VI. évf. 5. sz.
1908 május.
A győri székesegyház történetéből. A napjainkban restaurálásra kerülő győri székesegyház egyike a Dunántúl legrégibb eredetű, műemlékeink között úgyszólván a legelső Dunán túl épült templom. A legelső győri székesegyház, bár ennek semmiféle nyoma sem maradt ránk, Szent István idejében épült. Ezen körülményből sokan azt a téves következtetést von ták, hogya mai székesegyház vagy legalább annak részei Szent István korából valók. A mai székesegyház azonban mindamellett, hogy nagyon régi keletű, de mindenesetre későbbi építkezés. Építésének idejét a román stíl virágzásának korában kell keresnünk. A székesegyház magánlevéltárában levő régibb feljegyzések is arról tanúskodnak, hogy Omodé győri püspök, ki 1254- 1267-ig ült a püspöki széken, volt a templom restaurátora, valószínűleg azonban nem restaurátora, hanem újjáépítője.
Ezen újjáépített templom alaprajza a román bazilikák mintájára készült. A győri székesegyház mindenkor híven osztozott Győr várának és városának sorsában. Vele pusztult el a tatárjáráskor, vele égettetett fel Lamberg Kristóf által, midőn ez a Bécs ostromára felvonuló török had elől kétségbeesve futamodott meg 1529-ben. Győr, mint fontos stratégiai pont és Bécsnek erődített előműve, a török visszavonulása után már I. Ferdinánd, főleg pedig Miksa király idejében tetemes költséggel helyreállíttatott ; ez alkalommal a székesegyház ősi rendeltetésének nemcsak hogy vissza nem adatott, hanem mint a fellegvárnak kiegészítő része, a védelmi művek vonalába vonatott, hadi, éleImi és szertári raktárul szolgált, sőt az északi, a bástyára néző templomhajó belseje az ablakokig földdel feltöltetvén, abba várágyúkat helyeztek el a fellegvár védelmére. A török uralom idejében pedig lóistáIlóvá alacsonyították Ie. Csak a török 1598. évi kiűzetése után sikerült hetesi Pethe Márton győri püspöknek a templomot a hívek számára visszanyerni; de mily állapotban? Nyugati kettős tornya romban, a hajók boltozata pedig oly megrongált állapotban, hogy ismételt tatarozás és javítás után 1635 körül a jeles műemlék általános restaurációja, jobban mondva felépítése vált szükségessé. II. Draskovich György püspök ezen restauráció eszközlésére Rana János olasz építőmesterrel szerződött, ki a tetemes átalakítást az olasz reneszánsz modorában - melynek az akkor már gótikus templom motivumai nagyrészt áldozatul estek 1639- 1645-ig be is fejezte. A gótikus boItozatokat lerombolták s a pilléreket toldásokkal megerősítették, hogy a mostani alacsonyabb dongaboltozatot rájuk helyezhessék. Ezen átalakítás alkalmával a románkori kripta is veszendőbe ment.
A románkori templomból nem maradt reánk csak az északi mellékhajó szentélye, melynek mennyezetén falfestmény nyomai láthatók, továbbá a főhajó szentélyének alapja. Ez eredetileg félkörű volt, de rombadőlvén, valószínűleg a gótikus időben hatszögűre alakíttatott át. A gótikussá alakított templomból már sokkal több részlet maradt reánk. A gótikus boltozatok boJtkezdete és a helyívbordák még ma is jól láthatók. Az északi oldalon pedig a régi középhajó mérműves ablakai még ma is meglehetős jó karban vannak; továbbá ugyanott egy lépcsőtorony nyomai is láthatók, mely a napjainkig is részben megmaradt déli oldalon levőnek a hasonmása volt. A déli oldalon is felismerhető nyomait találjuk a gótikus ablakoknak és támpilléreknek. A mult század első felében az egytornyúvá átrestaurált templom tornyának megerősítésére, mint azt a bejárónál levő felirat is igazolja, egy hatalmas, de idomtalan előépítményt létesítettek, amivel úgylátszik igyekeztek a román és gótikus nyomokat még inkább eltüntetni. Műkincseink közül pár régi kelyhen és miseruhán kívül egy gyönyörű gobelin maradt fenn, mely Dürer eredeti rajza után készült. Itt őrzik még Szent László királyunk koponyáját is, melyet Nag} váradról hoztak a győri székesegyházba. A nagy multtal bíró székesegyház restaurálását a műemlékek országos bizottsága Aigner Sándor építészre bízta.
Hlatky Schlichter Gyula.
lJTERMEJ\6 Sebestyén Artur. Szegedi Lukács Józsefné,
úrnő
bérpalotája. Vázlatok.
