Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmány az NFM megbízásából, kizárólag az NFM részére és felhasználására készült

GAP tanulmány TO4

© Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmány az NFM megbízásából, kizárólag az NFM részére és felhasználására készült.

Tartalom Bevezető ..................................................................................................................................... 1 Vezetői összefoglaló ................................................................................................................... 3 I. Tervezői szándék ..................................................................................................................... 9 II. Piaci elégtelenségek, piaci hiányok ...................................................................................... 11 2.1. Célkitűzések ................................................................................................................... 12 2.1.1. Energiahatékonyság ............................................................................................... 12 2.1.2. Megújuló energia hasznosítás ................................................................................ 14 2.2. Piaci problémák azonosítása, projektek piaci finanszírozása ....................................... 15 2.2.1. Lakosság ................................................................................................................. 15 2.2.2. Villamosenergia hálózatra termelő megújulós beruházások ................................. 21 2.2.3. Távhőtermelő és távhőszolgáltató vállalkozások ................................................... 25 2.2.4. Vállalkozások .......................................................................................................... 27 2.3. Piaci rés számítása ......................................................................................................... 29 2.3.1. Energiahatékonyság ............................................................................................... 29 2.3.2. Épületenergetika .................................................................................................... 32 2.3.3. Megújuló energiaforrások hasznosítása ................................................................ 33 2.4. Javasolt pénzügyi eszközök ........................................................................................... 33 III. Értékelés a pénzügyi eszközök hozzáadott értékéről ......................................................... 36 3.1 Hozzáadott érték ............................................................................................................ 36 3.1.1. A tervezett pénzügyi eszközök által elérhető tőkeáttétel ..................................... 36 3.1.2. Elérhető hatások .................................................................................................... 37 3.1.3. Egyéb hozzáadott értékek ...................................................................................... 39 3.2. Konzisztenciavizsgálat ................................................................................................... 40 3.3. Állami támogatásokra vonatkozó szabályok ................................................................. 43 3.3.1. Pénzügyi eszközökkel szemben támasztott elvi elvárások .................................... 46 3.3.2. Csoportmentességi rendelet alapján adható támogatások ................................... 46 3.3.3. De minimis szabályok ............................................................................................. 51 3.3.4. Off-the-shelf konstrukció ....................................................................................... 52 3.3.5. Tőkebefektetésekre vonatkozó szabályok ............................................................. 54

3.3.6. Pénzügyi eszközök szintjén megjelenő támogatások ............................................ 55 IV. Bevonható költségvetési és magánforrás ........................................................................... 57 4.1. Tőkebevonásra vonatkozó elvárások ............................................................................ 57 4.2. Hozzájárulások a pénzügyi közvetítők szintjén ............................................................. 59 4.3. A projektgazda szintjén bevonható forrás .................................................................... 60 V. Energiahatékonyság növelését és a megújuló erőforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök tapasztalatai .............................................................................................................. 62 5.1. Nemzetközi tapasztalatok ............................................................................................. 62 5.2. Hazai tapasztalatok ....................................................................................................... 67 5.2.1. Nem uniós finanszírozásból támogatott pénzügyi eszközök ................................. 67 5.2.2. Korábbi döntés-előkészítő tanulmányok ............................................................... 69 5.2.3. A Jeremie program tapasztalatai ........................................................................... 70 5.2.4. Tapasztalatok összegzése, az egyes pénzügyi eszközök SWOT-elemzése ............. 77 VI. Tervezett befektetési stratégia ........................................................................................... 80 6.1. Pénzügyi konstrukció ..................................................................................................... 80 6.2. Intézményi keretek ........................................................................................................ 86 6.2.1 Intézményi modellek közötti választás ................................................................... 86 6.2.2. Pénzügyi közvetítők kiválasztása ............................................................................ 90 VII. Elérhető eredmények ......................................................................................................... 96 VIII. GAP elemzés felülvizsgálata .............................................................................................. 98 V. Felhasznált irodalom ............................................................................................................ 99

Bevezető Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete 37. cikke szerint a pénzügyi eszközök kialakítását megelőzően ex-ante vizsgálatot („GAP elemzés”) kell végezni, amely előzetesen azonosítja a piac hiányosságait vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket, a megfelelő beruházási igényeket, a magánszektor bevonásának lehetőségeit, és hogy a kérdéses pénzügyi eszközök milyen hozzáadott értéket képviselnek. Az ex-ante vizsgálat szempontjait részletesen a Common Provisions Regulation 37. cikk 2. bekezdése alapján készült Útmutató szabályozza.1 Pénzügyi eszközöket Magyarország a GINOP 8. prioritásán belül öt tematikus célhoz kapcsolódóan kíván használni: KFI beruházások (TC1), IKT fejlesztések (TC2), KKV versenyképességének javítása (TC3), energiahatékonysági beruházások (TC4) és foglalkoztatás növelését célzó fejlesztések (TC8). Ezen felül VEKOP további forrásokat biztosít pénzügyi eszközök használatára a Közép-magyarországi régióban az 1-es és 4-es tematikus célokhoz kapcsolódóan. Ezen intézkedések szorosan illeszkednek a GINOP 8. prioritásában tervezett beavatkozásokhoz. Jelen tanulmány a 4-es tematikus célhoz kapcsolódó ex ante vizsgálatát tartalmazza. Az NFM és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. között 2015. február 2-án létrejött szerződés szerint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. február 16-i határidővel készíti el a fenti útmutató szerinti részletes GAP elemzést. Jelen tanulmány ennek a munkának a keretében készült. A magyar kormány az operatív programokat már benyújtotta az Európai Bizottságnak, a tanulmány készítésének időpontjában azonban még nem tekinthető véglegesnek, az egyeztetések zajlanak. Tervezői szándék alapján a lakosság és a vállalkozások számára lesz elérhető valamilyen pénzügyi eszköz. Az elemzésben így a lakosságnak és vállalkozásoknak kidolgozandó visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatással kombinált visszatérítendő eszközök alkalmazásának elsődleges szempontjait mutatjuk be. Ezek az eszközök az energiahatékonysági valamint megújuló energia felhasználásának növelését célzó beruházások támogatását teszik lehetővé. A 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (2) bekezdése az alábbi elvárásokat fogalmazza meg az előzetes értékeléssel szemben (zárójelben jelezzük, hogy a tanulmány melyik fejezete tartalmazza a megfogalmazott elvárásokat): 

a piaci hiányosságok, az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek, valamint az olyan szakpolitikai területekhez és tematikus célkitűzésekhez kapcsolódó beruházási igények vagy azon beruházási prioritások elemzése, amelyeket kezelni kell annak érdekében,

1

Ex-ante assessment methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period. European Comission-EIB Version 1.0 March 2014

1

hogy hozzá lehessen járulni egy prioritás vagy intézkedés keretében megállapított egyedi célkitűzések megvalósításához, és amelyeket pénzügyi eszközök révén támogatni kell. Ezen elemzés a rendelkezésre álló bevált gyakorlatok módszertanán alapul (II. fejezet) 

értékelés az ESB-alapokból való támogathatóságuk szempontjából vizsgált pénzügyi eszközök hozzáadott értékéről, az ugyanazon piacra irányuló állami beavatkozás egyéb formáival való összeegyeztethetőségről, a lehetséges állami támogatási vonatkozásról, az előirányzott beavatkozás arányosságáról, valamint a piacot torzító hatásokat minimalizáló intézkedésekről (III. fejezet);



a pénzügyi eszköz révén potenciálisan mozgósítható további köz- és magánszférabeli források megbecslése a végső kedvezményezett szintjéig lebontva (várható multiplikátor-hatás), mindezt adott esetben kiegészítve egy arra vonatkozó értékeléssel, hogy szükség van-e – és ha igen, milyen mértékben – kedvezményes javadalmazás alkalmazására a magánbefektetői kiegészítő források bevonása céljából, és/vagy egy leírással azon mechanizmusokról, amelyek révén megállapítják az ilyen kedvezményes javadalmazás alkalmazásának a szükségességét és mértékét, például egy versenyalapú vagy kellőképpen független értékelési eljárásról (IV. fejezet);



hasonló eszközök példája és a múltban elvégzett előzetes tagállami értékelések alapján levonható tanulságok értékelése, valamint e tanulságok jövőbeli hasznosítási módjainak áttekintése (V. fejezet);



a javasolt beruházási stratégia bemutatása, beleértve a 38. cikk szerinti lehetséges végrehajtási intézkedések vizsgálatát, továbbá a felkínálandó pénzügyi termékek és a megcélzott végső kedvezményezettek ismertetését, valamint adott esetben az előírányzott vissza nem térítendő támogatással való együttes alkalmazást (VI. fejezet);



a várt eredmények részletes ismertetése, valamint annak leírása, hogy az érintett pénzügyi eszköz várhatóan miként járul hozzá a releváns prioritásban meghatározott egyedi célkitűzések eléréséhez, e hozzájárulásra vonatkozó mutatókat is ideértve (VII. fejezet);



az előzetes értékelés szükség szerinti felülvizsgálatát és aktualizálását lehetővé tevő rendelkezések azon pénzügyi eszközök végrehajtása során, amelyeket az ilyen értékelés alapján hajtanak végre, amennyiben az irányító hatóság a végrehajtási szakaszban úgy ítéli meg, hogy az előzetes értékelés már nem tükrözi pontosan a végrehajtás idején meglévő pénzügyi viszonyokat (VIII. fejezet).

2

Vezetői összefoglaló Piaci elégtelenségek 1. A GINOP 8. prioritása, a KEHOP 5., valamint a GINOP 4. prioritásához kapcsolódva az alábbi területeken tervez intézkedéseket: épületenergetikai beruházások lakosság és vállalkozások számára, termelési folyamatok energiahatékonysági fejlesztése, megújuló energia használatának terjesztése valamint távhő fejlesztések. 2. A GAP-et a Bizottság által ajánlott útmutató szerint számítottuk. Az útmutató alapvetően két megközelítést tart elfogadhatónak: a piaci alapon nem finanszírozható beruházási igény azonosítását (ez a módszer az elutasított illetve potenciálisan elutasításra kerülő külső finanszírozási igények aggregálását teszi szükségessé) valamint a szakpolitikai cél eléréséhez szükséges beruházási többlet számszerűsítését (szub-optimális beruházási helyzet). 3. A 4-es tematikus célhoz kapcsolódóan a szub-optimális beruházási helyzet alapján határoztuk meg a GAP-et. Az Energiahatékonysági Irányelv2, a Nemzeti Energiastratégia és a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában3 meghatározott célértékek eléréséhez szükséges beruházási igény (lakosságra és vállalkozásokra) valamint a Nemzeti Megújulóenergia Hasznosítási Cselekvési Tervben4 meghatározott célértékek alapján meghatározott beruházási igény (lakosságra és vállalkozásokra) számítottuk a piaci rést. 4. Az operatív programok által tervezett beavatkozások nélkül, az energiahatékonyság területén 5486 milliárd forintos rés számszerűsíthető, amelyből 1933 milliárd forint az épületenergetikához köthető (lakosság, vállalkozások, valamint középületek). A megújuló energiaforrások hasznosítása területén a célérték eléréséhez 1815 milliárd forintnyi beruházási szükséglet mutatkozik.

2

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:315:0001:0056:HU:PDF A jelenleg még csak tervezetként elérhető dokumentum legfrissebb célkitűzéseivel számoltunk (tervezet itt érhető el: http://www.kormany.hu/download/2/a8/10000/N%C3%89eS_tervezet.pdf) 4 http://20102014.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg %C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020 %20kiadv%C3%A1ny.pdf 3

3

5. A vizsgált részpiacok mentén felfedezhető piaci problémákat az alábbi táblázatban csoportosítottuk. Intézkedése Piaci problémák k Lakossági épületenerget ikai projektek

- Nem minden esetben érik el a beruházások a 7-8 éves megtérülési időt. (Komplex energiahatékonysági beruházások megtérülési ideje néha eléri a 15 évet.) Ahhoz, hogy ebbe a tartományba essen a beruházás, vissza nem térítendő támogatásra van szükség. - Saját erő hiányzik, de egy minimális 10-20 százalékos önerőt elvárnak a finanszírozók. - Az energiahatékonysági projektek eredménye nem mindig mérhető pontosan (függ a változó fogyasztási szokásoktól, az időjárástól) - A beruházások energiahatékonyságra és felújításra vonatkozó része nem mindig választható el egymástól. - A beruházások előkészítésében nem mindig jelenik meg a szakmaiság (nincsenek tekintettel a fejlesztések célszerű logikai sorrendjére)

Vállalkozások energetikai projektjei

- Az épületenergetikai és megújuló energia hasznosítási beruházások esetében túlságosan hosszú a projektek megtérülési ideje. Ezt 7-8 év alá szükséges csökkenteni, melynek eszköze lehet a vissza nem térítendő támogatás nyújtása. - Közepes és kisvállalatokat, valamint 500 millió forint alatti beruházásokat nem szívesen finanszíroznak a bankok. Nem hitelképesek a vállalatok. - A vállalkozások többsége nem rendelkezik energetikához értő szakemberrel. Gyakran nincsenek tudatában, hogy gazdaságosan kiaknázható energia megtakarítási potenciállal rendelkeznek.

Megújulós beruházások

- Rossz megtérülési mutatók: magas megtérülési idő, adósságszolgálathoz viszonyított alacsony várható cash-flow. - KÁT rendszer szabályozási kockázatai, METÁR bevezetésének elhúzódása - Egyes beruházások előkészítési és megvalósítási ideje hosszú az engedélyeztetési eljárás miatt (pl. geotermikus) – ugyanakkor pl. a napelem gyorsan telepíthető. - Alkalmazni tervezett technológiára vonatkozó tapasztalat kevés, az eszközök beszerzése esetleg nehézkes. Szakértői kompetenciák hiányoznak a projekt megvalósítása során. - Alacsony értékű projektekkel nem éri meg foglalkoznia a finanszírozóknak (jellemzően 200300 millió forint alatt) - Elvárt önerő legalább 10-20 százalék, jellemzően 30 százalék, ami nehézséget okoz a beruházóknak.

Távhő piaci

- A hatósági árakban nem tud megjelenni a beruházás költsége. - Hosszú megvalósítási és előkészítési időszak - Kisebb távhőszolgáltatók forráshiánnyal küzdenek, saját forrás előteremtése problémás.

4

Hozzáadott érték 6. Míg a lakosságnál vissza nem térítendő támogatással kombinált támogatott hitellel, addig a vállalkozásoknál – elsősorban a források szűkössége miatt – vissza nem térítendő támogatással kombinált garancia termékkel számoltunk. A piaci problémák oldásának ugyanakkor megfelelő eszköze lehet a kedvezményes hitel alkalmazása. A hálózatra termelő megújuló kapacitások növelésének ösztönzése céljából vissza nem térítendő támogatással kombinált garancia termék alkalmazásával számoltunk. 7. A kombinált eszközök alkalmazásának hatására a lakossági szektorban a vissza nem térítendő támogatás aránya a korábban megszokott 40-60 százalékos szintről 30-50 százalékra csökkenhet. A vállalati szektorban a pénzügyi eszközök alkalmazásának legfőbb hozzáadott értékét a finanszírozói kockázatok csökkentése és ezáltal a finanszírozási hajlandóság növelése jelenti. 8. További hozzáadott értékként kell figyelembe vennünk, hogy a pénzügyi eszközökön keresztül az energetikai beruházásokba bevonhatók az ESCO cégek, melyek magas szakmai felkészültségükkel növelik a program hatékonyságát. 9. A lakossági építőipari termelés a 2000-es évek eleji szint 20 százalékán állt 2014-ben. A program érdemben tudja javítani a szektor teljesítményét. 10. Más állami beavatkozásokkal ütközés a lakáscélú beruházásoknál nem várható. A lakosság számára elérhető lakáscélú állami támogatások (kamatkedvezmények, vissza nem térítendő támogatások) csak kisebb mértékben köthetők lakásfelújításhoz (jellemzően 25% alatti arány), amin belül még kisebb hányaduk tekinthető kifejezetten energetikai célúnak. 11. A vállalkozások számára az MNB NHP programja nyújtja jelenleg a legkedvezőbb konstrukciót (2,5 százalékos kamat). A beavatkozás ugyanakkor egy átmeneti monetáris eszköznek tekinthető. A pénzügyi eszköz paramétereinek kialakításakor ügyelni kell arra, hogy a kifejezetten energetikai célú projektek a piacon elérhető konstrukciókénál kedvezőbb feltételekkel tudjanak forráshoz jutni. A kedvező kamatkörnyezet mellett pedig a garancia termékek széleskörű használata javasolt a program keretében. Bevonható források 12. Alapok alapja szintjén a társfinanszírozás mellett 5 százalékos költségvetési hozzájárulással számolunk. A pénzügyi közvetítők szintjén legalább 10 százalékos forrásbevonása van szükség, de a lakossági finanszírozásban – piaci interjúk alapján – ennél magasabb hozzájárulás is elképzelhető. 13. A lakosság részéről – az alacsony megtakarítási hajlandóság miatt – 10 százaléknál magasabb önerőt nem tartunk indokoltnak elvárni. Vállalkozások esetében 25 százalékos önerővel számoltunk.

Korábbi tapasztalatok 5

14. Az Európai Bizottság 2014 szeptemberében közre adott jelentése szerint 2013 végén az EU tagállamokban működő 872 pénzügyi alap mindössze 3%-a célozta meg az energiapiaci beruházásokat, míg 91%-uk KKV fejlesztés, 6%-uk városfejlesztési projektek finanszírozása céljából lett kialakítva. Az energiahatékonyságot célzó beruházások abszorpciós képessége relatíve kedvező – legalábbis a városfejlesztési támogatások teljesítményéhez viszonyítva - és javuló tendenciát mutat, ennek ellenére 2013 végéig a rendelkezésre álló források csupán fele került lehívásra. 15. Az Európai Bizottság részletes útmutatót dolgozott ki az épületenergetikai beruházásokra irányuló pénzügyi eszközök kialakításához.5 A tanulmány mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy Strukturális Alapokból történő finanszírozás mértékének megállapításakor ugyanúgy a racionális üzleti szempontokat kell figyelembe venni, mint ha az piaci finanszírozás keretein belül valósulna meg és a támogatás mértékének az egyes projektek várható energiamegtakarítási teljesítményével arányosan kell növekednie. Az útmutató ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a lakossági szegmens esetében a szociális szempontokat is szem előtt kell tartani. 16. Magyarországon a 2004-2006, illetve a 2007-2013-as fejlesztési periódusban a Strukturális Alapok forrásaiból nem került sor célzottan energetikai beruházásokat ösztönző pénzügyi eszközök kialakítására. A Jeremie program nem kifejezetten energetikai célú projektek támogatására irányult, a pénzügyi eszközök kezelésében szerzett tapasztalatok alapján ugyanakkor olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek egyrészt hozzájárulnak az intézményrendszeri kockázatok kezeléséhez, másrészt segítenek választási szempontokat adni a különböző típusú pénzügyi termékek között (tőke, hitel, garancia). Tervezett befektetési stratégia 17. Az off-the-shelf konstrukciók közül (részletesen lásd 3.3.4. fejezet) a KKV-k számára elérhető hiteltermék és portfoliógarancia termék lehet egyes célcsoportok számára használható termék. A lakások energiahatékonysági felújítását ösztönző eszköz elsősorban a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó 5 százalékos felső plafon miatt nem tűnik Magyarországon alkalmazhatónak.

5

European Commission [2014]: Technical Guidance. Financing the energy renovation of buildings with Cohesion Policy Funding.

6

18. A különböző célcsoportok projektjeinek támogatásához használható pénzügyi termékek legfontosabb paramétereit az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Önerő Lakosság – társasház/lakásszöve tkezet

Lakosság – családi ház Vállalkozás – termelési folyamat

Legalább 10% (ÁT)

Legalább 30-50% (PSZ)

LTP megtakarítás beszámításának lehetőségét megvizsgálni* (PSZ)

Legalább 25% (ÁT) 20-30% (PSZ)

Legalább 25% (ÁT)

Vállalkozás épületenergetika

Legalább 25% (ÁT)

Távhő

Pénzügyi eszköz

ESCO szereplők bevonása indokolt, akár önerőbe beszámítani* (PSZ)

Hálózatra termelő megújuló beruházások

–

VNT

20-30% (PSZ)

20-30% (PSZ) Legalább 25% (ÁT) 20-30% (PSZ)

ESCO és társasház közötti, energiamegtakarításon alapuló szolgáltatásiszerződéshez (EPC) köthető állami garancia (PSZ) Támogatott hitel (PSZ) Támogatott hitel (PSZ)

Nem indokolt, mert piaci alapon is nagyrészt megtérülő projektek (PSZ)

ESCO cégnek kínált garancia termék (PSZ)

30-50% megtérülési számításoktól függően, ártámogatás mértékének (KÁT, METÁR) figyelembe vételével (PSZ)

Garancia termék (PSZ)

30-50% a mélységétől (PSZ)


felújítás függően

Erős szabályozási korlát, a megtérülési időt kell rövidíteni, kizárólag VNT javasolt (~50%)

„Univerzális”, más tematikus célokhoz is illeszkedő, TO4-hez is elérhető KKV hitel (PSZ)

A szereplők piaci forráshoz most is hozzáférnek. A finanszírozóknak az árszabályozás olyan kockázatot jelent, amit visszatérítendő eszközökkel sem hatékony kezelni.(PSZ)

Megjegyzés: állami támogatásokra vonatkozó szabály alapján (ÁT), piaci helyzet elemzés szerint (PSZ) *Az ESCO és LTP megtakarítás önerőként való elfogadásának jogi feltételeit szükséges részletesen megvizsgálni a végleges konstrukció kialakítása előtt.

19. A fentiek alapján az alábbi termékek kialakítását tartjuk indokoltnak: VNT-vel kombinált, lakosságnak nyújtott kedvezményes hitel; VNT-vel kombinált, vállalkozásoknak nyújtott garancia termék; önálló támogatott hitel vállalkozásoknak. 7

20. Az alapok alapja intézményi modellt célszerű választani, már csak azért is, hiszen a 20072013-as időszakban szerzett tapasztalatok alapján gyorsabban elindítható. A pénzügyi közvetítőket versenyeztetéssel kell kiválasztani. A szempontok közül kiemeljük a lakossági ügyfelek miatti széles fiókhálózatot, valamint a projektek jellegéből adódóan a szakmai értékelésre vonatkozó erőforrások igazolását. 21. Mivel a lakosságot csak közvetítőkön keresztül lehet támogatni (végső kedvezményezettek és nem közvetlen kedvezményezettek), ezért a pénzügyi közvetítőknek vissza nem térítendő támogatások kezelésére, így az egyablakos kiszolgálásra is fel kell készülniük. GAP elemzés felülvizsgálata 22. A 1303/2013 EU rendelet pénzügyi eszközökre vonatkozó cikkei nem várják el az ex ante vizsgálattól, hogy az a teljes programozási időszakra vonatkozóan határozzon meg befektetési stratégiát. A piaci körülmények, a szabályozási környezet mentén változhatnak a feltételek, amelyek szükségessé teszik az értékelés megismétlését. Ezek közül a legfontosabbnak a távhő termelésre vonatkozó árszabályozási környezetet, a KÁT rendszer módosítását valamint a vállalkozásoknak nyújtott, kedvező kamatozású NHP hitel megszüntetését emeljük ki.

8

I. Tervezői szándék Az operatív programok Európai Bizottságnak 2014. december 17-én benyújtott változatai alapján az energiahatékonysági beruházásokra és megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló projektek támogatására rendelkezésre álló visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatási formák kombinálási lehetőségei korlátozottak. Az operatív programok közötti elvi lehatárolási kereteket a tervezői szándék szerint a célcsoportok alapján határozták meg, de ez néhol tevékenység alapú lehatárolással keveredik.6 1. táblázat Energiahatékonyság növelésére és megújuló energia felhasználás növelésére rendelkezésre álló források a nem végleges operatív programokban7 célcsoportok szerint VT

Lakosság

Önkormányzatok

Központi költségvetési

Vállalkozások

VNT

Közép – Mo.

VEKOP 5. prioritás

Konvergencia régió

GINOP 8. prioritás

Közép – Mo.

nem cél VT-vel történő támogatásuk

KEHOP 5. prioritás



TOP 3. és 6. prioritás

Közép – Mo.




Közép – Mo.

VEKOP 5. prioritás

VEKOP 5. prioritás


GINOP 8. prioritás (csak kkv)

GINOP 4. prioritás (csak kkv)

KEHOP 5. prioritás

KEHOP 5. prioritás

KEHOP 5. prioritás

Forrás: operatív programok Bizottságnak benyújtott változatai, tervezőkkel folytatott egyeztetések alapján

A TO4 alatt támogatott energiahatékonysági és megújuló energia felhasználást ösztönző fejlesztésekre a GINOP-ban jelenleg mintegy 175,9 milliárd forint8, míg a VEKOP-ban további 6

A

konvergencia régióban lévő kkv-knak a GINOP, a KMR régióban lévő vállalkozásoknak a VEKOP, a konvergencia régióban lévő

önkormányzatoknak TOP, költségvetési intézményeknek, lakosságnak és a KMR régióban lévő önkormányzatoknak pedig KEHOP nyújt forrásokat – de például hálózatra termelő zöldáram-termelés támogatására vállalkozásoknak (ide értve a központi költségvetési, illetve az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat) is elérhető finanszírozás a KEHOP 5. prioritásában. Pénzügyi eszközök ugyanakkor csak a GINOP 8. (konvergencia régió) prioritásában és a VEKOP 5. prioritásában (KMR régió) jelenik meg.

7

2014. december 17-i állapot szerint. 566,9 illetve 56,7 millió euró az operatív programok december 17-ei változataiban, 310,1 forint/euró technikai árfolyammal számolva.. 8

9

17,6 milliárd forint visszatérítendő támogatás9 áll rendelkezésre. A GINOP források a konvergencia régió számára, míg a VEKOP források a közép-magyarországi régió számára érhetőek el. A GINOP 8. prioritása az alábbi intézkedésekhez kíván pénzügyi eszközöket használni a 4-es tematikus célhoz kapcsolódóan: -

Energiahatékonyság és megújuló energiák felhasználásának támogatása a vállalkozásokban (4b), Lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság, az intelligens energiagazdálkodás és a megújuló energia használatának támogatása (4c).

Az operatív programban megfogalmazott egyik cél, hogy hozzájáruljon a Nemzeti Megújulóenergia Hasznosítási Cselekvési Tervben vállalt azon kötelezettséghez, hogy a megújulók részaránya a bruttó végső energiafelhasználáson belül a jelenlegi 9,6 százalékról 2020-ig 14,65 százalékra nőjön. További célkitűzés, hogy a „jelentősen elmaradott épület állomány” fajlagos energiafogyasztása csökkenjen. A célok eléréséhez a piaci elégtelenségek kezelésével szükséges hozzájárulni. A 4b tematikus célhoz kapcsolódóan KKV-k megújuló energia-beruházásainak támogatásának, KKV-k termelési folyamatainak energiahatékonysági fejlesztésének támogatása, valamint KKV-k termelési folyamatainak megújuló energia-jellegű fejlesztésének támogatása jelenik meg. A 4c tematikus célhoz köthető beruházási prioritás mentén az operatív program a lakásállomány energetikai felújítását, a megújuló energiaforrások lakossági felhasználásának növelését valamint a távhőtermelés hatékonyságát és megújuló energia felhasználását növelő fejlesztéseket kívánja támogatni.

9

72 millió euró az operatív program november 17-ei változatában, 310 forint/euró technikai árfolyammal számolva.

10

II. Piaci elégtelenségek, piaci hiányok A GAP meghatározásához az elmaradt beruházások nagyságrendjét szükséges számszerűsíteni. A GAP elemzés számítására vonatkozó útmutató10 konkrét számítási metódust nem ajánl, csak a GAP meghatározásának alapelveit rögzíti. Finanszírozási piaci kudarcról olyankor beszélünk, amikor életképes (azaz pozitív nettó jelenértéket biztosító) projekttel, beruházási tervvel rendelkező vállalkozások csak részben vagy egyáltalán nem jutnak beruházási célú forráshoz, illetve a számukra leginkább megfelelő finanszírozási termékhez a piacon. A pénzügyi eszközök alkalmazásának elsődleges célja, hogy olyan beruházások is megvalósuljanak, amelyek a piaci kudarcra visszavezethető okok miatt egyébként nem valósulhatnának meg. A későbbiekben olyan konstrukciókat kell majd kidolgozni, amelyek ezt a beruházási szintet részben vagy egészében lefedik, azaz megfelelő feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy a korábbinál több, vagy magasabb értékű beruházás valósuljon meg. A piaci problémákon belül meg kell különböztetni a piaci kudarcot és a szub-optimális beruházásokat. A piaci kudarc lényege, hogy egyes részpiacokon, célterületeken a források elosztása nem hatékony, ezért beruházások finanszírozás nélkül maradnak, és nem valósulhatnak meg. Szub-optimális beruházási helyzet alapján a GAP a jelenlegi és a részterületre megfogalmazott stratégiai célok eléréséhez szükséges beruházások közti különbözetből adódik. Ez a számítási metódus – a már hivatkozott útmutató alapján – elsősorban az 1-es, 2-es és 4-es tematikus céloknál11 használható. Energetika területen szuboptimális beruházási helyzetet okoz, hogy a megújuló energia felhasználás arányára, valamint az energiahatékonyság növelésre vonatkozó tagállami kötelezettségeink teljesítéséhez szükséges beruházások megtérülése túlságosan hosszú, ezért piaci alapon nem valósulnak meg. A következő részekben áttekintjük és nevesítjük az egyes részpiacokon fellelhető piaci problémákat. Fontos hangsúlyozni, hogy a GAP elemzésben meghatározott piaci rés lefedését nem csak az operatív programok keretében tervezett pénzügyi eszközökkel kell és lehet elérni. A pénzügyi eszközökre elkülönített források feletti GAP azt jelenti, hogy a tagállamnak a kitűzött célok elérése érdekében további magánforrásokat vagy hazai költségvetés forrásokat kell bevonnia. Különösen igaz ez az energetika területén, ahol a tagállami vállalások és a jelenlegi beruházási szint közötti rés áthidalásához jól láthatóan jelentős forrásokat kell majd megmozgatni.

10

Ex-ante assessement methodology for financial instruments in the 2014-2020 programming period. General methodology covering all thematic objective. Volume I. 11 A TC4-re vonatkozó elemzés külön tanulmány keretében készül el.

11

A különböző részpiacokon eltérő piaci kudarcok jelennek meg, illetve a fenti felsorolás további egyedi, az adott területre jellemző piaci problémákkal bővíthető. A következő fejezetekben ezeket nevesítjük.

