SZÁMVITELI SZABÁLYZAT

3. számú melléklet az SZMSZ-hez

NYUGÁLLOMÁNYÚ LÉGVÉDELMI TÜZÉREK BAJTÁRSI EGYESÜLETE

SZÁMVITELI SZABÁLYZAT

NAGYOROSZI 2012.

Számviteli Szabályzat

1. BEVEZETŐ (1) A Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) Számviteli politikáját a Számviteli Törvény (2000. évi C. törvény) alapelvei és előírásai alapján, a 224/2000. (XII.19.). Korm. r. a számviteli törvény egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály alapján, az Egyesület adottságainak leginkább megfelelő módszerek és eljárások kiválasztásával állítottuk össze. (2) A Számviteli politika keretében elkészített szabályzatokban nem érintett kérdésekben a Számviteli Törvény, valamint a fent hivatkozott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. 1.1. Az Egyesület főbb adatai: Egyesület neve: Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete. Egyesület székhelye: Községi Művelődési Ház 2645 Nagyoroszi Kertész út 45. Egyesület honlapja: www.nagyorosziletube.hu E-mail cím: [email protected] Levelezési cím: 2645 Nagyoroszi Kertész út 45. Működési területe: Magyarország területére terjed ki, de kapcsolatokat keres és ápol külföldi egyesületekkel. Alapítva: 1981. április 12. Nem közhasznú, nyílt, civil, társadalmi szervezet. Nógrád megyei Bíróság: pk 60299/1989. Nyilvántartási száma: 311. Jogállása: Önálló jogi személy. Adószám: 18633832-1-12 Számlaszám: 63800018-10010543 Felügyeleti szerv: Nógrád megyei Főügyészség. 1.2. Az Egyesület gazdálkodása (1) Az Egyesület vagyona a befizetett tagdíjakból, a jogi személyek, gazdálkodó szervezetek hozzájárulásaiból, valamint a szervezetek számára kiírt pályázatokból és egyéb forrásokból keletkezik. Az Egyesület gazdálkodását az elnök szervezi és irányítja. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként, azt nem veszélyeztetve végez.. Az Egyesület működése nyilvános, szolgáltatásait bárki igénybe veheti. 2. SZÁMVITELI POLITIKÁT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK (1) Az Egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően a Számviteli Törvényben, valamint a 224/2000. (XII.19.) Korm. sz. rendeletben meghatározott beszámolót köteles készíteni.

Nyugállományú Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesülete

Oldal 2 / 13

Számviteli Szabályzat 2.1. Számviteli politika mellékletei: (1) Az Egyesület a számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzíti, amelyek a következők: − Bizonylati szabályzat; − Eszközök és a források értékelésének szabályzata; − Pénzkezelési szabályzat; − Leltárkészítési és leltározási szabályzat. (2) Az Egyesület az egyszeres könyvvitelt vezető szervezet, így mentesül az alábbi szabályok készítése alól: − Önköltség-számítási szabályzat; − Számlatükör és számlarend. 2.2. A számvitel politika célja, általános követelményei (1) A számviteli politika célja a számviteli törvény, valamint a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó kormányrendelet végrehajtásához szükséges egyesületi szintű eljárások, módszerek szabályainak kialakítása, egységbe foglalása. (2) A számviteli politika feladata olyan számviteli rendszer működtetése, mely alapján megbízható, valós információkat tartalmazó beszámoló állítható össze az Egyesület vagyoni és pénzügyi helyzetéről. (3) A számviteli politika úgy felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, hogy a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre, értékelési eljárásokra épül, és figyelembe veszi az Egyesület sajátosságait. (4) A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolatát, a szabályozandó területeket a számviteli politika a meghatározott témaköröknél részletezi. (5) Az Egyesület számviteli politikája alapozza meg a számviteli rendszer működését, az adat-feldolgozás módszerét, az ellenőrzés rendszerének kialakítását. 2.3. A számviteli politikáért való felelősség (1) A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, valamint annak végrehajtásáért az egyesület elnöke által vezetett elnökség a felelős. (2) A számviteli politika összeállítása, a számviteli politikában történő változás módosítási javaslatának elkészítése a gazdasági titkár feladatkörébe tartozik. (3) A számviteli politikát meg kell változtatni, ha jogszabályban, belső információs rendszer tevékenységi kör, értékelési vagy minősítési szabályban változás áll be. 2.4. A számviteli alapelvek (1) A könyvvezetés és a beszámoló készítése során az Egyesület az alábbi számviteli elveket érvényesíti: 2.4.1. Az általános alapelv: − a vállalkozás folytatásának elve.