A Széchényi-utcai bérpalota, mely Szegedi Lukács j ózsefné úrhölgy tulajdonát képezi, tisztán urasági lakásokat tartalmaz, melyek a modern kor legnagyobb kényelmével vannak felszerelve. A fö ldszinten egy nagy lakás van kapcsolatban a souterrainben elhelyezett konyha és cselédhelyiségekkel, az udvar belső részében pedig egy gan;onlakás. Az első emeletet teljesen lefoglalja egy lakás, míg a többi emeletek egy nagy utcai lakással és egy
felépítményen külön cselédfürdővel, mosókonyha és gőzszárító kamrával. Az utcáról a cselédség számára külön kis bejárat képeztetett ki, a főbejárat és ezen mellékbejárat közötti részen helyeztetett el a portás lakása olykép, hogy mindkét bejáratot szemmel tarthat ja. Az épület beépített köbméterje 24 koronába került. Az épületet elsőrangú iparosok építették. Az építőmesteri munkákat WelLiscIz Sándor és
kisebb gan;onlakással bírnak, mint az az alaprajzokból kitünik. A nagy lakások entreé, hall, ebédlő, télikert, szalon, úriszoba, boudoir és két hálószobából állnak a megfelelő mellékhelyiségekkel,mint garderobe, tálaló- és fürdőszobával (mélyített kádakkal). A konyha és cselédszobák külön előtérrel bírnak, úgy hogy konyha a folyosóra nem nyílik. A ház fel van szerelve: központi fűtéssel, vacuum c1eaner-rel, személy- és teherfelvonóval, a padlás-
Gyula végezték, az ácsmunkát Nellsehlosz Ödön és Marcel, az asztalosmunkát Miehl Alajos, bádogos és vízvezetéket Brundl János, üvegesmunkát Klopfer j ac, parkettmunkát az Egyesült parflettgyárak, a csillárokat Hirseh és Kllpkay, a tapétázást Siebllrger és társa, szobafestést Kurbel József, lakatosm u n kát Hoehmatlll józsef, kőfaragómunkát Seenger Béla és Eiehbaum Mór, szobrászmunkát Rá/lOs Manó, takaréktűzhelyeket Eisler és Vértes, ablakredőnyökeVusz tus Sándor és fia, aterrasszt Meloero Péter készítette.
FŐHOMLOKZAT.
SZEGEDI LUKÁCS JÓZSEFNÉ ÚRNŐ BÉRPALOTÁJA.
TERVEZTE: SEBESTYÉN ARTUR.
5
/
KAPU.
SZEGEDI LUKÁCS JÓZSEfNÉ ÚRNŐ BÉRPALOTÁJA.
TERVEZTE: SEBESTYÉN ARTUR. KÉSZITETTE : HOCHMANN JÓZSEf.
6
-~~~~ ,
"
(J)
(.,
-,
; ,
!
PAlER,MÓ.
LUSSINOR,ANDE. SEBESTYÉN ARTUR,: OLASZOR.SZÁGI VÁZLATOK.
7
ILl
a z
..:
~
oo..
-< Z
~
o
z
ui
::> ...J
o
-<
til
~
oN
:so
·$
--r , \
-
SEBESTYEN • AR.TUR.: VÁZLATOl(.
9
SEBESTYÉN ARTUR: VÁZLATOK.
10
II
HALL. ERVIN KÁLMÁN ÚR BUDAI VILLÁJÁBÓL.
TERVEZTÉK: ROMÁN MIKLÓS ÉS ERNŐ.
A Belvárosi Takarékpénztár tervpályázata. Építési programm.
Valamennyi osztály egy-egy különálló egésznek ugyan, mindamellett szükséges, hogy az osztályok egymással minden fennakadás nélkül közlekedhessenek. Ezenfelül módot kelJ találni, hogya földszint osztályai a főlépcsők igénybevétele nélkül a mezzaninnal intern lépcső vagy lift segélyével összeköttessenek. A tervezőnek azzal is számolnia kell, hogy az összes osztályok megfelelő mellékhelyiségekkel, ruhatárakkal, mosdókkal, klozetokkal legyenek elJátva és hogy ezenfelül a földsLinten a felek részére egy könnyen hozzáférhető klozet (pissoirral) létesíttessék. . Az intézet helyiségei különben úgy helyezendők el, hogy azok egy önálló csoportot képezzenek és a ház többi részeitől elkülönítve legyenek, emellett azonban az emeleten lévők a főlépcsőkről is elérhetők legyenek. Az intézet részére szükséges helyiségek elhelyezése után fennmaradó épületrészek földszint jén üzlethelyiségek, az emeleteken pedig 3-6 szobás, minden kényelemmel felszerelt lakások helyezendők el. Takaréllpénztár. földszinten egy, a telek letompított sarkán létesítendő, j ól világított helyiségben lesznek elhelyezendők: tekinthető
l. A homlokzat tekintetében a tervezőnek szabad keze van, megkívántatik azonban, hogy az komoly és méltóságteljes benyomást gyakoroljon. Tornyok és erkélye k kerülendők, ezzel szemben azonban balkonok létesítendők. 2. Az emeletszeríí beosztás a következő legyen: földszint és ezzel kapcsolatos mezzanin, első, második, harmadik és negyedik emelet, - valamint pince és padlás. 3. A szükséges folyosók a mezzaninon vagy az emeleten, amennyiben intézeti célokra használtatnak, lehetőleg zártaknak terveztessenek. 4. A mezzanin, ha irodai célokra terveztetik, kelJő belső magassággal bírjon. Az épület elsősorban a takarékpénztár befogadására épiil és így mindenekfelett az intézet részére szükséges helyiségek célszeríí csoportosítása és elhelyezése kívántatik, kívántatik azonfelül, hogy az intézet részére szolgáló földszinti helyiségek a safe deposit és a páncélszoba kivételével lehetőleg két kijárattallegyenek elJátva és hogy az összes lépcsők tíízbiztosak legyenek, hogy tíízveszélyesetén emberélet veszélyeztetve ne legyen.