2.1. Célkitűzések 2.1.1. Energiahatékonyság A GAP számszerűsítése szempontjából a Nemzeti Energiastratégia célkitűzése a mérvadó. A stratégia a teljes hazai energiafogyasztásra vonatkozóan határoz meg célszámot 2020-ra, azonban azt nem számszerűsíti, hogy az egyes szektorok között hogyan oszlik meg ez a célkitűzés. Annak érdekében, hogy az egyes szektorok esetében elérendő célokról és az egyes szektorokban mutatkozó GAP-ről is képet kaphassunk, ezért az energiastratégián kívül további jogszabályok és stratégiai dokumentumok, a GAP szektoronkénti megállapítása szempontjából releváns tartalmát is bemutatjuk. Nemzeti Energiastratégia 2030 A 2011-ben elfogadott „Nemzeti Energiastratégia 2030” (a továbbiakban: Energiastratégia) a 2008. évi energiafelhasználás bázisán és a prognosztizált gazdasági növekedési pálya alapján határozta meg az energiafelhasználás 2020-ig várható alakulását. Az Energiastratégia — válság előtti 2000-2006 időszak, éves átlagban 4,1 %-os növekedési pályája alapján meghatározott — „Ölbe tett kéz” forgatókönyve 1349 PJ primer energia-felhasználást valószínűsít hazánkban, amelyből 943 PJ a végső energia-felhasználás. A — tervezett energiatakarékossági, energiahatékonyság-növelési tevékenységek eredményeit figyelembe vevő — „Közös erőfeszítés” forgatókönyve Magyarország primerenergia-felhasználását 1113 PJ-ra prognosztizálja 760 PJ nagyságú végső energia-felhasználással 2020-ra. A két forgatókönyv szerinti primer energiafelhasználás differenciája 236 PJ (végső energia-felhasználás különbözete 183 PJ), amely eléréséhez energiahatékonysági intézkedések szükségesek. A Bizottság 2014. júniusi, „Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjának és konvergencia programjának értékelése” című szolgálati munkadokumentumában a 2012. évi tényadatok alapján megállapította, hogy a 2014. évi NRP-ben használt „Ölbe tett kéz” pálya túl magas értéket mutat. Fenti megállapítás alapján az Energiastratégia 2020. évi prognózisainak csökkentése szükséges. Az Energiaügyért Felelős Államtitkárság 2020. évi energiapályákra vonatkozó előzetes nem hivatalos kalkulációja szerint az „Ölbe tett kéz” forgatókönyv 1152 PJ értéke lenne valószínű. „Közös erőfeszítés”-ként megközelítőleg 107 PJ igazolt megtakarítás tervezhető, ami 1045 PJ mértékű várható primer energiafelhasználást biztosíthat. Az igazolt intézkedésekkel teljesítendő energiamegtakarítás értéke pedig 236 PJ helyett ca. 107 PJ lehet.

12

2012/27/EU energiahatékonysági irányelv Az új energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU) előírja az uniós tagállamok számára, hogy 2014–2020 között évente végsőenergia-fogyasztásuk 1,5 százalékának legalább megfelelő új energiamegtakarítást kell elérniük a 2013. január 1-jét megelőző három év átlagában. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számításai alapján, a direktíva által lehetővé tett kötelezettség csökkentési lehetőségeket maximálisan kihasználva, hazánknak 2020-ra 38,515 PJ/év új energia megtakarítást kell elérnie. Az irányelv előírja azt is, hogy az államnak példamutató szerepet kell vállalnia, ezért a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő fűtött és/vagy hűtött épületek teljes alapterületre vetített 3 százalékát kell felújítania évenként. Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2014. augusztusában készült el Magyarország Nemzeti Épületenergetikai Stratégiája. A dokumentum mostanáig nem került a kormány által elfogadásra, azonban a tervezet szakmai iránymutatást ad a kívánatosnak vélt épület felújítások számszerűsítése tekintetében. A stratégia 2020-ra vonatkozó vízióját a következő táblázat foglalja össze. 2. táblázat A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020-ra vonatkozó célszámai Célérték [PJ]

2020-ra

Becsült ráfordítás 2020-ig [Mrd Ft]

Felújított lakások és középületek száma [db]

1.

Lakóépületek összesen

38,4

1 608

700 000

1.1.

Családi ház

17,6

743

130 000

1.2.

Iparosított technológiájú társasház

12,8

380

380 000

1.3.

Hagyományos társasház

8

329

190 000

2.

Középületek

1,6

152

2 400

3.

A vállalkozások épületeinek felújítása

4

n.a.

n.a.

4.

Egyéb energia megtakarítások épületeknél

5

n.a.

n.a.

Mindösszesen

49

1760

n.a.

Forrás: Nemzeti Épületenergetikai Stratégia TERVEZET, 2014. augusztus

13

2.1.2. Megújuló energia hasznosítás Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv célkitűzése szerint Magyarország 2020-ig 14,65 százalékra növeli a megújuló energiaforrásból származó energia részarányát a bruttó végső energiafelhasználáson belül. A cselekvési terv megújuló hő esetében 18,9, megújuló villamos energia esetében pedig 10,9 százalékos részarány elérését tűzte ki célul. 2012-ben az Eurostat adatai szerint a felhasznált energiamennyiség 9,6 százalékát biztosította a hazai megújulóenergia-termelés. Ugyanakkor a kormány az 1969/2013. (XII. 18.) Korm. határozatában előírta a cselekvési terv felülvizsgálatát. Az alábbi táblázat azt szemlélteti, hogy a Nemzeti Energiastratégia energiafogyasztási pályáját figyelembe véve mekkorák a megújuló energia fogyasztási célértékek az egyes szektorokban. Ezek az értékek várhatóan kisebbek lesznek, miután megtörténik az Energiastratégia felülvizsgálata és meghatározásra kerül az új energiafogyasztási pálya. 3. táblázat A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv célkitűzése 2020-ra PJ A fűtési és hűtési ágazat megújulóenergia-fogyasztása 2020-ra

teljes

bruttó

végső 78,0

A megújuló energiából előállított energia várható teljes bruttó fogyasztása 2020-ra

villamos 20,1

A megújuló energiából előállított várható teljes felhasználása a közlekedésben 2020-ra

energia 22,4

Várható teljes megújulóenergia-fogyasztás 2020-ban

120,5

Várható teljes megújulóenergia-fogyasztás 2020-ban, közlekedés nélkül

98,1

Forrás: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve

Távhőfejlesztési Cselekvési Terv 2030 A következő táblázat a Távhőfejlesztési Cselekvési Terv 2030. célszámait foglalja össze. A stratégiai dokumentum a kormány által még nem került elfogadásra, ezért az abban szereplő célértékek még nem tekinthetők véglegesnek.

14

4. táblázat A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célkitűzése 2020-ra 2012

2020

Különbség

Teljes távhő 38,816 felhazsnálás [PJ]

32,592

-6,224

ebből geotermikus 0,25 távhő [PJ]

2,25

2,00

2,00

ebből biomassza 1,04 alapú távhő [PJ]

3,85

2,81

2,81

ebből hulladék alapú 0,55 távhő [PJ]

1,10

0,55

0,275

Többlet megújuló a távhőellátásban 2012-2020 között [PJ]

Megújuló rész

5,09

Forrás: Távhőfejlesztési Cselekvési Terv 2030

2.2. Piaci problémák azonosítása, projektek piaci finanszírozása 2.2.1. Lakosság A lakossági programok keretében –a szemléletformáló kampányokat leszámítva– épületenergetikai beruházások kerülnek támogatásra az OP-k keretében. Az épületenergetikai beruházások magukban foglalhatják az épületburok energetikai felújítását (hőszigetelés, nyílászáró csere), a hőtermelő cseréjét, a fűtési rendszer korszerűsítését, valamint megújuló energiaforrások hasznosítását. A megújuló alapú villamosenergia termelés a lakossági projektek esetén háztartási méretű kiserőművek segítségével történhet. A hazai szabályozás és támogatási rendszer a hálózatra termelőktől eltérő módon kezeli a kis kapacitású, elsősorban saját fogyasztást ellátó háztartási méretű erőműveket. A háztartási méretű kiserőmű a 2007. évi LXXXVI. törvény szerint olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t. Háztartási méretű erőművek esetében a közcélú hálózatból vételezett és a hálózatba visszatáplált energiamennyiségből szaldóképzéssel határozzák meg a forgalomarányos villamosenergia-díjat, a nem forgalomarányos díjak ettől függetlenül kerülnek elszámolásra. Ha a szaldóképzés alapján a felhasználónak termelési többlete adódik az elszámolási időszakban, akkor az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles annak értékét kifizetni. A háztartási méretű erőművet üzemeltetők, mint felhasználók is

15

mindig, teljes összegben kötelesek fizetni az elosztói alapdíjat, és ha kisfeszültségű, nem profilos felhasználók, akkor az elosztói teljesítménydíjat is. A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) esetén a legjobb megtérülés úgy érhető el, ha a villamosenergia-termelő rendszer a saját fogyasztásra van méretezve. Ez ugyanakkor az átlagos magyar háztartások esetén nagyon kis méretű, 2-4 kW teljesítményű rendszereket jelent, amelyek esetén még jelentősek a fixnek mondható kivitelezői költségek (például kiszállás, tervezés), az általánosan várható megtérülési idő így jellemzően meghaladja a 15 évet. Az épületfelújításokra (beleértve az épületszerkezetek korszerűsítését és a megújulók alkalmazását is) általánosságban véve jellemző, hogy az optimális mélységű felújítás megvalósítása esetén a beruházás megtérülése túlságosan hosszú (10 év feletti). A tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen megtérülési idő mellett a lakosság támogatás nélkül nem vág bele épületenergetikai felújításokba. Ezt a megtérülési időt mindegyik esetben vissza nem térítendő támogatással legalább 7-8 év körüli értékre kell csökkenteni ahhoz, hogy a beruházások megvalósuljanak. A megtérülési idő csökkentése vissza nem térítendő támogatásokkal lehetséges. Azonban a célcsoportok szereplőinek általában a vissza nem térítendő támogatáson felüli önrész biztosítása is problémát jelent. Az önrész biztosításával kapcsolatos nehézségek célcsoportonként eltérőek, ezért ezzel a későbbiekben célcsoportonként külön-külön foglalkozunk. Az Energiaklub 2014-es lakossági felmérése12 szerint a megkérdezettek mindössze egy-ötöde gondolkodik valamilyen energetikai célú felújításon. Pedig a felmérés szerint a magyarországi lakásállománynak csupán néhány százaléka mondható energetikai szempontból korszerűnek. Támogatási forrást a lakosság 7 százaléka vett igénybe, ami azt jelzi, hogy a korábbi támogatási keretek a potenciális beruházások nagyon kis részét voltak képesek lefedni. A beruházóknak mindössze 15 százaléka vett fel valamilyen bankhitelt a kivitelezéshez. Kereskedelmi bankokkal folytatott interjúk alapján elmondható, hogy ezen hiteleknek egy része vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódott, azaz a 7 és 15 százalék nem adható egyszerűen össze, a beruházók aránya a két arány összegénél alacsonyabb. A hitelfelvételt is vállaló válaszolók átlagosan 13 ezer forintos havi törlesztő részletet tartanak elképzelhetőnek. A válaszok átlaga alapján évi 6,7 százalékos kamat és 6 éves futamidő adódott a konstrukció paramétereit illetően. A lakosság nagyobb mértékű bevonása érdekében ezen paraméterek figyelembe vételével javasolt meghatározni a tervezett pénzügyi eszközt. Már csak azért is, mert a jelenleg legkedvezőbb megoldásnak tekinthető programokkal (otthonteremtési kamattámogatással banki hitel) 6 százalékos kamattal érhetőek el a finanszírozási eszközök.

12

http://energiaklub.hu/sites/default/files/lakossag_energiahatekonysagi_barometer_2014_energiaklub.pdf

16

5. táblázat Elérhető források lakossági beruházásokhoz Elérhető finanszírozási források ZBR támogatások (40-60%-os vissza nem térítendő támogatás, bónuszrendszer, időszakosan, az igényekhez képest jellemzően alacsony kerettel meghirdetett program) Lakástakarék pénztárak, államilag támogatott konstrukciók (befizetett összeget 30 százalékkal növeli az állam évente) Energiaszolgáltatók ESCO (szerű) programjai társasházaknak Erste-Elmű enHome hitel (jelzálogfedezettel 6%, nélkül 14-15% kamat, 2-30 év,1-50 millió Ft) Piaci bankhitelek Bankhitel Otthonteremtési kamattámogatással (maximum 10 millió Ft, kamattámogatás: állampapírhozam 50-70%-a, kamat kb. 6-7%, minimálisan 6%)

A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) a CO2 kvóta értékesítésekből befolyó forrásból hirdet meg pályázati kiírásokat 2008-óta. A korábbi programok lakóépületek szigetelését, nyílászárók cseréjét, fűtéskorszerűsítést, kazáncserét, megújulós technológiák alkalmazását, háztartási gépek cseréjét, valamint világítótestek cseréjét támogatták vissza nem térítendő támogatással a lakosság körében, CO2 kibocsátás csökkentés céljából. Időszakosan, néhány milliárdos keretösszeggel meghirdetett program. A rendelkezésre álló keretösszeg a meghirdetést követően általában rövid időn belül kimerül.13 Ebből arra lehet következtetni, hogy az igények a keretösszeghez képest lényegesen nagyobbak és valószínűleg a rendelkezésre álló forrásokat alacsonyabb támogatási intenzitással ki lehetne helyezni. Legutóbb 2014-ben 2,1 milliárd forintos kerettel hirdettek pályázatot a ZBR program keretében vissza nem térítendő támogatásokra, kazáncsere és nyílászáró-csere támogatásának céljából. A banki finanszírozáson belül jelentős szerepet töltenek be a lakástakarék pénztárak által nyújtott konstrukciók. A lakáscélú hitelezésnek megközelítőleg 30 százalékát teszik ki az ilyen konstrukcióban megvalósuló projektek. Becslések szerint 7-800 ezer család rendelkezik lakástakarék pénztár-szerződéssel. Az állami támogatással kiegészített megtakarításokat és hiteleket házépítésre, új és használt lakás vásárlására, valamint lakásfelújításra lehet fordítani. A lakás előtakarékossági számlákat vezető bankok nem rendelkeznek arra vonatkozóan információval, hogy az államilag támogatott megtakarítások és hitelek mekkora hányada fordítódik kifejezetten energiahatékonyság célú beruházásra. Az interjúkból azonban az derült ki, hogy képesek lennének ezt mérni, amennyiben az állam részéről lenne erre igény. Az ESCO típusú konstrukciók a lakosság körében kizárólag a társasházak körében érhetők el. Méretgazdaságossági korlátokból kifolyólag az ESCO-knak nem éri meg családi házakkal foglalkozniuk. A társasházak (beleértve a panel épületeket) körében megvalósult ESCO beruházások száma nem nagy, inkább csak néhány mintaprojektről van szó. ESCO

13

A 2014. októberében meghirdetett és tervezetten január 15-ig nyitva álló kazáncsere programot például forráskimerülés miatt már november végén fel kellett függeszteni minden régióban.

17

konstrukcióban jellemzően kizárólag a hőtermelő egység cseréje történik meg, néhány esetben a fűtési rendszer is korszerűsítésre kerül, azonban arra egyáltalán nincs példa, hogy az épületszerkezet korszerűsítése is megvalósuljon. Az ESCO vállalatokkal készített interjúkból az derül ki, hogy a hosszú megtérülési idő következtében a jövőben sem terveznek épületszerkezet korszerűsítést finanszírozni. Ez azt jelenti, hogy az ESCO finanszírozás keretében megvalósuló beruházások mélysége nem optimális, kiaknázatlan energia megtakarítási potenciál marad a költségoptimális épületfelújítási szinthez képest. Az ESCO finanszírozás támogatási programokkal való összehangolása teremthetné meg a lehetőséget ahhoz, hogy piaci tőke és támogatási források együttes hatására optimális mélységű és költséghatékony beruházások valósulhassanak meg a társasházi szegmensben, amelyben a jellemzően piaci alapon finanszírozott hőközpontokhoz kapcsolódó és a túlnyomórészt magas vissza nem térítendő támogatási szint mellett megtérülő épületfizikai (nyílászáró csere, hőszigetelés) beruházások is megvalósuljanak. Az ESCO cégekre alapvetően közreműködőként számítunk a programban és nem kedvezményezettként. 1. Á B R A T Á M O G ATOT T L A K Á S C É LÚ H I T E L E K M EG O SZ L Á SA É S KO RS Z E R Ű S Í T É ST C É L ZÓ H I T E L S Z E R ZŐ D ÉS E K S Z Á M A

14000

30%

12000

25%

10000

20%

8000

15%

6000

10%

4000

5%

2000

0%

0

Korszerűsítés (db, második tengely)

2014 I. félév

35%

2013

16000

2012

40%

2011

18000

2010

45%

Államilag támogatott hitelek aránya (állomány alapján) Államilag támogatott hitelek aránya (darab)

Forrás: KSH

A KSH adatai szerint 2013-ban a hitelintézetek 17,4 milliárd forint hitelt helyeztek ki lakások korszerűsítésére és bővítésére, ami a teljes lakáscélú hitel állomány 10,4 százalékát teszi ki. Azonban azt nem lehet tudni, hogy ebből mekkora volt azon hitelek aránya, melyek valamilyen energiafogyasztás csökkenést eredményező elemet is tartalmaztak.

18

Az összes lakáscélú hitel állományon belül 25-35 százalék között mozog a kamattámogatott hitelek aránya (attól függően, hogy a hitel összegét vagy a hitelszerződések számát nézzük). Az állampapír piaci hozamához rögzített (50, 60 vagy 70 százalékos) kamattámogatás mértéke ugyanakkor 2015-től a tervek szerint tovább bővül, amennyiben a kedvezményt már nem csak 5, hanem 10 évig is igénybe lehet venni14. Mivel a kamat minimális mértéke 6 százalékon lett rögzítve, az alacsony kamatkörnyezet mellett vannak már olyan piaci hitelek, amik ennél alacsonyabb kamatszint mellett kínálnak finanszírozást (az MNB statisztikái szerint a lakossági lakáscélú hitelek átlagos kamata már 6 százalék körül mozog). A deviza alapú hitelek forintosítása érdekében tett kormányzati lépéseket követően 2014 első felében még mindig magas, a teljes lakáscélú hitel állományon belül 29 százalékos a devizahitelek száma (a hitel összege alapján 51 százalék ez az arány). A meglévő hitelek jövő évre tervezett forintosítása mellett a már hitellel rendelkező háztartások finanszírozása nehézkesebbé válik. A kereskedelmi bankokkal folytatott interjúk alapján a saját erőre vonatkozó elvárás növekedésére lehet számítani. A piaci alapon megvalósuló beruházások között külön kell választani az egyedi, családi házas beruházásokat és a társasházas felújításokat. A kereskedelmi bankokkal folytatott interjúk alapján kitűnik, hogy az egyedi beruházások finanszírozása fajlagosan sokkal drágább, így piaci alapon a nagyobb lakóegységek finanszírozása jellemzőbb. Az egyedi beruházásokhoz kapcsolódó monitoring mellett a beruházásokhoz kapcsolódó magas kockázati felár nagyon megdrágítja a finanszírozást. 6. táblázat Társasházak és egyedi lakások közti jellemző finanszírozási különbségek15 Társasházak, lakásszövetkezetek

Egyedi lakások, családi házak

Alacsonyabb bedőlési arány

Magas adminisztrációs és monitoring költségek

Kisebb kockázat, mert a hiteltörlesztésért lakóközösség egyetemlegesen felel

a

Olcsóbb, egyszerűbb monitoring Önerőre vonatkozó alacsonyabb elvárás Műemlékvédelmi eltérő módon célszerű kezelni (projekttársaságon keresztül)

Magasabb a nem fizetési kockázata A hitelbírálat során a fedezet értékelésénél nagyobb hangsúllyal bír a jövedelem és az önerő mértékének a vizsgálata. Több LTP szerződés is köthető

Lakástakarékpénztári konstrukciókban a társasházi (közös) LTP szerződés korlátja nem mindig elegendő, ilyenkor növeli az adminisztratív költségeket az

14

A 12/2011 Korm. rendelet szerint a lakásszövetkezeti tulajdonú és a társasház közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez, felújításához, hitelintézettől felvett kölcsön kamatának megfizetése után az első 5 évben 70 százalékos, míg a második 5 évben 35 százalékos kamattámogatást eddig is igénybe lehetett venni. 15 A műemlékvédelem alá tartozó társasházak nem tartoznak jelen elemzés fókuszába, de fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy finanszírozásuk speciális megközelítést igényel.

19

egyedi, kiegészítő (szabályozási korlát)

szerződések

megkötése

A kereskedelmi bankok jellemzően 30 százalék önerőt kérnek a családi házaktól, társasházaknál pedig ennél alacsonyabb önerő is elegendő. Társasházaknál jól működik a lakástakarék-pénztár konstrukció, a finanszírozást ugyanakkor megnehezíti, hogy a társasház számára felvehető keret maximalizálva van, így külön egyedi szerződéseket is szükséges kötni a lakókkal, hogy a beruházási költségek minél nagyobb hányadát tudják finanszírozni a konstrukción keresztül. A döntéshozatal ugyanakkor lassabb a társasházi szerződések esetén. Jelentős regionális eltérések is megfigyelhetők. A korábban hivatkozott Energiaklubos felmérés szerint a közép-magyarországi régióban jellemző a legkevésbé a „saját munkás” megoldás. Míg a felújítási munkálatok 27 százalékát végezték saját munkaerő bevonásával a központi régióban, addig a többi régióban ez az arány 35-50 százalék között alakult. Mindez azt jelenti, hogy a támogatástartalom jelentős növelésére van szükség ahhoz, hogy egy számlákkal alátámasztott beruházási projekt versenyképes legyen a „kalákás” munkával szemben. Ennek jelentőségét az is indokolja, hogy a „kalákás”megoldással megvalósuló felújítások műszaki színvonala sok esetben nem megfelelő, a beruházási mélység nem optimális és ebből kifolyólag a valódi energia megtakarítás csekély. A képet árnyalja, hogy a Közép-Magyarországi háztartások teszik a legalacsonyabb mértékű saját forrást a beruházásokhoz: 66 százalék, miközben a többi régióban 75-85 százalék (kivéve Dél-Dunántúl, ahol 63%). Ezek az arányok ugyanakkor magyarázhatók azzal, hogy a közép-magyarországi régióban több társasház található, ahol – a jövedelmi helyzettől akár függetlenül is – alacsonyabb lehet a szükséges önerő mértéke. Jellemző ugyanis, hogy az önkormányzatok az állami programok által nyújtott ösztönzőket további támogatással egészítik ki, csökkentve ezzel a szükséges önerő mértékét. A piaci szereplőkkel folytatott interjúk alapján egybehangzó vélemény, hogy a lakosság számára nyújtott támogatásoknál legalább 30 százalékos vissza nem térítendő támogatási aránnyal szükséges számolni. A támogatási arányt úgy kell beállítani, hogy a megtérülési idő legfeljebb 7-8 évre adódjon. Az önrész előteremtésre vonatkozó nehézségek feloldása érdekében a vissza nem térítendő támogatáshoz kedvezményes hitelt és a források függvényében akár garancia terméket szükséges társítani – figyelembe véve a vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások kombinációjára vonatkozó kötöttségeket.

20

7. táblázat Piaci kudarc és szuboptimális beruházás tematikus tervezett intézkedésenként Piaci problémák a lakossági épületenergetikai projektek finanszírozásában - Egyedi házak finanszírozása a magas monitoring és adminisztrációs költségek miatt kevésbé éri meg a kereskedelmi bankoknak. Társasházak finanszírozása kedvezőbb. az alacsonyabb kockázati felár miatt. - Egyedi házak esetében a biztosítékok szerepe egyre kisebb, a hitelbírálatnál a vállalt önrész, a jövedelmi helyzet és az eladósodottság mértéke lényegesen nagyobb súllyal bír. Emiatt sokan nem hitelképesek. - Nem minden esetben érik el a beruházások a 7-8 éves megtérülési időt. (Komplex energiahatékonysági beruházások megtérülési ideje néha eléri a 15 évet.) Ahhoz, hogy ebbe a tartományba essen a beruházás, vissza nem térítendő támogatásra van szükség. - Saját erő hiányzik, de egy minimális 10-20 százalékos önerőt elvárnak a finanszírozók. Családi házak esetében nagyobb az önerő elvárás (akár 30 százalék is lehet), társasházak esetében ez alacsonyabb - Az energiahatékonysági projektek eredménye nem mindig jelezhető előre és mérhető pontosan (függ a változó fogyasztási szokásoktól, az időjárástól). Egy ESCO jellegű finanszírozási konstrukciónál ez komoly kockázatot jelenthet. - A beruházások energiahatékonyságra és felújításra vonatkozó része nem mindig választható el egymástól. Ez tovább rontja a beruházások megtérülését. - A beruházások előkészítésében nem mindig jelenik meg a szakmaiság (nincsenek tekintettel a fejlesztések célszerű logikai sorrendjére)

2.2.2. Villamosenergia hálózatra termelő megújulós beruházások Hazánk a hálózatra történő megújuló villamosenergia-termelés növelését a kötelező átvételi rendszer (KÁT) révén ösztönzi. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert villamos energiát a rendszerirányító MAVIR meghatározott mennyiségben, illetve meghatározott ideig, a piacinál magasabb áron kötelezően átveszi a termelőktől. A KÁT rendszer keretében átvehető villamos energia mennyiségét és az átvétel időtartamát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozatban állapítja meg. Ez biztosítja, hogy a befektetés legfeljebb a megtérülésig kapjon támogatást. A villamos energia átvételi ára a technológia típusától, az erőmű beépített teljesítőképességétől, illetve a termelés megkezdésének évétől függ. Amennyiben a kötelező átvételre jogosult erőmű bármilyen támogatásban részesül, az átvételi idő azzal arányosan kerül csökkentésre. A KÁT rendszer alkalmazásának keretfeltételeit a 2007. évi LXXXVI. törvény tartalmazza, a részletszabályokat pedig a 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet és a 63/2013. (X. 29.) NFM rendelet rögzíti. A KÁT rendszer helyébe lépő METÁR rendszer kidolgozása 2011 óta folyamatban van, az életbe lépéséhez szükséges jogszabály azóta sem került elfogadásra, ami kihatással van a lehetségesen alkalmazható pénzügyi eszközök meghatározásának körére. A KÁT rendszer által 21

garantált villamosenergia-értékesítési ár azonban jellemzően csak hosszú megtérülési időt biztosít, ami megnehezíti a projektek finanszírozását. A piaci szereplők több éven keresztül azt várták, hogy a KÁT rendszert felváltja a METÁR rendszer, amely a villamosenergia-termelők részére a KÁT áraknál kedvezőbb, akár jelentősen magasabb árakat biztosít. A METÁR bevezetésére ugyanakkor a várakozások ellenére még nem került sor és jövőbeli időpontjára vonatkozóan sem áll rendelkezésre információ a piacon. A KÁT-METÁR rendszerek közötti váltáshoz kapcsolódó bizonytalanságok (például milyen kötelező átvételi árakat és egyéb feltételeket fog biztosítani a METÁR rendszer, a KÁT rendszerben értékesítő termelők hogyan vehetnek részt – részt vehetnek-e egyáltalán – a METÁR rendszerben) rendkívül negatívan befolyásolják a finanszírozók hozzáállását: a bizonytalan szabályozási környezetet kiemelt kockázatként kezelik. Ráadásul további bizonytalanságot okoz, hogy a jövőben az ártámogatási rendszerek feltételeinek szigorodása várható. Az Európai Bizottság 2014. április 9-én ugyanis elfogadta a 2014–2020-as időszakra vonatkozó energiapiaci és környezetvédelmi állami támogatásokra vonatkozó új iránymutatását C(2014) 2322. Az új iránymutatás (Új Állami Támogatási Iránymutatás) 2014. július 1-jén lép hatályba. Az említett időponttól kezdődően az újonnan bejelentésre kerülő, illetve a már bejelentett, de még nem elbírált állami támogatási bejelentéseket az Európai Bizottság már az Új Állami Támogatási Iránymutatás alapján fogja elbírálni. Az Európai Bizottság elismerte, hogy a jelenlegi megújulóenergia-támogatási rendszerek torzítást okoztak a piaci versenyben, hiszen a megújulóenergia-termelőket teljesen egészében megvédte a piaci hatásoktól, illetve számos kötelezettség teljesítése alól mentesítette őket. Ebből kifolyólag a megújulóenergia-termelés támogatásának piaci alapra való áthelyezését irányozta elő. A megváltozott támogatási rendszer nem bír visszaható hatállyal, azaz a jelenlegi támogatási rendszerben szerzett állami támogatási jogosultságokat az új iránymutatás nem érinti. A Bizottság előirányzata szerint 2016. január 1-jétől új állami támogatás már csak úgy nyújtható a megújulóenergia-termelőknek, ha a megtermelt áramot közvetlenül a piacon értékesítik, a támogatás formája pedig a piaci árat kiegészítő árprémium lesz. E feltétel nem vonatkozik az 500 kW-nál kisebb beépített teljesítőképességű erőművekre, a demonstrációs projektekre, illetve a kevesebb, mint 3 MW-os vagy kevesebb, mint 3 termelő egységgel rendelkező szélerőművekre. A Bizottság előírása szerint 2015-től a kötelező átvételi rendszert fokozatosan fel kell váltani ún. versenytárgyalásos eljárással. 2015. január 1. és 2016. december 31. közötti átmeneti időszakban, az egyes tagállamokban a tervezett új, megújuló villamosenergia-termelő kapacitások legalább 5 százaléka már csak versenytárgyalásos eljárás útján juthat állami támogatáshoz. 2017. január 1. után pedig főszabályként, valamennyi új megújulóenergia22

