Számítógép javítása, karbantartása

Békési Ferenc A számítógép hardverelemei - Egyes háttértárak: a merevlemezes egység csatlakoztatása, szerelése, karbantartása, tesztelése

A követelménymodul megnevezése:

Számítógép javítása, karbantartása A követelménymodul száma: 1174-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-020-30

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - EGYES HÁTTÉRTÁRAK: A MEREVLEMEZES EGYSÉG

CSATLAKOZTATÁSA, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA, TESZTELÉSE

A SZÁMÍTÓGÉP HARDVERELEMEI - EGYES HÁTTÉRTÁRAK: A MEREVLEMEZES EGYSÉG CSATLAKOZTATÁSA, SZERELÉSE, KARBANTARTÁSA, TESZTELÉSE

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET Munkahelyén, az adminisztrációs részlegen dolgozó munkatársai nem értik, „hogyan jegyzi meg a gép” az adatokat, információkat, fájlokat (zenét, filmet, dokumentumokat).

Főnöke azzal a feladattal bízta meg, hogy magyarázza el munkatársainak, miképpen alakultak ki a háttértárolók, és sok év alatt, az idő előrehaladtával hogyan változtatták,

fejlesztették tovább. Mutassa meg a munkatársaknak, miképpen tudják a merevlemezeket beszerelni, kicserélni. Az új merevlemezzel mi a teendő? Melyek a legfontosabb karbantartási feladatok, mire kell odafigyelni a mindennapokban?

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A MEREVLEMEZEK TÖRTÉNETE 1. Kétszáz évvel ezelőtt Nagyon érdekes, hogy a mai modern adathordozók elődjei több mint 2 évszázados múltra

tekintenek vissza. Ezek az adathordozók még nem mágneses elven m ködtek, mint a mai

legtöbb eszköz. Mechanikus módon tárolták az adatokat, lyukkártyán. Joseph-Marie Jacquard kétszáz évvel ezelőtt a szövéshez szabadalmaztatott egy új, automata módszert, amelynek alapötlete egy több helyen kilyukasztott fahenger volt.

Amerikában az 1800-as évek végén már a népszámlálást is egy lyukkártyás tabulátorral

oldották

meg.

Minden

adathoz

lyukat

rendeltek

és

az

állampolgárokhoz

pedig

lyukkombinációkat, mindezt egy 204 lyukasztásra alkalmas kártyán. Az alapelve az volt a rendszernek, hogy a kártya t kkel szerelt gépbe került be, ahol áthaladt a t k alatt.

1


A záródó t k elektromágnest m ködtettek, az pedig egy léptető számlálót. Hollerith, aki ezt

a módszert kitalálta, vállalatot alapított TM rövidítéssel, amelyből később, több módosulás után, nemzetközi cég fejlődött ki, IBM néven. A lyukkártyák nehézkes tárolása (hely,

hőmérséklet, páratartalom) után alakult ki a mágneses adattárolási mód, és megjelentek a mágneses adathordozók.

2. Fél évszázaddal ezelőtt Több mint fél évszázada, azaz 1956. szeptember 13-án mutatták be az IBM kutatói minden merevlemez ősét, a RAMAC-ot (Random Access Method of Accounting and Control). A közel 1 tonnás szörnyeteg mai szemmel nézve nevetséges 5 MB-nyi adatot volt képes tárolni.

1. ábra. RAMAC A RAMAC hatalmas, 24 hüvelykes (~61 cm-es) átmérőj

tányérokat tartalmazott, szám

szerint 15 darabot, melyeket magnetizált vas-oxidos festékkel vontak be. Ez a hatalmas

készülék akkor irtózatosan nagy mennyiség nek számító adatot, 41 943 040 bitet, azaz

5 megabájt-ot volt képes tárolni. Az adatokat egy mechanikus karon mozgó író-olvasófej kezelte, amely nem csak a lemezek sugárirányában, hanem az egyes lemezek között, függőlegesen is mozoghatott. Az adatok előkeresése gyors volt, a szükséges sávra

1 másodpercen belül képes volt odatalálni az olvasófej, függetlenül attól, melyik lemezen foglalt helyet.

2. ábra. RAMAC m ködése 2



Egyetlen RAMAC meghajtó nem kevesebb, mint 2140 font, azaz 971 kilogramm tömeg volt

és 1956-ban 35 ezer amerikai dollárért lehetett megvásárolni. Ennyi pénzért akkoriban

körülbelül másfél tucat új autót adtak. A RAMAC óriási előnye volt az azonnali, véletlenszer hozzáférés, mely a lineáris rendszer

lyuk- és mágnesszalagok, kártyák korában

elképzelhetetlen sebesség adatelérést nyújtott.

A tárhely ebben az időszakban még bérbeadásos rendszerrel m ködött (valamelyest hasonlatosan a mai webtárhelyekhez, persze akkor még szó sem volt internetről), így óriási

„merevlemez-farmok” létesültek, ahol tárolták a bérlők adatait. 5 MB bérlése egy évre

35 000 dollárba került, vagyis 7000 dollár megabájtonként egy évre.

Ezt az előrelépést talán a videokazetta-DVD-rögzítő evolúciójával lehetne párhuzamba

állítani: míg egy mai DVD-lemezről rögtön, bárhonnan elkezdhetjük az adatok olvasását, a

m sor lejátszását, a videokazettánál előbb azt tekeréssel meg is kell keresni. Ez a véletlenszer elérési lehetőség szó szerint forradalmasította a számítógépipart.

Az első „winchester”-nek nevezett merevlemez az 1973 júniusában megjelent IBM 3340

merevlemez volt. Ez a teljesen zárt, szigetelt kivitelben megjelenő adattároló már

aerodinamikai hatások figyelembevételével tervezett olvasó- és írófejjel rendelkezett. A zárt tér védte a mechanikát és a lemezeket a külső behatásoktól, ennek eredményeként is sikerült növelni az adats r séget: 1,7 megabitet voltak képesek egy négyzethüvelyknyi területre zsúfolni.

Az első vincseszter két darab 30 megabájtos tányért tartalmazott, ezért csak 30-30-asnak nevezték. A csapat vezetője Kenneth E. Haughton, aki a fegyverekhez is értett, mikor meghallotta ezt az elnevezést, winchesternek nevezte el a projektet, mert a Winchester nev

fegyver egyik tölténytípusát hívták 30-30-nak. A mai merevlemezek ettől a típustól örökölték wincseszter elnevezésüket. Ez a meghajtó technikai újítással is rendelkezik, az olvasófej és a lemez közötti távolság itt már csak tizennyolcmilliomoda egy hüvelyknek, ami körülbelül 0,0000014 mm.

