PANNON EGYETEM, Veszprém Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék
Számítógép Architektúrák (MIKNB113A)
7. előadás: Mikroszámítógépek - I/O operációk I. aszinkron-, szinkron- protokollok, arbitráció. Előadó: Dr. Vörösházi Zsolt
[email protected]
Jegyzetek, segédanyagok: Könyvfejezetek: http://www.virt.uni-pannon.hu → Oktatás → Tantárgyak → Számítógép Architektúrák (Gazdaságinformatikus – Programozó Info.)
(chapter06.pdf)
Fóliák, óravázlatok .ppt (.pdf) Feltöltésük folyamatosan
2
I/O műveletek
Aszinkron protokoll Szinkron protokoll Arbitráció (döntési mechanizmus) Megszakítás – kezelés (Operációs Rendszerek) Buszok – Buszrendszerek: PCI, PCI-Express, SCSI
buszok
3
I/O egységek
A számítógép a külvilággal, perifériákkal az I/O egységeken keresztül tartja a kapcsolatot. Az információ továbbítását az egységek között buszok végzik, amelyek interfészekkel kapcsolódnak egymáshoz. Interface: azon szabályok összessége, amelyek mind a fizikai megjelenést, kapcsolatot, mind pedig a kommunikációs folyamatokat leírják. Egy busz általában 3 fő kommunikációs vonalból állhat: vezérlőbusz, adatbusz, és címbusz.
4
I/O kommunikációs protokollok:
Kommunikáció során megkülönböztetünk egy eszközpárt: a Master-t és Slave-t. A Master (pl. CPU) általában, mint kezdeményező, birtokolja és ellenőrzi a buszt, és átadja (ír / olvas) az adatokat a Slave-nek (pl. Memória). A kommunikációhoz előredefiniált protokollokra (szabályok és konvenciók gyűjteménye) van szükség, amelyek meghatározzák az események sorrendjét és időzítését. A kommunikáció feltétele a másik egység állapotának pontos ismerete. Lehetséges több M-S modul (pl multimaster-rendszer több kezdeményezővel) is egy rendszerben. Két alapvető protokoll különböztethető meg:
1.) Aszinkron kommunikációs (pl. SCSI busz), és 2.) Szinkron kommunikációs (pl PCI busz) protokoll. 5
Busz rendszer Master-Slave moduljainak szervezése
Modul-szervezés Master
M
M
Slave M
S
S
Busz-Master (buszvezérlő) kommunikál a Busz-Slave-el (responder).
Busz-szervezés: Master - Slave Master
Slave
Vezérlő vonal Cím vonal Adat vonal 6
1.) Aszinkron busz protokollok
7
Aszinkron busz protokollok
Ebben az esetben a Master-Slave modulok nem használnak közös órajelet (SysCLK-t): ha az egyik egység végez, elindít egy másik tranzakciót. A Master, mint (commander) kezdeményező, aktiválja a megfelelő vezetékeket. A Slave (responder) válaszol. A Slave címének azonosítására egy külön egység szolgál. Vezérlőjelekkel zajlik a kommunikáció: írási / olvasási tranzakciókat különböztetünk meg. Ilyen vezérlőjelek lehetnek a
READ, (ha pl. READ-H = Master olvas a Slave-ről, ha READ-L= Master ír a Slave-re, vagyis a Slave olvas.), REQUEST (REQ) ACKNOWLEDGE (ACK)
Előnye: egyszerűen felépíthető, nem kell (közös) órajel, gyors átvitelt biztosít (modulok sebességétől függően) Hátránya: beépített késleltetések (skew-propagation time), ill. csak korlátozott hosszúságú buszok /vezetékek használhatóak. 8
Aszinkron Handshaking protokoll (kétszeres „kézfogás”)
