SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM ALTERNATÍV GIMNÁZIUMI TAGINTÉZMÉNY

SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM ALTERNATÍV GIMNÁZIUMI TAGINTÉZMÉNY (A TAGINTÉZMÉNY NEVELÉSI TERVE)

„Ahány

ember,

annyi

megoldás.

Vagy

megoldatlanság. Ezért nem hiszek az egyre jobban szaporodó „bölcs tanácsokban…”Az ember mégiscsak eléggé egyedi. Ennyit, gondolom, a magunk javára talán

elmondhatunk.

hogy

legvégletesebb

formációnkban – legyen az bűnöző vagy próféta – sem vagyunk

akárkik.

Az

ember

megérdemli, hogy odahajoljunk feléje.” (Mészöly Miklós)

1. Helyzetelemzés 1.1. Az intézmény múltja 1993 februárjában Szolnok város Önkormányzata létrehozta az Alternatív Gimnáziumot, melynek célja a más középiskolákból tanulási, beilleszkedési és/vagy magatartási zavarok miatt kimaradó fiatalok érettségihez juttatása. Az eredeti elképzelés az volt, hogy legyen ez egy olyan iskola, ahol a humanisztikus pszichológia elvei szerint folyik a nevelés és az oktatás, kiscsoportos formában, családias légkörben, ahol minden egyes gyerekre oda lehet figyelni, s ahol az egyes gyerekek problémáit sajátos eszközökkel, módszerekkel, nagy türelemmel és odaadással próbálják a tanárok megoldani. Ez az elképzelés kezdetektől fogva megvalósult, s bár az iskola rengeteget változott, ma is ugyanez az alapelv érvényesül. A változások természetesek, hiszen változnak a körülmények, mások

a

társadalom

igényei,

elvárásai,

s

ezekhez

a

változó

igényekhez

folyamatosan alkalmazkodnunk kell. Kezdetben 30-40fővel működött az iskola, ám az igény, a nyomás folyamatosan nőtt iskolánk iránt, így mára a létszám a nappali tagozaton 90 fő fölé emelkedett. Kezdetben nem vettünk fel gyerekeket az általános iskolákból, de az egyre nagyobb érdeklődés és igény miatt néhány éve 8. osztályból is felveszünk

Széchenyi István Gimnázium SZOLNOK

PEDAGÓGIAI PROGRAM

tanulókat. Egyre több szülő szeretné problémás gyermekét olyan iskolába íratni, ahol kicsik az osztálylétszámok, hiszen tudja, hogy sikeres haladásához gyermekének egyéni bánásmód, személyre szabott megsegítés szükséges. Jelentősen megváltozott az évek során az esti tagozatunk iránti igény. Kezdetben idősebb, 30-40 éves felnőttek iratkoztak be hozzánk azért, hogy felnőtt fejjel megszerezzék az érettségit, ezzel nőtt az önbecsülésük és a képzettségük. Az utóbbi években lényegesen fiatalabb az esti tagozat korösszetétele. A 18. életévüket épphogy betöltött fiatalok iratkoznak be, mert szakmunkásként nem kapnak munkát, vagy 18 évesen rájönnek, hogy további terveik megvalósításához nélkülözhetetlen az érettségi bizonyítvány. Változott az igény olyan tekintetben is, hogy rövidebb idő alatt szeretnék elvégezni az iskolát, ugyanakkor kevesebb idejük van a tanítási órák látogatására. Tapasztalataink szerint a mi iskolánkba járó diákok döntő többsége jól érzi magát a mi iskolánkban, pedig előtte más oktatási intézményekben kudarcok érték őket, és ezért rengeteg ellenérzés van bennük az iskolával szemben, úgy általában. Az iskola családias légköre, a személyes kapcsolatok tanár-diák, és diák-diák között, több-kevesebb idő alatt oldják szorongásaikat, feszültségeiket. Arra a kérdésre tehát, hogy jól érzik-e magukat diákjaink a mi alternatív iskolánkban igennel válaszolunk. Arra a kérdésre viszont, hogy minden hozzánk forduló problémás gyereknek való-e a mi –valamikor 15 éve megálmodott és megvalósult iskolánk-, már nemmel válaszolunk. Budapesten mód van arra, hogy a speciális problémákra speciális alternatív és reformiskolákat működtessenek. Szolnok azonban kis város ahhoz, hogy sok ilyen eltérő alternatív iskola legyen, így tehát lehetőség szerint igyekszünk a problémákat ebben az egy iskolában megoldani. Egy hiperaktív és egy szorongó gyereket nagyon nehéz egy csoportban, azonos módszerekkel nevelni. Úgy gondoljuk, hogy a humanisztikus pedagógia alapelvei, módszerei a legjobbak a feladat megoldásához, ám gyakran kell egyedi, speciális esetekben esetleg másként döntéseket hoznunk. Az Alternatív Gimnázium 8 évig önálló iskolaként működött, ezután 5 évig a Kölcsey Ferenc Általános Iskolával, majd 3 évig az Egészségügyi Szakiskolával összevonva, egységes iskolaként funkcionált. A 2008/2009-es tanévtől a Széchenyi Gimnázium és Általános Iskola Alternatív Gimnáziumi Tagintézményeként működünk.

102


Feladatunk, szoci alizáci ós

PEDAGÓGIAI PROGRAM

célunk

változatlan:

problémákkal

küszködő

a

jó

képességű

fi atalok

beilleszkedési,

gondozása,

képzése,

érettségi hez j uttatása.

1.2. Az iskola jelenlegi képzési rendszere Intézményünkben jelenleg négy évfolyamos gimnáziumi képzés működik, mely a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára készíti fel a tanulókat. Az oktatás két tagozaton folyik. A nappali tagozaton 14-22 éves fiatalokat fogadunk, 8. osztály elvégzése után vagy más középiskolából 9-12. évfolyamból. Az esti tagozatos képzésünkben a 18. életévüket betöltött, nem tanköteles felnőttek vehetnek részt. A helyi tantervünk a központi kerettantervi előírásoknak és az érettségi követelményrendszerének megfelel.

1.3. Személyi és tárgyi feltételek Iskolánkban egyetemi végzettségű szaktanárok közalkalmazotti jogviszonyban oktatnak,

nevelnek

döntő

többségben

teljes

munkaidőben,

néhányan

részmunkaidőben. Minden tantárgyat megfelelő végzettségű és szakos pedagógus tanít. Tantestületünkben

van

mentálhigiénés

végzettségű

pedagógus,

szakvizsgázott pedagógus és informatikus-könytáros is. A gyerekek oktatásában, nevelésében, gondozásában egy gyógytestnevelő, egy gyógypedagógus, egy fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, iskolaorvos és védőnő is részt vesz. Iskolatitkár, gazdasági ügyintéző és gondnok segíti munkánkat. Intézményünk üzemeltetését (takarítás, portaszolgálat, tűzvédelem,) az iskola épületében

működő

Szociális

és

Szolgáltató

Szakközépiskola

Egészségügyi

Tagintézménye látja el. Az oktató nevelő munkához szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.

103


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Négy nagy méretű tanterem, két kisebb, csoportfoglalkozásokra alkalmas tanterem áll rendelkezésre, ebből három tanteremben interaktív táblák, felszerelt projektorok vannak. A könyvtárat, informatika tantermet, tornatermet és az udvart a Szociális Szakközépiskola Egészségügyi Tagintézményével közösen használjuk. Az iskola közvetlen közelében , az Alternatív Pedagógiáért Alapítvány által vásárolt, és rendelkezésünkre bocsátott klubhelyiséggel is rendelkezünk. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a Pedagógiai Program 3. számú melléklete tartalmazza.

1.4. Az intézmény finanszírozási alapelvei Iskolánkat Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata működteti, az alapító Okiratban megnevezett valamennyi feladat ellátását finanszírozza. Az esti tagozaton a 11. és 12. évfolyamon önkormányzati rendelet alapján megállapított térítési díjat kell fizetnie a tanulóknak. A térítési díj mértéke függ a tanuló tanulmányi eredményétől. Az Alternatív Pedagógiáért Alapítvány támogatja iskolánk működését. például a képzési kínálat gazdagítását, a tárgyi feltételek javítását, programok finanszírozását. A támogató alapítványunk és az iskola kapcsolatáról szól a Pedagógiai Program 12.számú melléklete

1.5. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája 1.5.1. Iskolavezetés Az iskola felelős vezetője az igazgató. Az intézmény közvetlen irányítását a tagintézmény vezető és a szakmai programfelelős látja el. A tágabb iskolavezetéshez tartoznak a nappali és az esti tagozatos munkaközösség vezetők.

104


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.6. Az érdekegyeztetés, érvényesítés, érdekvédelem 1.6.1. Tanárok A tanárok a tanári team tagjai, szabadon elmondhatják véleményüket, ötleteiket, javaslataikat. Az iskolát formáló, alakító, fejlesztő változások közös megbeszélésekkel, olykor vitákkal, de konszenzuson alapuló, mindenki számára elfogadható vállalható döntésekkel alakulnak ki. Hisszük, hogy akkor lehetünk sikeresek és eredményesek, ha a team minden tagja részt vesz az alkotó folyamatokban. Valljuk, hogy az iskola arculatának formálásában a diákok, a szülők és a fenntartó igényeinek, véleményének meghallgatása és figyelembe vétele nagyon fontos. A tanárok érdekvédelmi szervezete a Közalkalmazotti Tanács, mely a törvényi szabályozásnak megfelelően működik. Tevékenységét a Közalkalmazotti Tanács Működési szabályzata határozza meg. 1.6.2. Tanulók A nappali tagozatos diákok osztályközösségeket alkotnak, így a mindennapi közösségi élet fő szervezői az osztályfőnökök. Iskolánkban fontos, egy-egy diák érdekét képviselő személy az egyénizős tanár. Minden osztályban két tagú diákbizottság van, melynek tagjait az osztályközösség választja. Az Iskolai Diákbizottságot az osztály diákbizottságok tagjai alkotják, ők választják meg az IDB vezetőjét. Az IDB év elején munkatervet készít a közösségi élet megszervezésére. Az IDB a diákok érdekképviseleti szerve is. Az IDB munkáját egy e feladattal megbízott pedagógus és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti. 1.6.3. Az iskolai élet napi szervezése Az operatív szervezés, a mindennapi feladatok tervezése elsősorban a szakmai programfelelős feladata. Az intézmény működési rendjét, szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

105


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.6.4. Az iskolai élet éves szervezése Iskolánk éves munkatervét az iskola igazgatója készíti el, kikérve az iskolaközösség minden tagjának véleményét. A munkatervet a tantestület a tanévnyitó értekezleten fogadja el. Az iskola éves munkaterve alapján a munkaközösségek, az IDB, a könyvtár és a gyemek- és ifjúságvédelmi felelős

és az osztályfőnökök is

elkészítik

saját

munkatervüket, mely alapján egész tanévben dolgoznak. A szaktanárok az egyes tantárgyak tanítására a helyi tantervünk alapján elkészítik az adott tanévre vonatkozó tanmenetüket, melyet az iskola igazgatója fogad el.

1.7. Az iskola kapcsolatrendszere 1.7.1. A szülőkkel való kapcsolattartás A hozzánk járó tanulók kamaszok, sőt sokan közülük majdnem felnőttek: 18-21 évesek, ezért mi azt tartjuk, hogy elsősorban velük kell együttműködnünk, problémákat rendeznünk. Természetesen a szülő is részese a gyerek életének, így számunkra a vele való együttműködés is fontos. Kiskorú tanulóink esetében a szülővel, gondviselővel való kapcsolattartás szorosabb. Mi azt valljuk, hogy a gyerek háta mögött, tudta nélkül a szülővel nem szövetkezhetünk, nem köthetünk alkut, nem csaphatjuk be a gyereket. Ugyanez viszont a szülőnek is joga: nem hallgathatunk el a szülő elől semmit: ha érdeklődik, kérdez, akkor nyíltan, őszintén kell beszélnünk vele. Legjobb, ha a beszélgetéseken a tanár, a szülő, és ha akar, akkor a gyerek is jelen van. Szempontok: törekszünk a hiteles tájékoztatásra nyílt, udvarias, készséges kommunikációra nem avatkozunk a család életébe, csak ha a gyerek veszélyeztetett szakemberhez irányítjuk, ha szükségesnek látjuk

106


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tanácsot adunk, ha a szülő kéri tájékoztatjuk illetve tájékozódunk kérünk, illetve kérést, javaslatot hallgatunk meg a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésre törekszünk A kapcsolattartás formái: Szülő-tanár-diák fórumok: a hagyományos iskolákban ez a szülői értekezlet. Fontos különbség, hogy nálunk a diákok is részt vehetnek ezeken a megbeszéléseken. Beszélgetések telefonon vagy személyesen: nálunk nincs kijelölt fogadóóra. Az a gyakorlat, hogy a szülő bármikor kereshet, telefonon időpontot egyeztetve leülünk

beszélgetni.

A

beszélgetést

persze

mi

tanárok

is

szoktuk

kezdeményezni. Olyan beszélgetéseket is szoktunk tartani, amelyen az egész stáb részt vesz. Felvételi elbeszélgetés: a tanuló szülője, gondviselője részt vehet a felvételi elbeszélgetésen. Iskolai rendezvények: a tanévnyitó nagycsoportra, a szalagavató és a ballagási ünnepségre természetesen a szülők is meghívást kapnak. Levélben és e-mailben is igyekszünk a szülőkkel való kommunikációt fenntartani.

1.7.2. Kapcsolat a volt diákokkal Tapasztalataink szerint a leérettségizett diákok többsége még legalább egy évig visszajár hozzánk. Ez a tény hívta életre a tanulókövetést: a spontán, maguktól bejáró fiatalok segítése természetesen tudatosan is „utánuk nyúlunk”, hogy jelezzük, még mindig számíthatnak ránk, segítünk, ha tudunk

107


PEDAGÓGIAI PROGRAM

számunkra visszajelzés az ő boldogulásuk nyomon követése, hogyan állnak helyt: a további munkánk során felhasználjuk a tapasztalatokat a jelenleg hozzánk járó diákok számára példaképek lehetnek, erősíthetik az iskolai összetartozást, közösségérzést, ha látják, hogy a volt diákok visszajárnak egy-egy rendezvényre A módszerekről A stáb úgy határozott, hogy legyen egy ember, aki összefogja a fiatalokkal való kapcsolattartás programját. Célszerű volt úgy dönteni, hogy a végzős osztály osztályfőnöke legyen ez a személy, és ő a következő évben nem is kap új osztályt, így még egy évig teljes figyelmét, „lelkét” a régi kis osztályára tudja fordítani. Természetesen a diákok, fiatalok nem csak a volt osztályfőnökhöz kötődnek: mindenki a saját egyénizős tanárához jön beszélgetni legszívesebben. A kapcsolattartó tanár lehetőségei sokfélék: spontán látogatások során beszélgetés telefonon való beszélgetés levelezés, születésnapi, névnapi üdvözletek küldése osztálytalálkozó szervezése iskolai rendezvényekre (pl. farsang, szalagavató) meghívó küldése, majd a rendezvényeken a társaság összefogása

2. Az intézmény pedagógiai tevékenysége 2.1. Iskolánk pedagógiai hitvallása és alapelveink Iskolánkban a szűkebb és tágabb emberi közösség igényeinek és a személyes ambíciók,

adottságok,

képességek

összhangjának

folytonos

megteremtésére

törekszünk: olyan tudást és értékrendet közvetítünk, amellyel tanítványaink a további életükben – a magánéletben és a munka világában is – megtalálják a helyüket,

108


PEDAGÓGIAI PROGRAM

folyamatosan alkalmazkodni tudnak úgy, hogy közben elégedett és boldog felnőttek lehetnek. Nevelési alapelveink: Nevelésfilozófiánkat,

nevelési

céljainkat

és

feladatrendszerünket

is

a

humanisztikus pszichológiára, leginkább Rogers, Maslow és Erikson tanaira alapoztuk. A mi iskolánk arra törekszik, hogy a gyerekeknek, fiataloknak, valamint szüleiknek az együttműködés és az alkotó részvétel feltételeit minden lehetséges tevékenységgel és szóba jövő kérdéssel összefüggésben a lehető legteljesebb mértékben biztosítsuk. A nevelés ebben a felfogásban nem a jövőben biztosítandó szabadság helyes használatának megtanítását, hanem annak azonnali, a jelenben történő valóra váltását jelenti. A gyerekek boldogsága és öröme, illetve az érdeklődésen alapuló ismeretszerzés fontos cél. A felnőttkorra való kondicionáláson túl hangsúlyt fektetünk a rövid távú sikerekre, a napi örömök megélésére, az aktuális problémák, konfliktusok feloldására. Nevelő tevékenységünk a rogersi személyközpontú szemléletmódra épül: a feltétel nélküli elfogadás – kongruencia – empátia hármas egysége adja meg iskolánk kereteit. 1. A

modern,

autonóm,

önmegvalósító

ember

az

ideálunk,

ennek

kibontakozását szolgálja tevékenységünk. 2. Valljuk, hogy minden tanuló „más”, önmagában értékes, fejlődése az önmegvalósítás irányába tart, ezért a személyre szabott nevelő-oktató hatások az igazán hatékonyak, de korlátokra szükség van. A személyre szabottság valójában az egyén sajátos igényeinek és a rendszerben rejlő lehetőségek állandó összehangolása, egyeztetése révén valósítható meg. 3. Az oktatás-nevelés folyamán figyelembe vesszük: az életkori sajátosságokat, az egyéni tanulási tempót, az egyéni temperamentumot, az egyéni hiányosságokat, sérüléseket, és az otthoni környezet különbségeit.

109

Széchenyi István Gimnázium SZOLNOK 4. A

beilleszkedési,

PEDAGÓGIAI PROGRAM magatartási

és

tanulási

zavart

nem

„minősítjük”,

stigmatizáljuk. Törekvésünk a tanuló alapos, pszichológiai eszközökkel való tudatos

és

szisztematikus

megismerése,

a

kielégítetlen

szükségletek,

elakadások meg nem oldott fejlődési feladatainak feltérképezése és ezek korrekciója kompetenciahatáraikon belül. A személyiséget támogatjuk, nem a deviáns viselkedést. 5. Működésünk középpontjában a gyerek áll, ezért a személyes kapcsolatokat leginkább megerősítő, folyamatos együttműködést igénylő szervezeti és tevékenységformákat alakítottunk ki. 6. Valljuk, hogy autonóm emberré csak a többiek közösségében válhatunk. A többi autonóm ember feltétele az én autonómiámnak. A csoportban tapasztalhatjuk meg, hogy senki sem teljesen „problémás” személyiség, s hogy eltérő

hiányaink

okán

egymás

fejlesztésében

nagyon

hatékonyan

közreműködhetünk. 7. Számunkra a személyre szabott pedagógia azt jelenti, hogy a szűkebb és tágabb emberi közösség igényeinek és a személyes ambíciók, adottságok, képességek összhangjának folytonos megteremtésére törekszünk.

Mit tekintünk eredménynek? Alapelvünk, hogy az egész személyiség fejlődését segítő, a személyiséget támogató légkört alakítunk ki, melynek alapja az empátia, a kongruencia és a bizalom. Eredménynek tekintjük, s ezért törekszünk arra, hogy: a gyerekek leérettségizzenek és lehetőleg továbbtanuljanak a kimaradók, lemorzsolódók aránya kicsi legyen a fiatalok a további életükre vonatkozóan értelmes célokat tudjanak kitűzni

110


PEDAGÓGIAI PROGRAM

olyan tanár-diák kapcsolatot alakítsunk ki, amely szereteten, bizalmon alapuló együttműködő kapcsolat, melyre támaszkodni tudnak, s ami minta az emberi kapcsolataik további alakításához

2.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai 2.2.1. A nevelő-oktató munkánk céljai A nevelés-oktatás általános célja, feladata a hagyományos iskolai oktatásból kimaradt fiatalok gimnáziumi képzése, érettségire való felkészítése, kétszintű érettségiztetése, mentális gondozása személyre szabott tanulási program és személyközpontú gondoskodás alapján (pedagógiai cél a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetés kialakítása). Helyi tantervünket a kerettantervek figyelembe vételével határoztuk meg. Az oktatási folyamat egyes területein lehetőségeinktől függően felkínáljuk a választás lehetőségét, biztosítjuk az érettségire, a továbbtanulásra történő felkészítést (közép- és, emelt szintű érettségire való felkészítés stb.). Biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat akarunk nyújtani diákjainknak. Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek irányában. Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy szabályokban lefektetett, kiszámítható és egységesítést közelítő értékelési rendszert alkalmazunk. Gyermekközpontúságot, teljesítményre ösztönző tanítást hirdetünk. Ismeretközvetítés mellett fontos a tanulók képességfejlesztése. Törekszünk a tanulás megtanítására, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatására. Az érdeklődés felkeltésével és ébrentartásával a tárgyi tudás elmélyítését, rendszeres szerepeltetéssel a kommunikációs készség fejlesztését célozzuk

111


PEDAGÓGIAI PROGRAM

meg. tanulóink fejlett kommunikációs eszközöket tudjanak kezelni, s azokat a kulturált viselkedés szabályainak megfelelően működtessék. Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási hátrányok csökkentését. Egyéni foglalkozással biztosítjuk a tehetséggondozást. Odafigyelünk arra, hogy a szociális és kulturális hátrányok leküzdéséhez lehetőséget és segítséget kapjanak. Törekszünk

arra,

hogy

tanulóink

a

testi-lelki

egészség,

életvezetés

eszközrendszerének birtokába jussanak. Fontosnak tartjuk, hogy a sikeres társadalmi beilleszkedés mintáit elsajátítsák. Fontos, hogy természeti és épített környezetüket megbecsüljék, óvják és továbbépítsék. Törekszünk a nemzeti kultúra ápolására és közvetítésére. Célunk,

hogy

képesek

legyenek

hagyomány

és

modernség

összehangolására, a folytonosság felismerésére. Minden helyzetben igyekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására és megbeszélésére. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait, s újak kialakításától sem zárkózunk el. 2.2.2. A nevelő-oktató munka feladatai A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja. Ugyancsak mérlegelés tárgya az is, hogy a célok és feladatok helyi értéke relatív jellegű, a feladatok is válhatnak célokká és megfordítva is igaz ez. Feladatunk

olyan

ismeretstruktúra,

iskolaszerkezet,

folyamatszervezés,

tevékenységstruktúra, követelményrendszer, értékelési szisztéma, viselkedés- és interakciós

minta,

kapcsolatrendszer

kialakítása,

mely

nevelési

céljaink

megvalósítását egyre színvonalasabban garantálja. Kiemelt feladatként határoztuk meg: az alapkészségek és képességek fejlesztését, gyakoroltatását, a tanulási módszerek megismertetését, elsajátíttatását,

112


PEDAGÓGIAI PROGRAM

az önálló ismeretszerzés, munkáltatás alkalmainak gyarapítását, az információforrások használati szabályainak mélyebb megértését, a korábban szerzett gátlások oldását, a problémamegoldásra nevelést, az önállóságra és egyben felelősségtudatra nevelést, az életfeladatokra (pl. pályaválasztás) megoldására való felkészítést, az együttműködő – kommunikatív pedagógiai magatartás követését, az iskolai közösségek működtetését, kapcsolatrendszerük gazdagítását, kompetenciájuk fokozatos kiépítését, az iskolai demokrácia fórumainak tartalmas működtetését, differenciált tanulásszervezés és tanulássegítés biztosítását, a tanítás-tanulás folyamatának módszerbeli modernizálását, a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítését a diákok felé, a segítő szakszolgálatok közreműködésének igénylését, velük együttműködési formák kialakítását, a káros, egészség- és személyiségromboló szokások, szenvedélybetegségek prevencióját, képességfejlesztő-korrigáló és korrepetáló foglalkozások szervezését, tanuló – pedagógus – szülő hármasának szorosabb együttműködését, az iskola belső és külső rendjének őrzését és megőriztetését, az iskolaimázs formálását, az iskola menedzselését, a minőségirányítási rendszer működtetését, fejlesztését szabadidős programok kínálatát, iskolai hagyományok ápolását, a megfelelő önértékelés elősegítését, az önbizalom fejlesztését, kommunikációs csatornák hálózattá egyesítését, a tehetséggondozást, a mentálhigiénés gondozást: életvezetési problémák, tanulási és pszichés zavarok feltárását, kezelését, a tanulók érdeklődésének, s a szülői igényeknek megfelelő választás biztosítását a nem kötelező és a kötetlen ismeretszerzési formák keretei között, az önismereti foglalkozások tervezését, fogékonyság kialakítását az esztétikus környezet és megjelenés iránt,

113


PEDAGÓGIAI PROGRAM

az iskola céljaihoz igazodó továbbképzési terv megalkotását, az intézmény jogszerű működéséhez szükséges szabályzatok elkészítését, betartását, a gazdasági erőforrások hatékony felhasználását, a fenntartói támogatás mellé külső források bevonását, a pedagógusok és más alkalmazottak egyéni karrierépítésének segítését, a pedagógusmunka sajátosságaiból adódó kiégési tünetegyüttes felismerését és kezelését, a fogyasztói kultúra és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás fejlesztését a tanulókban. 2.2.2.1. Osztály- és csoportrendszer A csoport létszáma és összetétele nagyon fontos tényező a tanulásban. A jó csoport biztosítja a közös tanulás keretét, az együttműködés lehetőségét. Ha a csoportban állandó és folyamatos a kommunikáció, az megsokszorozhatja a hatékonyságot. Nappali tagozaton jelenleg minden évfolyamon egy-egy csoport működik: így négy csoportunk van. Iskolánkban kiscsoportos formában tanítunk. Azt tapasztaltuk, hogy a legideálisabb a 16-18 fős csoportlétszám. Ez a méret alkalmas arra, hogy a tanár minden tanulóra kellő mértékű figyelmet fordítson. A tanóra 45 perce alatt is konstatálni tudja a diákok aktuális állapotát, s ehhez igazítható a tananyag mennyisége, ütemezése, az átadás formája, a tanár-diák interakciók tartalma, iránya. (Sajnos ez a csoportlétszám jelenleg 22-24 fő között van.) A közösség minden tagja fontos, minden elveszett, peremre szorult, elszigetelődött egyén az egész közösséget teszi szegényebbé. A csoportba tartozás az egyénnek legalább ennyire fontos. A csoport legfontosabb szerepe, hogy segíti a lelkiismeretet, s a viselkedést irányító erkölcsi norma- és értékrendszer kialakulását.