Az egy gigabájtos, azaz 1024 megabájtos álomhatárt a Hitachi érte el 1982-ben a H-8598

típusszámú merevlemezzel. A meghajtó két író-olvasó fejet és tíz darab 14 hüvelykes (~35,5

cm-es) tányért tartalmazott, amelyeken összesen 1,2 gigabájt adatot lehetett eltárolni. Ez a

meghajtó már 3 megabájt másodpercenkénti olvasási sebességre volt képes, amely 87 százalékkal haladta meg az előző generációs termékek sebességét.

A Hitachi H-686 merevlemez volt az első olyan „általános” merevlemez, melyet már egy ember is elbírt: a korábbi 121 kilogramm/gigabájtos mutatót ezzel a modellel 42-re csökkentette a vállalat. Ez a meghajtó az energiát is hatékonyabban használta fel, 80 százalékkal kevesebbet fogyasztott, mint az előző, 14 hüvelykes generáció.

3


MEREVLEMEZES EGYSÉG M KÖDÉSE, FELÉPÍTÉSE A merevlemezek (HDD-Hard Disk Drive) több egymás felett elhelyezkedő, nagyon vékony

fémkorongokból állnak, amelyeken mágneses réteg van. Ezeknek a lemezeknek mindkét oldalukat kihasználják, ezzel növelve tárolókapacitásukat. Ennek érdekében minden lemezhez kettő darab író-olvasó fej tartozik: egy alul, egy felül.

3. ábra. HDD belső része, író-olvasó fej A lemezek fordulatszáma több tízszerese a hajlékony lemezek fordulatszámának. A mai

átlag vincseszterek lemezei 7200 fordulatot tesznek meg percenként. Természetesen ettől

kisebb és nagyobb fordulatszámú lemezekkel ellátott vincseszterek is léteznek. Nagyobb

fordulatszámú merevlemezeket például szervereknél használnak.

A vincseszterek tulajdonságaiból adódóan az író-olvasó fej már nem érhet hozzá a lemez felületéhez, mert károkat okozna benne, mivel a lemezek az áramellátás kezdetétől folyamatosan pörögnek a gyorsabb adatelérés érdekében.

Mivel a fejek nem érhetnek a lemezhez, így a korongok által keltett légörvények lebegtetik a

fejet 0,3 mikrométer magasságban a korongok felett. Ez a távolság annyira kicsi, hogy egy porszem

is

veszélyes

lenne

a

m ködésére,

ezért

légmentesen

zárt

burkolatban

helyezkednek el. A gyártási folyamat során steril körülményeket kell biztosítani, hogy összeszereléskor se kerülhessen a burkolat alá egy darab porszem se!

4



4. ábra. A lemez és a fej távolságának összehasonlítása Az adattárolás folyamata itt is sávok és szektorok módján történik. A sávokat és a

szektorokat formázással alakíthatjuk ki az első használatbavételkor. Az egymás alatt elhelyezkedő sávokat cilindereknek nevezik, ezeket a fej elmozdulása nélkül egyszerre lehet elérni.

1. A merevlemezek gyorsasága A merevlemez gyorsasága, ami az adatelérési időt jelenti, milliszekundumokban mérendő. Átlagosan 4-8 ms között van. A gyorsabb adatelérés érdekében gyorsító memóriával látják

el a vincsesztereket. Így a már kiolvasott adat ebben tárolódik egy ideig, és innen gyorsabban elérhető. A merevlemez kapacitását az adats r ség határozza meg. Az

adats r ség függ a sávs r ségtől - amely megmutatja, hogy egy hüvelyken mennyi sáv fér

el a lemezen - és a lineáris s r ségtől, ami a sáv adott hosszán eltárolt bitek számát mutatja meg.

5


5. ábra. HDD

2. A cache Ez a lemezes egységek m ködési sebességének növelésére szolgáló gyorsítótár. Két típusa létezik a lemezes gyorsítótáraknak. A szoftveres gyorsítótárak a számítógép operatív memóriájából választanak le egy részt a

leggyakrabban használt szektorok tartalmának gyorsítótárazására. A hardveres gyorsítótárak magában a lemezes egységben vagy az azt irányító vezérlőn, külön memóriaterületen gondoskodnak a gyakran használt adatok tárolásáról.

A hardveres gyorsítótárak hátránya, hogy a rajtuk elhelyezett memória kizárólag erre a célra

használható fel, valamint, hogy az adatokat továbbra is a rendszerbuszon keresztül tudják

csak végleges célállomásukra, azaz az operatív memóriába eljuttatni, amely jóval lassabb

átvitelt jelent a szoftveres gyorsítótárak memóriából memóriába irányuló közvetlen

transzferénél. Az IDE csatlakozóval ellátott merevlemezek általában 2-8 MB-nyi belső (hardveres) gyorsítótárral rendelkeznek.

A központi memóriában levő cache esetén a cache programot a számítógép processzora

futtatja. Ez a processzor leterhelésének fejében azt az előnyt adja, hogy a cache program

tudhat a lemez logikai felépítéséről, a fájl-ok szervezéséről, így ennek függvényében optimalizálhatja a merevlemezes egység m ködését. Például, ha egy fájl elejét olvassuk, akkor célszer

nem csak az első blokkot beolvasni,

hanem a továbbiakat is, ezt a módszert előolvasásnak (read ahead) nevezzük. További előny még, hogy ha az olvasni kívánt adat már a cache-ben van, akkor nem szükséges a

diszkvezérlőt dolgoztatni.

6



A lemezvezérlőn levő cache bár nem foglalja le a központi processzor teljesítményét,

pusztán fizikai jellemzők alapján tud optimalizálni. Például az előolvasás számára azt jelenti, hogy ha egy sáv egy adott szektorát kívánjuk beolvasni, akkor beolvassa az egész sáv

tartalmát (ha a fájl-ok töredezettek, akkor ez a technika semmit sem ér). Nagy hibája még a

rendszernek, hogy a lemezvezérlő és a memória között minden esetben át kell vinni az adott adatblokkot, így ennek a megvalósításnak létjogosultsága.

csak igen gyors kapcsolat esetén van

MEREVLEMEZES EGYSÉG CSATLAKOZTATÁSA Ezeket az eszközöket csatlakoztatni is kellett a számítógéphez. A kor előrehaladtával és persze az átviteli sebesség folyamatos növekedésével egyre újabb és újabb csatlakozók kifejlesztésére volt szükség. -

A legelső elterjedt PC-csatlakozó az ISA-busz csatoló volt. Ez az egyszer , 16 bites átvitel az akkori időkben még bőven megfelelő volt.