A buszrendszer moduljai nem közös órajellel működnek, hanem vezérlő jelek segítségével. (READ-H, REQ, ACK) Háromféle buszvonalat ismerünk: cím-, adat- és vezérlő- buszt. A Master által címvonalra rakott cím (kezdeményezés) egyértelműen meghatározza a tranzakció célállomását. Meghatározott idő áll rendelkezésre, hogy a slave modulok összehasonlítsák saját címükkel a célcímet. Ha megegyezik, akkor válaszol a master-nek, és a tranzakciót a vezérlővonalak megfelelő beállításaival szabályozza. A vezérlővonalakat tehát a master-slave közötti kommunikáció szinkronizálására használjuk. Ezt nevezzük handshaking protokollnak. Címvonalak csoportjából (Address), adatvonalak csoportjából (Data), és három vezérlőjelből (READ-H, REQ-H, ACK-H) áll. Ha READ-H magas, akkor a Master olvas a Slave-ről, ha alacsony, akkor ír a Slave-re. A REQ (kérés) és ACK (nyugtázás) vezérlőjelek határozzák meg az események időzítését és pontos sorrendjét. 9
Handshaking – írási ciklus WRITE (READ_L) ciklus: „a Master modul ír a Slave-nek”
10
Írási (Write) ciklus lépései:
to-ban a master (amely az aktuális arbitráció után már megkapta a busz vezérlését) megadja a kívánt slave címét. véges idő kell hogy a jel a slave modulokhoz érjen, azok dekódolják a címet, ezért a master vár bizonyos ideig mielőtt beállítja a request vonalat t1-ben. (skew time= a slavekhez elsőként ill. utolsóként érkező címek közötti időkülönbség Δt=t1-t0) ezt a request jelet minden slave veszi ugyan, de csak az fog válaszolni, akinek a címe megegyezett a master által kért címmel. amikor a slave megkapta az adatokat a mastertől, nyugtázza t2-ben. a master megkapja a nyugtát, így tudja, hogy az átvitel megtörtént, ezért felszabadítja (alacsony állapotba helyezi) a request vonalat t3ban. ezt (a request felszabadítását) érzékeli a slave, és felszabadítja a nyugtázó vonalat t4-ben a master a címvonalat tartja még egy bizonyos ideig (t5-ig) a request vonal felengedése után is, a cím esetleges megváltozása miatt (amelyet a Slavek dekódolnak). 11
Handshaking – olvasási ciklus READ (READ_H) ciklus: „a Master olvas a Slave-től”
! Érvénytelen adat
12
Olvasási (Read) ciklus lépései:
Nagyon hasonlít az írási folyamathoz, de abban különbözik, hogy a READ-H jel magas szinten van, és az adatvonalat a slave állítja be. Ez jelenti az olvasást. to hasonlóan történik, a master (amely az arbitráció után már megkapta a busz vezérlését) megadja a kívánt slave címét véges idő kell hogy a jel a slave modulokhoz érjen, azok dekódolják a címet, ezért a master vár bizonyos ideig mielőtt beállítja a request vonalat t1-ben. (skew time = a slavekhez elsőként ill. utolsóként érkező címek közötti időkülönbség Δt=t1-t0). Tehát t1-ben a master a request vonal beállításával a megcímzett slave-től adatot kér, olvasni szeretne t2-ben veszi a kérést a slave, nyugtázza és beállítja magas szintre a nyugtázó vonalat. t3-ban a master megkapja az adatot a slave-től, felszabadítja a request vonalat. t4-ben érzékeli a slave, hogy a master felszabadította a requestet, ezért így ő is felszabadítja a nyugtázó vonalat. végül a master felszabadítja a címvonalat (t5-ben) 13
Példa.) Q-Bus: idő-multiplexált aszinkron protokoll
DEC QBus: multiplexált adat/cím busz Olvasás: (Read) M olvas az S-től Írás: (Write) M ír az S-nek Jelei: DAL:
Data / Address Line (közös) SYNC: Slave eszközöknél a cím esetleges tárolására (latch tárolóelemben), amelyet a Master kezel. DIN: Master bemenő vonala (olvasáskor) DOUT: Master kimenő vonala (íráskor) 14
Q-Bus: aszinkron olvasás (read)
