Szatmárnémeti városmárkázása

XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia, Kolozsvár, 2009.

Szatmárnémeti városmárkázása

Tanárvezető: Dr. Kádár Magor – Szakvezető tanár Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

Szerző: Kölcsey Norbert Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és közkapcsolatok III. év

1

Tartalomjegyzék

1. Módszertani feltáró tanulmány

3. old

2. Környezet- és szituációelemzés

7. old

3. Koncepció

20.old

4. Operatív terv

26.old

5. Mellékletek

41. old

2

1. Módszertani feltáró tanulmány 1.1 A marketing és a városmarketing definíciója

A szakirodalomban többféle értelmezés alakult ki a marketingre és a városmarketingre vonatkozóan. A marketinghez hasonlóan - véleményünk szerint a városmarketing is egyfajta szemléletmód, városvezetői gyakorlat, amely a rendszer minden elemében érvényesül és összehangolja az egyes alrendszerek működését. A városmarketing tehát egy komplex folyamat, egy összefüggő rendszer. A városmarketing kifejezést jelen tanulmányokban a településmarketinggel ekvivalens fogalomként kezeljük, és Szatmárnémeti városi státusza miatt részesítjük előnyben. A városfejlesztés célja kell, hogy legyen, hogy egy marketing szemléletű terület- és településfejlesztési stratégián, illetve az erre alapozott tevékenység sorozaton keresztül a polgárok és a település gyarapodását, eredményességét minél sokoldalúbban megvalósítsa. Teszi ezt oly módon, hogy a kiválasztott célcsoportok igényeinek a lehető legnagyobb mértékben alkalmazkodik, miközben az adott területen elősegíti a gazdasági és társadalmi folyamatok optimális feltételeinek kialakulását. A városmarketing céljai eléréséhez a marketing eszköztárának a települések gyakorlatára adaptált elemeit használja, úgymint - termék, termékpolitika, ami a városmarketing esetén a természeti és épített környezet, az intézményhálózat, a közösségi szolgáltatások, és a város által a célcsoportoknak nyújtott szolgáltatások kialakítását, racionalizálását és fejlesztéseit jelenti; - ár, árpolitika, ami jelen esetben egyik oldalról a város, mint termék, „előállításának” költségeire vonatkozik (intézményhálózat infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, promóciós költségek, stb.). Másik oldalról ennek a „terméknek” az eladásából származó bevételeket jelenti (a helyi adók és támogatások rendszere, a működési és megélhetési költségek, a helyben elérhető szolgáltatások árai és az ingatlan (üzlet) vásárláshoz és a befektetésekhez kapcsolódó költségek). Harmadrészt ezen bevételek és költségek összehangolását és minél nagyobb „profit” (a város gazdagodása, fejlődése) elérését jelenti. 3

- disztribúciós (elosztási) csatornák, amik a települések esetében sokkal inkább kapcsolati rendszerként értelmezhetők, mint például a város érdekeinek érvényesítése; - marketing kommunikáció, aminek egyrészt a város arculatának kialakítása, illetve támogatása a feladata, másrészt pedig a település által nyújtott előnyök,

szolgáltatások

befolyásolása,

népszerűsítése,

meggyőzése

az

adott

továbbá előnyök

a

célcsoportok

kihasználására

és

szolgáltatások igénybevételére;

Sajnos gyakran olyan értelmezésekkel is találkozunk, amelyben a marketinget a kommunikációval azonosítják. Ez a definíció azonban nem teljes. A marketing és a városmarketing is több, mint kommunikáció, és ez utóbbi csak kis - de annál látványosabb - részét alkotja a marketing folyamatoknak. A városmarketing tulajdonképpen a marketing szemléletmód specifikus területen történő alkalmazása. Ezáltal több sajátossággal is bír: - Maga a szó is utal a jelentés komplexitására (lehet a városnak a marketingje, a városban folyó marketing, vagy a város érdekében történő marketingként is értelmezni) - Központjában a település, a város áll, azonban céljai, eredményei kiterjeszthetők a kistérségre és régióra is - A várost egy sajátos, komplex termékként azonosítja, mely komplex termék a településmarketing

esetében

természeti

és

épített

környezetből,

intézményhálózatból, közösségi szolgáltatásokból és a célcsoportoknak nyújtott szolgáltatásokból áll. Ezek egymástól nem elválaszthatók, csak együtt értelmezhetők, hiszen csak komplexen tudják reprodukálni a város által nyújtott kínálat benyomását - A tervezéssel is szoros kölcsönhatásban van, menedzsment jellegű folyamat (tervezés - szervezés - végrehajtás - visszacsatolás). - Célja a város fejlesztése, egy hosszú távú vezetési és cselekvési program kidolgozás révén - A városról kialakított vízión alapul - Szereplői között (önkormányzat, intézmények, fejlesztési tárulások, civil szervezetek) szoros kapcsolat áll fenn - Az adott területen folyó társadalmi és gazdasági folyamatokat előre megadott célok szerint maximalizálja 4

- Hangsúlyozza a város vezetői és a helyi érdekképviseleti szervek, valamint az egyes célcsoportok közötti minél hatékonyabb együttműködést és kommunikációt - Arra törekszik, hogy a város tökéletesítse, élénkítse cserefolyamatait partnereivel

A városmarketing tehát olyan irányítási, vezetési és szervezési megoldás - és egyben gondolkodásmód - amely képes érvényesíteni és koordinálni a település egyes célcsoportjainak akaratát a működésben és a fejlesztésben, miközben ennek a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti és szociális rendszernek az értékeit, adottságait egyre szélesebb körben ismerteti, tudatosítja.

A településmarketing tehát lehetőséget teremt arra, hogy a város beazonosítsa célcsoportjait, úgymint helyi lakosok, helyi vállalkozók-vállalkozások, befektetők és turisták, ami nagy jelentőséggel bír, hiszen ezáltal lehetőség nyílik az egyes célcsoportok szükségleteinek, igényeinek megismerésére, és így olyan kínálat dolgozható ki mely a célcsoportok igényeihez leginkább alkalmazkodik. Ugyanakkor az egyes célcsoportok igényei között komoly konfliktusok is lehetnek, melyeknek kezelésére szintén a település által folytatott meggyőző marketing aktivitás tűnik a leghatékonyabb módszernek. Ezáltal a fent említett komplex társadalmi, gazdasági és szociális elvárások valóban harmonizálhatóak a közösség és a település javára.

A településmarketing a marketing tudomány és gyakorlat olyan sajátos kombinációja, mely a kutatás, a célképzés, a stratégiaalkotás és az eszközrealizálás terén ötvözi a non-profit marketing, a politikai marketing, a B2B avagy ipari marketing, a szolgáltatásmarketing sajátosságait, és a kapcsolati, relationship-marketing elméleti és gyakorlati módszertanát. Módszertanilag közelítve a településmarketinghez valóban igaz, hogy többek között a nonprofit marketing elemeit is alkalmazza, hiszen bizonyos szituációkban a teleülés számra is fontosabbak a marketing által megszerezhető, pénzben nem kifejezhető előnyök, mint a gazdasági profit. Gondolunk itt például a pozitív településarculatra vagy a lokálpatriotizmus fokozódására, melyek adott pillanatban lehet hogy nem eredményeznek sok bevételt, ugyanakkor hosszútávon a befektetők letelepülése vagy a lakosság, vállalkozók megtartása kapcsán mégiscsak kimutatható előnyök. Hasonló a helyzet a business-tobusiness (ipari marketing) elemeinek használatával is. Egy multinacionális befektetővel 5

szemben a településnek, mint gazdálkodó szervezetnek kell megjelennie, hogy érdekeit maximálisan tudja érvényesíteni és marketing aktivitását is ennek megfelelően kell szerveznie. A városmarketingben alkalmazott komplex termék értelmezés alapján pedig már világosan látszik, hogy a települési kínálat részét képezik a közösségi- és célcsoportoknak nyújtott szolgáltatások. Ezeknek a szolgáltatásoknak a megvalósítása előtérbe helyezi az emberi tényező, a szolgáltatások nyújtásához szükséges tárgyi-infrastrukturális feltételek és a szolgáltatási folyamatok szerepét is. A szolgáltatásmarketing lehetőséget nyújt mindezek eredményes menedzselésére a kapacitások minél optimálisabb kihasználása és a szolgáltatás legelőnyösebb ütemezésének és stílusának kiválasztása mellett. A kapcsolati marketing pedig biztosítja, hogy a település ne csak mind újabb és újabb, valamely célcsoporthoz tartozó potenciális fogyasztót igyekezzen elérni, hanem külön fordítson figyelmet a meglévők megtartására is. A politikai marketing szerepe a városmarketingben jelentős, mivel a város imázsát a politikai kommunikáció nagyban befolyásolja. A politikai marketing módszertani szempontból sokban hasonlít a városmarketinghez, mivel például a termék egyik marketing alkalmazásban sem válik kézzelfoghatóvá, a „fogyasztók” csak közvetetten „tesztelhetik”.

A

promóció

szempontjából

is

felfedezhetünk

hasonlóságokat a politikai és a városmarketing módszerei között; mindkét esetben a PR jelentősége messze felülmúlja a közvetlen reklámozás jelentőségét, és az arculattervezés (CI) során is mindkét esetben egy elvonatkoztatott „termék” (város és párt) arculatát formázzák meg. Mindezekből érzékelhető, hogy a településmarketing multidiszciplináris, több lábon álló menedzsment módszer, de éppen ez a sokrétűség biztosítja, hogy a település általa elérheti az önmaga elé tűzött célokat és pozíciót valamennyi tevékenységi területén.

