százalékuk két évben, 14 százalékuk három évben is, 9 százalékuk 4 évben, 13 százalékuk pedig ennél is több éven keresztül volt segélyezve ezen a módon. Az index szorosan összefügg a gyermekek számával, míg az egy gyermeket nevelőknél 2,2, a két gyermekes családokban pedig 2,4, addig a három gyermekeseknél már 2,8, ahol pedig még több gyermek van, 3,4. Városrészenként a történelmi belváros és Feketehegy adata átlag feletti, míg Szedreskert, Öreghegy, Tóváros és Almássy-telep és a Vasút környéke kevésbé érintett.
139
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás expozíciós ideje városrészenként 2.69
Történelmi belváros
2.43
Palotaváros
2.11
Szedreskert
2.05
Tóváros
2.32
Viziváros
2.11
Öreghegy
2.03
Almássy telep
2.5
Ráchegy-Búrtelep
2.37
Felsõváros
1.99
Vasút és környéke
2.47
Alsóváros-Maroshegy
2.7
Feketehegy
1
1.5
2
2.5
3 1-4 között átlag
Ha a gyermekvédelmi támogatások átlagait ezer felnőttre vetítjük, akkor a 2002-2009 közötti időszak egészét tekintve 33,9 segélyezettet kapunk. Ez területileg nem túl egyenletesen oszlik el, magasabb a 8-9-10 kerületekben (Palotaváros, Feketehegy, Fecskepart) és 18. kerületben (Alsóváros). Még koncentráltabban nézve a támogatásokat, különösen a 42 (Hübner-Kelemen-Gánts) és 46 (Mura és környéke) körzetekben magas az index (121, 162 pont), de jóval átlag feletti (70-90 pont) az 51 (Móri út-Fecskepart), a 76 (Köfém lakótelep), a 81 (Erzsébet-Lövöde-Mártírok), a 84-es (HosszúsétatérSzéchenyi) és 91-es (Vásárhelyi utca) körzetekben is. Az egy lakosra jutó kifizetett gyermekvédelmi támogatás átlaga a teljes népességre vetítve nyolc évre számolva 1228 Ft/fő, ettől jóval magasabb a Feketehegyen (2946), magasabb a Palotavárosban (1708), jóval alacsonyabb az Öreghegyen (379), az Almássyn (447) és a Vasút környékén (719). Az átlagos támogatási alkalmak száma 8 évre vonatkoztatva ezer főre számolva 141. Városrész Történelmi belváros Palotaváros Szedreskert Tóváros Viziváros Öreghegy Almássy telep
Kifizetett támogatások megoszlása (%)
Támogatottak megoszlása (%)
Támogatási alkalmak megoszlása (%)
5,0 20,8 3,5 4,7 15,6 4,0 2,6
3,4 20,9 4,4 6,5 15,9 4,9 3,4
5,0 21,1 3,6 4,8 15,3 4,1 2,7
140
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
Ráchegy-Búrtelep Felsőváros Vasút és környéke Alsóváros-Maroshegy Feketehegy Összesen
ELEMZÉS
9,5 8,0 3,5 11,5 11,2
8,7 7,7 4,0 11,2 9,1
9,4 8,3 3,5 11,5 10,8
100 %
100 %
100 %
2002-2009 összevont adatsor
Kerület
Elnevezés Városi átlag Szedreskert Belváros Ősz u.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Víziváros Prohászka Tóváros Palotaváros Palotaváros Feketehegy Fecskepart Felsőváros Almássy Kadocsa Öreghegy É Öreghegy D Köfém Búrtelep Alsóváros Maroshegy
1 felnőttre jutó támogatási összeg 2002-2009 1228
1000 felnőttre jutó támogatottak száma 2002-2009 33,9
1000 felnőttre jutó támogatási alkalmak száma 2002-2009 140,9
943 1443 1043 1413 719 1025 1141 2242 2946 2108 1153 528 373 447 311 1580 1393 1735 1255
32,4 27,4 31,4 38,5 22,6 38,8 39,1 55,1 65,9 57,4 29,9 18,5 13,7 14,4 11,1 39,3 36,2 40,7 35,7
109,7 165,1 119,1 158,2 81,4 120,3 135,4 257,6 323,3 271,4 128,9 61,8 45,7 52,2 35,9 180,9 157,6 216,4 137,3
A kifizetett rendkívüli gyermekvédelmi támogatások összege több utcában is meghaladja az egymillió forintot, a messze a legtöbb pénz a Mura utcába ment ki az elmúlt években. Utca szerint ezt követik a Budai úti címek, majd a Hübner, Köfém, Széchenyi, Kelemen Béla, Sarló, Gánts Pál a sorrend.
141
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Kifizetett rendkívüli gyermekvédelmi támogatások összege utcánként 2002-2009 között Mura Budai Hübner András Köfém Széchenyi Kelemen Béla Sarló Gánts Pál Palotai Tóvárosi Vásárhelyi Sziget József Attila Erzsébet Gáz Rádió Lövolde Tolnai Havranek József Kodolányi János
7.856711 5.250618 3.606044 3.600484 3.521745 3.418186 3.213385 2.831851 2.747174 2.259047 1.93429 1.891203 1.671528 1.544156 1.293472 1.159036 1.157912 1.147411 1.121019 1.024356
0
2
4
6 Millions
8
10
csak az 1 millió forintot elérõ utcák listája
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülõk száma iskolakörzetenként 2002-2009 Felsõvárosi Hétvezér István Király Kodály Zoltán Kossuth Lajos Munkácsy Mihály Németh László II. Rákóczi Ferenc Széna téri Táncsics Mihály Tolnai utcai Tóvárosi Vasvári Pál Vízivárosi Vörösmarty Mihály Vörösmarty tagint (Farkasvermi) Zentai úti
94 79 266 114 99 89 142 159 140 228 264 268 138 180 192 204 154
0
50
100
150
200
250
300
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített családok számát iskolakörzetekre vetítve az derül ki, hogy a Tóvárosi, az István Király, a Tolnai és a Táncsics Mihály Általános Iskola beiskolázási körzetében fordul elő leggyakrabban, csakúgy mint rendszeres gyermekvédelmi támogatás. 142
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
9.3 Emelt összegű családi pótlék A jogszabályok értelmében tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani, továbbá magasabb összegű családi pótlékra jogosult a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik
életévének
betöltéséig
magasabb
összegű
családi
pótlékot
folyósítottak.
Székesfehérváron évente kb. 1000 gyermek után folyósítanak emelt összegű családi pótlékot, számuk az utóbbi két évben már egy kicsit alacsonyabb.
Emelt összegû családi pótlékosok számának alakulása 1400 1200 1000
896
958
1003
1020
2002
2003
1071
1123
1131
1157 972
990
2008
2009.szept
800 600 400 200 0 2000
2001
2004
2005
2006
2007
Életkor szerint emelt összegű családi pótlékot többségében 18 éven aluli gyermekeknek folyósítanak, a támogatottak kétharmadáról van szó. Az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll, szintén jogosult emelet összegű családi pótlékra. Az emelt összegű pótlékot kapók 34 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, közülük különösen sokan a 1830 éves korcsport tagjai. A kedvezményezettek 24 százaléka él kis lakásban, 62 százaléka 50-74 négyzetméteresben, 42 százalékuk paneles körzetben.