Führer Zsigmond Fiai NYIREGYHÁZA. FELLNER LEO műszaki
paplrgyára, Bpest,
V., Váci-ut 4. :
Tel,fon 28-48.
Sliroönyczlm: Pozitiv Budapest.
Fénymásolatok, autografiák gyors és pontos készitése. Sürgős esetekben fénymásolatok az esti órákban villanfény mellett is készülnek. • _ _.
KÖRTING B. és E.
Mész-, építési kő-, cement és sirlF-őraktár. Mészégető kemencék: DIÓSGYORÖTT és REVEN. ••••• • TÉGLAGYAR. Kőfeítési telepek: Bodrogkeresztur, Sze.', .'. rencs, Tarcal és Bodrogszentes•• ' •• '.
FORGÓ ÉS TÁRSA ~á~~~::~: Budapest, VII., Dohány - utca 16 -18. - -
Elvállal mindenféle épületüvegezést. - -
Budapest, VIII. ker., Kisfaludy-utca 11. sz. Központi fütési, sz ellőztetési és egészségügyi berendezések. - Gyári fütések,
13 . 1. a . főpénztár; 2. r. pénztár; 3. II. pénztár; 4. értékpapírosztály ; 5. számfejtőség ; ó. abetétek és kivét számfejtősége; 7. a napibiztos, 8. az ügyvezető igazgató és 9. a váltóosztály és pedig a főpénztár, az r. és Il. pénztár, az értékpapír-osztály, az ügyvezető igazgató egyenkint 10- 15 négyszögméter alapterülettí fülkében, a számfejtőség, a betétek és kivét számfejtősége, a napibiztos és a váltóosztály alacsony üvegfallal a közönség részére fenntartott helytől elválasztva. Miután a pénztárak frekvenciája a legnagyobb, kiköttetik, hogy két pénztár egymás mellé ne kerüljön. Azonfel ül kiköttetik, hogy valamennyi fülke és számfejtőség mögött kényelmes közlekedés létesíttessék. A váróközönség részére kellő kiterjedésű hely rezerválandó. Az ügyvezető igazgató fülkéje központosan helyezendő el. A pénztárhelyiséggel összeköttetésben tervezendő 10. a safe deposit és 11. a hozzátartozó várószoba és 12. apáncélszoba, melyek a pincébe is helyezhetők. A safe deposit méretei a következők legyenek: ó'70 méter hosszú és Ó'OO méter széles. A páncélszoba értékpapírok elhelyezésére szolgál, cirka ÓO négyszögméter alapterülete legyen és az értékpapír-osztálylyal álljon összeköttetésben. A levelezés. 1. A főnök részére egy 1 ablakos utcai szoba. 2. Az osztály részére pedig egy 5 ablaknyi homlokvonalú terem. 3. Szükségeltetnek ezenfelül kezelési helyiségek, úgy mint expediciószoba 3 aklakszélességben és nyomtatvány-raktár szintén 3 ablakszélességben, továbbá szolga-szoba, mely célokra természetesen az udvari helyiségek sötétebb részei is felhasználhatók. A levelezés egyik kezelő szobájának vagy a szolga-szobának a földszinttel akta-felvonóval kell összeköttetésben állani. Intéző (Dispone/!s). A levelezéssel és a központi könyvvitellel kapcsolatosan egyegyablakos utcai szoba az intéző részére tervezendő. A központi könyvvitel lehetőleg úgy helyezendő el, hogy a főnök egyegyablakos utcai szobát kapjon, melyhez két háromablakos utcai vagy világos udvari szoba csatlakozik, továbbá egy
NEUSCHLOSS ÖDÖN és MARCEL Gőzfűrész,
faárú és parkettgyár. Ács és asztalos-iizlet. . Épitési vállalat. - Pozsonyi-út 21-23. szám.