1.2 Kormányzati Branding A városfejlesztés tárgya az épületek és az általuk létrehozott épített terek által alkotott városi szövet átalakítása annak érdekében, hogy a város egy olyan új vagy megújított darabját valósítsuk meg, ahol jó - vagy a korábbinál jobb - élni. Miben tér el egy ország, illetve az ország kormányának márkázása? A kettőnek számos közös pontja van, ami nem véletlen: az országok és országrészek brandingjét általában saját kormányaik finanszírozzák. A különbségek között említhetjük azonban azt, hogy míg az ország brandingje elsősorbar kifelé irányul, azaz a külföldi befektetőket és turistákat szólítja meg, addig a kormányok brandingje befelé, az állampolgárokra fókuszál. A legtöbb ország hivatalos nevének és címerének hangsúlyozásán kívül nem közvetít egységes arculatot a külvilág felé. Néhány elsősorban európai - állam haladó gondolkodású vezetői azonban felismerték, hogy egy jól megtervezett kampány, amely a kormányzati szolgáltatásokat átláthatóbbá és az emberek 6

véleményére nyitottabbá teszi, megerősítheti a részvételi demokráciát - már csak azért is, mert a választópolgárok igényeinek sikeres kielégítése hatékonyabbnak tünteti fel a kormányzást. Az esetek túlnyomó többségében egy brand-nek tükröznie kell a civil szervezetek hosszú távú célkitűzéseit és az olyan szociális kezdeményezéseket, mint a jólét és a fejlődés elősegítése. Más szerveződések - politikai pártok, fegyveres szervezetek, közszolgáltatások és közlekedési vállalatok - már hosszabb ideje élnek a márkaépítés valamilyen formájával, ám vegyes eredménnyel. A kormányhivataloknak számos, eddig kihasználatlan eszköz áll rendelkezésükre, amellyel kiaknázhatják a sikeres márkaépítésben rejlő lehetőségeket. A dán és az osztrák kormány példája megmutatta, hogy a megfelelő branding a demokratikus társadalom egyes intézményeinek - többek között a közigazgatás és a közszolgáltatások - hatékonyabb működését eredményezi, hiszen a célok világos megfogalmazásával az állami alkalmazottakban is tudatosul saját munkájuk jelentősége és az állampolgárokhoz mint ügyfelekhez való viszonyulás mikéntje.

2. Környezet- és szituációelemzés 2.1 BEVEZETÉS *Részletesebben a Mellékleteknél 31. oldalon Az idők folyamán a városfejlesztési politikák a gazdasági növekedésre fókuszáltak, erősen támogatták a város termelői funkcióját míg a társadalmi funkciót teljesen elhanyagolták. Az urbanisztikai tervezés elsődlegesen a gazdasági hatékonyság szempontját tartotta szem előtt. Mindazonáltal nem szabad elhanyagolnunk azt a tényt sem, amely szerint a város az egyes felgyorsult társadalmi átalakulások arénájaként működik. Súlyos következményekkel járhat ha túl nagy figyelmet fordítunk a városok átalakításakor azok gazdasági szerepkörére és közben elhanyagoljuk a társadalmi, környezetvédelmi, politikai, kulturális, pszichológiai és területi dimenziókat. Ezekből kiindulva szükségesnek láttuk egy új koncepció kialakítását, ez a városok fenntartható fejlesztését. A helyiségek fenntartható fejlesztése egy változtatási folyamat amelynek során a természeti kincsek kiaknázása, a befektetések és a technológiai fejlődés irányítása valamint az intézményi változtatások oly módon történnek, hogy mind a jövőbeli mind a mostani igényeknek megfeleljenek. Más szóval a fejlesztés akkor nevezhető fenntarthatónak, ha általa úgy elégítődnek ki az emberek szükségletei, hogy nem gátolják a jövő generáció embereit majdani szükségleteik kielégítésében. Arról van szó tehát, hogy a fenntartható fejlesztésnek úgy kell biztosítania a gazdasági növekedést, hogy azok az emberiség mindenkori igényét a jóllétre hosszútávon ki tudják elégíteni. A fenntartható fejlesztés terminus jelen magyarázatát a Világ Bizottság a Környezetért és a Fejlődésért fogalmazta meg 1987-ben. Ez a szervezet kezdeményezte azt az új fejlesztési stratégiát is, amely a fejlesztés ökológikus kontextusát is figyelembe vette és megpróbálta egy egészbe integrálni a gazdasági - társadalmi törekvéseket valamint a környezetvédelmieket. A Koncepció néhány évtizednyi komoly, világszintű tudományos vita során kikristályosodott és precíz politikai értéket is kapott a globalizáció kontextusában. Mivel a környezeti tényező jelentős komponense a fenntartható fejlesztésnek, ez a koncepció hangsúlyozza a társadalmi dimenzióval való foglakozást is és ilyenként legfontosabb célja az életminőség szinvonalának hosszútávú javítása. Ez a típusú fejlesztési stratégia olyan problémákra keresi a megoldást mint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség, az emberiség jóllétének biztosítására és az országokon belüli valamint országok közötti gazdasági output egy méltányosabb felosztásására törekszik. Romániában az ország 7

fenntartható fejlesztésének gondolata a 2005-ben jóváhagyott Nemzeti Fejlesztési Terv részeként jelent meg. 2.2 Az Európai Unió fejlesztési princípiumai *Megtalálható a Mellékletek fejezetben, 40. oldalon

2.3 Nemzeti fejlesztési princípiumok a 2007-2013 közti időszakra Az Európai Unió által 2007 június 25.-én jóváhagyott 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret előírja az EU strukturális eszközei használatának prioritásait (az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap) a gazdasági és társadalmi kohéziós politikára vonatkozóan valamint megteremti a kapcsolatot a Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 prioritásai, az EU által kibocsájtott A 2007-2013 közötti időszakra megállapított Közösségi Stratégiai iránymutatások és az átdolgozott Lisszaboni Stratégia prioritásai között. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret bemutatja Románia társadalmi-gazdasági helyzetét a csatlakozás pillanatában, a SWOT analízist, a stratégiai jövőképet és az Ágazati Operatív Program összefoglalását valamint a Regionális Operatív Programot, amelyeket be fognak iktatni a konvergencia céljából. A Nemzeti Reform Programmal és a Konvergencia Programmal együttesen a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret megprópálja megmutatni a nemzeti szinten történő konvergenciára törekvő cselekvések irányát. Az ENSZ keretein belül leszögezett 8 Elfogadott Cél című fenntartható fejlesztésre buzdító terv szerinti romániai intézkedések a Milleniumi Fejlesztési Célok második jelentésében vannak belefoglalva ( átvéve Románia Kormánya által 2007. 09. 18.) A Nemzeti Fejlesztési Terv az Európai Unióhoz való mihamarabbi társadalmi-gazdasági felzárkózás alapeszköze, amely a fejlődés érdekében történő közbefektetésekre fókuszál elsősorban. Ez a fejlesztési terv az európai politika sajátos koncepcióját képviseli. Egy olyan dokumentumról van szó tehát, amely stratégiai tervezés és többéves pénzügyi program is egyben, és amelyet egy széles körű partnerség azért fejleszett ki, hogy Románia társadalmigazdasági fejlődését az EU Kohéziós politikája szerint orientálja. A cél a felmerülő akadályok elhárítása az ország régiófejlesztésének útjából valamint a sajátos fejlődési potenciálok megerősítése, favorizálása. A fejlesztési tervben 6 nemzeti fejlesztési prioritást különítettek el, mindegyiket az aktuális társadalmi-gazdasági helyzet alapos elemzése után. A prioritások a következők: • A gazdaság versenyképességének növelése, az ismeretekre alapuló gazdaság fejlesztése. •

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

•

Környezetvédelem és a környezet minőségének javítása

•

Humánerőforrás fejlesztés

•

A foglalkoztatás támogatása, a társadalmi integráció és az adminisztratív kapacitás erősítése, a vidéki gazdaság fejlesztése és a termelékenység növelése a mezőgazdaságban

•

Az ország egyes régiói közötti fejlődési eltérések csökkentése.

Mindegyik fejlesztési prioritás számára olyan Ágazati Operatív Programokat fejlesztettek ki, amelyek alapján az egyes területeken megfelelő Strukturális Eszközöket használni lehet. 8