termelési állami támogatás versenytárgyalás útján nyerhető el. Kivételt képeznek az 1 MWnál kisebb beépített teljesítőképességű erőművek, a demonstrációs projektek, illetve a 6 MWnál kisebb kapacitású vagy 6-nál kevesebb termelőegységgel rendelkező szélerőművek, amelyek 2017. január 1. után versenytárgyalásos eljárás nélkül is juthatnak állami támogatáshoz. Az azonban általánosságban véve elmondható, hogy az átvételi árak emelkedése egyik esetben sem várható. A pénzügyi eszközök kialakításánál fontos szempont a versenytárgyalásos eljárás alkalmazása, amelyet a konkrét konstrukciók kialakításánál is figyelembe kell venni. A hálózatra termelő megújulós projektek bevétele tehát akár jogszabályi, akár piaci alapú szerződések révén rögzítettnek, felülről korlátozottnak tekinthető. A projektgazdák a működési költségek optimalizálása terén rendelkeznek mozgástérrel, de a működési kiadások mértéke szintén független a finanszírozástól és a megfelelő üzemeltetési, karbantartási, beszerzési, alapanyag-ellátási szerződések megkötését követően nagymértékben már nem változtathatók. A hálózatra termelő megújulós projektek éves eredménye, az évente megtermelhető pénzeszköz mértéke tehát nagyságrendileg rögzítettnek tekinthető. Az előzőekből kifolyólag ezek a beruházások többnyire projektfinanszírozásban valósulnak meg. A piaci alapon finanszírozó intézmények a cash-flow, illetve a cash-flow adósságszolgálathoz viszonyított aránya alapján döntenek. Kiemelt indikátor az úgynevezett ADSCR (annual debt service coverage ratio, adósságszolgálat-fedezeti) mutató, amely az adott évi, adósságszolgálatot és osztalékfizetést megelőzően rendelkezésre álló cash flow és az adott évi adósságszolgálat hányada. Az ADSCR mutatónak legalább 1-nek kell lennie, hogy az adósságszolgálat az adott évi cash flow-ból fedezhető legyen. A minimálisan teljesítendő ADSCR mértéke hitelintézettől és projekttől függően változó lehet, általában elvárt értéke minden évben legalább 1,2, de van olyan hitelintézet is, amely jellemzően 2-es ADSCR értéket vár el. Általában az ADSCR mutatóra vonatkozó kritérium az az elvárás, amelynek a megújuló energiaforrást hasznosító projektek a legkevésbé tudnak megfelelni. A hitelintézetek véleménye szerint vissza nem térítendő támogatás nélkül a projektek gyakorlatilag nem tudnak megfelelni a hitelezői elvárásoknak. Bár technológiánként eltérő mértékben, de a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló projektek általános jellemzője a viszonylag hosszú előkészítési, engedélyeztetési és megvalósítási idő. Az engedélyeztetés folyamata ráadásul Magyarországon viszonylag bonyolult és az engedélyek kiadása sokszor elhúzódik. Az átlagos átfutási idő az ötlet felmerülésétől a kereskedelmi üzem megkezdéséig meghaladja a két évet. Ez alól kivételek a napelemes beruházások, amelyek megfelelő helyszín (például nem NATURA 2000 terület, a hálózati csatlakozás egyszerűen megoldható) és hozzáértő tervezés, előkészítés esetén fél-egy év alatt megvalósíthatók. A megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló projektekhez műszaki, technológiai és alapanyag-kockázatok is kapcsolódnak. A kockázatok fakadhatnak például abból, hogy az 23

alkalmazni kívánt technológia Magyarországon nagy méretekben még kevéssé ismert (például naperőművek), a megvalósításra és működtetésre vonatkozó hazai tapasztalatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre vagy a megvalósított berendezések működéséhez szükséges alapanyagok megfelelő áron, mennyiségben és minőségben történő rendelkezésre állása csak nehezen biztosítható (ez a biomassza és biogáz projektek egyik kiemelt kockázati tényezője). A geotermikus projektek sajátossága, hogy a projekt kezdetekor fennálló kockázat jelentősen lecsökken a termelő kút sikeres megfúrásakor, ezért a finanszírozók jellemzően megvárják a termelő kút tesztjének eredményeit a finanszírozással, viszont a kút megfúrása jelentős költséggel jár. A gazdasági válságot követően a finanszírozói hozzáállás jelentősen megváltozott: csökkent a kockázatvállalási hajlandóság, növekedtek a projektekkel szembeni elvárások (például saját erő arány, biztosítékok, jövedelmezőség). Mivel a megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló projektek nehezen sztenderdizálhatók, a finanszírozók részletesen átvizsgálják az egyes projekteket, mielőtt pénzügyi forrásokat bocsátanak a projektgazdák rendelkezésére. A részletes vizsgálat azonban idő- és költségigényes a finanszírozók részéről (még akkor is, ha a költségek jelentős részét a beruházóval fizettetik meg), ezért egy adott mérethatár alatt nem éri meg vállalni ezen többletráfordításokat. Ez a mérethatár finanszírozónként változó, de megújuló energiaforrást hasznosító projektek esetén általában a 200-300 millió Ft-os kötelezettségvállalási sávban helyezkedik el (egyes hitelintézetek a 100 millió Ft-os hitelkihelyezést jelölték meg alsó korlátként, egyedül a – kereskedelmi bankokétól némileg eltérő szempontrendszerrel rendelkező – Magyar Fejlesztési Bank határozott meg 50 millió Ftos minimumot). A piaci tapasztalatok alapján a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló projektek magyarországi beruházói jellemzően alacsony mértékű saját pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek. Míg a bankok alapvetően a teljes projektköltség 30%-ának megfelelő mértékű önerőt várnának el (ez csökkenhet megfelelő biztosítékok rendelkezésre állása esetén), sok projektgazdának a 10-20%-nyi önerő biztosítása is nehézséget okoz. Az önerőhiány ráadásul nem csak a projektek kezdeti szakaszában jelentkezik, a projektgazdák többsége a projektek megvalósítása során is likviditási problémákkal küszködik, ami már több esetben eredményezte előrehaladott projektek kivitelezésének – akár több évre történő – felfüggesztését. Mind a finanszírozók, mind a KEOP pályázati rendszer általános tapasztalata, hogy a benyújtott projektek előkészítettsége alacsony színvonalú, emellett a pályázók jellemzően a műszaki, technológiai részre helyezik a hangsúlyt, a pénzügyi és finanszírozási tervre viszont nem fordítanak kellő figyelmet. A JEREMIE program keretében a közvetítők alig finanszíroztak energetikai célú projekteket. A Növekedési Hitelprogram (NHP) kedvező feltételekkel biztosít forrást, de ennek keretében sem került sor jelentős számú energetikai projekt finanszírozására (ennek főbb okai: az NHP 24

finanszírozásból csak KKV-k részesülhetnek, az alacsony kamatfelár miatt nem lehet magas ügyfélkockázatot vállalni, újonnan létrehozott projektcégek finanszírozását az NHP nem támogatja). A projektgazdák nehezen tudnak megfelelni a hitelezők saját erő, illetve biztosítéki elvárásainak (az önerő általában elvárt értéke a projekt értékének 30%-a), valamint a tőkebefektetők jövedelmezőségi igényeinek (10-50%). A finanszírozási kereslet és kínálat közötti rést (gap) tehát elsősorban a projektgazdák önerőhiánya, részben ennek következményeként a projektek nem megfelelő előkészítése, továbbá a projektekhez kapcsolódó kockázatokhoz képest alacsony jövedelmezőség (amit a projektgazdák jellemzően biztosítékokkal sem tudnak ellensúlyozni) okozza. A finanszírozást nehezíti a projektek átvilágításához kapcsolódó, arányaiban magas átvizsgálási (energiaaudit) költség. 8. táblázat Piaci problémák a hálózatra termelő projekteknél Piaci problémák a hálózatra termelő megújuló energia projektek finanszírozásában - Rossz megtérülési mutatók: magas megtérülési idő, adósságszolgálathoz viszonyított alacsony várható cashflow. - KÁT rendszer szabályozási kockázatai, METÁR bevezetésének elhúzódása - A projektek előkészítettsége nem megfelelő. - Egyes beruházások előkészítési és megvalósítási ideje hosszú az engedélyeztetési eljárás miatt, ugyanakkor pl. a napelem gyorsan telepíthető. - Alkalmazni tervezett technológiára vonatkozó tapasztalat kevés, az eszközök beszerzése esetleg nehézkes. Szakértői kompetenciák hiányoznak a projekt megvalósítása során. - Alacsony értékű projektekkel nem éri meg foglalkoznia a finanszírozóknak (jellemzően 200-300 millió forint alatt) - Elvárt önerő legalább 10-20 százalék, jellemzően 30 százalék, ami nehézséget okoz a beruházóknak.

2.2.3. Távhőtermelő és távhőszolgáltató vállalkozások Távhőfejlesztési beruházások esetében jellemzően a hőtermelő berendezés cseréje, átalakítása, megújuló energiaforrások hasznosítása, továbbá a hőközpontok felújítása, távvezetékek cseréje jöhet szóba. Megújuló energia hasznosítás terén leggyakrabban a szilárd biomassza hasznosítás és a geotermikus energia hasznosítása jöhet szóba. A beruházások megtérülése ebben a szektorban is túlságosan hosszú ahhoz, hogy piaci alapon megvalósuljanak. Mivel a távhőfejlesztési beruházások megvalósítása a hatályos szabályozás szerint kizárólag olyan esetben valósulhat meg, ha az nem növeli a fogyasztói árakat, ezért a megtérülési idő csökkentéséhez vissza nem térítendő támogatás szükséges.

25

A geotermikus projektek külön sajátossága, hogy a termelő és adott esetben visszasajtoló kút pozitív tesztje előtti szakaszban a nagy kockázat miatt rendkívül nehezen jutnak a projektgazdák külső forráshoz, viszont a kutak megfúrása jelentős költséggel jár. A geotermikus projekteknél így a finanszírozási hiányt a magas geológiai kockázat tovább súlyosbítja. A távhőellátásban hatósági árszabályozás érvényesül. A távhőtermelők értékesítési árait, a távhőszolgáltatók értékesítése után kapott fajlagos támogatás mértékét, a távhőtermelők és távhőszolgáltatók által elérhető adózás előtti eredmény maximális mértékét (az ármegállapítás során figyelembe vett könyv szerinti bruttó eszközérték és a jogszabályban rögzített nyereségtényező szorzataként), az árelőkészítés módszertanát jogszabály16 határozza meg. Az árelőkészítési és ellenőrzési feladatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal látja el. A távhőpiaci szereplők szerint az árszabályozás – különösen az iparágon kívüli finanszírozók részére – nem elég átlátható és nem biztosítja a beruházások megtérülését. A beruházások egyik legfőbb akadálya az árszabályozásban rejlő kockázat. A távhőrendszerek felújítása (legyen szó akár a távhővezetékek, távhőtermelő berendezések vagy hőközpontok korszerűsítéséről, esetleg új fogyasztók távhőrendszerbe kapcsolásáról) általában jelentős beruházási igénnyel járó, hosszas és részletes előkészítést igénylő, komplex feladat. A kivitelezési munkák jellemzően belterületen, szigorú előírásoknak megfelelően valósulnak meg. A projektek megvalósítása (az előkészítési és kivitelezési fázist is beleértve) általában több évet vesz igénybe. Nagy gerincvezetékek cseréje esetén maga a kivitelezés is 3-5 évet vehet igénybe a távhőszolgáltatás folyamatos fenntartása mellett. A távhőfogyasztás csökkenését eredményező energiahatékonysági beruházások a távhőrendszerek korszerűsítése ellenére veszélyeztetik a távhőellátás versenyképességét: a távhőrendszerek működtetéséhez elkerülhetetlenül kapcsolódó magas állandó költségek aránya a fogyasztás csökkenése esetén folyamatosan nő, ami egy idő után életképtelenné teheti a távhőellátást, mivel a rendszer működtetési költségei (beleértve a hőtermelés költségeit is) csak korlátozott mértékben csökkenthetők. A távhőrendszerek felújításának keretében ezért az új fogyasztók bekapcsolásának is kiemelt hangsúlyt kell kapnia, ahol ez ésszerűen és gazdaságosan megvalósítható. A távhőszolgáltatók, elsősorban vidéken forráshiánnyal küzdenek, sok esetben nem áll rendelkezésükre a beruházások megvalósításához szükséges önerő. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége a teljes országra kiterjedően közel 600 Mrd Ft értékben gyűjtött össze tervezett, indokolt és célszerű távhőkorszerűsítési és megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló projekteket, ugyanakkor ezeknek a szükséges önerő hiányában, a fent bemutatott jogszabályi keretek mellett, támogatás nélkül várhatóan csak a töredéke tud megvalósulni.

16

50/2011 NFM rendelet

26

A távhőpiaci szereplők minden szükséges műszaki, technológiai ismerettel rendelkeznek a projektek előkészítéséhez és megvalósításához, a projektek ennek megfelelően általában jól előkészítettek. 9. táblázat Piaci problémák távhőrendszerek finanszírozásában Piaci problémák a távhőrendszerek felújításának és megújuló alapra helyezésének finanszírozásában - Az árszabályozásban rejlő bizonytalanság és a kapcsolódó hazai és uniós jogszabályi változások miatt a finanszírozók kockázatosnak tartják a projektek finanszírozását. - Túlságosan hosszú megtérülési idő. - Kisebb távhőszolgáltatók forráshiánnyal küzdenek, saját forrás előteremtése problémás. - Geotermikus projekteknél a geológiai vizsgálatok és a kútfúrás szakaszában a magas kockázatok következtében a vállalatok nem jutnak finanszírozáshoz.

2.2.4. Vállalkozások Vállalkozások esetében az épületek energetikai korszerűsítése, valamint a gyártási termelési folyamat energetikai korszerűsítése jöhet szóba, beleértve a megújuló energiaforrások hasznosítását is. Az épületenergetikai beruházásokra, valamint a háztartási méretű, megújuló energiaforrásokat hasznosító kiserőművekre ebben az esetben is ugyanazok az állítások érvényesek, amit a lakosság esetében kifejtettünk. A legfontosabb ebben az esetben is az, hogy a jellemzően hosszú megtérülési időt vissza nem térítendő támogatással legalább 7-8 évre, de sok esetben 5 év alá szükséges leszorítani. 10. táblázat Elérhető piaci források Elérhető finanszírozási források Növekedési Hitelprogram Jeremie hitelek (Széchenyi Kártya, Mikrohitel program) MFB hitelek és garancia termékek (Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési hitelprogram, MFB Támogatási Bankgarancia) Garancia, kezesség (Garantiqa, Start Garancia Zrt.) Kockázati tőkebefektetések Piaci ESCO cégek Kereskedelmi bankok piaci alapon

Ebben a szektorban a beruházások jövedelemtermelő képessége kevésbé kiszámítható, a hitelezési kockázatok kevésbé magához a projekthez, sokkal nagyobb mértékben a vállalkozás 27

általános jövedelemtermelő képességéhez köthetők. Az előbbiekből kifolyólag a projektfinanszírozás ebben a szegmensben ritkább, inkább a vállalati finanszírozás jellemző. Vállalkozások finanszírozásánál a hitelbírálat során a projekt műszaki tartalma is fontos, ugyanis támogatással érintett projektek esetén ez alapján mérik fel a támogatás odaítélésének kockázatát. A műszaki tartalom mellett azonban sokkal fontosabb a hitelbírálat során a vállalkozás pénzügyi helyzete, eladósodottsága, jövedelemtermelő képessége, és a jövőre vonatkozó piaci kilátása. A válságot követően jelentősen romlott a bankrendszer nem teljesítő hiteleinek aránya, nőttek a hitelezési veszteségek, szigorodtak a banki hitelezési sztenderdek, valamint csökkent a vállalati hitelállomány. Részben a kedvező nemzetközi trendeknek, részben a hosszú hazai kamatcsökkentési periódusnak köszönhetően 2013-ban azonban ismét növekedésnek indult a hitelállomány. Jelenleg a vállalkozások számára az MNB Növekedési Hitelprogramja nyújtja a legkedvezőbb hitelezési lehetőségeket, bár a piaci szereplőkkel folytatott interjúk szerint vállalati épületenergetikai és megújuló energia beruházások támogatási céljából a bankok nem nyújtják ezt a hitelt: túl magas kockázat áll szemben viszonylag alacsony marge-val. A nagyvállalatokra – részben KKV-kra is - az a jellemző, hogy a technológiai folyamatok energetikai korszerűsítésével kapcsolatos beruházások egy részét saját erőből finanszírozzák. A technológiai folyamatok korszerűsítése, a berendezések cseréje általában nem is tisztán energiahatékonyság-növelési megfontolásból kerül végrehajtásra, hanem valamilyen egyéb céllal párosul (pl. kapacitásbővítés, minőségi elvárások szigorodása, karbantartási költségek csökkentése iránti igény, stb.). A bankok jellemzően a nagyvállalatokat és az 500 millió Ft-os beruházási értéket is meghaladó projekteket támogatják. Az ESCO vállalatok is meglehetősen aktívak a vállalati szektorban, piaci alapon jelentős energiahatékonysági beruházást valósítanak meg. Ebből kifolyólag figyelemmel kell lenni arra a támogatási programok tervezésénél, hogy a vállalkozások körében elérhető támogatási konstrukciók ne támogassanak olyan beruházásokat, melyek piaci alapon is megvalósultak volna (jellemzően ilyen a technológiai folyamatok energiahatékonyságának növelése), illetve ne szorítsák ki az ESCO vállalatokat a piacról. Olyan beruházások esetén, ahol a támogatási források mellett a kedvezményezetteknek jelentős önerőt is fel kell mutatniuk, önrész finanszírozás céljából célszerű lenne megteremteni a lehetőséget az ESCO vállalatok részvételéhez. Ennek nem csak a piaci tőke bevonás szempontjából van jelentősége, hanem a beruházások minősége és az OP szintű indikátorok teljesíthetősége is jelentősen javulhat az ESCO-k bevonásával. Komoly problémát jelent, hogy a bankok a KKV-kat és az 500 millió forint alatti projekteket jellemzően nem támogatják, mert magasabbak a fajlagosköltségek és a kockázatok. Ebből kifolyólag a támogatásoknak elsősorban a kisebb vállalkozásokra kell fókuszálniuk.

28

Garanciatermékekre elsősorban a kkv-kra van szükségük. Amennyiben vissza nem térítendő támogatásokkal kombináljuk a finanszírozást, a projektek a megtérülési ideje 7-8 év alá csökken, így a közepes és nagyvállalatok esetében a bankok piaci alapon finanszírozni fogják a beruházásokat, nincs szükség pénzügyi eszköz alkalmazására. Kisvállalkozások esetében azonban a vissza nem térítendő támogatás mellé visszatérítendő támogatás (hitel, garancia) is szükséges ahhoz, hogy a projektek finanszírozása megvalósuljon. 11. táblázat Piaci kudarc és szuboptimális beruházás tematikus tervezett intézkedésenként Piaci problémák a vállalkozások energetikai projektjeinek finanszírozásában - Az épületenergetikai és megújuló energia hasznosítási beruházások esetében túlságosan hosszú a projektek megtérülési ideje. Ezt 7-8 év alá szükséges csökkenteni vissza nem térítendő támogatásokkal. - Közepes és kisvállalatokat, valamint 500 millió forint alatti beruházásokat nem szívesen finanszíroznak a bankok. Nem hitelképesek a vállalatok. A finanszírozási hajlandóság visszatérítendő támogatások nyújtásával javítható.

2.3. Piaci rés számítása 2.3.1. Energiahatékonyság A célkitűzések alfejezetben bemutatottak alapján a Nemzeti Energiastratégia 236 PJ primerenergia felhasználás csökkenést irányoz elő 2020-ra. Jelenleg a célkitűzés felülvizsgálat alatt áll, az elérendő energiamegtakarítás azonban várhatóan 107 PJ körüli értékre fog módosulni. Az operatív programok támogatási keretén kívül energiahatékonysági célra fordítható forrást képeznek a szén-dioxid-kvótaeladásból származó bevételek. Kormányzati várakozások szerint, a jelenlegi kvótaárak mellett 30 Mrd Ft bevétel várható 2014-2020 közötti időszakban17. A jelenlegi gyakorlat szerint a források 50 százaléka hasznosul energiahatékonysági célokra. Ezzel az allokációs aránnyal, valamint 20 Mrd Ft/PJ fajlagos támogatási igénnyel számolva 0,75 PJ energia megtakarítás érhető el. A kötelezettség teljesítéséhez hozzájárulhatnak egyéb, az EU-s támogatási rendszertől független szakpolitikai intézkedések is. Ilyen lehet például az önkéntes megállapodások rendszerének kialakítása, a lakástakarék pénztárakon keresztül támogatott energiahatékonysági beruházások hatásának elszámolása, vagy jogszabályi előírások 17

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átültetésével kapcsolatos koncepcionális kérdésekről és a hazai végrehajtásához szükséges intézkedésekről, Nemzeti Fejlesztési Miniszter, Budapest, 2014. november

29

energiahatékonyság növelő hatásának elszámolása. Ezek révén a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 7–10 PJ energia megtakarítást tart elérhetőnek. Tehát az OP-k hatásának figyelembe vétele nélkül az energiastratégia által előírt kötelezettség teljesítése a következőképpen alakulhat (2. táblázat). 12. táblázat Az energiahatékonysági irányelvben előírt kötelezettség teljesítésének vizsgálata Programok, intézkedések

Hiány a Nemzeti Energiastratégia célszámainak a teljesítésében (PJ)

Hiány az energiahatékonysági direktíva 7. cikkében megfogalmazott kötelezettség teljesítésében (PJ)

Energiahatékonysági Irányelvben előírt kötelezettség

107

38,515

tagállami kötelezettség

Széndioxid-kvótaeladásból származó bevételekből finanszírozott programok18

0,75

0,75

kormányzati várakozás

Egyéb intézkedések (pl. önkéntes megállapodások, jogszabályi intézkedések)

10

10

Századvég becslés

Energiamegtakarítási hiány (PJ)

96,25

27,77


Beruházási hiány (Mrd Ft)

5486

1583


Forrás: Századvég-számítás

A táblázat Nemzeti Energiastratégiára vonatkozó oszlopában feltüntetett hiányt csökkenteni fogják olyan szektorokban megvalósított intézkedések, melyeket nem érintik a GINOP 8. prioritásban megjelenő támogatási források. Ilyen lehet a közlekedés elektrifikációja, a nagyerőművek korszerűsítése, valamint az átviteli- és elosztóhálózatok veszteségeinek csökkentése. További csökkenés várható a hiányban a technológiai fejlődés, a technológiák árának csökkenése és ebből kifolyólag a piaci alapon megvalósuló beruházások következtében. Az előbbi tényezők számszerűsítése meghaladja jelen tanulmány kereteit, azonban az biztosan állítható, hogy az előbbi hatások nem fogják teljes egészében eltüntetni

18

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átültetésével

kapcsolatos koncepcionális kérdésekről és a hazai végrehajtásához szükséges intézkedésekről, 2014. november, 30 Mrd forint kvótabevétellel számolva, melynek 70 százaléka energiahatékonysági célra fordítódik és 42 Mrd Ft / PJ hatékonysággal hasznosul.

30

a hiányt, ami azt jelenti, hogy a támogatási programok iránti igény teljes mértékben megalapozott. A jelenleg előirányzott támogatási programok és egyéb intézkedések hatását célszerű összevetni az energiastratégia mellett az új energiahatékonysági direktíva19 7. cikke által előírt kötelezettséggel is. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy míg az Energiastratégia által kitűzött cél elérésében olyan szektorok is részt vesznek, melyek a támogatási programokkal nem érintettek, addig a direktíva 7. cikkének előírása kifejezetten azokat a végső fogyasztói szektorokat célozza, melyekben az EU-s támogatási források hasznosulni fognak. Ezzel még egy további szinten ellenőrizzük a támogatási források alkalmazásának megalapozottságát. A direktíva 7. cikkének előírása szerint 38,515 PJ/év új energiamegtakarítást kell elérni 2020ra. Az irányelv az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése érdekében főszabályként kötelezettségi rendszer létrehozását írja elő a tagállamok számára. E rendszerben a tagállam területén működő kötelezett félnek minősített energiaelosztók és/vagy kiskereskedelmienergia-értékesítők valósítják meg az ismertetett energiamegtakarítási célkitűzést. Az irányelv ugyanakkor lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a kötelezettségi rendszert kombinálják más, alternatív szakpolitikai intézkedésekkel (nemzeti energiahatékonysági programok, önkéntes megállapodások, szabványok vagy normák, stb.). Magyarország az Európai Bizottsághoz eljuttatott notifikációban20 felvetette annak lehetőségét, hogy be fog vezetni kötelezettségi rendszert, azt pedig még vizsgálja, hogy az energiaszektor mely szereplőit nevezze meg kötelezett félként. Teljes képet akkor fogunk kapni az irányelv végrehajtásának módjáról, miután a kormány dönt az energiahatékonysági irányelv honosításának koncepciójáról. Célkitűzés azonban, hogy az energiahatékonysági beruházásokhoz rendelkezésre álló támogatási források (OP-k forrásai, CO2 kvóta bevételek), valamint egyéb intézkedések hatása minél nagyobb mértékben elszámolható legyen a kötelezettségi rendszer keretében. Elemzésünkben azzal számoltunk, hogy ez maradéktalanul meg fog valósulni. A 2. táblázat alapján megállapítható, hogy a támogatási források felhasználásával, valamint a jelenleg előre látható egyéb kormányzati intézkedések megvalósításával sem fog annyi energiamegtakarítás keletkezni Magyarországon 2020-ig, ami a kötelezettségek alapján kívánatos volna. Mind az energiastratégia, mind pedig az energiahatékonysági irányelv esetében marad olyan megtakarítási kötelezettség, amelyek teljesítéséhez további intézkedések lehetnek szükségesek. Az OP-kban tervezett támogatás tehát az energiahatékonyság esetében indokolt. A hiányt beruházási összegben kifejezve is bemutatjuk.

19 20

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:315:0001:0056:HU:PDF http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/article7_en.htm

31

A beruházási igény számszerűsítéséhez 57 Mrd Ft/PJ fajlagos beruházási költséggel számoltunk. Ez a számérték az operatív programok energiahatékonysági intézkedéseihez rendelt fajlagos beruházási költségek, intézkedésenkénti összberuházási értékkel súlyozott átlagaként adódott. Mivel az energiahatékonysági beruházások legnagyobb részben az épületenergetikai szektorban fognak megvalósulni (az OP-k szerint a tervezett megtakarítás 63 százaléka épületfelújításból fog származni), ezért ezzel a szektorral, valamint az ott jelentkező GAP-pel külön fejezetben foglalkozunk.

2.3.2. Épületenergetika A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által közzétett21 adatok alapján a 4,2 milliós hazai épületállomány körülbelül 70%-a szorul felújításra, az energiafelhasználás mintegy 40%-a kötődik rossz állapotú épületekhez. A KEOP tapasztalatok és a témában elvégzett felmérések alapján számos olyan épület, középület található Magyarországon (a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia elkészítése során definiált középület altípusok közül az öt legnagyobb fajlagos primer energiafogyasztással rendelkező épülettípus egészségügyi intézményekhez tartozik22), amelyek esetén ésszerű lenne épületenergetikai fejlesztések megvalósítása. A következő táblázatban a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tervezetének a célszámait mutatjuk be. 13. táblázat Az épületenergetikai célkitűzések bemutatása Nemzeti Épületenergetikai Stratégában megjelölt energiamegtakarítási igény (PJ)

Beruházási hiány (Mrd Ft)

Lakóépületek

38,4

1613

Vállalkozások épületei

4

168

Középületek

1,6

152

Forrás: Épületenergetikai Stratégia, Operatív Programok indikátor táblázata, Századvég-számítás

A beruházási hiány számszerűsítése során a lakóépületek és a vállalkozások épületei esetén 42 Mrd Ft/PJ, középületek esetében 95 Mrd Ft/PJ fajlagos beruházási értékkel számoltunk. Mindkét szám a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiából került átvételre. Amint az előzőekből is jól látható, a potenciálisan megvalósítható épületenergetikai projektek száma rendkívül nagy, projekt oldalról a kereslet biztosított.

21 22

Horváth Attila Imre: Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében, 2013. november 6. Dr. Magyar Zoltán: Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (előadás), 2013. november 6.

32

2.3.3. Megújuló energiaforrások hasznos ítása A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv célkitűzéseit a következő táblázatban foglaltuk össze. A cselekvési terv külön célértéket határoz meg a hűtés-fűtés célú, villamosenergia alapú, valamint a közlekedési célú megújuló energiafogyasztásra. Mivel a közlekedésben felhasználásra kerülő megújuló energiatermelés nem tartozik az operatív programok fókuszába, ezért az erre vonatkozó kötelezettséget nem szerepeltettük a táblázatban. 14. táblázat A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben megfogalmazott célkitűzések teljesítésének vizsgálata PJ/év

A fűtési és hűtési ágazat teljes bruttó végső megújulóenergia-fogyasztása 2020-ra a cselekvési terv szerint

78,0

A megújuló energiából előállított villamos energia várható teljes bruttó fogyasztása 2020-ra a cselekvési terv szerint

20,1

Várható teljes megújulóenergia-fogyasztás 2020-ban, közlekedés nélkül, a cselekvési terv szerint

98,1

2012-ig megvalósult, közlekedés nélkül

43,1

GAP PJ-ban és Ft-ban kifejezve

55 PJ 1815 Mrd Ft

Forrás: Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv, Operatív Programok indikátor táblázata, Századvégszámítás

A beruházási hiányt az operatív programok indikátor táblázatában szereplő adatokhoz igazodó, 33 MrdFt/PJ fajlagos beruházási értéket felhasználva határoztuk meg. Ez az érték az egyes intézkedésekre vonatkozó fajlagosoknak, az egyes intézkedésekre eső teljes beruházási összeggel súlyozott átlagaként került kiszámításra. Mivel a KEHOP-ban külön intézkedésként jelenik meg a távfűtő művekben történő megújuló energia hasznosítás előmozdítása, ezért az erre vonatkozó célértékeket külön vizsgáljuk. 15. táblázat A Távhőfejlesztési Cselekvési Tervben megfogalmazott célkitűzések bemutatása

A Távhőfejlesztési Cselekvési tervben, megújuló energia termelés kapcsán kitűzött cél

PJ

Mrd Ft

5,09

49,65 Mrd Ft

Forrás: Távhőfejlesztési Cselekvési Terv, Operatív Programok indikátor táblázata, Századvég-számítás

2.4. Javasolt pénzügyi eszközök A piaci kudarc illetve a szub-optimális beruházási helyzet azonosítását valamint a piacon elérhető finanszírozási eszközök áttekintését követően a következő támogatási konstrukciókat 33

tartjuk indokoltnak. A következő fejezetekben ezen konstrukciókat teszteljük majd a befektetési stratégiában pontosítjuk a paramétereket. 16. táblázat Pénzügyi eszközök javasolt összetétele a lakosságnál

Épületenerget ikai beruházások (energihatéko nyság és megújuló energia hasznosítás)

Javasolható támogatott pénzügyi eszközök

Megjegyzések

VNT (legalább 30%) kedvezményes hitel

+

A szükséges saját forrás minimum 10% a projekt teljes értékéhez viszonyítva.

VNT (legalább 30%) + kedvezményes hitel + garancia (piaci hitel vagy kamattámogatott hitel mögé)

Kiemelten fontos a beruházások kontrollja, az energetikai elvárások teljesítésének ellenőrzése A nagyszámú kedvezményezettre tekintettel a megfelelő kapacitással rendelkező intézményrendszer kialakítása. Nagyszámú pályázat esetén csak automatikus elbírálású pályázat lehet működőképes. Támogatás feltétele a legalább költségoptimum szintig történő felújítás. Támogatási intenzitás mélység esetén.

növekedése

nagyobb

felújítási

34

17. táblázat Pénzügyi eszközök javasolt összetétele a vállalkozásoknál

Megújuló energia és épületenerget ikai beruházások

Javasolható támogatott pénzügyi eszközök

Megjegyzések

VNT + garancia (piaci hitel mögé)

A megkérdezett kereskedelmi bankok véleménye szerint legalább 30%-os VNT továbbra is szükséges (emellett a nyújtott hitel 80%-os állami garantálását tartanák ideálisnak).