SZABÓ ANTAL szobrász VII. KER., VAROSLIGETI-FASOR 39-41.
szoba az archívum szamara, melyeknek céljaira azonban sötétebb helyiségek is felhasználhatók. Szükséges továbbá az ellenőr részére egy egyablakos szoba. jelzálog-osztály. 1. A főnök részére egy egyablakos utcai szoba. 2. A levelezés részére egy két ablakos szoba. 3. A számfejtőség és könyvvitel részére egy háromablakos szoba. 4. A becslők számára egy egyablakos szoba. 5. Egy irattár. ó. Egy szolga-szoba, illetőleg előszoba. Az ügyészség részére két egyablakos utcai szoba és egy kétablakos szoba szükséges, utóbbi udvari is lehet. Az igazgatóság részére következő helyiségek kívántatnak: A vezérigazgató részére egy kétablakos dolgozószoba, egy kétablakos fogadó-szoba és egy szoba titkárja részére, az igazgató részére pedig egy kétablakos szoba. Az összes igazgatósági helyiségek és az ülésterem egy nagy előcsarnok körül csoportosítandók. A nagy ülésterem legalább 10 méter hosszú legyen és előszobával, valamint ruhatárral látandó el. Az ülésterem esetleg udvari helyiség is lehet, minden körülmények között azonban az igazgatósággal összeköttetésben legyen. Egy szolga részére kétszobás udvari lakás mellékhelyiségekkel tervezendő azon részben, hol az intézeti helyiségek vannak elhelyezve; úgy a földszinten liftes és portás-lakások. A pincében elhelyezendő k lesznek: A pincében lévő összes, egyébként fel nem használt helyiségek archivum (irattár) célj aira használandók fel. Az archivumnak mintegy 24 négyszögméter területű része tűzbiztosnak építendő. A pincehelyiségek kibővítésére az udvar is alápincézhető.
Az archivumnak a rendes bejáraton kívül még legalább egy vészkijárással kell bírnia. A pincében helyezendő el az intézet helyiségeinek fűtésére szolgáló központi fűtés helyisége, valamint a fűtőanyag-raktár. Az itt leírt építési programm semmi irányban sem kívánja a tervező műépítész kezeit megkötni vagy őt helytelen irányban befolyásolni. A jelen
"Satorin" köhab ares-anyag
kitünőépitőanyag, fagymentes, szintartó, kőkemény, plasztikus. - Több szinben száll itja
o1csóés
Sátori-gyár Budapest. IX.• Dandár-,U. 25.
MARGITTA IGN Ac I mázoló mester. Budapesten, VII., Dohány-u. 34. 1 T elefon : 98- 37.
Telefon: 98 -37.
14 ~
r:
ul
tLl cl.
. "-
-< cl
:> ~
z-
..-,:
~ ..J
-...:
:.:: ..J
o !:J o
~
ul
·tLl
~
~
-o ..J u.,
~ ~
~g;~
o
:.::
fs1DJ • ~1 9(j
~~ tp.; ~ ~~ ~'
-1 ~ , U=l'
~~
:;~
a:
·tLl
:.::
f:
-< > -...:
..J
f-<
F.4Oi
!
tri
\...1 Ai
'" >f ~
1
~ ~
~
I'<-....
ui
;:,
,
-...: ~
>
_."1:. ,
:;.\
, '\',
:f-\ \ ....
15
FÖLDSZINTI ALAPRAJZ.
I. EM. ·,ALAPRAJZ.
J. DIJ. -
JELIGE:
VIs-A-VIS .
KORB FLÓRIS ÉS
GIERGL KALMAN, BUDAPES ·I .
16
I I. EM. ALAPR.AjZ.
IV. EM. ALAPR.AjZ. I. DIj. -
JELIGE: VIS-Á-VIS.
KOR.B FLÓR.IS ÉS GIER.GL KÁLMÁN, BUDAPES f.
17
18
fÖLDSZINTI ALAPRAJZ.
MEZZANIN ALAPRAJZ. I. DIJ. -
JELIGE: pAROSAN.
HÜBNER JENŐ ÉS MESZNER SEBESTYÉN, BUDAPEST.
19
r. EM . ALAPRAJZ.
, III. DIJ. -
JELIGE: PÁROSAN.
III. EM. ALAPRAJZ. HÜBNER JENŐ ÉS MESZNER SEBESTYÉN, BUDAPEST.
20
..: ll:i ef)
..:
::.:
:r:
-UJ
::;;:
UJ
o
::i
!:!. ::;cl
....:
l
I
II
21
.fiiLbS!íllT. .""'.; :.: ! '
.1
.
..
":J ': ".'
.. ' 1.. ' " '
.. " . ~-
fÖLDSZINTI ALAP~AJZ.
,
II. EM. ALAPRAJZ. I, Dl). -
"I
JELIGE: MÉHKAS B. T.
BÁLINT ZOLTÁN ÉS JÁMBOR LAJOS, BUDAPEST.
22
'IW
cl
> .< cl
.::5
~
IW
N
...J
'IW
U
23
fÖLDSZ INTI ALAPRAJZ •
. ll. EM . ALAP RAJZ. J ELI GE : CÉ LSZERŰ.
JÓNÁS DÁVID ÉS ZSIGMOND, BUDAPEST,
24
o
;;o
25
rŐWSZINlI ALAPRAJZ •
..
