SZÉKELYUDVARHELY FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015-2020
1
Összeállították: S.C. Regional Consulting & Management S.A. Ilyés Szabolcs Ambrus László Boér Boglár Csíki Barna Derzsi László Illyés Gergely Szabó József Várday Kinga Várday Zsolt Projekt vezető: Bunta Levente-Polgármester Benedek Árpád-Csaba -Alpolgármester Fejlesztési és Beruházási Igazgatóság Thamó Enikő –Szak felügyelő
2
Tartalomjegyzék
1
2
3
Módszertani bevezető ......................................................................................................... 6 1.1
Az integrált fejlesztési terv szerepe ............................................................................. 6
1.2
Partnerségi kapcsolatok ............................................................................................... 7
1.3
Műhelymunka.............................................................................................................. 7
1.4
Kérdőíves felmérés és terepmunka ............................................................................. 8
Az akcióterület meghatározása ......................................................................................... 10 2.1
Székelyudvarhely általános jellemzői, rövid története .............................................. 10
2.2
Udvarhelyszék általános jellemzői ............................................................................ 12
2.3
Fejlesztési zónák meghatározása ............................................................................... 14
2.3.1
Történelmi városközpont ................................................................................... 14
2.3.2
Székelyudvarhely adminisztrációs területe ........................................................ 15
2.3.3
Székelyudvarhely mint térségközpont ............................................................... 17
Helyzetelemzés ................................................................................................................. 20 3.1
Demográfiai és társadalmi jellemzők ........................................................................ 20
3.1.1
A népesség általános jellemzői - demográfiai mutatók ..................................... 20
3.1.2
A népességszám alakulása: természetes változások és migráció ....................... 25
3.1.3
Humán erőforrás - a munkaerőpiac vonatkozásában. Munkaerőpiac. ............... 26
3.2
Infrastruktúra ............................................................................................................. 28
3.2.1
Közlekedési infrastruktúra ................................................................................. 29
3.2.2
Lakáshelyzet ...................................................................................................... 32
3.2.3
Közmű infrastruktúra ......................................................................................... 34
3.2.4
Telekommunikációs infrastruktúra .................................................................... 35
3.2.5
Közigazgatás ...................................................................................................... 36
3.3
Egészségügy .............................................................................................................. 36
3.3.1
A lakosság egészségi állapota ............................................................................ 36
3.3.2
Egészségügyi infrastruktúra. Székelyudvarhely térségközponti szerepe. .......... 38
3.4
Oktatás....................................................................................................................... 42
3.4.1
Székelyudvarhely, mint iskolaváros. ................................................................. 42
3.4.2
Az oktatási infrastruktúra helyzete. ................................................................... 47
3.5
Szociális infrastruktúra. Társadalmi felzárkóztatás. Hátrányos helyzetű csoportok. 53
3.5.1
Szociális intézmények és szociális háló ............................................................. 53
3
3.5.2 Hátrányos helyzetű csoportok. A szegénység elleni küzdelem – a fenntartható, integrált fejlesztés lehetősége. .......................................................................................... 55 3.6
Kulturális infrastruktúra ............................................................................................ 58
3.6.1
Székelyudvarhely kulturális élete. Térségközponti szerep. ............................... 58
3.6.2
Kulturális infrastruktúra. .................................................................................... 61
3.7
Ifjúsági- és sportélet .................................................................................................. 65
3.7.1
Ifjúság - általános jellemzés ............................................................................... 65
3.7.2
Versenysport ...................................................................................................... 65
3.7.3
Tömegsport ........................................................................................................ 66
3.7.4
Sport-infrastruktúra ............................................................................................ 69
3.8
Környezeti adottságok ............................................................................................... 70
3.8.1
Épített környezet ................................................................................................ 70
3.8.2
Természeti adottságok ....................................................................................... 72
3.8.3
Környezetvédelem ............................................................................................. 74
3.8.4
Hulladékgazdálkodás és energiagazdálkodás .................................................... 81
3.9
A helyi gazdaság jellegzetességei. Gazdasági mutatók. ........................................... 89
3.9.1
A gazdaság ágazati struktúrája........................................................................... 93
3.9.2
Ipar ..................................................................................................................... 95
3.9.3
Mezőgazdaság .................................................................................................... 97
3.9.4
Turizmus .......................................................................................................... 100
3.9.5
Gazdasági fejlődés. Vállalkozói aktivitás. Beruházások. Kutatás és innováció. 109
3.9.6 Munkaerőpiac, foglalkoztatottság, képzettség problémái a gazdaság fejleszthetőségének szempontjából................................................................................. 111 4
5
A helyzetértékelés összefoglalása, fejlesztési igények és lehetőségek ........................... 117 4.1
Fejlesztési hiányosságok és igények. Problémafa. .................................................. 117
4.2
Fejlesztési irányvonalak, intézkedések. Célfa. ........................................................ 120
4.3
SWOT-elemzés ....................................................................................................... 123
A város fejlesztési stratégiája ......................................................................................... 130 5.1 2014-2020 tervezési periódus általános jellegzetességei. Fejlesztési kontextuseurópai, nemzeti, regionális és megyei szintű fejlesztési tervek bemutatása. .................... 131 5.2
Székelyudvarhely 2030 –ban. Jövőkép. .................................................................. 142
5.3
Hosszútávú célkitűzések (2030) .............................................................................. 143
5.4
Székelyudvarhely fejlesztési stratégiája (2020) ...................................................... 149
5.5
Stratégiai célok és fejlesztési irányvonalak 2020 .................................................... 155
5.6
Problémák, célok, intézkedések összefoglalása. ..................................................... 159
4
5.7
Projektportfólió ....................................................................................................... 185
5.8
Kiemelt projektek .................................................................................................... 218
5.8.1. Futó projektek ....................................................................................................... 218 5.8.2. Kiemelt projektek (2016-2018) ............................................................................ 225 5.9
Pénzügyi források .................................................................................................... 244
5.10 A stratégia megvalósításának menedzsmentje. Akcióterv. ..................................... 246 5.11 Követési és értékelési rendszer ............................................................................... 257 5.12 A közvélemény informálása a stratégia elkészítésének ideje alatt .......................... 264 6
Mellékletek ..................................................................................................................... 266 6.1
Bibliográfia.............................................................................................................. 266
6.2
Székelyudvarhelyi műemlékek listája ..................................................................... 267
6.3
A kérdőíves felmérés kiértékelése........................................................................... 271
5
1 Módszertani bevezető
1.1
Az integrált fejlesztési terv szerepe
Az integrált városfejlesztési stratégia egy fejlesztési szemléletű, egyrészt a 2015-2020-as periódust átfogó, másrészt egy 2030-as távlati jövőképet megfogalmazó dokumentum, amelynek
célja
a
területi
alapú,
integrált
szemléletű
tervezés
megszilárdítása,
Székelyudvarhely hosszú távú jövőképének, valamint a városfejlesztési céloknak a meghatározása, azok középtávon kivitelezhető érvényesítési lehetőségeinek kidolgozása. Egy ilyen stratégia megléte jelen esetben feltétele egyes városfejlesztési közösségi támogatások igénybevételének. Az integrált városfejlesztési stratégia nem egy helyi jogszabály, hanem egyrészt egy, az európai uniós pályázatokon való részvételhez elengedhetetlenül szükséges dokumentum, másrészt pedig egy állandó iránytű a mindenkori városvezetés számára. Az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat hagyja jóvá. A stratégiával szemben követelmény, hogy Székelyudvarhely megfogalmazott jövőképével, a térségben elfoglalt helyével és szerepével, valamint a meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A fejlesztési stratégia elkészítése a helyi gazdasági és társadalmi partnerek, valamint az önkormányzat képviselőinek bevonásával történik. A városfejlesztési stratégia kidolgozásának célja az európai uniós és a kormány által finanszírozott visszanemtéritendő támogatások lehívása Székelyudvarhely fejlesztésére. Az integrált városfejlesztési stratégia tehát jelentős és elengedhetetlen eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban beazonosíthassuk a különböző fejlesztési forrásokat, valamint a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztéseket valósíthassunk meg. Középtávon, az integrált városfejlesztési stratégiának a város fejlesztésének meghatározójává kell válnia. Ellenben, ez csak akkor lehetséges, ha a stratégia megvalósításának érdekében kialakul és megerősödik egy állandó partnerségi kapcsolat az önkormányzat, a polgármesteri hivatali apparátus, a civil szféra valamint a helyi gazdasági-társadalmi szereplők között.
6
1.2
Partnerségi kapcsolatok
2014-ben, az Európai uniós költségvetési ciklus első évében szükségessé vált a 2008-2015-ös időszakra kidolgozott Fenntartható Városfejlesztési Stratégia újraértékelése, a hiányosságok, szükségletek és célok ismételt felmérése, a középtávú és hosszútávú célok újrafogalmazása és egy új stratégia kidolgozása. Ennek nyomán 2014. augusztus végén bízta meg a RegioConsult pályázati és befektetési tanácsadó vállalatot, hogy koordinálja le ezt a munkát, és vizsgálja felül, újítsa meg a stratégiai dokumentumot, amely iránytűként tud szolgálni a 2015-2020-as periódusban a mindenkori városvezetés számára. A stratégia elkészítésének folyamata 2014 szeptemberében kezdődött egy széleskörű adatgyűjtéssel a város demográfiai, gazdasági és társadalmi helyzetét illetően. Ezzel párhuzamosan lezajlott egy kérdőíves felmérés, amely során a városlakók problémáit, a város fejlesztésére vonatkozó igényeit vizsgáltuk meg. Következő lépésben több tematikus workshop-ra került sor, ahova elhívtuk a városnak az illető témában érintett jeles személyiségeit és képviselőit. Találkozót szerveztünk többek között a városi infrastruktúra – épített örökség témakörében, továbbá gazdasági, környezetvédelmi, kulturális
és
szociális témakörökben, amelyek mentén aztán megfogalmaztuk
a
megvalósítandó célokat és meghatároztuk a célok eléréséhez szükséges feladatokat. A cél minden esetben az volt, hogy a stratégia ne pusztán egy elméleti síkon felvázolt dokumentum, egy fiktív terv legyen, hanem minél több érdekelt székelyudvarhelyi tudja hozzátenni a város jövőjét érintő elképzeléseit.
1.3
Műhelymunka
2014. november – 2015. január között öt tematikus workshop-ra került sor különböző témakörökben, amelyeken az illető témakör főbb városi szereplőivel és az önkormányzat képviselőivel (műhelyenként 15-20 résztvevő) került megvitatásra egyrészt az aktuális állapot, másrészt a fejlesztési lehetőségek illetve kitörési pontok. Az Infrastruktúra és épített örökség workshop-on a város főépítésze illetve a közműhálózatok adminisztráló vállalatok képviselői mellett építészek, tervezők és civilek vettek részt. A résztvevők a városi életminőség javításának lehetőségeit mérték fel, valamint a helyi épített
7
örökség, elsősorban a Székelytámadt vár megóvásának és további hasznosításának a szükségességét hangsúlyozták. A Gazdaság workshop szereplői a vállalkozói szférából érkeztek: elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy a helyi középfokú szakoktatás kiemelt figyelmet kell szenteljen a helyi munkáltatók igényeinek. Egy folyamatos és hatékony konzultáció a szereplők között már középtávon éreztetné pozitív hatását: -
A helyi vállalkozók képzett munkaerőhöz juthatnak, ami a helyi gazdaság versenyképességét erősíti.
-
A város térségközponti szerepe erősödik, ugyanis a középfokú oktatásban részesült vidéki fiatalok helyben találnak munkát. Ezáltal az elvándorlást is csökkenteni lehet.
A Környezetvédelem workshop résztvevői elsősorban a civil szférából kerültek ki, a műhelymunka végkövetkeztetése pedig a város lakóinak a környezettudatosságra való nevelésének fontossága volt. Ez középtávon megvalósulhat mind önkormányzati projektek, mind a Polgármesteri Hivatal környezetvédelmi támogatási rendszerének a hatékonyabbá tételével. A Kultúra műhelymunka résztvevői a város kulturális életének sokszínűségét hangsúlyozták. A Szociális helyzet kiértékelésére szervezett műhelymunka keretén belül a városban működő, szociális tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek és egyházak lehetőséget kaptak a városban lévő hátrányos helyzetű csoportok problémáinak feltárására. A workshop keretén belül kihangsúlyozták, egy folyamatos – a 2000-es évek második felében hatékonyan működött – fórum létrehozását Székelyudvarhely szociális kérdésekben érintett szereplői között. Ezenfelül a civil szervezetek képviselői részéről elhangzottak a város szociális infrastruktúrájának bővítésére és modernizálására vonatkozó javaslatok.
1.4
Kérdőíves felmérés és terepmunka
A fejlesztési stratégia készítésének első fázisában 2014. október 24 – 31. között került sor a város lakosai között egy kérdőíves felmérésre, amelynek során 500 székelyudvarhelyi lakhellyel rendelkező személy fejtette ki véleményét a város problémáit illetve a lakosság fejlesztési igényeit illetően. A kérdések egy része nyílt kérdés formájában került be a kérdőívbe, azaz a válaszadók szabadon megfogalmazhatták, mit gondolnak az adott témában.
8
Ez – bár megnehezítette a kiértékelés folyamatát – nem zárta be a válaszokat előre legyártott lehetőségekbe, így alkalmasabb volt a célra. A kérdőíves felmérés teljes kiértékelése a fejlesztési stratégia mellékletében olvasható.
9
2 Az akcióterület meghatározása
2.1
Székelyudvarhely általános jellemzői, rövid története
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, németül Odorhellen) megyei jogú város Romániában, Hargita megyében, a Nagy-Küküllő mentén, átlagosan 481 m tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő település a Központi Fejlesztési Régió részét képezi. A 2011-es népszámlálási adatok szerint 34.257 lakosával Csíkszereda után a megye második legnagyobb településének számít. A lakosság 92,4%-a, mintegy 31.665 fő magyarnak vallja magát, 2,51%ra tehető a román és 1,48 %-ra a roma lakosság számaránya. A város lakossága erős székelymagyar identitással rendelkezik, ezért a város közösségének életében kiemelt hangsúlyt kap a hagyományok őrzése, a kulturális értékek védelme, az épített örökség ápolása, illetve a közösségi események megélése is. Udvarhelyszék központjaként összesen 4 településsel határos: Oroszhegy, Fenyéd, Homoródszentmárton és Felsőboldogfalva községei határolják. Tekintettel a várost övező erdőségekre, a környék gazdag és változatos vadállományára, természetes forrásaira, bizton állíthatjuk, hogy természeti adottságok vonatkozásában a környék számos értékkel rendelkezik. Közepes magasságú dombjait elsősorban lombhullató erdők borítják, ezek az erdőségekkel borított vagy akár sima dombok, dombtetők meghatározzák a város látképét is. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a város területe már az őskorban lakott volt. A Székelytámadt vár alatt római vár és fürdő romjai kerültek elő. Először 1224-ben szerepelnek oklevélben az itt élők, ekkor telegdi székelyekként említik őket. Az 1333. évi pápai tizedjegyzékben Uduorhel néven jelenik meg a település, ez a név arra utal, hogy a székelyek ispánja ezen a helyen tartotta udvarát. Városi rangra vélhetően Zsigmond király emelte a települést, mezővárosként pedig először Báthori István országbíró 1485-ben kiadott oklevele jegyzi. Ez a rang jelentős változásokat hozott a település lakóinak életében, hiszen egyet jelentett a vásártartás jogának megszerzésével, kedvezőbb adózási feltételekkel és nem utolsó sorban ez a rang Udvarhely számára autonómiát, önrendelkezést is biztosított. Izabella királynő 1557-es kiváltságlevele pedig minden adókötelezettség alól mentesítette az udvarhelyieket. A város kiemelt történelmi szerepét jelzi az is, hogy Udvarhelyen az erdélyi fejedelmek négy alkalommal tartottak országgyűlést (1556, 1581,1606, 1635). A közteherviselést a településen Báthory István
10
fejedelem vezette be 1571-ben. Ugyanebben az időszakban a városhoz csatolták Gyárosfalvát (1571) és Szentimrefalvát (1577). Bethlen Gábor fejedelemnek köszönhetően kapta Udvarhely neve a székely előtagot, aki rendeleteiben újra megerősítette a település kiváltságait. A városiasodás folyamata Bethlen Gábor idején is tartott, 1620-ban Ciberefalvát is a településhez csatolták. Ezeket az éveket azonban nehezebb időszak követte. A kuruc-labanc harcok idején a város lakói a kuruc oldalon álltak, emiatt büntetést kaptak és tíz éven át beszállásolt katonáknak kellett otthont adniuk. Mária Terézia uralkodása alatt átszervezték a határőrséget, viszont a madéfalvi veszedelem eseményei kihatottak a hadügyi reformra is. 1710-11-ben a Moldvából behurcolt pestis akadályozta meg a katonaság további betelepítését. Az írásos dokumentumok szerint olyan időszak volt ez, amely alatt a lakosság vagyona és élete is veszélybe került, a közbiztonság csökkenőben volt. A század nehézségeit követően ismét fellendült a gazdasági élet, ezt tükrözik azok a barokk épületek is, amelyek a 18. században épültek és ma is a város épített örökségének jelentős részét adják. Ugyanebben a korszakban a céhes élet is virágzott a városban. Székelyudvarhelynek az 1848-49-es szabadságharcban is kulcsszerepe volt, hiszen a négy honvéd zászlóalj egyik toborzási helyeként szolgált. A harcokat és a Bach korszak lezárását követően ismét fellendült a város élete. 1868-ban itt szerveződött a királyi úrbéri törvényszék, majd 1879-ben az új vármegye megyeszékhelyi pozícióját is elnyerte. A város tovább bővült 1895-ben, amikor Szombatfalvát is hozzácsatolták. Ezekben az időkben megindult a kisiparos réteg fejlődése és a település iskolaváros jellege is kezdett kirajzolódni. Mindenről tanúskodik Orbán Balázs leírása is, aki 1868-ban a legszebb szavakkal méltatta Székelyudvarhelyt: [...] Kedves és kegyelt nekem e pont, a székelyföldnek, szép hazámnak anyavárosa, mert itt végeztem tanulmányaimat, lelkem kiképződésének, a szellem ébredésének itt van kiindulási pontja, itt szívtam lelkembe azon lángérzelmet, melyet emberi nyelven honszeretetnek, a lélek legdicsőbb irányeszméjének neveznek, itt tanultam meg honom múltját, itt ismerkedtem meg annak magához ragadó nagyszerű történelmével, itt fogamzott meg az eszmélettel egyidejűleg a hon- és szabadságszeretetnek éltem irányát meghatározó dicső érzete.” Orbán Balázs mellett még számos történelmi személyiség végezte tanulmányait Székelyudvarhelyen. A katolikus gimnázium (ma Tamási Áron Gimnázium) és református kollégium már ezekben az időkben jó hírnévnek örvendtek és a városban elérhető iparosképzések is vonzották a fiatalokat. Mindez szükséges volt ahhoz, hogy a város a 20. század elejére rendezett tanácsú városként a megye szellemi és közigazgatási központjává nőtte ki magát. A szocialista rendszer idején, a II. világháborút követően meggyengült
11
Székelyudvarhely térségi pozíciója. Több száz éves közigazgatási szerepétől fosztották meg az 1968-as megyésítéssel, és az iparosodás robbanásszerű fejlődése, valamint az erőszakos urbanizáció is jelentős károkat okozott a város arculatában. Bethlenfalvát és Kadicsfalvát 1952ben csatolták a városhoz, a későbbi betelepítésekkel pedig négyszeresére nőtt a lakosság száma. Mindezzel párhuzamosan nőtt a gyárak és nagyvállalatok száma és létrejöttek a város lakótelepei is. A szocialista rendszer 1989-es bukása után csökkentek a város fejlesztésére fordított állami támogatások, a privatizáció következtében pedig a vállalatoknak alkalmazkodniuk kellett a frissen alakuló piacgazdaság elveihez. Az egykori mezővárosként ismert település az 1968-as megyésítés után veszített térségi pozíciójából, azonban központi szerepe az 1990-es évek után ismét megerősödni látszik.
2.2 Udvarhelyszék általános jellemzői
Udvarhelyszék a történelmi Keresztúr-fiúszékkel együtt Hargita megye délnyugati részét foglalja el. Kialakulása egy időre tehető a székelyeknek a jelenlegi lakhelyükre történt letelepülésével, amelynek időpontja, folyamatai jelenleg is vita tárgyát képezik a történészek körében. A 15-16. századi oklevelek szerint ekkor már a székelyek legfontosabb széke volt közigazgatási és igazságszolgáltatási szempontból.
12
Keletről, azaz Erdőszentgyörgyről nyugati irányba haladva1 a Küsmöd völgye az első kistérség, amelynek falvai elsősorban állattenyésztésből valamint háziiparból élnek. Ettől délre található Keresztúr térsége, illetve a Gagy mente, ahol helyenként tanyásodással találkozunk. Itt terül el Udvarhelyszék második legjelentősebb városa, Székelykeresztúr, amelynek jelentőségét három útvonal (Gagy-mente, Nyikó-mente valamint Nagy-Küküllő-mente) találkozása erősíti. Székelykeresztúr jelenkori fejlődése nagymértékben a kommunista iparosításnak köszönhető, ellenben a rendszerváltás után nem sikerült eredményes privatizációt lebonyolítani: a jelentős korábbi termelőegységek részben vagy teljes mértékben megszűntek. Keresztúr vidékétől nyugatra két folyóvíz: a Nyikó-patak valamint a Nagy-Küküllő völgye határozza meg a településszerkezetet. Itt kisebb falvakkal találkozunk, ahol az állattartás valamint bizonyos településeken a hagyományos iparágak jelentik a bevételi forrást.
1
Udvarhelyszék térképének forrása: http://archiv.szekelygyumolcs.ro/udvarhely.php?l=hu.
13
A Sóvidék Udvarhelyszék északi részén található, Korond és Parajd községeket valamint a hozzájuk tartozó falvakat foglalja magába. A térség keleti részén találhatók a hegyvidéki települések Székelyvarság, Oroszhegy, Zetelaka, Fenyéd, Máréfalva, Kápolnás községközpontok irányítása alatt. Itt a külterjes állattartás mellett a fakitermelés- és feldolgozás jelent jövedelmező tevékenységet a lakosság számára. A dombvidéki Udvarhely térsége Kányád és Székelyderzs községeket foglalja magába, amelyre (akárcsak a két Homoród-mentére) közlekedés-földrajzi árnyékhelyzet a jellemző, és amely nagymértékben meghatározza a települések lehetőségeit. A Homoród-mente egyetlen városa Szentegyháza, amely a kommunista időszak előtt és alatt kohászati központ volt, azonban a rendszerváltás után ez az iparág megszűnt a városban, a lakosság visszatért a hagyományos fakitermeléshez valamint az állattartáshoz. A Nagy- és Kis Homoród völgyére néhány nagyobb településtől eltekintve (pl. Lövéte, Homoródszentmárton, Oklánd), a kisebb, legfeljebb 100-150 fős kis falvak a jellemzőek.
2.3 Fejlesztési zónák meghatározása
Jelen stratégiában a fejlesztési célok kialakításában három földrajzi egységet határoztunk meg: 1. A történelmi városközpont 2. A város teljes adminisztratív területe 3. Udvarhelyszék
2.3.1 Történelmi városközpont
A Vásártér utca, Nagy-Küküllő-part, Tamási Áron út, Hunyadi János, Kuvar, Baróti Szabó Dávid, Iskola, Szentimre, Bethlen Gábor utcák által határolt terület2 képezi Székelyudvarhely közigazgatási, oktatási, kulturális, vallási és társadalmi központját. Ez a város barokk magja, több műemlékkel és műemlékvédelmi övezettel, sportlétesítményekkel, közterekkel, illetve három lakónegyeddel (Sziget, Kuvar, Tomcsa Sándor). A Vásártér utcában levő zöldségpiac kiemelt jelentőséggel bír nemcsak a térség gazdái, hanem a város lakói számára is.
2
Lásd a stratégia térképmellékletét.
14
Itt található a városban levő bankfiókok túlnyomó többsége. A kulturális kávéházak biztosítják a helyszínt a városi polgári élet kibontakozásához. A Segesvár, a Csíkszereda valamint a Marosvásárhely felől érkező főutak találkozása alapvetően meghatározza a zóna arculatát úgy urbanisztikai, mint építészeti szempontból, továbbá a folyamatosan tapasztalható közlekedési zsúfoltságot is eredményezi. A három útvonal találkozásánál terül el a Városháza tér, amely a városközpont legnagyobb teresedése.
2.3.2 Székelyudvarhely adminisztrációs területe
Székelyudvarhely adminisztrációs területe Oroszhegy, Fenyéd, Homoródszentmárton és Felsőboldogfalva községekkel határos, összesen 4.779 ha területet foglal magába3.
3
Lásd az alábbi térképet. Forrás: Vofkori László: Székelyudvarhely. Városkalauz, Csíkszereda, 2005, Pro Print, 65. o.
15
A történelmi városközpont mellett Székelyudvarhelynek a következő városrészeit lehet elkülöníteni: Szombatfalva, Déli városrész, Bethlenfalva, Kadicsfalva, Bethlen- és Tábor lakónegyedek, Csalóka-Szászok tábora lakónegyed, Cserehát.4 Szombatfalvát 1895-ben csatolták Székelyudvarhelyhez. A ma is alapjában lakónegyed szerepét betöltő városrészt átszeli a Szováta irányából beérkező 13A országút, amely egyben kijelölt teherforgalmi út is. Ez a magyarázata annak, hogy a lakosság legsúlyosabb gondjai a köztisztasággal és a forgalommal, utakkal kapcsolatosak. Ugyanakkor a köztisztaság javításának érdekében nagyon fontos az esővízhálózat modernizációja és bővítése is. Szombatfalva keleti felén helyezkedik el a város egyik ipari zónája, ahova az 1950-es években az állami vállalatokat telepítették, majd a rendszerváltás és privatizációk után újabb termelőegységek létesültek. A déli városrésznek, a helyi köznyelvben a Rókavárosnak egyszerre van lakhatási valamint gazdasági funkciója: a városközponthoz közelebb eső része (II. Rákóczi Ferenc utca középső szakasza, Budvár utca felső szakasza, Sósfürdő és Borsairét utcák) kertvárosi jelleget mutat (leszámítva a Ikos Conf textilipari vállalat telephelyét, amely a Kuvar negyed szomszédságában helyezkedik el), míg a város széle fele haladva a termelési és kereskedelmi telephelyek és létesítmények már az ipari zóna jellegét mutatják. Megemlítendő, hogy ebben a városrészben található Székelyudvarhely leginkább szegregálódott roma közössége a Budvár utca alsó részén, az ipari zóna szomszédságában található lakótelepen. Bethlenfalvát, amely a város északkeleti szélén, a DN13A jelzésű országút mentén helyezkedik el, 1952-ben csatolták a városhoz a természetes földrajzi egybeolvadás következményeként. A város szélére, az országút mentén létesült kereskedelmi és termelőegységeket leszámítva a városrész lakótelepi funkcióval rendelkezik, „szalagtelkeivel az útifalu jellegzetes képét nyújtja. A telkek a főút két oldalán szabályos sorban helyezkednek el”.5 Bethlenfalván található a város második legnépesebb roma közössége a Termés utcának a város határában található térségében. Kadicsfalvát is, akárcsak a vele szomszédos Bethlenfalvát, 1952-ben csatolták a városhoz. Az Oroszhegy községbe vezető 134A megyei út mentén elterülő városrész falusias képét új Néhány kivételtől eltekintve (mint például Kadicsfalva vagy Bethlenfalva) a felsorolt városrészek nem urbanisztikai egységek, behatárolásuk pusztán a helyi lakosság mentális térképén létezik. Emiatt természetesen lehet azon vitázni, hogy egyik vagy másik utca pontosan melyik városrészhez is tartozik, valamint a felsoroltnál több vagy kevesebb funkcionális részből áll-e a város. Jelen stratégia készítői úgy gondolják, hogy ez a felsorolás és rövid bemutató kellő mértékben bemutatja a város különböző egységeinek sajátosságait. 5 Vofkori László: Székelyudvarhely. Városkalauz, Csíkszereda, 2005, Pro Print, 244. o. 4
16
építésű, modern házak törik meg, a lakónegyed keleti végére az 1990-es években jelentős nyomdaipari vállalatok telepedtek le, megnövelve az egyébként szűk utcák teherforgalmát. A Bethlen és Tábor lakónegyedek a város legsűrűbben lakott részei. A többemeletes tömbházakból álló két lakótelepet az 1960-1980-as években építették. A Csalóka – Szászok tábora lakónegyed a Bethlen és Tábor lakónegyedek perifériáin jött létre az 1990-es évek elejétől kezdve, nagymértékű magánépítkezéseknek köszönhetően. A városrész kontrasztos képet mutat, ugyanis a modern családi házak mellett a közterületek, utcák illetve közterek megfelelő kialakítása és burkolása csak részben valósult meg. A csereháti lakónegyed a város keleti részén a 2000-es években indult fejlődésnek az országos lakásépítési program keretében felépített ifjúsági tömbházak építésével. A társasházak mellett a zónában több magánház is épült, kialakítva a modern városi lakótelepi jelleget.
2.3.3 Székelyudvarhely mint térségközpont
A 15-16. században a székely nemzetgyűléseket általában Székelyudvarhelyen, de legalábbis Udvarhelyszék valamelyik településén tartották. Peres ügyekben a különböző széki gyűlések ítélete ellen Udvarhelyen lehetett fellebbezni a székely közgyűlésen, majd a székely ispán személyénél. Ezután lehetett a királyhoz fordulni. Udvarhelyszék, mint közigazgatási egység az Osztrák-Magyar Monarchia idején, az 1876-os megyésítés során szűnt meg, a területén ekkor jött létre Udvarhely vármegye szintén Székelyudvarhely székhellyel. A két világháború közötti időszakban a város térsége önálló megyeként fennmaradt, majd a második világháború után, a kommunista időszak első részében a Maros Magyar Autonóm Tartomány része lett. 1968-tól Hargita megye része. Hargita megye összlakossága 2011-ben a népszámlálás adatai szerint 310.867 fő volt, ennek 37,84%-át teszi ki Udvarhelyszék lakossága, amely a következő módon oszlik el: 57%-át teszik ki a vidéken élők, míg 43%-a él a három város (Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Szentegyháza) valamelyikében. A 2002-2011 közötti időszakban Székelyudvarhely, illetve Udvarhelyszék összlakossága is csökkent, ez a csökkenés ellenben kisebb mértékű az 1992-2002-es periódusban jegyzett csökkenéshez képest. A Magyarországra történő elvándorlás lelassult, illetve a migrációs célországok is változtak az európai uniós csatlakozással, valamint a magyarországi
17
munkavállalási lehetőségek visszaszorulásával. A 21. század első évtizedében Székelyföld nem kapcsolódott be a Nyugat-Európába irányuló migrációs folyamatokba.6 Székelyudvarhely környékbeli településeinek népességszám-alakulása (1995-2011)7 Települések
1995
2002
2011
Városok Székelyudvarhely
38.985
36.948
34.257
Székelykeresztúr
11.468
10.370
9.650
Szentegyháza
7.652
7.042
6.898
Városok összesítése:
58.105
54.360
50.805
Községek Etéd
2.962
2.837
2.705
Szentábrahám
2.526
2.517
2.465
Fenyéd
3.558
3.561
1.915 1.995
Máréfalva Kápolnásfalu
2.068
1.983
2.026
Korond
6.364
6.180
6.135
Oroszhegy
3.826
3.906
3.907
Székelyderzs
1.348
1.177
1.036
Felsőboldogfalva
2.990
3.026
3.297
Lövéte
3.889
3.525
3.439
Farkaslaka
4.532
4.434
4.473
Homoródszentmárton
3.090
3.011
2.838
Homoródalmás
1.582
1.415
1.339
Bögöz
5.866
5.869
3.491 1.805
Nagygalambfalva Oklánd
1.321
1.403
1.293
Parajd
7.032
6.346
6.502
Románandrásfalva
1.362
1.320
1.253
Újszékely
2.500
2.660
2.644
Siménfalva
3.846
3.738
3.776
6
Vö: Kiss Tamás: Népszámlálás 2011: folyamatok és (köz)politikai irányok. IN: Magyar Kisebbség, 2010. 3-4. Máréfalva és Galambfalva 2004-ben vált önálló községgé, addig az első Fenyédhez, a második pedig Bögözhöz tartozott. 7
18
Kányád
1.336
1.273
1.193
Székelyvarság
1.552
1.515
1.580
Zetelaka
6.037
5.753
5.643
Községek összesítése
69.587
67.449
66.750
Megfigyelhető, hogy bár a város lakossága jelentősen, 7,28%-al csökkent, a környező községek (Felsőboldogfalva, Farkaslaka, Oroszhegy, Fenyéd, Máréfalva) lakossága vagy stabil maradt vagy pedig növekedett, ami egy város-falu irányú migrációra utal8. A várost övező falvak részben kertvárosi szerephez jutottak az elmúlt 10 évben. Jelen pillanatban Székelyudvarhely teljes Udvarhelyszéket felölelő térségközponti szerepe elsősorban az oktatásban, a kultúrafogyasztásban, valamint az egészségügyi ellátásban észlelhető. Bár gazdaságilag a térség (illetve egész Hargita megye, mint majd látni fogjuk) vezető települése, munkavállalói szempontból csak a város 20-30 km-es körzetében van térségi jelentősége. Ennek ellenére, bármilyen gazdaságfejlesztő közpolitika kialakítása esetén célszerű egész Udvarhelyszéket figyelembe venni, ugyanis ez már több mint 120 ezer főnyi lakosságot jelent.
8
Ez persze nem azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben ne történt volna elvándorlás a városból.
19
3 Helyzetelemzés
3.1
Demográfiai és társadalmi jellemzők
A demográfiai folyamatok elemzésével kirajzolódik a város társadalmi helyzetképe és áttekinthetővé válnak az emberi erőforrásokban rejlő lehetőségek és szükségletek is. A népesedési statisztikák nyomon követése szükségszerű az önkormányzati munka során, ugyanis ezek a folyamatok a szűkebb és tágabb környezetünk gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai egyensúlyára egyaránt kihatnak. Az alábbiakban az Országos Statisztikai Intézet (Institutul Naţional de Statistică) adatait felhasználva ismertetjük Székelyudvarhelynek és környékének demográfiai jellemzőit.
3.1.1 A népesség általános jellemzői - demográfiai mutatók
Hargita megye lakossága a Központi Fejlesztési Régió lakosságának 13,1%-át teszi ki. A 2011es népszámlálási adatok szerint a megye lélekszáma 310.867 főre tehető, amelynek 12,96 %-a román, míg 85,21%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát. Az állandó lakosság nagyobb része, 57,4% vidéki, míg 42,6% városi környezetben él. Székelyudvarhely Hargita megye második legnépesebb települése, lélekszámban mindössze a megye székhelye, Csíkszereda haladja meg 4.709 fővel. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a városnak 34.257 lakosa van, melyből 16.411 férfi és 17.846 nő. A gazdasági, a szociális, az oktatási vagy éppen az egészségügyi tervezés során figyelembe kell venni a lakosság korcsoportonkénti megoszlását is. Az alábbi diagram mutatja Székelyudvarhely lakosságának korfáját, amely alapján megállapítható, hogy továbbra is kedvező képet mutat a város korösszetétele. A népesség legnagyobb részét a 15-64 év közöttiek adják (70,67%), akiket az aktív korúak közé sorolunk, annak ellenére, hogy a munkaerőpiacra 18-20 évesen lépnek be a fiatalok, 60 év körül pedig többen nyugdíjba vonulnak. A gyermekkorúak közé 5.366, míg az idősebb korosztályba 4.679 személy tartozik.
20
Székelyudvarhely lakosságának korcsoportos összetétele a 2011-es népszámlálási adatok szerint 5,548
6,000
5,712 4,913
5,000 4,000
4,419 3,680 2,901
3,000 1,686
2,000
1,601
2,019
1,778
1,000 0 9 év alatt 10-14 év 15-19 év 20-24 év 25-34 év 35-44 év 45-54 év 55 -64 év 65-74 év között között között között között között között között Összesen
75 év felett
34,257
Az alábbi táblázat a 2002-es adatokkal hasonlítja össze a 2011-ben kapott népszámlálási arányokat a város korcsoportos megoszlásának tekintetében. Az adatok összevetéséből az derül ki, hogy az aktív korú lakosság arányaiban nem változott számottevően. Az azonban megfigyelhető, hogy a városban élő időskorúak aránya 6,6%-al növekedett, a gyermekkorúaké pedig 5,9%-al csökkent. A város „öregedési indexe”, bár jelenleg mérsékelt, mégis arra figyelmeztet bennünket, hogy az Európa-szerte tapasztalható elöregedés jelensége - megfelelő intézkedések hiányában - Székelyudvarhely városát sem fogja elkerülni. Ennek érdekében az Önkormányzatnak olyan programokat kell kidolgoznia, amely a családokat és a gyermekvállalást kiemelten támogatja. Ezzel párhuzamosan pedig fejleszteni kell az egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a szociális ellátórendszert az idős korosztály igényeinek figyelembe vételével kell megszervezni és bővíteni. A fiatal, aktív korúak magas aránya kedvező a város gazdasága és a helyi munkaerő piaci szükségletek vonatkozásában. Ellenben ez az arány csakis abban az esetben ideális, amennyiben a munkaerő-piaci kereslet-kínálat aránya optimálisan közelít egymáshoz, valamint a munkaerő szakképzettsége megegyezik a piac aktuális szükségleteivel. A lakosság korcsoportok szerint 2002 és 2011 összehasonlításában (%) 0-19 év között
20-39 év között
40-59 év között
60 év felett
2002
26,2
32,2
28,1
13,2
2011
20,3
30,5
29,1
19,8
21
A környékbeli települések demográfiai folyamatainak elemzése ennek okán szintén szükségszerű, hiszen a város hosszútávon úgy kell megszervezze szolgáltatásait, hogy azok a környékbeliek szükségleteit is figyelembe vegyék. A 2.3.3. fejezetben található táblázat a Székelyudvarhely Fejlesztési Stratégiája 2008-2015 c. stratégiai anyagban megjelent adatokat egészíti ki a 2011-es népszámlálás végleges adataival és azt hivatott bemutatni, hogyan változott a város vonzáskörzetének népességaránya 1995 távlatából. Az adatok külön foglalkoznak a környéken lévő három város statisztikai mutatóival. Látható, hogy a vizsgált időszakban, azaz az 1995-2011-es periódus 16 esztendeje alatt 7.300al csökkent a városok állandó lakosságszáma, ez 12,57%-os népességfogyást jelent. A községek esetében ennél kisebb arányban fogyatkozott az állandó lakosság száma, 2.837 személlyel, azaz 4,08%-al lett kevesebb Székelyudvarhely környékbeli településeinek lélekszáma. A községek kedvezőbb demográfiai folyamatai annak a tendenciának is betudhatók, hogy egyre többen költöznek a lakónegyedekből a város aglomerációjában lévő, ám csendesebb településekre. Ez a folyamat részben az infrastrukturális fejlesztések révén indult el és az elkövetkezendő években bizonyára tovább folytatódik. Etnikai és anyanyelvi megoszlás Székelyudvarhely etnikai térképe a 2011-es népszámlálási adatok szerint magyar, román és roma nemzetiségűekből áll össze. A lakosság 92,43%-a, mintegy 31.665 fő magyarnak vallja magát, 2,51%-ra tehető a román és 1,48 %-ra a roma lakosság számaránya. A fennmaradó személyek közül öten ukránnak, kilencen németnek vallották magukat, hatan pedig a „más nemzetiség” rubrikát választották. 1194-en, azaz a teljes lakosság 3,48 százaléka nem válaszolt a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésre. A legutóbbi népszámlálás során mindössze 861-en vallották magukat románnak, míg 509 személy roma nemzetiséget jelölt meg. Ezekkel az arányokkal Székelyudvarhely továbbra is az ország „legmagyarabb” városának számít. Ami az anyanyelvi megoszlást illeti, megfigyelhető, hogy a lakosság 93,98%-a, azaz a magyar lakosság összlélekszámánál többen, magyar anyanyelvűnek vallják magukat. Leginkább a roma származásúak tekintik magyar anyanyelvűnek önmagukat, alig 19-re tehető azoknak a száma, akik a roma nyelvet jelölték anyanyelvként. Az adatok érdekessége, hogy a román nemzetiségűek körében is akadnak olyanok, akik a magyar nyelvet adták meg hivatalos anyanyelvként.
22
Etnikai megoszlás Év
2011
Magyar
Román
Roma
Más
nemzetiségű
nemzetiségű
nemzetiségű
nemzetiségű
31.665 (92,43%)
861 (2,51%)
509 (1,49)
1.222 (3,58)
Anyanyelvi megoszlás szerint Év
2011
Magyar
Román
Roma
Más
anyanyelvű
anyanyelvű
anyanyelvű
anyanyelvű
32.198
832 (2,43%)
19 (0,05%)
1.208 (3,53)
(93,99%)
Felekezeti megoszlás Székelyudvarhely lakosságának 49,29 %-a a 2011-es népszámlálási adatok alapján római katolikusnak vallja magát. Ugyancsak magas a református (28,25%) és az unitárius (14,12%) közösségek lélekszáma is. 2002-es mutatók szerint az ezredfordulón még 50% fölött volt a római katolikusok és 30% fölött a reformátusok számaránya. A lakosság 4,43%-a más vallási felekezetekhez tartozik, míg 3,81%-a nem nyilatkozott vallásáról vagy vallás nélkülinek jelölte magát a népszámlálás során. A lakosság felekezeti megoszlására vonatkozó részletes adatokat az alábbi táblázatban mutatjuk be: Felekezeti megoszlás szerint Lélekszámban
Százalékban
Római katolikus
16.888
49,29
Református
9.678
28,25
Unitárius
4.838
14,12
Ortodox
804
2,34
Jehova tanúja
364
1,06
Baptista
78
0,22
Görög katolikus
65
0,18
Evangéliumi keresztény
57
0,16
23
Felekezeti megoszlás szerint Lélekszámban
Százalékban
Evangélikus – lutheránus
48
0,14
Pünkösdista
29
0,08
Hetednapi adventista
18
0,05
Evangélikus
11
0,032
Ágostai hitvallású
9
0,02
Egyéb hitvallású
53
0,15
Vallás nélküli
72
0,21
Ateista
13
0,037
Nem adott választ
1.226
3,57
evangélikus
Iskolázottság
Székelyudvarhely 10 év feletti lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlása a 2011-es népszámlálás adatai szerint 60.00% 50.00% 40.00% 30.00% 20.00% 10.00% 0.00% Felsőfokú végzettség
Posztliceális vagy mesterképzés Országos átlag
Középfokú végzettség
Nyolc osztály
Városi lakosság átlaga
Négy osztály Nincs iskolája
Analfabéta
Székelyudvarhely
9
A 2011-es népszámlálás adatai szerint Székelyudvarhelyen 4.919 felsőfokú végzettséggel rendelkező személy él, amely a 10 év feletti lakosság 16,09%-a. Az arány az országos átlag 9
Az Orszááágos Statisztikai Hivatal (INS) a lakosság iskolázottsági színtjét csak a 10 év fölötti lakosokra elemzi.
24
(14,38%) felett van, ellenben elmarad az ország városi lakossága körében mért átlagtól (22,45%). A középfokú végzettséggel rendelkező lakosság aránya (51,41%) meghaladja mind az országos, mind a városi lakosság arányát, míg a csak nyolc, illetve négy osztállyal rendelkező személyek aránya az országos átlag alatt található. A népszámlálás során Székelyudvarhelyen 531 személyt regisztráltak, akiknek nem volt egyáltalán iskolai végzettsége, közülük 211 személy analfabéta (0,69%, ami szinte fele az országos szinten mért 1,36%-nak). 3.1.2 A népességszám alakulása: természetes változások és migráció
Székelyudvarhely népességszámának alakulása 1992-től Év
1992
2002
2011
Lakosságszám
39.959
36.948
34.257
Népességfogyás 20 év
5.702 (14,26%)
alatt
Székelyudvarhely állandó lakosságszáma az elmúlt húsz év alatt folyamatos csökkenést mutat, az 1992-es népszámlálási adatokhoz viszonyítva 14,26%-os csökkenést tapasztalunk 2011-ben a város népességszámát illetően. Az alábbi grafikonon a születések illetve az elhalálozások száma figyelhető meg 2009 és 2014 között10. Az elmúlt öt év mindegyikében a születések száma meghaladta az elhalálozások számát, így kijelenthető, hogy az elmúlt időszakban tapasztalható népességcsökkenés részben a környező településekre történő kiköltözésnek, de még inkább az elvándorlásnak tudható be. A legnagyobb mértékű elvándorlás az ezredfordulóra tehető, amikor láthatóan megnövekedett a külföldön munkát vállalók száma. Ez a tendencia ma sem változott, viszont az ezredfordulóhoz képest valamelyest mérséklődött.
10
Forrás: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, Lakossági Nyilvántartó Iroda.
25
Születések és elhalálozások száma Székelyudvarhelyen 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2009
2010
2011 Születések száma
2012
2013
2014
Elhalálozások száma
3.1.3 Humán erőforrás - a munkaerőpiac vonatkozásában. Munkaerőpiac.
A 2008-as gazdasági válság idején Románia egész területén viszonylag megnőtt a munkanélküliségi ráta, amely 2013-ra már ismét lecsökkent. Az alábbi ábrákon látható, hogy Székelyudvarhely munkanélküliségi rátája folyamatosan 0,5-1 százalékponttal a Hargita megyei városok átlaga alatt található. 11
11
Forrás: Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség
26
Munkanélküliségi ráta 2010-ben, % 12 10 8 6 4 2 0
Székelyudvarhely
Hargita megye
Hargita megyei városok
Hargita megyében 2010-ben a havi munkanélküliségi ráta majdnem folyamatosan csökkent 1112%-ról 8-9%-ra, míg a megyében található városokban ez az arány 5-7% körül mozgott, kevésbé látványos, de folyamatos csökkenést mutatva.
Munkanélküliségi ráta 2013-ban, % 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Székelyudvarhely
Hargita megye
Hargita megyei városok
27
A munkanélküliségi ráta 2013-ra megyei szinten 5-7% körül stabilizálódik, a megye városaiban pedig 3-4%-os volt. Megfigyelhetjük, hogy a Hargita megyei munkanélküliségre nagy befolyással vannak az évszakok, a szezonmunka lehetősége 1-2%-os csökkenést eredményez a nyári hónapokban. A foglalkoztatottságra és munkaerőpiacra vonatkozó további adatokat és elemzéseket a 3.9 A gazdaság helyzete című fejezetben mutatjuk be.
3.2
Infrastruktúra
Székelyudvarhely urbanisztikai rendszerét és szabályozásait az érvényes jogszabályoknak megfelelően az Általános Rendezési Terv (Plan Urbanistic General - PUG) tartalmazza. A jelenleg érvényben levő rendezési tervet a város önkormányzata 1999-ben hagyta jóvá a 85. számú önkormányzati határozattal. Tekintettel arra, hogy a törvény értelmében egy rendezési terv érvényessége tíz év - a szükséges anyagi források biztosítását követően - 2011-ben elkezdődött az újabb terv elkészítése. Az új rendezési terv, jelenleg előkészítés alatt áll; az előirányzott változtatásokból a teljesség igénye nélkül a következőkben vázolunk néhányat: a belterületnek 65,7%-al való megnövelését írja elő, amint az alábbi táblázatban is látható:12
Funkciók
Felület nagysága az 1999-
Javasolt felület nagysága a
es Rendezési Terv szerint
2015-ös rendezési terv
(ha)
szerint (ha)
236,17
970,21
és
115,08
176,19
raktározási
97,85
137,35
Mezőgazdasági egységek
2,15
4,56
Zöldövezetek
33,33
84,36
Lakónegyedek Közintézmények közszolgáltatások Ipari
és
tevékenységek
12
Az új, még a jóváhagyási folyamat alatt álló rendezési terv adatai esetén figyelembe kell venni, hogy ezek módosulhatnak a különböző szakhatóságok elvárásainak, módosítási javaslatainak függvényében.
28
Egyéb Összesen
600,3
425,02
1084,88
1797,69
Az adatokból látszik, hogy az önkormányzat a lakónegyedek felületeinek nagyméretű, 310%os növekedésével számol. Fontos megjegyezni, hogy az új rendezési terv az ipari és mezőgazdasági egységek (farmok, raktárak, stb.) felületének 41,91%-os növekedését írja elő, ugyanakkor a zöldövezetek nagyságát is emeli 153%-al.
3.2.1
3.2.1.1
Közlekedési infrastruktúra
A közlekedési infrastruktúra jellemzői
Székelyudvarhely városát közúton négy útvonalon keresztül lehet megközelíteni: -
DN13A jelzésű országúton Csíkszereda és Marosvásárhely irányából
-
DJ137 jelzésű megyei úton Segesvár (Székelykeresztúr) irányából
-
DJ134A jelzésű megyei úton Oroszhegy irányából
-
DC32 jelzésű községi úton a Felsőboldogfalva községhez tartozó Farcád falu irányából
-
DC27 jelzésű községi úton a Homoródszentmárton községhez tartozó Homoródremete falu irányából, bár meg kell jegyezni, hogy ez az út rossz minőségű.
Mint látható a felsorolásból Székelyudvarhely távol esik az európai szabványok szerint kialakított, illetve európai uniós jelentőségű TEN-T közúti hálózattól. Legközelebbi kapcsolódási pontok Héjjasfalván, Segesvár mellett (kb. 37 km-re Székelyudvarhelytől a DJ137-es jelzésű megyei úton keresztül) valamint a Marosvásárhelyhez közel eső Balavásáron (kb. 80 km a DN13A jelzésű országúton keresztül) vannak. Mindkét ponton az E60 jelzésű európai útra lehet csatlakozni. Emiatt Székelyudvarhely megközelíthetőségén nem fognak nagymértékben javítani a TEN-T hálózat felújítását célzó projektek, amelyek a 2014-2020-as költségvetési periódus alapjaiból lesznek finanszírozva. Vasúti összeköttetése Székelyudvarhelynek 1888 óta van: ekkor adták át a Héjjasfalva – Székelyudvarhely szárnyvonalat. Bár az évtizedek folyamán többször is felmerült a vonal
29
meghosszabbítása Csíkszeredáig vagy esetleg Gyergyószentmiklósig, erre nem került sor, így a város megmaradt végállomásnak. A szárnyvonal Segesváron csatlakozik a nemzetközi vasúthálózathoz. Egy rövid, 1940-1944 közötti időszakot leszámítva (amikor vasúti szállítás csak Székelyudvarhely és Székelykeresztúr között zajlott a határmódosítás miatt) a kezdetektől folyamatosan működik a személyszállítás Segesvár és Székelyudvarhely között. Székelyudvarhelyhez legközelebb jelenleg is működő repülőtér Marosvásárhelyen (kb. 120 km), Kolozsváron (kb. 210 km), illetve Bukarestben (Otopeni, kb. 260 km) található. A nemzetközi megközelíthetőséget illetően, elsősorban a két utóbbi repülőtérre lehet támaszkodni, ugyanis Marosvásárhelyről pusztán kilenc európai városba lehet repülni hetente maximum kétszer (kivéve Londont, ahova hetente négyszer indulnak járatok), továbbá itt csak két légitársaság van jelen: a román állami légitársaság, a Tarom, valamint a fapados járatokat üzemeltető Wizzair. Ezzel szemben Kolozsvár és Bukarest évi több mint egy milliós utasforgalmat bonyolít le a világ minden irányába.
3.2.1.2
A közlekedési infrastruktúra fenntartható fejlesztése
A város, akárcsak egész Erdély nem kapcsolódik a páneurópai autópálya-hálózathoz. Jelen pillanatban építik (illetve bizonyos szakaszokat már átadtak a közlekedésnek) a IV. páneurópai közlekedési folyosó mentén épülő dél-erdélyi autópályát Nagylak és Nagyszeben között. Az észak-erdélyi autópályából, amely eredetileg Brassót kötötte volna össze Borsnál a magyarországi autópálya-hálózattal egyelőre csak 52 km épült meg a Kolozsvár melletti Gyalu és Aranyosgyéres városa között. Az eredeti tervekkel ellentétben a 2015. február 25-i kormányülésen jóváhagyott Közlekedési Mesterterv (Master Planul de Transport) már csak Marosvásárhelyig írja elő az autópálya megépítését, illetve emellett új autópályát jelöl ki13 Marosvásárhely és Jászvásár (Iaşi) között. A tervek jelenlegi ismeretében kijelenthető, hogy a középjövőben a Marosvásárhely-Jászvásár autópálya lesz a legközelebb egy Parajd/Szováta (Székelyudvarhelytől kb. 30-40 km-re) környéki, tehát viszonylag közeli csatlakozási ponttal. Amint látható, a város közvetlen környezetében az elkövetkező öt évben nem várható nagymértékű országos közúti beruházás, számolni egyedül a regionális léptékű projektekkel
A Mesterterv szerint ez két ütemben készülne el: az első ütemben egy kétszer két sávos gyorsforgalmi út épülne, majd ezt építenék át autópályává. 13
30
lehet. A Közép Régió 2014-2020-as fejlesztési stratégiája kiemelt projektként kezeli négy megyei út felújítását, amelyek közül kettő Székelyudvarhely megközelítését tenné hatékonyabbá Maros megye (DJ 133), Brassó megye (DJ 137A) valamint Kovászna megye (DJ 131) irányából.14 Továbbá a felsorolt megyei utak modernizálása a szintén prioritásprojektként kezelt DJ 137-el együtt nagymértékben elősegítené a Homoród-menti települések bekapcsolását Udvarhelyszék életébe, ugyanakkor pedig Székelyudvarhely térségközponti szerepét erősítenék. Jelen pillanatban Székelyudvarhelynek a tranzitforgalomtól való tehermentesítése csak a Marosvásárhely – Segesvár tengely mentén megoldott, ugyanis a közelmúltban teljes rehabilitáción esett át a Székelyszentléleket Székelykeresztúrral összekötő DN13C jelzésű országút. Nincs megoldva viszont a Marosvásárhely – Csíkszereda, valamint a Segesvár – Csíkszereda tengely mentén haladó tranzitforgalom
elterelése, amely jelenleg a
városközponttól 4-500 m-re elhaladó kijelölt teherforgalmi úton (Hunyadi János utca – Wesselényi Miklós utca, Nicolae Bălcescu utca) szeli át a várost. Ez az útszakasz a szombatfalvi lakónegyeden halad keresztül, ezáltal egyáltalán nem megfelelő ennek a célnak. A bicikli utakat illetően elmondható, hogy 2010-2011-ben több központi utcában jött létre festett sávokkal elhatárolt biciklisáv, ellenben biztonságosnak kiépített útszakasz egyedül a város északnyugati határában van, a kijáratot köti össze Szejkefürdővel. Az előkészítés alatt álló általános rendezési terv kijelöli egy nemzetközi repülőtér helyszínét a Cekend-tetőre, azonban ennek a beruházásnak a lehetősége nem a jelen stratégia témája, mivel egy 34.000 lakosú városban, vagy akár egy 120.000 lakosú kistérségben egy ilyen horderejű beruházás rentabilitását előbb egy integrált gazdasági-pénzügyi-műszaki megvalósíthatósági tanulmánnyal kell alátámasztani.
3.2.1.3
Közlekedési infrastruktúra és gazdasági fejlődés
Románia egészét tekintve Székelyudvarhely, akárcsak egész Székelyföld közlekedés-földrajzi árnyékhelyzetben található: nem található nemzetközi repülőtér, távol esik a nemzetközi vasúti és közúti csatornáktól, ezekhez pedig nem vezet autópálya vagy gyorsforgalmi út. A turizmus szempontjából fontos előrelépés a néhány évvel ezelőtt, európai uniós finanszírozással
14
Lásd: Planul de Dezvoltare a Regiunii Centru 2014-2020 (Közép Régió 2014-2020-as Fejlesztési Terve), 369. oldal.
31
megvalósított, Székelyudvarhely – Szejke bicikliút, de ahhoz, hogy ez valóban kihasználható legyen, meg kell valósítani egy európai szintű bicikliút hálózatot a város területén is. Mindez a legfontosabb szűk keresztmetszetet képezi a további gazdasági fejlődésben: meghatározza nemcsak a város illetve a térség megközelíthetőségét, turisztikai valamint befektetői vonzerejét, hanem a közlekedés és az áruforgalom költségét is. Éppen ezért a város és térség vezetésének kiemelt figyelmet kell fordítani a probléma országos szintű megjelenítésére valamint a megoldások előmozdítására.
3.2.2 Lakáshelyzet
A 20. században Székelyudvarhelyen jelentős mértékű lakásépítés az 1960-1980-as években volt, amint az alábbi táblázat szemlélteti: Átadott lakóépületek száma15 Építési periódus Átadott lakóépületek száma
19001914
19151929
259
158
19301944
302
19451959
366
19601970
741
19711980
631
19811991
375
Az ebben az időszakban épület tömbházak túlnyomó többsége öt szintet foglal magába, kevés kivételt képeznek a 11 szintes (földszint és tíz emelet) épületek a Tábor-, Bethlen valamint a Tomcsa Sándor negyedekben. Székelyudvarhelyen közvetlenül a rendszerváltás után mérsékelt ütemben nőtt a lakások száma, az 1990-es években gyakorlatilag szüneteltek a közpénzből finanszírozott lakásépítések (a kommunizmus időszakában az utolsó központi finanszírozásból felépült tömbházak a Kuvar-negyed valamint a II. Rákóczi Ferenc utcai tömbházak voltak, építésük az 1980-as években kezdődött, majd az 1990-es években fejezték be és adták át a lakásokat). Az ezredforduló után ismét lendületet vettek a kormányfinanszírozású projektek, 2002-2003-ban épültek fel a csereháti lakónegyed első tömbházai. Ez képezte a csereháti lakásépítési projekt megvalósításának első fázisát.
15
Forrás: Hargita Megyei Statisztikai Hivatal
32
A 2000-es évek második felében, a gazdasági növekedés hatására ismét lendületet vettek mind az állami mind a magánszektor lakásépítései, amelyek aztán 2010-től ismét megtorpantak a gazdasági válság hatására. Ezt a dinamikát lehet nyomon követni az alábbi táblázaton:
Befejezett és használatba vett lakások száma16 2008 2009 2010 2011 Közpénzből finanszírozott lakások 14 84 1 0 Saját célra, saját forrásból finanszírozott lakások 64 71 43 47 Ingatlan-beruházásként épített lakások 0 31 0 0 78 186 44 47 Összesen
2012 0
2013 0
45
46
0 45
0 46
Lakások számának alakulása Székelyudvarhelyen 14050
13994
14000
13963
13957
2011
2012
13923
13950
13893
13900 13850 13800 13750
13717
13700 13650 13600 13550 2008
2009
2010
2013
A lakások száma folyamatos növekedésének köszönhetően 2013-ra Székelyudvarhelyen a lakások száma elérte a 13.994-et, ezzel párhuzamosan pedig az egy lakásra jutó személyek száma lecsökkent az átlag 2,45-re, amint a két mellékelt grafikonon is megfigyelhető.17 Figyelembe véve, hogy 1996-ban átlagosan 3,05 fő lakott egy lakásban, míg 2006-ban 2,67 fő18, elmondható, hogy a város lakhatósága jelentősen javult és folyamatos fejlődésen megy keresztül.
