2013.09.18.
SZÁMVITEL FOGALMA, FELADATA & A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA
Számvitel 1 Gazdaságinformatikus alapképzési szak 1. előadás Előadó:
• Gazdálkodás, vállalkozás tartalma • A vállalkozások főbb sajátosságai és típusai • Számvitel lényege, fogalma, feladata • • • •
A vállalkozások eszközei és forrásai Az eszközök és források a mérlegben A mérleg fogalma, főbb jellemzői Az egyes mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok
Szijártó Boglárka
Gazdálkodás, vállalkozás
Számviteli törvény története 1991. évi XVIII. törvény a számvitelről
A gazdálkodó szervezetek működéséről tájékoztatni kell a piaci szereplőket! 2000. évi C. törvény a számvitelről http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1mvitel
Mi volt a törvényalkotás célja? A piac szereplőinek tájékoztatása
Beszámoló - Miről? Vagyoni helyzet - MÉRLEG Jövedelmi helyzet EREDMÉNYKIMUTATÁS
Beszámoló készítéssel valósul meg!
Pénzügyi helyzet – CASH FLOW KIMUTATÁS
1
2013.09.18.
Ki a gazdálkodó?
Ki(k)re vonatkoznak a számviteli törvény előírásai? /Ki tartozik a hatálya alá?/
A gazdálkodó olyan természetes és jogi személy, aki/amely gazdasági tevékenységet folytat, azaz gazdálkodik. A gazdálkodók közé tartozik: – – – – –
2. § (2)
GAZDÁLKODÓKRA
Ki a vállalkozó?
a vállalkozó, vállalkozás, államháztartás szervezetei, az egyéb szervezetek, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az általuk, illetve természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
Fontos megjegyzés!
minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.
Számviteli szempontból nem gazdálkodó: 1. 2. 3. 4.
Egyéni vállalkozó Polgári jogi társaság Építőközösség Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete 5. EVA-s jogi személyiség nélküli társaság, ha azt választotta.
Ez a vállalkozási tevékenység!!! 9
10
Egyéb szervezetek
Az államháztartás szervezetei Az államháztartás szervezeteinek tekintjük azokat a szervezeteket, melyeket az államháztartási törvény alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály annak minősít. – – – – –
a központi költségvetési szervek helyi önkormányzatok társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira társadalombiztosítási költségvetési szervek elkülönített állami pénzalapok
• • • • • •
a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyházi jogi személy, az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, • az ügyvédi iroda, • a szabadalmi ügyvivő iroda, • a Műsorszolgáltatási Alap,
• a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében létrejött szervezet, • a víziközmű társulat, • a befektetési alap és egyéb alapok, • a tőzsde, • az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, • a magánnyugdíjpénztár, • az önkéntes nyugdíjpénztár, • az önkéntes kölcsönös egészségés önsegélyező pénztár, • a közraktár, • külön jogszabályban meghatározott jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
2
2013.09.18.
A vállalkozási tevékenység erőforrásigénye
Meg kell ismernünk a vállalkozási tevékenység
A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához TŐKE (vagyon) szükséges
tartalmát, erőforrásigényét, célját és kockázatát, eredményét, befolyásoló tényezőit, szervezeti formáit.
Megjelenhet: Pénz formában Nem pénz formában (apport) 13
14
Arra már most gondolhatunk, hogy
A számvitel szerepe
A vagyon nagysága mekkora és mi a megjelenése
A vállalkozási tevékenység megismeréséhez információk szükségesek.
A vagyon honnan származik
A számvitel arra vállalkozik, hogy a vállalkozási tevékenységről információt adjon.
15
Kik az információt igénylők és milyen jellegű információra van szükségük?