Il. EM. ALAPRAJZ. KOMOR MARCEL ÉS JAKAB DEZSŐ, BUDAPEST.
26
)
iI
,.' . .
. . ,~.
i
-; ' ;:.."
.. ,
.:
TÁVLATI KÉP.
JELIGE: TAKAR.ÉKOS.
MIKLÓS EDE ÉS WIR.TH NÁNDOR, BUDAPEST.
27
FÖLDSZINTI ALAPRAJZ.
II. EM. ALAPRAJZ. JELIGE: TAKARÉKOS.
MIKLÓS EDE ÉS WIRTH NÁNDOR. BUDAPEST.
28
TÁVLAT! KÉP. JELIGE: UDVAR HOSSZABB, MINT KORONAHERCEG -UTCA SZÉLES. POLLÁK MANÓ ÉS GONDOS J., BUDAPEST.
29
If!.ró -pIIll'lp! JELIGE: UDVAR HOSSZABB, MINT KORONAHERCEG - UTCA SZÉLES. POLLÁI< MANÓ ÉS GONDOS
J.,
BUDAPEST.
30 dolgozat csakis adatokat tartalmaz arra nézve, hogy a jelenlegi viszonyok alapján és már bizonyos szerény terjeszkedést tekintetbe véve, a takarékpénztár igazgatósága mely kiterjedésű helyiségeket tart szükségeseknek hivatalai részére és miképpen gondolja azokat beoszthatónak. Ez azonban semmiképpen nem zárja ki az esetleges helyesebb vagy jobb beosztást, a térnek ügyesebb és célszerűbb felhasználását.
A bírálati jegyzőkönyvből. Vis-a-vis. A takarékpénztár a sarokra helyeztetett, annak berendezése azonban nem egészen célszeríí, mert a hivatalnokok fiilkéit az utcára teszi és a nagyközönség számára kevés helyet rezervál. Helytelenül van tervez ve a safe-hez való lejárás és maga a safe a pincében, az utcai vonalon, célszeríítlenül van elhelyezve. Célszeríítlen a páncélszoba elhelyezése is, mert a safe-t látogató közönség emellett kényszerül körü ljárni. A telket 2 házcsoportra osztja, bár azok között az összefüggést fönntartja. A telken keresztül egy bazáros át járót tervez, mely azonban csak egyik oldalán bír boltokkal ; a bazár bejárói szükösek. A boltok célszerüen terveztettek. A mezzaninek nagyobbik részében vannak a hivatalok, míg az igazgatóság ülésteremmel az r. emeletnek kisebb terjedelmű sarokrészére kerültek. Ezen megoldásnál a mezzanin többi részében üzlethelyiségek, az r. emeleten pedig lakások terveztettek. Az alternativ megoldásnál az összes hivatalos helyiségek a mezzaninban kapnak helyet. Az r. emelet csupa lakásokból áll. Az egész tervezet egy elhibázott diszpozicióban szenved. T. i. a két bejáró között fekvő beszökelésbe helyezi a főlépcsőt, mely elrendezés következtében a nagy sarokterületnek közvetlen megvilágítását megakadályozza és így kénytelen volt a szükséges mellékhelyiségek megvilágítására egy nagyobb légudvart közbeszúrni, mely azonban a ház tetemes magassága miatt még sem szolgálhatja a kellő világosságot és közvetve oka annak, hogy a másik 2 'udvar is igen kisterjedelmü lett. A mezzaninban elhelyezett hivatalok bőséges elrendezésüek, azonban a sarokmegoldás következményei itt is kedvezőtlenül érvényesülnek. Épp úgy nem mondható szerencsésnek a kígyótéri
,
,
,
mázoló TAKACS LASZLO mester.
különálló épületrészszel való összekapcsolás sem, mert a különböző helyiségek egymás között való közlekedése célszeríítlen. Lakásai - a sarokra elhelyezett nagy lakások kivételével - jó berendezésííek. Építőmüvészeti kiképzése nem egészen egységes, a tér architektónikus környezetébe azonban jól és szépen beleillik. Párosan. A takarékpénztárt a sarokra helyezi világosan, áttekinthetően. A közönség az utcavonal mentén talál helyet. Célszerü elrendezésíí az internlépcső és célszerííek a tisztviselők számára tervezett toilettek és egyéb helyiségek. A tresorthoz, valamint a safe-hez, melyek a pincében vannak elhelyezve, igen helyesen külön-külön lejárókat tervez és célszeríí, hogy a safe-hez vezető bejáró és várószoba a koronahercegutcai kaputól a takarékpénztári helyiségek érintése nélkül is hozzáférhető. fölösleges a hivatalnokok fü lkéit kettéosztó közlekedő, mely az udvarba vezet. A safe és a tresor a pincében célszerííen vannak elhelyezve. Apályatervnek főerőssége abban a diszopozicióban van, hogy pályázó a telken keresztül a régi Párisi-utcához hasonló irányú, jól méretezett bazárátjárót nyitott, mindkét oldalon boltokkal. Az utcai bolthelyiségek jók. A két házilépcső jól van elhelyezve, a kígyótérihez azonban kissé erőltetett a hozzájárás j ezek közül a koronahercegutcai bejáró melletti lépcső - a felső lakáson kívül a mezzaninban és r. emeleten elhelyezett takarékpénztárhelyiségekhez is szolgál, ami jó és gazdaságos elrendezés. A földszinti alaprajzmegoldásnak egy előnye az is, hogy a tervezett takarékpénztári helyiségek úgy a Koronaherceg-utca, mint a Kígyótér felé könnyííszerrel kibővíthetők. Pályázó a takarékpénztár földszinti helyiségei fölé a mezzaninba a hivataloknak csupán egy részét helyezi el. A másik részét az igazgatóval és ülésteremmel az r. emeletre teszi. A belső elrendezés célszerű, azonban úgy a mezzaninban, mint az r. emeleten a nagy előcsarnokok nem elég világosak. A mezzanin többi része üzlethelyiségül használtatik ki. A lakások általában sikerült beosztásúak, csak a saroklakásnál csoportosított klozetek és légudvarok levezetése fog szerkezeti nehézséggel járni. Építőmíívészeti kiképzése nem áll arányban az alaprajzoknak jó és célszerű megoldásával.