16
Forrás: Polgármesteri Hivatal nyilvántartása. A grafikon alapját képező adatok a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásából származnak. 18 Lásd: Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Fejlesztési Stratégiája 2008-2015, 42. oldal 17
33
Egy lakásra jutó személyek száma 2.51 2.50
2.50
2.49 2.48 2.47
2.47
2.46 2.45
2.46
2.45 2.45
2.45 2.44 2.43 2.42 2008
2009
2010
2011
2012
2013
A lakások 96%-a csatlakozott a városi ívóvíz- és szennyvízhálózatra, és közel 100%-a rendelkezik villanyárammal. 3.2.3 Közmű infrastruktúra
A városi ivó- és szennyvízhálózat működtetését 2007. január 1-től a székelyudvarhelyi székhellyel rendelkező Aqua Nova Hargita Kft. látja el. A város lakott területe 96%-ban le van fedve az ivóvíz- és szennyvízhálózattal, ellenben a hálózat 70%-ban cserére szorul, ugyanis kiés beszivárgások vannak, amelyek egyrészt túlterhelik a hálózatot, másrészt talaj és talajvízszennyezést okozhatnak. Emellett a hálózat vesztesége magas, értéke 35-45% az elfogadhatónak tekinthető 20%-hoz képest. Az ivóvíz-hálózat legrosszabb állapotban levő eleme a Nagy-Küküllőből a víztisztító állomásig vezető nyomócső, amelyet 1971-ben fektettek le, és amely azóta nem esett át jelentősebb rehabilitáción. A városi esővíz-hálózat kiterjedése és teljesítőképessége elégtelen: egyrészt nem fedi le a város teljes lakott területét, másrészt több helyen érintkezik a szennyvízhálózattal, ami ez utóbbi további terhelését is eredményezi. A városhoz tartozó Szejkefürdőn jelenleg nincs kiépített ivóvíz- és szennyvízhálózat, ennek következtében a fürdő szolgáltatásai korlátozott mértékben tudnak működni. Működik a melegvizes gyógyfürdő szolgáltatás, amelynek az elérhetőségét rendszeres autóbusz járat könnyíti meg.
34
A közvilágítás biztosítása teljes mértékben az önkormányzat hatásköre. Székelyudvarhelyen a közvilágítási hálózat szinte teljes mértékben lefedi a város lakott területét, egyedül a városszéleken, az utóbbi időkben épült utcákban vannak hiányosságok. A közvilágítási szolgáltatás korszerűsítése megtörtént, a teljes hálózatban a hagyományos világítótesteket magas energiahatékonyságú mágneses indukciós lámpákra (DML) cserélték, a fenntartható fejlődés jegyében. Székelyudvarhelyen jelenleg 80,8 km hosszú gázvezeték található, amely a lakosságot, vállalatokat és intézményeket szolgálja ki. Amint az alábbi grafikonon is látható, jelentősebb beruházás a gázvezeték bővítésében 2010-2011-ben történt.19
Székelyudvarhelyen található gázvezetékek hosszának változása (km) 90 75.3
80 70
61.6
61.8
2008
2009
80.2
80.3
80.8
2011
2012
2013
60 50 40 30 20 10 0 2010
3.2.4 Telekommunikációs infrastruktúra
Az 1989-es rendszerváltás után, majd a 2000-es évektől kezdődően hangsúlyosabban indult meg a telekommunikáció fejlődése egész Romániában, így Székelyudvarhelyen is. Jelenleg Székelyudvarhelyen elérhető az országban jelen levő mindhárom mobiltelefon-társaság hálózata (Orange, Vodafone, Telekom), amelyek 3G technológiájú internet-csatlakozást is biztosítanak a felhasználóknak. A városban több országos méretű internet- és televíziószolgáltató is működik, mint például UPC, RDS-RCS csoport, Telekom, Nextgen.
19
Forrás: Országos Statisztikai Hivatal.
35
Székelyudvarhelyen a rendszerváltás után két rádióadó jött létre, a Príma Rádió valamint a Sztár Rádió, amelyek mind a mai napig folyamatosan működnek. A városban jelenleg is sugároz saját műsorokat a korábbi Ati Beta és UTV tévéstúdiók fúziójából létrejött Digital3 TV.
3.2.5 Közigazgatás
Székelyudvarhelyen a közigazgatási feladatokat elsősorban a polgármesteri hivatal látja el, emellett a következő decentralizált intézmények rendelkeznek helyi képviselettel: Munka és Szociális Védelem Igazgatóság, Állategészségügyi Hivatal, Közpénzügyi Igazgatóság, Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság, Közegészségügyi Hivatal, Országos Cégbíróság. A helyi adók online befizetésére 2014. március 17-e óta van lehetőség a városban. Ahhoz hogy egy adófizető ilyen módon tudja kifizetni az adóit szüksége van egy azonosítóra és egy jelszóra, mely adatokat a Polgármesteri Hivatal Helyi Adó és Illeték Osztályán igényelheti. Ezen adatok birtokában a www.ghiseu.ro weboldalon megtekintheti és ugyanakkor a számítógép előtt rendezheti is adófizetői kötelességeit bankkártyája segítségével. A Polgármesteri Hivatal magas adóbegyűjtési hatékonysággal rendelkezik, 2013-ban a helyi adók 89,98%-át tudta behajtani.
3.3
Egészségügy
3.3.1 A lakosság egészségi állapota
Akárcsak egész Hargita megyében, Székelyudvarhelyen is folyamatosan növekedett a 2000-es években a születéskor várható élettartam.20 Ez 2011-ben átlagosan 74,04 év volt, nők esetén 78,01 év, míg férfiak esetén 70,34 év. A gyermekhalandóság 2009-2012 között változó értékeket mutatott, amint az alábbi táblázaton is látható:
Gyermekhalandóság
2009
2010
2011
2012
9,9‰
10,7‰
13,72‰
6,01‰
A lakossági egészségügyi állapotát mutató adatok forrása: Starea de sănătate a populației din județul Harghita în anul 2011/2012. Kiadja: Hargita Megye Prefektusi Hivatala. 20
36
Székelyudvarhelyen 2012-ben a natalitási arány 10,13‰ (Csíkszeredában 9,006‰, Gyergyószentmiklóson 8,709‰), míg a mortalitási arány 8,524‰ (Csíkszeredában 6,472‰, Gyergyószentmiklóson 10,248‰). Az elhalálozási okok között, akárcsak Romániában, illetve az Európai Unióban is, első helyen szerepel a szív- és érrendszeri megbetegedés, amint az alábbi ábrán is látható:
Elhalálozási okok Hargita megyében, 2012 3%
6%
6%
5%
17% 63%
Szív- és érrendszeri megbetegedés
Daganatos megbetegedés
Baleset
Légzőszervi megbetegedés
Emésztőrendszeri megbetegedés
Egyéb
A vírusos illetve baktérium okozta megbetegedések 2012-2013 közötti alakulását Hargita megyében a következő táblázatban lehet nyomon követni21, ahol megfigyelhető a vírusos hepatitisz, valamint a bárányhimlős megbetegedések ugrásszerű megnövekedése: Betegség
21
Esetek száma
Esetek száma
2012-ben
2013-ban
Vírusos hepatitisz
21
137
Meningitisz
10
8
Skarlát
54
71
Lyme-kór
18
2
Bárányhimlő (varicella)
1463
1746
Forrás: Hargita Megyei Közegészségügyi Hivatal 2013. éves jelentése
37
Rubeola
22
-
Kanyaró
11
-
Epeféreg-fertőzés
1147
1209
3.3.2 Egészségügyi infrastruktúra. Székelyudvarhely térségközponti szerepe.
Székelyudvarhely és térségének legfontosabb egészségügyi intézménye a városi kórház, amely nemcsak a város és Udvarhelyszék számára biztosítja az egészségügyi ellátást, hanem a megye más településeiről, sőt a környező megyékből (jellemzően Kovászna megyéből) is igénybe veszik az egészségügyi szolgáltatásait. A kórház első épülete 1887-ben épült (jelenleg a fülorr-gége, a fizikoterápia és a szemészeti osztályok működnek itt), majd a több kisebb épület elkészülte után (pl. fertőző osztály épülete) épül fel a 1980-1985 között az új, több szárnyból álló épületegyüttes. Az alábbi ábrán és táblázaton nyomon követhető a kórházi ágyak alakulása az évek folyamán, valamint a jelenlegi osztályonkénti megoszlása.
Kórházi ágyak száma Székelyudvarhelyen 550
542
542
540 530 520 510
504
504
504
2011
2012
2013
496
500 490 480 470 2008
2009
2010
Osztályok és részlegek
Belgyógyászati osztály (diabetológia valamint gasztroenterológia részlegekkel együtt)
22
Kórházi ágyak száma22
57
Forrás: Városi Korház
38
Osztályok és részlegek
Kórházi ágyak száma23
Kardiológia osztály (koronáriaörző egységgel együtt)
25
Ideggyógyászati osztály
30
Fertőző osztály (akut terápiás részleggel együtt)
28
Bőrgyógyászati részleg
10
Nőgyógyászati osztály
70
Újszülött osztály (koraszülött valamint intenzív terápia részleggel együtt)
35
Gyermekgyógyászati osztály
35
Intenzív terápia osztály
15
Sebészeti osztály (urológia részleggel együtt)
60
Ortopédia részleg
18
Füll-Orr-Gége osztály
25
Szemészeti részleg
15
Fizikoterápia osztály
33
Szájsebészeti részleg
9
Elmegyógyászati részleg
17
Tüdőgyógyászati részleg
12
Onkológia részleg
5
Vesegyógyászati részleg
5
Összesen Székelyudvarhelyen
504
Ezenkívül napi bennfekvésre
25
Parajdi külső egység összesen
15
Székelykeresztúri egészségügyi központ
20
Az alábbi diagrammban a város adatait a Hargita megyei adatokkal összehasonlítva is megvizsgáljuk.
23
Forrás: Városi Korház
39
A kórházi ágyak számának alakulása Hargita megyében és Székelyudvahelyen 2008-2013 között 2500
2000
1500
1000
500
0 2008
2009
2010
Hargita megye összesen
2011
2012
2013
Székelyudvarhelyi Városi Korház
A kórházi ágyak számának csökkenése követi mind az országos, mind a Hargita megyei mutatókat, vagyis arányaiban megegyezést mutat azokkal. Ez a csökkenés annak az újabb szemléletnek a következménye, miszerint a kórházi kezelés idejét próbálják csökkenteni és minél több problémát az ambuláns ellátás kereteiben megoldani. A Városi Kórházban járóbeteg rendelő működik belgyógyászat, kardiológia, sebészet, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, ideggyógyászat, szemészet, füll-orr-gége, gyermekgyógyászat, elmegyógyászat, ortopédia, munkaorvos, fizikoterápia szakrendelésekkel. Az intézmény ugyanakkor
Székelykeresztúron
belgyógyászati,
valamint
gyermekgyógyászati
szakrendeléseket működtet.
A Városi Kórházban folyamatosan történtek beruházások az elmúlt hét évben: legutóbb egy liftet létesítettek a járóbeteg rendelő épületszárnyába, műszerekkel és felszerelésekkel láttak el több részleget, illetve a szobák felújítása, renoválása, fürdőszobákkal való felszerelése is folyamatos. Ezeknek az újításoknak a megvalósítását nagymértékben támogatták anyagilag a helyi gazdasági szereplők is.
Tekintettel arra, hogy Románia az elmúlt évtizedben folyamatos orvoshiánnyal küzd, szükséges és indokolt elemezni a székelyudvarhelyi egészségügyi személyzet számának
40
alakulását is. Amint az alábbi grafikonon24 is nyomon követhető, a város ebben a tekintetben az országos tendenciával ellentétes mutatókkal rendelkezik. Románia jelenleg orvoshiánnyal küzd, folyamatos az szakorvosok elvándorlása, ellenben Székelyudvarhelyen az orvosok száma 2008 és 2013 között 79-ről 117-re emelkedett, a fogorvosi magánrendelők száma 26-ról 33-ra, míg a gyógyszerészek száma 40 körüli stagnálást mutat.
Egészségügyi alkalmazottak számának alakulása 140 117 120 100
92
92
101
79
77
36 26
38 29
42 30
44 31
44 33
42 33
2008
2009
2010
2011
2012
2013
80 60 40 20 0
Orvosok
Fogorvosok
Gyógyszerészek
Mindezek mellett az egészségügyi középkáderek száma az öt év alatt 448-ról 498-ra módosult, ami 11%-os növekedést jelent.
Ha megvizsgáljuk a kórházon kívüli magán egészségügyi egységek számát, újfent kimutatható az a tény, hogy Székelyudvarhely gazdaságilag viszonylag erős középréteggel rendelkezik, amely fenn tud tartani nagyszámú orvosi és fogorvosi magánpraxist. Kórházon kívüli egészségügyi egységek száma25 2008
2009
2010
2011
2012
2013
Családorvosi rendelő
17
17
17
17
17
18
Fogászati rendelő
26
29
30
31
33
33
Fogtechnikai laboratórium
14
15
15
15
15
15
Szakorvosi rendelő
52
57
58
58
59
60
Gyógyszertár
16
15
15
16
15
15
24 25
Forrás: Országos Statisztikai Hivatal Forrás: Országos Statisztikai Hivatal
41
3.4
Oktatás
3.4.1 Székelyudvarhely, mint iskolaváros.
Székelyudvarhely térségközponti szerepét leginkább az oktatás, illetve elsősorban a középfokú oktatás terén játszott kiemelkedő szerepe hangsúlyozza. Az alábbi ábrán látható, hogy az Udvarhelyszéken tanuló középiskolás diákok 70%-a Székelyudvarhelyen tanul, míg 30%-a két városban, Székelykeresztúron és Szentegyházán, valamint két községközpontban, Korondon és Zetelakán.
Udvarhelyszéki települések középiskoláinak diáklétszáma 80.00% 70.00% 60.00% 50.00% 40.00% 30.00% 20.00% 10.00% 0.00% Székelyudvarhely
Székelykeresztúr 2011-2012
Szentegyháza 2012-2013
Korond
Zetelaka
2013-2014
A városban jelenleg kilenc napköziotthon és óvoda26, négy általános iskola, nyolc középiskola, valamint két-két posztliceális illetve felsőfokú képzést biztosító intézmény működik. 2008–2012 között az óvodákba beiratkozott gyerekek száma növekedett, míg a statisztika 2012-től nagyméretű csökkenést mutat, ami az új, 1/2011-es számú tanügyi törvény rendelkezéseinek tudható be. Az új tanügyi törvény a 2012-2013-as tanévtől kezdődően bevezeti az általános iskolákban az iskola-előkészítő osztályt a hatodik életévüket betöltött gyerekek számára. Emiatt a szabály miatt növekedik meg ugrásszerűen 2012-től az általános
Ebből hét állami intézmény, ezen kívül városunkban működik a Katonaság Óvodája, a Nardini Óvodát pedig a római katolikus Mallensdorfi Ferences Nővérek rendháza működteti. 26
42
iskolákba beiratkozottak száma. Ezzel szemben 2008–2013 között a székelyudvarhelyi középiskolákba felvételt nyert diákok száma csökkent.
Oktatási intézményekbe beiratkozott diákok száma 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008
2009
2010
2011
2012
Óvodás
I-VIII osztályba beíratkozott diák
Elméleti liceumba beíratkozott diák
Szakoktatásba beíratkozott diák
Posztliceális oktatásba beíratkozott diák
Felsőfokú állami oktatásba beíratkozott diák
2013
Amint azt a fenti grafikon mutatja, pozitív tendenciát mutat mind a szakoktatás, mind a posztliceális képzések iránti érdeklődés, ellentétben a felsőfokú oktatás és az elméleti líceumok iránti igénnyel.
43
A középiskolák diáklétszáma 1200 1000 800 600 400 200 0
2012-2013 tanév
2013-2014 tanév
A középiskolák diáklétszámának általános csökkenő tendenciája ellenére azt látjuk, hogy van néhány intézmény, amely sikeresen magához vonzza a tanulni vágyókat. Érdemes lenne kielemezni, hogy melyek azok a tényezők, amelyek létszámnövekedést eredményeztek a Backamadarasi Kiss Gergely Református Kollégiumban, amely a legnagyobb fejlődést mutatja, valamint a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában és az Eötvös József Szakközépiskolában.
44
Általános iskolák diáklétszáma 600
500
400
300
200
100
0 Bethlen Gábor Általános Iskola
Móra Ferenc Általános Iskola 2012-2013 tanév
Orbán Balázs Általános Iskola
Tompa László Általános Iskola
2013-2014 tanév
Amint azt már fennebb említettük, az általános iskolák diáklétszámának növekedése és az óvodákba jelentkező gyermekek számának csökkenése a tanügyi reform következménye, melynek során az előkészítő osztályt áttették az óvodából az iskolába. Figyelmesebb és részletesebb elemzés során viszont azt vehetjük észre, hogy az óvodák létszámcsökkenése számottevően nagyobb mértékű, mint az I-VIII osztályokban a növekedés. Ez a demográfiai tendenciák eredménye és középtávon kihatással lesz a középiskolák diáklétszámára is.
45
Óvodákba beíratkozott gyerekek száma 300 250 200 150 100 50 0
2012-2013 tanév
2013-2014 tanév
Az alábbi ábrán nyomon követhető, hogy Székelyudvarhely továbbra is a térség központjának szerepét tölti be a középfokú oktatás terén is. A Székelyudvarhely középiskoláiban tanuló diákoknak27 csak 56%-a származik a városból, a többi más településről ingázik vagy bentlakó diák.
A grafikon csak a következő középiskolák adatait tartalmazza: Tamási Áron Gimnázium, Benedek Elek Tanítóképző, Kós Károly Szakközépiskola, Palló Imre Művészeti Szakközépiskola, Bányai János Műszaki Szakközépiskola, Eötvös József Szakközépiskola. 27
46
Székelyudvarhely középiskoláiban tanuló diákok
60.00%
55.59%
55.65%
56.15%
50.00%
44.41%
44.35%
43.85%
40.00% 30.00% 20.00% 10.00% 0.00%
Székelyudvarhelyi diákok aránya 2012-2013-as tanév
Más településről érkező diákok aránya 2013-2014-es tanév 2014-2015-ös tanév
Érdekesség, hogy például a Kós Károly Szakközépiskola esetén az arány fordított, itt a diákok közel kétharmada érkezik más településről, amint azt az alábbi grafikon is mutatja.
Kós Károly Szakközépiskola 80.00% 70.00%
65.87%
67.89%
34.13%
32.11%
2012-2013-as tanév
2013-2014-es tanév
64.96%
60.00% 50.00% 40.00%
35.04%
30.00% 20.00% 10.00% 0.00%
Székelyudvarhelyi diákok aránya
2014-2015-ös tanév
Más településről érkező diákok aránya
3.4.2 Az oktatási infrastruktúra helyzete.
Felsőfokú valamint posztliceális képzést biztosító tanintézmények
47
Bár hagyományosan Székelyudvarhely nem számít egyetemi központnak, az 1989-es rendszerváltás után több felsőoktatási intézmény is létesített a városban kihelyezett tagozatot.
A MÜTF Oktatási Központ 1998-ban alakult a Polgármesteri Hivatal, a tatabányai székhelyű Modern Üzleti Tudományok Főiskolája valamint a Civitas Alapítvány együttműködése nyomán, amely akkor az első magyar nyelvű nappali tagozatos felsőfokú gazdasági képzés volt Erdélyben. A működtetést később a Székelyudvarhelyért Alapítvány vállalta át. Jelenleg kereskedelem-marketing és e-kereskedelem szakirányokban történik az alapoktatás. Ezenkívül a Budapesti Gazdasági Főiskola keretein belül turizmus-vendéglátás szakon, a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Karán belül erdőgazdálkodás szakon, valamint az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnöki szakán tanulhatnak a hallgatók. 2010-től indultak az intézményben a mesterképzések, a győri Széchenyi István egyetemmel valamint a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolával partnerségben. Ezenkívül az intézmény kiemelt figyelmet fordít a felnőttképzésre is: agrármenedzser, pályázatíró, könyvelő, pincér, bolti eladó, projektmenedzser, és egyéb szakmákban és tevékenységekben biztosít képzést a hallgatóknak. A Babeş – Bolyai Tudományegyetem Tanító és Óvóképző kihelyezett tagozata alap- és mesterfokú pedagógusképzést biztosít a városban már két évtizede, emellett pedig jelen van Székelyudvarhelyen a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem, amely távoktatási rendszerben biztosít felsőfokú képzést az egyetem szakirányai keretében.
Mindezek mellett egészségügyi posztliceális képzést biztosít a Tamási Áron Gimnázium keretén belül működő Páli Szent Vince Egészségügyi Technikum, valamint a FEG Education, jászvásári székhelyű képzőközpont is, amelyek hároméves képzés után nyújtanak akkreditált egészségügyi általános asszisztens diplomát.
Középfokú oktatási intézmények
Elméleti oktatás
Backamadarasi Kis Gergely Református Kollégium
48
A Református Kollégiumot 1670-ben alapították Bethlen János, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárjának 1000 arany értékű hagyatékából. A kollégium egy már korábban működő elemi iskola továbbfejlesztéséből alakult ki, ennek keletkezéséről ellenben jelen pillanatban kevés információval rendelkezünk. Valószínűleg a reformáció erdélyi és helyi kezdeteivel egy időben keletkezhetett. A Református Kollégium az alapításától 1948-ig működött a városban, ekkor az intézményt a kommunista rezsim felszámolta. A rendszerváltás után a Benedek Elek Tanítóképző keretében az 1993-1994-es tanévtől kezdődően újra indultak református kollégiumi osztályok, majd az 1997-1998-as tanévtől az intézmény önállósodott, és újra létrejött előbb a Református Gimnázium, majd az intézmény korábbi épületeinek visszaszolgáltatásával nevét Református Kollégiumra változtatta. 2002ben vette fel Backamadarasi Kiss Gergely iskola- és templomépítő személyiség nevét. Benedek Elek Tanítóképző
A tanítóképzés kezdete Székelyudvarhelyen 1927-re nyúlik vissza, amikor a református egyházkerületi közgyűlés határozata szerint Nagyenyedről ide költöztették a Kollégiumot, mivel az ottani épület nem rendelkezett az intézmény működéséhez megfelelő helyiségekkel és felszerelésekkel. Később, a 2000-es évek elején a városban megjelent a Babeş-Bolyai Tudomány Egyetem kihelyezett tanító- és óvóképző tagozata, amely a középfokú oktatással karöltve végzi Székelyföld és Erdély számára a pedagógusképzést. A helyi tanítóképzés sikerét és lendületét jelzi az a több, mint 5000 pedagógus, akik ebben az intézményben végezték tanulmányaikat 1927-től napjainkig.
Marin Preda Elméleti Líceum A város egyetlen román tanítási nyelvű középiskolája 1-12 osztályos oktatást biztosít a diákoknak, évfolyamonként két osztállyal. 1990-ben nyitotta meg kapuit elsősorban a környéken lakó román anyanyelvű gyermekek megfelelő oktatásának érdekében. Emellett, az iskola kinyilatkozott célja a román kulturális és spirituális értékek népszerűsítése. 1998-ban költözött a jelenlegi épületbe. Az iskola diákjainak kevesebb mint 40%-a helybeli, a többi vagy a környező településekről jár be, vagy olyan hivatali alkalmazottaknak a gyermekei, akik munkáltatójuk kérésére ideiglenesen költöztek Székelyudvarhelyre.
Tamási Áron Gimnázium
49
A Tamási Áron Gimnáziumot 1593-ban alapították a városba betelepülő jezsuiták. A kezdetekben a római katolikus plébánia helységeit használták az oktatásra, ellenben a 16. század végi társadalmi zűrzavarban a jezsuitákat elűzték, így a katolikus középfokú oktatás megszűnt egy időre. Ötven évvel később, a jezsuita rendházat 1651-ben alapították újjá, és ezzel ismét beindult az oktatás a gimnáziumban majd 15 évvel később már önálló épületben működött az intézmény. A jezsuiták 1777-ig működtették az iskolát, majd a rend feloszlatása után az 1948-as államosításig a Gyulafehérvári Római Katolikus Státus vette át a feladatot. 1948-ban az akkori Oktatási Minisztérium rendeletének értelmében Magyar Tannyelvű Elméleti Líceummá vált, majd 1958-tól a rendszerváltásig Dr. Petru Groza Ipari Líceumként működött tovább. 1990-ben vette fel egykori diákja, Tamási Áron nevét. Ezután átszerveződött az iskola élete, a 2000-es években magába olvasztotta a rendszerváltás után alakult Baróti Szabó Dávid Római Katolikus Iskolaközpontot. Jelenleg minden évfolyamon működik római katolikus vallási profilú osztály, valamint ezzel párhuzamosan beindult az elemi oktatás is az intézmény keretei között. Az oktatás mellett az 1990-es években létrejött a Gereben néptánc-csoport, a Vitéz Lelkek színjátszó csoport, 2012-től működik az iskola diákkórusa, továbbá különböző sportágakban képviselik csapatok az iskolát a városi bajnokságokon. A rendszerváltás után, 1990-ben létrejött a diákok képviseletét felvállaló Tamási Áron Diákszervezet, a TADISZ is. Bányai János Műszaki Szakközépiskola Az intézmény Hargita megye egyik legnagyobb szakképző oktatási központja, amelynek profilja a textiliparhoz, fodrászathoz, elektronikához, sporthoz valamint fa- és építőiparhoz kapcsolódik. Az oktatás négy épületszárnyban, összesen 11.000 m2 történik, emellett az iskolában korszerű bentlakás, étkezde és sportterem működik.
Eötvös József Szakközépiskola Az Eötvös József Szakközépiskola jogelődje 1948-ban jött létre Kertészeti Műszaki Középiskola néven. A Székelytámadt vár épületében ellenben már 1891-től működött - a Meiner Károly budapesti építész tervei alapján készült épületben - a Magyar Királyi Főreáliskola, amely 1918-ban Kő- és Agyagipari Iskolává alakult át, és ebben a formában működött a két világháború között egészen 1938-ig.
50
Az intézmény a kommunista időszak alatt Gyümölcstermesztési Műszaki Középiskolává vált, majd a rendszerváltás után, 1998-ban felvette báró Eötvös József nevét. Szakközépiskolai és szakmunkásképzés egyaránt folyik az intézmény keretei között. Mezőgazdasági szakirányú szakközépiskolai osztályok keretében valósul meg az állategészségügyi technikus képzés. A szakiskolai osztályok profilja időről időre változik, alapvető irányvonalai a mezőgazdasági, élelmiszeripari és autószerelői szakképzések, ezeken belül tanulók irányából érkező igényeknek igyekszik megfelelni. Jelenleg autószerelő valamint pék, cukrász szakirányú osztályok működnek az iskolában. A jövő tanévtől kezdődően igény mutatkozik a mezőgazdász és kertészeti szakképzés iránt is, ezért az iskola ebbe az irányba bővíti a szakoktatási kínálatát.
Kós Károly Szakközépiskola
Az intézményt 1976-ban alapították 2. számú Ipari Szakiskola néven, tekintettel arra, hogy a korabeli iskolahálózat nem tudta biztosítani az iparosítás ütemének megfelelően a megfelelő számú szakmunkás-utánpótlást. Az iskolai oktatás a helyi feldolgozóipar profiljának megfelelően elsősorban a fémipar és gépgyártás területén képzett szakembereket. Az 1989-es rendszerváltás után új szakok indultak, így 1991-ben a segédprogramozói technikus posztliceális szintű képzés jelenik meg (aminek keretében az iskolát az akkori technológiának megfelelő korszerű informatika-laborral szerelték fel), majd 1994-ben elindult a középfokú gazdasági-könyvelői profilú képzés is. 2003-tól turisztikai szakoktatást indított az iskola. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola
Az
intézmény
1970-ben
alakult,
kezdetben
szakiskolaként,
majd
1992-től
szakközépiskolaként. Ekkor kapta meg a Tomcsa Sándor Általános Iskola épületét, és ezzel az oktatást a teljes 1-12. osztályra kiterjesztette. A művészeti jellegű oktatás három épületben zajlik: az A épület a Kossuth Lajos utcában, a B és C épületek pedig egy együttesben a Petőfi Sándor utcában találhatóak. Az intézmény két tagozattal működik: a zenei tagozaton zongora, hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő, gitár, fuvola, klarinét, oboa, kürt, trombita, tuba, és canto szakot hallgathatnak a diákok, míg a képzőművészet tagozaton három alaptantárgy kerül oktatásra: a rajz, festészet, szobrászat, a választható művészeti tárgyak pedig: grafika, szobrászat, festészet, kerámia, textil. Mindezek mellett még műépítészet szakon tanulhatnak a diákok.
51
Bentlakással rendelkező középiskolák a Backamadarasi Kiss Gergely Református Kollégium, a Bányai János Műszaki Szakközépiskola, az Eötvös József Szakközépiskola, a Kós Károly Szakközépiskola, valamint a Tamási Áron Gimnázium. Elemi szintű oktatás
Az 1989-es rendszerváltás után a város több elméleti középiskolája indított elemi osztályokat is, amelyek máig fennmaradtak a Kós Károly Szakközépiskola 5-8. osztályait leszámítva (a 2005-2006-os tanévben szűntek meg). Ezeken kívül alapfokú oktatás a városban a következő általános iskolákban zajlik: -
Bethlen Gábor Általános Iskola
-
Móra Ferenc Általános Iskola
-
Orbán Balázs Általános Iskola
-
Tompa László Általános Iskola
Óvodák A városban összesen kilenc napköziotthon és óvoda működik, ezek a következőek: -
Zsibongó Napközi Otthon
-
Villanytelepi Napközi Otthon
-
Eszterlánc Napközi Otthon
-
Napsugár Napközi Otthon
-
Nardini Óvoda
-
Csillagvár Napközi Otthon
-
Ficánka Óvoda és Napközi Otthon
-
Kipi-Kopi Napközi Otthon
-
Katonaság Óvodája (Grădiniţa de copii de pe lângă Unitatea Militară de la Odorheiu Secuiesc)
Mindezek mellett a Hargita Megyei Tanfelügyelőség fenntart egy iskolán kívüli oktatásinevelési intézményt, a Cimbora Gyerekek Klubját, amelynek működése több mint ötven éves múltra tekint vissza. A közismert nevén Cimbora Házként ismert intézmény szakköri tevékenységeket szervez nemcsak az iskolákban, hanem egyéb közintézményekben is. Saját
52
székházzal rendelkezik, és a működéshez szükséges infrastruktúrája biztosított. A szakkörök célja egyebek mellett a gyerekek alkotó fantáziájának kibontakoztatása, a kézügyesség és kreativitás illetve az egyéni adottságok fejlesztése, alapvető tudományos ismeretek átadása, helyes magatartási és viselkedési normák közvetítése. Jelenleg tizenhét szakkör működik az intézmény keretei között: textilművészet, repülő- és rakétamodellezés, informatika és elektrotechnika, rajz és formatervezés (design), néptánc, fotó, film és környezetvédelmi szakkör, moderntánc, kézilabda, logikai játékok, fafaragás, elektronika és rádióamatőr szakkör, hajómodellezés, gokart, elektrotechnika. Külön sajátosságnak minősíthető, hogy szinte mindegyik oktatási intézmény mellett működik egy vagy több civil vagy szakmai szervezet, amelynek célja, hogy kiegészítő jövedelmet biztosítson az intézmény fejlesztéséhez, oktatási és kutatási projektekhez, esetleg ösztöndíjjal jutalmazza a kiemelkedő tanulmányi vagy tudományos versenyeredményeket felmutató diákokat.
3.5
Szociális infrastruktúra. Társadalmi felzárkóztatás. Hátrányos helyzetű csoportok.
3.5.1 Szociális intézmények és szociális háló
Székelyudvarhelyen a rendszerváltás utáni két évtizedben sikertörténetnek könyvelhető el a civil szféra szociális téren történő összefogása. Ennek első eredménye a Budvár Szociális Központ létrejötte, majd pedig 2004-ben a Székelyudvarhelyi Szociális Fejlesztési Stratégia elkészítése a Civitas Alapítvány koordinálásában. Ezzel egyidőben létrejött a Szociális Konzorcium a helyi aktív szociális kérdéseket felvállaló civil szervezetek, valamint Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala között.
Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya A Polgármesteri Hivatal keretén belül működik a Szociális Osztály, amely a jogszabályoknak megfelelően nyújt a város területén szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat, valamint a Budvár Szociális Központot és a Családsegítő Szolgálatot működteti. A Budvár Szociális
53
Központ egy multifunkcionális centrum, amely elemi osztályokat működtet a Budvár valamint az Éltetőkút utcai roma gyerekek számára a Tompa László Általános Iskola intézményes keretei között. A Termés utcai roma közösség gyerekei számára a Bethlen Gábor Általános iskola keretében működik egy összevont elemi tagozatos osztály. A IV. osztály elvégzése után megszűnik a szegregált oktatás, a diákok a magyar és román nemzetiségű gyerekekkel együtt tanulnak az iskolákban. A Tompa László Általános iskola keretein belül a 2013-2014-es tanévben összesen 67 roma gyerek tanult az iskola-előkészítő valamint az I., III. és IV. osztályokban, az összevont osztály 14 diákkal működött. Szintén a 2013-2014-es tanévben 24 gyerekkel egy óvodai csoport is működött a központ keretei között. A Budvár Szociális Központ épületében egy 11 ággyal rendelkező hajléktalan-szálló is működik. Ez a szálló a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályának irányítása alatt, valamint az Albert Schweitzer Alapítvány közreműködésével és támogatásával működik. A hajléktalan szálló, az éjszakai szálláslehetőség mellett a következő szociális szolgáltatásokat biztosítja: tisztálkodási lehetőség, ügyintézés és tanácsadás (pl. hivatalos okmányok beszerzéséhez, nyugdíj és betegnyugdíj kéréséhez szükséges dokumentáció összeállítása, stb.), alapfokú egészségügyi ellátás, pszichológiai szakrendelés. 2013-ban a hajléktalan-szálló szolgáltatásait 26 személy vette igénybe. A Családsegítő Szolgálat ingyenes szaktanácsadási és útmutatási szolgáltatásokat biztosít különböző családi és egyéni problémákkal rendelkező személyek és családok részére. 2013ban 45 személy vette igénybe ezeket a szolgáltatásokat, ezek közül néhány személy többször is felkereste a Szolgálatot. A leggyakoribb problémák közül, amelyekkel felkeresték a Szolgálat munkatársait, megemlítjük a párkapcsolati problémákat, depressziót, gyászt és gyászfeldolgozást, különböző fóbiákat, alkoholfüggőséget, pánikbetegséget valamint a válást. Az országos jogszabályok előírásai alapján
2013-2015 között a Polgármesteri Hivatal
Szociális Osztálya a következő segélyeket osztotta ki28:
Szociális segély típusa Minimálbér kiegészítő szociális segély Családi pótlék (alacsony jövedelmű, kiskorú gyerekeket nevelő család részére)
28
Kedvezményezettek száma
332 család 214 család
Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály
54
Fűtéspótlék a 2013-2014-ös fűtésszezonban
2.450 család
Fűtéspótlék a 2014-2015-ös fűtésszezonban
1.473 család
Európai uniós élelmiszertámogatás a 2013-
2.004 család
2014-es támogatási szezonban Európai uniós élelmiszertámogatás a 2014-
4.130 személy
2015-es támogatási szezonban
A saját szociális tevékenysége mellett a Polgármesteri Hivatal a város legjelentősebb civil szervezeteinek biztosít támogatást (Gyulafehérvári Caritas, Pro Autist Alapítvány, Orbán Alapítvány, Civitas Alapítvány, Albert Schweitzer Alapítvány), ezáltal is erősíve a helyi szociális hálót. Bölcsőde Székelyudvarhelyen 1971-től működik bölcsőde. A kezdetben négy bölcsőde működött a városban, majd 2000-től egyre csökkent az intézmények száma. A jelenleg is működő bölcsőde 2012-ben költözött a jelenlegi Függetlenség utcai székhelyére, kapacitása azóta is 100 ágy. A bölcsőde jelenleg 17 fős személyzettel működik, 05:30-tól 18:00 óráig terjedő programmal. A bölcsőde teljes mértékben lefedi a közösség részéről érkező igényeket. Az intézmény kihasználtsági foka folyamatosan 90%-os. A kapacitáshiány miatt évek óta nem kellett egyetlen
beiratkozási
kérést
sem
elutasítani,
ezért
újabb
bölcsőde
létesítésére
Székelyudvarhelyen nincs szükség. A 2-3 éves korú gyermekek számára a bölcsőde mellett egy másik alternatívát jelentenek a napközi otthonokban indított „tipegő” csoportok, amelyek egyre nagyobb teret hódítanak. Ezeket azért is szívesen választják a kisgyermekes szülők, mert így biztosítva van a folytonosság a napközi otthonban a kisgyermekek számára, a harmadik életévük betöltése után nem kell egy újabb közösségbe beszokniuk.
3.5.2 Hátrányos helyzetű csoportok. A szegénység elleni küzdelem – a fenntartható, integrált fejlesztés lehetősége.
Idősek ellátása
55
Székelyudvarhelyen a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára, a Senectas Alapítvány valamint a Gyulafehérvári Caritas házibeteg-gondozó szolgálata biztosítja az idősgondozást. Ezenkívül a szombatfalvi református egyházközség irányításával működik egy Nappali Foglalkoztató Központ idősek számára, illetve 2014-ben fejeződött be a Kolping Alapítvány szociális központja, amely a Szent Lukács Palliatív és Fejlesztési Központnak ad otthont. A római katolikus egyház működteti saját forrásból a Jó Pásztor Öregotthont. Fogyatékkal élő személyek helyzete A Székelyudvarhelyen található fogyatékos személyekről a Polgármesteri Hivatal rendelkezik nyilvántartással, mely szerint 157 személy I. fokú, 195 személy II. fokú fogyatékkal, míg 94 személy III. fokú fogyatékkal él. Ellenben konkrétan a betegségek szerinti eloszlásról nem áll rendelkezésre összesített adat. A városban több civil szervezet vállalta fel a fogyatékos gyerekek és felnőttek fejlesztését és foglalkoztatását. Az Orbán Alapítvány 1998-tól működtet iskolát szellemi fogyatékos gyerekek számára, bentlakást létesített az elhagyott illetve gyerekotthonban élő gyerekek számára, továbbá ambuláns fejlesztő központot biztosít a jó családi körülmények között élőknek. 2014-ben az alapítvány szolgáltatásaiban 39 gyerek részesült, közülük 26 súlyosan akadályozott, 10 gyerek középsúlyosan korlátozott, míg három gyerek enyhe értelmi korlátozott. A 39 gyerek közül 13nak állandó otthont biztosít az alapítvány. Az városban és a környező településeken élő autista gyerekek fejlesztésével a Pro Autist Alapítvány és a Szent Ferenc Egyesület foglalkozik. A Down-szindrómás gyerekek készségfejlesztését, képzését, integrációjának előmozdítását, az önálló életvitel elősegítését, valamint a Down-szindrómás személyek családjának támogatását a Pro Down Alapítvány vállalta fel. Az alapítvány által működtetett Gyöngyház Kreatív Műhelyben fejlesztő illetve szinten tartó foglalkozásokat tartanak a sérült gyerekek és fiatalok számára. A Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete jelenleg elsősorban a megyeszékhelyen, Csíkszeredában folytat tevékenységet, ellenben tervei között szerepel a terjeszkedés Székelyudvarhelyre is.
56
A romák helyzete
A 2011-es népszámlálás során Székelyudvarhelyen 509 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek. Ennek az adatnak ellentmond a helyi roma lakosságról 2008-ban készült felmérés29, amely a „hólabda-módszerrel” 1183 roma személyt és 291 roma családot azonosított a város területén, ezek háromnegyede rendelkezett személyes iratokkal (14 év alatt születési bizonyítvány, 14 év felett pedig személyazonossági kártya). 2008-ban a beazonosított családok közül 113 élt a Budvár utcai tömbházakban, további 81 a városközpontban, 54 Szombatfalván, 22 család a Termés utcában, 21 pedig az Éltető kút utcában. A roma közösség egy jelentős része, hozzávetőleg 270 személy él a történelmi városközpontban, sokan közülük szegényes körülmények között, közművesítéssel nem rendelkező épületekben. Ezen családok közül legtöbben 3-5 személyes háztartásokban éltek, ellenben nyilvántartanak olyan háztartást is, amelyet 18, 20, illetve 22 személy alkotott. Ez nem feltétlenül jelent magas gyermekszámot egy családon belül, hanem sokkal inkább azt, hogy a szűk családon kívül egy háztartást alkot az első- és másodfokú rokonság, illetve több generáció is. A felnőtt korú lakosság 19,84%-a nem járt egyáltalán iskolába, 12,63%-a négy osztállyal, egynegyede (25,86%) nyolc osztállyal, 9,92%-a 11 osztállyal, míg 2,85%-a érettségivel rendelkezik. A megmaradt 28,9% nem válaszolt az iskolázottságra vonatkozó kérdésre. Az iskolás korú gyerekek 34%-a soha nem járt iskolába, míg az óvodás korú gyerekek 80,72%-át nem járatták óvodába a szüleik. A roma közösség által lakott városrészek a marginalizált városi zónákban találhatóak, amelyek hátrányos helyzetet teremtenek a lakhatóság, munkavállalás és általában a humántőke szempontjából. A tanulmány szerint a székelyudvarhelyi cigányok tipológiai szempontból két csoportba sorolhatóak: a „szoknyások” (vagy „gáborok”), akik anyanyelve a cigány, valamint a „magyar cigányok”. Ez utóbbi nyelvileg teljesen asszimilálódott, így nincs valódi különálló etnikai identitástudatuk. Mindkét csoport esetén az iskolázottság igen alacsony, és ezt a mintát követik a fiatalabb generációk is, ami hosszú távon is megnehezíti a csoport tagjai számára a munkaerőpiacon
való
elhelyezkedést.
A
székelyudvarhelyi
cigányság
súlyos
életmód-
és
lakásproblémákkal küzd: magas az egy helyiségben élők száma, ráadásul ezek a lakások nincsenek felszerelve az alapvető higiéniát biztosító infrastruktúrával: víz, szennyvízKutatási tanulmány Székelyudvarhely roma lakosságáról, 2008. augusztus 13 – 2008. szeptember 12, Készítette: Client Consulting Ro Kft, Megrendelő: Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal. 29
57
elvezetés, fürdőszoba. A csoportok a város négy zónájába szegregálódtak: Budvár utcai tömbházak, Termés utca, Éltetőkút utca, valamint Szombatfalván a Holló utca.
3.6
Kulturális infrastruktúra
3.6.1 Székelyudvarhely kulturális élete. Térségközponti szerep.
A kulturális közintézmények vezetői létrehoztak egy formális koordinációs csoportot, amely révén biztosított a kommunikáció és az együttműködés lehetősége a kulturális közszolgáltatók számára. A fejlesztési stratégia készítése alatt, a munka első fázisát képező workshop-ok, illetve a műhelymunka során egyöntetű véleményként hangzott el, hogy Székelyudvarhely kulturális élete rendkívül színes és sokrétű: úgy intézményesített keretek között, mint azokon kívül. Ezt a képet erősíti a múzeumi látogatók számának markáns növekedése 2010-hez valamint a korábbi évekhez képest30. A Haáz Rezső Múzeum 2011-től kezdődően évente nagyobb léptékű kiállításokat bonyolít le, valamint ebben az időszakban váltak intenzívvé a múzeumpedagógiai tevékenységek is.
Múzeumi látogatók száma 18000 15261
16000 14000
13492
13371
2013
2014
12157
12000 10000
8971
8000 6000 4000 2000 0 2010
30
2011
2012
Forrás: Haáz Rezső Múzem.
58
Az alábbi ábrákon a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár által nyújtott szolgáltatások igénybevételét lehet nyomon követni.31 Mint látható, 2010-2012 között csökkenő tendenciát mutatott az aktív olvasók száma, míg 2013-tól ez növekedési pályára állt, sőt 2014-ben egy markáns, 13,64%-os növekedést láthatunk. Az új beiratkozások számát illetően megállapítható, hogy ez csökkenő tendenciát mutat a kiugróan magas 2013. évi értéket leszámítva, ellenben még 2014-ben is 800 főnél több új olvasója volt a könyvtárnak. Nincs arra vonatkozó adatunk, hogy hány vidéki olvasó keresi fel az intézményt, de tekintettel a más településekről érkező diákok magas számára, valószínűsíthető, hogy magas a környékről érkező olvasók száma.
Aktív könyvtári olvasók száma 4800 4600 4400 4200 4690
4000 3800
4228 4010
3958
2011
2012
3600
4103
3400 2010
31
2013
2014
Forrás: Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
59
Új könyvtári beíratkozások száma (fő) 1200 1000
1099 952
919 823
807
800 600 400 200 0 2010
2011
2012
2013
2014
A város egyik legjelentősebb kulturális intézménye a Tomcsa Sándor Színház. Székelyudvarhely lakosságának a kultúra iránti igényét jelzi, hogy a színház előadásaira a város lakosságának közel 10%-a vált egész évadra szóló bérletet.
A Tomcsa Sándor Színház által értékesített, teljes színházi évadra szóló bérletek száma 2010/2011
2011/2012
évad
évad
évad
évad
évad
660
911
1075
1130
1050
vidéki bérlet
168
265
291
323
228
Diákbérlet
515
605
613
872
955
Gyerekbérlet,
2430
2450
2930
2978
3024
1425
1634
4980
5029
Felnőtt bérlet,
2012/2013 2013/2014 2014/2015
ebből
ebből vidéki bérlet Összesen
3605
3966
4618
Megfigyelhető a fenti táblázatból, hogy a bérletet váltók száma minden évben növekedett, 2010-2013 között évente 10-15%-al. Az alábbi két táblázatban a Tomcsa Sándor Színház bemutatóinak, valamint az évente színpadra vitt előadásainak számát lehet nyomon követni:
60
2009/2010
2010/2011
2011/2012
8
10
9
Bemutatók
2012/2013 2013/2014 2014/2015 8
5
7
száma
Előadások száma
2011
2012
2013
2014
168
179
137
162
A kulturális közintézmények mellett a városban több civil szervezet folytat kulturális tevékenységet, mint például a G. Egyesület, amely havi rendszerességgel szervez különböző koncerteket, 2012 óta pedig évente megszervezi a G.Feszt Kocsmafesztivált.
3.6.2 Kulturális infrastruktúra.
Haáz Rezső Múzeum A mai Haáz Rezső Múzeum alapjait először a 18. században rakták le. A Református Kollégium első, 1797-ből származó leltárkönyve szerint ekkor már létezett régiség-, érem- és ásványtár. Emellett az első jelentős gyűjteményt Haáz Rezső hozta létre, amely közel 4000 darab népművészeti tárgyat tartalmazott, és 1913-tól vált a nyilvánosság számára látogathatóvá. A gyűjtemény 1950-ben vált állami múzeummá, amelynek jogutódja a jelenlegi Haáz Rezső Múzeum. Állandó székházat 1968-ban kapott a Kossuth Lajos utcában, amely 1978-ban bővült az Állandó Képtár épületével. Ekkor már léteztek a Tompa László és a Tomcsa Sándor emlékszobák is. Az 1989-es rendszerváltás után, immár lerázva az ideológiai korlátokat, a múzeum visszakerült a város fenntartásába, önálló intézményként. Az önkormányzat és a múzeum vezetése 2012-ben szembesült azzal a helyzettel, hogy a Kossuth utcában található, az eredeti tulajdonosnak visszaszolgáltatott székházából költöznie kell. 2012-2015 között több elképzelés is született a múzeum székhelyének biztosítására. A döntéshozatal során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy városfejlesztés szempontjából nem célszerű a városközpontból kihozni a kiállító-felületeket. A középiskolák is a központban vannak, így elveszítené a múzeum az aktív látogatóközönségét, amellyel az elmúlt 2-3 évben sikerült
jó
kapcsolatot
kiépíteni.
A
múzeum
aktív
és
rendszeresen
visszajáró
61
látogatóközönségének 80%-át a város központi zónájában elhelyezkedő oktatási intézmények képezik. Jelenleg a Haáz Rezső Múzeum keretén belül működik az Állandó képtár, a szejkefürdői Borvízmúzeum, a farkaslaki Tamási Áron Emlékház, a székelyszentléleki Nyikó-menti tájház, a Nyírő-villa valamint a Tudományos Könyvtár is. A Tudományos Könyvtár állománya jelenleg 78.000 kötetet számlál, amely közül 2600 darab 1700. év előtt megjelent külföldi kiadvány, 4500 kötet pedig a 18. századi külföldi nyomtatvány, míg kb. 950 darab pedig Erdélyben kiadott könyv. A könyvtár az 1670-ben alapított Református Kollégium jogutódja, létezésére az első írott bizonyíték egy Oxfordban nyomtatott könyvön található 1698-as bejegyzés, amely szerint a könyvtár akkor 23 könyvvel büszkélkedhetett. Állandó kiállításként meg kell említeni az Orbán Balázs emlékszobát, a Tompa László emlékszobát, a magyar pénzverés történetét megörökítő „A pénz beszél ...” gyűjteményt valamint a „Templomok a föld alatt” című állandó régészeti kiállítást, amely Udvarhelyszék középkori templom ásatásainak leleteit mutatja be. Ugyancsak a Haáz Rezső Múzeum adminisztrálja a XVI. századi Jézus Szíve Kápolnát, mely napi nyitvatartási idő szerint látogatható. A múzeum szervezésében évente egy nagyobb horderejű saját kiállításra kerül sor, s az illető év többi kiállítása változatosan illeszkedik a kereslethez, illetve az intézmény küldetéséhez. 2012-ben a Leonardo Da Vinci zseniális találmánya, 2013-ban a Táguló Gutenberg-galaxis, 2014-ben a Templomok a föld alatt című kiállítások jelentették a korszerű muzeológiai paraméterek mentén megszervezett saját projektet. Az intézmény 2008-2014 között az összes országos jelentőségű magyarországi múzeummal partnerségi viszonyt épített ki. PULZUS név alatt művésztelepet létesített, amely által a hazai és külföldi művész társadalommal való kapcsolattartás a cél. Művelődési Ház A második világháború után, az 1950-es években újra megerősödött a város kulturális élete. A meglévő infrastruktúra elégtelennek bizonyult, így az akkori városvezetők kezdeményezték egy kultúrház építését. A Művelődési Ház épületét 1959. május 2-án adták át, helyet kapott benne egy ötszáz fő befogadására alkalmas nagyterem, egy kisebb koncertterem valamint több kisebb iroda, raktár, próbaterem. Jelenleg a Művelődési Ház amellett, hogy infrastruktúrát biztosít a színház, a néptánc műhely valamint más kulturális intézmények számára, állandó kulturális programokat és
62
gyerekfoglalkozásokat szervez önállóan vagy partnerségben a Kuckó Egyesülettel, valamint az Udvarhely Kultúrájáért Egyesülettel. A Művelődési Ház keretein belül működik a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc Vegyeskar valamint az Alla Breve Vegyeskar.
Tomcsa Sándor Színház
A Tomcsa Sándor Színházat Székelyudvarhely önkormányzata a 72/1997 számú határozatával alapította, a színház első évada az 1999/2000-es évad volt. Ekkor a munkát 12 színésszel kezdte, jelenleg pedig 17 színész tagja a társulatnak. Évente 5-6 bemutatóval jelentkezik, emellett különböző vendégelőadásokat, felolvasóesteket és gyerekelőadásokat szervez. A Tomcsa Sándor Színház évente megszervezi a nemzetközi szinten is elismert dráMA Kortárs Színházi Találkozót. Ugyanakkor, hogy a gyermekeknek is helye legyen a színházban, a társulat minden évben színre visz bábelőadást, mesejátékot is. A kitartó munkát nemzetközi díjakkal is jutalmazták különböző szaktestületek. 2014-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Barabás Árpád színésznek ítélte a Kovács György díjat. Szintén Barabás Árpád nyerte a Királyhágómelléki Református Püspökség különdíját 2012-ben az IFESZT-en, valamint a közönségdíjat a 2011-ben megrendezett XXIII. Magyar Színházak Fesztiválján, Kisvárdán.
Városi Könyvtár
A Városi Könyvtár 1951-ben alakult meg, a dualizmus korában valamint a két világháború közötti időszakban működött különböző olvasóegyletek és önképzőkörök szellemi hagyatékára és gyűjteményére építve. Jelenlegi székhelyén 2001. óta működik, könyvállománya jelenleg kb. 130.000 kötetet tesz ki, melynek kb. 70%-át bocsájtja az olvasók rendelkezésére kölcsönzés formájában. Emellett a könyvtár rendelkezik egy szabadpolcos rendszerben működő olvasóteremmel is, ahol enciklopédiák, szótárak, kézikönyvek, különböző szakkönyvek, periodikák tanulmányázását teszi lehetővé. A látvány- és hangzóanyag részlegen elektronikusan tárolt kiadványok, játékfilmek, dokumentumfilmek, zeneművek tekinthetők, illetve hallgathatók meg.
63
Udvarhelyi Néptáncműhely Az Udvarhelyi Néptáncműhely 1998-ban jött létre a Székelyudvarhelyi Önkormányzat kezdeményezésére. Kezdetben a Művelődési Ház keretén belül működött, majd 2005-től önálló jogi személyiségre tett szert. Ekkor vette kezdetét a vendégrendezőkkel és koreográfusokkal való együttműködés. A társulat több előadással vendégszerepelt külföldön, sikeres volt többek között Budapesten a Bartók Béla Román táncok című műsoruk. 2007-től minden évben a Néptáncműhely ad otthont a Tánc tavasza, valamint 2009-től az Össztánc Ősszel című fesztiváloknak.
Székelyföldi Filharmónia A Székelyföldi Filharmónia 2008-ban jött létre a Művelődési Ház önálló
egységeként,
ellenben alapjait már évekkel korábban lefektették: a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanárai. Az iskola volt diákjai megalapították a Palló Imre Kamarazenekart, majd fokozatosan bővülve 2002-től már Székelyföldi Szimfonikus Zenekar néven szerepelt az együttes. Tekintettel a kamarazenekar sikereire, Székelyudvarhely Önkormányzata létrehozta a Székelyföldi Filharmóniát, amelynek célja a nagyszámú zenekedvelő közönség minőségi kiszolgálása, a klasszikus zenei műveltség népszerűsítése a fiatal generációk körében, a városban és egész Székelyföldön egyaránt. Az évek során rendszeresen jelentkezik nagy zenekari klasszikus koncertekkel, ezenkívül 2008 óta minden évben megszervezi a Terra Siculorum Gitárfesztivált, 2011 óta ClassJazzFeszt-et, valamint az Őszi Zenei Kavalkádot. Állandó kapcsolatot épített ki a Harmonia Cordis Egyesülettel, az udvarhelyi Alla Breve Egyesülettel, a Marosvásárhelyi Filharmóniával, a Kolozsvári Állami Magyar Operával valamint az Árkosi Kulturális Központtal. Az évek során több országból (Magyarország, Japán, Svájc, Németország, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, stb.) hívtak meg nemzetközi hírű szólistákat, művészeket. Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Az intézményt Hargita Megye Tanácsa hozta létre Székelyudvarhelyen, célja a Székelyföld és Erdély múltjára vonatkozó kutatások végzése, publikálása valamint a kutatások és kiadványok támogatása. Emellett közművelődési eseményeket szervez, néprajzi és helyismereti kiadványokat szerkeszt, képanyagokat készít.
64
3.7
Ifjúsági- és sportélet
3.7.1 Ifjúság - általános jellemzés
Székelyudvarhelyen jelenleg elsősorban az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) vállal meghatározó szerepet az ifjúsági élet szervezésében. Megalakulása óta az UFF következetesen végzi ifjúsági rendezvényszervező, szolgáltató, tájékoztató és közösségépítő feladatait. A folyamatos ifjúsági,
szabadidős,
kulturális,
oktatási,
környezetvédelmi,
pályaválasztási
és
sportrendezvények szervezése mellett többek között a Siculus Ifjúsági Házat is fenntartja, ifjúsági és diáklapot ad ki, valamint 2007. kezdete óta európai uniós forrásokból a székelyudvarhelyi Europe Direct európai információs irodát is működteti, melynek fenntartására 2017-ig van szerződése az Európai Bizottsággal. 1993-ban jött létre a SZINFO - Székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda székelyudvarhelyi fiatalok kezdeményezésére, az ifjak és az önkormányzat összefogásának eredményeként. A tanácsadó és tájékoztató iroda, amely 1997 és 2003 között működött, elkülönített költségvetéssel bíró, önállóan működő önkormányzati intézmény volt. Romániában ez volt az első ilyen jellegű megvalósítás, amely célul tűzte ki, hogy tájékoztató és tanácsadó szolgáltatásain keresztül a fiatalok számára segítséget nyújtson a mindennapi élet során felmerülő gondjaik megoldásában, és széleskörű tájékoztatást nyújtson igényeik és kéréseik kielégítésére generációktól függetlenül. A SZINFO az Európai Ifjúsági Információs Charta szellemében fejtette ki tevékenységét, amely által jelentős közfeladatokat látott el. A SZINFO életében 2003-ban következett be egy törés, majd 2005-ben újraalakult ás az önkormányzat összevonta a TourInfo turisztikai információs irodával. Ezzel egy időben a SZINFO eredeti tevékenysége erőforráshiány és szakmai problémák miatt kezdett elhalványodni. Az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) 28 környékbeli ifjúsági és kulturális szervezetet tömörít. A fiatalság érdekképviseletét tartja szem előtt, és ernyőszervezetként intézményeknek és magánszemélyeknek hivatott segíteni. Különböző programokkal, képzésekkel vagy kirándulásokkal igyekszik válaszolni az udvarhelyszéki fiatalok igényeire, vonatkozzon az kikapcsolódásra vagy ismeretszerzésre.
3.7.2 Versenysport
65
Székelyudvarhelyen hagyománya van a különböző sportágak professzionális szinten történő művelésének, ilyen sportágak a
kézilabda, a birkózás és az asztalitenisz. A város
önkormányzata évről évre nagyobb összeggel támogatja ezt a helyi költségvetésből, 2013-ban a profi sport támogatására elkülönített érték 900.000 lej volt. 2014-től kezdődően a támogatás összege évi 1.000.000 lejre növekedett.
Profi sport tevékenységek támogatása (lej) 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0 2009
2010
2011
2012
2013
2014
A városban jelenleg 17 professzionális sportklub vagy sportegyesület működik, ezek közül a Székelyudvarhelyi KC (kézilabda), valamint az FK Székelyudvarhely (futsal) az országos élvonalban található, előbbi 2015-ben nyerte meg az európai Challenge Kupát, utóbbi pedig többször megnyerte az országos futsal-bajnokságot. Székelyudvarhelyen működik Iskolás Sportklub, amely az érvényben levő jogszabályok értelmében önálló tanügyi intézményként működik 1969-től kezdődően, évente 400-500 tanulóval. A sportolók különböző korosztályokban és csoportokban készülnek fel a regionális, országos és nemzetközi versenyekre a következő szakágakban: atlétika, fiú és lány kézilabda, futball, asztaltenisz, szabadfogású birkózás, fiú és lány gyeplabda, sakk.