Az információkat meg kell érteni • • • • • • • •
KOMMUNIKÁCIÓ szükséges
SZÁMVITEL = KOMMUNIKÁCIÓS NYELV
Hitelezők Vevők/Szállítók Munkavállalók, érdekképviseleti szervek Kormányzati tényezők Befektetni szándékozók Közvélemény Tulajdonosok Vállalkozás vezetői, menedzserek
17
3
2013.09.18.
A számvitel fogalma, értelmezése, jellemzői A számvitel a gazdálkodás rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése és feljegyzése.
Számvitel jellemzői • Megfigyelésének tárgya a gazdálkodó szervezet. • Megfigyelései során a természetes és a pénzbeni mértékegységet egyaránt alkalmazza, de a pénz mértékegységnek ad prioritást. • Folyamatos tevékenység. • Speciális módszereit alkalmazva zárt rendszert alkot és ezáltal automatikus ellenőrzést biztosít.
A számvitel területei Az információ szolgáltatással való kapcsolata szerinti csoportosításnak megfelelően elkülöníthető:
– a pénzügyi számvitel, – a vezetői számvitel,
A számvitel háromféle jelentéstartalma Számvitelként értelmezzük • azt a gyakorlati tevékenységet, amelynek eredményeként a gazdasági szervezet folyamatairól, állapotáról valósághű képet nyerünk. • azoknak az okmányoknak, dokumentumoknak, adatoknak és információknak az összességét, amelyek a gyakorlati tevékenység eredményeként létrejönnek. • azt a módszertant, amellyel a megfigyelés, mérés, a feljegyzés, az összesítés, valamint az információképzés és szolgáltatás történik.
A számvitel területei • Beszámoló rendszer: középpontjában az információ szolgáltatás áll. • Önköltségszámítás: a termék, szolgáltatás önköltségének megállapítása a fő feladata. • Könyvvitel: azokat a speciális eszközöket foglalja magába, amelyekkel a gazdasági események adatai feldolgozhatók. • Bizonylati rend: az adatfeldolgozás alapja.
Pénzügyi számvitel A pénzügyi számvitel elsősorban a vállalkozáson kívüli gazdasági szereplők információs igényeit elégíti ki alapvetően azzal, hogy üzleti évenként a beszámoló elkészítésével átfogó képet nyújt a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
4
2013.09.18.
Vezetői számvitel A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONA A vezetői számvitel a tevékenység részletes megfigyelésére szolgál, olyan információkat szolgáltat, amelyekkel a vállalkozási tevékenység irányítható, befolyásolható.
• • • •
Erőforrásigény
A vállalkozások eszközei és forrásai Az eszközök és források a mérlegben A mérleg fogalma, főbb jellemzői Az egyes mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok
Erőforrásigény Felmerülő kérdéseink:
A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához TŐKE (vagyon) szükséges.
• A vagyon nagysága mekkora és mi a megjelenési formája?
A tőke megjelenhet: pénz formában nem pénz formában (apport)
• A vagyon honnan származik?
A javak összességét vagyonnak nevezzük! 28
27
Látható, hogy kettős megfigyelés szükséges a vagyonrészről
Vagyon vizsgálata
Az újtermelési folyamat mely szakaszában tartózkodnak, ott milyen szerepet töltenek be.
Kettős nyilvántartás vezetése
Az egyes vagyonelemek honnét származnak.
Fajtájuk szerint
29
Eredetük, származásuk szerint. 30
5
2013.09.18.
FONTOS !!!!
A MÉRLEG Olyan vagyonkimutatás, amely adott
A kétféle nyilvántartás
időpontra vonatkozóan pénzértékben
ugyanazon Halmazra
tartalmazza a vállalkozás anyagi és nem
(VAGYONRA) vonatkozik!!!
anyagi javait (vállalkozás vagyonát) ÖSSZETÉTEL és EREDET szerint. 31
A vagyon
Ha a vagyontárgyakat az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint különböztetjük meg, akkor a vagyont ESZKÖZNEK nevezzük.