K' ' é s N ova' k Telefon s.
Buda p est, VI., Kmetty-utca 20. sz.
Budapest, VIII. , Hunyadi-utca 39. sz.
Ajánlják magukat homlokzat, teremdíszítmények s iparművészeti tárgyak kivitelére minden stílben.
RELLA VASBE~'ON Budapest, IX., 25. sz., fsz.4.
Budapest, VII . , Bálint-u . 7 . saját háli:. Készít: minden nemű gipsz-, kő-, műkő-, stuccatur-, Rabitzműmárvány-munkákat. Telefon 52-52,
Telefon 69- 77.
Üll ői-út
RÁKOS
MANÓ szobrász
31 Mélzkas. B. T. A takarékpénztárt asarokra helyezi, de célszerüt!enül rendezi be, mert a túlságosan beépített előcsarnokkal a hivatalnokok fiilkéit egészen szétszakitja. Nem célszerü, hogy az igazgatósághoz vezető lépcső a takarékpénztár hivatalos, a közönség. részére rezervált helyiségeiből indul ki. A safe-t és páncélszobát a pincében igen szépen helyezi el. Egy ívalakú bazár köti össze a Kígyó-teret a Koronaherceg-utcával, melynek bejárói azonban igen szükre vannak szabva. A Kígyó-térről még egy bejáró visz a lakásokhoz vezető lépcsőhöz, mely félemeleten 3 üzlethelyiséget, emeleten ként pedig két lakást szolgál ki. A sok bejáró tervezése nem célszerü. Tervező a mezzaninban a takarékpénztárnak csak kevés helyiségét helyezi el, amelyekkel a tervezett lépcső és előcsarnok semmiféle arányban nincs. A hivatalok legnagyobb része az emeletre jut, a sarokudvar közé elhelyezett szárnyakban. Ez az elrendezés nem szerencsés. A tervezett igazgatósági lépcső nagy méretei és az azt körülvevő terjedelmes csarnok dacára, elhelyezésénél fogva, nem célszerű. A Kígyó-tér végén tervezett két lakás mintegy önálló házat képez és igen szép megoldású. A többi lakások beosztása azonban erőltetett. Az építészeti kiképzésnél szembeötlő, hogy pályázó az I. emeletet is mezzaninszerüen oldja meg és hogy e fölé minden átmenet nélkül egy nagytömegű homlokzatot állít. Célszerű. Pályázó a telken keresztül egy, a Párisi-utcára emlékeztető át járót tervez. Ennek az át járónak a bevezetésére azonban a Kígyó-tér felől alig indokolható térpazarlásba esik azáltal, hogy az utcai front egy jórészét itt be nem építi. A takarékpénztár a középfalak mögött az udvarra eső háromszögön nagyon szüken és rosszul megvilágítva helyeztetett el. E l őnye a tervnek, hogy igen sok bolthelyiséget létesít, bár legtöbbje nélkülözi az udvari kijárót; azonban a takarékpénztári helyiségek a tervezett formában alig volnának kellőképpen használhatók. Safe és páncélszoba a pincében jók. A félemeleti hivatalhelyiségei, valamint az I. emeleti igazgatósági helyiségek is nem célszerü elrendezésűek. Lakásai elég célszerü beosztásúak, azonban építészeti kiképzése az épülettömegnek két részre való
Steinbach O a' b o r BUDAPEST, VI.,
k~r~i~,os és diszJto. Iii Podmaniczky-utca 18. sz.
T elefon : 20 - 76.
T el e fon : 20-76 .
