Dél-kelet Magyarországon működő MENTÁLHIGIÉNÉS EGYESÜLET 5601 Békéscsaba, Pf. 303. Fenntartó székhelye és telephelye: 5630 Békés, Borosgyán u. 1/1. T/Fax: 06/66/643-991 E-mail:
[email protected] Honlap: www.bekesmenta.hu
Ikt.sz.: 544-2/2008
SZÁMVITELI SZABÁLYZAT
KIADVA: 2008. SZEPTEMBER 19. MÓDOSÍTVA: 2009. JANUÁR 1. MÓDOSÍTVA: 2009. ÁPRILIS 1. MÓDOSÍTVA: 2009. JÚLIUS 1. Kapja: Mentálhigiénés Egyesület törzspéldánya Békés Mérték Közösségi Ház-pszichiátriai beteg közösségi ellátás példánya Békés Mérték Közösségi Ház-szenvedélybeteg közösségi ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat-szenvedélybeteg közösségi ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat-szenvedélybeteg nappali ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat-pszichiátriai beteg közösségi ellátás példánya Békési Mentálhigiénés Szolgálat- pszichiátriai beteg nappali ellátás példánya
TARTALOMJEGYZÉK A számviteli szabályzat célja, tartalma
3.
A számviteli törvény célja
3.
A számviteli törvény hatásköre
3.
Alapelvek
5.
A számviteli politika részletes előírásai
5.
Záró rendelkezések
8.
2
A SZÁMVITELI SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA A számviteli szabályzat célja, hogy rögzítse azokat a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: törvény), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet (továbbiakban: rendelet) végrehajtására vonatkozó előírásokat, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a Mentálhigiénés Egyesület sajátosságainak, feladatainak leginkább megfelelő számviteli rendszer működését. A számvitel, mint a kommunikáció egyik formája, tükrözi a Mentálhigiénés Egyesület gazdasági infrastruktúráját, szabályozza a nyilvántartási, elszámolási és beszámolási rendszert, objektív információkat szolgáltat a Mentálhigiénés Egyesület vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY CÉLJA Olyan információs rendszer megteremtése, amelynek révén az információt felhasználók egyértelmű képet kaphatnak a vállalkozás és a nem nyereségorientált szervezetek tényleges vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY HATÁSKÖRE: A számviteli törvény a magyar gazdaság minden szereplőjére vonatkozik. A költségvetés alapján gazdálkodó költségvetési és egyéb szervezetek speciális szabályait kormányrendelet írja elő. A számvitelnek biztosítania kell a tulajdon megőrzését, a tulajdonnal való elszámolást és elszámoltatást, a Mentálhigiénés Egyesület gazdálkodásának, tevékenységének, teljesítményeinek külső és belső célú megítélését, elemzési – értékelési lehetőségét.
ALAPELVEK A Mentálhigiénés Egyesület által rögzített – a beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során érvényesítendő – alapelvek: -
a tevékenység folytatásának elve, a teljesség elve, a valódiság elve, a világosság elve, a következetesség elve, a folytonosság elve, az összemérés elve, az óvatosság elve, a bruttó elszámolás elve, az egyedi értékelés elve, az időbeli elhatárolás elve.
A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK ELVE Mind a könyvvezetéskor, mind pedig a beszámoló készítésekor a Mentálhigiénés Egyesületnek abból kell kiindulnia, hogy a belátható jövőben (évben, években) az Egyesület éppúgy, mint addig, működőképes lesz. 3
A TELJESSÉG ELVE A Mentálhigiénés Egyesületnek a nyilvántartásaiban minden olyan eseményt követnie kell, amely hatással lehet az eszközökre, a forrásokra vagy az eredményre, sőt nemcsak az adott évben felmerült gazdasági eseményeket kell figyelembe venni, hanem azokat is, amelyek a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között történtek, de az adott, a mérleggel lezárt év gazdálkodására vonatkoznak. A VALÓDISÁG ELVE A mérlegben kimutatott eszközök és források meglétének leltárral való ellenőrzése. A VILÁGOSSÁG ELVE A könyvvezetés külső személy számára is áttekinthető, könnyen érthető legyen. A KÖVETKEZETESSÉG ELVE A könyvvezetés, a beszámoló tartalma és formája egyik évről a másikra állandó, de legalábbis összehasonlítható legyen. A FOLYTONOSSÁG ELVE Az előző évi záró adatok és a tárgyévi nyitóadatok megegyezése, alkalmazott elszámolási rend folytonossága. AZ ÖSSZEMÉRÉS ELVE Egy adott időszak gazdasági eredménye (árbevétel – költség, ráfordítás) AZ ÓVATOSSÁG ELVE Az eszközöket a feltehetően legalacsonyabb értéken, a kötelezettségeket a vélhetően legmagasabb értéken kell számításba venni. Ez a feltétele az eredmény óvatos becslésének. A BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE Az eszközöket és a forrásokat, az árbevételt és a költségeket teljes összegükben kell elszámolni. AZ EGYEDI ÉRTÉKELÉS ELVE Az eszközöket és a forrásokat külön – külön kell értékelni, leltározni egyedileg kell. AZ IDŐBELI ELHATÁROLÁS ELVE Amikor ugyanaz a gazdasági esemény két vagy több évet is érint az árbevételt és a költségeket több évre le kell osztani. A Mentálhigiénés Egyesület számviteli politikája a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: 1. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezdő időpontja. 2. A mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban lévő készletek leltározásának módja. 3. Az egyéb gazdasági műveletek hatásának könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítésének időpontja. 4. A költségvetési beszámoló elkészítésének időpontja, a tárgyévre vonatkozóan a könyvekben végezhető helyesbítések határideje, valamint a beszámoló elkészítéséért való felelősség. 4
