SZAMÁRBŐRBŐL ARANYGYAPJÚT! Modellváltás az innováció finanszírozásának értelmezésében Dr. Bendzsel Miklós elnök Magyar Szabadalmi Hivatal
KINŐNI MAGYARORSZÁGOT III. VÁLSÁGKEZELÉS INNOVÁCIÓVAL HETI VÁLASZ KONFERENCIA MTA, 2009. május 20.
Az intellektuális tőke akkor fogy el, ha nem fogyasztják.
Paul Valéry
A szamárbőr különleges tulajdonsága, hogy birtokosa minden kívánságát teljesíti. Ez a talizmán azonban minden beteljesült óhajjal kisebbre zsugorodik. Ha elfogy, az tulajdonosa életének végét is jelenti…. Az aranygyapjú a Poszeidon nemzette aranykos bundája. A menekvés csillagállata, a feláldozott kos bőre ugyancsak veszélyes zálog. Birtoklásáért tűzokádó bikákkal, sárkányfog-vetemény férfiakkal kell megküzdeni. S ha a próbát megállva mégsem kapjuk meg, úgy „csellel” kell/lehet hazavinni….visszaszerezni. Az innováció ügyének e két szokatlan, beszédes jelképe Magyarországon többet képviselhet az önemésztő, vagy áldozattal révbe érkező forgatókönyveknél. Kettősük nem csupán a kritikus tömeghez fűzhető finanszírozási példabeszéd, hanem az ügyet eredményfüggően táplálni kész közjavak és magánforrások felelős számbavételének metaforája. Helyénvaló idéznünk: „Pretium laborum non vile”. – A munka becse nem csekély.
2
Finanszírozási diagnózis – másképp European Innovation Scoreboard 2004/2008 INPUT
OUTPUT
Innovációs hajtóerők
Tudástermelés
Innovációk & vállalkozások
Alkalmazás
Szellemi tőke per capita
Új műszaki és természettudományos végzettségűek (20-29)
Kormányzati K+F kiadások (GERD)
Belső innováció KKV (%)
High tech foglalkoztatás (%)
EPO szabadalmak
Technológiai termékexport (%)
USPTO szabadalmak
Piacon új termék eladása (%)
Triád szabadalmak
Saját viszonylatú új termék eladása (%)
Közösségi védjegyek
Medium high és high tech feldolgozói foglalkoztatottság (%)
Közösségi design
Felsőfokú végzettségűek (2564) Szélessávú internet elérési ráta Élethosszig tanulás (25-64) Ifjúsági oktatás szintje (20-24)
Üzleti K+F kiadások (BERD) Medium és high tech K+F (%) Innovációs állami támogatásban részesülő vállalatok
Másokkal együtt innov. KKV (%) Innovációs kiadások bevételhez képes (%) Korai kockázati tőke (GDP %) ICT-kiadások (GDP %) Szervezeti újító KKV (%)
3
European Innovation Scoreboard 2008 Országrangsor a szellemitulajdon-védelmi teljesítmény („Throughputs”) és annak változása alapján
Forrás: EIS, 2008 4
A European Innovation Scoreboard 2008 szellemitulajdon-védelmi mutatói Referencia év
EU-27
HU
teljesítmény
EU-27
HU
növekedés
Egy millió lakosra jutó európai szabadalom
2005.
105,7
7,8*
0,1
-2,5**
Egy millió lakosra jutó közösségi védjegy
2007.
124,6
26,0
5,5
10,9
Egy millió lakosra jutó közösségi formatervezési minta
2007.
121,8
18,3
4,3
8,9
* A 2008. évi adat 10,7 ** EPO-adatok alapján: 2005–2008 között az európai szabadalmak egymillió lakosra vetített száma 81-ről 107-re, azaz 32,1%-kal nőtt
5
Az innováció hatékonysága a két output-mutatócsoport – „Alkalmazásra” és a „Szellemi tulajdonra” vonatkozó mutatók – tükrében
Forrás: EIS, 2007
6
Hazai bejelentők belföldi iparjogvédelmi tevékenységének főbb adatai (2004–2008) 2004
2005
2006
2007
2008
Szabadalom
738
699
715
686
682
Formatervezési minta
273
250
241
199
295
Minták száma
915
925
698
694
743
Használati minta
280
243
254
191
198
4 293
3 515
3 490
3615
3291
5
0
1
1
1
Növényfajta-oltalom
58
19
62
24
11
Kiegészítő oltalmi tanúsítvány (SPC)
84
21
15
9
10
Magyar bejelentők belföldi bejelentései
Védjegy Földrajzi árujelző
7
Hazai szabadalmi bejelentők belföldi és külföldi szabadalmi aktivitásának főbb adatai (2004–2008) 2004
2005
2006
2007
2008
Egyéni
553
518
517
469
454
Intézményi
185
181
198
217
228
Összesen
738
699
715
686
682
91
81
93
97
107
136
158
146
166
173
Belföldi bejelentések
Külföldi bejelentések európai PCT
8
Innovation Reviews of Innovation Policy – HUNGARY, OECD, 2008 Erősségek: termelékenység tartós növekedése, gazdaság nagymérvű nyitottsága, általános keretfeltételek javulása, DE a publikációs hatékonysághoz képest elenyésző a szabadalmaztatás, természettudományok, klinikai orvostudomány és mérnöki tudományok Gyengeségek: alacsony K+F+I aktivitás (intenzitás), KKV-gyengeség GERD/GDP 42 % (OECD-átlag), GERD per capita 25 % (OECD átlag) alacsony üzleti ráfordítások, de magas koncentrációval: 70 % BERD (250 fő felettiek), Duális szerkezet Veszélyek: marginalizálódás (nemzetközi beruházási és innovációs telephely) Lehetőségek: közfinanszírozási kutatási potenciál tartalékai, rendszerépítés, EU-támogatások „...jelen stádiumban Magyarország képessége a termelékenység további növelésére és fenntartható innovációk új generációjára alapozva korlátozottnak tűnik, minthogy innovációs teljesítményét általában mélyen az innovációs potenciálja alattinak ítélik. A standard innovációs teljesítménymutatók sokasága igazolja, hogy az innovációs aktivitás általános szintje alacsony, a K+F-re alapozott innováció pedig még ennél is gyengébb. 9 Magyarország a duális gazdaság bizonyos jegyeit mutatja.”