-

A következő generáció az IDE (Integrated Drive Electronics - integrált meghajtó

elektronika) nevet kapta. Ezt 1986 körül vezették be, mert az előző átviteli sebesség

már nem volt elegendő. Az integrált szó arra utal, hogy a meghajtó vezérlője integrálva van már. Ezzel csökkenteni tudták a CPU-ra nehezedő számítási

teljesítményt.

-

Az 1994-ben elindított fejlesztésnek már az ATA-1 nevet adták.

Később, ahogy fejlődött az iparág, szükségessé vált még egy HDD beépítése is a számítógépekbe. De amikor a CD-k elterjedtek, azt csak úgy tudták csatlakoztatni, hogy az egyik merevlemezt kiszedték. Emiatt fejlesztették tovább az alaplapon az ATA-t, és lett belőle ATA-2 csatlakozó.

7


1. ATA (később PATA) Az ATA-csatlakozók felett is végül a technikai fejlődés mondta ki a halálos ítéletet, mivel az ATA-t elsődlegesen használó merevlemezek egyre inkább SATA (Serial ATA) csatlakozót

kezdtek használni, így egyre inkább csak a CD/DVD-meghajtóknak kellett a régi IDE

csatolófelület.

6. ábra. ATA csatlakozó Azonban ezen is hamar túlléptek a hardverfejlesztők, mivel megjelentek a SATA-s optikai meghajtók. 2005 után a klasszikus IDE, illetve a hagyományos ATA csatlakozók egyre inkább kihasználatlanok, ezért pár egyszer bb gépben az alaplapból már hiányzik is a támogatásuk.

7. ábra. IDE kábel (80 eres)

8



A csatlakozónak 40, vagy 80 eres vezetéke van, és két eszköz kapcsolható rá, az egyik

master (mester) a másik slave (szolga) módban. Az alaplapokon általában 2 ilyen

csatlakozóhelyet találhatunk, így összesen négy eszközt csatlakoztathatunk egy rendszerbe. További probléma a Master-Slave elrendezés. Ez azt jelenti, hogy egy kábelen egy vagy két

eszköz foglal helyet, és egyszerre csak az egyik kommunikálhat. Épp ezért, ha a két eszköz között akarunk adatátvitelt, akkor minimum feleződik a maximális sebesség.

8. ábra. ATA adatátviteli kábel Oda kell figyelni még arra is, hogy a HDD hátulján lévő jumperekkel a megfelelő lehetőséget válasszuk ki, különben a gép nem fogja „látni” az adathordozónkat.

9. ábra. Jumper

2. SATA A Serial ATA (Serial Advanced Technology Attachment) vagy SATA busz egy már még tovább fejlesztett kapcsolat, amelyet tipikusan merevlemezek és optikai meghajtók számára találtak

ki. Mint a neve is mutatja, ez egy soros interfész, amin összesen két adatvezeték van: az egyiken jön, a másikon pedig megy az adat. A régebbi ATA szabványhoz képest (amit a

SATA megjelenése után átneveztek párhuzamos ATA-nak, azaz ez a PATA) fő előnye a vékonyabb

adatkábel,

nagyobb

átviteli

sebesség,

az

eszközök

kikapcsolás

nélküli

csatlakoztatásának és leválasztásának lehetősége („hot-plug”) és jobb adatkapcsolatot

biztosít, mint a régi, párhuzamos ATA (PATA) csatlakozók. Ez egy pont-pont kapcsolat: nincs master-slave elv, vagyis egy kábelen csak 1 db eszköz van.

9


10. ábra. SATA csatlakozó Két csatlakozó van, az egyik az adatvezeték, a másik a tápvezeték. Az adatvezeték 7 er . Ebből 2-2 a két adatvezetéknek, plusz 3 földvezeték. A tápvezeték is újfajta csatlakozót

igényel. Ez 15 er , melyből 3 az 5 V-os, 3 a 12 V-os és 3 a 3,3 V-os tápfeszültséget viszi

(azért három, mert pozitív, negatív és föld), továbbá a fennmaradó 6 db vezeték a hot-plughoz kell (minden feszültségszinthez 2-2).

11. ábra. SATA adatvezeték

AZ SCSI ILLESZTÉSI FELÜLET A SCSI (Small Computer System Interface) olyan szabványegyüttes, melyet számítógépek és perifériák közötti adatátvitelre terveztek. Az SCSI meghajtók az ATA és SATA meghajtóknál

technikailag haladóbb eszközök. A SATA meghajtók megbízhatósága a fejegység, lemezek

és a gyártó technológia fejlődése miatt javult az ATA-hoz képest, viszont a SCSI meghajtók mindkettőnél megbízhatóbbak.

A SCSI eszközök az ATA és SATA eszközöknél nagyobb átviteli sebességet tesznek lehetővé,

viszont azoknál sokkal drágábbak, ezért az otthoni felhasználók SCSI eszközöket szinte egyáltalán nem használnak. 10



A SCSI-t általában merevlemezek, CD/DVD-meghajtók és szalagos adattárolók esetén

használják, azonban léteznek nyomtatók és szkennerek is, melyek SCSI csatlakozásúak. A

SCSI története 1981-ben kezdődött, 1986-ban pedig az ANSI szervezet szabványosította. A

SCSI meghajtókat hálózati szerverekben és minőségi gépparkokban használják, ahol nagyon fontos a magas adatátviteli sebesség és a megbízhatóság.

12. ábra. SCSI adatátviteli kábel Egy SCSI kábelre több SCSI eszköz is felf zhető; ezt nevezik SCSI láncnak. A SCSI-nek több

verziója létezik. Ezek közül egyesek a kábelre maximum 8, mások 16 eszköz felf zését

teszik lehetővé. A SCSI kábelhez kötött meghajtókat egyetlen vezérlő, a SCSI host adapter

kezeli, így egy kábelre ténylegesen legfeljebb 7, illetve 15 egyéb eszköz csatlakoztatható. A host adapter egy bővítőkártya, amit közvetlenül az alaplapba kell csatlakoztatni.