3.7.3 Tömegsport
66
Székelyudvarhely – méretéhez és lakosságához képest – rendkívül gazdag és aktív sportélettel rendelkezik: számos sportágban, akár országos és nemzetközi bajnokságokon is képviselik a várost a profi csapatok. Ellenben a professzionális sport mellett, látványos fejlődésen ment át az amatőr sport és a tömegsport helyzete is, így egyre több városlakó választja az aktív sportolás egyéni vagy csapatbeli formáját. Székelyudvarhely legnagyobb és legnépszerűbb tömegsport-rendezvénye a 2009 óta évente megrendezett IPSE Városnapi tömegfutás. Az évről évre egyre nagyobb tömegeket megmozgató eseményen 2015-ben ezernyolcszázan indultak, melynek javarésze helyi lakos, ellenben kis számban más településekről is érkeztek. A rendezvényt megelőző egy hónapban a szervezők felkészítő futásokat szerveztek a sétatéri stadion salakpályáján, ahol szakemberek segítségével edzhettek az érdeklődők. Ezek az alkalmak is tekinthetők kisebb jelentőségű, ám közösségi eseményeknek, találkozásoknak. A futballpályát övező salakos felületet számos amatőr sportrajongó használja mindennapi edzésekre. Amikor nincs labdarúgó mérkőzés, több tucat ember rója a köröket a pályán, számuk pedig megsokszorozódik, ha a város különböző parkjaiban, kevésbé forgalmas utcáin napi rendszerességgel futókat is beleszámoljuk. Szintén az együttmozgás lehetőségét biztosítja a városban már hagyományossá vált, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány által 2012 óta megszervezett Fuss Neki! jótékonysági szaladási program: szaladással, a rendezvény szabályainak és előírásainak értelmében különböző egyesületeknek, csoportoknak lehet adományt gyűjteni. A városban számos amatőr szaladó egyesületekbe tömörült, hetente rendeznek futótúrákat az érdeklődőknek Székelyudvarhelyen és környékén. A másik, nagy tömegeket megmozgató rendezvény a május elsején rendezett szejkefürdői majális, mikor a vállalkozó kedvűek közösen kibicikliznek Szejkefürdőre, a majális helyszínére. Székelyudvarhelyen évről évre nő az alkalmi kerékpározók száma, ez többek között annak is köszönhető, hogy egyre több a számukra szervezett esemény, valamint növekedik a kijelölt bicikli utak hossza a városban. A kerékpár kedvelői és amatőr gyakorlói egyesületekbe, csapatokba tömörülve egyre jelentőségteljesebb rendezvényeket, túrákat szerveznek, melyek által tovább népszerűsítik ezt a mozgásformát. Ezen szervezetek közül kiemelkedik a Szekler Teker, és a Feel Good Sportegyesület.
67
A labdarúgás szintén nagy tömegeket megmozgató sportágnak számít Székelyudvarhelyen is amatőr szinten. Kisebb-nagyobb csapatok, baráti társaságok heti rendszerességgel futballoznak különböző iskolai tornatermekben, sportcsarnokokban, műgyepes pályákon. Ez a sportág amatőr szinten már a hölgyek közt is kezd hódítani. A futball mellett a kézilabda is divatos sporttevékenység lett: a városnak, a hivatásosok mellett három amatőr kézilabdacsapata is van (két férfi és egy női), ők egymás között és a Hargita megyei bajnokságban szoktak játszani. Gyerekek és felnőttek egyaránt űzik a környékünkön aránylag újnak számító floorballt. Székelyudvarhelyen két amatőr csapatnak köszönhetően lett ismert ez a jégkoronghoz hasonló labdajáték. Már az iskolások is megismerkedtek ezzel a sportággal, számukra minden évben programokat és versenyeket rendeznek. A kosárlabda is nagy népszerűségnek örvend, a város pályáin rendszeresen edzenek az amatőr kosarasok, továbbá évek óta városi amatőr bajnokságot is rendeznek. Asztaliteniszben is rendszeresen szerveznek városi bajnokságokat: különböző értékcsoportok szerint rendezik a mérkőzéseket, így a kezdő asztaliteniszezni vágyók is bármikor csatlakozhatnak. Az edzőtermek jó felszereltségének köszönhetően a csoportos edzések is gyakoriak, számos esetben előzetes regisztráció alapján lehet egyik-másik kedvelt, divatos tréningen részt venni. A leggyakoribb edzésforma a spinning (kerékpározás), ellenben zsúfoltak még a NiWA (Nordic Walking) és a Hot Iron edzések is. A világszinten egyre nagyobb tömegeket megmozgató Cross Fitnesz is hódít Székelyudvarhelyen: egyre többen űzik ezt a nagy erőfeszítést igényelő edzésformát. Ezek a mozgásformák javarészt a Fit Feel Sport & Wellness Club és a Cross Fitness edzőtermekben elérhetőek. A Kolumbiából származó, latin ritmusokra épülő tánc (mely fitnesz program is egyben), azaz a zumba is jelentős támogatottságnak örvend: míg néhány évvel ezelőtt főleg csak hölgyek űzték ezt a mozgásformát, mostanában egyre több férfi taggal bővül a nagyon szórakoztató, életkedvet, dinamikát sugárzó sportág tábora. A zumba mellett több divatos, különböző intenzitású csapatos mozgásforma gyakorlására is lehetőség van Székelyudvarhelyen. Így a Fit Forma Aerobik Teremben Kundalini Jóga, Step Aerobic, Kangoo Jumps, hastánc, BodyArt, funkcionális tréning, LENangURIA, gyerek aerobic, pilates edzéseken vesznek részt az érdeklődők szép számban, heti rendszerességgel.
68
Az állóképesség növelő, alakformáló jellegű csoportos mozgásformák mellett a városban egyre több gyógytorna jellegű mozgásformát biztosító intézmény jelenik meg, és népszerűsíti a női, intim tornák bizonyos formáit. Így egyre több hölgy gyakorolja a Kriston intim torna mozgásformáit. A ritmusra mozogni vágyók, vagyis a táncmozgás rajongói is számos táncstílust gyakorolhatnak a városban, számos kezdő és haladó tanfolyam zajlik egyszerre a Fortuna Dance Egyesület, Happy Dance Stúdió, vagy akár a Táncműhely szervezésében. Székelyudvarhelyen az úszás is közkedvelt sporttevékenység. Két fedett úszómedence áll rendelkezésre a városban: a Septimia Szabadidőközpontban, illetve a Pávakert Panzióban. Ezeket főleg reggelente használják az érdeklődők. A nyári hónapokban a lehetőségek természetesen kibővülnek: ekkor a strandokon – a városi strandon és a Septimia Szabadidőközpontban – a kültéri medencékben sportolhatnak az érdeklődők. A küzdősportok szempontjából is számos lehetőség adott Székelyudvarhelyen amatőr szintű sportolásra. Így három távol-keleti sportágban – aikidóban, karatéban és tékvandóban is bárki fejlesztheti magát. A keleti harcművészet rajongóinak száma, ha nem is ugrásszerűen, de folyamatosan növekedik Székelyudvarhelyen a Hwarang-Taekwondo Sportcsapat, a Chushinkan Aikido Klub és a Tokukai Karate Klub tevékenységének köszönhetően.
3.7.4 Sport-infrastruktúra
A város megfelelő infrastruktúrával biztosítja a lehetőséget verseny- valamint a szabadidősportok művelésére. Ez részben közberuházásból épült még a kommunizmus éveiben, a rendszerváltás után pedig jelentős magánberuházások történtek ezen a téren. Három sportcsarnok áll a sportolók rendelkezésére a városban: a Városi Sportcsarnok 1250 néző számára biztosít ülőhelyet, a magántőkéből épült Rákóczi Center több mint 600 személy befogadására alkalmas, míg a Bányai Sportcsarnok 300 férőhellyel rendelkezik. A Városi Stadion, a nagypályás futball, valamint az atlétika művelői számára biztosítja a helyszínt, ennek környezetében pedig két műfüves mini-foci valamint két, salakkal borított teniszpálya és 2015től egy multifunkcionális sportterem működik, amelyben helyet kapnak a birkózók, a labdarugók és az atléták. A Rákóczi Center számos labdajáték (kosárlabda, kézilabda,
69
röplabda, lábtenisz, floorball, tenisz, teremfoci) mellett küzdősport rendezvényeknek is teret biztosít. A Városi Strand szomszédságában 2015-ben adták át a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával partnerségben álló Székelyföldi Labdarúgó Akadémia, a Polgármesteri Hivatal valamint az FC Székelyudvarhely együttműködése eredményeként megvalósult műgyepes labdarúgópályát, amely mellett 350 szurkolónak biztosítottak ülőhelyet. A 2000-es években többször felmerült egy városi uszoda építésének az igénye, amely azonban végül közberuházásként nem valósult meg. Hiánypótló fejlesztések valósultak meg magántőkéből ezen a területen: 2009-ben magántőkéből felépült a Septimia Wellness Center, amely két (szabadtéri valamint beltéri) 25 méteres medencéjével biztosítja az úszás lehetőségét a városlakók és a turisták számára; a Villa Vitae Welness & Spa egy 90 négyzetméteres feszített víztükrű fedett úszómedencével várja az úszás kedvelőit. Az egyre népszerűbb extrém sportok művelői számára a Polgármesteri Hivatal és a Fit Feel SE közös beruházásaként született meg az Extrém Park, amely görkorcsolyásoknak, gördeszkásoknak, bmx-eseknek biztosít kikapcsolódási lehetőséget. Mindezeken túl a Fit Feel SE kitűnően felszerelt fitness teremmel, ping-pong asztalokkal és futsal helyiséggel várja a lakosságot. Szintén magántőkéből épült a Cross Fitnesz erőterem, mely a hagyományos gépek mellett TRX-el és boxzsákokkal is fel van szerelve.
3.8
Környezeti adottságok
3.8.1 Épített környezet
Építészeti szempontból a történelmi belváros jól elkülönül a környező urbánus struktúráktól, és a Városháza - Márton Áron tér együttese és a Székelytámadt vár kettős fókuszpontja körül szerveződik. A 2010-ben kiadott műemléki nyilvántartásban Székelyudvarhelyen 29 műemlék és 5 védett utcakép szerepel32. Ezek többsége a történelmi belváros határán belül található és döntő szerepe van a városrész építészeti környezetének meghatározásában. Igen fontos azonban a műemléki védelmet nem élvező, de a történeti városszövetbe és városképbe jól illeszkedő épületek
32
Lásd az első mellékletet.
70
szerepe is, melyek nélkül a műemlékek csak mint szigetek jelenhetnének meg történeti és térbeli összefüggéseikből kiszakítottan. A belváros köztereinek hangulata és építészeti egysége nagyban múlik a másodlagos jelentőségű épületeken, melyek felújítása sajnálatos módon igen gyakran nem megfelelő módon történik. Erősen aggasztó például a városkép szempontjából az 1900 körül magyarországi mesterek által készített nyílászáróknak modernekkel való kicserélése. A régi ajtók és ablakok jelentős esztétikai értékkel bírnak, és felújításuk nem lenne különösebben költséges. Ezeket az épületelemeket lehet legbiztosabban alapul venni egy épület kormeghatározásánál. Kevés kivételtől eltekintve a történeti értékű épületállományt is az elmúlt száz év használati igényei alakították. Jellemzően az utcahomlokzatok földszinti része szenvedett el sorozatos átalakításokat,
ahogyan
kirakatfelületeket
a
igényelt.
kereskedelmi Ez
sajnos
tevékenységek
számos
bővülése
épülethomlokzat
egyre
eredeti
nagyobb jellegének
elveszítéséhez vezetett, noha az elmúlt 8-10 évben láthatunk jó példákat is: több esetben történelmi fényképek alapján hiteles helyreállítások, újjáépítések történtek a földszinti kirakatfelületek szintjén. Ugyanakkor hiteltelen, történeti stílusokat utánozó, de a történelmi környezetbe illeszkedni vágyó beavatkozásokra is van példa. Ezek a beavatkozások elfogadhatók, amennyiben a visszafordíthatóság elvét tiszteletben tartják. Különösen aggasztó, hogy a vár közvetlen környezetében is találhatóak rosszul illeszkedő, javarészt a közelmúltban kivitelezett épületek, melyek sokat ártanak a vár összképének. Elsősorban a köztulajdonban lévő épületeket kellene példaértékűen felújítani, hiszen a középületek mindig is mintául szolgáltak az épülettulajdonosok vagy építeni vágyók számára. A város épített örökségének jelenlegi állapotáról és azokról a konkrét értékekről, melyeket képvisel, csak részleges információkkal rendelkezünk. Nagyon fontos ennek az adattárnak a lehető legpontosabb összeállítása, ugyanis alapjául szolgál minden olyan programnak, tevékenységnek mely az épített örökség megmentésére, megtartására, felújítására, hasznosítására irányul. Figyelemre méltó az is, hogy Székelyudvarhelyen léteznek a kis „zseb” méretű, akár 100-200 m2-es teresedések (mint például Nagyszeben köztérfelújításának második ciklusában felújított utcák terek), melyeket jelenleg elfoglal a parkolás, gyalogosként nem is érzékeljük ezeknek a kis tereknek a létezését. Az autós forgalom kizárásával, a parkolás megszüntetésével ezek új
71
életre kelhetnek. Ezek, valamint a nagyobb méretű közterek felújítása és újraélesztése csakis egy integrált fejlesztés keretében képzelhetőek el.
3.8.2 Természeti adottságok
A Hargita Megye Tanácsának 162/2005 számú határozata a megye területén található természeti értékek védelméről a következő székelyudvarhelyi értékeket nevesíti:
Hidrogeológiai védett övezetek és ásványvízforrások:
Helység
Megnevezés
Gondnok
Székelyudvarhely
Sóspataki forrás
Székelyudvarhely Önkormányzata
Szejkefürdő
Főforrás, Attila
Székelyudvarhely Önkormányzata
Százados fák
Emlékmű megnevezése
Helység
Gondnok
Hősök temetői tölgyfa
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
(Quercus sp.)
Önkormányzata
Arborétumok
72
Emlékmű megnevezése Római katolikus (4 ha) és református
(3,4
Terület/ha 7,4
Helység
Gondnok
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
ha)
Önkormányzata
temető
Székelyudvarhelyt egyetlen természetvédelmi terület érinti: a Natura 2000 hálózathoz tartozó „ROSCI0383 Nagy-Küküllő Székelyudvarhely és Héjjasfalva között” terület, amelyet a következő fajok védelmére jelöltek ki: -
vidra (Lutra lutra)
-
közönséges denevér (Myotis myotis)
-
nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii)
-
kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
-
tarajos gőte (Triturus cristatus)
-
pettyes gőte (Triturus vulgaris ampelensis)
-
Sárgahasú unka (Bombina variegata)
-
kőfúró csík (Sabanejewia aurata)
-
Petényi-márna (Barbus meridionalis)
-
szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus)
-
tompa folyamkagyló (Unio crassus)
73
3.8.3 Környezetvédelem
Székelyudvarhely
környezeti
állapotára
vonatkozó
adatokat
a
Hargita
Megyei
Környezetvédelmi Ügynökség (HMKÜ) bocsátott a rendelkezésünkre. Ezen adatok a levegő ülepedő por tartalmára, illetve a zajszennyezésre vonatkoznak. Az ülepedő port egy ponton mérik, a Bethlen Gábor u. 94. számnál 30 napos expozícióval, szabványos gyűjtőedénnyel nyert mintából. Az ülepedő por nagy szemcseméretű, 10 mikronnál nagyobb részecskékből álló, a gravitáció hatására gyorsan kiülepedő légszennyező anyag. Az ülepedő por részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, erdő- és legelőtüzekből másrészt emberi tevékenységből származik: a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák. Mivel a felső légutak védőrendszerén kiszűrődik, nem jut a mélyebb légutakba, egészségi hatása kisebb, mint a szállóporé. Az elmúlt öt év méréseinek összehasonlításából kiderül, hogy a legmagasabb értékek, illetve az estenkénti határérték túllépések a tavaszi hónapokban jelentkeznek március és május között. Ennek fő oka a tél folyamán kiszórt csúszásmentesítő anyagoknak a közutakon való felhalmozódása lehet.
74
Ülepedő por (2010) 27.00 24.50
Mennyiség g/m2*hónap
24.00 22.20
21.00
20.30 18.20
18.00 15.00 12.00
11.20
9.00 6.00
4.90
6.00
5.90
6.80
6.70 3.80
3.00 0.00
Mintavételi időszakok Elfogadott maximális érték (17g/m2*hónap)
Tendencia
Ülepedő por(2011) 27.00 25.51
Mennyiség g/m2*hónap
24.00
22.83
21.00
20.63
18.00 15.00 12.89
12.00
13.47 9.67
9.00
8.95
8.86
6.00 3.00
5.60
5.85 4.04
3.54
0.00
Mintavételi időszakok Tendencia
Elfogadott maximális érték (17g/m2*hónap)
75
Mennyiég g/m2*hónap
Ülepedő por (2012) 27.00 24.00 21.00 18.00 15.00 12.00 9.00 6.00 3.00 0.00
24.50
12.55 12.90
12.53
11.18
7.96
7.87
4.86
2.84
5.52 3.34
3.06
Mintavételi időszakok Tendencia
Elfogadott maximális érték (17g/m2*hónap)
Ülepedő por (2013) Mennyiség g/m2*hónap
18.00 16.14
15.00
15.04
12.00 9.81
9.00 6.18
6.00 3.00
9.62
4.18
3.97
5.34
4.36
0.51
0.00
4.14 1.57
Mintavételi időszakok Tendencia
Elfogadott maximális érték (17g/m2*hónap)
76
Ülepedő por (2014) Mennyiség g/m2*hónap
21.00 18.20
18.00 15.00 12.00 9.70
9.00
8.60
6.00 3.00
7.90
9.20
7.50
8.80
9.20
6.00
3.60
3.50
0.00
Mintavételi időszakok Tendencia
Elfogadott maximális érték (17g/m2*hónap)
Ülepedő por (2015)
Mennyiség g/m2*hónap
21.00 19.10
18.00 15.00
13.60 12.00 9.00 6.00
5.90
7.20
3.00 0.00 05.01.-02.02.
Tendencia
02.02.-03.02. 02.03.-10.04. Mintavételi időszakok
10.04.-30.04.
Elfogadott maximális érték (17g/m2*hónap)
A fenti grafikonokat összehasonlítva azt vesszük észre, hogy míg a 2010-2012-ben mért magas értékekhez képest 2013-ban sikerült nagyon alacsonyra szorítani az ülepedő por mennyiségét, az ismét növekvő tendenciát mutat.
77
Szintén a HMKÜ rendszeresen méri a Székelyudvarhelyi meteorológiai állomáson begyűjtött csapadék minőségét. A szakirodalomnak megfelelően az 5,60 pH alatti csapadék számít „savas esőnek” – a térségben nem mértek ilyen értékeket az elmúlt 5 évben. A zajszintet havi rendszerességgel méri a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség Székelyudvarhelyen 3 pontban: a Hunyadi János és a II. Rákóczi Ferenc u. sarkán, a Bethlen Gábor utcában és a Márton Áron téren. A 2010 és 2015 áprilisa közti időszakban végzett mérések azt mutatják, hogy a Bethlen Gábor utca a leghangosabb, itt szinte minden alkalommal a határérték fölötti zajszintet mértek. A másik két ponton mért értékek a megengedett határérték körül, többnyire, alatta mozognak, időszakos túllépésekkel. A Bethlen Gábor utcában mért magas zajszintet, valószínűleg az ipari zónából, illetve a közlekedésből származó zaj okozza.
Zajszint mérések (2010) 71
Zajszint db (A)
69 67 65 63 61 59 57 55 Január
Február
Március
Hunyadi János - II. Rákóczi F.
Június
Július
Bethlen G. u.
Szeptember Október Márton Áron tér
November Zajhatáérték
78
Zajszint mérések (2011) 80.00
Zajszint db (A)
75.00 70.00 65.00 60.00 55.00
Hunyadi János - II. Rákóczi F.
Bethlen G. u.
Márton Áron tér
Zajhatáérték
Zajszint mérések (2012) 80
Zajszint db (A)
75 70 65 60 55
Hunyadi János - II. Rákóczi F.
Bethlen G. u.
Márton Áron tér
Zajhatáérték
79
Zajszint mérések (2013)
Zajszint db (A)
75
70
65
60
55
Hunyadi János - II. Rákóczi F.
Bethlen G. u.
Márton Áron tér
Zajhatáérték
Zajszint mérések (2014) 80.00
Zajszint db (A)
75.00 70.00 65.00 60.00 55.00
Hunyadi János - II. Rákóczi F.
Bethlen G. u.
Márton Áron tér
Zajhatáérték
80
Zajszint mérések (2015) 80
Zajszint db (A)
75
70
65
60
55 Január
Február
Hunyadi János - II. Rákóczi F.
Március Bethlen G. u.
Áprlis Márton Áron tér
Május Zajhatáérték
Míg 2010-2011-2012-ben a mérési helyeken évről évre nőtt a zajszínt, 2013-ban enyhén visszaesett és azóta stabilizálódni látszik. Sajnos még így is évente többször lépi át a megengedett határértéket.
3.8.4 Hulladékgazdálkodás és energiagazdálkodás
A város távfűtési rendszerét még a kommunizmus évei alatt építették ki, így az Urbana Rt. kezelésébe egy régi, korszerűtlen rendszer került. A jelenlegi helyzet megértése érdekében szükséges néhány aspektust bemutatni a rendszerrel kapcsolatosan. A távfűtési rendszer felhasználói a tömbházak lakosai. Székelyudvarhely lakótelepein található 8320 lakás, valamint a közintézmények távfűtését és melegvíz-ellátását 7 lakótelepi hőközpont és a kapcsolódó elosztó hálózatok biztosítják, melyeket az 1968-1990-es időszakban építettek. A hőközpontok könnyű fűtőolajas működésre voltak tervezve, ebben a formában is működtek, egy hőközpont kivételével, amely szilárd tüzelőanyaggal működött. Utólag ezeket módosították, és gázüzemű működésre tértek át.
81
A 2000-es években elkezdődött a fogyasztók hőközpontokról való lekapcsolódásának első hulláma, a kazánok és a rendszer fizikai elhasználódásának és a keletkezett veszteségek növekedésének következményeként. A lekapcsolódások számának növekedése a szolgáltató veszteségeit növelte, valamint a meleg víz mennyiségének csökkenését eredményezte a visszaforgatás hiányában. Ez újabb elégedetlenségekhez vezetett, ugyanis a vezetékekben meghűlt a felgyülemlett nagy mennyiségű felhasználatlan meleg víz, ellenben a fogyasztók ezt meleg vízként fizették. Amint az alábbi ábra is mutatja, a lekapcsolódások száma 2006-2007ben tetőzött, amikor a szolgáltatás megszűnt a gázszolgáltató és elektromos energia szolgáltató felé felgyűlt adósságok miatt, illetve a lakosság elvesztette a bizalmát a szolgáltatásban. A helyzet javítása érdekében, a szolgáltató a 2003-2004-es időszakban lecserélte az elosztó rendszert a Sziget negyedben és részlegesen a Köztársaság negyedben, ellenben a lekapcsolódások száma továbbra is emelkedett a kedvezőtlen fizetési feltételek következtében. 2006-2007-ben történt az első nagy méretű modernizációs beavatkozás a Tábor negyedi hőközpont felújítása és a szállítási rendszer hőszigetelt csövekkel való lecserélése által. Ez volt az első teljes mértékben felújított lakónegyedi hőközpont, melyet teljes egészében modernizáltak a hőenergia termelési pontjától kezdődően egészen a fogyasztói kapcsolódási pontokig. Később ugyanezt az elképzelést követve újították fel a Bethlen negyedi hőközpontokat is. A 2009-2012-es időszakban újból beindult a melegvizes keringtető rendszer, ami a szolgáltatás minőségének javulását eredményezte. 2010-ben az üzemeltető székhelyén üzembe helyeztek egy 1,5 Mw-os teljesítményű, biomassza tüzelőanyaggal működő meleg vizes kazánt, ami egy olcsóbb és életképesebb alternatívát képez a piaci ár liberalizációja következtében egyre dráguló gázzal szemben. Ez a rendszer működik és a Bethlen II hőközpont működésére szolgál. Az előrehaladott fizikai kopás, amortizáció, a Kuvar negyedben található felhasználók alacsony száma, illetve a Sziget negyedi hőközpont közelsége következtében, a szolgáltató lemondott a Kuvar negyedi hőközpont működtetéséről, és a Kuvar negyedet egy időre a Sziget negyedi hőközponthoz csatolta. A 2015-ös év végén a Kuvar negyedi hőközpontban két biomasszás kazánt szereltek fel és helyeztek üzembe. A központi távfűtési rendszer fejlesztésének másik jelentős aspektusát a felhasznált hőenergia mérésének bevezetése jelentette a 2000-es évek elején. Ennek következtében a számlázott hőenergia mennyisége jelentősen csökkent. A 2006-os esztendőben újabb csökkenés jelentkezik a szolgáltatás több mint 2 hónapig tartó szüneteltetése következtében. A
82
2009-es évtől kezdődően egy újabb visszaesés figyelhető meg a mérésből kimaradt fogyasztók számára alkalmazott hőenergia fogyasztás számításának módosulása következtében. Illetve 2012-től kezdődően a háztartási meleg víz által termelt hőenergia számításának módosulása következtében egy újabb fogyasztás csökkenés figyelhető meg, azon beruházásoknak köszönhetően, amelyek ezt lehetővé tették. A lakrészek fogyasztásának a kedvező módosulása a fogyasztókra jótékony hatással volt, a legtöbb esetben a hőenergia ára elviselhető értékek közé illeszkedett, ezáltal a lekapcsolódások száma csökkent. Azonban a fogyasztás csökkenése a szolgáltató számára a rendszer normális paraméterek alatti kihasználását jelentette, ami jelentős veszteségekhez vezetett a keringő hőenergia mennyisége viszonylatában.
Távhővel ellátott lakások aránya lakónegyedenként 56.25%
60.00%
50.73%
50.00% 40.00% 30.00%
33.95% 27.28%
30.13% 23.64%
20.00% 10.00% 0.00%
A hőközpontok jelenlegi állapota: A meglévő hőközpontok beépített kapacitása jelenleg 32,34 Mw gáz metán fűtőanyaggal és 8,3 Mw biomassza fűtőanyaggal. A Bethlen I. és Bethlen II. hőközpontok új gázalapú kazánokkal vannak felszerelve, melyeket 2008-2009-ben szereltek, és teljesítményük 90-94% -os. Beépített kapacitásuk elégségesen
83
lefedi a teljes hőenergia szükségletet az egyik kazán meghibásodása esetében is. Az olcsóbb biomasszára és megújuló forrásból származó üzemanyagra való áttérés céljából jelenleg az Urbana Rt. székhelyén két darab egyenként 2 Mw teljesítményű kazánt szereltek fel. Ezek, az 1,5 Mw teljesítményű kazánnal együtt képesek lefedni a Bethlen I. és Bethlen II. hőközpontok hálózatához a 2010-ben és 2014-ben összekötő vezetékek által csatlakozott fogyasztók teljes hőenergia szükségletét. A Sziget negyedi hőközpont 4 hulladékgázzal működő kazánja a Sziget és Kuvar negyedeket szolgálja ki, teljesítménye 60% alatt van.
A Kuvar negyedben 2015-ben felszerelt 2
biomasszás kazán, egy 2 Mw teljesítményű és egy 0,8 Mw teljesítményű, a Sziget negyedi összekapcsoló vezetékek által biztosítják a két lakónegyed hőenergia szükségletét. A régi, használt kazánokat megőrizték, azonban kizárólag a biomasszás kazán esetleges meghibásodása esetén használják. Így ezeknek a városrészeknek a hőenergiával való ellátása is megújuló energiaforrásból származik. A Tábor negyedi hőközpontot 2007-ben modernizálták: 4 darab, egyenként 1,75 Mw teljesítményű gázkazánnal van ellátva, melyek a teljes lakónegyed szükséges hőenergiáját képesek fedezni akár az összes levált fogyasztó újbóli teljes visszakapcsolódása esetén is. A Tábor negyedi hőközpont tetőzetén 114 napelem van felszerelve, ennek aktív felülete 321 m². A panelek által termelt hőenergia a hőközpont termelésének 2%-át, és a teljes termelés 0,4%át képezi. A Köztársaság és Tamási Áron hőközpontok régi, használt kazánjait Piatra Neamţról átvett kondenzációs gázkazánokra cserélték és a 2015-ös év végén üzembe is helyezték. Köztársaság hőközpontba
2 újabb
A
kazán került: egyik 0,8 Mw, míg a másik 1 Mw
teljesítményű, illetve ezek mellett tartalékként megőrizték a régi kazánokat is. A Tamási Áron hőközponthoz egy újabb 1 Mw teljesítményű kazánnal bővült, de megőrizték a régi kazánokat is, tartalékként. Az új beruházásoknak köszönhetően a hőenergia termelésének hatékonysága ezekben a negyedekben is eléri a 90%-ot. Összegzésképpen, Székelyudvarhely hőenergia rendszerében az új hőenergia termelő egységek, nagy teljesítményű modern kazánok vannak üzembe helyezve, amelyeknek több mint a fele megújuló energiaforrásból származó üzemanyaggal működik (biomassza), vagyis illeszkedik a hatékony hőenergia központok kategóriájába az energiahatékonyságra vonatkozó 121/2014-es törvény rendelkezéseinek értelében.
84
Az elosztóhálózat jelenlegi helyzete: A fűtés elosztórendszer 90%-a fel van újítva. A régi hálózat hagyományos, nem látogatható termikus csatornákba szerelt acélcsövekből áll, amelynek a termikus csatornákba történő vízbeszivárgások következtében jelentős a hővesztesége. A vezetékek üvegvattával vannak szigetelve, ellenben a szigetelés megnedvesedés következtében aktív hővezetővé válik és nem szigetel rendeltetésének megfelelően. Az így kialakult nedves közeg miatt a vezetékek erősen korrodálódtak. A modernizált hőenergia elosztó hálózat előszigetelt poliuretán csövekből áll, hővezető képességük 0,027 W/mxK., süllyesztve üzembe helyezve. Élettartamuk legkevesebb 30 év, maximális üzemi hőmérséklet 149ºC, valamint a maximális üzemi nyomás 25 bar. Az alábbi táblázat bemutatja a távhő és háztartási meleg víz hálózat jelenlegi helyzetét. A teljes 14.456 ml hosszúságú hőenergia elosztó hálózatból közel 1450 ml szorul cserélésre, ez az alábbiakból áll: a Sziget hőközpont 3-as szakasza (946 ml a Kuvar negyed irányában), a Tamási Áron hőközpont 2-s szakasza (203 m a Szegfű utca irányában) és a Köztársaság hőközpont 2-s szakasza (kb. 300 m a Kórház negyed irányában), vagyis a teljes hálózat 10%a. Amint az alábbi táblázat is mutatja, a háztartási meleg víz szállító vezetékeket csupán a Sziget negyedben cserélték előszigetelt vezetékekre. Ez a beruházás 2003-2004-ben valósult meg, a hálózat további
2500 folyóméternyi vezetékének a cserélésére már nem került sor, mivel
időközben egy hatékonyabb technológia alkalmazására került sor a háztartási meleg víz A 2004-es hőszolgáltatási stratégia elfogadása következtében, mely előírja a lépcsőházi hőközpont alkalmazását, lemondtak a háztartási meleg víz vezetékek cseréjéről, ugyanis ezzel a módszerrel a meleg vizet a lépcsőházakban felszerelt hőegység állítja elő hideg vízből. Ennek következtében nincs szükség külön vezetékre a meleg víz szállítására, egycsöves fűtési rendszer fog működni, illetve egy hőcserélőn keresztül a meleg vizet a lépcsőházban felszerelt hőegység állítja elő. Ez a megoldás nagyon jól működik a Tábor és Bethlen negyedben a fogyasztói meleg víz hőmérsékletére alapozva.
A hőenergia mérése a hőközpont szintjén:
85
Az elhasznált fűtőanyag – földgáz – mennyiségét külön mérik minden hőközpontnál és naponta jegyzik a földgáz szolgáltató elektronikus adatbázisában, amely hozzáférhető az üzemeltető számára. Ugyanakkor mérik a biomasszából előállított fűtőanyag mennyiségét is. A meleg vizet előállító hőközpontok esetében mérik az előállításra használt hideg víz mennyiségét, illetve az összes hőközpont esetében az elosztási veszteségeket fedező hozzáadott vízmennyiséget. Ebből a célból a felújított hőközpontok lágyított vizet állítanak elő. A hőközpontok kimenetét szintén külön-külön mérik. Így minden fűtési szakaszra hőenergia mérőberendezés van szerelve, továbbá a háztartási meleg víz esetén is. Ezáltal minden hőközpont ki- és bemenetét naponta ellenőrzik, és kiszámítható a teljesítmény. Bármely hibásodás gyorsan észlelhető, ezáltal csökkenthetőek a veszteségek.
Mérés a csatlakozásnál: Jelenleg 286 teljesen mért csatlakozás van üzembe helyezve. Ezek közül 220 csatlakozás lépcsőházi hőegységgel van ellátva, ami a szolgáltatás paramétereinek programozását teszi lehetővé.
Egyéni mérés: A hőenergia költségeinek elosztása céljából használt allokátorok alkalmazását a lakosság nem fogadta szívesen, csupán 3 tömbházban szerelték fel. Ellenben, a vízszintes hőelosztással történő egyéni mérésnek már pozitív fogadtatása volt. A fogyasztók megállapíthatták, hogy ezzel az elosztási rendszerrel ugyanazokban az előnyökben részesülnek, akárcsak az egyéni hőközpont esetében, vagyis szükség szerint fogyaszthatnak és kizárólag annyit fizetnek, amennyit fogyasztottak. Elemezve ezeknek a lakrészeknek a fogyasztását figyelve megállapítható, hogy átlagosan 30% - 35% -kal csökkent a lakrészek hőenergia fogyasztása az elmúlt évekhez képest. Jelenleg 54 lépcsőház közel 339 lakrésze rendelkezik az egyéni mérés lehetőségével.
Az értékesített hőenergia és az elosztási veszteségek jelenlegi helyzete
86
A hőközpontok fűtési rendszerének fogyasztóit a tömbházak lakosai képezik, illetve a közintézmények és ezen ingatlanok földszintjén található kereskedelmi egységek. Jelenleg a távfűtési rendszerhez 290 lépcsőház lakrészei vannak csatlakozva (286 csatlakozás), szemben a kezdeti 388 lépcsőházzal. A 290 tömbházban található lakrészek száma a 2014-2015-ös szezonban 2200 volt, vagyis az átlag tömbházankénti 7 lakrész alatt. Az éves hőfogyasztás a téli termikus rendszer függvényében váltakozik 11-12 ezer Gcal között, amiből közel 1600 Gcal hőenergia a háztartási meleg víz előállítására szolgál (kb. 38 ezer m3 évente). Az elosztóhálózat tényleges hővesztesége 12.000 Gcal/év 2008-as mennyiségről csökkent 6.000 Gcal/év mennyiségre jelenleg. Ez az érték várhatóan le fog csökkenni kb. 4.500 Gcal/év mennyiségre a teljes vezetékhálózat cseréjét követően. Így a jelenlegi fogyasztási feltételek mellett a hálózat teljesítménye eléri a 73%-ot. A rendszer hatékonyságának növelése az eladott hőenergia növelésével lehetséges, amelyhez új fogyasztókra (háztartások, intézmények, vállalatok, stb.) van szükség. A rendszer veszteségeinek 15% alá történő lecsökkentéséhez szükséges legalább a jelenlegi éves fogyasztás megduplázása. Székelyudvarhely megyei jogú város távfűtésellátása stratégiai tervezés alapján történik. 2005-ben a 47/2005-ös számú Helyi Tanácsi határozattal a Helyi Tanács elfogadta az Urban Rt. közműszolgáltató által megvalósított „SZÉKELYUDVARHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TÁVFŰTÉSI RENDSZERÉNEK REABILITÁLÁSA” távhőszolgáltatási helyi fejlesztési stratégiát, mely alapjául szolgál a 48/2004-es Sürgősségi Kormányrendelet, módosítva a 430/2004-es törvény által, utólagos módosításokkal elfogadva a 228/2006-os törvény által a lakosság távhőszolgáltatására, a lakások fűtésére és meleg víz előállítására vonatkozó rendelkezésekre vonatkozóan. Az elfogadott műszaki megoldás: „A távhő központok modernizásása, a távhő szolgáltatási hálózat cseréje, lépcsőházi hőegységek beszerelése által”. Székelyudvarhely municípium távhőszolgáltatási helyi stratégiáját 2008-ban, 2012-ben és 2015-ben aktualizálták a 23/2008, a 3/2013 és a 2/2016-os számú Helyi Tanácsi Határozatokkal.
3.9
A gazdaság helyzete
87
Székelyudvarhely a történelem folyamán a kézművesség, majd a kisiparosok városa volt. Székelyföldi viszonylatban már korán kialakultak itt a céhek. Elsőként a fazekasok céhe alakult meg 1572-ben, ezután 1577-ben a vargák, 1579-ben pedig a szűcsök, majd a 17-18. század folyamán a többi mesterség képviselői is megalakították a saját céhüket.33 Különböző társadalmi és gazdasági folyamatok következtében az Osztrák Magyar Monarchia idejében feloszlottak ezek a céhek, és megalakultak az ipartársulatok. Az alábbi táblázatból látható, hogy ebben az időben Marosvásárhely után Székelyudvarhely volt Székelyföld legjelentősebb iparos városa, természetesen Kézdivásárhely mellett:
Székelyföldi ipartársulatok 1877-ben
Székelyföldi városok
Iparosok és kereskedők aránya a lakossághoz
Ipartársulatok
viszonyítva (%)
száma
Tagok száma
Csíkszereda
8,91%
2
86
Kézdivásárhely
28,15%
13
313
Marosvásárhely
25,04%
20
572
Székelykeresztúr
NA
2
80
Székelyudvarhely
23,42%
13
578
Sepsiszentgyörgy
14,01%
5
230
55
1.859
Összesen
A két világháború közötti időszakban nem történt jelentős változás a helyi gazdasági szektor szerkezetében, ellentétben a kommunizmus 50 éve alatti időszakkal, amikor Románia más városaihoz hasonlóan megindult az erőszakos és erőteljes iparosítás Székelyudvarhelyen és környékén is. A korábbi iparos hagyományokra építve, az 1960-as években jöttek létre a különböző
gyárak:
Famos
(bútorgyár),
Matrița
(fémmegmunkálás),
Tehnoutilaj
(fémmegmunkálás), cérnagyár, készruhagyárak, valamint több más kisebb termelő egység. Tekintettel arra, hogy ezek a termelőegységek csak közepes méretű vállalatok voltak, és nem létesültek nehézipari vagy vegyipari nagyvállalatok az ország számos más városához
33
Vö. Zepeczáner Jenő: Székelyföldi céhpecsétek. ActaSiculica, 2011. 409-424. 409. o.
88
hasonlóan (mint például Vajdahunyadon, Kiskapuson), a rendszerváltás nem okozott számottevő gazdasági strukturális problémákat a városban. Nemcsak Székelyudvarhely, de egész Hargita megye 2000-ben alacsony szintű strukturális problémákkal rendelkező megyének számított a European Training Foundation felmérése szerint.34
3.9 A helyi gazdaság jellegzetességei. Gazdasági mutatók.
A kommunista rendszer 1989-es bukása utáni másfél évtizedben Székelyudvarhely gazdasága látványosan fejlődött minden téren. Végbement az állami vállalatok privatizációja, ezek nagy része helyi vállalkozók tulajdonába került. Ezen vállalatok, vagy utódainak többsége jelenleg is sikeres, ellentétben az ország több településén található megszűnt ipartelepekkel. Mindezek mellett az 1990-es években a város élen járt a megyében az új vállalatok, termelő- és kereskedelmi egységek létrehozásában. A 2008-ban kezdődő gazdasági válság egyértelműen éreztette hatását Székelyudvarhelyen is, sok vállalat volt kénytelen költségcsökkentést, valamint költségoptimalizálást eszközölni, de nem voltak látványos nagyvállalati csődök és átszervezések, nem történtek nagymértékű (legalább 100 főt érintő) elbocsátások. Székelyudvarhely gazdaságilag továbbra is Hargita megye legjelentősebb városa, ez egyértelműen látható a megye 10 legnagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalatának adataiból is:
Vállalat neve
Üzleti forgalom (2013, lej)35
Székhely
Romaqua Group Rt.
587.819.122
Borszék
Global NRG Rom Kft.
522.801.018
Székelyudvarhely
Amigo&Intercost Kft.
247.378.124
Székelyudvarhely
Waberer`s Romania Rt.
227.938.222
Csíkszereda
ElanTrio Kft.
209.493.662
Székelyudvarhely
M. Tabac Kft.
203.478.361
Csíkszereda
34 35
Horváth Gyula (szerk.): Székelyföld, Budapest-Pécs, 2003, MTA RKK – Dialog Campus Kiadó. 220. o. Forrás: Országos Cégbíróság (Oficiul Național al Registrului Comerțului)
89
Infopress Group Rt.
143.194.519
Székelyudvarhely
CoatsOdorhei Kft.
137.687.942
Székelyudvarhely
Vállalat neve
Üzleti forgalom (2013, lej)36
Székhely
Melinda Impex Steel Rt.
115.311.256
Székelyudvarhely
Melinda Impex Instal Rt.
108.514.985
Székelyudvarhely
Romániában a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV) működését a 346/2004-es törvény szabályozza, amely átveszi a megfelelő európai jogszabályok előírásait. Eszerint KKV-nak számít minden olyan vállalkozás, amelynek alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 249 főt, valamint nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió eurót vagy összes eszközállománya a 43 millió eurót. Hargita megyében nemcsak a tíz legnagyobb vállalat terén vezet Udvarhely, hanem a KKVszektorban is, amely 2013-ban több mint 2,1 milliárd lej nettó árbevételt produkált a városban, ez a megye hat legjelentősebb településén levő KKV-szektor össztermelésének 40%-a.37
Forrás: Országos Cégbíróság (Oficiul Național al Registrului Comerțului) A KKV-szektor összesített adatainak forrása: Studiu – Evoluția sectorului IMM și sectoarelor economice din județul Harghita. Periada 2011-2013. Készítette: Hargita Megyéért Egyesület és Hargita Megye Tanácsa, 2014. december 36 37
90
A KVV-szektor árbevétele Hargita megye főbb városaiban, 2013, lej 2,500,000,000.00
2,000,000,000.00
1,500,000,000.00
1,000,000,000.00
500,000,000.00
-
Bár településeken lehetetlen és értelmetlen GDP-t mérni, a helyi gazdaság fejlődésére megfelelő mutató a KKV-szektor által termelt árbevétel változása, amely öt Hargita megyei város esetén az alábbi ábrán látható.38
Tekintettel arra, hogy az Országos Cégbíróság adatai szerint a Global NRG Rom Kft, gáznemű üzemanyag kereskedelmének közvetítésével foglalkozik, úgy gondoljuk, hogy a társaság árbevételének figyelembevétele jelentősen torzítja a helyi gazdasági fejlődésének részbeni mérésére szánt mutatót. Ráadásul a vállalat magas értékű eszközállománya kérdőjelessé teszi a KKV besorolást. 38
91
A KKV-szektor árbevétele Hargita megye főbb városaiban 1,800,000,000.00
1,663,712,676.00 1,575,160,341.00
1,600,000,000.00
1,667,582,965.00 1,557,514,338.00 1,454,807,784.00
1,403,106,139.00
1,400,000,000.00 1,200,000,000.00 1,000,000,000.00 800,000,000.00 598,590,697.00
563,186,493.00
550,018,667.00
208,661,408.00 159,446,451.00
198,532,213.00 160,256,334.00
213,765,738.00 164,796,020.00
2011
2012
2013
600,000,000.00 400,000,000.00 200,000,000.00 -
Csíkszereda
Gyergyószentmiklós
Székelykeresztúr
Székelyudvarhely
Maroshéviz
2011-2013 között Csíkszeredát és Gyergyószentmiklóst leszámítva, ahol csökkent az árbevétel, a főbb Hargita megyei városokban a KKV-szektor teljesítménye pusztán 2-3% között növekedett. Bár Székelyudvarhelyen regisztrálták a legkisebb árbevétel növekedést 2011-hez viszonyítva, a város gazdasági befolyása erősödik a térségben. Míg 2011-ben Székelyudvarhely a KKV-k által Hargita megyében termelt árbevétel 39,6%-át adta, ez az arány 2013-ban 41,7%-ra nőtt. A banki szféra is jelentősen képviselteti magát Székelyudvarhelyen, ez részben összekapcsolható az erőteljes KKV szektor jelenlétével. Székelyudvarhelyen a következő bankok találhatóak: -
Román Kereskedelmi Bank (Banca Comercială Română - BCR)
-
Román Fejlesztési Bank (Banca Română de Dezvoltare – BRD-GSG)
-
Bancpost
-
Raiffeisen Bank
-
Carpatica Bank (Banca Comercială Carpatica)
-
OTP Bank
-
Banca Transilvania
-
Alpha Bank
-
CEC Bank
92
Egyes bankok több helyszínen is működnek, így a Román Kereskedelmi Bank egy bankfiókkal valamint egy ügynökséggel, a Román Fejlesztési Bank pedig három különálló ügynökséggel van jelen a városban. Továbbá az ING Bank is jelen van a self-bank szolgáltatással. Tekintettel arra, hogy Székelyudvarhely nem megyeközpont, ráadásul gazdasági értelemben is kisvárosnak számít, a nagyszámú bankfiók és ügynökség jelenléte egyértelműen a város és a kistérség gazdaságának relatív fejlettségét jelzi. Székelyudvarhelyen jelenleg két vállalkozói érdekvédelmi szervezet működik: az Udvarhelyszéki
Kis-
és
Középvállalkozások
Szövetsége
(UKKSZ)
valamint
a
Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozások Szövetsége.
3.9.1 A gazdaság ágazati struktúrája
Az 1989-es rendszerváltás után Székelyudvarhelyen az ipar, valamint a kereskedelem mutattak rohamos fejlődést39, kialakítva a város jelenlegi gazdasági ágazati struktúráját. Az alábbi ábrákon látható, hogy Székelyudvarhely gazdasága az ipar40 és a kereskedelmi tevékenységek köré koncentrálódik, ugyanis a városban bejegyzett vállalkozások által generált árbevétel 88%-át, valamint városban létrehozott munkahelyek 78%-át biztosítja a két gazdasági szektor. A kereskedelmet illetően figyelembe kell venni, hogy az elmúlt 7 évben Székelyudvarhelyen is megjelentek a multinacionális vállalatok (Kaufland, PLUS majd LIDL, Penny Market), ezek helyi üzleteinek mutatói nem jelennek meg az alábbi összesítésben, tekintettel arra, hogy a vállalatok központja Bukarestben található. A multinacionális vállalatok megjelenése mellett Székelyudvarhely központtal kialakult egy, földrajzilag a teljes Székelyföldet lefedő kiskereskedelmi hálózat, a Merkúr Üzletlánc. Az Üzletlánc összes egységének árbevétele viszont megjelenik az összesítésben. Érdekes tény, hogy bár az elmúlt években szakmai körökben, a médiában illetve a közvéleményben is prioritásként fogalmazódott meg a székelyföldi, illetve a székelyudvarhelyi
Vö. Horváth Gyula (szerk.): Székelyföld, Budapest-Pécs, 2003, MTA RKK – Dialog Campus Kiadó, 223, 226, 228 oldalak. 40 Tekintettel arra, hogy a tevékenységi körök nemzetközi valamint romániai statisztikai szabályozása szerint a mezőgazdasági termékek feldolgozása, valamint az élelmiszeripar a feldolgozóipar csoportjába tartozik, így jelen stratégiában is az iparhoz soroltuk. A mezőgazdaság csoportba csak a növénytermesztést és állattenyésztést soroltuk. 39
93
turizmus fejlesztése, a városban az összárbevételnek kevesebb mint 1%-a, a munkahelyeknek pedig csupán 3,16%-a származik a vendéglátó ipari vállalkozásoktól. Ez a turisztikai szálláshelyek kihasználtságának alacsony fokával is magyarázható (lásd alább a Turizmus fejezetet).
Székelyudvarhelyen bejegyzett vállalkozások árbevételének eloszlása gazdasági szektoronként, 2013 50.00% 45.00% 40.00% 35.00% 30.00% 25.00% 20.00% 15.00% 10.00% 5.00% 0.00%
45.21%
43.77%
9.83% 0.47%
0.72% Éves forgalom aránya
Érdekes megfigyelni, hogy bár a kereskedelemben fele annyi lakos dolgozik mint az iparban, a két ágazat által felmutatott árbevétel majdnem azonos. Tovább elemezve az árbevételt és a munkahelyek számát ábrázoló grafikonokat arra is következtethetünk, hogy a vendéglátó ipar rentabilitása pillanatnyilag a legalacsonyabb, a foglalkoztatott munkaerő számához képest nagyon alacsony a generált árbevétel. Ennek javítását elsősorban a turizmus fejlesztésével lehet elérni.
94
Székelyudvarhelyen bejegyzett vállalkozások által létrehozott munkahelyek gazdasági szektoronként, 2013 52.91%
60.00% 50.00% 40.00%
26.96%
30.00%
16.43%
20.00% 10.00%
0.54%
3.16%
0.00%
3.9.2 Ipar
Az alábbi ábrákon nyomon követhetőek a különböző ipari szektorok főbb gazdasági mutatói.41 Az aktuális helyzet egyértelműen az 1990-es évekbeli fejlődés eredménye, amikor az állami vállalatok privatizációja mellett megjelentek az új termelőegységek elsősorban a textil-, nyomda- és a papíriparban.42 Mind az árbevétel, mind a munkahelyek számának tekintetében kiemelkedik a textilipar, előbbi esetében 32,92%-os, míg utóbbinál 42,99%-os a szektor részesedése. Ezek a mutatók kiemelkedő fontossággal bírnak a város mindenkori vezetése számára, ugyanis amennyiben a legnagyobb textilipari vállalatok közül bármelyik kivonul Székelyudvarhelyről, az gazdasági és szociális problémákat eredményezhet. A városban bejegyzett ipari vállalatok által termelt árbevétel szektoronkénti eloszlásában kiemelkedik a már említett textilipar, a nyomda- és papíripar valamint a nehézipar és az építőipar. A munkahelyek számát illetően, kiemelkedő szerepet játszik a textilipar, a helyi ipari
Ebben a kimutatásban egy ágazatnak tekintettük, és nehéziparnak neveztük el a kőmegmunkálást, üveggyártást, fémipart, gépipart valamint az építőipari anyagok gyártását. 42 Vö. Horváth Gyula (szerk.): Székelyföld, Budapest-Pécs, 2003, MTA RKK – Dialog Campus Kiadó, 223, 226, 228 oldalak. 41
95
vállalatok által létrehozott munkahelyek közel felét, valamint az összes munkahely közel egynegyedét biztosítja.
Székelyudvarhelyi ipari vállalatok árbevétele ágazatonként, 2013 32.92%
35.00% 30.00% 25.00%
20.57%
20.00% 12.36%
15.00% 10.00% 5.00%
2.26%
4.63%
6.32%
11.75% 5.12%
3.08%
0.97%
0.00%
Érdekes megfigyelni, hogy bár a papír és nyomdaipar a munkahelyek létesítése szempontjából csak 5. helyen van, a második legnagyobb árbevételt biztosítja Székelyudvarhelyen. Ehhez valószínűleg hozzájárul a nagymértékű automatizálás éppúgy, mint a magas profit lehetősége az ágazatban. Bár sokkal kisebb része a helyi gazdaságnak, ugyanez a magas rentabilitás figyelhető meg az energetikai és a műanyag feldolgozó iparban is. Ezzel szemben a munkahelyek biztosítása szempontjából a textil – és a nehézipar a leghatékonyabbak.
96
Székelyudvarhelyi ipari vállalatok alkalmazotti számai ágazatonként, 2013 45.00% 40.00% 35.00% 30.00% 25.00% 20.00% 15.00% 10.00% 5.00% 0.00%
42.99%
16.47%
2.18%
5.35%
8.97%
8.30% 2.42%
11.05% 1.01%
1.25%
3.9.3 Mezőgazdaság
Annak ellenére, hogy Székelyudvarhelyen elsősorban az iparnak és kereskedelemnek vannak hagyományai, és a város gazdasági termelésének jelentős hányadát is ez a két szektor biztosítja, nem lenne helyénvaló eltekinteni a mezőgazdasági termelés fontosságától sem. 2014-ben a város közigazgatási határain belül 3.314 ha mezőgazdasági terület, valamint 752 ha erdő található. A 2008-ban kezdődő gazdasági válságtól függetlenül az évek során folyamatosan történtek ingatlanfejlesztési célzatú beltelkesítések, azonban amint az alábbi ábrán is látható, ezek arányaiban nem változtatták meg a városhoz tartozó mezőgazdasági és erdőterületek nagyságát. A csökkenés elsősorban a szántókat és a kaszálókat érintette, a legelőterületek nagysága 2007 és 2014 között csupán 4 hektárral csökkent (774 hektárról 770 hektárra).
97
Mezőgazdasági és erdőterületek nagyságának változása Székelyudvarhelyen (ha) 4000 3500
3353
3352
3351
3348
3339
3338
3337
3314
3000 2500 2000 1500 1000
781
781
781
781
776
776
776
752
500 0 2007
2008
2009
2010
2011
Mezőgazdasági terület összesen
2012
2013
2014
Erdő összesen
A fenti grafikonból ugyanakkor az is kitűnik, hogy két nagy hullámban történtek a beltelkesítések. Míg a többi években alig 1-3 hektárral csökkent a mezőgazdasági terület, az erdők felülete pedig változatlan volt, 2011-ben és 2014-ben 5 illetve 24 hektár erdő es 9 illetve 23 hektár mezőgazdasági terület kapott új besorolást.
Mezőgazdasági területek felhasználásuk szerint, 2014
Szántó
Kaszáló
Legelő
A grafikonból egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdasági területek több mint kétharmada az állattenyésztést szolgálja, illetve nem elhanyagolható a gyümölcsösök nagysága sem, amelyek
98
ebben a nyilvántartási rendszerben a kaszálók kategóriájába sorolódnak. A Polgármesteri Hivatal Mezőgazdasági Osztályán vezetett nyilvántartás szerint 2014-ben a 3.314 hektár mezőgazdasági területből 1.007 ha volt szántó, 1.537 ha kaszáló valamint 770 ha legelő. Szintén az állattenyésztés elterjedtségét hangsúlyozza, ha megvizsgáljuk a szántókon termesztett főbb kultúrák alakulását. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy a legtöbb területet a takarmánynövények foglalják el, majd ezt követi a burgonya és a zöldség. Az utóbbi években a kertészeti ágazat jelentős fejlődése figyelhető meg, ugyanis 2010-től kezdődően folyamatosan 3 hektáron termesztenek dísznövényeket. 2007-2014 között termesztett főbb növénykultúrák Székelyudvarhelyen (ha)43
Ipari Év
Gabona
növények
Burgonya Zöldség
Takarmánynövények
Dísznövény
2007
160
0
50
50
764
0
2008
195
5
50
45
727
1
2009
195
0
55
44
727
1
2010
195
0
55
44
725
3
2011
126
0
55
50
784
3
2007-2014 között termesztett főbb növénykultúrák Székelyudvarhelyen (ha)44
Ipari Év
Gabona
növények
Burgonya Zöldség
Takarmánynövények
Dísznövény
2012
130
2
55
44
704
3
2013
100
2
50
50
706
3
2014
100
2
50
50
706
3
Az alábbi táblázatból látszik, hogy a juhállományt és a méhészetet leszámítva az állatállomány csökkenő tendenciát mutat minden állatfajta vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági területek nagysága nem csökkent ilyen mértékben, célszerű kialakítani egy megfelelő stratégiát, amellyel vissza lehet gyarapítani az állatállományt arra a szintre, amelyen
43 44
Forrás: Polgármesteri Hivatal Mezőgazdasági Osztály Forrás: Polgármesteri Hivatal Mezőgazdasági Osztály
99
a városban levő mezőgazdasági területek, elsősorban a legelők és a kaszálók által nyújtott lehetőségek optimális mértékben kihasználhatóak.
Székelyudvarhely állatállománya (db)45
Év
Marha
amiből tehén
2007
760
462
1050
1500
170 209
10000
550
2008
481
390
1134
2500
117 210
5544
1000
2009
735
394
550
1725
140 180
5105
990
2010
521
297
500
2179
87 195
4695
800
2011
521
438
441
2425
78 181
4062
800
2012
478
329
157
2148
122 175
2396
800
2013
612
469
323
2408
118 172
3517
800
2014
640
499
432
2789
124 155
3605
800
Sertés
Juh
Kecske
Ló
Szárnyas
Méhcsalád
3.9.4 Turizmus
Székelyföld kedvelt turisztikai úti céljai közé tartozik Udvarhelyszék térsége is, melynek turisztikai jelentősége a rendszerváltás utáni időkben kezdett kialakulni. Ekkor jelentek meg ugyanis a magyarországi turisták, akik azóta is elsődleges célcsoportjai a helyi turizmusnak. Mindenekelőtt a vidék hangulata, a természeti kincsek, a székely életforma megtapasztalása és a vallási események vonzzák a magyarországi turistákat a környékre. Az utóbbi években a szolgáltatások bővítésének és a kínálat minőségének növelése eredményeképpen érezhetően megnövekedett a hazai turisták száma is Székelyföldön, akik főként a gyógyturizmus helyi lehetőségeit keresik. A szovátai és parajdi gyógyturizmus mellett a falusi turizmus különböző elemei jelentik Székelyudvarhely környékének fő vonzerejét. A kedvelt úti célok közé tartozik a székely kapuiról híres Máréfalva, a kultúr- és agrártörténeti emlékekkel, illetve műemlékjellegű épületekkel büszkélkedő Énlaka, unitárius Vártemplomáról ismert Székelyderzs, a faluturizmus kialakításában élen járó Zetelaka község vagy éppen a szalmakalap múzeumáról híres Kőrispatak. Ezeken a településeken számos olyan tevékenység vált turisztikai attrakcióvá, amelyek mai napig meghatározzák a székely közösségek paraszti életmódját, étkezési szokásait
45
Forrás: Polgármesteri Hivatal, Mezőgazdasági Osztály
100
vagy hagyományos mulatságait. Udvarhelyszéken a faluturizmus alapjait elsősorban az élő hagyományok adják. Ebben a turisztikai környezetben található Székelyudvarhely városa, melynek legfontosabb vonzerejét épített környezete és szép számban fellelhető műemlékei és emlékművei jelentik. Turisztikai szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír a Jézus Szíve kápolna, a Székelytámadt vár, a Városháza, a központi Református templom, a Szent Miklós Római Katolikus templom és plébánia, a Ferences templom és kolostor, Orbán Balázs szobra és szejkefürdői sírhelye vagy a Haáz Rezső Múzeum is. Mindezek mellett azonban kulturális, történelmi és természeti adottságai is ismertté tették a „székely anyavárost”. A településen az elmúlt évek során a tranzitturizmus, más néven rövid turizmus alakult ki. Az ide látogatók egy-két napot töltenek a városban, ez idő alatt megtekintik a látványosságokat, majd tovább utaznak újabb székelyföldi célállomásokra. Ennek okán a helyi turizmus fejlesztése a szolgáltatások bővítése által érhető el. Az aktuális trendeket figyelembe véve a környéken zajló gyógyturizmusba való bekapcsolódás az egyik legnagyobb fejlesztési lehetőséget jelentheti a település számára.