Ilyen értelemben a Regionális Operatív Program (ROP) a 2007-2013 közötti időszakra a következő cél elérését tűzte ki: Románia gazdasági és társadalmi fejlődése és az EUtagállamok átlagos fejlettsége közötti eltérés csökkentése. A ROP Románia 8 korlátolt lehetőségű fejlesztési régióját célozza meg. Nagyon jól tükrözi Románia régiófejlesztési politikáját és a decentralizáció folyamatát, szem előtt tartja a közösség stratégiai iránymutatásait, az EU 2007-2013 közötti időszakra megtervezett kohéziós politikáját és a Lisszaboni Stratégiát is, amely nagy hangsúlyt fektet a kutatások, a technológiai fejlesztés és az innováció támogatására. Ezt a fejlesztési stratégiát az európai szubszidiaritás elvvel megegyezően fejlesztették ki abban az értelemben, hogy egyes olyan regionális fejlesztési stratégiákon alapul, amelyeket regionális szinten, széleskörű partnerségi munkacsoportokon fejlesztettek ki. A ROP a NSRK 2007-2013-nak mind a négy prioritás területét célba veszi, hozzájárulva így a legtöbb Nemzeti Fejlesztési Stratégiában meghatározott probléma megoldásához. Ezek a dokumnetumok képviselik az alapot azon célkitűzések megvalósítására, amelyek az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiájában vannak meghatározva. Románia elkötelezte magát arra, hogy saját nemzeti Fejlesztési Stratégiáját a 2008-as év végére befejezi és utólagosan az Európai Komisszió előtt bemutatja. 2.4 Szatmárnémeti a fejlesztési pólus. A Románia Területi Fejlesztésének koncepciója a 2007- 2030 közötti időszakra előír egy olyan fogalmi keretet Románia területfejlesztésére és az EU-ba való integrálódás segítésére, amely szerint az országnak policentrikus struktúrára és a városok fejlesztésének nyomatékosítására van szüksége. A régiófejlesztésben alkalmazott stratégia kiválasztásakor egy olyan policentrikus fejlesztési modellre hivatkoznak (egy fejlesztési politika, amelyet egy olyan településhálózat tart fenn amelynek települései mind rendelkeznek a fejlesztési pólus szerepkörrel) amely a hangsúlyt az illető terület funkcionális szakosodására fekteti és ezzel éri el a gazdasági növekedést. Így szükségessé vált az, hogy a megyeszékhelyeket fejlesszék és hogy még 9 várost bevonjanak ebbe a folyamatba. Az Észak-Nyugati Régió Regionális Fejlesztési Terve szerint ezek a városok a program befejeztével egy, a mostaninál magasabb rangot fognak kapni. Fejlesztésükkor figyelembe kell venni az őket befolyásoló körzeti területek funkcionális és ágazati specializálódását. Ez a stratégia feltételezi egy fejlesztési pólusokból álló hálózat körüli terület kifejlesztését. Mostanáig a városközpontok következő konfigurációja volt ajánlva: a.) Növekedési pólusok: Bukarest, Brassó, Kolozsvár, Constanţa, Craiova, Iaşi, Ploieşti és Temesvár. A növekedési pólusok szerepe, hogy megerősítsék funkciójukat a saját településhálózatukon belül. A pólusoknak interregionális hatásuk van: módosítani tudják a saját régiójuk struktúráját valamint a régiók közötti cserék intenzitását és arányát sőt a népesség és a gazdasági tevékenységek területi megoszlását is. b.) Városfejlesztési pólusok: Arad, Nagybánya, Bakó, Brăila, Galaţi, Déva, Nagyvárad, Piteşti, Râmnicu-Vâlcea, Szatmárnémeti , Szeben, Suceava, Marosvásárhely A városfejlesztési pólusok szerepe a növekedési pólusok és a többi kisebb és közepes méretű város összekötése, valamint a régiójukban kialakuló nagy fejlődési különbségek mérsékelése és megelőzése. Ugyanakkor az is, hogy mérsékeljék a népesség és munkaerő nagyvárosokba tömörülését, valamint az, hogy egy olyan térbeli struktúrát alkossanak, amelyik fellendíti a területileg kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést. Az ország másik 19 városa mellett, Szatmárnémeti is fejlesztési pólus titulust kapott, amelynek következményeként 33 millió euró 9

áll a rendelkezésére, ahogyan az Északnyugati régióból Nagybánya és Nagyvárad rendelkezésére is. c.) Város központok: olyan városok/municípiumok, ahol a lakosság száma meghaladja a 10000-et. A városközpontok szerepe a városfejlesztési pólusok és az általuk befolyásolt területeken levő kisebb települések összekötése, annak érdekében hogy megelőzzék a alapvetően monocentrikus regionális városi rendszerek egyensúlyának felbomlását. A Nemzeti Fejlesztési Terv egyik lényeges pontja a nagyvárosok, municípiumok területének fejlesztése azért, hogy képesek legyenek betölteni városi funkcióikat. Főként azokról a polarizáló városokról beszélünk, amelyek kiterjedt kapcsolatban állnak a környező területekkel úgy. hogy azok fejlődése tőlük függ. Ugyanakkor egy régió fejlettségi fokát direkt módon befolyásolják a nagyvárosok, mivel funkciójukkal is feletteseik. 2.5 Demográfiai adatok A demográfiai elemzés az emberi erőforrások beazonosításának első szakasza és mint ilyen jelzi Szatmárnémeti municípumának demográfiai folyamatainak potenciálját valamint azokat a szükségeket amelyek ezekkel a változásokkal egyidejűleg feltűnnek. 2.5.1 A lakosok számának fejlődése * Megtalálható a Mellékletek fejezetben, 34. oldalon 2.5.2 A népesség korcsoportok szerinti megoszlása A népesség számbeli fejlődésének elemzése mellett az is fontos, főleg a nevelés és az egészségügy megtervezésének perspektívájából, hogy a lakosság életkori csoportok szerinti strukturálódását vizsgáljuk. Szatmárnémeti lakosságának korcsoportok szerinti megoszlását a fenti grafikon mutatja. A grafikonon jól látható, hogy a város humánerőforrása nem mentes az elöregedés folyamatától. A városban a legjobban képviselt korcsoport a 30-34 évesek csoportja (10.562 személy), a 45-49 évesek (10.252 személy) és a 65 éven felüliek csoportja (10.487 személy), míg a leggyengébben képviselt korcsoport a 0-4 éveseké (4.857 személy). A demografiai öregedés erőteljesebben érvényesül a nőnemű lakosság esetében. A 65 éven felüli korcsoportba tartozó nők száma 6.511, ami 24,1 százaléknak felel meg, nagyobb tehát mint az ugyanebbe a csoportba tartozó férfi lakosságé. A felnőttek korcsoportjában nagyobb a női lakosság száma mint a férfiaké, míg a kisebb életkorúak korcsoportjában a helyzet fordított. Ebből a csoportból példaértékű az 5-9 évesek korcsoportja, amelyben 211-el több hímnemű lakos van mint nőnemű, százalékban számítva a fiúk 4 százalékkal többen vannak. A demográfiai kiöregedés negatív következményekkel járhat a népesség fejlődésében. Ezek a következmények hatással lehetnek a municípium gazdasági fejlődésére is azzal, hogy a munkaerő csökkenését idézik elő. Ugyanakkor a municípiumnak szüksége van az egészségügyi és a társadalmi infrastruktúrák fejlesztésére. 2.5.3 Kulturális intézmények Az Északi színház : Szatmáron a színházi mozgásnak régi, jelentős hagyománya van. Az első színházi előadásra egy Móricz György által vezetett társulat előadásában került sor 1790-ben. Az 1814-1816 közötti években Nagyváradi és Debreceni társulatok adtak itt elő. A Román Színházi Alap Társaság létrejöttével (1870) a román kulturális erők egy tömbbe csoportosultak, közös programot gondoltak ki és így teremtettek egy szervezett testületet, amelynek 10

legfontosabb célkitűzése egy román színházi intézmény megalapítása volt. Az Erdélyi Román Színházért Társaság 1872-ben tartotta első gyűlését, amelynek alkalmával színdarabos zeneiművészeti estet, bált és konferenciát is szerveztek Iosif Vulcan „A vázlat a színház történetében” című írásából. 1848-ig a színházi előadásokat a „La arborele verde” fogadó épületében tartották, amelyet Prielle Kornelia épített 1799-ben. Szatmáron az 1918 december 1. utáni román színházi mozgás G.M. Zamfirescu nevéhez kötődik, aki helyi amatőrökből összeállított társulatokkal rendezett előadásokat 1922-1924 között. Ő indította el egy intenzív sajtókampányt is azért, hogy megalakulhason egy olyan román színtársulat amely hivatásos színészekből áll. Rögtön a II. Világháború után létrejött egy román ifjakból álló színtársulat, a Zorile. A társulat 1945-től 1946 őszéig leginkább utcai szerepléseket performált. Egy értékes helyi kezdeményezés erdeményeként 1947 októberében létrejött A Szatmárnémeti Románok Kultúrájáért és Művészetéért Egyesület, amelynek célja egy profi román színház megalapítása volt. Az színházi egyesület gyümölcsöző együttműködési kapcsolatot alakított ki a Nagyváradi Északi Színházzal. Minden nagyváradi bemutató után az Északi Színház társulata Szatmárnémeti be utazott és ott megismételte a bemutatót. Ez egészen 1946 május 16.-ig így folyt, amikor is megalapult a Szatmárnémeti Kultúráért, Színházért és a Művészetekért társaság, Constantin Nottara névvel. Az egyesület pénzalapot tartott fenn a színészek és a színháznál dolgozók fizetésének biztosítására valamint Bukaresti színészek Szatmárnémeti be hozására és szerződtetésére. 1947 december 6.-án megnyitotta kapuit a Szatmárnémeti Constantin Nottara színház, A. de Herz A pók című darabjával, Al. Kiritescu színházigazgató jelentévéel. A színház az új színházműködési remdszer érvénybe léptéig, 1948 szeptemberéig így működött. A Constantin Nottara színpadán az ország jól ismert színművészei játszottak, ezért az intézménynek nagyon magas lett a presztízse. Napjainkban az Északi Színháznak két szekciója van: a Román szekció és a magyar, Harag György nevét viselő szekció. Az előadótermen kívül a színház rendelkezik még egy 100 férőhelyes studió teremmel is. A Dinu Lipatti Filharmónia: A megyei múzeum gyűjteményében vannak olyan hangszerek, amelyek a 18. századból maradtak fenn, abból az időből amelyre a művelt szatmári zene kialakulását datálják. Az első társaságok, amelyek ezt a típusú zenét művelték a következők voltak: a Szatmárnémeti egyetemi diákok Olvasói Társasága, a Kézművesek Egyesülete, a Kórus egyesület amelynek élén Meder Mihály zeneszerző és karmester állt, aki kórust és zeneiskolát is birtokolt. 1920-ban, Adrian Demian vezetésével létrejött egy városi Konzervatórium majd 1924-től a Vasile Lucaciu ének és zene találkozó, amelynek hamarosan zenekara is lett Filharmóniai Egyesület néven. (1922-ben alapította Augustin Ferentiu). A koncertek egy része eleinte a híres ügyvéd házában zajlott később pedig az Uránia teremben (a volt Popular mozi). Szatmárnémeti n koncerteztek Bartók Béla és George Enescu is. 1947ben újra megszervezték a Filharmónia Egyesületet amely rövid időn belül a Szatmárnémeti Állami szimfónikus zenekarrá alakult át. 1991-től Dinu Lipatti Filharmóniának nevezik. A művészeti igazgató jelen pillanatban a nemzeti és nemzetközi körökben is elismert Fátyol Rudolf hegedűművész és szólista. A szatmári filharmóniának van néhány népszerű és különleges koncerteket biztosító rendezvénye. Ezek a Szatmári Zenei Napok, a Fiatal karmesterek Fesztiválja és a Ştefan Ruha fesztivál. 2.5.4 Média Tömegtájékoztatási eszközök fontos szerepet játszanak a közvélemény alakításában. Szatmárnémeti 6 helyi újsággal rendelkezik: Gazette, Nord-Vest, Glasul Sătmăreanului , Informaţia Zilei és a Cronica Sătmareană - román publikációk és a 11