SCSI VEZÉRL KÁRTYA A SCSI lánc lehet külső vagy belső, aszerint, hogy a felf zött eszközök a gépházon kívül vagy

belül helyezkednek el. A lánc maximális hossza a SCSI verziójától függ; eszerint egy lánc

hossza nem haladhatja meg 1,5–12 métert. A SCSI láncot a lánc végén elhelyezkedő eszköznél le kell zárni, különben a jel a kábelvégről visszapattan, és interferenciát okoz. A

lezárás az eszközön levő kis switch (kapcsoló) segítségével hajtható végre.

A SCSI merevlemezek fizikai mérete ugyanakkora, mint az ATA és SATA vincsesztereké – lemezeinek átmérője 3,5 inch, viszont percenkénti fordulatszáma azokénál nagyobb: a SCSI vincseszterek fordulatszáma 10 000 vagy 15 000 rpm (rotation per minute).

A régebbi alaplapok csak ATA vincseszterek csatlakoztatását teszik lehetővé, az újabbak

pedig az ATA és SATA vincseszterekét egyaránt vagy – ritkább esetben – csak a SATA vincseszterekét. Mivel a SCSI más technológia alapján m ködik, egyedi alakú csatlakozója

van, és a SCSI vincsesztereket nem lehet az alaplap ATA és SATA csatlakozóhelyeihez kapcsolni, csak a már említett SCSI host adapter-ekhez.

11


A SCSI adatátviteli sebessége a fontosabb, manapság használatos SCSI verziók esetén:

13. ábra. Az aktuális SCSI szabványok

A MEREVLEMEZES EGYSÉG KARBANTARTÁSA 1. Beszerelés -

Mindenekelőtt győződjünk meg arról, hogy áramtalanítva van-e a számítógépünk. Az, hogy ki van kapcsolva, nem mindig elegendő. Az a biztos, ha az áramforrásból is

ki van húzva, mert minden elektronikai eszközben előfordulhat „kóboráram”, ami ugyan nem veszélyes, csak kellemetlen, de egy hibás táp már annál inkább. -

Áramtalanítás után csavarozzuk le a ház mindkét oldalát, a hátul található, általában 2-2 csavar kihajtásával. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a rögzítőkeretben lévő

HDD-t és az optikai meghajtókat csak az egyik oldalon rögzítik csavarokkal, mert sokszor feledékenyek leszedni a másik oldalát is a gépnek. Ez nagy hiba, mert mind a kettő eszköz mozgó (és nem is lassan) alkatrészeket tartalmaz, amelyek m ködés

közben olyan vibrációt kelthetnek nem megfelelő rögzítés esetén, ami először csak fura hangot, majd meghibásodást is eredményezhet. -

12

Miután kicsavaroztuk a merevlemezünket, húzzuk ki az áram- és az adatkábelt.



14. ábra. Számítógépház belülről Mint ahogyan az ábrán is látszik, így néz ki egy számítógépház bel ről. Három fő részre oszthatjuk: -

az első a legnagyobb, ide kerül majd az alaplap, a második az optikai tárolók helye,

a harmadik a merevlemezeknek biztosít helyet.

A modernebb házakban gyakran már patentkötések segítségével rögzíthetjük a megfelelő

alkarészünket, míg a régebbiekben ehhez csavarokat kell alkalmaznunk.

13


15. ábra. HDD csatlakoztatása

-

Ezek után fogjuk az új vincseszterünket, és illesszük be a csatlakozókat a megfelelő

helyükre. Ne aggódjunk, nem lehet rosszul összeilleszteni, ugyanis a csatlakozók kialakítása ezt nem engedi. Ha nem megy, ne erőltessük, inkább fordítsuk meg, úgy biztos menni fog.

16. ábra. HDD beszerelve

-

Csavarozzuk vissza mind a 4 csavart a rögzítőkeretbe, majd a ház oldalait is szereljük vissza.

14



-

Bekapcsoláskor figyeljük meg, hogy felismeri-e a gép a merevlemezünket. A mai

világban már nem kell arra odafigyelni, hogy melyik kábelt dugjuk a vincseszterbe, és nem kell a vincseszteren a jumpert rakosgatni, hogy az éppen master legyen, vagy slave.

2. Particionálás Maga a szó felosztást jelent. A merevlemezt particionálással több logikai (tehát nem fizikai) meghajtóra oszthatjuk fel. Ezek a partíciók fizikailag egy lemezen vannak, ám az operációs rendszer több meghajtóként érzékeli és kezeli ezeket.

Tehát a partíció a merevlemez egy logikailag különálló darabja, melyet az adatok szervezésére használunk. A particionálás m veletét még az operációs rendszer feltelepítése előtt szokták elvégezni.

17. ábra. Particionálás A partíciók 2 nagy csoportba oszthatók: 1.) Elsődleges (primary) partíció: a fő rendszertöltő rekordban és ezen belül a fő partíciótáblában (Master Partition Table) lévő partíciók tartoznak ide. Némely operációs

rendszernek szükséges, hogy elsődleges partícióra telepítsük, ilyen például a Windows, más operációs rendszernek nem szükséges, ilyen például a Linux.

Maximálisan egy merevlemezen belül 4 elsődleges partíció hozható létre egy időben.

15


2.) Kiterjesztett (extended) partíció: ha négynél több partíciót szeretnénk elhelyezni egy merevlemezen belül, akkor logikai partíciók alkalmazására van szükségünk. Az extended

partíció a logikai partíciókat foglalja magában. Azaz minden partíció logikai, ami nem kapott már helyet a Master Partiotion Table-ben és minden ilyen partíció az extended partíción

belül foglal helyet.

Extended vagy kiterjesztett partíció

Primary vagy elsődleges partíció

Logikai partíció / D:

C:

Logikai partíció / E:

Minden OS (operációs rendszer) más fájlrendszerrel dolgozik, nézzünk pár példát a fájlrendszerek felosztásáról:

Név

Tulajdonság

Hol használják?

- Pályafutását az első Windows

rendszer megjelenésekor kezdte.