143
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Az emelt összegû családi pótlékot kapó kedvezményezettek a körzet jellege szerint 100% 23.4
19.2
22.9
26.9
80%
60%
falusias kertvárosi lakótelepi
40%
belvárosi 33.2
42.1
20% 15.5
11.6
0%
kedvezményezettek
állandó lakosok megoszlása
Emelt összegû családi pótlékot kapók megoszlása a folyosítási évek mentén 2002-2009 között 20 % 17 %
16 %
16 %
15 %
15 % 11 %
10 %
10 %
10 %
6% 5%
0% 1
2
3
4
5
6
7
8
év
Az átlagos expozíciós idő ennél a támogatásánál különösen magas, hiszen tartós állapot támogatásáról van szó, a elmúlt nyolc év átlagában nézve 4,3 év. A támogatottak 10 százaléka csak éve, 17 százaléka két éve, 16 százaléka három éve támogatott, s a másik végleten 15 százalékuk mind a nyolc vizsgált évben kapott emelt összegű családi pótlékot. Az expozíció átlaga városrészenként alig tér el, ez a segélynem sajátossága.
144
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Emelt összegû családi pótlék expozíciós ideje városrészenként 2002-2009 között 4.55
Történelmi belváros
4.41
Palotaváros
4.25
Szedreskert
4.34
Tóváros
4.46
Viziváros
4.17
Öreghegy
4.5
Almássy telep
4.56
Ráchegy-Búrtelep
4.19
Felsõváros
4.34
Vasút és környéke
4.25
Alsóváros-Maroshegy
4.57
Feketehegy
1
2
3
4
5 1-8 között átlag
A városi átlagokat tekintve ezer felnőttre a 2002-2009 közötti időszak egészét tekintve 23 emelt összegű családi pótlékot kapó személy jut. Feketehegyen, a Palotavárosban és az Alsóvárosban ez a probléma is gyakrabban áll fenn, 28-30 pont az index értéke. Az összes támogatott egyötöde a Palotavárosban él, 12-14 százalékuk pedig Vízivárosban illetve az Alsóvárosban él. Városrész Történelmi belváros Palotaváros Szedreskert Tóváros Viziváros Öreghegy Almássy telep Ráchegy-Búrtelep Felsőváros Vasút és környéke Alsóváros-Maroshegy Feketehegy Összesen
Támogatottak megoszlása (%)
3,0 19,5 4,3 5,8 13,7 9,5 5,3 8,9 6,7 4,6 12,6 6,2 100 %
2002-2009 összevont adatsor
145
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A területi különbségeket, gócpontokat keresve ismét ugyanazok a jól ismert körzetek sorolódnak előre, a 42. szavazókörben (Kelemen Béla-Hübner-Gánts), ahol 57 támogatott jutott az elmúlt nyolc évben ezer felnőttre, a Mura utca környéke (52) és Vásárhelyi utca (57) áll szemben a városi átlag 23-as értékével
Emelt összegû családi pótlékosok száma iskolakörzetenként 2002-2009 Felsõvárosi Hétvezér István Király Kodály Zoltán Kossuth Lajos Munkácsy Mihály Németh László II. Rákóczi Ferenc Széna téri Táncsics Mihály Tolnai utcai Tóvárosi Vasvári Pál Vízivárosi Vörösmarty Mihály Vörösmarty tagint (Farkasvermi) Zentai úti
71 85 174 79 135 68 79 90 105 188 179 139 84 117 127 68 112
0
50
100
150
200
Az emelt összegű családi pótlékban részesítettek számát iskolakörzetekre vetítve az derül ki, hogy az István Király, a Tolnai és a Táncsics Mihály Általános Iskola beiskolázási körzetében fordul elő leggyakrabban, míg a Munkácsy, a Németh László, a Felsővárosi, a Hétvezér, a Kodály gyakorlatilag alig érintett.
9.4 Gyermektartási díj megelőlegezése Speciális támogatási forma a városban a gyermektartási díj önkormányzati megelőlegezése. Ilyen támogatást az utóbbi nyolc évben közel 329 családnak folyósítottak 1084 alkalommal. A megelőlegzett gyermektartás átlagos összeg éves szinten folyamatosan emelkedik, miközben a támogatottak száma folyamatosan csökken. Erre a célra 2002 óta kb. 92 millió forintot költött a város, évente átlagosan 9-10 millió forintot.
146
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Gyermektartás megelõlegzése esetek száma
180
140
148
140
130
128 115
120 76.926
86
116.803
116.955
94
95
51.531
116.462
120
108 95.755
77.307
100 80
82
67.497
80 60
160 142.96
160
100
átlagos éves támogatás összege Ft.
58.649
64
40
40
20
20 0
60
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
0
A gyermektartás megelõlegzése megoszlása a körzet jellege szerint 100% 22.7
23.1
11.4
12
19.2
80%
60%
26.9
falusias kertvárosi
49.9
40%
lakótelepi 50.4
33.2
belvárosi
20% 15.9
0%
összeg megoszlása
14.3
15.5
állandó lakosok megoszlása támogatottak megoszlása
Életkor szerint, ha összességében nézzük a kifizetett megelőlegzett gyermektartást, akkor a 30 év alatti igénylők aránya alig éri el az 5 százalékot, s ugyanez áll a kifizetett támogatásra is. Ezen támogatások összegének 65 százalék jutott a 30-44 éves korosztályhoz, 29 százaléka pedig a 45-59 éves korcsoportba érkezett.
147
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Terület jellege szerint a megelőlegzett gyermektartások többsége lakótelepi címekre érkezik, a falusias körzetek is kicsit felülreprezentáltak, miközben a kertváros e tekintetben is sokkal jobb helyzetben van. Ennek a támogatási formának az expozíciós ideje 2,6, a támogatottak 21 százaléka jellemzően inkább csak egy évben veszi igénybe átmeneti segítségként, 28 százalékuk két éven keresztül, 25 százalékuk három éven keresztül, s 26 százalékuknál pedig ennél hosszabb időn keresztül is igényli ezt a támogatási formát, különösen a Szedreskertben és a Vasút környékén.
Gyermektartás megelõlegzése átlagos expozíciós ideje városrészenként Történelmi belváros
3
Palotaváros
2.79
Szedreskert
3.67
Tóváros
2.44
Viziváros
2.5
Öreghegy
2.33
Almássy telep
2
Ráchegy-Búrtelep
2.64
Felsõváros
2.67
Vasút és környéke
3.25
Alsóváros-Maroshegy
2.06
Feketehegy
2.7
0
1
2
3
4 1-8 között átlag
Városrész
Kifizetett támogatások megoszlása (%) Történelmi belváros 4,9 Palotaváros 29,0 Szedreskert 3,9 Tóváros 5,1 Viziváros 19,7 Öreghegy 2,7 Almássy telep 1,4 Ráchegy-Búrtelep 10,3 Felsőváros 2,8 Vasút és környéke 2,6 Alsóváros-Maroshegy 7,7 Feketehegy 9,7 Összesen 100 %
Támogatottak megoszlása (%) 3,7 26,9 3,7 5,6 21,3 4,6 1,9 8,3 2,8 2,8 8,3 10,2 100 %
Támogatási alkalmak megoszlása (%) 4,2 25,9 3,9 6,0 21,0 4,2 2,0 8,3 3,1 3,1 7,7 10,8 100 %
2003-2009 összevont adatsor
148
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
10. SPECIÁLIS ELLÁTÁSI FORMÁK
149
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
11. FOGYATÉKKAL ÉLŐK A helyi civil szervezetek körében végzett vizsgálat keretében összegyűjtöttük a székesfehérvári fogyatékos és szociális területen tevékenykedő szervezetek alapadatait, hogy tágabb képet kapjunk a szociálisan hátrányos helyzetű emberek földrajzi elhelyezkedéséről. Az adatok gyűjtésénél és elemzésénél abból indultunk ki, hogy ezeknek a szervezeteknek a tagságába olyan személyek lépnek be, akik valamilyen okból (betegség, szociális helyzet, családi okok) maguk is érintettek a szervezet által felvállalt szociális problémákban, ők is hajlandóak személyesen tenni ezek megoldásáért, illetve ezáltal saját problémáik enyhítését is várják. A 2003. évi szociális térképhez képest idén sokkal kevesebb szervezettől kaptunk adatokat a megkeresések során, így a jelenlegi szociális térképben mindössze az autista gyermekek szüleivel, a értelmi fogyatékos emberekkel és a mozgássérültekkel kapcsolatban tudunk információkat adni. A munka során a legnagyobb fogyatékosok szervezetek közül az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége F.M. Szervezete, a Mozgássérültek Fejér Megyei Szervezete valamint az Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete osztotta meg velünk anonim, pusztán címalapú nyilvántartásukat a székesfehérvári tagjaikról.