Chikán Attila – Czakó Erzsébet: Versenyben a világgal. Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén, Akadémiai Kiadó, 2009. Innovációt akadályozó tényezők (sorrend és intenzitás 1996 óta változatlan) - finanszírozozási források hiánya (Kkv) - adópolitika - nem elégséges saját innovációs potenciál, valamint vevői érdektelenség, nagy kockázat, technológiai lehetőségek hiánya, szakemberhiány. Pusztán „erőforrás alapú” versenyképesség regisztrálható. Az Európai Bizottság időszaki jelentése az FP7 menetéről (2007-2008) 2009.február - közel 500 pályázat Magyarországról (17. hely, előttünk 12-ek közül csak PL) - közel 20 %-os sikerráta [14-26 %](16. hely, előttünk 12-ek közül LV, CZ) Róna Péter: A régi nóta. Népszabadság, 2009. április 29. Megszorítás – Egyensúly – Növekedés? Spirál-veszély. Favorizált ágazatok delelője. Stratégiát! A gazdaság „tartalomhiánya” (Új esélyek: alternatív energiaipar, környezetvédelem, agrárium – adottságaink, képességeink és globális kereslet + „klasszikus” ágak: gyógyszeripar, infokommunikáció). Finanszírozás: új monetáris politikával támogatott belső megtakarítások és külkereskedelmi mérleg többlete – ma a szerény teljesítmény (foglalkoztatottság, feketegazdaság) miatt túl kevés a bevétel. 10
„MODELLVÁLTÁS” – dogmák ellenében 1.
Az innováció finanszírozása szűkülő gazdaságban sem zéró összegű játszma – a rendszer tartalékai „új erőforrások”.
2.
A bürokratikus bizalmatlansággal való pályázati „ajándékozást” váltsa fel a hitelességgel és kiválósággal kivívott bizalom támogatását követő eredményközpontú monitorozás.
3.
A „pótlólagos” források számbavételének nem az EU-alapoknál kell kezdődnie. Jelentősebb az „öntanuló” forráskiaknázás javítása (időtényező, szivárgásmentesség, szinkronizálás, visszaforgatás, feketegazdaság). Az innováció finanszírozása az összkormányzati és üzleti intelligencia hatásfokán is „múlik”. Két idézet az „Első Európai KKV Hét 2009” 33 különböző nemzetiségű kisvállalkozót bemutató füzetéből: „Nem azért csinálunk meg valamit, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem csináljuk meg.”
Olivier Desurmont
„A siker kulcsa a változásban rejlik – saját magad változásában, nem másokéban.
Ülo Jaakso 11
A fogyó források balzac-i „szamárbőr-doktrinája” helyett önjavító és esélybővítő
erőfeszítésekre, az „aranygyapjúért való küzdelemre” összpontosítsunk!
A)
KÖZJAVAKKAL A KÖZJÓÉRT - A szélsőséges mértékű nemzeti alul-foglalkoztatottság (53 %) következményei: az öngondoskodás és az értéktermelés súlyos deficitje, az aspiráció és az elismerés torzulása, pótolhatatlan kapacitás- és tudásvesztés. A milliós „inaktív” népesség tehetségét, szellemét, megszerzett – ám gyorsan amortizálódó – tudását nem nélkülözhetjük büntetlenül. E társadalmi tőkénk napvilágra hozatala az árnyékgazdaságból, illetve az esély- és hiánypótló „befektetéssé” konvertálása megújított és gyorsított szakképzéssel és átképzéssel már 6-18 hónapos horizonton is emelheti az innovációs bizalmi indexünket. - Magyarország éves közbeszerzési piaca 1000 milliárd Ft nagyságrendű. Kiválasztási kritériumaink nem nemzetgazdaságiak, hanem nemzetekfeletti korporációk referenciáira szabottak. A K+F, az innováció, a hazai modernizáció természetes gyámolítása hiánycikk; a társadalmi és életminőségi szempontok (belföldi termelés, ÁFA-tartalom, ergonómia, design) érvényesítése elnagyolt vagy hiányos. Sürgető a belföldi közkereslet egészséges irányultságú és a valóságos piaci előnyöket learató, EU-konform terelése – pótlólagos hazai innovációs ráfordításokat gerjesztve.