A csoport fokozza a

tevékenység hatékonyságát, a csoport munkája mindig több, értékesebb, mint a tagok munkájának összessége. Külön csoportok alakulnak a nyelvi órákon és az informatika órákon, valamint az érettségi előkészítőkön. A nyelvi és informatika csoportok évfolyamonként szerveződnek, az érettségi előkészítők viszont évfolyamtól függetlenül. Az előrehozott

114

Széchenyi István Gimnázium SZOLNOK érettségire

készülő

10.

PEDAGÓGIAI PROGRAM és

11.

évfolyamosok

együtt

készülhetnek

a

12.

évfolyamosokkal. (Ezeket a csoportokat úgy illesztjük az órarendbe, hogy az estis diákok is részt vehessenek a foglalkozásokon. A legkisebb csoportlétszámot kötelező érettségi tantárgy esetében 5 főben, választhatónál pedig 3 főben határoztuk meg.) Az érdeklődési köröknek megfelelő programok - zeneklub, fociklub, filmklub – újabb csoportok kialakulására ad lehetőséget. A csoportlétszám itt is minimum három fő. A fejlesztő- és rehabilitációs foglalkozások szintén évfolyamtól függetlenül szerveződnek. A csoportok kialakítása az egyéni fejlesztési tervek alapján történik. A csoportok maximális létszáma nyolc fő. Az iskolai élet szervezése állandó és alkalmilag, egy-egy programra szerveződő csoportok feladata. Állandó csoport, bár változó tagokkal az iskolai diáktanács és az úgynevezett nagycsoport, amely tulajdonképpen a tantestület és a nappali tagozatos diákközösség tagjaiból áll. Az esti tagozaton nagyobb csoportlétszámmal is tudunk működni: ezen a tagozaton az ismeretátadásé a főszerep, természetesen az egyéni tanulási problémák megoldására is nyitottak vagyunk. Az esti tagozaton a 2009/2010-es tanévtől három évfolyamos képzést vezetünk be. 2.2.2.2. Munkaközösségi rendszer Az estis és nappalis munkaközösség 2011/2012-es tanévtől megszűnik, helyét és szerepét a team veszi át. 2.2.2.3 A tanár szerepe Iskolánkban a tanárokkal szembeni elvárások szintje igen magas. A pedagógusnak mély önismerettel kell rendelkeznie, tudnia kell önmagát elfogadni, ismernie kell saját határait, korlátait, tehát saját személyiségével kell, hogy bánni tudjon. A tanárok segítők is egyben, amely fokozott lelki megterhelést jelent, ezért szükség van arra, hogy a saját személyiségüket folyamatosan „karban tudják tartani”.

115


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanár személyiségjegyei közül a legfontosabbak: érzelmi elkötelezettség őszinteség hitelesség empátia az átlagosnál nagyobb tolerancia nyitottság érzékenység rugalmasság Emellett persze fejlett kommunikációs készség, fejlett együttműködési és konfliktuskezelési képesség, magas szintű tárgyi tudás, a profi ismeretátadási képesség és a segítő módszerek széles repertoárjának ismerete és azok alkalmazni tudása is elengedhetetlen ehhez a munkához. A klasszikus tanár-diák viszony szerint a tanár és a diák a katedra két oldalán áll, kapcsolatukat tehát valamiféle szembenállás, ellentét jellemzi. A tanár- diák viszony azonban nem ellentét, hanem partnerkapcsolat. A tanítás közös ügy, és csak úgy hatékony, ha mindkét oldalról nyitottsággal állnak hozzá. A tanítás nem a gyerek legyőzése, az eredmény nem a diákba plántált tudásmennyiség. A tanítás és a tanulás a tanár és a diák közös érdeke, olyan folyamat, amelyben mindkettejük személyisége fejlődik. Az alternatív iskolákra, jellemző, így a miénkre is a szabad interakció, a másik emberrel való találkozás, s az ilyen

találkozások

során

kialakuló

légkör

jellemzője

az,

hogy

a

gyermek

személyiségének tiszteletben tartásán alapul, a lehető legnagyobb odafigyelést jelenti, így biztonságérzetet ad. A tanári tekintély nem származhat olyan külső eszközöktől, mint az ellenőrző, a tanmenet, vagy az igazgató. A tanárnak saját értékeiből, belső erőiből kell megteremtenie tekintélyét, ami nagyon nehéz dolog. A tanári munka rengeteg felkészülést igényel. Mivel nagyon fontos a személyesség, minden egyes gyereknek egyéni módon lehet segíteni. Tehát állandóan figyelemmel kell kísérni az egyén fejlődését, haladását, és állandóan

116


PEDAGÓGIAI PROGRAM

differenciálni kell. Egyéni tanulási technikákat, stratégiákat kell kidolgozni a gyerekek számára, ami rendkívül időigényes munka.

Szupervízió A szupervízió a tanárok „karbantartására” és esetmegbeszélésre szükséges a mi iskolánkban. A szükséges szó nem túlzás: egész személyiségünket nagyon megterheli ez a munka, lelki egészségünk fenntartásához, a „kiégési szindróma” megelőzéséhez, önismeretünk fejlesztéséhez elengedhetetlen ez a foglalkozás. Egész évben folyamatosan vannak olyan „nehéz eseteink”, melyeknél sokat segíthet az esetmegbeszélés. A szupervízión elhangzottak szigorúan bizalmasak, titkosak: ami ott elhangzik, azt nem beszéljük ki, nem adjuk tovább.

2.3. A személyiség-, képesség- és közösségfejlesztés formái 2.3.1. Személyiség- és képességfejlesztés a tanítási órán A mai magyar valóságot jellemző szociokulturális adottságok nem kedveznek a kiegyensúlyozott stabil személyiség kialakulásának. Iskolánk ezért külön hangsúllyal kezeli a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Ennek elvi alapjait már részletesen kifejtettük az iskola pedagógiai elveiben. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a személyiségfejlesztés minden tantárgy tanításának szerves része,

minden

tanár

a

diákjaihoz,

környezetéhez

és

szakterületéhez

való

hozzáállásával, azaz egyéniségével formálja a diákokat. 2.3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célunk, hogy diákjaink különböző szintű adottságaikkal, képességeikkel, iskolai tanulásukkal, individuális fejlődésükkel, más, érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

117


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A személyiségfejlesztést a következő pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk: Bemeneti

mérés

(a

gyermek

élettörténetének

felderítése,

a

családi

körülmények feltérképezése, a gyermek kapcsolatrendszerének, közösségi magatartásának ismerete, intellektuális képességei). Egyéni fejlesztési, haladási terv (pályaorientációval, motivációs célkitűzéssel) készítése. Írásos értékelés – önértékelés – negyedéves forgóban. Hiteles mintanyújtás. Munkára nevelés – „gyakorlati képzés” karitatív, szociális, humanitárius, ökológiai terepen. A tanulási – szocializációs kudarcok feldolgozása, reintegrálás. Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat. A tanulók érzelmi intelligenciájának emelése. A tanulók erkölcsi nevelése. A tanulók nemzeti és állampolgári nevelése. A kognitív képességek fejlesztése, a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása, a tanulási vágy felébresztése, az érdeklődés fejlesztése. Konkrétan ezt segíti elő az első két tanévben a felzárkóztatás, szintre hozás, és főleg az általános műveltséget megerősítő szakasz, amit az utolsó két évben a pályaválasztást elősegítő, arra való felkészülésben segítséget nyújtó időszak követ. Közösségi életre nevelés: pozitív és egészséges életvezetés, konfliktusok kezelése, egyéni szociális értékrend fejlesztése, olyan iskolai és iskolán kívüli életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit és valóságát. Az iskola biztosítja és buzdítja diákjait sporttevékenység végzésére, a különböző és gazdag kulturális lehetőségek kihasználására zeneklub, filmklub, színház, közös iskolai mozi látogatás, múzeum és kiállítások megtekintése, kirándulások, táborok mind-mind értékrendjük, világnézetük formálódását segítik, ami a személyiségfejlődésük alapja.

118


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, megjelenésben a külső és belső igényességre ösztönzés, ugyanakkor az alkohol, drog, dohánytermékek fogyasztásának veszélye az osztályfőnöki órák anyagán túl a biológia órák anyaga is, de a legfontosabb itt is a személyes példaadás. A személyiségfejlesztés fontos gyakorlati része a szociális kommunikáció, segítőkészség fejlesztése - a tananyagból kiemelt mintákon túl - olyan segítő légkör kialakításával és fenntartásával kívánjuk elérni, amelyben a segítés elvárt

és

elismert

viselkedés,

tevékenység,

és

egyben

a

személyes

kompetencia fejlődésének segítője. 2.3.3. A személyiségfejlesztés területei A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozója aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban kitüntetett szerepe van a tanuló osztályfőnökének és egyénizős tanárának. Feladatuk, hogy figyeljék, kövessék és a lehetőségeikhez képest irányítsák tanítványaik személyiségének fejlődését. Kiemelt feladat az önálló tanulás készségének és képességének kialakítása. Egy-egy tantárgy tanulását ezzel kell kezdeni, s a tantárgy tanulása során folyamatosan fejleszteni kell ezt a képességet. Ismerkedjenek meg a könyvtárral, a könyvek, médiák típusaival, tudjanak anyagot gyűjteni, információt keresni. A nyelvi szöveg pontos megértése elengedhetetlen feltétele az eredményes tanulásnak. A jegyzetelés gyakorlatát szintén szükséges elsajátítani. Az egyes tantárgyak sajátos közeledési módjait a szaktárgyi órákon érdemes megismertetni. A beszédkészség fejlesztése ugyancsak

alapvető

követelmény

az

életben.

A

fogalomalkotás,

következtetés, meghatározás, rendszerezés, lényegkiemelés gyakoroltatása a logikus gondolkodás fejlesztését eredményezi. Az önálló tanulásra nevelés lehet

a

záloga

az

„élethosszig”

tartó

művelődésnek,

s

a

tanulók

felzárkóztatása is csak akkor lesz eredményes, ha „megtanulnak tanulni”. A munkára nevelés is a személyiségfejlesztés fontos része. Ennek egyik eleme a tanulási folyamat. A rendszeres, precíz, kitartó tanulás mellett azonban

119


PEDAGÓGIAI PROGRAM

lehetőséget kell adni a diákoknak, hogy más területen is kipróbálhassák magukat. Feladatunknak érezzük a fogyasztói szerepre való felkészítést is. Az igényesség, az értékes és a giccs megkülönböztetését, felismerését kell elsajátítani a diákoknak. Ugyanakkor a természeti és az épített környezet megbecsülése, védelme is beépül a fogyasztói szerepkörbe. A rongálásokkal szembeni fellépés mellett a szép környezet karbantartása is folyamatosan a diákok bevonásával történik. Operatív teendőink a személyiségfejlesztés területein: A) Feladataink a tanuláshoz szükséges készségek, képességek fejlesztése terén: Ezen a területen szem előtt kell tartanunk, hogy a most iskoláskorú nemzedék számára a munkaerőpiacon való megmaradás feltétele lesz az „élethosszig” tartó tanulás. Ezért a sikeres tanuláshoz való képességek fejlesztése elsőrendű feladatunk. Az alapoktatásban elsajátított készségek, képességek a sikeres, egész életen át tartó tanulásnak elemei „létfeltételei”. A kognitív kompetencia „atomjai” a rutin, készség, ismeretek. Ezekből épülnek fel a konvertáló, rendszerező, logikai és kombinatív képességek, s belőlük alakulnak ki a komplex képességek: a kommunikáció, a tanulás, a gondolkodás és a tudásszerzés. Ezen rész- és komplex képességek fejlődése a kutatások és vizsgálatok alapján nagy egyéni eltéréssel történik. Ezért az értelmi fejlesztés középpontjába a személyiséget kell állítani. az önálló tanulási képességek megalapozása, szövegértési, értelmezési stratégiák kialakítása, a figyelem, a koncentrálóképesség tartóssá fejlesztése, matematika képességek kialakítása differenciált oktatással, korrepetálással, fegyelmezett gondolkodásra nevelés, az oktatásszervezésben a lehetőségeken belül a variábilis csoportképzés, a gyakoroltatás arányának emelése,

120


PEDAGÓGIAI PROGRAM

az ismeret és praxis egészséges összhangjának megtartása, az emlékezet fejlesztése a kreatív gondolkodásra késztetés. B) Feladataink a munkára nevelés területén: a munkavégzéssel összefüggő fogalomrendszer megismertetése: munka, munkaerkölcs,

munkafegyelem,

kötelesség,

hivatás,

teljesítmény,

egészséges

összhangjának

munkaerőpiac, értékteremtés, alkotás, az

iskolai

teljesítmények

és

követelmények

biztosítása differenciált tervezéssel és terheléssel, a tanulók munkáltatása állandó, arányos legyen, a munka alkotó jellegének megtapasztaltatása, a pontosság betartása és betartatása, jól szervezett tanulási folyamatok, foglalkozások tervezése, megvalósítása,

C) Feladatunk a tanulók érzelmi intelligenciájának emelése: Öt alapvető érzelmi szükségletet kívánatos kielégítenie az iskolának: a szeretet, a biztonságot, az elfogadást, az elismertséget s az öröm átélését. A család mellett az iskolának is feladata ezek megtapasztaltatása, hiszen többek között az érzelmi

hiány

gátja

az

önfegyelem

kialakulásának,

a

motivációs

rendszer

összetettségének és erősségének, a közösség- és személyiségfejlesztésnek. a tanuló és viselkedésének különválasztása és kezelése, a

metakommunikációs

eszközökkel

való

tudatos

élés

(szemkontaktus,

érdeklődő tekintet, testi érintés, figyelem), szeretet és fegyelem kényes egyensúlyának megtartása, a viselkedési és cselekvési hatások rugalmas betartatása, a tanulókban lévő értékek felfedezése, megerősítése, tantárgyi ismeretek tudatos alkalmazása, a megküzdési stratégiák kialakítása, erősítése, konfliktustűrő és –kezelő képesség fejlesztése, gyakoroltatása,

121


PEDAGÓGIAI PROGRAM

segítő kapcsolatok megteremtése, empatikus attitűd erősítése, komplex művészi eszközök és módszerek alkalmazása az önkifejezésre, a feszültség, szorongás oldása. D) Feladatunk a tanulók erkölcsi nevelése: Mai társadalmunkban előretört a gátlástalan egyéni érdekérvényesítés, az önzés és gyengült a szolidaritás a bajbajutottakkal. Elemi igényként jelentkezik az erkölcsös magatartás s ezzel összhangban az erkölcsi nevelés. A tanulók erkölcsi nevelésének iránya: az egocentrikus gondolkodás- és viselkedésmódtól eljutni az empátiáig, azaz a másik helyzetének megértéséig és a pozitív érzelmi reagálásig. Az erkölcsi nevelés alapja az érzelmi kapcsolat: a tanuló és pedagógus érzelmi kapcsolata. Egészséges erkölcsi fejlődés csak egészséges érzelmi talajon jöhet létre, csak ekkor interiorizálódnak az erkölcsi forgalmak, ítéletek. Az erkölcsi nevelésnek az iskola egészét át kell hatnia: az Ember és társadalomismeret modulon keresztül az erkölcsi fogalmak kialakítása, az

osztályfőnöki

órán

folytatott

erkölcsi

nevelés

a

tanulók,

az

osztályközösség életéhez kapcsolva, a tantárgyi ismereteken keresztül történő ráhatás, az iskolai megemlékezések felhasználása, személyes példamutatás E) Feladatunk a tanulók nemzeti és állampolgári nevelése: a szülőhely és a haza múltjának, jelenének megismertetése, a hagyományok és a nemzeti kultúra elsajátíttatása, a hazaszeretet érzésének elmélyítése, az állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása, a társadalom csoportjainak, működési törvényszerűségeinek megismertetése a tantárgyi és tantervi modulokon keresztül, a tanulók érdekvédelmi tevékenységének biztosítása, az iskolai demokrácia fejlesztése.

122


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, az iskolai közösségi élet formái, tanórán kívüli tevékenységek Olyan személyközpontú iskolát és demokratikusan működő közösséget szeretnénk létrehozni, amely az ismeretszerzés mellett a szabadság és kötöttség megfelelő arányát kialakítva biztonságot nyújtó, bizalomra épülő, és tevékenységre ösztönző légkört biztosít az iskola polgárai számára, beleértve a különleges sorsú vagy állapotú gyerekeket is. Ebben a légkörben lehetőség nyílik arra, hogy számukra lényeges humanisztikus értékeket – felelősség, nyitottság, együttműködés, a személyes kapcsolatok hitelessége – a mindennapjainkban megéljük. Így törekszünk rá, hogy az érettségi felé vezető saját ütemű haladás, az egyéni utak keresése közben

a

gyerekek

önmaguk

lehessenek,

fejlődjön

önismeretük

és

társas

kapcsolatrendszerük, és önálló, kreatív, együttműködő, szabadon gondolkodó személyiséggé váljanak. Iskolánk feladata, hogy a tanárok, szülők együttműködve olyan légkört teremtsenek, olyan közösséget alkossanak, amely elősegíti a gyermekek harmonikus fejlődését, szocializációját. Törekszünk annak közvetítésére, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen, önmagában érték a közösség számára. A közösség leghatékonyabban a közösen átélt tevékenységeken keresztül fejleszthető.

Az

iskolai

élet

során

számos

lehetőséget

biztosítunk

a

közös

együtt

járó

tevékenységekre. Feladataink: az

iskolaváltással,

az

új

közösségbe

kerüléssel

elbizonytalanodás kiküszöbölése, a helykeresés segítése, olyan

tevékenységszervezési

modelleket

alkalmazni,

amelyek

együttműködésen, folyamatos kommunikáción, közös döntéseken és értékelésen alapulnak, a döntési lehetőségek diákokat érintő részét átutalni a diákönkormányzat hatáskörébe, az iskolahasználók véleményét minden lényeges kérdésben kikérjük, az osztályközösségek élményeinek gazdagítása, gyarapítása,

123


PEDAGÓGIAI PROGRAM

az iskolai hagyományok ápolása és gazdagítása, az iskola belső rendjének közös alakítása, az iskola nyitottságát biztosítani az iskolahasználók és a társadalmi környezet felé, a csoportos oktatási módszerek szaporítása, az iskolai önkormányzás és fórumainak hatékony működtetése, példaképek kiemelése és megismertetése az iskola tanulói közül, a barátságos légkör fenntartása, Az intézmény pszichés klímájának mérése, értékelése, visszacsatolása a szervezeti kultúra fejlesztésével.

2.4.1. Az iskolai közösség egészének szintjén megjelenő alkalmak 2.4.1.1. Nagycsoport A nagycsoport egy olyan fórum, amelyen az iskola összes tanulója és a stáb minden tagja jelen van. A csoportgyűlés céljai: az iskolai szabályok alakítása, működésünk korrekciója, az iskolai közösség építése, a csoportkohézió erősítése, közéleti szerepek, magatartások elsajátítása, együttműködési formák kialakítása, állapot- és helyzetfelmérés. Mindenki egyenrangú, mindenki elmondhatja a véleményét, gondolatait, kérdezhet,

hozzászólhat.

A

nagycsoportot

mindig

a

tanári

stábból

két

mentálhigiénikus szakember vezeti. A nagycsoportok havi rendszerességgel, munkatervben rögzített időpontban vannak.

124


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A nagycsoportoknak nincs előre meghatározott témája, arról lesz szó, amit a jelenlévők felvetnek, és a közösség akar róla beszélni. A legfontosabb szabály az, hogy mindenkit meg kell hallgatni. A nagycsoporton történteket rögtön, az utána következő tanári teamen mindig megbeszéljük. Van mód rendkívüli nagycsoportra is: olyan esemény történt, amit meg kell beszélni, vagy van olyan téma, amelynek a megbeszélése nem várhat a következő nagycsoportig, akkor a stáb dönthet egy rendkívüli nagycsoport megtartásáról: ezek a nagycsoportok tematizáltak. 2.4.1.2. Ünnepségek: szalagavató, ballagás A

szalagavató

ünnepség

hagyomány

a

mi

iskolánkban

is,

mint

a

középiskolákban általában. A szalagavatón a 12. évfolyamos diákoknak feltűzik a szalagot a 11. évfolyamosok ünnepélyes keretek között. A szalagavató ünnepség időpontja decemberben a 12. évfolyamosokkal egyeztetett időpontban van, a helyszínt is ők határozzák meg. A ballagási ünnepség régi hagyomány iskolánkban. Az ünnepség időpontja a 12. évfolyam utolsó tanítási napját követő szombat délelőtt 10 óra, helye az iskola udvara, rossz idő esetén az iskola tornaterme. 2.4.1.3. Iskolanapok Régi hagyományai vannak az iskolanapoknak, amelyek megszervezése és lebonyolítása a diákönkormányzat feladata. 2.4.1.4. Szülő-tanár-diák fórumok A hagyományos iskolák szülői értekezletei helyett nálunk ún. szülő-tanár-diák fórumok vannak. A szülői értekezletekhez képest a két legfontosabb különbség:

125


PEDAGÓGIAI PROGRAM

a fórumokon a szülőkön és a tanárokon kívül a gyerekek is részt vesznek (ezért szeánsznak is nevezzük) az egész iskola részvételével zajlanak, tehát minden évfolyam együtt van, legalábbis a hagyományos, klasszikus fórumokon. A gyerekek részvétele azért fontos számunkra, mert róluk van szó, tudniuk kell, hogy a tanárok és a szülők mit mondanak, mi a véleményük. Ez is egy bizalomerősítő tényező: a szülők és a tanárok nem az ő hátuk mögött, titokban döntenek, hanem velük közösen.