Eredet szerint
Összetétel szerint
Eszköz
ESZKÖZ
=
Forrás
és
FORRÁS Ha a vagyont eredet szerint mutatjuk ki, úgy FORRÁSRÓL beszélünk.
33
Általános tudnivalók a mérlegről
MÉRLEG, 20XX.12.31. MÉRLEG, 2012.12.31. (e Ft) Eszközök
Források
A. Befektetett eszközök
D. Saját tőke
B. Forgóeszközök
E. Céltartalékok
C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások
Budapest, 2013. április 30.
XY
ügyvezető
•előírt szerkezetét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza •előző üzleti év adatait fel kell tüntetni
6
2013.09.18.
MÉRLEG A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Eszközök A rendeltetésük, használatuk alapján megkülönböztetünk – befektetett eszközöket, – forgóeszközöket. Az eszközök között kell kimutatni az aktív időbeli elhatárolást is.
A befektetett eszközök csoportjai A) Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök
Mérlegfőcsoportok, mérlegcsoportok általános ismertetés
Befektetett eszköz Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
Immateriális javak Olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a gazdálkodó tevékenységét. Itt kerülnek kimutatásra az immateriális javakra adott előlegek és az értékhelyesbítés is. (Nem soroljuk ide az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat!)
7
2013.09.18.
Tárgyi eszközök Olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül hogy azok üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. Itt kerülnek kimutatásra az ezen eszközök beszerzésére adott előlegek és az értékhelyesbítés is.
Forgóeszközök
Befektetett pénzügyi eszközök Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.
A forgóeszközök csoportjai B) Forgóeszközök
Forgóeszközöknek nevezzük azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de rövid ideig – egy éven belül szolgálják.
Készletek •
•
•
•
A gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan formában maradnak, (áruk) amelyek az értékesítést megelőzően a termelés valamelyik fázisában vannak, vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak, (félkész és késztermékek) amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak használni. (anyagok) (Ide tartoznak a készletekre adott előlegek is.)
I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök
Követelések Különféle szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél tarozását még nem egyenlítette ki.
8
2013.09.18.
Értékpapírok A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni.
MÉRLEG A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Saját tőke a mérlegben D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény
Pénzeszközök Azon fizetési eszközök összessége, amelyek segítéségével a vállalkozó az eszközök cseréjét elbonyolítja.
A források két csoportba sorolhatók: SAJÁT FORRÁS • amelyet a vállalkozás a tulajdonosoktól, a tagoktól, a befektetőktől időbeli korlátozás nélkül véglegesen megkapott és azzal a vállalkozás megszűnéséig szabadon rendelkezhet, • a tulajdonosok, a tagok, a befektetők az adózott eredményből a vállalkozásban hagytak, • meghatározott eszközök felértékelése útján képeztek, • jogszabályok a saját tőke elemévé soroltak. IDEGEN FORRÁS • Az a vagyonrész, amelyet visszafizetési kötelezettség terhel.
Jegyzett tőke • A jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. • Jegyzett tőkének minősül a cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett vállalkozónál a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok által tartósan rendelkezésre bocsátott (ténylegesen átadott) tőke.
9
2013.09.18.
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
Eredménytartalék
Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét.
Eredménytartalék általánosságban a cég gazdálkodásának hosszú távú eredményességét mutatja. Legfőbb alkotóeleme a vállalkozás korábbi években megtermelt mérleg szerinti eredménye.
A jegyzett, de még be nem fizetett tőke csökkenti a saját tőke összegét!
Eredménytartalék A tétel megnevezése
Mérleg szerinti eredmény
Előző év(ek) módosít ásai
Előző év
Tárgyév
D. Saját tőke (58.-60.+61.+62.+63.+64.±67. sor)
650 000
0
720 000
I. JEGYZETT TŐKE
100 000
0
100 000
0
0
0
0 500 000 0 0
0 0 0 0
0 550 000 0 0
50 000
0
70 000
Mérleg szerinti eredmény a vállalkozás tárgyévi gazdálkodásának hozzájárulása a vállalkozás saját tőkéjéhez, amelynek összege megegyezik az eredménykimutatásban szereplő mérleg szerinti eredmény összegével.