A helyi turisztikai tevékenység szervezésében kiemelt szerepe van az Önkormányzat által működtetett turisztikai irodának.
Turisztikai iroda A székelyudvarhelyi Tourinfo iroda 2000. februárjában jött létre a Polgármesteri Hivatal nyertes PHARE pályázatának eredményeként. Célja, hogy népszerűsítse a turisztikai látványosságokat Székelyudvarhelyen és környékén, továbbá különböző marketing eszközökkel segítse a város imázsának és idegenforgalmának megfelelő alakulását. Az iroda két turisztikai jelentőségű kiadvány szerkesztéséért és megjelentetéséért felelős. Egyrészt gondozásukban jelenik meg 2007 óta a város éves magyar nyelvű eseményfüzete, mintegy 5 ezres példányszámban. A kiadvánnyal a helyi és környékbeli rendezvények népszerűsítése által igyekeznek felkelteni a turisták érdeklődését a térség iránt. Másrészt rendszeresen kiadják a város turisztikai katalógusát is, mely tízezres példányban jelenik meg és négy nyelven – magyar, román, angol, német – ismerteti a helyi látnivalókat, szállás-, és étkezési lehetőségeket, illetve a turisták számára hasznos egyéb információkat is. Mindkét kiadványt elsősorban hazai és nemzetközi kiállításokon, fórumokon terjesztik, viszont elérhető az iroda székelyudvarhelyi székhelyén és a város egyes turisztikai egységeiben is.
101
Az iroda statisztikái szerint a májusi, júniusi, júliusi és augusztusi hónapokban fogadják a legtöbb látogatót, ekkor több ezren keresik fel különböző információkról érdeklődve az iroda munkatársait. Ezért időszakosan, május 1. és október 1. között a város központjában, az Emlékezés-parkja mellett működik egy turisztikai információs pont, ahol szintén igénybe vehetők a turisztikai iroda szolgáltatásai. Az eddig felsoroltakon kívül az iroda még a következő feladatokat is ellátja: -
Székelyudvarhely városának és környékének népszerűsítése,
-
Átfogó információk biztosítása a helyi turisztikai látványosságokról, szállás-, és étkezési lehetőségekről. A meglévő adatbázisok folyamatos frissítése
-
Megfelelő kapcsolat kialakítása a turizmus területén aktív helyi vállalkozói szférával
-
A turizmus területén aktív vállalkozói szféra tevékenységeinek támogatása
-
A városban és annak környékén zajló események felleltározása
-
A www.tourinfo.ro oldal napi szintű aktualizálása
-
Fórumok és tapasztalatcserék szervezése a turizmusban érdekelt helyi vállalkozók és civilek részére
-
Hazai és nemzetközi vásárokon, kiállításokon és fórumokon való részvétel
-
Gyakornoki munkalehetőség biztosítása turizmus szakon tanuló helyi és környékbeli diákok számára
Vendégéjszakák számának alakulása A székelyföldi turizmus legnagyobb kihívását továbbra is a vendégéjszakák számának növelése jelenti, amelyre a szolgáltatások bővítése és különböző programok biztosítása révén igyekszik választ adni a térség. Az eddigi próbálkozások azonban a statisztikai adatok szerint még nem tudták biztosítani a várt optimális szintet. Az alábbi táblázat az 1995-2013-as időszak statisztikai mutatóit ábrázolja, melyből kiderül, hogy a turisták, a vendégéjszakák és a férőhelyek száma is folyamatos csökkenést mutat a rendszerváltás utáni időszak adataihoz képest. Közvetlenül a rendszerváltás után tömegesen érkeztek turisták Magyarországról, akik számára Erdély, és ezen belül Székelyföld kedvelt úti céllá vált ebben az időszakban. Napjainkban azonban az tapasztalható, hogy a helyi kultúra iránt érdeklődő magyarországiak már ismerik a vidéket, felfedezték az itteni látványosságokat, ezért a Magyarországról érkező turisták számát már nem lehet jelentősen növelni. Turisztikai potenciált immár azok az anyaországiak jelentenek, akik visszajáró vendégekként gyakran felkeresik a vidéket. Ezért elsősorban az ők igényeiket kell figyelembe venni a turisztikai tervezés során. Az elmúlt évek alatt a turisztikai szokások markáns változása is szembetűnő. A Székelyföldre érkezők
102
továbbra is a hagyományos székely kultúra értékeivel, a székely emberek életformájával kívánnak ismerkedni, ám egyre inkább igénylik azt, hogy ne csak szemlélői, hanem résztvevői is lehessenek ennek a tradicionális világnak. Az aktív részvétellel járó kikapcsolódás igénye is megnövekedett, az ideérkezők a hagyományos világ érzékelése mellett a századnak megfelelő kalandokat is egyre inkább keresik. A környezetbarát megoldások minden turisztikai létesítmény fontos alappillérei, minekutána a turisták is egyre érzékenyebbek a környezetvédelmi problémákkal szemben. A jelen és a jövő turistáira pedig az is kiemelten jellemző, hogy egyre tapasztaltabbak és igényesebbek, elvárják a minőséget és szakmaiságot. Mindezek az igények afelé mutatnak, hogy minőségi szolgáltatásokra és olyan programlehetőségekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy az ideérkezők a városnézés mellett többnapos elfoglaltságot és kikapcsolódást találjanak a térségben. A táblázatból az is kitűnik, hogy a 2010-es évektől, bár növekedett a Hargita megyébe érkező turisták száma, az eltöltött vendégéjszakák mennyisége folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, a szálláshelyek kihasználtsága a 23 év átlagát tekintve minden idők legalacsonyabb szintjén áll. A gazdasági válság mélypontjai után az idegenforgalmi mutatók enyhe növekedést mutatnak, ezzel párhuzamosan nőtt a szálláshelyek száma is, ennek ellenére az eltöltött vendégéjszakák száma még mindig csökkenő tendenciát mutat. Mindez a fentiekben vázolt, átalakulóban lévő turisztikai szokásokkal magyarázható, és annak tudható be, hogy Székelyföld infrastrukturális fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a turisták itt-tartózkodásuk alatt könnyen bejárják a vidéket, megismerjék a nevezetességeit és igény szerint gyűjtsenek tapasztalatot a térség által felkínált lehetőségekről.
Vendégéjszakák számának alakulása Hargita megyében 1995-2013 között46 Férőhelyek
Vendégérkezések
Vendégéjszakák
Kihasználtság
száma
száma (ezer)
száma (ezer)
(%)
1995
9399
142,2
514,5
38,8
2000
7256
87,5
359,1
23,8
2001
6552
85,7
356,9
21,6
2002
6393
73,0
289,9
21,8
2003
6185
93,9
319,5
23,3
Év
46
Forrás: Hargita Megyei Statisztikai Hivatal
103
2004
5964
100,6
343,6
23,3
2005
7644
85,2
311,2
27,5
2006
7486
87,2
290,3
27,7
2007
7063
85,3
273,9
28,0
2008
7263
77,0
242,3
26,4
2009
6428
69,4
206,9
24,0
2010
6909
76,9
207,6
21,8
2011
6759
100,3
251,2
22,7
2012
8542
103,4
304,9
19,9
2013
8015
114,7
319,9
16,3
A szállástípusok közül a panziók és agroturisztikai panziók száma a legjelentősebb Hargita megyében. Az alábbi táblázatból kiderül, hogy 9 év alatt 20,1%-a „tűnt el” a szálláshelyeknek, annak ellenére, hogy a fenti statisztika a férőhelyek számának növekedését igazolja. Az látható tehát, hogy az agroturisztikai panziók, azaz a maximum 8 szobás vidéki vendégházak száma csökkent az évek alatt, míg növekedett a panziók, tehát a maximum 20 szobás vendégfogadók száma. Ennek két magyarázata lehetséges: egyrészt néhányan bővítették vendégházukat, ezzel panzió besorolást értek el, viszont a többségük beszüntette a vendégfogadással kapcsolatos tevékenységét.
Szállástípusok számának alakulása Hargita megyében 2006-2014 között a romániai besorolások szerint47
Hotelek és
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
29
27
27
26
29
30
28
27
29
8
8
10
7
9
10
12
10
12
motelek Turisztikai üdülők
47
Forrás: Hargita Megyei Statisztikai Hivatal
104
Kempingek
5
5
5
4
5
6
10
13
15
Turisztikai
18
17
18
16
14
8
12
11
14
Ifjúsági táborok
1
1
1
1
1
2
2
2
2
Panziók
52
53
59
59
61
59
93
92
87
Agroturisztikai
283
281
290
198
156
107
179
161
156
2
2
2
2
2
3
3
1
1
402
397
415
316
281
229
344
322
321
villák és bungalók
panziók Turisztikai megállók Összesen
Rendezvények A műemlékek és természeti értékek mellett Székelyudvarhely gazdag kulturális és ifjúsági élete is számos programlehetőséget kínál. Az elmúlt évek során kibővült a város rendezvénykínálata, amely hozzájárul a tranzitturizmus megfékezéséhez. Az egy-két napos programok mellett ma már egyhetes esemény-sorozatokat is tartanak a városban főleg olyan időszakokban, amikor köztudottan magas a környékre érkező turisták száma. A székelyudvarhelyi rendezvények között találunk népi szokásokhoz kapcsolódó eseményeket, történelmi, egyházi jelentőségű programokat, illetve az utóbbi időszakban a gazdasági szempontból fontos programkínálat is egyre határozottabban jelen van.
A város kiemelt eseményeit az alábbiakban ismertetjük: Esemény megnevezése A magyar kultúra napja rendezvénysorozat
Esemény leírása Egyhetes
rendezvénysorozat,
amelyet
Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa és a város kulturális intézményei
január
végén
közösen
szerveznek meg.
105
Orbán Balázs megemlékező ünnepség
Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala minden év február elején megemlékezést tart a legnagyobb székely szobránál születésének évfordulója alkalmából.
Jégkarnevál
A rendezvény célja a karneváli hangulat megélése a jégen is, valamint a legkisebbek körében
a
korcsolyázás
népszerűsítése. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum a
Székelyudvarhelyi
Polgármesteri
Hivatallal partnerségben szervezi meg a város életében hagyományosnak mondható eseményt. A magyar szabadságharc és forradalom
Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala
emlékünnepe
minden év március 15-én nagyszabású rendezvénnyel tiszteleg az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom hősei előtt a Márton Áron téren.
Hagyományos helyi termékek vására
Minden
hónap
utolsó
Székelyudvarhely
szombatján Polgármesteri
Hivatalának szervezésében hagyományos termékek vására várja az érdeklődőket a Márton Áron téren. Székelyudvarhely tavasza
Egy
hónapig
tartó
rendezvénysorozat,
amelyet először 2013-ban szervezett meg Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala. Ennek részeként szervezik a városnapokat is. Az esemény tartalmas programokat kínál: koncertek, színházi előadások, kiállítások, konferenciák,
filmvetítések,
könyvbemutatók,
gyermek-
kismamaprogramok, sportprogramok
és
kézműves-
sokasága
várja
és az
érdeklődőket április végétől június elejéig.
106
Hagyományos mesterségek utcája
Májusban kerül sor az Artisan Székelyföldi Kézművesek
Egyesületének
Székelyudvarhely
és
Polgármesteri
Hivatalának szervezésében erre a többnapos rendezvényre, amely a hagyományok, a régi mesterségek átörökítését célozza. Unitáriusok Világtalálkozója
Az eseményt 1999 óta szervezi meg augusztus
második
a székelyudvarhelyi
hétvégéjén
belvárosi
unitárius
egyházközség Szejkefürdőn, ahová nem csupán az erdélyi és a világ minden táján élő unitáriusokat, de a más vallási felekezethez tartozókat is várják. Szent István-napi ünnepség
Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala 2009 óta szervezi meg a Szent István-napi egyhetes ünnepségsorozatot augusztus 20án.
A
rendezvény
gazdag
kulturális
programot kínál, amely közös ünnepre hív minden korosztályt. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál
Az eseményt a Civitas Alapítvány szervezi 2009 óta, minden év szeptemberében. Céljuk felhívni
a
figyelmet
arra,
hogy
Udvarhelyszék jövője a székely értékeiben és a természetes környezet adta lehetőségekben van.
A
rendezvény
a
hagyományos
gyümölcstermesztés népszerűsítését célozza. Mobilitás hete
2006 óta szervezi meg Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, együttműködésben az Udvarhely Info Egyesülettel és a Bringázz, Udvarhely! mozgalommal az Autómentes Mobilitás
Világnap hetét,
amely
alkalmából az
a
egészséges
107
életmódot és a kerékpározást igyekszik népszerűsíteni. Szent Mihály napi hagyományőrző vásár és
Ez a többnapos rendezvény nem csupán
állatbörze
vásárlásra nyújt lehetőséget, hanem számos programot is kínál, ahol a kisgyerekek közelebbről
megismerkedhetnek
a
különböző állatfajokkal. 2009 óta minden ősszel
megszervezi
Székelyudvarhely
Polgármesteri Hivatala a rendezvényt. Őszi vásár
Az
esemény
az
egyik
legrégebbi
székelyudvarhelyi rendezvény, amelyet a Prima Press Kft. szervez 1993 óta. Az őszi vásár célja hozzájárulni a térség gazdasági fellendítéséhez. 2014-ben közel száz kiállító és szolgáltató mutatta be termékeit. Őszi táncfesztivál
Az Udvarhely Néptáncműhely 2009 óta szervezi meg a rendezvényt, amely a néptáncot
és
a
népzenét
helyezi
középpontba. Karácsonyi vásár
Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala 2010-ben
indította
rendezvénysorozatot,
el
ezt
amelyalkalmával
a a
város több helyszínén kínálnak adventi és karácsonyi ünnepi időszakhoz kapcsolódó eseményeket.
Európai uniós pénzalapok turisztikai célokra Az előcsatlakozási alapként ismert PHARE program keretében Székelyudvarhely is részesült 2006-ban európai uniós forrásokból a Borvíz útja projekt részeként. A projekt kedvezményezettjei Hargita Megye Tanácsa, Kovászna Megye Tanácsa, illetve 8 Kovászna megyei és 6 Hargita megyei önkormányzat volt. Székelyudvarhely esetében a Szejkefürdőn található borvízkút és környékének felújítása valósult meg a projekt részeként. Ebből a támogatásból, valamint az önkormányzat által mellé csatolt önrészből új köntöst kapott a
108
borvízforrás, megújultak a Szejkefürdő sétányai, kialakították a zöldövezetet, padokat, hulladéktárolókat helyeztek el, megépült a bicikliút és a szejkefürdői mofetta épületét is renoválták. Ez utóbbi még egyelőre nem nyílt meg a közönség előtt, rendeltetéséről és működtetéséről még nincs végleges határozat, azonban a környéken zajló gyógyturizmusba való bekapcsolódás tekintetében a későbbiekben igen jelentős szerepe lehet a létesítménynek. Az Európai Unióhoz való csatlakozással Románia számára is elérhetővé váltak azok a Strukturális Alapok, amelyek jelentős részben hozzájárulnak a turizmus fejlesztésének finanszírozásához és az egyes régiók felzárkózásához. A Regionális Operatív Program 20072013-as kiírásainak 5-ös tengelye kifejezetten a turisztikai fejlesztésekre irányult, ez a program teljes költségvetésének 15%-át jelentette. Székelyudvarhely az elmúlt hétéves ciklusban ennek a kiírásnak a keretében a város történelmi központjának turisztikai népszerűsítésére 2011-ben nyert európai uniós pályázatot, mintegy 232.230,32 euró értékben (1.040.693,74 lej). A pályázat fő célkitűzése a város történelmi központjának és látványosságainak népszerűsítése, a város turisztikai vonzerejének növelése volt. Mindezt turisztikai vásárokon és kiállításokon való részvétellel, online népszerűsítéssel, turisztikai jelzések elhelyezésével és kiadványok megjelentetésével igyekezett megvalósítani a polgármesteri hivatal. 3.9.5 Gazdasági fejlődés. Vállalkozói aktivitás. Beruházások. Kutatás és innováció.
A helyi vállalkozói aktivitást a KKV-szektor statisztikái mutatják be. 2011 és 2013 között a megye többi városával ellentétben a székelyudvarhelyi KKV-k által termelt összárbevétel jelentős növekedést mutatott. A Hargita Megyei Tanács összesítő tanulmánya szerint a 2012es 1,5 milliárd lejről 2013-ban 2,1 milliárd lejre nőtt a KKV-k nettó árbevétele.
109
A székelyudvarhelyi KKV-szektor árbevételének alakulása 2011-2013 között (lej) 2,500,000,000.00
2,000,000,000.00
1,500,000,000.00
1,000,000,000.00
500,000,000.00
2011
2012
2013
Ezzel szemben a beruházási kedv csökkent a megszokotthoz képest. Egyebek mellett ezt is mutatja az évente kibocsátott építkezési engedélyek száma is. Bár 2012-ben történt egy ugrás, az elmúlt 6 évben egyértelműen csökkenő tendenciát mutat a kiadott építkezési engedélyek számaránya, valószínűsíthetően a gazdasági válság hatására. Bár nincsenek hivatalos, településekre lebontott adatok Romániában a beruházások értékének alakulására, Székelyudvarhelyen empirikus módon érzékelhető, hogy az 1990-es és 2000-es évek beruházási üteme megtorpant.
Kibocsátott építkezési engedélyek száma 120 103 100
103 86
98 82
80
64 57
60 40 20 0 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
110
A befektetések ösztönzésében kiemelt szerepe van az innováció, innovatív megoldások alkalmazásának a vállalkozások fejlesztésében. Ebből a szempontból Székelyudvarhely hátrányban van, nem egyetemi központ, ebben a szegmensben egyedüli releváns szellemi műhely a MÜTF Oktatási Központ tud lenni. Ettől függetlenül empirikus tapasztalatok igazolják, hogy több székelyudvarhelyi és környékbeli termelő vállalat alkalmaz innovatív gyártási megoldásokat, folyamatosan bővíti a gépparkját a legújabb technológiákkal.
3.9.6 Munkaerőpiac, foglalkoztatottság, képzettség problémái a gazdaság fejleszthetőségének szempontjából.
Mivel a Székelyudvarhelyi foglalkoztatottságról nincsenek szektoronként lebontott hivatalos adataink, a Hargita megyére vonatkozó grafikonokat vesszük figyelembe.
Foglalkoztatottság Hargita megyében gazdasági szektoronként, 2013
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Ipar
Építőipar
Kereskedelem és szolgáltatás
Vendéglátóipar
Egyéb
Ezekből kiderül, hogy a munkahelyek számának szempontjából az ipar és a mezőgazdaság, a megye legnagyobb munkáltató szektorai, csökkenő tendenciát mutatnak. Növekvőben van a
111
kereskedelem és szolgáltatási szektor, amely a harmadik legnagyobb munkahelyteremtő gazdasági ágazat Hargita megyében, valamint enyhe emelkedést mutat a vendéglátás.
Foglalkoztatottság alakulása 2008-2013 között Hargita megyében a főbb gazdasági szektorokban 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Ipar
Építőipar
Kereskedelem és szolgáltatás
2013
Vendéglátóipar
Hogy a székelyudvarhelyi foglalkoztatottságról pontosabb képet kapjunk, megvizsgáljuk a város tíz legnagyobb munkaadójának 2013. évi átlagos alkalmazotti létszámát, valamint a város összes alkalmazotti létszámát:
Vállalat neve
Éves átlagos alkalmazotti létszám (2013)48
Icos Conf Rt.
48
1.185
Norada Rt.
904
Elan Trio Kft.
598
Amigo&Intercost Kft.
587
Famos Rt.
510
Coats Odorhei Kft.
419
Infopress Group Rt.
348
Matrita Rt.
285
Forrás: Országos Cégbíróság (Oficiul Național al Registrului Comerțului)
112
Melinda Impex Instal Rt.
251
Udvarhelyi Hirado Kft.
245
5.08749
Alkalmazottak száma összesen
Az általános Hargita megyei helyzettől eltérően, az ipar nyilvánvalóan meghatározó szerepet játszik a helyi munkaerőpiacon. A 10 legtöbb alkalmazottat foglalkoztató cégből 7 különböző ipari ágazatokban tevékenykedik, és a dolgozó lakosság 28,9%-ának biztosít munkahelyet. Ennek egyik oka, hogy a városi környezetre jellemzően, a mezőgazdaság, bár fontos, nem elsődleges gazdasági tevékenység. Ugyanakkor a kereskedelem és szolgáltatás terén sok a kisméretű vállalkozás, míg az ipar általában nagyvállalatok formájában tud igazán nyereséges lenni.
Átlagos alkalmazotti létszám Székelyudvarhelyen 20000 18000
17390
16000
14951 14020
14085
2010
2011
15009
14666
2012
2013
14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2008
2009
Ha megfigyeljük a város összes átlagos alkalmazotti létszámát50, valamint a kilenc legnagyobb alkalmazó vállalat hasonló mutatóját, akkor egyértelművé válik, hogy Székelyudvarhely alkalmazotti létszámának több mint egyharmada (2013-ban: 5.087 < 14.666) alkalmazott a kilenc legnagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkező vállalatnál. Ezt mindenképpen szem
49
Függetlenül attól, hogy a Cégadatbázisban 10. legnagyobb udvarhelyi munkáltatóként szerepel az Udvarhelyi Hirado Kft, az összesítésben nem vettük figyelembe a vállalkozás alkalmazotti létszámát. A médiaipari vállalat hét munkaponttal rendelkezik az országban, ahol több helyi vagy regionális napi- és hetilapot adnak ki, így valószínűsíthető, hogy az alkalmazottainak nagy hányada nem köthető Székelyudvarhelyhez. 50 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal.
113
előtt kell tartani, ugyanis bármelyik vállalat csődje, vagy a városból való kivonulása (főleg az első öt közül) nagymértékű szociális problémát eredményezhet a térségben. Továbbá mindenképpen megfigyelendő, hogy a 2008-as gazdasági válsággal a város összesített átlagos alkalmazotti létszáma jelentős mértékben, több mint 10%-al csökkent annak ellenére, hogy a városban nem voltak látványos vállalati csődök, illetve átszervezések. Ennek ellenére 2009-et leszámítva nem ugrott meg a megyében a munkanélküliség aránya51, így valószínűsíthető,
hogy
2008
után
sok
városi
illetve
környékbeli
lakos
nem
Székelyudvarhelyen, hanem a környék vállalatainál52, illetve külföldön talált munkát.
Munkanélküliségi ráta Romániában és Hargita megyében 12.0% 10.5% 10.0% 8.8% 8.0%
6.0%
6.5% 5.8%
6.9%
7.3%
7.4%
7.3% 7.0%
7.3% 7.0%
2012
2013
6.5%
4.0%
2.0%
0.0% 2008
2009
2010
Országos munkanélküliségi ráta
51
2011
Hargita megyei munkanélküliségi ráta
Nincsenek adataink önmagában a város munkanélküliségi rátájára vonatkozólag, ellenben mivel sem
nagyságban, sem szerkezetben nem tér el nagyságrendekkel a megye többi megyei jogú városától, így valószínűsíthető, hogy Székelyudvarhely munkanélküliségi rátája a megyei átlag közelében mozog, vagy valamivel alatta van, de mindenképpen ugyanazt a dinamikát követi. 52
Székelyudvarhely közvetlen környezetében több közepes méretű vállalat létezik, amelyek szintén erről a
környékről biztosítja a munkaerőt: pl. Gordon Prod tejfeldolgozó Székelyszentléleken 2013-ban 178 fős átlagos alkalmazotti létszámmal, vagy Farkaslakán az ALT Technologies Transylvania légzsákhuzat-gyár, amely 2013ban 144 fős átlagos alkalmazotti létszámmal rendelkezett.
114
Ha összehasonlítjuk az országos, valamint a Hargita megyei munkanélküliségi ráta alakulását53, akkor megfigyelhető, hogy valószínűleg a gazdasági válság hatására 2009-2010ben megugrott Hargita megyében ez az arány, majd 2010-et követően az országos átlag köré stabilizálódott 6,5-7,0% körül. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a Székelyudvarhelyen regisztrált munkanélküliek számából54 is, amelyről csak a 2010 utáni időszakról vannak adataink: míg 2010-ben kiugróan magas ez a szám (1133), addig 2011-2013 között időszakban ez stabilizálódik 700-800 főnél.
A munkanélküliség mellett nagyon fontos probléma a munkabérek alacsony színvonala, ami jelentős szociális következményeket vonhat maga után: rossz életkörülmények, elszegényedés, emigráció. Ez sajnos általános probléma Romániában, amely egyaránt vezet a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő elvándorlásához. Székelyudvarhelyen a nettó átlagbér55 folyamatosan a romániai országos átlag alatt található, ellenben nem követi minden esetben az országos tendenciát. Az országos tendenciával ellentétben ennél a mutatónál is érezhető a gazdasági válság hatása, ugyanis a relatív kiugró 2009-es, 1099 lejes átlag után egy hullámvölgy következik, és csak 2013-ban sikerül túllépni az 1.100 lejes határt.
A romániai illetve Hargita megyei nettó átlagbér alakulása (RON) 1800 1600 1400 1200
1309 998
1361 1099
1391
1444
1507
1025
1054
1072
2010
2011
2012
1579
1130
1000 800 600 400 200 0 2008
2009
Országos nettó átlagbér
53
Forrás: Országos Statisztikai Hivatal
54
Forrás: Országos Statisztikai Hivatal
55
Forrás: Országos Statisztikai Hivatal
2013
Hargita megyei nettó átlagbér
115
Jelentős probléma, hogy az utóbbi években a Hargita megyei átlagos nettó munkabér szintje egyre jobban lemarad az országos átlagos nettó munkabértől: 2010-ben Hargita megyében az átlagos nettó munkabér 366 lejjel volt alacsonyabb az országos átlagos nettó munkabérnél, azonban 2013-ban a különbség már 449 lej volt, amint azt az alábbi grafikon is mutatja.
116
4 A helyzetértékelés összefoglalása, fejlesztési igények és lehetőségek
4.1 Fejlesztési hiányosságok és igények. Problémafa.
Székelyudvarhely város legfontosabb gondjai két nagy csoportba oszthatóak: 1. Középszintű életkörülmények 2. Lassú gazdasági növekedés Bár ezeket külön tárgyaljuk, nyilvánvalóan kölcsönhatásban vannak egymással, a város lakosainak életszínvonala befolyásolja a befektetési kedvet és ezáltal a gazdasági fejlődés ütemét. Ugyanakkor a gazdaság fejlettségi szintje részben meghatározza a lakosság elégedettségét is. 1. A város lakosságának életét negatívan befolyásolja elsősorban a köztisztaság hiányossága és a túlzsúfolt forgalom. Ez utóbbinak következménye néhány utca magas zajszennyezési szintje is. A terelő utak hiánya miatt a városon áthaladó teher- és tranzitforgalom, a parkolók elégtelen száma, a fejletlen tömegközlekedés és a nem megfelelő bicikliút hálózat mind a zsúfolt forgalmat előidéző tényezők. A köztisztaságra hatással van a környezettudatos magatartás hiánya, az elavult közműinfrastruktúra és a nem megfelelő hulladékgazdálkodás. A közbiztonság színvonalát csökkenti többek között a roma közösségek leszakadása társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. A lakosság jövedelmének alacsony szintje az országos átlaghoz képest ugyancsak egy fontos jellemző, amelynek javítását csakis a gazdaság fejlesztésével lehet elérni A közösségi teresedések és a sétálóutcák hiánya egyaránt befolyásolja a lakosság életminőségét és a turizmus csökkenő mutatóit. Mindezeket kiegészíti az egészségügyi infrastruktúra részben leromlott állapota, a nem megfelelő szociális ellátórendszer és, nem utolsó sorban, a túlterhelt adminisztráció, melynek következtében részben hiányos az önkormányzati kommunikáció és akadozik a különböző kulturális és társadalmi szereplők közötti együttműködés. 2. A lassú gazdasági növekedés egyik oka a fennebb említett csökkenő turizmus. Székelyudvarhelyt egyre inkább az átutazó turizmus jellemzi, csökken az itt eltöltött éjszakák száma. Ennek okai egyrészt a nem megfelelően kihasznált épített örökség,
117
másrészt a turisztikai szolgáltatások nem megfelelő változatossága, fejlettsége. Itt említhetjük meg, hogy a Székelytámadt vár, mint műemlék, nincs megfelelően kihasználva, hogy a városközpont történelmi jellege folyamatosan csorbul a műemlék épületek nem megfelelő felújítása miatt, valamint hogy Szejkefürdő nincs kihasználva a közművesítés hiánya miatt. A mezőgazdasági ágazat is csökkenőben van, az állatállomány számának esése megkérdőjelezi a városhoz tartózó legelők kihasználtsági fokát. A gazdaságra általában negatív hatással van a számos területen jelentkező szakember hiány. Ennek egyik oka, hogy a helyi oktatás nincs összhangban a munkaerő kereslettel, de hozzá járul a fejletlen regionális közlekedési hálózat és az alacsony átlag nettó munkabér is. A csökkenő külső beruházási kedv a szakemberhiány egyik következménye, de befolyásolja a túlterhelt adminisztráció okozta részben hiányos önkormányzati kommunikáció és a fejletlen regionális közlekedési hálózat is. Ugyancsak hozzájárul a lassú gazdasági növekedéshez a nem megfelelő energiagazdálkodás, amely magába foglalja a zöld energia alacsony fokú felhasználását is.
118
Az egészségügyi infrastruktúra részben leromlott állapota Nem megfelelő szociális ellátórendszer
Zajszennyezés
Környezettudatos magatartás hiánya Elavult közműinfrastruktúra Köztisztaság
Középszintű életkörülmények
Közbiztonság Sétálóutcák hiánya Nem megfelelő bicikliút hálózat Túlzsúfolt forgalom
Teher- és tranzitforgalom áthaladása a városon Terelő utak hiánya
Parkoló hiány
Fejletlen tömegközlekedés
Nem megfelelő energia- és hulladékgazdálkodás
Alacsony fokú zöldenergia felhasználás A helyi oktatás nincs szinkronban a munkaerő kereslettel
Fejletlen regionális közlekedési hálózat Átlagos nettó Munkabér lemaradása az országos átlaghoz képest
A roma közösségek leszakadása, társadalmi és gazdasági szempontból
Szakember hiány számos területen
Lassú gazdasági növekedés
Akadozó együttműködés a különböző kulturális és társadalmi szereplők között
Csökkenő mezőgazdaság
Gyengülő turizmus
Részben hiányos önkormányzati kommunikáció
Túlterhelt adminisztráció
Csökkenő külső beruházási kedv
A turisztikai szálláskapacitás kihasználatlansága
Kevés turisztikai szolgáltatás A Székelytámadt vár nincs kihasználva, mint műemlék
A városközpont történelmi jellegének csorbulása
Műemlék épületek nem megfelelő felújítása
Szejkefürdő nincs kihasználva Közművesítés hiánya 119
4.2 Fejlesztési irányvonalak, intézkedések. Célfa.
A fent említett két problémacsoport megoldásának érdekében két központi célt határoztunk meg: 1. Az életkörülmények javítása 2. A gazdaság fejlesztése Ezeket a célokat bontottuk le megvalósítandó részcélokra, természetesen figyelembe véve a közöttük létező kölcsönhatásokat. 1. Az életkörülmények javításának egyik legfontosabb feltétele a jó közlekedés, a forgalom tehermentesítése. Ehhez igény van terelő utak, parkolók, európai szintű bicikliút hálózat kiépítésére és a tömegközlekedés fejlesztésére helyi és regionális szinten. Mindezek megteremthetik a zajszennyezés számottevő csökkentésének a lehetőségét is. A kellemes élettér megteremtéséhez szükséges még a közösségi terek kialakítása, sétálóutcák létesítése, a köztisztaság javítása. Ez utóbbi egyik feltétele a közmű infrastruktúra modernizálása, de megvalósításához hozzájárul a hulladékgazdálkodás javítása is. A helyi szintű kommunikáció javítása, a lakosság bevonása a döntésekbe ugyancsak pozitív hatást gyakorolhat a város hangulatára, akárcsak az adminisztráció hatékonyságának növelése. Fontos ugyanakkor fokozott figyelmet fordítani a roma közösségek társadalmi integrációjára, mivel ez az egész város életszínvonalának emelkedését vonja maga után az átlagos nettó munkabér szintjén éppúgy, mint a közbiztonság szempontjából. 2. A székelyudvarhelyi gazdaság ágazatai közül a jelen időszakban a turizmus igényel leginkább fejlesztést. Ehhez a történelmi városközpont felújítása, műemlék épületek új funkciókkal való ellátása elengedhetetlen. Ugyanolyan fontossággal bír Szejkefürdő bevonása a turista forgalomba, de ehhez ki kell építeni a víz- és csatornahálózatot. A fentiek által elérhető a turisztikai szolgáltatások diverzifikálása és fejlesztése, ami a szálláskapacitás jobb kihasználását és fejlesztését eredményezi. A mezőgazdaság területén az állatállomány növelése és a gyümölcstermesztés fejlesztése jelentik a legnagyobb növekedési lehetőségeket.
120
A külső beruházások bátorításához elengedhetetlen az összhang megteremtése a szakképzések és a munkaerő igény között, de fontos a regionális közlekedési hálózat fejlesztése, az önkormányzati kommunikáció javítása is.
121
Közműinfrastruktúra modernizálása
Szociális infrastruktúra fejlesztése Zajszennyezés csökkentése
Javuló köztisztaság
Az életkörülmények javulása
Parkolóhelyek létesítése
Közbiztonság javítása Kellemes élettér
Jó közlekedés
Teher- és tranzitforgalom kizárása a városból
Terelő utak építése
Sétálóutcák létesítése Európai szintű bicikli utak építése Fejlett helyi/térségi tömegközlekedés kialakítása
Regionális közlekedési hálózat fejlesztése
Átlagos nettó munkabér emelkedése
Javuló energia- és hulladékgazdálkodás
A munkáltatók keresletének megfelelő szakemberképzés
A roma közösségek társadalmi integrációja.
Helyi szintű kommunikáció erősítése, a lakosság bevonása a döntésekbe
Növekvő külső beruházási kedv
Fejlődő gazdaság
Erősödő turizmus
Önkormányzati kommunikáció javítása
Ügyfélbarát közigazgatás, az adminisztráció hatékonyságának növelése.
Növekvő bérszínvonal
A turisztikai szálláskapacitás kihasználása és fejlesztése A városközpont történelmi jellegének megőrzése és helyreállítása
Növekvő mezőgazdaság
Turisztikai szolgáltatások diverzifikálása és fejlesztése
Szejkefürdő bevonása a turisztikai forgalomba
Műemlék épületek hiteles tatarozása korhű anyagokkal A Székelytámadt vár és környékének rehabilitációja, körülötte sétányok létestése. Az épületek új funkciókkal való felruházása
Szejkefürdő közművesítése
122
4.3 SWOT-elemzés
A helyzetelemzés alapján elkészült a SWOT elemzés, amelynek eredményeképp egyetlen táblázat formájában felsorakoztatjuk Székelyudvarhely erős és gyenge pontjait, továbbá a külső tényezőkből adódó lehetőségeket valamint a szintén külső tényezőkből fennálló veszélyeket, kockázati tényezőket. Tekintettel arra, hogy a későbbiekben négy fő tengely (infrastruktúra, gazdaság, társadalom, közigazgatás) mentén határoztuk meg a célrendszert, így célszerű, hogy a SWOT elemzés is ezek mentén haladjon. A környezetvédelmet, mint a fenntartható fejlődés egyik alappillérét nem külön tengelyként kezeljük, hanem horizontálisan, a többibe építjük be. Infrastruktúra
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Közművek, közlekedés -
Nemrég
Közművek, közlekedés
felújított
víz-
és
-
szennyvíztisztító állomások, amelyek
ivó- és szennyvízhálózattal, egyes
hosszú távon ellátják a várost minőségi
elemei a rendszernek (pl. a Nagy-
ivóvízzel,
Küküllőből a víztisztító állomásig
valamint
biztosítják
a
vezető
szennyvíz tisztítását. -
A
tájsebként
hulladéktározó
létezett, bezárása
korábbi megtörtént,
Jelentős
beruházások
racionalizálásába, tételébe
és
a
-
távfűtés -
Szelektív hulladékgyűjtés, valamint újrahasznosítás alacsony foka
-
Közterületek, épített örökség -
ezért fontos a terelőutak
megépítése.
való
kiegészítésébe
teljes cserére
Közlekedés szempontjából túlzsúfolt a város,
hatékonyabbá
zöldenergiával
nyomócső)
szorulnak
rekultivációja megkezdődött. -
A város területe nincs teljesen lefedve
Részleges
vagy
teljes
értékű
sétálóutca hiánya
Viszonylag sok zöldövezet
-
Alternatív közlekedési lehetőségek hiánya, illetve elégtelensége
123
-
Kiterjedt, hasznosítható, jó potenciállal
-
Tömegközlekedés fejletlensége
bíró közterek
-
A város távol esik a főbb közlekedési
-
Jelentős táji és épített értékek
útvonalaktól (TEN-T rendszertől 50
-
Borvíz-, és gyógyvizes források
km-re)
valamint
repülőtértől
(100
nemzetközi km-re
a
marosvásárhelyi valamint 200 km-re a jelentősebb kolozsvári repülőtértől) Közterületek, épített örökség -
Egységes megjelenésű városközpont hiánya
-
Közterek leromlott állapota mind a városközpontban,
mind
a
lakónegyedekben -
A Székely Támadt vár, mint műemlék kihasználatlansága
-
Romló állapotban levő műemlékek
-
Több
a
vegyes
felhasználású,
többfunkciós városrész (pl. ipari zónában tömbházak megléte) -
Alacsony energiahatékonyság
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
Közművek, közlekedés
Közművek, közlekedés
-
Európai
szintű
bicikliút
hálózat
-
kiépítése -
-
számának
további
növekedése
Testi fogyatékkal élők közlekedési
-
Az energia országos árának további
lehetőségeit elősegítő intézkedések
emelkedése, ami a távfűtéses lakások
Közműhálózat kiterjesztése a teljes
rezsiköltségének növekedésével jár.
belterületre,
Ezáltal további lakók válnak le a
a
degradált
elemek
távfűtésről,
cseréje Közterületek, épített örökség -
Gépjárművek
Közösségi
terek
ismét
negatívan
befolyásolva annak rentabilitását. élettel
való
megtöltése: sétálóutcák kialakítása,
124
-
Az autós – motoros közlekedési kultúra további erősödése a gyalogos
játszóterek
rehabilitációja,
– kerékpáros közlekedés kultúrájával
új
játékokkal való felszerelése -
-
szemben
Küküllő-menti közterületek, illetve Közterületek, épített örökség további holt terek hasznosítása
-
Levegőminőség romlása
Középületek
tömbházak
-
Zajszennyezés növekedése
energiatakarékossá
-
Épített és táji örökség romlása
hőszigetelése,
valamint
tétele, egyúttal a környezettudatosság és
hatékony
energiagazdálkodás
szintjének az emelése
Gazdaság
ERŐSSÉGEK -
GYENGESÉGEK
Viszonylag sok közepes méretű és
-
Szakemberhiány számos területen, a
nagyvállalat jelenléte
vállalkozók
-
Erős helyi vállalkozói kedv
összhangban
-
Erős
helyi
feldolgozóipari
és
kereskedelmi hagyományok
szerint a
nincs
munkaerő
piaci
kereslet és kínálat -
Kevés
turisztikai
-
Térségközponti státus
turisztikai
-
Diverszifikált gazdaság
kihasználatlansága -
Fejletlen
szolgáltatás,
a
szálláskapacitás
regionális
közlekedési
hálózat -
Távoli
autópálya
és
nemzetközi
vasútvonal -
Kevés külső befektetés
-
KKV-k tőkeszegénysége
-
Kutatás-fejlesztési
tevékenység
hiánya LEHETŐSÉGEK -
VESZÉLYEK
Város-branding valamint befektetés-
-
További, intenzívebb elvándorlás
ösztönzés
-
Beruházások és a vállalkozói kedv csökkenése
125
-
PPP
(public-private
partnership)
-
kialakítása több szektorban -
-
a helyi vállalkozások rovására
Gyógyturizmusban rejlő lehetőségek
-
A
város
megközelíthetőségét
és
kihasználása, egy új (de korábban
egyúttal a versenyképességét javító
már létezett) helyi iparág létrehozása
országos és regionális beruházások
Küküllő-menti
szintű
elmaradása
turisztikai
vasútépítés)
bicikliút,
kistérségi mint
látványosság és potenciál létesítése
-
egyaránt -
Multinacionális vállalatok térnyerése
(pl.
autópálya
vagy
Képzett munkaerő hiányának akuttá válása
Mezőgazdasági
potenciál
(gyümölcstermesztés, állattenyésztés) térségközponti
kiaknázása, szerep
további
erősítése -
Helyi vállalkozó szellem fejlesztését célzó
stratégia
megvizsgálva
egy
kidolgozása ipari
park
létrehozásának lehetőségét
Társadalom
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Kultúra, oktatás
Kultúra, oktatás
-
Erős civil társadalom, sok civil szervezet
-
Erős lokális identitás és kötődés a
-
megoldatlan ingatlanproblémái
művelődési intézményekhez
-
-
Oktatási és egészségügyi térségközpont
-
Magas színvonalú középfokú oktatás
-
Sokszínű kulturális élet
Egyes kulturális intézmények máig
A
kulturális
intézmények
finanszírozási problémái -
Az oktatási és kulturális szférában dolgozók alacsony bérezése
Társadalom, szociális szféra, sport 126
-
Egyes
kulturális
intézmények
és
-
Negatív demográfiai tendenciák
programok nemzetközi hírneve (pl.
-
Nincs
Számos tevékenység lebonyolítására lehetőséget
térségi
együttműködési rendszer
Székelyföldi Filharmónia) -
hatékony
-
Alacsony bérszínvonal, valamint a
adó,
sokoldalú
jövedelem
rendezvényszervezésre
alkalmas,
viszonyítva
kulturális és szociális helyszín
az
országos
átlaghoz
alacsonyabb
mértékű
növekedése -
Szociális infrastruktúra elégtelensége
-
Szociális
Társadalom, szociális szféra, sport
szférában
dolgozók
alacsony bérezése hátrányos
helyzetű
Lakhatási feltételek folyamatos javulása
-
Viszonylag alacsony munkanélküliségi
lakónépesség, illetve egyes szegregált
ráta
területek (pl. Budvár utcai lakótelep)
-
Gazdasági elit társadalmi érzékenysége
-
Erős civil társadalom, amely hatékony
-
Helyenként
-
-
együttműködések alacsony foka
és eredményesen működtet hátrányos helyzetű
személyek
-
fejlesztését,
Erős, sokrétű sportélet
-
Megfelelő sport-infrastruktúra.
Alacsony szintű együttműködés a különböző társadalmi és kulturális szereplők között
integrációját célzó létesítményeket -
Interregionális és transznacionális
-
Számos, az elmúlt két-három évben nyilvánossá
vált
társadalmi
és
szegregációs kérdés megoldatlansága LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
Kultúra, oktatás
Kultúra, oktatás
-
Felnőttképzés fejlesztése, munkaerő-
-
képzés a helyi munkáltatói igényeknek
elvándorlása
megfelelően -
Civil
és
egyéni
kulturális
további
csökkenése
Térségi kapcsolatok és vezető szerep erősítése
Társadalom, szociális szféra, sport -
Társadalom, szociális szféra, sport -
Kulturális programok és intézmények finanszírozásának
kezdeményezések felkarolása -
Fiatalok és értelmiségi réteg további
Foglalkoztatottsági szint csökkenése, ezzel
Szociális infrastruktúra bővítése
együtt
elszegényedés 127
pedig
relatív
-
Hátrányos
-
Szociális lakások biztosítása
-
Kisgyerekesek, gyermeküket egyedül
csoportok
nevelő
sikertelensége
szülők
nagycsaládosokat
valamint
támogató
helyi
-
A társadalmi kirekesztettségben és mélyszegénységben
élő
-
közösségek
Helyi identitás kopása, vagy helyi
valamint
megerősödése
szociális
munkahelyek -
A felsőoktatás bővítési lehetőségeinek
Térségi együttműködés iránti igény csökkenése
Helyi identitás erősítése már iskolás (extrakurrikuláris
oktatási-
nevelési programok kialakítása) Térségi kapcsolatok és kistérségi vezető szerep erősítése -
értelmezése,
deformálódása, a befele fordulás
kortól
-
téves
felzárkóztatását célzó helyi fejlesztések
és oportunitásának vizsgálata -
integrációjának
Közbiztonság leromlása, „maffia”-
identitás
létesítése -
társadalmi
jellegű csoportok erősödése
programok kialakítása -
helyzetű
Sporttevékenységek, sporthagyományok erősítése, ezáltal az egészséges városi és kisrégiós identitás kialakítása, megerősítése
Közigazgatás ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
128
-
Intézményi stabilitás
-
Túlterhelt adminisztráció
-
Adóbegyűjtési hatékonyság
-
Bizonyos, fontosabb decentralizált
-
Az
-
önkormányzat
kiterjedt
tulajdonnal
rendelkezik,
különböző
fejlesztési
területi
intézmények és ügyintézés hiánya,
amely
elsősorban abból adódóan, hogy a
célokra
város
nem
megyeszékhely
(pl.
hasznosítható.
útlevéllel, jogosítvánnyal kapcsolatos
Decentralizált intézmények jelenléte
ügyintézés) -
Magyar nyelvű papíralapú ügyintézés hiányosságai
-
Önkormányzati forráshiány
-
Önkormányzati
kommunikáció
részleges
a
hiánya
gazdasági
szereplők, értelmiségiek, oktatási, kulturális intézmények fele LEHETŐSÉGEK -
VESZÉLYEK
EU-s támogatási programok fokozott kihasználásával
megnövekedik
a
város fejlesztési költségvetése -
-
-
-
Szakemberek elvándorlása, a jól képzett
kapcsolatok által
problémáinak
Az adminisztráció hatékonyságának
megoldatlansága
és
racionalizálása,
e-
Ügyfélbarát
közigazgatás
rendszer
változása, instabilitása
-
szakemberek
bérezési folyamatos
Egyes szolgáltatási funkciók nem tudnak megerősödni, abból adódóan,
government rendszer kiépítése –
egyablakos kiszolgálás bevezetése -
jogszabályi
Know-how transzfer transznacionális
növelése
-
Országos
hogy a város nem megyeszékhely. -
Az
országos
bizonytalanság,
a
Helyi szintű kommunikáció erősítése,
közalkalmazottak kiszolgáltatottsága
a lakosság bevonása a döntésekbe.
a
továbbiakban
gyengítheti
adminisztráció hatékonyságát.
129
az
5 A város fejlesztési stratégiája
A fenntartható városfejlesztési terv kidolgozása egy olyan folyamat, amely összegzi a szektoriális fejlesztési erőfeszítéseket és a területi fejlesztési szükségleteket olyan módon, hogy a megfogalmazott célokat és intézkedéseket az Európai Uniós, nemzeti és ezen belül a regionális jellegű tervezési dokumentumokban megfogalmazott cél-rendszerhez igazítja. Az integrált fejlesztési terv célja egy olyan stratégiai irányvonal kidolgozása, amely a hosszú távú, fenntartható fejlődést teszi lehetővé, a rendelkezésre álló erőforrásokra építve, a megfogalmazott problémák és hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Jelen dokumentum egyszerre tartja szem előtt a helyi fejlesztési igényeket és az EU szintjén megfogalmazott hosszú távú általános fejlesztési célokat, valamint a 2014-2020 –as periódusra vonatkozó Románia Partnerségi Egyezményében felvállalt nemzeti célokat is. Az integrált jelleg és fenntartható fejlődés, mint szempontok a stratégiai célok kidolgozásánál, a fenntartható városfejlesztési terv alapvető jellemzőiként határozhatók meg. Az integrált fejlesztési terv egyszerre számol a gazdasági, szociális, környezeti és kulturális tényezőkkel a döntések alátámasztásánál, a rendelkezésre álló területek és erőforrások legjobb felhasználása érdekében, oly módon, hogy a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartja. A városfejlesztési stratégia kidolgozása nem csupán egy intézményrendszer igényeihez való igazodás szükségletéből ered, hanem követi azt a városok szerepéről kialakult és napjainkban egyre nagyobb teret hódító nemzetközi koncepciót, amely szerint a gazdasági fejlődés motorjai a városok. A korszerű gazdasági fejlődésről alkotott elképzelésünk szerint: a gazdasági élet fenntartható fejlődését egy-egy város köré szervezve lehet elgondolni. Ebből a szempontból is jogos, hogy jelen dokumentum területi behatárolásában, céljaiban, és intézkedéseiben nem csupán Székelyudvarhely adminisztratív területére szorítkozik, hanem az immár természetszerűen hozzákapcsolódó kistérség központjaként határozza meg magát. A városok szerepéről újabban kialakított és nemzetközi szinten általánosan elterjedt gazdasági koncepció következménye az is, hogy a város integrált, fenntartható fejlesztésére vonatkozó stratégiai dokumentum nem csupán területrendezési és urbanisztikai szempontból 130
értelmeződik, sokkal inkább egy olyan átfogó, keret jellegű dokumentum, amelyben a város különböző gazdasági, társadalmi, infrastrukturális, oktatási, kulturális stb. funkciók rendszereként határozza meg magát. A továbbiakban röviden összefoglalva bemutatásra kerülnek azok az Európai Uniós, nemzeti és regionális szintű dokumentumok, amelyek Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiájának a keretét adják. Az alábbiakban bemutatott dokumentumokban megtalálhatóak azok a cél-rendszerek, amelyeket figyelembe vettünk Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiájának a kidolgozásánál.
5.1
2014-2020 tervezési periódus általános jellegzetességei. Fejlesztési kontextuseurópai, nemzeti, regionális és megyei szintű fejlesztési tervek bemutatása.
A 2014-2020-as európai uniós költségvetési periódus idejére tervezett fenntartható fejlesztési stratégia elkészítésekor a következő uniós illetve romániai országos vagy regionális szintű terveket, stratégiákat vettük figyelembe56: -
Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
-
Románia Partnerségi Egyezménye 2014-2020
-
Közép Régió Fejlesztési Terve 2014-2020
-
Közép Régió Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája 2014-2020
-
Hargita Megye Turisztikai Stratégiája
-
Hargita Megye Sport Stratégiája 2010-2020
-
Hargita Megye Agrárfejlesztési Stratégiája 2010-2020
-
Hargita Megye Szociális Stratégiája 2014-2018
Az Európai Unió 2010-ben indította útnak az „Európa 2020”-at, a következő 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiáját. Célja, hogy orvosolni tudja az uniós növekedési modell hiányosságait, és megteremtse az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit.
Hargita megye fejlesztési stratégiáját illetően nem találtunk jelenleg aktuális dokumentumot. Az intézménynél elérhető fejlesztési stratégia a 2007-2013-as periódusra vonatkozik, így azt nem vettük figyelembe jelen tervezés készítésekor. 56
131
A stratégia öt kiemelt cél formájában határozza meg, milyen eredményeket kell az Európai Uniónak 2020 végére elérnie a következő területeken: kutatás és fejlesztés, éghajlatpolitika/energiaügy, oktatásügy, társadalmi befogadás, valamint a szegénység elleni küzdelem. Az öt uniós szintű cél alapján minden egyes EU-tagállam nemzeti célokat határoz meg, figyelembe véve a helyi viszonyokat. 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt:
1. Foglalkoztatás o
Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.
2. Kutatás + Fejlesztés o
Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.
3. Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás o
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).
o
A megújuló energiaforrások felhasználásának arányát 20%-ra kell növelni.
o
Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.
4. Oktatás o
A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni.
o
El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.
5. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen o
Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.
A Bizottság a hosszú távú növekedéssel kapcsolatos prioritásokat beépítette az EU következő többéves (2014-2020) pénzügyi keretére irányuló jogszabályaiba. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap együtt jelenleg az EU összköltségvetésének több mint egyharmadát teszi ki. Ezek az eszközök elősegítik, hogy a pénzügyi beruházások hatékonyan szolgálják az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést. 132
Az uniós finanszírozás az alábbiak szolgálatában áll:
több munkahely és színvonalasabb foglalkoztatás,
új technológiák kifejlesztése,
élvonalbeli kutatás,
nagy sebességű internet-hozzáférés,
intelligens szállítási és energiainfrastruktúra,
energiahatékonyság és megújuló energiaforrások,
vállalkozásfejlesztés,
készségfejlesztés és képzés.
Románia partnerségi egyezményt írt alá az Európai Unióval a 2014-2020-as fejlesztési tervek kapcsán. Ez határozza meg azokat a fő irányvonalakat, amelyek mentén Románia támogatást igényelhet az Uniós pénzalapokból. Az említett egyezmény szerint Románia számára elérhető lesz az Európa 2020 stratégia mind a 11 tematikus célkitűzése. 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és újítás erősítése. 2. Az információs és kommunikációs technológiák elérhetőségének, felhasználásának és minőségének javítása 3. A KKV-k, a mezőgazdaság valamint a halászat és akvakultúra versenyképességének javítása 4. Egy alacsony széndioxid kibocsátással rendelkező gazdaság kifejlesztésének támogatása minden szektorban. 5. Az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás elősegítése, a kockázatok megelőzése és kezelése 6. A környezet védelme és megőrzése, a természeti erőforrások hatékony felhasználásának promoválása 7. A fenntartható közlekedés promoválása és a fontos infrastrukturális hálózatok tehermentesítése 8. A munkaerő hosszú távú és minőségi foglalkoztatása és mobilitásának a támogatása 9. A szociális beilleszkedés támogatása, valamint a szegénység és a diszkrimináció visszaszorítása 10. A nevelés, szakmai képzés és egy életen át tartó tanulás támogatása 11. A közhivatalok és más, egy hatékony közigazgatásban érdekelt felek, intézményi kapacitásának növelése, egy hatékony közigazgatás támogatása 133
Ez a 11 célkitűzés 5 alapvető kihívásra kell válaszoljon ahhoz, hogy Románia a Partnerségi Egyezményben foglalt gazdasági növekedés irányvonalát tudja követni: a. Helyi versenyképesség és fejlődés b. Lakosság és szociális problémák c. Infrastruktúra d. Erőforrások e. Közigazgatás Ezen célok egy részét a Regionális Operatív Program (POR) pénzalapjainak lehívásával lehet megvalósítani a következő prioritási tengelyek mentén: -
1 tengely – A technológia fejlesztése
-
2. tengely – A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása
-
3. tengely – A széndioxid kibocsátás csökkentésének támogatása
-
4. tengely – Fenntartható városfejlesztés segítése
-
5. tengely – A városi környezet javítása és a kulturális örökség hosszútávú megőrzése, védelme és kihasználása
-
6. tengely – Regionális úthálózat javítása
-
7. tengely – A helyi gazdaságok diverzifikálása a turizmus fejlesztésének segítségével
-
8. tengely – Egészségügyi infrastruktúra és szociális háló fejlesztése
-
9. tengely – A hátrányos helyzetű városi közösségek gazdasági fejlődésének támogatása
-
10. tengely – Az oktatási infrastruktúra fejlesztése
-
11. tengely – A tulajdonok kataszteri és ingatlan-nyilvántartási rendszerének földrajzi bővítése
-
12. tengely – Technikai segítségnyújtás
Székelyudvarhely középtávú fejlesztési céljainak megvalósításához a 3-as, 5-ös, 6-os, 8-as, 9es és 10-es tengelyek vehetőek igénybe. A Közép Régió 2014-2020-as fejlesztési terve 6 fő prioritási tengelyre épül: 1. Városfejlesztés, regionális technikai és szociális infrastruktúra javítása. A cél a középrégió területi kohéziójának növelése a szállítás, kommunikáció, közművesítés, energiahálózat, oktatás, egészségügy, kutatás és szociális háló javítása által.
134
2. A gazdasági versenyképesség növelése, az innováció bátorítása. A középrégió potenciáljának jobb kihasználását szeretné elősegíteni jellegzetes gazdasági eszközök fejlesztésével (üzleti infrastruktúra, technológia átadás, gazdasági hálózatok),
valamint
egy
befektetéseket
vonzó
gazdasági
környezet
kialakításával. 3. Környezetvédelem, energiahatékonyság növelés, alternatív energiaforrások felhasználása. Ide tartozik a biodiverzitás védelme, a természeti katasztrófák megelőzése, az éghajlatváltozás negatív hatásainak a csökkentése is. 4. Vidéki térségek fejlesztése, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fejlesztése. Fontos itt a városi és falusi környezet közötti gazdasági különbségek csökkentése, a vidék mezőgazdasági és erdészeti adottságainak fenntartható kihasználása. 5. Turizmus fejlesztése a természeti és történelmi adottságok kihasználásával, a szolgáltatások javításával, a kulturális infrastruktúra fejlesztésével. 6. Humán erőforrás fejlesztése, társadalmi befogadás javítása. Társadalmi kohézió növelése a Közép Régióban azáltal, hogy javul a lakosság szélesebb körű hozzáférése az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, a helyi adminisztrációhoz. A Közép Régió 2014-2020-as Intelligens Innovációs Szakosodási Stratégiája 5 alapvető irányelvet fogalmaz meg, melyek részcélokra vannak lebontva: 1. Egy innovációs gazdasági kultúra megteremtése. 1.1. A vállalatok modernizálásának és újításának támogatása (kevésbé szennyező és energiatakarékos technológiák bevezetése, szabadalmak megvásárlása, újítások termék, munkafolyamat, szervezés, marketing terén). 1.2. Az újító vállalatok támogatása uniós finanszírozások felhasználásában (tanácsadás). 1.3. A kutatásra alapuló gazdasági entitások támogatása (kutatási intézmény alapításának esetén, működése első 2 évében). 1.4 Az innovatív klaszterek és más gazdasági együttműködési szervezetek tevékenységének támogatása (a vállalkozások támogatását szolgáló regionális és helyi infrastruktúra fejlesztésével, szolgáltatások bővítésével, a gazdasági promováló tevékenységeknek a támogatásával és kiterjesztésével). 135
1.5. Az „intelligens” városok támogatása (stratégiai tervezés, nemzetközi támogatási politikák kidolgozása, mobilitás támogatása infrastruktúrális fejlesztések
által,
innovatív
technológiák
alkalmazása,
nemzetközi
együttműködés bátorítása). 2. A kutatás a regionális vállalkozások szolgálatában. 2.1. A kutatási infrastruktúra megteremtése és modernizálása a köz- és magánszférában (kutatási-fejlesztési-innovációs infrastruktúra fejlesztése, új típusú infrastruktúrák létesítése a kísérleti kutatás szolgálatára, partnerségi és együttműködési kapcsolatok kialakítása). 2.2. A kutatók munkájának támogatása (ösztöndíjakkal, kutatási központok létrehozásával, a kutatók és üzletemberek együttműködésének támogatásával). 2.3. Életképes partneri kapcsolatok létrehozása a kutatók, vállalkozók és közintézmények között (együttműködési platformok létrehozása, a gazdasági vagy szociális területen hasznosítható kutatás támogatása) 2.4. A technológia átadást szolgáló rendszerek fejlesztése (ezek alapítása, modernizálása, új szolgáltatásokkal való felruházása). 3. Az intelligens fejlődés kiemelt területei 3.1. Kiválósági központok és azok közötti rendszerek kialakítása és fejlesztése a kiemelt gazdasági szektorokban (1 éves működési támogatás országos és regionális központoknak). 3.2. Azon
innovatív
cégek támogatása, amelyek a kiemelt
területeken
tevékenykednek (KKV-k támogatása kevésbé szennyező, energiatakarékos technológiák bevezetésében, szabadalom vásárlásában). 3.3. A kutatás, fejlesztés, újítás támogatása a kiemelt területeken (a szükséges infrastruktúra
fejlesztése,
a
tevékenység
támogatása,
nemzetközi
együttműködések segítése). 3.4. A regionális
márkák
fejlesztésének támogatása (integrált
stratégiák
kidolgozása erős regionális brandek kifejlesztésére, olyan termékek, szolgáltatások fejlesztésének támogatása, amelyek a jövőben regionális márkákká válhatnak, helyi és regionális márkák értéknövelésének és nemzetközi jelenlétének a támogatása). 4. Szakmai kompetenciák fejlesztése egy ismereteken alapuló gazdaság érdekében.