A fórumoknak három típusát különböztetjük meg: Klasszikus, hagyományos: ezen az egész iskola együtt vesz részt. A közös rész után persze mindig osztálykeretek között folytatódik a beszélgetés. Speciális: ilyen a 9. évfolyamnak év elején, a 12. évfolyamnak év elején és február elején megtartott szeánsz. Rendkívüli: egy-egy fontos esemény, helyzet, probléma megbeszélésére – általában osztálykeretek között- összehívott szeánsz. Klasszikus fórum A klasszikus fórumból egy évben általában három van: az elsőt az első vizsgaidőszak után novemberben, a másodikat félévkor, februárban tartjuk, a harmadik pedig az évzáró, június 20-a körül. A fórumok időpontját az igazgató tervezi: az éves munkaterv tartalmazza. A konkrét időpontról a szülők levélben kapnak értesítést, illetve meghívást: a meghívók időbeni elküldéséért az igazgatóhelyettes a felelős, a leveleket az iskolatitkár készíti el. A gyerekeket az osztályfőnökök informálják. A fórumokat az iskolavezetés egyik tagja vezeti. A tanári stáb minden tagja jelen van. Az igazgató beszél az egész iskolát érintő aktualitásokról, közös terveinkről, gondjainkról, sikereinkről. Egy-egy téma elhangzása után megkérdezi, hogy akar-e valaki hozzászólni, van-e kérdése az elmondottakkal kapcsolatban. Mi tanárok is igyekszünk hozzászólni, elmondani a saját tapasztalatainkat, és arra inspiráljuk a 126


PEDAGÓGIAI PROGRAM

szülőket, gyerekeket, hogy ők is tegyék ezt meg. Általában legfontosabb az együttgondolkodás, a figyelem felhívása a tennivalókra, a pozitívumok kiemelése, nem pedig a „prédikálás”, a kioktatás, a tanácsok osztogatása vagy a panaszkodás. A közös találkozó után az osztályokban folytatódik a beszélgetés az osztályfőnökök vezetésével. Az osztályfőnök tájékoztatást ad az osztály aktuális tanulmányi helyzetéről, magatartásáról, a fontosabb eseményekről, illetve a tervekről, teendőkről. Ezeken is bárki elmondhatja a véleményét, hozzászólhat, kérdezhet. Szaktanárok is részt vehetnek, ha úgy látják, hogy fontos a további sikeres munka érdekében. A fórum tapasztalatait a következő tanári teamen megbeszéljük.

Speciális fórumok: A 9. évfolyam számára még szeptemberben az osztályfőnök tart egy megbeszélést. Ez a fórum azért fontos, hogy a szülők megismerkedhessenek egymással, a csoporttal, elmondhassa mindenki az első benyomásait, tájékozódhasson, informálódhasson. A 12. osztály számára év elején tartott megbeszélésen az osztályfőnök ismerteti az osztályra váró feladatokat és elkezdődik a szervezés: érettségire, felvételire való jelentkezés, a szalagavató, a tablókészítés, az érettségi, a ballagás. A 12. évfolyam számára február elején tartott szeánszon már konkrét döntések vannak, és az aktuális teendők megbeszélése folyik. Az osztályfőnök a találkozó előtt a szaktanároktól összegyűjti a kéréseket, információkat. Rendkívüli fórum Ilyen fórum összehívását a tanári stáb tagjai közül bárki kezdeményezheti, de általában az osztályfőnök érzi legjobban, hogy szükséges-e ilyen beszélgetés megtartása. A rendkívüli megbeszélés oka általában a csoport rossz tanulmányi vagy magatartási helyzete, valamilyen konkrét eset, probléma. Ha az osztályfőnök vagy a stáb úgy dönt, hogy össze kell hívni a szülőket, akkor az osztályfőnök megszervezi és megtartja a fórumot.

127


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.4.2. A diákönkormányzat célja, feladata Az iskola tanulóinak az ENSZ Gyermeki Jogok Egyezménye, az oktatási törvény előírásai,

az

iskolai

SZMSZ

és

a

tanuló

házirend

által

szabályozott

lehetőségeken belül van joga (kötelessége) iskolai életét alakítani. A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat . A diákönkormányzat az iskolai demokrácia, önkormányzatiság és önigazgatás, a jogállamban használatos állampolgári technikák gyakorlásának színtere. A diákönkormányzat részben a korábbi gyermek és ifjúsági szervezet funkcióit is átvette, mint a tanulók szabadidős tevékenységét, rendezvényeit tervező szervező tömörülés. A diákönkormányzat működését az önmaga által összeállított és elfogadott SZMSZ szabályozza. A

diákönkormányzat

munkájának,

rendezvényeinek

segítése

minden

pedagógus, de különösen az osztályfőnökök fontos feladata. A diákönkormányzat munkáját a tanári stábból megbízott DMS tanár támogatja. Az iskolanap régi hagyomány iskolánkban. Kétszer van egy évben: ősszel és tavasszal. Ezeken a napokon, kimegyünk együtt – tanárok és diákok - a szabadba és eltöltünk ott egy kellemes napot. A programtervezetet az IDB állítja össze, melyhez ötleteket kap a diákoktól és a tanároktól is. Felkér egy tanárt, hogy segítse a szervezést. Az iskolanap programjának vezetését, bonyolítását az IDB illetve a felkért segítők (diákok és tanárok) végzik. A diákoknak a részvétel kötelező. Szabadnapot nem lehet kivenni, hiányzását igazolnia kell. Ezek a napok nagyon jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy más környezetben, helyzetben ismerjék meg egymást a gyerekek és a tanárok. A farsang programját a gyerekek az IDB vezetésével szervezik. Egy tanár segíti a programok szervezését. 2.4.3. Az osztályközösségek meghatározó szerepe Az iskolában a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak. A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének jelentős részét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak

128


PEDAGÓGIAI PROGRAM

légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. A középiskolai osztályközösség az ekkorra már elég jól kialakuló eltérő szokásokkal, szerteágazó alapismeretekkel, különböző szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Az osztályközösségi munka szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg.

Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet: minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban, a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése, a másság elfogadása, tolerancia. 2.4.3.1. Osztályfőnöki szerep Az osztályközösség életének, közösségi erővonalainak alakulásában döntő fontosságú az osztályfőnök, aki felelős személy. Megfontolt, képzett, pedagógiában járatos, intézkedései a tanulók javát szolgálják. Megvalósítja a közösségi és egyéni nevelés elveit. Programalkotó és közvetítő szerepű, valamint figyelemmel kíséri az tanulók szellemi, lelki, testi fejlődését, ellátja az adminisztratív feladatokat is. Kapcsolatot tart a szülői házzal, segít, tanácsot, útmutatást ad. Tevékenységének legfontosabb helyszínei: az osztályfőnöki óra, a személyes beszélgetések. Meglátogatja osztályát az óraközi szünetekben, figyelemmel kíséri szabadidős tevékenységüket. Szükség esetén fegyelmez, elmarasztal, büntet.

129


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az osztályfőnöki tervező munka magában foglalja: az osztályfőnöki órák feldolgozandó témáit (osztályfőnöki tanmenet), az osztályterem belső képének, rendjének kialakításának megtervezését, az osztály belső szervezeti rendjének megtervezését. 2.4.3.2. Osztálykirándulás Az oktatási törvény módosítása megköveteli, hogy világos különbséget tegyünk az osztálykirándulás és tanulmányi kirándulás között. Ez utóbbi a pedagógiai programban, egy-egy tantárgy tantervében előírt feladat lehet, költségeit az iskola fedezi. Az osztálykirándulás a tanulók számára nem kötelező, önkéntes alapon szerveződik, de pedagógiai szempontból ajánlott és fontos. Ajánlatos, hogy minden osztály a négy év alatt legalább két osztálykiránduláson vegyen részt, s ehhez a hétvégi

szabadnapokon túl

egy tanítási

napot igénybe vehet az

osztály

tanévenként. Az osztályfőnöknek joga van ahhoz, hogy az osztálykirándulásra jelentkezett tanuló részvételét ne engedélyezze, ha nem tudja vállalni érte a felelősséget. Az osztályfőnök ilyen döntést akkor hozhat, ha a tanuló: korábbi kirándulásokon fegyelmezetlenül viselkedett, a tanév folyamán fegyelmi büntetést kapott, a részvételt akadályozó betegségben szenved. Az osztályfőnök döntéséről írásban kell, hogy értesítse a szülőt, gondviselőt. Az osztályfőnök döntése ellen az igazgatóhoz lehet fellebbezni. Az osztálykiránduláson részt nem vevő tanuló tanítási napokon köteles iskolai tanórákon részt venni.

130


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.4.4. A szabadidő szervezése A jól szervezett szabadidő pedagógiai nevelő hatása sokszor többet ér, mint az iskolaidőben kifejtett tevékenység. Folyamatosan gondot fordítunk az igények felmérésére. Tanórán kívüli programjaink célja kettős: kompetencianövelés, azaz a tanuló megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának, személyisége épségének növelése, másrészt ökológiai program, azaz a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányul. A szabadidős tevékenységek költségét az intézmény saját forrásaiból illetve pályázatokból finanszírozza. A szabadidő szervezésének tevékenységi körei: színházlátogatás, filmklub, színjátszó csoport, sport- és zeneklub szervezése, a karácsonyi ünnepségek segítése, farsangi bál megszervezésének segítése, őszi és tavaszi diáknap programjának kialakítása, Életmódtábor, kerékpár- és gyalogtúrák szervezése. 1. Alterklub (szakkör) A klub 2007-ben kezdte meg működését, mikor iskolánk – köszönhetően a Alternatív Pedagógiáért Alapítvány ingatlanvásárlásának - egy klubhelyiséghez jutott. A heti rendszerességgel tartott foglalkozások témája teljesen változó és a résztvevők igényeitől függ. Kötetlen beszélgetéstől, önismereti játékoktól, mélyebb tartalmú filozofálgatástól, szabadtéri programokon át a felolvasásig, filmnézésig bármi előfordulhat, amit a résztvevők szeretnének. Az alkalmakon való részvétel teljesen önkéntes és semmiféle kötöttséggel nem jár. A feladatokat (ha vannak) a tagok önálló vállalás alapján kapják és önállóan oldják meg.

131


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. Zeneklub (szakkör) A zeneklub megszületését 2003-ban elsősorban az a körülmény, hiány tette szükségessé, hogy iskolánkban csak heti fél órában és csak a 9. és 10. évfolyamon folyt ének-zene oktatás. Többen a diákok közül azt az igényüket tolmácsolták a tanári team felé, hogy ha nem is a hagyományos keretek között, de legyen még az iskolában egy olyan fórum, ahol a zenéé a főszerep. Ezt az igényt az is aláhúzza, hogy a diákok többsége valamilyen magatartási vagy beilleszkedési zavarral küzd. Hisszük, hogy a zene – melynek az emberi lélekre gyakorolt hatása talán felülmúlja az összes többi művészetét – ezen tanulók személyiségét jótékonyan alakíthatja, formálhatja. A jól megválasztott zene segíthet a feszültségek oldásában, levezetésében. Kiderült, hogy többen játszanak valamilyen hangszeren, így már az első év végére a zeneklub foglalkozásai inkább már egy zenekari próbára hasonlítottak. Ezt a változást örömmel fogadtuk, hiszen a program egyik alapelve a kötetlenség, az, hogy a diákok igényeihez alakítsuk a foglalkozásokat. Gyakorlatilag az iskola hagyományos rendezvényein (iskolanapok, szalagavató, ballagás) képviselteti magát, de alkalmanként más zenei rendezvényeken is megfordul. 3. Fociklub (szakkör) 2003-ban a tömegsportnak induló foglalkozáson – igazodva a diákok igényeihez - a labdarúgásé lett a főszerep. Az edzésekre járók létszáma 8-15 fő körül alakul, mely tekintve az iskola tanulólétszámát rendkívül magas arány. A résztvevők zömében fiúk, de lányok közül is többen pályára lépnek. A gimnázium focicsapata elsősorban a város által szervezett sportversenyeken mérette meg magát. 4. Iskolanapok 5. Farsang 6. Színjátszó csoport

132


PEDAGÓGIAI PROGRAM

7. Karácsony A téli szünet kezdete előtt néhány nappal rendezzük meg minden évben a Karácsonyi nagycsoportot. A nagycsoportra műsorral készül a 10. osztály, de a nagycsoport tagjai közül bárki megajándékozhatja a közösséget egy dallal vagy verssel, a gondolataival. Fantasztikus hangulata van ezeknek az alkalmaknak.

8. Életmódtábor Volt már ilyen tábor, akkor egy Phare-pályázattal sikerült forrást szerezni rá. A gyerekek számára néhány napos program ez, valahol a közelben egy nyaralóhelyen, a nyári szünetben. Szeretnénk ilyen táborokat szervezni a jövőben is. A tábor szervezése igen nagy feladat: a tanári stáb egy tagja, aki vállalja, fogja össze a szervezést. A szervezésben, főként a programok összeállításában a tanári team minden tagja, sőt a gyerekek is részt vehetnek. Igyekszünk változatos programot összeállítani: sport, játék, főzés, képzőművészet, előadások, strandolás. A fő szervező egyben a tábor vezetője is lesz. A tábor rengeteg közös élményt ad, amely a közösség formálásában nagyon hasznos lehet számunkra. 9. Kerékpár-és gyalogtúrák Szeretnénk ilyen túrákat szervezni, ha van rá igény, mert a közösségformálás egy fontos eszköze lehet, emellett a környezeti nevelés hatékony módja is. 2.4.5. Az ünnepek és a hagyományok szerepe 2.4.5.1. A tanév rendje Mindenkor az adott tanévre szóló, Oktatási Minisztérium által kiadott dokumentum az útmutató. Ez meghatározza a tanév kezdetét, végét, a szüneteket, az érettségi vizsgák időpontját, a beiskolázást. A tanév során felhasználható tanítás

133


PEDAGÓGIAI PROGRAM

nélküli munkanapokról – tantestületi értekezlet, írásbeli érettségi vizsga, diáknap, továbbképzés – minden tanév kezdésekor a tantestület dönt a szülők közösségének és a diákönkormányzatnak a véleményét kikérve. 2.4.5.2. A tanév kiemelkedő, rendszeresen visszatérő ünnepei, alkalmai Egy

iskolát

meghatározza

sajátos

belső

kultúrája,

szokásrendszere,

hagyománya. Az ünnep kiemel a hétköznapokból, közösséget teremt. Mi, a tanári stáb tagjai úgy érezzük, hogy iskolánk 15 éve alatt sikerült hagyományokat teremtenünk. Az „Alter” légköre, hangulata, ünnepi alkalmai egyediek, sokszor meghatóak. Megvan az összetartozás érzése, fontos számunkra az iskola hagyományainak őrzése, ápolása. Ünnepeink: Tanévnyitó nagycsoport Iskolanap Október 6.: az aradi vértanúk napja (osztályszintű megemlékezés) Október 23.: az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe Gólyaavató Szalagavató ünnepség Karácsony Farsang Február 25.: megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (osztályszintű megemlékezés) Március 15.: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe Költészet Napja alkalmából rendezett megemlékezés Április 16.: Holocaust emléknap (osztályszintű megemlékezés) Iskolanap Június 4.: Nemzeti összetartozás napja Ballagási ünnepség Tanévzáró nagycsoport: Év Diákja Díj átadása is

134


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 2.5.1. A beilleszkedési nehézségek feltárása Napjainkban az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális

kapcsolatokban,

magatartásformák,

deviáns

az

iskolai

folyamatok

teljesítményben

alakulhatnak

ki.

és E

destruktív nehézségek

peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Alapvető cél, hogy ezeket a súlyos deformitásokat az iskola a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust. Megoldandó gondjaink skálája igen széleskörű: viselkedési zavarok, jelentős tanulás-módszertani hiányosságok, szocializációs zavarok, szenvedélybetegségek, szélsőségesen rossz vagy jó szociális körülmények, kisebbséghez tartozás, hosszabb ideig külföldön tartózkodás, tanulás, pszichés-pszichoszomatikus tünetek (szorongások, kényszerek, depresszió, stb) kommunikációs sérülések, gátak.

135


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok: Az iskola nappali tagozata mentálhigiénés gondozást felvállaló speciális intézmény: prevenciós, reszocializációs, rehabilitációs és adott esetben krízisintervenciós tevékenységet végez. Az itt megvalósuló oktatási-nevelési program célja a beilleszkedési esélyek növelése, az egyéni képességek fejlesztése, az életvezetés korrekciója, a tanulásba vetett hit visszaadása, az önbizalom erősítése. A program során megteremtjük az oktatás – gondozás - esetkezelés egységét. Az iskolába való belépéstől folyamatosan figyelemmel kísérjük és közösen feldolgozzuk a hozzánk járó fiatalok problémáit, „életbajaikra” velük közösen keresünk megoldásokat, kiutakat. 2.5.2. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulók konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: Nélkülözhetetlen

az

egyéni

bánásmód.

Jól

felhasználhatók

a

drámapedagógia eszközei, a szerepjátékok és az élménybeszámolók. Igyekszünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely biztosítja a diákok személyiségének

egészséges

fejlődését,

megelőzi

a

magatartási

rendellenességek kialakulását. Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. Segítő kapcsolat működtetésével, melyet egyénizős rendszernek nevezünk folyamatos támaszt nyújtunk diákjainknak. Diák „őrangyal”: olyan kapcsolat lehet ez, amely a kortárs segítségével nagyon hatékony lehet. Egyéni szerződéskötés ad lehetőséget a beilleszkedési, magatartási- és tanulási problémák megoldásának segítésére. Felzárkóztató, pótló foglalkozások szervezésével, szükség esetén tanulás módszertani,

tanulástechnikai

segítség

nyújtásával

biztosítjuk

az

előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását.

136


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanórán kívüli közösségi akciók, projektek. A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók iskolapszichológus segítségét is igénybe vehetik. Szülő-tanár-diák fórumok. Tanári team, esetmegbeszélések, tréningek.

Működési formák: 1.) Egyénizés: Az egyénizés – mentori rendszer: mentálhigiénés tevékenységünk legfontosabb eleme Iskolánkban a segítő kapcsolatot nevezzük „egyénizésnek”. Az egyénizés Rogers elvei szerint működik. A „személyközpontú beállítottságból” kiindulva a segítő kapcsolat a másik személlyel való együttlétnek olyan módja, amely kedvez az egészséges változásnak és megkönnyíti a fejlődést. Azon a feltevésen nyugszik, hogy az emberben hatalmas képességek rejlenek az önmaga iránti megértéshez, az életmódjában és viselkedésében történő konstruktív változásokhoz, valamint hogy ezeknek a képességeknek a megnyilvánulásához legjobb feltétel egy bizonyos sajátos viszony a másik emberhez. Sajátossága abban áll, hogy a segítő személy (tanár, pszichológus) olyannak tapasztalja magát amilyen valójában, hogy mély érzékenységet és feltétlen megértést tanúsít a másik személy iránt, hogy törődik vele, és közli is vele mindezeket az érzéseket. A rogersi személyorientált viszonyulás döntő eleme az egész nevelői folyamatnak: az érzékeny, pontos és empátiás értelmezése mindannak, amit a tanuló, a gyermek érez, amiről voltaképpen szó van nála. Ebből az elvből nyilvánvaló, hogy a mi iskolánkban a pedagógiai felfogás, attitűd jelentősen eltér a hagyományos iskolák nevelési elveitől, módszereitől, valamint az is nyilvánvaló, hogy erre nem minden pedagógus lenne képes: olyan beállítottság, érzékenység kell a tanárok részéről, amely egyáltalán lehetővé teszi működésüket egy ilyen iskolában. A segítő pedagógust a diákok választják, s a tanár dönt, hogy elfogadja-e a választást. Az egyéniző figyelemmel kíséri „párja” tanulmányi munkáját, hiányzásait,

137


PEDAGÓGIAI PROGRAM

magatartását, egészségi állapotát. Az egyénizős tanár folyamatos támasz, kontroll és közvetítő is, aki nyitott, a problémákat elfogadó, és nem a szükséges értékeket „prédikáló” segítő ebben a szerepében. A gyerek ezáltal személyesen kötődhet valakihez az iskola pedagógusai közül. A kompetenciáját meghaladó problémák, krízishelyzetek esetében külső segítőt, pszichológust vehet igénybe. A beszélgetések során elhangzó információk bizalmasan kezelendők, de a publikus feléről informálja az egyéniző tanár a stábot, illetve képviseli a fiatal érdekeit a tanári team előtt. A beszélgetéseket többnyire a gyerekek kezdeményezik. A beszélgetéseken mindenről lehet szó, amiről a gyerek hajlandó és akar beszélni. Fontos szabály, hogy nem

faggatózásról,

kioktatásról,

nem

is

tanácsadásról

van

szó.

A

segítő

beszélgetéseken legfontosabb az empátia, az elfogadás. Indokolt esetben, ha alapos ok van rá, akkor a gyerek vagy a tanár kérheti a cserét. Előfordulhat, hogy megromlik a kapcsolat, vagy nem működik, vagy személyes okból nem tudja valamelyikünk vállalni tovább, akkor a stáb megpróbálja a lehető legjobb megoldást megtalálni.

A segítő-párrendszer többféle feladatot lát el: A diák életvezetésének követése, problémáinak kezelése. Fejlődésének, változásának tudatos támogatása. Biztos támasz krízisekben. Információ-áramoltatás az iskola minden ügyéről. A teamen elhangzottak közvetítése. A diák tanulmányi munkájának és személyiségfejlődésének folyamatos, közös értékelése. A diák konkrét, egyéni érdekeinek képviselete a team előtt.

A segítő pármunka nagyon széles skálájú: Lelki gondozás. A fizikai állapot karbantartásának kezdeményezése. Életviteli problémák rendezése.

138


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szociális ügyek intézése. Kapcsolattartás hosszabb kórházi kezelés, betegség, távollét esetén. A tanulási problémák kezelése, tanulásszervezés. Igény szerint illetve szükség szerint kapcsolattartás, együttműködés a szülőkkel illetve gondozókkal (orvos, pszichológus, pártfogó, stb.). A diákkal kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása. Az egyénizéseken sor kerülhet: 1. A szükségletek kifejezésére: sokat segíthet a szükségletek intenzitásának és fontosságának tisztázásában. A szükségletek megértése arra inspirálhatja a fiatalt, hogy figyelembe vegye, felmérje és értékelje képességeit és rejtett vagy látható erőforrásait, amelyeket mozgósítani kell ahhoz, hogy céljait el tudja érni. 2. Az

érdeklődési

irányok

megbeszélésére:

például

a

pályaválasztással

kapcsolatosan igen fontos, hogy a reális tervek elkészítéséhez megvizsgáljuk azt, hogy mennyire igazodnak a vágyakhoz a tényleges képességek. 3. Az erősségek felfedezésére: a humanisztikus pszichológia szemléletének megfelelően a súlyt mindig a pozitívumok, az erősségek, értékek fölfedezésére és fejlesztésére helyezzük, nem pedig a hibák és gyengeségek felkutatására és azok korrigálására. 4. Visszajelentésre: folyamatosan visszatükrözzük a gyerek számára azt, amit a hallottak és látottak kiváltottak bennünk. A kapcsolat fontos eleme, mint már említettem az empátiás viszonyulás. Nagyon fontos, hogy pontosan regisztrálni tudjuk önmagunk helyzetét a kapcsolatban. 5. A célok kiválasztására: törekszünk, hogy növeljük a választás lehetőségét, és tegyük

lehetővé

számukra,

hogy

megtapasztalják

a

döntésük

következményeiért vállalandó felelősséget is. Ez a legjobb eszköz a személyes növekedés serkentésére.

139


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egyénizés technikái közül fontosak például: állítások és kijelentések helyett buzdító beszélgetésekre törekszünk, kérdezés helyett bátorítunk, megerősítünk, beszéd helyett meghallgatunk, közlés helyett reagálunk, értékelés helyett a kapcsolat erejével és támogatással dolgozunk, tanácsadás helyett összefoglalunk.

A választásról: Az osztályfőnökök kiscsoporton ismertetik a gyerekekkel, hogy mit jelent az egyénizés, és hogy hogyan kell választaniuk. Egy-egy kis lapra mindenki felírja a saját nevét és maximum három tanár nevét, akikkel szívesen egyénizne. A sorrend is számít: első helyre írja, akivel legszívesebben egyénizne. Az osztályfőnökök a kis papírokat összegyűjtik és átadják a munkaközösség vezetőnek, aki megpróbálja arányosan elosztani a gyerekeket. A tervezéshez mindenkit megkérdez, hogy akar-e, tud-e egyénizős gyerekeket vállalni, ha igen, akkor mennyit. A munkaközösség vezető által elkészített tervezetet azután mindenki megnézi, ha megfelel, akkor jóváhagyja, ha nem, akkor változtatni kell: egy tanár mondhatja, hogy ezt vagy azt a gyereket nem tudja vállalni. Ennek rengetegféle oka lehet: úgy érzi, hogy nem tudja elfogadni, vagy túl nehéz esetnek tűnik számára pl.