11.1 Autisztikus gyermekek Az Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete 37 székesfehérvári magánszemélyt tudhat tagjai sorában. A tagság területi eloszlása alapján felülreprezentált területként tekinthető a 5. (Vasútvidék), a 18. (Alsóváros) és a 2. (Belváros) választókerület. Az adott szavazókörben élő 1000 felnőtt lakoshoz viszonyítva a 82. (Diófa, Hárs utca), a 24. (Deák Ferenc, Árpád utca) és a 59. (Fáy András ltp.) szavazókörben a legmagasabb a tagok száma.
150
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
választókerület
Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete tagjainak eloszlása választókerületenként 0,26
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
0,86
0,22 0
0,5
0,17
0
0,31 0,28
0
1,01
Városi átlag: 0,45
0,51
0,35 0,56
0,74
0,57
0
0,94
0,78
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
fő 1000 felnőttre vonatkoztatva
Autisztikus Gyermekek Szüleinek Egyesülete tagjainak területi eloszlása szavazókörönként 1,8
fő 1,59
1,6
1,42
1,4 1,2 1
1,2 1,16 1,181,16 1,15 1,15 1,11 1,04 0,91
0,8
1,22
1,22
1,37 1,29
1,34 1,02
0,91
0,89 0,76
1,29
1,2
0,91 0,78 0,8
1,03 0,94
1 0,75
0,6 0,4 0,2 0 1
6
7 11 14 15 18 20 23 24 26 34 43 44 47 49 55 59 65 66 67 69 71 72 78 82 85 86 90
szavazókör 1000 felnőttre vonatkoztatva
151
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
11.2 Értelmi fogyatékosok Az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége Fejér Megyei Szervezetéből 121 tag él Székesfehérváron. 1000 felnőtt lakosra átlagosan 1,46 tag jut a városban. A városi átlagnál kiugróan többen vannak jelen a 13. (Almássy telep), 6. (Tóváros) és 8. (Palotaváros) kerületben. Kevesebben laknak a 14. (Öreghegy) és 18. (Alsóváros) választókerületben. A tagság szavazókörönkénti megoszlása változó képet mutat. A legmagasabb arányban az 57. szavazókörben laknak, itt 1000 felnőtt lakosra átlagosan 1,73 tag jut. Az átlagosnál magasabb arányban élnek a 33., 60. és 61. szavazókörben.
választókerület
ÉFOÉSZ tagjainak eloszlása választókerületenként 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
1,01 1,01
1,32 1,43 1,35
Városi átlag: 1,46
2,98
1,17 1,29 1,12
0,7
2,51 1,59 3,52
0,37 1,13 0,47 0
2,04 1,72
1,09 1
2
3
4
fő
152
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
ÉFOÉSZ tagjainak területi eloszlása szavazókörönként
0
7 6
3,61
4,13 4,12 3,38
3,67
3,81
0,97
0,95 1,5
1,59 1,1
1,88 0,94
0,94
0,97 1,04
1,21
1,93 0,96
1,28 1,04 0,94 1,29
0,98
1,05
2,03
2,67
3,17
2,07 0,97
1,97 0,91
2,34 2,08
2,44 1,82 1,08
2,61 2,09
2,25
3,78 4
2
3,82
5,32 1
1,11 1,15 1
1
0,99 1,15
2,31 1,12 0,76
2
2,24
3
1,11
4
3,98
5 3,61
fő/ezer felnőtt
6
1,84 1,55
7
6,32 5,87
6,65
8
9 13 16 19 21 26 30 32 34 37 40 43 46 48 52 54 57 60 62 64 70 73 76 78 81 87 89 8 12 15 18 20 23 27 31 33 35 38 41 44 47 50 53 55 58 61 63 68 72 74 77 80 82 88 90
szavazókör 1000 felnőttre vonatkoztatva
11.3 Mozgássérültek A székesfehérvári hátrányos helyzetű emberekkel foglalkozó civil szervezetek közül a Mozgássérültek Fejér Megyei Szervezete rendelkezik a legnagyobb tagsággal, ezért sem meglepő, hogy tagjaik területi szempontból is szinte a város minden pontján megtalálhatóak. Tagjai sorában 624 székesfehérvári személyt tudhat a szervezet. Székesfehérváron átlagosan 7,53 olyan ember jut 1000 felnőtt lakosra, akik tagja ennek a szervezetnek (mozgássérült). A választókerületek között legtöbben a 5. (Vasútvidék) és 17. (Búrtelep) választókerületben laknak, de az átlagosnál többen vannak jelen az 4. (Víziváros), a 6. (Tóváros), a 9. (Feketehegy) és 10. (Felsőváros) választókerületekben is. Legkisebb számban a 7. (Palotaváros) és 18. (Alsóváros) választókerületben élnek. A szavazókörök közül több olyan terület van, ahol kimagasló számban vannak jelen, ilyen az 24., 6., 33., 57., 80., 28. és a 26. választókör. Figyelemreméltó, hogy ezeken a területeken kívül is mindegyik szavazókörben relatíve magasnak mondható az ott lakó mozgássérült tagok száma. A szavazókörök majdnem 20 százalékában 1000 felnőttre több mint 10 ilyen ember jut. A további területek közül több olyan létezik, ahol 4-8 fő lakik, és elenyészőnek mondható azon szavazókörök száma, ahol négynél kevesebb mozgássérült él.
153
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
választókerület
Mozgássérült tagok eloszlása választókerületenként 7,1
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
9,43
7,18
8,68
11,11
8,52
4,5
7,36 7,97
9,01
6,98 6,63 7,35
5,78 6,29 7,07 5,62 0
2
4
Városi átlag: 7,53
9,31
7,49
6
8 fő
10
12
14
1000 felnőtt lakosra vonatkoztatva
Mozgássérültek FM Szervezete tagjainak területi eloszlása szavazókörönként 25
fő
20 15 10 5 0 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84 86 88 90 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 57 59 61 63 65 67 69 71 73 75 77 79 81 83 85 87 89 91
szavazókör
1000 felnőtt lakosra vonatkoztatva
Az önkormányzati támogatásokat vizsgálva az önkormányzat 1743 mozgássérült embernek 6890 alkalommal nyújtott közlekedési támogatást az elmúlt 8 évben összesen 71.268.449 Ft összegben ,
154
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
összegenként 1750 és 56000 Ft közötti nagyságrendben. Nyolc év alatt az egy embernek nyújtott össztámogatás maximális összege 252.000 Ft, az átlag pedig 40.888 Ft volt. A legtöbb kifizetés a Vízivárosban, a Alsóvárosban és az Öreghegyen történt, iskolai körzetek szerint pedig a Táncsics Mihály, Hétvezér és Kossuth Lajos iskolákhoz tartozó körzetekben.