136
4.1. Az oktatási és képzési infrastruktúra modernizálása a kiemelt területeken (infrastruktúra fejlesztése, európai szintű felszerelések és szolgáltatások elérhetőségének biztosítása, olyan, új típusú infrastruktúrák kialakítása, amelyek biztosítják a munkaerő kereslet és képzés összehangolását, könnyen elérhető online képzések biztosítása). 4.2. A
szakképzettség
javítása
a
regionálisan
kiemelt
területeken
(partnerkapcsolatok kialakítása a gazdasági vállalatok és oktatási intézmények között, gyakorlati oktatás bővítése, a kiemelt területeken dolgozó tanárok folyamatos továbbképzése). 4.3. Vállalkozói kompetenciák javítása a kiemelt szakterületeken (tanácsadás elérhetővé tétele, nemzetközi képzések szervezése). 4.4. A kiemelt szakterületeken az IT technológiák felhasználási képességének javítása (az informatika oktatás minőségének javítása, elérhető IT képzések szervezése, az oktatók és vállalkozók közötti együttműködés támogatása). 5. Európai szintű interregionális együttműködés 5.1. Az
innovatív
vállalatok
támogatása,
hogy
nemzetközi
gazdasági
együttműködési hálózatokban vegyenek részt (a középrégió innovatív klasztereinek hasonló európai klaszterekkel való együttműködésének támogatása) 5.2. A középrégió kutatási intézményeinek nemzetközi kutatási hálózatokban való aktív részvételének a támogatása (középrégiós és külföldi kutatási intézmények közötti együttműködés, nemzetközi kutatási projektekben való részvétel támogatása) „Hargita Megye Turisztikai Stratégiája” szervesen illeszkedik a Közép Régió megfelelő stratégiájába. A stratégiai célok 5 fejlesztési tengely mentén kell megvalósuljanak: 1. A természeti és történelmi adottságok kiépítése és kihasználása 2. A turisták fogadását szolgáló rendszerek és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrák fejlődésének támogatása. 3. A Hargita megyei turizmus szervezeti rendszerének fejlesztése. 4. A turizmusban dolgozó munkaerő képzésének javítása. 5. Székelyföld, mint turisztikai célpont, marketingje. A tengelyek mentén megvalósítandó célok a következők: 137
A turista forgalom, főként a vendégéjszakák számának növelése minden cél helyiségben.
A turizmusnak a gazdasági és szociális fejlődésre gyakorolt hatásainak a növelése, a tevékenység helyi integrációján keresztül.
Egy differenciált és vonzó turisztikai helyzetkép kialakítása.
Az ökoturizmus és aktív turizmus fejlesztése minden szinten: helyszínek, rendezvények, idegenvezetők.
Az üdülők fejlesztése infrastruktúra, szolgáltatások, szervezetek révén.
Az agroturizmus fejlesztése folklór műsorok, szórakoztató ipar, helyi gasztronómia és a falvak elérhetőségének javítása által.
„Hargita Megye Sport Stratégiája 2010-2020” a következő általános célokat fogalmazta meg: 1. A megyei lakosság általános egészségügyi állapotának és életszínvonalának javítása 2. A helyi sporthagyományok ápolása, az identitás erősítése, megyei sportélet fejlesztése által 3. A megyei sportpotenciál gazdasági és turisztikai hasznosítása 4. A megye ismertségének és jó hírnevének terjesztése, és a sport által kínált nemzetközi kapcsolatok kihasználása Ezeket a célkitűzéseket 15 átfogó program segítségével lehet megvalósítani: I. A „Többet ésszel” program a magas színvonalú sporteredmények eléréséhez nélkülözhetetlen szakismeret és tudás biztosítását ösztönzi. Az állandó szakedzői gárda és kiszolgáló személyzet folyamatos jelenléte mellett, ösztönözni kell a helyi fiatalokat a pályaválasztásuk során az edzői, bírói, sportorvosi, sportmenedzseri, stb. karrierek irányába történő orientációra és állandó képzést kell biztosítani a jelenlegi
sportklubok,
sportegyesületek
és
intézmények
vezetőinek
és
munkatársainak II. A „Fektess a sportba!” program, Hargita megye sportfinanszírozási rendszerének kiszélesítését és eredményesebb újraszervezését szorgalmazza. A program egyaránt fontosnak tartja a külső befektetések és a helyi erőforrások mozgósítását. III. A Sportbázis fejlesztés és sportinfrastruktúra bővítés program alapvetően a megyei sportbázis fejlesztését és a jelenlegi sportinfrastruktúra korszerűsítését célozza. A sportlétesítmények, sportpályák stb., fejlesztése és megfelelő eszközökkel való 138
felszerelése mind a versenysport, mind pedig a szabadidősport szempontjából elengedhetetlen. IV. A Kiemelt sportágfejlesztés program néhány, rangos eredménnyel, jelentősebb múlttal és nagyobb népszerűséggel rendelkező megyei sportág fejlesztésének kérdésére fordít külön figyelmet. V. A „Moccanj Hargita!” program közvetlen módon járul hozzá jelen stratégia egyik központi célkitűzésének számító, életminőség növekedés megvalósulásához. A program a mozgásszegény kultúra megváltoztatását, az egészséges életmódra való nevelést és a civilizációs betegségek megelőzését szorgalmazza. VI. Az utánpótlás nevelés és tehetséggondozás program keretében sportakadémiák létesítése, a sportiskolák fejlesztése, a gyerek és ifjú sportolok tehetségének szakszerű felmérése, ösztöndíjprogramok alapítása a cél. VII. A szervezetfejlesztés és intézményi együttműködés a sportért program, a szervezetfejlesztés és intézményi átalakítások mellett kiemelt figyelmet szentel a sport
területén
tevékenykedő
intézmények,
szervezetek,
civilek
együttműködésének és a partnerségben rejlő lehetőségek maximalizálásának. VIII. Az „Ép testben eredményes sportoló” program a sportegészségügyben jelentkező hiányok pótlására összpontosít. IX. A „Hajrá, Hargita!” program a szurkolói élet felpezsdítésére törekszik. Ezáltal hozzájárul egyrészt a fiatalok egészséges életmódra neveléséhez, másrészt a lokális identitás erősítéséhez, harmadrészt pedig példaképek állításához. Mindezek mellett nem elhanyagolható cél a Hargita megyei sportmérkőzések látogatottságának, hangulatának és szurkolói kultúrájának emelkedése. X. Az „Infó-sport” program egy megyei sport-esemény naptár kiadása mellett a sport információk folyamatos áramlása által kívánja növelni a sport iránt érdeklődők számát, lehetőséget nyitva ezáltal a sport gazdasági-turisztikai hasznosítására. XI. A „Passzolj!” program célja a megye területén egyenletes színvonalú és a lehetőségekhez képest egyenletes területi eloszlású mindenki által hozzáférhető alap sportlétesítmény hálózat létrehozása, amely lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (kisebbségek, nők, fogyatékosok stb.) számára is a sportolásra XII. A „Nemzetközi kapcsolatok a sportban” program az önkormányzatok és profi klubok nemzetközi kapcsolatrendszerét szeretné fejleszteni, hogy ezen keresztül a 139
megye sportolóinak lehetősége nyíljon rendszeresen részt venni külföldi versenyeken, külföldi csapatokat vendégül látni hazai eseményeken, közös projektek kivitelezésének és a turizmus élénkítésének céljából XIII. A „Diákolimpia” program az általános és középiskolás diákok számára állandó bajnokságok szervezését tervezi, ezáltal elősegítve a diákok és az iskolák közötti kapcsolatok erősödését, növelve a csapatszellemet és javítva a lokálpatriotizmust. XIV. A „Hargita megye az olimpián” program célja Hargita megyei sportolók olimpiákra való kijuttatása, a megye ismertségének és jó hírének növelése érdekében XV. A megyei sportorvosi szolgálat fejlesztése egy megyei sportorvosi központ létrehozására összpontosít, amely a megye élsportolóinak rendelkezésére álljon. „Hargita Megye Agrárfejlesztési Stratégiája 2010-2020” a következő célokat tűzte ki: • a térségi mező- és erdőgazdálkodás hatékonyságának javítása és a termelés fenntartható fejlesztése; • a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek versenyképességének növelése, exportképességük javítása és a belső piac fejlesztése; • a megyei lakosság életminőségének emelése a megfelelő mezőgazdasági jövedelmek és az egészséges élelmiszerek biztosításával; • a természeti és társadalmi környezettel harmonikus mezőgazdasági termelési módok fenntartása; • a mezőgazdaság élelmiszertermelésen túlmutató funkcióinak erősítése: az energiatermelés, az agroturizmus és egyéb alternatív tevékenységek elterjesztése; • a védett területeken való környezetkímélő gazdálkodás rendszerének kialakítása. Az általános célok elérését a fejlesztési tengelyek szerint besorolt programokkal lehet megvalósítani: 1. Racionális földhasználat kialakítását célzó program 2. Az agrárium pénzügyi erőforrásainak növelését és hatékony allokációját célzó program 3. A mezőgazdaságban dolgozók szakértelmének növelését célzó program 4. A technológia színvonalának emelését és az agrárinnováció ösztönzését célzó program 5. Agrárpotenciált figyelembe vevő termelésszerkezet kialakítását célzó program 6. Bio-, öko- és organikus termelés támogatását célzó program 140
7. Agrár-intézményrendszer fejlesztését célzó program 8. Az agrártermékek feldolgozását ösztönző program 9. Szervezett termékértékesítés és egy hatékony agrármarketing kialakítását ösztönző program 10. A mezőgazdaság alternatív funkcióinak erősítését célzó program „Hargita Megye 2014-2018-as Szociális Stratégiája” három fő területre irányítja terveit: 1. A gyermekvédelem keretén belül, a gyermekgondozási és oktatási intézmények létesítésén és támogatásán túl, kiemelt cél a gyermekelhagyás csökkentése úgy a szülők felvilágosításának
segítségével,
mint
megfelelő
intézmények
és
tanácsadás
biztosításával. Különösen kell figyelni a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekekre, számukra fontos foglalkoztató központok, nyári táborok létesítése, illetve a meglévők bővítése és modernizálása. A szellemi- vagy mozgássérült gyermekek számára kialakított foglalkoztató / kezelési központok is modernizálásra, az ott elérhető szolgáltatások bővítésre szorulnak. Mindezek érdekében kiemelt fontossággal bír a megyében működő szociális intézmények együttműködésének javítása. 2. A felnőttvédelem területén is több kiemelt figyelmet igénylő csoportot határoz meg a stratégia. A veszélyeztetett helyzetben élők számára fontos a szociális kantinok, szociális lakások működtetése, tanácsadás, valamint a garantált minimális jövedelem biztosítása. Ennek kapcsán a különböző szociális szolgáltatók szorosan együtt kell működjenek annak érdekében, hogy a gyermekvédelmi rendszerből kikerülő fiatalok szociálisan és szakmailag beilleszkedjenek a társadalomba. Bővítést igényelnek a mozgás és szellemi sérült felnőttek gondozását, ellátását szolgáló intézmények is, változatosabbá téve a szolgáltatások skáláját. Az idősgondozást is fejleszteni kell, nappali központok létrehozása mellet az otthoni gondozás lehetőségét kell megteremteni, bővíteni. Szükség van ugyanakkor egy-egy szociális központra, amely a családon belüli erőszak áldozatainak és elkövetőinek, valamint a függősségekben szenvedőknek nyújt tanácsadást és információt. 3. Az általános szociális háló kapcsán a legfontosabb feladatok ezek pontos feltérképezése és az információ közzététele, az együttműködés javítása a különböző intézmények között,
az
intézmények
akkreditációja,
diverzifikációja, modernizálása.
141
valamint
ezek
további
fejlesztése,
Székelyudvarhely Fejlesztési stratégiája a felsorolt dokumentumok figyelembe vételével fogalmazódott meg. Céljai és intézkedései szervesen illeszkednek a megye, a régió, illetve az ország szintjén megfogalmazódó célkitűzésekhez oly módon, hogy azokat a helyi viszonyok között alkalmazza. Kiemelten fontos, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés biztosítása érdekében ez a stratégia hatékonyan legyen végrehajtva. Az is rendkívül lényeges, hogy mindegyik szereplő részt vállaljon a folyamatból, és életbe léptesse a szükséges változtatásokat. Jelen stratégia sikeres végrehajtásához a társadalom valamennyi szegmensének tevékeny szerepvállalására szükség van. A stratégia céljainak valóra váltása nem kizárólag az önkormányzat feladata, hanem számos tényező függvénye, mondhatni, hogy mindenkié, aki felelősséget érez Székelyudvarhely és környéke fejlődéséért, így a vállalkozásoké, a civil szervezeteké, oktatási és kulturális intézményeké, a magánszemélyeké.
5.2
Székelyudvarhely 2030 –ban. Jövőkép.
A „Székely Anyaváros” 2030-ra egy tiszta, egyértelmű szerepet tölt be a Székelyföld valamint Erdély életében. Mindez egy olyan szerepet jelent, amelynek alapfeltétele a mindenkori infrastrukturális problémák kezelése. (Természetesen a 2030-as infrastruktúra kihívásaira nem egyszerű választ adni 2015-ben, hisz komoly trendkutatások sem garantálnak semmi biztosat). Székelyudvarhely egyértelműen a térség fejlesztési motorjává tud válni 2030-ra, egy igazi régiós központtá, melynek a helye Erdély egésze, és a Kárpát-medence számára is világos. Mindez akkor teljesülhet, ha minden szükséges infrastrukturális, szociális és alapvető gazdasági problémát sikerül megoldani az elkövetkező években. Székelyudvarhely 2030-ban elismert térségközpont lesz, fejlett gazdasági élettel, korszerű közlekedési infrastruktúrával, hatékony energiagazdálkodással, magas szintű társadalmi és szociális szolgáltatásokkal, igényes városi és természeti környezettel, erős helyi identitással. 10-15 év múlva Székelyudvarhely és környéke nemcsak hagyományai következtében lesz vonzó és egzotikus kisrégió, hanem dinamikus, versenyképes, értékeit megtartó közössége miatt is.
142
5.3
Hosszútávú célkitűzések (2030)
A jövőkép megvalósítása érdekében, 2030 perspektívájából, Székelyudvarhely fejlesztésére a következő hosszú távú célokat azonosítottuk: 1 . Az épített örökségünk megőrzése, restaurálása és értékének megfelelő hasznosítása kulturális és turisztikai célokra. 2. A Székelyudvarhelyen és környékén található természeti és környezeti erőforrások hatékony felhasználása. Gyógyturizmus kialakítása Szejkefürdőn és a térség más településein. 3. Vállalkozásfejlesztő intézkedések, tőkeberuházások ösztönzése. A kutatás és fejlesztés ösztönzése. Munkahelyteremtés. A munkanélküliségi ráta folyamatos csökkentése. 4. Az energiahatékonyság biztosítása, a zöldenergia-felhasználásának növelése a közüzemi szolgáltatásokban, a közlekedési infrastruktúrában és a gazdasági fogyasztók körében. Hatékony hulladékgazdálkodás. 5. A közlekedési infrastruktúra fenntartható fejlesztése térségi és városi szinten egyaránt. 6. Az oktatási infrastruktúra folyamatos fejlesztése. A képzéseknek a piaci kereslethez való igazítása. Magas színvonalú felnőttképzés kialakítása. A felsőoktatás bővítési lehetőségeinek vizsgálata. 7. A kulturális szolgáltatások tudatos és folyamatos fejlesztése. A hagyományos értékek megőrzése és tudatosítása. 8. Az egészségügyi infrastruktúra folyamatos fejlesztése és bővítése. 9.
Hátrányos helyzetű személyek számának csökkentése a szociális, egészségügyi
szolgáltatások és megfelelő szakképzés által. 10. A szociális szolgáltatások minőségének növelése új eszközök, folyamatok, infrastrukturális fejlesztések valamint a szakemberek kompetenciájának növelése által. 11. A mélyszegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő közösségek közösségek számának csökkentése integrált eszközök alkalmazása által.
143
12. Az helyi közigazgatás hatékonyságának növelése, a lakosság közösségi életben való részvételének a javítása. Infrastruktúra 2030 Az infrastruktúrához kapcsolódó legfontosabb problémák elemzésének eredményeképpen 2030 távlatában Székelyudvarhely fejlesztésére vonatkozóan a következő általános célokat fogalmaztuk meg: -
Teljes körű közszolgáltatás biztosítása o Közüzemi szolgáltatások működésének biztosítása, függetlenül az országos vagy regionális helyzettől o Energiabiztonság lakossági fogyasztóknak (nagy mértékben zöld energia felhasználásával) o Energiabiztonság ipari és nagy gazdasági fogyasztóknak (nagy mértékben zöld energia felhasználásával) o Adminisztrációs szolgáltatások barátságossá, érdemi közhasznúvá alakítása – polgár-barát adminisztráció megteremtése
-
A közlekedés teljes körű modernizálása: o Közúti közlekedés biztosítása minél nagyobb mértékben „zöld” formában (a teljes várost átfogó, biztonságos bicikliút hálózat, minél több elektromos autó, elektromos autóbusz, akár kötöttpályás közlekedési eszközök beszerzése és működtetése) o A vasúti (vagy más kötöttpályás) közlekedés regionális és esetleg városi felhasználása energiatakarékos módon o Székelyudvarhely bekapcsolása a regionális közlekedési csomópontokba (vasúti, közúti bekapcsolás és a regionális repülőterek elérése)
-
Megfelelő szociális infrastruktúra biztosítása – minél szélesebb körben
-
A városi és kisrégiós munkanélküliségnek tartósan 5% alatt tartása
-
Városi (és regionális) közbiztonság megteremtése
Amennyiben a fent említett alapvető infrastrukturális, szociális es gazdasági célok teljesülnek, akkor Székelyudvarhely 15 év múlva egy régiós csomóponttá válhat a környék közel 100.000es lakosságának számára gazdasági, kulturális és szociális szempontból egyaránt. Így egyértelmű cél, hogy a kulturális, oktatási intézmények, a sportegyesületek Udvarhelyszéket 144
(és ne csak Székelyudvarhely várost) képviseljék, és ezáltal regionális szerepet töltsenek be, valamint a gazdasági szereplők 100.000-es piacot és ugyanekkora erőforrást lássanak a városban. Ugyanígy, Székelyudvarhely kell legyen a térség központja egészségügyi és szociális területen is, és mintaértékűvé kell váljon a kisebbségi (elsősorban roma-integráció) kérdésekben. Oktatás 2030
Az oktatás szempontjából kimondottan fontos, hogy Székelyudvarhely elsősorban a középiskoláinak magas szinten tartásával, fejlesztésével egy olyan helyzetet teremtsen, amelynek segítségével az alapfokú, és a középfokú oktatás egyértelmű regionális központja maradjon.
A
felsőfokú
oktatás
és
felnőttképzés
szempontjából
kettős
szerep
hárul
Székelyudvarhelyre: o Helyben ellátni az alapvető, középfokú és szakiskolai oktatási szükségleteket, nagyon szoros együttműködésben a környék aktív gazdasági szereplőivel.
Lényeges, hogy a szakképzés újra meghonosodjon a középiskolai oktatás és a felnőttképzés területén is. Ugyanakkor fontos, hogy a szakképzés a munkaerőpiac reális igényeihez igazodjon. Ennek érdekében célszerű felmérni- akár két évente - az aktuális gazdasági igényeket, és újraelemezni a hosszútávú stratégiai célokat.
A felsőfokú képzésnek számos szerepe van: el kell látni bizonyos, jól bevált területeken középvezetőkkel a régiót, ugyanakkor bátorítani kell a továbbtanulást a tehetséges fiatalok körében. Itt lényeges, hogy megfelelően disztingváljanak az oktatási intézmények, és a szinergia támogatásán legyen a hangsúly, hogy ne a széthúzó, felesleges versenyhelyzetet teremtő konkurencia hatásai kerüljenek túlsúlyba.
o Nagyon aktív, élő együttműködést célszerű fenntartani az erdélyi, regionális oktatási központokkal (elsősorban Kolozsvárral és Marosvásárhellyel), hogy legyen
elégséges
a
frissen
végzett
szakemberek
visszaáramlása
Udvarhelyszékre. Egyértelmű cél, hogy nem versenyezni kell Kolozsvárral vagy Marosvásárhellyel és a többi egyetemi központtal, hanem szorosan együttműködni a magas szintű képzés területén.
145
Az oktatás területén az egyik legfontosabb kérdés az egyensúly megteremtése: míg az alapfokú és középfokú oktatás általános és magas szintű igényeket kell kielégítsen, a szakiskolai és a felsőfokú oktatási intézmények az aktuális piacra „termelhetnek”, és a stratégiai célokkal összhangban kell működjenek, sok esetben szinergia-hatásokat kialakítva a jelentős erdélyi egyetemi központokkal. Kultúra és sport 2030 Székelyudvarhely és minden lényeges kulturális intézménye Udvarhelyszék kultúráját kell szolgálja. A kultúra nem lehet semmiképp sem öncélú, sem csupán város centrikus: a 100.000es közösség gócpontjaként a színház, a múzeum, vagy akár a kultúrkocsmák, iránytűként kell Udvarhelyszék kulturális életét szolgálják. Valószínűleg az infrastrukturális akadályok elhárulása, egyben azt is jelentheti, hogy előadások tömkelege tud eljutni a környező falvakba, illetve a környező települések lakossága rendszeresen látogathatja majd az intézmények programjait. Cél, hogy Udvarhelyszék teljes lakosságának legalább 20%-a kapcsolódjon be évente a városi kulturális programok valamelyikébe, és a város lakosságának legalább 10%-a rendelkezzen színházbérlettel. A kettős irányú kultúra szolgáltatás és kulturális igénymeghatározása lehet talán a középtávú stratégia egyik legfontosabb eleme: a városközpont és a „magas kultúra” el kell jusson a perifériákhoz, a vidéki kultúra fogyasztókhoz, és a tömeg kulturális igényeire megfelelő választ kell adjon Székelyudvarhely kultúra szervező elitje. Székelyudvarhely a kézilabda, a teremfoci és más felnőtt sikerek mellett az ifjúsági sportéletben és az utánpótlás-nevelésben tud kiemelkedni. A Puskás Akadémia kihelyezett tagozata fontos szerepet játszik ebben, de újabb infrastrukturális beruházások is nélkülözhetetlenek, hogy a városi sportéletben európai színvonalú klubcsapatok kapjanak helyet. 2015 óriási sikerei (Challenge Kupa győzelem, női ifjúsági-kézilabda sikerek, a teremfutball országos sikerei) azt bizonyítják, hogy nem csak országos, hanem európai mércével is számon tartható sportklubok léteznek a városban. Bár ezt célként megfogalmazni nehéz, Székelyudvarhely számára 2030-ig legalább 2-3 felnőtt-csapat stabil országos bajnokesélyessé válása a realitás mezsgyéjén mozog. Az ifjúsági sportéletben akár ennél nagyobb célokat is megfogalmazhatunk. Ugyanakkor a Székelyföld hírnevének öregbítése jegyében cél kell legyen, hogy Székelyudvarhely nemzetközi kupákban, versenyeken való szereplés révén, legalább 1-2 európai cím begyűjtésével, felkerüljön Európa (sport) térképére.
146
Az élsport mellett ki kell emelnünk azt a célt, ami legalább olyan jelentőséggel bír, mint a professzionális sport: hogy a város lakosságának legalább 70%-a heti rendszerességgel sportoljon (mozogjon) 2030-ban. Ugyanakkor a régió lakosságánál ez az arány el kell érje az 50%-ot. Ilyen formában az „egészséges” és öntudatos város és régió jelzőt kiérdemelheti Székelyudvarhely és Udvarhelyszék. Egészségügy, szociális ellátás, hátrányos helyzetűek (kiemelten a roma lakosság) integrációja Szociális és egészségügyi szempontból Székelyudvarhely most is jó pozíciót foglal el a Székelyföldi városok megítélésében. Az egészségügyi ellátás infrastrukturális színvonalának növekedésével együtt a szolgáltatások színvonala is kötelező módon kell, hogy emelkedjen. Ilyen értelemben kétirányú fejlesztéseket tervezhetünk: -
A közintézmények szolgáltatási színvonala jelentős javulást kíván: ez csak infrastrukturális, oktatási és tudatosítási programokkal lehetséges. Egy magas színvonalú, emberbarát egészségügyi és szociális rendszer nem ismeri a szabályozatlan „hálapénz” fogalmát, és nem ismeri a diszkrimináció különböző formáit. Mindez egy nagyon komoly tudatosítási programmal érhető csak el. Ugyanakkor hiteles programokkal (példaként említhető a háromszéki orvos-hazatelepítő program) a szakemberek biztosítása jelenti a kulcsot a közhasznú intézmények magas színvonalára.
-
Az egészségügyi és szociális központokba eszközölt magánberuházások kiemelt jelentőséggel bírnak, hisz egy erős gazdasági potenciállal rendelkező régióban ezeknek van piaca. Erre enged következtetni, hogy már 2015-ben számos magánklinika, magánrendelő típusú beruházást terveznek, ugyanakkor a szociális központok fejlesztése is folyamatosan napirenden van a magán-beruházók és civil szervezetek körében.
A roma integráció a Székelyföld szempontjából nemcsak egy szociális kérdés megoldását jelenti, hanem nemzetstratégiai jelentőséggel is bír. Ilyen szempontból a romák bekapcsolása az oktatásba és minél szélesebb körű integrációja nem csak egy aktuális szociális problémát old meg, hanem ezen túl különleges súllyal bír a közbiztonság kérdésében is, akárcsak egy általános székelyföldi integrációs program szempontjából. Az elkövetkező 2-3 évben célszerű elkészíteni egy roma-integrációs stratégiát, amelynek alapján 2017-2019-es időszakban (EU-s források felhasználásával) elinduljon az össz-székelyföldi roma-stratégia megvalósítása. 147
Már 2015-ben elmondhatjuk, hogy Székelyudvarhely egy regionális összehasonlításban, magas bizalom-indexű település egészségügyi és szociális ellátási szempontból. Cél, hogy 2030-ra csak ténylegesen indokolt esetben kelljen egy betegnek elhagynia a várost egészségügyi szolgáltatások igénybevétele céljából. A bizalom-index a szolgáltatások színvonalának növekedésével együtt egyre magasabb szinteket tud elérni. Gazdaság 2030 A legvilágosabb célokat kell megfogalmazni Udvarhelyszék gazdasági szereplői, és ezáltal gazdasági fejlődése szempontjából: -
Megfelelő szakemberek és munkaerő biztosítása összhangban Székelyudvarhely oktatási stratégiájával.
-
A kkv szektor egyre erősebbé válása, mivel a kkv-k jelentik a gazdasági fejlődés motorját.
-
Legalább 5-6, többségében hazai tőkével működő nagyvállalat megjelenése, a székelyföldi befektetők, tőkések megerősítése.
-
A gazdasági szereplők (elsősorban kkv-k) tudatos tervezési képességének kialakítása: minden kkv rendelkezzen legalább éves üzleti tervvel, üzleti stratégiával – Mindez csak akkor történhet meg, ha folyamatos oktatási és képzési programokat képes biztosítani az önkormányzat, az oktatási intézményekkel karöltve.
-
A helyi és nemzetközi vállalatok közösségi szerepvállalásának megerősítése, ennek tudatosítása: Udvarhelyszék kulturális, sport, oktatási, civil eseményeinek az anyagi támogatását a helyi gazdasági szereplők és az önkormányzatok kell biztosítsák.
-
Legalább 2-3 új, nagyméretű (20 M EUR-t meghaladó és legalább 1000 embernek munkát biztosító) befektetés megjelenése, a meglévő befektetések megtartásával 2030ig.
-
A kutatás-fejlesztés folyamatosan nagyobb szerepet kaphat a Székelyudvarhelyen erős (könnyűipari) területeken, a Horizon 2020 szellemében. Ugyanakkor, az innovatív befektetések megjelenése a mezőgazdasági területeken is, reális cél lehet.
A vállalkozói szellem és a vállalkozói kultúra erősítése garancia arra, hogy Udvarhelyszék 2030-ra egy élhető, az EU átlag életszínvonalát legalább 75 – 80%-os szinten teljesítő kisrégió lehessen. Bizalom, öntudat 148
A mindenkori regionális vélemény formálók, politikai vezetés, és gazdasági és kulturális elit számára egyértelmű cél kell legyen, hogy Udvarhelyszéken a lakosság többnyire helyi terméket fogyasszon, a helyi értékrend (kulturális, vallási stb.) tiszteletben tartásával válasszon iskolát, szórakozást, és mindez meg tudja határozni a fogyasztási szokásokat. A svájci példával élve az udvarhelyszéki ember számára fontos kell legyen, hogy, ha keres bármilyen terméket, szolgáltatást, azt először a saját településén keresse, ha nem találja meg netán, akkor Udvarhelyszéken, ezt követően Székelyföldön, majd Erdélyben keresse. Ha esetleg nem találja meg Erdélyben és a Kárpát-medencében, akkor érdemes elgondolkodni, hogy igazán szüksége van-e rá…? 2030-ban ez a gondolat jelentheti az udvarhelyszéki ember tudatos fogyasztási szokásainak az alapját, persze nem zárkózva el semmitől, ami a világ progresszív gondolatait hordozza.
Udvarhelyszék fejlődésének a legalapvetőbb feltétele a demográfiai mutatókkal függ össze. A lakosság fogyásának a megakadályozása, a születések számának a folyamatos növekedése és a fiatalok elvándorlásának a megállítása elsődleges célok, amelyek csupán a térség önkormányzati testületeinek és a gazdasági szereplők erőfeszítéseinek eredményeként valósíthatóak meg. A fiatalok itthonmaradását segítő munkahelyteremtő programok és a fiatal családokat támogató intézkedések kiemelt fontossággal bírnak. 10 – 15 év múlva Székelyudvarhely és Udvarhelyszék nemcsak egy hagyományai miatt vonzó, és egzotikus kisrégió (illetve régióközpont) kell legyen, hanem egy dinamikus, versenyképes, értékeit megtartó, fejlődő közösségi csomópont.
5.4
Székelyudvarhely fejlesztési stratégiája (2020)
Az egységes városfejlesztési terv célja egy olyan átfogó szemlélet kidolgozása, amely egyrészt egységes képben láttatja a különböző területek fejlesztési irányvonalait, a kulcsfontosságú zónákban történő beavatkozásokat, másrészt a városi szereplők felelősségét erősíti, partnerségi kapcsolatok kialakulásához járul hozzá, valamint bevonja a célcsoportokat a tervezési és a kivitelezési folyamatokba. Székelyudvarhely fenntartható fejlesztési stratégiájának egyik legfontosabb része éppen ez a fejezet, amely a stratégiai célokat fogalmazza meg és foglalja össze. 149
A SWOT elemzésből és a megfogalmazott legfontosabb problémákból kiindulva, amelyek a diagnosztikai rész következtetéseit foglalják össze, a munkacsoportokkal való beszélgetések eredményeként megfogalmazódott, hogy Székelyudvarhelynek egy olyan dokumentumra van szüksége, amely a fejlődést helyezi előtérbe. A SWOT elemzésben megfogalmazott fejlesztési lehetőségeket fejlesztési célokká alakítja, oly módon, hogy az erősségekre épít, a gyengeségek és az esetleges veszélyek kiküszöbölése érdekében. Jelen dokumentum egy fejlesztés szemléletű stratégiai dokumentum, amely kiindulópontként egyrészt a dokumentum első részében megfogalmazott diagnózisra és annak az összefoglalt adataira: SWOT elemzés, probléma-fa, cél-fa, alapoz, másrészt pedig a 2008-2015-ös periódusban megvalósult eredményekre épít. Rövid visszatekintésként, a teljesség igénye nélkül összefoglaljuk az elmúlt periódus stratégiai dokumentumában megfogalmazott célok és a megvalósult eredmények egyenlegét, majd körvonalazzuk a 2015-2020-as időszak irányelveit. Székelyudvarhely 2008-2015-ös fejlesztési stratégiájának átfogó célja egy hangulatos, vonzó, környezetével harmonikusan együtt élő kisváros megteremtése volt, amely méltán tekinthető a térség központjának és fejlesztési pólusának, ahol: -
A modern gazdaság biztosítja a város és a kistérség folyamatos megújulását és hosszútávon fenntartható versenyképességét,
-
Széleskörű szolgáltatásai a város és vonzáskörzete számára magas szintű életkörülményeket nyújtanak,
-
Természeti és épített környezete fenntartható adottságainak kihasználása pedig jelentős kulturális és közösségi értéket közvetít a helyi lakosság és a városba látogatók számára.
A stratégia specifikus célkitűzései között szerepelnek a következők: 1. Versenyképes gazdaság, azaz legyen a régió kisvárosainál vonzóbb Székelyudvarhelyen befektetni, vállalkozni és dolgozni, legyen jobb a városba látogatni, 2. Növekvő társadalmi kohézió, vagyis legyen a régió más kisvárosainál jobb Székelyudvarhelyen tanulni és továbbtanulni, legyen fontosabb „udvarhelyinek” lenni és a közösséghez tartozni, 3. Élhetőbb, vonzó kisváros, ami a megye és a régió más kisvárosainál egészségesebb, szebb és kellemesebb Székelyudvarhelyen élni, művelődni és kikapcsolódni, legyen vonzóbb a városba vagy vonzáskörzetébe költözni, 150
4. Környezetével együtt élő város, azaz legyen a megye és a régió más kisvárosainál fontosabb az udvarhelyieknek a természeti környezet, legyen összefogás a térségi településekkel.
A fentebb említett célok tükrében meghatároztak
fejlesztési prioritásokat, amelyek közül
számos elképzelés meg is valósult a társadalom valamennyi szegmensének tevékeny szerepvállalásának és együttműködésének köszönhetően, mint pl.: -
Parkolási rendszer kialakítása es szabályozása,
-
Tömegközlekedés,
-
Zöldövezetek fejlesztése, mint pl. a városi park,
-
Játszóterek felújítása,
-
Iskolák felújítása,
-
Rekreációs és szabadidős tevékenységek lehetőségének szélesítése főleg magán tőkebefektetés révén – pl. skate park, wellness center,
-
Sport és kulturális rendezvények kínálatának bővítése,
-
Kulturális programkínálat bővülése – pl. Tánc tavasza, G. feszt, Székelyföldi Filharmónia programjai.
A legnagyobb hiányosságok továbbra is az infrastruktúra területén várnak orvoslásra. Ezek között említendők a következő területek: -
A közlekedés – továbbra is zsúfolt a városi forgalom, mindennaposak a forgalmi fennakadások, jellemzőek a parkolási nehézségek (habár a parkolási problémák egy részét már sikerült szabályozni), a kerékpáros közlekedés feltételei nem adottak, a gyalogos közlekedés még mindig nem akadálymentes,
-
A közmű-infrastruktúra – ivóvízellátás és szennyvízrendszer korszerűsítése, közvilágítás bővítése és energiatakarékossá tétele,
-
Épített környezet – műemlék épületek felújítása, sétáló utca és más közösségi terek kialakítása,
-
Gazdaság – infrastrukturális feltételek javítása, támogató adminisztratív és szabályozási környezet, városmarketing, turisztikai infrastruktúra- és programfejlesztés,
-
Oktatás – a történelmi hagyományokkal rendelkező iskolák felújítása,
-
Egészségügy – sürgősségi betegellátás feltételeinek javítása (pl. helikopter leszállópálya létesítése) 151
-
Kultúra – múzeum helyzetének, ingatlanproblémáinak rendezése.
Ugyanakkor számos más problémával is szembe kell nézni, amelyek elsősorban nem az infrastrukturális fejlesztések hiányából fakadtak: a székelyudvarhelyi vállalkozások komoly humán-erőforrás gondokkal küszködnek, a város sokat vesztett az elmúlt időszakban a dinamikájából, már nem egyértelmű a legkedvezőbb gazdasági környezet működése székelyföldi összehasonlításban, kommunikációhiány észlelhető a városvezetés és a város (valamint a környék) értékhordozó entitásai között, nem lehet dinamikus beruházási kedvről beszélni stb. Megjegyzendő, hogy a dokumentum első részében megfogalmazott helyzetértékelés egyértelműen magában foglalja a fent említett időszakot is, az eredményeket és a hiányosságokat egyaránt. A fenti rövid összegzés után visszatérünk a jelen tervezési dokumentum kialakításának módszertani folyamatához. A stratégia kidolgozásában első lépés a probléma-fa kidolgozása volt, amely összegzi a diagnózis során azonosított sarkalatos problémákat, lefedve a helyi érdekeltségű területek összességét, az integrált szemlélet érdekében (Lásd 4.1.-es fejezet). A probléma-fa megállapításaiból kiindulva léptünk előre a tervezés irányába a cél-fa kidolgozásával, amely a negatív tényezők pozitívvá alakítására épül, a nem kívánt problémás állapotok átalakítása olyan célállapotokká, amelyek a jelen dokumentumba foglalt intézkedések és ezen belül a konkrét fejlesztési tervek (projektek) segítségével érhetők el. A stratégia típusának kiválasztása után kijelöltünk egy általános célt, a városfejlesztés legfontosabb irányvonalait, prioritási szempontjait, megállapítottuk a szükséges intézkedéseket és az ezeknek megfelelő városfejlesztési terveket, a probléma-fa és a cél-fa alapján. A különböző ágazatok vonatkozásában és a város meghatározott fejlesztési zónáira kidolgozott célok meghatározásánál figyelembe vettük az európai szintű, országos, regionális és megyei szintű tervezési dokumentumokban megfogalmazott stratégiai célokat is, ezáltal biztosítottuk, a városszintű szektoriális fejlesztési céloknak egy koherens fejlesztési modellbe való integrálását.
152
A fejlesztési stratégia elkészítése során a következő általános cél fogalmazódott meg: Székelyudvarhely 2020-ra legyen dinamikus, folyamatosan fejlődő térségközpont, amely örökségét szem előtt tartja és egyaránt vonzó a befektetők, az idelátogató vendégek és a mindennapokat itt élő városlakók, valamint a környék lakói számára
Indoklásként szükségesnek tartjuk felvázolni azt a jövőképet, amely a középtávú tervezés során rajzolódott ki. Egy összetett, dinamikus jövőkép segítségével a város az elkövetkezőkben mindhárom, számára kiemelt jelentőségű célcsoportot (helyi lakosság, befektetők, idelátogató turisták) megszólítja. Egy olyan jövőképet szeretnénk, amit a város magáénak érez, és amivel azonosulni tudnak minél szélesebb körben a különböző társadalmi csoportok. Megítélésünk szerint, a közös jövőképünk a következő célállapotokat tartalmazza 2020-ra: -
A város és környéke egyre élhetőbbé válik, egy gyerek- és családbarát környezet alakul ki, megteremtve ezáltal az itthon maradás feltételeit, lassítva vagy visszafordítva az elvándorlás folyamatát.
-
A város befektetési környezete javul elsősorban a hivatalos ügyintézés egyszerűsítése és a helyi humánerőforrás fejlesztése által, ugyanakkor a befektetők irányába is egyértelmű, vállalkozó-és befektetés-barát üzenetek fogalmazódnak meg.
-
Megerősödik a városban hagyományos könnyűipar, fejlődnek a szolgáltatások, és a nagyvállalatok számára is kellemes, befektetésbarát környezet alakul ki. Ugyanakkor Székelyudvarhely egyik legerősebb újkori hagyománya is megmarad és új minőségi szintre lép: a KKV-k tudatosan fejlesztenek, Székelyudvarhely a környék leginkább vállalkozó-szellemű települése marad.
-
A városközpont forgalma hangsúlyosan eltolódik a gyalogos és bicikliforgalom irányába. Új közösségi terek alakulnak ki, amelyek megtelnek élettel, korzók jönnek létre, ezáltal pedig erősödik Székelyudvarhely polgárvárosi identitása.
-
A város megőrzi és rehabilitálja az épített és természeti örökségét, kiaknázza az ebben rejlő lehetőségeket.
-
A város igazán erős regionális kulturális központtá válik, a vidék és város kapcsolata kulturális téren megerősödik, aktívabbá válik.
-
Előtérbe kerül a környezettudatos, energiahatékonyságot előnyben részesítő mentalitás.
-
A város szűk infrastrukturális keresztmetszetei felszámolásra kerülnek, vagyis a városi forgalom egyszerűsödik, „szellősebbé válik”, a város különböző pontjai könnyebben 153
válnak megközelíthetőkké (pl. Szejkefürdő, a város szélein található új lakóparkok), élhetőbbé válnak a mindennapok. -
Az oktatási és képzési rendszer a munkaadók igényei mentén alakul, a szakképzések követik az aktuális trendeket, hogy a frissen végzett diákok időben és egyszerűbben el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon.
-
A kibővült turisztikai kínálat, és létrejött új szolgáltatások által az idelátogató turisták legalább 2-3 nappal többet maradnak a városban, a város és környéke nem csak csillagtúrákra és átutazó turizmusra lesz alkalmas, hanem igazi, többnapos turisztikai célponttá válik.
-
Rehabilitációra kerülnek a város leromlott, szociálisan hátrányos részei (Budvár utca, Termés utca, Éltetőkút utca, a történelmi városközpont elhanyagolt épületei), az ott lakók oktatása által a rehabilitáció megőrzése hosszú távon is fenntarthatóvá válik.
-
A térségközponti státusz erősítése érdekében, Székelyudvarhely kezdeményezésével, kialakul egy térségi konzultáció, amely során létrejön Udvarhelyszék kistérségi fejlesztési stratégiája. Ez a dokumentum figyelembe veszi, és egységes keretbe építi a térségi sajátosságokat, a környező települések fejlesztési terveit és a már meglévő kistérségi, elsősorban Leader-típusú kezdeményezéseket.
-
Annak érdekében, hogy Székelyudvarhely ténylegesen térségközpont legyen, a jelen dokumentumban felvázolt beavatkozási pontokkal párhuzamosan, de azokkal szoros összefüggésben a közeljövőben el kell kezdeni egy térségi konzultációt, amely során kialakítandó Udvarhelyszék kistérségi fejlesztési stratégiája. Ennek elkészítése során fontos figyelembe venni a térségi sajátosságokat, a környező települések fejlesztési terveit, a már meglévő kistérségi, elsősorban a Leader-típusú kezdeményezéseket. Székelyudvarhely kell legyen a kistérségi stratégia kialakításának kezdeményezője, és ez a stratégia legkésőbb 2015 végéig egy környék által elfogadott formában meg kell jelenjen a köztudatban.
-
A fejlesztési stratégia kialakítása során markánsan megfogalmazódott az az igény, hogy szükség van az önkormányzat, a városvezetés valamint a különböző szférák képviselőinek hatékonyabb párbeszédére. A korábban megfogalmazott jövőkép elérése érdekében nem elég a portfólióban felsorolt projektek pusztán technikai jellegű kivitelezésére, hanem már a tervezési fázis során szükséges bevonni a helyi társadalom, a gazdasági és civil szféra képviselőit. Éppen ezért célszerű a közeljövőben legalább három állandó fórum – beszélgetési panel – egy gazdasági, egy kulturális és egy 154
szociális – létrehozása, amelynek keretében az önkormányzat koordinálásával legalább félévente találkoznak a gazdasági, kulturális illetve szociális élet fontos képviselői és tanácskoznak a város aktuális helyzetét, a projektek kivitelezésének állapotát illetően. Ezek a fórumok megfelelő informális tanácsadói szerepet tudnak betölteni az önkormányzati testület számára, a Polgármesteri Hivatal aktív részvételével a városi mindennapok alakítását segítik. A találkozók interaktívvá kell váljanak, és ezek aktív részese a mindenkori városvezető, a városvezetés meghatározó szereplői.
5.5
Stratégiai célok és fejlesztési irányvonalak 2020
A stratégiai célokat az elemzés során már alkalmazott felosztás szerint négy területre tagolva fogalmaztuk meg, éspedig az infrastruktúra, a gazdaság, a társadalom és a közigazgatás tengelyek mentén, és az alábbiakban foglaltuk össze: 1. Tengely: Infrastruktúra fejlesztés: Stratégiai cél: Kellemes városi környezet, közlekedési- és közmű-infrastruktúra kialakítása. Fejlesztési irányvonalak/tematikus célok: I.1
A városközpont átalakítása családbarát közösségi térré, amely az autósforgalom helyett
a gyalogosközlekedést és a kerékpáros forgalmat részesíti előnyben. I.2
Közlekedés tehermentesítése. Az autós forgalom csökkentése, a közúti forgalom
újratervezése a tranzitforgalom történelmi központból való kiszorításával valamint a biciklis közlekedés támogatásával. A CO2 kibocsátás csökkentésére léptetnek érvénybe intézkedéseket a fenntartható városi mobilitási tervre alapozva. I.3
A Székelytámadt vár értékének megfelelő hasznosítása.
I.4
A széndioxid-kibocsátás csökkentése, a közintézményeknek otthont adó épületek és a
lakóépületek energia hatékonyságának javítása által. Az 1990 előtt épült tömbházak hőszigetelése.– Székelyudvarhely fenntartható energiafelhasználási akciótervében (PAED) összefoglalt mérések és javaslatok alapján. A Fenn I.5.
Szejkefürdő bekapcsolása a városi élet és a turizmus vérkeringésébe. 155
I.6
A városi környezet védelmének a biztosítása, a vizek, talaj és a levegő szennyezésének
a minimalizálása. I.7
A városi közterületek felújítása, új funkciókkal való ellátása.
I.8
A hatékony energia- és hulladékgazdálkodás biztosítása 2. Tengely: Gazdaságfejlesztés Stratégiai cél: Befektető- és vállalkozóbarát környezet kialakítása. A meglévő gazdasági ágazatok feldolgozóipar, kereskedelem, turisztikai szolgáltatások, folyamatos fejlesztése.
Fejlesztési irányvonalak/tematikus célok: G.1
Az oktatási és képzési rendszer összehangolása a térségi munkapiaci kereslettel. Az
oktatási és gazdasági szereplők együttműködésének a kialakítása a közös célok meghatározása érdekében. G.2
A helyi KKV-k és a külföldről érkező vállalkozók befektetéseinek ösztönzése, a
szolgáltatások minőségének a javítása. G.3
Az induló vállalkozások ösztönzése és segítése az inkubátorház szolgáltatásai által.
G.4
A turisztikai szolgáltatások bővítése.
G.5
Székelyudvarhely mezőgazdasági potenciáljának a hatékonyabb felhasználása.
G.6
A polgárosodási folyamatok fejlesztése megfelelő egyensúlyban az egészséges,
természetbarát életmóddal. G.7
Az energiacsökkentési beruházások támogatása, a zöldenergia felhasználás elősegítése
és népszerűsítése által. G.8
A helyi gazdasági erőforrások bevonásának prioritásként való kezelése. 3. Tengely: Társadalomfejlesztés Stratégiai cél: Minőségi, munkapiaci igényeknek is megfelelő oktatási –képzési rendszer, magas színvonalú kulturális szolgáltatások, korszerű egészségügyi – és szociális ellátás, sportolási és szórakozási lehetőségek biztosítása.
Fejlesztési irányvonalak/tematikus célok: 156
T.1
A legújabb technológiával felszerelt, ugyanakkor a szellemi és kulturális örökséget
ápoló oktatási infrastruktúra-hálózat kialakítása. T.2
Az állami akkreditált felsőfokú oktatás támogatása, bővítése és fejlesztése a városban.
T.3
Lakásépítés a fiatalok és a szociálisan hátrányos helyzetű családok számára.
T.4
A fiatalok itthon maradását bátorító és a további elvándorlás csökkentését elősegítő
komplex gazdasági-szociális programcsomagok kidolgozása. T.5
A szociális ellátórendszer további bővítése és erősítése.
T.6
A helyi kulturális élet további erősítése. Interaktív kapcsolat kialakítása a vidék és a
város kulturális életében. A vidéki lakosság integrálása a város kulturális életébe. T.7
Új fejlesztési lehetőségek biztosítása a versenysportok és az amatőr sportolók számára.
T.8
A térségközponti szerepet erősítő egészségügyi ellátás minőségének a fokozatos
javítása, az ehhez szükséges infrastruktúra és technológiai fejlesztés biztosítása. T.9
A város öröksége iránti elkötelezettség kialakítása a lakosság körében. Tiszta közterek
és családbarát környezet kialakítása. T.10 Az elszegényedett és társadalmi kirekesztettségben élő közösségek felzárkóztatása, integrált intézkedések életbe léptetésével. T.11 A sebezhető csoportokhoz tartozó személyek számának csökkentése. T.12 A szociális gazdaság fejlesztése, szociális vállalkozások beindításának ösztönzése. T.13 Szociális szolgáltatások minőségének javítása és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása. T.14 Áttérés az intézmény-alapú gondozási rendszerről a közösségi szinten megvalósuló szolgáltatásokhoz. 4. Tengely: A közigazgatás fejlesztése Stratégiai cél: Hatékony, ügyfélbarát közigazgatás. On-line ügyintézés biztosítása. Fejlesztési irányvonalak/tematikus célok:
157
K.1
A kommunikáció fejlesztése a gazdasági, társadalmi és a kulturális élet szereplői,
valamint a helyi adminisztráció között. K.2
Ügyfélbarát közigazgatási rendszer kialakítása az e-government és az egyablakos
ügyfélszolgálat segítségével. K.3
Gyors és hatékony ügyintézés kialakítása a közigazgatási intézményekben.
K.4
Modell-projektek biztosítása a mezőgazdasági erőforrások hatékonyabb felhasználása
érdekében. K.5
Széleskörű konzultáció kialakítása a lakosság körében – a városkép, a környezet és a
közterek elrendezésével kapcsolatos beruházásoknál. K.6
Az energia hatékony felhasználásának, alternatív energiaforrások használatának
ösztönzése a lakosság körében, környezetbarát beruházások és népszerűsítő programok által.
158
5.6
Problémák, célok, intézkedések összefoglalása.
Célok
Problémák
Intézkedések/Projektek
INFRASTRUKTÚRA Székelyudvarhely 2020-ban rendelkezzen élhető és fenntartható városi környezettel, infrastruktúrával, közlekedéssel. Az életkörülmények javulása
Középszintű életkörülmények
A
városközpont
jellege
egységes
A
városközpontban
perifériákon
levő
valamint
-
Városközpont felújítása
közösségi térré, amely az autósforgalom helyett
-
A II. Rákóczi Ferenc utcán levő
a a
gyalogosközlekedést
és
a
köztér felújítása és bekapcsolása a
kerékpáros
történelmi városközpontba
közterületek forgalmat részesíti előnyben.
leromlott állapota
A városközpont átalakítása családbarát
nem I.1
Műemléképületek leromlott állapota
I.3
A
Székelytámadt
vár
értékének
valamint
Román
Viktor szobrászművész szobrának
megfelelő hasznosítása. I.5
Köztérfelújítás
felállítása
Szejkefürdő bekapcsolása a városi élet
-
A
lakónegyedek
köztereinek,
és a turizmus vérkeringésébe.
zöldövezeteinek és játszótereinek a
I.6
felujítása
A városi környezet védelmének a
biztosítása,
a
vizek,
talaj
és
szennyezésének a minimalizálása.
a
levegő
-
A Székelytámadt Vár felújítása
-
Szejkefürdő közművesítése
-
Szejkefürdő integrált rehabilitációja és fejlesztése
159
I.7
A városi közterületek felújítása, új
-
funkciókkal való ellátása. I.8
A
hatékony
energiafelhasználás
biztosítása.
A városközpont átalakítása családbarát Túlzsúfolt forgalom, parkolóhelyek I.1 közösségi térré, amely az autósforgalom helyett hiánya
Széndioxid kibocsátás magas szintje
a
Sétáló utak hiánya
forgalmat részesíti előnyben.
Hiányos bicikliút hálózat
I.2
A tranzit- és teherforgalom áthalad a forgalom csökkentése, a közúti forgalom
gyalogosközlekedést
és
a
-
Székelyudvarhelyi
kerékpáros
újratervezése
Nem hatékony városi közszállítás
központból
való
kibocsátás
csökkentésére
léptetnek
a
-
tranzitforgalom kiszorításával.
érvénybe
a
-
fenntartható
építése
a
város
Körforgalom építése a Bethlenfalvi út
és
a
Fások
utcája
kereszteződésénél
CO2
intézkedéseket
Terelőút
északnyugati részén
történelmi A
Városi
Mobilitási Terv gyakorlatba ültetése.
Közlekedés tehermentesítése. Az autós
városon
2015-2020-as időszakra vonatkozó
-
A parkolási problémák megoldása a városközpont
városi
a
városközpont
perifériáin és a lakónegyedekben a
mobilitási tervre alapozva.
Mobilitási terv alapján I.4
A széndioxid-kibocsátás csökkentése, a
közintézményeknek otthont adó épületek és a lakóépületek energia hatékonyságának javítása által. Az 1990 előtt épült tömbházak hőszigetelése.– Székelyudvarhely 160
-
A
tömegközlekedés
fejlesztése, létrehozása
korszerű
fenntartható autópark
fenntartható energiafelhasználási
-
akciótervében (PAED) összefoglalt mérések és javaslatok alapján.
Bicikliút hálózat kiépítése a város teljes területén
-
Küküllőparti
bicikliút
építése
Boldogfalvától a Zetelaki Gátig -
Regionális
bicikliút
megépítése,
amely
Székelyudvarhelyt
a
hálózat összeköti környező
településekkel -
A jobb közlekedés és átjárhatóság érdekében utak megnyitása és hidak építése
Elavult közműhálózat
I.4
Alacsony energiahatékonyság
közintézményeknek otthont adó épületek és a
Zöld
energia
alacsony
felhasználása
Hiányosságok hulladékgazdálkodásban
A széndioxid-kibocsátás csökkentése, a
szintű lakóépületek energia hatékonyságának javítása által. Az 1990 előtt épült tömbházak a hőszigetelése – Székelyudvarhely fenntartható energiafelhasználási akciótervében (PAED) összefoglalt mérések és javaslatok alapján. 161
-
Tömbházak hőszigetelése
-
2015-2020-as időszakra vonatkozó Fenntartható Energetikai Akcióterv elkészítése
-
Alapinfrastruktúra kiépítése a város újabban utcáiban
épült
lakónegyedeiben,
I.6
A városi környezet védelmének a
biztosítása,
a
vizek,
talaj
és
a
-
levegő
A
hatékony
energiafelhasználás
a
víztisztító
összekötő
nyomócső
Nagy-Küküllőt
állomással
szennyezésének a minimalizálása. I.8
A
cseréje -
Szombatfalva
esővízcsatorna
hálózatának rendezése
biztosítása. -
Tömbházak hőszigetelése
-
Közvilágítás bővítése (új utcákban, illetve
kiemelkedő
épületek,
objektumok megvilágítása által), energiatakarékossá tétele -
Bethlen II lakótelep hőközpontjának bővítése napkollektoros rendszerrel
A városok nem kizárólag a regionális fejlesztés gazdasági motorjai, hanem ugyanakkor alapvető szolgáltatásokat biztosítanak a lakosság számára megfelelő minőségi életvitel biztosítása érdekében, beleértve a környezeti minőséget. A romániai városok számos környezeti aspektussal szembesülnek, melyeket kezelniük kell, például a levegő minősége, energiahatékonyság stb. A városokat rossz minőségű lakhatási feltételek jellemzik: az épületek elöregedése, ami megerősítő munkálatokat igényel, alacsony fokú energiahatékonyság, fenntarthatatlan energetikai fogyasztással. Ugyanakkor a közvilágítás nem megfelelően kiépített és fenntarthatatlan az energiafogyasztás szempontjából.
162
Ugyanakkor a közúti szállítás által generált üvegházhatású gázok csökkentése egy újabb kihívást jelent Románia minden urbánus zónájában, ahol a gépjárművek száma növekszik, különösen a magántulajdonban lévő gépjárműveké, és jelentősen csökken a tömegközlekedési eszközökkel szállított utasok száma. Az épületek energiahatékonysága rendkívül alacsony, olyan mértékben, hogy az épületek által elhasznált energia szintje alapján a legnagyobb energiafogyasztó ágazatok közé sorolják. A magán és köztulajdonban lévő lakóházak és kereskedelmi épületek felújítási befektetésére irányuló országos szintű mobilitási stratégia értelmében az épületek által elhasznált energia a teljes energiafogyasztás 45%-át képezi. Becslések szerint az energiafogyasztás a következő módon oszlik meg: a nem lakóépületek az energiafogyasztás 16%-át képezik, míg a lakóépületek az energiafogyasztás 84%-át. Románia jelentős mértékű, 1960-1990 között épült alacsony fokú hőszigeteléssel rendelkező épületegyüttessel rendelkezik. A lakóépületek, középületek és közvilágítási rendszer energiahatékonyság szempontjából történő befektetéseinek elsődlegesen várható eredményét a közszférában, illetve lakásokban való energiafogyasztás csökkenése képezi. Jelentős problémát okoz országos szinten a fenntarthatatlan energiafogyasztás és a közinfrastruktúra és magántulajdonban lévő lakóépületek magas megtakarítási potenciálja. A rendelkezésre álló adatok igazolják, hogy a városokban mért szennyezés nagy részét és az emelkedett CO2-szintet a települések területén megemelkedett motoros közlekedés okozza, mind a magán gépkocsik, mind az áruszállító gépjárművek és az elöregedett tömegközlekedési eszközök. A forgalmi torlódások általános jellegű problémát jelentenek Románia minden megyei jogú városában. A tömegközlekedési eszközöket igénybe vevő lakosság száma folyamatosan csökken a városok szintjén, párhuzamosan a magántulajdonban lévő gépjárművek erőteljes emelkedésével, ami intenzív hatást gyakorol a környezetszennyezésre, a forgalmi torlódásokra és a magas szintű energiafogyasztásra. A szennyezés szintje a városokban nagy mértékben növekedett a kereskedelmi jellegű gépjárművek tömeges használta következtében, valamint a városközpontokon áthaladó tranzitforgalom jelentős problémát jelent azokon a településeken, amelyek nem rendelkeznek terelő 163
utakkal. A legtöbb romániai városban a gyalogos forgalom számára kijelölt terület és a zöld övezetek nagysága elégtelen, illetve a kerékpárhasználat mint közlekedési eszköz (és nem kikapcsolódási lehetőség) még kezdeti szakaszban elfogadott a lakosság körében. A problémák, melyekkel Székelyudvarhely szintjén szembesülünk, javarészt azonosak a Románia más városaiban fennálló problémákkal. Alkalmazva az európai szintű stratégiákat és más tapasztalatokat, a város infrastrukturális fejlesztése terén integrált megközelítésre esik a hangsúly, mely figyelembe kell vegye a fennálló szükségleteket és specifikus jelenségeket, elősegíti a hatás növekedését, valamint a különböző jellegű beavatkozások szinergikus hatásának elérését, ugyanakkor biztosítja a különböző beavatkozásokat és intézkedéseket a megfelelő területi szinten. A fenntartható városi fejlesztési ebben a tekintetben egy jelentős tényezőt képez. Az AP 2014-2020 értelmében, integrált megközelítést érvényesít a program a fenntartható városi fejlesztés érdekében, mely egyrészt biztosítja az urbánus fejlesztés specifikus problémáinak és kihívásainak megoldását, illetve másrészt hozzájárul Székelyudvarhely szerepének megerősítéséhez: a regionális és/vagy közvetlen szomszédos terület gazdasági növekedésének és versenyképességének motorja. Fontos, hogy Székelyudvarhely a beruházásait integrált fenntartható városfejlesztési stratégiára alapozza, amely a gazdasági, szociális, környezeti, éghajlati és demográfiai kihívásokra vonatkozzon. Adott esetben ezek a stratégiák le kell fedjék a városi funkcionális területeket, meghaladva a közigazgatási határokat, biztosítva az urbánus-rurális partnerség támogatását. Különös hangsúly esik bizonyos kulcsfontosságú területekre, mint például: üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a levegő minőségének javítása a Fenntartható városi mobilitási terv keretében, a közterületek rehabilitációja és területek átalakítása, hátrányos helyzetű közösség felzárkóztatása, és befektetések a jobb minőségű oktatási infrastruktúráért a munkaerőpiac támogatása érdekében.