Oldal 3 / 13

Számviteli Szabályzat 2.4.2. A beszámoló tartalmára ható elvek: − a teljesség elve; − a valódiság elve; − az összemérés elve; − az óvatosság elve. 2.4.3. A beszámoló tartalmára ható, kiegészítő alapelvek: − a bruttó elszámolás elve; − az egyedi értékelés elve; − a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv; − a lényegesség elve; − a költség-haszon összevetésének elve. 2.4.4. A beszámoló formájára ható alapelvek: − a világosság elve; − a következetesség elve; − a folytonosság elve. (2) A tevékenység folytatásának elve: mind a könyvvezetéskor, mind pedig a beszámoló készítésekor az Egyesületnek abból kell kiindulnia, hogy a belátható jövőben (évben, években) az Egyesület éppúgy, mint addig, működőképes lesz. (3) A teljesség elve: úgy érvényesül, hogy a tárgy évben felmerült és teljesült gazdasági eseményeket a beszámoló fordulónapjáig a pénzforgalmi adatok tartalmazzák. A könyvelésben csak a pénzforgalmilag realizált gazdasági események jelennek meg. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezen elv teljesülését a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás és a naptári évre készülő költségvetés biztosítja. (4) A valódiság elve: mely a mérleg adatainak megbízható, leltárral alátámasztott elkészítésén alapszik. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Érékelésüknek meg kell felelniük a Számviteli Törvényben rögzített értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. (5) Az összemérés elve: alkalmazásához mind az alaptevékenységnél, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, eredmény) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgy évben teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni. (6) Az óvatosság elve: az eszközöket a feltehetően legalacsonyabb értéken, a kötelezettségeket a vélhetően legmagasabb értéken kell számításba venni. (7) A bruttó elszámolás elve: a tartozásokat és követeléseket, illetve a bevételeket és kiadásokat térítményezés címén egymással szemben nem lehet elszámolni, kivéve a függő, átfutó, kiegyenlítő tételeknél, ahol a halmozódás elkerülése érdekében szükséges a negatív jellegű rendezés.


Oldal 4 / 13

Számviteli Szabályzat (8) Egyedi értékelés elve: alapján az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell értékelni, úgy a könyvvezetés, mint a beszámoló elkészítése során. Ennek megfelelően a nyilvántartás is egyedileg történik. (9) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve: úgy érvényesül, hogy a beszámolóban, annak mellékleteiben, és az azt alátámasztó könyvvezetés során (főkönyvben és analitikában) a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, elszámolni. Elsődleges szempont az adatok tartalmi követelményének megismerése, függetlenül a formai megjelenéstől, a kötelező információ igény betartása mellett. (10) A lényegesség elve: úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges indoklásánál be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelynek elhagyása befolyásolja a - költségvetési gazdálkodásról - megbízható és valós összkép kialakítását. (11) A költséghaszon összevetésének elve: alkalmazásánál az információk hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatos kiadások egybevetésénél nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelyeknek szolgáltatását törvények és kormányrendeletek szabályozzák. (12) A világosság elve: érvényesülését a beszámoló és annak mellékletei tiszta, világos elkészítésével kell biztosítania. A naplófőkönyvi könyvelésnek az analitikus nyilvántartáshoz áttekinthetően kell kapcsolódnia, azaz a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a Számviteli Törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. (13) A következetesség elve: megvalósítása érdekében az éves költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel. (14) A folytonosság elvének: érvényesülésénél a naptári év nyitó mérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egyezőséget az értékelés azonosságával is biztosítani kell (vagyonértékelés, pénzmaradvány számbavétele), azaz az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a Számviteli Törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. (15) A felsorolt alapelvek alkalmazása a beszámoló készítése során kötelező. 3. EGYSZERŰSÍTETT BESZÁMOLÓ 3.1. Könyvvezetés (1) A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében az Egyesület a gazdálkodó tevékenysége során előforduló vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végén lezárja. (2) Az Egyesületnél az üzleti év a naptári évvel azonos. (3) Az Egyesület által vezetett könyvelési mód: az egyszeres könyvvitel.