Van olyan is, hogy valaki nagyon szeretne egy

bizonyos gyerekkel egyénizni, mert pl. az előző évben is egyéniztek, és jól működött a dolog. Az elosztásnál tehát a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vesszük a szimpátiát, az elfogadást, a vállalhatóságot. Az ideális kb. 5-6 egyénizős partner lenne egy tanár számára, de mivel kilencen egyénizünk, és kb. 70 gyerek van, így 7-8 fő jut egy tanárra.

140


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egyénizések ideje, helye: A segítő beszélgetések ideális időtartamát nehéz meghatározni, de talán 3060 perc elegendő lenne alkalmanként. Néha ennél hosszabb időtartam is szükséges lehet pl. krízishelyzetben. Sajnos ennyi idő ritkán jut a beszélgetésre: általában 10-20 perces beszélgetések zajlanak. Ezek is nagyon hasznosak: rengeteg információt adnak a gyerekek, meg lehet beszélni egy-egy aktuális tanulási

stratégiát

vagy

magatartási

problémát.

Az

igazán

mély

beszélgetésekhez azonban több idő kell. A beszélgetések heti rendszerességgel folynak általában. Külön kijelölt óra, időpont nincs az órarendben, tapasztalataink szerint ez így jól működik. A tanári szabadság érvényesül: a tanár megbeszéli a gyerekkel, hogy rendszeresen – a hét melyik napján, hány órakor - beszélgetnek, vagy inkább nem jelölnek ki ilyen időpontot, hanem amikor éppen ráérnek, akkor beszélgetnek egy kicsit. Az előbbi esetben persze előfordulnak rendkívüli esetek, mert ha valami sürgős, vagy nagyon fontos, akkor időt kell rá szakítani. A beszélgetéseket lehetőleg a fiatal igényeihez igazítjuk: ha sűrűbben igényli, akkor igyekszünk nem elutasítani. Fontos azonban, hogy csak akkor menjünk bele a beszélgetésbe, ha van rá időnk: mondjuk meg, hogy mennyi időt tudunk rászánni. Az is fontos, hogy olyan mentális állapotban legyünk, hogy tudjunk a gyerekre figyelni. Az egyénizés helye, helyszíne nem kötött. Jó lenne egy meghitt, nyugalmas kis terem, de sajnos ez egyelőre nincsen. Általában az iskolában egyénizünk: ki hol szeret, illetve éppen hol van hely: az aulában a körasztaloknál, egy kis teremben, vagy az udvaron sétálgatva. Lehet iskolán kívül is, de ez ritka, kivételes

esetekben fordul

elő:

a

magánéletünket

és

a

munkánkat

szétválasztjuk. Nem engedhetjük, hogy a lakásunkba jöjjenek, telefonon keressenek pl. este. Néha ez is előfordul, mert olyan a helyzet, de törekszünk arra, hogy az iskolában történjenek a beszélgetések. Ebben is nagy egyéni különbségek vannak közöttünk: ki mit bír el, mit tart megengedhetőnek, hol vannak a határai.

141


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egyénizések tartalmáról: A beszélgetéseken tulajdonképpen mindenről lehet szó, amiről a gyerek hajlandó és akar beszélni. Fontos szabály, hogy nem faggatózásról, kérdőre vonásról,

kioktatásról,

nem

is

tanácsadásról

van

szó.

A

segítő

beszélgetésekben legfontosabb az empátia és az elfogadás. Az egyénizős tanár tehát elsősorban támasz, társ, akire mindig számíthat, a gyerek,

akiben legjobban megbízik. Segít a tanár a tanulási stratégia

kialakításában, az egyéni szerződés megkötésében, esetenként egy-egy óráról elengedheti a gyereket, szakemberhez irányíthatja, tanácsot is adhat, ha a fiatal ezt kéri. Általában „védi” a gyereket képviseli érdekeit a stábban, hiszen ő az, aki legtöbbet tud arról a gyerekről esetleg olyan információi is vannak,

amelyek

ismeretében

a

diák

egy-egy

cselekedete

érthető,

elfogadható, más megvilágításba helyezi a tényeket. Az egyénizések tartalmáról ki-ki feljegyzést készíthet, ez teljesen egyéni, de ha készít valaki, akkor sem tartozik senki másra: szigorúan titkos. Az egyénizős tanár a gyerek akarata, beleegyezése nélkül nem mondhat el semmit, senkinek. A stáb ülésén jelezheti a többieknek, hogy pl. gond van ezzel vagy azzal a gyerekkel, figyeljenek rá, vagy legyenek elnézőbbek stb. Az egyénizések dokumentálása: Az egyénizős tanárok a tantárgyfelosztásban erre a célra biztosított tanítási órák terhére végzik tevékenységüket, ezért a megtartott egyénizős órákról nyilvántartást vezetnek külön dokumentációban. 2.) Egyéni szerződés Az egyénre figyelés, esetkezelés, a személyre szabott tanulási program megvalósításának fontos módszere a szerződéses rendszer alkalmazása. Iskolánkban minden diákkal szerződést kötünk az éves munkájára és a kölcsönös elvárásokra

142


PEDAGÓGIAI PROGRAM

vonatkozóan. A szerződéseknek három formája van: az alapszerződés, a tanulmányi szerződés és az eseti szerződés. Ezeket a szerződéseket a diák az iskolával köti, konkrét tartalmát segítőjével közösen alakítja ki és fogalmazza meg. Az alapszerződés megkötésére a diák iskolába való bekerülése után, az ismerkedő szakasz lezárultával kerül sor. Ezen időszak célja és feladata, hogy a diák értse és a maga számára alkalmazni tudja az iskola működési módját, a segítők pedig megismerjék a diák tanulási képességeit, hozott tudását, terveit, igényeit, személyes

problémáit,

életvezetésének

jellemzőit,

pszichés

állapotát.

Az

alapszerződés rögzíti az iskolába járás kereteit: az érettségi tervezett idejét, a választott

tantárgyakat,

előkészítőket,

szakköröket,

a

segítőjének

nevét.

Módosítására természetesen a diák vagy segítője kérésére lehetőség van. A minden tanulmányi időszak elején megkötött tanulmányi szerződés szabályozza és rögzíti a diákok haladását. A szerződés csak a tanév végéig érvényes. A következő időszak elején a diák és segítője közösen értékeli az előző tanulmányi szerződés teljesítését és ezt figyelembe véve állapodnak meg az új szerződésben. Eseti szerződés kötésére az év során bármikor sor kerülhet. Az eseti szerződés lehet tanulási (pl. valamilyen konkrét feladat határidőre való elvégzése), vagy szabályszegés miatti szerződés. Ezen túl tartalma lehet bármi más, a diák vagy segítője által javasolt megállapodás, amelyről úgy gondolják, hogy fontos rögzíteni. Bármely szerződéskötés esetén kölcsönös megállapodás születik diák és segítője között, vagyis elvárások fogalmazódnak meg, melyeket írásban rögzítenek, határidővel látnak el, és mindkét fél aláírja. A szerződés mindenkor tartalmazza a nem teljesítés következményeit. A szerződések bármelyik fél kezdeményezésére módosíthatók. A szerződés teljesítésekor az ügy lezárul. A szerződéses rendszer célja és tartalma tehát: Közösen megfogalmazott világos keretek biztosítása a diák iskolai munkájához Támasz az egyéni problémák megoldásában A folyamatos esetkezelés segítése Nyílt, közösen kialakított és egyénre szabott elvárások Folyamatos

visszajelzés

a

tanulmányi

munkájában,

életvezetésben

és

viselkedési módokban

143


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szerződéses rendszer erősíti a partneri viszonyt, és lehetőséget ad arra, hogy a diákok felelősen alakítsák saját iskolai életüket, valamint egyértelművé teszi a kölcsönös elvárásokat.

Szerződéskötés Az alapszerződés megkötése a tanuló beiratkozását követő harmadik hét végéig történik meg a tanári stáb ülésén. A segítő készíti elő a szerződéskötést. Tájékoztatja a diákot az időpontról és megbeszélik a szerződés tartalmát. A tanári stáb ülésére egyenként jönnek be a tanulók. A beszélgetést a diák segítője vezeti. A tanári stáb tagjai kérdezhetnek, kérhetnek, javasolhatnak, illetve megismerik a szerződést. A stábülés után az esetleges kiegészítések, módosítások után a diák és segítője aláírják az alapszerződést. A tanulmányi szerződés és az eseti szerződés megkötése történhet a diák és a segítője részvételével, de szükség esetén a tanári stáb ebbe is bevonható, hiszen részesei a folyamatoknak a tantestület tagjai is. Szerződésmódosítás A szerződés módosítására a diák, a segítője vagy a tanári stáb kérésére kerülhet sor. Szerződésszegés A szerződésben leírtak megszegése esetén a diákot felelősségre kell vonni. Az eseteket súlyozni kell. Többszöri

szerződésszegés

szintén

súlyosbítja

a

helyzetet,

ilyenkor

mindenképpen indokolt, hogy a tanulót a tanári stábértekezletre behívjuk, és közösen döntsünk. Figyelnünk kell tehát arra, hogy előttünk más tanároknak is voltak-

144


PEDAGÓGIAI PROGRAM

e már gondjai a tanulóval, és ha úgy ítéljük meg, hogy szükséges a diák behívása a tanári teamre, akkor ezt tegyük meg. 3.) Szülő – tanár - diák fórumok Ezeken

a

megbeszéléseken

lehetőség

van

együttgondolkodásra,

együttműködésre a beilleszkedési problémák megoldásával kapcsolatosan. 4.) Iskolapszichológus tevékenysége Iskolánkban megoldásában

heti

tíz

tanulóknak

órában és

iskolapszichológus

nekünk

tanároknak

segít

egyaránt.

a

problémák A

részállású

iskolapszichológust a Szolnok Városi Pedagógiai Szolgálat biztosítja számunkra. 5.) A stábmunka Iskolánkban egy tanári stáb működik a nappali tagozaton teljes óraszámban tanító tanárokból áll. Nagyon különböző személyiségek vagyunk, s ez így van jól, még akkor is, ha olykor-olykor emiatt adódnak köztünk konfliktusok s szinte „nem értjük egymást”. Az előnye az, hogy így minden gyerek talál közöttünk olyan személyiséget, aki közel áll hozzá, aki az ő egyéniségéhez „passzol”, s a személyes kötődés kialakulhat tanár és diák között. A stáb hetente ülésezik, ezeket a beszélgetéseket nevezzük tanári teamnek. A team időtartama 90 perc. Ezen a részvétel minden stábtag számára kötelező, az időpont az órarendbe is be van iktatva, tehát fix időpontja van. A teameket az iskolavezetés egyik tagja vezeti. Megbeszéljük

az

aktuális

teendőket,

szervezési

kérdéseket,

behívunk

gyerekeket, szülőket, valamint osztályonként végigmegyünk a gyerekeken: az osztályfőnök olvassa a gyerek nevét, és megbeszéljük, hogy mi van vele, van-e probléma, tennivaló, stb.

145


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Rendkívüli team: sürgős esetben összehívhatja bármelyik stábtag. Ilyenkor nem tud mindig mindenki ott lenni, de lehetőleg az adott osztályban, amelyikről szó lesz, tanító tanároknak ott kell lenni, illetve a többség meg kell, hogy legyen: legalább 6 fő. A teamekről jegyzőkönyv nem készül általában, csak ha valamilyen stratégiai döntést hozunk. Emlékeztetőt készítünk a témákról, döntéseinkről, feladatainkról. A tanári team jogosítványai, feladatai: felvételiztetés, felvétel, egyéni szerződéskötés, módosítás, gyerekek jutalmazása, büntetése, esetmegbeszélés, munkaszervezés.

2.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A

különböző

ismeretek

elsajátítása

eszköz

a

tanulók

értelmi,

önálló

ismeretszerzési folyamatának kialakításához, fejlesztéséhez. A szakmai órákon a szaktanár feladata a tantárgyi tehetségek feltárása, képességeik kibontakoztatása. A képességfejlesztés elválaszthatatlan a tehetséggondozástól. A tehetséggondozás célja: a tanulóik egyéni adottságainak, képességeinek felderítése, a személyiség sokoldalú kibontakoztatása, a tanulók kellő motiválása, az egyéni differenciálás megvalósítása.

146


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.6.1. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, értékközvetítés A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételét, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés elszakíthatatlan a tehetséggondozástól. Régi tapasztalat, hogy a tanulás megtanítása a középiskolás évek kezdetén újra esedékes. A tanulási technikák elsajátíttatása a legjobb képességű tanulóinknál is elengedhetetlen. Erre - tantárgyától függetlenül - minden pedagógusnak törekednie kell. Az ismeretek és értékek közvetítése csak a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. 2.6.2. A tehetséggondozás főbb területei iskolánkban: kompetencia alapú oktatás, egyéni képességekhez igazodó tanórai munkáltatás, versenyek, vetélkedők szervezése, pályázatok készítése, pályázatok írásában segítjük tehetséges tanulóinkat, szakkörök, klubok működtetése (filmklub, zeneklub, alterklub, tömegsport), iskolai programok, diáknap szervezése a diákönkormányzat vezetésével, felkészítő foglalkozások (érettségi vizsgára, felsőfokú továbbtanulásra), előrehozott osztályozóvizsgák szervezése, tanulásmódszertan beépítése az oktatás folyamatába, mentálhigiénés gondozás, egyénizős rendszer. A tehetséggondozás helyszínei A képességek kibontakozását, erősítését segíti az iskolai számítástechnika terem által nyújtott lehetőség, ahol a tanulók bővíthetik informatikai

147


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ismereteiket, kihasználhatják az internet adta lehetőségeket. Nyelvi ismereteik bővítésére nyelvi oktatóprogramokat alkalmazhatnak. A tehetséggondozás során is kiemelt szerepe van az IKT eszközöknek is, melyek használata

szélesebb,

és

korszerűbb

lehetőségeket

ad

a

tananyag

elmélyítésére, szemléltetésére. A tehetséggondozást és képességek fejlesztését szolgálja az intézményünkben működő HEFOP programcsomag is (szövegértés-szövegalkotás, szociáliséletviteli, matematikai-logika). Az iskolai könyvtár szakkönyv, videó, CD és hanganyag állománya, valamint az internet elérhetőség szintén biztosítja az érdeklődési területeknek megfelelő elmélyülést. Az iskolai alapítvány klubhelyiségében működő szabadidős programok az egyéb képességeik kibontakozását és személyiségük (motiváció, önismeret, alkalmazkodás, moralitás stb.) fejlesztését segítik. A tanulók egyéni tanulási módszereinek megismerése és fejlesztése a tehetséggondozás egyik kitüntetett területe. Ennek oka az, hogy a tehetség fejlődésében meghatározó az információfeldolgozás módja. Ezért tűztük ki célként az egyéni tanulási módszerek fejlesztését, órarendbe beépítve. Iskolánk

kiemelt

feladata

között

szerepel

a

tanulók

mentálhigiénés

gondozása, a gyerekek egyénizős rendszerben történő segítése, amely szintén fontos színtere a tehetséggondozásnak. Tantárgyi versenyeken, szavalóversenyen szeretnénk minél több diákot sikerélményhez juttatni. Iskolaújság működését tervezzük. Iskolai filmklub alkalmanként jó lehetőség a fejlődésre, önálló kisfilmek készültek már diákjaink közreműködésével. Közös színház- és múzeumlátogatásokra is szívesen elmegyünk egy-egy kisebb, érdeklődő csoporttal. Könyvtár megismerését szorgalmazzuk, a Városi Könyvtár rendezvényein is részt veszünk.

148


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A

gyermek-

veszélyeztetett

és

ifjúságvédelem

gyermekek

a

felderítését,

veszélyeztetettség

gondozását,

megelőzését,

családjuk

a

támogatását

magában foglaló komplex rendszer. Célja: lehetőség szerint elősegíteni a gyermekek eredményes nevelését a családban, illetve segítséget adni ahhoz, hogy a család képes legyen erre. A gyermek- és ifjúságvédelem fontos szektora az iskolai gyermekvédelmi munka. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A

gyermekvédelmi

ifjúságvédelmi

munka

felelős,

az

magába

foglalja

osztályfőnökök

és

az

iskolavezetés,

valamennyi

az

nevelő

ifjúságvédelmi feladatait. Célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszűntetése. Feladatunk a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása, védő-óvó intézkedés a rászorulók esetében, a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek életének fokozott figyelemmel kísérése. Az intézmény az ifjúságvédelmi munka során jelzőrendszeri feladatokat is ellát, mely során kapcsolatot tart a hivatalos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel (önkormányzat, jegyző, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat, ifjúságvédelmi szervek). Az ifjúságvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, földeríti, és nyilvántartja a veszélyeztetett, és hátrányos helyzetű

gyermekeket,

közreműködik

a

fejlődésüket gátló

hatások

megszüntetésében, elősegíti kiemelésüket a károsító környezetből. Ugyanakkor a gyermek- és ifjúságvédelem prevenciós munkát is jelent szoros együttműködéssel, a szülőkkel. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka pedagógiai elvei: gyermek személyiségének megismerése, a pedagógus intuíciója, nyitottsága, érdeklődése a gyermek problémái iránt, diszkrét, megértő beszélgetés, segítő szándék.

149


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozók köre iskolánkban: minden pedagógus és közalkalmazott, kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, a mentálhigiénikus szakembereknek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját segíti egyrészt szemléletformálással, a hátrányos helyzetű gyerekek iránti tolerancia és elfogadás növelésével. Meghirdeti a fogadóóráját és fogadóórát tart. Tájékoztatja a nevelési-oktatási intézmény tanulóit és a szülőket, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, illetve az iskolán kívül milyen problémával milyen intézményt kereshetnek meg közvetlenül további segítségnyújtásért. Pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményei a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolatfelvételt, valamint jelzőrendszeri tagként a megfelelő hivatalos intézménnyel. Az egészséges életmódot támogató, a bűnmegelőzést, a szenvedélybetegségeket megelőző kábítószer ellenes program kidolgozásának segítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése, szervezése, koordinálása. Rendszeresen figyelemmel kíséri és szűri a nevelési- oktatási intézménybe járó gyermekeket

esetleges

hátrányos

helyzetük,

veszélyeztetettségük

tekintetében, és erről nyilvántartást vezet. Segítséget nyújt a pályaválasztásban, és továbbtanulásban. Részt vesz a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos továbbképzéseken. Az államigazgatási és szociális szervek részéről érkező megkeresésekre adatot szolgáltat, és esettanulmányokat készít. A tankönyvtámogatás elosztásában való közreműködés. Az ebédtérítéses kedvezmények iránti kérelmek intézése. Szükség

esetén

a

gyermekvédelmi

támogatás

megállapításának

kezdeményezése.

150


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulók és szülők tájékoztatása azokról a fórumokról, amelyekhez problémáikkal fordulhatnak. A gyermek- és ifjúságvédelmet szolgáló iskolán belüli formák: egészségügyi szűrővizsgálatok, gyógytestnevelés, pályaválasztás segítése, személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek, esetmegbeszélés, felzárkóztató foglalkozások, egészségnevelési program kidolgozása, ennek részeként bűnmegelőzési, és kábítószer-ellenes programmal, egészséges életre nevelő és mentálhigiénés alkalmak szervezése, mentori rendszer működtetése, pályázás anyagi forrásokra, szabadidős foglalkozások, klubok vezetése, egészséges életre nevelő és mentálhigiénés alkalmak szervezése.

2.7.1. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség 2.7.1.1. Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. A felsorolt tényezők

közül

találkozunk. családban

Ezek

egyre a

nevelődő

több

alacsony

hátrányok tanulóknál

jövedelemmel

esélyegyenlőtlenséghez a

hátrányok

rendelkező vezetnek.

halmozottan

családdal A

csonka

jelentkezhetnek.

Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség.

151


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.7.1.2. Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet. 2.7.2. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció

gyakorlata

érvényesüljön,

s

vallja,

hogy

a

megelőzés

szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. Segítse

azoknak

a

pozitív

hatásoknak

az

érvényesülését,

amelyek

hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. Hassa át az iskola teljes nevelési szellemét. 2.7.3. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai 2.7.3.1. Pedagógiai tevékenységek Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse végzi az ifjúságvédelemmel összefüggő következő feladatokat: Információk

nyújtása

az

iskola

ifjúságvédelmi

tevékenységéről,

a

lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak.

152

Széchenyi István Gimnázium SZOLNOK Folyamatos

PEDAGÓGIAI PROGRAM

kapcsolattartás

az

osztályfőnökkel,

a

szaktanárokkal,

az

iskolaorvossal, a könyvtárossal, a diákönkormányzattal, külső szervezetekkel, nevelési tanácsadókkal, önkormányzatokkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel (Megyei Pedagógiai Intézet, Drogambulancia, Magyar Gyermekpszichiátria). Kapcsolattartás a családdal, személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése. Feltárás, megszüntetés: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a

tanulási, a

szociális

gondok megszüntetésének lehetséges

pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), segítségnyújtás (egyéni beszélgetések,

tanórán

kívüli

foglalkozások,

külső

segítők

bevonása),

krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok). Prevenció:

személyiségfejlesztés,

értékközvetítés,

közösségfejlesztés,

beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok

enyhítését

szolgáló

tevékenységek.

a) Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek

tanulási

előmenetelének

figyelemmel

kísérése,

tanulás

módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák,

konfliktuskezelési,

szabadidős

foglakozások).

b) Egészségnevelő tevékenységek: felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok. Kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), Segíti az osztályfőnökök ezirányú tevékenységét is. 2.7.3.2. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése A veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat.

153


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Meghatározó szerepe van a szülőkkel folytatott beszélgetéseknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, a könyvtárossal (szakirodalom folyamatos bővítése), a diákönkormányzatot vezető tanárral. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal,

a

gyámügyi

hatósággal,

az

állami

gondozást

végző

otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. 2.7.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat: az ifjúságvédelmi felelős személyéről, az ifjúságvédelmi tevékenységről, s annak lehetőségeiről, az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről, az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, segély telefon). Tájékoztatja a szülőket: az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el), az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről. Tájékoztatja a pedagógusokat: a szakirodalomról, a pályázati lehetőségekről, a továbbképzési lehetőségekről, az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről. Iskolán kívüli lehetőségek igénybevétele: Önkormányzat- Gyámhivatal Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálatok

154


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Contact Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat JNK-Szolnok Megyei RFK Bűnmegelőzési Osztály Drogambulancia Drog Konzultációs Információs Iroda Nevelési Tanácsadó Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Addiktológiai Centrum

2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcok korrigálása rendkívül költséges, idő- és energiaigényes feladat, de nem megkerülhető. Hatékonyan össztársadalmi szinten lehet kezelni, s ebben az iskolának is megvannak a maga feladatai. A tanulási kudarc megelőzése vagy korrigálása érdekében először meg kell állapítani a tanulási nehézség okát. Ennek szakszerű vizsgálatára a nevelési tanácsadó mellett működő szakértői és rehabilitációs bizottság hivatott. Iskolánk csak javasolhatja a szülőnek a vizsgálatot, s jó szülő-pedagógus kapcsolat esetén a szülő elfogadja a vizsgálat szükségességét. Meggyőzzük, hogy a gyermek érdekében fontos felderíteni az eredménytelenség okát, segítünk a bejelentkezésben, és a gyermekről az osztályfőnök esettanulmányt készít. A statisztikai jelentésekben szerepeltetjük ezeket a tanulókat, s az anyagi feltételek rendelkezésére állásakor megszervezzük az iskolában a fejlesztést. A bizottság javaslatára azokat a könnyítéseket vagy alternatív módszereket is működtetjük, amelyek segítik a tanulót iskolai feladatainak teljesítésében. A felzárkóztatás ismeretátadó formái iskolánkban: korrepetálás szükség esetén, egyéni képességek szerinti differenciálás, a szabadon felhasználható 20 %-nyi időkeretet képességfejlesztésre használjuk, kiscsoportos oktatási forma, magántanulók felkészítése az osztályozóvizsgákra, tanulási módszerek és képességek kialakítása, jó minőségű, a gyermekek szintjéhez igazodó tankönyvek választása,

155


PEDAGÓGIAI PROGRAM

javító beszámolók rendszere, a szóbeliség arányának növelése a számonkérésben, hatékonyabb tanítási módszerek alkalmazása. A tanulás folyamatának humanisztikus megközelítése iskolánkban A NAT szerint a tanulás definíciója a következő: „ A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem,

az

emlékezet

működtetése.