Szatmári Friss Újság és a Magyar Hírlap - a Magyar nyelvűek melyek mind napilapok. Szatmárnémeti ben a következő a 10 licencelt frekvenviás radio található: •

City Radio 106,40

•

Europa FM Rádió FM 90,90

•

Impact Radio FM 92,30

•

Radio Info Pro 104,00

•

Itsy Bitsy Radio FM 88,7

•

Kiss FM 107,90 FM

•

Mix FM Rádió FM 94,9

•

Pro FM Rádió FM 96,50

•

Transilvania FM Rádió 99,00

•

Radio Unu 94,00

Négy helyi rádió található amelyek közül kettő nemzeti vállalatok leányvállalatai: Kiss FM és Radio Transilvania, míg a Radio Unu és a City Radio csak a megyében sugároz. Abban az esetben, ha a televízió, a leányvállalat Pro Tv Szatmárnémeti ben és Focus TV. A hang Sătmarului mind a média Szatmárnémeti és a webhelyek naponta frissíti az interneten, ahol megtalálja a kapcsolódó hír, hogy a város a világ minden részéből. Szatmárnémeti Online internetes portál, ahol közzé a legfrissebb híreket az interneten. 2.5.5 Fesztiválok, kulturális események A legismertebb városi rendezmények : Város Napok - gyökerező éves hagyományá vált, úgy Szatmárnémeti és megye szinten. A több napig nyúló éves esemény minőségi programokat nyújt a város lakosainak és a régióban élőknek, ahol találkozhatunk: zenével, tánccal, színdarabokkal, gyermek játékokkal, vetélkedőkkel stb. A Dinu Lipatti Filharmónia rendszeresen szervez fesztiválokat, a klasszikus, pop és jazz zene kedvelőinek, ahova országos és világszinten ismert előadókat hív meg. Kulturális hagyományá vált a szatmári Samfest fesztivál. A fesztivál időtartam egy hónapra nyúlik, ahol minden hétvégén különböző stílusú koncerteken vehetünk részt: rock, folk és jazz. Partiumi Napok "egy másik sajátos megnyilvánulása Szatmárnémeti nek, ahol számos programmal találkozhatunk: díszszemle, könyv vásár, bábszínház, utcai kézművesség, zenei előadások, koncertek és néptánc. Közkedvelt bor és pálinka,illetve étel versenyeket szerveznek. A “Korlátok nélkül” néven működő Színházi Fesztivál, két éve sorrra kerül megrendezésre. A nemzetközi színházi fesztivál célja, hogy elősegítse a multikulturalizmust és bisztosítson a régióban egy minőségi kulturális rendezvényt. A Szatmárnémeti Német Fórum éves ülést szervez a szatmári svábok részére. Ezeken a találkozókon részt vesznek a Németországban élő szatmári svábok, valamint svájci, magyarországi, ukrajnai és szlovák vendégek.

12

2.6 Turizmus

Túrizmus fejlődése Annak érdekében, hogy a turizmus fejlődjön, Szatmárnémeti önkormányzatának kell összpontosítania, a meglévő turisztikai potenciálok kiaknázásával és annak fejlesztésével. Turizmus gyakorolt formái Szatmárnémeti ben a következők: - Protokoláris idegenforgalom (üzleti konferenciák, szemináriumok) - Egészségi turizmus (termálvízek kihasználása) - Szórakoztátási turizmus (fesztiválok stb.) - Kulturális és történelmi turizmus (műemlékek, múzeumok, stb.) Az idegenforgalom fejlesztése magában foglalja a turisztikai infrastruktúra beruházásokat. Figyelembe kell venni a város geo-politikai helyzetét, biztosítani kell a megye versenyképességét ez vonzaná a külföldi turistákat. Városi környezet A 2007-2015-ös Fejlesztési Stratégiai terv szerint, Szatmárnémeti nek 15.024 hektár területe van: Köztes terület 3132,15 ha zöld terület, melynek parkok rekreációs területek, parkosított tér mezőgazdasági terület szántóterület legelő Külterületi

159 hektár - 13.7 m / fő 55 hektár - 4.6 m2 / fő 2 hektár 0,17 m2 / fő 9114 hektár 6112 hektár 1,706 hektár 11,891.85 hektár

A PUG tanulmány szerint, Szatmárnémeti t 4 fő zóna kategóriába elosztjuk. Három zóna következetesen megfelel a természetes környezettől a teljesen urbanizáltig, a negyedik kapcsolódik az ipari területekhez. Morfológiai zónák világosan körülhatároltak. - Az Északi rész, egységesebb, természetes osztályozás alakult ki a sűrű központi magjától a kertes házakig. Ez a fokozatos áttérés bizonyítja régi város címet Ez a terület a legsűrűn beépített. - A déli résznek egy töredezett áttekintése van, nincs összehangolásban, ellentmondásos területekkel rendelkezik. Kollektív házak, túl zsúfolt tömbház területek, nagy ipari területek találhatók az új városrészben. (gyakran elhagyott vagy degradálódott területekkel találkozhatunk)

3. Koncepció 3.1 Jövőkép A koncepcióban kifejtett stratégiai céloknak megfelelően, négy fejlesztési fejezetben 13

fogalmaz

meg

az

Operatív

terv

intézkedéseket,

amelyek

a

városmarketing

eszközeivel, módszereivel támogatja a kitűzött célok elérését, a jövőkép valósággá válását. Az intézkedések egységes formátumban jelennek meg, amelynek az összetevői a következők: •

Kapcsolódó prioritás: az intézkedés a koncepcióban megfogalmazott mely stratégiai célhoz, célokhoz kapcsolódik

•

Intézkedés megnevezése: az intézkedés tartalmára utaló rövid kifejezés, mondat

•

Marketing-mix kapcsolódás: az intézkedés melyik marketing-mix elem (termék, ár, eladási csatornák, promóció) oldaláról közelíti meg a célt. A mix-elemekről a Környezet- és szituációelemzésben lehet részletesebben olvasni Intézkedés célja: az intézkedés által kitűzött fő cél megfogalmazása Indoklás: miért van szükség az adott intézkedésre?

•

Az

intézkedés

rövid

leírása:

az

intézkedés

lehetséges

tevékenységeinek

összefoglalása •

Lehetséges

megvalósító:

javaslat

a

tevékenységek

megvalósítását

irányító

projektgazda személyére •

Lehetséges partnerek: a megvalósulást segítő szervezetek

•

Megvalósítás becsült ideje: a tevékenységek elvégzéséhez szükséges idő - Megvalósítás becsült költsége: a megvalósítás forrásai

•

Várható

konkrét

eredmények:

az

intézkedés

tényleges,

felmutatható

eredményei (indikátorok megjelölésével) •

Várható hosszabb távú hatások: azok az - időben a megvalósítástól elváló eredmények, amelyekhez az intézkedés hozzájárul, és amelyek szélesebb körben érzékelhetőek

•

Kapcsolódás más intézkedésekhez: az Operatív terv más intézkedéseivel való kapcsolat

Szatmár -fejlesztési létrehozásának igénye valamint a stratégiai keretet SWOT módszer alkalmazásával és egy problémafa, egy második célfa összetételével sikerült létrehozni. A SWOT-elemzés összegzi a jelenlegi értékelési helyzetet az első fejezet területén, és alapjául meghatározza annak erősségeit (Strength) és a gyengeségeit (Weaknesses), jelezve a további fejlesztési lehetőségek (Opportunities) és veszélyek (Threats), megakadályozására. Erősségek belső erőforrásai a városnak, ami a kiindulási pont a fejlesztési tervek megvalósításában. Gyengeségek hiányosságok összessége, amelyekkel foglalkozni kell mind a tervezés és megvalósítás szakaszába. Lehetőségek tartalmazza a konkrét terveket a fejlesztés -erősségeit, hogy hogyan lehetne javítani a jelenlegi problémákat felszámolni, vagy legalábbis csökkenteni - és a fenyegetések kockázati tényezőket, milyen következményei is várják. Problémafa és célfa, az alapvető eszközök a stratégiai tervezés létrehozásában. 14