Oldal 5 / 13

Számviteli Szabályzat 3.1.1. A könyvvezetés rendje (1) Az egyszeres könyvvitel a pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban bekövetkezett változásokról készített bizonylatok alapján naplófőkönyvet vezet, valamint a naplófőkönyvi rovatok további részletezésére analitikus nyilvántartásokat. Az Egyesület olyan analitikus nyilvántartásokat vezet, amelyek az előírt egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés összeállításához, szükségesek. (2) Analitikus nyilvántartások: − tag- és tagdíjnyilvántartás; − tárgyi eszközök nyilvántartása; − immateriális javak nyilvántartása; − vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása; − szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása; − személyi jellegű kifizetések nyilvántartása; − adott előlegek nyilvántartása; − szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. 3.1.2. A könyvviteli zárlat rendje (1) Az Egyesületnek a pénzmozgás bizonylatai közül a pénztári bizonylatokat a pénzmozgással egyidejűleg, a bankszámla forgalom bizonylatait a banki értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket pedig a tárgyhót követő hó 15. napjáig kell a naplófőkönyvben rögzíteni. 3.2. Egyszerűsített beszámoló (1) A Számviteli Törvény, valamint a társadalmi- és közhasznú szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait szabályozó kormányrendelet előírása szerint az egyesület a pénzforgalomról vezetett, egyszeres könyvvitelt vezet, (naplófőkönyvet és analitikus nyilvántartásokat vezet), és a leltárak alapján, évvégén egyszerűsített mérleget készít. (2) Egyszerűsített beszámoló részei: − egyszerűsített mérleg; − eredmény-levezetés. (3) A mérlegben az eszközöket és a forrásokat bruttó módon kell kimutatni. 3.2.1. Eszközök A. Befektetett eszközök: azok a vagyontárgyak, amelyek 1 évnél tovább szolgálják az Egyesület tevékenységét. I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök: (szabad pénzeszköz befektetése 1 évnél hosszabb időre) B. Forgóeszközök: alakjuk, folyamatban átalakulnak I. Készletek II. Követelések

formájuk


állandóan

változik,

egy-egy

Oldal 6 / 13

Számviteli Szabályzat III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök (bankszámla) C. Aktív időbeli elhatárolások 3.2.2. Források D. Saját tőke I. Jegyzett tőke: állandó tőkeelem, a cégbíróságon bejegyzett tőke. II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék: előző évek gazdálkodásának eredménye, V. Értékelési tartalék VI. Lekötött tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény: a tárgyév (mérleggel lezárt év) eredménye (adózás után), E. Céltartalékok (törvény szabályozza, hogy mikor kötelező) F.