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. III. IV. V. VI.
JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (65.-66. sorok)
1.Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2.Valós értékelés értékelési tartaléka
VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
Mérleg szerinti eredmény A tétel megnevezése
D Saját tőke . (58.-60.+61.+62.+63.+64.±67. sor) I. JEGYZETT TŐKE
Előző év(ek) módosí tásai
Előző év
0
A tétel megnevezése
720 000
Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.)
II.
Aktivált saját teljesítmények értéke (03.±04)
III.
Egyéb bevételek
IV.
Anyagjellegű ráfordítások (05.+06.+07.+08.+09.)
100 000
0
100 000
0
0
0
0
0
0
IV. EREDMÉNYTARTALÉK
500 000
0
550 000
V. LEKÖTÖTT TARTALÉK
0
0
0
X.
Rendkívüli bevételek
0
XI.
Rendkívüli ráfordítások
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II.
JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-)
Előző év(ek) Tárgyé módos év v ításai
I.
650 000
Kötelezettségek Előző
Sorszám
Tárgyév
V.
100 000
29 000
Személyi jellegű ráfordítások (10.+11.+12.)
VI.
Értékcsökkenési leírás
VII.
Egyéb ráfordítások
A.
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I.±II.+III.-IV.-V.-VI.-VII.)
71 000
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13.+14.+15.+16.+17.)
III. TŐKETARTALÉK
IX. B. C.
VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK (65.66. sorok)
0
0
D.
Pénzügyi műveletek ráfordításai (18.+19.+20.+21.) PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII.-IX.) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.)
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X.-XI.)
1.Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
E.
ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C.±D.)
2.Valós értékelés értékelési tartaléka
XII.
Adófizetési kötelezettség
VII.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
50 000
0
70 000
F.
ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.-XII.)
22
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
23
Jóváhagyott osztalék, részesedés
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F.+22.-23.)
71 000 1 000 70 000
50 000
Azok a különféle szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak.
70 000
10
2013.09.18.
MÉRLEG A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Az eszközök és a források állandó mozgásban vannak !! Az újratermelési folyamatot úgy figyeljük meg, hogy alkotó elemeire bontjuk.
Ezek a GAZDASÁGI MŰVELETEK/ESEMÉYNEK.
Gazdasági események
Gazdasági események Alapvető (egyszerű) gazdasági események
Összetett gazdasági események
Hatása csak a vállalkozás vagyoni helyzetét érinti, nem gyakorol hatást annak jövedelmi viszonyaira.
Hatása a vállalkozásnak mind a vagyoni, mind a jövedelmi helyzetét érinti.
Nincs eredmény hatásuk (4db)
Van eredmény hatása (4db)
Alapvető gazdasági események
Összetett gazdasági események
1 GE (E1) : Eszközkörforgás (egyik eszközből kevesebb lesz, a másikból több) 2 GE (E2) : Forráskörforgás (források összetétele változik) 3 GE (E3) : Tőkebevonás (Azonos összeggel nő az eszköz és a forrás oldal) 4 GE (E4) : Tőkekivonás (Azonos összeggel csökken az eszközök és források értéke)
• 1 GE (Ö1) : Eszköznövekedés (eszköz nő, eredmény nő) • 2 GE (Ö2) : Eszközcsökkenés (eszköz csökken eredmény csökken) • 3 GE (Ö3) : Forrás növekedés (forrás nő, eredmény csökken) • 4 GE (Ö4) : Forrás csökkenés (forrás csökken, eredmény nő)
11
2013.09.18.