Tág

értelmezése

magában

foglalja

valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.” Úgy gondoljuk, hogy ezt az elvet vállalni tudjuk, mi is így gondoljuk. A tanulástanítás folyamatát a mi iskolánkban a humanisztikus pszichológia elmélete hatja át, így a nevelés és az oktatás szerves egészet alkot, nehezen választható szét. A humanisztikus neveléselméletek a tanulás emberi oldalát emelik ki. A sok teória közül mi Carl C. Rogers amerikai pszichoterapeuta személyközpontú elméletét vesszük alapul a tanítás során is. Rogers szerint a legfontosabb feltételek a következők: meleg, pozitív, elfogadó attitűd a diák iránt empatikus megértés hitelesség Iskolánkban a tanítás-tanulás folyamatának alapelve ennek megfelelően egy olyan segítő pedagógiai gondolkodás és szemléletmód, amely nem a diák deviáns magatartását, vagy teljesítményét helyezi előtérbe, hanem személyét, emberi lényét, mint alakítható egészet kívánja megközelíteni. E szemléletmódban a tanítástanulás folyamata segítő kapcsolat, a személyes kapcsolatok egyik típusa. A tanítás és a tanulás a tanár és a diák közös érdeke, olyan folyamat, amelyben mindkettejük személyisége fejlődik. A tanár feladata, hogy kibontakoztassa a gyerek képességeit, és a tanuló is hozzájárul a tanár személyiségének teljesebbé alakulásához. A segítő tanár személye minta: egész személyiségével tanít és nevel. Kulcsfontosságú a személyesség, az érzelmi elkötelezettség. Ehhez a feladathoz a pedagógusnak olyan belső erővel kell rendelkezni, amely hatni, mozgósítani tud,

156


PEDAGÓGIAI PROGRAM

amely szeretetet és figyelmet takar, mely segítségével a másik kibontakozása lehetővé válik. Az állandó feladatok közül a tanulás szempontjából a legfontosabbak: tanulási kedv felkeltése folyamatos és állandó motiváció személyre szóló feladatok, elvárások, értékelési módok megfogalmazása, képviselete tanulás koordinálása, strukturálása olyan légkör megteremtése, melyben a problémák megbeszélhetők A tanítási-tanulási programunkat úgy próbáljuk összeállítani, hogy mindenki saját magához viszonyítva fejlődjön, persze lehetőleg ne maradjon le a többiektől. A fő alapelv számunkra a tanulók közötti különbségek (biológiai, pszichológiai, szociológiai) figyelembevétele, tudomásulvétele, tisztelete, és az ehhez való rugalmas alkalmazkodás. Ez a program adaptív, a módszerekben alkalmazkodik az egyéni sajátosságokhoz, ezen kívül egyéni haladási ütemet tesz lehetővé, hiszen az egyik gyerek gyorsabban, a másik lassabban tanul. A programunk összeállításánál fontos szempont számunkra az, hogy a tanuló aktív, produktív magatartását tegye lehetővé. A tanulás szervezésének legfontosabb része a tanóra szervezése. A tanóra nálunk abban tér el a hagyományostól, hogy nincs feleltetés, számonkérés, így a 45 perc a gyakorlással, ismétléssel és az új tananyag tanulásával telik el. Az órákat egy ráhangolódással kezdjük, s ha mindenki tanulásra kész állapotban van, akkor kezdődik a munka. Természetesen nagyon fontos, hogy az adott csoporthoz, azon belül az egyes személyekhez illő módszereket válasszunk, valamint a mi egyéniségünknek is megfelelő legyen, és alkalmas legyen a tananyag megtanítására. Az biztos, hogy gondos tervezésre és nagyon határozott óravezetésre van szükség. Ugyanakkor rugalmasan alkalmazkodni kell az adott szituációhoz, folyamatosan figyelni a reakciókat, a történéseket, és ha kell, akkor módosítani, változtatni a tempón, vagy a

157


PEDAGÓGIAI PROGRAM

módszereken, stb. A személyes adottságokon kívül ehhez széles módszertani repertoárra van szükségünk. A következőkben ezekről lesz szó. A tanári magyarázat A „hagyományos” iskolákban ilyenkor mindig két „front” áll „szemben, a tanár és az osztály, s a tanári beszéd dominál, differenciálásra nincs lehetőség. Jó és kell, mert tanulni lehet a tanár előadása nyomán és a kommunikatív összetartozás érzése is kialakulhat a tanár és a tanítványai között. Természetesen

mi

is

gyakran

alkalmazzuk

ezt

a

módszert, túlnyomó

többségében úgy, hogy a táblára vázlatot írunk közben. Oldjuk a feszes tempót egy– két „kiszólással”, a gyerekek kérdezhetnek, hozzászólhatnak: gyakorlatilag inkább beszélgetés ez, folyamatos interakció a tanár és a diákok között. A magyarázás ilyen problémás

gyerekeknél

nem

könnyű:

lendületesnek,

mindenki

számára

követhetőnek, érdekesnek kell lennie. A munkáltatás Egyéni, de nem önálló tanulást jelent. Ez azért jó, mert a gyerekek aktívak, produktívak. Megmutathatják, hogy milyen ügyesek, s a dicséret motiválja őket. Lehet közben kicsit beszélgetni, oldottabb a hangulat, mint ha csak a tanár magyaráz. A feladat meghatározása után egyénileg dolgoznak, vagy esetleg ketten. Van, aki csak egyedül szeret dolgozni, mások inkább párban. Az individualizálás Ez jelenti az egyéni, egyénre szóló feladatok alkalmazását a tanórán , és jelentheti egyéni házi feladatok megoldását. A legfontosabb az, hogy olyan feladatot találjunk az egyes tanulók számára, amely számukra megoldható, az erősségeire támaszkodhat a megvalósítás során, és így sikerélményhez juthat. A csoportmunka Ezzel a módszerrel fejleszthetünk olyan személyiségvonásokat, mint pl. az együttműködési képesség, a közös feladatvállalás, a kockázatvállalás, a munka megosztásának, a probléma, a feladat megszervezésének, a különböző taneszközök felhasználásának, alkalmazásának a készségei, képességei. A csoportmunka a

158


PEDAGÓGIAI PROGRAM

demokrácia tanulóterepe: autokrata tanári stílusban ezt nem lehet, nem érdemes megszervezni. Játékok Ezek lehetnek szerepjátékok, szimulációk, versenyek. Vita Elsősorban a magasabbrendű értelmi képességek (analízis, szintézis, értékelés) fejlesztésére alkalmas. További előnye a kommunikációs képességek (beszéd, hallgatás, gyors reagálás) kiművelése terén és az attitűdök megváltoztatásában mutatható ki. Kutató-felfedező módszer Olyan módszervariánsok, amelyek lehetővé teszik a jelenségek (természeti, társadalmi) megfigyelését, érzékelését, és fejlettebb fokon a jelenségekben rejlő összefüggések megragadását, modellálását. A módszer didaktikai előnye, hogy cselekedtetés révén aktivizál. Projektmódszer Ennek lényege, hogy a tanulás célja, tartalma tantárgyak helyett projektek keretében szerveződik. A projektek kidolgozásában pedig életkor és képesség szerint tagolt osztályok helyett az életkor, az érdeklődés, és a képességek szempontjából heterogén csoportok vesznek részt. A motiválás A tanulók motiválása a tanulásra minden pedagógus állandó, folyamatos feladata, tulajdonképpen kulcskérdés. A tanulási kedvet rengeteg tényező befolyásolja. Például a tanulási feladat természete, a tanulók egyéni jellemzői, az osztálylégkör, a pedagógus személyisége, hozzáállása. Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy a tanulókban a teljesíteni akarás általános vágyát, illetve az általános teljesítményigényt kialakítsuk. A hozzánk járó gyerekek általában sorozatos kudarcok után kerülnek hozzánk, ezért valószínűleg kudarckerülők: azaz erősen aggódnak a lehetséges kudarc miatt. A tanulási

159


PEDAGÓGIAI PROGRAM

szituációk megtervezésénél ezért mindig számolnunk kell

a kudarctól való

félelemmel. A kutatók szerint ahhoz, hogy az emberek az életükben sikeresek legyenek, gyermekkorukban életüknek egy fontos részét képező területen sikeresnek kell lenniük. A legtöbb tanuló pedig kudarcot tapasztal, és emiatt teljesítményre való motiváltságuk az élet más területein is alacsony szintű marad. Az alacsony teljesítményigényű tanulók tanulásra való motiválásának kulcsa az énképük megváltoztatása. Az aktivizálás A tanulás sikeressége nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben vagyunk képesek aktivizálni a teljes személyiséget a tanítás-tanulás során. A tanulással kapcsolatos pszichikus folyamatok (észlelés, emlékezet, gondolkodás, cselekvés, érzelem, akarat) intenzitását fokoznunk kell, hogy a tanulás az egyénre nézve sikeres legyen. A tanulásra fordított összes idő, amely egyenlő a jelenléttel, és az intenzív, egyéni tanulásra fordított idő nem azonos: a felmérések

szerint az intenzív idő

mindössze 10-15%-a az összes időnek. A hagyományos iskolákban a nagy osztálylétszámok erősen korlátozzák a tanárok lehetőségeit az intenzív idő növelésében, ám ahol jól motivált gyerekek vannak, ott könnyebb elérni a teljes aktivitást. Nálunk azonban a gyerekek többsége nem jól motivált, így kulcskérdés az aktivizálás, amelyhez a kis csoportlétszám önmagában még nem elég! Rengeteg múlik azon, hogy helyes módszert alkalmazunk-e vagy sem. A tanulói önállóságot, aktivitást fokozatosan kell növelnünk. Az irányított tanulástól (ahol a tanár meghatározza a problémát, a módszert és a megoldást), átmeneti lépésekkel el lehet jutni az önálló tanulásig. A végrehajtó-alkalmazkodó tanulói szerep fokozatosan háttérbe szorul, a válaszolás helyett a kérdezés, a válaszkeresés helyett a problémakeresés kerül előtérbe. A kreativitás fejlesztése A kreativitás tekintetében nagy egyéni különbségek vannak. A kreatív egyének közös jellemzője a környezet ingereire való szokatlan érzékenység, az önálló gondolkodás, a nonkonform viselkedés és a feladatokban való kitartás, továbbá a kimagaslóan kreatív emberek kedvüket lelik az ötletek gyártásában, kifejezetten

160


PEDAGÓGIAI PROGRAM

szeretik a humort, magas toleranciát mutatnak a kétértelműséggel szemben, mikrokörnyezetükben domináns szerepet játszanak, nem kedvelik a kötöttségeket, védekeznek a korlátozások ellen és a munkájuk során erősen önérvényesítők. Sokszor a

pedagógusok

fegyelmezetlenségnek

minősítik

a

gyermekek

kreatív

megnyilvánulásait, megbüntetik érte, így ezekről a diák szép lassan leszokik, mert rátanul arra, hogy jutalom a sablonos megoldásokért jár. A kreativitást fejlesztő tényezők: nyitottság pozitív mintaadás útmutatás, segítségnyújtás humorérzék empátia Módszerek a kreativitás fejlesztésére: kreatív problémamegoldás, mely öt lépésből áll: 1. ténymegállapítás, 2. probléma meghatározás, 3. ötletkeresés 4.a megoldás megtalálása, 5. a megoldás elfogadtatása. ötletbörze: ennek alapvető szabálya az ítélkezés felfüggesztése, vagyis a felvetődő ötletekről csak azt követően szabad véleményt mondani, ha több ötlet már nem születik. Az ötletek többsége valószínűleg megvalósíthatatlan lesz, de ha akad közöttük használható, már megérte. A hatékony tanári viselkedés Az

eddig

leírtakból

tulajdonképpen

már

kiderült,

hogy

milyen

követelményeknek kell megfelelni tanárként. A hatékony tanár ismérvei: felelősnek érzi magát a diákok tanulásáért és magas elvárásokat támaszt a tananyag közvetítésének szintjét a diákok képességeihez igazítja, és szükség szerint úgy módosítja, hogy a diákok sikerélményhez jussanak lehetőséget ad az újonnan tanultak gyakorlására, és visszajelez útmutatást nyújt és ellenőrzi a diákok tanulását bátorítja a diákokat a válaszok kikövetkeztetésére beszélget a diákokkal

161


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A tanulók közötti különbségek figyelembevétele A jó teljesítmény elérésének záloga, ha a tanítási módszer megválasztása tekintetében a tanulók természetes képességeire támaszkodunk. Ez az úgynevezett adaptív tanítás, melynek

egyik formája a korrekciós, másik a kompenzáló, az

előbbinél a hiányosságokat pótoljuk, a másiknál a tanuló erősségeire támaszkodva próbáljuk meg felszámolni a hiányosságokat. A tanulók között biológiai, pszichológiai és szociológiai különbségek vannak, nézzünk meg ezek közül most néhányat: Az értelmi képesség figyelembevétele: Az általános értelmi képesség helyett valójában többféle intelligencia létezik, így jobb, ha az egyes specifikus képességeket elemezzük egy-egy tanulónál. Ezek pl. az észlelési képesség, az emlékezés, a számolás, a téri viszonyok megragadása, a nyelvi megértés, a beszédkészség, a következtetés. Nekünk tanároknak meg kell figyelnünk, hogy melyik tanulónak mi az erőssége, mi a gyengesége, az erősségekre támaszkodhatunk, a gyengeségeket pedig igyekeznünk kell egy kicsit fejleszteni. Az intelligencia legalább annyira függ attól, hogy az emberek mennyire tudnak megküzdeni az őket körülvevő világgal, mint a velük született, belső mentális folyamatoktól (pl. emlékezet, szimbólumokkal való manipuláció, mentális sebesség). Ha

hiányos

a

megküzdő

képessége

az

egyénnek,

akkor

az

unintelligens

viselkedéshez vezet, melynek néhány jellemzője: a motiváció hiánya a belső kontroll hiánya a kitartás hiánya a nem megfelelő képességek használata a feladatok befejezésére való képtelenség a kudarctól való félelem a halogatás a felelősség áthárítása kifejezett önsajnálat a személyes problémákkal való állandó foglalkozás a figyelem eltéríthetősége a kritikai és a kreatív gondolkodás közötti egyensúly hiánya túl kicsi vagy túl nagy önbizalom 162


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az intelligencia számos összetevője fejleszthető! Az oktatás úgy szolgálhatja legjobban az intelligencia fejlesztését, ha alkalmat teremt új feladatokkal és szituációkkal való szembesülésre, és megtanítja a diákokat ezek kezelésére. Például a tanulóközpontú beszélgetés az erősen szorongó diákok teljesítményét befolyásolja kedvezően: keretek informálisabbak, a légkör oldottabb, ráadásul az anyagot apránként veszik. A tanárközpontú előadás mellett az alacsony szorongású gyerekek teljesítenek jobban. Nálunk főleg a szorongó gyerekek vannak többségben, így a tanórák többsége beszélgetés, élénk interakció a tanár és a tanítványok között. A tanulási és kognitív stílusok figyelembevétele A kognitív stílusok nem azonosak a képességekkel, hanem a képesség, a személyiség és az interperszonális működés sajátos ötvözete: a figyelem, emlékezés, az észlelés és a gondolkodás módjaiban tükröződő egyéni különbségeket fejezik ki. Vannak olyan tanulók, akik globális szemléletűek, a környezetükben keresnek viszonyítási

támpontokat,

fontos

számukra

a

társas

támaszt,

könnyen

meggyőzhetőek, és inkább a humán pályák iránt érdeklődnek. Az ilyen tanulók jobban odafigyelnek a tanulási szituációk társas összetevőire, a szociális jelzésekre, különösen a bírálatra érzékenyen reagálnak. Szeretik a jól strukturált anyagokat, emellett szeretik, ha világosan meghatározzák számukra az elérendő célt és a célhoz vezető módszereket, és jobban igénylik a megerősítést. Vannak olyan diákok, akik inkább elemző beállítottságúak, ítéleteikben inkább önmagukra támaszkodnak, nehezen meggyőzhetőek, és inkább elméleti vagy elvont gondolkodást igénylő foglalkozást választanak maguknak.

Az ilyen

tanulók inkább a kevésbé strukturált anyagokat kedvelik, és kevésbé tartanak igényt arra, hogy mindent a „szájukba rágjanak”, ehelyett inkább maguk szeretik felfedezni a dolgokat, és kevésbé igénylik a megerősítést. A kognitív stílusok ismerete hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a tananyag közvetítésének módját a tanulók stílusbeli jellemzőihez igazítsuk, ezzel a tantárgyak tanulását optimalizáljuk. A tanítás-tanulás folyamatában fontos a személyiségtípus figyelembevétele A személyiségvonások között gyakran előfordul diákjainknál a szorongás.

163


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szorongás lehet állapotszerű: pl. feleléskor lép ez fel, ez elmúlik, nem káros, sőt jótékony, a jó teljesítmény feltétele. Az extrém állapotszerű szorongás azonban már káros: ilyenkor meg kell magyaráznunk, hogy „egy jegy nem a világ” . A szorongás másik fajtája az úgynevezett vonásszerű szorongás: ez az egyén állandósult, személyiségvonásként rögzült szorongási hajlamát fejezi ki. A magas szintű vonásszerű szorongás erős motiváltsággal és nagy teljesítményigénnyel jár együtt. Extrém esetben káros: gátló hatású, főleg ha a teljesítményigényt nem a siker elérése, hanem a kudarc elkerülése vezérli (pl. azért, hogy ne szidják meg a szülei). Megoldás lehet, ha elfogadó, támogató módon viszonyulunk hozzá, és szép lassan megpróbáljuk átformálni kudarckerülő attitűdjét. Rövid időn belül látványos eredményre nem számíthatunk, különösen, ha a szülők nem partnerek, de idővel megtapasztalja a gyermek, hogy a tanulás az öröm forrása is lehet!

Fontos tényező a személyiségvonások között a tanulás szempontjából az énkép. Az énkép befolyásolja a tanuláshoz való aktív hozzáállást: akinek pozitívabb az énképe, az általában jobb eredményeket ér el a siker viszont kedvezően befolyásolja az énképet! A hátrányos helyzetű tanulóknál különösen fontos, hogy sikereket érjenek el az iskolában, mivel családi körülményeikből adódóan otthon kevesebb alkalom nyílik, így kedvezőbben vélekednek magukról. Iskolai körülmények között a visszatükrözött kép túlnyomórészt a pedagógussal való interakciókból származik.

A diákok énképe fejlesztésének titka az egyedi

értékeik felismerésében és visszatükrözésében rejlik. A személyre szabottság nálunk kétoldalú: a diáknak legmegfelelőbb módszert próbáljuk alkalmazni, de a módszer a mi egyéniségünkhöz is kell, hogy passzoljon, különben nem vagyunk hitelesek. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem fejlesztjük magunkat: igenis fontos, hogy megújuljunk, hogy mindig próbáljunk ki új módszereket is!

164


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.8.1 A tanulási nehézségek diagnosztizálása 2.8.1.1. A bemeneti tényezők vizsgálatával Az

iskolába

rendelkezésünkre eredmények

kerülő

áll.

előzetes

Az

tanulók

tanulmányi

általános

információkat

iskolai

eredményeiről

bizonyítvány

jelentenek

a

vagy

korábbi

több a

adat

is

középiskolai

teljesítményekre

vonatkozóan. A felvételi eljárás során elért pontszámok tovább árnyalják ezt a képet. A

9.

évfolyamon,

a

tanév

elején,

tantárgyi

felmérésekkel,

esetleg

kompetenciaméréssel megvizsgáljuk a tanulók előzetes felkészültségét. 2.8.1.2. A tanulási nehézségek diagnosztizálása a pedagógiai folyamat során Minden félév végén az osztályfőnökök statisztikai kimutatást készítenek az osztályukba járó tanulók jelenlegi és korábbi eredményeiről. Az osztályfőnökök és a szaktanárok

is

figyelemmel

kísérik

a

tanulók

teljesítményében

mutatkozó

változásokat. Félévenként az osztályfőnök összehasonlítja a tanulók aktuális és korábbi teljesítményét. Amennyiben több tantárgyból is lényeges romlást tapasztal, az okok feltárása érdekében felveszi a kapcsolatot az ifjúságvédelmi felelőssel. Ezt a szaktanárok is megtehetik, amennyiben a tanulási problémák mögött pszichológiai, családi problémákat feltételeznek. A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - pszichológus segítségét kérjük. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket (alapítványokat), amelyek segítséget tudnak nyújtani. Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési feladataira, az egyéni problémák kezelésére. Számukra – szükség esetén – egyéni haladási tervet dolgozunk ki.

165


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.8.2. A tanulókat segítő tevékenységek Felzárkóztató, pótló foglalkozások: Célja a tanulásban lemaradó gyerekek hiányosságainak pótlása, kiküszöbölése, a nehezebb témák, tananyag alaposabb megtanulása, a gyakorlási idő növelése. A lemaradás oka lehet hosszabb hiányzás, a tanuló részképesség zavara, stb. Szükség lehet rá a különbözeti vizsgára való felkészüléshez is. A korrepetálásra minden osztálynak van heti órakerete: ez évről évre változó. A korrepetálást kérhetik a gyerekek, vagy a szaktanár, illetve az egyéni szerződésben a stáb kötelezhet is tanulót a korrepetálásra.

2.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 2.9.1. Helyzetfeltárás A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai kudarcainak csökkentésére irányuló fenti stratégiák alkalmazása során a következő fontos elveket tartjuk szem előtt: Legyenek egyértelmű, világos szabályok számukra. A

hátrányos

helyzetű

gyermekek

képességeivel

kapcsolatos

elvárásaink legyenek reálisak. Pozitívan álljunk hozzá az eredményeikhez, eredménytelenségeiket, hibáikat toleráljuk. Segítsünk azoknak a képességeknek, készségeknek felfedezésében, kibontakoztatásában, ahol sikereket érhetnek el (sportolás, művészetek /tánc, dráma, rajz/, kézművesség szabadidős programok).

166


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A pedagógus személye, viselkedése, életvitele követendő modell legyen számukra. Hagyjuk, hogy az interakciós kapcsolatokban a gyermek adhasson, a bennük lévő pozitív energiákat mozgósítsuk. Finoman törjük át tiltakozásukat. Legyen sok dicséret és kevés dorgálás. Minden gyermek kapjon néha személyre szóló feladatot, amelynek elvégzését ellenőrizzük, értékeljük, ha lehet, rendezzünk kiállítást belőlük. Az osztályban a jó hangulatot, a pozitív munkalégkört a jól megtervezett és megszervezett órák biztosítják. Nagyon fontos a differenciált, egyénre szabott képességfejlesztés: a tanulók megfelelő módon terheltek, megkapják a szükséges segítséget a munkavégzéshez, szereplési lehetőségük van közvetlen a kapcsolat a pedagógus és a tanítványa között, nem marad el az ellenőrzés és az értékelés. az órákon a pozitív munkalégkör kialakítása a tanulók munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése 2.9.2. Hátránykompenzáció Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi

támogatás,

rendkívüli

gyermekvédelmi

támogatás,

gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás). Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása, kulturális támogatás odaítélése). A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás,

jól a

felszerelt

könyvtárral

közösségek

életének

a

kulturális

támogatása,

hiányok

pótlása,

felzárkóztató

ill.

tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése). Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel.