A problémafa leírja a városfejlesztési nehézségeket és hiányosságokat. Ehelyett a célfa a jövőbeni kép egy helyzetről, kívánt és gond nélkül, de nem jelöl intézkedéseket. Ezek mutatják az ökológiai rendszer karakterisztikáját, a gazdasági célok, infrastrukturális, regionális, szociális, közszolgáltatások stb. 3.2 SWOT-elemzés SWOT-elemzés egy egyszerűsítése, a dokumentum első részének. Jelenlegi helyzet értékelése a különböző területeknek. Négy fő adatot tartalmaz: - A gazdasági és turisztikai - Az infrastruktúra és a közművek - Az épített környezet és a természet védelme és - Az infrastruktúra és a humán társadalmi-kulturális környezet 3.2.1 Gazdaság és idegenforgalom Előnyök • Jó gazdasági helymeghatározás, szomszédos Magyarország és Ukrajna határaival. • Könnyű megközelíthetőség (nemzeti és európai csomópont, a nemzetközi repülőtér) előmozdítja a kereskedelmet és az üzleti közlekedést, szolgáltatások diverzifikáltak és feltörekvők. • Iparágak: élelmiszer-, textil-, PCB, autók, bútorok • Ipari parkok, amelynek felülete teljes egészében lefedi a vállalatok igényeit • Nagy fogyasztói piac • Bővíthető áruházláncok • A jelentős turisztikai potenciál: az épületek, a történelmi emlékek, • A meglévő turisztikai infrastruktúra • Megléte és turisztikai információs centrum • Szoros kapcsolat külföldi városokkal Hátrányok • Nagy forgalom a városban , növekednek az autók száma • Érzékeny import iparág, a behozatal növekedése • Alacsony a termelékenység az EU-szabványokhoz képest • Kis vállalkozások versenyképességének csökkenése • A szakképzett munkaerő hiánya, különösen a műszaki területen • Kiállítás hiánya, melynek célja, hogy ösztönözze a kereskedelmi fejlődést • Hiányos turisztikai látványok értékelése (leromlott kulturális örökség kihasználatlanul, ásványvíz) • Elégtelenek a szállodák és vendéglátó vállalkozások által kínált szolgáltatások • Hiányoznak a turisztikai csomagok és azok promoválása • Turizmus (hiányzik a marketing stratégia, partnerségek, idegenforgalmi, kevésbé fejlett turisztikai információs rendszer) Lehetőségek • Városgyűrű csatlakozik az autópályával, gyors vezető út Magyarországra • Frissített PUG, amely kimutatja a fejlesztési irányokat, • Növekszik az érdeklődés a külföldi befektetők számára, • Bővülő ipari park 15

• • • • • • • • • • • • •

Egy üzleti inkubátor kiépítése A KKV-k fejlesztése és azok szolgáltatása A protokol idegenforgalom fejlesztése egy terem létrehozásával ahol kiállítások és konferenciák kerülhetnek megrendezésre Egészségügyi turizmus fejlődésé, termálvíz és kerékpár utak építése kihasználásával Külföldi turistákat vonzása Kibernetika és robotika kar létrehozása, Veszélyek Túlfűtő nemzetközi gazdasági válság, adminisztráció blokkoló, jogi instabilitás , Befektetők Számának csökkenése a A vállalatok nem lesznek képesek felvenni a versenyt Hiányoznak a területi beruházások a városban Hiányoznak a nehézipar és az autóipar befektetők Nincsenek restaurálva a kulturális műemlékek, nincsenek kihasználva térség ásványvizei Hiányzik a helyi promoválási stratégia az idegenforgalom számára 3.2.2 Az infrastruktúra és a közművek

• • • • • • • • •

Előnyök Jó gazdasági helymeghatározás, közel vannak a határok Magyarország és Ukrajna. Könnyű megközelíthetőség (nemzeti és európai csomópont, a nemzetközi repülőtér) Vasúti állomás felújítása Az utcák korszerűsítése, A település közelében található földgáz és forrásvíz Több mint 90%-os víz hálózati lefedettség Részleges ivóvízellátás és szennyvíztisztítás rehabilitációja 100%-os villamosenergia lefedettség Részleges földgáz hálózat rehabilitáció

• • • • •

Lehetőségek Városgyűrü építése amely csatlakozik az európai autópálya-hálózatokhoz Gyors közúti Nyíregyháza-Szatmárnémeti-Nagybánya között Közúti infrastruktúra rehabilitáció folytatása 2-híd építési a Szamos fölött Felüljáró építése a vasútállomás közelében, Forgalmi irányítás hatékonyságának Községi közlekedési rendszer fejlesztése, Kerékpár útszakasz Magyarországig a Szamos mentén Villany hálózat felújítása Teljes csatornázás- és víz-hálózat rehabilitációja Ökológiai hulladéklerakó bezárása és egy új letéti megnyitása Alternatív energiaforrások használata

• •

Hátrányok Önkormányzat nem működik megfelelően, a határ helymeghatározásával Nincs megfelelő vasúton vagy közút Lengyelország, Szlovákia avagy Ukrajna felé

• • • • •

16

• • • • • • • • • • •

Hiányzik a városgyűrű (a teherszállító autók átszelik a várost, ez által tönkreteszik az infrastruktúra) Növekednek az autók száma, közlekedési dugók, torlódások a forgalomban Közlekedési infrastruktúra hiánya, a hidak hiánya Parkoló és földalatti parkolók hiánya Szennyező közlekedés Kerékpár utak hiánya Hulladéklerakók nem tartják be a rájuk szánt szabályokat és a működési szabályzatot Hiányzik a közép-hosszú távú infrastruktúra fejlesztési stratégia Veszélyek Gépkocsik számának növekedése, forgalmi helyzet rosszabbodása Bukarest-Nagyváradi autópálya elkészítésének időtartama hosszabítása vagy elhalasztása Hidak építésének meghosszabbítása vagy elhalasztása

3.2.3 Élőhely és természeti tőke

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Előnyök A mérsékelt kontinentális éghajlat Gazdag vízrajzi hálózat Folytonos és gyorsított lakossági fejlődés Javult városi arculat Új zöldterületek Gazdag kulturális örökség Csökkentett talaj és levegő szennyezés Hatósági környezetvédelmi ellenőrzés Kielégítő városi hulladék gyűjtési rendszert kialakítása Hátrányok Degradát kulturális örökség Lakóházak rehabilitáló tőke igénye Nincs megfelelő infrastruktúra a városi és ipari területeken Hiányos zöldterületek rendezése bizonytalan szennyező berendezések és technológiák A forgalom miatt levegőszennyezés és zajterhelés alakul ki A Szamos szennyezése a véletlen szennyvíztisztító kibocsátások miatt Súlyos szelektív hulladékgyűjtés hiánya, Nincs meg az a települési modern hulladék betéti és ekologizált hulladékgazdálkodás Alacsony környezeti tudatosság Lehetőségek EU-s Jogi és pénzügyi támogatás A környezetvédelmi projektek Fejlett technológiák és a hulladékkezelés és azok újrahasznosítása Alkalmazni azt az alapelvet, hogy a "szennyező fizet" Megtenni a szükséges intézkedéseket, az erdősítésre és a környezet védelmére az elsivatagosodás, talajdegradáció, erózió és a szél ellen stb., 17

•

• • • • • •

Zöld területek és a víz mikroklíma dúsításának rehabilitációja

Veszélyek Zöld területek kiterjesztése Ellenőrizetlen járművek számának növekedése amely a légszennyezés következményével jár Támogatási nehézségek a környezeti infrastruktúra nagyobb projektekben Új szennyező források Szamos folyóban Bármilyen szennyezés forma gazdasági hatással van a turizmusra Környezetszennyezés hatása a lakosság egészségére

3.2.4 Emberi infrastruktúra és társadalmi-kulturális környezet

•

Előnyök Jól fejlett hálózati iskolák Képzett Tanárok, magas szintű oktatás Együttműködés az oktatási intézmények között A felsőoktatás a fejlesztési folyamat, Az egészséggel kapcsolatos oktatás Jó az együttműködés a helyi intézmények és szervezetek között A fejlett szociális infrastruktúra, a humán erőforrások A nem kormányzati szervezetek bevonása a szociális szolgáltatásokba, Gazdag kulturális élet (munka, a kulturális intézmények, fesztiválok és kulturális események hagyománya) Egyéb szabadidős lehetőségek (parkok, uszoda, klubok, bárok, stb.)

• • • • • • • •

Lehetőségek Összehang az oktatási kínálat és kereslet között a munkaerőpiacon Kiterjesztés a felsőoktatásban, Új szakterületeket Klinikák létrehozása Nem kormányzati oktatási szervezetek létrehozása Informális és nem formális képzések fejlesztése A fokozott városi szolidaritás Szociális segélyek fejlesztése

• • • • • • • • •

• • • • • • •

Hátrányok Elégtelen az -oktatási, -képzési infrastruktúra, Régi technológiai berendezések, laboratóriumok és műhelyek Hiányoznak a diák campusok Hiányosznak a Tanulók és hallgatók, képviseleti és jogi szövetségi védelme Hiányoznak a képzett munkaerők és a felsőfokú végzettséggel rendelkező műszaki szakemberek Hiányoznak az orvosok, kedvezményes hozzáférése az egészségügyi szolgáltatásokhoz Szociális és normatív finanszírozás hiánya 18

• •

• • • • • •

Alacsony számú szociális lakások Szabadidő és sport lehetőségek hiánya, a rekreációs központok hiánya, fiatalok szórakoztatása Veszélyek Gyenge műszaki felsőoktatás fejlődése Hiányzik a szükséges műszaki infrastruktúra és szakképzés Rossz oktatási infrastrukturális norma Csökkentek az oktatott fiatalok száma Romlás az egészségügyi szolgáltatásokban Növekvő munkanélküliség és szegénység

19

4. Operatív terv 4.1 Marketing fejezet

A város imázsát (hírét, ismertségét) alakító tevékenységek és a külső és belső kommunikáció fejlesztése. A menedzsmentről elmondható, hogy Szatmárnémeti sok területen úttörő munkát végzett (munkaerő-gazdálkodás, pályázati koordináció, stb.), azonban sok hiányosság is létezik (városmarketing szervezeti háttere, városfejlesztési stratégia, stb.). A fentiekből következően három irányba mutatnak a szükséges intézkedések: 1. A város menedzsment funkcióinak fejlesztése: a városfejlesztéssel kapcsolatos tervezés, érdekérvényesítés, intézményi háttér és partnerség fejlesztése. 2.

A

város

imázsának

javítása:

Szatmárnémeti

arculatának

kialakítása

tudatosítása a célcsoportok körében. 3. Külső és belső kommunikáció fejlesztése: a helyi szereplők közötti kommunikáció, partnerség és együttműködés fejlesztése, és a város külső partnereivel való kapcsolat erősítése.

