Szójabab -Latin név: Glycine max (L.) Merill. -Rendszertani besorolása: - törzs: zárvaterm k -osztály: kétszik ek - rend: Fabales (hüvelyesek) - család: Papilionaceae (pillangós virágúak)/Fabaceae - nemzetség: Glycine - faj: Glicine max (szója)
Származása, elterjedése glycine: görög szóból származik; glükinosz=édes (édesbab) szója: japán eredet szó ( shaza: Japán, Kína) -Hazánkban: az 1870-es években Haberlandt Frigyes kezdte a növény meghonosítását. -1970-es évekt l állattenyésztés – megnövekedett fehérjeigény a szójaterm. kiváltja az importot, támogatások! -csontritkulás-, rák-, szívbetegség ellen, nagymérték fogyasztás káros lehet: fehérje (pl.: tripszin) emésztését gátló toxint tart. krónikus AS hiány.
Jelent sége: A világon a legnagyobb területen termesztett hüvelyes növény Biológiailag értékes tápanyaga: nyesfehérje-tartalma(40% körüli)+ szójaolaj(20%) 4 legfontosabb esszenciális AS: Lizin, metionin, triptofán, THR Jelent s emberi táplálék, abraktakarmány! Legnagyobb szójatermeszt , felhasználó és export r: USA (a világ szójatermesztésének több mint 50%-át adja)
Morfológia Gyökér: -f gyökér: 1,5-2 m-re is lehatol a talajba (er s orsógyökér) - oldalgyökerek: fels 30 cm-es talajréteget hálózzák be, rajtuk güm k találhatók (rhizobium japonikum nitrogén-gy jt baktérium-szimbiózis)
Szár: - dudvás, merev, felálló elágazó, 20-160 cm hosszú - fiatal növény szára zöld, majd érés folyamán üregessé válik, megfásodik, sárgás majd barna szín lesz - az egész növényt s , rövid sz rzet borítja Levél: - el ször a két lomblevél alakul ki, - majd további fejl dés után hármasan összetettek - levélkék alakja: keskeny megnyúlt, vagy zömökebb tojásdad, néha egészen kerek - a fajták többsége éréskor lehullatja a levelét
Virágzata fürt, -Levélnyelek hónaljában, mélyen ülve és rejtetten nyílik - 3-20 db kicsiny, alig észrevehet jellegzetes pillangós virág - színe fehért l a sötétliláig fajtánként változik, öntermékenyül Termés: - hüvelytermés, többnyire csüng ,ritkábban felálló - felületét változó s ség sz rzet borítja - a hüvelyekben 2-4 gömböly vagy lapos tojás alakú mag - színük: sárga, zöld, barna fekete, esetleg tarka, márványozott - a mag felt része a köldök (keskeny vonalszer képz dmény itt ízesül a mag a szállítószövetekhez, színe gyakran sötétebb a magénál
A szója csírázása és kelése:
A növény részei:
9.
1.tenyész csúcs 2.lomblevél 3.nódusz 4. Sziklevél 5.els lomblevél(primer) 6.szik alatti szár(hipokotil) 7.f gyökér 8. Oldalgyökerek a gyökérgüm kkel 9. epikotil
Biologiája Vegetatív és generatív szakaszra osztható (determinált indeterminált) Szikleveles állapot 2 noduszos 4 noduszos 6 noduszos állapot virágzás (40-50 cm magasságtól az összes nodusz kifejl dését követ en, a harmadik nodusztól felfelé folyamatosan) Hüvely és magképz dés (2035 nap, a növény eléri a 8090 cm magasságot)
A szója fajták: Szuperkorai (igen korai)érés : Bólyi 38 Korai éréscsop.: Borostyán, Réka Középérés : Eszter, Ámor, Stefi Kés i érés : Borza, Zsuzsanna
A tenyészid szak hossza szerinti csoportosítva: Fajta Igen korai Korai Közepes Kés i érés Igen kés i érés
Jelölés 00 0 I II III
Tenyészid 80-110 nap 95-110 nap 110-130 nap 120-140 nap 140-150 nap
• hazai viszonyok közt (Alföld, Somogy-, Baranya megye) • déli országrészeken
Kórokozók A szója kártev i akár 10 –15 %-os terméskiesést is okozhatnak + nagymértékben ronthatja a mag min ségét! -szójamozaik (szójamozaik vírus (SMV)): A vírust a levéltetvek terjesztik.(h vös id ben) Fiatal levelek foltosak, kisebbek a normálisnál, lehetnek gy röttek, fodrosak vagy torzultak A növény visszamarad a fejl désben. Foltos maghéj, ú.n. mottlingolt. -baktériumos szójavész (Pseudomonas syringae pv. Glycinea): Hideg, nedves id ben általános. Sárga udvarú szövetelhalások a levélen. A kórokozó a talajbaforgatott növénymaradványokban és a magban telel át. Megoldás: vetésváltás, réztart. permetezés
Kórokozók Szója peronoszpóra Szója fuzáriózis pusztulás Diaportés foltosság és szárrák Hüvely és szárbarnulás, magpusztulás Szárfekély Fehérpenészes szárazrothadás Hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina p.) Kártev k Drótférgek (pattanóbogarak lárvái) GYÖKÉR Poloskák (lárva) MAG Borsó-levéltet Bagolypillék (lárva) LOMBOZAT, VIRÁG, HÜVELY, Akácmoly (lárva) MAG Takácsatkák LEVÉLELHALÁST OKOZHAT Mezei vad (szarvas)