HERZL L M •
•
épületüvegezési vállalat,
BUDAPEST, VIL, Károly-körút 7. sz.
szétszakítása által nem szerencsés. Architekturája egyszerű, ízléses. lfYJjo. Pályázó a takarékpénztárt a sarokra helyezi. Annak berendezése célszerütlen, mert a hivatal oknak osztályai egymástól elszakíttattak. Az internlépcső a közönség helyéről lévén hozzáférhető, nem felel meg rendeltetésének. A pincében elhelyezett safe depositok helytelenül vannak . az utcára tervezve. A telket egy bazárszerü átjáró szeli át, mely azonban térhatásban nem kedvező; abejárók szükek, a boltok pedig csak féloldalasan vannak elhelyezve. Egy harmadik kapubejárónak tervezése elhibázott, mert költséges. A félemeleten a takarékpénztárnak kevés hivatalos belyiséget szab ki. A sarokelőcsarnok megoldása nem szerencsés. Az I. emeleten az igazgatóságon kívül a takarékpénztárnak egyéb hivatalai is találtak elhelyezést, de elrendezésük nem sikerült. Asarokmegoldás itt sem szerencsés és sötét. A lakások beosztása nem szép és annyi apró lakásnak erre az előkelő helyre való tervezése meg sem indokolt. Építőművészeti kiképzésében nem alkalmazkodik a tér beépítése tekintetében hangoztatott azon kívánsághoz, hogy a tervezett épület már meglévő környezetével összhangban legyen. Takarékos. A takarékpénztárt a sarokra helyezi, ahhoz a bejárót azonban a Kígyó-tér felőli kapubejáratból - illetve előcsarnokból tervezi. Ezen elrendezés mellett lehetséges volt a hivatalnokok fülkéit az utca felé helyezni, ami azonban még sem nagyon előnyös, mert azok a toilettektől és ruhatáraktól el vannak különítve. Safe és páncélszoba a pincében az utcai oldalon célszerütlen elhelyezésüek. Pályázó egy bazárszerű át járót is tervez, ami dicséretes ugyan, de sajnos, hogy az átjáró szük és miatta a szomszédfelőli traktust keskenyre szabj a és kis bolto kat létesít. A két lakáslépcsőt a bejárók közelében célszerüen helyezi el. A mezzaninban szűkösen helyezi el a takarékpénztárnak hivatalos helyiségeit és igazgatóságát. Alaprajzi elrendezésénél fogva kényszerítve van a közlekedésre igen sok helyet pazarol ni. Az emeleti lakások el nem fogadható beosztásúak. Építőművészeti szempontból homlokzata batározottan egy árúház jellegét viseli magán, ami jelen esetben nem indokolt és nem is követeltetett. F ű t és, s z e ll őz t etés,
világítá s, vizve z et ék
Hoffman Miklós és Rohonci Hugó mag án mérnök Telefo n 96- 96. Budapest, VI. ker., Podmanicz ky-ut ca 14. sz.
REITZER FERENC ~~~~l~~ BUDAPEST, VII., RÓZSA- UTCA 3 2. SZ. -TELEFON-SZÁM 11-81. --
32
Udvar hosszabb, mint Koronaherceg-utca széles. Pályázó a kérdést tisztán akadémikus szempontból fogta fel és oldotta meg. Erre enged következtetni az a körülmény, hogy a takarékpénztár helyiségét a földszinten, a mezzanin hozzávonásával egybekapcsolt nagy csarnokba helyezi. Ugyanott 2 bejáróra és vesztibül!'e óriási tért pazarol és a helyiségeket is a mezzanin bevonásával építi ki, úgy hogy a földszinten a takarékpénztári hivatalok levonása után alig marad néhány bolthelyiség, amelyek fölött a mezzaninben ugyancsak bolthelyiségek vannak. A takarékpénztár hivatalhelyiségei az I. emeletre, az igazgatósági helyiségek pedig a II. emeletre kerülnek. Mindez igen szépen, akadémikusan van elhelyezve, de kivitelre nem alkalmasan, mert a térpazarlás mellett a ház jövedelmezősége a költségekhez nem lesz arányítható. Építőművészeti kiképzése erős stílusérzékre mutat, de nem egészen szerencsés.
A többi páLyaterveket és birálatát a követluző számunkban közöljük. Mű é pítészet i alapítvány. A székesfőváros tanácsa a ferenc József koronázási jubileumi alapítvány 1907. évi 4800 koronás műépítészeti díjára pályázatot hirdet. Apályázóknak villaövezetben fekvő, 40 öl utcai homlokzatú és 30 öl mélységű szabályos, köröskörül kertekkel övezett telken építendo minta-iskolaépület tervét kell bemutatni. amely iskola óvodával legyen kapcsolatos. Az iskolaterv vázlatos legyen. Az alaprajzok, homlokzat- és metszetrajzok l : 200 méretben készítendők, a helyszíni rajz pedig l : 500 méretben. Az iskola körülbelül 10 iskolatanteremmel (egyenkint 50-60 tanulóra), igazgatói irodával, tantestületi szobával, szertárral, 2 drb várószobával, kapuspáholylyal, tornateremmel, tornaszertárral és tornaöltözővel, mosdóval meg napközi otthonnal tervezendő, míg az óvoda 40-60 gyermekre elő szoba és mosdóval, különálló kis várószobával, ruhatárral, munkateremmel, játszóteremmel, pihe_ nővel, klozetekkel, fedett és szabad játszótérrel, gondoskodnia kell a tervezőnek igazgatói, óvónői, dajka- és szolgalakásról és zuhanyos fiirdőkről is.
