Szecesszióról határtalanul
A szecesszió A szecesszió arra törekszik, hogy a történeti múlttól elszakadva új, a modern élet lendületét híven kifejező formákat teremtsen, s szabadon áramló formáihoz a növényvilág stilizált motívumait veszi alapul. Sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok). Első felbukkanása a művészetben John Ruskin (1819-1900) angol író nevével függ össze, aki számtalan könyvet, írást hagyott hátra irodalomról, festészetről, építészetről, szobrászatról és esztétikáról. Könyveiben felvetett ötletei először az Arts and Crafts mozgalmában realizálódtak és váltak populárissá a művészek körében. Írásai alapján alakultak ki a szecessziós stílus fő motívumai, illetve a természethez fordulás újrafelfedezése is. Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalom és a forma közeledését hozta a szecesszió. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése során a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakították a formát. A szecesszió ,akármely városba jártunk ,lenyűgöző és lélegzetelállitó volt, bár sok épületbe nem jártuk meg magunkat, ezen stilusirányzatot egy könyvhöz lehetett volna hasonlitani. Ha könyvet a boritójáról itélnék akkor ezen szecessziós „könyveknek” nagyon szép lapjai volnának.
(Szecesszió az iparművészetben)
(Szecesszió az építészetben)
Szecesszió Kecskeméten A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt. Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készítette.
(A gyermekdalból is ismeretes “Cifrapalota” )
Még mielött elértük volna uticélunkat, Budapestet, megálltunk megcsodálni Kecskemét látványosságait, a legfőbb ezek közül a sokunk számára ismeretes “Cifrapalota”. Közben taltálkoztunk néhány kecskeméti diákkal akik késöbb velünk tartottak Budapestre. Ők sokat tudtak mesélni nekünk az épületről, és annak a történetéről. Számunkra egy életre megmaradó élmény volt ez, mivel kiskorunkban többször is a “Cifra palota zöld az ablaka…” gyermekdal soraira hajtottuk álomra fejeinket.
Szeceszió Szegeden Szegedre első nap érkeztünk meg Erdélyből,egy hosszú és fárasztó ,de nem feltétlen unalmas út után.
1879-ben árvizkatasztrófa sújtotta Szegedet. 5700 házból 265 maradt épen és 165-en vesztették életüket. Ferenc József meglátogatta a várost és azt igérte ,hogy Szeged szebb lesz mint újkorába.Több nagyváros ,mint például Bécs,Brüsszel,London vagy Róma segétkeztek az újjáépitésben ezért egy-egy körút szakasza róluk lett elnevezve. A város újjáépitése során a szecesszió jópár épület stilusaként jelent meg, melyek a város nevezetességei és turisztikai látványosságai lettek. Ide sorolhatjuk a Dómot mely 81 méter magasságával és 5000 fő befogadóképességével kellő bizonyiték a monumentalitásra. Egy másik gyönyörű épület melyet megcsodálhattunk, a Reök-palota volt. Ezen épületet Magyar Ede épitész tervezte 1906 körűl. A palota mind a két világháborút kibirta ám a rendszerváltás után gyors állagromlásnak indult. 2007-ben az épület teljes rekonstrukción esett át. A munkálatok befejezte után a 100 éves jubileum alkalmából az épületet átadták a Regionális Összművészeti Központnak amelyben irodalmi és zenei programokat tartanak.
(Csoportkép a városházánál)
(A Reök palota)
Szegedi látogatásunk,főleg az esti elég humorosra sikerült. Sikerült megtudnunk egy arra tévedő úrtól hogy a gát szakitotta át szegedet és hogy ezt mind szeptember márciusában. A Tisza este ahogy mi láttuk nagyon szép volt. Természetesen nemcsak a parton heverésztünk ,hanem ellátogattunk egészen a Dómig. Jópárunkat a Dóm monumentalitása és lenyűgöző részletessége nyűgözte le. A formák és szobrok szimetrikussága, a Dóm előtti tér nagysága lenyűgöző összképet alkotott. A esti
látogatás ellenére majdhogynem meg tudtuk teljes pompájában csodálni az épületet. Következő nap már Székelyföld cimerét is meg tudtuk kapni a téren. Jól éreztük magunkat és következő év május júniusában reméljük újra láthatjuk ezen szép várost.