Mozgássérültek közlekedési hozzájárulásának korcsoport szerinti megoszlása megoszlás
50 %
kifizetett összeg átlaga (millió Ft)
25Ft.
21,959Ft.
40 %
20Ft.
39 %
17,927Ft.
30 %
15Ft. 29 %
14,062Ft.
20 %
10Ft. 19 %
6,945Ft.
10 %
0%
3% 0-17 éves
5Ft.
4,838Ft.
4,558Ft. 5%
5%
18-29 éves
30-44 éves
45-59 éves
60-74 éves
75 éven felüli
0Ft.
Mozgássérültek közlekedési hozzájárulásának kifizetési alkalmai városrészenként az elmúlt nyolc évben Történelmi belváros
303
Palotaváros
737
Szedreskert
309
Tóváros
396
Viziváros
926
Öreghegy
807
Almássy telep
584
Ráchegy-Búrtelep
586
Felsõváros
548
Vasút és környéke
425
Alsóváros-Maroshegy
875
Feketehegy
307
0
200
400
600
800
1000
155
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Mozgássérültek közlekedési hozzájárulásának kifizetési alkalmai iskolakörzetenként az elmúlt nyolc évben Felsõvárosi Hétvezér István Király Kodály Zoltán Kossuth Lajos Munkácsy Mihály Németh László II. Rákóczi Ferenc Széna téri Táncsics Mihály Tolnai utcai Tóvárosi Vasvári Pál Vízivárosi Vörösmarty Mihály Vörösmarty tagint (Farkasvermi) Zentai úti
327 566 306 391 547 279 297 365 459 699 394 512 357 258 378 226 437
0
100
200
300
400
500
600
700
800
A mozgássérültek közlekedési hozzájárulásának igénybevevői alkalmai ezer felnőtt lakosra vetített városi átlaga 82,12. Területi megoszlásukat tekintve a 19., 11. és 13. választókerületekben a legmagasabb az ezer lakosra vetített mutató.
Választókerület
Mozgássérültek közlekedési hozzájárulásának kifizetési alkalmai 1000 felnőttre (2002-2009)
Mozgássérültek közlekedési átlagos hozzájárulása 1000 felnőttre Ft-ban (2002-2009)
Városi átlag
82,12
848875
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
81,29 86,57 70,00 77,22 85,84 84,33 53,13 65,45 79,02 89,22 106,06 93,19 101,31 68,43 81,44 85,64 97,62 77,75 110,63
792970 866000 635031 773645 802363 785314 520181 1076797 972072 702911 1058970 1059162 804251 714618 813730 828010 843912 1022951 1154288
156
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Gépkocsi vásárlási és átalakítási támogatást, illetve személygépkocsi szerzési utalványt az elmúlt nyolc évben összesen 588 ember kapott összesen 1282 alkalommal. Nyolc év alatt 41 százalékuk egy alkalommal kapott ilyen támogatást, 28 százalékuk két alkalommal, és 31 százalékuk háromszor vagy annál többször. Négy olyan ember volt, akik nyolc év alatt minden évben hozzájutottak ilyen támogatáshoz. A legtöbb támogatás megítélése az Alsóvárosba, az Öreghegyre és a Vízivárosba került.
Gépkocsi vásárlási és átalakítási támogatás, személygépkocsi szerzési utalvány megítélés alkalmainak száma 2002 és 2009 között 600 500 400 300
522 200
367
100 0
0-17 éves
142
119
80
45
18-29 éves
30-44 éves
45-59 éves
60-74 éves
75 éven felüli
Gépkocsi vásárlási és átalakítási támogatás, szgk szerzési utalvány megítélés alkalmainak száma városrészenként az elmúlt nyolc évben Történelmi belváros
32
Palotaváros
168
Szedreskert
26
Tóváros
75
Viziváros
163
Öreghegy
173
Almássy telep
98
Ráchegy-Búrtelep
100
Felsõváros
70
Vasút és környéke
69
Alsóváros-Maroshegy
224
Feketehegy
77
0
50
100
150
200
250
157
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
Választókerület
ELEMZÉS
Gépkocsi vásárlási és átalakítási támogatás, Rokkant járadék megítélésének személygépkocsi szerzési utalvány alkalmai 1000 főre (2000-2009) megítélésének alkalmai 1000 főre (2002-2009)
Városi átlag
15,39
157,68
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
6,84 9,14 10,77 14,46 13,94 15,97 13,99 13,15 19,82 4,25 17,30 15,71 16,94 15,10 17,03 14,98 16,21 24,82 26,68
169,96 205,43 190,49 230,16 144,62 160,99 139,74 116,49 130,24 228,36 158,25 176,61 190,80 119,71 97,35 144,71 155,23 176,11 132,78
Rokkant járadékot 2000 óta összesen 2372 ember kapott összesen 13475 alkalommal. A támogatásban részesülők 57 százaléka maximum 5 alkalommal jutott hozzá ehhez a támogatási formához az elmúlt tíz év alatt, azonban 21 százalékuk tíznél több alkalommal is. A rokkant járadékot legtöbbször az egyes városrészek közül a Vízivárosban, a Palotavárosban és az Alsóvárosban élőknek ítélték meg.
158
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Rokkant járadék megoszlása korcsoport szerint (2000-2009) 50%
40,1%
40%
29,7%
30%
20%
14,5% 11%
10%
0%
4,5% 0,3% 0-17 éves
18-29 éves
30-44 éves
45-59 éves
60-74 éves
75 éven felüli
Rokkant járadék megítélés alkalmainak száma városrészenként az elmúlt tíz évben Történelmi belváros
719
Palotaváros
1583
Szedreskert
646
Tóváros
756
Viziváros
2679
Öreghegy
1168
Almássy telep
1103
Ráchegy-Búrtelep
962
Felsõváros
997
Vasút és környéke
716
Alsóváros-Maroshegy
1227
Feketehegy
506
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
159
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
12. CIVIL TÁMOGATÓK A szociális területen dolgozó civil szervezetek közül feldolgozhattuk a SZETA Alapítvány a 2008. évi nyári tábor szociálisan hátrányos helyzetű fiataljainak címjegyzékét, illetve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Székesfehérvári Csoportja a rendszeres élelmiszer segélycsomagot átvevőkről adott fontos információkat.
