Száz év után újra látható A tolonc című némafilm Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
Száz év után újra látható A tolonc című némafilm
2014 október 11. Flag
0
Értékelés kiválasztása Givenincs Száz értékelve év után újra Még Give Száz év után újra Give Száz év után újra Mérték Give Száz év után újra Give Száz év után újra
látható látható látható látható látható
A A A A A
tolonc tolonc tolonc tolonc tolonc
című című című című című
némafilm némafilm némafilm némafilm némafilm
1/5 2/5 3/5 4/5 5/5
Restaurálták Kertész Mihály legkorábbi, Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmjét.
A kétezres évek közepén, a New York-i Magyar Házból került elő az az öt filmtekercs, amelyet előbb a Duna Televízió raktárában, majd a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetben (MaNDA) helyeztek el. Kalandos útja volt: az óceánon hajóval hozták át, a raktárban pedig – nitrofilmről lévén szó – kigyulladt. Hogy mi van rajta, csak azután derült ki, hogy a MaNDA irodáinak nyitott ajtajaira fellógatott szalagok megszáradtak a szakszerűtlen oltási kísérletek után.
1. oldal (összes: 5)
Száz év után újra látható A tolonc című némafilm Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)
A tekercsek a később Michael Curtiz néven világhírűvé vált, és a Casablanca rendezéséért Oscardíjjal jutalmazott Kertész Mihály egyik korai némafilmje, A tolonc másolatát tartalmazták. Azért is jelentős érték, mert ez a kor ünnepelt színésznőjének, Jászai Marinak egyetlen fennmaradt filmje.
Próbálkozások a helyrehozására A kópiáról a restaurálási kísérletek kezdetén kiderült, hogy selejtes: amikor lemásolták, az eredeti film nem illeszkedett pontosan a nyersanyagra, emiatt a kép hullámzott, az alakok elcsúsztak, megkettőződtek, megnyúltak, összementek. Ugyancsak problémát okozott, hogy a képkockák közötti osztás- vonalak helyzete folyamatosan változott. Ez utóbbit egy új eszköz beszerzése megoldotta volna, aminek megvásárlására azonban nem jutott pénz. A filmet később még két stúdió, a holland Haghefilm és az amerikai Cineric munkatársai is megpróbálták felújítani, de a próbálkozások megrekedtek. A tekercsek végül hazakerültek, és tavaly a Filmalap 14 millió forintot ítélt meg a restaurálásukra, azzal a feltétellel, hogy az itthon zajlik majd.
Küzdelmes, tanulságos munka Amikor meglátogattuk a Magyar Filmlabor VFX-stúdióját, annak vezetője, a korábban elsősorban reklám-, rajz- és játékfilmek 3D-s animációit, digitális trükkjeit tervező Ormándlaky Zsolt éppen A tolonc magyar változatának szövegtábláit állította össze. Ezekre nem az eredeti, kézzel festett betűkkel kerültek fel a színészek mondatai, de ahhoz nagyon hasonlót választottak. A csapat novembertől július végéig dolgozott a filmen, amelynek egyes jeleneteit akár tíz-tizenöt alkalommal is átdolgozták. A kópia beszkennelése után – amelyhez ezúttal már beszerezték a szükséges eszközt, az úgynevezett archív kaput – négy fázisban, digitálisan újították fel a tekercseket. – Hónapokig kísérleteztünk azzal, hogy kidolgozzuk az optimális munkafolyamatot. A restauráláshoz használt szoftvert a kéréseink alapján folyamatosan fejlesztették, emiatt egy idő után át kellett alakítanunk a feladatok sorrendjét, mert a lehetőségeink jelentősen bővültek, sokkal könnyebbé vált 2. oldal (összes: 5)
Száz év után újra látható A tolonc című némafilm Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) a javítás, és szebb eredményt hozott. Emiatt néhány munkafázist újra el kellett végeznünk, mert jól látható volt a különbség a film eleje és vége között – mondta a Metropolnak Ormándlaky Zsolt.
Jobb, mint az eredeti A VFX-stúdió munkatársai először a képet igyekeztek stabilizálni, és elérni, hogy az azon belüli torzulások, ugrálások eltűnjenek. Mivel a képek mozgása teljesen rendszertelen, így számítógéppel lekövethetetlen volt, ezt jó ideig kézzel kellett végezniük a szakembereknek, szoftveres segítséget csak a fejlesztés során kaptak. Amikor a stabilizálással elkészültek, egy szoftver segítségével elvégezték az előtakarítást, amelynek nyomán a foltok, a kosz és a tónusegyenetlenségek legnagyobb része eltűnt. Ezt követte a kézi retusálás, melynek során a kockákról egyenként tüntették el a megmaradt szennyeződést, pótolták a hiányokat, javították a sérüléseket. Végül következett a kép finomítása és „visszazajosítása”. – A mai technikával többet ki tudunk hozni a filmekből, mint amire a készítők képesek voltak, de fontos volt, hogy ne tegyük teljesen sterillé. Ebben kikértük az archívum munkatársainak véleményét is, és végül a középutat választottuk. Megmaradt a film archív jellege, amit az is erősít, hogy másodpercenként 18 kockával vetítik majd a mozik – fűzte hozzá Ormándlaky Zsolt.