167


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Drog és bűnmegelőzési programok szervezése. Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon. Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére. Személyes

beszélgetésekkel

a

problémamegoldó

képességek

fejlődésének elősegítése. 2.9.3. Szociális támogatások Iskolánkban a törvényi előírásoknak megfelelően érvényesítjük a szociális alapon adható étkezési és tankönyvvásárlási kedvezményeket. Ennek értelmében a nagycsaládos, a rendszeresen gyermekvédelmi támogatásban részesülő vagy tartósan beteg tanulók 50%-os étkezési díjat fizetnek; a nagycsaládos, tartósan beteg vagy egyedülálló szülő nevelte diákok pedig ingyenes tankönyvellátást kapnak. Az állami támogatás feletti költségeket a tankönyvek esetében az iskolai költségvetésből teremti elő a törvény maradéktalan betartása érdekében.

2.10.Egészségnevelési Program Helyzetelemzés: Az iskolánkban tanuló diákok döntő többsége magatartási-, beilleszkedési és tanulási nehézségekkel küszködik. De van, akinél e hátrányok hatványozottan mutatkoznak. Tagozatunkra szívesen fogadjuk őket, hisz nevelő-oktató rendszerünk az iskolai kudarcot szenvedett tanulók rehabilitálására működik, illetve fogadjuk azokat a tanulókat, akik középiskolai szinten képezhetők, de másságuk miatt nem tudnak beilleszkedni egy normál rendszerű középiskolába. Céljaink: Célkitűzésünk,

hogy

iskolánk

pedagógiai

programjával

összhangban

olyan

pedagógiai rendszert, módszer- és eszközrendszert alakítsunk ki, amely a társadalomés embertudományok legkorszerűbb eredményein alapulva-, hatékonyan dolgozva eljuttassa ezeket a fiatalokat az érettségi vizsga letételéhez és egy megalapozott pályaválasztáshoz.

168


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Minden tevékenységünk helyzet- és igényfelméréssel indul. Ezek keretében mérjük tanulóink

kognitív

képességeit,

intelligenciáját,

tanulási

motivációját,

teljesítményekhez való viszonyát. Képet szerzünk alapvető személyiségjegyeikről és közösségi szerepeiknek kialakultságáról. Az oktatás mellett nevelési rendszerünk célja az, hogy minden fiatalt tanulóképes állapotba tudjunk hozni. Ennek érdekében idő- és energiaigényes mentálhigiénés gondozórendszert működtetünk, amelyet az igényekhez igazítunk. Célunk, hogy  tanulóink képesek legyenek a saját „másságuk” és a társaik „másságának” kezelésére, elfogadására,  tudatában legyenek annak, hogy minden adottságuk, képességük értékké válhat, ha megfelelően fejlesztik, kamatoztatják azokat,  az esélyegyenlőtlenség mérséklése, a társadalmi integráció, a szolidaritás erősítése,  bebizonyítani, hogy egy közösség akkor egészséges, ha a maga sokszínűségével, eltéréseivel mindenki megtalálja a helyét, szerepét, feladatait az adott körben,  erre a nehéz pedagógiai feladatra egy teherbíró, pszichikailag karbantartott, konzerválható szaktudással rendelkező tantestületet kovácsoljunk, amelyben a pedagógusokon kívül egyre több fejlesztő szakembernek, pszichológusnak és mentálhigiénés kollégának is van helye,  tovább szeretnénk folytatni azt a hatékony együttműködést, amelyet intézményünk

és

Szolnok

város

több

fiatalokkal

foglalkozó

intézménye, egyesülete, szervezete az elmúlt években kialakított, lehetőség

szerint

fejleszteni

az

együttműködési

formákat

a

hatékonyság növelése érdekében,  intézményünk egészségesebb életvezetésű, a deviáns magatartási mintákat elutasító fiatalokat bocsásson ki, akik munkavállalási, közösségi, párkapcsolatai és szülői szerepüket pozitív értékek mentén építik fel, csökkentve ezzel a peremre sodródó, negatív életpályát befutó fiatal nemzedék arányát.

169


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egészségnevelés és környezeti nevelés iskolai területei:  önmagunk és egészségügyi állapotunk ismerete,  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,  az értékek ismerete,  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat,  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség megőrzésében,  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiáinak ismerete,  a tanulás és a tanulás technikái,  az idővel gazdálkodás szerepe,  a rizikóvállalás és hatásai,  a szenvedélybetegségek elkerülése,  a tanulási környezet kialakítása,  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Egészségfejlesztő,

környezeti

nevelő

team,

szakembergárda,

tantestület,

továbbképzés, segítő civil szervezetek Iskolaorvos Iskolavédőnő Pszichológusok, mentálhigiénikus szakemberek Gyermek- és Ifjúságvédelmi felelős Diákönkormányzati munkát segítő pedagógus Fejlesztőpedagógusok Kapcsolattartás, segítő szervezetek  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolai Társaság  Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat  Nyitott Kapu Egyesület  Szolnok Városi Rendőrkapitányság munkatársai

170


PEDAGÓGIAI PROGRAM

 Contact Gyermekjóléti Szolgálat  Kábítószer Egyeztető Fórum  Humán Szolgáltató Központ  ÁNTSZ szakemberei  Szülői ház  Szülői munkaközösség  Összjáték Alapítvány

Továbbképzés: Az iskolai beiskolázási tervben prioritást kapott és kap a szakdiplomák megszerzését és a mentálhigiénikus fejlesztő pedagógus szakképzést nyújtó továbbtanulási elképzelések támogatása. Az egészségnevelés és környezetvédelmi nevelés gyakorlati megvalósításának színterei és lehetőségei intézményünkben Tanórai foglalkozások: Minden tantárgynak van vonatkozási pontja az egészségfejlesztéshez és a környezeti neveléshez. Délutáni szabadidős foglalkozások: zeneklub (gimnázium) fociklub

Sportprogramok  helyi, városi, esetleg országos szervezésű sportrendezvényeken való aktív részvétel,  túrák szervezése,  múzeumlátogatások

171


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Táborok szervezése Cél:  az együttélés szabályainak megismerése és betartása,  közös élményszerzés közösségépítő hatásának kialakítása,  a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés. Egész év során végzendő feladatok:  A szakrendelésre irányítottak leleteinek ellenőrzése.  Az iskolai munka segítése (szakmai tanácsok, tájékoztató anyagok).  Egészségnevelő, egészségvédelmi előadások tartása.  Életmódbeli rizikótényezők feltárása.  Krónikus

beteg

és

a

szociálisan

veszélyeztetett

gyermekek

figyelemmel kísérése, gondozása, nyilvántartása.  Állandó

kapcsolat

pedagógusokkal,

fenntartása gyermek-

és

az

iskola

ifjúságvédelmi

vezetésével, felelőssel,

háziorvosokkal, szakorvosokkal, iskolafogászattal.  Személyi- és környezeti higiénés vizsgálatok végzése.  Továbbtanulók pályaválasztásának segítése.  Járványügyi teendők szükség esetén.  Önálló védőnői szűrések (hallásszűrés, szomatometriai vizsgálatok vércukorvizsgálat a rizikócsoportnál, vizeletvizsgálat, stb.)  Szociális munka.  Kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálat és a Nevelési Tanácsadó munkatársaival.  Védőnői tanácsadás  Orvosi rendelés:  Kapcsolódás

az

iskola

által

tervezett

egészség-megőrzési,

egészségfejlesztési programok megvalósításának elősegítésében.  Az oktatási intézmény részéről felmerülő igények, kérések beépítése az éves munkatervbe.

172


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola-egészségügyi munkához kapcsolódó jogszabályok 1.) Népjóléti

miniszter

26/1997.

(IX.3.)

NM

rendelete

az

iskola-egészségügyi ellátásról 2.) A

népjóléti

szakmai,

miniszter illetve

33/1998.

(VI.24.)

személyi

rendelete

higiénés

a

munkaköri,

alkalmassági

orvosi

vizsgálatokról és véleményezésről 3.) Az

egészségügyi

miniszter

27/2000.

(IX.30.)

EüM

rendelete

a

33/1998.(VI.24.) NM rendelet módosításáról 4.) A

művelődési

útmutatója

a

és

közoktatási

könnyített

és

miniszter

2002/1990.

gyógytestnevelés

(Müv.K.22.)

szervezéséről

az

alapfokú- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben 5.) A

nevelési-oktatási

MKM

számú

intézmények

rendelet

5.

§

működéséről (2)

szóló

bekezdés

11/1994.

1.

sz.

(VI.8.)

melléklete

”A könnyített és gyógytestnevelés szervezésének és a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje. 6.) Útmutató. A könnyített és gyógytestnevelés kategorizálására az iskola egészségügyi

ellátást

végző

orvosok

számára.

1994. Országos Csecsemő és Gyermekegészségügyi Intézet 7.) A

népjóléti

miniszter

51/1997.

(XII.18.)

NM

rendeletek:

a

kötelező

egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és

korai

felismerését

szolgáló

egészségügyi

szolgáltatásról

és

a

szűrővizsgálatok igazolásáról 8.) A 18/1998. megelőzése 4.

sz.

(VI.3.)

NM

rendelet

érdekében

melléklete

az

a

fertőző

szükséges egészségügyi

betegségek, a

járványügyi kártevők

járványok

intézkedésekről. elleni

védekezés

előírásait tartalmazza. 9.) Az

1997.

évi

CLIV.

Törvény

az

egészségügyről

A megelőző ellátásokról a 79. § - 85. §-ig terjedő és más részei

173


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az iskola kapcsolatai az egészségfejlesztő-drogprevenciós tevékenységben Belső kapcsolatok Iskola vezetés Támogatja az egészségnevelési-drogprevenciós programokat Személyi-tárgyi feltételek biztosítása A programokban aktívan részt vesz Pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása Tantestület Az

iskola

minden

oktatója

szakképesítésének

megfelelően

rendelkezik

az

egészségneveléshez szükséges szakirányú, módszertani ismeretekkel. Minden tagjának feladata, hogy magatartásával munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. A közös

munka áttekintése vezetői

feladat, a

koordinációs

munkákat az

egészségnevelésért felelős pedagógus látja el. Továbbképzéseken való részvétel. Programok szervezése, lebonyolítása. Diákok Programok szervezése, részvétel. DÖK, osztályközösségek. Munkaközösségek Hatékony módszerek kimunkálása és azok alkalmazásának kontrollálása. Osztályfőnök Egészségnevelési tartalmak feldolgozása osztályfőnöki órán. Programok lebonyolítása. Iskolakönyvtáros Szakanyagok, könyv, videó, konzultációs lehetőségek biztosítása.

174


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Technikai dolgozók Programok tárgyi feltételeinek biztosítása. Külső, segítő kapcsolatok  Pedagógiai Szakszolgálat  Gyermekjóléti Szolgálat  Iskola Egészségügyi Team  Szülők  Kábítószer Egyeztető Fórum  ÁNTSZ Egészségnevelési Osztálya  Humán Szolgáltató Központ Drogkonzultációs és Információs Központja  Vöröskereszt Megyei, Városi Szervezete  Pszichológus  Rendőrség  Nevelési Tanácsadó Munkánk során szorosan együttműködünk az iskola egészségügyi teammel A 26/1997. (IX.3) Eü. rendelet alapján a védőnő feladata:  iskola-egészségügyi feladatok koordinálása  szűrővizsgálatok végzése, dokumentálása  Önállóan végzi az alábbi feladatokat:  érzékszervek vizsgálata  kardinális tünetek mérése  mozgásszervek alapvizsgálata  kültakaró (bőr, fejbőr) látható elváltozásainak vizsgálata, rendszeres tisztasági vizsgálata  súly, magasság, mell körfogat mérése  golyva szűrése tapintással  mentális zavarok felismerése  oktatások előkészítése, szervezése  iskola-egészségügyi dokumentáció, nyilvántartások vezetése  felkészítés elsősegélynyújtásra

175


PEDAGÓGIAI PROGRAM

 tanácsadás (egyéni-csoportos)  tisztasági vizsgálat  kapcsolattartás: pedagógussal, szülővel  családlátogatás A program megvalósulása, eredményességének mutatói A cselekvési program aktualizálása tanévenként történik. Szeptember, október hónapban elvégezzük az állapotfelmérést. Ez tartalmazza egy-egy területen végzett munka

eredményvizsgálatát:

személyi

higiéné,

egészséges

napirend,

közegészségügy, testi neveléssel kapcsolatos állapot, lelki egészség, gyermek- és ifjúságvédelmi adatok, drogprevenciós munkához szükséges adatok, szülőkkel végzett mérések megállapításai, diákok deviáns viselkedései. A felmérés során kapott adatok összehasonlíthatók az előző évek mutatóival, így a hatékonyság mérhető és követhető. A mérés eszközei:  tanulói kérdőív  dokumentum-elemzés: iskola egészségügyi mutatók: szűrővizsgálat, 

alkalmassági



mutatók

Mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program 52. § (8) bek ….az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket……. Testnevelő tanár feladata A

nem

kötelező

(választható)

órakeret

terhére

kialakítani

azoknak

a

foglalkozásoknak a lehetőségét, óraszámát, melyet a kötelezően működtetett iskolai sportkör keretein belül használ fel a mindennapos testedzés biztosítása érdekében.

176


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Társadalmi cél 

egészségmegőrzés



erkölcsi-fizikai nevelés



szabadidő eltöltésének hasznos módja

A foglalkozás célja 

tanórán elsajátított ismeretek bővítése



mozgás, testedzés népszerűsítése



szellemi terhelés ellensúlyozása

A foglalkozások mozgásanyaga  heti 2x45 p. sportági felkészítés, figyelembe véve a versenynaptárt, az aktuális versenyeket 

sportágak: - röplabda

 kézilabda  atlétika  úszás – az iskola által biztosított ingyenes uszodajegy felhasználásával  erőfejlesztés erőfejlesztő és kondicionáló gépek használatával  iskolán

belüli,

osztályok

közötti

bajnokságok,

versenyek,

elsősorban

labdajátékok, ősszel és tavasszal  tömegsport versenyeken való részvétel:  Samsung futás  Májusfa futás  Tiszaligeti napok  Olimpiai ötpróba versenyei  gyaloglás  futás  úszás  kerékpározás  a városi és társadalmi szervezetek által meghirdetett tömegsport versenyek

177


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Követelmény



a fizikai teljesítőképesség fokozása



rendszeres testmozgás iránti igény fejlesztése



örömmel végzett sportmozgás



mozgás szükséglet beépülése az életvitelbe.

2.11 Környezeti Nevelési Program A környezeti nevelést

meghatározó és befolyásoló törvények hivatkozásai,

törvényrészek:  2003. évi LXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. Törvény módosításáról  42/1999.

(X.13.)

OM

rendelet

az

Országos

szakértői

névjegyzékről,

tevékenységről  24/2003.

(VIII.19.)

bevezetéséről

és

OM

rendelet,

alkalmazásáról

amely szóló

a

kerettantervek

28/2000.

(IX.21.)

kiadásáról,

OM

rendelet

módosítása  Környezetvédelmi törvény (1995.)  Természetvédelmi törvény (1996)  Állatok védelméről szóló törvény (1998)  Hulladékgazdálkodási törvény (2000)  Települési (megyei, helyi önkormányzati) környezetvédelmi programok  Nemzeti Környezetvédelmi Program (1997-2002)  Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia (1998)

Helyzetelemzés Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában az aktualitásoknak megfelelően építjük be a tantárgyi órakeretbe a környezeti nevelést. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség

178


PEDAGÓGIAI PROGRAM

van az iskolavezetés és a kollegák együttműködésére. A tanulóknak motiváltnak kell lenni ahhoz, hogy észrevegyék ők is nagymértékben hozzájárulhatnak környezetük értékeinek megóvásához, megőrzéséhez. Alapelvek, célok, jövőkép Váljanak tanulóink környezettudatossá, környezetérzékennyé. Mindez terjedjen ki a társadalom- és a természetszemléletükre. Környezeti nevelésünk értékközvetítésén alapul, amely kiterjed az élő és élettelen környezet egészére. Alapvető: az élet tiszteletére nevelés, a természettel harmóniában élő ember boldogságának, a környezet esztétikumának felfedeztetése, a környezeti etika formálása. E nevelési folyamattal végezzük a preventív szemléletű, kritikus, környezetbarát fogyasztói szokások alakítását. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Kiemelten fontos feladat, hogy a tanulók szemléletén alakítsunk, környezet-és természetszeretetüket formáljuk, és megszilárdítsuk. Törekednünk kell arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A természettudományos tárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladat. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok a kezdeményezés a humán területeken is. Célok 

A tantestület és a szülők szemléletének formálása.



Minden

pedagógus

munkájában

legyen

jelen

folyamatosan

a

környezetérzékeny magatartást formáló ismeretrendszer közvetítése. 

Az analizáló-szintetizáló módszer mellett a holisztikus, élményalapú megismerés terjesztése.



A lokalitás és a globalitás rendszere érvényesüljön.



Fel kell készíteni a tanulókat a környezettudatos vásárlói és fogyasztói szokásokra.



Saját életvitelünk, szemléletünk, környezeti etikánk legyen példaértékű.

179

Széchenyi István Gimnázium SZOLNOK 

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szülők bevonásával az iskola, a lakóhely tisztaságának megőrzése, továbbfejlesztése.



A környezeti nevelés alapvető módszere a megfigyelés, a tapasztalat legyen.



A szükséges kapcsolatok kialakítása (önkormányzat, szülők, civil szervezetek).

Rövid távú céljaink 

A zaj csökkentése érdekében faültetés szervezése



Az iskola környezetében rendszeres szemétgyűjtés megszervezése.



A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása.



Kialakítani diákjainkban az igényt a víz és energiatakarékosságra.

Hosszú távú célok 

Új

környezeti

nevelési

irodalmak

feldolgozásán

alapuló

foglalkozások

szervezése. 

A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához.



Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban.



Drog-prevenciós program folytatása.



Szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre.



Tanórán kívüli foglalkozások szervezése.

Feladatok  A pedagógusok motiválása a környezetpedagógiai formák, folyamatok, tartalmak befogadására.  A szülők meggyőzése a környezettudatos magatartás fontosságáról.  Személyes példamutatás.  Segítők bevonása (szülők, önkormányzat, szakemberek, fogyasztóvédelmi szakemberek, civil szervezetek).  A tantestület tagjainak együttműködése.  Környezetbarát vásárlói szokások alakítása.  Minden tantárgynak legyen meg a környezetpedagógiai feladata.

180


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos oktatásszervezésben Tanórán A tanórákon rendeljük hozzá az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk

fel.

Kiemelt

helyet

kapjanak

a

hétköznapi

élettel

kapcsolatos

vonatkozások, amelyekhez a tanulóknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kapjon az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos és audiovizuális lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontos

lenne,

hogy

tanulóink

elméleti

alapismereteket

szerezzenek,

mert

véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. A tantárgyi rendszerünkben eddig elért eredmények A természettudományi tantárgyak és a szakmai tantárgyak az ismeretanyaghoz kapcsolva közvetítik a környezetvédelmi ismereteket. A mindennapos testnevelés biztosítja a kultúrált mozgás lehetőségét. A humán és művészeti tantárgyakban a környezeti nevelés megjelenése esetleges. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során minden évfolyam legalább egyszer vegyen részt múzeumlátogatáson. Tanórán kívüli programok A

tanulók

részére

szakkör

szervezése,

ahol

a

környezetvédelem

és

a

természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. A végzős osztály részvételével faültetés az iskolaudvaron. Kiállítások rendezése jeles alkalmakra: pl. a Föld napján rajz kiállítás a tanulók rajzaiból.

181


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői

egymással,

valamint

külső

intézményekkel,

szervezetekkel

jó

munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítani,

illetve

tovább

kell

fejleszteni

a

szakmai

munkaközösségen

belüli

együttműködést. Azok a kollegák, akik bekapcsolódnak az iskolai környezeti nevelési munkába segítsék egymás munkáját tanácsaikkal, javaslataikkal. A közös munka áttekintése igazgatói feladat. Diákok Az

iskola

minden

tanulójának

feladata,

hogy

vigyázzon

környezetére

és

figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok A tanulók a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során, tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A tanulók és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen, a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában

és

megőrzésében

is.

A

tanórák

környezeti

tartalmát

a

munkaközösség határozza meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

182


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülők és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon keresztül valósulhat meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Technikai dolgozók Munkájukkal adminisztráció

aktív

részesei

területén

papírfelhasználást,

környezeti

fontos

folyamatosan

nevelési

feladatunk, gyűjtsük

a

programunknak.

hogy

csökkentsük

hulladékpapírt

és

Az

a a

iskolai

felesleges kifogyott

nyomtatópatront. Az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használjanak. Ezek felkutatása és beszerzése a karbantartó feladata. A takarítók aktív, környezettudatos munkája is szükséges. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó A költségvetést a fenntartó határozza meg, ezért a kölcsönös együttműködés az iskola egész életén belül a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Hivatalos szervek (ÁNTSZ, Iskolaorvos, Védőnő, Iskolaegészségügyi Szolgálat) A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi

szempontból

megfelelően

működik-e

az

iskola.

Javaslataikra,

véleményükre építeni kívánunk az egészséges iskolai környezet kialakításában.

Anyagi erőforrások Iskolai tantermek kiadásából származó jövedelem bizonyos részének elkülönítéséből múzeumlátogatás, szemléltető eszközök, szakirodalom megvásárlása.

183


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egyes tantárgyak nevelési feladatai Testnevelés A tanulók 

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket;



legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben,

az

emberi

kapcsolatokban,

az

együttműködés és a tolerancia fejlesztésében.

Magyar nyelv és irodalom A tanulók 

legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbség tételre,



ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat;



legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre;



tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni;



tudatosan készüljenek a ”nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;



fejlesszük a tanulókban az esztétikai és erkölcsi érzékenységet.

Történelem A tanulók 

értsék és tudják hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;



tudják

értelmezni,

hogyan

hatottak

a

környezeti

változások

a

gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; 

ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;

184


ismerjék

PEDAGÓGIAI PROGRAM

meg

szűkebb

és

tágabb

lakókörnyezetük

történetét

és

hagyományait; 

értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv A tanulók 

legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;



ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezetét.

Matematika A tanulók  logikus gondolkodása, szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;  tudják értelmezni a grafikus megjelenítést. Fizika A tanulók 

ismerjék

meg

az

élő

szervezetre

káros

fizikai

hatások

(sugárzások)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; 

mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;



ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.

Földrajz A tanulók 

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;

185


PEDAGÓGIAI PROGRAM

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;



ismerjék meg a világ globális problémáit;



ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Biológia A tanulók 

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;



ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;



ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;



legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;



sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

Kémia A tanulók 

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;



törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;



legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;



ismerjék a környezetszennyező és környezetkímélő energiaforrásokat;



ismerjék meg a szelektív hulladékgyűjtést, a hulladékok újra hasznosítását.

Ének- zene A tanulók 

ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát;



vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;



fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni;

Etika A tanulók 

tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;



mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk;

186


PEDAGÓGIAI PROGRAM

a tanulókban alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók 

ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;



ismerjék a természetes alapanyagok használatát;



ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggéseit.

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a tanulókban kialakuló, formálódó

valóságképet.

Munkálkodása

nyomán

válnak

konkrét

közösségi

tevékenységgé a különböző iskolai programkínálatok. 

Életvezetés, életvezetési szokások a családban



Testi, lelki problémák; a megoldás módjai



A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám.



A tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz.



Városunk civil szervezeteinek megismertetése



Megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés.

Módszerek Játékok: szituációs, memóriafejlesztő, ráhangolást segítő, kapcsolatteremtést segítő Természetjárás: egyszerű térképkészítés, célzott megfigyelések Aktív munka: rend és tisztasági verseny Közösségépítés: csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében

187


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Művészi kifejezés: esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók kifejezése a művészetek nyelvén Taneszközök Az iskola rendelkezik minimális oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell viszont az elhasználódott vegyszereket, eszközöket valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az eredményes környezeti nevelési munkához elengedhetetlen a megfelelő taneszközök beszerzése, amihez feltétlenül szükséges a fenntartó anyagi támogatása és a pályázati lehetőségek kihasználása.

2.12 Fogyasztóvédelmi Nevelési Program Napjaink meghatározó kérdése a fogyasztás /több esetben a túlzott fogyasztás /, s ennek részese a gyermek is, aki sokszor önálló fogyasztóként szerepel a piacon, s nincs birtokában a helyes, jövőtudatos fogyasztói magatartás ismereteinek.