20

és

Kapcsolódó prioritás

A város menedzsment funkcióinak fejlesztése

Intézkedés

Folyamatos marketingkutatás Szatmárnémetiben

megnevezése Célja

Indoklás

Intézkedés rövid leírása

A város marketing és menedzsment tevékenysége legyen megalapozott azáltal, hogy egy kutatócsoport rendszeresen információt gyűjt a városról (gazdaság, lakosok, turizmus, imázs, stb.) A város menedzsment funkciója nem elég hatékony, melynek egyik oka valószínűleg az információhiány. A városban sok területről nem állnak rendelkezésre a szükséges információk. Az információk elégtelenségének oka az információtorzulás is lehet, melynek oka az adatok rendezetlenségéből adódhat. Fontos tehát, hogy a városban a döntéshozók számára egy aktuális, pontos, hozzáférhető és torzításmentes információforrás, adatbázis álljon rendelkezésre. o Kutatási stratégia kialakítása, szükséges információk felmérése o Kutatási módszertan kidolgozása o Folyamatos kutatási és feldolgozási tevékenység biztosítása (humánerőforrás, eszközök) o Adatbázis létrehozása és folyamatos frissítése

Lehetséges megvalósító SZATMÁRNÉMETI Önkormányzata Média

21

Kapcsolódó prioritás

A város imázsának javítása

Intézkedés

Szatmárnémeti Arculati Terve

megnevezése Marketing-mix

Promóció

kapcsolódás Célja Indoklás

Intézkedés rövid leírása

Készüljön el Szatmárnémeti arculati terve, és az arculati elemeket hangolják össze Az imázs fejlesztésére a városnak egységes arculattal kell megjelennie a nyilvánosság előtt, de jelenleg az arculati elemeket csak esetlegesen, nem összehangoltan használják. Egy arculati kézikönyv kialakításával, és hatékony alkalmazásával az imázs nagy mértékben javítható lenne. Tevékenységek: o Meglévő arculati elemek összegyűjtése, hiányzó elemek feltárása o Arculati kézikönyv kidolgozása o A kézikönyv sokszorosítása és terjesztése o A kézikönyv használatára vonatkozó szabályozás kialakítása • Az arculati elemek, eszközök létrehozása, kivitelezése o Az arculati eszközök terjesztése

Lehetséges megvalósító Szatmárnémeti Önkormányzata Megbízott grafikai stúdió, grafikus szakértő Kulturális intézmények, képzőművészek Média

22

Kapcsolódó prioritás

A város imázsának javítása

Intézkedés

Kiadványok a városról

megnevezése Célja

Indoklás

Intézkedés rövid leírása

Lehetséges

megvalósító

Lehetséges partnerek

Készüljenek bemutatkozó anyagok (CD, kiadvány, honlap) a városról, amelyek alkalmazkodnak a különböző célcsoportok (befektetők, turisták, állami szervek, stb.) információs igényeihez, és amelyeket országos és külföldi viszonylatban is lehet terjeszteni A város értékei nem ismertek, illetve az értékek kommunikációja nem elég hatékony. Nem létezik egy olyan bemutatkozó anyag a városról, amely minden területre kiterjed, egységes és kielégíti minden célcsoport információs igényét. o Az anyagok tartalmának egyeztetése, kialakítása o Adatgyűjtés, információgyűjtés o Grafikai szerkesztés, tervezés o Kivitelezés, sokszorosítás o Terjesztés (on-line verzió is) A CD anyagát évente felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell. . SZATMÁRNÉMETI Önkormányzata Grafikai tervező Sokszorosítást kivitelező Az egyes területek szakértői www.satu-mare.ro (Szatmárnémeti hivatalos honlapja

23

Kapcsolódó prioritás

A város imázsának javítása

Intézkedés

Szatmárnémeti emblematikus alakja

megnevezése Marketing-mix

Promóció

kapcsolódás Célja

Indoklás

Intézkedés rövid leírása

Legyen a városnak egy „arca”, egy személy, aki országos és nemzetközi viszonylatban képviseli a várost, illetve akiről a városiak példát vehetnek. A város imázsa kedvezőtlen. Az imázs javításának érdekében meg kell keresnünk Szatmárnémeti ban azt a személyt,, aki országos elismertségével, hírességével méltóan képviselhetné, javíthatná városunk kedvezőtlen imázsát. Az emblematikus személyhez kapcsolhatóak a városi arculatot tükröző reklámok, és a karizmatikus személy alkalmazásával a város kommunikációjának hatékonysága is javítható. o Pályáztatás, lakossági szavazás évente o Az arculati kézikönyvbe építés o Reklámok készítése az emblematikus személlyel o Az emblematikus személy rendezvényeken való szereplése Kistérségi

Lehetséges

megvalósító SZATMÁRNÉMETI Önkormányzata Lakosság Lehetséges partnerek Média Folyamatos

24

Kapcsolódó prioritás

IV.2 A város imázsának javítása

Intézkedés

Vetélkedők szervezése a városról

megnevezése Marketing-mix

Promóció

kapcsolódás Célja

A város értékeit a lakosok - főként a fiatalok - ismerjék meg.

Indoklás

A lakosok nagy része nem ismeri, vagy nem értékeli a város értékeit. A lakosság vetélkedőn való részvételével az értékek kommunikációjának hatékonysága növelhető, így az jobban eljut a célcsoporthoz. A vetélkedőt kétféleképpen lehet megvalósítani: iskolai vetélkedők formájában (ami később kiterjeszthető a térség vagy a régió iskoláira is), illetve TV-s, rádiós vetélkedők formájában, ahol a felnőtt lakosság vehet részt. A vetélkedőn pénzdíjat vagy tárgyi nyereményt (helyi vállalkozások termékei) kaphat a győztes. Lehet csoportos és egyéni vetélkedő is. SZATMÁRNÉMETI Oktatási iroda

Intézkedés leírása

Lehetséges

rövid

megvalósító Lehetséges partnerek

SZATMÁRNÉMETI Kulturális iroda Kulturális intézmények Oktatási intézmények, munkaközösségek, civil szervezetek Média

25

Kapcsolódó prioritás Intézkedés

IV.3 Külső és belső kommunikáció fejlesztése Városi partnerségi hálózat

megnevezése Célja

Indoklás

Intézkedés rövid leírása

Lehetséges megvalósító Lehetséges partnerek

A városi (önkormányzati) intézmények, civil szervezetek és vállalkozások partnerségi kapcsolatai váljanak hatékonyabbá és egy egységes (információs) rendszer fenntarthatóbbá létrehozásával és fenntartásával A városi (önkormányzati) intézmények, szervezetek közötti együttműködés és partnerség fejlesztésre szorul. A partnerség erősítésével az intézmények működése is hatékonyabbá válna, és ezáltal a városmenedzsment és érdekérvényesítő képessége is javulna. o A partnerségi hálózatok feltérképezése (belső és külső is) o A kommunikációs csatornák feltérképezése, fejlesztése o A partnerek jellemzése (tanulmánykészítés) kommunikációs szempontból o Információs és informatikai rendszer fejlesztése és fenntartása SZATMÁRNÉMETI Önkormányzata Önkormányzati intézmények és szervezetek www.satu-mare.ro (Szatmárnémeti hivatalos honlapja)

26

4.2 MÉDIATERV Szatmárnémeti Városmarketing Terve 4.2.1 Médiastratégia 1. Reklámcélok, a kampány célja: •

A projekt - a városmarketing terv elkészítésének - tudatosítása az

érintettek körében •

A projekt - a városmarketing terv - társadalmasítása, társadalmi vitára

bocsátása, és ezáltal a projekt fejlesztése • A későbbi marketing tevékenység megalapozása 2. A célcsoportok médiahasználata, elérhetőségük Civil szervezetek (szakemberek) a térségben • Helyi média • Rendezvények, konferenciák Helyi média • Egyedi megrendelések • Sajtótájékoztatók • Rendezvények, konferenciák Szatmárnémeti önkormányzata • Helyi média • E-mail, • Kiadványok • Rendezvények, konferenciák Kamara és tagjaik • Kiadványok • Országos és helyi média • Rendezvények, konferenciák A város lakossága

27

• Helyi média • Kiadványok • Rendezvények, konferenciák A helyi vállalatok, vállalkozások • Helyi és megyei média • Kiadványok • Kamarákon keresztül hírlevelek, e-mail • Rendezvények, konferenciák 4.2.2 Kreatív Terv 1. Médiahasználat: a) Nyomtatott média: Helyi és megyei nyomtatott média • Szatmári Magyar Hírlap Fél oldalas PR cikk megjelenése 2 alkalommal • Friss Újság Negyed oldalas PR cikk megjelenése 1 alkalommal Kiadványok • A marketing terv teljes anyagának kiadása korlátozott példányszámban • A marketing tervről készült sajtóanyag, -csomag nyomtatott formában

b) Audiovizuális eszközök: Helyi rádiók • City Rádió 5 perces riport közzététele 2 alkalommal • Radio Unu 5 perces riport közzététele 2 alkalommal Helyi TV • Szatmár TV 15 perces riport közzététele 2 alkalommal

28

c) Internet: • Szatmárnémeti hivatalos honlapja (PR cikk, fórum, banner) • Szatmárnémeti Online (PR cikk, internetes fórum, banner) d) Direct Mail • Információközlő levelek • Meghívók • Támogatáskérő levelek • Tanulmányírásra felkérő levelek • Köszönőlevelek • Hírlevelek e) Rendezvények, konferenciák Vitafórumok, konferenciák • Szatmári Főiskolák • SZATMÁRNÉMETI Önkormányzata, régió önkormányzatai • Civil szervezetek Sajtótájékoztatók, sajtóbeszélgetés • 2 vagy 3 alkalommal a meghívottak számától függően Tájékoztató rendezvények • Szatmári Főiskolák • Szatmári Egyetemek • Civil szervezetek • Helyi vállalkozók • Lakossági konferencia 2. A reklámok megjelenése, grafikai terve • A megjelenítésben mindig szerepelnie kell Szatmárnémeti meglévő arculati elemeinek • A nyomtatott anyag tartalmazza a koncepcióban szereplő háttérképeket • A PR cikkek tartalmazzák a támogatók és a partnerek megnevezését, illetve a projekt-team