164
A fenntartható városi mobilitási terv megvalósítása prioritást képez. A fenntartható mobilitási politikának megfelelő utak és infrastruktúra létrehozása és használata érdekében koherens stratégiát nyújt, összhangban a városfejlesztési stratégiával, közúti biztonsággal, területrendezéssel és városrendezési tervekkel. A fenntartható városi mobilitási terv a Regionális Operatív Program 2014-2020 keretében megvalósuló projekteket generál. A mobilitás javítását célzó beruházási tervek megvalósítása hozzájárul az alábbi elsődleges célkitűzések megvalósulásához:
A tömegközlekedési hálózatot használó lakosok számának növelése, minél nagyobb célközönség számára lehetővé téve a szolgáltatás elérését
A CO2/üvegházhatású gázok csökkentése
A tömegközlekedési szállításra szolgáló infrastruktúra felújítása
A tervezett intézkedések tiszteletben tartják a fenntartható fejlődés, nemek közötti egyenlőség és a diszkriminációmentesség elveit. A fenntartható városi mobilitási terv releváns intézkedéseket tartalmaz a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében:
A tömegközlekedési eszközök fejlesztése új, nem szennyező járművekkel (EEV), modern infrastruktúra kialakítása, fogyatékkal élő személyek számára közlekedési lehetőségek kialakítása és megfigyelő rendszerek felszerelése (az utasok biztonsága érdekében)
Elektromos városi tömegközlekedés – nem szennyező módozat
Infrastruktúra javítása. Kizárólag tömegközlekedés által használt útvonalak létrehozása.
Kerékpáros felhasználóbarát infrastruktúra fejlesztése, jelentőségteljes célkitűzést képez tekintettel a megyei jogú városokban lévő jelenlegi feltételekre;
A fő kihívást a mentalitásváltás jelenti a kerékpárhasználat mint mindennapos közlekedési eszköz támogatása érdekében.
165
Az urbánus közeghez való hozzáférés esetében a környezetkímélő közlekedési eszközökre összpontosítanak a tömegközlekedési szállítás elsőbbségének hangsúlyozásával és alternatív közlekedési eszközök használatával (gyaloglás, kerékpár stb.)
Egy integrált gyalogos közlekedési hálózat le kell fedje a város teljes területét, ugyanakkor különös figyelmet fordítva a következő útvonalakra: iskolák, parkok, turisztikai és kulturális jelentőséggel bíró létesítmények, kereskedelmi egységek, közintézmények stb. felé vezető utak.
E-ticketing rendszer kiépítése a célcsoport számára. A város fenntartható mobilitási terve alapján megvalósított tömegközlekedési infrastrukturális beruházások nyomán létrejött városi
mobilitás optimalizálása hozzájárul a CO2 kibocsátások csökkenéséhez a közlekedési eszközök menetidejének csökkenésével. A szállítási infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a közlekedés optimalizálásához és tehermentesítéséhez, a terelőút csökkenti a levegőszennyezés szintjét, különös tekintettel a városok területén belül. Hasonlatosképpen, a személyi gépjárművekre alternatív közlekedési módszerek támogatása és az elöregedett tömegközlekedési eszközök gépparkjának modernizálása a szénkibocsátás csökkenéséhez vezet az urbánus agglomerációkban. Egy másik, hamarosan elkészülő stratégiai jellegű dokumentum a Fenntartható energetikai akcióterv 2015-2020, amely a település energetikai téren felmerülő problémáira fog integrált megoldással szolgálni. A fenntartható fejlődés lényeges elemét képezi az energiahatékonyság biztosítása és a fenntartható energiafelhasználás. A beruházások támogatása ezen a területen a lakóépületek energiafelhasználása és a közvilágítási rendszer javítása érdekében eszközölt beruházások támogatása elsősorban a lakóépületek és közvilágítás energiafelhasználásának csökkenését eredményezi, illetve ezzel egyidejűleg csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fenntartható energetikai akcióterv 2015-2020 (PAED) hozzájárul a Partnerségi egyezményben megfogalmazott 4, 5 és 6-os tematikus célok megvalósításához, amelyek az alábbiakat foglalják magukba: OT 4 „Csökkentett gázkibocsátású gazdaságra való áttérés 166
minden ágazatban”, OT 5 „A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása, illetve kockázatkezelés és megelőzéshez”, OT 6 „ Környezetmegőrzés és környezetvédelem és az erőforrás hatékonyság felhasználásának támogatása”, helyi szinten. A specifikus célok megfogalmazása esetén, illetve a releváns intézkedések betervezése alkalmával, köztük Székelyudvarhely fenntartható energetikai akcióterve 2015-2020 (PAED) kidolgozása alkalmával, figyelembe vettük a Európai Uniós szinten kiadott dokumentumokban megfogalmazott stratégiai célkitűzéseket az országunk által is vállalt közösségfejlesztési irányzatok tekintetében. Az Európa 2020 értelmében az Európai Unió az elkövetkező tíz év gazdasági növekedési stratégiája által megfogalmazott öt lényeges célkitűzése közül az egyik – a 3. célkitűzés – az Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás előírja:
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).
A megújuló energiaforrások felhasználásának arányát 20%-ra kell növelni.
Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.
Az épületek ágazata, beleérve a közvilágítást nagy energiafogyasztó, és fokozottan hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához az épületek és a közvilágítási rendszer alacsony energiahatékonyságának alapján. Az épületek és lakótömbök a kommunista rendszerben előírt standardok alapján voltak építve, valamint a létező épületállomány felújítása elhanyagolódott. Az Európa 2020 stratégia alkalmazásának országos szintű célja az energiahatékonyság növelése 19%-kal 2020-ig (közel 10Mtep). Az országos szinten létrehozott stratégiai dokumentumok (pl. Románia energiastratégiája, Országos akcióterv energiahatékonyság terén stb.) elismerik a magas fokú energiahatékonysági lehetőséget a közinfrastruktúrába és lakóépületekbe való befektetések által.
167
Az energiahatékonyság, az energia intelligens kezelésének és megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása a közinfrastruktúra keretén belül, beleértve a középületeket, a lakóházak ágazatát, elsődleges befektetési prioritást képez. Egyrészt, a helyi vagy központi hatóságok által birtokolt épületek Románia teljes létező épület állományában jelentős helyet foglalnak el az energiafelhasználás tekintetében. Ugyanakkor, a középületek fontosak több szempontból is: vannak olyan épületek, melyekben a lakosság naponta jelentős időtartamot tartózkodik (pl. iskolák, kórházak stb.), ezáltal befolyásolják az életminőséget; vannak olyan épületek, melyek építészeti példát állítanak a lakosságnak, példaértékűek lehetnek és hozzájárulnak a lakosság tudatosításához az épületek energiagazdálkodása előnyeinek és szükségességének terén. Másrészt, a lakóépületek a legnagyobb energia felhasználók, következésképpen a lakó- és a nem lakóépületek felújítása lényeges intézkedésnek számít az energiahatékonyság megvalósítása tekintetében. Ebben az értelemben az alábbi intézkedések fogalmazódnak meg: - az épületek tetőszerkezete, burkolása hőszigetelésének feljavítása, beleértve a megerősítő munkálatokat; - a fűtőanyag, a háztartási meleg víz előállítására és szállítására szolgáló berendezések, a ventilációs és klímaberendezések, beleértve a passzív hűtőrendszereket, felújítása és modernizálása, valamint a kapcsolódó berendezések beszerzése és rákapcsolása a központi fűtési rendszerekhez adott esetben; - megújuló energiaforrások felhasználása a fűtéshez és a háztartási meleg víz előállításához szükséges energiaszükséglet biztosítása érdekében; - energia-management rendszer alkalmazása az energiahatékonyság és energiafelhasználás monitorizálásának javítása érdekében; - a fluoreszkáló és izzóégős világítótestek cseréje magas energiahatékonyságú és hosszú élettartamú lámpatestekre; - a POR 2014-2020 által életbe léptetett energiahatékonysági stratégiák létrehozása.
168
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy jelenleg Székelyudvarhely rendelkezik energiaszektorban létrehozott, a város fűtési rendszerére vonatkozó stratégiával. Ennek a dokumentumnak az alapján jelentős beruházásokra került sor a hőszolgáltatási rendszerek terén. Az utóbbi időszak egyik legjelentősebb megvalósításának a város hőszolgáltató rendszerének modernizálása számít, mely hozzájárul az energiatervek értelmében vállalt célkitűzések megvalósításához. A továbbiakban bemutatjuk ezt a nemrég aktualizált dokumentumot. Székelyudvarhely helyi tanácsa a 47/2005-ös helyi tanácsi határozattal elfogadta az Urbana Rt. által létrehozott „Székelyudvarhely TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERÉNEK REABILITÁLÁSA” helyi stratégiát.
A távhőszolgáltatási rendszer rehabilitálására
vonatkozó stratégia törvényes alapját a 48/2004-es sürgősségi kormányrendelet, a 430/2004-es Törvény és a 228/2006-os törvény képezi. A távhőszolgáltatási rendszer modernizálására és rehabilitálására elfogadott műszaki megoldás: a hőközpontok modernizálása, hőszállító rendszer cseréje, lépcsőházi hőegységek létrehozásával. Székelyudvarhely központosított jellegű távhő szolgáltatási stratégiája újra aktualizálva volt 2008-ban és 2012-ben, elfogadva a 23/2008-as és 3/2013-as helyi tanácsi határozatokkal, valamint nemrégiben újra aktualizálták és folyó év elején, a helyi tanács által elfogadásra került. A stratégia a Belügyminisztérium 124/2012. június 15-i Rendelete értelmében lett létrehozva, amely alapján elfogadták a „Távhőszolgáltatás 2006–2015 - meleg és kényelem” program életbe léptetési szabályzatát, melyet utólag a 602/2015-ös Kormányrendelettel újítottak a következő értelemben: „Távhőszolgáltatás 2006 – 2015 – meleg és kényelem” program időtartamát meghosszabbították 5 évvel és a megnevezése megváltozott „Távhőszolgáltatás 2006 – 2020 – meleg és kényelem” értelemben, létrehozták a projekt irányító egységét, ami a hőközpontok állami forrásokból történő modernizálásának folytatására ad lehetőséget. A helyi energiastratégia lényeges tényezője a 2014-2020-as periódusra a csökkentett széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása. 169
A távhő szolgáltatási rendszer kedvezményezettjei a hőközpontokhoz csatlakozott lakótömbök lakossága. A távhőszolgáltatás jelenlegi helyzetének elemzését Székelyudvarhely fenntartható fejlesztési stratégiája 2015-2020 3.2.2 pontja tartalmazza. Székelyudvarhely TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERÉNEK REHABILITÁLÁSA 2014-2020 helyi stratégia fő célkitűzéseit az ágazat Európai Uniós irányelvei és az országos rendszabályok értelmében fogalmazták meg, a minőségi távhőszolgáltatás biztosítása érdekében, elfogadható árakon, ami megfelel a fogyasztók szükségleteinek és elvárásainak, ugyanakkor megújuló energiaforrások felhasználásával és a környezetvédelem és környezetmegőrzés valamint közegészség megőrzésének támogatása által. A helyi távhő szolgáltatási stratégia megállapítja, hogy a hőenergia előállítása elsődlegesen biomasszával történik. A település távhő szolgáltatási stratégiájának létrehozása a távhő szolgáltatási rendszer aktuális helyzetéből kiindulva történt, illetve a meghatározott stratégiai célkitűzések megvalósulására irányul. A biomasszával működő távhő szolgáltatás során, az elmúlt 5 év alatt felhalmozott tapasztalatok alapján, illetve más, biomasszát felhasználó üzemeltetők eredményei alapján kijelenthetjük, hogy térségünkben a legolcsóbb hőenergiát biomasszából lehet nyerni. Ez a biomassza árának köszönhető (fa apríték), ami közel 30%-kal olcsóbb az ugyanakkora hőenergia mennyiség előállításához szükséges földgáz árához viszonyítva, a teljes hozama nagyobb, illetve az így nyert hőenergia költsége kisebb. Az infrastrukturális fejlesztések egy másik sarkalatos eleme, a természeti és kulturális örökség bővítése, támogatása, megőrzése és védelme érdekében alkalmazásra tervezett intézkedések az országos turisztikai kincs megőrzésére, tiszta természeti környezet megvalósítására fókuszálnak, ezáltal megfelelnek a fenntartható fejlődés elveinek. Ebben a tekintetben, a turizmus fenntartható fejlesztése a területrendezési tervekkel egységben kell megvalósuljon, amely pontosítja a rehabilitált objektum védettségi szintjét. A város urbánus övezeteinek, műemlékeinek, természeti és kulturális örökségének rehabilitációja ebben a szellemben konkrét intézkedések alapján valósul meg.
170
GAZDASÁG Székelyudvarhely 2020-ra legyen befektető- és vállalkozóbarát város, amely a feldolgozóiparra és a kereskedelemre alapozza gazdaságát, emellett a kulturális és természeti örökségre építő széles turisztikai kínálattal rendelkezik. Stagnáló gazdaság
Fejlődő gazdaság
Szakember hiány számos területen
G.1
A helyi oktatás nincs szinkronban a
összehangolása a térségi munkaerő-piaci
munkaerő kereslettel
kereslettel. Az oktatási és gazdasági szereplők
Csökkenő külső beruházási kedv
együttműködésének a kialakítása a közös célok
Átlagos nettó munkabér lemaradása
meghatározása érdekében.
az országos átlaghoz képest
Csökkenő mezőgazdaság
Alacsony fokú zöldenergia
G.2
Az oktatási és képzési rendszer
A helyi KKV-k és a külföldről érkező
vállalkozók befektetéseinek ösztönzése, a szolgáltatások minőségének a javítása.
felhasználás
Hiányosságok az energiagazdálkodás és a
G.3
Az induló vállalkozások ösztönzése és
-
kidolgozása -
G.4
A turisztikai szolgáltatások bővítése.
Gyengülő turizmus
G.5
Székelyudvarhely mezőgazdasági
A turisztikai szálláskapacitás
potenciáljának a hatékonyabb felhasználása.
kihasználatlansága
Székelyudvarhely népszerűsítése / Székelyudvarhely brand
-
Szejkefürdő közművesítése
-
Szejkefürdő integrált rehabilitációja és fejlesztése
-
Városközpont felújítása
-
A Székelytámadt Vár felújítása
-
Kiránduló ösvények kiépítése, jelzések
segítése az inkubátorház szolgáltatásai által
hulladékgazdálkodás területén
Középtávú oktatásfejlesztési stratégia
kialakítása a város körül -
A Kerekerdő multifunkcionális hasznosítása
-
Zöldségpiac-csarnok építése
-
A nitrát szennyezés integrált ellenőrzése
171
G.6
kihasználatlansága turisztikai
megfelelő egyensúlyban az egészséges,
kihasználása, figyelembe véve azt,
vonatkozásban
természetbarát életmóddal.
hogy a város körüli mezőgazdasági
Szejkefürdő elhanyagolt állapota és
G.7
kihasználatlansága a turizmus és a
támogatása, a zöldenergia felhasználás
helyi lakosság szabadidős
elősegítése és népszerűsítése által.
tevékenységei számára
A városközpont történelmi
G.8
A polgárosodási folyamatok fejlesztése
Az energiacsökkentési beruházások
-
A mezőgazdasági területek hatékony
A Székelytámadt Vár
területek folyamatosan beépítődnek.
A helyi gazdasági erőforrások
bevonásának prioritásként való kezelése.
jellegének a csorbulása
Műemlék épületek nem megfelelő felújítása
Kevés turisztikai szolgáltatás
Gazdasági szempontból is kiemelt fontosságú cél az oktatási és képzési rendszer összehangolása a térségi munkaerő-piaci kereslettel. Az oktatási és gazdasági szereplők együttműködésének a kialakítása a közös célok meghatározása érdekében. A középtávú oktatásfejlesztési stratégia kidolgozása egyszerre bír gazdasági és társadalmi jelentőséggel. A stratégia elkészítése alatt, a vállalkozókkal való beszélgetések során fogalmazódott meg az az igény, hogy a szakember képzést reális alapokra kell helyezni, mivel a munkanélküliség és a fiatalok elvándorlásának problémája bizony egyidőben jelentkezik egy már sajnálatos módón krónikussá vált nehézséggel, hogy a városunkban tevékenykedő gazdasági szereplők a munkaerőpiacon nem találnak megfelelő szakembereket a vállalkozásaik működtetéséhez. Eljutottunk arra a pontra, hogy a szakemberhiány a gazdasági fejlődés útjában áll bizonyos területeken. Ezt a problémát hivatott megoldani egy oktatási
172
stratégia, amely a felmérések és célok kijelölése mellett el kell vezessen azokhoz a konkrét intézkedésekhez, amelyek által a felmerülő problémák kezelhetővé válnak. A helyi KKV-k és a külföldről érkező vállalkozók befektetéseinek ösztönzése, a szolgáltatások minőségének a javítása a térség fejlődése szempontjából kulcsfontosságú cél, amelynek elérését jelentős mértékben segítheti a „Székelyudvarhely brand kialakítása”. Székelyudvarhely népszerűsítése egyrészt a turizmusban és az ahhoz kapcsolódó területeken tevékenykedő befektetéseket célozza meg, másrészt viszont a külföldi befektetők bevonzásának egyik lehetséges módja lehet. A város népszerűsítése kiegészítve egy korszerű, piaci igényekhez igazodó munkaerő kínálattal és egy korszerű adminisztrációs háttérrel jelentheti az alapot a befektetések ösztönzésére, amely a város fejlődésének a kulcsfontosságú problémája. Ugyanakkor a befektetések ösztönzésére szükségszerű a helyi bürokrácia és engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, valamint rendszeres kommunikáció kialakítása a civil szféra, a vállalkozók valamint az önkormányzat között. A turizmusban rejlő lehetőségek Székelyudvarhelyen még meglehetősen kihasználatlanok. A turisztikai szolgáltatások bővítése egy kitörési pont lehet a térség gazdasági fejlődésében. A turisztikai szolgáltatások bővítését célzó intézkedések már az Infrastruktúra tengely mentén megfogalmazódtak, („Szejkefürdő közművesítése”, “Szejkefürdő integrált rehabilitációja és fejlesztése”, “Városközpont felújítása”, “A Székelytámadt Vár felújítása”, “Kiránduló ösvények kiépítése, jelzések kialakítása a város körül”, “A Kerekerdő multifunkcionális hasznosítása”), azonban az infrastrukturális fejlesztések megfelelő értékesítése a szolgáltatások fejlesztésével érhető el. A székelyudvarhelyi turisztikai szolgáltatások sok esetben egysíkúak, és nem használják ki a város turisztikai, kulturális és természeti potenciálját. Székelyudvarhely és környéke nem csak a „csillagturizmus” és az 1-2 éjszakás „business-turizmus”, vagyis csillagtúrák és tranzitturizmus lehetőségeit tartogatja: a szolgáltatások bővítése, a helyi lehetőségek kihasználása, a természeti turizmus, a kulturális turizmus fejlesztése jelentős potenciállal bír. A viszonylag nagy székelyudvarhelyi szálláskapacitás nem elegendő a turizmus fejlesztésére: sokkal inkább kell koncentrálni a szolgáltatások bővítésére. Ilyen lehetőség az úgynevezett diákturizmus szélesítése, diákcsoportok, egyetemista csoportok fogadása, illetve számukra rendezvények, természeti turizmus terén szervezett szolgáltatások feltételeinek kialakítása (pl. a vértelen 173
vadászat, sítúrák stb. szervezése) és a kulturális turizmus kiaknázása. Ez számos lehetőséget biztosít, ellenben számottevő beruházásokat is igényel. Ugyanakkor a beruházások (elsősorban ppt) mentén számos, a mindennapi székely életformához kapcsolódó turisztikai szolgáltatással lehet bővíteni a turisztikai kínálatot. A turisztikai potenciál kiaknázása, a lehetőségek felmérése egyértelműen egy kisrégiós turisztikai felmérés és fejlesztési terv szükségességét vetítik előre. Jelen pillanatban a turizmus sok esetben egy konjunkturális helyzet kihasználására épül, de ez hosszú távon túlzottan kevés, hogy Székelyudvarhely és környéke számára egy igazán „húzó”, meghatározó ágazat legyen. A korábbi évektől eltérően a mezőgazdaságot is prioritásként kell kezelni, ezen a területen a következő célokat kell elérni: - Tekintettel arra, hogy a város közigazgatási határain belül jelentős méretű – egyrészt gyümölcstermesztésre alkalmas másrészt az állattartás kiszolgálására ideális – mezőgazdasági terület van, a helyi gazdákat ösztönözni kell a jó minőséget biztosító terménytípusok (elsősorban gyümölcs) előállítására, esetleg feldolgozására, valamint a helyi szinten gazdaságilag is fenntartható állattartásra. Ezenkívül ösztönözni kell a gazdák közti együttműködést, létre kell hozni az ehhez szükséges fórumokat és szervezeteket, hogy akár szövetkezeti formában, akár másként megtalálják a mezőgazdasági termékek értékesítésének ideális gazdasági modelljét. Ellenkező esetben több mint kétezer hektár mezőgazdasági terület marad kihasználatlanul, valamint ezeknek a minősége megromolhat a közeljövőben. - A város-vidék korábbi helyi szimbiózisára alapozva biztosítani kell, hogy Székelyudvarhely legyen a térség legfontosabb mezőgazdasági felvevőpiaca. Ez egyrészt a térség falvaiban élő gazdák számára nyújt biztos megélhetést, másrészt pedig a városi lakosság számára nyújt állandó és természetes élelemforrást, nem utolsósorban pedig Székelyudvarhely térségvezetői funkcióját erősíti gazdasági téren is. Mindezek mellett tudatosítani kell, hogy az új Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Program 2014 – 2020-as pályázati kiírásai nemcsak a falvak lakosságának jelent egy hatalmas lehetőséget, hanem a több mint 2000 ha mezőgazdasági területtel bíró Székelyudvarhelynek is. Ilyen formában a hatékony közigazgatás segíthet a gazdálkodni vágyóknak, hogy hatékonyan hívják le az EU-s forrásokat, mintaprojekteket biztosíthat, hogy egyszerűen, a város és a környék szükségleteit figyelembe véve fejleszthessenek. A projekt-modellek elkészítése egy jelentőségteljes feladat, meghatározó mértékben és módon hozzájárulhat a város mezőgazdasági szegmensének a fejlődéséhez, ugyanakkor összhangot teremthet az élelmiszer értékesítők és a termelők között.
174
TÁRSADALOM 2020-ban Székelyudvarhely biztosítani fogja a saját, valamint a térség települései számára az elhelyezkedést biztosító oktatási lehetőségeket, a minőségi kultúrát, egészségügyi és szociális ellátást, sportolási és szórakozási lehetőségeket mind a gyerekek és a fiatalok, mind pedig az idősebb korosztály számára.
Szakemberhiány számos gazdasági
T.1
A legújabb technológiával felszerelt,
területen, a képzési rendszer nincs
ugyanakkor a szellemi és kulturális örökséget
szinkronban a munkaerő-piaci kereslettel
ápoló oktatási infrastruktúra hálózat kialakítása.
T.2
Nem megfelelő szociális
infrastruktúra
Az egészségügyi infrastruktúra
leromlott állapota
Akadozó együttműködés a
különböző kulturális és társadalmi
T.4
szereplők között
további elvándorlás csökkentését elősegítő
komplex gazdasági-szociális programcsomagok
A roma közösségek lemaradása
A fiatalok itthon maradását bátorító és a
társadalmi és gazdasági szempontból
kidolgozása.
T.5
Fejletlen regionális közlekedési
hálózat
-
foglalkoztató
központ
Sportterem építése az Orbán Balázs Általános Iskola részére
-
Tamási Áron Gimnázium felújítása
-
Baczkamadarasi
Lakásépítés a fiatalok és a szociálisan
hátrányos helyzetű családok számára.
Nappali kialakítása
Az állami akkreditált felsőfokú oktatás
támogatása, bővítése és fejlesztése a városban. T.3
-
Kiss
Gergely
Református Kollégium felújítása -
A Kipi-Kopi Napközi otthon építése
-
Székelyudvarhelyi Művelődési Ház energiahatékonnyá tétele
-
Sportpálya
építése
a
Csereháti
lakónegyedben
A szociális ellátórendszer további
-
felújítása
bővítése és erősítése. -
Környezettudatos magatartás hiánya
175
A város meglévő sportbázisának a
Atlétikapálya felújítása
T.6
A helyi kulturális élet további erősítése.
-
A Székelyudvarhelyi Városi Korház
Interaktív kapcsolat kialakítása a vidék és a
D-
város kulturális életében. A vidéki lakosság
felújítása.
integrálása a város kulturális életébe. T.7
A térségközponti szerepet erősítő
egészségügyi ellátás minőségének a fokozatos javítása, az ehhez szükséges infrastruktúra és
-
A város öröksége iránti elkötelezettség
kialakítása a lakosság körében. Tiszta közterek és családbarát környezet kialakítása. T.10
Az elszegényedett és társadalmi
kirekesztettségben élő közösségek felzárkóztatása, integrált intézkedések életbe léptetésével. T.11
A sebezhető csoportokhoz tartozó
személyek számának csökkentése. 176
korház
szárnyának
melegvíz-ellátásának
Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)
-
Szociális lakások építése a Cserehát lakónegyedben
-
technológiai fejlesztés biztosítása. T.9
A
E-Poliklinika
biztosítása napkollektoros fűtéssel
Új fejlesztési lehetőségek biztosítása a
versenysportok számára. T.8
-
és
Modern hajléktalanszálló és fektető kialakítása, műkődtetése
-
Szolgálati lakások biztosítása orvosok, tanárok számára
T.12 A szociális gazdaság fejlesztése és a szociális vállalkozások beindításának ösztönzése. T.13 Szociális szolgáltatások minőségének javítása és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása. T.14 Áttérés az intézmény alapú gondozási rendszerről a közösségi szinten megvalósuló szolgáltatásokhoz. Székelyudvarhely térségközponti szerepe megmutatkozik a gazdasági élet vonatkozásában is, azonban legnagyobb hangsúllyal az oktatási, kulturális élet, sportélet és egészségügyi ellátás területén nyilvánul meg. Iskolaváros lévén, a térségben élő gyermekek és fiatalok, valamint a szakmai képzésekben részesülő felnőtt lakosság oktatásáért felelős. Ebben a kontextusban különös jelentőséggel bír az előző pontban említett oktatási stratégia kidolgozása, de emellett biztosítania kell az oktatási infrastruktúra hálózat folyamatos felújítását az állandóan változó igények szerint. Folyamatos feladat az oktatási intézmények infrastruktúrájának javítása, eszköztárának felújítása és bővítése a modern technológiai vívmányoknak megfelelően. Fontos prioritási szempontot jelentenek azonban az állagmegőrző munkálatok, elsősorban azokat a tanügyi intézményeket kívánjuk előnyben részesíteni lehetőség szerint, amelyeknél ezek a beruházások elengedhetetlenek, vagy amelyek esetében nem történt jelentőseb közberuházás az utóbbi tíz évben.
177
A szociális ellátórendszerek fejlesztése a jelenlegi infrastruktúra kibővítésével érhető el, elsősorban egy nappali foglalkoztató központ létrehozása által, amely segítséget nyújthat a különböző hátrányos helyzetű csoportok problémáinak a megoldásában. A központ működtetése a helyi civil szervezetekkel partnerségben fog történni. Az ifjúság problémái iránti érzékenység kiemelt prioritásként szerepel az önkormányzat terveiben. A városvezetés tervezi, hogy egy tapasztalattal rendelkező ifjúsági szervezettel partnerségben az elkövetkező 1-2 évben újraindítja az ifjúsági információs és tájékoztató irodát, mint a város önálló, ellenben az önkormányzat hatáskörébe tartozó közintézményt. Az ifjúsági tájékoztató iroda, jellegzetes helyzetéből adódóan működése során érzékelhet különböző esetleges ifjúsági, illetve közösségi gondokat, ezeket pedig intézményes keretek között hatékonyan és szakszerűen közvetítheti a helyi önkormányzatnak. Ugyanakkor ez az iroda, terepismeretéből és szakmaiságából adódóan, kedvezően befolyásolhatja ezáltal e problémákat megoldani hivatott döntések kidolgozását és meghozatalát. A kulturális élet szempontjából Székelyudvarhely térségközponti szerepe nyilvánvaló ugyan, de ennek ellenére a térség lakói mégsem élnek a kulturális intézmények által nyújtott lehetőségekkel. Székelyudvarhelynek erősítenie kell kulturális téren térségközponti szerepét, így bővíteni kell a lehetőségeit annak, hogy a térség lakói azonos feltételekkel hozzá tudjanak férni a kulturális javakhoz (pl. a Városi Könyvtár tagsága), mint a város lakossága. A városban folyó aktív kulturális tevékenységekhez való hozzáférés elősegítése az egyik legfontosabb prioritása lehet Székelyudvarhely kulturális stratégiájának. A városi kulturális élet szereplői, valamint a vidék kulturális életének szereplői között lényeges lenne egy aktív párbeszédet kialakítani, amely során legalább negyedéves rendszerességgel találkoznának a meghatározó „stakeholderek”, és érdemben közelíteni lehetne az igényeket és a kínálatot. Mindezek mellett a térség lakói körében meg kell teremteni az igényt a kultúrára, „ki kell vinni a kultúrát a városból”, ugyanakkor meg „be kell hozni a vidékieket a kulturális központokba”. Székelyudvarhely, mint kultúra-szolgáltató egy igazi HUB tud lenni az elkövetkező években, és a kultúra marketing-értéke is növekedni fog, ha érdemben duplázódik a megszólítani érdemes célcsoport. Programként célszerű megfogalmazni, hogy Székelyudvarhely nem csak egy 30 178
– 40.000 fő számára lehet kultúra-szolgáltató, hanem az egész környék számára, és könnyedén lehet duplázni a potenciális célközönség számát. A székelyudvarhelyi kultúra-szolgáltatók ilyen formában a társadalmi, gazdasági merítési lehetőségeiket is megduplázhatják: fontos program lehet, minden évben olyan színházi előadásokat is készíteni, amivel el lehet jutni esetleg kisebb, vidéki színpadokra, vagyis a környező települések kultúrházai által biztosított feltételeknek megfelel, azokra is adaptálható. Ugyanakkor legalább ennyire fontos, hogy az érdeklődő vidéki közönség könnyedén el tudjon jutni a Székelyudvarhely-i kulturális programokra, pl. színházi előadásokra vagy a filharmónia előadásaira. Az ilyen jellegű kulturális programszervezésekkel érdemben erősíteni lehet a térség kulturális kohézióját, ugyanakkor egy minőségi kulturális szolgáltatást is lehet nyújtani a vidéknek. Kiemelt fontosságú a professzionális sport és a tömegsport számára kialakított infrastruktúra fejlesztése. A sport az ifjúság nevelésének egyik legfontosabb eleme, ugyanakkor az egészséges életmód és magasabb életminőség elengedhetetlen feltétele. Székelyudvarhelynek a sport szempontjából is térségközponti szerep jut a versenysportokban is, de az amatőr és az iskolai sportesemények vonatkozásában is. Így nemcsak városi szinten, hanem kisrégiós szinten is erősíteni kell a versenyek és regionális bajnokságok megszervezését. A rohamos technológiai fejlődés világában az egészségügyi ellátás folyamatos fejlesztése kiemelkedő feladat. Egy város vezetése sem hanyagolhatja el ezt a területet, függetlenül attól, hogy az egészségügyi infrastruktúra mennyire szorul rehabilitációra. Székelyudvarhely kórháza és más egészségügyi létesítményei korszerűek, mind az ingatlanok, mind a felszerelés szempontjából, ellenben elengedhetetlen, hogy egyrészt folyamatosan korszerű technológiával legyenek ellátva az intézmények, másrészt a személyzetnek – orvosoknak és ápolóknak/asszisztenseknek egyaránt – legyenek megteremtve a feltételek a továbbtanulásra, a szakmai fejlődésre. Sepsiszentgyörgy – Háromszék példáját követve, de a helyi sajátosságokat figyelembe véve, érdemes megvizsgálni a lehetőségét annak, hogy fiatal, rezidens orvosoknak lehetőséget biztosítson Székelyudvarhely a megfelelő színvonalú megélhetésre, megteremtve az itthon maradás premisszáit. Ilyen tekintetben ajánlott a lakhatás biztosítása, ösztöndíjak, vagy más kedvezmények folyósításának a megvizsgálása.
179
Az ambuláns rendelők felújítása elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú járóbeteg ellátásnak, amely megfelelő színvonalon akár a kórházi ellátásra szoruló betegek számának a csökkenéséhez is vezethet. Szintén fontos az infrastrukturális hiányok számba vétele, és a pályázati lehetőségek megragadása ezek megoldására. Ugyanakkor érdemes a magán-befektetési lehetőségeket is feltérképezni Az épített és természeti örökségünk iránti felelősség is ránk hárul, hogy azt úgy adjuk tovább, hogy az elkövetkező generációk is megismerhessék általuk múltbéli eseményeink színterét, történelmünk helyszínét. Tudatos tájékoztató kampányokkal, felhívásokkal illetve akciókkal fel lehet hívni erre mind a városlakók, mind az idelátogató turisták figyelmét. Kiemelt jelentőségű, hogy az önkormányzat és a városvezetés bevonja a civil szférát ebbe, a multiplikáló hatásnak köszönhetően így érve el jelentős eredményeket akár már középtávon. Az épített örökség és a természeti örökség megőrzése több szinten a következő évek prioritásává kell váljon: Minden infrastrukturális fejlesztési lehetőséget ki kell használni, hogy az épített örökséget rehabilitáljuk, használhatóvá tegyük (elsősorban az EU-s források által nyújtott lehetőségeket, valamint a gazdasági szféra bevonását ezekbe a fejlesztésekbe, de a Norvég Alap, a Japán Kulturális Alap is számos lehetőséget teremt a jövőben ilyen projektekre) Az örökségünk (elsősorban kulturális örökségünk), virtuális térben való megőrzése is egyre több lehetőséget tartogat. Kiemelt fontossággal bír az olyan projektek támogatása, mint a Legendárium, vagy a virtuális valóságra vonatkozó IT programok támogatása stb. Az örökségünk megőrzése elsősorban ezen örökség létének tudatosításán alapszik: a lakossággal már kisgyerekkorban meg kell ismertetnünk az életterük szellemi lényegét, valamint tudatosítani kell a fontosságát. A kisgyerekek számára a mindennapok részévé kell hogy váljanak a történelmi mondáink, eseményeink helyszínei. Ugyanakkor a természeti környezetünk megőrzése is kultúránk fontos része, ennek tudatosítása is prioritást kell jelentsen a mindenkori vezetőknek, oktatóknak. Székelyudvarhely 2020-ra a régió példaértékű települése lehet, egy élhető, környezetbarát, kulturális örökségét megőrző fejlődési modell által. KÖZIGAZGATÁS 180
2020-ban Székelyudvarhely önkormányzata és városvezetése biztosítja a város lakói, vállalkozói valamint civil szervezetei számára a hatékony, ügyfélbarát, lehetőségek szerint online ügyintézést. K.1
A kommunikáció fejlesztése a
Túlterhelt adminisztráció
gazdasági, társadalmi és a kulturális élet
Részben hiányos önkormányzati
szereplői között.
kommunikáció
K.2
-
Polgármesteri Hivatalban
Ügyfélbarát közigazgatási rendszer
-
ügyfélszolgálat segítségével. Gyors és hatékony ügyintézés
kialakítása a közigazgatási intézményekben. K.4
Modell-projektek biztosítása a
mezőgazdasági erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében. K.5
Széleskörű konzultáció kialakítása a
lakosság körében – a városkép, a környezet és a közterek elrendezésével kapcsolatos beruházásoknál. K.6
Az energia hatékony felhasználásának,
alternatív energiaforrások használatának 181
A Polgármesteri Hivatal belső folyamatainak hatékonyabbá tétele
kialakítása az e-government és az egyablakos
K.3
E-government rendszer kiépítése a
-
Szektoriális fejlesztési stratégiák
-
Udvarhelyszék Kistérségi Fejlesztési Stratégiájának elkészítése
ösztönzése a lakosság körében, környezetbarát beruházások és népszerűsítő programok által. A város dinamikus fejlődésének érdekében fontos a köz- és magánszféra összefogása. Ezért kiemelt jelentőségű egy állandó fórum létrehozása a különböző gazdasági, társadalmi valamint állami szereplők között, amely a kommunikációt elősegíti. Emellett azért, hogy a város valóban térségközponti szerepet töltsön be, szükség van egy térségi fejlesztési stratégia kidolgozására, valamint a térség településeivel való állandó kommunikáció fejlesztésére. A város életében minden esetben lényeges szempont kell legyen a Gandhi–féle gazdasági lokálpatriotizmus, természetesen a törvényes keretek figyelembe vételével. Gandhi szerint egy régiót úgy lehet erőssé tenni, ha a törvényes keretek között, de folyamatosan figyelembe vesszük az illető régió gazdasági érdekeit, segítjük a termelőket, a vállalkozókat. A helyi gazdasági szereplőknek, a lehetőségek szerint, versenyelőnyt kell biztosítani a mindennapi gazdasági életben. Ilyen tekintetben Székelyudvarhely gazdasági szerepe jelentősen túlnövi a várost: mindenképp kisrégióban kell gondolkozni, ugyanis a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek sok esetben a kisrégióban kerülnek megtermelésre, és a város lakossága jelenti a fő fogyasztói oldalt. Ugyanilyen koncepcióval lehet megközelíteni a kisiparosokat, a helyi szolgáltatókat, azonban ez nem zárja ki a Székelyudvarhelyre vagy környékére letelepedett multinacionális vállalatokat sem a gazdasági életből, akiknek a jelenléte által biztosított pozitívumokat, előnyöket is célszerű meglátni és kihasználni (pl. magas számú foglalkoztatottságot, munkaerőt teremtenek, ami szociális téren nem elhanyagolható). A régiónkban tevékenykedő nagyvállalatok sok esetben szintén hallgatnak az emocionális alapú érvekre: egy élhető város, egy élhető környezet sok esetben befolyásolhatja az illető vállalat vezetését. Ezért lényeges, hogy szimbiózisban éljenek a helyi vállalkozók és a nagyvállalatok. Ezt a szimbiózist elősegítheti a mindenkori városi vezetés, megteremtve a két vállalkozói réteg közti kapcsolatot, elősegítve a személyes kapcsolatokat, amelyek komoly, elválaszthatatlan, egymást segítő és támogató gazdasági kapcsolattá alakulhatnak. Ilyen értelemben célszerű közös fórumokat, gazdasági találkozókat 182
szervezni, ahol a helyi vállalatok, az oktatási intézmények és a nagyvállalatok bemutatkozhatnak egymásnak, feltérképezhetik az együttműködési felületet és lehetőségeket. A helyi termékek előállításának és értékesítésének segítése szempontjából is nagy jelentősége van a gazdasági szereplők és az önkormányzat közti hatékony kommunikációra, mivel a brand-építés, ami a város és a térség fejlődésének a záloga csakis szoros együttműködésben valósulhat meg. A Székelyföld-brand felépítése középtávon egy olyan összetett koncepciót igényel, amelyben Székelyudvarhelyre kiemelkedő szerep hárul, a jelenleg már létező sikeres projektek alapján (Góbé termékek sikere, sportsikerek). 2020-ra Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala bevezeti az ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszert, ezzel együtt pedig az egyablakos ügyfélszolgálatot. Ezeket szinte kizárólag egy legutolsó generációs e-government rendszerrel együtt célszerű működtetni, amely nemcsak több transzparenciát biztosít az intézmény működésével kapcsolatban, hanem hatékonyabbá is teszi mind a polgárok, mind a vállalkozások és civil szervezetek számára a közszolgáltatások elérését, valamint az ügyintézést. Ezenkívül a back-office funkciók segítségével megkönnyíti az intézmény különböző osztályai közötti fluxusokat illetve ezek menedzsmentjét. Egy hatékony e-governement rendszer a következő online funkciókat kell biztosítsa a város lakosságának valamint a jogi személyeknek: urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek on-line kibocsátása, meghallgatások elektronikus úton történő ütemezése, adóügyi igazolások on-line kibocsátása, önkormányzati határozattervezetek közmeghallgatásának on-line lebonyolítása, az adók on-line befizetésének az egyszerűsítése, a polgárok interaktív tájékoztatása, beadványok elektronikus fogadása és regisztrációja. A hatékony és gyors közigazgatási ügyintézés nemcsak a város fejlődését segíti elő, hanem egyúttal a lakók számára is pozitív töltettel bír. A közigazgatás akkor tud gyorssá és hatékonnyá válni, ha a közigazgatásban dolgozók megfelelő megbecsülésnek örvendhetnek. Természetesen a közigazgatásban dolgozók béreinek megállapítása nem önkormányzati hatáskör, de érdemes megvizsgálni azokat a lehetőségeket, amellyel hatékonyabbá, motiváltabbá lehet tenni a dolgozókat.
183
A mindenkori közigazgatásnak nevelő – oktató feladatai is vannak: csak úgy tud hatékonyan részt venni a fejlesztési tervek megvalósításában, ha tudatosítja a közösségben a céljainak fontosságát. Így a hatékony energia-felhasználás is elsősorban azon alapul, hogy megérti-e a városi közösség ennek fontosságát, és ennek szellemében jár-e el. Ez a kérdéskör szervesen kapcsolódik a környezetbarát hulladékgazdálkodás megteremtéséhez, valamint a célszerű környezeti beruházások megvalósításához.
184
5.7
Projektportfólió
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET
I FORRÁSOK
(lej)
1. TENGELY: INFRASTRUKTÚRA 1
Városközpont felújítása
- a város
Székelyudvarhel
központi
y központja,
részének
Kossuth Lajos
integrált
utca – Kórház
felújítása
előtti
- egységes városkép kialakítása, a
- városlakók - turisták - vállalkozók
- élhető,
Operatív Program
közösségi tér
2014 – 2020
- életminőség
3.2 tengely
javulása
által határolt
- városkép
terület
javítása
városközpont stílusának megfelelően 185
8.721.000 Regionális
családbarát
körforgalom
történelmi
2016-2020
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 2
I FORRÁSOK
(lej)
A Székelytámadt Vár
Helyi és
Székelyudvarhel
- a város
- a Vár
felújítása
térségi
y Tompa László
lakossága
állagának
Operatív Program
turizmus
utca 12 szám
megőrzése és
POR 2014 – 2020,
turisztikai
5.1 tengely
- turisták
fejlesztése Történelmi és
- kulturális
célponttá
intézmények
alakítása
kulturális örökség védelme
186
2016-2020
7.182.020 Regionális
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 3
I FORRÁSOK
(lej)
Polgármesteri Hivatal
- a Városháza
Székelyudvarhel
-
- az épület
épületének felújítása
épületének
y Városháza tér
közalkalma-
állagának
Operatív Program
felújítása és
5 szám
zottak
megőrzése
POR 2014 – 2020,
- a város
- turisztikai
3.1 tengely
lakossága
vonzerő
energiahatékonnyá tétele - a Szent Isván
növelése
- turisták
terem további
- energihaté-
hasznosítása
konyság növelése -a megközelíthetőség javítása
187
2016-2020
29.540.270 Regionális
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 4
Székelyudvarhelyi
- a tömbház-
A
tömbházak
lakások
lakónegyedekbe
hőszigetelése
energiahaté-
n található
konyságának
tömbházak
növelése
(Bethlen, Tábor,
I FORRÁSOK
(lej) - lakosság - lakószövetségek
- lakásfenntar- 2016-2020
Regionális
tási költségek
Operatív Program
csökkenése
POR 2014 – 2020,
- a fenntartási
Kórház, Sziget,
költségek
Helyi költségvetés
csökkentése
Magántőke
Kuvar). - életminőség javítása
188
3.1 tengely
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 5
I FORRÁSOK
(lej)
A közvilágítás bővítése
-a
- a város
- korszerű,
a város újabban épült
közvilágítás
újabban épült
fenntartható
utcáiban, valamint
fejlesztése, a
utcái, valamint a
és energia-
kiemelkedő épületek,
közvilágítási
városközpont
hatékony
objektumok
rendszer
közvilágítási
megvilágítása által
bővítése által
rendszer a
- korszerű
város teljes
technológiák
lakott
alkalmazása a
területén
közvilágítási
-
rendszerben
közbiztonság
- lakosság
növelése
189
2016-2020
1.400.000 Helyi költségvetés
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 6
I FORRÁSOK
(lej)
Bethlen II lakónegyed
-
A város
- városlakók
Üvegházhatás
hőközpontjának
Üvegházhatás
adminisztrálásá-
ú gázok
költségvetés –
bővítése napkollektoros
ú gázok
ban lévő
kibocsátásána
Országos
rendszerrel
kibocsátásána
URBANA RT.
k csökkentése
Hőellátási és
k csökkentése
által fenntartott
- a fenntartási
fűtés és
költségek
melegvíz-
csökkentése
szolgáltató rendszer
190
2016-2020
2.600.000 Központi
Komfort Program, 2006-2020
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 7
Észak-Nyugati irányú
- az É-Ny
Az Általános
terelőút építése
irányú terelőút
Városrendezési
építése
Tervben kijelölt
- Tranzitforga-
nyomvonal
I FORRÁSOK
(lej) - városlakók - átutazók - ingázók
lom
-a
Operatív Program
kibocsátás
POR 2014 – 2020,
csökkentése
3.2 tengely/6.1
városközpont
- Perifériák
tehermentesíté
megközelítése
se
- a városi közlekedés fluidizálása, tehermentesítése
191
87.000.000 Regionális
széndioxid-
-a
csökkentése
2016-2020
tengely
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 8
Körforgalom építése a
- a forgalom
Bethlenfalvi út és a
akadálymentes út és a Fások
Fások utcája
ítése
kereszteződésénél
- Körforgalom
A Bethlenfalvi
(lej) - városlakók - átutazók
utca kereszteződése
I FORRÁSOK
- fuvarozók
- az autós-
2016-2020
1.475.000 Regionális
forgalom
Operatív Program
akadálymen-
POR 2014 – 2020,
tessé válik a
3.2 tengely
megfelelő
építése
szakaszon 9
Bicikliút hálózat kiépítése a város teljes területén
- a biciklis közlekedés bátorítása az autós közlekedéssel szemben -a fenntartható fejlődés lehetősége - új közlekedési kultúra kialakítása
Székelyudvarhel y
- városlakók
- széndioxid-
2016-2020
5.000.000 Regionális
kibocsátás
Operatív Program
adminisztrációs
csökkentése
POR 2014 – 2020,
területe,
- a biciklis
3.2 tengely
városközpont
forgalom
- turisták
növekedése - az autós forgalom csökkenése - egészségesebb életmód 192
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 10
Küküllőparti rekreációs
- új
bicikliút építése
kikapcsolódási a megnevezett
Boldogfalvától a
lehetőség
nyomvonalon –
Zetelaki Gátig
kialakítása
Felsőboldogfalv
- új turisztikai
A Küküllőpart -
a – Zetelaki Gát
I FORRÁSOK
(lej) - városlakók
- széndioxid-
- a környező
kibocsátás
költségvetés,
csökkentése
Környezetvédelmi
települések lakói
autósforgalom
- turisták
alternatíva
csökkentése
kialakítása
- egészséges életmód promoválása - a biciklis turizmus fejlődése
193
2016-2020
1.500.000 Helyi
Alap Program
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 11
Fenntartható Városi
- a városi
A város
mobilitási terv (PMUD)
közlekedés
adminisztrációs
elkészítése
racionalizálása területe
I FORRÁSOK
(lej) - városlakók
- Mobilitási
2015-2016
109.864 Helyi költségvetés
2016-2020
POR 3.2
terv
- ingázók - turisták
- környezetbarát közlekedés lehetőségeinek a feltérképezése 12
Korszerű
-a
A város
- városlakók
- energiahaté-
tömegközlekedési
tömegközleke
adminisztrációs
- turisták
kony, környe-
autópark létrehozása
dés
területe
zetbarát
fenntartható
tömegközle-
fejlesztése
kedés
194
Helyi költségvetés
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 13
(lej)
Fenntartható energetikai
-a
A város
akcióterv 2015-2020
fenntartható
adminisztrációs
energetikai
elkészítése
fejlődés
területén
akcióterv
- városlakók
lehetőségeinek található a
I FORRÁSOK
Fenntartható
2015-2020
épületállomány
megalapozása - széndioxid kibocsátás felmérése
195
2015-2016
100.000 Helyi költségvetés
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 14
I FORRÁSOK
(lej)
Digitál 3 stúdió előtti tér
- élhető
Székelyudvarhel
“Zenegödör” felújítása
közösségi tér
y Rákóczi
kialakítása
Ferenc utca 5
stílusával
szám
harmonizáló
- városlakók
- a felújított
2016-2020
2.172.000 Helyi költségvetés
2015-2016
Helyi költségvetés
városközpont
- turisták
tér, amely alkalmas a közösségi és kulturális tevékenysége k megszervezésére 15
Térrendezés valamint
- élhető
Székelyudvarhel
Román Viktor
közösségi tér
y Rákóczi
szobrászművész
kialakítása
Ferenc út
- városlakók
- élhető városi környezet - városkép
alkotásának elhelyezése
javítása 196
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 16
Szejkefürdő
- Szejkefürdő
közművesítése
bekapcsolása a ytől 4 km-re, a
Székelyudvarhel
I FORRÁSOK
(lej) - városlakók - turisták
városi élet és a
Farkaslaka felé
turizmus
vezető 13 A
- vendéglátó
vérkeringésé-
útvonalon
egységek
- kiépített
Operatív Program
szennyvíz
POR 2014 – 2020,
hálózat
5.2 tengely
- víz szennye-
zés
- természeti
gyógyfürdő,
csökkenése
erőforrások
strand
197
1.595.000 Regionális
ivóvíz és
be
kihasználása
2016-2020
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 17
(lej)
Szejkefürdő integrált
- Szejkefürdő
rehabilitációja és
bekapcsolása a ytől 4 km-re, a
fejlesztése
városi élet és a
Farkaslaka felé
turizmus
vezető 13 A
- vendéglátó
vérkeringésé-
útvonalon
egységek
Székelyudvarhel
be
I FORRÁSOK
- városlakók - turisták
- Fürdővé
2016-2020
Helyi
nyilvánítás
költségvetés/PPP-
- szabadidős
partnerség/Befekte -tők
tevékenysége k bővítése
gyógyfürdő, strand
18
Alapinfrastruktúra
- szennyvíz és
Az elmúlt 10
kiépítése a város
esővíz
évben épült
újabban épült
elvezető rend-
lakónegyedek:
lakónegyedeiben,
szerek és
Csalóka,
utcáiban
úthálózat
Szászok tábora,
kiépítése
Széldomb
- városlakók
- életminőség javulása - városkép javulása
198
2016-2020
3.000.000 Helyi költségvetés
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 19
I FORRÁSOK
(lej)
A Nagy-Küküllőt a
- az elavult
víztisztító állomással
nyomócső
ivóvíz ellátó
összekötő nyomócső
cseréje
rendszer
- városlakók
- korszerű
2016-2020
2.500.000 Helyi költségvetés
2016-2020
11.398.000 Helyi költségvetés
cseréje 20
Szombatfalva
- az
Szombatfalvi
- városlakók
Modernizálit
esővízhálózatának
esővízhálózat
városrész
rendezése
kialakítása és
csatorna-
a
rendszer
esővíz
szennyvízrend -szertől való szétválasztása - árvízvédelem
199
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 21
Az Éltetőkút utca
- szennyvíz és
esővíz-hálózatának a
esővíz
kiépítése
elvezető
Éltetőkút utca
(lej) - városlakók - a körzetben
- a lakosság
2016-2020
életminősé-
3.580.000 Állami költségvetés
gének a
működő
rendszer
I FORRÁSOK
intézmények
javulása
kiépítése - ANL-s - útépítés
tömbházak és az Éltetőkút utca lakói
22
Kiránduló ösvények
- a meglévő
A várost övező
kiépítése, jelzések
turista útvona-
dombok:
kialakítása a város körül
lak felújítása
Budvár, Csicser,
- új útvonalak
Rez, Szarkakő
- városlakók - ifjúság - családosok
- biztonságos
költségvetés/
teremtése a
Környezetvédelmi
bakancsos
alap programjai
számára - tanösvények 200
Helyi
környezet
turizmus
kijelölése
2016-2020
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 23
A Kerekerdő
Kalandpark
multifunkcionális
kialakítása
hasznosítása
Kerekerdő
(lej) - városlakók
Kalandpark
2016-2020
Helyi költségvetés
2016-2020
Európai Uniós
létrehozása
- tanulók
Turisztikai
I FORRÁSOK
- turisták
szolgáltatások bővítése 24
A Nyírő-villa
- a villa
Nyírő József
rehabilitálása és
rehabilitálása és
utca 5. szám
hasznosítása
értékesítése kulturális és
- városlakók - tanulók - turisták
- az épület állagának
források/Helyi
megőrzése,
költségvetés
kulturális és
turisztikai céllal
turisztikai célú hasznosítása - turisztikai vonzerő növelése
201
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 25
26
27
(lej)
A Csillagvizsgáló
- az épület
Csillagvizsgáló
épületének
romlásának
épülete
újrahasznosítása
megállítása és
alkalmas
igény szerinti
ifjúsági
újrahasznosí-
tevékenységek
tása
re
A Küküllő part
- sétányok
A Küküllő part
szabadidős
kialakítása
városi szakasza
tevékenységekre való kiépítése
I FORRÁSOK
- városlakók
- felújított
2016-2020
Helyi költségvetés
2016-2020
Regionális
épület, amely
- városlakók
- kikapcsolódási
Operatív Program
- megfelelő
lehetőségek
POR 2014 – 2020,
szabadtéri
bővítése
5.2-es tengely
bútorzat
- sétányok,
felszerelése
bicikliutak
Műemlékvédelmi
- műemlékek
tájékoztató kampány
megismertetés
Városközpont
- városlakók
értékmegőrző
- diákok
e és értékének tudatosítása
- tudatos,
látásmód - turisták
202
2016-2020
Helyi költségvetés
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET
I FORRÁSOK
(lej)
2.TENGELY: GAZDASÁG 28
Zöldségpiac-csarnok
Termények
Nagypiac,
építése
értékesítéséne
Vásártér utca
- városlakók
- az EU-s
2016-2020
Regionális
normáknak
Operatív Program
megfelelő
POR 2014-2020
Udvarhelyszé
kereskedelmi
Helyi költségvetés
k gazdái
felület
számára
kialakítása
k biztosítása
- zöldségtermesztők
203
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 29
I FORRÁSOK
(lej)
Középtávú
- a városunk-
Székelyudvarhel
- tanügyi
- regionális
oktatásfejlesztési
ban tevékeny-
y és a kisrégió
intézmények
szintű oktatási
stratégia kidolgozása
kedő
- városlakók
vállalkozások
stratégia - a kereslet-
részéről
- diákok
megfogalmaz
- gazdasági
találkozása a
ódó igények
szereplők
munkaerő-
kínálat
felmérése a
piacon
munkaerőpiac irányába
204
2016-2020
20.000 Helyi költségvetés
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 30
A nitrát szennyezés
-az
integrált ellenőrzése
Cekend tető
I FORRÁSOK
(lej) -álattartással
- az
istállótrágya
foglalkozó
istállótrágya
Környezetvédelmi
integrált
gazdák
tárolására
Minisztérium
tárolása
2009-2017
1.604.769 Világbank
alkalmas
-lakosság
platform
-a nitrát szennyezés csökkentése 31
Székelyudvarhely
- átfogó
Székelyudvarhel
népszerűsítése/
városmarke-
y és
Székelyudvarhely brand
ting stratégia
Udvarhelyszék
- városlakók - turisták
- helyi identitástudat erősítése - Székelyudvarhely megismertetése itthon és külföldön
készítése
205
2016-2020
Helyi költségvetés
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET
I FORRÁSOK
(lej) 3.TENGELY: TÁRSADALOM
32
A poliklinika D és E
- épület
A
épületszárnyának
felújítása
székelyudvarhel
rehabilitálása és
- korszerű
yi ambuláns
modernizálása
eszközök beszerzése
rendelők épülete, Bethlen Gábor u.
- betegek
- felújított járó 2016-2020
egészségügyi
beteg ellátó
Program POR 2014 –
rendelők
2020, 8.1 tengely
alkalmazot-
-a
tak
betegellátás
72 sz.
minőségének javítása
206
14.434.340 Regionális Operatív
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 33
Kórház melegvíz
- napelemes
A
ellátásának
rendszer
székelyudvarhel
modernizálása
kiépítése a
yi Kórház
melegvíz ellá-
épülete, Bethlen
tás
Gábor u. 72 sz.
korszerűsítésé
I FORRÁSOK
(lej) - betegek
- energiahatékonyság
-
egészségügyi - fenntartási alkalmazot-
költségek
tak
csökkenése - széndioxid-
-re
kibocsátás csökkentése
207
2016-2020
1.449.000 Regionális Operatív Program POR 2014 – 2020, 3.1 tengely
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 34
Nappali foglalkoztató
- épület
Márton Áron tér,
központ kialakítása
felújítása
6.sz.