Kötelezettségek: Kölcsönvett források, tartozások I. hátrasorolt kötelezettségek II. hosszú lejáratú kötelezettségek III. rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív időbeli elhatárolások (1) Minden mérlegtételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát is. Amennyiben ellenőrzés, önellenőrzés során az előző évre vonatkozó jelentős összegű hibát állapítottak meg, az a mérlegkészítés napjáig ismert, és a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett tétel, akkor az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés megfelelő tételeinél, az előző évi adatok mellett fel kell tüntetni azokat. 3.2.3. Leltározás (1) A mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani. (2) Az Egyesületnél a mérleg fordulónapja előtt kell elvégezni a leltározást úgy, hogy a mérlegben lévő adatok a leltárral alátámaszthatóak legyenek. (3) A leltár elkészítése évente kötelező, mégpedig a befektetett eszközökre éppúgy, mint az egyéb eszközökre, a követelésekre és a kötelezettségekre egyaránt. (4) A berendezések, felszerelések, készletek leltározása mennyiségi felvétellel, míg az egyéb eszközök – pénzeszközök, követelések – és a források leltározása a nyilvántartások alapján, egyeztetéssel történik, analitikus kimutatások, bankkivonatok, bevallások stb. alapján. (5) A leltározásról, a mérleg fordulónapján meglévő eszközökről és forrásokról a mérleg mellékleteként írásos leltárfelvétel készül, melyet a leltározást végző dolgozó köteles aláírásával ellátni. (6) A leltár ellenőrzését a mérleg alátámasztásának szabályszerű végrehajtása érdekében, az Egyesület esetében az Alapszabály szerint a gazdálkodásért felelős gazdasági titkár, az elnök végzi. A leltározás során fellelt meghibásodott eszközök selejtezéséről


Oldal 7 / 13

Számviteli Szabályzat ugyancsak az Egyesület elnöke dönt. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az eszköznek a nyilvántartásokból történő kivezetéséhez tartozó bizonylat melléklete. (7) A mérlegtételek értékelésének szabályozását külön szabályzat írja elő. 3.2.4. A beszámoló készítés, jóváhagyás és közzététel (1) A mérleg fordulónapja: december 31. (2) A mérlegkészítés napja: a tárgyévet követő év február 28. napja. (3) Az Egyesület a mérlegsémák közül az „A” változatot alkalmazza. (4) Az Egyesület - nagyságrendjére való tekintettel - csak a nagybetűvel és a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportokon szerepeltet tételeket, mert így is biztosítható a valós összkép. A Számviteli Törvény. 96 §-a ezt lehetővé teszi. (5) Az összevont tételek a kiegészítő mellékletben részletesen is bemutatásra kerülnek, biztosítva így a világosság elvének érvényesülését. (6) Az Egyesület éves gazdálkodásáról készített beszámolót a közgyűlés hagyja jóvá. (7) Az Egyesületnek a Számviteli Törvény értelmében nincs letétbe helyezési kötelezettsége. A jóváhagyott beszámolóját bárki megtekintheti az egyesület székhelyén és a honlapján, ezzel biztosítva a beszámoló nyilvánosságát. 3.3. Mérlegtételek értékelése 3.3.1. Mérlegtételek értékelésének általános szabályai (1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését. (2) A könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök illetve források értékelésénél minden olyan változás hatását be kell mutatni (értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést és értékvesztést illetve annak visszaírását), amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. 3.3.2. Mérleg tételeinek tartalma (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni az egyesület működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket; forrásként a saját tőkét, tartalékokat és minden kötelezettséget, továbbá az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat. (2) Befektetett eszközként csak olyan eszközt lehet kimutatni, mely egyesület tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Ezen eszköz csoportba soroljuk az immateriális javakat, tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket. (3) Immateriális javak között kerül bemutatásra az alapítás-átszervezés aktivált értéke, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, a vagyoni értékű jogok, szellemi termék, immateriális javakra adott előlegek, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítése. (4) Tárgyi eszközök között kell kimutatni azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat, melyek közvetlenül vagy közvetve tartósan szolgálják egyesület