A tolonc A film éppen száz évvel azután lesz látható újra magyar moziban, hogy Kolozsvárott leforgatták. • Az október 13-i díszbemutató után 16-án a lyoni Lumiére Filmfesztivál is műsorra tűzi az alkotást, amelyhez Pacsay Attila komponált szimfonikus kísérőzenét. • A toloncot a nagyközönség a Magyar Filmhét keretében láthatja. A filmtörténeti ritkaságot a jövő kedden, szombaton és vasárnap vetítik az Uránia Nemzeti Filmszínházban. • Az ártatlanul kitoloncolt magyar cselédlány története Tóth Ede nagy sikerű népszínművének mozgóképes adaptációja, a forgatókönyvet Janovics Jenő, a kolozsvári színház egykori igazgatója írta.
A főszereplő • Berky Lili A tolonc főszereplője, a némafilm kedvelt, sokat foglalkoztatott színésznője. Egyike volt azoknak a művészeknek, akiknek a hangosfilm megjelenése sem törte ketté a karrierjét. A 30-as, 40-es években készült filmekben sokszor férje, Gózon Gyula oldalán láthatta a közönség. 1958-ban, Budapesten hunyt el.
INTERJÚ - Lehetnek még elő nem került filmek Fejes Katalin, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgató-helyettese A tolonc készítésének idején milyen helyzetben volt a magyar film? – A korszak meghatározó időszaka volt a magyar némafilmnek. Az I. világháború alatt a határok zárva voltak, megszűnt a külföldi filmek behozatala, a tilalom azonban felerősítette a hazai gyártást. A háború utolsó évében több mint száz film készült a hazai stúdiókban. A filmkészítés fellegvára Kolozsvár, a korszak legismertebb és legnevesebb producer-rendezője Janovics Jenő volt. Az ő műhelyében készült Kertész Mihály A tolonc című filmje is. A háborút követően a határnyitás, majd a világgazdasági válság visszavetette a gyártást, mire újra lélegzethez jutottak volna a stúdiók, már új szelek fújtak, a világ és a producerek a hangosfilm felé fordultak. A magyar némafilmek mekkora része maradt fenn? 3. oldal (összes: 5)
Száz év után újra látható A tolonc című némafilm Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) – A MaNDA gyűjteményében az egykori körülbelül hatszáz némafilmnek mindössze a tizede található meg. Akkoriban a gyártókat és a forgalmazókat nem foglalkoztatta, hogy a bemutatást és forgalmazást követően mi lesz a filmek sorsa. A gyűjtés és megőrzés az 50-es évektől kezdve vált komoly programjává a nemzeti archívumoknak. Van esély arra, hogy újabb filmek kerüljenek elő? – Bízunk benne, hogy vannak még olyan filmek, amelyek nem kerültek elő. Akár egy családi ház padlásán is felbukkanhat, ahogy ennek példája az 1943-ban – Muráti Lili és Bilicsi Tivadar főszereplésével – készült, Megálmodtalak című film. Elképzelhető, hogy a nemzeti archívumokban akadnak olyan magyar filmek, melyek a mi gyűjteményünkből hiányoznak. Néhány évvel ezelőtt az amszterdami archívumból került elő Kertész Mihály 1917-ben forgatott, Az utolsó hajnal című filmje.
Mennyire aktuálisak ma a némafilmek? – A történeteket ugyanazok az értékrendszerek irányítják, mint a mai filmekét: megjelenik bennük a szerelem, az árulás, a csalás, a becsület kérdése. A némafilm alapját a színjátszás adta. Emiatt néhol lassúnak, modorosnak volt érezhető egy-egy film. Fokozatosan azonban kialakult a saját szabályrendszere. Ha ma némafilmet nézünk, nem szabad korunk elvárásai alapján tennünk. A 20. 4. oldal (összes: 5)
Száz év után újra látható A tolonc című némafilm Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) század hajnalán a film egy új kísérlet volt, olyan kísérlet, ami végül a művészeteket egy újabb ággal gazdagította. Ezt kell értékelnünk benne. metropol.hu www.flagmagazin.hu
Tweet
(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});
Ajánló
5. oldal (összes: 5)