12.1 Szegényeket Támogató Alapítvány támogatottai A Szegényeket Támogató Alapítvány minden évben szociálisan hátrányos helyzetű általános iskolás gyermekek számára szervez nyári tábort. A gyermekek kiválasztása az alapítvány kuratóriuma által az iskolai gyermekvédelmi felelősök bevonásával és segítségével történik. A 2008-as táborban 38 székesfehérvári hátrányos helyzetű gyermek vett részt, területi eloszlását az alábbi ábra mutatja:
választókerület
SZETA táborban résztvevők területi eloszlása választókerületenként 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Városi átlag: 0,46
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
1,4
1,6
1,8
fő 1000 felnőttre vonatkoztatva
160
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A SZETA által szervezett nyári táborban résztvevő gyermekek területi eloszlása (2008) fő
5,27
6
0
1
3 2
17 13
26 18
30 28
34 32
37 35
2,27
2,08 1,93 46
41
57 53
72 58
0,9 0,97
0,96 1,03 0,94
1
1,04 0,91 0,99 1,06 1,78
2,57 1,99
1,22
1,23
1,31
2
2,09
2,25
3
2,96
4
3,61
5
79 76
87 80
szavazókör 1000 felnőttre vonatkoztatva
12.2 Máltai Szeretetszolgálat támogatottai A Máltai Szeretetszolgálat székesfehérvári csoportjának tevékenysége három fő területre osztható egyéb tevékenységei mellett: a rászorulóknak havi rendszerességgel alapvető élelmiszerekből álló segélycsomagot oszt, ruhaadományokat gyűjt és továbbít a szükséget szenvedőknek, és eseti jelleggel – a felajánlások függvényeként – bútorokkal ajándékozzák meg az arra igényt tartókat. Az idei évben az élelmiszeradományok tekintetében tudtunk információkat gyűjteni. Az élelmiszersegélyt 152 személy kért 2008-ban. A támogatottak területi eloszlásában a 2. választókerület (Belváros) –ezen belül is 7. szavazókör- és a 18. választókerület (Alsóváros) – ezen belül is a 84. szavazókör - mutat kiugró arányt. A többi terület eloszlása viszonylag egyenletes, általában 1-3 fő között változik a kérelmezők száma szavazókörönként.
161
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Rendszeres élelmiszersegélyt átvevők eloszlása választókerületenként 2,63
választókerület
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
1,26 2
0 0
2,83
2,13
Városi átlag: 1,83
2,35
3,35
2,66 2,51
1,4
0,32
4
2,24
2,26
1,03
3,75
0,94 0
1
2
3
4
5
1000 felnőttre vonatkoztatva
fő
Rendszeres élelmiszer-segélycsomagot átvevők megoszlása szavazókörönként
0
7,01 1,99 1,93 1,91
0,94 0,9
2,2
4,12 1,01
2,57 1,72
0,94
4,02 3,84 3,13
2,73
1,13
0,98
4,78
6,61
7,38 3,91 2,44
1,52 0,89
3,17 1,94 2,83 2,07
2,74
1,16
1,03
1,11
3,5
4,98
5,15 3,65 1,58 2,44 3,25
4,17
2,22 1,15
0
2
1,18
2,25
1,51 2,37 2,31
4
1,98 1,16 2,3
3,37
4,48 5,04
6
6,42
6,67
8
fő
7,23
10
1
3 2
5 4
7 6
9 8
12 14 18 22 25 27 29 31 34 37 39 42 44 46 48 50 52 54 56 63 77 81 84 87 11 13 15 20 23 26 28 30 33 36 38 40 43 45 47 49 51 53 55 59 76 80 82 85 89
szavazókör 1000 felnőttre vonatkoztatva
162
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
13. A TÁMOGATÁSOK ÖSSZEFÜGGÉS-VIZSGÁLATA A városi szociális adatbázis adatai lehetőséget biztosítanak arra, a szociális ellátásokkal kapcsolatos támogatásokat nem csak önmagukban vagy valamilyen háttérváltozó (pl. nem, életkor, státusz, településrész, körzet) mentén elemezzük, hanem megnézzük az egymással való összefüggéseiket is. A kutatás során a több éven keresztül folyósított ellátások esetében meghatározásra került expozíciós idő alapján meg lehet nézni, hogyan kapcsolódnak össze és koncentrálódnak a segélynemek. Ennek egyik jó eszköze a korreláció elemzés. Az ellátási formák korrelációs kapcsolata (2000-2009 közötti időszakra)
Közgyógy
RSZS Gyógysz. tám.
Átm. seg. Térítési díj tám. Temetési seg.
LFT
Adosságk.
Ápolási díj
Tartásdíj elölegz.
Rendsz. gyv.kedv.
Rendkiv. gyermv.t
163
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A korrelációs elemzés azt mutatja meg, hogy jellemzően mely segélyek járnak együtt, melyek azok az ellátási formák, ahol a különböző támogatások nagyobb arányban jutnak ugyanabba a háztartásba. A korrelációs elemzés során ha van mérhető összefüggés két segélynek között az igénybevevők oldaláról akkor ezt egy 0-1 közötti érték fejezi ki, ha van egymást kölcsönösen kizáró segélyforma azt pedig -1-0 közötti érték mutatja. A fenti ábrán azokat az összefüggéseket mutatjuk be, melyek szignifikánsak és a korreláció együttható értéke legalább r=+0,2. Az egyes segély formák összefüggéseiről elmondható, hogy kifejezetten magas (r>+0,4) a gyermekvédelmi ellátási formák között, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és az iskolai térítési díj kedvezmény, gyakorlatilag kéz a kézben jár, aki igénybe veszi az egyiket, az nagy valószínűséggel a másikra is jogosult vagy legalábbis van valaki a háztartásban aki igénybe veszi. Hasonlóan magas a korreláció a lakásfenntartási és lakbértámogatások és az átmeneti segély valamint a különböző gyermekvédelmi támogatások és az átmeneti segély között. A központi helyzetben lévő, ún. húzó ellátási formák mellett vannak olyanok is melyek csak érintőlegesen kapcsolódnak egy-egy fő segélyformához. Ilyen pl. az adósságkezelési támogatás mely a lakásfenntartási és lakbértámogatások járulékos segélye az empirikus tapasztalat alapján illetve a közgyógyellátás mely az elmúlt években a rendszeres szociális segély kísérő támogatási formájává vált. Mindezektől szerint érezhetően elkülönül az ápolási díj, a temetési segélyek, a gyógyszertámogatások és tartásdíj előlegzésének célcsoportja. A segélyek expozíciós idején alapuló korrelációs elemzésben a vonalak sűrű hálózata azt mutatja, hogy a városi szociális ellátórendszerében többféle támogatással nagy arányban, ugyanazt a célcsoportot éri el támogató, ráadásul tartósan. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy az összekapcsolódó ellátási formákra épülve könnyen kialakulnak létfenntartási stratégiák, a támogatottak függése erősödik az önkormányzati ellátásoktól, miközben az eredeti célok éppen a támogatások átmeneti jellegének erősítése lenne. Az elmúlt években kifizetett támogatások és támogatottak esetében érdemes megnézni azt is, hogy melyik háttérváltozónak milyen mértékű hatása mutatható ki, melyik esetében mérhető szignifikancia és melyiknek mekkora ún. magyarázó ereje van az adott segélyforma esetében. Ezt az elemzést ún. variancia-analízis (ANOVA) segítségével lehet elvégezni, s eredményeként olyan prediktív vagyis előrejelző változók azonosíthatók be melyek rávilágítanak a segélyek demográfiai és a területi koncentrációjára. Az elemzés alapján az elmúlt 10 évben kifizetet segélyek összegét leginkább az életkor, a gyerekek száma és ezzel összefüggésben a háztartás nagysága határozza meg, különösen a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a rendszeres szociális segély esetében van ez így valamint a tartásdíj megelőlegzése tekintetében. A kifizetett rendszeres szociális segélyek esetében a gyerekszámnak 164