A SZÁMVITELI SZABÁLYZAT RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI 1. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezdő időpontja Az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása az üzembe helyezést, használatba vételt követő naptól történik. Az üzembe helyezést állományba vételi bizonylaton hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Az üzembe helyezés dokumentálásáért a non-profit ügyintéző munkatárs felelős. 2. A mérlegben értékben nem szereplő, használt és használatban lévő készletek, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök leltározásának módja A mérlegben értében nem szereplő, használt és használatban lévő készletekről, kisértékű immateriális javakról, tárgyi eszközökről mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. Az ilyen készletek, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök leltározását, tényleges számbavételét évenként kell elvégezni a leltározási szabályzatban leírtak szerint. 3. Az egyéb gazdasági műveletek hatásának könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítésének időpontja. Az egyéb (nem pénzforgalmat érintő) gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után 15 napon belül kell a könyvekben rögzíteni. 4. A beszámoló készítésének határideje, a tárgyévre vonatkozóan a könyvekben végezhető helyesbítések határideje, valamint a beszámoló elkészítéséért való felelősség A Mentálhigiénés Egyesület az adott költségvetési évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót készít. Az éves költségvetési beszámolót a felügyeleti szerv által meghatározott időpontig kell a felügyeleti szerv részére megküldeni. Az éves költségvetési beszámolót a felügyeleti szerv részére, az általa meghatározott formában, és határidőre kell benyújtani. A Mentálhigiénés Egyesületnél a költségvetési évet követő január hó 15. nap a mérlegkészítés időpontja. Eddig az időpontig kell elvégezni az értékelési feladatokat, a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat érintően ezen időpontig ismertté vált gazdasági eseményeket, adatokat, információkat kell figyelembe venni, illetve a könyvekben eddig az időpontig végezhetők helyesbítések a beszámolóval lezárt költségvetési évre vonatkozóan.
2000. évi C. Számviteli törvény A mérleg tagolása, tételeinek tartalma 22. § (1) A mérleg tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza, "A", illetve "B" változatban. A vállalkozó az "A", illetve "B" változat közül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egymást követő üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a kiegészítő mellékletben indokolni kell. 5
(2) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg tételeinek további tagolása megengedett. Új tételek is felvehetők, ha azok jogszabály szerinti tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének e törvény szerinti elnevezése, tartalma sem fedi le. Ez esetben az új tétel tartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. (3) Az 1. számú mellékletben megadott mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha a) azok összegükben a megbízható és valós összkép szempontjából nem jelentősek, b) azok összevonása elősegíti a világosság elvének érvényesülését, c) az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítő melléklet tartalmazza. (4) A (3) bekezdés szerinti összevonás nem érintheti a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő tételeket. (5) Nem kell a mérlegben feltüntetni azon arab számmal jelzett tételeket, amelyeknél sem az előző üzleti évre, sem a tárgyévre vonatkozóan adat nem szerepel. 2000. évi C. Számviteli törvény A mérlegtételek alátámasztása leltárral 69. § (1) A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza - a (3) bekezdés figyelembevételével - a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. (2) Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírokat és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie. (3) Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó - a (2) bekezdéstől eltérően - az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásának a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatai helyességét. A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével a mérleggel lezárt üzleti év eredményét kell módosítani.
2000. évi C. Számviteli törvény A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem 165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. 6
(3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. (4) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.
A Mentálhigiénés Egyesületnél a mérlegképes könyvelő, illetve az irodavezető munkatárs feladatát képezi az éves költségvetési beszámoló szakszerű, törvényi-, valamint a vonatkozó kormányrendelet előírásainak megfelelő elkészítése, bizonylatokkal való alátámasztása.
7
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Mentálhigiénés Egyesület minden munkavállalója köteles a Számviteli Szabályzatát megismerni, a szabályokat elsajátítani és betartani. A Számviteli Szabályzata minden szervezeti egységre vonatkozóan a kiadás időpontjában lép hatályba. A Mentálhigiénés Egyesület Számviteli Szabályzatát a 2000. évi C. Számviteli törvény 22. §.-a; a 69. § (1)-e; a 165. § (1) bekezdése alapján 2008. szeptember 19. hatállyal kiadom.
Módosítva kiadva: 2009. július 1. P.h.
……………………………………… Szűcs Judit elnök
A Számviteli Szabályzatban foglaltakat megismertem és magamra nézve kötelezőnek tartom.
Dátum:………………………………
Munkatárs aláírása:………………………………
Dátum:………………………………
Munkatárs aláírása:………………………………
Dátum:………………………………
Munkatárs aláírása:………………………………
Dátum:………………………………
Munkatárs aláírása:………………………………
Dátum:………………………………
Munkatárs aláírása:……………………………… 8