Azóta minden Windows operációs

- Régebbi Windows operációs

rendszer támogatja FAT (12, 16, 32, 64)

rendszerben

- Az évek során bővítették és

- Flash, illetve külső

fejlesztették, de egy idő után

korszer tlenné vált, és megalkották az NTFS-t

merevlemezeken, ahol nem fontos a fájl nevének a hossza

- A fájlméret legfelső korlátja 4 GB

-

A Windows NT-vel egy időben

jelent meg, azóta ezt használja

NTFS

- Minden 4

GB-nál nagyobb Flash,

minden Windows rendszer

illetve külső merevlemez esetében

- Lehetővé teszi a fájlok

- Minden Windows NT operációs

jogosultságainak változtatását, 4

GB-

nál nagyobb terület létrehozását, naplózást

rendszernél újabb, modernebb Windows rendszer esetében

- Naplózó fájlrendszerek, melyet a Linux operációs rendszer használ Ext (3, 4)

-

A partíciót szektorokba, ezeket

blokkokba és a blokkokat cilinderekre osztották → lehetővé téve a gyors fájlkiolvasás,

16

-írást

- Linux Operációs rendszer esetén



3. Formattálás/formázás Ahhoz hogy a mágneslemezeken lévő mágneses réteg alkalmas legyen adatok tárolására,

létre kell hozni a tároláshoz szükséges rendszert. Ezt formázásnak hívjuk. A formázással a partíción létrehozzuk: -

a boot szektort,

-

a fájlszervezési táblát (például NTFS fájlrendszer esetén a MFT táblát, FATxx fájlrendszer esetén a FAT táblát stb.)

-

a gyökérkönyvtárat.

Magában ez a m velet rövid idő alatt lefut, ezért gyorsformázásnak is nevezik. Amikor

viszont ezzel együtt a teljes partíció hibaellenőrzése is megtörténik („normál” formázás), az már sokkal több időt igénybe vesz. Az operációs rendszerek telepítésének kezdeti szakaszán logikai gyorsformázás jön létre, aminek következtében az operációs rendszer partícióján

tárolt régi fájlok elérhetetlenné válnak. A logikai formázást követően a partíció a fájltárolásra alkalmassá válik.

Formázni nem csak egy új fájlrendszer létrehozásának céljából szoktak. Akkor is ezt a

lehetőséget használjuk, ha úgy döntünk, minden a merevlemezen lévő fájlt és mappát törölni akarunk. (Ez esetben a lomtárban sem fogjuk megtalálni a kitörölt fájljainkat!)

18. ábra. Formázás menü De mi van akkor, ha ezt véletlenül tettük? 17


4. Adatmentés Miért érdemes az adatmentésre figyelni? Az adatmentés egy nagyvállalati rendszer fontos alkotóeleme. A következőképpen

definiálhatjuk: egy, az egész számítógépen tárolt adatok biztonságos másolata egy külső adattárolóra. Azaz, ezen eljárás segítségével elkerülhető a nem kívánt adatvesztés.

Először is fontos az adatmentő szoftver precíz kiválasztása. Mindenféleképp érdemes hardverfüggetlen szoftvert választanunk, mivel ha a gépünkön fizikailag is megsérül valami, akkor a mentett adatot más hardverkörnyezetre is vissza tudjuk menteni. Ezután háromféle adatmentési folyamat közül választhatunk. -

Először

egy

teljesen

független,

biztonságos

merevlemezre

készítsünk

a

számítógépünkön tárolt adatokról, szoftverekről egy úgynevezett képfájlt. Ezt a későbbiekben vissza tudjuk tölteni a merevlemezről. -

Másik módja a DVD, illetve CD lemezre való másolása ennek a fájlnak. Kevésbé biztonságos, mivel a lemezek helytelen tárolása/kezelése elkerülhetetlenül az adatok sérüléséhez vezet.

-

A legbiztonságosabb folyamat pedig egy központi szerverre való mentés, viszont ez

a legdrágább is. Ezen technológia segítségével az adatainkat egy távoli gépre mentjük hálózati elérés segítségével. Nagyvállalatok esetében el sem képzelhető más

megoldás, mivel földrajzilag távol lévő irodák közötti adatmentés másképpen fizikailag megvalósíthatatlan lenne.

5. Adat-visszaállítás 1. Adat-visszaállítás formázott partícióról Logikai gyorsformázás esetén a fájlok fizikailag nem törlődnek le a partícióról, viszont a

fájlszervezési tábla (NTFS vagy FAT stb.) újraíródik, ami így nem lesz kapcsolatban a régi fájlokkal, tehát a felhasználó többé azokat nem láthatja.

Léteznek viszont speciális segédprogramok, melyekkel a logikai formázás esetén a régi

fájlok és könyvtárak utólag visszaállíthatók – legalábbis azok, melyek időközben nem íródtak felül újabbakkal.

Ezek a programok többnyire nagyon sokba kerülnek, de van pár ingyenes program is végszükség esetére.

18



Ingyenes adat-visszaállító programok: -

Recuva: Fájlok visszaállítására fejlesztett ingyenes szoftver. Nagy segítség, hogy

magyar nyelvi fordítással fut - lépésenként végigvezet a fájlok helyreállításának folyamatán. Opcionálisan választható: képet, zenét, videót, dokumentumot, vagy más

állománytípust szándékozunk visszaszerezni. Bekapcsolható a „mélyvizsgálat” mód

is,

ekkor

jelentősen

nő

a

felderítés

időtartama.

A

letöltés

helye:

http://www.piriform.com/recuva -

Diskdigger: a Diskdigger ingyenes szoftvert a multimédia fájlok és dokumentumok

visszaállítására fejlesztették. Visszaállíthatunk törölt képeket, dokumentumokat,

hangfájlokat és videókat. Programok, adatfájlok törlése esetén - azok visszaállítására - más szoftverrel kell próbálkoznunk. Futtathatjuk USB pendrive memóriakulcsról is.

A letöltés helye: http://diskdigger.org -

Win Data Recovery: kereshetjük vele a törölt fájlokat és visszaállítjuk azokat.

Formázott, ill. törölt merevlemezről még visszaállítható fájlokat menthetünk meg. A szoftver használata egyszer

- FAT és NTFS rendszerekhez használható. A letöltés

helye: http://www.windowsdiskrecovery.com -

TestDisk and PhotoRec: ingyenes adat-visszaállító szoftver - operációs rendszerek széles skáláján (DOS, Windows [NT4, 2000, XP, 2003], Linux, FreeBSD, NetBSD, OpenBSD,

SunOS

és

MacOS)

képes

m ködni.