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
önmagában 6 százaléknyi magyarázó ereje van, a tartásdíj esetéden 11, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében pedig 7 százalék. A háztartásnagyság 9 százalékot magyaráz a kifizetett rendszeres szociális segélyek heterogenitásából, 6 százalékot az ápolási díjból és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásból valamint 9 százalékot a tartásdíjból. Demográfiai háttérváltozók magyarázó ereje az egyes ellátási formákban az elmúlt 10 évben kifizetett összegekre Nem
Kor
Gyerekszám Lakásnagyság
Háztartás nagyság RSZS 2,5** 2,8** 6,1** 1,7 8,8** Átmeneti segély 1,1** 0,9** 0,8** 1,5** 2,5** Gyógyszertám. 0,8** 3,9** 2,6** 0,2 3,2** Adósságkez. 0,0 2,6 0,8 0,5 2,1 Temetési segély 0,0 3,4** 0,7** 0,3 1,7** Ápolási díj 0,1 4,3** 2,1 1,8 5,7** Rendkív Gyv. Tám. 1,9** 3,3** 7,0** 1,9** 5,6** Tartásdíj 0,4 6,7** 11,0** 1,1 8,5** Lakásfenntartási Tám. 0,3* 2,1** 0,7** 0,2 1,9** R2 magyarázott variancia százalékban kifejezve *p<.05 **p<.01 szignifikancia szinten Területi háttérváltozók magyarázó ereje az egyes ellátási formákban az elmúlt 10 évben kifizetett összegekre Körzettípus
Városrész
Került
Szavazókör
Iskolakörzet
RSZS 0,3 3,6* 4,9* 14,9 5,8* Átmeneti segély 0,4** 1,4** 1,8** 4,0** 1,4** Gyógyszertám. 2,3** 3,0** 3,4** 8,7** 2,0* Adósságkez. 0,7 2,6 3,9 27,5* 6,4 Temetési segély 0,5** 0,8* 1,4* 3,5 0,9* Ápolási díj 0,4 3,2 4,7 21,1 4,0 Rendkív Gyv. Tám. 0,4* 1,4** 1,8** 5,3** 1,6** Tartásdíj 0,4 3,4 4,7 26,9** 4,9 Lakásfenntartási Tám. 0,1 0,5 0,5 3,3 0,4 R2 magyarázott variancia százalékban kifejezve *p<.05 **p<.01 szignifikancia szinten Ha a területi szempontot nézzük akkor azt láthatjuk, a legtöbb területi változónak van ugyan hatása, de meglehetősen alacsony a magyarázó erő, ez alól a szavazókör képez kivételt, mely kimagasló arányban magyarázza a kifizetett segélyek területi különbözőségeit, különösen az adósságkezelés, a tartásdíj és a gyógyszertámogatás esetében.
165
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
Főkomponens-elemzéssel az egyes segélyformákat együttjárásuk alapján az expozíciós időkből kiindulva kategóriákba rendezhetjük. A kiinduló 12 legfontosabb segélyforma alapvetően négy főkomponensbe soroltuk az érintettség intenzitása szerint. Az első főkomponens a gyermekvédelemi támogatások köre, a második a lakhatáshoz kapcsolódó segélyek, a harmadik faktorban a közgyógyellátás dominál, de magas súllyal szerepel benne a rendszeres szociális segély is valamint a negyedik csoportban az idősügyhöz szorosan kapcsolódó támogatások vannak. GyermekLakhatás KözgyógyIdőügy védelem ellátás RSZS ,415 ,129 ,645 ,021 Átmeneti segély ,350 ,597 ,360 ,093 Gyógyszertámogatás -,083 ,554 ,089 ,008 Adósságkezelés ,364 ,360 ,103 -,054 Temetési segély -,034 -,021 ,061 ,808 Közgyógyellátás -,134 ,011 ,875 -,013 Ápolási díj ,048 ,067 -,052 ,789 Rendszeres gyv. Tám. ,890 ,034 ,007 ,027 Rendkívüli Gyv. Tám. ,906 ,177 ,049 ,037 Térítési díj kedv. ,875 ,098 ,048 -,027 Tartásdíj ,173 -,076 ,053 ,016 Lakásfenntartási Tám. ,103 ,809 -,060 ,023 0.25-nél nagyobb főkomponens súlyok kiemelve *p<.05 **p<.01 szignifikancia szinten
Fõkomponensek szkórjai az egyes életkori csoportokban 18-29
0.8 0.6
30-44
45-59
60-X
0.61
0.4 0.2 0 -0.2 -0.4
0.11 0.04
-0.01 -0.09
0.01
0.01 0.02
-0.16
-0.21
0.01
0.06
-0.17
-0.17
-0.44 -0.55
-0.6
Gyermekvédelem
Lakhatás
Közgyógyellátás
Idõügy
166
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A főkomponensekre történő redukció lehetőséget biztosított arra, hogy egyszerűen teszteljük a városrészi változók hatását az egyes segélyek felhasználásának intenzitására.
Gyermekvédelmi ellátások faktorszkórja az egyes városrészekben Történelmi belváros
0.06
Palotaváros
0.3
Szedreskert
-0.43
Tóváros
-0.15
Viziváros
-0.13
Öreghegy
-0.2
Almássy telep
-0.29
Ráchegy-Búrtelep
0.46
Felsõváros
-0.28
Vasút és környéke
-0.17
Alsóváros-Maroshegy
0.4
Feketehegy
0.39
-0.6
-0.4
-0.2
0
0.2
0.4
0.6
Lakhatási ellátások faktorszkórja az egyes városrészekben Történelmi belváros
0.15
Palotaváros
-0.06
Szedreskert
0.33
Tóváros
-0.11
Viziváros
0.24
Öreghegy Almássy telep
-0.29 -0.38
Ráchegy-Búrtelep
0.05
Felsõváros
-0.04
Vasút és környéke
-0.05
Alsóváros-Maroshegy
0.01
Feketehegy
-0.4
0.07
-0.2
0
0.2
0.4
167
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
14. NÉPESSÉG-ELŐRESZÁMÍTÁS 2025-RE A demográfiai előrejelzésekkel kapcsolatosan a hétköznapi nyelvben több fogalom kering, amelyeket gyakran – hibásan - szinonimaként is használnak. Az egyik a népességelőreszámítás, a másik demográfiai előrebecslés. A demográfiai becslés több komponensű módszer, metodikai eljárási rend, melyet különböző outputok előállítása érdekében használunk a kiinduló adatainkon. A népességelőreszámítás ezzel szemben már a cél, a demográfiai előrebecslés (egyik) outputja. A népességelőreszámítás a „népesség nemek és korévek (korcsoportok) szerinti létszámának jövőbeni időpontra történő becslése”18. Népességelőreszámítást már a 17. században is végeztek (Gregory King), és jól ismert T.R. Mathus elmélete a népesség növekedését leíró exponenciális függvénye. A XX. században a népességi modellek már több aspektust vettek figyelembe, az egyes társadalmi különbségeket (pl. a fejlődő és a fejlett országok eltérő termékenységét, halandósági tábláját), a számítások báziséveit, múltbeli fejlődési irányait. Ezek az előreszámítások alapvetően a népesség összlétszámának extrapolációi (gyakran csak egytényezős modellek), nem vették figyelembe a népesség korösszetételét (mely igen hosszú távú hatást fejt ki), így rendre jelentősen alulbecsülték a várható népességszámot. Napjainkban ezeket a módszereket már nem alkalmazzák, az utóbbi évtizedekben alapmódszerként a „kohorsz-komponens”19 módszerét használják, de megjelent a tudományos szakirodalomban a társadalom komplexitását is figyelembe vevő (pl. különböző gyermekvállalási stratégiák, életmódok) ún. evolúciós népességelőreszámítási modell is. A népességszám előreszámítás folyamata három fő lépésből áll. Elsőként a számítási algoritmust kell meghatározni, ezután demográfiai hipotéziseket kell felállítani, majd több változatban elkészülnek a konkrét előreszámítások. Az algoritmus régebben a népességszám-előrebecslés volt. Ebben az esetben a kiindulási népességszámot (Székesfehérvár esetében 101755 fő, 2008) alapul véve egytényezős extrapolációval (figyelmen kívül hagyva a népesség teljes, korcsoport szerinti reprodukciós folyamatát) a növekedési ütemet megadva határozzuk meg a jövőbeni népességszámot. A növekedési ütemet ez esetben a születési, a halálozási és a vándorlási arányszám alapján tudjuk becsülni. Ha a becslést lineáris regresszióval végezzük, az alábbi ütemet kapjuk a három tényezőre külön-külön.