VNT + kedvezményes hitel + garancia (piaci hitel vagy kamattámogatott hitel mögé)

A szükséges, minden állami támogatástól mentes saját forrás minimum 10% a projekt teljes értékéhez viszonyítva. Projekt-előkészítés támogatása is hatékonyan segítheti a beruházások megvalósulását. Megújuló energia hasznosítás terén van néhány technológia, amely piaci alapon is megtérül, ezek túltámogatását kerülni kell. (pl. szilárd biomassza hasznosításra alapozott hőtermelés)

Technológiai folyamatok energiahaték onyságának növelését célzó beruházások

Kedvezményes hitel + garancia (piaci hitel vagy kamattámogatott hitel mögé) VNT + garancia (piaci hitel mögé)

Figyelembe kell venni a termékek kombinációjának lehetőséget az ESCO típusú finanszírozással. Jelentős a támogatás nélkül, piaci alapon megvalósuló beruházások száma ezen a területen, ezért VNT alkalmazása esetén ügyelni kell arra, hogy olyan projektek ne részesülhessenek támogatásban, melyek piaci alapon is megvalósíthatók volna.

35

III. Értékelés a pénzügyi eszközök hozzáadott értékéről 3.1 Hozzáadott érték 3.1.1. A tervezett pénzügyi eszközök által elérhető tőkeáttétel Az egyes pénzügyi eszközök különböző finanszírozási problémák kezelésére alkalmasak. A garancia termékek elsősorban azokon a területeken használhatók, ahol a fedezetre vonatkozó elvárást a kérelmezők nem tudják teljesíteni, vagy magas a projektek bedőlési aránya. A támogatott hitelre akkor van szükség, ha alacsony a projekttől elvárható pénzügyi hozam. Tőkebefektetés magas várt hozam és magas kockázat mellett használható pénzügyi konstrukció. Visszatérítendő támogatásra akkor van szükség, ha a projekt megtérülése ideje kívül esik a finanszírozó által elvárt időtávon és a támogatással a projekt pénzügyi mutatói javíthatók, így a projekt vonzóbbá válik a piaci alapon finanszírozó közvetítők számára 18. táblázat Pénzügyi termékek legfontosabb jellemzői Garancia Alap szintjén

- magas érhető el

tőkeáttétel

- alacsony a források lekötöttsége - a bedőlési arányok alapján a kockázatok jól becsülhetők

Hitel

Tőkebefektetés

a kockázatok jól tervezhetőek, mivel a hitel felvétel időpontjában rögzített paraméterek alapján könnyebben előrejelezhető a portfolió minősége (pl. a tőkebefektetésekkel szemben)

- folyamatos ellenőrzési lehetőség a projektgazda fölött (tulajdonrészen keresztül) - folyamatos, magas szintű szakértői kontrollra van szükség a kockázatokat folyamatosan lehet értékelni és rugalmasabban felül lehet vizsgálni a finanszírozói döntést

Kedvezményezett szintjén

- erősíti a hitelfelvevő képességet - a hitel költségei mellett a garancia költségeivel is számolni kell

egyszerű, bejáratott ügymenet a közvetítőkön keresztül (vállalkozásokra jellemzőbb, lakosságnál kevésbé) a projekt kockázatértékelésen megy át, a magas kockázatú (amik esetleg szakpolitika célból fontosak) ebben a konstrukcióban sem jutnak automatikusan forráshoz

csak gazdálkodó szervezeteknél alkalmazható - ha nem felel meg a hitelbírálati kritériumoknak, jól használható - a gazdálkodó szervezet szakértői támogatást kap, ami konfliktusokat is generál a tulajdonos-vezetővel

36

Közös jellemzőjük ugyanakkor, hogy a pénzügyi eszközökön keresztül magasabb a megmozgatható magántőke aránya és olyan szakértői kapacitások bevonására nyílik lehetőség – elsősorban a pénzügyi közvetítőkön keresztül – melyek a megtérülő projektek kiválasztási mechanizmusán keresztül növelik az intézményrendszeren belüli kompetenciákat, ezzel hatékonyabbá válik a források felhasználása. Az Európai Számvevőszék 2012-ben megjelent értékelése szerint visszatérítendő támogatások közül a legkedvezőbb tőkeáttételi mutatókat a garancia eszközök érték el.23 A tőkebefektetések tőkeáttételi mutatója 1,43-1,72 között, a hitelalapoké 1,1-1,33 között, míg a garancia termékeké 4,16 körül alakult a hivatkozott tanulmány szerint. A garancia termékek által mozgósított magas tőkeáttétel a termék jellegéből következik, hiszen rendszerint piaci alapon finanszírozott hitel termék mögé kapcsolódik, legfeljebb 80 százalékos arányban.

3.1.2. Elérhető hatások A vissza nem térítendő támogatási intenzitás csökkentésének lehetősége A pénzügyi eszközöknek vissza nem térítendő támogatás intenzitásra gyakorolt hatása elsősorban a lakossági szektorban jöhet szóba. Az épületenergetikai programok keretében lakosságnak nyújtott vissza nem térítendő támogatások korábban elérték a projekt összköltségének 40-60 százalékát. Ilyen támogatási szint mellett egyáltalán nem jelentkeztek abszorpciós problémák, épp ellenkezőleg, a problémát leggyakrabban az jelentette, hogy a szűkös források ilyen támogatási intenzitás mellett túlságosan gyorsan kimerültek. A vissza nem térítendő támogatás arányának csökkentésével azonban az elérhető hatások növelhetők. A VNT csökkentést úgy tartjuk elképzelhetőnek, ha a lakosság a korábbi magas arányú VNT helyett kombinált támogatási csomagot kap, ami az alacsonyabb arányú VNT mellett kedvezményes hitelt, állami kezességvállalást és egyéb garanciát is tartalmazhat. Több szinten érdemes vizsgálni azt, hogy hol helyezkedik el az a VNT arány, ami mellett a rendelkezésre álló források az abszorpciós kockázatok ésszerű szinten tartása mellett kihelyezhetők. Az azonosított küszöb szintek az alábbiak: 

abszolút küszöb;



gazdasági küszöb;



pénzügyi küszöb;



fogyasztói szemléletből fakadó küszöb.

Az első három szintet „kemény” küszöbnek, a negyediket „puha” küszöbnek nevezhetjük. Az első három küszöbérték ugyanis olyan, rövidtávon nem befolyásolható tényezőktől függ, mint 23

European Court of Auditors [2012]: 39-41.

37

például az energiaárak alakulása, a beruházási költségek változása, a lakosság jövedelmi helyzete, megtakarítási képesség és eladósodottsága. A negyedik küszöbérték azonban pszichológiai tényezőkkel van összefüggésben, ezért szemléletformáló kampányokkal, a fogyasztói szokások átalakítása révén megváltoztatható. Ahhoz, hogy teljes biztonsággal meg lehessen állapítani azt, hogy milyen pénzügyi konstrukcióval lehetséges a rendelkezésre álló források ésszerű abszorpciós kockázat melletti kihelyezése, ahhoz mind a négy VNT küszöbértéket meg kell vizsgálni. Az abszolút küszöbértéket a 30 százalék körüli VNT szint jelenti. Ez alatt ugyanis a lakosság jelentős része az épületfelújítási munkák egy részét (pl. hőszigetelés felhelyezése) maga fogja elvégezni, megtakarítva ezzel a szolgáltatások árát és adótartalmát. Ezt mindenképpen kompenzálni szükséges, ezért 30 százalék VNT alatt biztosra vehető, hogy komoly abszorpciós problémák jelentkeznének. A szükséges VNT arány gazdasági küszöbértékének azt a szintet nevezhetjük, ahol a beruházás hatására keletkező energiaköltség csökkenés és a beruházás finanszírozásához igénybe vett hitelből eredő törlesztési kiadások szaldója pozitív, azaz a háztartásoknál többlet jövedelem marad az épületenergetikai beruházás hatására. Amennyiben egy épületenergetikai beruházás gazdasági szempontból racionálisnak mondható és a fogyasztó részéről döntés születik a megvalósításról, akkor elő kell teremteni hozzá a szükséges finanszírozást. Ez a fogyasztó számára a visszatérítendő források és az önrész esetében jelenthet problémát. Ilyenkor ugyanis a fogyasztó forráshoz jutási lehetősége függ a rendelkezésre álló megtakarításainak a mértékétől, az eladósodottságának a szintjétől, valamint a rendelkezésre álló jövedelmétől (hiteltörlesztési képesség vizsgálata szempontjából fontos). Amennyiben az előbbiekre vonatkozó paraméterek nem megfelelők, akkor a fogyasztó nem fog átmenni a banki hitelbírálaton és – a VNT-re való jogosultság ellenére – nem fog tudni forrást szerezni az épületenergetikai beruházás megvalósításához, ami forráskihelyezési szempontból az abszorpciós kockázat növekedését fogja eredményezni. Ez képezi tulajdonképpen a VNT arányának pénzügyi küszöbértékét. Az elmúlt években készültek kutatások (ilyen például az Energiaklub Negajoule tanulmánya, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is végzett közvéleménykutatást a témában), melyek azt mutatták, hogy a lakosság többsége, saját bevallása alapján, 50 százalék körüli VNT támogatási szint esetén hajlandó épületenergetikai beruházásba kezdeni. Jelen pillanatban ez jelenti a VNT arány csökkentésének fogyasztói szemléletből fakadó küszöbértékét. Ez a küszöbérték azt eredményezheti, hogy a beruházás megvalósítása az adott támogatási konstrukcióban gazdasági szempontból racionális, a fogyasztók többsége képes lenne a szükséges források előteremtésére, azonban a beruházások mégsem valósulnak meg. Ennek oka, hogy a fogyasztók gyakran nem tisztán (gazdasági szempontból véve) racionális szempontok alapján döntenek, döntésük meghozatalakor számos szubjektív elem is szerepet 38

játszhat. Ebből következik, hogy a fentebb említett kutatási eredményeket fenntartásokkal kell kezelni. Ennek oka, hogy ezek a kutatások olyan időszakban készültek, amikor lakossági támogatási programok futottak, 50 százalék körüli vissza nem térítendő támogatást nyújtva a háztartásoknak. Ez a környezet erősen befolyásolhatta a megkérdezettek válaszait. Egy ilyen környezetben a lakosság „hozzászokik” az épületenergetikai beruházásokhoz köthető 50 százalék körüli állami támogatáshoz, ami egy idő után már elvárásként jelentkezik. Feltételezéseink szerint ez a fogyasztói magatartás azonban megfelelően kialakított, következetes, kombinált támogatási és szemléletformálási programokkal, valamint következetes kommunikációs lépésekkel megváltoztatható hosszú távon. A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a lakossági épületenergetikai beruházások esetében a vissza nem térítendő támogatás intenzitása, kombinált pénzügyi termékek alkalmazásával (a felújítási melység függvényében) 30-50 százalék közötti szinten kell, hogy beállításra kerüljön. A pénzügyi eszközök alkalmazása tehát a korábbi gyakorlatban alkalmazott 40-60 százalék közötti VNT intenzitás 30-50 százalék közötti szintre való csökkentését teszi lehetővé. Finanszírozási hajlandóság növelése a kockázatok csökkentése által Ahogy a 2.2 fejezetben részletesen bemutattuk, a vállalati szektorban a beruházások megvalósulásának legjelentősebb gátját az képezi, hogy a KKV szektorban jelen lévő kockázatok következtében a pénzintézetek finanszírozási hajlandósága alacsony. Számos – gazdasági szempontból rentábilis- energetikai beruházás azért nem valósul meg, mert nem jut az önrész biztosításához szükséges finanszírozáshoz. Ebből kifolyólag a vállalati szektorban a pénzügyi eszközök legnagyobb hozzáadott értéke abban rejlik, hogy a kockázatok mérséklése révén növeli a finanszírozási hajlandóságot és csökkenti a finanszírozási költségeket.

3.1.3. Egyéb hozzáadott értékek A Költségvetési Rendeletben rögzített egyik elvárás a pénzügyi eszközökkel szemben, hogy azokkal „életképes” projektek finanszírozását segítsük elő (részletesebben lásd a 3.3.1. fejezetben). A projekteknek bevételt kell termelniük, legalább a támogatást részben vagy egészben (attól függően, hogy kombinált vagy önállóan visszatérítendő támogatásról beszélünk) vissza kell fizetni. Míg a vissza nem térítendő támogatásoknál az elsődleges szempont, annak vizsgálata, hogy a projektek mennyiben járulnak hozzá a fejlesztéspolitikai célkitűzésekhez, addig a pénzügyi eszközökkel kombinált termékeknél vizsgálni kell a projekt cash-flow-ját, várható megtérülését is. Ezzel új típusú kompetenciáknak kell megjelenniük az értékelésben. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartása mellett lehetőség van a pénzügyi eszközön keresztül a piaci finanszírozók bevonására, részvételük ösztönzésére (magántőkére vonatkozó hozamelvárások elfogadása, veszteség-megosztás), akiken keresztül ez a szemlélet megjelenik.

39

Magyarországon az ESCO cégek megjelenése és gyors növekedése a Világbank által finanszírozott, 1997-ben indult, energetikai beruházások mögé kínált hitelgarancia program időszaka alatt indult el. Az ESCO cégek által kínált konstrukció egyik előnye az a szakértelem ami nem csak a beruházásban, hanem a projekt működtetésében is megjelenik. A garancia termékek vagy az ESCO cégek számára is elérhető támogatott hitelek mentén, a szakmailag felkészült szervezetek még több projekt megvalósításába vonhatók be, ezzel még több, magas minőségi elvárásoknak is eleget tevő beruházás valósul meg. További hozzáadott értékként kell figyelembe venni, hogy a magyarországi építőipar megrendelései nőnek, ezzel az ágazat gazdasági és pénzügyi mutatói javulnak. 3. Á B R A É P Í TŐ I PA R I T E R M E L ÉS V O LU M E NI ND E X E (20 00=100) 180 160 140 120 100 80 60 40 20

Építőipar összesen

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0

Lakossági építkezés

Forrás: KSH

Az építőipari beruházások már a gazdasági válságot megelőző évben mérséklődni kezdtek. Legnagyobb visszaesés a lakossági építkezéseknél figyelhető meg, ahol a 2000-es érték 20 százalékára mérséklődött az építőipar kibocsátása. Folyó áron a lakossági építkezés 2013-ban 54,8 milliárd forintot tett ki. A lakossági beruházásokra rendelkezésre álló, több mint 150 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás (kombinálva a visszatérítendő támogatásokkal) érdemben tudja javítani az ágazat helyzetét.

3.2. Konzisztenciavizsgálat A támogatott hitel vagy garancia termékek elsősorban a hazai költségvetési forrásból meghirdetett ZBR felhívásokkal, valamint az állami lakásépítési, felújítás támogatásokkal (otthonteremtési kamattámogatás, lakás-takarékpénztári befizetések kiegészítése) állnak „versenyben”. Vállalkozások esetén – bár nem tekinthető állami támogatásnak, inkább

40

monetáris eszköznek – pedig az MNB NHP konstrukciójával szükséges összehangolni a megjelenő pénzügyi terméket. 26. táblázat Vizsgált állami beavatkozások Vállalkozások

Lakosság

MNB Növekedési Hitelprogram

Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Otthonteremtési kamattámogatás Fiatalok, többgyermekesek lakáscélú hiteleinek állami kamattámogatása Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Lakás-takarékpénztári állami támogatás Társasházak és lakásszövetkezetek számára elérhető támogatások a 12/2001 Korm. rendelet alapján

A Zöld Beruházási Program az ENSZ Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve alapján létrejött kvótakereskedelem bevételeiből gazdálkodik. Jellemzően lakossági épületenergetikai és energiahatékonysági projekteket támogatnak a program keretében, 40-60 százalékos vissza nem térítendő támogatások mellett. A ZBR keretében hosszú ideje terveznek elindítani egy hitelgarancia alapot, amely versenytársa lehetne a pénzügyi eszközöknek. Célszerű lehet ezt a programot a 2014-2020-as fejlesztési időszakon belül alkalmazni, illetve a tervezett pénzügyi eszközökkel kombinálni. Ennek leghatékonyabb módja lehet a tervezett ZBR forrásokat alapok szintjén összekapcsolni a közösségi forrásokkal, ezzel a tőkeáttételi mutató is javulhat. A program egyéb elemei közül a háztartási gépek cseréjét ösztönző kiírások nem ütköznek a GINOP 8. prioritásán belül tervezett célokkal, hiszen azok kizárólag lakossági épületenergetikai beruházásokat támogatnának. Az otthonteremtési kamattámogatás (341/2001 Korm. rendelet) lakások építése vásárlása mellett lakások felújítására, korszerűsítésére is igénybe vehető (legfeljebb 15 millió forintig, de a támogatott hitel legfeljebb 10 millió forint). Kamattámogatás a futamidő első öt évében jár. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneihez (134/2009 Korm. rendelet) szintén igénybe vehető állami támogatás. A támogatás korszerűsítés esetén legfeljebb 5 millió forintig igényelhető. A jogszabályban rögzített feltételeknek megfelelők a kölcsön teljes futamidejére jogosultak kamattámogatásra (legfeljebb húsz évre). A kamat ebben az esetben sem csökkenhet 6 százalék alá. Munkáltatói támogatás is adható adómentesen, amely korszerűsítéséhez szintén igénybe vehető (15/2014 NGM-rendelet). A támogatás azonban nem haladhatja meg az öt millió forintot.

41

A lakás-takarékpénztári befizetések mellé 30 százalékos állami támogatás vehető igénybe legfeljebb tíz évig. A pénztárak jellemzően 1-3 százalék között betéti kamatot fizetnek a befizetések után és 4-6 százalék közötti kamaton folyósítanak hitelt (a hitel nem kombinálható az otthonteremtési kamattámogatással). Tíz éves maximális futamidővel és 20.000 forintos havi befizetéssel (valamint a 30 százalékos állami támogatással számolva) 7,5-8 millió forintos összeg érhető el (melyből megközelítőleg 4,5 forint a hitel). Ahogy a 2.2.1. fejezetben részletesebben is bemutattuk a legnagyobb volumenben a kamattámogatást és a lakástakarékpénztári támogatásokat veszik igénybe a lakáscélú beruházásokhoz – a több támogatás csak speciális, szűk célcsoportok számára érhető el. Az otthonteremtési kamattámogatással jelenleg 6 százaléknál nem lehet alacsonyabb a kamat (mivel az állami támogatás mértéke korszerűsítésnél alacsonyabb, így ebben a körben jellemzően 7 százalék fölött van a kamat). 27. táblázat Konzisztenciavizsgálat – lakossági termékek Támogatott termék ZBR

Lehatárolási szempontok -

-

Otthonteremtési kamattámogatás

-

Lakástakarékpénztár

-

hitelgarancia alap tervben, amennyiben elindul, össze kell hangolni a 20142020-as pénzügyi eszközökkel (pénzügyi alap szintjén források összevonása javasolt) a vissza nem térítendő támogatások jellemzően kis összegben, elsősorban háztartási gépek cseréjére érhető el a tervezett pénzügyi eszközhöz kapcsolódó hiteltermék kamata 6 százalék alatt marad, így új csoportokat ér el az otthonteremtési kamattámogatáson belül nem energetikai célú bővítések is elérhetők, míg a pénzügyi eszközzel nem az otthonteremtési kamattámogatást jellemzően lakás vásárlására vagy építésre használják a tervezett pénzügyi eszközhöz kapcsolódó hiteltermék kamata alatta marad a jelenlegi 4-6 százalék alatt a termék továbbra is elérhető nem kifejezetten energiahatékonysági beruházások finanszírozására (2013-as adatok szerint a szerződések felel lakás vásárlásához kapcsolódik, 25 százalék felújításhoz)

Az MNB a gazdasági növekedés felpörgetése érdekében indította el 2013-ban a Növekedési Hitelprogramot. A konstrukciónak két fő célja van: az egyik a devizaalapú hitelek kiváltása alacsony kamatozású forinthitellel, a másik alacsony kamatozású új hitel nyújtása a kis- és közepes vállalkozásoknak. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a rendkívül alacsony szinten (2,5%) maximalizált kamat mellett a programban résztvevő kereskedelmi bankok elsősorban a kevésbé kockázatos vállalkozásokat vagy korábbi ügyfeleiket preferálták. Ez utóbbira a hitelkiváltások kezdeti magas arányából is lehet következtetni. Míg a teljes KKV

42

hitelállomány 90 százalékra 10 millió forint alatti, addig az MNB Hitelprogramja már az első körben is a magasabb, jellemzően 50 millió forint körüli projekteket „találta meg”. 28. táblázat Konzisztenciavizsgálat - vállalkozások Lehatárolási szempontok NHP

- az NHP stabilabb, kevésbé kockázatos projekteket finanszíroztak - az NHP-ban mezőgazdasági vállalkozások teszik ki az ügyfelek 30 százalékát - a pénzügyi eszközök közvetítőrendszerében kevésbé kockázatkerülő közvetítők is megjelennek, nem csak kereskedelmi bankok - az NHP hitelkiváltásra is használható, míg a pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályok tiltják a hitelkiváltást.

3.3. Állami támogatásokra vonatkozó szabályok Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat a támogatási rendszer minden szintjén szükséges vizsgálni, vagyis meg kell nézni, hogy az alapok alapja, a pénzügyi közvetítők és a kedvezményezettek szintjén jelentkező támogatások összeegyeztethetőek-e az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke tartalmazza a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokat.24 A 107. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételeknek (állami forrás, szelektivitás, előny a kedvezményezett vállalkozásnál, tagállamok közti kereskedelem érintettsége, valamint a verseny torzulása vagy ennek veszélye) egyszerre kell teljesülniük ahhoz, hogy az uniós állami támogatási szabályokat alkalmazni kelljen, egyéb esetben a támogatás nem minősül állami támogatásnak. A belső piaccal összeegyeztethető tagállami intézkedések az alábbi csoportokba sorolhatók: -

állami támogatásnak nem minősülő, így külön vizsgálat tárgyát nem képező intézkedések; belső piaccal összeegyeztethető, de bejelentési kötelezettséggel járó intézkedések; bejelentési kötelezettség alá nem eső, belső piaccal összeegyeztethető állami támogatások (de minimis és általános csoportmentességi rendelet).

Azok az intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak, amelyekre az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott feltételek valamelyike nem teljesül (nem állami forrásból származik, vagy nem mutatható ki előny a kedvezményezett vállalkozásnál, nem érinti a tagállamok közti kereskedelme és nem áll fenn a verseny torzulásának veszélye). Tipikusan

24

A EKSZ módosítás előtti változatában 87. és 88. cikk.

43

nem tekinthetők állami támogatásnak a közszolgáltatásokra fordított állami források25 illetve azoknak a kedvezményezetteknek nyújtott támogatások, amelyek nem minősülnek vállalkozásnak (tehát a lakosságnak). A vállalkozás fogalma azonban nem szűkíthető a gazdálkodási formára, bármelyik piaci szereplő – jogi formától függetlenül – minősülhet vállalkozásnak a tevékenysége alapján. A Bizottság ugyanakkor a lakosság támogatását csak valamilyen közvetítő közbeiktatásával tartja elszámolhatónak26, ami azt jelenti, hogy a közvetítő szintjén már vizsgálni kell az állami támogatásra vonatkozó szabályokat (amennyiben nem állami vagy önkormányzati tulajdonú a közvetítő, hiszen a nekik nyújtott támogatás ugyancsak nem minősül állami támogatásnak). Az állami támogatásokra vonatkozó, belső piaccal összeegyeztethető kategóriák részletes szabályait az általános csoportmentességi rendelet tartalmazza. A bejelentési kötelezettség alá eső különböző pénzügyi eszközök „összeegyeztethetőségeinek” elveit külön iránymutatások szabályozzák. Ebből a szempontból a Kockázati tőke iránymutatás (elfogadott) és a Kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásról szóló közlemény iránymutató. A de minimis szabályok alapján nyújtott támogatások szintén nem tartoznak a bejelentési kötelezettség szabálya alá. A vállalkozásoknak minősülő kedvezményezetteknek (ebből a szempontból vállalkozás lehet a lakását irodának kiadó magánszemély is) a következő szabályok szerint adható állami támogatás: -

ha megfelelnek a de minimis szabályoknak27; vagy ha az általános csoportmentességi rendelet28 alapján beférnek valamilyen meghatározott jogcím alá (Környezetvédelmi támogatások szakasz, ezen belül is most elsősorban az energiahatékonysági beruházásokhoz, megújulókhoz és épületenergetikai beruházásokra adott támogatási jogcímek).

A vissza nem térítendő támogatásokra Környezetvédelmi támogatások jogcím alatt igényelhető maximális támogatás intenzitásokat és a részletszabályokat az Iránymutatás a

25

Ehhez azonban négy feltételnek kell teljesülnie (a kedvezményezett vállalkozást szerződésben vagy jogszabályban kell feljogosítani a szolgáltatás elvégzésére; a kompenzáció alapját képező paramétereket előre, objektíven és átlátható módon kell rögzíteni; nem lehet túlkompenzálni, azaz a kompenzáció mértéke nem haladhatja meg azt a mértéket, amely – figyelembe véve a vonatkozó bevételeket és a szolgáltatás teljesítéséért járó ésszerű profitot is – részben vagy egészben szükséges a költségek fedezéséhez; ha a szolgáltatást végző vállalkozást nem közbeszerzéssel választják ki, akkor a kompenzáció mértékét azon költségek elemzése alapján kell megállapítani, amelyek egy tipikus, hatékonyan vezetett vállalkozásnál felmerülhettek volna). 26 1303/2013/EU rendelet 2. cikk Fogalom-meghatározásban a kedvezményezett (10. pont) meghatározására hivatkozva, amely szerint kedvezményezett csak közjogi vagy magánjogi szervezet lehet. 27 A Bizottság 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély támogatásokra való alkalmazásáról 28 A Bizottság 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összegyeztethetővé nyilvánításáról

44

2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi támogatásokról című dokumentum29 tartalmazza.

és

energetikai

állami

Visszatérítendő támogatások esetén a támogatás folyósításának különböző szintjein kell vizsgálni az állami támogatásra vonatkozó szabályokat (pénzügyi alap létrehozása magán- és közösségi tőkéből, pénzügyi közvetítőknek adott támogatás, végső kedvezményezettek nyújtott támogatás). Kockázati tőkebefektetésre és garanciára, kezességre vonatkozó szabályokat külön irányelvek30 tartalmazzák (Kezességvállalásról szóló közlemény). A pénzügyi eszközök támogatástartalmának meghatározásához figyelembe veendő kamatokat pedig a Referencia kamatra vonatkozó iránymutatás31 írja elő. A Bizottság – egyszerűsítve a konstrukciók bizottsági elfogadtatását – ún. „off-the-shelf” konstrukciókat dolgozott ki, melyek előre kidolgozott „csomagban” tartalmazzák a legnépszerűbb eszközök paramétereit. A 2014-2020-as időszakban a KKV-k hitelezésére, KKVknak nyújtott garanciára, KKV-k számára elérhető tőkebefektetésekre, fenntartható városi fejlődéshez kapcsolódó projektek támogatására és az energiahatékonysághoz, megújulók használatát (Renovation Loan) ösztönző pénzügyi eszközökre dolgozott ki részletes útmutatást. Az erre vonatkozó szabályozás 2014. szeptember 11-én jelent meg (No 964/201432). Amennyiben a tagállam elfogadja a szabályozásban lefektetett feltételeket, nem kell külön bizottsági egyeztetéseket folytatni arról, hogy a konstrukció megfelel-e az állami támogatásokra vonatkozó fent részletezett szabályoknak. A pénzügyi eszköz bevezetésének felgyorsítását jelentheti egy off-the-shelf konstrukció alkalmazása, melynek feltételeit ezért célszerű megvizsgálni. A következőkben először részletesebben is bemutatjuk a pénzügyi eszközökre vonatkozó általános elvárásokat, a csoportmentességi rendelet, a de minimis rendelet vonatkozó fejezeteit, a kezességvállalás és referencia kamat meghatározását leíró szabályozást, a pénzügyi eszközökre vonatkozó speciális szabályokat valamint az ún. off-the-shelf konstrukció paramétereit.

29

A Bizottság közleménye Iránymutatás a 2014-2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról 2014/C 200/1 30 A Bizottság Közleménye Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan 2014/C 19/0 A Bizottság közelménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról 31 A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról 2008/C 14/02 32 http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32014R0964&from=HU

45

3.3.1. Pénzügyi eszközökkel szemben támasztott elvi elvárások A Költségvetési Rendelet 139. és 140. cikke határozza meg a pénzügyi eszközök alkalmazásával szemben támasztott általános elveket. A pénzügyi eszközöknek minimálisan az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: 

olyan projektekkel kapcsolatos piaci hiányosságokat vagy optimálistól eltérő befektetési helyzeteket kezelnek, amelyek pénzügyileg életképesnek bizonyultak, de a piacról nem jutnak elegendő forráshoz



addicionalitás: a pénzügyi eszközöknek nem lehet célja a tagállami pénzügyi eszközök, a magánfinanszírozás vagy más uniós pénzügyi intézkedés helyettesítése;



nem torzíthatják a belső piaci versenyt, és összhangban állnak az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal;



tőkeáttételi hatás: a pénzügyi eszközhöz nyújtott uniós hozzájárulásnak olyan globális befektetés mozgósítását kell céloznia, amely az előre meghatározott mutatóknak megfelelően meghaladja az uniós hozzájárulás mértékét



az érdekek összehangolása: a pénzügyi eszközök végrehajtása során a Bizottság biztosítja, hogy a pénzügyi eszközre vonatkozóan meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítása közös érdek legyen, amit például közös beruházások, kockázat-megosztási követelmények vagy pénzügyi ösztönzők révén is előmozdíthat, megakadályozva ugyanakkor, hogy összeférhetetlenség alakuljon ki a megbízott szervezet egyéb tevékenységeivel;



a pénzügyi eszközöket előzetes értékelés alapján kell meghatározni, ideértve a kiegészítő források lehetséges újrafelhasználásának értékelését.

A vissza nem térítendő támogatások visszatérítendő támogatásokkal történő kombinálása a 1303/2013/EU (CPR) rendelet alapján lehetséges. A CPR 39. cikk (9) bekezdése szerint „vissza nem térítendő támogatások és pénzügyi eszközök ötvözésével nyújtott támogatás – amelyre alkalmazandók az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok – ugyanazon kiadási tételekre is vonatkozhat, feltéve hogy az összes támogatási formából együttesen nyújtott támogatás összege nem haladja meg az adott kiadási tétel teljes összegét. A vissza nem térítendő támogatások nem használhatók fel a pénzügyi eszközökből kapott támogatás visszatérítésére. A pénzügyi eszközök nem használhatók fel a vissza nem térítendő támogatások előfinanszírozására.”