Alkalmazás:

elveszett

partíció

visszaállítása, merevlemez elveszett bootképességének visszaállítása. A támogatott rendszerek: BeFS (BeOS) - BSD disklabel (FreeBSD/OpenBSD/NetBSD) - CramFS, Compressed File System - DOS/Windows FAT12, FAT16 and FAT32 - HFS and HFS+, Hierarchical File System - JFS, IBM’s Journaled File System - Linux Ext2 and Ext3 Linux Raid - RAID 1: mirroring - RAID 4: striped array with parity device - RAID 5: striped array with distributed parity information - RAID 6: striped array with distributed dual redundancy information - Linux Swap (versions 1 and 2) - LVM and LVM2, Linux Logical Volume Manager - Mac partition map - Novell Storage Services NSS - NTFS (Windows NT/2K/XP/2003) - ReiserFS 3.5, 3.6 and 4 - Sun Solaris i386 disklabel - Unix File System UFS and UFS2 (Sun/BSD) - XFS, SGI’s Journaled File

System. A PhotoRec alkalmas kép, archívum és egyéb fájlok visszaállítására merevlemezről,

CD-ROM-ról,

digitális

kameráról.

A

letöltés

helye:

http://www.cgsecurity.org/wiki/TestDisk_Download 2. Adat-visszaállítás fizikailag megsérült merevlemezről Mi tehetünk abban az esetben, ha a merevlemezünk kiszerelés után leesett az asztalról, vagy

bármilyen módon megsérült? Ez nagyon kényes dolog. A fő kérdés az, hogy a házon belül lévő diszkeken van-e sérülés?

A

drágább

merevlemezekben

van

egy

gyorsulásérzékelő,

ami

észreveszi,

ha

a

merevlemezünk elkezdene zuhanni, és még a becsapódás előtt „kirántja” az író-olvasó fejet

a lemezek közül. Azért, mert ezeknél a háttértárolóknál nem a borításon lévő sérülés a

kérdéses, hanem az, hogy ezek a fejek a becsapódáskor hozzáértek-e a lemezek felületéhez?

19


Ha igen, akkor nagy valószín séggel az a lemez már használhatatlan. Ebben az esetben

nagyon fontos, hogy ne kapcsoljuk be újra a „vincseszterünket”, mert akkor a sérült fej

„végigszánthatja” megsérülhetnek.

a

lemez

felszínét,

és

akkor

a

még

épségben

lévő

lemezek

is

Ekkor már csak egy lehetőség van: laboratóriumi körülmények között szétszerelik a

merevlemez házát, óvatosan kiveszik a még épségben lévő diszkeket, és egy ép, új vincseszterben újra összeszerelik őket. Ez a m velet igen költséges, csak azok a cégek

szokták ezt kifizetni, akiknek nagyon drága vagy valóban pótolhatatlan adataik voltak a háttértárolójukon.

6. Fájlrendszer Ahhoz, hogy fájlokat tároljunk egy merevlemezen, a PC-nek fájlrendszerre van szüksége, amely megadja a fájl nevét, helyét. Hasonlít ez egy katalógusra.

Minden partíciónak megvan a saját személyi katalógusa, az állománykiosztási tábla (File Allocation Table - FAT).

19. ábra. Fájlok elhelyezkedése a FAT táblában A PC-ken a legkorábbi fájlrendszer a FAT16 volt, még a DOS operációs rendszert szolgálta ki. Ezt követte a FAT32, ez a Windows 95, Windows 98 fájlrendszere volt, ezt pedig az NTFS

(New Technology File System) követte. Ez a Windows NT-alapú rendszerek fájlrendszere: a Windows 2000-é, a Windows XP-é, a Windows Server 2003-é, illetve a Windows Vistáé.

A HDD fájlrendszer típusát a Sajátgép/Meghajtó/Tulajdonságok/Általános/Fájlrendszer pontban láthatjuk.

20



20. ábra. NTFS fájlrendszer Unix és Linux operációs rendszerek alatt ettől eltérő fájlrendszereket használnak. A FAT fájlrendszerek hátránya az NTFS-szel szemben, hogy egy fájl mérete maximum 4 GB lehet.

7. Töredezettség A HDD-n lévő fájlok egy idő után logikailag töredezetté válnak. Ennek oka az, hogy a

merevlemez nem tud egy szektornál kisebb egységet címezni, így amikor ír egy fájlt, és az nem tölti be teljesen a szektort, kihasználatlan hely keletkezik. A merevlemez lassulását az

okozza, hogy amikor ír egy adott információt, de a következő szektor foglalt, akkor ettől a

szektortól egy távolabbi üres szektorba kell raknia a fájl további részét – az író-olvasó

fejnek mozognia kell, hogy később ezeket az információkat összeszedje nekünk, és ez egy idő után elég sok időt is igénybe vehet.

21


21. ábra. A HDD töredezettsége Töredezettség akkor is előfordulhat, ha egy fájl már „nem fér be” a fennálló legnagyobb összefüggő szabad helyre. Ekkor a merevlemez szoftverének ketté kell „vágnia” a fájlt. Ha

kettő egybefüggő részbe sem tudja berakni, akkor akár több száz darabba is „törheti” a fájlunkat, és ezeknek a kiolvasása sok időt vesz igénybe.

A merevlemezeket úgy programozzák, hogy ha az utoljára felírt fájlt töröljük, akkor a következő felírandó fájlunkat ne az előző helyére írja, hanem utána. Ezzel is biztosítva azt, hogy minden korong minden szektora használva legyen. Ha nem így tenne, akkor előfordulhatna, hogy például az utolsó lemezt sosem használná a rendszer, ami hibaforrás lenne. Ezt a töredezett állapotot különböző szoftverek segítségével vagy például az operációs

rendszerben alapból benne lévő töredezettségmentesítővel, lehet megszüntetni. Ennek a m veletnek a végrehajtása a merevlemez állapotától, a fennmaradó szabad helytől és a HDD kapacitásától is jelentősen függ. A program lefutása pár perctől akár több óráig is eltarthat.

22



22. ábra. Lemeztöredezettség-mentesítő

8. Biztonság A merevlemez ugyan viszonylag hosszú élettartamú eszköz, ám meghibásodások itt is

előfordulhatnak. Ezért volt szükség egy biztonsági megoldásra. Ez pedig a HDD-k RAID-be szervezése.