in. Klinger (szerk): Demográfia, Bp. 1996. 376.o. A módszer lényege, hogy a demográfusok a hipotéziseiket olyan részletességgel dolgozzák ki, hogy ezek alapján nemenkénti és kor szerinti népességtovábbvezetést végezhessenek.
18 19
168
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
1. v. 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025
Halálozás 10,36691 10,36021 10,37325 10,36321 10,34482 10,32592 10,33169 10,34609 10,47018 10,53078 10,60743 10,6361 10,66843 10,74249 10,78926 10,80105 10,81337
ELEMZÉS
Ezer lakosra jutó Születés Vándorlás egyenlege 8,22948 -13,262102 7,713071 -14,339956 7,250123 -13,821345 6,696919 -13,306075 6,172854 -13,770403 5,687955 -15,701248 5,23844 -18,126656 4,837186 -20,416223 4,36411 -21,774804 3,914812 -22,440297 3,545402 -22,646536 3,125327 -23,485261 2,915276 -23,891484 2,815204 -24,488266 2,756552 -21,803263 2,621713 -24,243878 2,490612 -23,878282
Növekedési ütem -15,3995 -16,9871 -16,9445 -16,9724 -17,9424 -20,3392 -23,2199 -25,9251 -27,8809 -29,0563 -29,7086 -30,996 -31,6446 -32,4156 -29,836 -32,4232 -32,201
(becslés a 1963-2007 adatait alapul véve) Ez a becslés a halálozási arány stagnálásával, a születésszám erős csökkenésével és fokozódó elvándorlással számol. A becsült halálozási arányt elfogadhatjuk, az ezer lakosra jutó születésszám csökkenése azonban biztos, hogy nem lesz ilyen drasztikus. Azért kaptunk folyamatosan csökkenő születési számot, mert a lineáris regressziós egyenletet az 1963-2007 közötti időszak adatai alapján írtuk fel, ahol a 70-es évek közepén elért születési csúcs folyamatosan csökkenő arányt mutat. Ebben a változatban a mostani 101 ezer fős népesség 64600 főre csökken 20 év alatt. Ha csak a sokkal kiegyensúlyozottabb elmúlt évtizedet vesszük alapul, akkor a következő ütemet lehet előrebecsülni. 2. v. 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
Halálozás 10,40557 10,47164 10,60546 10,57549 10,77632 10,97414 11,01704 11,02781 11,05442 11,15463 11,17955 11,18928 11,34487
Ezer lakosra jutó Születés Vándorlás egyenlege 9,373179 -4,1355707 9,672089 -4,2070749 9,888294 -4,2922599 10,01859 -5,1368459 10,11843 -4,7175255 10,30808 -3,8198479 10,49621 -3,1238446 10,65033 -2,8557379 10,78321 -3,2320561 10,8335 -3,7522171 10,94551 -4,1011394 11,08181 -4,1260022 11,24505 -3,6221612
Növekedési ütem -5,16796 -5,00663 -5,00942 -5,69374 -5,37541 -4,48591 -3,64467 -3,23322 -3,50327 -4,07336 -4,33518 -4,23347 -3,72198
169
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
2022 2023 2024 2025
11,43924 11,50714 11,56889 11,63554
ELEMZÉS
11,44053 11,55498 11,68263 11,8187
-3,4578973 -3,350926 -3,2508558 -3,1693052
-3,4566 -3,30308 -3,13712 -2,98614
(becslés 1994-2007 adatait alapul véve) Ebben a változatban a város lakosságának növekedési üteme ugyanúgy negatív, de sokkal kisebb mértékben csökken, mint az első változatban. Látható, hogy ez a változat az ezer felnőttre eső halálozási arány enyhe növekedésével, a születési arány kezdeti stagnálása után szintén kis mértékű növekedésével és a kivándorlás ütemének csökkenésével számol az elkövetkező 20 évre. A növekedés üteme minden évben továbbra is negatív, -5 és -3 ezrelék között várható, 2025-ben a lakosok száma 95000 fő körül becsülhető. Ha a nehezen tervezhető vándorlási egyenleg becslést úgy korrigáljuk, hogy figyelembe vesszük a 90-es években megfigyelhető nagymértékű ingadozásokat (amelyek mögött általában egyegy időszaki munkahelyteremtés vagy megszűnés állt) és a becslést újra elvégezzük, akkor a 3. változatban a becsült ezrelékes vándorlási egyenleg –2 és -4 között változik, s a város becsült negatív növekedési üteme is fékeződik. 2025-re a népesség 92000 főre csökkenne. 3.v. 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2009 2010
Halálozás 10,33955 10,35868 10,40131 10,41669 10,46011 10,49047 10,53306 10,61499 10,58221 10,70406 10,80783 10,7989 10,77292 10,76393 10,80742 10,8017 10,79429 10,33955 10,35868
Ezer lakosra jutó Születés Vándorlás egyenlege 7,838359 -4,123402 7,862032 -3,7300182 7,889157 -2,807674 7,972883 -2,210749 8,015632 -3,0065939 8,138339 -3,4597909 8,179759 -3,4025305 8,137697 -3,3453395 8,022239 -3,7637069 7,880507 -3,2917437 7,795084 -2,5654048 7,701961 -2,0613288 7,585553 -1,8954038 7,463227 -2,1588846 7,304375 -2,4693806 7,216752 -2,619556 7,17828 -2,5377243 7,838359 -4,123402 7,862032 -3,7300182
Növekedési ütem -6,62459 -6,22666 -5,31983 -4,65456 -5,45107 -5,81193 -5,75583 -5,82263 -6,32368 -6,1153 -5,57815 -5,15827 -5,08277 -5,45959 -5,97243 -6,2045 -6,15373 -6,62459 -6,22666
(korrigált becslés 1989-2007 adatait alapul véve)
170
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
A város népességszámának elõrebecslése (2009-2025) 1. változat 120 ezer
2. változat
3. változat
Fõ
110 ezer 100 ezer 90 ezer 80 ezer 70 ezer 60 ezer 50 ezer
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
2021
2022
2023
2024
2025
Echo Survey számítás
A fenti népességszám-előrebecslés mivel nem veszi figyelembe a teljes reprodukciós folyamatot, nem számol a korcsoport szerinti összetétel módosulásából fakadó eltérésekkel, igen pontatlan. Jóval pontosabban lehetne előre számítani a népességet a kohorsz-komponens módszerrel, amely során az adott év eleji, korévek szerinti bontott népességből a következő év eleit a születések hozzáadásával és a korszerinti halálozások levonásával kapjuk. A módszer figyelembe veszi, hogy közben múlik az idő, a koréves népesség életkora emelkedik. A halálozást a halandósági tábla alapján (továbbélési valószínűségek megadásával), a születésszámot a „a nők életkora szerinti általános korspecifikus termékenységi arányszámok és a női népességszámok szorzatösszegeként” állíthatjuk elő. Az előreszámítás annál pontosabb, minél közelebb vagyunk a legutóbbi népszámláláshoz, minél rövidebb távra és minél nagyobb területi egységre történik. Fehérvár esetében a kohorszkomponens módszer is korlátozottan lehetne csak érvényes, mert a módszer zárt népességet feltételez, nem számol vándorlással, ami – mint láttuk - Fehérváron jelentős népességszám változást okozhat. Ezt lenne hivatott figyelembe venni a multiregionális modellezés, de talán nem véletlen, hogy pl. a „megyék szintjére vonatkozó területi előreszámítás utoljára 1986-ben készült.”20 Megpróbálkozhatunk
a
kohorsz-komponens
módszerrel
számított
országos
népességelőreszámítás arány módszerrel történő területi résznépességre vonatkozó számítással is, feltételezve, hogy a város demográfiai folyamatai pontosan leképzik az országos helyzetet (tudva
20
In. L.Rédei Mária: Demográfia, 2001. 155.o.