Az iskolai fogyasztóvédelem főbb alapelvei:  Minden embernek alapvető joga a szükségleteinek kielégítése, de a helyes fogyasztói

magatartást

tanulni

és

tanítani

kell.

A gyermeknek,

mint

fogyasztónak meg kell ismernie az egészségére, testi épségére veszélyes termékeket és eljárásokat. Tudnia kell, hogy ellenük tiltakozhat, de mindenek előtt fel kell ezeket ismernie.  A termékek, és szolgáltatások között választhat, de a megfontolt választás megfelelő ismeretére van szüksége.  Amennyiben hátrány érte, tudjon élni a jogorvoslat lehetőségével, és ehhez megfelelő utat válasszon, megfelelő hangnemet használjon.  Minden gyermeknek joga van az egészséges, elviselhető környezetben való élethez.  Tanulóink oly módon tanulják meg kielégíteni szükségleteiket, hogy az a jelenleginél jobb életminőséget eredményezzen, de a lehetőségekhez mérten minimálisra csökkentsék a természeti források és a mérgező anyagok

188


PEDAGÓGIAI PROGRAM

használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását annak érdekében, hogy a jövő nemzedéknek is maradjon élettér, azok szükségletei se kerüljenek veszélybe.  Tanuljanak meg gyermekeink környezettudatosan élni, ne pazarló módon, öncélúan használják fel bolygónk erőforrásait, találják meg a dinamikus középutat saját szükségleteik, és a Földünk nyújtotta lehetőségek között.

A fogyasztóvédelem jogi szabályozása /jogi háttere /  Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi irányelve elsőként fogalmazta meg a fogyasztók jogait.  A Magyar Országgyűlés 1997. évi CLV. Törvénye rendelkezik a fogyasztók oktatásának szükségességéről.  Iránymutató számunkra az Európai Unió 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve, amely alapján:  a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját.  A NAT / 243/2003. sz. Korm. rendelet / előírja az iskoláknak, hogy a felnőtt életre

való

felkészítés

fogyasztóvédelemmel

keretein

összefüggő

belül

a

tanulók

ismereteket,

elsajátíthassák

felkészülhessenek

a

azok

gyakorlati alkalmazására. Kiemelt feladat a fogyasztói kultúra kialakítása.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja:  A megfelelő fogyasztói kultúra kialakítása  A tudatos, kritikus fogyasztói magatartás elsajátíttatása. A tanuló ismerje meg a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, tanulja meg, hogyan viselkedjen piaci körülmények között.  A fenntartható fogyasztás fogalmának a megismertetése, elterjesztése, az ebbe az irányba ható fogyasztói minták kialakítása  Az ökológiai fogyasztóvédelem szemléletének a kialakítása  A jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése

189


PEDAGÓGIAI PROGRAM

 Az értékek megismertetése, az értékrend formálása. A kívánság és szükséglet fogalmának a tisztázása. A természeti értékek védelme.  A gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismertetése  A szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba  Az információ érték, tudják azt értelmezni, tudjanak köztük szelektálni, legyenek a tanulók sokoldalúan tájékozottak.  Fontos a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai teendők főbb lehetőségei, alapteendői  kritikus gondolkodás kialakítása  egyéni és csoportos döntéshozás  problémamegoldó gondolkodás fejlesztése  információgyűjtés, információfeldolgozás  döntéshozás az információk alapján  reklámpszichológia, reklámnyelv  a reklám kommunikációs csapdái  a piac és a marketing szerepe  a gazdaságosság és a takarékosság  áruismeret, gyártástechnológia  élelmiszerbiztonság, adalékanyagok  veszélyes anyagok ismerete  a jogérvényesítés módjai és lehetőségei 

kritikus és tudatos fogyasztói magatartás

 Érdekérvényesítés 

a versenyképesség megértése

 a közéletben való részvétel fontossága 

fogyasztói javak és szolgáltatások ismerete

 viselkedés piaci viszonyok között 

a természeti erőforrások védelme



helyes értékrend kialakítása, értékek felismerése

190


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A fogyasztóvédelmi nevelés szerepe a tudatos fogyasztói réteg kialakításában Szülőként, pedagógusként és fogyasztóvédőként is tényként kell elfogadnunk a gyerekekre zúduló reklámáradatot és azt, hogy ebben a közegben kell megpróbálni a csemetéből (környezet)tudatos fogyasztót nevelni. Az egyik taktika egyszerű: ha jön a tévéreklám, át kell kapcsolni másik csatornára. Ez érthető reakció, megvalósítása azonban nehéz és állandó jelenlétet feltételez. De pedagógiailag is sántít, hiszen sok szülőben jogosan merül fel a kétség: valóban jót tesz-e azzal a gyerekének, ha távol tartja őt a valóságtól? A gyermeket a reklám ugyanis nemcsak otthon, de lépten-nyomon (utcán, iskolában, közlekedési eszközön) támadja – és különben sem biztos, hogy az óvodai-iskolai közösség kellő toleranciával méltányolja a „másságát” (néha maguk a pedagógusok sem). A reklámszakma szerint életidegen lenne a gyerekeket elzárni a reklámtól. Első lépés az lenne, hogy a felnőtteknek világítsuk meg a reklám célját, stratégiáját, eszközeit. A szülők, pedagógusok példamutatása nagyon fontos – ehhez kellene még kidolgozni azt a hatékony oktatási-nevelési metodikát, amely az iskolákban – a környezeti

neveléshez

hasonlóan

–

játékos,

gyakorlatias,

élményközpontú

módszerekkel dolgozza fel a témát. Általánosságban megállapítható, hogy a gyerekek az életkor növekedésével egyre kritikusabban képesek feldolgozni a reklámok üzenetét – és ez a helyzet a reklámok küldetésének megítélésénél is. A fentiek nagyjából kijelölik a szülők és nevelők gyerek-reklámmal kapcsolatos két legfontosabb feladatát. Alapvető lenne a korosztállyal minél előbb megértetni azt, hogy  a reklám nem egy szép lila lufi, hanem mindig akar tőlük valamit,  miképpen kell különbséget tenni a reklám és a műsor között. A reklámok nyílt támadása-tiltása helyett helyesebb tehát arra összpontosítani, hogy a gyerekeknek időben magyarázzuk el a reklámok küldetését és a fogyasztás valódi (ökológiai, szociológiai) árát. Ne feledjük azt sem, hogy a gyermekeknél a számukra valóban fontos felnőttek példamutatása a meghatározó – alapvetően ezen a területen is a családban megélt életstílust, a szülők reklámhoz való hozzáállását tartják követendőnek.

191


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Ezért van nagy szükség arra, hogy már gyermekkorban helyére tegyük a reklámokat. A környezeti nevelés egyik feladata lenne a korosztállyal megértetni, hogy a reklámok alapvető célja a termék eladása, a forgalom (termékreklám) vagy az image (cégreklám) növelése – és hogy minálunk még sajnos ma sincsenek meg a feltételei a hirdetésekben használt jelzők objektivitásának. A reklám egyszerűen azt használja ki, hogy a vásárlási (=szerzési) inger alapvetően boldogságorientált, ahol az értelemnek legfeljebb kontrollszerep jut. Ilyen

szempontból

teljesen

érthető

a

szülők,

pedagógusok,

környezet-

és

fogyasztóvédők azon meggyőződése, hogy a kifejezetten gyerekeknek szóló műsorokban (csatornákon) egyáltalán nem, vagy csak minimális reklámot szabadna leadni. A téma iskolai feldolgozásánál a reklám-fogyasztás-hulladék összefüggéseire illetve az ezekkel kapcsolatos környezeti hatások feltárására kell összpontosítani – ahol is végül logikusan jutunk arra a következtetésre, hogy a kevesebb hulladékhoz másféle fogyasztásra – de kevesebb reklámra is lenne szükség. Lényegében ebből áll össze a megelőzés, amely minden hulladékcsökkentésben gondolkodó koncepció központi eleme. A pedagógus fenti tudatformáló tevékenységének hatékonyságát nagyban behatárolja a témával való személyes azonosulása: ha a pedagógus személye nem hiteles, sok esélyünk nincs, hogy a gyermek változtasson. A gyermekekre pedig itt is érvényes: minél hamarabb ismerik meg a gyerekek a média működését, a reklám indíttatását, annál hamarabb képesek kivonni magukat a reklám szuggesztív hatása alól és ismerik fel a különbséget a valós információ és a reklám képzeletvilága között. A célunk csak egy lehet: a gyerekből akaratnélküli konzumbáb helyett kritikus (tudatos) fogyasztót nevelni, akinek cselekedeteit nem a reklám határozza meg, aki maga dönti el, hogy valójában mire van szüksége, és vásárlásainál figyelembe veszi az ökológiai következményeket is. Az öntudatos ember ugyanis vásárlási döntéseinél is tudatos. Meggyőződésünk, hogy kitartó ismeretterjesztő munkával, helyes érzelmi megközelítéssel lassan nálunk is kialakítható a környezettudatos fogyasztói réteg.

192


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A környezettudatos fogyasztás alapelvei Mint

láttuk

a

környezettudatos

generáció

felneveléséhez,

az

ökológiai

fogyasztóvédelem iskolai feldolgozásához a reklám-fogyasztás-hulladék alapvető összefüggéseinek ill. az ezekkel kapcsolatos környezeti hatásoknak feltárása döntő fontosságú. Vizsgálódásunk során végül is logikusan jutunk arra a következtetésre, hogy a kevesebb hulladékhoz kevesebb fogyasztásra – de kevesebb reklámra is lenne szükség.

Lényegében

ebből

áll

össze

a

megelőzés,

amely

minden

hulladékcsökkentésben gondolkodó koncepció központi eleme. Csakhogy minden megelőzés – bármely szinten próbálják is azt érvényesíteni – csak a fogyasztási struktúrába való beavatkozással képzelhető el. Megközelítése már csak azért is óvatosságot feltételez, mert  a fogyasztás csökkentésére irányuló törekvéseket (legyen az bármennyire is környezeti indíttatású) a családok, mint magánszférájukba való beavatkozást utasítják el.  életstílusunk alapvetően élményközpontú, s egyre inkább az új beszerzésére, a régi eldobására épül (gyakran éppen a környezetvédelem jegyében, miként a katalizátoros autónál).  a pedagógusoknak általában reklámokkal már „kellően megdolgozott” ifjú fogyasztókkal kell harcba szállniuk (gyakran reménytelenül).  a pedagógus sem lehet biztos abban, hogy a fogyasztás csökkentésének szorgalmazása tényleg a társadalom ínyére való-e (hiszen a megelőzés, a takarékosság ellentmond az eldobó társadalom logikájának). Gyakran éppen azt tapasztalja, hogy az eldobó termékek és csomagolások olcsóbbak a környezetet jobban kímélő társaiknál.  a pedagógus is esendő – ő maga is a fogyasztási folyamat része (ő is családban él, vásárol, tantestületben gondolkodik). Rá is jellemző az a tudathasadásos állapot, hogy miközben munkaerejével a termelés része – fogyasztóként megpróbálja sajátos érdekeit érvényesíteni.  A

fogyasztóvédelmet

(is)

felvállaló

pedagógusoknak

ismeretterjesztő

munkájuk során (a termékek egészségi-környezeti hatásaira vonatkozó

193

Széchenyi István Gimnázium SZOLNOK alapvető

tények

PEDAGÓGIAI PROGRAM ismertetésén

túl)

elsősorban

az

alábbi

alapvető

összefüggések megértetésére kell irányulnia:  a mindennapi életvitelünkhöz javakra van szükségünk, melyeket meg kell termelnünk és vennünk,  majd’ minden, amit megveszünk egyszer hulladékká lesz (mert elhasználódik, tönkremegy, ódivatúvá válik, vagy mert egyszerhasználatosra csinálták, miként a kólásdobozt) – és ez fordítva is igaz: majd’ mindenért, amit szemétbe dobunk, valaha pénzt adtunk,  értelmetlenül pazarló módon bánunk a Föld értékeivel és ennek árát a jövő nemzedékeivel fizettetjük meg,  nemcsak a korlátlan gazdasági növekedés lehetetlen, de illúzió az attól várt nagyobb boldogság is,  a reklámok könnyű áldozataivá váltunk. Bánjunk gondosabban az anyaggal: csak annyit termeljünk és fogyasszunk, amennyire valóban szükségünk van, és amennyit a Föld károsodás nélkül vissza tud fogadni. Általában kerülni kell azokat a termékeket, melyek:  a fogyasztó vagy mások egészségét veszélyeztetik,  gyártásuk, használatuk és ártalmatlanításuk során a környezetet jelentősen károsítják,  gyártásuk, használatuk és ártalmatlanításuk aránytalanul sok energiát igényel,  fölösleges

csomagolásukkal

vagy

rövid

használati

idejükkel

felesleges

hulladékot termelnek,  hozzájárulnak a veszélyeztetett fajok pusztulásához,  a föld meg nem újuló nyersanyagkészleteinek esztelen pazarlásával járnak,  a kísérleteikkel vagy más módon kínozzák, vagy kihasználják az állatokat,  gyermekmunkával, a harmadik világban élők kizsákmányolásával készültek. Környezettudatos fogyasztókra van szükség, akik megpróbálnak kevesebbet vásárolni, néhány dolgot maguknak előállítani és ismét felfedezik maguknak az egyszerűség eleganciáját (lassabban-kevesebbet-jobban-szebben). Amikor a legnagyobb a zűrzavar akkor érdemes talán a legegyszerűbb kérdésekhez visszamenni – még akkor is, ha azok tabunak számítanak:  tulajdonképpen szükségünk van nekünk erre?

194


PEDAGÓGIAI PROGRAM

 tulajdonképpen ez kell nekünk?  nézzünk a környezetre, megengedhetjük mi ezt tulajdonképpen magunknak? A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban, az egyes tantárgyak keretein belül Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos

tartalmak.

/lásd

a

mellékelt

táblázatot.

/

A tanítási órákon kívül a következő lehetőségek kínálkoznak:  A szülői értekezleteken bevonhatjuk a szülőket is a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseink megvalósításába.  A Föld Napja hagyományain belül vetélkedőkkel, szituációs játékokkal segítjük a helyes szemlélet kialakítását.  A

természetismereti

órák

illetve

az

osztálykirándulások

segíthetik

a

környezettudatos nevelést.  A hagyományos tanulmányi kirándulásainkon piaci séták, üzletek látogatását használjuk fel a helyes fogyasztói szemlélet alakításához.  Az iskolánkban, működő büfénkben törekszünk az egészséges étrend kialakítását szorgalmazni. (gyümölcsök, rostos élelmiszerek)

A feladatok megvalósításának módszertani elemei: Nem az amúgy is túlzsúfolt tanórai oktatás tényanyagát kívánjuk növelni a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásával, inkább olyan jártasságok, készségek, képességek kialakítására törekszünk, melyeken keresztül elérhetjük céljainkat. Fontos megnyernünk a nevelési program megvalósításához a szülőket és a helyi közösségeket /diákönkormányzat, könyvtár /. Rendszeresen

végezhetünk

médiafigyelést,

médiaelemzést,

reklámkritikát

a

Diákönkormányzat bevonásával. Helyi börzék rendezésével gyakoroltathatjuk a piaci viszonyokban történő eligazodás képességét, a piaci szabályok és magatartás gyakoroltatását. A Diákönkormányzat bevonásával a helyes érveléstechnika, az érdekérvényesítés hatékony formáját taníthatjuk meg.

195


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Sikerkritériumok Sikeresnek tekinthető a célkitűzésünk rövidtávon:  ha látható, tapasztalható módon javul környezetünk, iskolánk tisztasága  ha diákjaink megtanulnak takarékosan bánni a mosdókban elhelyezett folyékony szappannal, kéztörlővel, WC-papírral  ha javul érvelési technikájuk, megfelelő módon tudják érdekeiket a helyi körülmények között érvényesíteni Hosszú távon:  ha a környezettudatos életmód természetessé válik diákjaink körében  ha mindannyian megértik és elfogadják a környezettudatos fogyasztás szükségességét.

3. Helyi tanterv A helyi tanterv kidolgozásánál a NAT (Nemzeti Alaptanterv) és a kerttantervi rendelet előírásaira építettünk. A szabadon felhasználható órakeretünket az egyes tantárgyak tananyagának elmélyítésére, rendszerezésére, illetve a készség- és képességfejlesztésre használjuk fel.

3.1. A tantervi modulok elhelyezése és értékelése Társadalomismeret: nappali tagozaton történelem tantárgyba integrálva, valamint

a

11.

évfolyamosoknak

önálló

tantárgyként:

etika

és

társadalomismeret. Mozgókép és médiaismeret: A magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva oktatjuk. 196


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tánc és dráma: A magyar nyelv- és irodalom tantárgyba integrálva oktatjuk ezt a modult is. Művészetek: A magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tantárgyba integrálva, valamint fakultációként önálló tantárgyként is a nappali tagozaton a 11. és 12. évfolyamon.

3.2. Óraháló: iskolánk tantárgystruktúrája és óraszámai A módosított kerettanterv bevezetésének rendje NAPPALI

ESTI

Tanév 9.

10. 11. 12. 10. 11. 12.

2009-2010.

ÚK

2010-2011.

ÚK ÚK

2011-2012.

ÚK ÚK ÚK

2012-2013.

ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK ÚK

R

R

R

R

R

R

R

R

ÚK ÚK

R

ÚK ÚK ÚK

R

R = a régi kerettantervnek megfelelő helyi tanterv 17/2004. (V. 20.) OM rendelet ÚK = az új kerettantervnek megfelelő helyi tanterv 34/2008. (XII. 12.) OKM rendelet

3.2.1. Óratervek Intézményünkben az oktatás struktúrája a következő -

9-12. nappali általános gimnáziumi képzés

-

10-12. esti általános gimnáziumi képzés

A képzés során csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat: -

idegen nyelv

-

informatikát szükség szerint

197


PEDAGÓGIAI PROGRAM

AZ ÚJ KERETTANTERV ÓRATERVE

2009-2010. tanévtől felmenő rendszerben 9.

10.

11.

12.

10.

11.

12.

nappali nappali nappali nappali esti esti esti Magyar nyelv és irodalom Tánc,dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek

4

Történelem Társadalomismeret Művészetek 1. idegen nyelv

2

4

4

0,5

2

4

3

3

0,5

0,5 3

0,5

0,5 3

3,5 0,5

2

1

2,5

2,5

0,5

3

3

4

5

3

3

3

2

2

2

2

-

-

-

Matematika

4

3

4

5

3

3

3

Informatika

1,5

1

1

1

-

1

1

Fizika

2

2

2

-

1

1

-

Kémia

2

2

-

-

1

-

-

Földrajz

2

2

-

-

1

-

-

Biológia

-

1,5

2

2

1

1

1

Filozófia

-

-

-

0,5

-

-

0,5

Etika

-

-

0,5

-

-

-

-

Ének

0,5

0,5

-

-

-

-

-

Rajz

0,5

0,5

-

-

-

-

-

2

2

2

1,5

-

-

1

0

1

1

-

-

-

1

1

1

1

-

-

-

27,5

27,5

27

28

15

15

15

1

1

2. idegen nyelv

Testnevelés Tanulásmódszertan és Önismeret Osztályfőnöki Összesen Matemat. szakkör Önimeret szakkör

0,5 1

2

198


PEDAGÓGIAI PROGRAM RÉGI KERETTANTERV ÓRATERVE

Magyar nyelv és irodalom Tánc,dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Történelem Társadalomismeret Művészetek 1. idegen nyelv

10.

11.

12.

10.

11.

12.

nappali

nappali

nappali

esti

esti

esti

4

4

4

3

3

3,5

0,5 0,5 2

0,5 3

0,5

0,5 3

0,5 2

1

2,5

2,5

0,5

3

0,5 4

5

3

3

3

2

2

2

-

-

-

Matematika

3,5

4

5

3

3

3

Informatika

0,5

-

-

-

1

-

Fizika

2

2

-

1

1

-

Kémia

2

-

-

1

-

-

Földrajz

2

-

-

1

-

-

Biológia

1,5

2

2

1

1

2

Filozófia

-

-

0,5

-

-

0,5

Etika

-

0,5

-

-

-

-

Ének

0,5

-

-

-

-

-

Rajz

0,5

-

-

-

-

-

2

1

1

-

-

0

2

2

-

-

-

1

1

1

-

-

-

27,5

26,5

27,5

15

15

15

2. idegen nyelv

Testnevelés Tanulásmódszertan és Önismeret Osztályfőnöki Összesen Önismeret szakkör Informatika szakkör

2 0,5

199


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.3. Tantárgyi segédletek, taneszközök, tankönyvek A tankönyvpiac átláthatatlansága miatt nehéz bármelyik tankönyv vagy tankönyvcsalád mellett dönteni, igaz a kerettantervekhez igazított könyvek megjelenésével valamivel könnyebb lett a választás. Általánosságban igyekszünk a következő elvekhez ragaszkodni: Szakmailag korrekt, módszertanilag elfogadható, szemléletében iskolánk értékrendjéhez illő tankönyveket keresünk. A taneszköz korreláljon a helyi tantervvel. A tankönyvek nyelvi szintje feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak. Megfelelő

mennyiségű

gyakorló

feladatot

tartalmazzon,

ismétlésre,

rendszerezésre törekedjen. Tantárgyi koncentráció érvényesüljön a tananyagban Tanárok anyagi érdekeltségét kizárjuk. A tanításhoz, tanuláshoz minden tárgyból tankönyv használatát írjuk elő. Az alkalmazott

tankönyveket

a

munkaközösségek

az

országosan

kiadott

tankönyvjegyzékből választják ki. Azokat a tankönyveket részesítjük előnyben, amelyek legjobban illeszkednek helyi tanterveinkhez, lehetőleg felmenő rendszerben taníthatók, egymásra épülők. Az idegen nyelv oktatásban megengedett, hogy egyegy évfolyamon belül (munkaközösségi egyeztetés alapján) a különböző szintről induló csoportok más tankönyvsorozatokat használjanak. Minden tanuló a tavaszi időszakban megkapja a következő tanévben használt tankönyvek listáját. A szülő, ill. a tanuló minden egyes tankönyv megrendeléséről önállóan dönt. A munkaközösségek által kiválasztott tankönyvek használata minden (érintett) szaktanár számára kötelező. A segédletek (munkafüzetek, példatárak) használatáról – az érettségi tantárgyak kivételével – a szaktanár dönt. A

munkaközösség

vezetők

folyamatosan

áttekintik

a

meglévő

segédeszközöket, szemléltető eszközöket, azok használhatóságát. Az iskolavezetéssel egyetértésben a munkaközösségek több éves fejlesztési tervet készítenek, ennek anyagi feltételeit egyrészt a fenntartó által jóváhagyott költségvetés biztosítja, másrészt alapítványi és pályázati támogatások fedezik. 200


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.3.1. Iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár tankönyvekkel, szakirodalommal és szépirodalommal egyaránt megfelelően el tudja látni diákjainkat.

3.4. Helyi tantervek A nappali tagozat helyi tanterve (9-12.évfolyam) és a középszintű érettségi vizsgakövetelmények a 4. számú mellékletben találhatók. Az esti tagozat helyi tanterve (9-12.évfolyam) a 4. számú mellékletben található.

Az

esti

tagozat

számára

előírt

érettségi

vizsgakövetelmények

megegyeznek a nappali tagozatéval.

3.5. Felvétel az iskolába Az iskolába való felvétel különbözik a 8. osztályból, a más középiskola valamely osztályából a nappali tagozatra érkező, valamint az esti tagozatra jelentkezők esetében. 3.5.1. Nappali tagozat Nappali tagozatra várjuk azokat a jó képességű, tanulni és érettségizni akaró gyerekeket, akiket a hagyományos iskolarendszerben beilleszkedési, és/vagy magatartási, és/vagy tanulási problémáik miatt kudarcok érték. A személyközpontú pedagógia módszereivel, kis létszámú csoportban, segítő-támogató légkörben igyekszünk eljuttatni diákjainkat a sikeres érettségi megszerzéséhez és felkészíteni őket továbbtanulásra is. 3.5.1.1. Jelentkezés és felvétel a nyolcadik osztályból Az általános iskolások a szokásos módon jelentkezhetnek hozzánk. Központi írásbeli felvételi dolgozatot írnak a jelentkezők magyarból és matematikából az általuk kért helyszínen.