M beállítja a címvonalat (DAL) t0-ban. (+ propagációs és skew time) S beállítja SYNC-et t1-ben M felszabadítja az címnél a DAL vonalat, hogy később beállíthassa a DAL vonalat az adathoz is (címzett Slave-től fog olvasni) Ezt követi a 4-lépéses tranzakció, ahol DIN jelenti az igénylést t2-ben A Slave nyugtázza az igényt RPLY-vonalon t3-ban. (adat átvitel ekkor kezdődik) M válaszol erre, a DIN felengedésével t4-ben. S észreveszi ezt és t5-ben felszabadítja a RPLY, majd pedig DAL vonalat is. SYNC felszabadítása (t6-ban) a Master által 15
Q-Bus: aszinkron írás (write)
M beállítja a címvonalat (DAL) t0-ban. (+ propagációs és skew time) M beállítja SYNC-et t1-ben Miután M felszabadítja az címnél a DAL vonalat, és már egyből beállítja a DAL vonalat az adathoz is (címzett Slave-nek fog írni) Ezt követi a 4-lépéses tranzakció, ahol DOUT jelenti az írási igényt t2-ben A Slave nyugtázza az igényt RPLY-vonalon t3-ban. (adat átvitel ekkor kezdődik a Slave felé) M válaszol erre, a DOUT felengedésével t4-ben. S észreveszi ezt és t5-ben felszabadítja a RPLY, és egyszerre a DAL vonalat is. Busz protokoll kérheti a Mastert hogy tartsa egy ideig a SYNC-t, majd felszabadítja (t6-ban) 16
2.) Szinkron busz protokollok
17
Szinkron busz protokollok
Ebben az esetben a Master-Slave modulok közös órajelet (CLK-t): használnak. Itt a Master, mint Commander (kezdeményező), a Slave pedig (Responder) válaszol. Előnye: Tehát a műveleti időt az órajelciklus határozza meg. Mivel nincs szükség párbeszédre (pl. handshaking), gyorsabb lesz az aszinkron működésénél. Hátránya: Az órajelet mindig a leglassabb (legtávolabb lévő) egységhez kell igazítani. A digitális áramkörökben az események történésének sorrendje kritikus (megfelelő időzítés kell órajel vezérléssel) Óra: impulzusok sorozatát bocsátja ki, pontosan meghatározott szélességgel [t(pw)], és időintervallummal. Ciklus-idő (clock-cycle): két egymást követő pulzus élei közötti időintervallum [t(cycle)].
Példa: Órajel Frekvencia: f=100 000 000 [Hz] ([1/s]) Ekkor T=1/f=1 / 100 000 000 = 10 [ns]
t(cycle)
Kristály-oszcillátor szolgáltatja ált. az órajelet. t(pw)
18
Szinkron írási / olvasási ciklus • Írási ciklus (pl. CPU → MEM)
• Olvasási ciklus (pl. CPU← MEM)
Szinkron adatátvitel 4 fő lépése: 1. Commander arbitrációja, kiválasztása 2. átvitel megkezdése (de még nem fogad) 3. válasz a kérésre, döntéshozás 4. nyugta, Responder veszi az adatot
19
Példák: Szinkron busz protokollok fajtái
1.) Általános célú busz: CPU közvetlen vezérlése alatt áll (határozza meg a forrást ill. célt) 2.) Motorola 68020: nagyteljesítményű rendszer. Dinamikus buszméret. CLK-val szinkron kommunikáció. Ha a Slave rövid időn belül nem képes egy kérést kielégíteni, akkor a CPU automatikusan egy tétlen („idle”) állapotot, várakozó ciklust generál, amíg a Slave nem válaszol. 3.) NS32332 buszrendszer: 32-bites szinkron rendszer. Idő-multiplex Addr/Data kommunikáció (IC lábszám csökkentése miatt). 4.) PCI buszrendszer! (Lásd később) 20
Példa: NS32332 Busz írási tranzakciója
AD (31:0)_H : 32-bites multiplexált cím/adat vonal (érvényes adat t3-ban) ADS_L: érvényes cím érkezését jelzi t1-ben WRITE_L: írás engedélyezés t2-ben CLK_PHS1_H: közös rendszer-órajel (felfutó élre) DDIN_L: adatátviteli irány (DIN: -L: out/olvasás, -H: input/írás) Minimális tranzakcióhoz 4 ciklus szükséges (t1-t4):
21
Példa: NS32332 Busz interfész
MEM
32-bites rendszer (32-bites adatbusz, 32-bites utasításbusz, de 24-bites címbusz) Idő-Multiplexált kommunikációhoz külön cím, és adat bufferek kellenek + MEM hozzáférés biztosítása. Multi-taskos operációs rendszerek futtatása.