171
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
persze, hogy ez nem igaz). Az MTA Nemzeti Stratégiai Kutatási Programja számára készített országos népességelőreszámítás21 három szcenáriót vázol fel: alapváltozat, fiatal változat és idős változat. A fiatal változatban magas termékenységgel, alacsony élettartammal és magas külső vándorlással, az alapváltozatban közepes termékenységgel, közepes élettartammal és közepes vándorlással, az idős változatban pedig alacsony termékenységgel, magas élettartammal és alacsony külső vándorlással számoltak. Ez alapján az arány módszert alkalmazva 2020-ra a mostani 101 ezer fős fehérvári lakosság csökkenni fog, a fiatal változat szerint 98200, az alapváltozat szerint 97000, az idős változat szerint pedig 95800 főre. Ha összevetjük ezt a népességszám becslés eredményeivel, akkor a kettes és hármas változat közötti eredményeket láthatunk. Az
eddigi
tapasztalatokat
összefoglalva
Székesfehérvár
nagyon
dinamikus
népességnövekedése a 80-as évektől megtorpant, majd visszaesett, 1990 és 2000 között csaknem 4000 fővel csökkent a népesség. A népesség csökkenése nem átmeneti megtorpanás, hanem részben demográfiai (csökkenő születésszám, öregedés) részben gazdasági okok (elvándorlás) következtében a város következő időszakbeli fejlődését (vagy éppen stagnálását) tartósan jellemző és meghatározó tendencia lesz. A város belépett az ún. második demográfiai átmenet szakaszába. Amennyiben a város nem kezdeményezi és támogatja a lakónépesség betelepedését, a demográfiai tényezők önmagukban nem fogják biztosítani a fejlődéshez szükséges létszámnövekedést, a további népességcsökkenés a gazdasági fejlődést is visszafogó tényezővé fog válni. Köztudomású, hogy a lakónépesség alakulásában alapvetően két tényezőcsoport játszik meghatározó szerepet: a természetes szaporodás, népmozgalom tényezői, illetve a nem demográfiai tényezők (gazdasági fejlődés) természetföldrajzi tényezők, lakásépítés, stb. A demográfiai tényezőkről elmondható, hogy az élve születések ezrelékes aránya hosszú távon nem fog növekedni, ha mégis növekszik az csak átmeneti jellegű lesz és alapvetően a baby boom idején születettek gyerekeinek (70-es évek közepén születettek) kitolódott gyermekvállalása miatt következik be. A halálozások száma, aránya várhatóan sem pozitív, sem negatív irányba nem változik jelentősen, 10 ezrelék körül stabilizálódhat. A vándorlási egyenleg várhatóan tovább fog romlani, egyrészt a dezurbanizációs folyamatok újbóli feléledése, másrészt pedig az ipari szerkezet várható megújulása miatt. A vándorlási pozitívum/negatívum kialakulása a nem demográfiai tényezők további alakulásának a függvénye. Az elmúlt 15 év strukturális változását az iparban elősegítette a külföldi tőke beáramlása (elsősorban a multinacionális cégek). A Ford, a Philips-Grundig, a Denso, a General Plastics zöldmezős beruházással létesített gyárat, telephelyet, a Parmalat, az Alcoa az állami vállalatok privatizációjánál szerzett érdekeltséget, az Emerson, a Kenwood, a Matsushita és a Texas Instruments
21
Hablicsek László: Magyarország népességének előreszámítása, demográfiai forgatókönyvek. Bp. 1997. Kézirat
172
SZÉKESFEHÉRVÁR SZOCIÁLIS TÉRKÉPE
ELEMZÉS
termelési együttműködés keretében jelent meg a városban. (Igaz azóta már ez jelentősen átalakult). Ez azt is jelenti, hogy jelentős zöldmezős beruházások a jövőben már nem nagyon lesznek, új álláshelyek olyan mértékben, amely nagyfokú bevándorlást implikálna nem teremtődnek, sőt a közelmúltban bizonyos iparágakban jelentős elbocsátásokra került sor részben a gazdasági válsággal összefüggésben, ami további elvándorlást vonhat maga után. A népesség számát meghatározó nem demográfiai tényezők közül a természetföldrajzi tényezők jellegükből következően lényegesen nem változnak (de pozitívak) a város szempontjából, ugyanakkor a gazdasági fejlődés vonatkozásában nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a város a következő időszakban is megőrzi helyét a dinamikusabban fejlődő magyar térségek között. Végignézve a város elmúlt 130 éves demográfiai előéletét, látható, hogy a népesség számának alakulásában döntően a lakosok mobilitása, ki-be vándorlása hozta a lényeges változást. Ennek előrebecslése jelen gazdasági/társadalmi körülmények között még rövid időtávra is lehetetlen vállalkozás. Abban ugyanakkor minden számítás egyezik, hogy a város népessége 2025-re csökkenni fog. A népesség-előrejelzés egy-egy társadalmi alcsoportra még nehezebb, sok a bizonytalansági tényező, ugyanakkor érdemes kísérletet tenni rá. A szociális térkép szempontjából egyetlen olyan nemzetiségi csoport van, melynek népességváltozását különösen fontos lehet modellezni, ez pedig a roma népesség száma, óvatos becslések szerint a 2001-ben mért kb. 1200 fős roma népesség száma 2021-re megduplázódik, s erre már most készülnie kell a szociális ellátórendszernek.
A roma népességszám elõrebecslése (2021) Székesfehérvárra 3000 2500
2355
2532 2183
2000 1500
65-X évesek 15-64 évesek 0-14 évesek
1237
1000 500 0
2001
2021 - 1.változat
2021 - 2.változat
2021 - 3.változat
Echo Survey számítás
173