3.3.2. Csoportmentességi rendelet alapján adható támogatások Az Általános csoportmentességi rendelet határozza meg azokat a jogcímeket, amelyek alapján nyújtott támogatások összeegyeztethetőnek minősülnek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal. A vizsgált részpiacon (KKV-k energiahatékonysági és megújulós beruházásainak, valamint távhő fejlesztések támogatása) az Általános csoportmentességi rendelet alábbi jogcímeit tartjuk relevánsnak: 46

-

környezetvédelmi támogatások (kifejezetten energiahatékonysági és megújulós beruházások támogatása). regionális beruházási támogatások (KKV-knak nyújtott általános célú beruházások),

Először áttekintjük a csoportmentességi rendelet általános szabályait, majd részletesen is megvizsgáljuk az egyes jogcímekre vonatkozó előírásokat. Bejelentési kötelezettségre vonatkozó általános elvárások Az Általános csoportmentességi rendelet részletesen szabályozza a bejelentési határértékeket. A bejelentési kötelezettséget a különböző támogatás fajtáknál külön részletezi a rendelet. Az általános részben szereplő megállapítások szerint ugyanakkor KKVknak nyújtott beruházási támogatás vállalkozásonként és beruházási projektenként nem haladhatja meg a 7,5 millió eurót illetve a megújuló villamosenergia-termelésre irányuló működési támogatás nem adható ott, ahol a termelési kapacitás létesítményenként meghaladja a 125 MW-ot. Tekintettel a belső energiapiacon megnyilvánuló esetleges nagymértékű versenytorzító hatásra, a nem megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termeléshez és az energetikai infrastruktúrákhoz nyújtott állami támogatás ugyanakkor nem mentesíthető a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. A KKV-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatásokat a rendelet 20. cikke szabályozza. A kockázatfinanszírozási támogatás formái a következők lehetnek: tőkejuttatás, kölcsön vagy kezességvállalás. Csak olyan vállalkozások támogathatók ilyen eszközzel, amelyek nincsenek jegyezve a tőzsdén, semmilyen piacon nem működtek még vagy kevesebb, mint hét éve működnek vagy olyan kockázatfinanszírozási célú befektetést igényelnek, amely meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevételük 50 %-át. Bizonyos korlátok között ugyanakkor a kiegészítő befektetések is elfogadhatók, illetve a fenti feltételeket nem teljesítő KKV-knak nyújtott támogatások egy része is megfelelhet a rendeletnek, azaz nem tartozik bejelentési kötelezettség alá. A kockázatfinanszírozási támogatás vállalkozásonként nem haladhatja meg a 15 millió EUR-t. A csoportmentességi rendelet nem zárja ki a különböző támogatások halmozásának lehetőségét. Ebben az esetben viszont ügyelni kell arra, hogy a két különböző elszámolható költséghez kapcsolódjon a támogatás vagy az egybeszámított támogatás ne haladja meg a rendeletben előírt maximális támogatási intenzitást. Az általános csoportmentességi rendelet "20., 21. és 22. cikke értelmében mentesített, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatási intézkedéssel halmozható." Ezen mentesített támogatások a felsorolt cikkek szerint: kockázatfinanszírozási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás és KKV-kra szakosodott alternatív kereskedelmi platformoknak adott támogatás. 47

Környezetvédelmi támogatások A tanulmányban vizsgált részpiacokon végrehajtott beruházásokra Környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó, Általános csoportmentességi rendelet 7. szakaszában részletezett szabályok az irányadóak. A releváns támogatási formákra vonatkozó legfontosabb szabályokat a következő táblázat foglalja össze. 29. táblázat Támogatási jogcímek Támogatás

Kiemelt szabályok

Energiatakarékossági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás;

Már elfogadott uniós szabványoknak való megfelelésre nem irányulhat A magasabb energiatakarékossági szint megszerzése az elszámolható költség Támogatás intenzitás max 20% (+KKV kedvezmény)

Energiahatékonysági projektekhez nyújtott támogatás;

Már elfogadott uniós szabványnak való megfelelésre nem irányulhat Kölcsön formájában nyújtható, pénzügyi közvetítőn vagy alapon keresztül Kölcsön névérték maximuma: 10 millió EUR Legalább 30% magánbefektetői forrás (projekt szinten is bevonható) Pénzügyi közvetítőre, alapra vonatkozó feltételek (nyílt eljárással kiválasztott, veszteségmegosztás szabályai, magánbefektetők részvétele az irányító testületben, kereskedelmi alapon kell irányítani)

Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházási támogatás;

Kizárólag újonnan létrehozott kapacitásokra Támogatási intenzitás legfeljebb 45% (+KKV kedvezmény) Más vállalkozás hulladékának kezelése e cikk alapján nem mentesül

Megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás;

Bioüzemanyagok a COM(2012) 595 bizottsági javaslatban szereplő gabonaféléken kívül Az elszámolható költség a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez szükséges költség Támogatás intenzitás 45% (+KKV kedvezmény)

Megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás

Tagállamok előírhatják, hogy egy-egy megújuló energiaforrásra jutó allokáció nem haladhatja meg a költségvetés 80%-át A támogatás átvételi felár formájában nyújtható

Kisméretű létesítmények megújulóenergiatermelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás

Csak 1 MW alatti kapacitással rendelkező létesítménynek nyújtható (szélenergiánál 3 energiatermelő egységnél 5 MW) COM(2012) 595 bizottsági javaslatban szereplő gabonafélékre nem nyújtható támogatás

Energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás

Egy vagy több energiatermelő egység hatékony távfűtési és távhűtési rendszerként való működése céljából történő megépítése A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 45%-ot (+KKV kedvezmény) Vállalkozásonként és beruházási projektenként maximum 20 millió EUR

A környezetvédelmi és energetikai támogatásokra vonatkozó iránymutatás I. sz. melléklete foglalja össze az alkalmazható támogatás intenzitásokat.

48

30. táblázat Támogatási intenzitások Kisvállalkozások

Közepes vállalkozások

Nagyvállalkozások

A vállalkozások számára az uniós környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás

60% (70%ökoinnováció, 100%versenytárgyalás)

50% (60%ökoinnováció,100%versenytárgyalás)

40% (50%ökoinnováció, 100%versenytárgyalás)

A jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás

20% (3 több)

15% (3 évnél több)

10% (3 évnél több)

10 % (1-3 év)

5 % (1-3 év)

Energiahatékonysági projektekhez nyújtott támogatás

50 % (100%versenytárgyalás)



Megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás

65% (100%versenytárgyalás)



Energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás




Környezeti támogatás

70%

60%

50%

tanulmányokhoz

nyújtott

évnél

15 % (1-3 év)

A fenti intenzitások 5 százalékponttal emelkedhetnek a 107(3)(c) alatt részletezett valamint 15 százalékponttal a 107(3)(a) cikk alatt részletezett régiókban. Új fogalom a támogatás intenzitás számításánál a „bidding process”, versenytárgyalás. Ezen eljárásrend szerint a támogatás intenzitás akár a száz százalékot is elérheti bizonyos típusú (a fenti táblázatban részletezett) beruházásoknál. Ebben az esetben a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők a támogatás intenzitásra tesznek ajánlatot. Amennyiben nincs olyan szereplő, aki száz százalékos támogatás intenzitás alatt vállalná el a projektet, úgy adható száz százalékos támogatás intenzitás Az új időszakban változnak az elszámolható költség számítására vonatkozó szabályok. Környezetvédelmi beruházások esetén az elszámolható költség számításánál, a környezetvédelmi és energetikai támogatásokra vonatkozó iránymutatás (71) - (75) bekezdéseiben részletezettek szerint figyelembe kell venni egy referencia beruházás (counterfactual, „tényellentétes”) költségeit. Támogatással az így számított költség-hányadot lehet fedezni. A költségek számítására vonatkozó részletes útmutató illetve további egyeztetés várható a Bizottsággal.

49

Regionális beruházások Az Európai Bizottság márciusban hagyta jóvá az új magyar regionális támogatási térképet. Az intenzitásokat a régiók fejlettségi szintje alapján határozzák meg. Regionális támogatásra azok a régiók jogosultak, ahol az egy főre eső GDP nem haladja meg az uniós átlag 75 százalékot. A regionális támogatási térkép bemutatja, hogy melyek azok a régiók, ahol az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok alapján a magyar hatóságok regionális beruházási támogatást nyújthatnak. A 2014-2020 közötti időszakban a közép-magyarországi régióban a támogatás intenzitás nulla százalék lesz, kivéve Pest megye 82 települése, ahol 35 százalékos lehet a maximális támogatás intenzitás. Ez utóbbi kivételre azért van lehetőség, mert a szabályozás lehetőség ad – bizonyos társadalmi mutatók és népességi adatok figyelembe vétele mellett – a régión belüli belső egyenlőtlenségek enyhítésére. Mivel Budapest fejlettségi szintje jelentősen eltér Pest megye egyéb térségeinek fejlettségétől, lehetőség van a régión belüli eltérő támogatás intenzitások alkalmazására. Míg Pest megye az országos átlag 79 százalékát éri egy főre vetített GDP alapján, ez a mutató Budapestnél 248 százalék. Az észak-magyarországi, észak-alföldi, dél-alföldi és dél-dunántúli régiókban 50 százalékos, a közép-dunántúli régióban 35 százalékos, a nyugat-dunántúli régióban pedig 25 százalékos beruházási támogatás adható. A fenti támogatási mértékek kisvállalkozások esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében pedig 10 százalékponttal növelhetők. A térkép 2014. július 1. és 2020. december 31. között lesz hatályban. A minimálisan elvárt saját forrás mértéke 2014-2020-as időszakban nem változik. A csoportmentességi rendelet szerint a regionális beruházási támogatásnál: „A támogatás kedvezményezettjének az elszámolható költségek legalább 25 %-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy külső finanszírozás igénybevételével, minden állami támogatástól mentes formában.”(14. cikk (13)) A szabály azonban nem vonatkozik a Környezetvédelmi támogatásokra.

50

31. táblázat Összefoglaló táblázat a különböző jogcímek közti választás legfontosabb szempontjairól Jogcím

Döntést meghatározó szempontok

Regionális beruházás

- kevéssé kötött felhasználási cél - elvárt saját tőke legalább 25% - elérhető maximális támogatás intenzitás a konvergencia régiókban 50 (+20% mikrovállalkozásoknak), Pest megye nagy részén 35 (+20%), Budapesten 0 (+20%)

Megújuló vonatkozó támogatás

energiára beruházási

Épületenergiahatékonysági beruházás

- kisvállalkozásnak legfeljebb 70% a konvergencia régióban - az elszámolható költség szintjét a „beruházási többlet” alapján kell számolni, nem a teljes költségre lehet vetíteni a támogatás intenzitást – a módszertan még kiforratlan - kizárólag épület-energetikára használható és kizárólag pénzügyi közvetítőn keresztül - legalább 30% magántőke (közvetítő és kedvezményezett szintjén együttesen) - kölcsön névértéke legfeljebb 10 millió euró

3.3.3. De minimis szabályok Az Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló közlemény szerint „különösen az épületek energiahatékony felújításához nyújtott állami támogatások értékelésekor a tagállamok által a felújítási munkák finanszírozására létrehozott pénzügyi eszköz az állami támogatás nyújtása tekintetében megfelelő eszköznek tekinthető” (147. bekezdés), azaz a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek alapján nyújtott támogatás az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal összeegyeztethető. Nem lakóépületek számára tehát szintén kialakíthatóak azok a konstrukciók, melyek elfogadhatók a Bizottság számára. Ebben az esetben a de minimis szabályoknak és az általános csoportmentességi rendeletnek kell megfelelni. A csoportmentességi szabályokat az előző fejezetben bemutattuk, itt a de minimis rendelet előírásait foglaljuk össze. Pénzügyi eszközök nyújtásánál a de minimis szabályokat az alábbi feltételek mellett lehet alkalmazni, azaz az alábbi konstrukciókkal meghirdetett termék minősülnek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összeegyeztethetőnek: -

a jogszabályban meghatározott módon számított bruttó támogatási egyenérték (támogatástartalom) nem haladhatja meg a 200 ezer eurót; hiteltermék esetén ez jellemzően 1 millió eurót jelent öt éves futamidő mellett vagy 500 ezer eurót 10 éves futamidő mellett; 51

-

garancia terméknél a hitel legfeljebb 80 százalékának megfelelő összegben nyújtható; garancia terméknél 8 százalékos lemorzsolódással kell számolni (tartalékképzés).

3.3.4. Off-the-shelf konstrukció A pénzügyi eszközök használhatóságának megkönnyítése érdekében a Bizottság ún. off-theshelf (polcról levehető), gyorsan bevezethető termékeket dolgozott ki. Ezek mindegyike (kkvk hitelezése, garancia termék, lakossági hitelezés) releváns lehet a 4-es tematikus célhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök alkalmazása során. A Bizottság 964/2014-es végrehajtási rendelete a következő pénzügyi eszközökre vonatkozó általános feltételeket állapítja meg: -

portfoliókockázat-megosztási hiteleszköz (kockázatmegosztási hitel); maximált portfoliógarancia; épületfelújítási hitel.

A három konstrukció legfontosabb paramétereit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.

52

32. táblázat Off-the-shelf konstrukciók Kockázatmegosztási hitel

Portfoliógarancia

Épületfelújítási hitel

Pénzügyi eszköz felhasználásának célja

KKV-k finanszírozásának támogatása, tárgyi eszközök és immaterális javakra irányuló beruházások, fejlesztések, bővítések

KKV-k finanszírozásának támogatása

Lakóépületek felújítása, meglévő hitelek nem refinanszírozhatóak

Jogosultak, kedvezményezettek

korlátozott ágazatokhoz nem tartozó KKV-k (a lejárt vagy nemteljesítő hitellel rendelkező vállalkozások kizárva)

Ingatlantulajdonosok, természetes vagy jogi személyek, vagy tulajdonosok nevében eljáró ingatlankezelők

Elvárt magántőke

25% a pénzügyi közvetítő szintjén

Alap és pénzügyi közvetítő szintjén nincs

15% a pénzügyi közvetítő szintjén

Állami támogatás

de minimis jogcím alapján, bruttó támogatási egyenérték meghatározásával

de minimis jogcím alapján, bruttó támogatási egyenérték meghatározásával

Vállalkozás esetén de minimis, nem vállalkozásnál nem minősül állami támogatásnak

Pénzügyi közvetítő

a magántőke és közösségi hozzájárulás arányosan viselik a kockázatokat és részesednek a haszonból; túlzott mérték díjazás elkerülése; a pénzügyi előnyt átruházzák a végső kedvezményezettre;

Vissza nem térítendővel való kombináció lehetősége

a vissza nem térítendő támogatás aránya azonban nem haladhatja meg a pénzügyi eszköz keretének 5 százalékát

Termék paraméterei

ajánlott futamidő 4 év (2023. dec. 31-ig legkésőbb folyósítani kell, legrövidebb 12 hónap, leghosszabb 120 hónap lehet), hitel összege 1 millió EUR (tényleges korlát a de minimis szerinti támogatás),

a garancia maximális mértéke 80%, a hitelt nyújtó pénzügyi intézményeknek garanciadíjat nem számítanak fel garantált hitel legfeljebb 1,5 millió EUR (tényleges korlát a de minimis szerinti támogatás)

legfeljebb 20 év futamidő, hitelek maximális összege 75 ezer euró, magánhozzájárulás utáni kamatot piaci alapon kell meghatározni (a legalább 15%-os részre)

magánhozzájárulás utáni kamatot piaci alapon kell meghatározni (a legalább 15%-os részre)

53

Az irányításra vonatkozó általános elvárásokat a 4. cikk fogalmazza meg: -

-

biztosítani kell az irányító hatóság vagy alapok alapjának képviseletét a pénzügyi eszköz felügyelőbizottságában vagy hasonló irányító szervében; alapok alapja esetén az irányító hatóság az alapok alapja szintjén kizárólag felügyeleti jogkört gyakorol, az egyedi döntésekbe való beavatkozás nélkül; olyan irányítási struktúra, amely lehetővé teszi az átlátható és a releváns piaci gyakorlatnak megfelelő döntéshozatalt a hitelek és kockázatok diverzifikációjával kapcsolatban; az alapok alapja és a pénzügyi közvetítő olyan irányítási struktúrával rendelkezik, amely biztosítja az alapok alapja kezelőjének vagy a pénzügyi közvetítőnek a pártatlanságát és függetlenségét.

Amennyiben a tervezett pénzügyi termékek illeszkednek, illetve kisebb átalakítással illeszthetők a fenti paraméterekhez, úgy azok könnyen bevezethetők és az állami támogatásra vonatkozó feltételek külön vizsgálata nélkül meghirdethetők (természetesen ex ante vizsgálatra ebben az esetben is szükség van).

3.3.5. Tőkebefektetésekre vonatkozó szabályok A befektetés tárgyát képező vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem minősül állami támogatásnak, ha az állam a megcélzott vállalkozásokban hitelek vagy kezességvállalások formájában, kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében hajt végre befektetést, és teljesülnek a referencia-kamatlábról szóló közleményben, illetve a kezességvállalásról szóló közleményben meghatározott feltételek. A tőkebefektetési eszközök alkalmazása a piaci elégtelenségre vonatkozó megállapítások alapján az időszak elején nem tűnik indokoltnak, a fejlesztési időszak későbbi szakaszában azonban szükség lehet valamilyen energetikai célú tőkealap létrehozására. A vonatkozó szabályokat ezért csak röviden áttekintjük. A kockázatfinanszírozási eszközök alkalmazása ESCO típusú megoldásoknál lehetséges. Az „Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan” című bizottsági közlemény 2014. január 22-én jelent meg a Bizottsági hivatalos lapjában33. Az Iránymutatás alapján a befektetőkre vonatkozó minimális elvárások: -

állami és magánbefektető számára azonos feltételek (hasznok és kockázatok egyenlők); állami és magánbefektető befektetésének egyidejűsége: ugyanazon ügylet során társbefektetőként fektetnek be; „gazdaságilag jelentős” magánbefektetés (legalább 30%).

33

Risk Finance Guidelines adopted on 15.01.2014 - OJ C19, 22.01.2014, p. 4-34 (magyarul: http://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2014.019.01.0004.01.HUN)

54

3.3.6. Pénzügyi eszközök szintjén megjelenő támogatások A Bizottság teljesítményalapú díjakat, a rendkívüli kiadások visszatérítését, valamint – amennyiben a megbízott szervezet a pénzügyi eszköz pénztárát kezeli – pénztárkezelési díj fizetése révén díjat fizet a pénzügyi közvetítőknek – a Költségvetési Rendelet egyes szabályainak alkalmazását részletező 1268/2012/EU rendelet 218. cikke szerint. A pénzügyi közvetítő szintjén megjelenő díjakat és költségeket a program-hozzájárulásból kell fedezni. A 1303/2013/EU rendelet 44. cikke tartalmazza, hogy az ESB alapokból nyújtott támogatásból eredő forrásokat mire lehet újból felhasználni az elszámolhatósági időszak végéig: 

további beruházások ugyanazon vagy más pénzügyi eszközök révén egy prioritás keretében megállapított egyedi célkitűzéseknek megfelelően



adott esetben elsőbbségi javadalmazás fizetése a magánbefektetők vagy a piacgazdasági elven működő azon közszférához tartozó befektetők számára, akik az ESB-alapokból a pénzügyi eszköz részére nyújtott támogatáshoz kiegészítő forrásokat biztosítanak, vagy a végső kedvezményezett szintjén társberuházóként lépnek fel;



adott esetben a pénzügyi eszköz felmerült irányítási költségeinek visszatérítése és az irányítási díjak kifizetése.

A forrásokat a végső kedvezményezettek támogatása mellett a pénzügyi közvetítők finanszírozására is lehet fordítani. Mégpedig két módon: -

elsőbbségi javadalmazás abban az esetben, ha van magántőke az alapban; irányítási díjak és költségek.

Az alapok alapja és a pénzügyi közvetítők által elszámolható irányítási költségek és díjak a fejlesztési az elszámolhatósági időszakon belül csökkenő mértékűek, szintjüket pedig a jogszabály pénzügyi közvetítők típusa szerint maximalizálja. A határértékeket a következő táblázatban foglaltuk össze.

55

33. táblázat Alapok alapja és a pénzügyi közvetítők díjazása Az elszámolhatósági időszakban használható maximum (programhozzájárulás százalékában, évente)

Elszámolható díjak időzítése Alapdíjazás

Teljesítményalapú díjazás (évente)

Alapok alapja

7%

Első 12 hónapban 3%, következő 12 hónapban 1%, ezt követően évente 0,5%

Tőkerészesedést nyújtó közvetítő

20%

Első 24 hónapban 2,5% évente, ezt követően évente 1%

2,5%

Kölcsönt közvetítő

nyújtó

8%

Évente 0,5%

1%

Garanciát közvetítő

nyújtó

10%

1,5%

Mikrohitelt közvetítő

nyújtó

10 %

1,5%

6%

0,5%

Vissza nem térítendő támogatást, kamattámogatást, garanciadíj-támogatást nyújtó pénzügyi közvetítő

A jogszabályban rögzített irányítási költségek és díjak akkor haladhatók meg, ha a pénzügyi közvetítő(ke)t „versenypályázaton választották ki, és a versenypályázat igazolta a magasabb irányítási költségek és díjak szükségességét”.

56

IV. Bevonható költségvetési és magánforrás 4.1. Tőkebevonásra vonatkozó elvárások A Költségvetési Rendelet 139. és 140. cikke alapján a pénzügyi eszközöktől elvárt az addicionalitás elve, azaz a közösségi forrásoknak nem kiváltania kell a magánforrásokat, hanem olyan piaci forrásokat kell megmozgatni a fejlesztéspolitikai célok érdekében, amelyek eddig az adott részpiacon nem jelentek meg. A piaci vagy további költségvetési források bevonhatók az alapok alapja, a pénzügyi közvetítők és a kedvezményezettek szintjén is. Az Általános csoportmentességi rendelet néhány jogcímnél minimális elvárásokat is megfogalmaz: 

Regionális beruházási jogcímen nyújtott támogatás (14. cikk) esetén 25 százalékos, mindenféle állami támogatás nélküli önerőre van szükség. („A támogatás kedvezményezettjének az elszámolható költségek legalább 25 %-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy külső finanszírozás igénybevételével, minden állami támogatástól mentes formában.”)



Az épület-energiahatékonysági projektekre irányuló beruházási támogatási jogcím (39. cikk) alapján a kötelezően elvárt 30 százalékos magántőke az alap és a projekt szintjén is megjelenhet („Az energiahatékonysági támogatásnak további, az energiahatékonysági projekt számára nyújtott teljes finanszírozás legalább 30 %-át elérő magánbefektetői forrásokat kell bevonnia. Amennyiben a támogatást energiahatékonysági alap nyújtja, a magánberuházás bevonására sor kerülhet az energiahatékonysági alap és/vagy az energiahatékonysági projekt szintjén is oly módon, hogy az energiahatékonysági projektnek nyújtott összesített teljes finanszírozás legalább 30 %-ot tegyen ki.”)



A KKV-knak nyújtott kockázatfinanszírozás esetén a pénzügyi közvetítők vagy a támogatható vállalkozások szintjén az elvárt minimális határérték 10% (azok a vállalkozások, amelyek „a piacon még nem hajtották végre első kereskedelmi értékesítésüket”), 40% (7 évnél nem régebben működnek) vagy) illetve 60% (a befektetés meghaladja az előző 5 év átlagos árbevételének 50 százalékát és 7 évnél idősebb vállalkozások).



A KKV-knak nyújtott kockázatfinanszírozási támogatás (21. cikk) alapján a kiváltási tőkéhez legalább 50 százalékos magán hozzájárulásnak kell kapcsolódnia („Támogatható vállalkozásba történő tőkebefektetés és kvázi sajáttőke-befektetés esetében a kockázatfinanszírozási célú intézkedés keretében kiváltási tőkéhez csak abban az esetben biztosítható támogatás, ha a kiváltási tőkéhez kapcsolódóan a támogatható kkv-ba történő befektetések valamennyi fordulójában legalább 50 %-nak megfelelő új tőkét is bevonnak.”) 57

Iránymutatásul szolgálhatnak még az ún. off-the-shelf konstrukciók, melyek előre meghatározott paraméterek mentén teszik elérhetővé a pénzügyi eszközöket három területen (KKV hitelezés, portfoliógarancia, lakások energiahatékonysági korszerűsítése34). Míg az energiahatékonysági alapnál 15 százalékot, addig a KKV hitelalapban legalább 25 százalékot vár el a vonatkozó szabályozás, garancia termékek közvetítésében nincs ilyen korlát. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a termékek az összes tagállam számára azonos feltételek mellett érhetőek el, így a paramétereket is vélhetően inkább valamilyen közösségi „átlag” alapján határozták meg. Összefoglalóan az alábbi paramétereknek megfelelő konstrukciók nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. 34. táblázat Elvárt magántőkére összefoglaló információk Elvárt magántőke Épület-energiahatékonysági beruházások (30%: kedvezményezett és közvetítő szintjén együttesen) Lakások épületenergetikai felújítására létrehozott hitelalap (közvetítő szintjén legalább 15%, off-the-shelf) Vállalkozások projektjeinek támogatása (termelési folyamatok energiahatékonyságának javítása, megújuló beruházások, kivéve épület-energiahatékonyság): -

regionális beruházási jogcím esetén, vállalkozás szintjén legalább 25% önerő; kockázatfinanszírozás (pénzügyi közvetítőn keresztül): 10-40-60% a vállalkozás típusa szerint (mivel nem kezdő vállalkozások a célcsoport, ezért inkább 40-60%)

Azok a tervezett konstrukciók, amelyek nem felelnek meg a csoportmentességi alapján meghatározott feltételeknek, bejelentési kötelezettség alá esnek. A kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében megfogalmazott iránymutatás35 80-81. pontja határozza meg azokat a feltételeket, amelyek mentén a csoportmentességiben meghatározott minimális magántőke-hozzájárulásra vonatkozó elvárástól a Bizottság – az egyeztetéseket követően – eltérhet: -

a KKV-k finanszírozási piaca elmaradottabb más tagállamokénál (nincsenek „stabilan jelen” kockázatitőke-befektetők, üzleti angyalok), ha kifejezetten az első kereskedelmi értékesítés előtti vagy az igazoló vizsgálati szakaszban lévő KKV-kat céloznak meg az intézkedések (azaz induló vállalkozások esetén alkalmazható ez a szabály, csoportmentességi alapján 10 százalékra mérsékelhető a magántőke aránya).

34

Ezekről részletesebben lásd a 3.3.3. fejezetet. A Bizottság Közleménye Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan 2014/C 19/04 35

58

4.2. Hozzájárulások a pénzügyi közvetítők szintjén A következőkben megvizsgáljuk, hogy a különböző közvetítői szinteken milyen típusú magánés költségvetési- hozzájárulások jelenhetnek meg. A GINOP 8. prioritásában a társfinanszírozás, azaz az uniós hozzájárulás mértéke 95 százalékos, melyet 5 százaléknyi nemzeti önrész egészít ki. Az indikatív forrástábla alapján ez az 5 százalék teljes egészében magánfinanszírozásból áll, azaz nemzeti közfinanszírozás nem jelenik meg a programban. Alapok alapja szinten a piaci befektetés nehezen mozgatható, hiszen a befektetett tőke itt még nagyon „messze van” a konkrét projekttől, azaz nem csak a termék (hitel, garancia, tőke) nem látható a magánberuházó számára, hanem a befektetésével megcélzott piac is nagyon heterogén (energiahatékonyság, KFI, IKT stb.). További költségvetési hozzájárulásra vonatkozó szándékkal a tanulmány készítése során nem találkoztunk. A pénzügyi közvetítők szintjén a Jeremie-s tapasztalatok és a lefolytatott szakértői interjúk alapján lehet következtetni a bevonható magántőke nagyságára. A hiteltermékek esetén36 a refinanszírozási arány eleinte 80 százalékos volt a pénzügyi vállalkozások és Helyi Vállalkozói Központok (HVK) körében, míg 50 százalékos a hitelintézeteknél. 2009-től a gazdasági válság nyomán, a visszaeső vállalati hitelezés ellentételezése érdekében, a refinanszírozási ráta 90 illetve 75 százalékra emelkedett, majd 2011-től követően 100 százalékra nőtt minden pénzügyi közvetítő esetén. Az időszak végén a hitelintézetek esetén a refinanszírozás 75 százalékosra mérséklődött, a többi közvetítőnél maradt a 100 százalék. A hiteltermékek közvetítésében résztvevő és a felmérésben felkeresett pénzügyi vállalkozások egyébként, a KPMG által 2013-ban készített programértékelés szerint, a 100 százalékos refinanszírozást továbbra is elengedhetetlennek tartják. Az okok nincsenek részletesen kifejtve, de az erősen tőkeszegény pénzügyi közvetítők magántőke-hozzájárulása korlátos. (A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy a refinanszírozási ráta gyakori módosítása sem javasolt, mivel az a közvetítők számára jelentős időveszteséget eredményez az átállás miatt.) Mivel a 25 százalékos közvetítői szintű hozzájárulás inkább csak a kereskedelmi bankoknál működött (de volt, hogy átmenetileg ott sem), így azzal számolunk, hogy ennél alacsonyabb mértékű magántőke vonható be ezen a szinten. Minthogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok legalább 10 százalékos arányt előírnak (azt is erős korlátok mellett), így 10 százalékos magánbefektetéssel számolunk. Pénzügyi közvetítőkkel folytatott interjúk alapján ugyanakkor feltételezhető, hogy a lakossági piacon mozgó pénzügyi közvetítők nagyobb

36

Az II. és III. fejezetben bemutatott indoklása alapján a 4. tematikus célkitűzés vonatkozásában kockázati tőke befektetésre a tanulmány nem tesz javaslatot, így az alapkezelők szintjén bevonható tőkét itt nem vizsgáljuk.

59

szerepvállalásra is hajlandóak a lakosság energiahatékonysági célú projektjeinek finanszírozásában.

4.3. A projektgazda szintjén bevonható forrás A lakosságtól elvárható hozzájárulás mértékét alapvetően a rendelkezésre álló megtakarítások mértéke valamint a háztartások jövedelmi, vagyoni helyzete határozza meg. Az MNB statisztikái alapján ugyan az elmúlt évben javult a háztartások finanszírozási helyzete, ez azonban elsősorban a hitelállomány (azon belül is lakáshitel állomány) csökkenésének tudható be. Másrészt a megtakarítási hajlandóság nem ugyanolyan mértékben jellemző minden háztartástípusra. A Gfk Hungária 2014 februárjában publikált felmérése szerint a magyar háztartásoknak mindössze 11 százalékának volt banki megtakarítása.37 2012-es háztartásstatisztikai adatok alapján a magyar háztartások 18 százaléka rendelkezett lakáshitellel (ez az arány 2013-ban a devizahiteleseket érintő intézkedések, hitelkiváltások miatt némileg csökkenhetett). Az átlagos havi törlesztő részlet 50 ezer forint volt (34 ezer forintos szórással), ami a háztartások havi összes kiadásának mintegy egy-negyedét teszik ki átlagosan (de például az 50 százalékos arányt meghaladó háztartások az összes lakáshiteles 15 százalékát teszik ki). A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által az NFM-nek készített tanulmány38 szerint a problémás háztartások aránya 16 százalék.39 A problémásnak tekintett háztartások elsősorban családi házakban, sorházakban laknak vidéken (erről részletesebben lásd a 3.1.2. fejezetet). A kereskedelmi bankok legalább 10-20 százalék, de jellemzően 30 százalék önerőt várnak el a háztartásoktól piaci alapon finanszírozott lakás célú beruházások esetén. A megtakarítási ráta alacsony (11%), valamint a lakáshitel állomány magas szintje miatt azonban azzal számolunk, hogy legfeljebb 10 százalékos, mindenféle támogatás nélküli önerő várható el végső kedvezményezettektől. Fontos figyelembe venni, hogy az elért lakásszám (3.1.2. fejezetben bemutatott számítások alapján 100.000 körül) lakástípusonkénti eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy minden lakástípusban van legalább 10 százaléknyi háztartás, amely a felső két jövedelmi decilisbe tartozik, így az abszorpciós kockázat alacsony.