A RAID technológia alapja az adatok elosztása vagy másolat készítése több fizikailag

független merevlemezen, egy logikai lemezt hozva létre. (Tehát a felhasználó egy merevlemezt lát, miközben a háttérben egyszerre kettőn folyik a munka.) Több

RAID-szint

is

van,

ami

több

különböző

módon

elérhető

biztonságot

vagy

sebességnövekedést jelent. A lényeg az, hogyha egy adat több helyen is elérhető, akkor az

egyik HDD meghibásodása esetén sincs „vészhelyzet”, mert ott egy következő. Másik oka az,

hogy ha van egy nagy mennyiség adathalmazunk, amit szeretnénk beolvasni (pl. több ezer

fénykép), akkor sokkal gyorsabb, ha több „vincseszterről” szedegeti össze a gép a képeket,

mintha egyről kellene előkeresni őket. Ez a típusú biztonsági megoldás áramszünet, t z, vagy földrengés ellen nem véd, mert a HDD-k fizikailag egy helyen vannak tárolva. Megoldás

lehet például egy távoli szerver.

23


23. ábra. Példa a RAID technológiára: RAID-5 kötet A RAID-5 kötet olyan hibat rő kötet, amelynek adatai és paritása csíkképzéssel három vagy több fizikai lemezen vannak elhelyezve. A paritásadatok (számított értékek, amelyek az adatok meghibásodás utáni helyreállítására használhatók) szintén csíkképzéssel vannak

elhelyezve a lemezeken. Ha egy fizikai merevlemez meghibásodik, akkor a RAID-5 kötet azon része, amely a meghibásodott lemezen volt, rekonstruálható a megmaradt adatok és a paritásadatok alapján. A RAID-5 kötet nem tükrözhető és nem bővíthető.

9. Tesztelés ScanDisk A ScanDisk ellenőrzi a merevlemezt hibák után kutatva, és javítja a rossz szektorokat. Automatikusan m ködésbe lép, hogyha a Windowst nem állítottuk le a gép kikapcsolása előtt.

A ScanDisk futtatása: Start menü/Számítógép vagy Sajátgép/jobb kattintás a Helyi lemezen (C:), Tulajdonságok, Eszközök, Ellenőrzés.

24



24. ábra. Hibaellenőrzés/Scandisk Lemezkarbantartó A lemezkarbantartó segít felszabadítani helyet a lemezen oly módon, hogy megkeresi és listázza a szükségtelen, ideiglenes és programfájlokat, amelyeket biztonságosan törölhet. Ez a lehetőség akkor hasznos, ha kevés a hely a merevlemezen.

Manapság ezt a lehetőséget nagyon ritkán használják, mivel már akkora kapacitású

háttértárolók vannak relatív olcsón, hogy a felhasználó inkább vesz egy nagyobbat, mivel ezzel a lehetőséggel a felszabadítható terület nem túl nagy, általában csak pár MB. A

lemezkarbantartó

futtatása:

Lemezkarbantartó menüpont.

Start/Minden

program/Kellékek/Rendszereszközök,

25. ábra. Lemezkarbantartó indítása

25


10.

Meghibásodás-előrejelzés

A ma kapható merevlemezek szinte mindegyike rendelkezik SMART technológiával. (Self-

Monitoring, Analysis and Reporting Technology - azaz önellenőrző, értékelő és hibajelentő technológia, melyet minden modern merevlemez támogat.)

Ez a merevlemez különböző paramétereit teszi lekérdezhetővé egyes programok számára, mint például az AIDA32 vagy az Everest. Ezek a programok képesek kiolvasni a

merevlemezből olyan információkat, mint például a belső hőmérséklet, a lemezek vibrációja,

vagy különböző statisztikák. Ezekből próbálják a programok előre jelezni azt, hogy várhatóan mikor fog a merevlemezünk tönkremenni.

11.

Egyéb programok

A CCleaner ingyenes program, amely a rendszer m ködését optimalizálja azáltal, hogy törli a

nem használt és fölösleges fájlokat a merevlemezről. Kitakaríthatjuk vele a lomtárat, a töredezett fájlokat, a naplófájlokat, a fájltöredékeket és a sütiket is.

26. ábra. CCleaner A Hard Disk Sentinel egy több operációs rendszert támogató merevlemez-ellenőrző és -

felügyelő alkalmazás, melynek célja a merevlemez-problémák és teljesítménycsökkenés

felderítése, várható meghibásodás előrejelzése és megelőzése. A merevlemez állapotát a lehető legrészletesebben kijelzi, és átfogó szöveges értékelést készít.

26



27. ábra. Hard Disk Sentinel felülete A Hard Disk Sentinel alkalmazás folyamatosan felügyeli a telepített merevlemezek állapotát,

kondícióját, hőmérsékletét és valamennyi S.M.A.R.T.-értéket. Továbbá folyamatosan figyeli a

merevlemezek átviteli sebességét, amely valós időben leolvasható és felhasználható sebességmérésre és esetleges teljesítménycsökkenés vizsgálatára. A Hard Disk Sentinel

folyamatosan fut a háttérben, és felügyeli a merevlemezek állapotát. Amint problémát vagy

váratlan viselkedést észlel, figyelmezteti a felhasználót a jelenlegi helyzetről (és további m veletet is végrehajthat, pl. automatikus adatmentést).

AZ ADATHORDOZÓK VAGYONVÉDELMI KÉRDÉSEI (A BIZTONSÁGOS ELHELYEZÉS ÉS TÁROLÁS)

Egy adatmentést követően a hordozó felület (legyen ez CD/DVD lemez, illetve merevlemez)

biztonságos tárolásáról nekünk kell gondoskodnunk. Nézzük meg a különböző adattárolási folyamatok előnyeit és hátrányait: Tárolási Típus

Előny

Hátrány

Tárolás

- Ha nincs CD-meghajtónk - Hordozható CD lemez

- CD-RW esetén újra

felhasználható

- Viszonylag olcsó

vásárolnunk kell egyet - CD-RW esetén

felülírhatók az adatok - Régi CD-olvasók nem kezelik az újabb (pl. RW)

