Széchenyi István
alkotásaiból
Előadó:
Dr. Gazda István igazgató Magyar Tudománytörténeti Intézet
Széchenyi naplófeljegyzése (1846. május 2.): „Bárhová néz az ember – mindent Széchenyi István alapított”
1825-től az országgyűlés felsőtáblájának aktív tagja (első alkalommal 1825. október 12-én szólal fel, s elsőként magyar nyelven). 1826. február 15. – 16 évi katonai szolgálatát befejezi. 1830 – Az Akadémia másodelnöke és pénztárnpoka 1833. június 20-tól tíz éven át az Al-Duna szabályozásának királyi biztosa.
1845. augusztus 16-tól a Kir. Helytartótanács keretében működő közlekedési ügyosztály vezetője. 1848. ápr. 7-től szept. 11-ig a Batthyánykormányban a közlekedés és a közmunkák minisztere
1825. november 3. A nemzeti szellem és a nyelv felvirágoztatására összes birtokainak egyévi tiszta jövedelmét ajánlja fel
Lóversenyek, lótenyésztés Pozsony: 1826; Pest: 1827
1830: Állattenyésztő Társaság; 1835: OMGE
Lovakrul Pest, 1828. Károlyi-Trattner
1827: A Nemzeti Casino alapítója. Az alapítót tagok száma: 150, többségüket ő kérte fel.
1830, 1831, 1833 Károlyi-Trattner, Landerer, Wigand
„...átok hazánkra nézve a Duna, – mennyi kárt teszen, – minő kevés hajót hord, – holott a mi számunkra látszik alkotva lenni ezen csatorna, melyen oly könnyen lehetne segíteni” – írta Széchenyi István Döbrentei Gábornak 1830-ban. Ekkor indul első al-dunai útjára, a szabályozás királyi biztosaként. 1846-ig tíz al-dunai utat tesz.
1834–1837 Széchenyi-út
Széchenyi a Vaskapunál
1835 – Óbudai hajógyár
1836 – Téli kikötő
Az első gőzöst, az Árpádot 1836-ban bocsátották vízre (ekkor csendült fel először a magyar Himnusz)
1836. február 4. Feleségül veszi Seilern Crescence grófnőt (1834 decemberében hunyt el a grófnő korábbi férje, Zichy Károly gróf, akitől 7 gyermeke született)
1836 augusztus: Széchenyi támogatásával létre jön a Bécs-győri Vasúttársulat, fő részvényese: Sina György báró 1838: Pozsony-nagyszombati Első Magyar Vasút Társaság, Széchenyi alapító tag, a teljes vonal 1846-ra épül meg
1838 márciusában született kézirata: Néhány szó a legközelebbi pest-budai vízáradás körül 1838 szeptember: Megkezdik a Fertőbozi fürdő kiépítését 1839 december: Megismerkedik Pozsonyban Liszt Ferenccel 1840 augusztus: nagycenki kastélyába beépítik a vízöblítéses angol vécéket és kiépítik a gázvilágítást
1840 novemberének elején megjelenik Pesten a Selyemrül 62 oldal terjedelemben; tárgya: a selyemhernyótenyésztés hasznossága 1841. július 26. 332 taggal és 33 holdnyi birtokkal megalakul a Sopron-vasi Szederegylet
Az első magyar gőzmalom
A József Hengermalom 1841 szeptemberében kezdte meg működését, az öntöde és a gépműhely vezetője Ganz Ábrahám volt. Különleges öntvényeiket az 1842-es Iparműkiállításon mutatták be. (1844 őszén Ganz önálló műhelyt alapít.)
1838 – Sina báró szerződés köt Pest városával a Lánchíd megépítésére 1842 – Elhelyezik a Lánchíd alapkövét, felavatják 1849-ben
A Lánchíd 1850 körül
1842: Az akadémiai közgyűlésen tartott beszédében – a hazai nemzetiségek védelme érdekében – egy nemzetközi nyelv bevezetésének fontosságáról szólt. Erről a tényről az 1929-ben Budapesten megrendezett Eszperantó Világkongresszuson is megemlékeztek.
1844: Két röpiratában a telekadó mellett érvel, a befolyó pénzt a közlekedés javítására, vízszabályozásokra, sugárutakra, az al-dunai munkálatokra, polytechnikumokra, reáltanodákra, az országnak a tengerparttal történő vasúti összeköttetésére, egy statisztikai intézetre, egy hitelintézetre és egy országház építésére fordítaná
1845 december: Széchenyi elnökletével tárgyalnak a balatoni gőzhajózás megvalósításáról, a részvénytársaság 1846 áprilisában jön létre, az óbudai hajógyárban épül meg a Kisfaludy gőzös, amelyet 1846. szeptember 21-én, a gróf születésnapján bocsátanak vízre Balatonfüreden. Menetrendszerű forgalom: 1847 májusától
1848 Széchenyi vasútfejlesztési javaslata
"A főváros tiszteletbeli utcaseprője” Gróf Waldstein János tréfás vízfestménye. Széchenyi István nagy seprővel harcba indul a pesti por és sár ellen.
Álma, Buda faluból és a piszkos poros Pest városkából egy új főváros elővarázslása, ligetekkel, fasorokkal, utakkal, terekkel és sok-sok tisztasággal.
1827-től élt Pesten
A Tisza-szabályozás 1846. augusztus 27-én vette kezdetét. (Széchenyi első tiszai körútja: 1845 szeptember-október, ezt követően jelenik meg röpirata.) A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A folyó esése a kilométerenként 3,7 cm-ről 6 cm-re növekedett.
Emlékmű Tiszadobon
Naplójában általa feljegyzett betegségei, egészségügyi panaszai fogfájások lábfájdalmak derékbántalmak gerincbántalmak hátfájás májpanaszok gyomorpanaszok lázas állapotok sűrű vizelési inger szempanaszok fejfájások
pszichés panaszai: csüggedség enerváltság mélabússág „halotti álmok”, nyomasztó álmok súlyos alvászavarok
1848. szeptember 5. – Súlyos állapotban szállítják be a döblingi GeorgenElmegyógyintézetbe; kísérője háziorvosa: Almási Balogh Pál 1859. február 12-én megjelenik az „Ein Blick” című munkája Londonban. 1860. április 7-ről 8-ra virradó éjjel meghalt. 1925. december 20-án a „Legnagyobb magyar” emlékét törvénybe iktatták.
www. mati.tudomanytortenet.hu