37

http://www.gfk.com/hu/news-and-events/press-room/press-releases/lapok/gfk-szemelyes-penzugyekteren-a-kelet-kozep-europai-regio-nagyon-megosztott.aspx 38 A 2014-2020 közötti időszak támogatási programjait megalapozó, a magyar háztartások lakásállományát vizsgáló szociológiai jellemzés. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 39 Problémás háztartásoknak a tanulmány azokat tekinti, akik hat, jövedelmi helyzetre vonatkozó kérdésből (nyaralás, fogyasztanak napi rendszerességgel húst, megfelelően tudnak fűteni, közös költséget tudnak-e fizetni, közüzemi díjat tudnak-e fizetni, gyógyszert ki tudja-e váltani) legalább kettőre nemmel válaszoltak, azaz nem engedhetik meg maguknak.

60

A vállalkozások körében az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján elvárható 25 százalékos saját erőnél magasabb magántőke bevonásával nem számolunk a végső kedvezményezett szintjén.

61

V. Energiahatékonyság növelését és a megújuló erőforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök tapasztalatai Meglehetősen kevés tapasztalat áll rendelkezésre az energiahatékonyság növelését és a megújuló erőforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök területén, mint ahogyan arra az Európai Beruházási Bank 2013-ban publikált, kapcsolódó tanulmánya is felhívja a figyelmet.40 Ebből adódóan a döntéshozók kevésbé támaszkodhatnak a múltbéli, különösen a Strukturális Alapok forrásaiból kialakított pénzügyi eszközök tapasztalataira. Mindezek ellenére jelen fejezetben törekedtünk a rendelkezésre álló releváns információk feldolgozására, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a 2014-2020-as időszakban alkalmazni kívánt pénzügyi eszközök kialakítása során.

5.1. Nemzetközi tapasztalatok A szűkös szakirodalmi tapasztalat talán nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük azt, hogy az egyes tagállamokban alkalmazott strukturális és kohéziós alapokforrásaiból kialakított pénzügyi eszközök csupán kis hányada irányul az energiahatékonyság javítására, a megújuló energiaforrások ösztönzésére. Az Európai Bizottság 2014 szeptemberében közre adott jelentése szerint 2013 végén az EU tagállamokban működő 872 pénzügyi alap mindössze 3%a célozta meg az ilyen irányú beruházásokat, míg 91%-uk KKV fejlesztés, 6%-uk városfejlesztési projektek finanszírozása céljából lett kialakítva. 41 Az energiahatékonyságot célzó beruházások abszorpciós képessége relatíve kedvező – legalábbis a városfejlesztési támogatások teljesítményéhez viszonyítva - és javuló tendenciát mutat, ennek ellenére 2013 végéig a rendelkezésre álló források csupán fele került lehívásra. 35. táblázat Pénzügyi eszközök abszorpciós teljesítménye az Európai Unióban Pénzügyi eszköz által finanszírozott projektek 2013 KKV-fejlesztés 51% városfejlesztés 11% energiahatékonyság, megújuló energiaforrások 43% Forrás: European Commission: Summary of data on the progress made in financing and implementing financial engineering instruments. (Évvégi adatok alapján).

Energiahatékonyságot és megújuló energiaforrások használatát finanszírozó pénzügyi alapokat kevés tagállamban találunk. Míg uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközöket 25 tagállamban alkalmaznak, az ilyen típusú beruházásokat finanszírozó eszközöket mindössze

40

European Investment Bank [2013]: 43-48. A tanulmány átfogóan elemzi a pénzügyi eszközök tapasztalatait, azonban az energiahatékonysági beruházások értékelésére a szakirodalom és kellő tapasztalat hiányában a jelentés sem ad iránymutatást, megállapításai jelen tanulmány keretében nem hasznosíthatóak. 41 European Commission [2013]:14

62

12 tagállamban alakítottak ki. 42 Magyarországon, strukturális és kohéziós alapokból finanszírozott, kifejezetten ilyen célú pénzügyi alapok nem jöttek létre a 2007-2013-as időszakban. Az energiahatékonyság javítását, megújuló energiaforrások használatát ösztönző projektek finanszírozási struktúrájában a leghangsúlyosabb részt a támogatott hitelek és egyéb, jellemzően kamattámogatás, garancia-díj támogatások, kamatkedvezmények és hasonló támogatások formájában megjelenő termékek tették ki. Garancia termékek nyújtására az elmúlt fejlesztési ciklusban nem került sor, a tőkejuttatás vagy kockázati tőkebefektetések mértékét szintén elhanyagolható jelentőségűnek tekinthetjük. 36. táblázat A strukturális alapokon keresztül pénzügyi eszközök formájában folyósított visszatérítendő támogatások száma és mértéke a 2007-2013-as fejlesztési ciklusban (2013 decemberi állapotok alapján) Összesen

Szám

KKV-fejlesztés

Hitel

94850

Összeg (mill. EUR) 3414,87

Szám

54562


Garancia

97086

1438,91

97086

1437,94

Tőkejuttatás /Kockázati tőke Egyéb pénzügyi eszköz Összesen

2759

1205,24

2742

1161,9

9384

620,15

9384

204079

6679,17

163774

Városfejlesztés

Szám

2067


Energiahatékonyság , megújuló energiaforrások Szám Összeg (mill. EUR) 38221 145,05

0

0

0

3

37,48

14

5,86

516,1

0

0

n.a.

104,05

6252,35

2070

170,88

38235

254,96

Forrás: European Commission: Summary of data on the progress made in financing and implementing financial engineering instruments. (Situations as at December 2013), p.26.

Jelenleg nem áll rendelkezésünkre mélyreható elemzés arról, hogy az egyes finanszírozási formák közül melyek tekinthetőek a leghatékonyabbnak az energiahatékonyság javítását célzó beruházások tekintetében, az egyes visszatérítendő támogatási formákról leginkább a KKVfejlesztések esetében rendelkezünk hasznosítható tapasztalatokkal. Az Európai Számvevőszék 2012-ben megjelent értékelése szerint az alkalmazott visszatérítendő támogatások közül a legkedvezőbb tőkeáttételi mutatókat a különféle garancia eszközök produkálták, a magántőke-bevonás nagyságát tekintve a tőkejuttatás vagy a támogatott hitelek rendkívül gyenge teljesítményt produkáltak. 43 A Számvevőszék által vizsgált alapok közül például

42

Ezek (zárójelben az egyes országokban működő, energiahatékonysági beruházást finanszírozó pénzügyi eszközök száma): Bulgária (1), Csehország (1), Németország (1), Dánia (2), Észtország (1), Görögország (2), Spanyolország (2), Olaszország (10), Hollandia (3), Szlovákia (1), Egyesült Királyság (8). Forrás: European Commission [2013]:40. 43 European Court of Auditors [2012]: 39-41.

63

Portugáliában a garancia eszközök tőkeáttételi mutatója 11-171 között mozgott, míg a kockázati tőkealapok 2,12-2,22 körüli értéket eredményeztek. A különféle hiteleszközök hasonlóan gyengén teljesítettek, 1-1,67 körüli tőkeáttételi mutatót értek el. Magyarországon a KKV-k finanszírozását segítő garancia termékek tőkeáttételi mutatója 4,16 körül alakult, ezzel hazánkban is ezzel a termékkel sikerült a legtöbb magántőkét megmozgatni. A hivatkozott uniós értékeknél alacsonyabb tőkeáttételi mutató magyarázata ugyanakkor az lehet, hogy a garancia eszközzel támogatott projektek mellett további támogatási elemek is megjelentek (támogatott hitel, vissza nem térítendő támogatás). A tanulmány eredményeire reagálva az Európai Bizottság elismerte a hatékonysági szempontok szem előtt tartásának szükségességét, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a pénzügyi eszközök kialakítása és felhasználása során a szakpolitikai célokat a magas tőkeáttételi követelménnyel azonos súllyal kell figyelembe venni.44 Az Európai Bizottság részletes útmutatót dolgozott ki az épületenergetikai beruházásokra irányuló pénzügyi eszközök kialakításához.45 A tanulmány mindenekelőtt felhívja a figyelmet arra, hogy Strukturális Alapokból történő finanszírozás mértékének megállapításakor ugyanúgy a racionális üzleti szempontokat kell figyelembe venni, mint ha az piaci finanszírozás keretein belül valósulna meg és a támogatás mértékének az egyes projektek várható energiamegtakarítási teljesítményével arányosan kell növekednie. Az útmutató ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a lakossági szegmens esetében a szociális szempontokat is szem előtt kell tartani, így például nagyobb vissza nem térítendő támogatási mérték javasolt azokban az esetekben, ahol az energiamegtakarítás egyúttal a szegénység mértékének csökkentéséhez is hozzájárul.46 Az útmutató értékeli mindazokat az előnyöket és hátrányokat, amelyeket a kedvezményes hitelek, garanciaeszközök és ESCO-konstrukciók alkalmazása eredményezhet. 37.

TÁ B L Á Z AT

AZ

E G Y ES

F I N AN S Z Í ROZ Á S I

KO N ST R U KC I Ó K

E LŐ N Y E I

ÉS

H ÁT R Á NYAI

É P Ü L E T E N E R G E T I K A I B E R U H Á Z Á S O K E SE T É B E N

Előnyök

Hátrányok

Milyen projektek finanszírozására ajánlott?

Kedvezményes hitelek (a piaci hiteleknél kedvezőbb feltételekkel, jellemzően a projektek megvalósulási idejéhez igazodnak) - a kedvezményezett racionális - a pénzügyi közvetítők hosszú megtérülési - részleges vagy átfogó piaci megfontolások alapján időt feltételezve a kamatperiódust felújítás, új ingatlan építése dönt jelentősen meghosszabbíthatják egyaránt finanszírozható - átlátható és kiszámítható - a hosszú megtérülési idő következtében hiteleken keresztül finanszírozási forma a célcsoport nem feltétlenül találja - kombinált vagy célzott - a kihelyezett hitel vonzónak a konstrukciót, a kereslet a felújítások egyaránt visszaforgatható, további potenciálisnál alacsonyabb lehet támogathatóak beruházások támogatásához is - alacsony jövedelmű háztartások számára felhasználható nem jelent megoldást, mivel a hitel - kevés adminisztrációs teher visszafizetése gondot jelenthet számukra 44

European Court of Auditors [2012]: 60. European Commission [2014]: Technical Guidance. Financing the energy renovation of buildings with Cohesion Policy Funding. 46 European Commission [2014]: Technical Guidance: 50 45

64

Előnyök

Hátrányok


Garanciaeszközök (az állam bizonyos mértékű garanciát vállal arra az esetre, ha a hitel felvevő nem tudja visszafizetni a felvett összeget) - csökkenti annak a kockázatnak - a garancia eszköz nem minden - ESCO projektek és kisebb a mértékét, amelyet a pénzügyi célcsoport számára jelent megoldást, és méretű cégek közvetítők a piaci szegmens nem minden piaci helyzetben. Ha az adott tőkehozzáférésének ismeretének hiánya gazdaságban az általános hitelszűke a javításához következtében feltételeznek legfőbb piaci korlát, a garanciaeszközök - javítja a beruházó használhatósága is korlátos. A hitelképességét, csökkenti garanciaeszközök azonban ilyen tőkeköltségét környezetben is képesek lehetnek a jó - meghosszabbíthatja a likviditási feltételekkel rendelkező visszafizetés periódust és bankokat ösztönözni az alacsony csökkentheti a kamat mértékét, kockázatú projektek finanszírozására. ezáltal javítja a beruházások - a részleges garancia nem képes megtérülési mutatóit megoldani a tőkeszegénység alapvető - javítja a projektek problémáját – ha a beruházónak nincs tőkeerősségi mutatóját, saját forrása, a garanciaeszköz sem fog - elősegíti az számára megoldást jelenteni energiahatékonysági beruházások magántőkén keresztül történő finanszírozását Energiahatékonysági szerződések - EPC (a szerződő fél (ált. ESCO cég) energia megtakarítást eredményező beruházást hajt végre a kedvezményezett számára, garantált energiaszolgáltatással a szerződés időtartama alatt. A beruházás költségei a megtakarított energia költségei révén válnak finanszírozhatóvá. ) - garantált energia - az ESCO projektek megvalósítása - magas tranzakciós megtakarítást ér el és mentesíti komplex és időigényes, egyéni elbírálást költségű, komplex a szerződéses partnert a igényelnek beruházások megvalósítása kockázatvállalás terhétől - az épület tulajdonosa a szerződés - az eddigiekben az EPC-k - a végső felhasználó számára értelmében egyetlen kivitelezőhöz kötődik elsősorban energiatermelő érzékelhetőek a (függőség) és –elosztó rendszerek projektköltségek, az energetikai - az ESCO cégek a leggyorsabban felújítására fókuszáltak és pénzügyi megtakarítások és a megtérülő és legkevésbé kockázatos (kazáncsere, hatékonyságjavulás projektekre fókuszálnak. Pénzügyi elosztórendszerek - az ESCO cég jól ismeri a eszközök kialakítása révén kockázatuk szigetelése, közvilágítás technológiai, jogi és csökkenthető, üzletileg kevésbé vonzó korszerűsítése stb.) finanszírozási követelményeket beruházások felé is terelhető - azonnali energiahatékonysági - a megvalósítás során az energia beruházásokat eredményez megtakarítás mérését és ellenőrzését - az ESCO cégek gyakran biztosítani kell további kedvezményes - amennyiben nem teljesülnek az finanszírozási forrásokhoz, pl. elvárások, a projekt újratervezése adókedvezményekhez is szükséges a veszteségek leküzdése hozzáférnek érdekében - egy személyben vállalja a felelősséget a projektért, amely felgyorsítja és egyszerűsíti a megvalósítást - az energia megtakarítás mérhetővé és ellenőrizhetővé válik

65

Előnyök

Hátrányok


- a projektköltségekből fakadó adósság nem a tulajdonost terheli Forfetírozás (a bank és az ESCO cég közötti pénzügyi megállapodás: a végső felhasználó és az ESCO cég között létrejött energiahatékonysági szerződésben álló követelést az ESCO cég értékesíti a bank számára csökkentett mértékű, egyösszegű kifizetés ellenében) - azonnal hozzáférhető likvid - az ügylet tranzakciós költsége magas - magas tranzakciós költsége tőke a projekt finanszírozására - kisebb projektek jövőben várható cashmiatt csak nagyberuházások - tlkp. a végfelhasználó és a flow-ja (a kisebb energia megtakarítás esetében alkalmazandó bank közötti fizetési tranzakció, miatt) kevésbé tud fedezetként szolgálni - javasolt azokban az amely előny az ESCO cég - a bank számára az ügylet megtérülési esetekben is igénybe venni, számára, aki általában nem ideje hosszú lehet, fél évtől akár öt évig amikor a végső hajlandó az EPC szerződés vagy hosszabb ideig is terjedhet kedvezményezett finanszírozására hitelképessége jobb, mint az - a generált készpénz a projekt ESCO cégé fedezetéül szolgál - az ESCO cég köteles teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit és garantált megtakarításokat biztosítani a felhasználó számára - amennyiben a végfelhasználó hitelképessége jobb, mint az ESCO cégé, a kockázat minimális Forrás: European Commission [2014]: Technical Guidance. Financing the energy renovation of buildings with Cohesion Policy Funding. Final Report. Appendix A, pp. 85-87

66

5.2. Hazai tapasztalatok Magyarországon a 2004-2006, illetve a 2007-2013-as fejlesztési periódusban a Strukturális Alapok forrásaiból nem került sor célzottan energetikai beruházásokat ösztönző pénzügyi eszközök kialakítására, sőt, kifejezetten erre a célra kialakított piaci források jelenleg sem léteznek a magyar piacon. A következőkben először bemutatjuk azokat a kedvezményes pénzügyi termékeket, amelyek nem köthetők strukturális alapokhoz, de olyan eszközök, amelyek energetikai beruházások ösztönzését szolgálták. Ezt követően a 2011-ben, illetve 2012-ben elkészült, megújuló energiatermelést ösztönző pénzügyi eszközök kidolgozásához készített döntés-előkészítő tanulmányok legfőbb eredményeit foglaljuk össze, majd bemutatjuk a Jeremie program 2007-2013-as tapasztalatait. Bár a Jeremie program nem kifejezetten energetikai célú projektek támogatására irányult, a pénzügyi eszközök kezelésében szerzett tapasztalatok alapján olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek egyrészt hozzájárulnak az intézményrendszeri kockázatok kezeléséhez, másrészt segítenek választási szempontokat adni a különböző típusú pénzügyi termékek között (tőke, hitel, garancia).

5.2.1. Nem uniós finanszírozásból támogatott pénzügyi e szközök Kifejezetten energiahatékonysági vagy megújuló energiaforrások használatára irányuló pénzügyi eszközök a kétezres évek második feléig működtek Magyarországon. Az ilyen típusú eszközök bevezetésére jellemzően még a kilencvenes évek során, külső támogatásokra támaszkodva valósultak meg, viszonylag sikeresen. Ugyanakkor ezen eszközök a jelenleginél jóval magasabb piaci kamatszintek mellett kínáltak kedvező finanszírozási feltételeket a magyar befektetők számára, mindemellett abban az időszakban tudtak sikeresen működni, amikor még nem kellett a viszonylag könnyű feltételekkel hozzáférhető, vissza nem térítendő uniós támogatásokkal versenyezniük.47 Ezen konstrukciók legfontosabb jellemzőit az alábbiakban összegezzük. Magyar Energiahatékonysági Társfinanszírozó Program (Hungary Energy Efficiency Cofinancing Program – HEECP)48 



Program leírása: pénzügyi közvetítők számára biztosított hitelgarancia és technikai segítségnyújtás energetikai beruházások finanszírozása céljából. A program 1997-2008 között működött Magyarországon a Világbank Csoport támogatásával (a Globális Környezeti Segélyalapjának (GEF) és a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak (IFC) a közreműködésével). Finanszírozási feltételek: az IFC 50%-os (később 35%-os) biztosítékot nyújtott a pénzügyi közvetítő szervezetek számára az energetikai beruházásokat finanszírozó

47

a kis- és középvállalkozásokat támogató vissza nem térítendő uniós támogatásokra vonatkozó előírások a a gazdasági válság kitörését követően, 2009-től jelentősen enyhültek 48 Forrás: Robert P. Taylor et al [2008]: Financing Energy Efficiency. Lessons from Brazil, China, India, and Beyond. The World Bank. pp. 170-180.

67





hiteleik mögé. A konstrukció keretein belül ESCO cégek és lízing cégek bevonására ill. energiahatékonysági szerződések megkötésére egyaránt sor került. Eredmények: o 2006 végéig 17 millió USD értékű garancia biztosítása révén összesen 93 USD értékű beruházás valósult meg o egyik projekt esetében sem volt szükség a biztosíték lehívására o a magyar tapasztalatokra alapozva a projekt kiterjesztésére került sor Csehországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában Tanulságok: o a projekt elsődleges célja az energiahatékonysági beruházásokhoz kapcsolódó tranzakciós költségek és hitelkockázat csökkentése volt, amelyek garanciaeszközök alkalmazásával leküzdhetőnek bizonyultak; o a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a garanciatermékre főként a „hozzászoktatás” miatt volt szükség: a pénzügyi közvetítők leginkább a program első felében vették igénybe a garanciaeszközöket (1997-2003), a későbbiekben az energiahatékonysági beruházásokat egyre inkább a szokásos piaci feltételekkel finanszírozták, a 2003-2006 közötti időszakban az energiahatékonysági beruházások piaci finanszírozásának felfutása volt tapasztalható; o a program hatására számos ESCO cég jött létre Magyarországon, a kétezres évek közepére az energiahatékonysági projektek finanszírozási piaci alapon finanszírozhatóvá váltak. Számos esetben a projektértékeléseknél a bankok is igénybe vették ESCO cégek szakértelmét, melyre alapozva a komplexebb projektek finanszírozási költségét is csökkenteni tudták. o a program harmadik szakaszában az IFC standardizált finanszírozási termékek kialakítását ösztönözte, így több kereskedelmi bankot sikerült a programba bevonni; o ugyanakkor a finanszírozási szerződések előkészítése rendkívül hosszú időt vett igénybe, életbe lépésükig akár 1,5-2 év is eltelhetett. Az értékelők mindezt a korábbi tapasztalatok hiányára vezették vissza. Ehhez kapcsolódóan a pénzügyi közvetítők jelentős szakértői segítségnyújtást igényeltek. A keresleti oldalon jelentkező igény megteremtése ugyanígy a várakozásokat jóval meghaladó időt és energiát vett igénybe

Energiatakarékossági Hitel Alap („Német Szénsegély Hitel”) 49 



49

Program leírása: a Német Szövetségi Köztársaság által 1991-ben, 50 millió márkának megfelelő keretösszegből nyújtott kedvezményes kamatozású hitel. Célja az energiahatékonyság növelését és megújuló energiaforrások hasznosítását célzó beruházások támogatása kedvezményes hiteleken keresztül. Finanszírozási feltételek: Az Alap Kezelője az Energia Központ Nonprofit Kft. volt, a hitelezési tevékenységet a K&H bank végezte. A kedvezményes konstrukció mára megszűnt, a 2011. évi állapot szerint az alábbi feltételekkel működött: a kedvezményes hitel összege maximum a teljes fejlesztési költség 90%-a lehetett, de egy-egy beruházásnál nem haladhatta meg a 200 millió Ft-ot. Önerő követelmény: a teljes

Forrás: Raiffeisen-Equinox [2011], p. 150.

68





fejlesztési költség min. 10%-a. Megvalósítási időtartam: max. 2 év. A hitel futamideje: max. 6 év. Kamat mértéke: változó, mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat ¼-e + 2,5%. Eredmények: a program 19 éves működése során 1013 projekt pályázott kedvezményes hitelre, melyek többsége az ipari szektorban valósult meg. A sikeres projektek száma elérte az évi 60 db-ot, azonban a konstrukció működésének utolsó éveiben számuk 5-10-re csökkent. Tanulság: a vissza nem térítendő támogatások megjelenése mellett a visszatérítendő támogatások iránti kereslet visszaszorul, a párhuzamosságokat meg kell szüntetni.

GeoFund – Geotermális Energia Fejlesztési Program50   



Program leírása: A Világbank Csoport által finanszírozott biztosítási eszköz a geotermikus energia feltárása és hasznosítása céljából. Finanszírozási feltételek: a feltárás kezdeti szakaszában 85%-os biztosítást vállal az eredménytelennek bizonyuló fúrások közvetlen költségeinek átvállalása révén. A 2006-ban indult program esetében a MOL volt a kedvezményezett. Eredmények: A MOL által végzett fúrás eredménytelennek bizonyult, a biztosítási szerződésnek megfelelően 2007 decemberében a MOL 3,3 millió USD-nek megfelelő kártérítésben részesült. Tanulságok: geotermikus hőerőművek megvalósításának finanszírozása magas kockázatot hordoz, ilyen jellegű projektek piaci alapon nem finanszírozhatóak.

5.2.2. Korábbi döntés-előkészítő tanulmányok 2011 és 2012 folyamán két lépésben döntés-előkészítő tanulmány kidolgozására került sor a megújuló energiaforrást felhasználó projektek, illetve a megújuló energiaforrás alapú energiatermelést megvalósító projektek pénzügyi eszközökön keresztül történő finanszírozására. Az elemzéseket a Raiffeisen – Equinox Konzorcium, valamint a siMentat Kft. készítette.51 A pénzügyi konstrukciók pilot-projektként kerültek volna bevezetésre, elindításukra végül nem került sor. A pénzügyi konstrukcióra vonatkozó javaslat kidolgozása során jelentős korlátot jelentett a szűk, mindössze 5 milliárd forintot kitevő keretösszeg. A hazai érintettek széles körű bevonásával készült elemzés az azonosított piaci hiányosságok alapján az alábbi célok elérését tartotta szükségesnek: 

50 51

Megújuló energia projektek kockázatának kezelése o a projektgazdák felkészültebbé tétele  innováció, referencia nélküli technológia finanszírozásán keresztül, állami beavatkozáson keresztül  az előkészítés finanszírozásának támogatása o a megtérülési idő kiszámíthatóbbá, rövidebbé tétele

Forrás: http://documents.worldbank.org/curated/en/2013/01/17457542/hungary-geofund Raiffaisen – Equinox [2011], siMentat Kft. [2012]

69

 

a rendelkezésre álló saját tőke hiányával összefüggő problémák kezelése és a garanciális feltételek javítása

A finanszírozók finanszírozási hajlandóságának javítása o az állami részvétel növelése a garancia és hitel piacon

Az elérendő célok megvalósítására alkalmas pénzügyi eszközök közül az elemzés a refinanszírozott forrást, a garanciát és tőkealapot ítélte meg a piaci hiány lefedése céljából szóba jöhető eszközként. Az egyes eszközök hatékonyságának megítélését a – gyors bevezethetőség érdekében – de minimis formában javasolt támogatási jogcím alapvetően meghatározta. Az elemzés a tőkealapok alkalmazását elsősorban a keresleti oldal érdektelensége miatt eleve kizárta (lsd. táblázat). Az egyes eszközök összevetése során az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a feltárt piaci rést leginkább garancia eszközökkel lehetett volna kezelni (jellemzően azért, mert a projektgazda oldalán jelentkező biztosíték hiány csökken, ezzel nő a kereskedelmi bank finanszírozási hajlandósága). 2012 októberében készült a siMentat Kft. tanulmánya, amely a Konzorcium elemzésével azonos célból, a megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló pénzügyi konstrukciókra vonatkozóan tett javaslatot. Célja egy olyan pénzügyi konstrukció kialakítása, melynek keretein belül a 2012-es pályázati kiírás keretében támogatott nagyobb méretű projektek (zöldmezős megújuló energiaforrást hasznosító hőtermelő és villamosenergia-termelő projektek) megvalósulásának elősegítésére is lehetőség nyílik. A tanulmány készítésekor a javasolt pénzügyi eszközökkel szemben alapvető elvárás volt, hogy a rendelkezésre álló – viszonylag szűk, 6 milliárd forintos - keretösszeg felhasználására vonatkozóan 2013. december 31-ig döntés születhessen, ill. 2015. december 31-ig a források felhasználásra kerülhessenek, így a javaslat megfogalmazása során háttérbe szorultak azok az eszközök, amely esetén az intézményrendszer felállítása és a konstrukció piaci bevezetése hosszú időt vett volna igénybe. Az alkalmazható pénzügyi konstrukciókra vonatkozó értékelés alapján a 2014-2020-as időszakban az alábbi termékek bevezetését ítélték célszerűnek a tanulmány készítői: 

kedvezményes hitel (kedvezményes kamatozású és a piacinál egyéb feltételek tekintetében is kedvezőbb hitel a projektgazda részére)



tőkebefektetés (projekttársaságba, tőkealap révén)



hitelgarancia (garancia nyújtása a hitelintézet által folyósított projekthitel mögé)



kombinált termék (több elemet is tartalmazó konstrukció (például kombinált hitel és garancia)

5.2.3. A Jeremie program tapasztalatai Magyarországon a Strukturális Alapok forrásaiból pénzügyi eszközök, ún. Jeremie-termékek kialakítására a 2007-2013-as időszakban a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretein 70

belül került sor. A bevezetett pénzügyi eszközök között hitel, garancia és kockázati tőke eszközök, valamint ezek két fajta kombinációja (hitel + VNT, hitel+garancia+VNT) voltak elérhetőek kis- és közepes vállalkozások számára. Energiahatékonysági, épületenergetikai vagy megújuló energiaforrások ezen eszközökön keresztül történő finanszírozása nem volt jellemző az elmúlt időszakban. A tanulságok összegzésére a KPMG 2013. április 30-án lezárt „Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív pénzügyi eszközeiről” c. tanulmányára támaszkodunk. A tanulmány általános értékelése rámutat, hogy Magyarországon a Jeremie-programon keresztül bevezetett pénzügyi eszközök képesek voltak olyan induló cégeknek és mikrovállalkozásoknak is forrást nyújtani, amelyek a szigorú banki hitelminősítési feltételek következtében nem lettek volna képesek hitelhez jutni. A forrásjuttatás tekintetében erős szektorális koncentráció jellemző, 2012. december 31-i kimutatások alapján a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatok a pénzügyi eszközök csaknem negyedét felszívták, emellett a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végző vállalatok, a feldolgozóipari szektor és az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek hívták le a források jelentős részét. Hiteltermékek A Jeremie-program termékei között mikro- kis- és közepes vállalkozások igényeihez igazodó hitelek egyaránt elérhetőek52. Az elérhető hitelkonstrukció jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze. 38. táblázat Hiteltermékek jellemzői A Jeremie Új Széchényi Hiteltermékének jellemzői Támogatottak köre: mikrovállalkozások (2010-ig), mikro- és kisvállalkozások (2010-2012), mikro-, kis és közepes vállalkozások (2013-tól) Refinanszírozás mértéke: időben változó, 75-100% (hitelintézet: 75%, egyéb: 90-100%) Hitelkorlát: Hitelintézetek: 2008-2010: beruházási 10 millió FT, forgóeszköz 6 millió Ft. 2010-2013: 50 millió Ft. 2013-tól 200 millió Ft. Pénzügyi vállalkozások: 2008-2010: beruházási 10 millió FT, forgóeszköz 6 millió Ft. 2011-től: 50 millió Ft. Vállalkozásfejlesztési Alapítványok: 2008-tól: beruházási 10 millió FT, forgóeszköz 6 millió Ft Max. kamat: 2011-től 9% (a gyakorlatban 6,9-7,2% körül alakul) Futamidő: max. 10 év

Az egyes konstrukciók eltérő felső korlátokkal kerültek bevezetésre, felfutásuk 2011-ben kezdődött, a pénzügyi vállalkozások részére biztosított kihelyezések felső korlátjának 50 millió forintra történő megemelésének köszönhetően. A felső korlát megemelésével a hitelintézetekkel és vállalkozásfejlesztési alapítványokkal szemben a pénzügyi vállalatok váltak 52

A keret teljes mértékben kihelyezésre került egyszer, a visszaforgó összegek kihelyezése még folyamatban van.