- Érdemes hőtől, napfénytől távol tartani, illetve egy erre a célra kifejlesztett,

m anyag tárolóban tárolni lemezeinket

típusú lemezeket

27


- Lehet, hogy nincs -

A DVD-írók CD-k írására

is alkalmasak

lemezek kezelésére,

- Érdemes hőtől, napfénytől

vásárolnunk kell egyet

- Hordozható DVD lemez

megfelelő eszközünk a

távol tartani, illetve egy erre

- Lehet, hogy nem áll

- Egy lemezen több GB

rendelkezésre az adott

a célra kifejlesztett,

megfelelő szoftver

lemezeinket

m anyag tárolóban tárolni

operációs rendszerhez

adat tárolható - Hordozható

- DVD-RW esetén

felülírhatók az adatok - Hordozható - Nem igényel külön

-

meghajtót Merevlemez vagy Flash

mindenféle mágneses

miatt könnyen elveszhet

- Tetszés szerint többször

Drive

– Távol kell tartani

A Flash Drive mérete

is elvégezhetjük a mentést

dologtól, és erre a célra

- Érzékeny a

kialakított antisztatikus

mágnesességre és a

tárolóba

rázkódásra

- Gyors

kell elhelyezni a

merevlemezünket

- Aránylag olcsó - Mentés közben kieshet a

- Az adatok otthon vagy

hálózat

irodán kívül tárolódnak - Része a letöltést, illetve a Internetes, hálózati mentés

biztonsági mentést végző szoftver - A tárterületnek a

pénztárcánk szab csak határt

ESZKÖZVEZÉRL K MEGSZÜNTETÉSE Amennyiben

egy

adatainkat - Nem a mi dolgunk ezzel

- Ha elromlik a távoli

foglalkozni

tároló, elvesznek,

elérhetetlenné válnak adataink - Drága

M KÖDÉSI

eszköz

- Könnyen ellophatják az

nem

RENDELLENESSÉGÉNEK

megfelelően

Start/Vezérlőpult/Rendszer/Hardver/Eszközkezelő

m ködik,

elérési

azt

a

(ÜTKÖZÉSEK) legegyszer bb

útvonalon

a

mutatott

menürendszerben ellenőrizni. Ezen eszközök ikonja mellett egy kis citromsárga szín

háromszög tábla található, benne egy felkiáltójellel. Legáltalánosabb hibaforrás, hogy egy

adott eszközhöz nem a megfelelő drivert, illetve illesztőprogramot telepítettük. Ekkor az

eljárás a következő: -

1. Jobb klikk az eszköz nevére → eltávolítás.

2. Hivatalos weboldal felkeresése és a megfelelő driver letöltése.

-

3. Ha nem rendelkezünk internetes kapcsolattal, akkor az illesztőprogram lemezének

-

4. Az illesztőprogram újratelepítése.

előkeresése.

28



A MEREVLEMEZ MOBILITÁSA Első lehetőség: a külső merevlemez. Ennek gyakorta m anyag külső borítása van, valamint a

számítógép általános célú (pl. USB) portjára csatlakoztatható. A külső merevlemez valamivel drágább, és csatlakozástól függően általában lassabb is, mint a belső. Ezekbe építik bele

elsősorban a már korábban említett gyorsulásérzékelőt.

28. ábra. Külső vincseszter A másik megoldás a mobil rack. Ekkor a merevlemez könnyen kihúzható a gépből, átvihető egy másikba, és sebességbeli csökkenés sincs. Ez notebookoknál nem alkalmazható.

Hátránya, hogy legtöbbször újra kell indítani hozzá a gépet, tehát itt nem m ködik a hardver biztonsági eltávolítása funkció. Emiatt ma már egyre ritkábban használják.

29. ábra. Mobil rack A külső merevlemezek kiválóan megfelelnek nagy adattömegek PC-k közötti mozgatására, de interfészük gyakran lerontja teljesítményüket. Az USB csatolóval ellátott egységeknél az

átviteli sebesség akár egy megabyte/másodpercre is csökkenhet. Sokkal többet bír a FireWire (más néven IEEE 1394) csatoló, amely elméletileg ötven megabyte/másodperccel is

megbirkózik.

29


Számos külső merevlemezes meghajtó USB és FireWire csatolót egyaránt tartalmaz, csak az a

baj, hogy a legtöbb PC-ből az utóbbi hiányzik. Ezekbe a gépekbe tanácsos FireWire kártyát telepíteni.

Összefoglalás A merevlemezes egység felépítése: a merevlemezek (HDD-Hard Disk Drive) több egymás felett elhelyezkedő, nagyon vékony fémkorongokból állnak, amelyeken mágneses réteg van.

Ezeknek a lemezeknek mindkét oldalukat kihasználják, ezzel növelve tárolókapacitásukat. Ennek érdekében minden lemezhez kettő darab író-olvasó fej tartozik: egy alul, egy felül.

Az adattárolás folyamata: sávok és szektorok módján történik. A sávokat és a szektorokat

formázással alakíthatjuk ki az első használatbavételkor. Az egymás alatt elhelyezkedő

sávokat cilindereknek nevezik, ezeket a fej elmozdulása nélkül egyszerre lehet elérni. Merevlemezes egység csatlakoztatási eszközei: -

ATA (PATA) csatlakozó. Számítógépes csatlakoztatási felület, mellyel egy személyi

számítógépen belül tárolóeszközök (merevlemezek, CD- és DVD-írók) kapcsolhatók

össze. A szabvány szerint az ATA kábelek hossza maximálisan 46 cm lehet. Szinonimái: IDE, ATAPI.

-

SATA (Serial ATA) csatlakozó. SATA busz egy még tovább fejlesztett kapcsolat,

amelyet tipikusan merevlemezek és optikai meghajtók számára találtak ki. Ez egy soros interfész, amin összesen két adatvezeték van: az egyiken jön, a másikon pedig megy az adat. -

SCSI (Small Computer System Interface) szabványegyüttes. A SCSI eszközök az ATA

és SATA eszközöknél nagyobb átviteli sebességet tesznek lehetővé, viszont azoknál sokkal drágábbak, ezért az otthoni felhasználók SCSI eszközöket szinte egyáltalán

nem használnak.

A merevlemez beszerelésének főbb lépései: -

A számítógépház áramtalanítása.

Áramtalanítás után a ház mindkét oldalának lecsavarozása a hátul található, általában 2-2 csavar kihajtásával.

-

Merevlemez kicsavarozása, majd a merevlemez hátuljából az áram és az adatkábel

kihúzása.

-

Az új merevlemez csatlakoztatása.

Mind a 4 csavar visszaszerelése a fiókba, majd a ház oldalainak visszaszerelése.

Számítógép bekapcsolása.

Annak leellenőrzése, hogy a számítógép „látja-e” a beszerelt merevlemezt.

Adatmentés: egy, az egész számítógépen tárolt adatok biztonságos másolata egy külső adattárolóra. Ezen eljárás segítségével elkerülhető a nem kívánt adatvesztés.

30

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó:

Nagy László főigazgató

Számítógép javítása, karbantartása

Recommend Documents