201


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Általános iskola 7. osztályos év végi és 8. osztályos félévi jegyek közül a magyar, a matematika, a történelem, egy idegen nyelv és egy választható tárgy számítanak a hozott pontok közé. Felvételi elbeszélgetésen kell részt vennie a jelentkezőknek. A felvételi elbeszélgetés szempontjai: Kommunikációs készség. Motivációs tényezők figyelembevétele, „miszélhoztaide?”. Együttműködési szándék a jelentkező részéről. Csoportképesség. Agressziószint. Kapcsolatteremtő képesség. Elfogadja-e az iskola értékrendjét, pedagógiai elveit. Saját maga által választott „remekműve” bemutatása, amire büszke, ami fontos neki „Prezentációs Portfolió”. Egy tantárgyból – ami jól megy neki - elbeszélgetés. A felvételi vizsga tehát írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli rész szakmai jellegű, a szóbeli inkább a személyiség megismerését szeretné elérni. A vizsga szóbeli része nyilvános. A felvételre jelentkezőkből rangsort állítunk fel a kapott pontszámok alapján. Fontos, hogy egy évfolyamra legfeljebb 3-4 sajátos nevelési igényű tanuló kerüljön be. 8. osztályból összesen 8-10 tanulót tudunk egy-egy tanévre felvenni. A tantestület által összeállított sorrend a tanuló teljesítményén alapul, amely a következőkből tevődik össze: Általános iskolai eredmény: 25 % Írásbeli vizsga (magyar, matematika): 50 % Szóbeli elbeszélgetés: 25 % Speciális igényű (mozgás, látássérültek) felvételét kivételesen, a körülmények alapos mérlegelése alapján támogatja az iskola, mert körülményei nem teszik lehetővé ezen tanulók szakmai oktatását és intézményen belüli mozgását.

202


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.5.1.2. Jelentkezés és felvétel más középiskolából Az első alkalom, amikor a gyerekkel megismerkedünk, a felvételi beszélgetés. A felvételi eljárás két részből áll: egy ún. első beszélgetésből és egy felvételi elbeszélgetésből. Az első beszélgetés az év során bármikor történhet: rendszerint az igazgató, vagy a tagintézmény vezető fogadja a szülőt és a gyereket. Felvesz egy részletes adatlapot, tájékoztatást ad az iskoláról, ha szükséges. A felvételi elbeszélgetésekre évente három alkalommal kerül sor: augusztus végén, február elején és június végén. A beszélgetésen a tanári stáb, a felvételiző gyerek, és lehetőleg a szülő vesz részt. A felvételről a tanári stáb többségi szavazással dönt, miután az összes jelentkezőt meghallgatta. A beszélgetés előtt a gyerekek önéletrajzot írnak, melyet egy kolléga a fiatal bejövetele előtt a teamnek felolvas, illetve a team megismeri az első beszélgetésen felvett adatlap tartalmát is. A beszélgetésen mindenki kérdezhet: érdeklődünk a tanulmányairól, mivel tölti a szabadidejét, miért szeretne a mi iskolánkba jönni, stb. Rövid idő, mindössze 10-15 perc áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megismerjük a jelentkezőt annyira, hogy dönteni tudjunk: vállaljuk-e őt a problémájával együtt, vagy sem! Felvételi követelmény az iskola szabályainak elfogadása és a tanulni akarás kinyilvánított szándéka. A szavazásnál mérlegelünk: megnézzük a tényeket, milyenek az eddigi eredményei, mik a problémái tényszerűen, való-e a gyerek a mi iskolánkba Figyelembe kell vennünk a létszámhatárt, amely maximum egy csoportban 18 fő, azt, hogy tudjuk-e vállalni a gyereket, vagy úgy érezzük, hogy meghaladja a kompetenciánkat: pl. értelmi képességei nem teszik alkalmassá a középiskola elvégzésére, vagy súlyos pszichiátriai esetről van szó. Figyelnünk kell a csoport összetételére is, mert nem célszerű több, hasonló devianciával terhelt tanuló egy csoportba való elhelyezése. Az utóbbi években már mindig jelentős túljelentkezés van, körülbelül a felvételizők egyharmadát tudjuk felvenni. Nagyon nehéz a döntés, hiszen majdnem minden esetben olyan súlyos problémás élethelyzetekkel ismerkedünk meg, amelyen úgy érezzük, hogy okvetlenül segítenünk kellene. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy nem tudunk minden hozzánk forduló gyermeket felvállalni, hiszen a

203


PEDAGÓGIAI PROGRAM

létszámhatárt túllépve már nem tudnánk a személyre szabottságot biztosítani, nem tudnánk úgy foglalkozni a fiatalokkal, ahogyan kellene. A felvételt nyert gyermekeket az egész tanári stáb vállalja, elfogadja minden problémájával együtt, függetlenül attól, hogy a szavazásnál igennel vagy nemmel szavazott-e valaki. Ez az elv nagyon fontos a stáb működésében, nevezetesen az, hogy a többségi szavazást elfogadva egységesen tudjunk működni, képviselni döntéseket. 3.5.2. Jelentkezés és felvétel az esti tagozatra Az esti tagozatra a 18. életévüket az előző tanévben betöltött, nem tanköteles tanulókat tudjuk felvenni. Jelentkezésük alkalmával a bizonyítványukba bejegyzett legutolsó

érvényes,

befejezett

évfolyamuk

alapján

felvesszük

a

következő

évfolyamra. Megállapítjuk, hogy kell-e különbözeti vizsgát tennie a jelentkezőnek. Amennyiben igen, akkor kérvény benyújtására igazgatói határozat alapján kell a vizsgákat letennie a következő vizsgaidőszakban kijelölt időpontban. A jelentkezési lap kitöltése, a bizonyítvány leadása és a felnőttoktatási szerződés aláírásával a tanulói jogviszony létrejön. Az esti tagozat egy-egy évfolyamára 40 fős létszámhatárig veszünk fel tanulókat.

3.6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele Általánosságban a NAT, illetve a kerettantervek minimumkövetelményeinek teljesítését tekintjük a magasabb osztályba lépés feltételének. A helyi tantervben tantárgyanként és évfolyamonként jelezzük, melyek azok a minimális ismeretek, készségek és jártasságok, amelyek a továbbhaladáshoz szükségesek. Ha más iskolatípusból átvett tanulónak hiányzik az előző tanév lezárt bizonyítványából egy vagy két tantárgy teljesítése, az adott tanévben különbözeti vizsgával pótolnia kell az(ok)at. A különbözeti vizsga időpontját kérvény benyújtása után az igazgató határozatban állapítja meg. Amennyiben a különbözeti vizsgát nem teszi le a tanuló, úgy nem léphet a következő tanévben magasabb évfolyamra.

204


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.6.1. Nappali tagozat A nappali tagozaton a tanulók negyedévenként kapnak osztályzatot. Az osztályzat megállapítása több összetevő alapján történik, melyek részletezése a tantárgyi

követelményeknél

történik.

A

követelmények

teljesítésének

végső

határideje a negyedévenkénti vizsgahét. Ha valamelyik negyedév eredménye elégtelen, akkor félévkor vagy év végén a javító időszakban a tanulónak javítania kell. Amennyiben nem elégtelen az érdemjegye, de jobb jegyet szeretne, akkor javíthat a tanuló. A félévi időszakban az első és második negyedévet, az év végi javító időszakban bármelyik negyedévet, egyszerre többet is javíthat. Az adott tantárgyból a sikeres teljesítéshez, a magasabb évfolyamba lépéshez az szükséges, hogy minden negyedév osztályzata legalább elégséges legyen. Amennyiben a tanuló a négy negyedéves jegye alapján elégtelen osztályzatot kapott, akkor az augusztusi pótvizsgán javíthat. A pótvizsgán minden esetben az egész éves tananyagból kell beszámolnia a diáknak. A pótvizsgán akárhány tantárgyból javíthat a tanuló, ha év végén osztályzata az adott tantárgyból elégtelen volt. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott egy vagy több tárgyból az éves óraszám 20%-ánál többet mulasztott magántanulói jogviszonyban van az iskolában A nappali tagozaton a beszámolók szabályait a vizsgaszabályzat tartalmazza, mely a pedagógiai program 9. számú melléklete. A negyedéves érdemjegyekről a szülő/gondviselő egy formanyomtatványon tájékoztatást kap, év végén a tájékoztatást az érdemjegyekről és a tanuló továbbhaladásáról a bizonyítvány tartalmazza.

205


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.6.2. Esti tagozat Az esti tagozaton félévkor és év végén van kötelező beszámoló, vizsga. Félévkor az első félév anyagából vizsgáznak a tanulók. Amennyiben a félévi vizsga sikeres, úgy év végén a második félév anyagából kell beszámolni. Ha a félévi vizsga elégtelen, akkor az év végi vizsgán az egész év anyagából kell beszámolni. Amennyiben az év végi vizsga sikertelen, akkor az augusztusi pótvizsgán javíthat a tanuló. A pótvizsgán akárhány tantárgyból javíthat a tanuló, ha év végén az adott tantárgyból az év végi osztályzata elégtelen volt. A tanuló érdemjegyeiről félévkor szóban, év végén az érdemjegyekről és a továbbhaladásról a bizonyítványban kap tájékoztatást.

3.7. Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli beszámoltatás formái a következők Témazáró dolgozat Negyedéves beszámoló Előrehozott osztályozó vizsga Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Szódolgozat Kisebb dolgozat pl. matematikai fogalmakból, nyelvtani szabályokból Az írásbeli beszámoltatás rendje A témazáró és negyedéves beszámolókat tanítási órában vagy előre bejelentett vizsgaidőpontban írják a tanulók. A negyedév elején a szaktanár pontosan megjelöli a számon kért tananyagot, fellelésének oldalszámait a forrásokban, a kérdések típusát (adatok, összefüggések, fogalmak, definíciók, feladatok). Ezt írásban átadja vagy leíratja a tanuló füzetébe. A témazárót egy héttel előtte jelzi a diákoknak. A negyedéves beszámolók időpontját a szakmai programfelelős két héttel a beszámoló hete előtt átadja az

206


PEDAGÓGIAI PROGRAM

osztályfőnököknek, s ők ismertetik a tanulókkal. A témazárót és a negyedéves írásbeli dolgozatokat a tanulók a tanár által kiosztott lapokra írják, amelyre nevüket, évfolyamukat és a dátumot is feljegyzik. A témazáró dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, a tanulókkal megbeszélni, kérdéseikre szóban érdemi választ adni. A negyedéves írásbeli beszámolót a következő hétre ki kell javítani, hogy a 3. héten esedékes javító beszámolóra a tanuló készülni tudjon. Az osztályozó, az előrehozott és a különbözeti vizsga idejét az igazgató tűzi ki. Ezeket az írásbeli vizsgákat a beszámoló hetek alatt célszerű megszervezni. A tanulók – térítés ellenében – fénymásolatot kérhetnek írásbeli munkáikról. A témazáró és negyedéves írásbeli beszámoló dolgozatokat a tanár egy évig köteles megőrizni, s a szülői értekezleten, illetve fogadóórán a szülő kérésére megmutatni. Az osztozó, előrehozott és különbözeti vizsga írásbeli dolgozatát a vizsgajegyzőkönyvhöz mellékelve a szaktanár köteles a szakmai programfelelősnek átadni. A szódolgozatokat a szaktanár a negyedéves beszámoló végéig megőrzi. A témazáró és a negyedéves beszámoló feladatlapjait a hiányzó tanár a vizsganap reggeléig eljuttatja az igazgatóhelyetteshez, aki gondoskodik a felügyelő tanárról. A témazáró és a negyedéves írásbeli beszámoló korlátai: Egy napra két témazárónál több nem hirdethető meg. Erről az adott osztályban tanító szaktanárok egyeztetnek. A beszámoló hetében egy napra három írásbeli dolgozat szervezhető. A témazáró dolgozatokat nem lehet halasztani. A témazárót javítani a javító beszámolók alkalmával javíthatja a tanuló. A halasztott negyedéves írásbeli beszámolókat a javító beszámolók ideje alatt pótolhatja a tanuló. Az ezen túli halasztás időpontjáról a tanuló egyeztet a szaktanárral és a szakmai programfelelőssel.

207


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 3.8.1. Értékelés, ellenőrzés és motiváció A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázásnál, a felvételi vizsgával kezdődik, végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag az oktatási-nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülő felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét. 3.8.1.1. A tanulók értékelésének alapelvei a nappali tagozaton A munkaközösségekre ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer

kialakítására

és

következetes

alkalmazására

törekszünk.

Előzetesen

nyilvánosságra hozott, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést igyekszünk megvalósítani. Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. Az értékelés a hagyományos ötfokozatú skálán történik, munkaközösségi ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket. A tanulók negyedévenként kapnak osztályzatokat. A tanulók teljesítményének értékelésére csak az öt érdemjegy alkalmazható, törtjegy nem adható. A negyedéves érdemjegyek az alábbi részekből alakulhatnak ki a nappali tagozaton: Kisebb (előre bejelentett) dolgozatok, szódolgozat idegen nyelvből, témazáró dolgozatok, írásbeli vizsga, szóbeli vizsga, projektvizsga, órai munka, önálló munkák (kutatómunka, beszámolók, kiselőadások…).

208


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A negyedévre megállapított követelményeket, a számonkérés módját minden negyedév elején a tanulókkal ismertetni kell. Azoknak a tanulóknak, akiknél szakértői vélemény alapján az írásbeli vagy szóbeli számonkérés közül valamelyik nem alkalmazható, biztosítani kell a számára kedvezőbb lehetőséget. A kisebb dolgozatokat legalább egy nappal, a témazáró dolgozatokat legalább egy héttel előre be kell jelenteni, a számonkérés módját és a számon kérendő tananyagot ismertetni kell a tanulókkal. Egy nap maximum két témazáró dolgozat iratható. Ha egy napon két témazárót ír az osztály, további írásbeli dolgozatot sem íratható az osztály vagy csoport egészével. A számonkérést időarányosan kell végezni, a dolgozatokat minél hamarabb ki kell javítania a szaktanárnak (ajánlatos a kisebb dolgozatokat egy héten, a témazárókat két héten belül kijavítani). A dolgozatokat, órai munkát és az önálló munkákat százalékos értékeléssel kell ellátni és a tanulóval közölni. A részeredményeket a szaktanár feljegyzi, kérésre a szülőket is tájékoztatja a részeredményekről. Érdemjegyet csak a negyedév végén kapnak a tanulók az összes munka eredményének beszámításával. Házi feladatok: A házi feladat lehet ajánlott, nem kötelező, vagy pedig kötelező: ezt a negyedév elején közölni kell a diákokkal. A kötelező házi feladat beadása a vizsgázás feltétele. A nem kötelező házi feladatokkal pluszpontokat lehet gyűjteni a vizsgához: aki ebben ügyes, szeret könyvtárba járni, önállóan feldolgozni egy-egy témát, akkor ezt ki kell használnunk: sokat tanulhat belőle, megszeretheti a tantárgyat, sikeresebb lehet a vizsgája. A házi feladat sokféle lehet: fogalmazás, fordítás, tesztek kitöltése, feladatok megoldása, kérdések megválaszolása, esszéírás, felkészülés kiselőadásra és az előadás, gyűjtőmunka, rajzolás, stb. Lehet csoportoknak is adni házi feladatot: pl. egy témát (pl. az ember táplálkozása) csoportmunkában akarunk feldolgozni a tanórán, akkor egy-két héttel előbb ki lehet adni a csoportoknak a feladatot, hogy előre is készülhessenek.

209


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Akár ajánlott, akár kötelező, mindig precízen ismertetni kell a szabályokat, feltételeket (pl. hány oldal legyen az esszé), a határidőket, valamint a „díjazást”: mibe, hogyan számít majd munka. Az egyes tantárgyak értékelésének szempontjait a pedagógiai program 11. számú melléklete tartalmazza.

3.8.1.2. A tanulók értékelésének alapelvei az esti tagozaton Az esti tagozaton félévi és év végi vizsga letétele kötelező. A vizsga lehet írásbeli, vagy szóbeli, vagy írásbeli és szóbeli vizsga. A vizsga követelményeit és módját a félév elején a tanulókkal ismertetni kell. Az értékelés hagyományos ötfokozatú skálával történik, törtjegy nem adható. A vizsgába beszámíthatók kisebb dolgozatok, beszámolók, órai munka, önálló munka, de a követelmények teljesítését ezek nélkül is lehetővé kell tenni. 3.8.2. Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek A

diagnosztikai

értékelést

alapvetően

a

tanulók

indulási

szintjének

megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési

mód

elsősorban

a

tanítási

módszereink

eredményességéről

ad

tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.

210


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.8.3. Érdemjegyek és osztályzatok A szaktárgyakból a nappali tagozaton negyedévenként kell osztályzatot adni, kivéve a készségtárgyakat (rajz, ének, testnevelés) és a második idegen nyelvet, amelyekből csak félévkor és év végén kötelező osztályzatot adni a tanulónak. Magatartás és szorgalomjegyeket nem alkalmazunk egyáltalán. Az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen nem térhet el a tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától. A tanév végén az egész éves teljesítményt kell értékelni, figyelembe véve a fejlődési tendenciát. Az esti tagozaton minden tantárgyból köteles a szaktanár félévkor és év végén osztályzatot adni. Az év végi osztályzatot a félévi és az év végi vizsga eredményéből kell a szaktanárnak megállapítania. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei: 100-85%:

5 (jeles)

84-70%:

4 (jó)

69-55%:

3 (közepes)

54-40%:

2 (elégséges)

39-0%:

1 (elégtelen)

3.8.4. A szülők értesítésének módja A nappali tagozaton az osztályfőnökök az osztályozó naplóba beírt jegyek alapján kitöltik a tájékoztató formanyomtatványt, melyet a szülőnek/gondviselőnek a vizsgát

követő

szülői

értekezleten

személyesen

adnak

oda,

vagy

a

szülő

távolmaradása esetén levélben küldenek el számára. Rendkívüli esetben az osztályfőnök (illetve az igazgató) azonnal értesíti a szülőt a felmerülő problémákról. Az esti tagozaton a szülőnek/gondviselőnek értesítést írásban nem küldünk. Személyes megkeresésre gyermeke érdemjegyeiről, hiányzásáról szóbeli tájékoztatást adunk.

211

ZÁRADÉK 1. A Pedagógiai program érvényessége Az intézmény 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő-oktató munkáját e dokumentum alapján. 2. A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A

dokumentumban

megfogalmazott

célok

és

feladatok

megvalósulását, ezek aktualitását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Legkésőbb a 2013/2014. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítani kell, vagy teljesen új programot kell kidolgozni. 3. A Pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására -

az iskola igazgatója,

-

a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei a közalkalmazotti tanácson keresztül,

-

a diákönkormányzat,

-

a szülők közössége,

-

az iskola fenntartója

tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülők közösségének képviselői, illetve a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyását követő tanév első napjától kell bevezetni.


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál,

-

az iskola igazgatójánál,

-

az igazgatóhelyetteseknél

-

az iskola nevelői szobáiban,

-

az iskola titkárságain.

Megtalálható a többi iskolai dokumentummal együtt az intézmény honlapján: www.szechenyi-szolnok.sulinet.hu

213


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOM SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM ALTERNATÍV GIMNÁZIUMI TAGINTÉZMÉNY.................. 101 1. Helyzetelemzés ................................................................................................................. 101 1.1. Az intézmény múltja .................................................................................................. 101 1.2. Az iskola jelenlegi képzési rendszere ...................................................................... 103 1.3. Személyi és tárgyi feltételek .................................................................................... 103 1.4. Az intézmény finanszírozási alapelvei ..................................................................... 104 1.5. Az iskola irányítási-szervezeti struktúrája ................................................................ 104 1.5.1. Iskolavezetés ....................................................................................................... 104 1.6. Az érdekegyeztetés, érvényesítés, érdekvédelem .............................................. 105 1.6.1. Tanárok ................................................................................................................ 105 1.6.2. Tanulók ................................................................................................................. 105 1.6.3. Az iskolai élet napi szervezése .......................................................................... 105 1.6.4. Az iskolai élet éves szervezése .......................................................................... 106 1.7. Az iskola kapcsolatrendszere................................................................................... 106 1.7.1. A szülőkkel való kapcsolattartás ...................................................................... 106 1.7.2. Kapcsolat a volt diákokkal ................................................................................ 107 2. Az intézmény pedagógiai tevékenysége .................................................................... 108 2.1. Iskolánk pedagógiai hitvallása és alapelveink .................................................... 108 2.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai .............................................................. 111 2.2.1. A nevelő-oktató munkánk céljai ...................................................................... 111 2.2.2. A nevelő-oktató munka feladatai ................................................................... 112 2.3. A személyiség-, képesség- és közösségfejlesztés formái ...................................... 117 2.3.1. Személyiség- és képességfejlesztés a tanítási órán ....................................... 117 2.3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célok és feladatok ... 117 2.3.3. A személyiségfejlesztés területei ....................................................................... 119 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, az iskolai közösségi élet formái, tanórán kívüli tevékenységek ......................................................................................... 123 2.4.1. Az iskolai közösség egészének szintjén megjelenő alkalmak ...................... 124 2.4.2. A diákönkormányzat célja, feladata .............................................................. 128 2.4.3. Az osztályközösségek meghatározó szerepe ................................................. 128 2.4.4. A szabadidő szervezése .................................................................................... 131 2.4.5. Az ünnepek és a hagyományok szerepe ....................................................... 133 2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ................................................................................................................. 135 2.5.1. A beilleszkedési nehézségek feltárása ............................................................ 135 214


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.5.2. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére ....................................................................................................................... 136 2.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................... 146 2.6.1. Képességfejlesztés, tehetséggondozás, értékközvetítés .............................. 147 2.6.2. A tehetséggondozás főbb területei iskolánkban: ......................................... 147 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................ 149 2.7.1. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség ......................................................... 151 2.7.2. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység céljai .................................................. 152 2.7.3. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai ....................................................... 152 2.7.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási kötelességei ............... 154 2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program............... 155 2.8.1 A tanulási nehézségek diagnosztizálása .......................................................... 165 2.8.2. A tanulókat segítő tevékenységek .................................................................. 166 2.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................... 166 2.9.1. Helyzetfeltárás..................................................................................................... 166 2.9.2. Hátránykompenzáció ........................................................................................ 167 2.9.3. Szociális támogatások ....................................................................................... 168 2.10.Egészségnevelési Program...................................................................................... 168 2.11 Környezeti Nevelési Program .................................................................................. 178 2.12 Fogyasztóvédelmi Nevelési Program .................................................................... 188 3. Helyi tanterv ...................................................................................................................... 196 3.1. A tantervi modulok elhelyezése és értékelése ...................................................... 196 3.2. Óraháló: iskolánk tantárgystruktúrája és óraszámai ............................................ 197 3.2.1. Óratervek ............................................................................................................. 197 3.3. Tantárgyi segédletek, taneszközök, tankönyvek .................................................. 200 3.3.1. Iskolai könyvtár .................................................................................................... 201 3.4. Helyi tantervek ........................................................................................................... 201 3.5. Felvétel az iskolába ................................................................................................... 201 3.5.1. Nappali tagozat ................................................................................................. 201 3.5.2. Jelentkezés és felvétel az esti tagozatra ......................................................... 204 3.6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele................................................ 204 3.6.1. Nappali tagozat ................................................................................................. 205 3.6.2. Esti tagozat .......................................................................................................... 206 3.7. Az írásbeli beszámoltatás rendje ............................................................................ 206 3.8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ........................................................................................................................... 208

215


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3.8.1. Értékelés, ellenőrzés és motiváció .................................................................... 208 3.8.2. Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek ......................................... 210 3.8.3. Érdemjegyek és osztályzatok ............................................................................ 211 3.8.4. A szülők értesítésének módja ............................................................................... 211 ZÁRADÉK ................................................................................................................................ 212 1. A Pedagógiai program érvényessége .................................................................. 212 2. A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ............................................. 212 3. A Pedagógiai program módosítása ...................................................................... 212 4. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: ........................................................................................... 213

216

SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM ALTERNATÍV GIMNÁZIUMI TAGINTÉZMÉNY

Recommend Documents