Budapest Budapest egyik leghíresebb szecessziós épülete az Iparművészet Múzeum.Ez a múzeum az 1870-as években épült,Europában az elsők között. Az Iparművészeti Múzeum a magyar és nemzetközi, régi és kortárs iparművészet, illetve design első számú gyűjtőintézménye és bemutatóhelye Magyarországon Utolsó állomásunk volt ez a gyönyörű múzeum,amelyet megtekinthettünk mielött végképp haza indultunk.Jó pár órát eltöltöttünk itt,megismerve az Iszlám kúlturát,a Kerámia- és Üveggyűjteményt és még sok minden más érdekes dolgot.Egy nagyon kellemes élmény volt,és remélem jövőben is meglátogathatjuk.
Élménybeszámoló A budapesti Bornemissza Péter Gimnázium és a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum diákjai 2016-ban újra együtt fedezték fel Magyarország érdekességeit a Határtalanul program keretein belül, amelynek témája a szecessziós épületek.Az idei program keretein belül együtt ellátogathattunk Szegedre, Budapestre, Kecskemétre, Székesfehérvárra, és Tihanyra. Április 15-én korareggelindultunkútnak, tele
kíváncsisággal és izgalommalimmár a harmadikközöstanulmányiútkezdetén. A buszra szállás után a nagy nyüzsgést gyorsan legyőzte a koránkelés mellékhatása, és nemsokára mind elaludtunk. Elsőmegállónk Szeged volt, ahol megtekintettük a város látványos épületeit és tereit, és a város egy páratlan panorámával fogadott minket a Tisza parton. Másnap a reggeli és egy várostúra után újra buszra szálltunk és meg sem álltunk Kecskemétig, ahol közösen bejártuk aváros központját, itt volt némi szabadidő, amit mindenki kedve szerint városnézéssel tölthetett. Következő célpontunk a különlegesen szépéshíresváros, Budapest volt. Az itt töltött pár nap során, a kötött programok és más városba ellátogatások mellett mindenki kapott lehetőséget, hogy szabad idejében megtekinthesse Európa egyik legszebb városát. Szerencsénkre ellátogathattunk Székesfehérvárra,Tihanyra, illetve Balatonfüredre, és megcsodálhattuk a Balaton szépségét.A sok látványosság és az egész napos utazások kissé kimerítették csapatunkat. A Budapestentöltöttnapokalatt közösen ellátogattunk a Csodák Palotájába, Az Elektrotechnikai Múzeumba, Az Iparművészeti Múzeumba, és az Állatkertbe, illetve lehetőségünk volt hajókázni a Dunán.
Alkalmunk volt résztvenni a Bornemissza Péter Gimnázium néhány tanóráján, és betekintést nyerhettünk az ők tanulási módszereikbe, és egy iskolai nap után közösen fát ültettünk, ami szimbolizálja iskoláink kapcsolatát.
Csapatunk számára kissé szokatlan volt a nagyváros zaja, a rengeteg ember, a zsúfolt tömegközlekedés, illetve látni azt, hogy minden ember rohan valahová. Kissé kellemetlen volt a rengeteg utazás, de mindenki nevében mondhatjuk, hogy megérte annyit utazni, hiszen rengeteg élménnyel gazdagodtunk. Nagyon tetszett ez a pár nap, elsősorban, mert úgy látjuk egyre összeforrottabb közösséggé alakulunk, ezek a közös programok segítenek abban, hogy megismerjük egymás kultúráját, illetve az egymást körülvevő környezetet.Reméljük, hogy jövőre is lesz lehetőségünk meglátogatni egymást.