kezők: I-ső díj a kivitellel megbízás, II-ik díj 6000 korona, III-ik díj 3000 korona. Ezenkívül fenntartja a szoborbizottság magának azt a jogot, hogy a pályaművek közül 1000-1000 koronáért kettőt megvehessen. Az első díj csak abszolut becsű mű nek ítéltetik oda, a Il. és lll. díj azonban az aránylag legjobb két pályaműnek minden köriilmények között ki fog adatni. A pályamüvek 1909 május IS-én déli 12 óráig nyujtandók be Debrecenben a szoborbizottsághoz. A részletes pályázati feltételek, valamint a Nagytemplom előtti tér helyszínrajza, mely téren a szobor elhelyezendő, a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők és díjmentesen megszerezhetők.
A magyarkanizsai városháza tervpályázata ügyében április hó lO-én döntött a bíráló-bizottság. Az első 700 koronás díjat Reisz Zoltán budapesti építész nyerte, a második, 400 koronás díjat Schulek János építész. A .Világos", IIHaladás" és IIDélibáb" jeligéjü terveket megvételre ajánlották. A biráló-bizottság tagjai voltak :, Leitersddrfer Béla építész a Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet megbizásából, továbbá Sfankovits György főmérnök, Pleifer István igazgató mérnök. (Közöljük.) A budapesti Kossu th-szobor tervpályázatát április hó lO-én döntötte el a biráló-bizottság. Első (12.000 K) díjat H orvay János, a második (8000 K) díjat Róna József, a harmadikat (6000) Holl(5 Barnabás és Istók János, a negyediket (4000 K) Kolozsvári-Szezsák ferenc, az ötödiket (3000 K) Kallós Ede, Komor Marcel és J akab Dezső, a hatodikat (1500 K) Tóth István, a hetediket (1500 K) Füredi Richárd, a nyolcadikat (1500 K) Margó Ede, a kilencediket (1500 K) Vass Viktor. A lugosi kórház pályázatán az első díjat, 1500 koronát J endrassik Alfréd és Vida Artur IIModern beosztás" jeligéjü terve, a második, 1000 koronás díjat Baumhorn Lipót IIKözegészség" jeligéjü terve, a .harmadik, 600 koronás díjat Villányi Ármin IIAldás" jeligéjű terve nyeJie. Megvételre ajánlották a IIMegyecimer ll , a IINépnek", "Humanitás", "Temes", 111908" és "Betegotthon IL" jeligéjü terv~ket. A biráI ó-bizottságba a Magyar Mérnök~s Epítész-Egylet Schoditsch Lajost, a Magyar Epítőmüvészek Szövetsége Somló EmiIt kiildötte ki. (Közöljük) Tervpályázati határidők: 1908. máj. 20. Kaposvá,r város polgármestere :
nyári szín kör tervezése. Epítőköltség 120,000 k. Díjak: 800, 500 és 200 k. Megvétel 200 k. 1908. máj. 31. Marczali közkórház pályatervei a kórhá? választmány i elnökéhez nyujtandók be. A pályázat határideje 1908. év augusztus 31-ike. ,I. díj 300 kor., megvétel 200 kor. Bíráló-bizottság A pályázati hirdetést és az alapító okiratot bárki díj- ' tagjai: Lehne Vilmos főszolgabíró, Dipold Béla mentesen megkapja a tanács közoktatásügyi ügy- j": főmérnök, dr. Szaplonczay Manó tiszti főorvos, • • .... : dr. fülöp István kórházi igazgató-orvos. osztalyaban (Budapest, kozp. varoshaza II. emelet .~ 1908. okt. 26. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet: I~ aranykönyv és állványa, díj: Ybl-érem. • 225. sz. alatt.) A de breceni Kossu th-sz obor pályázata." ~I 1908. nov. 28. Magyar Mérnök- és EpítészDebrecen sz. kir. város közönsége által feláIítandó ~~ Egylet: artézivíz-ivócsarnok; díj: 100 k. és ezüst• Kossuth Lajos szobor tervezése és kivitelére pályá- j: érmet. zat hirdettetik. A szobormű kiviteli költsége 150,000;, 1909. jan. 9. Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet: koronát meg nem haladhat. A pályadíjak a követ- ~ könyvtárpalota i díj: aranyérem és ]200 k,
FURMANN GYULA
BUDAPEST, VII. DOB ..- U T C A 14. SZÁM.
Épít~szeti
=
tervek passepartourozasát és cachirozását a legnagyobb gonddal és ízléssel készíti.
=