29

tagjainak megnevezését • Az Internetes megjelenés lehetőleg tartalmazza a partnerszervezetek logóit 3. Időterv, szórásterv: A médiakiadások felosztása médiakategóriánként Források : Autoritatea Naţională pentru Reglementare în Comunicaţii şi Tehnologia Informaţiei România Casa de Asigurări de Sănătate Satu Mare Bajnai László – Városfejlesztés , Scolar Kiadó, 2007 - ISBN: 9789632440118 Date actualizate de la Inspectoratul Şcolar Satu Mare (anul şcolar 2007 - 2008) Document Regional de Programare, Dezvoltarea Resurselor Umane Transilvania de Dunaújváros Városmarketing Terve Healey, Matthew - Mi az a branding? - A design kézikönyvei, Scolar Kiadó, 2009 – ISBN: 9789632440682 Kádár Magor - A Média, Mint Partner, Kriterion Kiadó Kolozsvár, 2007, ISBN: 9789732608937 Kádár Magor - Kampánykommunikáció, Kriterion Kiadó Kolozsvár, 2008, ISBN: 9789732609057 Letenyei László – Településkutatás II. Szöveggy., Új Mandátum Kiadó Bp.2006, ISBN: 9630606259 Măsura ISPA Nr. 2002 RO 16 P PE 019 Nagy Imre – Városökológia, Dialóg Campus, 2008 -ISBN: 9789639542228 Nord 2007-2013, Document de Lucru, mai 2006 Planul NaŢional de Dezvoltare 2007-2013 Raport privind activitatea administraŢiei publice locale a municipiului Satu Mare în perioada iunie 2004 -mai 2008 Raport privind starea mediului în JudeŢul Satu Mare, august 2008 Strategia NaŢională pentru protecŢia, integrarea şi incluziunea socială a persoanelor cu handicap în perioada 2006-2013 Strategia Regională de Inovare a Regiunii de Dezvoltare Nord Vest, 11 iunie 2008 www.aeroportulsm.ro/informatii.html www.apmsm.ro/ www.dsjsm.ro www.electrica.ro www.infofer.ro www.isj.sm.edu.ro/isj/index.php?option=com_content&task=view&id=26 www.satu-mare.ro www.transurban.ro

30

5. Mellékletek 2. Környezet- és szituációelemzés 2.1 BEVEZETÉS

1990 után az ipar, főként a nehézipar hanyatlása miatt szükségessé vált Románia gazdaságának átszervezése. Az átszervezési folyamat természetesen nem hagyta érintetlenül a romániai városokat sem: elsősorban a kis és közepes méretű, monostruktúrájú ipari városokat, majd a nagy, központi, ipari múlttal rendelkező városokat érintette. Az ipari üzemek által biztosított munkahelyek száma csökkent, a harmadlagos tevékenységek körén belül pedig nem alakult ki annyi új munkahely, hogy az ipari munkásokat mind be tudja fogadni, ennek következményeként Romániában a lakosság migrációjának egy érdekes jelensége alakult ki. Európában nálunk a legintenzívebb ez a fajta migráció, amelynek során a városok lakossága falura költözik. Beszélhetünk úgynevezett „hétvégeken és szabadnapokon történő migrációról” is, ebbe a kategóriába általában azok a városlakók tartoznak, akik visszakapták az örökölt birtokukat kis parcellákban, és azok akik a megélhetésükért hétvégi földműveskedéssel foglalkoznak. A városi lakosság jövedelmének valamint a helyi hatóságok költségvetésének csökkenése következtében a városok alap infrastruktúráját célzó közbefektetések egyre kisebbek lettek, a városi életforma rongálódott és ennek következtében a városlakók életminősége is jelentősen romlott. Megrongálódtak a városok periférikus részei és központjaik egyaránt. Nagy történelmi, művészeti és kulturális értékkel bíró központi épületek állnak elhagyatottan, megrongálódva és laknak bennük a társadalom peremén álló emberek, vagy etnikai kisebbségek. Ezek a zónák a közterületek rongálódásának magas fokát képviselik: tönkrement kövezet vagy aszfalt az utcákon, nem teljes vagy nem megfelelő az utcai világítás, a parkok és a kikapcsolódási helyek területének csökkenése, stb. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja a magánvállalatok tevékenységének hiánya vagy korlátozottsága, amelynek következtében ezen közösségek költségvetése nem elegendő városok alap infrastruktúráját célzó újítások

31

kivitelezéséhez, az egyes régi városi körzetek értékesítéséhez, amelyek vonzanák aztán a kisvállalkozókat, ahogyan nem elegendő a hátrányos helyzetűek támogatására sem. A városfejlesztési politika, a kormány által kibocsátott (nemzeti, regionális és helyi) olyan gazdaságra, társadalomra, kultúrára, környezetvédelemre, közlekedésre és közbiztonságra vonatkozó

szabályzat, amely kimondottan városoknak szól. A fejlesztési politikák

kidolgozásakor a cél a jelenlegi helyzet feljavítása, a működési zavarok kiküszöbölése, a jövőbeli fejlesztés megalapozása valamint az egyes fejlesztési irányzatok megállapítása szokott lenni. A városfejlesztési politikákat mindig az egyes városok specifikumait szem előtt tartva alakítják ki. Irányulhatnak a területek kezelésére, a lakóhelyek javítására, a közszolgáltatásokra, környezetvédelemre, a gazdasági-társadalmi fejlesztésre valamint a városok felújítására. Minden egyes politikai szektor számára testreszabott fejlesztési projekteket és programokat adnak ki. A városfejlesztést felfoghatjuk egyfajta növelési-bővítési eljárásként is, amelynek során az egyes stratégiák, politikák és fejlesztési programok segítségével minőségi átalakítások érhetőek el. A nemzetközi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a városfejlesztés egy komplex eljárás, interaktív és időigényes, a fejlesztési projektek megvalósítása ugyanis több szakaszban történik. Ezek: a projekt kidolgozása, megtervezése megvalósítása és fejlesztése. A szakaszok során egyre több cselekvő hoz döntéseket és ezek a döntések befolyásolják a fejlődés útját. A városok szaporodásának, növekedésének és egyre jelentősebbekké válásának köszönhetően az az urbanizáció egyre láthatóbban nyilvánul meg. Az urbanizáció jelenségének számos definíciójában a közös elem a városok lakosságának növekedése szokott lenni, mivel a szakemberek ezt az aspektust tartják az urbanizáció leglátványosabb jelenségének. A városfejlesztéssel foglalokozó kutatók kedvenc

és fő területe az

iparosodás és urbanizáció közötti összefüggések kutatása volt, különös figyelmet fordítottak azokra az vidékekre, amelyeket fokozottan ki voltak téve az elfalusiasodás veszélyének. A városok fejlődését gyakran asszociálják az iparosítással. Ennek oka, hogy az iparosítás során városokban akkora munkaerőre volt szükség, amekkorával azok nem rendelkeztek, ezért a környéki területekről is sok lakos a városba került, ipari munkásnak. Példának okáért, Romániában a szocialisták iparosítási intézkedései nagy mértékben hozzájárultak a

32

folyamatos faluból a városokba történő populáció áramlás megjelenéséhez, majd az ipari termelés csökkenésekor és annak következményeként 1990 után hanyatlani kezdett elsősorban a kis és a közepes városok gazdasági és társadalmi fejlődése. A városok fejlesztése makro- és mikrogazdaságtani előnyökkel járhat, hasznot hozhat, a társadalmi jólét növekedéséhez, a környezetvédelem fejlesztéséhez járulhat hozzá. Mindezek megvalósulása nagyban függ a város politikai testületétől valamint a menedzsment minőségétől. (Világbank, 2000 ) Nemzeti szinten a városfejlesztési politikák jelentős szerepet játszhatnak a szegénység visszaszorításában is. A városi szegények leginkább a gazdasági sokkhelyzetekre érzékenyek. Az esetek nagy többségében nem elérhetőek számukra a szolgáltatások, nincs kapcsolatuk a polgárőrséggel, nincsenek politikailag képviselve és állandóan bizonytalan a helyzetük romlott egészségi állapotuk, a bűnözés és az erőszak valamint a természeti katasztrófák miatt. A városon élés előnyeit beárnyékolják ezek a súlyos társadalmi problémák. A városi környezet szennyezettsége (vízszennyezés, levegőszennyezés, a talaj szennyezése, zajszennyezés valamint a túlzottan zsúfolt közlekedés) azonnali, közvetett negatív hatással vannak a lakosság egészségi állapotára. A városok általános hanyatlása egy komplex szociális probléma, amelyet megközelíthetünk a nemkívánt munkanélküliség, a különböző típusú

társadalmi

kivetettségek

valamint

a

területi-társadalmi

szétosztályozódás

szempontjából is. A municípium a területrendezés kétpillérű formáját alkalmazza, két fő része a területi és a társadalmi-gazdasági komponens. A különböző szakdolgozatok gyakran foglalkoznak azokkal az aspektusokkal és témákkal amelyeket a városfejlesztési politikákban szem előtt kell tartanunk, egyesek közülülük mind elméletben mind pedig a gyakorlatban gyakran jelen vannak. Ilyenek a környezet és a városok természeti potenciálja, a városok morfológiája, az építészeti örökségek, a lakások, szállítás/közlekedés és mobilitás, a város biztonsága, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, a szabadidő eltöltésének lehetőségei, a városi multikulturalitás, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a lakosság részvétele a városi politai szervek megalakításában, a gazdasági fejlettség szintje stb.