Oldal 8 / 13

Számviteli Szabályzat tevékenységét. Tartalmazza továbbá a tárgyi eszközök beszerzésére és felújítására adott előleget, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. (5) Befektetett pénzügyi eszközként a tartós (éven túli) részesedéseket, valamint – az éven túli – adott kölcsönöket, továbbá ezen eszközök értékhelyesbítését kell a mérlegben kimutatni. (6) A forgóeszközök csoportjába a készleteket, egyesület tevékenységét tartósan nem szolgáló követeléseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell sorolni. (7) Készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron lévő) készleteket, a tárgyi eszközök közül forgóeszközök közé – értékesítési céllal – átsorolt és raktárra vett, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni. (8) Követelések között azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) – általános forgalmi adót is tartalmazó – fizetési igényeket, amelyek egyesület által már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők). Továbbá azon adósokkal szembeni követeléseket, melyek egyesület alaptevékenysége keretében előírt, de még be nem folyt összegek (pl. térítési díjak). Ide soroljuk még a tartósan adott kölcsönből a mérleg fordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket, a támogatási program előlegeket valamint különféle egyéb követeléseket. (9) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben lévő készpénz állományt, a hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét. (10) Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek a költségvetési évben nem számolhatók el véglegesen kiadásként, valamint a gazdálkodáshoz általában nem kapcsolódó, eseti feladatokkal összefüggő átfutó kiadásokat, továbbá a kiegyenlítő valamint a tisztázatlan és rendezetlen függő kiadást. (11) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a szolgáltató által már teljesített, egyesület által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, eszköz beszerzéshez kapcsolódnak, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolások. (12) A térítésmentesen átvett eszközöket - ideértve a forgalomképes immateriális javakat is - ugyanazzal az értékkel kell a mérlegben kimutatni, mint amin az átadó mérlegében szerepel. Ennek hiányában forgalmi, piaci érték szerint kell szerepeltetni. (13) A térítés nélkül kapott tárgyi eszköz értékét nem könyveli, nem szerepelteti a mérlegében, nem számol el értékcsökkenést. Az ilyen eszközöket 0 értéken tartja nyilván úgy, hogy elkülönített analitikus nyilvántartásába, csak mennyiségben veszi fel. 3.4. A számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából jelentős hibáról és nem jelentős hibáról, valamint lényeges vagy nem lényeges hibáról lehet beszélni.


Oldal 9 / 13

Számviteli Szabályzat 3.4.1. Jelentős összegű hiba meghatározása (1) Jelentős összegű hibának kell tekintetni azt az összeget, amikor a feltárt hibák és hibahatások, eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő együttes (előjeltől független) hatása meghaladja a mérleg főösszeg 2 %-át. 3.4.2. A nem jelentős összegű hiba meghatározása (1) A Számviteli Törvény előírja, hogy a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során egy adott üzleti évet érintően - évenként külön-külön - feltárt hiba és hibahatások az eredményt, a saját tőke növelő- csökkentő értékének együttes, előjeltől független értéke nem haladhatja meg a jelentős összegű hiba összegét. 3.4.3. Lényeges hiba meghatározása (1) Amennyiben az előző évre (évekre) vonatkozó ellenőrzés, önellenőrzés a megbízható, valós képet lényegesen befolyásoló hibát tár fel, a módosításokkal kiegészített beszámolót ismét a közgyűlés elé kell terjeszteni (ha a hiba több évet érint, valamennyi év beszámolóját). (2) Lényeges hiba, amelynek következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke 20 százalékkal változik (nő vagy csökken). 3.4.4. Nem lényeges hiba meghatározása (1) Mindazon hiba és hibahatások, amelyek a lényeges hiba feltételeinek nem felelnek meg. 3.5. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 3.5.1. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezdő időpontja (1) Az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása az üzembe helyezést, használatba vételt követő naptól történik. (2) Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. (3) Az üzembe helyezés dokumentálásáért a gazdasági titkár a felelős. 3.5.2. Az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök beszerzési, előállítási értéke elszámolási módjának meghatározása (1) Vagyoni értékű jogok, szellemi termékek: Egyesület az 50 ezer forint bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti un. kis értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét beszerzéskor egy összegben elszámolja dologi kiadásként. Az így elszámolt vagyoni értékű jogokkal, szellemi termékekkel kapcsolatban - a tulajdon védelme érdekében - biztosítani kell az egyedi nyilvántartást. (2) Tárgyi eszközök: Egyesület valamennyi - kivéve földterület - 50 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti un. kis értékű tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét beszerzéskor egy összegben elszámolja dologi kiadásként. Az így elszámolt tárgyi eszközökkel kapcsolatban - a tulajdon védelme érdekében - biztosítani kell a mennyiségi nyilvántartást.