22
Busz Arbitráció
23
Arbitráció
Egy tetszőleges I/O művelet esetén (aszinkron v. szinkron buszos átvitel) több Master (commander) egység is meg akarja szerezni egyszerre a busz irányítását. Különböző előredefiniált algoritmusok segítségével egyértelműen azonosítható, hogy a „versenyhelyzetben” a következő átvitelt (a következő ciklusban) melyik Master fogja megvalósítani. Az arbitrációs eljárás egy döntési folyamat (mechanizmus), amely az adatátvitellel párhuzamosan zajlik le, és még az aktuális adatátvitel befejezése előtt eldől, hogy melyik következő master adhat. A Mastereket M1...Mn-el jelöljük, a BR: Bus Request (busz kérése, igénylése) a Master által, míg a BG: Bus Grant (igénylés elfogadása, engedélyezés) jelet a központi AU: Arbitration Unit (arbitrációs egység) bocsátja ki. Az arbitrációnak 3 típusa van:
a.) párhuzamos, b.) soros (daisy chain), és c.) lekérdezéses (polling). 24
a.) Párhuzamos AU (Arbitrációs Egység) BR BG
BR BG
BR BG
BR BG
M0
M1
M2
Mn
Adat / cím / handshaking vonalak
Ez a leggyorsabb módszer, minden Mi-nek kitüntetett, egyenrangú kapcsolata van az AU-val (két vonalon: BG és BR-en). Az arbitráció lehet (i) first asserted/first served (FIFO), vagy (ii) round robin, vagy (iii) prioritásos alapú. Ezek a módszerek többfajta lehetőséget biztosítanak mind egyszerű, mind pedig komplex esetben. Az AU vezérli a közös buszon az adatátvitelt. Az adat-cím-handshake vonalat a kijelölt master kezeli, az tranzakció befejeztével pedig kiadja ismét a BR-jelet. Hátránya, hogy drágább, mint a többi módszer (a párhuzamos ágak miatt minden Mi-hez 2 vonal kell), és az Mi-k száma korlátozott. 25
Példa: Párhuzamos arbitrációs rendszer
8 Master: egynek engedélyezi a busz használatát (BR→BG) Ha nincs Master, ami a tranzakciót irányítani tudná: szinkron módban 10 MHz-es órajellel működik. (10MHZ_H) Ha egy Master egység kezeli: aszinkron handshaking mód (REQ_L jel lefutó élére történik a szinkronizáció) ‘273: 8-bites Regiszter, ‘148: prioritásos 8→3 kódoló, ‘138: 3→8 dekóder 26
b.) Soros (daisy chain) BG
AU
M0 BR
M1 BR
M2 BR
Mn BR
BR Adat / cím / handshaking vonalak
A BG vonal sorosan van kötve, míg a BR vonal mindegyik Mi-hez csatlakozik. Az AU nem ismeri, hogy pontosan melyik M kívánja elérni a buszt, ezáltal az átvitel leegyszerűsödik: csupán azt tudja, hogy bizonyos ciklusonként BG-jelet kell kibocsátania. A soros csatlakozás miatt a legelső Master (M0) rendelkezik a legnagyobb prioritással (fizikai prioritás), így ha ő igényelt, minden esetben megkapja a buszt. Bármennyi eszközt is sorba köthetünk, nincs felső korlátja. Hátránya, hogy az arbitrációs idő (ha a legutolsó Mi igényel és az előtte lévők nem) egyenes arányban van a sorba kapcsolt Mi-k számával. 27
Példa: UNIBUS - Soros arbitrációs rendszer
Jelei: BR_L, BG_H, SACK_L (selection ack), BBSY_L (bus busy - foglalt) Lépései: tA: AU felismeri hogy egy új arbitrációs ciklusban vagyunk (SACK inaktív) tB: BR, Master igényel tC: AU nyugtázza a kérést, veszi az M igényét tD: BG jelet kap az M az AU-tól, SACK küldése tE: ha a tranzakció (=adatátvitel) megtörtént, felengedi az AU a BG jelet tF: aktuális Master befejezi a ciklust, felengedi a BBSY jelet (következő Masternek adja át a döntési mechanizmusnak megfelelően, sorban!) tG: új busztranzakció kezdete a Master által (új ciklus) 28
c.) Lekérdezéses (polling) Arbitrációs Egység (AU) BR
A
C
M0 BR
A C
M1 BR
A C
M2 BR
A C
Mn BR
A C Bus Req Cím
Adat / cím / handshaking vonalak