(lej) - idősek
- szociális
- fogyatékkal
- szakszerű
élő
szociális
személyek
szolgáltatások
- hátrányos helyzetű
fogyatékkal
kiskorúak és
élő illetve
fiatalok
minőségének
2020, 8.1 tengely
javítása és a
diverzifikálása -a
tartozó
személyek
- Hozzátarto- személyek zók életminőségé-
életminőségé-
- Városlakók
nek javítása
208
7.383.000 Regionális Operatív Program POR 2014 –
célcsoportba
hátrányos
2016-2020
ellátás
szolgáltatások
-a
helyzetű
I FORRÁSOK
nek javítása
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 35
36
(lej)
Sportterem építése az
- korszerű
Orbán Balázs
- diákok
- korszerű
Orbán Balázs Általános
sportterem
Általános Iskola,
- tanügyi
sportterem
Iskola részére
építése
Függetlenség u.
alkalmazot-
35.sz.
tak - diákok
Tamási Áron
- az iskola
Tamási Áron
Gimnázium felújítása
épületének
Gimnázium
felújítása
főépülete, Baróti Szabó
- tanügyi alkalmazot-
Baczkamadarasi Kiss
- az iskola
Baczkamadarasi
Gergely Református
épületének
Kiss Gergely
Kollégium felújítása
felújítása
Református Kollégium főépülete,
2016-2020
3.000.000 Regionális Operatív Program POR 20142020, 10.1 tengely
- felújított és
2016-2020
17.969.000 Regionális Operatív
értékének
Program POR 2014-
megfelelően
2020, 5.1 tengely
hasznosított
tak
épület
Dávid u. 32 sz. 37
I FORRÁSOK
- diákok
- felújított és
- tanügyi alkalmazot-
Program POR 2014-
megfelelően
2020, 5.1 tengely
épület
Baróti Szabó Dávid u. 32 sz. 209
Regionális Operatív
értékének
hasznosított
tak
2016-2020
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 38
I FORRÁSOK
(lej)
A Kipi-Kopi Napközi
- a napközi-
Kipi-Kopi
- óvodások
- a minőségi
otthon felújítása és
otthon
Napközi otthon
oktatáshoz
bővítése
- szülők
épületének a
épülete, Termés
felújítása,
u. 1 sz.
szükséges - tanügyi
környezet/a
kibővítése és
alkalmazot-
korszerű
korszerűsítése
tak
igényeknek megfelelően épített és felszerelt épület
210
2016-2020
6.484.000 Központi költségvetés (PNDL)
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 39
I FORRÁSOK
(lej)
Sportpálya építése a
-
Cserehát
- csereháti
- családbarát
Csereháti
multifunkcio-
lakónegyed
lakók
és
lakónegyedben
nális
környezetba-
sportpálya
rát helyszín
építése
szabadidős és
2016-2020
260.000 Helyi költségvetés
sporttevékeny -ségek végzésére 40
A város meglévő
- területrende-
A Sportcsarnok
- sportiskola
sportbázisának a
zés
és a városi
diákjai
felújítása
- lelátók
strand által
építése
határolt terület
- városlakók
211
- megfelelő 2016-2020 körülmények a versenysportok gyakorlására
2.000.000 Állami költségvetés / Helyi költségvetés
41
A Székelyudvarhelyi
-korszerű,
A jelenlegi
-a
Jégcsarnok megépítése
magas
sportbázis
székelyudvar férőhelyes
Program POR 2014-
színvonalú
területe és
helyi
nemzetközi
2020, 10.1 tengely
jégcsarnok
lehetőség szerint
régióban élő
színvonalú
PPP-partnerség/Befekte-
építése a
megvásárolható
gyerekek
jégcsarnok
tők
székelyudvar
szomszédos
-a jégkorong
- profi
sport
jégkorongozó
kedvelői
csapatok
-városlakók
- regionális,
helyi régió jégkorongozó sportolói és a
területek
-1500-2000
korcsolyázást
nemzeti és
kedvelők
nemzetközi
számára
jégkorong mérkőzések
-profi jégkorongozó
-egészséges
csapatok
életmód
kinevelése -nemzetközi jégkorong mérkőzések 212
2016-2020
50.000.000 Regionális Operatív
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET
I FORRÁSOK
(lej)
megszervezés e 42
Sportstratégia
Aktuális
Székelyudvarhel
- sportiskola
- megfelelő
kidolgozása
helyzet
y és
diákjai
körülmények
felmérése
Udvarhelyszék
- városlakók
a versenyspor-
Problémák
tok
azonosítása,
gyakorlására
javaslatok kidolgozása
213
2016-2020
100.000 Helyi költségvetés
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 43
I FORRÁSOK
(lej)
Közösségi vezérelt helyi
- a hátrányos
Budvár negyed,
- roma
- életkörül-
fejlesztések (CLLD
helyzetű
Termés utca,
közösségek
mények
Program POR 2014 –
fejlesztések)
csoportok
Éltetőkút utca,
és
javulása
2020, 9. tengely
szomszédaik
- az érintett
Humán Tőke Operatív
közösségek
Program 2014-2020-5.
társadalmi
tengely.
társadalomba való beilleszkedésé nek az elősegítése
Városközpont (visszaszolgáltat
- más
ott ingatlanok)
hátrányos
integrációjána
helyzetű
k a javulása
csoportok
- városlakók
iskolázottsági szint javulása
214
2016-2020
12.000.000 Regionális Operatív
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 44
Szociális lakások építése - a visszaszolgáltatott
I FORRÁSOK
(lej)
Cserehát
- szociálisan
- lakhatási
lakónegyed
rászorulók
körülmények
ingatlanok
2016-2020
4.875.000 Állami költségvetés/ Kormányprogram
javulása
lakóinak megfelelő lakhatási körülmények biztosítása 4.TENGELY: KÖZIGAZGATÁS 45
A Polgármesteri Hivatal
- az ISO 9001-
belső folyamatainak hatékonyabbá tétele
- önkormány-
- hatékonyabb
es
zati
ügyintézés
minőségbizto-
alkalmazot-
sítási rendszer
tak
bevezetése
Városháza
- bürokrácia csökkenése
- városlakók
215
2016-2020
Helyi költségvetés, Adminisztrációs Kapacitás Operatív Program 20142020
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET 46
Szektoriális fejlesztési stratégiák
- a város fejlesztésének empirikus tapasztalatokra való helyezése, az aktuális helyzet diagnosztizálása és a reális fejlesztési irányok kijelölése
I FORRÁSOK
(lej)
- Önkormányzat
- önkormány-
- integrált,
- városlakók
zati
fenntartható
Adminisztrációs
- a város
alkalmazot-
fejlődés
Kapacitás Operatív
adminisztratív
tak
területe
2015-2016
Helyi költségvetés,
Program 2014-
- városlakók
- gazdasági ágazatok - infrastruktúra - közszolgáltatások
216
2020
PROJEKTEK
CÉLOK
BEAVATKO-
CÉLCSO-
EREDMÉNY IDŐSZAK
BECSÜLT FINANSZÍROZÁS
ZÁSI
PORT
-EK
ÉRTÉK
TERÜLET
(lej)
46
Udvarhelyszék Kistérségi
Székelyudvar-
Székelyudvarhely - önkormány-
7
Fejlesztési Stratégiájának
hely
és a környező
térségközpont
települések
elkészítése
szerepének erősítése
I FORRÁSOK
- hatékony
zati
gazdasági és
alkalmazot-
társadalmi
tak
együttműkö-
- a város és a
dés a térség
szomszédos
települései és
települések
intézményei
lakói
között
217
2015-2016
Helyi költségvetés
5.8 Kiemelt projektek Jelen
fejezet
Székelyudvarhely
fejlesztése
perspektívájából
legfontosabb,
a
projektportfólióban leírt projekteket mutatja be. A tervek fontossági sorrendjének megállapítása az alábbi kritériumok egységes figyelembevételével történik: -
a beruházás területi kiterjedése
o a lakosság szükségleteinek mértéke és természete o a fejlesztések gazdasági és szociális hatásainak hatásterülete -
a fejlesztések előkészítési szintje/a projektek érettsége
-
a fejlesztés elfogadási szintje a lakosság körében57
-
a fejlesztések forrásainak szükségessége és a szükséges források elérhetősége/rendelkezésre állása.
A fejlesztési tervek esetében elsődleges célkitűzést képez a stratégiai tervezés, ugyanis az aktualizált stratégiai dokumentumok léte létfontosságú az ágazati fejlesztések megalapozásához a fenntartható városi fejlesztések biztosítása tekintetében. Jelen fejezetben bemutatjuk a fő, jelenleg folyó vagy a legnagyobb előrehaladottsági szinttel rendelkező projekteket, melyeket elfogadott a helyi tanács vagy az intézkedés műszaki dokumentációja készül.
5.8.1. Futó projektek
1. tengely: INFRASTRUKTÚRA
1. A Székely Támadt vár romjainak megerősítése – restaurálása
A lakosság általi elfogadás a lakosság által kitöltött értékelések alapján határozzák meg, valamint a helyi közigazgatás tagjaiból és különböző szakterületek képviselői által alkotot Fenntartható Fejlődés Akciócsoport által meghatározott propritási lista értelmében. A részletes elemzések a stratégia mellékletében található.
218
A projekt leírása: A székelyudvarhelyi Székely Támadt várat a 2004-es műemlékeket feltérképező lista 529. pontja tartja számon, kódja LMI HR – II-m-A-2918. Az évszázadok során a vár számos átalakításon, romboláson, folyamatos átépítésen ment keresztül, különösen a XIX. század végén: a várfalon belül lévő épület felhúzásával egy időben szintbe hozták a falakat és területrendezés történt. A várfalakon belül a XIX. század végén épített épületben jelen pillanatban az Eötvös József Szakközépiskola működik. A várból a védelmi falak és a bástyák oldalfalai maradtak meg. Az északi bástya romos állapotban található, ellenben nem szenvedett módosulásokat a XVI. század vége óta. A többi három bástya és a védőfalak 5-9 magasak a falon kívüli jelenlegi járószinthez viszonyítva, valamint előrehaladott romos állapotban vannak annak ellenére, hogy a XIX. század végén javítva voltak. Bizonyos helyeken repedéseket és omlásveszélyt találunk. Jelen pillanatig 2 tanulmány született meg: I.
A Székely Támadt vár romjainak megerősítése - restaurálása, I.- szakasz – A
legsürgősebb megerősítési és konzerválási munkálatok az erődítmény észak-nyugati és északkeleti falait érintette. A munkálatok műszaki-gazdasági mutatóit a 34/2014-es helyi tanácsi határozat hagyta jóvá. Ezeket a legsürgősebb megerősítési munkálatokat kivitelezése jelenleg is folyik. II.
A Székely Támadt vár romjainak megerősítése - restaurálása, mely műszaki-
gazdasági mutatóit a 35/2014-es helyi tanácsi határozat hagyta jóvá, valamint a javasolt munkálatok a következők: a.) Dél-keleti fal és dél-nyugati bástya megerősítése – restaurálása /a déli torony és a kapcsolódó nyugati bástya. b.) Keleti torony megerősítése, restaurálása és Regionális forrásközpont kialakítása. c.) Külső intézkedések: A falak nedvességének csökkentése és a vízelvezetés érdekében javallott a szisztematikus területrendezés, az esővízgyűjtési és elvezetés rendszer kialakítása. Jelenleg a vár környékén a terület nem megfelelő módon rendezett, a talaj menti vízelvezetés, a falak alapjától való szigetelés 219
nincs megoldva, a falak közvetlen szomszédságában a víz a talajba szivárog közvetlenül érintkezve a falak alapzatával, így beszivárog a fal struktúrájába. Ez a két tanulmány nem kezeli egységként a várat és közvetlen környezetét. A továbbiakban a municípium kormányprogramok keretében és más közösségi támogatási rendszerekben támogatást szándékozik kapni a székelyudvarhelyi vár rehabilitálására. Finanszírozás: Helyi költségvetés Más támogatási lehetőségek: Regionális Operatív Program 2014-2020, 5. tengely. Városi környezet javítása és kulturális örökség fenntartható értékesítése, védelme és megőrzése, Beruházási prioritások 5.1. Természeti és kulturális örökség fenntartható értékesítése, védelme és megőrzése, Specifikus célkitűzés: Helyi fejlődés fellendítése a természeti és kulturális örökség fenntartható értékesítése, védelme és megőrzése által.
2. tengely: GAZDASÁG
2. A nitrát szennyezés integrált ellenőrzése Projekt leírása: A nitrát szennyezés integrált ellenőrzése céljából a polgármesteri hivatal egy platform építését indította el az istállótrágya tárolására a Cekend tetőn. A beruházás célja a város vizeinek a tisztántartása, a nitrát szennyezés csökkentése, az istállótrágya uniós normáknak megfelelő tárolása révén. Finanszírozás: Világbank, Környezetvédelmi Minisztérium
3. tengely: TÁRSADALOM
3. Kipi-Kopi Óvoda építése Projekt leírása: Napközi otthon építése 160 gyerek számára egy Székelyudvarhelyen létező épület bővítése, manzárddal ellátása és újrarendezése által a helyi fejlesztések országos programja által támogatva.
220
Az épület Bethlenfalva lakott területén helyezkedik el, a környék központi részén, közvetlenül a Bethlenfalvi útra nyílik. A munkálatokat 2008-ban kezdték. Az együttes két, funkcionálisan összekapcsolt épületből áll: az elsőt a meglévő épület újrarendezésével és manzárddal való ellátásával hozták létre az adminisztratív funkciók, étteremmel ellátott élelmezési egység és egy multifunkcionális terem számára. A második egy új épülettest (földszint, emelet és manzárd) amelyekben helyet kapnak a tevékenységek termei és pihenőtermek. Ugyanakkor külső területrendezési munkálatok is vannak az A és B épületegyüttes előtti udvar elrendezése céljából, valamint az épületek mögötti részen, ahol az épületek fő bejárata kap helyet, valamint egy sportpályát és játszóteret is berendeznek, konyhai eszközök, ételek elkészítésére és felszolgálására szükséges eszközök beszerzése, mosoda felszerelése, belső lift a konyha számára, játszótér, sportpálya, belső bútorzat, orvosi szoba és módszertani terem. Finanszírozás: Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium
4. tengely: KÖZIGAZGATÁS
4. Székelyudvarhely municípium Fenntartható Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése a 2014-2020-as periódusra (SIDU) Projekt leírása: Helyi szociális fejlesztéshez akkor lehet elérni, ha létezik a közösség diagnosztizálási szándéka, valamint annak szándéka, hogy kimondja és elfogadja azt amit diagnosztizált, ha létezik a reális problémák és szükségletek azonosításának, és a helyi erőforrások megszervezésének képessége. Egy megfelelő szintű jólét által biztosított gazdasági fejlődési forma elérése érdekében, nem kizárólag rövid vagy középtávon, hanem akár hosszú távon, a közigazgatás, a fenntartható fejlődés integrált kezelését kell támogassa, ami választ ad a társadalom aktuális szükségleteire, anélkül hogy veszélyeztetné az következő generációk perspektíváit. A fenntartható fejlődés jelenleg egy globális szintű célkitűzésnek számít. A Riói egyezmény (1992), majd a Johannesburgi egyezmény (2002) értelmében, majd újra megerősítve 221
Rióban (2012), az Európai Unió az utóbbi években elfogadott egy integrált stratégiát az aktív szerepvállalásért a gazdasági politikák fenntarthatósági elvének elfogadása érdekében – Lisszaboni stratégia I. fázis (2000), II. fázis (2005), III. fázis (2008). Az Unió ezáltal egy termékeny és igazságos társadalom felé való történő evolúciót vetít elő, biztosítva egy biztosabb és tisztább környezetet, valamint egy magas fokú életminőséget. Az újraközölt helyi közigazgatásról szóló 215/2001-es törvény 36 szakasza (2) bekezdése b.) pontja, (4) bekezdése e) pontja értelmében, a település közigazgatási, gazdasági, szociális és környezeti stratégiáját a helyi önkormányzati testület hagyja jóvá; A dokumentum létrehozásának fogalmi és jogi keretét a 2014-2020-as többéves gazdasági keretet alkotó dokumentumok határozzák meg: Partnerségi Egyezmény 2014-2020, a 2014-2020as Operatív Programok (Humánerőforrás Operatív Program, Versenyképesség Operatív Program, Technikai Segítségnyújtás Operatív Program, Hátrányos személyek támogatása Operatív Program, Nagy infrastruktúra Operatív Program), illetve a Regionális
Operatív Program 2014-2020,
amelyek előírásai szükségessé teszik a megyei jogú város társadalmi-gazdasági elemzésének szükségességét, amely alapján egy olyan integrált fejlesztési tervet lehet kidolgozni, amely megfelel a közösség szükségleteinek és célkitűzéseinek. A városok integrált és fenntartható fejlesztése egy egészséges, vonzó környezet kialakítását jelenti egy több központú urbánus struktúra kialakítása által, amely keretében biztosított a hálózatban lévő városok és fejlesztési pólusok közötti együttműködés. A környezet integrált megtervezése, funkció nélküli terek benépesítése, hanyatlásban lévő terek rehabilitálása, a zöld övezetek védelme és kibővítése (a lehetőségekhez mérten), valamint városok és környező települések közötti együttműködés megerősítése – mind egy város életszínvonalának javítására használható eszközök. Jelen dokumentum, Székelyudvarhely fenntartható fejlesztési stratégiája 2015-2020, alapot képez minden, az említett periódusban létrehozott és alkalmazott projekt számára, valamint a projektekhez szükséges vissza nem térítendő támogatások lehívására. Finanszírozás: Helyi költségvetés 5. Székelyudvarhely Megyei Jogú Város fenntartható városi mobilitási terve (PMUD)
222
A projekt leírása: A mobilitási terv egy hosszú távú szemlélet érvényesítését jelenti Székelyudvarhely megyei jogú város közlekedésének a fejlesztése tekintetében. A tervezés minden szállítási típusra vonatkozik, beleértve a személy- és áruszállítást, motorosított és nem motorosított formákat. A városi mobilitási terv egy stratégiai előrelátást javasol, amely leírja a város jövőre elképzelt fejlődési irányvonalait, amelyek mentén konkrét, mérhető célkitűzéseket fogalmaz meg. A mobilitási terv ugyanakkor magába foglalja a szállítási költségek és haszon felértékelését, beleértve a nehezen mérhető tényezőket is, mint például a levegőbe való méregkibocsátás vagy a közlekedés levegő minőségére gyakorolt hatása. A mobilitási terv célja, hogy a javasolt megoldásokban felhasznált erőforrások maximális hatékonyságot érjünk el. A mobilitási tervet a rövid távú (2017-ig) és középtávú (2020-ig) akcióterv létrehozása véglegesíti. Minden akció esetében pontosítja az alábbiakat: -
az akció rövid leírása; minden alkalmazási periódus és a globális költség elemzése; fő támogatási források (ideiglenes); érdekelt felek. Az akcióterv különbséget tesz az elsődleges nagy projektek (50 millió EUR felett) és az ennél alacsonyabb költségvetésű projektek között. A városi mobilitási terv figyelembe kell vegye a helyi közösség bizonyos igényeinek és szükségleteinek kielégítését, az elsődleges személyi jellegű kockázatok nélküli városi szállítást és közlekedés kialakítását, az állampolgárok életminőségének javítása érdekében. A szociális, környezeti és gazdasági jellegű célkitűzések és a közbiztonság terén megfogalmazott célkitűzések által fokozott hangsúly esik a fenntartható szállításra kialakítására. Ennek érdekében, a kidolgozott terv javaslatokat tesz az alábbi célkitűzések elérése érdekében:
A szállítás és mobilitás hatékony menedzsmentje
A javak és szakszerű logisztikai szolgáltatások jó elosztása
Autósforgalom korlátozása a város bizonyos részein
Tömegközlekedés támogatása 223
Alternatív szállítási eszközök támogatása
Személygépkocsi felcserélése a tömegközlekedési eszköz, gyalogos közlekedés, kerékpár, motorkerékpár vagy robogó javára
Elégséges parkolóhely, valamint roller- és kerékpár sávok biztosítása
A városi környezetben, a történelmi központban, valamint a megyei jogú város területén való széndioxid csökkentésre kidolgozott stratégiák támogatása
A tranzitforgalom egyszerűsítése azáltal, hogy a teherforgalom kikerüli a város központját Finanszírozás: Helyi költségvetés 6. Székelyudvarhely fenntartható energiafelhasználási akcióterve (PAED) A projekt leírása: A fenntartható energiafelhasználási akcióterv (PAED) egy kulcsfontosságú dokumentum, amely meghatározza azt a módot, ahogyan a helyi közösség szándékozik kapcsolódni az Európai Unió szintjén meghatározott célkitűzésekhez és egyezményekhez 2020ig, vagyis : Az üvegházhatást okozó gázak kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek), a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát 20%-ra kell növelni, az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. A 2016-2020-as periódusban a város támogatásokban szeretne részesülni energiahatékonysági projektekre a közösségi szintű projektek keretében, illetve POR 2014-2020, 3. prioritási tengely Csökkentett gázkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban, Befektetési prioritás 3.1. Az energiahatékonyság, az energia intelligens kezelésének és megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása a közinfrastruktúra keretén belül, beleértve a középületeket, a lakóházak ágazatát, Speciális célkitűzés: Az energiahatékonyság növelése a lakóépületek, középületek és a közvilágítási rendszer esetében, különös tekintettel azokra, amelyek magas fogyasztást jegyeznek. A fenntartható energiafelhasználási akcióterv (PAED) egy kulcsfontosságú dokumentum a vissza nem térítendő támogatásokhoz való hozzáférésben, valamint az energetikai ágazatban meghatározott projektek célkitűzéseinek a megvalósításában. A fenntartható energiafelhasználási akcióterv (PAED) az Európai Unió által, a Polgármesterek Egyezményén (5994 aláírója van egész Európában) keresztül legtámogatottabb dokumentum. 224
Finanszírozás: Helyi költségvetés
5.8.2. Kiemelt projektek (2016-2018) A stratégiai dokumentumok, melyek alapján a projektek létrejönnek: módosított Általános Urbanisztikai Terv és a helyi
építkezések szabályzata, jelen stratégia,
vagyis
Székelyudvarhely fenntartható fejlesztési stratégiája 2015-2020, ágazati specifikus stratégiák: fenntartható városi mobilitási terv, fenntartható energiafelhasználási akcióterv, helyi fejlesztési stratégia a hátrányos helyzetű csoportok integrálása érdekében, Székelyudvarhely megyei jogú város TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERÉNEK REHABILITÁLÁSA helyi stratégia. A továbbiakban az előbbiekben felsorolt kritériumok alapján legfontosabbnak ítélt projektek kerülnek bemutatása: 1.
Terelőút építése – észak-nyugat irányú, városi utca státussal
A projekt leírása: Székelyudvarhely térségének legfontosabb összekötő útja a DN 13A jelzésű országút, mely kapcsolatot létesít az E60 és E578 nemzetközi utakkal, jelenleg áthalad a város történelmi központján. A közlekedés a városi úthálózaton valósul meg a lakott területen belül, keskeny szélességű utcákon és menetirányban egyetlen sávval. A helyi forgalomhoz hozzáadódik a tranzit forgalom, melynek jelentős hányadát a teherfogalom képezi terelőút vagy körgyűrű híján. Így a városba beérkező utak nagyon zsúfoltak, gyakoriak a forgalmi dugók, számos közúti esemény van, a gépjárművek által okozott levegőszennyezés magas szintű és az épületek állaga is romlik a zsúfolt forgalom által okozott rezgések következtében. A terelőút összeköttetést fog létrehozni a Csíkszereda felőli bejárat (Bethlenfalvi út, 83+782 kmnél) és Szováta felőli bejárata (Orbán Balázs utca, 76+075-nél) között, a település északi felén található dombokon keresztül, kapcsolódással a Gát, Kadicsfalvi és Rét utcákkal. 225
Finanszírozás: Regionális Operatív Program 2014-2020, 3. tengely Csökkentett gázkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban, Befektetési prioritás 3.2. Széndioxid kibocsátás csökkenést támogató stratégiák támogatása minden területtípus esetében, különösen a városi környezetben, beleértve a fenntartható városi mobilitási tervek támogatását, Specifikus célkitűzés: “Széndioxid kibocsátás csökkentése városi zónában a fenntartható városi mobilitási tervek alapján”.
2. A Bethlenfalvi és a Fások utcák kereszteződésének kiépítése Székelyudvarhely megyei jogú városban
A projekt leírása: A jelenleg jelzőlámpával ellátott Bethlenfalvi út és Fások utcák kereszteződésénél jelentős a gépjárműforgalom, beleértve a teherforgalmat, ugyanis a teherforgalmi terelőút találkozási pontja a 13A úttal (Balavásár - Csíkszereda). Ebből az elágazásból még nyílik egy kapcsolódás a Bethlen negyedi tömbházakhoz, illetve a Keresztvápa lakóterülethez. A nagy fontosságú kereszteződésben találkozó utcák ütközési pontjainak kiküszöbölése és a forgalom tehermentesítése érdekében célszerű lenne egy körforgalom létrehozása. A körforgalom a következő módon jönne létre a meglévő kereszteződésben:
A meglévő közlekedési rendszer és a járdák felszámolása a Bethlenfalvi út mindkét oldalán és a Fások utcában a tervezett közlekedési rendszerbe való beillesztés érdekében.
Területvásárlás és a területen létező ingatlan elbontása.
A Lakatosok utcának a jelenlegi kereszteződés irányában húzódó utolsó szakasza felszámolása és az Árpád-patak jobb partján elhelyezkedő Lakatosok utca meghosszabbítása a kereszteződésig, ami egy körforgalmat fog képezni négy szimmetrikus utcával.
Villanyhálózat és magas feszültség módosítása.
6 m széles gyűrű alakú úthálózat, biztonsági gyűrű és központi gyűrű, elválasztó szigetek és járdák kiépítése. 226
Finanszírozás: Regionális Operatív Program 2014-2020, 3. tengely Csökkentett gázkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban, Befektetési prioritás 3.2. Széndioxid kibocsátás csökkenést támogató stratégiák támogatása minden területtípus esetében, különösen a városi környezetben, beleértve a fenntartható városi mobilitási tervek támogatását, Specifikus célkitűzés: “Széndioxid kibocsátás csökkentése városi zónában a fenntartható városi mobilitási tervek alapján”.
3. A poliklinika D és E épületszárnyának rehabilitálása és modernizálása
A projekt leírása: A poliklinika D (S+P+2E) és E (S+P+2E) épületszárnyának rehabilitálása és modernizálása az épületek rehabilitálására, modernizálására és felszerelésére vonatkozik a járóbeteg orvosi szolgáltatások javítása és az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése érdekében. Székelyudvarhely járóbeteg szakellátása kiszolgálja az egész Udvarhely mikrorégiót, nem csupán a város lakosságát. A projekt keretében a járóbeteg szakellátás minden szekciója keretén belül sor kerül módosulásokra/modernizálásra az alábbiak szerint: különböző szakorvosi vizsgálói, kezelők, a vizsgálókhoz és kezelőkhöz kapcsolódó várótermek, programáló és nyilvántartó irodák, speciális gyógyszerek gyógyszertára, orvosi személyzet kiegészítő termei, tisztálkodási és takarítási egységek. Ugyanakkor a poliklinika személyzete által szolgáltatott adatok alapján sor kerül a szükséges felszereléssel való ellátásra: tisztálkodási egységek felszerelése, orvosi felszerelések, berendezések és műszerek, bútorzat. A járóbeteg szakellátás két épületszárnya (D és E) esetében az épületek konkrét rehabilitálási munkálataira is sor kerül. Finanszírozás: Regionális Operatív Program 2014-2020, 8. tengely Szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, Beruházási prioritás 8.1. Egészségügyi és szociális létesítmények, melyek hozzájárulnak az országos, regionális és helyi szintű fejlesztéshez, az egészségi állapotban létező egyenlőtlenség csökkentése által és támogatja a társadalmi integritást a szociális, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által, illetve az intézmény-alapú 227
gondozási rendszerről való áttérést a közösségi szintén megvalósuló szolgáltatásokhoz. Speciális célkitűzés: „Az egészségügyi, közösségi és másodlagos szolgáltatásokhoz fokozott hozzáférés , különösen a szegény és elszigetelt zónákban”. 4. Sportterem építése az Orbán Balázs Gimnáziumban
A projekt leírása: Annak érdekében, hogy az oktatási-nevelési tevékenység megfelelő körülmények között történjen az Orbán Balázs Gimnáziumban, szükséges egy sportterem létesítése. Az iskola épületét az 1980-as években építették, nem rendelkezik sportteremmel, így a sportoktatáshoz és az egészséges életre való neveléshez szükséges infrastruktúra nincs biztosítva az oktatási intézményben. Székelyudvarhely megyei jogú város helyi önkormányzata számára lényeges célkitűzésnek számít a sporttevékenységek gyakorlásához és rekreációs tevékenységekhez szükséges infrastruktúra biztosítása, beleértve a sportolás támogatását a gyerekek és fiatalok körében. Így, a sportinfrastruktúrába való beruházás lehetővé teszi az iskolai és iskolán kívüli sporttevékenység kapacitásnövelését, az ideális lehetőség lenne a sport és az egészséges életvitel fontosságára való tudatosításhoz. Finanszírozás: Regionális Operatív Program 2014-2020, 10. prioritási tengely Oktatási infrastruktúra javítása, 10.1. tengely Oktatás és képzési befektetések, beleértve a szakoktatást, élethosszig tartó kompetenciaszerzés és tanulás biztosítása az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése által. Speciális célkitűzés: ”A részvételi szint növelése az időszakos és kötelező oktatásban, tekintettel az oktatási rendszer korai elhagyásával
különös
súlyosan veszélyeztetett gyerekek esetében”.
5. Az elhanyagolt urbánus zónák integrálása és az elszegényedéssel
és társadalmi
kirekesztéssel veszélyeztetett települések számának csökkentése a közösségi szinten irányított helyi fejlesztések által 228
A projekt leírása: A CLLD egy eszköz az integrált fejlesztés támogatására, és a közösségnek a helyi fejlesztésekbe történő bevonására helyi partnerségek létrehozása által. Ez utóbbinak feladata az integrált fejlesztési stratégia kidolgozása és gyakorlatba ültetése, a partnerség támogatásban részesül hosszú távon, valamint döntésképességgel rendelkezik az alapok elosztása tekintetében. A 20.000-nél nagyobb lakossággal rendelkező településeket célozza meg, kistérségekre összpontosít. A helyi akciócsoportok felelősségi körébe tartozik az integrált fejlesztési terv kidolgozása, amely a kijelölt zónák fejlesztését célozza meg. A CLLD egy eszköz, mely keretében a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentésére lépnek érvénybe intézkedések. A projekt az alábbi szükségletekre ad választ: megfelelő lakhatási körülményekhez való csökkent hozzáférés, oktatási infrastruktúrához és forrásokhoz való csökkent hozzáférés, foglalkoztatáshoz és foglalkoztatási lehetőségekhez való csökkent hozzáférés, minőségi orvosi szolgáltatásokhoz való csökkent hozzáférés, a veszélyeztetett területeken és elhanyagolt urbánus zónákban azonosított hátrányos helyzetű csoportok magas fokú elszegényedési és társadalmi kirekesztettségi kockázata. A CLLD célkitűzése a társadalmi integrálás és Románia városai perifériára szorult közösségeinek fejlesztése az alulról felfelé történő összefogás ösztönzésével. A CLLD alapját öt alapelv képezi. Így a megközelítés azokat a helyi fejlesztési erőfeszítéseket támogatja, amelyek: 1. a kistérségeket célozza meg 2. a közösség kezeli a helyi akciócsoportok által (GAL); 3. helyi integrált és a térség függvényében több ágazatot felölelő fejlesztési stratégia által lépik érvénybe (SDL), melyek tervezése a fejlesztési potenciálok és a helyi szükségletek figyelembe vételével történik; 4. innovatív elemeket tartalmaz; 5. hangsúlyozott a hálózat együttműködése; A helyi partnerség (helyi akciócsoport - GAL) által lefedett kistérségek az alábbi feltételeknek kell megfeleljenek egyidőben: 229
o lakossága száma 20.000 és 150.000 között van o koherensek kell legyenek (egységes) gazdasági, szociális és fizikai szempontból. A terület változhat forma és elhatárolás szempontjából: lehet szó egy város egyetlen zónájáról (például – egy lakótömbökkel teli gettó típusú zóna), viszont változhat más ilyen típusú zónák keretében. A zóna pontos kijelöléséről a helyi akciócsoport dönt.
A CLLD által támogatott projektekbe foglalt beruházások integrált jellegűek kell legyenek, komplementaritás és a szinergia elvei alapján, összpontosítva mind a lakhatási infrastruktúrára (szociális lakások), az oktatási és szociális infrastruktúrára (egészségügy, szociális szolgáltatások), mind pedig a foglalkoztatottság ösztönzésére vonatkozó intézkedésekre. A CLLD típusú beruházások pénzügyi forrásait a Regionális Operatív Program 2014-2020 támogatásai képezik – 9. prioritási tengely „Az urbánus környezet hátrányos helyzetű közösségei gazdasági és szociális felzárkóztatásának a támogatása”, valamint a Humántőke Operatív Program 2014-2020 – 5. prioritási tengely „Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések”.
Regionális Operatív Program, 9. prioritási tengely – Az urbánus környezet hátrányos helyzetű közösségei gazdasági és szociális felzárkóztatásának a támogatása, 9.1. Közösségi szinten irányított helyi fejlesztések.
Specifikus célkitűzés: Az elszegényedéssel és társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztetett személyek számának csökkentése integrált intézkedések által.
Projekt típusok/ integrált akciók:
1. Lakhatási infrastruktúra beruházásai – szociális lakások rehabilitációja/modernizálása, építése; 2. Egészségügyi, szociális szolgáltatások beruházásai – az egészségügyi-szociális közösségi központjainak rehabilitációja/modernizálása; 3. Oktatási infrastruktúra beruházásai – oktatási intézmények építése/rehabilitációja/modernizálása; 4. A hátrányos helyzetű közösségek leromlott állapotban lévő urbánus tereinek területrendezése, valamint különböző szociális, közösségi, kulturális, kikapcsolódási és sport tevékenységeknek és rendezvényeknek helyet adó épületek építése/rehabilitációja/modernizálása; 5. Közösségi terek létesítése/rehabilitációja/modernizálása (nem modernizált utcák, beleértve a közművek rehabilitációja/modernizálása, nem rendezett zöld övezetek, elhagyatott telkek, gyalogos és kereskedelmi zónák stb.); 230
6. A szociális gazdasági vállalatok infrastruktúrájának létrehozása/eszközökkel ellátása. Kedvezményezettek: A helyi önkormányzat, az intézmények, helyi gazdasági közeg, civil szféra, az illető hátrányos zóna helyi képviselői által alkotott GAL (Helyi akciócsoportok).
Humántőke Operatív Program, 5. prioritási tengely –
Közösségi szinten irányított helyi
fejlesztések.
Speciális célkitűzés 5.1 “A hátrányos helyzetű közösségek elszegényedéssel és társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztetett személyek számának csökkentése (roma és nem roma közösségek) a 20.000-nél nagyobb lakossággal rendelkező településeken, összpontosítva a roma kisebbséggel rendelkező településekre, integrált intézkedések életbe léptetésével a CLLD program keretén belül” .
Érintett célközönség:
-
Roma
kisebbséghez
tartozó
lakossággal
rendelkező
hátrányos
helyzetű
közösségek
elszegényedéssel és társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztetett személyei -
A hátrányos helyzetű közösségek elszegényedéssel és társadalmi kirekesztettséggel veszélyeztetett személyei (nem roma közösségek)
-
Közösségi szinten létrehozott szolgáltatások személyzete
-
Roma kisebbséghez tartozó személyek A CLLD életbe léptetésének szakaszai:
I. fázis – Felhívás helyi fejlesztési stratégia létrehozására (SLD) és a GAL megalakítására, a projektjavaslat első felhívását képezi, amelyet követően kiválasztják a hátrányos helyzetű urbánus zónákat, egy DLRC partnerségi egyezmény igazolásának feltételével a következő résztvevők között: - helyi önkormányzat - egy nonprofit szervezet (nonprofit szervezetcsoport) - egy gazdasági szereplő Ebben a fázisban, a POCU a GAL létrehozásához és a helyi fejlesztési stratégia megvalósítása előzetes tevékenységeihez szükséges összegeket rendelkezésre bocsátja, beleértve a helyi fejlesztési stratégia létrehozását.
II. fázis – Felhívás a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztására (SLD). Ebben a fázisban létrejön egy kiválasztó bizottság a MMFPSPV, MS, MEN, AMPOCU, AMPOR, AMPOC, CNCD 231
intézmények, Roma közösség kapcsolattartó pontja, FSE egyéni szervezete keretében működő hátrányos helyzetű közösségek integrálására szakosodott képviselői és más relevánsnak talált egységek képviselőinek részvételével. A CCLD stratégiák kiválasztásának folyamatában a stratégia célkitűzései, intézkedései és az akcióterv vagy projektlista koherenciájának biztosítását követik, valamint a stratégia életbe léptetésének szereplői partnerségi kapcsolatát. Minden stratégiát egy projektlista követ, amelyek által a GAL a célkitűzések elérését tervezi.
III. fázis – A jóváhagyott CLLD stratégia integrált intézkedési csomagjának kiválasztása. A stratégia kiválasztását és jóváhagyását követően, a GAL 6 hónapos határidőn belül elfogadja az integrált intézkedési csomagot és az irányító hatóság képviselőiből álló kiválasztó bizottság elé terjeszti (Humántőke Operatív Program, Regionális Operatív Program). A végső jóváhagyás a kiválasztó bizottság felelősségi körébe tartozik
(Humántőke Operatív Program, Regionális
Operatív Program). 6. Építészeti – környezeti minőség növelése, hőháztartás javítását célzó rehabilitáció, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának modernizálása
A projekt leírása: A javasolt projekt célja az épület energetikai rehabilitációja, beleértve a hőszigetelést, a fűtési rendszert és a világítási rendszer és hálózat rehabilitációját (jellemző energiahatékonysági intézkedések). A projekt tartalmazza a díszterem felújítását, beleértve a festett kazettás mennyezetet. Finanszírozás: Regionális Operatív Program POR 2014-2020, 3. prioritási tengely Csökkentett gázkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban, Befektetési prioritás 3.1. Az energiahatékonyság, az energia intelligens kezelésének és megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása a közinfrastruktúra keretén belül, beleértve a középületeket, a lakóházak ágazatát, Speciális célkitűzés: Az energiahatékonyság növelése a lakóépületek, középületek és a közvilágítási rendszer esetében, különös tekintettel azokra, amelyek magas fogyasztást jegyeznek.
7. Székelyudvarhely megyei jogú város tömbházainak termikus rehabilitációja 232
A projekt leírása: A termikus rehabilitáció munkálatainak célja az 1990 előtt épült tömbházak energiahatékonyságának növelése, olyan módon, hogy a fűtési energia legkevesebb 40%-kal csökkenjen az energetikai tanúsítvány által nyilvántartott fogyasztásból (de nem több, mint 100kWh/m2/év). Az 1990 előtt épült tömbházak a legkevésbé hatékony épületek energiafogyasztás szempontjából. Az energiafogyasztás nagyobb a lakóépületek gyenge hőszigetelése, nem hatékony, elavult és elhanyagolt állapota következtében. A beruházás keretében javasolt intézkedések a következők:
az épület borítása, vakolása, tetőszerkezetének termikus izolációjának és hidroizolációjának feljavítása (külső falak, ablakok, asztalosmunkák, felső borítás, talaj menti borítás), beleértve a megerősítő intézkedéseket;
a
közös
épületrészekben
a
fénycsöves
és
izzó
világítótestek
kicserélése
magas
energiahatékonyságú és hosszú élettartamú világítóestekre;
energiafogyasztás irányítórendszerének életbe léptetése: villamos energia kezelésére szolgáló intelligens rendszerek beszerzése és beszerelése,
minden olyan jellegű tevékenység, amely a projekt célkitűzéseinek megvalósításához vezet (liftek és áramkörök kicserélése a közös épületrészekben – lépcsőházak, alagsor, a berendezések szerelési és bontási munkálatai, felszerelt berendezések, homlokzat javítása stb.) Finanszírozás:
60% EU-s alapok:
Regionális Operatív Program POR 2014-2020, 3. prioritási tengely Csökkentett gázkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban, Befektetési prioritás 3.1. Az energiahatékonyság,
az
energia
intelligens
kezelésének
és
megújuló
energiaforrások
felhasználásának támogatása a közinfrastruktúra keretén belül, beleértve a középületeket, a lakóházak ágazatát, Speciális célkitűzés: Az energiahatékonyság növelése a lakóépületek, középületek és a közvilágítási rendszer esetében, különös tekintettel azokra, amelyek magas fogyasztást jegyeznek. 40% helyi költségvetés a lakószövetségek hozzájárulásával; 233
8. Meleg víz napenergiával való előállítása a Városi Kórházban
A projekt leírása: A Meleg víz napenergiával való előállítása a Városi Kórházban projekt műszaki-gazdasági mutatóit az 5/2011-es helyi tanács határozata hagyta jóvá. Székelyudvarhely megyei jogú város támogatásokban kíván részesülni kormányprogramok és különböző uniós támogatási rendszerek keretében, illetve más, a beruházásokat megvalósító alapokból. Következik a megvalósíthatósági tanulmány aktualizálása és a DALI létrehozása a projekt megvalósítása érdekében. Finanszírozás: Regionális Operatív Program POR 2014-2020, 3. prioritási tengely Csökkentett gázkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban, Befektetési prioritás 3.1. Az energiahatékonyság, az energia intelligens kezelésének és megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása a közinfrastruktúra keretén belül, beleértve a középületeket, a lakóházak ágazatát, Speciális célkitűzés: Az energiahatékonyság növelése a lakóépületek, középületek és a közvilágítási rendszer esetében, különös tekintettel azokra, amelyek magas fogyasztást jegyeznek.
9. Sportpálya létrehozása a Cserehát lakónegyedben
A projekt leírása: A Cserehát lakótelep lakói életminőségének a javítása, szabadidős programok megszervezésére alkalmas létesítmény, az önkormányzat által tervezett
multifunkcionális
sportpálya. Finanszírozás: Helyi kötségvetés
10. Kikapcsolódási infrastruktúra rehabilitációja: vízvezeték és szennyvíz hálózati rendszer kibővítése Szejkefürdőn
234
A projekt leírása: A megvalósíthatósági tanulmányt a 82/2012-s helyi tanácsi határozat hagyta jóvá. A műszaki-gazdasági mutatók és a projekthez kapcsolódó elszámolható kiadásoknak a 83/2012-s helyi tanácsi határozattal való jóváhagyását követően a projektet előterjesztették a Központi Regionális Fejlesztési Hatósághoz
támogatás jóváhagyása céljából a Regionális
Operatív Program 2007-2013 keretén belül, 5. prioritási tengely „Turizmus támogatása és fenntartható fejlesztése” – beavatkozási terület 5.2 „Turisztikai infrastruktúra létrehozása, bővítése, modernizálása a természeti erőforrások értékesítése és turisztikai szolgáltatások minőségének növelése érdekében”. A projekt a Központi Regionális Fejlesztési Hatóság által vezetett támogatási kérelmek speciális nyilvántartó jegyzékében a C/62/5/5.2/1025/25.10.2012-s számmal volt iktatva a Regionális Operatív Program 2007-2013 támogatási rendszer keretében. A projekt nem részesült támogatásban a Regionális Operatív Program 2007-2013 keretében. A közművesítés biztosítása rendkívül fontos a szejkefürdői mofetta működésbe helyezéséhez, melynek a rehabilitálása részben megvalósult a PHARE CES 2004-2006-es program keretében: „Nagy méretű, regionális infrastrukturális tervek” (támogatási vonal RO 2006/018-147.04.01) „Borvizek útja”. A villamos energiával való ellátás és a belső munkálatok megvalósultak. Szükséges az ivóvízhálózat megvalósítása, valamint elképzelés szerint a szennyvizet egy biológiai tisztító gyűjti össze. Az előző évek ivóvízforrás felkutatására irányuló munkálatai nem voltak sikeresek. Az ivóvíz biztosítására egyedüli lehetőség a székelyudvarhelyi hálózat kivezetése. Finanszírozás: Regionális Operatív Program 2014-2020, 5. prioritási tengely Az urbánus környezet javítása, illetve a kulturális örökség fenntartható megőrzése, védelme és értékesítése. Beruházási prioritás 5.2. Az urbánus környezet javítására, városok revitalizálására, a barnamezős ipari területek regenerálására és dekontaminálására, a légszennyezés csökkentésére, zajszennyezés csökkentését támogató akciókra irányuló intézkedések. Specifikus célkitűzés: „A kis, közepes és Bukarest municípiumban található leromlott állapotú, üres és használaton kívüli területek és felületek feljavítása, tehermentesítése és új funkcióval ellátása”.
235
11. A Szejkefürdői strand rehabilitációja és modernizálása
A projekt leírása: A projekt szerves részét képezi a projekt portfóliónak, a 17. pozíciónál helyezkedik el: Szejkefürdő integrált rehabilitációja és fejlesztése Székelyudvarhely megyei jogú város turisztikai infrastruktúrafejlesztés és örökségmegőrzés terén kialakított képének megvalósítása érdekében Szejkefürdő rehabilitációja prioritásként kezelt projektként szerepelt Székelyudvarhely fenntartható városfejlesztési stratégiájában a 2008-2015ös periódusban, a szabadidős infrastruktúra és turizmus fejlesztése keretén belül. Szejkefürdő rehabilitációs és modernizálási terve által javasolt munkálatok célja modern szabadidős szolgáltatások biztosítása a turisták és a helyi lakosság számára. Az ügyvezető a strandot a kapcsolódó épületekkel együtt bérbe adta 2015. végéig. A létesítmény egy 8.637m2 (3975+4662) nagyságú területen helyezkedik el. A bérbe adott épületek alapfelülete a következő: C1- Szivattyúház – 23 m2 C2- Beton talapzat – 96 m2 C3- Az ásványvízforrás épülete – 133 m2 C4- A szejkei fürdő épülete a kezelővel – 170 m2 C5- Öltöző (jelenleg raktár) – 36 m2 C6- Úszómedence 2 méretben (felnőttek és gyerekek) – 1343 m2 Szejkefürdő rehabilitációjára és modernizálására javasolt munkálatok a következők:
A C4 épület rehabilitációja és modernizálása – a szejkei fürdő épülete a kezelővel – 170 m2, beleértve a hőközpont épülete (újraépítés adott esetben – szakvéleményezés után)
A 2 méretű úszómedence feljavítása (felnőttek és gyerekek) – min 25m x10 m, a
medencéből való vízveszteség megakadályozása érdekében;
A 2 méretű úszómedence befedése (felnőttek és gyerekek) – min 25mx10 m, víz
felmelegítése szűrőberendezéssel és visszaforgatással, a működési periódus meghosszabbítása 236
olyan módon, hogy a a strandszezon min.6 hónap legyen, esetleg teljes évben működjön, beleértve a telet is;
a ruhamegőrzők, öltözők és mosdók terének kialakítása;
egy 20-78 m2 nagyságú ásványvizes fűtött medence létrehozása;
teraszok kialakítása;
szisztematikus területrendezés, a szükséges közművesítéshez való hozzáférés és
kapcsolódás biztosítása a teljes felületen;
mini futball pálya kialakítása kézilabda, röplabda és kosárlabda funkciókkal ellátva;
kempingzóna kialakítása;
a szabadidős zónát kiszolgáló épületek létesítése. Finanszírozás: Helyi költségvetés/PPP partnerségek/Befektetők/ Regionális Operatív
Program 2014-2020, 5. prioritási tengely Urbánus környezet felújítása és a kulturális örökség megőrzése, védelme és értékesítése. Befektetési prioritás 5.2. Az urbánus környezet javítására, városok revitalizálására, a barnamezős ipari területek regenerálására és dekontaminálására, a légszennyezés
csökkentésére,
zajszennyezés
csökkentését
támogató
akciókra
irányuló
intézkedések. Specifikus célkitűzés: „A kis, közepes és Bukarest municípiumban található leromlott állapotú, üres és használaton kívüli területek és felületek feljavítása, tehermentesítése és új funkcióval ellátása”.
12. A székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceum rehabilitációja, modernizálása és felszerelése A projekt leírása: A Tamási Áron Elméleti Líceum épülete megtalálható Hargita megye műemlékeinek listáján a HR-II-m-B-12897 kóddal. A terület és az épületek a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonában vannak. A Tamási Áron Elméleti Líceum három különböző épületszárnyból áll: a fő szárny 4 szinttel és a két kisebb épületszárny a főépületszárny két végében van elhelyezve. A két kisebb épületszárny a fő szárnyhoz két, a földszint szintjén elhelyezkedő kapcsolódási szárnnyal kapcsolódik. Jelenleg a Tamási Áron Elméleti Líceum mindhárom épületszárnyban működik. A fő épületszárny két 237
végében elhelyezkedő A és B épületszárnyak majdnem szabályos négyzet alakúak néhány, a hátsó homlokzaton kiálló csatolást kivéve. Struktúrájuk a fő szárnyéhoz hasonló. Szakértői vizsgálat az épület strukturális elemei leromlott állapotát állapította meg. Az észlelt lerombolódások és meghibásodások következtében, egy sor beavatkozást időben elvégeztek az épületen. Ezek a beavatkozások megőrizték az épület állagát, ellenben nem járultak hozzá reálisan az épületegyüttes rehabilitációjához. A leglényegesebb munkálatokat 2013-as év folyamán végezték: kijavították a teljes tetőszerkezetet és kicserélték teljes egészében a cserepeket 587.545,55 lej értékben (Római-katolikus Státus Alapítványtól kapott 641/13.01.2014-es számmal iktatott értesítés értelmében). A projekt keretében javasolt beavatkozások magukba foglalják a restaurálási műszaki munkálatokat, a lerombolódás okainak eltávolítását és a Tamási Áron Elméleti Líceum teljes épületegyüttesének értékesítését. A restaurálási műszaki munkálatok a líceum épületének összes strukturális (falak, emeletek, tetőszerkezet, belső lépcsők) és nem strukturális (padlózat, vakolat és külső és belső festés, asztalosmunkák, a struktúra külső és belső díszítése, színes mázas terrakotta díszítés, a fém és műkő korlátok, stb.) tényezőjére kiterjednek. A projekt tárgyát képezi a lerombolódás okainak eltávolítása, melyeket javarészt a meggyűlt és nem megfelelően elvezetett esővíz, a munkálatok során használt nem megfelelő alapanyagok használata, valamint az építkezési és javítási munkálatok téves kivitelezési technikáinak alkalmazása okoz. Jelenleg az oktatási intézménynek több teremre lenne szüksége, mint amennyi a rendelkezésükre áll, így az A szárny padlásterében több terem létrehozása is szerepel a tervben. A líceum tevékenységének megfelelő működése érdekében, a tervben szerepel új mosdók létrehozása, valamint a meglévők felújítása. A külső munkálatok a líceum épületének értékesítésére összpontosítanak (megfelelő területrendezés az épület körül és a kiindulási szint visszaállítása, megfelelő burkolatú járdák kialakítása, zöld övezetek és nem utolsó sorban az épület külső megvilágításának felújítása), ugyanakkor az esővíz begyűjtése és elvezetése biztosítására nyitott sáncok és megfelelő lejtők kialakítása. Finanszírozás:
Regionális Operatív Program 2014-2020, 5. prioritási tengely 238
Urbánus környezet felújítása és a kulturális örökség megőrzése, védelme és értékesítése. Befektetési prioritás 5.1. Természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme és fejlesztése, Specifikus célkitűzés: „Helyi fejlesztések fellendítése a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme és fejlesztése által” Regionális Operatív Program 2014-2020, 10. prioritási tengely, Oktatási infrastruktúra javítása, 10.1. tengely Oktatás és képzési befektetések, beleértve a szakoktatást, kompetenciaszerzés és tanulás biztosítása az oktatási és képzési
élethosszig
infrastruktúra fejlesztése által.
Speciális célkitűzés: ”A részvételi szint növelése az időszakos és kötelező oktatásban, tekintettel az oktatási rendszer korai elhagyásával
tartó
különös
súlyosan veszélyeztetett gyerekek esetében”.
13. A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium rehabilitációja és modernizálása A projekt leírása: Tekintettel arra, hogy ez a beruházási objektum a 2007-2013-as periódusban nem részesült támogatásban európai uniós alapokból, valamint kizárólag sürgősségi jellegű munkálatokat hajtottak végre ebben a periódusban, támogatási kérés előterjesztése érdekében a Regionális Operatív Program 2014-2020 keretében, 10. prioritási tengely „Oktatási infrastruktúra javítása”, vagy az 5. prioritási tengely „Urbánus környezet felújítása és a kulturális örökség megőrzése, védelme és értékesítése” keretében, az önkormányzat szolgáltatási szerződés kötését tervezi a DALI aktualizálása érdekében. Finanszírozás:
Regionális Operatív Program 2014-2020, 5. prioritási tengely
Urbánus környezet felújítása és a kulturális örökség megőrzése, védelme és értékesítése. Befektetési prioritás 5.1. Természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme és fejlesztése, Specifikus célkitűzés: „Helyi fejlesztések fellendítése a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme és fejlesztése által” Regionális Operatív Program 2014-2020, 10. prioritási tengely, Oktatási infrastruktúra javítása, 10.1. tengely Oktatás és képzési befektetések, beleértve a szakoktatást,
239
élethosszig tartó kompetenciaszerzés és tanulás biztosítása az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése által. Speciális célkitűzés: ”A részvételi szint növelése az időszakos és kötelező oktatásban, különös tekintettel az oktatási rendszer korai elhagyásával súlyosan veszélyeztetett gyerekek esetében”.
14. Kerékpárút építése Székelyudvarhely megyei jogú város teljes területén
A projekt leírása: A projekt megvalósítása érdekében szükséges a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése „Kerékpárút építése Székelyudvarhely megyei jogú városban” - Megvalósíthatósági tanulmány. Székelyudvarhely megyei jogú város törődik a környezet minőségének javításával a kevésbé légszennyező és biztonságos szállítás és közlekedés támogatásával, mely kerékpáros közlekedésre kijelölt sávok létesítésével valósulhat meg. A sávok kiválasztása és kijelölése alkalmával figyelembe kell venni a lényeges területek összekötő útvonalait: lakónegyedek, lakott területek, közigazgatási központ, kulturális, oktatási és szórakozási intézmények. Mindezeket részletezi a városi mobilitási terv.
Finanszírozás: Regionális Operatív Program 2014-2020, 3. prioritási tengely Csökkentett gázkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban, Befektetési prioritás 3.2. Szén-dioxid kibocsátás csökkenést célzó stratégiák támogatása minden területtípus esetében, különösen a városi környezetben, beleértve a fenntartható városi mobilitási tervek támogatását a fenntartható városi mobilitási tervek alapján”.
15. Székelyudvarhely történelmi városközpontjának rehabilitációja: Az integrált projekt három alprojektre bontható:
240
1. alprojekt: A történelmi központ/Városháza tér, Kossuth utca, a vár környezetének újjáélesztése/rehabilitációja/újjáépítése: legjelentősebb/elsődleges városfejlesztési tényező A vizsgált terület a következő közterületeket foglalja magába: Kossuth Lajos utca, Városháza tér, Márton Áron tér, Kőkereszt tér, Bethlen Gábor utca, Mihály udvar, Szűcs udvar, Csizmadia-udvar, Eötvös József utca, Tompa László utca, Tó utca, Attila utca, Kornis Ferenc utca, Vár utca, Petőfi Sándor utca. – megközelítőleg 4,84 ha. Ahhoz, hogy ennek megvalósítására vissza nem térítendő támogatást lehessen igényelni, a 28/2008-as kormányhatározat szerint össze kell állítani a beruházások műszaki-gazdasági dokumentációját, majd jóvá kell hagyni azt. A vizsgált területre vonatkozó általános irányelvek az Integrált Városfejlesztési Terv és a Fenntartható Fejlesztési Stratégia alapján:
- A történelmi központot az épített örökségre alapozott turizmus célpontjának tekintjük. - Közintézmények által körülhatárolt terület (városháza, bíróság, oktatási intézmények stb.), mely az egész várost meghatározó városfejlesztési rehabilitációs gócpontot jelent. - Tanulmányozás tárgya a közúti forgalom átalakítása olyan módon, hogy a központon áthaladó autós forgalmat ki lehessen zárni a történelmi központ körzetéből. Javasoljuk egyirányú utcák létrehozását olyan módon, hogy az észak-dél irányba történő áthaladó forgalom megszűnjön, illetve a kelet-nyugat irányba történő áthaladó forgalom ne érintse a vár környékét. A városközpont széleinél található csomópontoknál, ill. találkozási pontoknál javasoljuk a városközpontot elkerülő, ellentétes irányban haladó útvonalak létesítését, ezzel is a városközpont autós megközelítésének elkerülésére buzdítva a lakosságot. - Tanulmányozás tárgya a parkolóhelyek létesítésének lehetősége a történelmi központot övező széleken, valamint mélygarázsok kialakítása a történelmi központban, a központi utcákon való parkolás megszüntetésének erdekében. - Bicikli utak létesítése: minimálisan a PUG 2014 által meghatározott mértékben. Javasoljuk a biciklisforgalom kialakítását a Városi Mobilitási Tervnek megfelelően.
241
- A felújított terek és az átszervezett forgalom a gyalogos forgalomnak kedvez, különösen a Városháza tér, Kossuth Lajos utca, valamint a Székelytámadt vár közvetlen környezete, valamint kiemelt fontosságú a gyalogos forgalmi hálózat kiépítése. - Tanulmány részét képezi a közszállítási infrastruktúra integrációjának megvalósítása. - Elemezni a történelmi központ rehabilitációjának lehetőségét, újjáépítési beavatkozásainak szakaszokban történő megvalósítását.
2. alprojekt: Új gyalogos útvonalak megnyitása és kialakítása: másodlagos városfejlesztési tényező Szükséges a tömbösített létesítmények (kartell) újragondolása, rehabilitációja a kihasználatlan területek hasznosítása által, valamint a tömbösített létesítményeken keresztül kizárólag gyalogos forgalom számára elérhető útvonalak megnyitásával. Az új gyalogos útvonalak megnyitásával és kialakításával behatolhatunk az „átláthatatlan/homályos” kartellbe, és az útvonalak által kereskedelmi létesítményekkel lehet összekötni. Így újjáéleszthető a „rövidítések” (célpontok összekötése) tradíciója a gyalogos forgalom megkönnyítése érdekében, ugyanakkor kiaknázható egy rejtett infrastrukturális és turisztikai potenciál.
a.
A Kossuth Lajos 20. szám és a Hársfa sétány 22. szám udvarainak összekötése által (mely
valamikor létezett) egy új gyalogos útvonal nyitható, mely meghosszabbítható a Küküllő partjáig a gát jobb oldalán. Ezen a területen – kihasználva a gát szerkezetét – létesíthető a két partot összekötő könnyű szerkezetű gyalogosútvonal, ezáltal gyalogosforgalom kötné össze a központi parkot és a Kossuth Lajos utca középső részét. Az útvonal érintené a Sziget utcai kis élelmiszerpiacot, mely a sétány mentén közérdeklődés tárgyát, egy esetleges célpontot képezne. kb. 3948 nm b.