71

a hitelkihelyezések kulcsszereplőivé. A hitelügyletek túlnyomórészt beruházási hiteletek voltak (2012-es adatok szerint kb. 87%), a kihelyezett forgóeszköz hitelek aránya a bankok és takarékszövetkezetek esetében volt hangsúlyosabb (40%). A kihelyezett hitelek a KözépMagyarországi régióban koncentrálódtak53, a leszerződött hitelösszegek közel fele (45%) a kereskedelem, gépjárműjavítás ill. az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalatokhoz került. A 2007-2013-as időszak hasznos tapasztalatokkal szolgál a kialakítandó konstrukció elosztását végző intézményrendszerének vonatkozásában. 39. táblázat Pénzügyi közvetítők értékelése Hiteltermékek közvetítésében résztvevő intézmények hatékonyságának értékelése

Hitelintézetek Szerepük nem jelentős

Előnyök

Hátrányok

A KKV-k a támogatott hitelen keresztül kedvezőbb kamatokkal jutnak banki kölcsönhöz, a piacon elérhető forrásokhoz képest.

Nem járultak hozzá a termék népszerűsítéséhez. Széles termékkínálattal rendelkeznek, a Jeremie-termékek ezen belül nem hangsúlyosak.

A pénzügyi vállalkozásoknál 50 millió Ft-hoz közeli összeget igénylő cégek a jövőben nagyobb hitelösszegű Jeremie-forrásért csak a bankokhoz tudnak fordulni, így a kereslet nőhet a banki Jeremie-termékek iránt.

Nem éri el a célcsoportot. A szigorú banki elbírálási feltételek következtében jellemzően olyan cégek jutnak Jeremieforrásokhoz, akik egyébként is hitelképesek A felső hitelösszegkorlát rugalmatlansága alapvetően rontja a banki termékként való alkalmazhatóságot. Alacsony hitelintézeti aktivitás az adminisztrációs és eljárásrendi terhek miatt Alacsony kereslet a beruházási hitelek iránt

Pénzügyi vállalkozások A legaktívabb szereplők, működésüket Jeremie termékekre alapozzák

Működésüket a Jeremie termékekre alapozzák Rugalmasan tudnak alkalmazkodni a program változó feltételeihez A kapcsolatfelvételek többségéből szerződés születik Jellemzően beruházási hitelek folyósítására került sor

Az értékesítés push-jellegű: hitelközvetítőkön vagy pályázati tanácsadókon keresztül keresik fel a pénzügyi vállalkozásokat. A hitelezett KKV-k gyakran nem tartoznak a szorosan vett célcsoporthoz Adottságként tekintenek a kialakított konstrukciók feltételeire, nem proaktívak

53

A pénzügyi eszközök teljes szerződött állományán belül 22 százalékot tettek ki a KMR szerződések (2014. augusztusi adat alapján).

72

Vállalkozásfejlesztési Alapítványok eredményess égük változó

A program nyertesei, rugalmasságot biztosít számukra: úgy juthatnak forráshoz, hogy nem esnek a pénzintézeti törvény hatálya alá így pl. nem kell tartalékot képezniük stb.), önálló döntési jogkört kaptak stb.

Bedőléssel fenyegető kaphatnak támogatást. Aktivitásuk koncentrálódik

saját

ügyletek

is

megyéjükre

Csak mikrohitelek kihelyezésére jogosultak, ezzel versenyhátrányba kerültek a hitelintézetekkel és a pénzügyi vállalkozásokkal szemben.

Kombinált Mikrohitel A 2011-ben bevezetett, vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatást is magába foglaló hitelkonstrukció a Jeremie-termékek legnépszerűbb konstrukciója volt. Mikrovállalkozások számára volt elérhető, az alábbi feltételekkel. 40. táblázat Kombinált mikrohitel jellemzői Támogatott vállalkozói kör: mikrovállalkozások Közvetítő szervezetek: pénzügyi vállalkozások, vállalkozásfejlesztési alapítványok, 2012 augusztusától a takarékszövetkezetek is. Refinanszírozás mértéke: 100% (takarékszövetkezetek esetében 75%) Hitel összege: 2011-ben 1-8 millió Ft., 2012-től 20 millió Ft ( vállalkozásfejlesztési alapítványok esetében max. 10 millió Ft) Vissza nem térítendő támogatás összege: 2011-ben 1-4 millió Ft, 2012-től 10 millió Ft. (max. 45%) Kamat maximális mértéke: 9 % (jellemzően 7,5-8%-os kamattal futott a termék) Önerő mértéke: 10%

A kombinált hitel hatékonyan bevonta azt a mikrovállalkozói kört, amely a piacon nem bizonyult hitelképesnek, így a célcsoport elérése tekintetében rendkívül hatékonynak tekinthető. A támogatott hiteligénylők túlnyomó része szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytató, ill. a kereskedelem, gépgyártás ágazatokból kerültek ki. Népszerűségét az igénybe vehető vissza nem térítendő támogatásnak, valamint az alacsony mértékű önerőnek köszönhette. A termék ugyanakkor az átlagosnál nagyobb végrehajtási kockázatokat is magában hordozott. A KPMG hivatkozott értékelése valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített, GINOP konstrukciók előkészítését megalapozó54 tanulmány alapján az alábbi táblázatban foglaltuk össze az előnyöket és hátrányokat.

54

GINOP konstrukciók előkészítése (technológiafejlesztés, vállalati K+I), döntéselőkészítő tanulmány az NGM számára. 2014.

73

41. táblázat Kombinált mikrohitel értékelése Kombinált mikrohitel Előnyök

Hátrányok

A legnépszerűbb konstrukció, a legkeresettebb termék. Hatékonyan képes támogatni azt a mikrovállalkozói kört, amely a piacon nem tud hitelhez jutni. Az elutasítottak száma a pályázatírók "előszűrésének" köszönhetően alacsony.

Népszerűségét alapvetően VNT tartalmának és alacsony önerő igényének (10%) köszönheti (max. 45%), a támogatott összegnél nagyobb hitel felvétele nem jellemző. Pályázatírókon keresztül jutott el a vállalkozásokhoz (bonyolult termék ahhoz, hogy a KKV-k felismerjék a benne rejlő lehetőséget)

Az egykapus rendszer jól működött: a kedvezményezett a közvetítőn keresztül igényelte a VT-t és a VNT-t is.

Az általánosnál nagyobb visszaélésekre ad lehetőséget (pl. lakás célú ingatlanvásárlás, pályázás a VNT megszerzése céljából stb.), kiemelt ellenőrzést tesz szükségessé. Jogosulatlan forrásfelhasználás esetén nagy kockázatot jelent a közvetítők számára, mert a támogatási szerződés felbontásakor a hitelszerződés is érvénytelenné válik, visszafizetését a megelőlegezett VNT is nehezíti (ami pl. már be lett fektetve a projektbe vagy szintén hitelből származik).

Az önerőt az alacsony likviditású vállalkozások is elő tudták teremteni

A kombinált hitel közvetítését a pénzügyi vállalkozások és a vállalkozásfejlesztési alapítványok bonyolították, egyaránt meghatározó szereppel. A takarékszövetkezetek csak 2012 augusztusában kapcsolódtak be a konstrukció közvetítésébe, szerepük ebből adódóan kevésbé volt jelentős. A kereskedelmi bankok az alacsony fajlagos hitelösszeg (20 millió Ft) miatt nem voltak érdekeltek a pénzügyi termék közvetítésében, míg a pénzügyi vállalkozások tevékenységi körébe hatékonyan illeszkedett a konstrukció. Míg a pénzügyi vállalkozások inkább a középmagyarországi régióban, addig a Vállalkozásfejlesztési Alapítványok inkább vidéken voltak aktívak. A kombinált termék az ügyfelek számára egyablakos volt abból a szempontból, hogy a pénzügyi közvetítőnek kellett beadni a vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásra vonatkozó kérelmet, az „ablak” mögött, azonban két úton indult el az értékelés. A Közreműködő Szervezet értékelte a projekt VNT lábát, a pénzügyi közvetítő pedig a VT lábat. Az informatikai rendszerek és a szereplők saját eljárásrendjeinek összehangolatlansága ugyanakkor többször vezetett a folyamat lassulásához. A kombinált termékek továbbá szabályozási kockázatokat is felvetettek. Az Európai Bizottság által elindított és még mindig folyamatban lévő audit jelentés megállapításai számos problémára hívják fel a figyelmet, melyek többnyire a kettős finanszírozás problémájára vezethetők vissza. Bár a 2014-2020-as szabályozás számos ponton könnyítette a különböző termékek kombinációját a 2007-2013-as időszakhoz képest (a CPR külön szabályozza a

74

kérdést, erről részletesebben lásd a 3.3.1. fejezetet), az új kombinált termékek kialakításánál fokozott figyelmet kell fordítani ezen kockázatok elkerülésére. Garanciatermékek A garanciatermékek jellemzően nem voltak kelendőek a 2007-2013-as ciklusban. 2008-tól hitelgarancia, 2011-től viszontgarancia és annak keretein belül a kombinált hitelgarancia termékek voltak elérhetőek a vállalkozások számára. A viszontgarancia és kombinált hitelgarancia termékek esetében elhanyagolható, csupán néhány darabszámú ügylet megkötésére került sor, sikertelennek bizonyultak. A hitelgarancia terméket az alábbi feltételekkel tudták igénybe venni a vállalkozások. 42. táblázat Hitelgarancia jellemzői Hitelgarancia Típusa: automatikus portfóliógarancia Mértéke: max. 80% Díja: 1% Hitelösszeg: 2009 novemberétől max. 200 millió Ft (addig 100 millió Ft) Futamidő: max. 10-15 év ( a gyakorlatban átlagosan 5 éves hitelekhez kapcsolódnak a garanciák) Fedezeti igény: 2012-ig: kezességen felüli hitelrész; 2012 júniusától: a hitelösszeg min. 20%-a Kamatkorlát: nincs

A garanciatermékek esetében 2012. végéig a rendelkezésre álló keret alig 10%-a került felhasználásra. A programba bevont ügyletek közel fele-fele (55-45%) arányban találhatóak meg a beruházási célú és forgóeszköz célú finanszírozás, a kezességvállalások túlnyomó része (70%) a kereskedelem, gépjárműjavítás és a feldolgozóipar és az ingatlanügyleteket kezelő ágazatokban koncentrálódtak. Felfutásának legjellemzőbb akadályait az alábbi táblázat összegzi (érintve a sikertelennek bizonyult viszontgarancia és kombinált hitelgarancia termékeket is).

75

43. táblázat Hitelgarancia értékelése Előnyök Hitelgarancia

Olyan vállalatokat juttat forráshoz, amelyek nagyobb mértékű hitel felvételére a garancia nélkül nem lennének képesek. A maximált hitelösszegen kívül a garanciatermékek minden egyéb feltétele vonzó a bankok számára.

Hátrányok A garanciaprogramba bevont hitelek kamata átlagosan magasabb, mint a hiteltermékek esetében (majdnem elérte a 9%-ot), a régiók közötti különbség is nagyobb (csaknem 1%-al volt magasabb a konvergencia régiókban). Csak beruházási hitelhez vehető igénybe, amely iránt a válságot követően alacsonyabb volt a kereslet A bevonható hitelek maximált összege a banki aktivitás növelése ellen hatott: a bevonható hitelek 200 millió Ft-os maximuma alacsony a banki gyakorlatban (4-500 millió Ft-os összeghatárnál lenne elképzelhetőbb magasabb banki aktivitás).

Viszontgarancia

Kombinált hitelgarancia (támogatott garancia és VNT)

Előnye az egykapus rendszer és az, hogy a konstrukcióban a bank végzi a kérelmek értékelését. A kombinált mikrohitelből kiszorult konstrukciók is finanszírozhatóvá válnak általa.

Sikertelen terméknek bizonyult, melyet alapvetően a költségvetési forrásból is finanszírozható, a bankok számára kedvezőbb kamatmarzzsal, és kevesebb adminisztrációs teherrel is elérhető viszontgarancia termék szorított ki a piacról. (A Garantiqa állami viszontgaranciája is akadályozta a termék felfutását.) Eljárásrendje bonyolult, az egyes ügyletek megkötése rendkívül hosszú időt vett igénybe, amely alapvetően a termék sikertelenségét okozta. Az elérhető VNT támogatás nagy vonzerőt jelent a cégek számára, olyan cégek is bekerülhetnek a programban, akik nem szorulnak rá erre a támogatásra. A maximált kamat csak kockázatmentes ügyletek esetén biztosított a bankok számára megfelelő kamatmarzsot.

Mivel a garanciatermékek közvetítésében a bankok vettek részt, egyéb pénzügyi közvetítőkre vonatkozó tapasztalatok nem állnak rendelkezésünkre. Kockázati Tőkealapok A gazdasági válság a magyar kockázati tőkepiacot is megrendítette, azonban a Jeremieprogram 2010-től indult konstrukciói hatékonyan tudták ellensúlyozni a válság következtében visszaeső kockázati tőkebefektetéseket. A Jeremie kockázati tőkealapok 2010-es létrehozása 76

és a források által biztosított nagy mennyiségű likviditásnak köszönhetően a magyar kockázati tőke piac nagy lendületet kapott, méretét tekintve 2012-re a Közép-Kelet-Európai piacon vezető helyre lépett, státuszát 2013-ban is megőrizte és a régióban a legaktívabb piacnak bizonyult.55 A 2010-ben felállításra került alapok azokat a növekedési potenciállal rendelkező, 5 évnél nem régebben működő mikrovállalkozásokat célozták meg, melyek éves árbevétele nem haladta meg az évi 1,5 milliárd forintot. 2012-ben a kockázati tőkepiac újabb lendületet kapott 10 új kockázati alap létrehozásával, amelyek egyrészt bővítették a támogatottak körét a magvető szakaszban lévő, innovatív mikrovállalkozásokkal, továbbá a már növekedési fázisban lévő, 5 évnél nem régebben működő, évi legfeljebb 5 milliárd forint árbevételt elérő KKV-k támogatását célozták meg. A finanszírozás minden esetben piaci elvek mentén történik, a konstrukciók a kockázati tőkealapok 30%-os magánforrásának bevonásával és 70% Jeremieforrás bevonásával működnek. A kockázati tőkealapok legnagyobb mértékben a szakmai, tudományos, műszaki ill. a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző cégekhez áramlik, de jelentős az infokommunikációs szektor és a kereskedelem, gépgyártás ágazatok részesedése is.

5.2.4. Tapasztalatok összegzése, az egyes pénzügyi eszközök SWOT elemzése Mivel tőkeprogrammal jelen tanulmányban nem számolunk, így a következőkben a hiteltermékekre és a garanciatermékekre készített SWOT elemzést mutatjuk be.

55

http://www.evca.eu/media/259990/_evca_bro_sp_cee2013.pdf

77

44. táblázat Hiteltermékek Erősségek

Lehetőségek

Racionális megfontolások alapján folyamodnak hitelért az igénylők, felhasználása hatékony (vs. VNT)

A hosszú megtérülési idő a finanszírozók átfogó szakmai tájékoztatásán keresztül csökkenthető, ezáltal a kereslet is növelhető a termék iránt

Visszaforgatható, többszörösen megtérülhet Adminisztrációs terhe alacsonyabb, mint a VNT esetében A piacinál kedvezőbb hitelfeltételek a projektgazda számára A piacinál kedvezőbb feltételekkel tudtak hozzájutni az igénylők a hitelekhez

Alacsony kamatok melletti refinanszírozás esetén várhatóan csökken a kereskedelmi bankok hozamelvárása, ami növeli a nagyprojektek finanszírozásának és megvalósulásának esélyét Jól működő, célcsoportra fókuszáló intézményrendszer alakult ki az elmúlt ciklusban Magas hitelkorlát esetén a bankok is motiválttá válhatnak a hiteltermékek népszerűsítésében, egyúttal a nagyobb kockázatú hitelek banki ellenőrzési folyamaton futnak keresztül, csökkentve a bedőlések kockázatát

Gyengeségek

Kockázatok

Alacsony bevételek mellett a hitel visszafizetése gondot jelenthet, ezért nem tudja elérni a leginkább rászoruló célcsoportot.

Hosszú megtérülési időt feltételezve a pénzügyi közvetítők túl hosszú kamatperiódust határoznak meg. A célcsoport számára nem lesz vonzó a konstrukció, a kereslet alacsonyabb lehet a potenciálisnál.

A kereskedelmi bankok kockázatkerülőbbek, fejlesztéspolitikai célokat csak megfelelő ösztönzőkkel lehet a pénzügyi közvetítőkön keresztül megjeleníteni Alacsony tőkeáttétel nemzetközi és hazai szinten egyaránt

A refinanszírozott forrás keretében, de minimis értékhatárt meg nem haladó finanszírozási összeg után kapható kedvezmény a nagyprojektek teljes költségvetéséhez képest nem jelentős, ami a keresleti oldalon hordoz magában kockázatokat A piacon kedvező kamatozással elérhető Növekedési Hitelprogram erős konkurenciát jelenthet a termék számára (kiemelt figyelmet kell fordítani a kiválasztási kritériumok meghatározására) Uniós előírások miatt a pénzügyi eszközök jellemzően beruházások támogatására használhatóak fel, azonban jelenleg alacsony a piaci igény a beruházási hitelek iránt

78

45. táblázat Garanciatermék Erősségek

Lehetőségek

Csökkenti a piacismeret hiányából fakadó kockázat mértékét

Hitelszűke esetében is képesek lehetnek a jó likviditási feltételekkel rendelkező bankokat ösztönözni a magas kockázatú projektek finanszírozására

Csökkenti a banki kockázatokat: a projektgazda oldalán jelentkező biztosítékhiány csökkentésével nő a kereskedelmi bankok finanszírozási hajlandósága

Olyan vállalatokat juttat forráshoz, amelyek nagyobb mértékű hitel felvételére garancia nélkül nem lennének képesek

A Világbank által finanszírozott HEECP garancia program (1997-2008) hazai sikere rávilágított a garanciatermék legfőbb előnyére: átterelte a bankokat a megújuló és energiahatékony beruházások piaci finanszírozása felé, hatására számtalan ESCO cég jött létre, amelyek kulcsszereplői lettek a hazai energia piacnak. A termék a VNT támogatások könnyű hozzáférésével párhuzamosan szorult ki a piacról.

Gyengeségek

Kockázatok

Nem képes megoldani a tőkeszegénység problémáját - ha a beruházónak nincs saját forrása, a garanciaeszköz sem jelent megoldást

A rosszabb jövedelmi (cash-flow) helyzetben lévők számára nem feltétlenül jelent megoldást

Javítja a beruházó hitelképességét, csökkenti a tőkeköltséget. Definíciószerűen tőkeáttételi mutatója a legmagasabb minden egyéb konstrukcióhoz képest

A bevonható hitelek maximált összege a banki aktivitás ellen hatott: 200 millió Ft-os mértéke alacsony, a banki ügyfélkörben 4-500 millió Ft-os összeghatárnál lenne rá nagyobb igény

Rövidtávon nem hatásos, mert meg kell teremteni a bankok érdekeltségét, ami időigényes. Bár növeli a finanszírozási hajlandóságot, de amennyiben azonban a hitelkondíciók nem javulnak, a projektgazdák legfőbb problémáira nem ad megoldást (pl. tőkeszegénység) A garanciaprogramba bevont termékek kamata átlagosan magasabb volt, mint a hiteltermékeké. Amennyiben ez továbbra is érvényesülni fog, a termék versenyképességét ronthatja a kedvezményes hitelekkel szemben. Csak beruházási hitelekhez vehető igénybe, amely iránt jelenleg alacsony a kereslet.

79

VI. Tervezett befektetési stratégia 6.1. Pénzügyi konstrukció Az off-the-shelf konstrukciók közül (részletesen lásd 3.3.4. fejezet) a KKV-k számára elérhető hiteltermék és portfoliógarancia termék lehet egyes célcsoportok számára használható termék. A lakások energiahatékonysági felújítását ösztönző eszköz elsősorban a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó 5 százalékos felső plafon miatt nem tűnik Magyarországon alkalmazhatónak. 46. táblázat Off-the-shelf konstrukciók alkalmazhatósága Termék neve

Alkalmazhatósági korlátok

Alkalmazása javasolt

Kockázat-megosztási hitel (KKV hitel)

- VNT aránya legfeljebb 5%, kombinált termékként nem használható

IGEN

- a vállalkozások körében elsősorban garancia termék javasolt, többnyire VNT-vel kombinálva - a többi tematikus célhoz kapcsolódóan javasolt, kidolgozandó termék, amit célszerű elérhetővé tenni az TO4 mentén megvalósuló projektek számára is Portfoliógarancia

- VNT aránya legfeljebb 5%, kombinált termékként nem használható

IGEN

- projektjeiket VNT nélkül megvalósító vállalkozások számára elérhető termék - a többi tematikus célhoz kapcsolódóan javasolt, kidolgozandó termék, amit célszerű elérhetővé tenni az TO4 mentén megvalósuló projektek számára is Épületenergetikai hitel

- VNT aránya legfeljebb 5%, míg a piaci rés alapján 30% körüli elvárt VNT

NEM

- amennyiben bevezetésre kerül, úgy két lakossági hitelterméket kell kidolgozni: egy a kombinált termék mellé, egy pedig önálló támogatott hitel – ez növeli az adminisztrációs terheket - pénzügyi közvetítő szintjén elvárt 15%-os hozzájárulás mértéke magas

A pénzügyi termékekkel szemben támasztott legfontosabb elvárás, hogy azok egyszerűsített eljáráson keresztül legyenek könnyen és gyorsan elérhetőek a célcsoportok számára. Ehhez az kell, hogy olyan univerzális, több célcsoport számára elérhető, kedvezményes feltételeket

80

biztosító pénzügyi termékeket dolgozzunk ki, amelyek különböző kombinációban (kiemelt figyelemmel a vonatkozó támogatási szabályokra), különböző célokhoz is használhatóak. A különböző célcsoportok projektjeinek támogatásához használható pénzügyi termékek legfontosabb paramétereit az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 47. táblázat Tervezett konstrukciók paramétereinek meghatározása Önerő Lakosság – társasház/lakásszövetkezet

Legalább 10% (ÁT)

LTP beszámítható az önerőbe (PSZ)

Vállalkozás folyamat

Legalább 25% (ÁT)

termelési

20-30% (PSZ)

Hálózatra termelő megújuló beruházások

Legalább 25% (ÁT)

Vállalkozás épületenergetika

Legalább 25% (ÁT)

Távhő

–

30-50% (PSZ)

ESCO szereplők bevonásával az önerő növelhető (PSZ)

Lakosság – családi ház

–

VNT

20-30% (PSZ)

20-30% (PSZ) Legalább 25% (ÁT) 20-30% (PSZ)

Pénzügyi eszköz ESCO és társasház közötti, energiamegtakarításon alapuló szolgáltatási szerződéshez (EPC) köthető állami garancia (PSZ) Támogatott hitel (PSZ) Támogatott hitel (PSZ)

Nem indokolt, mert piaci alapon is nagyrészt megtérülő projektek (PSZ)

ESCO cégnek kínált garancia termék (PSZ)

30-50% megtérülési számításoktól függően (PSZ)


30-50% a felújítás mélységétől függően (PSZ)


Erős szabályozási korlát, a megtérülési időt kell rövidíteni, kizárólag VNT javasolt (~50%)

A szereplők piaci forráshoz most is hozzáférnek. A finanszírozóknak az árszabályozás olyan kockázatot jelent, amit visszatérítendő eszközökkel sem hatékony kezelni.(PSZ)

„Univerzális”, más tematikus célokhoz is illeszkedő, TO4-hez is elérhető KKV hitel (PSZ)

Megjegyzés: állami támogatásokra vonatkozó szabály alapján (ÁT), piaci helyzet elemzés szerint (PSZ),

A fentiek alapján az alábbi termékek kialakítását tartjuk indokoltnak: -

VNT-vel kombinált, lakosságnak nyújtott kedvezményes hitel; VNT-vel kombinált, vállalkozásoknak nyújtott garancia termék; önálló támogatott hitel vállalkozásoknak.

81

A korábban bemutatott számítások és a táblázatban összefoglalt korlátok alapján a következő paraméterekkel javasoljuk kialakítani a konstrukciókat. 48. táblázat VNT-vel kombinált, lakosságnak nyújtott kedvezményes hitel Paraméter

Érték

Cél

Egyedi lakások és társasházak felújítása

Elvárt önerő

10%, melyhez az LTP megtakarítás is beszámítható

Projekt mérete

magánlakásoknál max 5 millió Ft, társasházaknál, lakásszövetkezeteknél végzett felújításokhoz max 1 milliárd Ft

VNT aránya

30%-50%

Elsődleges kritériumok

kiválasztási

- energiahatékonysági megtakarítás nagysága - beruházás mélysége és komplexitása alapján változó támogatás intenzitás (a legnagyobb energia megtakarítás ugyanakkor 30 % VNT mellett érhető el)

Futamidő

legfeljebb 15 év

Kamat

a pénzügyi közvetítő díjait és elsőbbségi javadalmazását is javasolt továbbterhelni a kedvezményezettre (jelenlegi kamatszint mellett legfeljebb 4 százalék körüli ügyfélkamat)

Szakmai felkészültségük alapján indokolt bevonni az ESCO cégeket is a tervezett konstrukciókba. Társasházak és lakásszövetkezetek esetében javasolt a vissza nem térítendő támogatásokkal kombinált, ESCO cégek által kivitelezett beruházások ösztönzése. Ehhez a társasház és az ESCO cég között kötött szerződés mögötti garancia termékre lenne szükség. A javaslat szerint a társasház vagy lakásszövetkezet megkapja a vissza nem térítendő támogatást, majd szolgáltatási szerződést köt az ESCO céggel. A projekt beruházási költségeit így a vissza nem térítendő támogatás és az ESCO cég fedezi. A garancia termékre azért van szükség, hogy az ESCO cég kockázatait csökkentsük, úgy, hogy a társasházzal kötött szolgáltatói szerződéséhez nyújt pénzügyi biztosítékot. Az ESCO cégek jogszabályi definiálása viszont elengedhetetlen a pénzügyi eszköz részletes kidolgozására, így a konstrukció meghirdetése csak megközelítőleg 6 hónapos előkészítési folyamatot követően lehetséges. A későbbiekben meg kell vizsgálni a lakástakarék-pénztári befizetések önerőként történő elfogadásának jogszabályi lehetőségeit. A konstrukció végleges kialakítása előtt szükségesnek tartjuk a kapcsolódó (és később feltérképezendő) jogszabályi kereteket a fenti elvárásokhoz igazítani.

82

49. táblázat VNT-vel kombinált, vállalkozásoknak nyújtott garancia termék Paraméter

Érték

Cél

Vállalkozások egyedi épület-energetikai beruházásainak támogatása; Irodaépületek energiahatékonysági korszerűsítése; Hálózatra termelő megújuló beruházások;

Elvárt önerő

25%

VNT aránya

30-50%

Garancia mértéke

80% piaci hitelhez, de minimis szabályok alapján maximált összegben (1,5 millió eurós hitel mögé)

Elsődleges kritériumok

- Egyedi projektek valamint irodaházaknak és ipari parkok számára is elérhető termék.

kiválasztási

- Felújítás mélységétől és komplexitásától függő vissza nem térítendő támogatás. - megújulónál a KÁT mértékétől függő VNT arány - IRR számítás alapján nyújtott támogatás - energiatanúsító kötelező alkalmazása Futamidő

5-10 év

A termelési folyamatok energiahatékonysági beruházásainak támogatásához a piaci szereplőkkel folytatott interjúk alapján a jelenlegi piaci körülmények között nincs szükség vissza nem térítendő támogatásra. Az ESCO cégek jelenleg is végeznek piaci alapon ilyen típusú, megtérülő beruházásokat. Kedvezményes kamatozású hitellel ugyanakkor indokolt lehet a vállalkozások szélesebb köre számára is vonzóvá tenni ezt az energiahatékonysági célok szempontjából hasznos beruházást. Önálló terméket ugyanakkor nem tartunk szükségesnek kidolgozni, a többi tematikus cél mentén elérhető támogatott hitelt kell elérhetővé tenni a 4-es tematikus cél mentén megvalósuló beruházásokhoz. Ezzel kerülhető el, hogy a különböző beruházási projektek igazodjanak az eltérő hiteltermékeknél megfogalmazott elvárásokhoz. Az alábbi táblázatban ezért a termék – energetikai szempontból – meghatározó keretfeltételeit határozzuk meg.

83

50. táblázat Önálló támogatott hitel vállalkozásoknak Paraméter

Érték

Cél

Termelési folyamatok energiahatékonysági beruházásának támogatása

Elvárt önerő

25%

Kamat

kitermeli a közvetítők hozamát ugyanakkor az NHP-ban kínált feltételknél kedvezőbb, így új típusú projekteket (alacsonyabb adósságszolgálati mutató) és vállalkozásokat (kisebb, alacsonyabb hitelösszeggel) is el tud érni ( ez éves szinten 1,5-2,5 százalék)

Célcsoport

KKV-k, ESCO cégek számára is elérhető hitel

Futamidő

15 évnél nem hosszabb

Javasolt továbbá az off-the-shelf konstrukció mentén elérhetővé tenni egy portfoliógarancia terméket, amely az ESCO cégek forráshoz jutását könnyíti meg, ezzel ösztönözve őket arra, hogy további projektek lebonyolításába szálljanak be. A hitelalap egyik legfontosabb paramétere a magántőkén elérhető hozam. Minél nagyobb a kockázat a végső kedvezményezettek szintjén, a hitelalapon belül, a magántőkére elvárt hozam annál magasabb. A banki forrásköltségekre (összhangban a 275/2010 a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szóló Kormány rendelettel) alapvetően a következő tényezők vannak hatással: jegybanki alapkamat, bankközi kamatok, ügyfélbetéti kamatok, nyilvánosan kibocsátott értékpapírok. A tényezők között jelentős átfedések mutatkoznak, hiszen például a jegybanki alapkamat módosítása kihatással van a többi paraméterre is. A jegybanki alapkamat 2012. augusztus vége óta folyamatosan csökken, az akkori 7 százalékról 2,1 százalékra mérséklődött, a három hónapos bankközi kamat szintén 2,1 százalékos szinten áll.