12
- Minden szükségképpen korlátosan birtokolható, piaci viszonylatot is mutató szolgáltatási előjog – mint általában a közjavak – elaprózása társadalmi csapdához vezet. A felsőoktatás immár közel 80 intézményével a hírhedt, Hankiss Elemér elemezte, marhalegelővel illusztrált csökkenő összegzett hozam lejtőjén süllyed. A kritikus tömeg elvének az ismert kutatóegyetemi, illetve szakképzési szükségletekkel való összekapcsolása új, strukturális és címezhető innovációs keresletet indukál – boldogabb országokban. B) ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMUNK ÉS A SZELLEMI KÉZJEGYÜNK VISZONYA Az elfogyasztott javaink újratermeléséhez szükséges földfelszín-egyenérték egy főre eső mutatója (ökológiai lábnyomunk) hazánk esetében (évtizedünk közepén) 3,6 hektár; birtokolt természeti erőforrásaink ugyanúgy kifejezett, ökoszisztéma-, agrárgyakorlat- és klíma-függő indikátora (biokapcitásunk) 2,8 hektár. Mi „csak” enyhe többletterhelést jelentünk ugyan, de ennek leggazdaságosabb fedezete forrásául – mint a világ egészének számára is – az innovációs teljesítménytöbblet kínálkozna. (UK: 5,3/1,6) Ez viszont fókuszáltabb és „méretesebb” környezettechnológiai, megújuló energiákkal kapcsolatos, agrárinnovációs (biotechnológiai, genomikai), stb. programokat követelne meg – ugyanakkor nagyobb innovációs tőkevonzást biztosíthatna a jelenleginél. Elegendő és megfelelő szellemi-kísérleti-tapasztalati inputtal rendelkezünk.
13
C) AZ INNOVÁCIÓS RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKNÖVELÉSÉNEK JÁRATLAN ÚTJAI - A K+F-ráfordítások vállalkozási adóalapból való hazai leírási kedvezménye (100+100 %) ír találmány (100+300 %). Erőteljesebb és propagált, tárgyi körében gyakorlatiasabb (állandóan szűkített helyett megfontoltan fejlesztett spektrumú) alkalmazása gyorsítottan az egészséges arányok irányába tolhatná a GERD/BERD viszonyt. - Az innovációs járulék éves vállalkozási összbefizetéseinek kétéves követésű állami, nominálisan azonos összegű kiegészítése, mint az Innovációs Alap „megképzési mechanizmusa” a gazdasági válság zsugorító és inflatorikus hatásai miatt sürgősen és pozitívan felülvizsgálandó – egyes „elapasztási” mérlegesések helyett. - Az Európai Kutatási Térség serkentési kezdeményezései között komoly figyelmet ébresztett az uniós kutatási-fejlesztési támogatások ÁFA-mentes felhasználhatóságának gondolata. Ennek nemzeti alkalmazása – gyors és innovatív pénzügyi diszkusszióval – valódi funkcionális „gázfröccs” lehetne az innováció és modernizáció gyorsításában. - Célzott transzferek bevezetése a kreatív iparok felkarolása érdekében (feketegazdaság visszaszorításának bevételnövelő hatásából) és a kockázati tőkepiac eltökélt és úgy szabályozásban, mint állami részvételben határozottan „nyitott szellemű” reformja egyaránt halaszthatatlan.
14
ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 1.
Az innováció finanszírozásában is követnünk kell a „KREATIVITÁS KÉPESSÉGE – SZÜKSÉG TALÁLÉKONYSÁGA – KUTATÁS KÉNYSZERE” gondolati ívet és attitűdöt.
2.
A jelenlegi, statikus erőtérre méretezett pályázati és allokációs mechanizmusaink időállandói is tarthatatlanok. Testületi és egyéni reakcióidőink radikálisan javítandóak és rendszereink dinamikus viszonyokhoz való átállítása halaszthatatlan.
3.
Racionális várakozásokkal élve kerüljük el a szisztematikus hibákat. A STAR TREK mérnökének, Scottynak szavaival:
„Tégy lóvá egyszer és szégyelld magad. Csapjál be másodszor – és én szégyellem magam.” 4.
Az innováció támogatása – hasonlóan a kultúráéhoz, bár annál „piacszerűbben” – a „RÁSEGÍTŐ - MECÉNÁS – MENEDZSER – MŰVEZETŐ” skálán mozoghat: erről közmegegyezés kívánatos.
5.
Egy brit vallomás az idézett füzetből: „A siker az, amikor hibát hibára halmozunk, töretlen lelkesedéssel.”
Winston Churchill 15