Gyalogos forgalom megvalósítása a Kossuth Lajos utca és a Baróti Szabó Dávid utca
között lévő tömbösítés megnyitásával, egy oldalági gyalogos utca létesítésével, mely a Márton Áron térbe nyílik és a történelmi központot keresztülmetszi. kb. 1806 nm
242
c.
A Bethlen Gábor és a Vár utca közötti szegmensen a Varga patak (a Küküllő bal oldali
oldalága) a nyilvánosság számára elérhetetlen agyagmederbe van szorítva. A városháza épülete a patak felé orientálódik: a jelen állapotban méltatlanul eldugott, ám építészeti szempontból jelentős urbanisztikai tényező, a Szent István terem homlokzata a patak felé néz. A Varga patak medrének rehabilitációja, újjáélesztése valósulhat itt meg egy gyalogos útvonal létesítésével a patak mentén, melyet a két végén az úthálózathoz lehet csatlakoztatni, illetve az új útvonal létesítésével megközelíthető a városháza. A városháza nyugati szomszédságában egy nyilvános kereskedelmi udvar létesíthető, mely a Tompa László utcához kapcsolódik, valamint az Eötvös József utcához az illető udvar nyilvánossá tételével. Az újonnan létesített gyalogos útvonalak kereszteződésében a tömbösített létesítmény keretén belül létrehozható egy kis terecske, mely a városháza északi homlokzatára új rálátást biztosít. kb. 2370 nm
d.
A Bethlen Gábor utcából nyíló Mihály udvar és Szűcs udvar jelentős kereskedelmi és
turisztikai potenciállal rendelkeznek, valamint kismértékű módosításokkal integrálhatók a környék gyalogosforgalmába, és létrehozhatók a Tábor negyedet és a központot összekötő gyalogos rövidítők. Ugyanakkor a József Attila utca – a Sarkantyú utca és a Csizmadia-udvar felszabadításával és a gyalogos forgalom kialakításával – átadható a gyalogos forgalomnak a középkori városok gyalogos utcáinak mintájára, mely kedvelt mind a turisták, mind a helyi lakosság körében. A Csizmadia-udvar és a Mihály udvar gyalogos fogalommal való összekötése, valamint a környező utcákkal való kapcsolódása jelentősen hozzájárul a gyalogos forgalom megkönnyítéséhez, tehermentesítéséhez. kb. 1970 nm
e.
A Székelytámadt vár jelen állapotában kihasználatlan turisztikai célpont, ellenben jelentős
potenciállal rendelkezik ebben a tekintetben. Javasoljuk a várat gyűrűként körülvevő gyalogos sétány létrehozását, valamint ennek minél több ponton való összekötését a falak mentén a környező utcákkal (Tompa László utca, Kornis Ferenc utca, Attila utca, Tó utca). Kedvező lenne, minden sarokbástyánál, valamint a régi és új kapcsolódási pontoknál egy-egy szélesítést, kisebb teret létesíteni, melyet gyalogos útvonal köt össze a környező utcák gyalogosforgalmával. 243
kb. 4814 nm 3. alprojekt: Az utcák/a történelmi központot övező területek modernizálása: másodlagos városfejlesztési tényező A vizsgált terület a következő közterületekre terjed ki: Tompa László utca alsó része, Villanytelep utca, Tomcsa Sándor utca, Sziget utca, Hársfa sétány, 1918. december 1. utca, Malom utca, II. Rákóczi Ferenc utca, Csere utca, Baróti Szabó Dávid utca. - 4,32 ha Környező utcák – dombos területek keleti irányban: Iskola utca, Szentimre utca alsó része, Kút utca, József Attila utca, Sarkantyú utca. 1,15 ha
Minden terv esetében a beavatkozási koncepció összhangban van a PUG 2014 rendelkezéseivel. Az alábbiakban hét rajzból álló dokumentáción követhető az integrált központ felújítására vonatkozó elképzelés:
5.9 Pénzügyi források Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiáját, amelynek tartalmi részét a projektportfólióban, a lebonyolításra vonatkozó módszertani részét pedig az akciótervben foglaltuk össze a következő pénzügyi források felhasználásával lehet megvalósítani:
helyi költségvetés: saját jövedelmek, adományok, támogatások, beruházásokra fordítható jövedelmek
nemzeti programok: a Fejlesztési Minisztérium által közvetített pénzösszegek (a Helyi Fejlesztésekre szánt Nemzeti Program, Lakásépítési Programok, az épületek energiahatékonyságának javítását célzó programok, Szociális, kulturális és sport területen való fejlesztési programok) a Környezetvédelmi Alap Kezelő Hatóság által kezdeményezett programok (Zöld Ház Program, Újrahasznosítható Energia Program,
Zöld
Terek,
Erdősítések,
Hulladékgazdálkodás, Biciklis közlekedés). 244
Környezetvédelmi
Nevelés,
az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai: Strukturális Alapok és Kohéziós Alap által finanszírozott Operatív Programok Nagy Infrastruktúra Operatív Program Regionális Operatív Program Humán Tőke Operatív Program Versenyképesség Operatív Program Adminisztratív Kapacitás Operatív Program Nemzeti Vidékfejlesztési Program Halászati Operatív Program Leginkább Rászorulókat Támogató Operatív Program
Európai Területi Együttműködési Programok (pl. Duna Transznacionális Program, Interreg Europe Interregionális Program
Az EU által közvetlenül lebonyolított programok (pl. Citizens)
Kétoldali Finanszírozási programok (pl. Norvég Alap)
JEREMIE és JESSICA típusú pénzügyi eszközök
Befektetési alapok
PPP típusú partnerségek
A különböző pénzügyi források előnyei és hátrányai
ELŐNYÖK
HÁTRÁNYOK
EURÓPAI UNIÓS PÉNZALAPOK A programozási időszakban biztosan lehívható A pályázók közti nagy konkurencia juttatások A
projektek
Nagy bürokrácia partnerségi
kapcsolatokban
Társfinanszírozás szükségessége
valósíthatók meg Összetett jogosultsági kritériumok 245
KORMÁNY ALAPOK Viszonylag rövid elbírálási idő
A Költségvetési Tervezés határozza meg
Olyan területekre is igényelhető támogatás, amelyek nem jogosultak támogatásra az Uniós Alapokból Kevesebb
jogosultságra
vonatkozó
megszorítás a projektre és az igénylőre vonatkoztatva egyaránt Kevesebb előkészítési dokumentum, mint az Európai Uniós pénzalapok esetén KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA KÖZÖTTI PARTNERSÉG (PPP) A
magánszektorból
bevonzott
pénzügyi A törvényi előírások hiányossága
források A kockázat megoszlik a partnerek között
A
partnerségek
kialakítására
vonatkozó
tapasztalatok hiánya
A projekt előkészítés és lebonyolításának Viszonylag kevés projekt lehet vonzó a átláthatósága
magánszektorban
tevékenykedő
gazdasági
szereplők számára, pl. csak azok, amelyek hosszú távon nyereségesek
SAJÁT KÖLTSÉGVETÉS Könnyebb hozzáférhetőség
Az erőforrások nagysága erősen korlátozott
Rövid elbírálási idő Kevesebb előkészítési dokumentum 5.10 A stratégia megvalósításának menedzsmentje. Akcióterv.
246
A tapasztalat azt mutatja, hogy minden fejlesztési stratégia gyenge pontja a megvalósításban rejlik, így a jelen integrált városfejlesztési stratégia is csak annyiban lesz értékes amennyi megvalósul belőle, hasznosságát a megvalósult tervek mutatója fogja jelenteni. Éppen ezért kiemelt fontossággal bír, hogy már a tervezés során feltérképezzük a megvalósítás, valamint a megvalósítás nyomon követésének, ellenőrzésének az eszközeit. Az első legfontosabb lépés: a stratégia megismertetése az érintettekkel, ezt követik az együttműködési készséget támogató lépések. A megismertetés folyamatában fontos, hogy minden szereplő számára egyértelműek legyenek feladatai, felelőssége, a megvalósításhoz rendelkezésére álló erőforrások, valamint azon határidők, ameddig a meghatározott, kijelölt vagy vállalt teendőket el kell végezni.
A fejlesztési stratégia megvalósítása Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának, a stratégiai dokumentum megrendelőjének a koordinálásával történik, a Polgármester és a koordinálással megbízott munkacsoport tevékenysége által, azonban a munkafolyamatban aktív szerepet vállalnak az érdekelt partnerek is, akik az Önkormányzati Hivatallal együtt felelősséget vállalnak a stratégia végrehajtásában. Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiájának a megvalósítására, szükségesnek véltük egy akcióterv kidolgozását, amelyben nevesítettük a megvalósítandó tevékenységeket, a felelős intézményeket, a várt eredményeket és a megvalósítás terminusait.
Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiája megvalósításának akcióterve Tevékenységek
Felelős
Eredmények
Határidő
Önkormányzati
2015
intézmények Rövid táv (1 év) Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
Fenntartható Fejlesztési Polgármesteri
Határozattal
Stratégiájának
tervezési dokumentum
a Hivatala
véglegesítése
247
elfogadott
Tevékenységek
Koordinálásért
(Székelyudvarhely
felelős
Fenntartható Fejlesztési
Munkacsoport
Stratégiája 2015-2020)
Felelős
Eredmények
Határidő
intézmények A megvalósításért felelős Székelyudvarhely
Megalakított Monitoring 2015
Bizottság
Bizottság
megalapítása Polgármesteri
és a működési szabályzat Hivatala kidolgozása
Más
érdekelt
szereplők A
projektek Székelyudvarhely
megvalósításáért felelős Polgármesteri munkacsoportok megalapítása
Hivatala A
Megalakult munkacsoportok A
munkacsoportokban
projektek leosztott
kedvezményezettjei
2015
felelősségi
feladatok, körök
meghatározása A
beavatkozási Székelyudvarhely
területekre
Általános Polgármesteri
vagy Zonális Rendezési Hivatala
Általános
Rendezési 2015
Terv/Zonális Rendezési Tervek
Tervek jóváhagyása A
folyamatban
projektek befejezése
lévő Székelyudvarhely
Befejezett projektek
2015
Polgármesteri Hivatala A
projektek
kedvezményezettjei A 2020-ig befejezendő Székelyudvarhely
A
projektek
található
gazdasági
technikai- Polgármesteri Hivatala 248
projektportfólióban 2015 projektek
dokumentumainak
az Tanácsadó Cégek
elkészítése
Más
(területek/épületek
érdekelt
kidolgozásához szükséges dokumentáció
szereplők
beazonosítása, tulajdonjogot
igazoló
dokumentumok előkészítése, megvalósíthatósági előtanulmányok
és
megvalósíthatósági tanulmányok, technikai tervek, hatástanulmányok, üzleti tervek,
urbanisztikai
dokumentumok) Felelős
Tevékenységek
Határidő
Eredmények
intézmények Partnerek megnevezése a Székelyudvarhely
Megalakított partnerségi 2015
projektek
kapcsolatok
kidolgozásához
Polgármesteri és Hivatala
magvalósításához
Más a portfólióban megjelölt kedvezményezettek
Partnerségi
Székelyudvarhely
Egyezmények, Szakmai Polgármesteri Egyesületek létrehozása Hivatala helyi, megyei, nemzeti szintű
intézményekkel,
Partnerségi szerződések Megalapított együttműködési
Intézmények Egyesületek 249
egyesületek
szakmai
2015
szervezetekkel,
Más
gazdasági szereplőkkel
szereplők
érdekelt
A projektek multianuális Székelyudvarhely
Projektek
költségvetésének
Polgármesteri
költségvetése
kidolgozása
Hivatala
A
portfólióban
lévő Monitoring
multianuális 2015
Monitoring jelentés és 2015
projektek megvalósítási Bizottság
javaslatok
szakaszainak követése A
fejlesztési
politika Székelyudvarhely
felülvizsgálata
Aktualizált
és Polgármesteri
Fejlesztési 2015
Stratégia
módosítása a monitoring Hivatala jelentés
javaslatai
alapján
Koordinálásért felelős Munkacsoport
Közép táv (3-5 év) A
be
nem
fejezett Ugyanazok
a
tevékenységek folytatása szereplők Köz-
és
magánszféra Székelyudvarhely
partnerségének kialakítása
a
érdekeltségű projektek
Megalakult PPP-k
2016/2017
Eredmények
Határidő
Polgármesteri helyi Hivatala nagy
Partnerek
a
magánszférából
lebonyolításának érdekében Tevékenységek
Felelős intézmények
250
A
portfólióban
lévő Monitoring
Monitoring jelentés és 2017
projektek megvalósítási Bizottság
javaslatok
szakaszainak a követése A
fejlesztési
politika Székelyudvarhely
felülvizsgálata
Aktualizált
és Polgármesteri
Fejlesztési 2017
Stratégia
módosítása a monitoring Hivatala jelentés
javaslatai
alapján
Koordinálásért felelős Munkacsoport
A
Székelyudvarhely
Támogatott
magánkezdeményezések
Polgármesteri
magánkezdeményezések
támogatása az elsődleges Hivatala fontosságú területeken
2016/2018
száma
Partnerek
a
magánszférából A
projektportfólióban A
megjelenő
projektek Folyamatban
(elsődleges megvalósításáért
fontosságú)
projektek felelős
megvalósítása
2016/2018
lévő/befejezett projektek száma
munkacsoportok
(közbeszerzések, munkálatok kivitelezése stb.) A
projektek A
eredményeinek
projektek Promóciós
a megvalósításáért
anyagok 2016/2018
száma/
rendezvények
promoválása (hazai és felelős
száma/
Internetes
nemzetközi fórumokon)
anyagok száma
munkacsoportok
Hosszú táv (6-7 év)
251
A
portfólióban
lévő Monitoring
Monitoring jelentés és 2019
projektek megvalósítási Bizottság
javaslatok
szakaszainak a követése A
fejlesztési
politika Székelyudvarhely
felülvizsgálata
és Polgármesteri
Aktualizált
Fejlesztési 2019
Stratégia
módosítása a monitoring Hivatala jelentés
javaslatai
alapján
Koordinálásért felelős Munkacsoport Felelős
Tevékenységek
Határidő
Eredmények
intézmények A
folyamatban
lévő Székelyudvarhely
projektek befejezése
Polgármesteri
Befejezett
projektek 2019/2020
száma
Hivatala
Magánkezdeményezések Székelyudvarhely
Támogatott
támogatása a projektek Polgármesteri
magánkezdeményezések
által érintett területeken
száma
Hivatala
2019/2020
A Stratégia 2015- 2020 Székelyudvarhely
Elemzés és javaslatok – 2020
záró elemzése
jelentés
Polgármesteri Hivatala Független elemzőszakértőcsoport
252
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely
Fenntartható Fejlesztési Polgármesteri Stratégiájának tervezési
Fejlesztési Stratégia
az Hivatala
elkészítése a következő
Aktualizált Fenntartható 2021
2021-2027
Koordinálásért
időszakra
felelős
(2021-2027)
Munkacsoport Tervezéssel megbízott munkacsoport Tematikus munkacsoportok
A fenti táblázatban felvázolt akcióterv az 5.7.-es fejezetben bemutatott projektportfólióra vonatkozik, amely az előirányzott elsődleges prioritású projekteket tartalmazza és a diagnosztikai rész eredményei, a műhelymunka, valamint a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével körvonalazódott. A Projektportfólió felvázolja a projektek céljait, meghatározza a beavatkozási területeket, a célcsoportokat, a várt eredményeket, de megpróbálja meghatározni a finanszírozási forrásokat és az egyes projektek várható költségeit is, ahol a rendelkezésre álló adatok alapján ez lehetséges. Megjegyzendő, hogy a projektek költségvetése újraértékelődik a specifikus dokumentációk (megvalósíthatósági tanulmány, technikai terv stb.) elkészítése után. A
projektek
lebonyolítása
megvalósíthatósági
az
tanulmány,
előkészítő kivitelezési
tevékenységekkel terv,
kezdődik:
gazdasági-technikai
pályázatírás, dokumentáció,
finanszírozási kérés elkészítése. A pályázatok megvalósítása az előkészítő munkálatokra épül és magában foglal olyan tevékenységeket, mint: a projekt megvalósításának a megszervezése, a munkálatok levezetésének a megszervezése, kivitelezési munkálatok, a közvélemény tájékoztatása, promóciós anyagok, audit, ellenőrzés és értékelés. Ugyanakkor figyelembe kell venni néhány törvényes kérdés megoldását is, pl. a tulajdonjogra vonatkozó dokumentáció előkészítése stb. 253
A továbbiakban áttekintjük a stratégia megvalósulásának komplex eszközrendszerét, különös tekintettel a területi beruházások bemutatására, a célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységekre.
TERÜLETI BERUHÁZÁSOK MINT FEJLESZTÉSI ESZKÖZ A következő 6 évben számos beruházás finanszírozására nyílik lehetőség az európai uniós alapoknak (de nem kizárólagosan) köszönhetően. A projektjavaslatok alapinformációi táblázatosan jelennek meg a stratégiában. A következő szakaszban a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére valamint a projektportfólió projektadatlapokkal való kibővítésére kerül sor, amelyek a következő adatokat tartalmazzák: -
Projekt címe,
-
Projektgazda,
-
Rövid leírás a fejlesztésről és annak szükségességéről,
-
A projekt jelenlegi készültsége,
-
Az előkészítésbe és a megvalósításba bevonandó partnerek,
-
Költségvetési terv (összes költség, forrástérkép a finanszírozó hatóság megjelölésével, a forrás felhasználás ütemezése negyedéves / féléves bontásban),
-
A megvalósítás ütemezése (negyedéves / féléves felbontásban).
NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI ESZKÖZÖK A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató hozzáállás hiánya ellehetetleníti, meghiúsítja a jelentősebb fejlesztéseket nem csak az állami és Európai Uniós források lehívása, hanem (és legfőképpen) a magántőke befektetései kapcsán. Az alábbiakban összefoglaltuk azokat a lehetőségeket, amelyekkel az önkormányzat élhet a fejlesztések blokkolásának kerülése érdekében. 1. Kiszámítható szabályozási környezet
254
A stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat részéről az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, ami csökkentheti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. 2. Befektetések ösztönzése A befektetés ösztönzése szempontjából a legfontosabb feladatok: -
Meg kell szervezni az egyablakos ügyintézést.
-
Kisebb irodaházak kialakítására alkalmas ingatlanokat kell létesíteni, amelyek jelentős nagyságrendű foglalkoztatás alapjait teremtik meg.
-
Inkubátorok létesítésére alkalmas ingatlanokat kell kialakítani.
-
Az infrastruktúra korszerűsítésén felül fontos a nyelvi és szakmai képzés fejlesztése.
-
Elengedhetetlen a befektetés ösztönzéshez a megfelelő kompetenciával és szakmai felkészültséggel rendelkező feladatorientált szervezeti struktúra kialakítása.
-
Lényeges, hogy olyan szabad területek álljanak a beruházók rendelkezésére, amelyek zöldmezős, vagy barnamezős beruházásokra alkalmasak lehetnek.
-
Egyértelmű, vállalkozóbarát hívó szavakkal fémjelzett üzeneteket kell továbbítani a befektetőknek – egy befektetési lehetőségeket tartalmazó „állandó prezentáció” elkészítése alapfeladat.
3. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység A város fejlesztési céljait nagyban segítheti a tudatos, következetes és hatékony kommunikáció különböző csatornákon folytatva, amely akár magát a várost, mint turisztikai és gazdasági potenciállal rendelkező települést, akár az egyes fejlesztési elképzeléseket képes a célközönség felé „eladni”. A városról kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja az integrált fejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek 255
végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A város, illetve a városban zajló tevékenységek, környezeti és társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Székelyudvarhely (el) ismertségét. Következésképpen ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Erősíteni kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában a város vonatkoztatásában a „tervezhető jövő” és a „megbízható” partner fogalmat. Ennek tudatosítása és elfogadása érdekében ellenben meg kell valósítani a kitűzött célokat, végre kell hajtani bizonyos döntéseket, melyeket az integrált fejlesztési stratégia a fent tárgyalt négy tengely mentén kidolgozott. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is, ami a maga során számos más tényező alakulását is befolyásolja (szociális helyzet, társadalom, oktatás, kultúra, turizmus). A marketing szerepe alapvető a turizmus területén is, figyelembe véve a környék természeti adottságait és kulturális lehetőségeit és hagyományait. Hangulati elemek kialakításával a várost „el kell adni” a potenciális látogatók körében, kialakítani, ill. erősíteni kell az idelátogatási, valamint a hosszabb itt-tartózkodási kedvet. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, valamint ezek sikeressége tovább erősítheti a városról kialakított pozitív képet. A helyi gazdaság fejlődése érdekében fontos a turisták számának növelése, akik a környéken való tartózkodásuk, étkezésük, elszállásolásuk és egyéb szolgáltatás igénybe vétele által jelentős anyagi hasznot jelentenek mind a helyi vállalkozók, mind a település egésze számára. A város kommunikációs értékkel bíró lehetőségeinek feltérképezése, összegyűjtése, valamint ezáltal a célzott és rendszeres kommunikálás erősíti a város lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket.
256
5.11 Követési és értékelési rendszer
A fejlesztési stratégia a város részletes helyzetelemzésére támaszkodva és a település hosszú távú céljaihoz kapcsolódva meghatározza a következő 6 évben a városban megvalósítandó városfejlesztés programját, a célok eléréséhez szükséges nagyobb feladatcsoportokat. Mint bármely stratégia, ez is csak abban az esetben lesz működőképes és végrehajtható, ha az erre kijelölt, hivatott és/vagy erre vállalkozó tényezők kellő figyelmet és energiát fordítanak a megvalósítására, valamint annak nyomon követésére is. Első lépésben kiemelten fontos a stratégia végrehajtásáért felelős iroda létrehozása. Habár a feladatok sokrétűek, nem feltétlenül szükséges egy nagy csapat, elegendő a kapcsolódó területeken tevékenykedő munkatársak köréből kinevezni az egyes fejlesztésekért felelős személyeket. Ugyanakkor a program- és projektcsapatokba javasolt a külső szakértők bevonása, azaz egy rugalmas és szakértő jelleggel bíró, feladat-orientált struktúra kialakítása. Nincs szükség arra, hogy az „alap-funkciókon” túl, minden résztevékenységért felelős munkatárs az iroda állandó tagja legyen. Az iroda főbb feladatai az alábbiak: -
a városfejlesztési stratégia kivitelezési folyamatának, projektek megvalósításának koordinálása, szoros együttműködésben az abban érintett szervezetekkel, intézményekkel, partnerekkel,
valamint
a
stratégia
folyamatos
aktualizálása,
szükség
szerinti
kiegészítésének kezdeményezése. -
a stratégia megvalósulását segítő információs, kutató és döntéstámogató rendszer kialakítása és működtetése,
-
szükséges kutatások, elemzések elkészítése,
-
folyamatos figyelő-rendszer kialakítása és működtetése, megfigyelési szempontok meghatározása,
-
további projekt-generálás,
-
a projektek/programok megvalósításához szükséges szakmai csoportok létrehozása és munkájának irányítása,
-
megvalósíthatósági tanulmányok szakértői csoportokkal való elkészíttetése,
-
regionális, országos és európai uniós nemzetközi pályázatok készítése vagy készíttetése, 257
-
a projektek, programok megvalósítására vonatkozó önkormányzati döntések koordinatív előkészítése,
-
a projektek megvalósításának koordinálása és nyomon követése,
-
a projektek finanszírozásának feltérképezése,
-
partnerségek kialakítása,
-
a városfejlesztési stratégiához kapcsolódó kommunikációs, városmarketingi operatív feladatok szervezése, koordinálása,
-
rendszeres tájékoztatás, beszámolás a város vezetése, az önkormányzat és a város közvéleménye felé.
A fejlesztési iroda számára különösen fontos feladat a stratégia egyes fejezetei végrehajtásának monitorizálása,
meghatározott
időszakonként
értékelés
elkészítése
a
megvalósított
tevékenységekről, valamint éves cselekvési ütemterv készítése az előző évek megvalósítási értékelései alapján, azok függvényében. Feladat továbbá a részvétel a kijelölt akcióterületek projektelemeinek előkészítésében, illetve a részvétel a támogatásból megvalósuló fejlesztések végrehajtásában és monitorizálásában. A fenti feladatok ellátásával a stratégia monitorozása megvalósul. A monitorozásért felelős iroda számára kulcskérdés, hogy a megvalósítás minden részét átlássa és a stratégia valamint az önkormányzat elképzelései alapján évente meghatározza a stratégia megvalósításához kapcsolódó évenkénti cselekvési tervet. Tekintettel arra, hogy a monitoring jelentés az elmúlt évek teljesítménye mellett tartalmazza a következő év terveit is, az érintetteknek ekkor nyílik formális alkalma arra is, hogy értékeljék magát a stratégiát, illetve annak kivitelezését is. Ekkor kell határozni arról, hogy a külső körülmények változásait, belső akadályokat, új lehetőségeket és fejlődési elemeket figyelembe véve szükségszerű-e a stratégia módosítása, tekintettel a célok és a fejlesztési tervek hangsúlyaira, a megvalósítás időbeli ütemezésére, vagy akár az egyes fejlesztések tartalmára. A monitorizálási tevékenység eredményeként a stratégia végrehajtása olyan többszintű ellenőrzésen megy keresztül, amely minden, az értékelésben fontos szempontot tartalmaz. Ezzel az eljárással ráadásul a stratégia megvalósításának értékelése összekapcsolható a stratégia
258
tartalmának folyamatos felülvizsgálatával, s így a monitoring nemcsak az utólagos értékelés kerete, hanem a célkövetés rugalmas módosításának lehetséges eszköze is. A projektek lebonyolításának követésére és értékelésére indikátorok használatát tartjuk célszerűnek. Az alábbiakban felsorolt mutatók által mérhetővé válnak a lebonyolított projektek, beavatkozások eredményei. A mutatók megállapításánál figyelembe vettük az Európai Uniós dokumentumok előírásait, a programok és projektek követési és értékelési rendszerének a kidolgozására vonatkozóan. A táblázatba foglalt mutatók a teljesség igénye nélkül fogalmazódtak meg, a követési-értékelési folyamatban használatuk nem kötelező érvényű, de bevezethetőek más indikátorok is a felmerülő igények szerint. Az indikátorok kidolgozásának célja az, hogy a különböző projektek hatékonyságát azok befejezése után is mérni tudjuk, jól meghatározott kritériumok alapján. A mutatók olyan információkat kell tartalmazzanak, amelyek alkalmasak a hatékonyság, a hasznosság és a fenntarthatóság mérésére Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiájának a kivitelezése során és befejezése után is. Az indikátorok kidolgozása során szem előtt tartottuk a kapcsolatok biztosítását a kiindulópontként szolgáló szükségletek és megvalósult eredmények között, a célok és hatások között. A fenntartható városfejlesztési stratégia követésére és megvalósítási fokának a mérésére a következő típusú mutatókat használjuk:
Eredmény mutatók - a különböző tevékenységek és intézkedések megvalósulásának mértékét mutatják, amelyet egy-egy projekt befejezése után becsülhetünk fel. Ezek alkalmazhatóak az egész tervezési periódusban, a folyamatos követési és értékelési tevékenység során és a tervezési ciklus végén a záró elemzés elkészítésénél is.
Cél mutatók - ez a mutató csoport a stratégia négy alaptengelye mentén meghatározott elsődleges fontosságú projektek megvalósulásának mértékét méri. A stratégia megvalósítása után, a tervezési időszakot lezáró értékelés során használhatjuk ezeket a mutatókat, az általuk mért értékek a fenntartható fejlesztési terv megvalósításának mértékét mutatják. 259
Hatásfok mutatók - a beavatkozások hosszú távú következményeit mérik. A stratégiai dokumentumban megfogalmazott problémák változásainak a követésére alkalmasak, illetve, hogy a stratégia részeként lebonyolított projektekben foganatosított intézkedések milyen mértékben oldották meg a jelen stratégiában diagnosztizált problémákat esetleg milyen más problémák merültek fel a beavatkozások eredményeként. A projektek befejezése után néhány évvel mérhetőek (ex-post értékelés). Az ex-post elemzés részeként még néhány minőségi mutató használatát is szükségesnek tartjuk. Ezeket az érintett célcsoport lekérdezésével számoljuk ki.
Eredmény mutatók Felújított épületek száma Modernizált utcák hossza (km) Felújított/újonnan létrehozott gyalogos sétányok hossza (km) Újonnan felszerelt világítótestek száma Felszerelt köztéri bútorok száma Felújított/létrehozott bicikli utak hossza Létrehozott parkolóhelyek száma Közlekedés management rendszer Felújított/létrehozott szabadidős parkok, létesítmények száma Felújított műemlékek száma Sport infrastruktúra modernizálása/létesítése Létrehozott turista útvonalak száma Újabb turista célpontok, melyek bekerültek a turizmus vérkeringésébe Megrendezett kulturális események száma Promóciós anyagok száma Vásárokon és kiállításokon való részvételek száma Weboldal a turizmus népszerűsítésére Felújított oktatási intézmények száma Jobb körülmények közt tanuló diákok száma Rehabilitált egészségügyi intézmények száma 260
Jobb egészségügyi ellátásban részesülő személyek száma Újonnan létesített ivóvíz, és szennyvíz hálózat hossza Újonnan létesített elektromos hálózat hossza Szociális ellátórendszerek felújítása/kialakítása A szociális ellátásban részesülő személyek száma Szociális lakások száma A szociális lakásokban élő személyek száma Újonnan épített ifjúsági lakások száma A hátrányos helyzetű városrészek felújítását célzó projektek száma A felújítást célzó projektekbe bevont személyek száma Az piaci csarnokot használó személyek száma Új munkahelyek száma Szociális vállalatok száma Új technológiákat alkalmazó/új termékeket kifejlesztő cégek száma Partnerségi szerződések száma A helyi közigazgatásban dolgozók számára szervezett képzések száma A helyi közigazgatásban dolgozók számára szervezett képzéseken résztvevő személyek száma Hőszigetelt lakóépületek száma Hőszigetelt középületek száma Napenergiát hasznosító rendszerek száma Környezetkímélő világítási rendszereket használó épületek száma A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő akciók száma Szelektív hulladékgyűjtő központok száma Szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége Turisztikai célra épített utak hossza A tömegközlekedési útvonalak felújítása/építése Környezetbarát közlekedési eszközök száma Megalapított egyesületek száma Partnerségi egyezmények száma 261
A partnerségi kapcsolatokban résztvevő aktív partnerek száma A műhelymunkákban és közvitákon résztvevő személyek és nem kormányzati szervek száma Műhelymunkák/közviták száma
Cél mutatók Turisták számának a növekedése A turizmusban létesített új munkahelyek száma Új turisztikai objektumok A kulturális rendezvények számának növekedése A turizmusban dolgozó szakképzett emberek számának a növekedése A munkapiaci igényekhez igazodó szakképzések számának a növekedése A megbetegedések számának a csökkenése Az elvándorlás csökkenése A szociális ellátó rendszerek kapacitásának a növelése A zöldövezetek területének a növelése Felújított közterek számának a növekedése A vállalkozások számának a növekedése A tőkebefektetések nagyságának a növelése A helyi termékeket előállító cégek számának növelése A munkapiaci keresletnek megfelelő szakemberek száma A hőszigetelt épületek számának növekedése Az újrahasznosított energiatermelés növekedése A szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségének a növekedése A felújított utak arányának növekedése a teljes úthálózat hosszához viszonyítva Az ökologikus járműveket használó személyek számának a növekedése
Hatásfok mutatók A turizmusból származó üzleti forgalom hozzájárulásának növekedése a város teljes üzleti forgalmához 262
A történelmi városközpont vonzóbbá válásának mértéke (közvélemény kutatás a lakosság és a turisták körében) Az iskola elhagyási ráta csökkentése A szegénységi ráta csökkentése A lakosság elégedettségi szintje a közterek és a közszolgáltatások minőségével kapcsolatosan (közvélemény kutatás) A foglalkoztatási szint növekedése A munkabérek színvonalának az emelkedése Zöldenergia fogyasztási ráta Az elsődleges energia felhasználásának szintje Az üvegház hatású gáz kibocsátás szintje A cél zónák megközelítésére szükséges idő csökkenése /mobilitás A közlekedés okozta levegő- és zajszennyezés csökkenése A szociális területeken tevékenykedő partnerekkel való együttműködés növekedése
A követési folyamat (monitoring) a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal és a Helyi Önkormányzati Tanács feladata, emellett a tevékenységek lebonyolításában kiemelt szerep jut a Monitoring Bizottságnak, de bevonhatóak a monitorozás folyamatába a projektekben résztvevő partnerek is, elsősorban az adatgyűjtési munkába. A portfólióban lévő projektek megvalósítási szakaszainak a követése a 2014-2020-as időszakban, időszakosan történik: 2015, 2017 és 2019 években, szoros kapcsolatban az Európai Bizottság által bevezetett nemzeti szintű monitoring és értékelési folyamatokkal. A Monitoring Bizottság felelős a jelentések elkészítéséért és azok bemutatásáért a partnerek és a koordinátor (Polgármester) felé. Az értékelést egy külső szakemberekből álló csoport végzi, ezáltal biztosítható az eredmények objektivitása. Az elemzés célja megállapítani a stratégia céljainak a megvalósítási fokát, a kijelölt célok relevanciáját, a projektek révén megvalósított fejlesztések hasznosságát, hatékonyságát, hatását és fenntarthatóságát. Az értékelési folyamat is különböző időszakokban 263
történhet, a stratégia kidolgozásának fázisában (ex-ante), a megvalósítás ideje alatt (midterm, interim), a megvalósítási időszak végén és néhány évvel a stratégiai dokumentum végrehajtása után, ex-post elemzés vagy hatástanulmány formájában. Az elemzés célja értékelési jelentések készítése és a megfelelő tanulságok levonása, amelyeket a következő tervezési időszakban lehet értékesíteni.
5.12 A közvélemény informálása a stratégia elkészítésének ideje alatt
2014-ben új hétéves költségvetési kezdődött az Európai Unióban, amely 2020-ig tart, ez alatt az idő alatt tud Románia valamint a többi tagország lehívni támogatásokat a strukturális alapokból (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap), a Kohéziós Alapból valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból. Már az EU-s csatlakozás előtt megfogalmazódott az igény Székelyudvarhelyen, hogy szülessen egy vagy több olyan dokumentum, amely meghatározza a város fejlődési irányvonalát, a főbb mérföldköveket, illetve kialakítsa az ezek eléréséhez szükséges projektek portfólióját. Így született meg egyebek mellett 2004-ben a Székelyudvarhelyi Szociális Háló (a város szociális fejlesztési stratégiája), a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért kiadásában, 2008-ban pedig Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiája 2008-2015 TeTTConsultRomania Kft. gondozásában. 2014-ben, az európai uniós költségvetési ciklus első évében Székelyudvarhely önkormányzata felismerte, hogy az uniós támogatások lehívásához elengedhetetlen lesz a korábbi stratégia revíziója, esetleg egy új stratégia kidolgozása. Ennek nyomán 2014 augusztus végén bízta meg a RegioConsult pályázati és befektetési tanácsadó vállalatot, hogy koordinálja le ezt a munkát, és vizsgálja felül, újítsa meg a stratégiai dokumentumot, amely iránytűként tud szolgálni a 20152020-as periódusban a mindenkori városvezetés számára. A stratégia elkészítésének folyamata 2014 szeptemberében kezdődött egy széleskörű adatgyűjtéssel a város demográfiai, gazdasági és társadalmi helyzetét illetően. Ezzel párhuzamosan lezajlott egy kérdőíves felmérés, amely során a városlakók problémáit, a város fejlesztésére vonatkozó igényeit vizsgáltuk meg. 264
Következő lépésben több tematikus workshop-ra került sor, ahova elhívtuk a városnak az illető témában érintett jeles személyiségeit. Találkozót szerveztünk egyebek mellett a városi infrastruktúra – épített örökség témakörében, továbbá gazdasági, környezetvédelmi, kulturális és szociális témakörökben, amelyek mentén aztán megfogalmaztuk a megvalósítandó célokat és meghatároztuk a célok eléréséhez szükséges feladatokat. A cél minden esetben az volt, hogy a stratégia ne pusztán egy elméleti síkon felvázolt dokumentum, egy fiktív terv legyen, hanem minél több érdekelt székelyudvarhelyi tudja hozzátenni a város jövőjét érintő elképzeléseit. Az elkészített dokumentum egy élő munkaanyag kell legyen, amit minden esetben tud használni a város vezetése, a városban aktívan tevékenykedő polgárok, és ami minden alkalommal bővíthető, fejleszthető, vitatható. Tekintettel arra, hogy a magyar jogi-közigazgatási szaknyelv kifejezései nem minden esetben fedik teljes mértékben a Romániában érvényes román nyelvű fogalmak és megnevezések értelmét, így néhány esetben zárójelben megemlítettük az illető kifejezés román nyelvű megfelelőjét, esetleg a jogi-közigazgatási irodalomban elterjedt rövidítését.
265
6 Mellékletek
6.1
Bibliográfia
Egedy Tamás – Kovács Zoltán: A városrehabilitáció néhány elméleti kérdése. IN: Egedy Tamás (szerk.): Városrehabilitáció és társadalom, Budapest, 2005, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete, Bukarest, 1993, Kriterion Kiadó. Horváth Gyula (szerk.): Székelyföld, MTA Regionális Kutatások Központja – Dialog Campus Kiadó, 2003 Kiss Tamás: Népszámlálás 2011: folyamatok és (köz)politikai irányok. IN: Magyar Kisebbség, 2010. 3-4. Planul de Dezvoltare a Regiunii Centru 2014-2020 (Közép Régió 2014-2020-as Fejlesztési Terve): http://www.adrcentru.ro/Lista.aspx?t=ADElaborare%20PDR%202014-2020 Starea de sănătate a populației din județul Harghita în anul 2011/2012. Kiadja: Hargita Megye Prefektusi Hivatala. Vofkori László: Székelyudvarhely. Városkalauz, Csíkszereda, 2005, Pro Print Zepeczáner Jenő: Székelyföldi céhpecsétek. ActaSiculica, 2011. 409-424.
A városközpont integrált rehabilitációjának, mint kiemelt projektnek az elkészítéséhez alapul szolgált a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának Középülettervezési Tanszékén, az Építész Tervező Szakmérnöki képzés keretében, a 3. ciklus 3. félévében megszervezett mesterkurzus, amelynek tanárai és okleveles építész hallgatói, Székelyudvarhely város építészeti problémáit tárták fel és ezt követően adtak javaslatokat a város építészeti jövőkép alakítására a "SZÉKELYUDVARHELY 2022" névre hallgató kiállítással. A mesterkurzus építész tanárai: Balázs Mihály DLA, Golda János, Karácsony Tamás DLA, U. Nagy Gábor, Zsuffa Zsolt. A 266
hallgatók: Déri-Papp Éva, Gazdag András, Holló Mátyás, Horváth Roberta, Kardos Gábor, Nagy Zsuzsa, Németh Krisztina, Markó András, Szabó Péter, Szendrei Zsolt, Varga Éva.
6.2
Székelyudvarhelyi műemlékek listája
Sorsz.
Műemlékvédelmi kód
Megnevezés
Helyszín
Régészeti lelőhelyek 1
Római kori régészeti lelőhely
HR-I-s-B-12692
Székelytámadt vár és a korábbi Barompiac közötti belterületen
2
Római kori település
HR-I-s-B-12692.01
Székelytámadt vár és a korábbi Barompiac közötti belterületen
3
Római castrum és termák
HR-I-s-B-12692.02
Vásártér utca és Villanytelep utca által határolt terület
4
Budvár vára
HR-I-s-A-12693
5
Erődítés - 12-13. századi
HR-I-s-A-12693.01
erődítések 6
Erődítés - késő vaskor, Latène
HR-I-s-A-12693.02
7
Település - korai vaskor,
HR-I-s-A-12693.03
Hallstatt 8
Település - Bronzkor,
Budvár tető HR-I-s-A-12693.04
Wietenberg-kultúra 9
Település - Neolitikum –
HR-I-s-A-12693.05
Cotofeni kultúra 10
Település - Késő neolitikum –
HR-I-s-A-12693.06
Cucuteni-Erősd kultúra 267
Sorsz.
Műemlékvédelmi kód
Megnevezés
Helyszín
Épített örökség 11
Budvár vára – 10-11. század
HR-II-m-B-12887
Budvár tető
12
Bethlen Gábor utca részleges
HR-II-a-B-12888
Bethlen Gábor utca 1-16.
utcaképe 13
Vár utca utcaképe – céhes
házszám HR-II-a-B-12889
Vár utca 1-6 házszám
HR-II-a-B-12890
Teljes Kossuth Lajos
épületek 14
Kossuth Lajos utcaképe
utca 15
Főtér utcaképe
HR-II-a-B-12891
Városháza tér, Márton Áron tér, Szabadság tér
16
Tompa László utca utcaképe
HR-II-a-B-12892
Teljes Tompa László utca
17
Jézus Szíve Kápolna
HR-II-a-A-12893
Medence utca 2 sz.
épületegyüttese 18
Jézus Szíve Kápolna épülete
HR-II-m-A-12893.01
Medence utca 2 sz.
19
Jézus Szíve Kápolna kőfala
HR-II-m-A-12893.02
Medence utca 2 sz.
20
Lakóház (építve 1837-ben)
HR-II-m-B-12894
Bethlen Gábor utca 16. sz.
21
Unitárius templom (építve 1904-
HR-II-m-B-12895
ben) 22
Városi korház (építve 1886-ban)
Bethlen Gábor utca 50 sz.
HR-II-m-B-12896
Bethlen Gábor utca 72 sz.
23
24
25
Tamási Áron Gimnázium (építve HR-II-m-B-12897
Baróti Szabó Dávid 32
1912-ben)
sz.
Szent Miklós római katolikus
HR-II-a-A-12898
plébániatemplom
Baróti Szabó Dávid 34 -
épületegyüttese
36 sz.
Római katolikus templom
HR-II-m-A-12898.01 268
Sorsz.
Műemlékvédelmi kód
Megnevezés
Helyszín
Épített örökség 26
Plébánia épülete
HR-II-m-A-12898.02
27
Az első nyomda épülete, ma
HR-II-m-B-12899
kereskedelmi egység 28
Korábbi Bukarest vendéglő, ma
sz. HR-II-m-B-12900
kereskedelmi egység 29
Kovács fotólabor az eredeti
Baczkamadarasi Kiss Gergely
Kossuth Lajos utca 20 sz.
HR-II-m-B-12901
vitrinekkel 30
Kossuth Lajos utca 11
Kossuth Lajos utca 24 sz.
HR-II-m-B-12902
Márton Áron tér 1 sz.
Református Kollégium 31
Református templom
HR-II-m-B-12903
Márton Áron tér 11 sz.
30
Baczkamadarasi Kiss Gergely
HR-II-m-B-12904
Márton Áron tér 2 sz.
HR-II-m-B-12905
Márton Áron tér 3 sz.
HR-II-m-B-12906
Márton Áron tér 4 sz.
Református Kollégium 32
Korábbi Mária Valéria épülete, ma Benedek Elek Tanítóképző
33
Tamási Áron Gimnázium bentlakása
34
Nyírő-villa
HR-II-m-B-12907
Nyírő József utca 5 sz.
35
Lakóház
HR-II-m-B-12908
Orbán Balázs utca 132 sz.
36
Ugron Kúria
HR-II-m-B-12909
Orbán Balázs utca 154 sz.
37
Polgármesteri Hivatal épülete
HR-II-m-B-12910
Városháza tér 5 sz.
38
Lakóház
HR-II-m-B-12911
Városháza tér 12 sz.
39
Kézműves lakóház bolttal és
HR-II-m-B-12912
Szent Imre utca 25 sz.
HR-II-m-B-12913
Szent Imre utca 33 sz.
műhellyel 40
Kézműves lakóház bolttal a földszinten
269
Sorsz.
Műemlékvédelmi kód
Megnevezés
Helyszín
Épített örökség 41
Kézműves lakóház bolttal és
HR-II-m-B-12914
Szent Imre utca 39 sz.
HR-II-m-B-12915
Szent Imre utca 41 sz.
műhellyel 42
Kézműves lakóház bolttal a földszinten
43
Ferencrendi kolostortemplom
HR-II-a-B-12916
épületegyüttese 44
Ferencrendi templom
HR-II-m-B-12916.01
45
Ferencrendi nővérek
HR-II-m-B-12916.02
Tamási Áron út 2 sz.
kolostorépülete 46
Eötvös József Szakközépiskola
HR-II-m-A-12917
Tompa László utca 12 sz.
47
Székelytámadt vár romjai
HR-II-m-A-12918
Tompa László utca 12 sz.
48
Villanytelep épülete
HR-II-m-B-12919
Villanytelep utca 9 sz.
Emlékművek, síremlékek 49
Orbán Balázs sírja
HR-IV-m-B-13024
Szejkefürdő
50
Tompa László emlékház
HR-IV-m-B-13025
Tompa László utca 14 sz.
270
6.3
A kérdőíves felmérés kiértékelése
A kérdőíves közvéleménykutatást székelyudvarhelyi kereskedelmi egységekben végezték. A kérdezőbiztosok kizárólag székelyudvarhelyi lakhellyel rendelkező személyeket kértek meg a válaszadásra. A kérdések egy része nyílt kérdés volt, azaz a válaszadók szabadon megfogalmazhatták, hogy mit gondolnak az adott témában. Ez – bár megnehezítette a kiértékelés folyamatát – nem zárta be a válaszokat előre legyártott lehetőségekbe, így alkalmasabb volt a célra.
Mit tart Székelyudvarhely legégetőbb problémáinak, amivel a város vezetőségének mindenképpen foglalkoznia kell? Soroljon fel három problémát fontossági sorrendben!
Problémák 1 Közlekedés, parkolás 17.95
20.2
Utak és járdák állapota Romák
3.26 15.91
6.73
Közvilágítás, tisztaság Munkahelyek, bérszínvonal
11.22 12.24
Közbiztonság, korrupció
12.44
Lakáshiány Egyéb
A legfontosabb problémák felsorolásánál legtöbben a közlekedéssel és parkolással, valamint az utak és járdák állapotával kapcsolatos panaszaiknak adtak hangot. Fontos leszögezni, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos jelzéseket külön kezeltük a roma lakosság okozta problémáktól, bár értelemszerűen sok esetben a két kategória között elmosódott a határ. Mégis, a romákkal 271
kapcsolatos problémákhoz csak azok a válaszok kerültek be, amelyekben kifejezetten szerepelt a roma szó.
Problémák 2 Közlekedés, parkolás 19.46
20.53
Utak és járdák
2.66
Romák 9.6
12.8 8.53 10.13
Közvilágítás, tisztaság Munkahelyek, bérszínvonal Közbiztonság, korrupció
16.36
Lakáshiány Egyéb
A második legfontosabbként említett problémák esetében az eredmény annyiban változik, hogy a közlekedési nehézségek után a közvilágítással és az általános tisztasággal kapcsolatos hiányosságok következnek. A közbiztonság és a korrupció is igen magas mértékben jelenik meg, 90%-os emelkedést mutat az elsődleges problémáknál jelzetthez viszonyítva.
272
Problémák 3
Közlekedés, parkolás
17.04
21.02
Utak és járdák 9.65 14.2
Romák Közvilágítás, tisztaság
13.06 11.36
13.63
Munkahelyek, bérszínvonal Közbiztonság, korrupció Egyéb
Harmadik legfontosabb problémaként ugyanezt a trendet látjuk: a közlekedés után a közbiztonság a második legfontosabb kategória, ezt követik a köztisztasággal, a romákkal és a munkahelyekkel kapcsolatos panaszok.
Problémák - összes válasz
17.96
18.73
Közlekedés, parkolás Utak, járdák
10.18
12.58
Romák Közvilágítás, tisztaság
10.85
Munkahelyek, bérszínvonal
11.14 13.92
Közbiztonság, korrupció Egyéb
273
Összességében megállapítható, hogy a közlekedéssel és a parkolással kapcsolatos panaszok a legerőteljesebbek, ezt követően a közvilágítást és a köztisztaságot tartják a székelyudvarhelyiek a legégetőbbnek, harmadik helyen pedig az utak és járdák állapota foglalkoztatja őket.
Lakóhelyének szűkebb környezetében melyek Ön szerint a legnagyobb gondok? Soroljon fel három problémát fontossági sorrendben!
Székelyudvarhely lakónegyedeiben, városrészeiben általában a köztisztaság jelentkezik a legnagyobb problémaként, a válaszok 40-50 százaléka erre a területre vonatkozott. Az utakkal és a forgalommal kapcsolatos panaszok vannak a második helyen, ebben a tekintetben Kadicsfalván vannak a legnagyobb gondok, ott a válaszok majdnem fele erre vonatkozott. A romákra vonatkozó válaszok az Alsó városrészben jelentkeztek a legnagyobb arányban, egyes területeken ugyanakkor nem is voltak erre vonatkozó értékelhető válaszok. Megjelent azonban a közbiztonság problémája a Tábor negyedben, a Bethlen negyedben és a Csereháton. Specifikus csereháti gond a szolgáltatások hiánya, a válaszadók 18 százaléka jelezte, hogy komoly problémának látja ezt.
Szombatfalvi gondok 19.37 37.2 Utak, forgalom
8.52
Köztisztaság Romák Egyéb 42.63
274
Kuvar negyedi problémák
20.33
28.21 Utak, forgalom
5.08
Köztisztaság Romák Egyéb 45.76
Alsó városrész 17.64 35.29 Utak, forgalom Köztisztaság Egyéb 47.05
275
Csereháti gondok
3.4 18.18
26.13
Utak, forgalom Köztisztaság, kóborkutyák
7.95
Közbiztonság Szolgáltatások hiánya 44.31
Egyéb
Tábor negyedi gondok
12.76
4.25
39.36
Utak, forgalom, parkolás Köztisztaság Közbiztonság
43.61
Egyéb
276
Bethlen negyedi gondok
9.66 7.56
33.61
Utak, forgalom, parkolás
6.72
Köztisztaság Közbiztonság Romák 42.43
Egyéb
Bethlenfalvi gondok 13.11 6.55
37.7 Utak, forgalom Köztisztaság Romák Egyéb
42.62
277
Kadicsfalvi gondok 14.28
46.42
Utak, forgalom Köztisztaság Egyéb
39.28
Ön általában mivel közlekedik a városban? A válaszadók több mint 86 százaléka autóval vagy gyalog közlekedik a városban, a kerékpárt vagy tömegközlekedést használók aránya ehhez képest eltörpül.
Mivel közlekedik? 3.25 4.26
3.45
6.7
Gyalog 41.86
Autóval Kerékpárral Gyalog és autóval Autóbusszal
40.44
Egyéb
278
Mit tart a székelyudvarhelyi közlekedés legnagyobb problémájának? Ön szerint mi a megoldása ennek?
Közlekedési problémák Nagy forgalom, parkolóhelyek hiánya
9.18 9.98
36.61
Emberi viselkedés, szabálytalankodások Forgalmi rend, utak állapota
19.84
Gyalogosforgalom nehézségei 24.36 Egyéb
Az udvarhelyi közlekedés legnagyobb problémájaként a nagy forgalmat és a parkolóhelyek hiányát látták a válaszadók, ezt követően az emberek viselkedését, a szabálytalankodásokat nevezték meg, majd a forgalmi renddel és az utak állapotával kapcsolatos panaszok következtek.
279
Közlekedési javaslatok Szigorúbb ellenőrzés és büntetés
19.33
Parkolók és kerékpárutak létesítése
33.14
17.12
Terelőút és forgalomszabályozás Tömegközlekedés fejlesztése
13.81 Egyéb 3.59
A közlekedési feltételek javítása érdekében tett javaslatokat három nagy kategóriába sorolhatjuk: szigorúbb ellenőrzés és büntetés, parkolók és kerékpárutak létesítése, valamint egy terelőút megépítése és hatékonyabb forgalomszabályozás.
Ön szerint melyek azok a legfontosabb fejlesztések, amelyekre szükség van az elkövetkező öt évben Székelyudvarhelyen? Soroljon fel három szükséges fejlesztést fontossági sorrendben!
280
Fejlesztési prioritások 1 Utak, járdák javítása Épületek renoválása, város szépítése, zöldövezetek Parkolók létesítése 17.96
1.94
20.56
2.81 2.81
11.25 6.92
2.81
9.74
10.82 10.82
Munkahelyteremtés, fiatalok támogatása Szórakozási és sportolási lehetőségek bővítése Tanintézmények fejlesztése Egészségügyi intézmények fejlesztése Szociális intézmények, öregotthonok Kerékpárutak létesítése Kulturális intézmények fejlesztése Egyéb
Az elkövetkező öt év legfontosabb fejlesztési prioritásai között első helyen találjuk az utak és járdák javítását. Ezután négy kategória következik hasonló válaszadási aránnyal: a város szépítése, parkolók létrehozása, munkahelyteremtés, valamint szórakozási és sportolási lehetőségek bővítése.
281
Fejlesztési prioritások - összes válasz Utak, járdák javítása Épületek renoválása, város szépítése, zöldövezetek Parkolók létesítése 1.52
14.89
2.28
14.56
Munkahelyteremtés, fiatalok támogatása
3.47 17.17
3.36 7.06
Szórakozási és sportolási lehetőségek bővítése Tanintézmények fejlesztése
11.19
11.41 12.28
Egészségügyi intézmények fejlesztése Szociális intézmények, öregotthonok Kerékpárutak létesítése Kulturális intézmények fejlesztése
Ha kiegészítjük a válaszokat a második és harmadik helyen rangsorolt fejlesztésekkel, akkor a város szépítése (amelybe beletartozik az épületek felújítása, zöldövezetek létrehozása és karbantartása) átveszi az első helyet az utak és járdák javításától, egyébként nem változik a sorrend.
Ön szerint szükség lenne-e több zöld övezetre a városban? Ha igen, pontosan hol tartaná ezeket indokoltnak? A válaszadók túlnyomó többsége szerint szükség van a városban még több zöld övezetre, ezeket leginkább a Bethlen negyedben, a Központban és általában a tömbházak körül látnák szívesen. 282
Szükség van-e több zöld övezetre?
124
Igen Nem 375
Zöldövezet létesítése
16.45
20.88
Bethlen negyed Központ
9.49
Bárhol 15.82
10.12
Tömbháznegyedek Tábor negyed
12.02
Szombatfalva
15.18
Egyéb
Indokoltnak tartja Ön sétálóutca/sétálóutcák kialakítását? Ha igen, melyik utcát/utcákat tartja Ön erre a legmegfelelőbbnek?
283
A válaszadók mintegy háromnegyede szerint szükség van Székelyudvarhelyen egy sétálóutcára, ennek helye pedig kétharmaduk szerint a Kossuth Lajos utca kellene legyen.
Indokoltnak tartja-e Ön sétálóutca kialakítását?
124
Igen Nem 343
Sétálóutca kialakítása
18.07 Kossuth utca
4.81
Bethlen negyed
5.42
Kisköved utca
5.42
66.26
Központ Egyéb
Ön szerint milyen célt szolgálhatna legjobban a Haberstumpf-villa (régi szülészet épülete)? 284
A Haberstumpf-villa épületében leginkább kulturális intézményt, múzeumot, valamilyen oktatási intézményt, illetve öregotthont tudna elképzelni a válaszadók több mint fele.
Haberstumpf-villa rendeltetése Kulturális intézmény, múzeum Oktatási intézmény 3.26
Öregotthon, nyugdíjas klub
2.44 2.65
1.83 Ifjúsági ház, játszóház
4.28 4.28
29.38
Sportintézmény, uszoda Egészségügyi intézmény, szülészet Szórakoztató intézmény, mozi
4.69 5.3 6.12 14.48
7.55 13.67
Gyermekotthon, árvaház Szociális intézmény Bármilyen hasznos intézmény Szálloda Könyvtár Egyéb
Támogatja Ön, hogy a Székelytámadt Várban létrejöjjön a következő öt évben egy új kulturális központ?
285
Támogatja Ön, hogy a Székely Támadt Várban létrejöjjön a következő öt évben egy új kulturális központ?
194 Igen 303
Nem
Megosztottak a válaszadók egy, a Székelytámadt Várban elhelyezésre kerülő új kulturális központ ügyében, 60 százalékuk támogatja egy ilyen irányú döntés megszületését, 40 százalékuk ellenzi azt. Azok, akik ellenzik ezt, elsöprő többségben azt szeretnék, hogy maradjon a Várban iskola.
Székely Támadt Vár - nemmel válaszolók 4.081 4.081
Maradjon iskola Múzeum Egyéb 91.83
286
Egyetért Ön azzal, hogy a város támogassa egy megújuló energiaforrást használó, hőenergiát előállító erőmű megépülését? Egy hőerőmű megépülése kapcsán is megosztottak a válaszadók, bár feltételekkel szinte kétharmaduk támogatja egy megújuló energiaforrást használó erőmű megépítését.
Egyetért-e egy megújuló energiaforrást használó erőmű megépítésével? 54
Igen 259 185
Nem Feltételekkel
Ön szerint melyek a legsikeresebb rendezvények Székelyudvarhelyen? Székelyudvarhely legsikeresebb rendezvényei között három eseményt említett a válaszadók több mint 15 százaléka: az Őszi Vásárt, a Sörfesztivált és a Szent István Napokat. Ezt követően szintén három rendezvényt említettek több mint 10 százaléknyian: ezek a Hagyományos Helyi Termékek Vására, a Városnapok és a Gyümölcsfesztivál. Itt megjegyzendő, hogy az adatfelvételre az Őszi Vásárt közvetlenül követő időszakban került sor, ez pedig befolyásolhatta a válaszadókat, hiszen ezzel a rendezvénnyel kapcsolatos élményeik voltak a legfrissebbek.
287
Legsikeresebb rendezvények Őszi Vásár Sörfesztivál 4.34
4.96
4.14
10.97
Szent István Napok
19.87
5.17 17.18
5.59
Hagyományos Helyi Termékek Vására Városnapok
6 15.94
6
Gyümölcsfesztivál
10.14 12.83
13.45 Míves Emberek Sokadalma Szejke Fesztivál Hargita Rali
Véleménye szerint mit kellene tennie a városvezetésnek az engedély nélkül épített épületekkel? A válaszadók kétharmada szerint törvényesítenie kellene a városvezetésnek az engedély nélkül épített épületeket, egynegyedük válaszolta azt, hogy le kellene bontani ezeket.
288
Mit kellene tennie a városvezetésnek az engedély nélkül épített épületekkel? 37 153 Lebontani Törvényesíteni Egyéb
309
Összefoglaló:
Összességében megállapítható, hogy a válaszadók a város közlekedési helyzetével nagymértékben elégedetlenek, zsúfoltnak látják a várost, több parkolóhelyet és gördülékenyebb közlekedést várnak el és a fejlesztések irányát is erre a területre irányítanák a leginkább. Bár számottevő válaszban megjelenik a romák kérdése, ezek rendszerint a közbiztonsággal összefüggő panaszok, kezelésüket is ennek megfelelően képzelik el. További jellegzetes és visszatérő panasz a város köztisztasága és a közvilágítás elégtelen volta. Egyértelmű támogatottsága van a Kossuth Lajos utca sétálóutcává alakításának, valamint még több zöldövezet létesítésének. Megosztottabbak az emberek az engedély nélküli épületek sorsával, egy erőmű építésével, továbbá a Székelytámadt Vár jövőbeli funkciójával kapcsolatban.
289