84

5. Á B R A 3 H Ó N A P O S BUBOR ÉS J E GY B AN K I AL AP K A M AT AL AK U L Á SA 2014- B E N 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50

BUBOR(3hó)

2014.12.04

2014.11.20

2014.11.06

2014.10.23

2014.10.09

2014.09.25

2014.09.11

2014.08.28

2014.08.14

2014.07.31

2014.07.17

2014.07.03

2014.06.19

2014.06.05

2014.05.22

2014.05.08

2014.04.24

2014.04.10

2014.03.27

2014.03.13

2014.02.27

2014.02.13

2014.01.30

2014.01.16

2014.01.02

0,00

Alapkamat

Forrás: MNB

Az MNB NHP keretében a kereskedelmi bankok 0 százalékos kamat mellett jutnak refinanszírozáshoz. Az NHP tapasztalatai alapján ugyanakkor jól látható, hogy a maximális 2,5 százalékos ügyfélkamat nem nyújt elegendő kamatmarzsot ahhoz, hogy a kereskedelmi bankok a kisebb vállalkozások, kisebb projektjeit is elérjék. Jellemző példa erre, hogy míg a 2007-2013-as időszak elején jellemzően átlagos 5 millió forintos hitelösszegeket közvetítettek a pénzügyi közvetítők, addig az MNB programjának első pillérében az átlagos hitelméret 23,3 millió (beruházási hitel) illetve 59 millió forint volt (forgóeszközhitel). A mikrovállalkozások átlagosan 17,4 millió forint értékű hitelszerződéseket kötöttek a program keretében. Az első szakasz eredményeiről készült részletes elemzés56 megállapítja, hogy a KKV-k teljes hitelállományán belül 65 százalékos a 10 millió forint alatti hitelek aránya, addig ugyanez az arány az NHP első szakaszában 30 százalék alatt maradt, azaz a 2,5 százalékban maximált kamatmarzs mellett a kereskedelmi bankok nem tartották finanszírozhatónak a kisebb projekteket. Mindezek alapján ahhoz, hogy a hiteltermékkel elérjük a piac által nem finanszírozott vállalkozásokat, a magántőke által elvárható hozamként legalább 3-4 százalékos kamattal kell számolni – a jelenlegi, kedvezőnek mondható kamatkörnyezetben. A hitelalap szintjén, ez 20 százalékos magántőke hozzájárulás mellett is évi 1 százalékot jelent az ügyfélnek. Ez a kamatszint még mindig alatta marad a piaci kamatnak, és a pénzügyi közvetítőt megillető elsőbbségi javadalmazás sem „apasztja” a program teljes keretét. A lakáscélú hitelek átlagos kamata és a betéti kamatok közötti kamatkülönbözet alapján ennél magasabb, legalább 5 százalékos kamattal kell számolni.

56

A Növekedési Hitelprogram első szakaszának igénybevételét bemutató elemzés. www.mnb.hu

85

6. Á B R A H Á Z TA RTÁ S O K N A K N Y ÚJ TO T T B E T É T I É S H I T E L K A M ATO K 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00

Éven belül lekötött betétek

2014. október

2014. szeptember

2014. augusztus

2014. július

2014. június

2014. május

2014. április

2014. március

2014. február

2014. január

0,00

Éven túl lekötött betétek

Lakáscélú hitel (fedezettel)

Forrás: MNB

A hitelalap szintjén, 20 százalékos magántőke hozzájárulás mellett is 1,2 százalékos kamattal kell számolni. Tekintettel arra, hogy a kedvezményes lakáshitellel elérhető háztartások számának növelése (közvetetten pedig az energiahatékonysági célokhoz történő közelítés) a legfontosabb elvárás, indokolt lehet legalább ezt az elsőbbségi javadalmazást az ügyfelekre hárítani. A 3.1.2 fejezetben és a 4.3. fejezetben bemutatott, háztartásokra vonatkozó jövedelmi adatok mellett ekkora kamatszint nem növeli jelentősen az abszorpciós kockázatokat.

6.2. Intézményi keretek 6.2.1 Intézményi modellek közötti választás A 1303/2013/EU Rendelet 38. cikke szerint a pénzügyi eszközök működhetnek uniós szinten létrehozott, a Bizottság által közvetlenül vagy közvetve irányított módon, illetve nemzeti, regionális, nemzetközi vagy határon átnyúló szinten, irányító hatóság által irányított módon. Ez utóbbi esetben – a (4) bekezdés szerint – az irányító hatóság a következő modellek közül választhat: -

beruház meglévő vagy újonnan létrehozott jogalanyok tőkéjébe, amelyek egyben végrehajtási feladatokat is végeznek (egy lépcsős modell); végrehajtási feladatokkal megbízza (alapok alapja) o az Európai Beruházási Bankot vagy o olyan nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyekben egy tagállam részvényes, vagy egy tagállam területén székhellyel rendelkező olyan pénzintézeteket,

86

-

amelyek célja közérdek támogatása egy közigazgatási szerv ellenőrzése mellett vagy o közjog vagy magánjog hatálya alá tartozó szervezetet (alapok alapja modell) végül az IH közvetlenül is elvégezheti a végrehajtási feladatokat - kizárólag hitel és garancia esetén (közvetlen végrehajtás).

Tekintettel a 2007-2013-as időszakban, a pénzügyi eszközök területén felhalmozott tapasztalatokra, az intézményrendszerben megtestesült tudásra, indokolt az intézményrendszert nemzeti szinten, irányító hatóság által irányított módon felépíteni. A jogszabályban felkínált intézményi megoldások között az alábbi szempontok értékelése alapján javasoljuk a döntést meghozni: -

rendszer kiépítésének időigénye, erőforrás korlátok; az IH kontrolljának erőssége, az intézményrendszer rugalmassága az elszámolhatósági időszakon belül változó körülményekre; források hatékony felhasználása (tőkeáttétel); célcsoport elérése.

87

51. táblázat A különböző végrehajtási modellek közti választás szempontjai

Egy modell

lépcsős

Alapok alapja – Európai Beruházási Bank

Kialakítás idő- és erőforrás korlátai

Irányítási kontroll és rugalmasság

Források hatékony felhasználása

Célcsoport elérése

Egyetlen közvetítőt kell kiválasztani, nincsenek „alatta” további közvetítők, ezért gyorsan kivitelezhető.

Kevesebb szereplő a rendszerben, nagyobb a kontroll lehetősége.

Magántőke bevonására korlátozottan van lehetőség (nincsenek további alapok)

Nehezen lehet egy olyan közvetítőt találni, amely a tervezett (heterogén) célcsoportot eléri és neki a termékek széles skáláját tudja kínálni.

Tapasztalat és tudás rendelkezésre áll, a hazai rendszer kiépítése viszont időigényes.

Magasabb költségekkel jár a kontroll (fordítás, utazások)57 Tagállami fejlesztéspolitikai elvárások esetleg korlátozottan érvényesülnek.

A pénzügyi közvetítőkön keresztül lehetőség van további magántőke bevonására.

A pénzügyi közvetítők kiválasztásán keresztül a célcsoport széles köre érhető el, valamint terméktípusonként a legmegfelelőbb közvetítők kerülhetnek kiválasztásra.

Egyetlen pénzügyi közvetítő mellett kell „elköteleződni”.

Alapok alapja – pénzügyi szervezet melyben a tagállam részesedéssel bír vagy közérdeket is szolgál

A 2007-2013-as időszakban alkalmazott intézményi struktúrához hasonló, gyorsan kialakítható rendszer

A fejlesztéspolitikai irányok erős kontroll alatt vannak (pl. tulajdonosi jogokon keresztül)

Alapok alapja – közjogi vagy magánjogi, piaci szereplő

A támogatáspolitikai, vonatkozó szabályozási területen kevés tapasztalattal rendelkezik a piaci szereplő.

Az intézményi modellben két szinten is piaci szereplők vannak (alapok alapja és pénzügyi közvetítők), a fejlesztéspolitikai

57

A speciális, szakterületet ismerő pénzügyi közvetítők kiválasztásával a forrásokat még hatékonyabban lehet eljuttatni a célcsoportokhoz

A tagállami részesedés vagy közérdek szolgálata mellett könnyebben becsatornázhatók a VNT-re vonatkozó szempontok.

Lettországban a magas költségek miatt cserélték le az EIB-t

88

IH közvetlen végrehajtás

Egy piaci szereplő kiválasztása (hogy az a legkevésbé legyen versenytorzító), időigényes.

elvek csak több áttételen keresztül fejtik ki hatásukat, ezzel a támogatáspolitikai elvek mellett a piaci szempontok javára billenhet a mérleg.

Kapacitások és kompetenciák korlátozottan állnak rendelkezésre.

A fejlesztéspolitikai célok direktben és nem közvetítőn keresztül jelennek meg a VNT és VT típusú termékeknél is.

Lakosság támogatása csak közvetítőn keresztül kivitelezhető.

Nem kell pénzügyi közvetítőkkel egyeztetni a feltételek változásáról.

Magántőke bevonására korlátozottan lehetőség

van

Nincs és nem is lehetséges országos fiókhálózatot kialakítani. Tőke típusú terméket nem nyújthat a szabályozás szerint.

A táblázatban összefoglalt értékelés alapján valamely alapok alapja modellt célszerű választani a magyar végrehajtás tekintetében. Ez teszi lehetővé, hogy az alapok alapja modell révén a sokszínű szakpolitikai elvárásokhoz és az azokhoz kapcsolódó, sokszínű pénzügyi termékpalettához igazodó, több szereplős pénzügyi közvetítőrendszer jöjjön létre. Mivel a 2014-2020-as időszakban Magyarország több tematikus célhoz kapcsolódóan is tervezi kombinálni a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokat, ezért az intézményi modellnek is illeszkednie kell ehhez az elváráshoz, azaz fontos, hogy az alapok alapja szintjén is biztosított legyen a fejlesztéspolitikai célok következetes képviselete. Ez akkor biztosítható, ha az IH olyan „nemzetközi pénzügyi szervezetet bíz meg a végrehajtási feladatokkal, amelyben egy tagállam részvényes, vagy egy tagállam területén székhellyel rendelkező olyan pénzintézeteket, amelyek célja közérdek támogatása egy közigazgatási szerv ellenőrzése mellett”. A jogszabályban rögzített két lehetőségből a tagállam területén székhellyel rendelkező közérdek támogatása mellett működő pénzintézetet tartjuk relevánsnak. A 2007-2013-as időszakban a 100 százalékos állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bank csoport tagja, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. kezelte az alapok alapját. Az előző fejlesztési időszakban felhalmozott tapasztalatok, kiépített intézményi kapcsolatok alapján célszerű hasonló intézményi modellt kialakítani és az alapok alapját megtartani a Magyar Fejlesztési Bank csoporton belül. További érv az intézményi modell gyökeres változtatása ellen, hogy a 2014-2020-as időszakra, pénzügyi eszközökre elkülönített források kihelyezését 89

(azok korábbinál magasabb nagyságrendje miatt) célszerű minél előbb elkezdeni, az abszorpciós kockázatok csökkentése miatt. A tanulmány készítésének időszakában a 272/2014. (XI.5.) A 2014-2020 programozási időszakban az egyes uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről című Korm. rendelet már nevesítette is az alapok alapja modellt, illetve a 3/C mellékletben meg is nevezte a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-t, mint amely szervezet az alapok alapját kezeli.

6.2.2. Pénzügyi közvetítők kiválasztása A pénzügyi eszközök intézményrendszerére vonatkozó jogszabályi kereteket a Költségvetési rendelet (FR) 139. és 140. cikke valamint a 480/2014/EU rendelet II. fejezet II. szakasza szabályozza. A pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetekkel szemben támasztott elvárásokat és egyéb, pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kérdéseket a 480/2014/EU rendelet II. szakasza szabályozza. A pénzügyi közvetítő kiválasztásakor legalább az alábbi követelményeket szükséges szem előtt tartani, mint a pénzügyi közvetítővel szemben támasztott minimumkövetelményeket (7. cikk 1. bekezdés): -

-

rendelkezik az uniós és a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő végrehajtási feladatok ellátásához szükséges felhatalmazással; gazdasági és pénzügyi életképessége megfelelő; rendelkezik a pénzügyi eszköz végrehajtásához szükséges kapacitásokkal, ideértve az irányító hatóság részére a szükséges biztosítékot nyújtó szervezeti struktúrát és irányítási keretet; hatékony és eredményes belső kontrollrendszert működtet; pontos, teljes körű és megbízható információkat időben biztosító számviteli rendszert alkalmaz; aláveti magát a tagállami ellenőrző szervek, a Bizottság és az Európai Számvevőszék által végzett auditoknak.

A pénzügyi közvetítőket alapvetően versenyeztetéssel kell kiválasztani, mivel a jogszabályi megfogalmazás szerint a kiválasztásnak „átláthatónak kell lennie, objektív feltételeken kell alapulnia, és nem eredményezhet összeférhetetlenséget”. Az eljárás akkor felel meg a fenti elveknek, ha a szóba jöhető közvetítők közül az alábbi szempontok alapján választanak (7. cikk 2. bekezdés): -

kiválasztási módszertan megalapozottsága és hitelessége; irányítási költségek és díjak, valamint a számítás módszertana; támogatás nyújtására vonatkozó feltételek, árazás; forrás-bevonási képesség a pénzügyi közvetítő szintjén; képesség a jelenlegi tevékenység mellett további tevékenység végzésére; 90

-

ha saját forrást is allokál a közösségi források mellé, akkor a kockázatok megosztására, érdekek összehangolására, összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó intézkedések bemutatása.

Mivel a 1303/2013 rendelet 2(10) bekezdése58 szerint csak közjogi vagy magánjogi szervezetek számítanak kedvezményezettnek (kivéve EMVA és ETHA konstrukcióknál), ezért a magánszemélyekhez csak közvetve juthatnak el a támogatások. Mindez azt jelenti, hogy nem csak a visszatérítendő támogatásokat, hanem a vissza nem térítendő támogatásokat is közvetítőn keresztül lehet csak eljuttatni a végső kedvezményezettnek tekinthető természetes személyekhez. Mivel nem cél a közvetítő intézményrendszer megduplázása, ezért a pénzügyi közvetítőnek a vissza nem térítendő támogatások közvetítésére is alkalmasnak kell lennie. A pénzügyi közvetítők kiválasztási szempontjainak meghatározása előtt célszerű áttekinteni a legfontosabb 2007-2013-as tapasztalatokat. Az jól látható, hogy a célcsoportot (mikro- és kisvállalkozások, kereskedelmi banki finanszírozásból kiszoruló projektjei) elsősorban a pénzügyi vállalkozásoknak és a vállalkozásfejlesztési alapítványoknak sikerült elérniük. Ha az ügyletszámból levonjuk a kombinált mikrohitel ügyleteket (ami a pénzügyi vállalkozásokon és HVK-kon keresztül volt elérhető), akkor is 80 százalékos a két közvetítő részesedése a teljes ügyletszámban.

58

„Kedvezményezett: olyan közjogi vagy magánjogi szervezet, illetve – kizárólag EMVA-rendelet és az EHTArendelet értelmében – olyan természetes személy, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrahajtásáért egyaránt felelős; az e cikk 13. pontjában meghatározott állami támogatási rendszerek összefüggésében a támogatásban részesülő szervezet; az e rendelet második részének IV. címe szerinti pénzügyi eszközök összefüggésében a pénzügyi eszközt vagy – adott esetben – az alapok alapját végrehajtó szervezet.”

91

8. Á B R A P É N Z Ü GY I KÖZ V E T Í TŐ K S Z E R E P VÁL L AL Á SA A S Z E R ZŐ D ÖT T Ö SS Z E G ÉS A Z Ü GY L E T E K S Z Á M A A L A PJ Á N (2014. A U G U S Z T U SI A DATO K AL APJ ÁN , C SA K H I T E LT E R M É K E K R E ) 60,0%

50,0%

40,0%

30,0%

20,0%

10,0%

0,0% Kereskedelmi Bank

Pénzügyi vállalkozás

Ügyletek száma

Takarékszövetkezet

Vállalkozásfejlesztési alapítvány

Szerződött összeg

Forrás: MV Zrt.

A következő táblázatban – részben az 5.2. pontban bemutatott tapasztalatokra, részben a Századvég Gazdaságkutató Zrt. által az MV Zrt-nek készített, pénzügyi közvetítők portfoliójáról készített tanulmányra59 alapozva – bemutatjuk a különböző pénzügyi közvetítők legfontosabb jellemzőit.

59

Kétes kintlevőségek hatása a JEREMIE források hitelprogramjainak pénzügyi közvetítőire. Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014.

92

52. táblázat Pénzügyi közvetítők értékelése Pénzügyi közvetítő

Legfontosabb korlátok, jellemzők

Pénzügyi vállalkozások

- A kereskedelmi bankoktól „kiszorult”, kisebb, kockázatosabb ügyleteket finanszíroztak, működésükben azonban közelebb állnak a kereskedelmi banki gyakorlathoz, mint a HVKk. - A 2007-2013-as időszak elején kevésbé kockázatkerülőek, az időszak végére azonban egyre javuló portfolióminőség (kombinált termékeknél már alig van kétes kintlévőség). - Tevékenységeik jellemzően a Jeremie programokhoz kötődtek, további működésüket nagymértékben meghatározza, hogy miként tudnak szerepet vállalni a 2014-2020-as időszakban. - A pénzügyi vállalkozások és HVK-k 25 %-a a partnerlimit 80%-a fölött van, 16 %-a pedig 90% fölött (2014. augusztusi adatok alapján), azaz korlátozottan képesek további kihelyezésekre. - A pénzügyi közvetítők képzésére szükség és igény is mutatkozik (pénzügyi tanácsadás területén). - A különböző vállalkozások hitelbírálati rendszere nem egységes, a fedezet- és kockázatértékelés jelentősen eltér vállalkozásonként. Ez egyik oldalról lehetőséget ad a minél szélesebb célcsoport elérésére, másrészt viszont nehezíti a kontrollt (közös informatikai platform fejlesztésére van szükség).

HVK

- Jó a helyismeretük, de a pénzügyi tanácsadás területén kevesebb tapasztalattal, kompetenciával rendelkeznek. Pénzügyi képzésükre szükség lehet. - A pénzügyi vállalkozások és HVK-k 25 százaléka a partnerlimit 80%-a fölött van, 16 százaléka pedig 90% fölött (2014. augusztusi adatok alapján), azaz korlátozottan képesek további kihelyezésekre. - Néhány kiugróan rossz portfolió mellett a kétes portfolió aránya közel azonos a pénzügyi vállalkozásokéval.

Kereskedelmi bankok

- Elsősorban a nagyobb, kevésbé kockázatos projekteket finanszírozták.

Takarékszövetkezetek

- 2012. augusztusát követően léptek be közvetítőként, de így is magasabb a szerepvállalásuk, mint a kereskedelmi bankoké (ügyletek száma és szerződött összeg alapján).

- Bankok között is eltérő kockázatkezelési modell.

- A népszerű kombinált mikrohitelezésben (a kereskedelmi bankokkal szemben) részt vehettek. - Kiterjedt fiókhálózat azokon a településeken, ahol kereskedelmi banki fiók nincs. Kétharmaduk 5000 főnél kisebb településen van.

Visszatérítendő támogatások közvetítésében közreműködő közvetítők a korábbi időszakban csak a vállalkozásoknak nyújtottak pénzügyi termékeket. Az épületenergetikai projekteknél 93

viszont kiemelkedő számú (megközelítőleg 100.000 – részletesen lásd a 3.1.2. fejezetet) lakossági ügyféllel kell számolni. Mindez ugyanakkor nem tűnik jelentősnek a hitelintézetek által jelenleg már hitelezett lakossági ügyfelek számához (5,3 millió 2014. III. negyedévben) képest. 8. Á B R A H I T E L I N T É Z E T I F I Ó K H Á LÓZ AT É S L A KO S SÁG I Ü GY FE L E K AR ÁN YA KÖZ V E T Í TŐ K S Z E R I N T (2014. III. NE GY E D É V ) 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Hálózati egységek

Lakossági ügyfelek (hitelezett)

Bankszektor összesen

Lakossági ügyfelek (betétesek)

Szövetkezeti hitelintézetek

Forrás: MNB

A kereskedelmi bankok mellett célszerű támaszkodni a takarékszövetkezetekre. Bár a lakossági hitelezésben betöltött szerepük visszaszorult az elmúlt évtizedben (25 százalékról 10 százalék alá mérséklődött 10 év alatt), kiterjedt fiókhálózattal rendelkeznek olyan vidéki településeken, ahol kereskedelmi banki fiók egyáltalán nincs. Dr Gál Zoltán: A hazai takarékszövetkezeti szektor szerepe a vidéki finanszírozásban c. tanulmánya szerint ezer olyan település van, ahol banki fiók nincs, takarékszövetkezet viszont elérhető.60 A takarékszövetkezeti hálózati egységek két-harmada 5000 fő alatti településekben található, ami könnyebbé teszi a vidéki, kisebb településeken élők elérését. Mivel tőke-konstrukcióval jelen tanulmányunkban nem számolunk, a garancia termékek pedig a közvetítő pénzügyi intézményeken keresztül juthatnak el a végső kedvezményezetteknek, ezért a következő táblázatban csak a hitel-termékeket közvetítő pénzügyi szereplőkre vonatkozó elvárásokat foglaltuk össze.

60

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/05/gal.pdf

94

53. táblázat Pénzügyi közvetítők kiválasztásánál javasolt szempontok Jogszabályban meghatározott, értékelési szempontok

Elvárások az ex ante vizsgálat alapján

Kiválasztási módszertan megalapozottsága és hitelessége

Energetikai, szakmai szempontok értékelésére vonatkozó felkészültség, külső erőforrás bevonásának igénye (szakértők) A végső kedvezményzettek támogatandó projektjeinek kiválasztásához szükséges idő. Tapasztalat hasonló projektek finanszírozásában (lakáscélú projektek, vállalkozások energetikai projektjei). Pénzügyi kompetenciákra, képzettségre, humán erőforrásra vonatkozó minimális elvárások.

Irányítási költségek és díjak valamint a számítás módszertana

Szakmai szempontok és VNT láb értékelésének (szakértői kapacitások kiépítése) árazása. Elsőbbségi javadalmazásra vonatkozó elvárások (magántőkére). Informatikai rendszer bevezetésének költsége, meglévő rendszer összekapcsolásának lehetősége az alapok alapja szinten.

Támogatás nyújtására vonatkozó feltételek, árazás

Kockázatkezelés bemutatása.

Forrás-bevonási képesség pénzügyi közvetítő szintjén

a

10 százalékos, minimálisan elvárt hozzájárulás a közvetítő szintjén, növekvő hozzájárulás díjazása.

Képesség a jelenlegi tevékenység mellett további tevékenység végzésére

Portfolió összetételének várható alakulására vonatkozó becslés. A támogatási program hatására miként változnak az eredményességi mutatók. Módszertan értékelése.

Ha saját forrást is allokál a közösségi források mellé, akkor a kockázatok megosztására, érdekek összehangolására, összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó intézkedések bemutatása

Egységes veszteség-megosztási módszertan elfogadása

További, javasolt szempontok

Kiterjedt fiókhálózat elsősorban a konvergencia régióban.

értékelési

Önerőre vonatkozó minimális elvárás.

Intézményen belüli összeférhetetlenségi szabályok bemutatása. Piaci alapon közvetített termékek és támogatott termékek közti megosztási elvek.

Jelenlegi portfolió minősége

95

VII. Elérhető eredmények Az alábbi táblázatokban összefoglaltuk, hogy az Operatív Programokban rögzített indikátorok figyelembe vételével, a javasolt konstrukciók hatására várhatóan milyen eredmények lesznek elérhetők.

13. táblázat: Az OP-k hozzájárulása az energiahatékonysági Energia megtakarítás [PJ] célkitűzések teljesítéséhez Nemzeti Energiastratégia célkitűzései kapcsán azonosított GAP

107

OP-k hozzájárulása a GAP csökkentéséhez (VNT)

10,86

OP-k hozzájárulása a GAP csökkentéséhez (VT)

2,73

Maradék GAP

93,41

Az energiahatékonysági direktíva 7. cikkében előírt kötelezettség kapcsán azonosított GAP

38,52


10,86


2,73

Maradék GAP

24,93

Forrás: Századvég-számítás

13. táblázat: Az OP-k hozzájárulása az épületenergetikai célkitűzések teljesítéséhez Nemzeti Épületenergetikai Stratégában megjelölt energiamegtakarítási igény (PJ)

OP-k hozzájárulása a GAP csökkentéséhez VNT

OP-k hozzájárulása a GAP csökkentéséhez – VT

Maradék GAP

(PJ)

(PJ)

Lakóépületek

38,4

2,84

1,33

34,23

Vállalkozások épületei

4

2,27

0,46

1,27

Középületek

1,6

1,69

0

0

(PJ)

Forrás: Épületenergetikai Stratégia, Operatív Programok indikátor táblázata, Századvég-számítás

96

14. táblázat: Az OP-k hozzájárulása az Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben megfogalmazott célkitűzések teljesítéséhez PJ/év A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv célkitűzései kapcsán azonosított GAP

55


17,69


3,17

Maradék GAP

34,14

Forrás: Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv, Operatív Programok indikátor táblázata, Századvégszámítá

15. táblázat: Az OP-k hozzájárulása a Távhőfejlesztési Cselekvési Tervben megfogalmazott célkitűzések teljesítéséhez PJ A Távhőfejlesztési Cselekvési tervben, megújuló energia termelés kapcsán kitűzött cél

5,09

OP-k hozzájárulása a célok eléréséhez (VNT)

3,98

OP-k hozzájárulása a célok eléréséhez (VT)

0,93

Maradék GAP

0,18

Forrás: Távhőfejlesztési Cselekvési Terv, Operatív Programok indikátor táblázata, Századvég-számítás

Az eredmények azt mutatják, hogy a középületek felújítása, valamint a távhőellátó rendszerek fejlesztése kapcsán érvényben lévő célkitűzések a OP-kban rendelkezésre álló források felhasználásával teljesíthetők, azonban a többi szektorban további intézkedésekre lesz szükség a célok teljesítéséhez.

97

VIII. GAP elemzés felülvizsgálata Az ex ante vizsgálat a II. fejezetben bemutatott piaci körülmények között készült. A kidolgozott pénzügyi termékek, a javasolt paraméterek az azonosított piaci hiányosságok és szuboptimális beruházási helyzetek alapján lettek meghatározva. A 1303/2013 EU rendelet pénzügyi eszközökre vonatkozó cikkei nem várják el az ex ante vizsgálattól, hogy az a teljes programozási időszakra vonatkozóan határozzon meg befektetési stratégiát. A piaci körülmények, a szabályozási környezet mentén változhatnak a feltételek, amelyek szükségessé teszik az értékelés megismétlését. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a szempontokat, amelyek változása esetén javasolt felülvizsgálni a GAP elemzést és módosítani a pénzügyi termékek paramétereit vagy teljesen új termékeket kidolgozni: 

A kamatszint jelenleg alacsony. Az előrejelzések – és a jegybank várakozásai szerint – a kedvező kamatkörnyezet 2015 végéig maradhat fenn. A vállalkozások beruházásainak ösztönzésére egy ilyen kedvező kamatkörnyezetben a forrásfelhasználás szempontjából hatékonyabb eszköz a garancia termékek használata. A piaci kamatok emelkedése, a pénzpiaci kockázatok szintjének általános emelkedése indokolttá teszi a pénzügyi termékek feltételrendszerének újragondolását.



Az MNB hitelprogramja jelenleg a legversenyképesebb hiteltermék a vállalkozások számára. Azzal érdemes számolni, hogy 2015 végéig még meghatározó lesz a termék piaci szerepe. Amennyiben „eltűnik” a piacról ez a monetáris eszköz, úgy szükségessé válik ismételten megnézni a piaci finanszírozás alakulását.



A távhő árának szabályozásában (a beruházási költségek elismerésével) olyan helyzet áll fenn, amelyben a piaci alapon finanszírozó közvetítők számára vonzóbbá válhatnak a projektek. Ebben az esetben meg kell vizsgálni egy alacsony vissza nem térítendő támogatással kombinált támogatott hitel bevezetésének lehetőségét.



A megújuló villamosenergia átvételi árának szabályozásában történő változások jelentősen befolyásolják a projektek megtérülési mutatóit. Jelen javaslatunkban az szerepel, hogy a vissza nem térítendő támogatást mindig megtérülési számításokkal kell igazolni, amely reagál az átvételi árak várható alakulására. A KÁT szabályozás változása érinti a piaci kudarcot, így újra kell értékelni a piaci helyzetet.



A bemutatott konstrukciók iránti valós kereslet a termékek bevezetését követően fog megmutatkozni. Amennyiben a tervezett célcsoport nem mutat olyan mértékű érdeklődést a pénzügyi termékek iránt, amit az előzetes vizsgálat bemutatott, a konstrukciókat újra kell értékelni és a paramétereket a kereslethez szükséges igazítani.

98

V. Felhasznált irodalom Európai Unió működéséről (http://europa.eu/pol/pdf/qc3209190huc_002.pdf)

szóló

szerződés

CPR (37-38. cikk. Pénzügyi eszközök) http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/euregulation-common-provision-regulation-cpr A Bizottság 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély támogatásokra való alkalmazásáról (http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/de_minimis_regulation_hu.pdf) A Bizottság 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összegyeztethetővé nyilvánításáról (http://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32014R0651&from=EN) A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról 2008/C 14/02 (http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/EN/TXT/?uri=CELEX:52008XC0119(01)) A Bizottság közleménye Iránymutatás a 2014-2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról 2014/C 200/1 (http://eurlex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52014XC0628(01)) A Bizottság Közleménye Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan 2014/C 19/04 (http://ec.europa.eu/competition/state_aid/modernisation/index_en.html) Alapokra vonatkozó szabályok (releváns: ERFA) A BIZOTTSÁG 964/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. szeptember 11.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a pénzügyi eszközökre vonatkozó általános feltételek tekintetében történő megállapításáról (http://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32014R0964) Bizottság közelménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2008:155:0010:0022:HU:PDF) A Bizottság 480/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32014R0480&from=EN)

99

European Commission [2014]: Summary of data on the progress made in financing and implementing financial engineering instruments. Programming period 2007-2013 (Situation as at December 2013). European Commission [2014]: Technical Guidance. Financing the energy renovation of buildings with Cohesion Policy Funding. Final Report. A study Preapred for the European Commission DG Energy. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/studies/pdf/financing_energy_renov ation.pdf European Court of Auditors [2012]: Financial Instruments for SMEs. Special Report No. 2. http://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR12_02/SR12_02_EN.PDF European Investment Bank [2013]: Financial Instruments: A Stock-Taking Excercise in Preparation for the 2014-2020 Programming period. Final report. March 2013. http://ec.europa.eu/regional_policy/thefunds/instruments/doc/fls_stocktaking_final.pdf Raiffaisen – Equinox [2011]: Tanulmány államilag támogatott finanszírozási program indítására megújuló energia beruházásokhoz. http://palyazat.gov.hu/tanulmany_allamilag_tamogatott_finanszirozasi_program_inditasara _megujulo_energia_beruhazasokhoz Robert P. Taylor et al [2008]: Financing Energy Efficiency. Lessons from Brazil, China, India, and Beyond. The World Bank. pp. 170-180. http://siteresources.worldbank.org/INTEAPASTAE/Resources/FinancingEnergyEfficiency.pdf siMentat Kft. [2012]: Döntés-előkészítő tanulmány a KEOP-4.8.0. pénzügyi konstrukció kialakításához. 2012. október 5. KPMG [2013]: Értékelés a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pénzügyi eszközeiről. http://palyazat.gov.hu/download/48260/P%C3%A9nz%C3%BCgyi_eszk%C3%B6z%C3%B6k_ %C3%89rt%C3%A9kel%C3%A9si_jelent%C3%A9s.pdf Dr Gál Zoltán: A hazai takarékszövetkezeti szektor szerepe a vidéki finanszírozásban. Területi Statisztika 2012/5

100

Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmány az NFM megbízásából, kizárólag az NFM részére és felhasználására készült

Recommend Documents