Hol tartunk ??? • Alapfogalmak • Mérleg • Gazdasági események
Könyvviteli számlák
A gazdasági események folyamatos nyilvántartására a mérleg nem alkalmas A mérleget fel kell bontani
könyvviteli számlákra! 68
A könyvviteli számla fogalma • A könyvviteli számla a gazdasági események könyvviteli szabályok szerint történő rögzítésének eszköze. • Olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál.
A gazdasági események mindig változást okoznak (növekedést vagy csökkenést). A növekedéseket és a csökkenéseket nem egymás alatt, hanem egymással szemben célszerű elhelyezni. Ez a számla.
69
Az eszköz és a forrás számlákat úgy tekintjük, mint a mérleg egy-egy sorának, mérlegtételének részletezését, úgy hogy
A gazdasági események az eszközökben és a forrásokban jelentenek változásokat, így vannak
Eszköz számlák
70
Minden egyes tételnek legalább egy főkönyvi számla felel meg, de a mérlegtétel tetszőlegesen részletezhető.
Forrás számlák
A számla emellett azért is részletesebb, mert nemcsak állományi adatokat, hanem forgalmi (+ és -) adatokat is tartalmaz. 71
72
12
2013.09.18.
Mi jellemzi az eszköz és a forrás számlákat? ESZKÖZ SZÁMLA Növekedés a T oldalon Csökkenés a K oldalon
A főkönyvi számlák adatállománya
FORRÁS SZÁMLA Növekedés a K oldalon Csökkenés a T oldalon
73
2) Forgalmi adat A gazdasági események hatását rögzítjük az érintett számlára. Ha a számla egy-egy oldalát összegezzük, úgy a forgalmat kapjuk meg.
1) Nyitóérték A nyitó mérlegben az eszközöknek és a forrásoknak van egy nyitó állománya. Ez az összeg kerül a számla megfelelő oldalára Eszközöknél jellemzően a T oldalra Forrásoknál jellemzően a K oldalra. A nyitó összeg számlán történő feltüntetése = Nyitás 74
3) Főösszeg Ha a nyitó összeghez hozzáadjuk a forgalmi adatokat, úgy a főösszeget kapjuk. Megkülönböztetünk: TARTOZIK főösszeget KÖVETEL főösszeget
Megkülönböztetünk: TARTOZIK forgalmat KÖVETEL forgalmat 75
Mi jellemzi az eszközszámlákat?
4) Egyenleg Ha a számla két főösszegének a különbözetét számítjuk ki, az egyenleget kapjuk meg. Ha a TARTOZIK főösszeg a nagyobb, úgy a számlának TARTOZIK egyenlege van. Ha a KÖVETEL főösszeg a nagyobb, úgy a számlának KÖVETEL egyenlege van.
76
77
1. A nyitóegyenleg mindig a T oldalra kerül 2. A növekedés mindig a T oldalon kerül rögzítésre 3. A csökkenés mindig a K oldalon kerül rögzítésre 4. Általában T egyenlege van 5. A számla zárásakor a záró egyenleget a K oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár. 78
13
2013.09.18.
Mi jellemzi a forrás számlákat? 1. A nyitóegyenleg mindig a K oldalra kerül 2. A növekedés mindig a K oldalon kerül rögzítésre 3. A csökkenés mindig a T oldalon kerül rögzítésre 4. Általában K egyenlege van 5. A számla zárásakor a záró egyenleget a T oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár. 79
Költség, ráfordítás számlák jellemzői
Az összetett gazdasági események hatását már nem elégséges csak a mérlegszámlákon rögzíteni, vizsgálni kell az eredmény hatást is. Erre szolgálnak az EREDMÉNYSZÁMLÁK
Költség, ráfordítás számlák számlák
Bevétel 80
Bevétel számlák jellemzői 1. Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitó egyenlegük), hanem elővezetjük, ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása 2. A bevétel felmerülését (növekedését) a számla K oldalára könyveljük 3. A csökkenést a számla T oldalára könyveljük 4. Jellemzően K egyenlegük van 5. Időszak végé a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük.
1. Ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitó egyenlegük), hanem elővezetjük, ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása 2. A költség, ráfordítás felmerülését (növekedését) a számla T oldalára könyveljük 3. A csökkenést a számla K oldalára könyveljük 4. Jellemzően T egyenlegük van 5. Időszak végé a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük. 81
Négy számlasoros elmélet
82
Mire szolgálnak a számlasorok?
A számlák csoportosítása (számlasorok): a)Eszközszámlák b)Forrásszámlák c)Költségszámlák d)Eredményszámlák (ráfordítás és bevétel számlák)
Az első két számlasor (eszköz és forrás számlák) a vagyonmérleg összeállítását szolgálják. A harmadik számlasor (költségszámlák) az időszak költségeiről adnak tájékoztatást, vagyis a költségkimutatások összeállításához. 83
84
14
2013.09.18.
Helyesbítő számlák A negyedik számlasor (eredményszámlák) az időszak eredményéről tájékoztat, vagyis arról, hogy mennyi a hozam és a ráfordítás összege/különbözete. Ez alapján állítható össze az eredménykimutatás.
85
Ezen számla más számla adatállományát helyesbíti, korrigálja. Jellemzően itt két vagy több számla együttesen bír gazdasági tartalommal. • Eszköz helyesbítő számla • Forrás helyesbítő számla
86
Technikai számlák A gazdasági események rögzítése
Ezeknek a számlák nincs gazdasági tartalmuk, csak könyveléstechnikai szerepük.
Főkönyvi kivonat
87
Mi jellemzi az elszámolást? A számlasoros elszámolás azt jelenti, hogy könyvviteli számlákon rögzítjük a gazdasági esemény hatását.
Az idősoros elszámolás azt jelenti, hogy idősorrendben rögzítjük a gazdasági eseményeket. Ennek az eszköze a napló.
Könyvelés a főkönyvi számlákon Minden gazdasági esemény az egyik számla T oldalát, ugyanakkor egy másik számla K oldalát is érinti.
15
2013.09.18.
A kettős könyvvitel azt jelenti, hogy a gazdasági eseményt az ESZKÖZ, a FORRÁS, a KÖLTSÉG/RÁFORDÍTÁS és a BEVÉTEL számlák teljes halmazán egyszer az egyik számlán TARTOZIK és ugyanazt az összeget egyszer a másik számlán KÖVETEL összegként is könyveljük!
3. Időszak végén zárjuk a mérlegszámlákat a zárómérleg számlával szemben, illetve a költség és eredményszámlákat az adózott eredmény számlával szemben. 4. Elkészítjük a zárómérleget és az eredménykimutatást.
2013.09.18.
Alapvetően a formai hibák kiszűrésére szolgál (megsértésre kerül-e a kettős könyvvitel valamely szabálya?)
Kötelező egyezőségek a főkönyvi kivonatban
NYERSMÉRLEG
5. előadás
2. Könyveljük a gazdasági eseményeket a főkönyvi számlákon és a naplóban is (nyitótételeket is)
Főkönyvi kivonat
A főkönyvi kivonat tartalma
a főkönyvi kivonat forgalom főösszegei
1. Megnyitjuk a számlákat a nyitómérleg alapján a nyitómérleg számlával szemben! (csak a mérlegszámlákat)
Fontos a folyamat az ellenőrzés!
Az elszámolás folyamata II.
PRÓBAMÉRLEG
Az elszámolás folyamata
a főkönyvi kivonat egyenleg rovat párja
A T és a K főösszeg (forgalom) megegyezik. A főösszeg egyezik a napló egyező forgalomi főösszegével. A T és a K egyenleg megegyezik. A mérleg számlák összevont egyenlegének meg kell egyezni fordított előjellel az eredményszámlák egyenlegével.
95
16