Mindegyik Master egy közös BR buszon igényelhet (ID), és az AU dönti el, hogy melyik Masternek adja a buszt. Annak a címét az address vonalra rakja. Minden ciklusban megnézi az igényléseket, és a legmagasabb prioritással rendelkezőt fogadja el. Itt is többféle prioritásos módszer megvalósítható: pl. (FIFO, round robin stb.). Hátránya, hogy nagyobb az időszükséglete a párhuzamosnál, így ritkábban alkalmazzák (pl: I/O kérések arbitrációjánál), segítségével a processzor egy program futtatásakor lekérheti az I/O eszközöket, megszakítást engedélyezhet. 29
Adatmozgatás: I/O kommunikációs technikák
30
I/O adatátvitel típusai: Programozott I/O átvitel Megszakításos (interrupt) átvitel Direct Memory Access (DMA) Közvetlen memória-hozzáféréssel rendelkező átvitel I/O processzoros átvitel
Feladat: CPU tehermentesítése 31
I/O Interfész rendszer általános blokk diagramja
Két fő részre osztható: 1. rendszerbusz (CPU, memória) 2. I/O eszközvezérlők a különböző típusú I/O eszközökkel tartják a kapcsolatot. A rendszerbuszt és az I/O eszközvezérlőket az I/O interfacek kapcsolják (illesztik) össze. Az eszközök gépi kódú utasításokkal (assembly) vezérelhetők. Egy új I/O eszközt (A v. B típusú) a megfelelő típusú eszközvezérlőkhöz kell kapcsolni. 32
1.) Programozott I/O átvitel (Polling)
Legegyszerűbb technika De leginkább ez a módszer terheli a cpu-t (adatátvitel teljes ideje alatt) – lassú eszközök esetén
Teljes vezérlésért, adatmozgatásért felel Pl. periféria állapotának ciklikus lekérdezés folyamatosan terheli
Csak a CPU közbeiktatásával érheti el a periféria a memóriát Lehet Memory Mapped I/O: amikor a program és az I/O eszköz is ugyanazt a címtartományt használja („mappelés”)
33
2.) Megszakításos (interrupt) átvitel Megszakítással jelezhető a CPU-által az I/O eszköz számára az adatátviteli igény, illetve az adatátvitel befejeződése Megszakítás kérelem (interrupt request) I/O eszköz által – IRQ szintek
Megszakítási
vektorok (maszkolható megszakítások – SW interrupt)
Bővebben: Operációs rendszerek tárgyból 34
3.) Direct Memory Access (DMA)
Közvetlen memória hozzáférés: az I/O eszköz és memória közötti adatátvitelt a processzortól függetlenül egy DMA eszközvezérlő végzi. Cél a cpu tehermentesítése a tranzakció idejére Cpu feladatai csupán: az
átvitel előkészítése (kezdőcím és adat hossza), minimális vezérlés: eszköz állapot vizsgálata (busy) és a befejezett művelet hibátlanságának ellenőrzése (megszakításos alapú is egyben)
Gyors módszer 35
4.) I/O processzor (I/O csatornák)
A cpu átadja az I/O műveletet és a végrehajtáshoz szükséges összes adatot ez intelligens eszközvezérlőnek = I/O (társ)processzornak, amely teljesen önállóan szabályozza a tranzakciót Főleg a mainframek-re jellemző módszer Rendkívül gyors I/O csatornák: eszköz sebessége szerinti osztályozás 36
a.) I/O channels – I/O csatornák
A cpu csak az eszközvezérlőn keresztül (közvetetten) érheti el a perifériát. Channel = I/O Device Controller: általános célú processzáló elem. Channel feladata:
Konverzió Adatmozgatás Hibaellenőrzés és kezelés 37
Példa: I/O channel - csatornák
I/O csatornák típusai (sebességük szerinti kategóriákat képeznek):
Multiplexeres: LS (lassú) Blokkos: MS (közepesen gyors) Selector channel: HS (nagysebességű)
38
b.) I/O Processzorok (IOP)
IOP: Intelligens eszközvezérlők/processzorok Saját, dedikált funkciókkal rendelkeznek (vezérlést, és interfészt biztosít más rendszerekkel – különböző sebességen) Példa: SCSI rendszer is egy IOP
39