Oldal 10 / 13

Számviteli Szabályzat 3.5.3. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök után, leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően tervszerinti értékcsökkenést kell elszámolni. (2) Értékcsökkenés az immateriális javak és tárgyi eszközök fizikai kopásának és erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. (3) Az alábbi eszközök esetében alkalmazandó tervszerinti értékcsökkenés lineáris leírási kulcsai:

− Immateriális javak:

− −

− −

• vagyoni értékű jogok 20,0 % • szellemi termék és vásárolt szoftverek 50,0 % • alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20,0 % Ingatlan: 2,0 % • épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok • építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3,0 % Műszaki gép, berendezés, jármű: • gépek, berendezések és felszerelések, (kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök) 14,5 % • járművek 20,0 % Egyéb berendezés, felszerelés, jármű: • számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33,0 % • egyéb felszerelés, berendezés 14,5 % Kisértékű, és érték szerinti: • 100.000 forint alatt (akár időarányosítás nélkül) 50,0 % • 50.000 forint alatt (azonnal, egy összegben) 100,0 %

(4) Az Egyesület - jelen szabályozás szerint - minden 30.000,- Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközét a használatbavételkor egy összegben elszámolja. A 30.000,- Ft-os beszerzési nettó értékhatár költségként. (5) Ha az eszköz egyesület tevékenységét, gazdálkodását a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel történő leírási időszaktól várhatóan továbbszolgálja, úgy a tervezett használati idő figyelembe vételével alacsonyabb mértékben megállapítható, melyet indokolni szükséges és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. (6) Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni. (7) Nem számolható el értékcsökkenés földterület, telek, az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a 0-ra leírt immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél. (8) Nem szabad értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, amely értékéből az évek során nem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő.


Oldal 11 / 13

Számviteli Szabályzat 3.6. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, visszaírásának szabályai. 3.6.1. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása (1) A tervezett leírást meghaladó terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél akkor, ha: − a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; − a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető. (2) Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. (3) Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével írásos dokumentumot (pld. feljegyzés, jegyzőkönyv) kell készíteni. (4) Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. 3.6.2. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (1) Amennyiben a terven felüli értékcsökkenési leírások miatt az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével az eszközt a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékre a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás). 3.7. Egyesület adózása (1) Az Egyesület adóbevallási kötelezettségét az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőben teljesíti és nyújtja be az APEH-hoz, nemleges adóbevallás is kötelező. (2) Bármely adóbevallási kötelezettség - ha nemleges is - elmulasztása, vagy késedelmes teljesítése esetén annak következményeiért az elnök viseli a felelősséget.


Oldal 12 / 13

Számviteli Szabályzat 4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1) Az Egyesület Számviteli Szabályzatát a 17/2012 (07.05.) számú Egyesület Elnökségi Határozatával fogadta el. Az új szabályzat 2012. július 05.-én lép hatályba, és a Szervezési és Működési Szabályzat mellékleteként kell kezelni. (2) A Szabályzat előírásait az Egyesület tagjainak kötelező betartani. (3) A Szabályzat aktualizálásáról a gazdasági titkár köteles gondoskodni.

Csallóközi József sk. elnök


Oldal 13 / 13

SZÁMVITELI SZABÁLYZAT

Recommend Documents