33

2.5.1 A lakosok számának fejlődése Szatmár megye teljes népessége 372.933 lakosból áll (INSSE, 2005). Ennek 45,99 százaléka városi környezetben, 54,01 százaléka pedig falusi környezetben él. A népsűrűség 83,1 lakos/km. A 2002-es népszámlálás szerint Szatmárnémeti városának stabil lakossága 115.142 lakos volt, ez 16.845 lakossal (12, 67 százalékkal) kevesebb mint az 1992-es népszámláláskor. Ezt a csökkenő tendenciát 2006-ban is megállapították, amikor is a municípium lakossága 114.678 lakos volt, amelyből 54.236 volt férfi és 60.442 volt nő. Az utóbbi években a népesség alakulását nemcsak a termékenység és a születések számának csökkenése folyásolta be, hanem a migrációs hullámokban bekövetkezett változások is. Az 1992-es népszámláláskor a migráció növekedési mutató +534 volt, de 1995-tel kezdődő statisztikák szerint a migráció csökkenést mutat olyannyira, hogy a 2002-es népszámláláskor már -370 volt és évről évre negatívabb lett. 2004-ben már elérte a -799-et. A municípiumban végzett egyik közvéleménykutatás alapján megállapítható, hogy a migrációs folyamat nagyon erős, mivel a válaszadók 64.9 százaléka azt nyilatkozta, hogy beköltözött Szatmárnémeti be tehát csak 35.1 százalék az igazi tősgyökeres lakos. Ez azzal magyarázható, hogy a város fontos szerepet játszik a megye és az Észak-Nyugati régió életében. A város progresszív gazdasági fejlődése következtében nő a munkaerő szükséglet, ez pedig vonzza a népességet. A munkahelyek széles választéka, a tanügyi intézmények változatos skálája lényeges szerepet játszik a környékbeli fitalaság bevonzásában. Megvizsgáltuk a válaszadók városba költözésének időszakát és elmondhatjuk hogy a bevándorlók időintervallumok szerinti eloszlásának ábrája azt mutatja, hogy az imigránsok több mint 20 százaléka az erős gazdasági-kulturális és társadalmi fejlődés időszakában (1966 és 1985 között) költözött a városba. Ebben az időszakban erősen fejlődött az ipar és képes volt munkát biztosítani a zóna teljes lakosságának. Ez az állapot 1986 után is tartott, hiszen a migrációs folyamat akkor is folytatódott. Az 1992-2002 közötti időszakban a női lakosság száma 7599 személlyel vagyis 11.1 százalékkal csökkent a férfi lakossághoz képest, amely 9246 személyt számlált, vagyis 14.4. százalékot. Ez a a nemek közötti szálakékban mért eltérések hangsúlyozásához vezetett. 1992-2002 közötti időszakban csökkent a női lakosság 7599 fő, azaz 11,1%-kal több csökken, mint a férfi lakosság 9246 fő, azaz 14,4%, ami oda vezetett, hogy emelkedett százalékos különbség a nemek között. Ami a születési arányszámot illeti: a ’90-es évek elején csökkent, majd az 1996-os és 1997es években nőtt. 1992-ben a születési mutató 9,6 volt 1000 lakosonként, a 2002-es népszámlálásra pedig 9,0 lett. A 2004-es évig a születési mutató enyhe növekedést mutatott, a születések aránya elérte a 9,5-öt 1000 lakosonként. 2004-ben az élve született csecsemők száma 1106 volt. Az elhalálozási mutató az 1992-es népszámláláskor 9,8 volt 1000 lakosonként. Az utóbbi 10 évben jelentősen növekedett, 2002-ben 11.7 volt 1000 lakosonként, majd 2004-ben 11,2-re csökkent 1000 lakosonként. A születések és elhalálozások fejlődése meghatározott egy természetes szaporodást, amely 2004-ben enyhén negatív volt (-1,7) jóval nagyobb volt (-0.2) 1992-ben. 2005-ben Szatmárnémeti ben a bejegyzett házasságok száma 994 volt, néhány tízzel kevesebb mint az előző években:

34

2003-ban 1033 házasságkötést jegyeztek be, majd 2004-re kis növekedés történt, ugyanis az ebben az évben bejegyzett házasságok száma 1069 volt. 2.5 Az Európai Unió fejlesztési princípiumai Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta számos fejlődési lehetőség áll Románia rendelkezésére. Mivel Románia már az EU gazdasági, társadalmi és politikai közegében működik a világgazdaság részeként, dinamikus, versenyképes és innovatív gazdasági fejlődésre szamíthatunk, valamint egy jobb társadalmi kohézió megvalósítására. Ha ezen a területen összhangba hozzuk Románia nemzeti fejlesztési politikáit az EU fejlesztési politikáival, céljaival, elveivel és szabályaival biztosíthatjuk az ország európai típusú társadalmi és gazdasági fejlődését és az Unióhoz való mihamarabbi felzárkózását. Romániának fel kell zárkóznia az Európai Unió által folytatott kohéziós politikához és teljesítenie kell a 2007-2013 közti periódusra Lisszabonban megtervezett teendőit. Az európai komisszió pénzügymenedzsementre vonatkozó előterjesztései a 2007-2013 közti időszakra az Európai Unió támogatásáról tanúskodnak a Lisszabonban és Göteborgban előírt célok megvalósítására vonatkozóan. Mégpedig: a versenyképesség növelése (innováció, kutatás, nevelés és hozzáférhetőség), a munkaerő foglalkoztatása és a társadalmi kivetettség megszüntetése, hosszútávú környezetvédelem a legfontosabb célok. A közösségi pénzügyi eszközök legfontosabb szerepe az hogy finanszírozzák a tagállamok intervencióit úgy a régiókat érintő, mint a horizontális beavatkozások prioritási területeken, utóbbi a felelős intézmények és a kedvezményezett államok közötti kommunikálást favorizálja. Az EU legfontosabb princípiumai és célkitűzései megfelelnek a közösségi fejlesztési tervnek és meghatározzák a nemzeti és regionális fejlesztési stratégiákat. A közösségi princípiumok, amelyeknek égisze alatt történik a közösségi fejlesztésbe való beavatkozás európai pénzalapok segítségével a következők: szubszidiaritás, addicionalitás, komplementaritás, partnerség, kompatibilitás, többévesség, koncentráció. Az Európai Unió tevékenységi prioritásai a közösségi szintű társadalmi-gazdasági kohéziós politika fenntartásáért a tartós és a fenntartható fejlesztés pillérei köré tagolódnak. Az Unió általános célkitűzése a jelen és a jövőbeli generációk életminőségének folyamatos javítása. Ennek érdekében olyan fenntartható közösségeket fognak kialakítani amelyek képesek lesznek a források hatékony felhasználására és kezelésére ugyanakkor ki tudják használni a gazdaság ökológikus és társadalmi újításának potenciálját a környezetvédelem, a társadalmi kohézió és a jólét biztosításának érdekében. Ahhoz, hogy a fenntartható fejlesztés célkitűzéseit meg tudja valósítani együtt kell működni a civil társadalommal a következő 4 célkitűzés mentén: a környezet védelme, a méltányosság és a társadalmi kohézió, a gazdasági jólét, a demokratikus intézmények promoválása. Ezeknek értelmében az irányadó princípiumok a következők: • Az alapvető emberi jogok védelme és promoválása •

A generációkon belüli és a generációk közötti szolidaritás

•

Nyitott és demokratikus társadalom kinevelése

•

Az állampolgárok informálása és bevonatala a döntéshozatalba: az üzleti környezet és a szociális partnerek bevonása

35

•

A politikák koherenciája és a kormányzás minősége helyi, regionális, nemzeti és globális szinten

•

A gazdasági, társadalmi és környezeti politikák integrálása a hatások felmérésével és az érdekelt résztvevők tanácsolásával

•

Modern ismeretek alkalmazása a hatékony gazdaság és befektetés biztosítása érdekében, - az óvatosság princípiumának alkalmazása bizonytalan tudományos információk esetén

£ȱǮŠ”’ȱœ£Ž——¢Ž£ȱŠ£ȱ’£ŽȄ™›’—ŒÇ™’ž–ȱŠ•”Š•–Š£¤œŠ 5.1 Mentális Térkép A kognitív térképezés olyan absztrakció, amely magába foglalja azokat a kognitív, illetve mentális képességeket, amelyek segítségével összegyűjtjük, rendezzük, tároljuk, felidézzük, valamint manipuláljuk a körülöttünk lévő térre vonatkozó információt. Ezek a képességek a kor (vagy a fejlődés) és a használat (vagy a tanulás) függvényében változnak. Mindenekelőtt a kognitív térképezés a gyakorlat folyamatára helyezi a hangsúlyt; inkább egyfajta tevékenységről van itt szó, s nem egy tárgyról, amelyet birtokolunk. Ily módon ragadjuk meg és értjük meg a körülöttünk lévő világot. Világossá válik, hogy mit értünk egy folyamat vagy tevékenység alatt, amint felsorolunk néhány olyan hétköznapi helyzetet, amelyeknek hasznát vesszük a kognitív térképezésnek: például, amikor gyermekként megtanuljuk az iskolába (illetve hazafelé) vezető utat; amikor megtervezünk egy nyaralást; amikor eldöntjük, hogy melyik útvonal a legcélravezetőbb egy több célú bevásárló körút szervezésekor; amikor új otthont keresünk; amikor egy új várost ismerünk meg. A kognitív térkép egy termék - az egyén térbeli környezetének rendezett módon történő megjelenítése (reprezentációja).

36

1. Mentális Térképek referenciapontok

1. Decebal híd 2. Golescu híd 3. Új központ 4. Régi központ 5. Dacia Hotel 6. Székesegyház 7. Tűzoltó-torony 8. Lánc templom 9. Kossuth Kert 10. Szamos 11. Polgármesteri hivatal

37

Mentális térkép területén leginkább használatos rezidensei

Mentális térkép használt útvonalak rezidensei

38

Mentális térkép város társadalmi-demográfiai megosztása

39